16/2023. (VI. 28.) ORFK utasítás
16/2023. (VI. 28.) ORFK utasítás
a jármű szabályzatról
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában, valamint a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás és a belügyi szervek jármű szabályzatáról szóló 22/2022. (XII. 16.) BM utasítás 121. §-a alapján a rendőrségi járművek üzemeltetésével és igénybevételével kapcsolatos feladatok ellátására kiadom az alábbi utasítást:
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Az utasítás személyi hatálya
a) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv (a továbbiakban: Rendőrség) személyi állományára;
b) a Rendőrség által foglalkoztatott közfoglalkoztatottra;
c) a 3. alcím vonatkozásában – beleértve a szolgálati járandóságban részesülőket is – a Rendőrség nyugdíjasára
terjed ki.
2. Az utasítás tárgyi hatálya kiterjed
a) a Rendőrség vagyonkezelésébe tartozó, valamint a más tulajdonában lévő, de a Rendőrség által üzemeltetett (így különösen bérelt, használatra átvett) járműre (a továbbiakban együtt: szolgálati jármű);
b) a Rendőrség hivatásos állományú tagjainak (a továbbiakban: kérelmező) saját tulajdonú, valamint a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója tulajdonában álló, de a kérelmező által használt és üzemeltetett, továbbá a más tulajdonában lévő, de üzembentartóként a forgalmi engedélyben a kérelmező nevére bejegyzett gépjárműre (a továbbiakban: saját gépjármű) a hivatali, szolgálati célú igénybevétel vonatkozásában;
c) a vízi- és légi járművek esetében a jármű-nyilvántartási jegyzékben és a jármű-nyilvántartási adatbázisban való szerepeltetésére, a futásteljesítmény- és üzemanyagnormák meghatározására, valamint a használatból kivonásukra;
d) a vízi járművek üzemanyag-ellátásának rendjére.
3. A Rendőrség járműfenntartó szervei (a továbbiakban: járműfenntartó szerv):
a) a Készenléti Rendőrség (a továbbiakban: KR) a saját, valamint az Országos Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: ORFK) és a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ (a továbbiakban: NEBEK);
b) a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság, a Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ, a Nemzetközi Oktatási Központ;
c) a Budapesti Rendőr-főkapitányság és a vármegyei rendőr-főkapitányságok a saját, valamint az általuk irányított szervek
használatában lévő szolgálati járművek vonatkozásában.
II. FEJEZET
A SZOLGÁLATI JÁRMŰÁLLOMÁNY NYILVÁNTARTÁSA
4. A szolgálati járműveket, vízi- és légi járműveket járműkategóriájuk és mennyiségük szerinti bontásban járműfenntartó szervenként – a 3. pont a) alpont esetében a KR-t, az ORFK-t és a NEBEK-et külön sorban megjelenítve – a Központi Nyilvántartási Jegyzék tartalmazza, amit az ORFK Gazdasági Főigazgatóság (a továbbiakban: ORFK GF) Műszaki Főosztály (a továbbiakban: ORFK GF MF) vezet.
5. A járműfenntartó szerv vezetője a tárgyévet követő évi szolgálati jármű szükségletnek megfelelően összeállított Központi Járműnyilvántartási Jegyzék módosításának kérelmét a tárgyév augusztus 31. napjáig felterjeszti vagy megküldi a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettesnek.
6. A Központi Nyilvántartási Jegyzéket a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes a tárgyév november 15. napjáig az országos rendőrfőkapitánynak jóváhagyásra felterjeszti. A jóváhagyott Központi Nyilvántartási Jegyzéknek a járműfenntartó szervre vonatkozó kivonatát a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes a járműfenntartó szerv vezetőjének megküldi. A Központi Nyilvántartási Jegyzék a tárgyévet követő év január 1. napjától december 31. napjáig érvényes.
7. A Központi Nyilvántartási Jegyzékben jóváhagyott mennyiségen felül a járműfenntartó szerv vezetője – az ORFK GF egyidejű értesítése mellett – a tárgyéven belül legfeljebb hat hónapig ideiglenesen engedélyezheti a szolgálati járművek üzemeltetését. E szolgálati járművek üzemeltetésének költségeire a rendőrségi költségvetésből fedezet nem biztosítható.
8. A járműfenntartó szerv gazdasági szakszolgálata a Központi Nyilvántartási Jegyzék mellett, a belügyi szervek jármű szabályzatáról szóló 22/2022. (XII. 16.) BM utasítás (a továbbiakban: BM utasítás) 93. § (3) bekezdése szerinti adatbázist a Robotzsaru Neo és NOVA.Irat együttes integrált ügyviteli, ügyfeldolgozó és elektronikus iratkezelő rendszer Gépjármű Nyilvántartó moduljában (a továbbiakban: Robotzsaru rendszer) vezeti.
III. FEJEZET
A SZOLGÁLATI JÁRMŰVEK IGÉNYBEVÉTELÉNEK RENDJE
1. A szolgálati járművek igénybevételének általános feltételei
9. A büntetőeljárással összefüggésben személyi védelemben részesíthető személyekről és a személyi védelem ellátásának szabályairól szóló Korm. rendelet szerinti személyvédelmi feladatok végrehajtása során a szolgálati járművet kizárólag a hivatalból biztosított gépkocsivezető vezetheti, a vezetés a védett személy részére engedhető át.
10. Közfoglalkoztatott személy az adott kategóriájú szolgálati jármű vezetéséhez szükséges hatósági engedély, ügyintézői igazolvány és a rendőri szerv vezetőjének egyedi engedélyével, megkülönböztető jelzéssel nem szerelt, szolgálati jelleggel nem rendelkező szolgálati járművet abban az esetben vezethet, ha a Rendőrség személyi állományába tartozó gépjárművezető nem áll rendelkezésre, és más – a Rendőrség személyi állományába tartozó – személlyel nem helyettesíthető.
11. A gépjárművezető minden igénybevétel előtt – a valamennyi közúti szolgálati jármű menetlevéltömbjében (a továbbiakban: menetlevél) elhelyezett, a Rendőrség intranetes oldalán közzétett gépjármű állapotlap (a továbbiakban: gépjármű állapotlap) adattartalma figyelembevételével – a BM utasítás 109. § (1) bekezdésében foglaltak mellett köteles ellenőrizni (a továbbiakban: napi ellenőrzés), hogy
a) a szolgálati jármű érvényes hatósági engedéllyel rendelkezik-e;
b) a meghatározott számú, típusú és elhelyezésű hatósági jelzés(ek), [rendszámtábla(ák)] fel van(nak)-e szerelve;
c) a kormányberendezés, a fékberendezés, a gumiabroncsok, valamint a kötelezően előírt világító- és fényjelző berendezések – így különösen fényszóró, tompított, helyzetjelző, féklámpa, rendszám-megvilágító lámpák, hátsó ködlámpa, hátrameneti lámpa, irányjelző/elakadásjelző lámpák, első ködfényszóró, pótféklámpa, méretjelző lámpa, megkülönböztető jelzés – működnek-e;
d) a szolgálati jármű motorjának elindítását követő 10. másodperc után nem világít-e figyelmeztető lámpa, így különösen a „check engine”, a fék meghibásodást, a közelgő kötelező karbantartást vagy az alacsony olajszintet jelző lámpa;
e) a szolgálati jármű rendelkezik-e a gépjármű állapotlapon felsorolt tartozékokkal, felszerelésekkel, és a szolgálati járművön van-e rongálódás.
12. Ha a szolgálati jármű a 11. pontban meghatározott követelményeknek nem felel meg, akkor a gépjárművezető erre köteles a közvetlen szolgálati elöljárója vagy vezetője figyelmét haladéktalanul felhívni, azzal, hogy a szolgálati jármű a 11. pont a)–d) alpontjában foglalt hiányosságok kiküszöböléséig, valamint a hibák kijavításáig nem indítható útba.
13. A szolgálati jármű vezetője az ellenőrzés végrehajtását
a) a Járműkövető Rendszerrel (a továbbiakban: JKR) szerelt szolgálati jármű esetén a gépjárművezető azonosító chip használatával elektronikusan;
b) amennyiben a menetlevél teljes körű vezetése kötelező, a menetlevél I. fejezet 11. „Engedélyezések-utasítások” rovatában a „Napi ellenőrzés végrehajtva” szöveg bejegyzésével és aláírásával
dokumentálja.
14. A szolgálati jármű rendszerbe állításakor a gépjármű állapotlapot a járműfenntartó szervek jármű-szakterülete a Robotzsaru rendszerben készíti el, majd annak tartalmát szükség szerint a használó szervezeti elem vezetőjének egyidejű tájékoztatása mellett a gépjármű-szakfelelős módosítja, a rongálódás javítása vagy hiánypótlás után a jármű-szakterület aktualizálja. A Robotzsaru rendszerből nyomtatott gépjármű állapotlap egy példányát a menetlevéllel együtt kell tárolni.
15. A gépjármű állapotlap II. és III. pontjában feltüntetettektől való eltérést a gépjárművezető rögzíti a menetlevél VII., „Hivatalos feljegyzések, ellenőrzések” című fejezetében, amit a szolgálati elöljáró vagy vezető az ellenjegyzésével lát el.
2. A szolgálati jármű szolgálati célú igénybevétele
16. A BM utasítás 37. § (2) bekezdése szerinti szolgálati úttá minősítési jogköröket
a) a BM utasítás 37. § (2) bekezdés a), e) és g) pontja szerinti esetekben a vezetése alatt álló szervezeti egység vagy szervezeti elem személyi állománya esetén
aa) az országos rendőrfőkapitány-helyettes, az országos rendőrfőkapitány közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezeti elem vezetője,
ab) a járműfenntartó szerv vezetője, a NEBEK vonatkozásában az igazgató, valamint e szervek legalább középvezetői vagy ennél magasabb vezetői szolgálati beosztást betöltő vezetője,
ac) a rendőrkapitányság és a határrendészeti kirendeltség vezetője;
b) a BM utasítás 37. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes;
c) a BM utasítás 37. § (2) bekezdés c), d), f) és h) pontja szerinti esetben a járműfenntartó szerv vezetője, az ORFK tekintetében a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes, a NEBEK vonatkozásában az igazgató;
d) a járműfenntartó szerv vezetője, valamint a NEBEK igazgatója esetében a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes
gyakorolja.
17. A szolgálati úttá minősítést a minősítésre jogosulthoz címzett szolgálati jegyen kell kezdeményezni. Az engedélyt tartalmazó szolgálati jegy iktatószámát, az engedélyezett időtartamot és útvonalat a menetlevél I. fejezet 11. „Engedélyezések-utasítások” rovatában fel kell tüntetni.
18. Fogvatartott személy szállítása esetén a szolgálati jármű vezetője a szolgálati jármű papír alapú menetlevelének „Hivatalos feljegyzések, ellenőrzések” című fejezetében rögzíti a szállított fogvatartottak létszámát, a fogvatartás alapjául szolgáló ügy számát, valamint a fogvatartotti szállítás kezdő és záró időpontját.
3. A szolgálati jármű eseti magáncélú igénybevétele
19. Az országos rendőrfőkapitány helyettesei, a járműfenntartó szervek vezetői és a NEBEK igazgatója esetében a szolgálati járművek eseti magáncélú igénybevételével kapcsolatos engedélyezési jogkört az országos rendőrfőkapitány gyakorolja.
