2023. évi XLIX. törvény
2023. évi XLIX. törvény
a Magyar Corvin-láncról és a Magyar Corvin-lánc Testületről1
Az Országgyűlés a Magyar Corvin-lánc mint a második legmagasabb rangú magyar állami kitüntetés rangja és méltósága figyelembevételével – az Alaptörvény végrehajtására, az Alaptörvény I) cikk (4) bekezdése alapján –, valamint a Magyar Corvin-lánc Testület által képviselt értékek magasabb szintű védelmének érdekében a következő törvényt alkotja:
A MAGYAR CORVIN-LÁNC ÉS A MAGYAR CORVIN-LÁNC TESTÜLET
1. A Magyar Corvin-láncra vonatkozó alapvető szabályok
1. § (1) A Magyar Corvin-lánc kitüntetés (a továbbiakban: Corvin-lánc) a magyar tudomány és művészet, valamint a magyar oktatás és művelődés fellendítése terén szerzett kimagasló érdemek elismerésére szolgál.
(2) A Corvin-lánccal kitüntetettek alkotják a Magyar Corvin-lánc Testületet (a továbbiakban: Testület).
(3) A Sándor-palota szervezetében működő Magyar Corvin-lánc Iroda (a továbbiakban: Corvin-lánc Iroda) látja el a Corvin-lánccal összefüggő, e törvényben meghatározott egyes feladatokat.
(4) A Corvin-lánc Iroda vezetőjét a köztársasági elnök bízza meg és menti fel. A Corvin-lánc Iroda vezetője a feladatait a Sándor-palota szervezeti és működési szabályzatában meghatározott jogviszony keretében látja el, esetében nem keletkeztet összeférhetetlenséget a Testület alapszabálya szerinti főtitkári tisztség betöltése. A Corvin-lánc Iroda vezetője részére díjazás állapítható meg, amelynek összege legfeljebb a közigazgatási államtitkári illetmény felső határának megfelelő mértékű lehet. A köztársasági elnök e bekezdés szerinti döntéseihez ellenjegyzés nem szükséges.
(5) A Corvin-lánc Iroda e törvény szerinti feladatellátásával, valamint a Corvin-lánc adományozásával összefüggő kiadások fedezetét a Sándor-palota költségvetésében kell biztosítani.
2. § (1) A Corvin-láncot a köztársasági elnök a miniszterelnök előterjesztése alapján adományozza.
(2) A Corvin-lánc adományozására
a) a Kormánynak a köztársasági elnök által adományozható kitüntetésekkel kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős tagja, vagy
b) – feladat- és hatáskörét érintően – a Kormány nemzetpolitikáért felelős tagja, kultúráért felelős tagja, kormányzati tudománypolitikáért felelős tagja, társadalompolitika összehangolásáért felelős tagja, valamint külpolitikáért felelős tagja
[az a) és a b) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: javaslattevő] tehet javaslatot a miniszterelnöknek az előterjesztésre.
(3) Corvin-láncra a Testület által támogatott személy terjeszthető elő.
3. § Annak, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítéltek – függetlenül attól, hogy az elítéléshez fűződő jogkövetkezmények alól mentesült-e –, csak kivételes méltánylást érdemlő esetben lehet a Corvin-láncot adományozni.
4. § (1) A Corvin-lánc adományozását bárki indítványozhatja a Corvin-lánc Irodánál azzal, hogy önmaga, továbbá a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti közeli hozzátartozója részére Corvin-lánc adományozását senki nem indítványozhatja.
(2) A Corvin-lánc Iroda vezetője a beérkezett indítványokkal kapcsolatban kikéri a Testület véleményét. A Corvin-lánc Iroda vezetője a Testület által támogatott indítványokat a Kormánynak a köztársasági elnök által adományozható kitüntetésekkel kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős tagja részére továbbítja.
(3) A Corvin-lánc adományozására olyan természetes személy javasolható, aki
a) a Testület alapszabályát írásbeli nyilatkozattal elfogadja és
b) vállalja, hogy közreműködik a Testület munkájában.
(4) Az adományozásra jelölt az adományozást megelőzően nyilatkozatot tesz a Corvin-lánc elfogadásáról.
5. § (1) A Corvin-lánc adományozása díjmentesen történik.
(2) A Corvin-lánc posztumusz nem adományozható.
(3) A Corvin-lánccal kitüntetettek száma egy időben a tizenötöt nem haladhatja meg. Ha a kitüntetettek száma a tizenötöt eléri, további adományozásra a kitüntetettek egyikének a 7. § (3) bekezdése szerinti kiesése esetén van lehetőség.
(4) A Corvin-lánc ugyanazon személy részére egy alkalommal adományozható.
6. § (1) A Corvin-láncot a köztársasági elnök vagy személyes megbízottja adja át ünnepélyes körülmények között.
(2) A kitüntetett az adományozást igazoló okiratot és igazolványt kap.
(3) A Corvin-lánc adományozásáról szóló határozatot a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.
7. § (1) A Corvin-lánc az állam tulajdona.
(2) A Corvin-lánccal kitüntetett jogosult
a) a Corvin-láncot – a (3) bekezdés b) és c) pontja szerinti kivétellel – élete végéig birtokolni és magát a Corvin-lánc birtokosának nevezni,
b) a Corvin-láncot a nemzeti ünnepeken viselni, meghívottként részt venni Magyarország nemzeti ünnepeinek központi állami rendezvényein, valamint a nemzeti ünnepnek nem minősülő kiemelkedő fontosságú rendezvényeken.
(3) A Corvin-lánc birtoklásának joga megszűnik
a) a kitüntetett halálával,
b) a kitüntetettet a közügyek gyakorlásától eltiltó határozat jogerőre emelkedésével,
c) a Corvin-láncról való lemondással.
(4) A Corvin-láncról való lemondás a Corvin-lánc Irodához címzett nyilatkozattal történik.
(5) A Corvin-lánc megőrzéséről a kitüntetett gondoskodik.
(6) A Corvin-láncot a (3) bekezdés a) és b) pontja esetén harminc napon belül, c) pontja esetén a lemondással egyidejűleg a Corvin-lánc Iroda részére át kell adni.
(7) A Corvin-lánc megőrzéséről és visszaadásáról a (3) bekezdés b) és c) pontja szerinti esetben a kitüntetett, a halála esetén az örököse vagy a vele közös háztartásban élő nagykorú személy gondoskodik.
(8) A kitüntetésbirtoklási jog megszűnése esetén a Corvin-lánc megőrzéséről – ha az érem nem kerül az 1. melléklet II. alcím 3. pontjában meghatározottak szerint lezárásra – a Corvin-lánc Iroda gondoskodik.
(9) Az őrzésre kötelezett a Corvin-lánc elvesztését, megrongálódását, megsemmisülését vagy a birtoklás akaratán kívüli megszűnésének egyéb eseteit – a tudomására jutástól számított 15 napon belül – a Corvin-lánc Iroda felé bejelenti és a megrongálódott Corvin-láncot a Corvin-lánc Iroda részére átadja.
(10) Új Corvin-lánc előállításáról kell gondoskodni, ha a Corvin-lánc megsemmisült vagy megrongálódott és javítással nem állítható helyre, továbbá, ha az eltűnt Corvin-lánc a (9) bekezdés szerinti bejelentéstől számított egy éven belül nem kerül elő. Az új Corvin-lánc hátoldalába be kell vésni az eredeti kitüntetés hátoldalába bevésett adatokat.
(11) Aki az elveszett Corvin-lánc hollétéről tudomást szerez, ennek tényét a Corvin-lánc Iroda részére bejelenti.
(12) Ha az eltűnt Corvin-lánc megkerül, azt a Corvin-lánc Iroda részére a megtaláló haladéktalanul bejelenti. Ha erre a Corvin-lánc pótlását követően került sor, az utólag megkerült Corvin-láncot bevonás és érvénytelenítés céljából meg kell küldeni a Corvin-lánc Iroda részére.
(13) A Sándor-palota az őrzésre kötelezettől az új Corvin-lánc előállítási költségeinek megtérítését követelheti, ha a Corvin-lánc eltűnését, megrongálódását, megsemmisülését felróható magatartásával maga idézte elő.
(14) A Sándor-palota a jogosulatlanul birtokolt Corvin-láncot a polgári jog szabályai szerint bárkitől visszakövetelheti.
8. § A Corvin-lánc Iroda
a) vezeti a kitüntetettek nyilvántartását,
b) a Testület alapszabályában foglaltak szerint tájékoztatja a nyilvánosságot a Corvin-láncról és a kitüntetettek érdemeiről,
c) a Testülettel kötött megállapodás alapján közreműködik a Testület feladatainak ellátásában,
d) ellátja a Corvin-lánc adományozására vonatkozó indítványokkal, valamint az adományozással összefüggő adminisztratív és szervezőmunkát,
e) gondoskodik a Corvin-lánc előállításáról, pótlásáról, javíttatásáról, a kitüntetettek nevének és az adományozás, valamint a lezárás évszámának bevésetéséről, a Corvin-lánc átmeneti megőrzéséről, illetve a Magyar Nemzeti Múzeum részére történő átadásáról,
f) megteszi a Corvin-lánc eltűnése esetén szükséges, valamint a Corvin-lánc előállítási költségének megtérítésére, a jogosulatlanul birtokolt Corvin-lánc visszaszerzésére irányuló intézkedéseket.
9. § (1) A Corvin-láncra jelölt személy természetes személyazonosító adatait és lakcím adatát, az adományozásra vonatkozó döntés megalapozásához szükséges, az indítványban szereplő adatait – különösen titulusát (végzettségét, munkahelyét és beosztását), állampolgárságát és elérhetőségeit, korábbi állami kitüntetéseit, valamint az életútjára és a kitüntetésre alapot adó érdemeire közvetlenül vonatkozó, az adományozáshoz figyelembe vett adatokat –, továbbá a 3. § szerinti feltétel ellenőrzéséhez szükséges adatot a Testület tagjai, a javaslattevő és az előterjesztő megismerhetik.
(2) A Corvin-lánc Iroda az e törvény szerinti feladatai ellátása érdekében elkülönített nyilvántartást vezet a Corvin-láncra jelölt, valamint a kitüntetett személyekről. A nyilvántartás tartalmazza az érintett természetes személyazonosító adatait és lakcím adatát, valamint az adományozásra irányuló indítványban szereplő, (1) bekezdés szerinti adatokat. A Corvin-lánc Iroda az adatokat a kitüntetésre irányuló indítvány beérkezésének napjától a Corvin-lánc visszaadásának napjáig, illetve azon Corvin-láncra jelölt esetében, aki kitüntetésben nem részesül, a jelölési folyamat befejezéséig kezeli, ezt követően az adatokat törli a nyilvántartásból.
(3) A (2) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő adatokról a Corvin-lánc adományozója, a javaslattevő, az előterjesztő, valamint a Testület részére adat továbbítható e törvény szerinti feladataik ellátása céljából. Az így továbbított adat csak az e törvényben szabályozott feladat, a Testület részére szolgáltatott adat csak a Testület alapszabályában meghatározott feladat ellátására használható fel. Az e bekezdés szerint szolgáltatott adatot harmadik személy részére továbbítani nem lehet. A (2) bekezdés szerinti nyilvántartásból adat továbbítása továbbá törvényben az adat megismerésére feljogosított szerv vagy személy részére, az ott meghatározott feladata ellátása érdekében lehetséges.
(4) A jelölt Corvin-láncra való érdemessége megállapítása céljából a Corvin-lánc Iroda a bűntettesek nyilvántartásából vagy a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásából adatot igényelhet, amely kizárólag arra irányulhat, hogy a jelölt megfelel-e a 3. §-ban meghatározott feltételeknek. Az ellenőrzést követően a kapott adatot haladéktalanul törölni kell, és az előkészítő iratban a kizáró ok fennállásának tényét vagy annak hiányát kell feltüntetni.
(5) A Corvin-lánc Iroda a Corvin-láncra való érdemesség megállapítása céljából jogosult a Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló törvény szerinti kitüntetési nyilvántartásból a jelölt kitüntetési előzményeire vonatkozóan adatot igényelni.
10. § A Corvin-láncra vonatkozó további szabályokat az 1. melléklet tartalmazza.
2. A Testület jogállása
11. § (1) A Testület az 1. § (2) bekezdésében meghatározott tagokból álló köztestület. A köztestületi tagsági jogviszony a Corvin-lánc adományozásával keletkezik és a Corvin-lánc birtoklásának joga megszűnésével szűnik meg.
(2) A Magyar Corvin-lánc Testület név használatára kizárólag az e törvény által létrehozott köztestület jogosult.
(3) A Testület közhasznú jogállású szervezet.
(4) A Testületet a Fővárosi Törvényszék tartja nyilván.
3. A Testület szervezete, működése és gazdálkodása
12. § (1) A Testület legfőbb szerve a Testület tagjaiból álló közgyűlés. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) az alapszabály elfogadása,
b) az elnök és az elnökhelyettes megválasztása,
c) a Testület pénzügyi és szakmai tervből álló tárgyévi költségvetésének (a továbbiakban: pénzügyi és szakmai terv), valamint az előző évre vonatkozó pénzügyi és szakmai tervéről készített beszámolójának elfogadása,
d) a döntés minden olyan ügyben, amit az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.
(2) A közgyűlés a Testület tagjai közül elnököt és elnökhelyettest választ. A Testület képviseletét a Testület elnöke látja el.
(3) A közgyűlés összehívásával egyidejűleg meghívást kap az ülésre
a) a köztársasági elnök,
b) az Országgyűlés elnöke az általa a 15. § (2) bekezdés b) pontja alapján adott felkérésen alapuló napirendi pont tárgyalása esetén.
(4) A Testület által foglalkoztatott személyek felett a munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja.
(5) A Testület működésének alapvető szabályait az alapszabály tartalmazza.
(6) A Testület nem köteles felügyelő szerv, felügyelőbizottság létrehozására.
13. § A Testület működésével kapcsolatos hivatali feladatokat az elnök munkaszervezeteként működő Magyar Corvin-lánc Testület Titkársága (a továbbiakban: Titkárság) látja el. A Titkárság hivatali feladatainak keretében
a) szervezi a Testület közfeladatainak ellátását,
b) ellátja a Testület vagyonának hasznosításával összefüggő pénzügyi és vagyonkezelési feladatokat,
c) ellátja a Testület közfeladatainak ellátásával összefüggő igazgatási és gazdálkodási feladatokat,
d) gondoskodik a Testület közgyűlése által hozott döntések és szabályzatok eredeti példányának őrzéséről.
14. § A Testület közfeladatainak ellátásához az állam költségvetési támogatás nyújtásával járul hozzá.
4. A Testület közfeladatai
15. § (1) A Testület munkálkodik a tudományok és a művészetek, valamint a magyar nemzeti oktatás és művelődés fellendítésén, valamint őrködik a Corvin-lánc tekintélye felett.
(2) A Testület az (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében eljárva
a) véleményt nyilvánít abban a kérdésben, hogy a Corvin-lánc adományozására irányuló indítvánnyal érintett személy a magyar tudomány vagy művészet területén kifejtett munkássága, illetve a magyar nemzeti oktatás vagy művelődés fellendítése terén tanúsított szolgálatai alapján – figyelemmel közéleti tevékenységére is – érdemes és méltó-e a Corvin-láncra;
b) a köztársasági elnök, a miniszterelnök vagy az Országgyűlés elnöke felkérésére véleményt nyilvánít a magyar tudományt, irodalmat, művészetet, oktatást, művelődést érintő vagy egyéb állami döntések tervezetével kapcsolatban;
c) figyelemmel kíséri a magyar tudományos és művészeti életet, a kultúra, az oktatás és a művelődés minden egyes általa fontosnak tartott területének helyzetét és ezzel kapcsolatban közérdekű javaslatot tehet és nyilvános állásfoglalást tehet közzé;
d) ösztöndíjprogramot működtethet a szakterületükön kiemelkedő tehetséggel rendelkező személyek támogatása céljából.
16. § A Testület a feladatainak eredményes ellátása érdekében
a) tudományos intézménytől, felsőoktatási intézménytől, állami szervtől, a tudomány és a művészet kiemelkedő képviselőitől véleményt és tájékoztatást kérhet;
b) a véleményt nyilvánító szervezet képviselője, az erre felkért személy, külső szakértő a Testület közgyűlésének ülésére – tanácskozási joggal – meghívható.
5. Törvényességi ellenőrzés a Testület működése felett
17. § A Testület működése felett a törvényességi ellenőrzést az ügyészségről szóló törvény alapján az ügyészség látja el.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
6. Hatályba léptető rendelkezés
18. § Ez a törvény 2023. július 1-jén lép hatályba.
7. Átmeneti rendelkezések
19. § (1) A Magyar Corvin-lánc Testületről szóló 2016. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: 2016. évi CXLI. törvény) szerinti Magyar Corvin-lánc Testület az e törvény szerinti Testületként működik tovább. A 2016. évi CXLI. törvény szerinti Magyar Corvin-lánc Testületnek az e törvény hatálybalépésekor megbízatását töltő elnöke és elnökhelyettese megbízatását e törvény hatálybalépése nem érinti.
(2) E törvény hatálybalépése a Corvin-lánc Iroda vezetőjének tisztségét e törvény hatálybalépésekor betöltő személy kinevezését nem érinti.
8. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés
20. § Az 1–3. §, a 6. §, a 22. §, a 23. §, a 25. §, valamint a 27. § az Alaptörvény I) cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
9. A Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló 1990. évi XII. törvény módosítása
21. §2
10. A Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény módosítása
22. §3
23. §4
24. §5
25. §6
26. §7
27. §8
28. §9
11. A Magyar Corvin-lánc Testületről szóló 2016. évi CXLI. törvény hatályon kívül helyezése
29. §10
12. A Magyar Corvin-láncról és a Magyar Corvin-lánc Testületről szóló 86/2012. (IV. 26.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezése
30. §11
1. melléklet a 2023. évi XLIX. törvényhez
2. melléklet a 2023. évi XLIX. törvényhez12
A törvényt az Országgyűlés a 2023. június 13-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2023. június 23.
A 21. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 22. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 23. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 24. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 25. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 26. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 27. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 28. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 29. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 30. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 2. melléklet a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás