512/2022. (XII. 13.) Korm. rendelet

1. § (1) E rendeletet kell alkalmazni a 2021–2027-es időszakban az európai területi együttműködési célkitűzés keretében megvalósuló

(2) E rendeletet kell alkalmazni az (1) bekezdés a), b), e) és f) pontja szerinti programokból származó források felhasználásának és ellenőrzésének szabályozására.

(3) E rendeletet nem kell alkalmazni a 2021–2027 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó operatív programokra, valamint a 2021–2027 programozási időszakban megvalósuló határon átnyúló együttműködési programokra.

2. § (1) E rendelet alkalmazásában

(2) Az (1) bekezdésben nem értelmezett fogalmakat az (EU) 2021/1059 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint kell értelmezni.

3. § A transznacionális és interregionális együttműködési programok végrehajtásában az 1. mellékletben meghatározott szervezetek vesznek részt.

4. § A Magyar Államkincstár látja el a DRP elektronikus monitoring és információs rendszer alkalmazás-, valamint infrastruktúra-üzemeltetését.

5. § (1) A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet feladata az 1. § (1) bekezdés a), b), e) és f) pontja szerinti programok keretében megítélt uniós támogatások hitelesítése.

(2) A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet feladata az 1. § (1) bekezdés a), b) és e) pontja szerinti programok hazai társfinanszírozása felhasználásának hitelesítése.

6. § (1) A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezetnek a hitelesítés részeként gondoskodnia kell a hazai partner részéről benyújtott, a projekt keretében felmerült, szakmailag teljesített, és a hazai partner által kifizetett költséget alátámasztó dokumentumok formai és tartalmi ellenőrzéséről (ide nem értve az egyszerűsített költségelszámolással elszámolt költségeket). A dokumentumok elektronikus monitoring és információs rendszerbe történő feltöltése egyenértékű a dokumentum papír alapon történő benyújtásával.

(2) A dokumentumok (1) bekezdés szerinti ellenőrzése keretében ellenőrizni kell különösen azt, hogy

(3) Az egyszerűsített költségelszámolással elszámolni kívánt költségek vonatkozásában ellenőrizni kell, hogy azok megfelelően kerültek-e kiszámításra, és a számítási módszer megfelelően került-e alkalmazásra.

(4) A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet a hitelesítés részeként ellenőrzi a közbeszerzésekről szóló törvény és a közbeszerzésekre vonatkozó uniós szabályok betartását. A hazai partner az általa lefolytatott valamennyi közbeszerzési eljárás dokumentumaihoz a közbeszerzésekért felelős miniszter által üzemeltetett egységes Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben (a továbbiakban: EKR) megtekintési jogot biztosít. A nem EKR-ben lefolytatott közbeszerzési eljárások esetében a hazai partner a közbeszerzési eljárás valamennyi dokumentumát elektronikus formában a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet részére benyújtja. A közbeszerzési eljárás hazai és uniós jogszabályok szerinti lebonyolítása a hazai partner felelőssége.

(5) A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet az ellenőrzött közbeszerzési eljárás lefolytatása során megállapított jogsértések esetén jogosult a közbeszerzési eljárás lebonyolításával összefüggésben elszámolni kívánt költség arányos csökkentésére.

7. § (1) A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet a hitelesítés részeként gondoskodik a projektrészek megvalósításának helyszíni ellenőrzéséről. A helyszíni ellenőrzés kockázat-elemzésen alapuló mintavételen keresztül valósul meg. A helyszíni ellenőrzést legkésőbb a projektrész zárójelentéséhez kapcsolódó hitelesítési tevékenység részeként kell lefolytatni.

(2) A helyszíni ellenőrzés során ellenőrizni kell különösen

8. § (1) A hitelesítési tevékenységet dokumentálni kell, rögzítve az elvégzett munkát, a hitelesítés eredményét, hiba feltárása esetén a megtett intézkedést, szabálytalanság gyanúja esetén a szabálytalansági vizsgálat megindítása kezdeményezését.

(2) Amennyiben szabálytalansági vizsgálat kezdeményezésének oka a hitelesítési tevékenység során történt adminisztratív hibára vagy jogszabályváltozásra vezethető vissza, a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet külön vizsgálat lefolytatása nélkül megteheti a pénzügyi korrekció végrehajtásához szükséges intézkedéseket.

(3) A hiba feltárása és a szükséges intézkedések megtétele céljából a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet vizsgálatot indíthat az elszámolni kért költség megfelelőségének megállapítására. A vizsgálat időtartama legfeljebb 45 nap, amelybe nem számít bele a hazai partner iratpótlási kötelezettsége teljesítésének, továbbá a Közbeszerzési Döntőbizottság, más hatóság, bíróság eljárásának és az esetleges szakértői vizsgálat időtartama.

(4) Amennyiben az ügy körülményei szükségessé teszik, a hibavizsgálat során a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet a hazai partnertől felvilágosítást, hiánypótlást kérhet, valamint lehetőséget biztosíthat észrevételei megtételére. A kért felvilágosítás, hiánypótlás, észrevétel hazai partner általi teljesítéséig eltelt határidő a vizsgálat időtartamába nem számít bele.

(5) A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet az 5. és a 6. § szerinti ellenőrzés elvégzését követően hitelesítési nyilatkozatot állít ki a hazai partner részére.

(6) A hazai társfinanszírozás akkor tekinthető elszámoltnak, ha a hitelesítési nyilatkozatban elfogadott költségre vonatkozó kifizetési kérelem jóváhagyása megtörtént.

9. § (1) A hazai partner – ha nem ért egyet a 8. § (2) bekezdése szerinti vizsgálat megállapításával vagy a 8. § (5) bekezdése szerinti hitelesítési nyilatkozat tartalmával – a kézhezvételétől számított öt munkanapon belül panasszal élhet a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet felé.

(2) A panaszban meg kell jelölni

(3) A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet a panaszt – annak tárgyában kialakított álláspontjával együtt – öt munkanapon belül megküldi a nemzeti hatóság részére.

(4) A nemzeti hatóság megvizsgálja a panaszt, és annak kézhezvételét követő tizenöt munkanapon belül tájékoztatja az érintetteket a vizsgálat eredményéről.

(5) A nemzeti hatóság a panaszt érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha

(6) Amennyiben a nemzeti hatóság a panaszt érdemi vizsgálat nélkül nem utasítja el, a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet panasszal érintett költségre vonatkozó döntését helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti, és a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezetet a panasszal érintett költségre vonatkozóan új döntés meghozatalára utasítja.

10. § A nemzeti hatóság a kifizetési kérelem alátámasztásához szükséges információt a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet bevonásával biztosítja.

11. § (1) Az uniós támogatás és a hozzá kapcsolódó hazai társfinanszírozás terhére elszámolható, az eurótól eltérő pénznemben felmerülő költséget a hazai partner euróra váltja át – az (EU) 2021/1059 európai parlamenti és tanácsi rendelet 38. cikk (5) bekezdése alapján – az együttműködési programban meghatározott módon.

(2) A hazai partner a számlán vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylaton szereplő összeget kizárólag euróban meghatározva nyújthat be a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet részére.

12. § A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet feladata a támogatás rendeltetésszerű és szabályszerű felhasználása érdekében annak biztosítása, hogy az Európai Unió és Magyarország pénzügyi érdeke a támogatás felhasználása során ne sérüljön, vagy ne sérülhessen.

13. § (1) A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezeten belül ki kell jelölni a szabálytalanságok nyilvántartásáért és jelentéséért felelős személyt (a továbbiakban: szabálytalanság-felelős).

(2) A szabálytalanság-felelős

14. § (1) Aki a támogatási folyamat bármely szakaszában szabálytalanság gyanúját észleli, vagy akinek ilyen gyanú tudomására jut, haladéktalanul írásban rögzíti azt, és megküldi a szabálytalanság-felelősnek.

(2) A szabálytalanság-felelős a szabálytalanság gyanújáról való tudomásszerzés esetén javaslatot tesz a szabálytalansági vizsgálat megindítására és – ha szükséges – a kifizetések felfüggesztésére, a 16. § szerinti esetben a szabálytalansági vizsgálat mellőzésére vagy a szabálytalansági gyanú megalapozatlansága esetén a szabálytalansági vizsgálat megindításnak elutasítására.

(3) A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet vezetője a (2) bekezdés szerinti javaslat alapján dönt a szabálytalansági vizsgálat megindításáról, mellőzéséről vagy elutasításáról, a kifizetések felfüggesztéséről.

(4) Szabálytalansági vizsgálat az Európai Bizottságnak az együttműködési program lezárásáról szóló döntése kiadásától számított 3. év végéig indítható meg.

15. § (1) A szabálytalansági vizsgálat megindítását követően a szabálytalanság-felelős – szükség esetén – felhívja a hazai partnert a szabálytalansági vizsgálat lefolytatásához szükséges további iratok becsatolására, továbbá helyszíni vizsgálat lefolytatását kezdeményezheti. Az iratok becsatolásának és a helyszíni vizsgálat lefolytatásának időtartama az ügyintézési határidőbe nem számít bele. Amennyiben az ügy körülményei szükségessé teszik, a szabálytalansági vizsgálat során a szabálytalanság-felelős a hazai partnerről felvilágosítást, hiánypótlást kérhet, valamint lehetőséget biztosíthat észrevételei megtételére. A kért felvilágosítás, hiánypótlás, észrevétel hazai partner általi teljesítéséig eltelt határidő a vizsgálat időtartamába nem számít bele.

(2) A szabálytalanság-felelős megvizsgálhat bármely dokumentumot, körülményt, tényt, amely a szabálytalanság gyanújával kapcsolatos tényállás tisztázásához szükséges.

(3) Ha a szabálytalanság megállapításához a Közbeszerzési Döntőbizottság, más hatóság vagy bíróság előzetes döntése vagy szakértői vizsgálat szükséges, a szabálytalansági vizsgálatot külön döntés nélkül fel kell függeszteni a Közbeszerzési Döntőbizottság, a hatáskörrel rendelkező hatóság vagy bíróság döntésének közléséig vagy a szakvélemény kézhezvételéig. A felfüggesztés időtartama az ügyintézési határidőbe nem számít bele.

16. § A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet vezetője szabálytalansági vizsgálat mellőzésével állapíthat meg szabálytalanságot, és rendelhet el az e rendelet szerinti jogkövetkezményt, ha

17. § (1) A szabálytalanság-felelős a szabálytalansági gyanút, a szabálytalansági vizsgálat megindításának vagy elutasításának tényét és a szabálytalansági vizsgálat eredményét rögzíti a NAHU rendszerben.

(2) A szabálytalansági vizsgálat megindításáról, a szabálytalansági vizsgálat felfüggesztéséről, a kifizetések felfüggesztéséről, valamint a szabálytalansági vizsgálat lezárásáról a szabálytalanság-felelős írásban tájékoztatja a hazai partnert, továbbá elektronikus formában értesíti a szabálytalansági vizsgálatban érintetteket.

18. § (1) A szabálytalansági vizsgálat eredményéről – nem történt szabálytalanság megállapítása esetén is – a szabálytalanság-felelős szabálytalanság-vizsgálati jelentést készít.

(2) A szabálytalanság-vizsgálati jelentésnek tartalmaznia kell különösen

(3) A szabálytalanság tényének megállapítása esetén a szabálytalanság-vizsgálati jelentésnek tartalmaznia kell továbbá

19. § (1) A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet vezetője a szabálytalanság-vizsgálati jelentés alapján dönt a szabálytalansági vizsgálat lezárásáról. A szabálytalansági vizsgálat lezárásának időpontja a szabálytalansági vizsgálatot lezáró döntés meghozatalának a napja. A szabálytalansági vizsgálatot a megindításától számított 45 napon belül le kell zárni, amely határidő egy alkalommal további 45 nappal meghosszabbítható.

(2) A szabálytalansági vizsgálat lezárulhat

(3) A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet a szabálytalanságot a hazai partnerre vonatkozóan állapítja meg akkor is, ha annak alapjául más személy vagy szervezet tevékenysége vagy mulasztása szolgált. A szabálytalanság – ide nem értve a rendszerszintű szabálytalanságot – megállapításával összefüggésben elrendelt intézkedés a hazai partnert terheli.

(4) A szabálytalanság-felelős a (2) bekezdés szerinti döntésről írásban tájékoztatja a hazai partnert, továbbá elektronikus formában értesíti az elrendelt intézkedés végrehajtásában érintetteket.

20. § (1) A közbeszerzésekről szóló törvény vagy a közbeszerzési eljárásra vonatkozó egyéb jogszabály szabálytalanság megállapítására okot adó megsértésének gyanúja esetén a szabálytalanság-felelős a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból történő eljárását kezdeményezheti.

(2) Közbeszerzést érintő jogsértés megállapítása esetén a közbeszerzési eljárás lebonyolításával összefüggésben kifizetendő díj hitelesítése vagy az arra eső támogatás kifizetése egészben vagy részben megtagadható, vagy a már kifizetett támogatás visszakövetelhető.

21. § (1) A pénzügyi korrekcióval járó jogkövetkezményt minden esetben egyedileg, az egyes ügyiratok alapján kell megállapítani. A pénzügyi korrekció célja olyan helyzet visszaállítása, ahol a támogatásra elszámolt költség összhangban van a vonatkozó uniós és nemzeti szabályokkal.

(2) Ha nem lehetséges egyedi módon számszerűsíteni a pénzügyi korrekció mértékét, vagy adott esetben aránytalan lenne, vagy félrevezető eredményre vezetne az érintett kiadás egészének visszavonása, átalányon alapuló korrekciót kell alkalmazni. Az átalányon alapuló korrekció mértékét a szabálytalanság súlya és pénzügyi következményei alapján kell meghatározni.

(3) A hazai partner a pénzügyi korrekcióval érintett összeget nem használhatja fel, arra további költségelszámolás nem nyújtható be.

22. § (1) A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet gondoskodik arról, hogy a már kifizetett, de szabálytalanul felhasznált támogatási összeg, valamint annak kamatai a hazai partnertől visszakövetelésre kerüljön.

(2) Ha a szabálytalanul felhasznált támogatási összeg behajtása az együttműködési program lezárásáig nem vezet eredményre, a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet a behajtásra tett kísérletek és intézkedések dokumentációját a hazai partner zárójelentése jóváhagyásától számított legalább tíz évig megőrzi.

23. § (1) Az a hazai partner, akivel szemben szabálytalansági vizsgálat került lefolytatásra, valamint akivel szemben a 16. § d) pontja alapján szabálytalansági vizsgálat mellőzésével kerül a szabálytalanság megállapításra, a szabálytalansági döntés jogszabálysértő volta, uniós támogatási szerződésbe vagy felhívásba ütközése esetén a szabálytalansági döntés ellen egy alkalommal jogorvoslattal élhet.

(2) A jogorvoslati kérelmet a szabálytalansági döntés közlésétől számított tíz napon belül, írásban, az indokok megjelölésével kell benyújtani a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet részére. A szabálytalansági döntés közlésének napja az a nap, amelyen az – hivatalos iratként – kézbesítésre került.

(3) A jogorvoslati kérelemben meg kell jelölni

(4) A jogorvoslati kérelemben új – a szabálytalansági vizsgálat során nem vizsgált – tényekre és körülményekre is lehet hivatkozni.

(5) A szabálytalansági döntésben meghatározott intézkedések végrehajtása – ide nem értve a kifizetések felfüggesztését – a jogorvoslati eljárás lezárásáig nem kezdhető meg.

24. § (1) Ha a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet megállapítja, hogy a szabálytalansági döntés jogszabályt sért, az uniós támogatási szerződésbe vagy a felhívásba ütközik, vagy a visszakövetelést elrendelő döntésben számítási hiba van, a szabálytalansági döntést visszavonja, vagy annak számítási hibáját javítja.

(2) Ha a szabálytalansági döntés visszavonása esetén a szabálytalansági gyanú továbbra is fennáll, a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet annak kivizsgálására új szabálytalansági vizsgálatot folytat le a 15–22. § rendelkezéseinek figyelembevételével.

(3) Ha a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet a szabálytalansági döntést nem vonja vissza, a jogorvoslati kérelmet a szabálytalansági vizsgálat dokumentumaival, a jogorvoslati kérelem tárgyában kialakított álláspontjával és – ha releváns – a közbeszerzési döntőbizottsági, egyéb hatósági vagy bírósági eljárásról szóló tájékoztatásával együtt megküldi a nemzeti hatóság részére.

(4) A nemzeti hatóság értesíti a jogorvoslati eljárás megindításáról a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezetet, valamint a szabálytalansági vizsgálattal érintett uniós támogatási szerződés szerinti azon hazai partnert, akire nézve a szabálytalansági döntés a támogatási jogviszonyból származó jogot vagy kötelezettséget állapít meg, módosít vagy szüntet meg.

25. § (1) A nemzeti hatóság a jogorvoslati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha

(2) A jogorvoslati kérelmet a kérelmező a jogorvoslati eljárás lezárásáig az erre irányuló nyilatkozattal visszavonhatja.

26. § (1) A nemzeti hatóság a sérelmezett szabálytalansági döntés és az azt megelőző szabálytalansági vizsgálat vizsgálata során nincs kötve a jogorvoslati kérelemben foglaltakhoz.

(2) Ha a szabálytalansági gyanúval kapcsolatos tényállás tisztázásához vagy a jogorvoslati kérelem elbírálásához szükséges, a nemzeti hatóság a jogorvoslati kérelem kiegészítésére szólíthatja fel a kérelmezőt.

(3) A nemzeti hatóság az iratok felterjesztését követően, a jogorvoslati eljárás során bármikor a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezettől további – a szabálytalansági gyanúval kapcsolatos tényállás tisztázásához vagy a jogorvoslati kérelem elbírálásához szükséges – tájékoztatást kérhet. A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet a tájékoztatást haladéktalanul a nemzeti hatóság rendelkezésére bocsátja.

(4) A nemzeti hatóság az iratok felterjesztését követően, a jogorvoslati eljárás során bármikor utasíthatja a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezetet a hitelesítés felfüggesztésére vagy a felfüggesztés megszüntetésére. A hitelesítés felfüggesztése elrendeléséről és megszüntetéséről a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet haladéktalanul tájékoztatja az érintett hazai partnert.

(5) Ha a jogorvoslati kérelem tárgyában a döntés olyan előzetes kérdés eldöntésétől vagy elbírálásától függ, amelynek tárgyában az eljárás a Közbeszerzési Döntőbizottság, más hatóság vagy a bíróság hatáskörébe tartozik, a nemzeti hatóság a jogorvoslati eljárást a hatóság vagy bíróság döntésének közléséig felfüggeszti.

(6) Ha az (5) bekezdés szerinti eljárás még nincs megindítva, és annak megindítására jogszabályban meghatározott határidőn belül lehetősége van, a nemzeti hatóság az eljárás megindítását kezdeményezi a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, más hatóságnál vagy a bíróságnál.

(7) A (2) bekezdés szerinti eljárási cselekmény, valamint az (5) bekezdés szerinti jogorvoslati eljárás felfüggesztésének időtartama a jogorvoslati kérelem elbírálásának határidejébe nem számít bele.

27. § (1) A nemzeti hatóság a jogorvoslati kérelem tárgyában a következő döntéseket hozhatja:

(2) Ha a nemzeti hatóság a szabálytalansági döntésben foglaltakhoz képest új szabálytalansági gyanút állapít meg, ennek kivizsgálása érdekében új szabálytalansági vizsgálat lefolytatására utasítja a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezetet.

(3) A nemzeti hatóság tájékoztatja az érintetteket a jogorvoslati döntésről.

(4) A jogorvoslati eljárást a jogorvoslati kérelem beérkezésétől számított 45 napon belül le kell folytatni.

28. § (1) A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet a megállapított szabálytalanságokról – ha az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet 69. cikk (2) bekezdése és a XII. melléklete alapján szükséges – az 1. § (1) bekezdés a), b), e) és f) pontja szerinti programok esetén jelentést küld a nemzeti hatóság részére, az 1. § (1) bekezdés a) pontja szerinti program esetén – a nemzeti hatóságon keresztül – az irányító hatóság és az igazoló hatóság részére is.

(2) A szabálytalanságok jelentése érdekében a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet és a nemzeti hatóság együttműködik az Európai Csalás Elleni Hivatal Koordinációs Irodájával.

29. § A DRP irányító hatóság az éves munkaterv és a monitoring bizottság által jóváhagyott szabályzó dokumentumok alapján látja el feladatait. Közvetlen szabályzó dokumentumok:

30. § A DRP-ben részt vevő nem tagállamokra vonatkozó pénzügyi megállapodást – összhangban az Interreg Program Dokumentummal – a DRP irányító hatóság vezetője írja alá.

31. § A DRP irányító hatóság kialakítja a DRP irányítási és kontrollrendszerét. A partnerországok nemzeti ellenőrzési rendszereinek változásával kapcsolatban rendelkezésre bocsájtott információk felhasználásával a DRP irányító hatóság rendszeresen aktualizálja a DRP irányítási és kontrollrendszerének leírását, amelyet minden év október 15. napjáig megküld az audit hatóság részére.

32. § (1) A monitoring bizottság

(2) A monitoring bizottság által kiválasztott projekt vezető partnerével a DRP irányító hatóság köti meg az uniós támogatási szerződést.

33. § (1) A DRP irányító hatóság kifizetési előrejelzést küld az igazoló hatóság részére a tárgyévre és a tárgyévet követő évre vonatkozóan, legkésőbb január 10. napjáig, valamint július 10. napjáig.

(2) Az igazoló hatóság az (1) bekezdés szerinti előrejelzés alapján összeállítja a tárgyévre és a tárgyévet követő évre vonatkozó kifizetési előrejelzést, és benyújtja az Európai Bizottság részére legkésőbb január 31. napjáig, valamint július 31. napjáig.

(3) A DRP irányító hatóság a programra vonatkozóan összesített pénzügyi adatokat küld az igazoló hatóság részére legkésőbb minden év január 10. napjáig, április 10. napjáig, július 10. napjáig és október 10. napjáig.

(4) Az igazoló hatóság a (3) bekezdés szerinti, programra vonatkozó összesített pénzügyi adatok alapján összeállítja a meghatározott sablon szerint adatszolgáltatást és benyújtja az Európai Bizottság részére minden év január 31. napjáig, április 30. napjáig, július 31. napjáig és október 31. napjáig.

34. § (1) A programszámlán a vezető partner által bármilyen jogcímen történő visszafizetés és a támogatási összeg biztosítása írható jóvá.

(2) A programszámláról indított átutaláshoz az átutalási megbízást az igazoló hatóság állítja ki. Az átutalási megbízást át kell adni pénzügyi teljesítésre a Magyar Államkincstár részére.

(3) Az igazoló hatóság a Magyar Államkincstár által kiállított pénzforgalmi számlakivonat adatairól nyilvántartást vezet.

(4) A programszámla vezetésével és forgalmával kapcsolatban felmerült költség elszámolása a központi költségvetésből történik.

35. § (1) A vezető partner a DRP elektronikus monitoring és információs rendszerben elkészíti és elektronikusan benyújtja a projekt előrehaladási jelentést, valamint a hitelesítési nyilatkozatok és számlaösszesítők alapján összeállított kifizetési kérelmet, és kezdeményezi az uniós támogatás visszatérítési folyamatának elindítását.

(2) A DRP irányító hatóság ellenőrzi és jóváhagyja a benyújtott projekt előrehaladási jelentést és kifizetési kérelmet a DRP elektronikus monitoring és információs rendszerben.

(3) Az igazoló hatóság ellenőrzést és jóváhagyást követően gondoskodik az uniós támogatás átutalásáról a vezető partner fizetési számlája javára a programszámla egyenlegének erejéig. Az igazoló hatóság a programszámláról részteljesítést nem végez.

36. § (1) Az igazoló hatóság a partnernél felmerült költség alapján átutalási kérelmet, költségnyilatkozatot és költségigazoló nyilatkozatot állít ki és nyújt be az Európai Bizottság részére.

(2) Az igazoló hatóság nyilatkozattételi kötelezettsége keretében meggyőződik arról, hogy az átutalási kérelem, a költségnyilatkozat és a partnernél felmerült költség

(3) Az igazoló hatóság a költségigazoló nyilatkozat alátámasztása érdekében kiegészítő információt kérhet, amelyet a végrehajtásban érintett szervezetek kötelesek haladéktalanul az igazoló hatóság rendelkezésére bocsátani.

(4) Az igazoló hatóság a költségigazoló nyilatkozat alátámasztása érdekében a végrehajtásban érintett szervezeteknél számlákra és egyéb, a kifizetési kérelmet alátámasztó dokumentumokra kiterjedő ellenőrzést végezhet, valamint az eljárások megfelelőségének vizsgálatára irányuló helyszíni ellenőrzést folytathat le.

37. § (1) A nemzeti hatóság az igazoló hatóság által meghatározott formában hitelesítési jelentést állít ki, melyben nyilatkozik

(2) A nemzeti hatóság az igazoló hatóság által meghatározott ütemezés szerint megküldi a hitelesítési jelentést a DRP irányító hatóság részére.

38. § A DRP irányító hatóság megküldi az igazoló hatóság részére

39. § (1) Az igazoló hatóság euróban számol el az Európai Bizottsággal.

(2) Az Európai Bizottság részére benyújtott időköziátutalás-igénylési dokumentáció, éves elszámolás csak olyan költségeket tartalmazhat, amelyeket a partnerek kifizettek, a DRP elektronikus monitoring és információs rendszerben rögzítettek, a hitelesítés keretében ellenőriztek, bizonylatokkal támasztottak alá, és amelyek a támogatott projektekkel összefüggésben elszámolható költségnek minősülnek.

40. § (1) Az igazoló hatóság az Interreg alapok, a hazai társfinanszírozás és a partner saját forrásának felhasználása alapján prioritások szerinti bontásban összeállítja az időközi átutalás igénylési dokumentációt a DRP elektronikus monitoring és információs rendszerben, és megküldi az Európai Bizottság részére.

(2) A költségnyilatkozat helyesbítéséről az igazoló hatóság gondoskodik.

41. § (1) Az éves elszámolás időszaka – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a számviteli év, amely a tárgyév július 1. napjától a következő év június 30. napjáig tart. Az utolsó számviteli év 2029. július 1. napjától 2030. június 30. napjáig tart.

(2) Az első éves elszámolás időszaka 2021. január 1. napjától 2022. június 30. napjáig tart.

(3) Az éves elszámolás benyújtásának határideje a számviteli évet követő év február 15. napja.

42. § (1) Az audit hatóság a számviteli évben benyújtott költségnyilatkozatokból több alkalommal is végezhet mintavételt. Az igazoló hatóság az audit hatóság kérését követő 15 napon belül megküldi a statisztikai mintavételezés alapjául szolgáló tételeket az audit hatóság részére. Az igazoló hatóság legkésőbb minden év május 15. napjáig átadja az audit hatóságnak az aktuális számviteli évben az Európai Bizottsághoz benyújtott költségnyilatkozatok alapjául szolgáló tételeket, statisztikai mintavételezés céljából.

(2) Az igazoló hatóság július 31. napját követően az előző számviteli év vonatkozásában már nem adhat be új tételeket vagy korábbi tételekhez kapcsolódó költségnövekményt tartalmazó költségnyilatkozatot.

(3) Az igazoló hatóság minden év május 15. napjáig megküldi a DRP irányító hatóság részére az éves összefoglaló táblázataiba beillesztendő összegeket az érintett számviteli évben benyújtott költségnyilatkozatokban végrehajtott korrekciók alapján.

(4) A DRP irányító hatóság minden év október 31. napjáig elkészíti a számviteli évről az éves összefoglaló és a vezetői nyilatkozat első tervezeteit, és azokat megküldi az audit hatóság és az igazoló hatóság részére. A DRP irányító hatóság azon projektek listáját is megküldi az audit hatóság és az igazoló hatóság részére, amelyeket nem kíván szerepeltetni az éves elszámolásban.

(5) A DRP irányító hatóság minden év szeptember 30. napjáig, június 30. napi fordulónappal elkészíti az irányítási és kontrollrendszer számviteli év alatt bekövetkezett változásairól szóló beszámolót, és elküldi az audit hatóság részére.

(6) Az audit hatóság a mintán elvégzett ellenőrzései alapján tett, az egyes tételekre vonatkozó megállapításait legkésőbb október 31. napjáig átadja a DRP irányító hatóság, valamint az igazoló hatóság részére.

(7) A (4) bekezdés szerint átadott listában felsorolt tételek az éves elszámolásban nem szerepelhetnek. A szabálytalan tételekről a DRP irányító hatóság, valamint az audit hatóság az igazoló hatóság bevonásával minden év november 15. napjáig egyeztethet.

(8) Az igazoló hatóság minden év december 1. napjáig, november 15. napi fordulónappal elkészíti az éves elszámolás tervezetét, és átadja az audit hatóságnak. Az igazoló hatóság ezzel párhuzamosan megküldi a DRP irányító hatóság részére az éves összefoglaló táblázataiba beillesztendő éves elszámolásban érvényesített korrekciók összegét.

(9) Az audit hatóság az éves összefoglalóra, vezetői nyilatkozatra és az éves elszámolásra az észrevételeit minden év december 15. napjáig megküldi a DRP irányító hatóság, valamint az igazoló hatóság részére. Az igazoló hatóság az éves összefoglalóra és vezetői nyilatkozatra az észrevételeit minden év december 15. napjáig megküldi a DRP irányító hatóságnak.

43. § (1) A DRP irányító hatóság

(2) Az igazoló hatóság legkésőbb minden év január 10. napjáig véglegesíti az éves elszámolást, majd átadja az audit hatóságnak, ezzel egy időben, ha az éves összefoglaló táblázataiban változást eredményez az új éves elszámolás tartalma, arról a DRP irányító hatóságot tájékoztatja, az éves összefoglalóba beillesztendő tábla megküldésével.

(3) A DRP irányító hatóság legkésőbb minden év január 25. napjáig véglegesíti az éves összefoglalót és a vezetői nyilatkozatot.

(4) Az érintett szervezetek az éves elszámolás dokumentumait az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet 69. cikk (9) bekezdése szerinti elektronikus adatcsere rendszerbe minden év február 12. napjáig feltöltik.

(5) A feltöltött dokumentumokat az igazoló hatóság február 15. napjáig továbbítja az Európai Bizottság részére az elektronikus adatcsere rendszeren keresztül.

44. § (1) A technikai segítségnyújtás keretből a monitoring bizottság által elfogadott munkaterv szerinti, programszintű tevékenységek finanszírozhatóak.

(2) A technikai segítségnyújtás keret terhére, többéves fizetési kötelezettséggel járó szerződések megkötéséhez kötelezettségvállalás több évre vagy a költségvetési éven túli évre is szólhat. A maximális technikai segítségnyújtás keretet – amelyre kötelezettségvállalás köthető – a monitoring bizottság állapítja meg.

(3) A DRP irányító hatóság feladatai ellátásával kapcsolatban ténylegesen felmerült, a központi költségvetés által megelőlegezett és elszámolható költségeket (beleértve a személyi kiadásokat) a DRP technikai segítségnyújtás keretének Interreg alapokból származó forrásai és a programban részt vevő országok nemzeti hozzájárulásai 100%-ban, a DRP programszámlájáról utófinanszírozás útján fedezik.

(4) A DRP irányító hatóság vezetőjének és munkatársainak javadalmazása a program nemzetközi technikai segítségnyújtási keretéből kerül biztosításra.

45. § (1) A DRP irányító hatóság vezetője – a kinevezés és felmentés kivételével – delegált jogkörben gyakorolja a szervezeti egység munkatársai feletti munkáltatói jogokat.

(2) A DRP irányító hatóság munkatársainak kiválasztását – pályáztatás útján – a monitoring bizottság által kijelölt tagokból álló „toborzó bizottság” (Recruitment Committee) végzi. A DRP irányító hatóság álláshelyeire kiírt felhívások (a felvételi eljárások típusa, az álláshely betöltéséhez szükséges szakmai tapasztalathoz, a végzettséghez kapcsolódó követelmények, a kiválasztási kritériumok) előzetesen egyeztetésre kerülnek a toborzó bizottsággal.

(3) A DRP irányító hatóság vezetője és munkatársai alkalmazásának általános feltételeit, így a finanszírozott álláshelyek számát és a javadalmazási rendszer általános kereteit (a fizetési kategóriákat, az illetményen vagy munkabéren felüli juttatást, indexálást) a monitoring bizottság határozza meg.

(4) A DRP irányító hatóság vezetője kinevezésekor és felmentésekor, valamint munkatársai munkaviszonyának létesítésekor és megszüntetésekor a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter által vezetett minisztérium előzetesen egyeztet a program monitoring bizottságával.

46. § A szabálytalanságok jelentése érdekében az igazoló hatóság együttműködik az Európai Csalás Elleni Hivatal Koordinációs Irodájával.

47. § (1) Ha az audit hatóság ellenőrzési tevékenysége során a költségnyilatkozat korrekciójával járó hibát állapít meg, az igazoló hatóság a soron következő átutalás igénylési dokumentációt vagy éves elszámolást a pénzügyi korrekció összegével csökkentett mértékben nyújtja be az Európai Bizottság részére.

(2) Ha az audit hatóság ellenőrzési tevékenysége során az átutalás igénylési dokumentációban nem elszámolható tételt talál, felkéri a DRP irányító hatóságot, hogy kezdeményezze az átutalás igénylési dokumentáció korrekcióját. Az igazoló hatóság az érintett tételeket kiveszi az éves elszámolásból, valamint a DRP irányító hatóságtól kapott tájékoztatás alapján szükség szerint gondoskodik az átutalás igénylési dokumentáció megfelelő korrekciójáról.

48. § A DRP irányító hatóság a rendszerszintű szabálytalanság megállapításáról vagy a rendszerszintű szabálytalanság tudomására jutásáról az audit hatóságot és az igazoló hatóságot öt munkanapon belül értesíti.

49. § (1) A DRP irányító hatóság a csalás megelőzésében, azonosításában a programszintű dokumentumokban foglaltak szerint működik közre.

(2) Ha a DRP irányító hatóságnak csalás vagy annak gyanúja jut a tudomására, erről értesíti az igazoló hatóságot, az audit hatóságot, valamint indokolt esetben az Európai Csalás Elleni Hivatal Koordinációs Irodáját.

50. § (1) A DRP irányító hatóság, az igazoló hatóság és a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet a szerződéskötésnek, a pénzügyi lebonyolításnak, valamint ezen folyamatok adatainak a DRP elektronikus monitoring és információs rendszerben – a rendelkezésre álló funkcionalitás függvényében – történő rögzítése, valamint a DRP elektronikus monitoring és információs rendszeren kívüli tevékenység során biztosítja a négy szem elvének érvényesülését.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szervezetek az általuk az európai uniós támogatások vonatkozásában lefolytatott belső ellenőrzések lezárt ellenőrzési jelentéseit, valamint a jelentések alapján készített intézkedési terveket az ellenőrzés lefolytatását követően haladéktalanul megküldik az igazoló hatóság részére.

51. § (1) Az audit hatóság az (EU) 2021/1059 európai parlamenti és tanácsi rendelet 48. cikk (1) bekezdése szerint látja el a DRP egész területén az (EU) 2021/1059 európai parlamenti és tanácsi rendelet 48. és a 49. cikkében meghatározott feladatokat.

(2) Az audit hatóság

(3) Az audit hatóság az (1) bekezdés szerinti feladatait az Európai Bizottság által meghatározott módszertani útmutatók, valamint a nemzetközileg elfogadott audit standardok alapján látja el.

52. § (1) Az audit hatóság elkészíti az auditstratégiát az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet XXII. mellékletében meghatározott sablon szerint.

(2) Az audit hatóság az Európai Bizottság erre irányuló kérése esetén benyújtja az auditstratégiát az Európai Bizottság részére.

(3) Ha az Európai Bizottság észrevételt tesz, az audit hatóság a válaszadásra meghatározott határidőn belül felülvizsgálja az auditstratégiát, és válaszát megküldi az Európai Bizottság részére.

(4) Az audit hatóság az Európai Bizottsággal egyeztetett auditstratégiát megküldi a DRP irányító hatóság részére.

(5) Az audit hatóság az első éves kontrolljelentésnek és auditvéleménynek a Bizottság részére való megküldését követően, évente felülvizsgálja az auditstratégiát.

(6) Az audit hatóság az auditstratégiában foglaltaknak megfelelően minden év május 31. napjáig elkészíti az éves ellenőrzési tervét, melyet tájékoztatás céljából megküld az államháztartásért felelős miniszter, valamint a DRP irányító hatóság részére.

53. § (1) Az audit hatóság a szükséges időközönként elvégezi az (EU) 2021/1059 európai parlamenti és tanácsi rendelet 48. cikk (2) bekezdése szerinti rendszerellenőrzést.

(2) Az audit hatóság az (1) bekezdés szerinti rendszerellenőrzésről készült ellenőrzési jelentést a jelentés lezárását követően haladéktalanul megküldi az Európai Bizottság és az ellenőrzött szervezet részére.

54. § (1) Az audit hatóság évente elvégezi az igazoló hatóság által az előző számviteli évben az Európai Bizottság részére bejelentett költségek mintavételes ellenőrzését.

(2) Az audit hatóság részére korlátlan hozzáférést kell biztosítani a DRP elektronikus monitoring és információs rendszerben tárolt adatokhoz.

(3) Az audit hatóság a mintavételes ellenőrzésről készült ellenőrzési jelentést a jelentés lezárását követően haladéktalanul megküldi az ellenőrzött szervezet részére.

55. § (1) Az ellenőrzéssel érintett szervezet vagy hatóság vezetője valamennyi vonatkozó, a DRP összefüggő ellenőrzési jelentés kézhezvételétől számított húsz napon belül intézkedési tervet készíti, ha az ellenőrzési jelentésben rá vonatkozó, intézkedést igénylő megállapítás szerepel, és felelős annak végrehajtásáért vagy a végrehajtás nyomon követéséért.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szervezet vezetője gondoskodik az intézkedési terv – így különösen a szabálytalanságok kezelésével kapcsolatos intézkedések – megvalósításának folyamatos nyomon követéséről.

(3) Az (1) bekezdés szerinti szervezet vezetője minden évben, november 15. napi zárónappal beszámolót készít a (2) bekezdés szerinti tevékenységéről, és azt, valamint az azt alátámasztó dokumentumokat tizenöt napon belül tájékoztatás céljából megküldi az audit hatóság részére.

56. § (1) A DRP, az Interreg CENTRAL EUROPE 2021–2027 program és az Interreg Europe program forrásaiból állami támogatás a Magyarországon székhellyel vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező jogi személy részére nyújtható.

(2) Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó – Interreg CENTRAL EUROPE 2021–2027 program és Interreg Europe program forrásaiból megítélt vissza nem térítendő – támogatás kizárólag átlátható formában nyújtott támogatásként nyújtható.

57. § A DRP programból nyújtható állami támogatásnak minősülő jogcímek:

58. § Az Interreg CENTRAL EUROPE 2021–2027 programból nyújtható állami támogatásnak minősülő jogcímek:

59. § Az Interreg Europe programból nyújtható állami támogatásnak minősülő jogcímek:

60. § (1) A 2021/1237/EU bizottsági rendelettel módosított 651/2014/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: módosított általános csoportmentességi rendelet) 20. cikke szerint a 2021/1059/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet által meghatározott európai együttműködési projektekben részt vevő vállalkozásoknál felmerült költségekre irányuló támogatás összeegyeztethető a belső piaccal az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSz) 107. cikk (3) bekezdése szerint, és mentesül az EUMSz 108. cikk (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, amennyiben a támogatási intenzitás nem haladja meg a 2021/1059/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 13. cikk (1) bekezdésében meghatározott 80%-os társfinanszírozási arányt.

(2) A módosított általános csoportmentességi rendelet 20a. cikke szerinti a vállalkozásoknak az európai területi együttműködési projektekben való részvételéhez korlátozott összegű támogatások nyújthatók.

(3) A módosított általános csoportmentességi rendelet 20. cikke szerinti támogatás esetében a támogatás értéke vállalkozásonként és projektenként nem haladhatja meg a 2 millió eurót; a módosított általános csoportmentességi rendelet 20a. cikke szerinti támogatás esetében egy vállalkozásnak nyújtott támogatás teljes összege projektenként nem haladhatja meg a 20 000 eurót.

(4) A 651/2014/EU bizottsági rendelet I. fejezetében meghatározott feltételeknek a módosított általános csoportmentességi rendelet 20. és a 20a. cikkeinek alkalmazása esetén is teljesülniük kell.

61. § (1) Az egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére az 1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, Magyarországon odaítélt csekély összegű támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 200 000 eurónak, közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző, egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások esetén a 100 000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (8) és (9) bekezdését.

(2) A támogatás odaítélése során az adott pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi év alatt Magyarországon odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalmának összegét kell figyelembe venni.

(3) Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikk (2) bekezdésében foglaltak kivételével nem lehet partner az a vállalkozás, amely az igényelt támogatást az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott kivételek szerint használná fel.

(4) Nem nyújtható támogatás a közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatásért végző vállalkozás részére teherszállító jármű vásárlására.

(5) A támogatás a csekély összegű közszolgáltatási támogatással az EUMSz 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2012. április 25-i 360/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott felső határig halmozható. A támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással az (1) bekezdésben meghatározott felső határig halmozható.

(6) A támogatás nem halmozható azonos elszámolható költségek vagy azonos célú kockázatfinanszírozási intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha az így halmozott összeg meghaladná a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitást vagy összeget.

(7) A partnernek az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 5. cikk (1) bekezdése figyelembevételével – az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon – nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélésének évében és az azt megelőző két (2) pénzügyi évben nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.

(8) A partner a támogatással kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat a támogatási döntés meghozatala napjától számított tíz évig megőrzi.

(9) Az 1407/2013/EU bizottsági rendelettel szabályozott csekély összegű támogatás a DRP esetében nem nyújtható.

62. § (1) A DRP elektronikus monitoring és információs rendszer fejlesztéséről a DRP irányító hatóság gondoskodik.

(2) A DRP irányító hatóság, a DRP audit hatósága és igazoló hatósága a DRP elektronikus monitoring és információs rendszert használja a DRP végrehajtásához kapcsolódó program szintű ellenőrzési, monitoring és szabálytalanságkezelési feladata ellátása során.

(3) A nemzeti szintű hitelesítési feladatok ellátása során a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet a DRP, az Interreg CENTRAL EUROPE 2021–2027 program, az Interreg Europe program és az Urbact program által működtetett monitoring rendszereket, továbbá az egyéb nemzeti szintű végrehajtási, ellenőrzési és szabálytalansági feladatok vonatkozásában a NAHU rendszert használja.

63. § (1) Ha a DRP elektronikus monitoring és információs rendszer, valamint a NAHU rendszer moduljainak alkalmazása egyes, általuk kezelt feladatok ellátását nem biztosítja, az adott modulban el nem végezhető feladatok dokumentálását az érintett szervezet működési kézikönyvében részletezett módon kell biztosítani. Az érintett modulok elérhetővé válását követően haladéktalanul gondoskodni kell az adatok teljes körű utólagos rögzítéséről.

(2) Ha a DRP elektronikus monitoring és információs rendszer, valamint a NAHU rendszer nem biztosítja az átutalási megbízás rögzítését, az érintett szervezet működési kézikönyve szerinti dokumentáltság mellett az átutalási megbízás kiállítása elektronikus utalás nélkül papír alapon is történhet.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben az érintett szervezet köteles biztosítani a DRP elektronikus monitoring és információs rendszeren, valamint a NAHU rendszeren kívüli utalás dokumentálásának alátámasztását.

(4) Az Európai Unióval történő elszámolás benyújtása a DRP elektronikus monitoring és információs rendszerben teljeskörűen rögzített adatok alapján, kizárólag a DRP elektronikus monitoring és információs rendszerben elkészített dokumentumokkal történhet.

(5) Az egyes feladatok papír alapon történő elvégzésének kötelezettsége vonatkozik az értesítési, tájékoztatási kötelezettségre is.

64. § A DRP elektronikus monitoring és információs rendszerben létrehozott dokumentumok hiteles elektronikus közokiratnak minősülnek.

65. § Ez a rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

66. § Ez a rendelet

67. § A 27. alcím a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 651/2014/EU bizottsági rendelet módosításáról szóló, 2021. július 23-i 2021/1237/EU bizottsági rendelete hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

68. § A 28. alcím az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.