20. A járműfenntartó szerv vezetőjének külön engedélyével a rendőri jelleget nélkülöző szolgálati jármű magáncélra eseti jelleggel a BM utasítás 39. és 40. §-ában meghatározottak szerint akkor vehető igénybe, ha az a szolgálati érdeket nem sérti.
21. A szolgálati jármű eseti magáncélú igénybevételét – a BM utasítás 1. melléklet alkalmazásával – engedélyezni jogosult:
a) térítésmentesen a BM utasítás 41. § a) pontja szerinti esetben a járműfenntartó szerv vezetője, az ORFK esetében a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes, a NEBEK tekintetében az igazgató;
b) kedvezményes térítési díjjal a BM utasítás 41. § b) pontja szerinti esetben a járműfenntartó szerv vezetője, az ORFK és a NEBEK esetében a KR műszaki és üzemeltetési igazgatója;
c) teljes térítési díj ellenében a BM utasítás 41. § c) pontja szerinti esetben a járműfenntartó szerv vezetője, az ORFK és a NEBEK esetében a KR műszaki és üzemeltetési igazgatója.
22. A kérelem elbírálását követően az engedélyezésre jogosult vezető vagy az általa megbízott személy az eseti magáncélú igénybevételi engedélyt vagy a kérelem elutasításáról szóló döntést megküldi a jogosult, valamint a járműfenntartó szerv közgazdasági és jármű-szakterülete részére.
23. A szolgálati jármű eseti magáncélú igénybevételét igazoló engedély nyilvántartása és a költségtérítés összegének számítása a járműfenntartó szerv jármű-szakterületének feladata.
24. A járműfenntartó szerv vezetője minden év január 31. napjáig meghatározza a BM utasítás 41. § a) pont aa) alpontja szerinti kilométerkeretet, továbbá a BM utasítás 43. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti önköltség 1 kilométerre vetített összegét.
25. A járműfenntartó szerv önköltség-számítási szabályzatában a szolgálati járművek önköltségszámítását a BM utasítás 107. és 108. §-ában foglaltak alapján kell meghatározni.
26. Bérelt szolgálati járművek eseti magáncélú igénybevétele esetén a fizetendő teljes térítési díj meghatározásakor a BM utasítás 43. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti önköltséget a szolgáltatási díj – a bruttó bérleti és flottakezelési díj – és a biztosítási díjak – kötelező felelősségbiztosítás, casco, amennyiben azt a szolgáltatási díj nem tartalmazza – összegének és a bérleti szerződésekben meghatározott futásteljesítmény 1 km-re vetített hányadosaként kell figyelembe venni.
4. A szolgálati jármű tartós magáncélú igénybevétele
27. A szolgálati jármű tartós magáncélú igénybevételét az igénylő az 1. melléklet szerinti, a Robotzsaru rendszeren keresztül, elektronikus úton benyújtott kérelemmel kezdeményezheti, amelyhez mellékelni kell az igénylő ügyintézői igazolványának másolatát.
28. Az 1. melléklet szerinti kérelem felterjesztéséről a kérelmező állományilletékes parancsnoka (a munkáltatói jogkör gyakorlója) dönt. A kérelmező állományilletékes parancsnoka (munkáltatói jogkör gyakorlója) döntésének előkészítése során az 1. melléklet szerinti benyújtott kérelmen
a) a kérelmet a kérelmező közvetlen vezetője véleményezi;
b) a kérelmező szolgálati helye szerint illetékes humánigazgatási szakszolgálat igazolja a kérelmező besorolási kategóriáját;
c) a pénzügyi ellenjegyzésre jogosult igazolja a szolgálati jármű tartós magáncélú igénybevételéhez szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésre állását;
d) a járműfenntartó szerv jármű-szakterülete a BM utasítás 3. melléklete szerinti kategória alapján javaslatot tesz a biztosítandó szolgálati járműre.
29. A szolgálati jármű tartós magáncélú igénybevételét
a) a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes engedélyezheti
aa) a járműfenntartó-szerv vezetőjének és a NEBEK igazgatójának,
ab) a középvezető vezetői kategóriába tartozó szolgálati beosztást betöltő személynek,
ac) a határrendészeti kirendeltségvezetőnek;
b) az országos rendőrfőkapitány engedélyezheti a BM utasítás 49. § c) pontjában meghatározott igénylőnek
az állományilletékes parancsnok (a munkáltatói jogkör gyakorlója) javaslata, a humánigazgatási szakszolgálat igazolása, valamint a pénzügyi ellenjegyzésre jogosult igazolása alapján, a BM utasítás 2/a. melléklete alapján kialakított, az engedély hatályát is tartalmazó 2. melléklet szerinti formanyomtatványon.
30. A szolgálati jármű tartós magáncélú igénybevételére vonatkozó engedély visszavonásig érvényes. Az engedélyeket az ORFK Gazdasági Főigazgatóság Igazgatási Főosztály (a továbbiakban: ORFK GF IF) évente felülvizsgálja.
31. A 27. pont szerinti kérelmet és mellékletét a szolgálati út betartásával, a Robotzsaru rendszeren keresztül
a) a járműfenntartó szerv vezetője;
b) az ORFK esetében az országos rendőrfőkapitány-helyettes, valamint az országos rendőrfőkapitány közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezeti elem vezetője;
c) a NEBEK esetében az igazgató
terjesztheti fel a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes részére.
32. A 27. pontban foglalt kérelem, valamint a melléklet hiányában – az igényjogosult beosztását, szolgálati feladatát nem érintő szolgálatijármű-csere kivételével – a tartós magáncélú igénybevételi engedély nem adható ki.
33. A kérelem elbírálását követően az engedélyező vezető vagy az általa megbízott személy a tartós magáncélú igénybevételi engedélyt megküldi a jogosult, valamint a járműfenntartó szerv közgazdasági és jármű-szakterülete részére.
34. A tartós magáncélú igénybevételi engedéllyel rendelkező a magáncélú kilométerkeret-felhasználást az alábbiak szerint igazolja:
a) a menetlevél leadásakor a menetlevél VII., „Hivatalos feljegyzések, ellenőrzések” című fejezetében havonként és negyedévenként összesíti, aláírásával látja el, vagy
b) elektronikusan, a járműfenntartó szerv által meghatározott módon.
35. A szolgálati jármű tartós magáncélú igénybevételének engedélyezése esetén a szolgálati járművet az engedéllyel rendelkező személyi felszereléseként kell kiadni a 3. melléklet szerinti iratmintában meghatározott nyilatkozat aláírását követően.
36. A BM utasítás 48. § (1) bekezdésében meghatározott esetben a szolgálati járművet a forgalmi okmányaival és az indítókulccsal a tartós magáncélú igénybevétellel érintett vezető átadja a gépjárművezetőnek, aki ezt követően a 11–13. pontban meghatározottak szerint köteles eljárni.
37. A szolgálati járművek tartós magáncélú igénybevételére jogosító engedélyek kiadmányozásra előkészítését és a Robotzsaru rendszerben történő nyilvántartását az ORFK GF IF végzi. Az engedéllyel rendelkező az engedélyt a szolgálati jármű menetlevelével együtt kezeli.
38. A tartós magáncélú igénybevételre jogosító engedély visszavonására az engedélyező jogosult. A tartós magáncélú igénybevételre jogosító engedélyt a BM utasítás 57. § (2) bekezdésében foglaltakon kívül akkor is vissza kell vonni, ha:
a) a tartós magáncélú igénybevételre jogosító engedéllyel rendelkező bűncselekmény elkövetése miatti felelősségét jogerős döntésben megállapítják;
b) a tartós magáncélú igénybevételre jogosító engedéllyel rendelkező a szolgálati járműben szándékosan vagy súlyos gondatlanságból kárt okoz;
c) a tartós magáncélú igénybevételre jogosító engedélyben meghatározott szolgálati jármű végleges vagy 45 munkanapot meghaladó időtartamú kieséssel járó, ideiglenes cseréjére kerül sor;
d) a tartós magáncélú igénybevételre jogosító engedéllyel rendelkező a szolgálati járművet a Rendőrség tekintélyét sértő tevékenységre vagy ilyen tevékenysége során, vagy egyéb gazdasági, üzleti tevékenység érdekében használja.
39. A tartós magáncélú igénybevételre jogosító engedély visszavonását a 38. pont a), b) és d) alpontja szerinti esetben a fegyelmi vagy kártérítési jogkör gyakorlója, az ügyintézői, járművezetői igazolvány visszavonása esetén a visszavonásról rendelkező vezető kezdeményezi.
40. A 38. pont c) alpont szerinti esetben az új tartós magáncélú igénybevételre jogosító engedély kiadását a kérelmező a 31. pont szerinti felterjesztésre jogosult vezetőnél – végleges csere esetén haladéktalanul, ideiglenes csere esetén legkésőbb a cserét követő 45. munkanapon – kezdeményezi.
41. Az igényjogosultnak vagy a vezetői szolgálati beosztást betöltő igényjogosult esetén az általa kijelölt személynek a tartós magáncélú igénybevételre jogosító, a 2. melléklet szerinti engedélyben rögzített adatokban bekövetkezett változás esetén kezdeményeznie kell új engedély kiállítását a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettesnél.
42. Amennyiben az engedéllyel rendelkező a tartós magáncélú igénybevételt megalapozó feltétel megszűnését követően a szolgálati járművet továbbra is magáncélra veszi igénybe, az így megtett kilométerekért teljes térítési díjat köteles fizetni.
43. A BM utasítás 49. §-a alapján a tartós magáncélú igénybevételre jogosító engedéllyel rendelkező szolgálati elöljárója vagy vezetője az engedély visszavonását kezdeményezi, ha az engedélyezést megalapozó körülmények már nem állnak fenn.
44. A BM utasítás 61. §-ában meghatározott költségtérítés összegéről számlát kell kiállítani.
45. Amennyiben a tartós magáncélú igénybevételre jogosító engedélyben megjelölt szolgálati jármű igénybevételére annak meghibásodására vagy szervizelésére tekintettel 45 munkanapot meg nem haladóan nincs lehetőség, úgy
a) a tartós magáncélú igénybevételre jogosult számára – az ellátását biztosító jármű-szakterülettel a csere jármű meghatározására irányuló egyeztetést követően – a járműfenntartó szerv gazdasági vezetője;
b) a járműfenntartó szerv gazdasági vezetője esetében a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes
45 munkanapot meg nem haladó időtartamra, legfeljebb a tartós magáncélú igénybevételre jogosító engedélyben szereplő járműkategóriájú csereautó használatát a 4. melléklet szerinti iratminta alkalmazásával engedélyezheti.
46. Amennyiben az engedélyben megjelölt szolgálati jármű igénybevételére annak meghibásodására vagy szervizelésére tekintettel 45 munkanapot meghaladóan nincs lehetőség, úgy a tartós magáncélú igénybevételre jogosultnak – az ellátását biztosító jármű-szakterülettel történő előzetes egyeztetését követően – a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettesnél a részére kiállított, 4. melléklet szerinti ideiglenes engedély megküldésével a csere szolgálati járműre a 2. melléklet szerinti engedély kiállítását kell kezdeményeznie.
47. A BM utasítás 6. melléklete szerinti nyilatkozatot a Robotzsaru rendszeren keresztül, elektronikus úton meg kell küldeni a járműfenntartó szerv közgazdasági és jármű szakterülete részére, továbbá fel kell terjeszteni a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettesnek.
48. Ha a tartós magáncélú igénybevételre jogosult egybefüggően 30 napot meghaladóan magáncélra nem veszi igénybe a szolgálati járművet, az igénybevétellel nem érintett egybefüggő időszakra fizetési kötelezettség nem terheli.
49. A BM utasítás 52. § (1) bekezdésében meghatározott havi kilométerkeretet meghaladó havi futásteljesítmény-igényre vonatkozó, részletes indokolással ellátott, az 5. melléklet szerinti kérelmet az ORFK GF útján kell előterjeszteni – a szolgálati jogviszony módosítását vagy a lakóhely megváltozását kivéve – évente egy alkalommal, a tárgyévet megelőző év november 20-áig. A havi kilométerkeretet meghaladó kilométerkeretet az országos rendőrfőkapitány a tárgyévre engedélyezi. Az engedélyezésről vagy a kérelem elutasításáról az ORFK GF MF tájékoztatja az érintett járműfenntartó szerv gazdasági vezetőjét, a NEBEK esetében a KR műszaki és üzemeltetési igazgatóját, a Nemzetközi Oktatási Központ esetében az igazgatót, az ORFK tekintetében az igényjogosult állományilletékes parancsnokát (munkáltatói jogkörének gyakorlóját).
50. A szolgálati jármű tartós magáncélú igénybevétele során keletkezett kilométer-megtakarításra tekintettel díjvisszatérítésre nincs lehetőség.
51. A jármű-szakterület a szolgálati járművek bel- és külföldi tartós magáncélú igénybevételéről a Robotzsaru rendszerben rendelkezésre álló elektronikus nyilvántartást vezet – vizsgálja az engedélyezett kilométerkeretet –, és elszámolja a tartós magáncélú igénybevételeket.
52. A BM utasítás 122. § (1) bekezdés a) alpontjában meghatározott jelentési kötelezettség végrehajtása érdekében a jármű-szakterület a szolgálati járművek tartós magáncélú igénybevételével kapcsolatos – a forgalomból való kiesés időtartamára biztosított csereautóra is vonatkozó – forgalmi adatokat a Robotzsaru rendszerben a tárgynegyedévet követő hónap 10. napjáig rögzíti. A Belügyminisztérium Gazdasági Helyettes Államtitkárság (a továbbiakban: BM GHÁT) részére a negyedéves adatszolgáltatás elkészítéséért és felterjesztéséért az ORFK GF IF vezetője felel.
5. A szolgálati jármű országhatáron kívüli igénybevétele
53. Az Európai Unió és a nem uniós szomszédos országok területére irányuló szolgálati célú, szolgálati járművel történő országhatár-átlépést az igényjogosultnak
a) előre nem tervezhető szolgálati feladattal közvetlenül összefüggésben álló esetben az illetékes tevékenység-irányítási központnak és a szolgálati elöljárójának;
b) előre tervezhető szolgálati feladat esetén a járműfenntartó szerv jármű-szakterületének legkésőbb a kiutazást megelőző munkanapon írásban,
a szolgálati jármű forgalmi rendszámának, a gépjárművezető adatainak, a célország és a kint-tartózkodás időtartamának megadásával kell bejelentenie.
54. A szolgálati jármű BM utasítás 69. § (3) bekezdése szerinti igénybevételét a BM utasítás 69. § (6) bekezdésében foglalt esetek kivételével
a) a járműfenntartó szerv vezetője;
b) az ORFK és a NEBEK használatában lévő szolgálati járművek vonatkozásában a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes
engedélyezheti, a 6. melléklet szerinti iratminta alkalmazásával.
55. Amennyiben a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (a továbbiakban: KR NNI) használatában lévő szolgálati járművek országhatáron történő átlépésére törvényben meghatározott nemzetközi bűnüldözési feladatok végrehajtása érdekében kerül sor, a szolgálati jármű országhatáron kívüli szolgálati igénybevételét – a KR NNI igazgatójának kezdeményezésére – a műveleti országos rendőrfőkapitány-helyettes engedélyezheti.
56. Az 54–55. pont szerinti kérelmet kitöltve és aláírva a Robotzsaru rendszeren keresztül, elektronikus úton kell benyújtani. A kérelem elbírálását követően az engedélyező vezető vagy az általa megbízott személy az engedélyt vagy a kérelem elutasításáról szóló döntést megküldi a jogosult részére.
57. A szolgálati jármű 54–55. pont szerinti igénybevételét a szolgálati járművet üzemeltető szerv jármű-szakterületének írásban, elektronikus úton be kell jelenteni.
58. A szolgálati jármű országhatáron kívüli eseti magáncélú igénybevételét a 7. melléklet alkalmazásával a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes engedélyezheti. Az eseti magáncélú igénybevételre vonatkozó kérelmet az ORFK GF MF vezetőjéhez a Robotzsaru rendszeren keresztül, elektronikus úton kell benyújtani a kiutazást megelőzően legalább 7 nappal korábban.
59. A szolgálati jármű országhatáron kívüli tartós magáncélú igénybevételét a 8. melléklet alkalmazásával a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes engedélyezheti. A tartós magáncélú igénybevételre vonatkozó kérelmeket az ORFK GF IF vezetőjéhez a Robotzsaru rendszeren keresztül, elektronikus úton kell benyújtani a kiutazást megelőzően legalább 7 nappal korábban.
60. A 8. melléklet szerinti engedély a 2. vagy a 4. melléklet szerint kiállított engedéllyel együtt érvényes.
61. A tartós magáncélú igénybevétellel érintett szolgálati jármű országhatár-átlépésének idejét és helyét, továbbá a kilométeróra állását ki- és belépéskor a menetlevél I. fejezet 3., 4. és 5. rovatában rögzíteni kell.
62. A határátlépést követően szükségessé váló külföldi tankolás a szolgálati járműhöz rendszeresített vagy a jármű-szakterület által biztosított, külföldi tankolásra alkalmas üzemanyagkártya használatával lehetséges. Üzemanyagkártya hiányában a külföldi tankolásról a számlát vagy az azt helyettesítő okmányt – így különösen a bizonylatot – szükséges az adott járműfenntartó szervnek benyújtani. A külföldi tankolás költségét a járműfenntartó szerv közgazdasági szervezeti eleme a jogosultnak utólag forintban megfizeti.
6. A külföldre vezényelt összekötő tisztek szolgálati és magáncélú járműhasználata
63. A külföldre vezényelt összekötő tisztek a számukra biztosított szolgálati járművet magáncélra a kihelyező okiratukban meghatározottak szerint használhatják. A külföldre vezényelt összekötő tisztek magáncélú szolgálatijármű-használata esetén – a kérelem benyújtása kivételével – a 4. alcímben meghatározottak szerint kell eljárni.
64. Az összekötő tisztek szolgálati célú szolgálatijármű-használatának engedélyezésére a 16–17. pontban foglaltak az irányadók.
65. Az összekötő tisztek külföldi tankoláskor a dologi költségekre nyitott bankszámlájukhoz kapcsolódó bankkártyával fizetnek.
66. Az összekötő tisztek a 62. pontban foglaltaktól eltérően a futásteljesítményre és a tankolásra vonatkozó adatszolgáltatásokat elektronikus úton közvetlenül a Készenléti Rendőrség Műszaki és Üzemeltetési Igazgatóság Gépjármű Osztály (a továbbiakban: KR MÜIG GJO) felé teljesítik, míg az eredeti bizonylatokat a szolgálati vagy magáncélú hazautazásuk alkalmával adják le a KR MÜIG GJO részére.
67. A szolgálati járművet érintő javításra az összekötő tiszt és a KR MÜIG GJO közötti egyeztetés alapján – a probléma jellege, sürgőssége és várható költségvonzata ismeretében – Magyarországon vagy az állomáshelyen kerül sor. Külföldön történő javítás esetén az ezzel kapcsolatos iratokat az összekötő tiszt eljuttatja a KR MÜIG GJO részére.
IV. FEJEZET
A SZOLGÁLATI JÁRMŰVEK IGÉNYBEVÉTELÉNEK KATEGÓRIAFELTÉTELEI
68. A BM utasítás 86. § (1) bekezdésében és 3. mellékletében meghatározott kategória- és motorteljesítménytől való eltérésre vonatkozó, részletes indokolással ellátott kérelmet az ORFK GF útján kell felterjeszteni az országos rendőrfőkapitánynak.
69. A kérelem elbírálását követően az engedélyező vezető vagy az általa megbízott személy az engedélyt megküldi a jogosult, valamint a járműfenntartó szerv közgazdasági és jármű-szakterülete részére.
V. FEJEZET
A SAJÁT GÉPJÁRMŰ SZOLGÁLATI CÉLÚ IGÉNYBEVÉTELE
70. A BM utasítás 65. §-ában meghatározott vezető (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: engedélyező vezető) szolgálati jármű hiányában a Kérelmező részére a saját gépjármű szolgálati célú használatát – a BM utasítás 8. melléklete alapján kialakított, a döntés-előkészítő szakterületek záradékait is tartalmazó 9. melléklet szerinti nyomtatványon (jelen fejezetben a továbbiakban: kérelem) – határozott időre, legfeljebb egy évre engedélyezheti, azzal, hogy a saját gépjármű használata évente újra kérelmezhető.
71. A kérelemhez mellékelni kell
a) a saját gépjármű forgalmi engedélyének másolatát;
b) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás fennállásának igazolását, valamint
c) amennyiben a forgalmi engedélyből nem állapítható meg a jármű tulajdonosa, a gépjárműtörzskönyvet, a törzskönyv visszavonásakor a közlekedési igazgatási hatóság által kiadott igazolást.
72. A kérelem csak abban az esetben nyújtható be, ha a gépjármű a 2. pont b) alpontjában meghatározott feltételeknek megfelel.
73. A kérelmet a szolgálati út betartásával, a Robotzsaru rendszeren keresztül, elektronikus úton a járműfenntartó szerv gazdasági vezetőjéhez, az ORFK állományába tartozó kérelmező esetén az ORFK GF részére kell megküldeni.
74. A gépjármű-szakfelelős a kérelemben megjelölt saját gépjárművet szemrevételezés útján a szolgálati feladatok ellátására való alkalmasság – így különösen az évjárat, a saját gépjármű esztétikai és műszaki állapota – szempontjából megvizsgálja, majd a megállapításairól jelentést készít, és a gépjármű állapotlapot kitölti. A jelentést és a gépjármű állapotlap egy példányát a jármű-szakterület részére kell átadni, a másik példányát az irattárban kell elhelyezni.
75. A járműfenntartó szerv gazdasági vezetője
a) a kérelmet a 74. pont szerinti jelentésben foglaltakra és a gépjármű állapotlapban rögzítettekre is figyelemmel megvizsgálja, majd a véleményével együtt – támogatás esetén a rendelkezésre álló pénzügyi forrás függvényében javaslatot téve a saját gépjármű használatára felhasználható havi kilométerkeret mértékére is, valamint megjelölve az engedélyezés, támogatás indokát – felterjeszti az engedélyező vezető részére;
b) a rendelkezésre álló pénzügyi forrás függvényében negyedévente felülvizsgálja a saját gépjármű használatával kapcsolatos költségekre fordítható keret felhasználásának mértékét, indokolt esetben kezdeményezi az engedélyező vezetőnél az engedélyezett kilométerkeret módosítását vagy a saját gépjármű szolgálati célú használatára vonatkozó engedély visszavonását.
76. A 70. pont szerinti engedélyt – lehetőség szerint elektronikus úton – kell megküldeni
a) járműfenntartó szerv közgazdasági szervezeti eleme;
b) a járműfenntartó szerv jármű-szakterülete;
c) a kérelmező
részére.
77. A 70. pont szerinti engedélyt és mellékleteit az állapotlappal együtt kell kezelni.
78. A saját gépjármű használatának engedélyezése esetén a hatáskörrel rendelkező gazdasági szakszolgálat a saját gépjármű használatának megfelelő dokumentálása érdekében negyedévente új gépjármű-menetlevelet biztosít, amely szolgálati okmánynak minősül, vezetésére a BM utasítás 20. alcímében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy
a) a saját célú és a szolgálati célú igénybevételt egyértelműen elkülöníthető, utólagos ellenőrzésre is alkalmas módon – így különösen eltérő színű tollal – kell vezetni;
b) a saját célú igénybevétel esetén
ba) a menetlevél I. fejezet 3. pontjában a „saját célú út” megjelölést kell alkalmazni,
bb) az indulási és érkezési helyet nem kell megnevezni, ugyanakkor a kilométeróra induláskori és érkezéskori állását be kell jegyezni, valamint a menetlevelet az engedéllyel rendelkezőnek alá kell írnia.
79. A saját gépjármű használatát a közvetlen szolgálati elöljáró vagy vezető havonta legalább egy alkalommal – helyszíni ellenőrzés keretében – ellenőrzi. Az ellenőrzés a menetlevél vezetésére, a kilométeróra állására, a saját gépjármű műszaki és esztétikai állapotára, valamint az igénybevétel jogszerűségére terjed ki. Az ellenőrzés tényét rögzíteni kell a menetlevél „VII. hivatalos feljegyzések, ellenőrzések” rovatában, annak részletes megállapításait az ellenőrzési naplóban kell dokumentálni. Amennyiben a gépjármű állapota nem felel meg a korábbi ellenőrzés során kiállított állapotlapban rögzítetteknek, úgy a gépjármű-szakfelelős újabb állapotlapot állít ki.
80. A BM utasítás 65. §-a szerinti költségtérítés csak a szolgálati feladatok ellátásának idejére jár.
81. A saját gépjármű használatára engedéllyel rendelkező a költségtérítés igénylését
a) a saját gépjármű menetlevelének a másolata;
b) a járműfenntartó szerv közgazdasági szakterülete által biztosított kiküldetési rendelvény;
c) minden évben az első költségtérítés igénylésekor, vagy változás esetén a saját gépjármű használatára vonatkozó engedély másolatának
egyidejű megküldésével, a tárgyhónapot követő hónap 5. munkanapjáig a közvetlen vezetőjénél kezdeményezi.
82. A közvetlen szolgálati elöljáró vagy vezető a benyújtott és az elszámoláshoz szükséges adatokat a Robotzsaru rendszer „Szolgálatvezénylés (jelenléti ív)” modulban rögzített adatokkal egyezteti, és egyezés esetén ezt a kiküldetési rendelvényen – beazonosítható módon – aláírásával igazolja, majd a szolgálati út betartásával pénzügyi elszámolás céljából továbbítja a járműfenntartó szerv gazdasági vezetőjének.
83. A saját gépjármű használatára engedéllyel rendelkező a saját gépjárműben bekövetkezett bármely káreseményt a közvetlen szolgálati elöljárójának vagy vezetőjének haladéktalanul jelenti, ezt követően a gépjármű-szakfelelős soron kívül újabb állapotlapot tölt ki.
84. A közvetlen szolgálati elöljáró vagy vezető a saját gépjármű javítását követően, soron kívül – a 79. pontban előírt esedékes ellenőrzést megelőzően – ellenőrzi a saját gépjármű műszaki és esztétikai állapotát, és annak megfelelően a gépjármű-szakfelelős újabb állapotlapot tölt ki.
85. A saját gépjármű használatára vonatkozó engedélyt haladéktalanul vissza kell vonni, ha
a) a saját gépjármű használatára engedéllyel rendelkező a saját gépjármű használatára vonatkozó szabályokat szándékosan vagy ismételten gondatlanul megszegi;
b) a saját gépjármű használatára engedéllyel rendelkező ellen közlekedési szabálysértés vagy bűncselekmény gyanúja miatt eljárás indul;
c) az engedéllyel rendelkező vezetésre jogosító okmányát a helyszínen elveszik, valamint egyéb olyan esetekben, amikor a vezetési jogosultsága szünetel;
d) a saját gépjármű műszaki érvényessége lejárt, vagy a saját gépjármű egyéb ok miatt a közúti közlekedésre vagy az esztétikai állapotában bekövetkezett változásokra tekintettel szolgálatellátásra alkalmatlanná vált;
e) a saját gépjármű használatára engedéllyel rendelkező szolgálati viszonya megszűnik, vagy szolgálati beosztásából felfüggesztik;
f) nem áll rendelkezésre a szükséges pénzügyi fedezet;
g) a saját gépjármű tulajdonjogában változás történt, valamint a saját gépjármű használatára engedéllyel rendelkező a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója vagy a más tulajdonában álló gépjárműnek a továbbiakban már nem az üzembentartója, vagy a hatóság a gépjárművet jogerős határozatával a forgalomból kivonta;
h) a saját gépjármű használatára engedéllyel rendelkezőt ideiglenesen vagy tartósan átrendelik, vagy más szervhez, szervezethez vagy külföldi szolgálatra vezénylik.
86. A saját gépjármű használatára engedéllyel rendelkező a saját gépjármű tulajdonjogában vagy az üzembentartói minőségét érintően bekövetkezett változást, valamint a saját gépjármű forgalomból történő kivonásának a közlekedési járműnyilvántartásba történt bejegyzését soron kívül, de legkésőbb 2 munkanapon belül – a szolgálati út betartásával – jelenti a járműfenntartó szerv gazdasági vezetője felé.
VI. FEJEZET
A MENETLEVÉL ÉS A GÉPJÁRMŰ INDÍTÓNAPLÓ VEZETÉSÉNEK SZABÁLYAI
87. A közúti szolgálati járművek forgalmi és üzemeltetési adatainak rögzítéséhez minden gépjárművet – szigorú számadású nyomtatványnak minősülő – menetlevéllel kell ellátni. A menetlevelek fedőlapjának egységes, szabályos kitöltése érdekében a Robotzsaru rendszer „Gépjármű menetlevelek” funkciójával nyomtatható etikettcímkét kell alkalmazni.
88. Az új menetlevelek raktárba vételezésénél a rendőri szerv jármű-szakterülete sorszám szerinti nyilvántartást nyit.
89. A jármű-szakterület a Robotzsaru rendszerben:
a) sorszám szerint berögzíti a menetleveleket;
b) a felhasznált menetleveleket hozzárendeli a szolgálati járművekhez.
90. A menetlevelek felhasználók részére történő kiadását és visszavételezését a Robotzsaru rendszerből kinyomtatható, a „Menetlevél-tömbök átadás-átvételi jegyzőkönyve” elnevezésű nyomtatványon kell végrehajtani.
91. A menetlevél szükség szerinti cseréjéről és ennek során a szolgálati járművek igénybevételére irányadó szabályok betartásának ellenőrzéséről a járműfenntartó szerv vezetője gondoskodik.
92. A menetlevél 1. oldalán, „A gépjármű jogszerű igénybevételéért és annak ellenőrzéséért felelős szakmai vezető vagy megbízottjának neve” sorban a rendőri szerv vezetője vagy az általa megbízott személy nevét kell feltüntetni.
93. A menetlevél 1. oldalán, „A gépjármű-szakfelelős vagy a gépjármű kezelésével, vagy a szakfelelősi teendők ellátásával megbízott neve” sorban a BM utasítás 16. §-a szerinti feladatokat ellátó személyt kell feltüntetni.
94. A gépjárművezető nevét, szolgálati jelvényszámát vagy igazolványszámát a menetlevél 1. oldalán a „Gépjárművezető(k) neve:” rovatban vagy a gépjárművezetők nagy száma esetén külön mellékletben kell feltüntetni. A külön mellékleteket a leadott menetlevelekben kell tárolni.
95. A menetlevél I. fejezet 1. rovatába az indulás dátumát (hónap, nap), a 2. rovatába a Gépjármű indítónapló sorszámát kell bejegyezni.
96. A menetlevél I. fejezet 3. rovatába a szolgálati jármű indulási vagy érkezési helyeként a rendőri szerv székhelyének belterületén a garázs, objektum, kerület, utca, tér, házszám megnevezését, míg a rendőri szerv székhelyén kívüli út esetén a település nevét is fel kell tüntetni. A tartós és eseti magáncélú igénybevételt a BM utasítás 101. §-a szerint, más színű tintával a 3. rovatban kell feltüntetni.
97. A menetlevél I. fejezet 4. rovatában kell feltüntetni az érkezés és indulás időpontját (óra, perc), az 5. rovatban a kilométeróra állását, a 6. rovatban a megtett kilométer számát, valamint a szolgálati jármű álló helyzetben történő üzemeltetését (hűtés/fűtés).
98. Ha a szolgálati jármű vezetőjének személye napközben változik, akkor a menetlevél I. fejezet 6. rovatot minden gépjárművezető esetében ki kell tölteni. A napi megtett kilométerszámot a napi használat végén kell összesíteni.
99. A menetlevél I. fejezet 7. rovatában a gépjárművezetőnek a szállított személyek számát fel kell tüntetnie.
100. A menetlevél I. fejezet 8. rovatában az igénybevétel célját – így különösen szolgálati út, magán-, sport- vagy kulturális célú út, javítás közbeni próbaút – minden alkalommal külön-külön röviden be kell jegyezni.
101. A menetlevél I. fejezet 9. rovatában a gépjárművezető aláírása mellett a szolgálati jelvény vagy igazolványszámot is fel kell tüntetni.
102. A menetlevél I. fejezet 10. rovatában az igénybevétel befejezésekor az igénybe vevő (gépkocsiparancsnok) olvasható aláírásával igazolja az igénybevétel jogosságát és a bejegyzett adatok helyességét. Az ügyintézői üzemeltetési formában használt szolgálati járművek igénybevétele esetén, ha a gépjárművezető azonos az igénybe vevővel, a 10. rovatban is a gépjárművezető nevét kell feltüntetni.
103. A menetlevél I. fejezet 11. rovatában lehet feltüntetni a szolgálati jármű vezetőjének napközbeni változása esetén a szolgálati jármű átadás-átvételének esetleges megjegyzéseit, valamint fel kell tüntetni a megkülönböztető jelzés használatát is.
104. A szolgálati feladat végrehajtása, valamint az útvonal megtervezése során a leggazdaságosabb útvonalat kell figyelembe venni.
105. Amennyiben a szolgálati feladat végrehajtása során indokolt, a leggazdaságosabb útvonal helyett – különösen torlódás vagy baleset miatt – az időben legrövidebb útvonalat is igénybe lehet venni. Ezt a tényt a menetlevél I. fejezet 11. rovatában rögzíteni kell.
106. A minősített adat védelme érdekében
a) titkos információgyűjtés;
b) leplezetteszköz-alkalmazás;
c) tanú- és személyi védelmi feladatok végrehajtása
során a szolgálati járművel történő elinduláskor a menetlevél megfelelő rovataiban a hónap, nap, óra és perc, az elindulás helyének, a kilométer-, valamint üzemóra-számláló állásának, az igénybevétel céljának, valamint az „Engedélyezések – utasítások” rovatban az igénybevétel adatait tartalmazó minősített irat iktatószámának rögzítése szükséges, amelyet a gépjárművezető aláírásával és nevének, valamint szolgálati jelvényének vagy igazolványszámának feltüntetésével igazol.
107. A szolgálati jármű telephelyre történő visszaérkezését követően a menetlevél I. fejezet 3., 4. és 5. rovataiban az üzemszünet megkezdésének idejét, helyét meg kell jelölni, amelyet a szolgálati jármű igénybe vevőjeként a feladat végrehajtásáért felelős vezető aláírásával igazol. Ezen utasítás alkalmazásában üzemszünetnek kell tekinteni minden olyan időt, amikor a szolgálati jármű nem vesz részt a közúti forgalomban.
108. Biztosítási feladat, járőrszolgálat, akciószolgálat végrehajtása, bűncselekmény megelőzése, megszakítása, a bűncselekményt elkövető személyek, valamint körözött személyek elfogása érdekében elrendelt közterületi bűnügyi szolgálat (portyaszolgálat) esetén a szolgálati járművel történő elinduláskor a menetlevél I. fejezet 11. rovatában a hónap, nap, óra és perc, az elindulás helyének, a kilométer-, valamint üzemóra-számláló állásának, az igénybevétel céljának, valamint az e bekezdésben megjelölt szolgálati tevékenység elrendeléséről szóló okirat iktatószámának a rögzítése elegendő, amit a gépjárművezető és az igénybe vevő (gépkocsiparancsnok) aláírásával és nevének, valamint szolgálati jelvénye vagy igazolványa számának feltüntetésével igazol.
109. Ha a szolgálati jármű a 108. pontban meghatározott szolgálati tevékenység elrendeléséről szóló okiratban meghatározott útvonalat vagy területet elhagyja, valamint ha ezen okiratban meghatározottaktól eltérő üzemszünetre kerül sor, a menetlevél megfelelő rovatában az érkezés (üzemszünet) időpontját be kell jegyezni. A szolgálati jármű telephelyre történő visszaérkezését követően a megfelelő rovatban az üzemszünet megkezdésének idejét és helyét kell feltüntetni.
110. Amennyiben a szolgálati jármű szolgálati igénybevételére nem a 108. és 109. pontban megjelölt esetben kerül sor, bármely üzemszünetet dokumentálni kell a menetlevélben, az érkezési adatok (hely, időpont, kilométer-/ üzemóraszámláló-állás) rögzítésével.
111. A szolgálati járművet használó személy közvetlen szolgálati elöljárója vagy vezetője havonta legalább egy alkalommal köteles ellenőrizni a menetlevél naprakész vezetését, az útvonal pontos kitöltését, valamint az optimális és legköltséghatékonyabb útvonal alkalmazását. Az ellenőrzés tényét a menetlevél „VII. Hivatalos feljegyzések, ellenőrzések” fejezetében dokumentálni, továbbá az esetlegesen feltárt hiányosságokat, az azokra vonatkozó javaslatokat és a megtett intézkedéseket is rögzíteni kell. Az ellenőrzést csak abban az esetben kell végrehajtani, ha a szolgálati jármű használatára ténylegesen sor került.
112. A szolgálati járművek – kivéve a személyes gépkocsihasználatra igénybe vett szolgálati járművek – telep- és tárolóhelyen történő indulási és érkezési adatait rögzíteni kell a Gépjármű indítónaplóban vagy a Robotzsaru rendszer Indítónaplóban (a továbbiakban együtt: Indítónapló).
113. Az Indítónaplóba a szolgálati jármű tényleges indulási-érkezési időpontját, kilométerszámláló-állását időrendi sorrendben kell rögzíteni, amelyet a menetlevélbe bejegyzett adatokkal össze kell hasonlítani. Az adatok eltérését a szolgálati elöljárónak vagy a vezetőnek jelenteni kell.
114. Az irattári rend szerint nyilvántartásba vett Indítónaplót naptári hónaponként 1-es folyószámmal kezdve, naplószerűen kell vezetni.
115. A 95–103. és a 105–111. pontot csak a JKR-rel nem szerelt szolgálati járművekre, valamint a Járműkövető Rendszer működéséről szóló 8/2022. (II. 26.) ORFK utasítás 47. pontjában meghatározott esetekben kell alkalmazni.
VII. FEJEZET
A SZOLGÁLATI JÁRMŰVEK, VALAMINT A SZOLGÁLATI VÍZI JÁRMŰVEK ÜZEMANYAG-ELLÁTÁSÁNAK RENDJE
116. A szolgálati járművek, valamint a szolgálati vízi járművek üzemanyag-ellátása
a) üzemanyagkártyák:
aa) forgalmi rendszámhoz kötött üzemanyagkártya,
ab) forgalmi rendszámtól független üzemanyagkártya:
aba) „GARÁZS” kártya, amellyel szolgálati járműbe, szolgálati vízi járműbe vételezhető üzemanyag országhatáron belül,
abb) „HORDÓ” kártya, amellyel szolgálati járműbe, szolgálati vízi járműbe és/vagy arra alkalmas edénybe vételezhető üzemanyag országhatáron belül,
abc) „OPEN” kártya, amely országhatáron kívül használható „GARÁZS” kártya;
b) a rendőri szerv székhelyén vagy telephelyén üzemeltetett üzemanyagkút;
c) üzemanyag-szállító utánfutó
használatával történhet.
7. Üzemanyagkártyák használata
117. A forgalmi rendszámhoz kötött üzemanyagkártya kizárólag a kártyán feltüntetett forgalmi rendszámú szolgálati jármű üzemanyag-ellátásához használható fel.
118. Az üzemanyagkártya üzemanyag-vételezéstől eltérő használatára, további szolgáltatások igénybevételére a járműfenntartó szerv gazdasági vezetője írásbeli engedélyével kerülhet sor.
119. A járműfenntartó szerv gazdasági vezetője engedélyével a forgalmi rendszámtól független üzemanyagkártya ideiglenesen átvett és kölcsöngépjárművek üzemeltetésére, valamint kivételes esetben tartósan is használható. A forgalmi rendszámtól független üzemanyagkártya-igénylési kérelmet írásban, a szakmai indokok, az igényelt forgalmi rendszámtól független üzemanyagkártyák darabszáma és az elszámolásért felelős személy megjelölésével kell a járműfenntartó szerv gazdasági vezetőjéhez felterjeszteni.
120. Üzemanyagkártya használata esetén – a „HORDÓ” kártya kivételével – a terminálon keresztül rögzíteni kell a szolgálati jármű kilométeróra-állását.
121. Az üzemanyag-vételezést a menetlevél II. fejezetében kell dokumentálni.
122. Amennyiben a töltőállomás kezelője az alábbi okok miatt megtagadja az üzemanyagkártya elfogadását, és azt jegyzőkönyv felvétele mellett bevonja, e tényt a jegyzőkönyv megküldésével haladéktalanul jelezni kell a jármű-szakterületnek:
a) az üzemanyagkártya bármely alaki tényezője nem felel meg a Rendőrség és az üzemanyagkártyát kibocsátó között létrejött szerződésben foglaltaknak;
b) forgalmi rendszámhoz kötött üzemanyagkártya esetén, a kártyán lévő forgalmi rendszám és a szolgálati jármű forgalmi rendszáma nem egyezik meg;
c) a terminál az üzemanyagkártya visszavonására vonatkozó utasítást ad;
d) a kártyanév mellett nincs feltüntetve a „HORDÓ” felirat, és a kártyabirtokos nem csak a szolgálati jármű tankjába töltötte az üzemanyagot;
e) egyéb visszaélés gyanúja áll fenn.
123. Ha az üzemanyagkártya használatának technikai akadálya van, akkor az üzemanyag-vásárlás eseti jelleggel a járműfenntartó szerv nevére szóló áfás számla alapján készpénzzel vagy bankkártyával is történhet. Ebben az esetben a terhelési bizonylaton vagy a számlán fel kell tüntetni a forgalmi rendszámot és a kilométeróra állását.
8. Eljárás az üzemanyagkártya elvesztése esetén
124. Az üzemanyagkártya elvesztését haladéktalanul jelezni kell a jármű-szakterületnek, amely az elvesztés tényéről az üzemanyagkártyát kibocsátó szolgáltatót haladéktalanul, de legkésőbb az elvesztést követő munkanapon értesíti.
9. Az üzemanyagkártyák nyilvántartása
125. A járműfenntartó szerv gazdasági szakszolgálata a szigorú számadású üzemanyagkártyákról a Robotzsaru rendszerben naprakész nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza:
a) az üzemanyagkártya jelzőszámát, PIN-kódját;
b) a használatért felelős személy nevét, szolgálati helyét, telefonszámát;
c) annak a szolgálati járműnek a forgalmi rendszámát, amelynek üzemeltetéséhez az üzemanyagkártyát igénybe veszik, vagy az egyéb eszköz megjelölését – így különösen kisgép, motorcsónak –;
d) az üzemanyagkártya felvételének és leadásának időpontját, az év, hónap, nap, óra, perc megjelölésével;
e) az üzemanyagkártya felvételnél az átvevő, a visszaadásnál a nyilvántartást kezelő aláírását.
10. Elszámolás
126. A szolgálati járművet használó szervezeti elem vezetője a „HORDÓ” üzemanyagkártyával vételezett üzemanyaggal a gazdasági szakszolgálat felé a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig elszámol. Az elszámolásnak eseményenként tartalmaznia kell:
a) az üzemanyagkártya számát;
b) a szolgálati jármű forgalmi rendszámát, a szolgálati vízi jármű lajstromszámát vagy annak az eszköznek a megjelölését, amelybe az üzemanyag-vételezés történt;
c) az igénybevétel igazolását, különösen a kilométer- vagy üzemóra-felhasználást, az átlagfogyasztási adatokat.
127. Az ORFK és a NEBEK vonatkozásában az elszámolási kötelezettséget a KR felé kell teljesíteni.
11. Rendőri szerv által üzemeltetett üzemanyagkút használata
128. A járműfenntartó szerv vezetője a rendőri szerv által üzemeltetett üzemanyagkút használatának rendjét írásban szabályozza.
12. A szolgálati járművek üzemanyag-fogyasztásának ellenőrzése
129. A szolgálati járművek üzemanyag-fogyasztásának ellenőrzéséért a jármű-szakterület felelős.
130. A szolgálati járművet használó szervezeti elem vezetője a menetlevél cseréje előtt intézkedik a szolgálati jármű teletankolásáról, továbbá a hónap utolsó tankolásához tartozó kilométeróra-állásnak és az adott hónap tankolási bizonylatainak a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig a jármű-szakterületnek írásban vagy elektronikus úton történő megküldéséről vagy a személyes leadásáról.
131. A gépjármű-szakterület a szolgálati jármű fogyasztásának műszeres vizsgálatát kezdeményezi, ha annak üzemanyag-fogyasztása a normához vagy a hasonló igénybevételű szolgálati járművekhez képest túlfogyasztást mutat, és a túlfogyasztás nem magyarázható az átlagtól eltérő, fokozott igénybevétellel.
132. A járműfenntartó szerv gazdasági vezetője az ellenőrzési szolgálatnál vagy a belső ellenőrnél (a továbbiakban együtt: ellenőrzési szolgálat) a gépjárműhasználat és az üzemanyag-ellátás kivizsgálását kezdeményezi különösen, ha
a) a 131. pont szerinti műszeres vizsgálat során a szolgálati jármű nem rendeltetésszerű működése igazolható;
b) a töltőállomás az üzemanyag-vásárlás szabálytalanságáról értesítést küld.
133. A 132. pont szerinti kezdeményezés alapján az ellenőrzési szolgálat a gépjárműhasználat és az üzemanyag-ellátás szabályosságát soron kívül ellenőrzi az e tevékenységére irányadó szabályok szerint.
VIII. FEJEZET
A SZOLGÁLATI JÁRMŰVEK TÁROLÁSÁNAK RENDJE
134. Amennyiben a rendőri szerv több telephellyel rendelkezik, vagy a szolgálati jármű elhelyezésére más rendőri vagy rendvédelmi szerv telephelyén kerül sor, a tárolás helyét a járműfenntartó szerv vezetője a forgalmi rendszám megjelölésével határozza meg.
135. A szolgálati járművek a szolgálati feladat ellátásával összefüggésben más rendvédelmi szerv telephelyén vagy a szolgálati járművet használó, vagy az annak javítását végző személy által biztosított zárt területen a járműfenntartó szerv vezetőjének engedélyével tárolhatók. A javítási megrendelő egyben a szolgáltatást végző zárt telephelyén történő tárolási engedélynek minősül.
136. A szolgálati járművek telephelyen kívüli tárolása kivételesen, rendkívül indokolt esetben – amennyiben a telephely és a lakóhely vagy a vezényelt állomány pihenőhelye közötti közforgalmú járművön való utazás, továbbá a szolgálat késői időpontban történő befejezése, az utazási célhoz való korai indulás, onnan történő késői érkezés a gépjárművezető pihenőidejét nagymértékben lerövidítené – kizárólag működőképes elektronikus riasztóberendezéssel vagy indításgátló-rendszerrel felszerelt szolgálati járműre engedélyezhető. Az engedélyezésre az alárendeltségükbe tartozó állomány tekintetében
a) az országos rendőrfőkapitány-helyettes, az országos rendőrfőkapitány közvetlen alárendeltségbe tartozó szervezeti elem vezetője;
b) a járműfenntartó szerv vezetője és helyettese;
c) a rendőrkapitányság és határrendészeti kirendeltség vezetője
jogosult.
137. A 136. pont szerinti engedélyt a menetlevél VII., „Hivatalos feljegyzések, ellenőrzések” című fejezetében kell szerepeltetni, a következők szerint:
a) a telephelyen kívüli tárolásra jogosult személy neve és rendfokozata;
b) a telephelyen kívüli tárolás kezdő és befejező időpontja;
c) a tárolás helyének pontos címe;
d) az engedélyező aláírása;
e) az engedély kiadására okot adó ügyszám megjelölése.
138. Indokolt esetben – a 137. pontban foglaltaktól eltérően – az engedély külön íven is megadható. Ebben az esetben a 137. pontban meghatározottak helyett a menetlevélbe a 136. pont szerinti engedély iktatószámát kell bejegyezni, a külön íven megadott engedélyt pedig – a menetlevél selejtezéséig – a 139. pontban előírt értesítésről szóló átirattal együtt kell kezelni.
139. A szolgálati jármű telephelyen kívüli tárolásának engedélyezéséről az engedélyező vezető legkésőbb a következő munkanapon írásban értesíti az illetékes jármű-szakterületet, amely az engedélyekről a szolgálati jármű rendszámát, valamint a 137. pont szerinti adatokat tartalmazó naprakész nyilvántartást vezet.
140. A szolgálati jármű közterületen történő biztonságos tárolásáról és az abban lévő technikai eszközök megőrzéséről a telephelyen kívüli tárolásra jogosultnak kell gondoskodnia.
IX. FEJEZET
A SZOLGÁLATI JÁRMŰVEK MŰSZAKI ÉS KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI ÁLLAPOTÁNAK ELLENŐRZÉSE
13. Közös szabályok
141. A Rendőrség közúti szolgálati járművei műszaki és közlekedésbiztonsági állapotának ellenőrzését (a továbbiakban: gépjármű technikai szemle) a BM utasítás 10. melléklet II. pont 1. alpont 1.1–1.11. pontja szerinti jármű-kategóriákba sorolt szolgálati járműveken (jelen fejezetben a továbbiakban: ellenőrzött gépjármű) kell elvégezni.
142. A tavaszi gépjármű technikai szemlét a tárgyév április 1. és május 10. napja, az őszi gépjármű technikai szemlét a tárgyév november 1. és november 30. napja között kell végrehajtani.
143. A gépjármű technikai szemlét az üzemképes gépjárműveken az azokat üzemeltető rendőri szerv hajtja végre. A gépjármű technikai szemle időpontjában üzemképtelen – azaz a javításra váró, a javításon lévő, valamint a selejtezésre váró – gépjárműveket az ismételt üzembe állítás előtt kell szemlézni.
144. A tavaszi és őszi gépjármű technikai szemle időtartama alatt végrehajtott szolgálatijármű-átcsoportosítás esetén az esedékes szemlét az átadó rendőri szerv hajtja végre.
145. A gépjármű technikai szemlét legalább 3 fős bizottság hajtja végre, amelynek legalább 1 tagja minden esetben képzett, az ellenőrzött eszköz vonatkozásában megfelelő szintű műszaki ismeretekkel rendelkező szakember. A bizottság tagjait a járműfenntartó szerv vezetője írásban jelöli ki.
146. A gépjármű technikai szemle végrehajtását a járműfenntartó szerv vezetője írásban rendeli el olyan ütemezéssel, amely biztosítja a szolgálati feladatok ellátását, és valamennyi szolgálati jármű ellenőrzésének végrehajtását.
14. Tavaszi gépjármű technikai szemle
147. A tavaszi gépjármű technikai szemle végrehajtásakor az ellenőrzött gépjárműveken a 10. melléklet szerinti Tavaszi gépjármű technikai szemle ellenőrző adatlap (a továbbiakban: Adatlap) egyidejű kitöltésével a következő szempontok alapján kell ellenőrzést végrehajtani:
a) az ellenőrzött gépjármű okmányai meglétének ellenőrzése;
b) a forgalmi engedélyben szereplő adatok helyességének ellenőrzése;
c) az ellenőrzött gépjármű berendezései és műszerei működőképességének ellenőrzése;
d) a folyadékszintek ellenőrzése;
e) a tartozékok, felszerelések meglétének ellenőrzése;
f) állapotellenőrzés.
148. Az ellenőrzött gépjármű okmányai meglétének ellenőrzésekor a gépjárművezető átadja az ellenőrzést végrehajtó számára az Adatlapon felsorolt okmányokat, valamint az üzemanyagkártyát.
149. A forgalmi engedélyben szereplő adatok valódiságának ellenőrzése során az ellenőrzést végzőnek össze kell vetnie az üzemeltető szerv gépjármű-nyilvántartásában szereplő adatokat a forgalmi engedélyben rögzítettekkel, továbbá az ellenőrzött gépjárművön feltüntetett alvázszámot a forgalmi engedélyben és a nyilvántartásban szereplő adatokkal.
150. Az ellenőrzött gépjármű berendezései és műszerei működőképességének ellenőrzése során a gépjárművezető köteles azokat az ellenőrzést végrehajtó utasításainak megfelelően működtetni. Az ellenőrzés során rövid próbakört kell tenni, amely során az ellenőrzött gépjármű menet közbeni viselkedését is vizsgálni kell, így különösen a kormányművet, a futóművet, a fékberendezés és a tengelykapcsoló működését, az egyenes futást.
151. Amennyiben az ellenőrzött gépjármű az ott felsorolt műszerek vagy tartozékok valamelyikével nem rendelkezik, az Adatlapon lévő táblázat adott szöveges mezőjét átlós vonallal át kell húzni. Ha az ellenőrzött gépjármű műszerezettsége vagy kötelező felszereltsége a táblázatban felsoroltaknál bővebb, vagy nem áll rendelkezésre megfelelő számú kitölthető sor, az ellenőrző laphoz pótlapot kell csatolni.
152. A folyadékszintek ellenőrzése során az ellenőrzött gépjármű motorterébe történő betekintéssel és beépített ellenőrzési eszközökkel – így különösen nívópálcával – kell ellenőrizni, hogy a folyadékszintek feltöltöttsége optimális szinten van-e.
153. A tartozékok, felszerelések meglétének ellenőrzése során az ellenőrzést végrehajtó az ellenőrzött gépjárművet külsőleg szemrevételezi, valamint utasítást ad a gépjárművezetőnek az ellenőrzött gépjárműben tárolt, de szemrevételezéssel nem ellenőrizhető tartozékok bemutatására. Amennyiben az ellenőrzött gépjármű az Adatlapon lévő felsorolástól eltérően egyéb tartozékokkal is ellátott, és feltüntetésükre nem áll rendelkezésre megfelelő számú kitölthető sor, azokat pótlapon, táblázat formájában fel kell sorolni, és a meglétüket vagy hiányukat rögzíteni kell.
154. Állapotellenőrzéskor az ellenőrzést végző a feladatát szemrevételezéssel, a gumiabroncsoknál – a pótkerékre is kiterjedően – a profilmélység mérésével és az abroncsnyomás ellenőrzésével hajtja végre.
155. Az állapotellenőrzés után minősíteni kell a gumiabroncsot annak megállapítása érdekében, hogy az cserére szorul, vagy megfelelő állapotú.
156. Az Adatlapon lévő táblázat „megállapítás” oszlopába a „megfelelő” bejegyzést abban az esetben lehet bejegyezni, ha az ellenőrzött berendezés vagy elem hibátlan. A hibát, sérülést, hiányosságot a felsorolásánál pontosan meg kell nevezni, egyben meg kell jelölni, hogy az az ellenőrzött gépjárműben hol található.
157. Az észlelt károkat a szolgálati út betartásával jelenteni kell a járműfenntartó szerv vezetőjének, aki haladéktalanul intézkedik a járműfenntartó szerv kártérítési igényének érvényesítésére vagy a bérbeadó értesítésére.
158. Az ellenőrzött gépjárművek állapotának ellenőrzésekor különösen az alábbiakra kell figyelemmel lenni:
a) a világító és fényjelző berendezések legjellemzőbb meghibásodásai – így különösen a törött, repedt, beázó, elhomályosodott lámpabúrák;
b) a futómű és az erőátviteli berendezések esetén a lengéscsillapító és a kipufogódob állapota, a tengelykapcsoló megfelelően emel-e ki, a fékpedál nyomáspontja optimális-e, az egyenes futás ellenőrzése, a fékpróba alkalmával az ellenőrzött gépjármű elhúz-e;
c) az évszaknak megfelelő abroncsok vannak-e az ellenőrzött gépjárművön, tapasztalható-e szálszakadás, egyéb sérülés, a profilmélység, a gumiabroncs kopása utal-e futómű-beállítási problémára;
d) a belső tér szennyeződései a könyöklőn, az oldalkárpitokon, a mennyezeten, a műszerfali és utastéri elemek karcoltsága, a sebességváltókar-szoknya szakadása;
e) az üléskárpitok, üléshuzatok szennyeződöttek-e, tapasztalható-e dohányzásból adódó égésnyom, az üléshuzat megfelelően van-e rögzítve az ülésre, a huzat nem gátolja-e az oldallégzsák működését;
f) az ülések támladöntése, ülésmozgató, ülésemelő mechanizmusa megfelelően működik-e;
g) a csomagtérben, raktérben tapasztalható-e sérülés, korrózió, szennyeződés, valamint a felszerelések rögzítettsége megfelelő-e, a 12 voltos hálózati csatlakozó működik-e.
159. Az Adatlapot az ellenőrzést végrehajtó tölti ki, aki a tapasztalatait pontszámokban összegzi, majd az ellenőrzött gépjárművet minősíti, továbbá dönt az ellenőrzött gépjármű közúti forgalomban való részvételének alkalmasságáról.
160. Amennyiben az ellenőrzést végző bizottság a tavaszi gépjármű technikai szemle során olyan rendellenességet észlel, amely az ellenőrzött gépjármű meghibásodására utal, de a pontos diagnosztizálására a tavaszi gépjármű technikai szemle nem ad lehetőséget, a rendőri szerv gépjármű-szakterületének intézkedni kell a probléma javítóműhelyben történő kivizsgálására, javítására.
15. Őszi gépjármű technikai szemle
161. Az őszi gépjármű technikai szemle végrehajtásakor az ellenőrzött gépjárműveken a 11. melléklet szerinti Őszi gépjármű technikai szemle ellenőrző adatlap egyidejű kitöltésével a következő szempontok alapján kell az ellenőrzést végrehajtani:
a) az ellenőrzött gépjármű világító és fényjelző berendezései működőképességének ellenőrzése;
b) a folyadékszintek ellenőrzése;
c) egyéb mérések és ellenőrzések;
d) a téli gumiabroncsok ellenőrzése;
e) a tartozékok, felszerelések meglétének ellenőrzése;
f) a rongálódások ellenőrzése.
162. A 161. pontban felsoroltak ellenőrzése során a tavaszi gépjármű technikai szemlére meghatározott rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a téli gumiabroncs (pótkerékre kiterjedően is) mélységének megfelelőségét és állapotát kell ellenőrizni. A nem megfelelő profilmélységű vagy sérült gumiabroncs cseréjét kezdeményezni kell. A fagyásból eredő károk elkerülése érdekében meg kell mérni a hűtőfolyadék és az ablakmosó folyadék fagyáspontját is.
163. Téli gumiabroncs felszerelésének hiányában az őszi gépjármű technikai szemle eredményeként kizárólag „Nem alkalmas” minősítés adható, kivéve
a) a négy évszakos gumiabronccsal ellátott M3 és N3 kategóriájú szolgálati járműveket;
b) a terepabronccsal szerelt terepjáró szolgálati járműveket;
c) azokat a szolgálati járműveket, amelyekre a forgalmazó írásban igazolja, hogy téli gumiabroncs a kereskedelmi forgalomban nem kapható, így különösen a Rába tehergépjárművek, a Renault Midlum és a Midliner típusú kényszerszállító járművek, valamint az Avia gyártmányú autómentő.
164. A motorkerékpárt és a segéd-motorkerékpárt a „Nem ellenőrzött (téliesített)” szolgálati járművek között kell a Robotzsaru rendszerben rögzíteni.
16. A technikai szemle során tett megállapítások, összefoglaló jelentés készítése
165. Amennyiben az ellenőrzött gépjármű közúti forgalomban történő igénybevételre nem alkalmas minősítést kapott, és a nem alkalmas minősítés okának keletkezése, valamint a gépjármű technikai szemle időpontja között az ellenőrzött gépjárművel közúti forgalomban közlekedtek, vizsgálni kell a gépjárművezető(k) és a közvetlen szolgálati elöljárója vagy vezetője felelősségét.
166. Az ORFK helyszíni ellenőrzésének elősegítése érdekében a gépjármű technikai szemlék tervezett helyéről és időpontjáról készült kimutatást a járműfenntartó szervek vezetői minden év március 10. napjáig felterjesztik a rendészeti és a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes részére.
167. A járműfenntartó szerv vezetője
a) a tavaszi gépjármű technikai szemle végrehajtásának értékeléséről szóló szöveges jelentést tárgyév május 15. napjáig;
b) az őszi gépjármű technikai szemle végrehajtásának értékeléséről szóló szöveges jelentést tárgyév december 5. napjáig
felterjeszti a rendészeti és a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes részére.
168. Az ORFK GF MF elkészíti a BM utasítás 122. § (1) bekezdés c) alpontjában meghatározott, a technikai szemléről szóló összefoglaló jelentést, és
a) a tavaszi gépjármű technikai szemléről minden év május 25. napjáig;
b) az őszi gépjármű technikai szemléről minden év december 15. napjáig
a BM GHÁT részére felterjeszti.
169. A járműfenntartó szerv jármű-szakterülete a 167. pontban meghatározott határidők betartásával a gépjármű technikai szemlék végrehajtását és azok értékelését, szolgálati járművenként rögzíti a Robotzsaru rendszerben.
170. A szolgálati járművek tavaszi és őszi gépjármű technikai szemléjének ellenőrző adatlapjait a következő gépjármű technikai szemle végrehajtásáig a gazdasági szakszolgálatnál meg kell őrizni.
X. FEJEZET
A SZOLGÁLATI JÁRMŰVEK KÁRESEMÉNYEIVEL KAPCSOLATOS ADATSZOLGÁLTATÁS, VALAMINT A SAJÁTHIBÁS GÉPJÁRMŰKÁROK MEGTÉRÍTÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK
171. Sajáthibás gépjárműkárok helyreállítási kiadásainak fedezete biztosítása céljából az ORFK mint középirányító szerv a költségvetés tervezési időszakában – a Belügyminisztérium fejezet költségvetési gazdálkodásának rendjéről szóló BM utasításban foglaltak figyelembevételével – a következő évre vonatkozó gazdálkodási keretet (a továbbiakban: casco keret) határoz meg az előző évi keretfelhasználási adatai alapján.
172. Az ORFK GF MF és az ORFK GF Gazdálkodási Főosztály (a továbbiakban: ORFK GF GAFO) a szolgálati járművek számának, a szolgálati járműállomány összetételének, a sajáthibás károk mértékének figyelembevételével minden év november 30. napjáig javaslatot tesz a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes részére a tárgyévet követő év sajáthibás gépjárműkárok kifizetésére szolgáló casco keret meghatározására.
173. A casco keretből támogatás azon – casco biztosítással nem rendelkező – szolgálati járműre adható, amelynek a káresemény időpontjában a magyarországi forgalomba helyezése óta öt év nem telt el, továbbá a kárjavítás befejezését és a kártérítési eljárás – amennyiben annak lefolytatása kötelező – lezárását követően a 177. pont a) alpontja szerinti jelentés felterjesztéséig kevesebb, mint egy év telt el.
174. A támogatás mértékét – káreseményenként – a javítási költség 10%-ával, de legalább ötvenezer forint összeggel csökkenteni kell, azzal, hogy támogatás csak az ötvenezer forint összeget meghaladó javításra adható. A támogatás mértékének csökkentése nem lehet kevesebb, mint a gépjárműkár okozójával szemben megállapított kártérítési összeg.
175. Ha a káresemény során megrongálódott, műszaki meghibásodás következtében üzemképtelen vagy felújításra tervezett szolgálati jármű javítási árajánlata az adott szolgálati jármű használtpiaci értékének 50%-át meghaladja, a javítás gazdaságosságáról vagy a totálkár kimondásáról az ORFK GF MF dönt a rendelkezésére álló Eurotax-programból kalkulált „Eladási ár áfával” érték alapján, amelynek 60%-át a szolgálati jármű javítási költsége nem haladhatja meg. Azon szolgálati járművek esetén, amelyeket az ORFK GF MF által használt Eurotax-program nem tartalmaz, a járműfenntartó szerv a gazdaságos javíthatóság vagy a totálkár meghatározása érdekében kárszakértői vélemény beszerzésére köteles.
176. A járműfenntartó szerv vezetője a Robotzsaru rendszer naprakész vezetésével – a káresemények 10 munkanapon belül történő rögzítésével, továbbá a kárjavításra, a fegyelmi és kártérítési eljárásokra vonatkozó adatok aktualizálásával – adatot szolgáltat a szolgálati járművek káreseményeiről.
177. A járműfenntartó szerv gazdasági vezetője az ORFK GF részére felterjeszti
a) a casco keretbe bevonható, lezárt káreseményekkel kapcsolatos adatszolgáltatást – a forgalmi rendszám és káresemény dátumának megjelölésével – minden hónap 15-éig;
b) a megelőző évben casco biztosítással rendelkező szolgálati járművekkel kapcsolatos adatszolgáltatást – a forgalmi rendszám, biztosítási időszak és a kifizetett casco biztosítás díjának megadásával – minden év január 10-ig.
178. A casco keretből a járműfenntartó szerv részére megállapított támogatás biztosítására negyedévente kerül sor
a) az adott negyedév becsült kárösszege, amely összeg nem tartalmazza az adott negyedév tényleges kárösszegét (a);
b) az adott negyedév tényleges kárösszege (b) és
c) az előző negyedév maradványa (c)
alapulvételével, a „támogatás = (a + b) – c” képlet alapján.
179. Az ORFK GF MF a támogatás biztosítására vonatkozó javaslatát minden negyedévet követő hónap 25. napjáig megküldi az ORFK GF GAFO vezetője részére. Az ORFK GF GAFO minden negyedévet követő második hónap utolsó napjáig intézkedik a javítási számlák kifizetéséhez szükséges támogatásnak a járműfenntartó szerv részére történő biztosítására.
180. A negyedéves elszámolási időszakra való tekintettel az ORFK GF MF és a járműfenntartó szerv a tárgyév végén maradványt képez az utolsó hónapban felmerült sajáthibás gépjárműkárok fedezetének következő év elején történő biztosítása érdekében. A maradványképzést követően a támogatás fel nem használt része a tárgyév november 30. napját követően más célra is felhasználható.
181. A sajáthibás és megosztott hibás gépjárműkárok okozóival szemben lefolytatott fegyelmi, kártérítési, bírósági eljárások után befolyó összeget a járműfenntartó szerv kizárólag a sajáthibás gépjárműkárok helyreállításának finanszírozására fordíthatja.
182. Az ORFK és a NEBEK használatában levő szolgálati járművek vonatkozásában az adatszolgáltatási kötelezettséget és feladatokat a KR teljesíti.
XI. FEJEZET
A SZOLGÁLATI JÁRMŰVEK FUTÁSTELJESÍTMÉNY- ÉS ÜZEMANYAGNORMÁI, VALAMINT HASZNÁLATBÓL TÖRTÉNŐ KIVONÁSUK
183. Az üzemanyag-felhasználást a közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag- és kenőanyag-fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 60/1992. Korm. rendelet) szerinti alapnorma és az egyes közúti gépjárművekre képzett – a 60/1992. Korm. rendelet 2. mellékletében meghatározott – korrekciós szorzók alapján, egyedi norma szerint kell elszámolni.
184. A szolgálati járművek magáncélú igénybevételéért fizetendő térítési díj amortizációsköltség-összetevőjének meghatározásához a BM utasítás 107. §-ában foglaltak az irányadók.
185. Amennyiben a BM utasítás 106. §-a alapján az üzemanyagnorma megállapítására nincs lehetőség, vagy a szolgálati jármű speciális használatával járó üzemeltetés körülményei indokolják, a járműfenntartó szerv vezetője – a gépjármű-szakterület vezetőjének javaslata alapján – helyi tapasztalatokon, statisztikai adatokon alapuló normát határoz meg.
186. A használatból a BM utasítás 107. § (1) bekezdésében meghatározott kilométer-teljesítményt elérő vagy az üzembe helyezéstől számított 5 évnél idősebb szolgálati jármű vonható ki.
187. A használatból történő kivonás előtt az ORFK GF MF részére soron kívül meg kell küldeni a szolgálati jármű forgalmi engedélyébe, törzskönyvébe, hajólevelébe vagy állami nyilvántartásba vételi bizonyítványába bejegyzett tulajdonos vagy üzembentartó szerv vezetőjének ellenjegyzésével ellátott, részletes indokolással alátámasztott, a 12. melléklet szerint elkészített javaslatot.
188. A 187. pont szerinti javaslat alapján a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes a szolgálati jármű használatból kivonását engedélyezi, vagy a szolgálati jármű más rendőri szervhez történő átcsoportosítását rendeli el.
189. Amennyiben az üzembe helyezéstől számított 5 év még nem telt el, de a szolgálati jármű totálkáros, vagy baleset vagy műszaki meghibásodás miatt gazdaságosan nem tehető üzemképessé, a használatból történő kivonást – részletes indokolással, valamint az azt alátámasztó okmányok csatolásával – az üzembentartó szerv javasolhatja.
190. Az ORFK GF MF intézkedik a 189. pont szerinti kivonási javaslattal összefüggő döntéshez szükséges, a járműfenntartó szerv gazdasági vezetője véleményének beszerzésére. Egyetértő vélemény hiányában a kivonásra nem kerülhet sor.
191. A járműfenntartó szerv az értékesített szolgálati járművekről – a forgalmi rendszám, a vételár, a vevő és az értékesítés dátumának megadásával – soron kívül, írásban tájékoztatja a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettest.
XII. FEJEZET
A SZOLGÁLATI JÁRMŰVEK RENDELTETÉSSZERŰ HASZNÁLATÁNAK ELLENŐRZÉSE
192. A szolgálati feladathoz igénybe vett szolgálati jármű szabály- és rendeltetésszerű használatának ellenőrzését
a) a járműfenntartó szerv vonatkozásában saját illetékességi területén a területi rendőri szerv ellenőrzési szolgálata, valamint a rendőri szerv vezetője által erre külön felhatalmazott;
b) az ORFK vonatkozásában az országos rendőrfőkapitány-helyettesek, valamint az országos rendőrfőkapitány közvetlen alárendeltségbe tartozó szervezeti elemek vezetője által kijelölt;
c) a NEBEK igazgatója által kijelölt
személyek végzik.
XIII. FEJEZET
A KÖZÚTI SZOLGÁLATI JÁRMŰ KÖZLEKEDÉSI BALESETE ÉS JÁRMŰFORGALMAZÁS KÖZBEN ÉSZLELT MEGHIBÁSODÁSA ESETÉN KÖVETENDŐ ELJÁRÁS
193. A szolgálati járműben úthibából eredően bekövetkezett kár esetén a kárigényt a közútkezelőnek kell benyújtani, amelyhez csatolni kell a káresemény bekövetkeztét igazoló iratot, a helyszínen készített fényképeket, továbbá – amennyiben rendelkezésre áll – a rendőrségi helyszínelési jegyzőkönyvet és a kár összegét igazoló javítási számlát.
194. A gépjárművezető az igénybevétel során észlelt műszaki meghibásodást, közúti közlekedési balesetet haladéktalanul köteles jelenteni közvetlen szolgálati elöljárójának, valamint az illetékes tevékenység-irányítási központnak, amelynek részletszabályait a járműfenntartó szerv határozza meg.
XIV. FEJEZET
A SZOLGÁLATI JÁRMŰ HASZNÁLATÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ BÍRSÁG MEGFIZETÉSE
195. A szolgálati jármű használatával összefüggő bírság megfizetésére irányuló csekkszelvény járműfenntartó szerv részére történő megküldését követően a szolgálati jármű menetlevele alapján a járműfenntartó szerv intézkedik a gépjárművezető kilétének megállapítására, és az állományilletékes parancsok nyilatkoztatja a gépjárművezetőt a bírság kiszabásának alapjául szolgáló szabálysértés vagy szabályszegés elkövetésével, a felelősség elismerésével, továbbá a kiszabott bírság járműfenntartó rendőri szerv általi megfizetése esetén a bírság összegének kártérítési eljárás keretében történő megtérítésével kapcsolatban.
196. Amennyiben a bírság alapjául szolgáló szabálysértést vagy szabályszegést elkövető gépjárművezető nyilatkozik a felelősség elismeréséről és a kiszabott bírság megtérítésének vállalásáról, a járműfenntartó szerv intézkedik a bírság megfizetésére, valamint az így megfizetett bírság elkövető gépjárművezető általi megtérítésére.
197. Ha a szolgálati jármű vezetője a szabálysértés vagy szabályszegés elkövetésének tényét nem ismeri el, felelősségét vitatja, büntethetőséget kizáró okra hivatkozik, vagy a kiszabott bírság összegének megfizetését egyébként nem vállalja, a szabálysértés vagy szabályszegés elkövetésével kapcsolatos személyi felelősség megállapítására irányuló eljárás lefolytatása indokolt, erre figyelemmel a járműfenntartó szerv a bírságot nem fizeti meg.
198. Amennyiben a bírság kiszabásának alapjául szolgáló szabálysértés vagy szabályszegés elkövetésére a foglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó kötelezettség vétkes megszegésével történt, intézkedni kell a fegyelmi felelősség kivizsgálására.
199. A 196. és 197. pontban foglaltaktól eltérően a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 21. § (1) bekezdés a)–g) pontjában foglalt jogsértéssel összefüggő eljárásban a szolgálati jármű menetlevele alapján intézkedni kell a gépjárművezető adatainak az első fokon eljáró közigazgatási hatósági szolgálat részére történő továbbítására.
200. Amennyiben a szabályszegés elkövetésére szolgálati érdekből került sor, a Kkt. 21/A. § (3) bekezdése szerinti kimentés alkalmazásának kezdeményezéséről vagy annak mellőzéséről
a) az ORFK esetén a közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezeti elemek személyi állománya tekintetében az országos rendőrfőkapitány, valamint a vezetése alatt álló szervezeti egységek személyi állománya vonatkozásában a bűnügyi, a rendészeti, a gazdasági és a személyügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes;
b) az alárendeltségébe tartozó szervezeti egységek személyi állománya vonatkozásában a járműfenntartó szerv vezetője;
c) a NEBEK személyi állománya esetén az igazgató
jogosult dönteni. E pont alkalmazásában a személyi állományba tartozónak kell tekinteni az 1. pont b) alpontja szerinti közfoglalkoztatottat is.
201.1
XV. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
202. Ez az utasítás a közzétételét követő 15. napon lép hatályba.
203. A Központi Nyilvántartási Jegyzék darabszámait a 2023. január 1-jén rögzített szolgálati járművek mennyisége határozza meg.
204. A járműfenntartó szerv vezetője szabályozza különösen
a) a szolgálati jármű országhatáron kívüli szolgálati igénybevételével;
b) a szolgálati jármű magáncélú igénybevételének kezdeményezésével;
c) a szolgálati jármű magáncélú felhasználására vonatkozó időszakos elszámolással;
d) a szolgálati jármű eseti magáncélú igénybevételével;
e) a 45 napot meg nem haladó, magáncélú szolgálati jármű biztosításával;
f) a saját jármű szolgálati célú igénybevételével;
g) a szolgálati jármű telephelyekkel;
h) a szolgálati járművek üzemanyag-ellátásával, felhasználásával, elszámolásával;
i) a szolgálati járművek tárolásával;
j) a szolgálati járművek szemlézésével;
k) a káreseményekkel;
l) a szolgálati járművek használata ellenőrzésével
kapcsolatos eljárásrendet.
205.2
206.3
207.4
1. melléklet a 16/2023. (VI. 28.) ORFK utasításhoz
Neve: |
|
Születési neve: |
|
Rendfokozata: |
|
Szolgálati beosztása / munkaköre: |
|
Szolgálati helye: |
|
Adóazonosító jele: |
|
Telefonszáma: |
kérelmező
Aláírás |
Dátum |
|
A kérelmet támogatom / nem támogatom.* |
|
|
Igazolom, hogy a kérelmező besorolási kategóriája: |
|
|
Igazolom, hogy a szolgálati jármű tartós magáncélú igénybevételéhez szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésre áll. |
|
A szolgálati jármű forgalmi rendszáma: |
|
A szolgálati jármű gyártmánya, típusa: |
|
A szolgálati jármű kategóriája a belügyi szervek jármű szabályzatáról szóló 22/2022. (XII. 16.) BM utasítás 3. melléklete alapján: |
aláírás (gépjármű-szakterület részéről)
állományilletékes parancsnok
2. melléklet a 16/2023. (VI. 28.) ORFK utasításhoz
szolgálati jármű tartós magáncélú igénybevételére
engedélyező vezető
3. melléklet a 16/2023. (VI. 28.) ORFK utasításhoz
4. melléklet a 16/2023. (VI. 28.) ORFK utasításhoz
tartós magáncélú igénybevétellel érintett szolgálati jármű javítása idejére
gazdasági vezető
5. melléklet a 16/2023. (VI. 28.) ORFK utasításhoz
6. melléklet a 16/2023. (VI. 28.) ORFK utasításhoz
7. melléklet a 16/2023. (VI. 28.) ORFK utasításhoz
8. melléklet a 16/2023. (VI. 28.) ORFK utasításhoz
9. melléklet a 16/2023. (VI. 28.) ORFK utasításhoz
10. melléklet a 16/2023. (VI. 28.) ORFK utasításhoz
11. melléklet a 16/2023. (VI. 28.) ORFK utasításhoz
12. melléklet a 16/2023. (VI. 28.) ORFK utasításhoz
A 201. pontot a 626/2023. (XI. 16.) ORFK utasítás 24. pontja hatályon kívül helyezte. A 201. pontot a 7026/2023. (XI. 16.) ORFK utasítás 24. pontja hatályon kívül helyezte.
A 205. pontot a 207. pont hatályon kívül helyezte.
A 206. pont a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 207. pont a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás