22/2022. (XII. 16.) BM utasítás

a belügyi szervek jármű szabályzatáról

2023.01.01.

Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 13. § (2) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, valamint a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában foglaltakra figyelemmel a következő utasítást adom ki:

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Az utasítás hatálya

1. § Az utasítás hatálya kiterjed

a) a Belügyminisztérium szervezeti egységeire (a továbbiakban: minisztérium),

b) a Belügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 12/2022. (VI. 28.) BM utasítás (a továbbiakban: SzMSz) 1. melléklet 4. függelék A) pontjában foglalt táblázat 1. sorában felsorolt minisztériumi szervekre és a B) pontjában foglalt táblázat 1–9. sorában felsorolt önálló belügyi szervekre (a továbbiakban együtt: belügyi szerv),

c) a minisztérium és a belügyi szerv kormánytisztviselői, köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszonyban, hivatásos, rendvédelmi igazgatási, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyban, szerződéses határvadász jogviszonyban vagy munkaviszonyban álló munkavállalóira (a továbbiakban együtt: munkavállaló), a belügyi szervnél foglalkoztatott közfoglalkoztatottra, továbbá a belügyi szerv nyugdíjasára.

2. § Az utasítás tárgyi hatálya kiterjed

a) a minisztérium és a belügyi szerv által – a 3. §-ban foglaltak kivételével – használt járműre (a továbbiakban: szolgálati jármű),

b) a minisztérium és a belügyi szerv munkavállalóinak saját tulajdonú járművére a hivatali, szolgálati célú igénybevétel vonatkozásában.

3. § A minisztérium és a belügyi szerv használatában lévő vízi-, valamint légi járművek vonatkozásában kizárólag a nyilvántartási szabályokra és a járműállománnyal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségre terjed ki az utasítás hatálya.

2. Értelmező rendelkezések

4. § Az utasítás alkalmazásában

1. adatbázis: a szolgálati járművek egyedi és naprakész nyilvántartását és adatlekérdezhetőségét biztosító elektronikus nyilvántartás;

2. főfoglalkozású gépjárművezető: a gépjárművezetői munkakör betöltésére kinevezett és alkalmazott munkavállaló;

3. gépjármű-forgalmazás: a szolgálati járművek indítása, érkeztetése, átadása, átvétele;

4. gépjármű-forgalmazó szakterület: a szolgálati járművek indítását, érkeztetését, átadását, átvételét végző szervezeti egység, szervezeti elem;

5. jármű-szakterület: a belügyi szerv gazdasági szervezetének szakmai területe;

6. jármű-szakterület minisztériumi irányító szervezeti egysége: a minisztérium Műszaki és Vagyongazdálkodási Főosztálya;

7. járműfenntartó szerv: az a belügyi szerv, amely a rendelkezésére álló költségvetéséből szolgálati, hivatali feladatok ellátásához szolgálati járművet üzemeltet, függetlenül a szolgálati járművek darabszámától, fajta- és típusösszetételétől, tulajdonjogától és a nyilvántartási jegyzékvezetési kötelezettségtől;

8. járműkezelői igazolvány: a belügyi szerv által használt szolgálati gépjárművet és szolgálati hajót vezető és a gépjárművezetést oktató személy képzési követelményeinek megállapításáról szóló 18/2016. (VIII. 16.) BM utasítás (a továbbiakban: Képzési utasítás) tárgyi hatálya alá nem tartozó szolgálati jármű vezetésére – egyéb feltételek megléte mellett – jogosító dokumentum;

9. karbantartás: a szolgálati jármű mosása, tisztántartása, a folyadékszintek ellenőrzése és utántöltése, kenőanyaggal történő ellátása és mindazok a munkálatok, melyek célja az üzemeltetés folyamán bekövetkező kopások, meghibásodások megelőzése, csökkentése, az üzembiztonság fenntartása és a közúti forgalomban való részvétel feltételeinek megteremtése;

10. kiemelt vezetői beosztást betöltő munkavállaló:

a) a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 114. § (2) bekezdés a) pontja szerinti kiemelt vezetői beosztást,

b) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 23. §-a szerinti magasabb vezetői megbízást betöltők közül a vízügyi igazgatási szerveknél foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának különös szabályairól szóló 391/2017. (XII. 13.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 391/2017. (XII. 13.) Korm. rendelet] 2. melléklet A) pont 2. sorában és a B) pont 2. sorában meghatározott munkakört,

c) a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) hatálya alá tartozó központi hivatal vezetőjének helyettese munkakörét,

d) az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.) 31. § (2) bekezdése szerinti, magasabb vezetői állásnak minősülő munkakört,

e) a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 3. § (8) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott munkakört

betöltő munkavállaló;

11. középvezetői beosztást betöltő munkavállaló:

a) a Hszt. 114. § (2) bekezdés b) pontja szerinti középvezetői beosztást,

b) a Kjt. 23. §-a szerinti magasabb vezetői megbízást betöltők közül a 391/2017. (XII. 13.) Korm. rendelet 2. melléklet A) pont 5. sorában és B) pont 3., 4. sorában meghatározott munkakört,

c) a Kttv. hatálya alá tartozó vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselők közül a főosztályvezetői munkakört,

d) az Iasz. 31. § (2) bekezdése szerinti, magasabb vezetői állásnak nem minősülő főosztályvezetői, hivatalvezetői munkakört,

e) a Kit. 3. § (2) bekezdés c) pontjában, és a 3. § (8) bekezdés c) pontjában meghatározott munkakört

betöltő munkavállaló;

12. nyilvántartási jegyzék: a feladatellátáshoz szükséges szolgálati járműállományról – a járművek rendelkezésre állásától függetlenül – készített kimutatás;

13. rendszerteljesítmény: hibrid üzemű jármű esetén a beépített belső égésű motor és az elektromos motor, gyártó által megadott teljesítmény (kW) adatainak összege;

14. szolgálati jármű fedett célú használata: a szolgálati jármű olyan feladatra történő igénybevétele, amely során a szolgálati járműnek vagy a gépjárművezetőnek az okmánya fedő adatot tartalmaz;

15. tárolóhely: a szolgálati jármű elhelyezésére szolgáló terület;

16. társ belügyi szerv: az SzMSz 1. melléklet 4. függelék A) alcím alatti táblázat 2. sorában, továbbá a B) alcím alatti táblázat 10–18. sorában felsorolt minisztériumi és önálló belügyi szerv;

17. telephely: az állam tulajdonában, a belügyi szerv vagyonkezelésében, vagy használatában lévő, egyebek mellett a szolgálati járművek, továbbá a jármű-szakanyagok sajátos és biztonságos tárolására, technikai kiszolgálására, karbantartására, a műszaki színvonal fenntartására szolgáló objektum;

18. ügyintézői gépjárművezető: a szolgálati jármű vezetésére jogosító, a Képzési utasításban meghatározottak szerint elvégzett képzés, továbbképzés alapján kiállított igazolvánnyal vagy képzési igazolással rendelkező, nem főfoglalkozású gépjárművezető munkavállaló, aki a minisztériumnál, valamint belügyi szervnél érvényben lévő igénybevételi rend szerint, esetileg meghatározott időpontban és útvonalon, vagy adott szolgálati járműre szóló használati engedéllyel használja a részére kijelölt és átvett szolgálati járművet, és végzi az annak kezelésével járó, előírt feladatokat;

19. ügyintézői igazolvány: a minisztérium és a belügyi szerv által használt, a Képzési utasítás 2. § 6. pontjában meghatározott dokumentum.

II. RÉSZLETES RENDELKEZÉSEK

3. A jármű-szakterület rendeltetése, szervezeti egységei és azok feladata

5. § A jármű-szakterület

a) biztosítja a belügyi szerv személy- és anyagszállítási igényeinek kielégítéséhez, valamint egyéb különleges szakmai feladatok ellátásához szükséges szolgálati járműveket, ellátja a szolgálati járműállomány fenntartásával, üzemeltetésével kapcsolatos gazdálkodási feladatokat,

b) biztosítja a nyilvántartási jegyzékben jóváhagyott szolgálati járműállomány rendeltetésének megfelelő rendelkezésre állását,

c) kezeli a 4. § 1. pontja szerinti adatbázist (a továbbiakban: adatbázis),

d) szervezi a szolgálati járművek forgalmazását, bonyolítja a feladatkörébe tartozó személy- és anyagszállításokat,

e) biztosítja a szolgálati járművek üzemképességének, műszaki színvonalának fenntartását, az üzemeltetéshez szükséges anyagokat, eszközöket, szolgáltatásokat,

f) ellenőrzi a szolgálati jármű-igénybevételek jogosságát, a szolgálati járművek rendeltetésszerű használatát.

6. § A minisztérium Gazdasági Helyettes Államtitkársága

a) kidolgozza a minisztérium és a belügyi szerv járműállományának üzemeltetésével kapcsolatos szakmai szabályokat,

b) véleményezi a belügyi szerv jármű-szakterületére vonatkozó szakmai szabályozóját,

c) véleményezi a belügyi szerv gépjármű-utánpótlási és -fejlesztési tervét,

d) jóváhagyja a belügyi szerv objektumában kialakításra kerülő gépjárműjavító-műhelyek üzemeltetését és hatósági engedélyhez kötött fejlesztését,

e) a miniszter megbízása alapján közreműködik a jármű-szakterület ellenőrzésében,

f) kezeli a minisztérium hivatali szervei részére szolgálati célú használatra, a minisztérium munkavállalója részére tartós magáncélú igénybevételre, valamint a személyes használatra biztosított szolgálati járművek adatbázisát.

7. § A nyilvántartási jegyzék vezetésére kötelezett belügyi szerv

a) irányítja és felügyeli az alárendeltségébe tartozó járműfenntartó szerv szolgálati jármű-forgalmazási és járműjavítási tevékenységét, meghatározza a beosztottak munkaköri feladatait, indokolt esetben kezdeményezi a jármű-szakterület szervezeti átalakítását,

b) vezeti a belügyi szerv nyilvántartási jegyzékét, az adatbázist, indokolt esetben javaslatot tesz a mennyiségi és minőségi összetétel változtatására és a szolgálati járművek ideiglenes átcsoportosítására,

c) intézkedéseket tesz a szolgálati jármű gazdaságos üzemeltetésének biztosítására,

d) kialakítja és jóváhagyásra előterjeszti a szolgálati jármű teljesítmény, üzemeltetési, fenntartási és költségnormákat, kezdeményezi azok módosítását,

e) szabályozza a belügyi szerv gépjárműjavító-műhelyének tevékenységét,

f) szervezi és végrehajtja – a belügyi szerven belüli sajátosságoknak megfelelően – a jármű-szakterületen dolgozók továbbképzését,

g) kezdeményezi a jármű-szakterület valamennyi tevékenységére kiterjedő ellenőrzést, és intézkedéseket tesz az észlelt rendellenességek megszüntetésére,

h) a szolgálati járműállomány korszerűsítésének szem előtt tartásával tervezi, szervezi és irányítja a járműbeszerzést,

i) a gazdasági helyettes államtitkár felé teljesíti elszámolási és jelentéstételi kötelezettségét.

8. § A járműfenntartó szerv

1. felméri és biztosítja a szolgálati feladatok zavartalan ellátásához szükséges szolgálati jármű-, üzemanyag-, alkatrész- és anyagszükségletét, valamint a járműállomány üzemeltetéséhez, üzemben tartásához szükséges szolgáltatásokat,

2. ellátja a nyilvántartási jegyzékben és a jóváhagyott költségvetésben biztosított keretek között a végrehajtó szerv vonatkozásában az ellátási, gazdálkodási feladatokat,

3. a felettes szervek iránymutatásai alapján kidolgozza a járműfenntartás helyi irányelveit, biztosítja a járműjavítás és karbantartás előírt színvonalát és a szolgálati járművek üzemeltetésére és javítására a járműgyártók által megadott technológiai előírások betartását,

4. szabályozza a helyi gépjárműjavító-műhely tevékenységét a működést biztosító engedélyek alapján,

5. figyelemmel kíséri a szolgálati járműállomány kihasználtságát, szükség szerint javaslatot tesz szerven belüli átcsoportosításra,

6. hatékonyan gazdálkodik a rendelkezésére álló költségvetési részelőirányzatokkal, indokolt esetben javasolja a keretek átcsoportosítását, intézkedéseket tesz a fenntartási költségek csökkentésére,

7. megszervezi a szolgálati jármű igénybevételének, forgalmazásának tervszerű rendjét, lebonyolítja a hatáskörébe tartozó szállítási feladatokat,

8. biztosítja a szolgálati járművek üzem- és közlekedésbiztonságának fenntartását a rendszeres karbantartás, javítás megszervezése és végrehajtása útján,

9. ellátja a gazdálkodással járó általános tárolási, nyilvántartási, elszámolási, selejtezési, értékesítési, ellenőrzési szakfeladatokat,

10. követi a szolgálati járműállomány – nyilvántartási jegyzék szerinti – alakulását, változását, szükség szerint kezdeményezi a nyilvántartási jegyzék módosítását,

11. kezeli a jármű-szakterületi nyilvántartást és a törzsadatbázist,

12. megszervezi, és az informatikai eszközök, módszerek felhasználásával végzi a menet- és műhelynyilvántartások vezetését, a kilométer-teljesítmény, a ráfordítási és költség-felhasználási adatok gyűjtését, eleget tesz a jelentési és elszámolási kötelezettségének,

13. intézkedik a szolgálati járművek esetében előírt műszaki felülvizsgálatok elvégzéséről,

14. kezdeményezi a szolgálati célra alkalmatlanná vált szolgálati jármű használatból való kivonását, selejtezését vagy hasznosítását,

15. ellenőrzi a szolgálati jármű igénybevételének jogosságát, rendeltetésszerű használatát, műszaki állapotát, karbantartottságát.

4. Személyhez kapcsolódó kötelezettségek, feladatok

9. § A jármű-szakterület vonatkozásában a belügyi szerv vezetője

a) jóváhagyja az általa vezetett belügyi szerv nyilvántartási jegyzékét, gondoskodik az abban rögzített szolgálati járművek rendelkezésre állásáról, intézkedik azok optimális elosztásáról – szükség esetén – szerven belüli átcsoportosításáról,

b) szabályozza a jármű-szakterület feladat-ellátásának, a szolgálati járműállomány igénybevételének, forgalmazásának és vezetésének részletes rendjét,

c) biztosítja a szolgálati járművek

ca) szabályszerű igénybevételének, rendeltetésszerű használatának feltételeit,

cb) megfelelő műszaki színvonalon tartását,

cc) gazdaságos üzemeltetésének, fenntartásának feltételeit,

cd) biztonságos tárolását,

d) rendelkezik a munkavállalók részére biztosított magáncélú kilométerkerettel, a 8. és 9. alcím alapján kidolgozza a szolgálati jármű magáncélú igénybevétele engedélyezésének szerven belüli rendszerét és annak alkalmazását,

e) meghatározza a feladatokat a jármű-szakterület részére a személy- és anyagszállítások – szolgálati feladatokhoz igazodó – tervszerű végrehajtásához, gondoskodik a szolgálati járművek és az üzemeltetéssel kapcsolatos anyagok tárolásához, műszaki kiszolgálásához szükséges elhelyezési területek biztosításáról,

f) rendszeresen beszámoltatja a jármű-szakterület vezetőjét a szakterület működéséről, ellátottságáról, szükség esetén intézkedik a nehézségek megszüntetéséről,

g) megszervezi a jármű-szakterület tevékenységének ellenőrzését,

h) ellenőrzi a szolgálati jármű-igénybevétel indokoltságát, a szolgálati jármű rendeltetésszerű használatát, üzem- és közlekedésbiztonsági állapotának fenntartását, az adatbázis kezelését és a jármű-szakterületre vonatkozó szabályozók betartását,

i) meghatározza a jármű-szakterület tevékenységével összefüggő adatszolgáltatási, adatbázis-kezelési kötelezettség követelményeit,

j) meghatározza a szolgálati jármű átadás-átvételéhez kapcsolódó dokumentációs feladatokat,

k) egyedi döntése alapján a jármű-szakterület hatáskörébe utalhatja a vízi és légi járművek üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat,

l) szabályozza a telephelyen belüli közlekedés rendjét a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) előírásainak figyelembevételével,

m) dönt a különböző forgalmi üzemeltetési formák bevezetésének szükségességéről,

n) felelős a szolgálati jármű folyamatos hadrafoghatóságáért, ennek érdekében megszervezi a szolgálati járművek tervszerű és gazdaságos javítását, karbantartását és üzemeltetését.

10. § A belügyi szerv jármű-szakterületének irányításáért felelős szervezeti egység vezetője (a továbbiakban: gazdasági vezető)

1. a 8. §-ban foglaltak figyelembevételével megszervezi és irányítja a jármű-szakterület munkáját, gondoskodik a feladat-végrehajtás feltételeinek megteremtéséről,

2. megszervezi és irányítja a középtávú, valamint a hosszú távú gépjármű-fejlesztési tervjavaslatok kidolgozását,

3. elbírálja a nyilvántartási jegyzéktől és a normaelőírásoktól mennyiségben és ütemezésben eltérő belügyi szerven belüli szolgálati jármű- és anyagigényeket,

4. javaslatot tesz a nyilvántartási jegyzék és a normaelőírások módosítására, ehhez kapcsolódóan a költségvetési keretek indokolt átcsoportosítására és biztosítására,

5. biztosítja a gépjárműjavító-műhely működéséhez szükséges berendezéseket, eszközöket és műszereket, a járműjavításban dolgozók részére a munkájukhoz elengedhetetlenül szükséges típusismeret megszerzését,

6. figyelemmel kíséri a szolgálati járműállomány és alkatrészkészletek alakulását, intézkedik az elfekvő készletek felhasználásáról, és ellenőrzi az értékesítések szabályszerű lebonyolítását,

7. koordinálja és felügyeli a szolgálati jármű-igénybevételi és járműforgalmazási rend belügyi szerven belüli kialakítását és működtetését,

8. elbírálja a szolgálati jármű használatára vonatkozó, hatáskörébe tartozó igényléseket,

9. segíti a jármű-szakterület vezetőjét a jogosulatlan igénybevételek megelőzésében, a közlekedési balesetekhez vezető okok feltárásában, a jogosulatlan igénybevételek észlelése esetén kezdeményezi a fegyelmi és kártérítési eljárás lefolytatását,

10. elbírálja a munkavállalók tulajdonában vagy üzemeltetésében lévő járművek szolgálati célú igénybevételére benyújtott kérelmet,

11. biztosítja a jármű-szakterületen dolgozók szakmai képzésen való részvételét, szervezeti szinten megszervezi a szakmai továbbképzéseket, és ellenőrzi azok megtartását,

12. rendszeresen tájékoztatja a belügyi szerv vezetőjét a szolgálati jármű-ellátottságról, a szolgálati járművek állapotáról, használatáról, a szállítási szükségletek alakulásáról,

13. figyelemmel kíséri a jármű-szakterület működését, a részére előírt ellenőrzések keretében figyelemmel kíséri a személy- és anyagszállítások szervezését, az igénybevételek jogosságát, a szolgálati járműállomány kívánt műszaki színvonalon tartását,

14. a szolgálati járműben keletkezett valamennyi kár kivizsgálása vonatkozásában lefolytatja a hatáskörébe utalt eljárásokat,

15. kijelöli a különböző forgalmi üzemeltetésekre a szolgálati járműveket és az azok igénybevételére jogosult szerveket,

16. a jármű-szakterület vezetőjének a jármű-szakterület szabályozása tekintetében tett javaslatát jóváhagyásra felterjeszti a belügyi szerv vezetőjének a nyilvántartási jegyzék vezetésére kötelezett belügyi szerv esetében.

11. § A belügyi szerv járműszakterület-vezetője

1. munkaterületenként megszervezi a jármű-szakterület dolgozóinak tevékenységét, irányítja és ellenőrzi a munkájukat,

2. összeállítja a belügyi szerv gépjármű-szakanyag szükségleti tervjavaslatait az érvényes gépjárműnormák, a rendelkezésre álló gépjármű-igénybevételi, -üzemeltetési, ráfordítási adatok, tényszámok és irányelvek alapján,

3. irányítja az alkatrészek, anyagok beszerzését, szervezi a megrendelések időben történő, választék szerinti feladását, a teljesülések követését, gondoskodik a beszerzett gépjármű-szakanyagok beszállításáról, nyilvántartásba vételéről,

4. szervezi a szolgálati jármű-, alkatrész-, üzem- és kenőanyag-ellátást,

5. kidolgozza a szolgálati jármű-igénybevétel, az ügyintézői, járműkezelői és a taxirendszerű forgalmi üzemeltetés szerven belüli rendszerét, bonyolítja a személy- és anyagszállításokat,

6. koordinálja a jármű-igénybevételek megvalósulását, biztosítja a szolgálati járművek gazdaságos kihasználását, a jármű-szakterülethez tartozó indítószolgálat esetén az indítószolgálat működését,

7. intézkedéseket tesz a jogosulatlan szolgálati jármű-igénybevételek megakadályozására, a jogosulatlan igénybevételek esetében intézkedik a fegyelmi és kártérítési eljárás megindítására,

8. javaslatot készít a munkavállalók részére eseti magáncélra biztosított kilométerkeretek szerven belüli elosztására, nyilvántartja a felhasznált kilométereket, gondoskodik a térítési összegek kiszabásáról és elszámolásáról,

9. gondoskodik a szolgálati járművek műszaki és közlekedésbiztonsági megfelelőségének fenntartásáról, a karbantartások, javítások rendszeres elvégeztetéséről,

10. szakszerűen és gazdaságosan szervezi a gépjárműjavító-műhely tevékenységét, az előírt gépjármű- és technikai szemléket, időszakos műszaki vizsgákat, a javítások tapasztalatainak figyelembevételével felméri a javítási szükségletet, a javítási igényeket összehangolja a rendelkezésre álló műhelykapacitással, ütemtervet készít az időszakos karbantartási, javítási munkákra,

11. javaslatot tesz a korszerű karbantartási, javítási technológiák alkalmazására,

12. irányítja, elvégezteti, valamint a részére előírt esetekben és mértékben végzi a járműgazdálkodással járó tárolási, nyilvántartási, dokumentálási, elszámolási, selejtezési, hasznosítási feladatokat,

13. meghatározza a szolgálati járművek rendszeres és napi tárolásának feltételeit, véleményezi a szolgálati járművek munkaidőn túli, telephelyen kívüli napi tárolásának engedélyezésére irányuló kérelmeket,

14. végzi és elvégezteti a szolgálati járművek nyilvántartását az adatbázisban, a kilométer-teljesítmények, az alkatrész-anyagfelhasználások dokumentálását, kialakítja az adatgyűjtések szerven belüli rendjét, összeállítja az elszámolási, adatszolgáltatási jelentéseket,

15. figyelemmel kíséri az üzemben tartási, fenntartási költségek alakulását, intézkedik az esetleges költségátcsoportosításra és a ráfordítások csökkentésére,

16. előkészíti, illetve külön kijelölés alapján közreműködik a szolgálati célra alkalmatlanná vált szolgálati járművek és a feleslegessé vált alkatrészek, anyagok, műhelytechnikai berendezések használatból való kivonásában, hasznosításában,

17. kidolgozza a járműfenntartás helyi irányelveit, biztosítja a szolgálati jármű javításához és karbantartásához szükséges technológiai előírásokat, gondoskodik a korszerű gépjármű-vizsgálati módszerek bevezetéséről, szabályozza a gépjárműjavító-műhely tevékenységét, ellenőrzi a technológiai utasítások betartását,

18. ellenőrzi a gépjármű-igénybevételek jogosságát, a járműforgalmazás hatékony működését, a javításhoz kapcsolódó alkatrész-felhasználások szükségszerűségét, továbbá raktározásuk rendjét,

19. figyelemmel kíséri a gépjárműjavító-műhelyekben keletkezett veszélyes hulladékok kezelését, a környezetvédelmi előírások figyelembevételével intézkedéseket tesz a veszélyes hulladékok szakszerű összegyűjtésére, tárolására és arra feljogosított szerv részére történő átadására,

20. nyilvántartja a gépjárműjavító-műhely rendszeres felülvizsgálatát, kalibrálást és hitelesítést igénylő eszközeit, szervezi ezek időszakos karbantartását és felülvizsgálatát,

21. kialakítja a gépjárműjavító-műhely megfelelő munkabiztonsági és környezetvédelmi szabályait, biztosítja azok folyamatos érvényre juttatását,

22. a garanciavesztés elkerülése érdekében kidolgozza, érvényre juttatja a szervizcsomaggal vagy flottacsomaggal rendelkező szolgálati jármű esetében a kötelező szervizellenőrzések, karbantartások előírt időpontban, vagy futott km-hez kötött végrehajtásának rendjét, megelőzi a túlfutásokat,

23. a 22. pont szerinti túlfutásból eredő garanciavesztés esetén a gazdasági vezetőn keresztül fegyelmi eljárás lefolytatását kezdeményezi,

24. gondoskodik a szolgálati járműállomány Járműkövető Rendszerbe történő illesztéséről és a Járműkövető Rendszer működtetéséről szóló 14/2021. (VIII. 31.) BM utasítás szerinti üzemeltetéséről.

12. § A belügyi szerv gépjármű-forgalmazó szakterületének vezetője

a) munkaterületén megszervezi a beosztottak munkáját, a szolgálati járművek szakszerű tárolását, biztosítja a szolgálati járművek üzemeltetéséhez szükséges okmányokat,

b) nyilvántartja a belügyi szerv járműállományát érintő közlekedési baleseteket,

c) figyelemmel kíséri

ca) a szolgálati jármű műszaki állapotát, a napi karbantartás elvégzését, a kötelező technikai szemlék időben történő végrehajtását,

cb) a szolgálati jármű időszakos műszaki vizsgájának esedékességét és annak végrehajtását,

cc) a szolgálati jármű üzemanyag-fogyasztásának alakulását,

d) intézkedik a meghibásodott és a megengedhetőnél magasabb üzemanyag-fogyasztással közlekedő szolgálati jármű javításra történő átadásáról,

e) rendszeresen ellenőrzi a tárolóhelyről kirendelt szolgálati jármű műszaki és közlekedésbiztonsági állapotát, a KRESZ által előírt felszereltségét, a biztonsági és jelzőberendezések működését, intézkedik a felmerült hiányosságok megszüntetéséről,

f) igény esetén közreműködik a gépjárművezetők szakmai továbbképzésében,

g) rendszeresen ellenőrzi a szolgálati jármű menetokmányainak előírás szerinti vezetését, a szolgálati jármű tárolását és szakszerű karbantartását, a biztonsági és munkavédelmi előírások betartását, szükség esetén intézkedik a rendellenességek megszüntetésére,

h) összesíti a szolgálati jármű hajtó- és kenőanyag-felhasználását.

13. § A belügyi szerv kijelölt raktárosa

a) a szakanyagi előírások figyelembevételével tárolja és kezeli a belügyi szerv szolgálati járművének üzemeltetéséhez és javításához szükséges alkatrészeket, anyagokat,

b) a számviteli előírások betartásával végzi a járműalkatrészek, anyagok bevételezését és kiadását, valamint azok bizonylatolását,

c) átveszi a bevont és csereként leadott alkatrészeket, anyagokat, és gondoskodik a selejtezésre kötelezettek visszavételezéséről,

d) figyelemmel kíséri a raktári készletek alakulását, szükség esetén kezdeményezi az anyag- és alkatrészkészletek feltöltését, beszerzését,

e) végzi az anyagok és alkatrészek bevételezés előtti minőségi és mennyiségi ellenőrzését, ellenőrzi a szükséges megfelelőségi tanúsítványok, biztonsági adatlapok meglétét.

14. § A belügyi szerv gépjármű-javítóműhely vezetője, technikusa

a) naprakész ismeretekkel rendelkezik a belügyi szervnél üzemeltetett és a gépjárműjavító-műhelyben javított szolgálati jármű karbantartási, javítási, műszaki vizsgáztatási rendszeréről, az egyes típusokra vonatkozó üzemeltetési, karbantartási előírásokról,

b) irányítja a napi karbantartási, javítási munkát, abban személyesen közreműködik, és munkatapasztalatait átadja munkatársainak,

c) kialakítja a munkaidő és a műhelyfelszerelések hatékony kihasználását biztosító munkamódszert, feladatmegosztást,

d) intézkedik a javításra beérkező szolgálati jármű dokumentált átvételéről, meghatározza a javítási részfeladatokat, jóváhagyja az alkatrész- és anyagigényt, ellenőrzi a javítások szakszerűségét, gondoskodik a javított szolgálati jármű műszaki és közlekedésbiztonsági ellenőrzéséről,

e) javaslatot tesz a belügyi szerv gépjárműjavító-műhelyében nem, vagy csak gazdaságtalanul javítható szolgálati jármű külső javításba adására,

f) elbírálja a szolgálati jármű javítása során kiszerelt alkatrészek további használhatóságát és javíthatóságát,

g) gondoskodik a gépjárműjavító-műhelyre vonatkozó speciális, valamint a munkaidő és az anyagfelhasználási nyilvántartás, elszámolás vezetéséről,

h) elvégzi a szakmai továbbképzés keretében részére előírt feladatokat,

i) rendszeresen tájékoztatja a jármű-szakterület vezetőjét a gépjárműjavító-műhely munkájáról, a karbantartások, javítások végrehajtásáról, adatokat szolgáltat a belügyi szerv gépjármű-javítási szükségleteinek felméréséhez,

j) kialakítja a gépjárműjavító-műhely munkabiztonsági és környezetvédelmi rendszabályait, a veszélyes hulladékok tárolási és nyilvántartási rendjét.

15. § A gépjárműszerelő

a) megismeri és folyamatosan aktualizálja a belügyi szervnél üzemelő szolgálati járművek típusairól, szerkezeti sajátosságairól, javításának módjáról, az egyes típusokra vonatkozó üzemeltetési és karbantartási, javítási előírásokról szóló ismeretanyagait,

b) szakszerűen végzi a szolgálati jármű technikai ellenőrző vizsgálatát és javítását,

c) elszámol a vételezett karbantartó, javító anyagokkal, továbbá a javítás során kiszerelt csereköteles anyagokkal, alkatrészekkel,

d) rendeltetésének megfelelően használja, kezeli és karbantartja a gépjárműjavító-műhely berendezéseit, felszereléseit és a szerszámokat.

16. § Az ügyintézői gépjármű-szakfelelős és a járműkezelői szakfelelős

a) köteles naprakész ismeretekkel rendelkezni a felelősségi körébe rendelt szolgálati jármű üzemeltetési, karbantartási előírásairól,

b) szabályozott rendszerben végrehajtja a szolgálati jármű üzemeltetésével, karbantartásával, javításával kapcsolatosan részére előírt feladatokat,

c) figyelemmel kíséri a felügyelete alá tartozó szolgálati jármű műszaki állapotát, gondoskodik az állandó üzemképességének és üzembiztonságának fenntartásáról,

d) indulás előtt megvizsgálja a szolgálati jármű KRESZ-ben előírt műszaki, közlekedésbiztonsági felszereltségét, a biztonsági fény- és jelzőberendezések működését,

e) koordinálja és végzi a hatáskörébe utalt szolgálati jármű technikai kiszolgálásra, javításra történő átadás-átvételét,

f) figyelemmel kíséri a napi karbantartás végrehajtását és a javítási ütemtervben meghatározott időpontban elvégzi vagy elvégezteti a műszaki, technikai ellenőrző vizsgálatokat,

g) megszervezi a szolgálati jármű ügyintézők közötti átadás-átvételének végrehajtását,

h) gondoskodik a felelősségi körébe rendelt szolgálati jármű napi forgalmazást követő tárolásáról és tisztításáról,

i) rendszeresen ellenőrzi a szolgálati jármű kézzel kitöltött, vagy elektronikus menetlevelét (a továbbiakban együtt: menetlevél) és a hibabejelentéseket, összesíti az üzemanyag-felhasználást, végzi az elszámolással járó adminisztratív feladatokat,

j) felhívja a járművezető figyelmét a szabályok betartására, az észlelt rendellenességek esetén szükséges teendőkre.

17. § A gépjárműindító vagy ezzel a feladattal megbízott beosztott

a) ismeri a szolgálati jármű igénybevételére, forgalmazására és igénybevételének dokumentálására vonatkozó előírásokat,

b) végzi a szolgálati jármű indítását, érkeztetését, a menetlevél kezelését, valamint – munkaköri feladat esetén – elvégzi a kiadott üzemanyag elszámolásával járó feladatokat,

c) nyilvántartja a szolgálati jármű igénybevételére vonatkozó kirendeléseket, és ennek megfelelően biztosítja a szolgálati jármű forgalmazását,

d) a szolgálati jármű indítása előtt meggyőződik a főfoglalkozású, valamint az ügyintézői gépjárművezetőnek az adott szolgálati jármű vezetésére való jogosultságáról, az előírt menetokmányok meglétéről, előírás szerinti vezetéséről,

e) meggyőződik a telephelyre történő be- és kilépés jogosultságáról,

f) ha észleli, hogy az átvevő személy szeszes italtól befolyásolt állapotban vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt áll, vagy egyéb, a gépjárművezetésre való alkalmatlanság esetében megtagadja és megakadályozza a szolgálati jármű indítását, és ezt azonnal jelenti a felettes vezetőjének,

g) ha észleli, hogy a szolgálati jármű műszaki vizsgája lejárt, vagy annak műszaki állapota a közlekedés biztonságára veszélyt jelent, megtagadja a szolgálati jármű indítását.

18. § A főfoglalkozású gépjárművezető

a) ha az általa vezetett szolgálati jármű kapcsán kézzel kitöltött menetlevél (a továbbiakban: manuális menetlevél) vezetésére kötelezett, akkor vezeti a menetlevelet,

b) elszámolja a teljesített kilométert, a szolgálati jármű üzemeltetése közben felhasznált üzemanyagot,

c) felelős a napi forgalmazás idejének, útvonalának, az igénybevétel jellegének dokumentálásáért, valamint a megkülönböztető jelzések használatának, a belügyi szerv vezetője által kijelölt tárolóhelyen kívüli gépjárműtárolás engedélyezésének bejegyzéséért,

d) ismeretekkel rendelkezik a felelősségére bízott szolgálati jármű szerkezetéről, elvégzi az előírt napi karbantartást és a kisebb javításokat, a javítási ütemtervben meghatározott időben gondoskodik a technikai ellenőrző vizsgálatok elvégzéséről, nagyobb meghibásodás esetében kezdeményezi a szolgálati jármű javíttatását,

e) ismeri a belügyi szerv üzemeltetésében lévő szolgálati jármű forgalmazására, igénybevételére, vezetésére vonatkozó előírásokat, gondoskodik a szolgálati jármű megfelelő őrzéséről és biztonságos elhelyezéséről,

f) a szolgálati jármű átadás-átvétele alkalmával szakszerűen elvégzi a szolgálati jármű műszaki, közlekedésbiztonsági átvizsgálását, a szolgálati járműhöz tartozó felszerelések, tartozékok átadás-átvételét,

g) rendszeresen figyelemmel kíséri az általa vezetett szolgálati jármű üzemanyag- vagy áramfogyasztását, és az észlelt túlfogyasztást vagy – a tölthető hibrid és a tisztán elektromos üzemű szolgálati jármű esetében – a csökkent futásteljesítményt azonnal jelenti a felettes vezetőjének,

h) a jogtalannak vélt igénybevételre felhívja az igénybevevő vagy vezetője figyelmét, és jelenti felettes vezetőjének,

i) rendszeresen bővíti szakmai ismereteit, részt vesz a továbbképzéseken,

j) a szolgálati járművel való elindulás előtt ellenőrzi a jármű közlekedésben való részvételi feltételeinek meglétét, meggyőződik a hajtó- és kenőanyag mennyiségéről, a jármű épségéről, a tartozékok meglétéről.

19. § Az ügyintézői gépjárművezető és a járműkezelő

a) ismeretekkel rendelkezik az általa vezetett szolgálati járműtípusra vonatkozó alapvető kezelési és műszaki előírásokról,

b) az arra meghatározott helyen és módon átveszi, és az igénybevétel után átadja a szolgálati járművet, ha a járműfenntartó szerv foglalkoztat ilyen személyt,

c) az észlelt hibákat jelzi a gépjárműindító vagy ezzel a feladattal megbízott beosztottnak,

d) a szolgálati szállítási feladatokat a legrövidebb időn belül, biztonságosan, a közlekedési szabályok betartásával végrehajtja,

e) a szolgálati jármű működési rendellenességének észlelése esetén köteles a közlekedési szabályok betartásával a lehető leghamarabb megállni, és ha lehetséges, a hiba okát megállapítani,

f) a jármű további rendeltetésszerű használatát befolyásoló kisebb hibát – észlelését követően – az igénybevétel folytatása érdekében a helyszínen javítja vagy megjavíttatja,

g) az igénybevétel után a szolgálati járművet a telephelyen szolgálatot teljesítő gépjármű-szakfelelősnek vagy az ügyeletes beosztottnak átadja, ha a járműfenntartó szerv foglalkoztat ilyen személyt,

h) ha az általa vezetett szolgálati jármű esetében manuális menetlevél vezetése az előírt, akkor vezeti a manuális menetlevelet,

i) a felhasznált üzemanyagról – előírt időközönként – elszámol az ügyintézői gépjármű-szakfelelősnek vagy az ezzel a feladattal megbízott munkavállalónak,

j) felelős a napi forgalmazás idejének, útvonalának, az igénybevétel jellegének dokumentálásáért és a megkülönböztető jelzések használatának – és ha arra jogosult – a belügyi szerv vezetője által kijelölt tárolóhelyen kívüli gépjárműtárolás engedélyezésének bejegyzéséért.

5. A szolgálati járművek üzemeltetése

20. § A szolgálati jármű üzemeltetési formái

a) személyes használatú üzemeltetés,

b) taxirendszerű üzemeltetés,

c) ügyintézői üzemeltetés,

d) készenléti üzemeltetés,

e) járműkezelői üzemeltetés.

21. § (1) A személyes használatú üzemeltetés során az arra feljogosított munkavállaló a szolgálati járművet szolgálati és magáncélból tartósan veheti igénybe főfoglalkozású gépjárművezetővel vagy nélküle.

(2) Taxirendszerű üzemeltetés a főfoglalkozású gépjárművezető által vezetett szolgálati jármű, más munkavállaló által történő igénybevétele.

(3) Ügyintézői üzemeltetés a nem főfoglalkozású gépjárművezető által igénybe vett, a Képzési utasítás hatálya alá tartozó szolgálati jármű használata.

(4) A készenléti üzemeltetés a főfoglalkozású gépjárművezető és ügyintézői gépjárművezető által vezetett közvetlen helyszíni beavatkozásra rendszerben tartott szolgálati jármű igénybevétele.

(5) Járműkezelői üzemeltetés a Képzési utasítás hatálya alá nem tartozó szolgálati jármű járműkezelői igazolvánnyal rendelkező munkavállaló vezetésével történő igénybevétele.

6. A szolgálati jármű rendeltetése, igénybevétele

22. § (1) A szolgálati jármű rendeltetése elsődlegesen a hivatali és szolgálati feladatok ellátásához kapcsolódó személy- és teherszállítás, valamint a szolgálati érdekből történő utaztatás biztosítása.

(2) A minisztérium és a belügyi szerv szolgálati járműigényének biztosítása érdekében – ha a szolgálati járműigény szerven belül nem biztosítható – más belügyi szervhez fordulhat. Ebben az esetben a szolgálati járművek használata során a járművet biztosító belügyi szerv szolgálati járművekre vonatkozó eljárásrendjét és előírásait kell alkalmazni.

(3) A szolgálati járművel csak az 1. § a) és b) pontja szerinti munkavállaló, a minisztériumnál vagy belügyi szervnél foglalkoztatott közfoglalkoztatott, továbbá a minisztérium, vagy belügyi szerv nyugdíjasa szállítható, kivéve

a) a munkaköri tevékenységgel összefüggésben és a szolgálati feladat végrehajtása érdekében szükségszerűen,

b) engedélyezett személyes használatú, vagy magáncélú igénybevétel során,

c) a KRESZ által előírt segítségnyújtáskor

szállított egyéb személyeket.

23. § A szolgálati jármű igénybevétele lehet

a) hivatali, szolgálati célú (a továbbiakban együtt: szolgálati célú),

b) eseti magáncélú,

c) tartós magáncélú,

d) személyes használatú.

24. § A szolgálati járművet vezető személy

a) köteles a járművet rendeltetésszerűen vezetni,

b) köteles a napi munkavégzésre munkaképes állapotban jelentkezni,

c) ha vezetés közben vezetési képességét hátrányosan befolyásoló állapotot érez, a lehetőségekhez mérten köteles minél hamarabb jelezni szolgálati elöljárójának, közvetlen vezetőjének, vagy utasának, szükség esetén megállni és pihenőt tartani, súlyosabb esetben a lehető legrövidebb úton segítséget kérni,

d) közlekedési baleset bekövetkeztekor a KRESZ vonatkozó szabályai mellett a 22. alcímben foglaltak szerint köteles eljárni.

25. § A jogszabály által meghatározott arculattal rendelkező, vagy rögzített üzemmódú megkülönböztető fény- és hangjelzést adó berendezéssel felszerelt szolgálati jármű, valamint a különleges rendeltetésű rendvédelmi jármű (így különösen a híradó rendszergépjármű, mobil hőkamera rendszer) magáncélú igénybevétele nem engedélyezhető.

26. § A használati díj megfizetése ellenében használható autópályákról, autóutakról, főutakról és azok díjáról szóló 45/2020. (XI. 28.) ITM rendelet alapján a díjfizetés alól mentesítettek kizárólag azokkal a szolgálati járművekkel használhatják térítésmentesen a díjköteles útszakaszt, amelyek meghatározott adatai a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 7. § g) pontja szerinti nyilvántartásba bejegyzésre kerültek.

27. § Szolgálati jármű társadalmi célú, továbbá fénykép vagy filmfelvétel készítése céljából történő rendelkezésre bocsátását – az utasítás hatálya alá nem tartozó személy vagy szervezet részére – a nyilvántartási jegyzékkel rendelkező belügyi szerv vezetője, továbbá az általa kijelölt vezető engedélyezheti.

28. § (1) A kötelező felelősségbiztosítással, érvényes forgalmi engedéllyel rendelkező szolgálati járművel a telephelyet elhagyni csak a KRESZ által előírt feltételek megléte esetén, menetlevéllel lehet.

(2) Ha a minisztérium vagy a belügyi szerv gépjármű-indítószolgálattal nem rendelkezik, az e szolgálat feladatkörébe tartozó feladatok ellátását – a helyi körülményekre figyelemmel – a szolgálati jármű használatának engedélyezésével rendelkező vezetőnek kell megszerveznie.

29. § A szolgálati jármű magáncélú igénybevétele a szolgálati feladatok ellátását nem akadályozhatja, nem hátráltathatja.

30. § Bérelt szolgálati jármű magáncélú igénybevételre nem biztosítható, kivéve, ha a bérleti szerződés ezt megengedi.

31. § (1) A szolgálati jármű magáncélú használatának jogosultságát igazoló engedély másolati példányát az igénybevétel időtartama alatt a szolgálati járműben kell tárolni, vagy elektronikus formában be kell tudni mutatni, kivéve, ha a minisztérium, vagy a belügyi szerv vezetője ez alól a szolgálati feladat végrehajtása érdekében felmentést ad.

(2) A szolgálati járművet jogosulatlanul magáncélra igénybe vevő személyt a fegyelmi felelősség vizsgálata mellett az okozott kár megtérítésére is kötelezni kell. A kártérítés összege nem lehet kevesebb, mint a 43. § a) pont ab) alpontja szerinti teljes térítési díj.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a szolgálati jármű használatát engedélyező vezető fegyelmi felelősségét is vizsgálni kell.

7. A szolgálati jármű vezetésének feltételei, az ügyintézői és a járműkezelői igazolvánnyal kapcsolatos szabályok

32. § A szolgálati jármű vezetésének feltétele

a) az adott jármű-kategóriára vonatkozó, a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendeletben meghatározottak szerinti érvényes vezetői engedély,

b) az adott jármű kezeléséhez szükséges érvényes gépkezelői jogosítvány megléte,

c) az ügyintézői igazolvány megléte,

d) a járműkezelői igazolvány megléte,

e) a belügyi szerv vezetőjének vagy az általa kijelölt vezetőnek az engedélye, valamint

f) a megbízólevél megléte

figyelembe véve a 33. §-ban meghatározott részletszabályokat.

33. § (1) A Képzési utasítás tárgyi hatálya alá tartozó szolgálati járművet a járművezetésre való jogosultságában nem korlátozott,

a) a minisztériumhoz vezényelt, vagy a minisztérium állományába tartozó munkavállaló a 32. § a) és c),

b) a belügyi szervhez vezényelt, vagy a belügyi szerv állományába tartozó munkavállaló a 32. § a), c) és e),

c) a minisztériumnál, vagy a belügyi szervnél foglalkoztatott közfoglalkoztatott a 32. § a) és e),

d) a büntetés-végrehajtási szerveknél fogvatartott (a továbbiakban: fogvatartott) a 32. § a) és f)

pontjában meghatározottak együttes rendelkezésre állása esetén jogosult vezetni.

(2) A Képzési utasítás tárgyi hatálya alá nem tartozó szolgálati járművet a járművezetésre való jogosultságában nem korlátozott,

a) a minisztériumhoz vezényelt, vagy a minisztérium állományába tartozó munkavállaló a 32. § b) és d),

b) a belügyi szervhez vezényelt, vagy a belügyi szerv állományába tartozó munkavállaló a 32. § b), d) és e),

c) a minisztériumnál, vagy a belügyi szervnél foglalkoztatott közfoglalkoztatott a 32. § b) és e),

d) a fogvatartott a 32. § b) és f)

pontjában meghatározottak együttes rendelkezésre állása esetén jogosult vezetni.

34. § Az ügyintézői igazolvány megszerzéséhez szükséges képzésen, továbbképzésen történő részvételt a minisztérium munkavállalója esetében a Belügyminisztérium Műszaki és Vagyongazdálkodási Főosztály (a továbbiakban: BM MVFO) vezetője, a belügyi szerv munkavállalója esetében a belügyi szerv vezetője vagy az általa kijelölt vezető engedélyezi.

35. § Az ügyintézői igazolvány visszavonására a Képzési utasítás rendelkezéseit kell alkalmazni.

36. § A járműkezelői igazolvány visszavonására intézkedni kell, ha a járművezető

a) érvényes gépkezelői jogosítványát bevonták, vagy annak érvényessége lejárt,

b) a szolgálati járművet nem rendeltetésszerűen használta, különösen ha az adott szolgálati feladat ellátása során nem az adott helyzetben általában elvárható gondossággal vezette a szolgálati járművet, és ezáltal kárt okozott,

c) felelősségét a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény XXII. fejezetében nevesített közlekedési bűncselekmény elkövetésével kapcsolatosan jogerősen megállapították a szolgálattal összefüggésben,

d) saját hibájából bekövetkezett személyi sérüléssel járó munka vagy közúti balesetet okozott a szolgálattal összefüggésben,

e) 1. § c) pontja szerinti jogviszonya megszűnt,

f) orvosi szakvélemény alapján egészségügyi okból alkalmatlanná vált a további járművezetésre, továbbá ha

g) a járművezetőt szolgálati beosztásából felfüggesztették.

8. Szolgálati jármű szolgálati célú igénybevétele

37. § (1) Szolgálati célú igénybevételnek minősül

a) a szolgálati jármű szolgálati feladat végrehajtására történő igénybevétele,

b) a minisztérium, vagy belügyi szerv kegyeleti tevékenységével összefüggésben a belügyi szerv által biztosított szolgálati jármű igénybevétele,

c) a szolgálati kutya belügyi szervi elhelyezési körleten kívüli tartása, elhelyezése esetén a szolgálati kutya szállítása céljából történő szolgálati jármű igénybevétel, a szolgálati kutya foglalkoztatási helye szerinti belügyi szervi objektum és a tartási, elhelyezési helyszín közötti legrövidebb útvonalon.

(2) A belügyi szerv vezetője vagy az általa kijelölt vezető egyedi elbírálása alapján szolgálati útnak minősítheti

a) a készenléti szolgálat idejére a lakás és a szolgálati hely közötti járműhasználatot,

b) a szolgálati hely (munkahely) változása esetén – ha arra szolgálati érdekből kerül sor – legfeljebb 6 hónap időtartamra a lakás és a szolgálati hely (munkahely) közötti járműhasználatot,

c) a csoportos személyszállítást, ha a lakás és a szolgálati hely (munkahely) vagy az oktatási intézmény távolsága indokolttá teszi,

d) a hivatali, szolgálati érdekből történő költöztetést,

e) belföldi kiküldetés esetén – ha gazdaságossági szempontok alapján az igénybe vevő vezetője által javasolt – a kiküldetést megelőző hazautazást és telephelyen kívüli parkolást, illetve a kiküldetést követő hazautazást és a munkahelyre történő beutazást,

f) a rendkívüli esemény bekövetkezésekor, vagy fontos szolgálati érdekből a lakóhelyről (tartózkodási helyről) a szolgálati helyre, illetve a rendkívüli esemény helyszínére történő utazáshoz, a tartós magáncélú használatra engedélyezett szolgálati jármű igényjogosult általi járműhasználatát,

g) a szolgálati hely és az esetileg engedélyezett tárolási hely közötti legrövidebb vagy leggyorsabb útvonalon történő járműhasználatot, a szolgálati feladat késői időpontban történő befejezése, az utazási célhoz való korai indulás, vagy onnan történő késői érkezés esetében,

h) a csoportos személyszállítást a belügyi szerv dolgozója közvetlen hozzátartozójának halála esetén, a munkatársak kegyeleti célú utazásának biztosítása érdekében.

(3) Közösségi, vagy egyéb célzott támogatási forrásból beszerzett, fenntartási kötelezettséggel terhelt vagy adományozott szolgálati jármű kizárólag a támogatási célnak megfelelő szolgálati feladat végrehajtására használható a szolgálati jármű átadás-átvételére, beszerzésére vonatkozó megállapodásban rögzített határidőig.

38. § (1) A társ belügyi szerv és a nem belügyminiszter által irányított szerv részére a járműfenntartó belügyi szerv vezetője vagy az általa kijelölt vezető engedélyével biztosítható a szolgálati jármű szolgálati igénybevétel céljából.

(2) Az igénybevételi szándékot az igénylő szerv vezetője, minisztériumi igénybevétel esetén az igénylő minisztériumi szervezeti egység vezetője köteles legkésőbb az igénybevételt megelőző 5 munkanappal korábban írásban jelezni a szolgálati járművet biztosító belügyi szerv vezetőjének.

9. Szolgálati jármű eseti magáncélú igénybevétele

39. § Eseti jelleggel szolgálati jármű belföldi és külföldi magáncélú igénybevétele engedélyezhető

a) költözéshez, saját tulajdonú ház, lakás építéséhez, gyógy- és üdülőhelyre családtagokkal együtt történő eljutáshoz, onnan lakóhelyre történő visszaszállításhoz, közeli hozzátartozó temetése esetén, közösségi, kulturális, sport célú utazáshoz, teherszállítási célra, különös tekintettel az igénylő szociális helyzetére,

b) egyéb magáncélra.

40. § Szolgálati jármű eseti magáncélú igénybevételét

a) a minisztérium, vagy bármely belügyi szerv munkavállalója, továbbá a szolgálati járművet üzembentartó belügyi szerv nyugdíjasa, a munkavállalóiból, nyugdíjasaiból álló munkahelyi közösség vagy az általuk létrehozott civil szervezetek a 41. § a), b) és c) pontja szerint,

b) a társ belügyi szerv munkavállalója a 41. § b) és c) pontja szerint és kizárólag gépjárművezetővel,

c) a nem belügyminiszter által irányított szerv dolgozója a 41. § c) pontja szerint és kizárólag gépjárművezetővel

kérelmezheti.

41. § A szolgálati jármű 39. §-ban meghatározott eseti magáncélú igénybevétele a szolgálati járművet biztosító belügyi szerv vezetőjéhez felterjesztett engedélykérelem és a belügyi szerv vezetőjének vagy az általa kijelölt vezetőnek az 1. melléklet szerinti eseti engedélye alapján

a) térítésmentesen, főfoglalkozású gépjárművezetővel vagy a jármű-kategóriára érvényes vezetői engedély és ügyintézői igazolvány birtokában az igénybe vevő járművezetése mellett,

aa) a szolgálati járművet biztosító belügyi szerv költségvetésének terhére, a szerv vezetője által az eseti magáncélú igénybevételre a költségvetési évre vonatkozóan meghatározott kilométerkereten belül,

ab) a szolgálati járművet biztosító belügyi szerven kívüli, más belügyi szerv, vagy a minisztérium munkavállalójától érkezett igény esetén az igénylő munkáltatója költségvetésének terhére,

b) kedvezményes térítési díjjal, főfoglalkozású gépjárművezetővel, vagy a jármű-kategóriára érvényes vezetői engedély és ügyintézői igazolvány birtokában az igénybe vevő járművezetése mellett,

c) teljes térítési díj ellenében, főfoglalkozású gépjárművezetővel, vagy a jármű-kategóriára érvényes vezetői engedély és ügyintézői igazolvány birtokában az igénybe vevő járművezetése mellett

biztosítható.

42. § (1) Ha az eseti magáncélú igénybevételt a szolgálati járművet biztosító belügyi szervtől más belügyi szerv vagy a minisztérium munkavállalója kérelmezi, akkor a térítésmentes és kedvezményes igénybevétel során – a járműfenntartó belügyi szerv részéről – felmerülő költségek az igénylő munkáltatóját terhelik. A szolgálati járművet biztosító belügyi szerv vezetője átvállalhatja a felmerülő költségeket.

(2) Ha a szolgálati járművet biztosító belügyi szerv vezetője a felmerülő költségeket nem vállalja át, akkor az igénylő munkáltatója nyilatkozni köteles a költségek viseléséről a szolgálati járművet biztosító belügyi szerv felé.

43. § (1) A szolgálati jármű eseti magáncélú igénybevételéért fizetendő térítési díj

a) főfoglalkozású gépjárművezető nélkül történő igénybevétel esetén

aa) kedvezményes térítési díjként tartalmazza a járműtípus szerinti és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) által közzétett üzemanyagár alapján számított hajtó- és kenőanyagköltség egy kilométerre vetített összegével kalkulált, indulástól érkezésig megtett kilométer teljesítése alapján számolt díjat,

ab) teljes térítési díjként tartalmazza a járműfajtára vonatkozó, a tárgyévet megelőző évi önköltség egy kilométerre vetített összegével, valamint az igénybevétel időpontjában érvényes, a NAV által közzétett üzemanyagár alapján számított hajtó- és kenőanyagköltség egy kilométerre vetített összegével kalkulált, indulástól érkezésig megtett kilométer teljesítése alapján számolt díjat,

b) főfoglalkozású gépjárművezetővel történő igénybevétel esetén az a) pontban meghatározott térítési díjon felül egyéb költségekkel egészül ki (gépjárművezetővel kapcsolatosan felmerülő személyi és járulékkiadásokat tartalmazó díj, ideértve a túlmunkát, túlszolgálatot, a szállás-, étkezési- és kiküldetési költséget, a tárgyévet megelőző évi adatok alapján órára vagy kilométerre vonatkoztatva meghatározott rendkívüli munkavégzés díját, a parkolási díj, továbbá a magánhasználat érdekében felmerült úthasználati díj), melyek az igénybe vevőt terhelik.

(2) Ha az eseti magáncélra igényelt szolgálati jármű vonatkozásában nincs megállapított alapnorma-átalány, akkor azt a magáncélú igénybevétel elszámolásához a piaci ár figyelembevételével kell megállapítani.

(3) Ha a belügyi szerv rendelkezik saját önköltség-számítási szabályzattal, az (1) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontja esetében az önköltség-számítási szabályzatban meghatározottak szerint kell a térítési díjat kiszámolni.

(4) A szolgálati jármű eseti magáncélú igénybevétele során – a 26. §-ban foglaltak teljesülése esetén – a díjköteles utak és az autópálya használatáért külön díjat nem kell fizetni.

(5) A szolgálati jármű országhatáron túli eseti magáncélú igénybevétele során az igénybevevő saját költségén történt üzemanyag-vételezés költségét az engedélyező belügyi szerv köteles megtéríteni.

44. § A szolgálati jármű eseti magáncélú igénybevételét igazoló engedély nyilvántartása a nyilvántartási jegyzékkel rendelkező belügyi szerv vezetője által kijelölt szervezeti egység feladata.

45. § A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (a továbbiakban: Szolgáltató) által biztosított szolgálati jármű eseti magáncélú igénybevétele során a Szolgáltató eljárásrendje az irányadó.

46. § A nyilvántartási jegyzék vezetésére kötelezett belügyi szerv vezetője jelen alcímben foglaltaktól szigorúbb rendelkezést is megállapíthat a saját szabályzatában.

10. Szolgálati jármű tartós magáncélú igénybevétele

47. § (1) Tartós magáncélú igénybevételre – figyelemmel az 50–51. §-ban foglaltakra –

a) a belügyi szerv saját személyi állományába tartozó, továbbá a belügyi szervhez vezényelt munkavállaló 2/a. melléklet szerinti kérelmére, továbbá

b) a minisztériumba vezényelt, továbbá a minisztérium állományába tartozó munkavállaló 2/b. melléklet szerinti kérelmére

a járműfenntartó belügyi szerv a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet (a továbbiakban: ER.) szerinti M1 és N1 járműkategóriába tartozó szolgálati járművet biztosíthat.

(2) A munkavállaló részére tartós magáncélú igénybevételre szolgálati járművet – a 47. § b) pontja kivételével – a munkáltató belügyi szerv biztosíthat.

48. § (1) A tartós magáncélú igénybevételre biztosított szolgálati jármű igénybevételét biztosítani kell a napi szolgálati, hivatali feladatok ellátására ügyintézői üzemeltetési formában.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szolgálati célú igénybevétel esetében a szolgálati jármű átadását és átvételét le kell bonyolítani.

49. § A tartós magáncélú igénybevételre a 3. mellékletben meghatározott szolgálati jármű-kategóriák figyelembevételével biztosítható szolgálati jármű

a) a kiemelt vezetői beosztást betöltő munkavállaló részére, amennyiben személyes gépkocsihasználatra nem jogosult,

b) a középvezetői beosztást betöltő munkavállaló részére,

c) olyan munkavállaló részére, aki nem tartozik az a) és b) pont hatálya alá, de számára a szolgálati feladatai ellátásához – különös tekintettel a hivatali munkaidőn kívül végzett feladatok gyakoriságára – szolgálati jármű állandó használata indokolt.

50. § (1) A szolgálati jármű tartós magáncélú igénybevételét a 47. § (1) bekezdés a) pontja szerinti igény esetén a járműfenntartó belügyi szerv vezetője – ha a nyilvántartási jegyzék vezetésére kötelezett belügyi szerv vezetője a 124. § szerinti szabályzatban saját hatáskörébe nem vonja – vagy az általa kijelölt vezető, a 47. § (1) bekezdés b) pontja szerinti igény esetén az SzMSz-ben meghatározott vezető engedélyezheti.

(2) Az önálló belügyi szerv vezetője részére a szolgálati jármű tartós magáncélú igénybevételét – kérelme alapján – a minisztérium szervezeti és működési szabályzatában meghatározott vezető engedélyezheti.

(3) Az engedélyező szakmai vagy gazdasági okok alapján dönt az (1)–(2) bekezdés szerinti igény engedélyezéséről, a kiadott engedélyek visszavonásáról, korlátozásáról.

51. § A 3. mellékletben meghatározott teljesítmény-korláttól magasabb teljesítményű szolgálati jármű a minisztériumi munkavállaló részére az SzMSz-ben meghatározott vezető engedélyével, a belügyi szerv munkavállalója részére a 121. § 7. pontjában meghatározottak szerint biztosítható.

52. § (1) A szolgálati jármű tartós magáncélú igénybevételére vonatkozó engedéllyel rendelkezők – az önálló belügyi szerv vezetőjének kivételével – a szolgálati járművet a 61. §-ban meghatározott térítési díj ellenében havi 2000 kilométerkeret erejéig használhatják magáncélra bel- és külföldön együttvéve – az országhatár átlépésére vonatkozó szabályok betartásával.

(2) Az önálló belügyi szerv vezetője részére tartós magáncélú igénybevételre rendelkezésre bocsátott szolgálati jármű havi futásteljesítményét – az igényjogosult kérelme alapján – a minisztérium szervezeti és működési szabályzatában meghatározott vezető hagyja jóvá.

(3) A havi kilométerkeret összevonható, és göngyölítetten éves kilométerkeretként felhasználható.

53. § (1) A 2000 km-nél nagyobb havi kilométerkeret-igényre vonatkozó kérelmet a 47. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a 10. melléklet I. pontjában felsorolt belügyi szerv vezetője hagyja jóvá, az igényjogosult felterjesztett kérelme útján.

(2) A 2000 km-nél nagyobb havi kilométerkeret-igényre vonatkozó kérelmet a 47. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a minisztérium közigazgatási államtitkára hagyja jóvá, az igényjogosult gazdasági helyettes államtitkárhoz felterjesztett kérelme útján.

(3) Az 52. § (1) bekezdése szerint meghatározott havi kilométerkerettől nagyobb futásteljesítmény engedélyezése esetében – a 61. §-ban meghatározott térítési díjon felül – a 2000 km-t meghaladó kilométerkeretre a 61. §-ban meghatározott térítési díjból – a 4. melléklet szerint – arányosan számolt térítési díjat kell felszámolni.

54. § Az éves kilométerkeret személyre szól, az adott naptári évre vonatkozik, az esetleges kilométer-megtakarítás a következő évre nem vihető át, túllépése esetén – a keretet meghaladó kilométer vonatkozásában – a 43. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti teljes térítési díjat kell fizetni.

55. § (1) A tartós magáncélú igénybevételre vonatkozó engedély visszavonásáról vagy szüneteltetéséről az igényjogosultnak a 6. melléklet szerinti formanyomtatvány kitöltésével a visszavonás, vagy szüneteltetés időpontjától számított 5 munkanapon belül kell tájékoztatnia a 47. § a) pontja szerinti esetben a szolgálati járművet biztosító belügyi szerv vezetője által kijelölt vezetőt, a 47. § b) pontja szerinti esetben a BM MVFO vezetőjét.

(2) Az 52. § (1) bekezdésében meghatározott kilométerkerettől való eltérés engedélyezéséről, valamint a tartós magáncélú igénybevétel megszüntetéséről, szüneteltetéséről, visszavonásáról a 47. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a szolgálati járművet biztosító belügyi szerv vezetője, vagy az általa kijelölt vezető, a 47. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a BM MVFO vezetője – az engedélyezéstől, valamint a nyilatkozat kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül köteles értesíteni az igényjogosult illetményszámfejtő szervezeti egységét.

56. § (1) A belügyi szerv vagyonkezelésében lévő és a 47. § (1) bekezdése szerinti tartós magáncélú igénybevételre biztosított szolgálati jármű esetében az igényjogosult használati megállapodást köt a szolgálati járművet biztosító belügyi szerv vezetőjével, vagy az általa kijelölt vezetővel az 5. melléklet szerint. A szolgálati jármű átadás-átvételéről az átadó szerv átadás-átvételi jegyzőkönyvet készít.

(2) A BM MVFO a 47. § (1) bekezdés b) pontja szerinti igényjogosult részére kiállított engedély, valamint az aláírt használati megállapodás egy példányát elektronikus úton megküldi a járműfenntartó belügyi szerv részére.

(3) A járműfenntartó szerv a 47. § (1) bekezdés b) pontja szerinti szolgálati jármű átadás-átvételét igazoló jegyzőkönyv másolatát a kiadást és a visszavételt követő 10 munkanapon belül megküldi a BM MVFO-nak.

57. § (1) A tartós magáncélú igénybevételre vonatkozó engedély visszavonásig érvényes.

(2) Az engedélyt vissza kell vonni:

a) pénzügyi fedezet hiánya esetén,

b) ha az igényjogosult az utasításban foglalt feltételeknek már nem felel meg,

c) ha az igényjogosult azt kéri,

d) ha az igényjogosult a tartós magáncélú igénybevételre vonatkozó szabályokat megszegi,

e) ha az igényjogosultnak az engedélyező belügyi szervvel fennálló foglalkoztatási jogviszonya megszűnik.

(3) Az engedély visszavonható, ha a járműfenntartó szerv vezetője azt indokolással ellátott kérelemben kezdeményezi.

(4) A tartós magáncélú igénybevételre kiadott engedély csak az abban meghatározott forgalmi rendszámú, gyártmányú és típusú szolgálati járműre vonatkozik. Az engedélyben feltüntetett szolgálati jármű végleges cseréje esetén a tartós magáncélú igénybevételre vonatkozó kérelmet – az 59. §-ban foglaltakra figyelemmel – az újonnan kiadásra kerülő szolgálati jármű tekintetében ismét be kell nyújtani, a korábbi engedély – másolatban történő – egyidejű megküldésével.

58. § A szolgálati jármű tartós magáncélú igénybevételére vonatkozó engedélyek és nyilatkozatok 7. melléklet szerinti nyilvántartása a járműfenntartó belügyi szerv vezetője által kijelölt szervezeti egység feladata.

59. § A belügyi szervek által üzemeltetett és tartós magáncélú igénybevételre engedélyezett szolgálati jármű 45 munkanapot meghaladó forgalomból való kiesése esetén – csere szolgálati jármű tartós magáncélú igénybevétele iránt – új kérelmet kell benyújtani, 10–45 munkanap időtartamú kiesés esetén a csere szolgálati járműre vonatkozóan ideiglenes tartós magáncélú igénybevételi engedélyt kell kiadni, a belügyi szervi szabályzóban meghatározottak szerint. A cserejármű igénybevétele során megtett km-futást a tartós magáncélú igénybevételre engedélyezett km-keretbe be kell számítani.

60. § (1) A szolgálati jármű tartós magáncélra történő igénybevételének engedélyezése személyre szóló. A tartós magáncélú igénybevétel során az engedéllyel érintett szolgálati jármű vezetésére csak az engedéllyel rendelkező személy jogosult.

(2) Ha a tartós magáncélú igénybevétel során az igényjogosult egészségügyi okból képtelenné válik a szolgálati jármű vezetésére, a szolgálati járművet – szolgálati célú igénybevételi forma keretében – főfoglalkozású vagy ügyintézői gépjárművezető segítségével a telephelyre kell vezetni.

(3) A szolgálati jármű tartós magáncélú igénybevétele során főfoglalkozású gépjárművezető nem vehető igénybe.

(4) A jogosult részére a szolgálati jármű tartós magáncélú igénybevétele során megtett kilométerek alatt keletkező üzemanyag-megtakarítás összege nem fizethető ki.

61. § A szolgálati jármű tartós magáncélú igénybevételéért az igényjogosultnak havonta térítési díjat kell fizetnie a járműfenntartó belügyi szerv részére – az 53. § (3) bekezdésében és az 54. §-ban foglaltakra figyelemmel – a 3. mellékletben meghatározott kategóriáknak megfelelően, a következők szerint:

a) A1 kategória 40 000 Ft,

b) A2 kategória 45 000 Ft,

c) A3 kategória 50 000 Ft,

d) A4 kategória 55 000 Ft,

e) B1 kategória 50 000 Ft,

f) B2 kategória 55 000 Ft,

g) B3 kategória 60 000 Ft,

h) B4 kategória 65 000 Ft,

i) C1 kategória 50 000 Ft,

j) C2 kategória 55 000 Ft,

k) C3 kategória 60 000 Ft,

l) D kategória 60 000 Ft.

62. § A nyilvántartási jegyzék vezetésére kötelezett belügyi szerv a 61. §-ban meghatározott térítési díjtól magasabb díjat is megállapíthat.

63. § A fizetési kötelezettség

a) az igényjogosult részéről a tartós magáncélú igénybevételre átvett szolgálati jármű átvételi napjától áll fenn – a 2/a. vagy 2/b. melléklet szerinti engedély jóváhagyása esetén –, mely az igényjogosult felhatalmazása alapján a munkáltató által az igényjogosult illetményéből történő levonással kerül teljesítésre,

b) az engedély visszavonása, az igényjogosult részéről az engedélyről való lemondás, továbbá a használat szüneteltetése esetén – az addig fennálló fizetési kötelezettség teljesítésével egyidejűleg – a 6. mellékletben megjelölt visszavonás, lemondás napján, továbbá a szüneteltetés idejére szűnik meg,

c) az engedélyben meghatározott szolgálati jármű ideiglenes – negyvenöt munkanapot meg nem haladó – használhatatlanságából adódó cserejármű biztosításának ideje alatt nem növekedhet.

64. § A szolgálati jármű tartós magáncélú használatára jogosító engedéllyel rendelkező munkavállaló a felmentési időszak alatt csak a munkavégzés idejére és céljából jogosult a szolgálati jármű magáncélú igénybevételére.

11. Saját tulajdonú jármű szolgálati célú igénybevétele

65. § A szolgálati feladatok ellátásához a munkáltatói jogkört gyakorló, vagy az általa felhatalmazott vezető az általa meghatározott költségvetési keret erejéig, a munkáltató költségtérítése ellenében engedélyezheti a munkavállaló saját tulajdonú, vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója tulajdonában álló, de a kérelmező által használt, továbbá a más tulajdonában lévő, de üzembentartóként a forgalmi engedélyben a munkavállaló nevére bejegyzett jármű használatát a 8. melléklet szerint. A saját tulajdonú jármű szolgálati célú igénybevételéért fizetendő térítési díj a jogszabályokban meghatározott üzemanyag-alapnorma és a NAV által közzétett üzemanyagár alapján megállapított üzemanyagköltség és a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. számú melléklet IV. pont 3. alpontja szerinti általános személygépkocsi-normaköltség összege.

12. Személyes gépkocsihasználat

66. § Személyes gépkocsihasználat az állami vezetői juttatásokról szóló 275/2015. (IX. 21.) Korm. rendelet, továbbá a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény végrehajtásáról szóló 154/2015. (VI. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hszt. végrehajtási rendelet) szerinti személyhez kötődően engedélyezett szolgálati jármű igénybevétele.

67. § Az állami vezetők részére a személyes gépkocsihasználatot a Szolgáltató külön jogszabály alapján biztosítja. A Szolgáltató által biztosított szolgálati járművek használata, üzemeltetése során a Szolgáltató előírásai az irányadóak.

68. § Az országos parancsnok és helyettese, valamint a főigazgató és helyettese személyes gépkocsihasználata tekintetében a Hszt. végrehajtási rendelet szabályait kell alkalmazni.

13. Szolgálati jármű országhatáron kívüli igénybevétele

69. § (1) A Szolgáltató által biztosított szolgálati jármű tekintetében az országhatáron kívüli igénybevételre vonatkozó tájékoztatási kötelezettségnek a Szolgáltató saját előírásai alapján kell eleget tenni.

(2) A minisztérium és a belügyi szerv által biztosított szolgálati járművel, szolgálati feladat végrehajtása céljából az Európai Unió, továbbá a nem uniós szomszédos országok területére történő országhatár-átlépés előzetes bejelentéshez kötött.

(3) A minisztérium és a belügyi szerv által biztosított szolgálati járművel, szolgálati feladat végrehajtása céljából az Európai Unió, továbbá a nem uniós szomszédos országok területének elhagyása – a (6) bekezdésben meghatározott eset kivételével – engedélyhez kötött.

(4) Az engedélyt a minisztérium vagyonkezelésébe tartozó szolgálati jármű esetében a gazdasági helyettes államtitkár, a belügyi szerv vagyonkezelésébe tartozó szolgálati jármű esetében a nyilvántartási jegyzék vezetésére köteles belügyi szerv vezetője vagy az általa kijelölt vezető adhatja ki kérelemre.

(5) A (4) bekezdés szerint kiadott engedélynek tartalmaznia kell

a) a belügyi szerv megnevezését,

b) az igénylő személy nevét, rendfokozatát, szolgálati vagy munkahelyét, beosztását, útlevél- vagy személyazonosító igazolvány okmányazonosítóját,

c) a szolgálati jármű gyártmányát, típusát, forgalmi rendszámát,

d) a kiutazás időtartamát, útvonalát az országok megjelölésével,

e) a nemzetközi biztosítási kártya kiváltására vonatkozó információt.

(6) A miniszter irányítása alá tartozó önálló belügyi szerv vezetője részére a belügyi szerv által biztosított szolgálati jármű Európai Unió, továbbá a nem uniós szomszédos országok határán túli igénybevétele nem kötött engedélyhez és előzetes bejelentéshez.

(7) A szolgálati jármű magáncélú igénybevétele esetében az országhatár elhagyása engedélyhez kötött. Az engedélyezésre a (4) bekezdésben foglaltak az irányadóak.

14. Szolgálati járműflotta célfeladatra történő biztosítása belügyi szervek közötti megállapodás alapján

70. § A minisztérium és a belügyi szerv tekintetében felmerülő új célfeladat végrehajtása érdekében szolgálati járműflotta igénybevétele biztosítható. Ha a célfeladattal érintett minisztérium vagy belügyi szerv nem rendelkezik szolgálati járműállománnyal, vagy a járműfenntartó belügyi szerv szolgálati járműállománya a célfeladat végrehajtásához nem elegendő, egyedi megállapodás alapján szolgálati járműflotta biztosítható más belügyi szerv részéről.

71. § A megállapodásban rögzíteni kell az érintett minisztérium, vagy belügyi szervek megnevezését, a célfeladatot, a szolgálati járműflottára vonatkozó paramétereket, az üzemanyag-felhasználás és elszámolás rendjét, a karbantartás, javítás, a szolgálati jármű átadás-átvételi eljárási rendjét, a célfeladat végrehajtásának konkrét vagy várható időtartamát.

72. § (1) Ha a megállapodás belügyi szervek között jön létre, akkor az érintett belügyi szervek vezetői írják alá, és a gazdasági helyettes államtitkár hagyja jóvá.

(2) Ha a megállapodás a minisztérium és a belügyi szerv között jön létre, akkor a gazdasági helyettes államtitkár és az érintett belügyi szerv vezetője írják alá.

73. § A szolgálati jármű igénybevevő részére történő átadás-átvétele a 9. melléklet szerinti engedély alapján – a jóváhagyott megállapodás és a Járműkövető Rendszerben keletkező adatok hozzáférésének felek között történő megosztása mellett – biztosítható.

74. § (1) A 9. melléklet szerinti szolgálati jármű szolgálati célú igénybevételére vonatkozó engedélyt

a) a minisztérium és más belügyi szerv közötti megállapodás esetén a gazdasági helyettes államtitkár,

b) a minisztérium kivételével a belügyi szervek közötti megállapodás esetén a szolgálati járművet igénybe vevő belügyi szerv vezetője

hagyja jóvá.

(2) A szolgálati jármű cseréje esetén a 9. melléklet szerinti engedélyt nem kell megújítani. A szolgálati járművet érintő változásról – cseréjéről, végleges visszavételéről – a változást követő tíz munkanapon belül a járműfenntartó köteles írásban tájékoztatni az igénybevevő belügyi szervet.

(3) A 9. melléklet 5. pontja szerinti havi kilométerkeret összevonható és göngyölítetten éves kilométerkeretként felhasználható. Az éves göngyölített kilométerkeret elszámolásakor a kilométer-megtakarítás a következő évre nem vihető át, indokolatlan túllépése esetén – a keretet meghaladó kilométer vonatkozásában – a 43. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti teljes térítési díjat kell fizetni.

(4) A kilométerkeret túllépésével kapcsolatos indokolást – ha szolgálati érdekből történt – az igényjogosult középszintű vezetői beosztást betöltő vezetője küldi meg a járműfenntartó belügyi szerv részére.

15. A szolgálati jármű és jármű-szakanyag tárolása

75. § (1) A szolgálati jármű és jármű-szakanyag telephelyen belüli tárolási körülményeinek kialakításáért a belügyi szerv vezetője vagy az általa kijelölt vezető felelős.

(2) A szolgálati jármű telephelyen kívüli tárolását indokolt esetben a belügyi szerv vezetője vagy az általa kijelölt vezető engedélyezheti.

76. § A járművek tárolása során

a) a Szolgáltató által biztosított szolgálati járművet a Szolgáltató által meghatározott telephelyen kell tárolni,

b) a járműfenntartó belügyi szerv által biztosított szolgálati járművet a járműfenntartó belügyi szerv vezetője által meghatározott telephelyen kell tárolni,

c) a szolgálati jármű magáncélú használatára vonatkozó engedéllyel rendelkező személy köteles a jármű elhelyezéséről gondoskodni.

77. § (1) A magáncélú igénybevétellel nem érintett szolgálati járművet a szolgálati célú igénybevételt követően a minisztérium, vagy belügyi szerv telephelyén kell elhelyezni, kivéve, ha munkaidőn kívüli munkavégzés esetén a kijelölt vezető ettől eltérő tárolásra engedélyt adott, vagy az a szolgálati jármű vezetői utasítás alapján nem belügyi szerv részére szolgálati célból átadásra került.

(2) A szolgálati jármű nem belügyi szerv részére történő átadása esetén az átadás-átvételkor rögzíteni kell a tárolásra vonatkozó feltételeket.

78. § (1) A magáncélú igénybevétellel érintett szolgálati jármű tárolására vonatkozó adatot a magáncélú igénybevételre vonatkozó engedélyben kell rögzíteni.

(2) A belügyi szerv által meghatározott arculattal vagy rögzített üzemmódú megkülönböztető jelzést adó berendezéssel felszerelt szolgálati járművet – a jármű javításával összefüggő tárolás kivételével – csak a belügyi szerv objektumában lehet tárolni kivéve, ha ettől eltérő engedély került kiadásra a belügyi szerv 124. § szerinti szabályzója alapján.

16. A szolgálati jármű karbantartása, javítása

79. § A szolgálati jármű karbantartása keretében el kell végezni

a) az indulás előtti,

b) szükség esetén a menet közbeni,

c) a telephelyre, tároló helyre visszaérkezés utáni

ellenőrzését, karbantartását.

80. § (1) A szolgálati járművet érintő telephelyen észlelt, a közlekedés biztonságát veszélyeztető műszaki meghibásodás esetén a gépjárművezető a telephelyről nem indulhat el, a járműforgalomban való részvétel során észlelt műszaki meghibásodás esetén köteles megállni és a 124. § szerinti belügyi szervi szabályok szerint eljárni.

(2) Külsérelmi nyom vagy sérülés észlelése esetén a gépjárművezető a hibáról felettes vezetőjét és a jármű-szakterület vezetőjét írásban értesíti.

81. § (1) A járműgyártók által meghatározott kilométer-teljesítmény elérését, vagy a használati idő elteltét megelőzően – a műszaki és közlekedésbiztonság fenntartása érdekében – az adott járműtípusra kiadott műszaki, karbantartási program szerint végre kell hajtani a szolgálati jármű műszaki, technikai ellenőrző vizsgálatát, és intézkedni kell a hibák javításáról.

(2) A járműtípusokra a műszaki, technikai ellenőrző vizsgálatok végrehajtása érdekében a gyártók által az optimális kilométer-teljesítmény, használati idő tekintetében egyedileg meghatározott időpontoktól csak rendkívüli, halaszthatatlan szolgálati feladat ellátása érdekében lehet eltérni a kijelölt időponttól számított tíz nappal, de legfeljebb az előző és az esedékes technikai ellenőrző vizsgálat között meghatározott kilométer-teljesítmény 1%-ával.

82. § A jármű-szakterületnek érvényesíteni kell a szolgálati járművekre és javítási szolgáltatásokra vonatkozó szavatossági jogból eredő igényeket, és gondoskodnia kell a szavatossági feltételekre meghatározott követelmények betartásáról.

83. § Az új szolgálati járműhöz kiadott üzemeltetési és karbantartási útmutatóban megjelölt futásteljesítményig be kell tartani az előírt sebesség- és terheléskorlátozást, melyért a szolgálati jármű használatáért felelős személy felel.

84. § (1) A minisztérium vagy belügyi szerv üzemeltetésében lévő szolgálati jármű javítása a gyártó által előírt garanciális kötelezettség, a szakszerűség, gazdaságosság, a szolgálati érdek, valamint a hatályos jogszabályok figyelembevételével

a) a belügyi szervnél üzemelő gépjárműjavító műhelyben vagy

b) külső szak- és márkaszervizben, javítóműhelyben

történhet.

(2) A bérelt járművek karbantartása, javítása, időszakos felülvizsgálata tekintetében a bérleti szerződésben foglaltak az irányadók.

17. A szolgálati jármű selejtezése

85. § (1) Ha a szolgálati jármű üzemeltetése gazdaságtalan, vagy rendkívüli meghibásodás, káresemény miatt gazdaságtalanul javítható, szolgálati célra alkalmatlanná vagy feleslegessé vált, intézkedni kell a hasznosítására vagy selejtezésére.

(2) A szolgálati jármű használatból való kivonását az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló jogszabályok és a Belügyminisztérium kezelésében lévő feleslegessé vált vagyontárgyakkal kapcsolatos selejtezési és hasznosítási feladatok szabályozásáról szóló 21/2010. (XII. 16.) BM utasítás alapján kell végrehajtani.

(3) A használatból való kivonás előtt a rendvédelmi jelleggel kapcsolatos biztonsági és technikai felszereléseket, a járműkövető rendszer telematikai berendezését – a kábelköteg kivételével – el kell távolítani, a szolgálati járművek okmányait az előírások szerint le kell zárni, majd értékesítésük után az okmányokat az iratkezelés szabályai szerint meg kell őrizni.

(4) A használatból kivont, értékesített szolgálati járművet az adatbázisból – a nyilvántartott törzs- és üzemeltetési adatok visszakereshetőségének biztosítása mellett – ki kell vezetni.

18. A szolgálati jármű igénybevételének teljesítmény-feltételei

86. § (1) A szolgálati feladat ellátására, valamint tartós magáncélú igénybevételre a 3. mellékletben meghatározott feltételeknek megfelelő szolgálati jármű biztosítható.

(2) A 3. mellékletben nem szereplő szolgálati feladat ellátására szolgálati jármű a kategória korlátozása nélkül biztosítható.

87. § A 86. §-ban foglaltaktól eltérően tervezett igénybevétel elbírálásáról – a szolgálati járművel ellátandó feladat részletes bemutatása alapján – az önálló belügyi szerv vezetője, illetve minisztériumi munkavállaló esetében az SzMSz-ben meghatározott vezető dönt, az üzemeltetni kívánt szolgálati jármű beszerzési eljárását, vagy a szolgálati jármű adott igénybevételre történő biztosítását megelőzően.

19. A szolgálati járműállomány meghatározása, nyilvántartása, tervezése

88. § (1) A nyilvántartási jegyzéknek a belügyi szerv és az általa irányított szervek, szervezeti egységek feladatellátásához szükséges szolgálati járműállomány mennyiségét kell tartalmaznia, jármű-kategória szerinti bontásban.

(2) A nyilvántartási jegyzék vezetésére kötelezett belügyi szervek felsorolását a 10. melléklet I. pontja tartalmazza.

(3) A nyilvántartandó jármű-kategóriák felsorolását az ER. szerinti meghatározással a 10. melléklet II. pontja tartalmazza.

89. § A belügyi szerv feladatellátásához szükséges járműállomány mennyiségét és összetételét a nyilvántartási jegyzék vezetésére kötelezett belügyi szerv vezetője határozza meg a 8. § 1. pontja alapján.

90. § A 10. melléklet I. pontja szerinti belügyi szerv által vezetett nyilvántartási jegyzéknek az ER. szerinti jármű-kategóriánként kell tartalmaznia a feladatok ellátásához szükséges szolgálati járműmennyiségeket.

91. § A 10. melléklet I. pontja szerinti belügyi szerv az irányítása alá tartozó szerv részére nyilvántartási jegyzék-kivonatot ad ki, mely alapján a részére a 90. § szerinti adattartalommal meghatározásra kerül a feladatellátáshoz szükséges szolgálati járműállomány.

92. § A járműfenntartó belügyi szerv vezetője gondoskodik a belügyi szerv által üzemeltetett szolgálati járműveknek a belügyi szerv számviteli tárgyieszköz-nyilvántartásában történő rögzítéséről és a tárgyieszköz-nyilvántartás kezeléséről, valamint a jármű-szakanyagok belügyi szerv számviteli analitikai nyilvántartási rendszerében történő naprakész nyilvántartásáról.

93. § (1) A szolgálati járművek egyedi és naprakész nyilvántartására szolgáló adatbázisban a szolgálati járművek folyamatos nyilvántartásáról a járműfenntartó belügyi szerv vezetője gondoskodik.

(2) A járműfenntartó belügyi szervnél használatba vett, forgalomba állított valamennyi szolgálati járművet, továbbá a szolgálati jármű üzemeltetésével kapcsolatos minden olyan eseményt, változást, amely a jármű állagára, értékére, használhatóságára, üzemeltetési költségeire kihat, az adatbázisban kell nyilvántartani. Az adatbázis kezelését csak a gépjármű szakterület irányításáért felelős vezető által kijelölt személy végezheti.

(3) A belügyi szerv az adatbázist informatikai alkalmazás igénybevételével vezeti.

(4) A járműfenntartó belügyi szerv szolgálati járműállományáról a (3) bekezdés szerint elektronikus formában vezetett adatbázisnak – a (2) bekezdésben meghatározottakon túl – legalább az alábbi információkat, adatokat kell tartalmaznia:

1. hatósági jelzés,

2. gyártmány, típus,

3. alvázszám,

4. motorszám,

5. hengerűrtartalom,

6. meghajtásra utaló üzemmód,

7. forgalomba helyezés időpontja,

8. műszaki vizsga érvényessége,

9. kilométer-számláló állása,

10. elektronikus járműkövetéssel ellátott jármű,

11. elektronikus menetlevél vezetésére alkalmas jármű,

12. saját, bérelt jelleg,

13. járműfenntartó vagy használó szerv megnevezése,

14. felszerelt rögzített, vagy mobil megkülönböztető, vagy figyelmeztető jelzést adó berendezésre vonatkozó engedély megléte,

15. a technikai szemlék során tett megállapítások,

16. az ER. szerinti kategória,

17. kötelező gépjármű felelősségbiztosítási kategória [a kötelező gépjármű- felelősségbiztosításnál alkalmazott gépjármű-kategóriákról szóló 20/2009. (X. 9.) PM rendelet 1. számú mellékletében meghatározott gépjármű-kategória],

18. a kötelező szerviz esedékessége futásteljesítmény/időpont alapján,

19. egyéb megjegyzések.

(5) Az adatbázisban elkülöníthetően jelölni kell azokat a szolgálati járműveket, melyek tekintetében nem engedélyezhető a magáncélú igénybevétel.

94. § (1) A Szolgáltató vagyonkezelésében lévő és a minisztérium munkavállalójának személyes használatra biztosított, a minisztérium szervezeti egységeihez kirendelt szolgálati járművet a Szolgáltató adatbázisán kívül a BM MVFO által vezetett adatbázisban is rögzíteni kell.

(2) A BM MVFO-nál vezetett adatbázisban szerepeltetni kell a belügyi szerv által a minisztérium részére szolgálati célú igénybevételre biztosított szolgálati járművet.

95. § A szolgálati jármű szakanyagi és szolgáltatási szükségletei felméréséhez, tervezéséhez

a) a középtávú gépjármű-fejlesztési terv előirányzatai,

b) a nyilvántartási jegyzékben jóváhagyott szolgálati járműmennyiségek,

c) a szolgálati jármű üzemeltetési normák előírásai, adatszámai,

d) a jóváhagyott, elrendelt vagy terezett szervezeti átalakítás, feladatnövekedés, -csökkenés,

e) a megelőző időszakok kilométer-teljesítmény, költségráfordítási és anyagfelhasználási tényszámai, továbbá a tervidőszakban várható szállítási szükségletek szolgálati jármű-, szolgálati jármű szakanyagi és szolgáltatási igényei szolgálnak alapul.

96. § (1) Szolgálati jármű üzemeltetési normák:

a) fenntartási, ráfordítási normák (alkatrész, gumiköpeny, üzemanyag),

b) teljesítménynormák (szolgálati jármű összlefutási kilométernorma, amortizációs norma, havi igénybevételi kilométernorma),

c) költségnormák (mennyiségi anyagfelhasználási normák költségvetületei, egy kilométerre eső összráfordítási költségnorma).

(2) A szolgálati jármű üzemeltetési normáinak meghatározásáért a nyilvántartási jegyzék vezetésére kötelezett belügyi szerv vezetője vagy az általa kijelölt vezető felelős.

97. § (1) A nyilvántartási jegyzék vezetésére kötelezett belügyi szerv, a beszerzési igény felmerülésekor fejlesztési és utánpótlási célú szolgálati jármű-szükségleti tervet (a továbbiakban: szükségleti terv) köteles készíteni.

(2) A szükségleti tervnek tartalmaznia kell

a) a szervezeti vagy hatásköri változásból eredő és a nyilvántartási jegyzékben a nyilvántartási jegyzék vezetésére kötelezett belügyi szerv vezetője által jóváhagyott szolgálati jármű fejlesztési igényt,

b) a szolgálati járműállomány amortizációjából eredő, utánpótláscélú szolgálati jármű beszerzési igényt,

c) a rendkívüli káreseményből eredő szolgálati jármű beszerzési igényt,

d) egyéb szolgálati jármű beszerzési igényt

a szolgálati jármű ER. szerinti járműkategóriájának, mennyiségének, üzemmódjának, használati céljának és becsült költségének a megjelölésével.

20. Üzemeltetési költségek elszámolása

98. § A közúti szolgálati járművek forgalmi, üzemeltetési adatait rögzíteni kell a Szolgáltató, illetve a nyilvántartási jegyzék vezetésére kötelezett belügyi szerv vezetője által meghatározott módon. Ehhez a menetlevél vagy jogszabályban meghatározott más szigorú számadású okmány, illetve olyan elektronikus rendszer használható, amely alkalmas a járműforgalmazási adatok megbízható rögzítésére, tárolására.

99. § Ha a szolgálati jármű az elektronikus járműkövető rendszerbe integrálásra került, a manuális menetlevél vezetése mellőzhető, és azt csak az elektronikus járműkövető rendszer meghibásodása, vagy erre vonatkozó vezetői utasítás esetén kell alkalmazni.

100. § A szolgálati feladatok ellátása, a minősített adatok védelme érdekében a belügyi szerv a 124. § szerinti szabályzatában rögzített speciális esetekben eltérhet a 98. §-ban foglaltak alkalmazásától. Ezekben az esetekben a manuális menetlevél vezetése során elegendő a dátum, megállási pontként a település nevének, a gépjárművezető nevének, valamint a napi induló és záró kilométeradatoknak a rögzítése.

101. § Manuális menetlevél vezetése esetén a tartós és eseti magáncélú igénybevételt a menetlevél „Indulás-Érkezés” rovatába, a „magáncélú út” megnevezéssel és az induló-érkező kilométerszámláló-állás beírásával, egyértelműen elkülöníthető módon, utólagos ellenőrzésre is alkalmasan kell vezetni.

102. § Az ügyintézői szolgálati járművek esetében az adott járműhöz tartozó üzemanyagkártyának, valamint a jármű alapfelszerelésének kiadását és visszavételét az ügyintéző gépjárművezetők között dokumentálni kell.

103. § A közúti szolgálati járművek üzemanyagköltségei elszámolására a közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag- és kenőanyag-fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: 60/1992. Korm. rendelet) meghatározott normákat kell alkalmazni. Alkalmazandó norma hiányában a közlekedési hatósági feladatokat ellátó szerv által a közúti járművek üzemanyag-elszámolására meghatározott normát kell irányadónak tekinteni.

104. § A szolgálati járművek igénybevétele esetén az üzemanyag-felhasználást az alapnorma és az egyes közúti szolgálati járművekre képzett korrekciós szorzók alapján, illetve a 60/1992. Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése alapján alapnorma-átalányként lehet elszámolni. Az elszámolás módját a nyilvántartási jegyzék vezetésére kötelezett belügyi szerv vezetője határozza meg.

105. § A korrekciós szorzók maximális értékének meghatározása során a 60/1992. Korm. rendelet 2. számú melléklete az irányadó.

106. § A 60/1992. Korm. rendeletben nem szereplő szolgálati járművek alapnormájaként a típusbizonyítványban szereplő vegyes tüzelőanyag-fogyasztás, ennek hiányában a gyártó által megadott vegyes tüzelőanyag-fogyasztás adatot vagy az üzemanyag-fogyasztás mérése alapján műszaki szakértő által megállapított értéket kell figyelembe venni.

107. § (1) A szolgálati jármű eseti magáncélú igénybevételéért fizetendő térítési díj amortizációs költségösszetevőjének meghatározásához – a jármű beszerzési értékéhez viszonyítva – az alábbi elméleti kilométer-teljesítményt kell figyelembe venni:

a) közúti és terepjáró személygépkocsi (szállítható személyek száma max. 7 fő) M1, M1G	250 000 km
b) mikrobusz (szállítható személyek száma 5 fő felett) M1, M1G	300 000 km
c) tehergépkocsi 3,5 t-ig N1, N1G	300 000 km
d) tehergépkocsi 3,5 t felett N2, N3, N2G, N3G	400 000 km
e) autóbusz M2, M3	500 000 km
f) motorkerékpár L3e, L4e, L5e, L7e	60 000 km
g) segédmotoros kerékpár L1e, L2e, L6e	30 000 km
h) egyéb járművek	100 000 km

(2) A szolgálati jármű eseti magáncélú igénybevételéért fizetendő térítési díj amortizációs költségösszetevőjének meghatározásához bérelt szolgálati járművek esetében a bérleti szerződésben meghatározott kilométer-teljesítményt kell figyelembe venni.

108. § A fajlagos fenntartási költségeket a ténylegesen felmerülő javítási, karbantartási költségek, a kötelező gépjármű felelősség és casco biztosítási díj, a gépjárműadó összesítésével és elemzésével a belügyi szerv állapítja meg.

21. Szolgálati jármű műszaki és közlekedésbiztonsági állapotának ellenőrzése

109. § (1) A gépjárművezető a telephely elhagyása előtt köteles a jármű közlekedésben való részvételének KRESZ szerint előírt feltételeit, továbbá a belügyi szerv által meghatározott speciális feltételeket ellenőrizni.

(2) A belügyi szerv által üzemeltetett közúti szolgálati jármű műszaki, közlekedésbiztonsági állapotának ellenőrzését a jogszabályokban előírt rendszerességgel és módon kell elvégezni, valamint évente legalább két alkalommal technikai szemlét (a továbbiakban: gépjármű technikai szemle) kell tartani.

(3) A végrehajtott

a) általános, teljes körű nyári felkészülést szolgáló tavaszi gépjármű technikai szemléről és az

b) általános, teljes körű téli felkészülést szolgáló őszi gépjármű technikai szemléről

összefoglaló jelentést kell készíteni, melyet a nyilvántartási jegyzék vezetésére kötelezett belügyi szerv vezetője adatszolgáltatás céljából felterjeszt a gazdasági helyettes államtitkár részére a 122. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott határidőig.

22. A közlekedési baleset, káresemény bekövetkezése esetén követendő eljárásrend

110. § A minisztérium, a belügyi szerv objektumában, továbbá a közúti forgalomban bekövetkezett, személyi sérüléssel vagy anyagi kárral járó baleset esetén a gépjárművezető – ha egészségi állapota lehetővé teszi – azonnal vagy a legrövidebb időn belül, a szolgálati út betartásával köteles jelenteni a baleset bekövetkezésének tényét, következményeit és a kár becsült mértékét minisztériumi foglalkoztatott esetén a közvetlen vezetője, belügyi szervi foglalkoztatott esetén az ügyeleti szolgálat és közvetlen vezetője felé.

111. § (1) Szolgálati járművet érintő telephelyen kívüli közlekedési baleset bekövetkezésekor – a KRESZ-ben meghatározott eseteken túl – rendőr intézkedését kell kérni akkor is, ha

a) megosztott, vitatott a felelősség kérdése,

b) a balesetet, kárt ismeretlen tettes okozta,

c) egy résztvevős pályaelhagyásos közlekedési baleset történt,

d) közúti műtárgyban kár keletkezett,

e) a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet 1. § (1) bekezdésében meghatározott vadászható állat okozott közlekedési balesetet,

f) külföldi forgalmi rendszámú gépjárművel történt a közlekedési baleset, függetlenül a károkozó személyétől,

g) a baleset részese diplomáciai testületre utaló hatósági jelzéssel ellátott gépjármű, függetlenül a károkozó személyétől.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl rendőri intézkedést kell kérni a szolgálati jármű eltulajdonítása, feltörése esetén is.

(3) A belügyi szerv telephelyén bekövetkezett közlekedési baleset esetén – ha személyi sérülés nem történt – a belügyi szerv vezetője vagy az általa kijelölt vezető dönt a részére nyújtott tájékoztatás alapján a baleseti helyszínelő rendőri intézkedés szükségességéről.

(4) A nyilvántartási jegyzék vezetésére kötelezett belügyi szerv vezetője az (1) bekezdésben foglaltaktól szigorúbb rendelkezést is megállapíthat a saját szabályzatában.

112. § A 111. § (1)–(2) bekezdését a szolgálati jármű fedett célú használata esetén nem kell alkalmazni, e szolgálati jármű közlekedési balesete esetén kizárólag a KRESZ szabályai szerint kell eljárni.

113. § A szolgálati jármű tartós magáncélú- és eseti magáncélú igénybevétele során bekövetkezett baleset, vagy egyéb káresemény esetén a szolgálati járművet biztosító belügyi szervre vonatkozó kártérítési eljárási szabályokat kell alkalmazni, amelynek során a követendő eljárás és költségviselés megegyezik a szolgálati célú igénybevételre vonatkozó előírásokkal.

114. § A szolgálati járművet érintő rendkívüli eseménnyel kapcsolatos eljárásrendet a Belügyminisztérium fejezet költségvetési gazdálkodásának rendjéről szóló 4/2015. (IV. 10.) BM utasítás szabályozza.

115. § (1) A casco biztosítással nem rendelkező szolgálati járművet érintő bármely közlekedési baleset, továbbá a casco biztosítással rendelkező szolgálati járművet érintő idegen hibás közlekedési baleset esetén a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szolgáltató és a belügyi szerv között megkötött szerződésben foglaltak szerint kell eljárni.

(2) A casco biztosítással rendelkező járművet érintő saját hibás közlekedési baleset esetén a casco biztosítási szolgáltató és a belügyi szerv között megkötött szerződésben foglaltak szerint kell eljárni.

116. § (1) A baleset kivizsgálása során tisztázni kell

a) a baleset körülményeit és okát, különösen azt, hogy

aa) a gépjárművezető betartotta-e a szolgálati feladattal kapcsolatos előírásokat, megsértette-e és milyen mértékben a közlekedési szabályokat, fogyasztott-e szeszes italt vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szert és milyen mértékben,

ab) a szolgálati jármű igénybe vevőjének vagy utasainak magatartása, a szükséges intézkedések elmulasztása közrejátszott-e a baleset előidézésében, ha igen, milyen mértékben,

b) a keletkezett összes kárt.

(2) A belügyi szerv gazdasági vezetőjének vagy a belügyi szerv vezetője által kijelölt vezetőnek a baleset kivizsgálása után a fegyelmi felelősségre vonástól vagy büntetőeljárástól függetlenül a kártérítési eljárást minden esetben le kell folytatnia, vagy annak lefolytatását kezdeményeznie kell.

23. A jármű-szakterület tevékenységének és a szolgálati jármű közúti forgalmának ellenőrzése

117. § A jármű-szakterület tevékenységét irányító vezető, beosztott ellenőrzi

a) a jármű-szakterület munkavégzését;

b) a költségvetési és szükségleti tervek realitását, teljesítését az előirányzatok hatékony felhasználását;

c) a nyilvántartási jegyzékben rögzített adatokhoz képest a szolgálati járműállomány mennyiségét, jármű-kategóriáját és meglétét, az adatbázis naprakészségét;

d) a szolgálati járművek forgalmazását, vezetését, a személy- és teherszállítások megszervezését, a szolgálati jármű igénybevételének jogosságát, a magáncélú igénybevétel esetében a térítési összegek megállapítását, a befizetés megtörténtét;

e) a gépjármű-javítóműhely munkájának megszervezését, a szakemberek foglalkoztatását;

f) a szolgálati jármű karbantartását, műszaki állapotát, a javítások minőségét, a gyártók által előírt karbantartási programok betartását, anyagok, alkatrészek felhasználását, beépítését, a műszaki vizsgálatok elvégzését;

g) a telephelyek, raktárak, üzemanyag-tárolók vagyon- és tűzbiztonságát, a szolgálati járművek, anyagok, alkatrészek szakszerű tárolását és kezelését;

h) az előírt készlet-, műhely- és a belügyi szervek belső szabályozói által meghatározott egyéb nyilvántartások vezetését, naprakészségét, az okmányok meglétét és az adatok helyességét;

i) az alkatrészek, anyagok, üzemanyagok nyilvántartás szerinti mennyiségét, minőségét és meglétét;

j) a szolgálati jármű-üzemeltetési, ráfordítási költségeket, a fajlagos hajtó- és kenőanyag-, valamint üzemanyag-fogyasztást;

k) a jármű-szakterület beosztottjainak szakmai felkészültségét, továbbképzését, a munkavédelmi előírások betartását;

l) a kötelezően előírt ellenőrzések megfelelő időben és színvonalon történő végrehajtását.

118. § A szolgálati járművet a közúti forgalomban

a) arra feljogosított vezető és beosztott, valamint

b) az ellenőrzésre felhatalmazással rendelkező személy

ellenőrizheti.

119. § A szolgálati jármű közúti forgalomban való részvételének ellenőrzésénél meg kell győződni arról, hogy

a) a gépjárművet igénybevevő személy jogosult-e az igénybevételre,

b) a szolgálati jármű és – ha elő van írva – a manuális menetlevél adatai megfelelnek a valóságnak,

c) a gépjárművezető

ca) rendelkezik-e a jármű-kategóriára előírt és érvényes vezetői engedéllyel, valamint ügyintézői vagy gépkezelői igazolvánnyal,

cb) betartja-e a szolgálati jármű forgalmazására vonatkozó szabályokat, a KRESZ előírásai szerint közlekedik-e,

cc) szeszes italtól befolyásolt állapotban van-e, vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt áll-e,

d) a szolgálati jármű

da) műszaki állapota, a közlekedésbiztonsági és jelzőberendezések üzembiztonsága megfelel a KRESZ előírásainak,

db) rendelkezik érvényes műszaki vizsgával, felelősségbiztosításról szóló igazolással,

dc) nincs túlterhelve,

dd) rendészeti jellegnek való megfelelése és felszereltsége előírásszerű.

120. § (1) A gépjárművezető és a szolgálati járművet igénybe vevő személy köteles a közúti ellenőrzést végző személy részére az igénybevétellel kapcsolatos kérdésekre a minősített adatok védelmére, megőrzésére vonatkozó szabályok megsértése nélkül a szükséges felvilágosítást megadni.

(2) A jogszabály alapján közlekedési hatósági feladatokat ellátó szerv ellenőrzést végző munkatársának a szolgálati jármű szolgálati igénybevételére vonatkozó adatot szolgáltatni nem lehet.

III. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

121. § A belügyi szerv vezetője a 124. § szerinti szabályzatban meghatározza

1. a munkavállalók felelősségi és feladat-végrehajtási rendjét, ha a szervezeti struktúra, a felelősségi rend kialakítás a 4. alcímtől eltérő kialakítást indokol,

2. a járműkezelői igazolvány formai, tartalmi kialakításának és kiadásának eljárásrendjét,

3. a készenléti jármű-üzemeltetéssel kapcsolatos igénybevételi, forgalmazási rendet, ha ilyen jármű-üzemeltetési formát alkalmaz,

4. a belügyi szerv által üzemeltetett szolgálati jármű igénybevételének rendjét, valamint a fogvatartottak által történő jármű-igénybevételt,

5. a szolgálati jármű 48. § szerinti igénybevétele esetében lebonyolítandó átadás-átvétel rendjét,

6. a költségvetési lehetőségek figyelembevételével a külföldre vezényelt összekötő tisztek szolgálati és magáncélú járműhasználatának rendjét,

7. a telephelyen és járműforgalmazás közben észlelt meghibásodás esetén alkalmazandó eljárásrendet,

8. a 3. mellékletben meghatározott teljesítmény-korláttól magasabb teljesítményű szolgálati jármű engedélyezésének rendjét,

9. a szolgálati jármű, továbbá a hozzá tartozó dokumentáció és felszerelés átadás-átvételére, ellenőrzésére vonatkozó szabályokat,

10. a 9–11. alcímben foglaltakra vonatkozóan az engedélyezés eljárási rendjére vonatkozó részletszabályokat,

11. a szolgálati jármű tartós magáncélú igénybevételének eljárási, engedélyezési rendjét, a 2000 km-nél nagyobb havi kilométerkeret-igényre vonatkozó kérelmek eljárási, engedélyezési rendjét, az alárendeltségébe tartozó szerv tekintetében is,

12. az Európai Unió és a szomszédos országok területére irányuló országhatár-átlépés előzetes bejelentésének eljárási rendjét,

13. a fedett célra használt szolgálati jármű országhatáron kívüli igénybevételére vonatkozóan a 69. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérő szabályokat,

14. a szolgálati járművek telep- és tárolóhelyre vonatkozó indulási és érkezési adatainak rögzítési szabályait,

15. az alábbiakra való tekintettel a gépjármű technikai szemlék végrehajtásának rendjét,

a) a szolgálati jármű műszaki-, közlekedésbiztonsági állapotának,

b) az évszaknak megfelelő gumiabroncs meglétének,

c) a szolgálati jármű külső-belső (utas-, csomag-, motortér) tisztaságának,

d) a szolgálati jármű tartozékainak,

e) az előírt okmányok vezetésének, érvényességének,

f) a használat jogszerűségének

vizsgálati, ellenőrzési eljárásrendjét, annak módszertanát,

16. a szolgálati járműben úthibából eredően bekövetkezett kár esetén követendő eljárásrendet,

17. a belügyi szerv üzemeltetésében lévő szolgálati jármű használatával összefüggő bírság megfizetésére vonatkozó szabályokat.

122. § (1) A nyilvántartási jegyzék vezetésére kötelezett szerv vezetője a gazdasági helyettes államtitkár részére felterjeszti

a) a tartós magáncélú igénybevétellel kapcsolatos adatszolgáltatását negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig a 7. melléklet szerinti adattartalommal;

b) a meglévő szolgálati járműmennyiségről szóló – a december 31-i fordulónapnak megfelelő – adatszolgáltatást a 11. melléklet szerinti adattartalommal a tárgyévet követő év január 31-ig;

c) a végrehajtott gépjármű technikai szemléről készített összefoglaló jelentést a szemle végrehajtási határidejétől számított 15 napon belül.

(2) Az a belügyi szerv, amely az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatszolgáltatás saját adatbázisából történő elektronikus lekérdezhetőségét a BM MVFO részére biztosítja, nem köteles az adatszolgáltatást felterjeszteni.

(3) A minisztérium hivatali szervezeti egységének vezetője tárgyév január 31-éig tájékoztatni köteles a BM MVFO vezetőjét a szervezeti egység által használt szolgálati járművekről, a hatósági jelzés, gyártmány, típus, vagyonkezelő szerv megnevezésével.

(4) A nyilvántartási jegyzék vezetésére kötelezett belügyi szerv vezetője a 97. § szerinti szükségleti tervet a tárgyévet megelőző év december 31-ig, soron kívüli beszerzés szükségessége esetén a beszerzés belügyi szervi engedélyezését megelőzően jóváhagyás céljából megküldi a gazdasági helyettes államtitkár részére.

123. § A Szolgáltató által biztosított szolgálati jármű esetében a jármű használatával összefüggő bírság megfizetésére az a személy kötelezett, aki a szabályszegés időpontjában a szolgálati járművet beazonosíthatóan vezette.

IV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

124. § A belügyi szerv vezetője – az irányítása alá tartozó területeket érintően – az utasítás hatálybalépésétől számított harminc napon belül elkészíti a belügyi szerv jármű szabályzatát, illetve felülvizsgálja és szükség esetén módosítja azt, majd közzétételét követően tájékoztatásul megküldi azt a gazdasági helyettes államtitkárnak.

125. § (1) Ha a belügyi szerv használatában van vízi vagy légi jármű, akkor az üzemeltetésükre, használatukra vonatkozó szabályokat köteles meghatározni, és azokat kiadásukat követően a gazdasági helyettes államtitkárnak tájékoztatásul megküldeni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szabályok a belügyi szerv jármű szabályzatában is meghatározásra kerülhetnek.

126. § (1) A szolgálati jármű tartós magáncélú igénybevételére vonatkozóan az utasítás hatálybalépését megelőzően kiadott engedélyek 2023. január 31-én hatályukat vesztik.

(2) A belügyi szerv vezetője 2022. december 31-éig köteles intézkedni az (1) bekezdés szerinti engedélyek felülvizsgálatára és a jogosultság fenntartása esetén új engedély kiállításának kezdeményezésére.

(3) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti engedélyek felülvizsgálata 2022. december 31-én még folyamatban van, az utasítás hatálybelépésének napján szolgálati jármű tartós magáncélú igénybevételére érvényes engedéllyel rendelkezők 2023. január 1-től kizárólag a 61. §-ban meghatározott díjtételek szerint vehetik igénybe a szolgálati járművet, azzal, hogy a belügyi szerv vezetője gondoskodik arról, hogy az új engedélyek 2023. január 31-ig kiállításra kerüljenek.

127. § Az utasításban meghatározottaktól a miniszter engedélyével lehet eltérni.

128. § (1) Ez az utasítás – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a közzétételét követő harmadik napon lép hatályba.

(2) A 61. § 2023. január 1-jén lép hatályba.

129. §¹

130. §²

1. melléklet a 22/2022. (XII. 16.) BM utasításhoz

2R05631.pdf

2/a. melléklet a 22/2022. (XII. 16.) BM utasításhoz

2R05632.pdf

2/b. melléklet a 22/2022. (XII. 16.) BM utasításhoz

2R05634.pdf

3. melléklet a 22/2022. (XII. 16.) BM utasításhoz

SZOLGÁLATI JÁRMŰVEK KATEGÓRIÁI, JOGOSULTAK

Szolgálati jármű kategória-táblázat

Beosztás/feladat

Személygépjármű
– ER. szerinti M1 kategóriájú
– belső égésű motorral szerelt
– hibrid üzemű
– tisztán elektromos üzemű,
legfeljebb 5 fő szállítható személy kapacitással
rendelkező jármű motorteljesítménye, vagy
rendszerteljesítménye
(kW)

Személygépjármű
– ER. szerinti M1 kategóriájú
– belső égésű motorral szerelt
– hibrid üzemű
– tisztán elektromos üzemű,
5 fő feletti szállítható személy kapacitással rendelkező jármű motorteljesítménye,
vagy rendszerteljesítménye
(kW)

Személygépjármű
– ER. szerinti N1 kategóriájú
– belső égésű motorral szerelt
– hibrid üzemű
– tisztán elektromos üzemű,
legfeljebb 5 fő szállítható személy kapacitással rendelkező jármű motorteljesítménye,
vagy rendszerteljesítménye (kW)

Személygépjármű
– ER. szerinti M1G, vagy N1G kategóriájú
– belső égésű motorral szerelt
– hibrid üzemű
– tisztán elektromos üzemű terepjáró jármű

–90

91–125

126–165

166–

–90

91–125

126–165

166–

–125

126–165

166–

Tartós magáncélú igénybevételre biztosítható szolgálati jármű

Kiemelt vezetői beosztást betöltő munkavállaló
– a személyes gépkocsihasználatra jogosult vezető kivételével

Középvezetői beosztást betöltő munkavállaló

Aki nem tartozik a 90. § (2) bekezdés a), b) pont hatálya alá, de részére a szolgálati feladatai ellátásához szolgálati jármű állandó használata indokolt

Általános ügyintézői feladatok ellátására biztosítható szolgálati jármű

4. melléklet a 22/2022. (XII. 16.) BM utasításhoz

Szolgálati jármű tartós magáncélú igénybevétele esetén a 2 000 km-t meghaladó futásteljesítmény térítési díjának számítási módja

(A 61. § szerinti térítési díj / 2 000 km) * a 2 000 km-en felül engedélyezett többlet futásteljesítménnyel.

5. melléklet a 22/2022. (XII. 16.) BM utasításhoz

2R05638.pdf

6. melléklet a 22/2022. (XII. 16.) BM utasításhoz

2R05639.pdf

7. melléklet a 22/2022. (XII. 16.) BM utasításhoz

2…… ÉVI … NEGYEDÉVES JELENTÉSa(z) ………………………………… (belügyi szerv megnevezése) tartós magánhasználati engedéllyel rendelkező személyekről és szolgálati járművekről

Igénybe vevő neve	Beosztása	Szolgálati hely vagy munkahely	Jogosultság indoka 49. §			Jármű forgalmi rendszáma	Jármű kategóriája	A negyedév alatti megszűnés, visszavonás időpontja, szüneteltetés időtartama	Futott km 20… év … negyedév
			a)	b)	c)				……… hó	……… hó	……… hó
			pontja alapján*						……… hó	……… hó	……… hó

* X-szel jelölni.

8. melléklet a 22/2022. (XII. 16.) BM utasításhoz

2R05641.pdf

9. melléklet a 22/2022. (XII. 16.) BM utasításhoz

2R05642.pdf

10. melléklet a 22/2022. (XII. 16.) BM utasításhoz

I. A Belügyminisztérium jármű-nyilvántartási jegyzék vezetésére kötelezett szervei:

1. Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság,

2. Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága,

3. Nemzeti Szakértői és Kutató Központ,

4. Nemzeti Védelmi Szolgálat,

5. Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság,

6. Országos Rendőr-főkapitányság,

7. Országos Vízügyi Főigazgatóság,

8. Rendvédelmi Technikum,

9. Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság,

10. Terrorelhárítási Központ.

II. A jármű-nyilvántartási jegyzékben, a 3. melléklet szerinti kategóriák megjelölésével feltüntetendő járműkategóriák:

1. Közúti járművek:

1.1. Személygépkocsi (M1)

1.2. Terepjáró jármű (M1G, N1G, N2G)

1.3. Mikrobusz (6-9 férőhely M1 és M1G)

1.4. Autóbusz (M2)

1.5. Autóbusz (M3)

1.6. Tehergépkocsi (N1, N2, N3)

1.7. Motorkerékpár (L3e, L4e, L5e, L7e)

1.8. Segédmotoros kerékpár (L1e, L2e, L6e)

1.9. Fogvatartott-, kényszerszállító jármű (M1, M2, M3, N1, N2, N3)

1.10. Különleges rendeltetésű rendvédelmi jármű

1.11. Különleges gépjármű (SPV; ORV-SPV)

1.12. Kerekes traktorok, munkagépek

1.13. Pótkocsi (O1, O2, O3, O4)

2. Vízi járművek:

2.1. Belvízi nagyhajó

2.2. Kishajó

3. Úszómű

4. Légi járművek:

4.1. Helikopterek

4.2. Pilóta nélküli légi járművek és rendszerek

11. melléklet a 22/2022. (XII. 16.) BM utasításhoz

2...... ÉVI JELENTÉSa(z) ................................. (belügyi szerv megnevezése) szolgálati járműállományárólI.

Sorszám	Jármű, vagy szerelvény megnevezése	Jármű, vagy szerelvény mennyisége (db)					Használatba vétel (db)*	Üzemmód**
Sorszám	Jármű, vagy szerelvény megnevezése	Állami tulajdon/saját vagyonkezelés	Állami tulajdon/használatra átvett	Bérelt jármű	Egyéb tulajdon/ használatra átvett	Használatra más szervnek átadott	Használatba vétel (db)*	Üzemmód**
1.	Személygépkocsi M1 a 3. és 11. pont kivételével
2.	Személygépkocsi M1G a 3. pont kivételével
3.	Személyszállító mikrobusz (6–9 férőhely) M1 és M1G
4.	Autóbusz M2 (legfeljebb 5 t megengedett legnagyobb össztömegű) a 12. pont kivételével
5.	Autóbusz M3 (több, mint 5 t megengedett legnagyobb össztömegű) a 13. pont kivételével
6.	Tehergépkocsi N1 és N1G (legfeljebb 3,5 t megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsik és vontatók) a 14. pont kivételével
7.	Tehergépkocsi N2 (több, mint 3,5 t, de legfeljebb 12 t megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsik és vontatók) a 15. pont kivételével
8.	Tehergépkocsi N3 (több, mint 12 t megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsik és vontatók) a 16. pont kivételével
9.	Motorkerékpár L3e, L4e, L5e, L7e
10.	Segéd-motorkerékpár L1e, L2e, L6e
11.	Fogvatartott-, kényszerszállító gépjármű M1
12.	Fogvatartott-, kényszerszállító gépjármű M2
13.	Fogvatartott-, kényszerszállító gépjármű M3
14.	Fogvatartott-, kényszerszállító gépjármű N1
15.	Fogvatartott-, kényszerszállító gépjármű N2
16.	Fogvatartott-, kényszerszállító gépjármű N3
17.	Különleges rendeltetésű rendvédelmi jármű
18.	Különleges gépjármű (SPV; ORV-SPV)
19.	Kerekes traktor, munkagép
20.	Pótkocsi O1 (legfeljebb 0,75 t megengedett legnagyobb össztömegű)
21.	Pótkocsi O2 (több, mint 0,75 t, de legfeljebb 3,5 t megengedett legnagyobb össztömegű)
22.	Pótkocsi O3 (több, mint 3,5 t, de legfeljebb 10 t megengedett legnagyobb össztömegű)
23.	Pótkocsi O4 (több, mint 10 t megengedett legnagyobb össztömegű)
24.	Egyéb vontatvány
25.	Belvízi nagyhajó
26.	Kishajó
27.	Úszómű
28.	Helikopter
29.	Pilóta nélküli légi járművek és rendszerek (Unmanned Aerial Vehicle – UAV; Unmanned Aerial System – UAS)

* A tárgyévben a belügyi szerv által használatba vett szolgálati jármű, vagy szerelvény mennyisége.
** Az üzemmód oszlopban az adott sorban feltüntetett járművek esetében meg kell jelölni az üzemmódot a meghajtásra utaló betűjelzés alkalmazásával, valamint a hozzá tartozó járműmennyiséget. [Benzin (B), diesel (D), gázüzemű (G), Hidrogén üzemű (H) tisztán elektromos (E), hybrid (HY), plug-in hybrid (PHY).
Például: G:1 (gázüzemű, 1 db) + E:2 (elektromos üzemű, 2 db) + HY:3 (hybrid üzemű, 3 db)]

A 129. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

A 130. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek