2022. évi XXII. törvény

a területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról¹

2024.02.02.

I. Fejezet

A TERÜLETI KÖZIGAZGATÁS MŰKÖDÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ RENDELKEZÉSEK

1. Értelmező rendelkezések

1. § (1) E törvény alkalmazásában

1. adatváltozás-bejelentési szolgáltatás: az ügyfél adataiban bekövetkezett változás bejelentésének adatváltozás-kezelési szolgáltató általi továbbítása a csatlakozott szolgáltató felé;

2. adatváltozás-kezelési szolgáltatás: az ügyfelek és a csatlakozott szolgáltatók között az adatváltozás-kezelési szolgáltató által biztosított olyan szolgáltatás, amely adatváltozás-bejelentési szolgáltatásból és felhasználóváltozás-bejelentési szolgáltatásból áll;

3. csatlakozott szolgáltató: az adatváltozás-kezelési szolgáltatáshoz szerződéssel csatlakozott

a) az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény szerinti elektronikus hírközlési szolgáltató,

b) a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 3. § r) pontja szerinti távhőszolgáltató,

c) a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény szerinti villamosenergia-kereskedő és egyetemes szolgáltató,

d) a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény szerinti földgázkereskedő és egyetemes szolgáltató,

e) a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény szerinti víziközmű-szolgáltató;

4. felhasználóváltozás-bejelentési szolgáltatás: az ügyfél személyében bekövetkezett változás bejelentésének adatváltozás-kezelési szolgáltató általi továbbítása a csatlakozott szolgáltató felé;

5. haláleseti kapcsolattartó: az ügyfél által megjelölt természetes személy, akivel a 3. pont b)–e) alpontja szerinti csatlakozott szolgáltató az ügyfél halála esetén az adatváltozás-kezelési szolgáltató értesítése alapján felveheti a kapcsolatot;

6. harmadik fél szolgáltató: a csatlakozott szolgáltatótól szervezetileg független szervezet, amellyel a csatlakozott szolgáltató szerződést köt a csatlakozott szolgáltató saját szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó vagy jogszabály által végezni rendelt olyan tevékenység folyamatos vagy rendszeres elvégzésére, amelynek során adatkezelés vagy adatfeldolgozás valósul meg; így különösen harmadik fél szolgáltató a csatlakozott szolgáltató mint számlakibocsátó számára megbízás alapján, illetve képviselőként számlákat kibocsátó, a számlakibocsátó számláit a számlabefogadók részére a számlakibocsátóval történt megállapodás alapján rendelkezésre bocsátó, a számlák elektronikus befizetését biztosító, a kiegyenlítésre nem került számlák követeléskezelési feladatait ellátó, továbbá a csatlakozott szolgáltató számára ügyfélszolgálati tevékenységet ellátó harmadik fél;

7. ügyfél elérhetőségi adatai: az ügyfél levelezési címe, telefonszáma, e-mail-címe.

(2)² A 6–8. és a 9/A. alcím alkalmazásában ügyfél: az az adatváltozás-kezelési szolgáltatásra regisztrált természetes személy, aki

a) az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény szerinti előfizető,

b) a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény szerinti felhasználó vagy díjfizető,

c) a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény szerinti felhasználó vagy fizető,

d) a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény szerinti felhasználó vagy fizető,

e) a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény szerinti felhasználó,

f) a harmadik fél szolgáltató lakossági ügyfele.

2. A járási (fővárosi kerületi) hivatal működésével összefüggő rendelkezések

2. § (1) Amennyiben jogszabály olyan közigazgatási hatósági eljárásért határoz meg igazgatási szolgáltatási díjat, amely a járási (fővárosi kerületi) hivatal (a továbbiakban: járási hivatal) hatáskörébe tartozik, úgy a járási hivatal eljárásáért a jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a fővárosi és vármegyei kormányhivatal bevételét képezi, és azt a közigazgatás-szervezésért felelős miniszternek (a továbbiakban: miniszter) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében meghatározott módon kell megfizetni.

(2) Ha jogszabály olyan közigazgatási hatósági eljárásért határoz meg igazgatási szolgáltatási díjat, amely eljárásban a járási hivatal jogszabályban meghatározottak szerint közreműködő hatóságként jár el, és a kérelem a járási hivatalhoz kerül benyújtásra, úgy a jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat a miniszternek az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében meghatározott módon kell megfizetni.

(3) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában, ha valamely bejelentésnek a hatáskörrel rendelkező illetékes hatósághoz történő megtételéhez jogszabály joghatást fűz, ideértve valamely jogosultság egyidejű gyakorolhatóságát, a joghatás a kormányablaknál történő bejelentéssel beáll, a bejelentés alapján gyakorolható jogosultság a kormányablaknál történő bejelentést követően azonnal gyakorolható.

(4) A Kormány által rendeletben meghatározott hatósági nyilvántartások tekintetében az ügyfél jogosult a rá vonatkozó adatok megváltozását a kormányablakban bejelenteni. A kormányablak a változásbejelentést továbbítja a hatósági nyilvántartást vezető hatósághoz.

(5) Ha a kérelmet a kormányablaknál terjesztették elő, és az eljárásra a járási hivatalnak nincs hatásköre vagy nem illetékes, a kérelmet öt napon belül továbbítja a döntés meghozatalára hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz. Jogszabály a kérelem továbbítására rövidebb határidőt is meghatározhat. A konzuli tisztviselő eljárásában a kérelmet haladéktalanul, de legkésőbb a kérelem benyújtását követő első diplomáciai futárpostával kell továbbítani.

3. A fővárosi és vármegyei kormányhivatal adatkezelésével összefüggő rendelkezések

3. § (1) Ha a fővárosi és vármegyei kormányhivatal jogszabályban meghatározott feladat- és hatáskörében olyan közigazgatási hatósági eljárásban jár el, amely alapján döntését más szerv által vezetett nyilvántartásban rögzíti, e döntésével összefüggő adattartalom tekintetében – a nyilvántartás vonatkozásában – adatkezelőnek minősül.

(2) Ha a fővárosi és vármegyei kormányhivatal törvény alapján valamely, személyes adatokat tartalmazó nyilvántartás tekintetében adatkezelői jogokkal rendelkezik, e nyilvántartások adattartalmát – törvény eltérő rendelkezése hiányában – nem kapcsolhatja össze, a törvényben meghatározott céltól eltérő céllal nem használhatja fel, illetve nem továbbíthatja.

4. § (1) A fővárosi és vármegyei kormányhivatal a természetes személy ügyfelek tekintetében belső technikai azonosítót alkalmaz, amely

a) sem az ügyintéző, sem az ügyfél által nem megismerhető, az informatikai rendszerből továbbításra nem kerül,

b) semmilyen módon nem származtatható az ügyfél valamely azonosítójából, és

c) a természetes személyhez rendelése a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: Szaz. tv.) szerinti titkosított kapcsolati kódokkal történik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti belső technikai azonosító alkalmazásának célja a fővárosi és vármegyei kormányhivatal működéséhez szükséges egységes, közös informatikai támogatási szolgáltatásoknál a különböző személyhez rendelt azonosítók jogosulatlan összevonásának kizárása.

4. Egyedi eljárásrend alkalmazhatósága a fővárosi és vármegyei kormányhivatal eljárásaiban

5. § (1) A fővárosi és vármegyei kormányhivatal jogosult a részére benyújtott papír alapú iratokról az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) rendelkezései szerint hiteles elektronikus másolat készítésére, és az eljárás hiteles másolatra alapozott lefolytatására.

(2) Ha a fővárosi és vármegyei kormányhivatal elektronikus dokumentumban (különösen elektronikus űrlapon) készíti el az eljárás valamely dokumentumát, és az ügyfél annak kinyomtatott példányát hitelesíti, akkor az eljárás az ügyintéző által hitelesített elektronikus dokumentum felhasználásával lefolytatható.

(3) Ha az ügyféllel a kapcsolattartás papír alapon történik, a fővárosi és vármegyei kormányhivatal az érintett hiteles elektronikus dokumentumról az Eüsztv. szerinti hiteles papír alapú másolatot készít vagy az arra kijelölt szolgáltatóval készíttet és az ügyfelet erről értesíti.

(4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti ügyfél által aláírt papír alapú dokumentumot a fővárosi és vármegyei kormányhivatal

a) az iratkezelési szabályzata szerint őrzi és jogvita esetén bemutathatóságát biztosítja, vagy

b) megőrzési és bemutatási kötelezettséggel visszaadja az ügyfélnek vagy a képviseletében eljáró személynek.

(5) A (4) bekezdés b) pontja szerinti eljárás alkalmazása esetén az ügyfél az általa bemutatott papír alapú irat megőrzésére, és felszólításra annak bemutatására köteles. A miniszteri rendeletben meghatározott megőrzési kötelezettségről és a megőrzési időről az ügyfelet tájékoztatni kell.

(6) A (4) bekezdés b) pontja alkalmazható

a) az ügyfél által átadott közokiratnak minősülő iratra,

b) a miniszteri rendeletben ebbe az eljárási körbe sorolt iratra.

5. Aláírásminta-alapú dokumentum-hitelesítés

6. § (1) A fővárosi és vármegyei kormányhivatal ügyfélszolgálatain, a járási (fővárosi kerületi) hivatal kormányablakaiban, illetve a települési ügysegédnél az elektronikus dokumentumok ügyfél általi hitelesítésére az aláírás képi, dinamikai és íráserősségi adatainak elektronikus felvételezésére képes hitelesítő eszköz (a továbbiakban: aláírópad) rendszeresíthető.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eszköz rendszeresítése esetén a Kormány által rendeletben kijelölt fővárosi és vármegyei kormányhivatal az aláírás képi, dinamikai és íráserősségi adatait tartalmazó kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartást (a továbbiakban: kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartás) vezet.

(3) A kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartás a Szaz. tv. szerinti összerendelési nyilvántartással, annak szabályai szerinti kapcsolati kóddal rendelhető a természetes személyhez, az aláírásminta kiértékeléshez szükséges adatokon túl egyéb személyes adatot nem tartalmazhat.

(4) A Kormány rendeletben meghatározhatja azon ügytípusokat, amelyek – a (6) és (8) bekezdés kivételével – aláírópad útján és a kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásban található aláírásmintával való egyezés esetén vehetők igénybe.

(5) Az aláírópadon történő aláírásnál csak a mintával való egyezés ellenőrizhető. A kormányhivatal a vizsgálat eredményéről tanúsított, zárt rendszer által kiállított, a dokumentumazonosítót is tartalmazó elektronikus igazolást állít ki, amelyet a dokumentumhoz kell csatolni, továbbá a dokumentummal elválaszthatatlan formában össze kell rendelni azon kézi aláírásra visszavezethető, megfelelő módon titkosított adatokat, amelyek lehetővé teszik az aláírás igazságügyi írásszakértői felhasználását kézeredet-azonosítási eljárásban. Az aláírópadon történő aláírások megfelelnek a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 325. § (1) bekezdés h) pontjában foglalt elvárásoknak.

(6) Az ügyfél visszautasíthatja az aláírásának a kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásba való felvételét és az aláírás-egyezőség vizsgálatát. Visszautasítás esetén az elektronikus dokumentum hitelesítésére az aláírópad használatával kerül sor.

(7) A kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartás kizárólag az aláírások egyezőségének ellenőrzése céljából, az (5) bekezdésben meghatározottak szerint használható fel, a kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásból adattovábbítást – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – nem lehet teljesíteni.

(8) Nincs helye az aláírópad használatának, ha az ügyfél az ügyet az Eüsztv. szerinti elektronikus ügyintézési ponton vagy az Eüsztv. szerinti videotechnológiás kapcsolattal történő ügyintézéssel kívánja intézni.

(9) A Kormány összehangolt védelmi tevékenység elrendelése esetén rendeletében előírhatja, hogy a fővárosi és vármegyei kormányhivatal ügyfélszolgálatai, a járási (fővárosi kerületi) hivatal kormányablakai, illetve a települési ügysegéd az e törvény, illetve a végrehajtására kiadott rendelet szerinti aláírópad, illetve kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásban található aláírásminta használatával intézhető ügytípusok tekintetében – ha az ügyintézés feltételei nem állnak fenn – aláírópad, illetve kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásban található aláírásminta mellőzésével is eljárhat.

7. § (1) A kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartás tartalmazza az ügyfél

a) aláírásának képi megjelenését (a továbbiakban: aláírásminta),

b) aláírási stílusának megfelelő egyedi adatokat,

c) a Szaz. tv. szerinti titkosított kapcsolati kódját,

d) aláírásmintája bejegyzésének, módosításának helyét és időpontját,

e) aláírásmintája érvényességi idejét, zárolásának okát és időpontját,

f) aláírásmintájához tartozó belső egyedi technikai azonosítót,

g) aláírásmintája aktív vagy inaktív (történeti vagy törölt) adat státuszát.

(2) A kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartás az (1) bekezdés a), b) és d)–g) pontja szerinti adatok tekintetében közhiteles nyilvántartásnak minősül.

8. § (1) Ha kormányrendelet alapján valamely ügyben aláírópad útján és a kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásban található aláírásmintával való egyezés esetén lehet eljárni, a természetes személy helyett eljáró törvényes vagy meghatalmazotti képviselő is csak – képviseleti jogának igazolása mellett – aláírópad útján és a kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásban található aláírásmintával való egyezés esetén járhat el.

(2) A kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásba vétel iránti kérelem, az aláírásminta módosítása, valamint a nyilvántartásból való törlése iránti kérelem személyesen terjeszthető elő a kormányablakban.

(3) A kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásba ügyfélként a korlátozottan cselekvőképes kiskorú aláírásmintája is felvételre kerülhet a kiskorú törvényes képviselőjének írásbeli hozzájárulásával. A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy aláírásmintája is felvételre kerülhet a kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásba, amennyiben erre vonatkozó ügycsoport tekintetében a bíróság a cselekvőképességét nem korlátozta.

(4) Az ügyfél – az (5) bekezdés szerinti érvényességi időn belül – bármikor kérheti, hogy a kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásba korábban rögzített aláírásminták helyett új aláírásminták kerüljenek felvételre.

(5) Az ügyfél aláírásmintája a felvételtől számított öt évig érvényes és azt a kormányhivatal az ügyfelek jogai és jogos érdekeinek védelme érdekében, valamint hatósági, polgári jogi, illetve büntetőeljárásban való felhasználás és bizonyítási eljárás lefolytatása céljából a felvételtől számított tíz évig kezeli, ezt követően az aláírásmintát az ügyfélre vonatkozó 7. § szerinti adatokkal együtt törli a kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásból.

(6) A kormányhivatal az aláírásminta (5) bekezdés szerinti lejáratával – az aláírásminta megújításának hiányában – az aláírásmintát zárolja. Az aláírásminta lejártát megelőző hat, három, illetve egy hónappal a kormányhivatal elektronikus úton tájékoztatja az ügyfelet az aláírásminta megújításának lehetőségéről, a zárolás időpontjáról és arról, hogy a zárolást követően az aláírásminta ügyintézésre nem használható.

9. § (1) A regisztrációs, valamint a dokumentumhitelesítési rendszer az informatikai rendszerrel és az aláírásminta felvételével, valamint a meglévő aláírásokkal való összevetésével kapcsolatos eseményeket – az üzemmenet folytonossága, az adatvesztés elkerülése, valamint az elektronikus információbiztonság érdekében – folyamatosan naplózza. A naplózott adatállománynak az eljárás teljes folyamatát át kell fognia, és alkalmasnak kell lennie az eljárással kapcsolatos minden esemény rekonstruálására a valós helyzetek megítéléséhez szükséges mértékben.

(2) A naplózott adatállomány tartalmazza

a) az adatkezelési művelettel érintett személyes adatok körének meghatározását,

b) az adatkezelési művelet jogalapját, célját és indokát,

c) az adatkezelési művelet elvégzésének pontos dátumát és időpontját,

d) az adatkezelési műveletet végrehajtó hatóság és személy vagy elektronikus információs rendszer nevét és felhasználói azonosító adatát és a tevékenységét leíró adatokat,

e) a megőrzési időre vonatkozó adatokat,

f) az egyéb, az adatkezelési művelettel összefüggő leíró és technikai adatokat, így a naplózott esemény követhetőségéhez, rekonstruálásához szükséges adatokat.

(3) A naplózott adatállományt a személyes adatokkal végzett valamennyi műveletről, az adatkezelési esemény megtörténtével egyidejűleg kell képezni és azt pontos és megmásíthatatlan időadattal kell ellátni. A nyilvántartási rendszer, valamint a nyilvántartás szolgáltatásait támogató alkalmazások alkalmazásüzemeltetési, illetve a hálózati- és rendszer-üzemeltetési működési eseményeire vonatkozó információk gyűjtése nem része a naplózott adatállománynak.

(4) A naplózott adatállomány minden bejegyzését védeni kell a módosítástól és a jogosulatlan hozzáféréstől. A naplót úgy kell kezelni, hogy kizárható legyen a napló megsemmisítése, a napló bejegyzéseinek törlése, módosítása, a bejegyzések sorrendjének bármilyen módon történő megváltoztatása.

(5) A kormányhivatal gondoskodik a naplóadatok folyamatos értékeléséről és ellenőrzéséről.

(6) A kormányhivatal a (2) bekezdés szerint naplózott adatokat a keletkezéstől számított tíz évig kezeli. A megőrzési idő leteltét követően az adatokat haladéktalanul törölni kell, kivéve, ha az adott adatállomány tekintetében már megkezdett ellenőrzési eljárása a naplóbejegyzés további kezelését indokolja. Ha az ellenőrzési eljárás érdekében az adatállomány törlésére az ellenőrzés lefolytatása érdekében nem került sor, akkor a törlést az eljárás lezárultát követően kell végrehajtani.

(7) A naplózott adatok kizárólag az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése, az adatbiztonsági követelmények érvényesítése, büntetőeljárás lefolytatása céljából, törvényben meghatározott felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból ismerhetőek meg és használhatóak fel.

10. § (1) A kormányhivatal a kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásban, valamint az egyes aláírásokhoz kapcsolódó titkosított adatelemekben kezelt személyes adatot a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró

a) bíróságnak az előtte folyamatban lévő eljárásban részt vevő személyekre vonatkozó tényállítások helytállóságának, továbbá a bemutatott okirat adattartalma valódiságának ellenőrzése, valamint büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,

b) nyomozó hatóságnak bűncselekmények megelőzése, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,

c) ügyészségnek közérdekvédelmi és törvényességi felügyeleti feladatainak ellátása, valamint a bűncselekmények megelőzése, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,

d) nemzetbiztonsági szolgálatnak felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból,

e) a rendőrségről szóló törvény szerinti terrorizmust elhárító szervnek a hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése, felderítése, illetve megszakítása, továbbá elhárítási, információszerzési, valamint személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatai ellátása céljából, valamint

f) a rendőrségről szóló törvény szerinti belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervnek a hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése, felderítése céljából

erre irányuló megkeresés alapján adja át.

(2) A kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásban kezelt adatok esetében – az 5–9. §-ban nem szabályozott kérdések tekintetében – az Eüsztv. 36. és 37. §-ának adatkezelésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

6. Adatváltozás-kezelési szolgáltatás

11. § (1) A Kormány által rendeletben kijelölt szerv adatváltozás-kezelési szolgáltatóként ellátja az adatváltozás-kezelési szolgáltatással összefüggő e törvényben vagy e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott feladatokat és az adatváltozás-kezelési szolgáltatás útján történő adattovábbítási szolgáltatásokat.

(2) Az adatváltozás-kezelési szolgáltatás részeként az adatváltozás-kezelési szolgáltató biztosítja

a) az adatváltozás-bejelentési szolgáltatás,

b) a felhasználóváltozás-bejelentési szolgáltatás

igénybevételét.

12. § (1) Az adatváltozás-kezelési szolgáltatás ügyfél általi igénybevételének feltétele

a) az Eüsztv. szerinti, a Kormány által kötelezően biztosított valamely elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybevétele, és e szolgáltatáshoz kapcsolódó biztonságos kézbesítési szolgáltatáshoz kapcsolódó tárhely, és

b) az adatváltozás-kezelési szolgáltatónál történő regisztráció

ba) elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján vagy

bb) a kormányablakban, személyesen.

(2) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató e szolgáltatás tekintetében az Eüsztv. szerinti elektronikus ügyintézést biztosító szervnek minősül, amely az (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti regisztráció, valamint az adatváltozás-kezelési szolgáltatás igénybevétele céljára elektronikus felületet biztosít.

(3) Az adatváltozás-kezelési szolgáltatás csatlakozott szolgáltató általi igénybevételének előfeltétele

a) az adatváltozás-kezelési szolgáltatónál történő regisztráció elektronikus kapcsolattartás útján és

b) az adatváltozás-kezelési szolgáltató általános szerződési feltételeinek elfogadása.

(4) A Kormány rendeletben a (3) bekezdésben foglaltakon túl, további csatlakozási feltételeket határozhat meg.

(5) A csatlakozott szolgáltató az adatváltozás-kezelési szolgáltatás adatszolgáltatási kötelezettségének teljes időtartama alatt köteles biztosítani az adatváltozás-kezelési szolgáltatáshoz történő csatlakozás követelményeinek teljesítését.

(6) A csatlakozott szolgáltató és a harmadik fél szolgáltató az adatváltozás-kezelési szolgáltatáshoz térítésmentesen csatlakozhat és azt térítésmentesen veheti igénybe.

(7) A csatlakozott szolgáltató az adatváltozás-kezelési szolgáltatás keretében átvett adatoknak – amennyiben az adatváltozás-kezelési szolgáltatás keretében szolgáltatott adatokat a csatlakozott szolgáltató kezeli – saját nyilvántartásában való átvezetéséről, továbbá az ügyfél szerződéskötéssel vagy -módosítással összefüggő teendőiről az adatváltozás-kezelési szolgáltató közreműködése nélkül, közvetlenül értesíti az ügyfelet.

(8) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató a 15. § (2) bekezdése és a 16. § (2) bekezdése szerinti adatokat

a) az adatváltozás-bejelentési értesítésnek vagy a felhasználóváltozási értesítésnek a csatlakozott szolgáltatóhoz történő továbbítását követő 15. munkanapig, illetve

b) a 15. § (4) bekezdése szerinti ellenőrzés alapján az ügyfél rendelkezésének időközbeni visszavonása esetén az erről való értesülésig

kezeli.

(9) Ha az adatváltozás-kezelési szolgáltató által továbbított adatok alapján

a) az ügyfélnek a csatlakozott szolgáltató általi azonosítása bármely okból akadályba ütközik, erről a csatlakozott szolgáltató a sikertelen azonosítást követő 5 munkanapon belül értesíti az adatváltozás-kezelési szolgáltatót, amely tájékoztatja,

b) az átvett adatoknak a csatlakozott szolgáltató nyilvántartásában történő átvezetése bármely okból akadályba ütközik, erről a csatlakozott szolgáltató a beérkezéstől számított 15 munkanapon belül, közvetlenül értesíti

az ügyfelet.

(10)³ Amennyiben törvény kötelezővé teszi az ügyfél bejelentéseinek adatváltozás-kezelési szolgáltatás útján történő fogadását, akkor a (3) bekezdés a) pontja szerinti regisztráció iránti kérelmet a csatlakozott szolgáltató a törvény hatálybalépését követő 30 napon belül köteles benyújtani az adatváltozás-kezelési szolgáltatóhoz.

13. § (1) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató a szolgáltatás biztosítása, az adatváltozás-kezelési szolgáltatás ügyfél azonosítása, valamint az adatváltozás-kezelési szolgáltatás útján történő adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése és biztosítása céljából egységes törzsadat-nyilvántartást vezet.

(2) A törzsadat-nyilvántartás tartalmazza

a) az ügyfél

aa) természetes személyazonosító adatait és lakcímét,

ab) személyazonosító igazolványa okmányazonosítóját, valamint a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványa okmányazonosítóját,

ac) elérhetőségi adatait,

ad) által megjelölt, az ügyféllel szerződéses kapcsolatban álló csatlakozott szolgáltatók megnevezését,

b) a csatlakozott szolgáltató, illetve harmadik fél szolgáltató

ba) elnevezését,

bb) székhelyét,

bc) biztonságos kézbesítési szolgáltatási címét,

bd) jogelőd szolgáltatóinak megnevezését,

be) adószámát,

c) az adatváltozás-kezelési szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározott egyéb szerződéses adatait.

(3) A törzsadat-nyilvántartás az ügyfél rendelkezése szerint tartalmazhatja az ügyfél

a) csatlakozott szolgáltatónál nyilvántartott azonosítóit,

b) automatizált változásbejelentési szolgáltatásra vonatkozó rendelkezését,

c) haláleseti kapcsolattartójának természetes személyazonosító adatait, levelezési címét, telefonszámát, e-mail-címét,

d) szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos egyéb rendelkezéseit.

(4) A törzsadat-nyilvántartás a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő ügyfelek (2) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontja szerinti adatait a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból veszi át.

(5) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató az ügyfél törzsadat-nyilvántartásban szereplő (2) és (3) bekezdés szerinti adatait – a (6) és (7) bekezdés szerinti kivétellel – a regisztrációt követő öt évig tartja nyilván. Az öt év lejártát megelőző egy hónappal, egy héttel, valamint egy nappal az adatváltozás-kezelési szolgáltató elektronikus úton tájékoztatja az ügyfelet a regisztráció megújításának lehetőségéről, és arról, hogy az adatváltozás-kezelési szolgáltatás a regisztrációt követő öt év elteltét követően a regisztráció megújításának hiányában nem vehető igénybe.

(6) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató az ügyfél elhalálozása esetén az ügyfél regisztrációját és a törzsadat-nyilvántartásban szereplő adatait törli.

(7) Az ügyfél a regisztrációját elektronikus azonosítást követően, elektronikus kapcsolattartás útján vagy kormányablakban személyesen bármikor visszavonhatja. A regisztráció visszavonásakor az adatváltozás-kezelési szolgáltató törli az ügyfél adatait a nyilvántartásból.

(8)⁴

(9) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató a törzsadat-nyilvántartásában kezelt személyes adatokat a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró

b) nyomozó hatóságnak bűncselekmények megelőzése, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,

g) a szabálysértési hatóságnak az előtte folyamatban lévő eljárásban részt vevő személyekre vonatkozó tényállítások helytállóságának, továbbá a bemutatott okirat adattartalma valódiságának ellenőrzése, valamint szabálysértési eljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából, valamint

h) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak a személyes adatok védelméhez való jog érvényesülésének ellenőrzésével és annak elősegítésével összefüggő feladat- és hatáskörének gyakorlása céljából,

erre irányuló megkeresés alapján adja át.

(10) Ha a csatlakozott szolgáltató saját szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó vagy jogszabály által végezni rendelt olyan tevékenységét, amelynek során adatkezelés vagy adatfeldolgozás valósul meg, nem önállóan végzi, hanem annak folyamatos vagy rendszeres elvégzésére tőle szervezetileg független harmadik fél szolgáltatóval köt szerződést, és a (2) bekezdés b) pontja szerint annak adatait az adatváltozás-kezelési szolgáltató rendelkezésére bocsátja, akkor a csatlakozott szolgáltató az ügyfél adatainak változására vonatkozó bejelentést jogosult a harmadik fél szolgáltatón keresztül is – biztonságos kézbesítési szolgáltatás útján – fogadni. Ebben az esetben az adatváltozás-kezelési szolgáltatáshoz történő csatlakozásból fakadó feladatokat is a harmadik fél szolgáltató látja el, és rá a csatlakozott szolgáltatóra vonatkozó rendelkezések alkalmazandók. Az adatváltozás-kezelési szolgáltató a 15. § (2) bekezdése és a 16. § (2) bekezdése szerinti adatokat az 1. § (1) bekezdés 3. pontjában meghatározott ágazati törvényekben foglalt felhatalmazás alapján egyidejűleg átadja a nyilvántartott harmadik fél szolgáltatónak és a csatlakozott szolgáltatónak.

(11) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató törzsadat-nyilvántartásában kezelt adatok esetében – a 11–16. §-ban nem szabályozott kérdések tekintetében – az Eüsztv. 36. és 37. §-ának adatkezelésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal, hogy az adatváltozás-kezelési szolgáltatót e feladata tekintetében szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatást nyújtó szolgáltatónak kell tekinteni.

(12) Az ügyfél az adatváltozás-kezelési szolgáltató felé bejelentheti a csatlakozott szolgáltatókkal való kapcsolattartást szolgáló telefonszám és e-mail-cím változását, valamint a csatlakozott szolgáltatók felé történő képviseletére vonatkozó jognyilatkozatot csatolhat.

(13) Ha a csatlakozott szolgáltató az Eüsztv. szerint elektronikus ügyintézést biztosító szerv, úgy a (12) bekezdés szerint bejelentett adatok nem érintik az ügyfélnek a rendelkezési nyilvántartásban tett, az Eüsztv. 15. § (1) bekezdése szerinti hivatalos elérhetőségére, valamint az Eüsztv. 22. § (1) bekezdés e) pontja szerinti képviseletre vonatkozó rendelkezését.

14. § (1) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató az informatikai rendszerével és a nyilvántartásával kapcsolatos eseményeket – az üzemmenet folytonossága, az adatvesztés elkerülése, az elektronikus információbiztonság, továbbá adatkezelések jogszerűségének ellenőrzése, valamint az érintett tájékoztatása érdekében – folyamatosan naplózza. A naplózott adatállománynak az eljárás teljes folyamatát át kell fognia, és alkalmasnak kell lennie az eljárással kapcsolatos minden esemény rekonstruálására a valós helyzetek megítéléséhez szükséges mértékben.

(2) A naplózott adatállomány tartalmazza

a) az adatkezelési művelettel érintett személyes adatok körének meghatározását,

b) az adatkezelési művelet jogalapját, célját és indokát,

c) az adatkezelési művelet elvégzésének pontos dátumát és időpontját,

d) az adatkezelési műveletet végrehajtó hatóság és személy vagy elektronikus információs rendszer nevét és felhasználói azonosító adatát és a tevékenységét leíró adatokat,

e) a megőrzési időre vonatkozó adatokat,

f) az egyéb, az adatkezelési művelettel összefüggő leíró és technikai adatokat, a naplózott esemény követhetőségéhez, rekonstruálásához szükséges adatokat.

(3) A naplózott adatállományt a személyes adatokkal végzett valamennyi műveletről, az adatkezelési esemény megtörténtével egyidejűleg kell képezni és azt pontos és megmásíthatatlan időadattal kell ellátni. A nyilvántartási rendszer, valamint a nyilvántartás szolgáltatásait támogató alkalmazások alkalmazásüzemeltetési, illetve a hálózat- és rendszer-üzemeltetési működési eseményeire vonatkozó információk gyűjtése nem része az e § rendelkezései szerint naplózott adatállománynak.

(5) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató gondoskodik a naplóadatok folyamatos értékeléséről és ellenőrzéséről.

(6) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató a (2) bekezdés szerint naplózott adatokat a keletkezéstől számított tíz évig kezeli. A megőrzési idő leteltét követően az adatokat haladéktalanul törli, kivéve, ha az adott adatállomány tekintetében már megkezdett ellenőrzési eljárása a naplóbejegyzés további kezelését indokolja. Ha az adatállomány törlésére az ellenőrzés lefolytatása érdekében nem került sor, akkor a törlést az eljárás lezárultát követően kell végrehajtani.

(7) A (2) bekezdés szerint naplózott adatok kizárólag törvényben meghatározott feladatkörében eljáró

a) bíróságnak az előtte folyamatban lévő eljárás lefolytatása,

b) ügyészségnek és nyomozó hatóságnak a büntetőeljárás lefolytatása,

c) a rendőrségről szóló törvény szerinti belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervnek a hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése, felderítése,

d) egyéb, erre törvény alapján jogosult hatóságnak az előtte folyamatban lévő eljárás tényállásának feltárása

céljából, erre irányuló megkeresés alapján továbbíthatóak.

7. Adatváltozás-bejelentési szolgáltatás

15. § (1) Az ügyfél kormányablakban, illetve elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján felhatalmazást adhat az adatváltozás-kezelési szolgáltató mint adatkezelő számára, hogy az elektronikus úton értesítést küldjön (a továbbiakban: adatváltozási értesítés) a csatlakozott szolgáltató számára az adatváltozás bejelentéssel érintett (2) bekezdés szerinti adatairól.

(2) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató az adatváltozási értesítésben a csatlakozott szolgáltató részére az ügyfél rendelkezése alapján automatizáltan vagy eseti felhatalmazása alapján az ügyfél

a) azonosítása céljából továbbítja

aa) természetes személyazonosító adatait,

ab) lakcímét,

ac) csatlakozott szolgáltatónál nyilvántartott azonosítóját,

b) az adatok változása, illetve újonnan történő bejelentése esetén, a változás átvezetése céljából az a) pontban meghatározott adatokon túl továbbítja

ba) az ügyfél személyazonosító igazolványa okmányazonosítóját,

bb) az ügyfél személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványa okmányazonosítóját,

bc) az ügyfél elérhetőségi adatait,

bd) az ügyfél elhalálozásának tényét és idejét, valamint ebben az esetben a haláleseti kapcsolattartó nevét, levelezési címét, telefonszámát, e-mail-címét,

be) a jogszabályban vagy a csatlakozott szolgáltató üzletszabályzatában meghatározott további adatokat és mellékleteket.

(3) Az ügyfél elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján, illetve kormányablakban – az Eüsztv. szerinti – rendelkezési nyilvántartásban rendelkezést tehet, amely alapján az adatváltozás-kezelési szolgáltató mint adatkezelő elektronikus úton automatikusan értesítést küld az ügyfél által megjelölt csatlakozott szolgáltató részére a szolgáltatóra vonatkozó jogszabály szerinti – az ügyfél (2) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontjában és b) pont bd) alpontjában foglalt – kezelt adatairól és azok megváltozásáról (a továbbiakban együtt: automatizált adatváltozási értesítés).

(4) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató az automatizált adatváltozási értesítés továbbítását megelőzően a rendelkezési nyilvántartásban ellenőrzi a (3) bekezdés szerinti érvényes rendelkezés meglétét. Érvényes rendelkezés hiányában az automatizált adatváltozási értesítés nem továbbítható a csatlakozott szolgáltató részére. Az adatváltozás-kezelési szolgáltató egyidejűleg arról is tájékoztatja az ügyfelet, hogy az automatizált adatváltozási értesítés csak érvényes rendelkezés megtétele esetén továbbítható.

(5) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató – a (3) bekezdés szerinti érvényes rendelkezés esetén – arról az ügyfélről, aki az adatváltozás-bejelentési szolgáltatást igénybe veszi, illetve az igénybevétel törléséről automatikus adatszolgáltatást teljesít a személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető szervnek.

(6) Az ügyfél rendelkezhet arról, hogy az adatváltozás-kezelési szolgáltató értesítse az általa megjelölt, 1. § (1) bekezdés 3. pont b)–e) alpontja szerinti csatlakozott szolgáltatókat a haláleseti kapcsolattartóról és annak elérhetőségi adatairól. A rendelkezés kizárólag a haláleseti kapcsolattartó nevének és elérhetőségének megadásával együtt érvényes.

(7) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató a személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető szerv értesítését követően tájékoztatja az 1. § (1) bekezdés 3. pont b)–e) alpontja szerinti csatlakozott szolgáltatót a (2) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti adatokról.

(8) Az ügyfél az adatváltozás-kezelési szolgáltató útján bejelentheti más természetes személy halálát az 1. § (1) bekezdés 3. pont b)–e) alpontja szerinti csatlakozott szolgáltatók felé, amennyiben az elhunyt személy tekintetében az ügyfél haláleseti kapcsolattartóként lép fel. Az adatváltozás-kezelési szolgáltató a halálesetnek a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 19/F. §-ában foglaltak útján történő ellenőrzését követően továbbítja a bejelentést az 1. § (1) bekezdés 3. pont b)–e) alpontja szerinti csatlakozott szolgáltatóknak.

8. Felhasználóváltozás-bejelentési szolgáltatás

16. § (1) Az ügyfél kormányablakban, illetve elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján felhatalmazást adhat arra, hogy a felhasználó személyében bekövetkezett változásról az adatváltozás-kezelési szolgáltató mint adatkezelő elektronikus úton értesítést (a továbbiakban: felhasználóváltozási értesítés) küldjön az 1. § (1) bekezdés 3. pont b)–e) alpontja szerinti csatlakozott szolgáltató számára a felhasználóváltozással érintett személy (2) bekezdés szerinti adatairól.

(2) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató a felhasználóváltozási értesítésben az 1. § (1) bekezdés 3. pont b)–e) alpontja szerinti csatlakozott szolgáltató részére, az ügyfél eseti felhatalmazása alapján

a) a beküldő ügyfél azonosítása céljából továbbítja

aa) az ügyfél természetes személyazonosító adatait,

ab) az ügyfél lakcímét,

ac) az előző szerződő az 1. § (1) bekezdés 3. pont b)–e) alpontja szerinti csatlakozott szolgáltatónál nyilvántartott azonosítóját,

b) a felhasználóváltozás átvezetése céljából továbbítja – jogszabály rendelkezése alapján, ennek hiányában az ügyfél választása szerint – az a) pontban meghatározott adatokon túl

ba) az ügyfél elérhetőségi adatait,

bb) az előző szerződő a) pont és b) pont ba) alpontja szerinti adatait, ha a beküldő ügyfél nem azonos az előző szerződővel,

bc) az új szerződő a) pont aa) és ab) alpontja, valamint b) pont ba) alpontja szerinti adatait, ha a beküldő ügyfél nem azonos az új szerződővel,

bd) a számlafizető a) pont és b) pont ba) alpontja szerinti adatait, ha nem a beküldő ügyfél az új számlafizető, illetve

be) az ügyfél által megadott, a felhasználóváltozás átvezetéséhez szükséges, jogszabályban vagy a csatlakozott szolgáltató üzletszabályzatában meghatározott további adatokat és mellékleteket.

(3) Felhasználóváltozás-bejelentési szolgáltatás során az ügyfél bejelenti a (2) bekezdés szerinti adatokat az adatváltozás-kezelési szolgáltatóhoz.

9. Az adatváltozás-kezelési szolgáltatás összehangolt védelmi tevékenység elrendelése esetén

17. § A Kormány összehangolt védelmi tevékenység elrendelése esetén rendeletében előírhatja, hogy az adatváltozás-kezelési szolgáltató – ha az elektronikus úton történő ügyintézés lehetősége nem áll fenn – az adatváltozás-kezelési szolgáltatást a következő eltérésekkel biztosítja:

a) az adatváltozás-bejelentési szolgáltatás, illetve a felhasználóváltozás-bejelentési szolgáltatás csak kormányablak útján vehető igénybe,

b) az adatváltozás-kezelési szolgáltató postai úton továbbítja a bejelentést a csatlakozott szolgáltatónak, és

c) adatváltozás-bejelentési szolgáltatás esetében nem alkalmazható a 15. § (3) és (4) bekezdése.

9/A.⁵ Kötelező csatlakozás az adatváltozás-kezelési szolgáltatáshoz

17/A. § Az ügyfél adatainak változásáról, valamint a felhasználóváltozásról szóló bejelentést adatváltozás-kezelési szolgáltatás útján is köteles fogadni

a) a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 3. § r) pontja szerinti távhőszolgáltató,

b) a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény szerinti, lakossági fogyasztókat ellátó

ba) villamosenergia-kereskedő,

bb) egyetemes szolgáltató, és

bc) elosztó hálózati engedélyes,

c) a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény szerinti, lakossági fogyasztókat ellátó

ca) földgázkereskedő,

cb) egyetemes szolgáltató,

cc) földgázelosztó és

cd) vezetékes PB-gáz-szolgáltató,

d) a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény szerinti víziközmű-szolgáltató.

17/B. §⁶ Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény szerinti, egyéni előfizetői szolgáltatást nyújtó elektronikus hírközlési szolgáltató az ügyfél adatainak változásáról szóló bejelentést köteles adatváltozás-kezelési szolgáltatás útján is fogadni.

II. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

10. Felhatalmazó rendelkezések

18. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) a kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartás vezetésére jogosult kormányhivatal kijelölését,

b) az aláírásminta felvétele, az aláírások egyezősége vizsgálata, valamint az aláírások eltérése esetén alkalmazandó részletes szabályokat,

c) azon ügytípusokat, amelyek aláírópad, illetve kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásban található aláírásminta használatával intézhetőek,

d) az adatváltozás-kezelési szolgáltatót,

e) az adatváltozás-kezelési szolgáltatás igénybevételének részletes szabályait és az adatváltozás-kezelési szolgáltató feladataira vonatkozó szabályokat,

f) az adatváltozás-kezelési szolgáltatáshoz való csatlakozás feltételeit, az adatváltozás-kezelési szolgáltató és a csatlakozott szolgáltató, valamint a felhasználó közötti jogviszony tartalmi elemeit, továbbá az érintettek jogait és kötelezettségeit

rendeletben határozza meg.

19. § (1) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a járási hivatal eljárására vonatkozóan az igazgatási szolgáltatási díjjal kapcsolatos részletes szabályokat az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg.

(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy

a) a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok informatikai működésére vonatkozó szakmai követelményeket,⁷

b) a fővárosi és vármegyei kormányhivataloknál az ügyfelek megőrzésében maradó papír alapú iratok körét, a megőrzés időtartamát

rendeletben határozza meg.

20. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben a 6. § (9) bekezdése és a 17. § szerinti intézkedéseket összehangolt védelmi tevékenység elrendelése esetén bevezesse.

11. Hatályba léptető rendelkezések

21. § (1) Ez a törvény – a (2)–(7) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 28. § 1. pontja 2022. augusztus 1-jén lép hatályba.

(3) A 92–93. § e törvény kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.

(4) A 178. § 2022. október 1-jén lép hatályba.

(5) Az I. Fejezet, a 10. alcím, a 24. § 1. és 3. pontja, a 15–16. alcím, a 28. § 2. pontja, a 18–34. alcím, a 47. §, a 36. alcím, az 50. §, a 38–51. alcím, az 53–59. alcím, a 74. §, a 61–77. alcím, a 94. §, a 79–119. alcím, a 140. § (1) bekezdés 1–4. pontja, a 140. § (1) bekezdés 6. pontja, a 142. § (1)–(2) bekezdése, a 142. § (3) bekezdés 1–3. pontja, a 122–124. alcím, a 147. §, a 126. alcím, a 153. § b) pontja, a 128. alcím, a 157. §, a 130–148. alcím, a 186. § (1) bekezdés 2. pontja és 4–5. pontja, a 186. § (3) bekezdés 1–2. pontja, a 150–188. alcím, a 191. alcím, a 193–196. alcím, a 198–200. alcím és a 2–4. melléklet 2023. január 1-jén lép hatályba.

(6)⁸ A 190. alcím 2023. július 1-jén lép hatályba.

(7)⁹ A 24. § 2. pontja, a 192. alcím és a 197. alcím 2024. február 1-jén lép hatályba.

12. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés

22. § (1) E törvény

1. 44. § (1) bekezdése, 37. alcíme és 1. melléklete az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján,

2. 60. § (1) bekezdése az Alaptörvény 23. cikk (1), (2) és (4) bekezdése alapján,

3. 101. alcíme az Alaptörvény XXIII. cikk (4) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése alapján,

4. 106. alcíme az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése és 23. cikke alapján,

5. 108. alcíme az Alaptörvény 43. cikk (4) bekezdése alapján,

6. 131. § (2) bekezdése az Alaptörvény VI. cikk (4) bekezdése alapján,

7. 133. § (1) bekezdése az Alaptörvény 25. cikk (8) bekezdése, valamint 26. cikk (1) és (2) bekezdése alapján,

8. 115. alcíme és 116. alcíme az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése alapján,

9. 139. §-a és 140. § (1) bekezdése az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése alapján,

10. 141. §-a, 142. § (1) bekezdése, 142. § (2) bekezdése és 220. § (4) bekezdése az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján,

11. 142. § (2) bekezdése, 151. § (2) bekezdése és 185. alcíme az Alaptörvény 38. cikk (6) bekezdése alapján,

12. 124. alcíme az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján,

13. 126. alcíme az Alaptörvény XXIII. cikk (4) bekezdése és 2. cikk (1) és (2) bekezdése alapján,

14. 148. alcíme és 186. alcíme az Alaptörvény 23. cikke alapján,

15. 177–179. §-a és 186. § (1) és (2) bekezdése az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése alapján,

16. 180. §-a, 182–185. §-a, 186. § (3) bekezdése és 187. §-a az Alaptörvény 35. cikk (1) bekezdése alapján,

17. 181. §-a az Alaptörvény 2. cikk (1) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése alapján,

18. 220. § (2) bekezdése az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján,

19. 232. § (2) bekezdése az Alaptörvény XXXI. cikk (6) bekezdése alapján,

20. 236. § (2) bekezdése az Alaptörvény XXXI. cikk (3)–(5) bekezdése alapján

sarkalatosnak minősül.

(2) E törvény 133. alcíme az Alaptörvény 5. cikk (4) és (7) bekezdése alapján a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadandó házszabályi rendelkezésnek minősül.

13. Az Európai Unió jogának való megfelelés

23. § E törvény 92–93. §-a a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-ei 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

14. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

24. §¹⁰

15. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

25. §¹¹

16. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása

26. §¹²

27. §¹³

17. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása

28. §¹⁴

18. Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény módosítása

29. §¹⁵

19. A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény módosítása

30. §¹⁶

20. A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény módosítása

31. §¹⁷

21. Egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény módosítása

32. §¹⁸

22. A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása

33. §¹⁹

23. A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosítása

34. §²⁰

24. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása

35. §²¹

25. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása

36. §²²

37. §²³

26. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény módosítása

38. §²⁴

27. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

39. §²⁵

28. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása

40. §²⁶

29. A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosítása

41. §²⁷

30. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosítása

42. §²⁸

31. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása

43. §²⁹

32. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása

44. §³⁰

33. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

45. §³¹

34. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása

46. §³²

35. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása

47. §³³

36. A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény módosítása

48. §³⁴

37. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény módosítása

49. §³⁵

50. §³⁶

38. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása

51. §³⁷

39. A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosítása

52. §³⁸

40. A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény módosítása

53. §³⁹

41. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény módosítása

54. §⁴⁰

42. A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény módosítása

55. §⁴¹

43. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosítása

56. §⁴²

44. A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény módosítása

57. §⁴³

45. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása

58. §⁴⁴

46. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény módosítása

59. §⁴⁵

47. Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosítása

60. §⁴⁶

48. A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosítása

61. §⁴⁷

49. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

62. §⁴⁸

50. Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény módosítása

63. §⁴⁹

51. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítása

64. §⁵⁰

52. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény módosítása

65. §⁵¹

53. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása

66. §⁵²

54. A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény módosítása

67. §⁵³

55. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása

68. §⁵⁴

56. A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény módosítása

69. §⁵⁵

57. A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosítása

70. §⁵⁶

58. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása

71. §⁵⁷

59. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása

72. §⁵⁸

60. A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosítása

73. §⁵⁹

74. §⁶⁰

61. A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény módosítása

75. §⁶¹

62. A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosítása

76. §⁶²

63. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása

77. §⁶³

64. A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény módosítása

78. §⁶⁴

65. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása

79. §⁶⁵

66. A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény módosítása

80. §⁶⁶

67. A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása

81. §⁶⁷

68. A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény módosítása

82. §⁶⁸

69. A közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény módosítása

83. §⁶⁹

70. A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosítása

84. §⁷⁰

71. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosítása

85. §⁷¹

72. A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény módosítása

86. §⁷²

73. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítása

87. §⁷³

74. A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítása

88. §⁷⁴

75. A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény módosítása

89. §⁷⁵

76. A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény módosítása

90. §⁷⁶

77. A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény módosítása

91. §⁷⁷

78. A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosítása

92. §⁷⁸

93. §⁷⁹

94. §⁸⁰

79. A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása

95. §⁸¹

80. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítása

96. §⁸²

81. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény módosítása

97. §⁸³

82. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény módosítása

98. §⁸⁴

83. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosítása

99. §⁸⁵

84. A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosítása

100. §⁸⁶

85. A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény módosítása

101. §⁸⁷

86. A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény módosítása

102. §⁸⁸

87. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása

103. §⁸⁹

104. §⁹⁰

88. Az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény módosítása

105. §⁹¹

89. A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosítása

106. §⁹²

90. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosítása

107. §⁹³

91. A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény módosítása

108. §⁹⁴

92. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása

109. §⁹⁵

110. §⁹⁶

93. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosítása

111. §⁹⁷

94. A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény módosítása

112. §⁹⁸

95. Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosítása

113. §⁹⁹

96. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosítása

114. §¹⁰⁰

97. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény módosítása

115. §¹⁰¹

98. A vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény módosítása

116. §¹⁰²

99. Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosítása

117. §¹⁰³

100. A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény módosítása

118. §¹⁰⁴

101. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény módosítása

119. §¹⁰⁵

102. A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény módosítása

120. §¹⁰⁶

103. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása

121. §¹⁰⁷

122. §¹⁰⁸

104. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény módosítása

123. §¹⁰⁹

105. A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény módosítása

124. §¹¹⁰

106. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény módosítása

125. §¹¹¹

107. A Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők, valamint a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok és állományuk nyilvántartásáról, valamint jogállásukhoz kapcsolódó egyes rendelkezésekről szóló 2011. évi XXXIV. törvény módosítása

126. §¹¹²

108. Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény módosítása

127. §¹¹³

109. A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény módosítása

128. §¹¹⁴

110. A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló 2011. évi XCIII. törvény módosítása

129. §¹¹⁵

111. A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény módosítása

130. §¹¹⁶

112. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosítása

131. §¹¹⁷

113. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény módosítása

132. §¹¹⁸

114. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény módosítása

133. §¹¹⁹

115. Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény módosítása

134. §¹²⁰

116. A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosítása

135. §¹²¹

117. A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény módosítása

136. §¹²²

118. A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény módosítása

137. §¹²³

119. Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény módosítása

138. §¹²⁴

120. A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosítása

139. §¹²⁵

140. §¹²⁶

121. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítása

141. §¹²⁷

142. §¹²⁸

122. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása

143. §¹²⁹

123. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása

144. §¹³⁰

124. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosítása

145. §¹³¹

125. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása

146. §¹³²

147. §¹³³

148. §¹³⁴

126. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény módosítása

149. §¹³⁵

127. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása

150. §¹³⁶

151. §¹³⁷

152. §¹³⁸

153. §¹³⁹

128. A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosítása

154. §¹⁴⁰

155. §¹⁴¹

129. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosítása

156. §¹⁴²

157. §¹⁴³

130. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása

158. §¹⁴⁴

131. A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi V. törvény módosítása

159. §¹⁴⁵

132. A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény módosítása

160. §¹⁴⁶

133. Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosítása

161. §¹⁴⁷

134. A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény módosítása

162. §¹⁴⁸

135. A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény módosítása

163. §¹⁴⁹

136. A termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény módosítása

164. §¹⁵⁰

137. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása

165. §¹⁵¹

138. Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény módosítása

166. §¹⁵²

139. A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény módosítása

167. §¹⁵³

140. A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló 2012. évi CXXVII. törvény módosítása

168. §¹⁵⁴

141. A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény módosítása

169. §¹⁵⁵

142. A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény módosítása

170. §¹⁵⁶

143. Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény módosítása

171. §¹⁵⁷

144. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosítása

172. §¹⁵⁸

145. A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény módosítása

173. §¹⁵⁹

146. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXXIII. törvény módosítása

174. §¹⁶⁰

147. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosítása

175. §¹⁶¹

148. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény módosítása

176. §¹⁶²

149. A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosítása

177. §¹⁶³

178. §¹⁶⁴

179. §¹⁶⁵

180. §¹⁶⁶

181. §¹⁶⁷

182. §¹⁶⁸

183. §¹⁶⁹

184. §¹⁷⁰

185. §¹⁷¹

186. §¹⁷²

187. §¹⁷³

150. Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény módosítása

188. §¹⁷⁴

151. Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény módosítása

189. §¹⁷⁵

152. A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény módosítása

190. §¹⁷⁶

153. A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény módosítása

191. §¹⁷⁷

154. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény módosítása

192. §¹⁷⁸

155. A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény módosítása

193. §¹⁷⁹

156. A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény módosítása

194. §¹⁸⁰

157. A Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló 2013. évi CCXLI. törvény módosítása

195. §¹⁸¹

158. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosítása

196. §¹⁸²

159. A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény módosítása

197. §¹⁸³

160. Az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény módosítása

198. §¹⁸⁴

161. A kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény módosítása

199. §¹⁸⁵

162. Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény módosítása

200. §¹⁸⁶

163. Az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvény módosítása

201. §¹⁸⁷

164. A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény módosítása

202. §¹⁸⁸

165. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény módosítása

203. §¹⁸⁹

166. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény módosítása

204. §¹⁹⁰

167. A hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény módosítása

205. §¹⁹¹

168.¹⁹²

206. §

169. A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény módosítása

207. §¹⁹³

170. Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény módosítása

208. §¹⁹⁴

171. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosítása

209. §¹⁹⁵

172. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása

210. §¹⁹⁶

173. Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény módosítása

211. §¹⁹⁷

174. Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény módosítása

212. §¹⁹⁸

175. Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény módosítása

213. §¹⁹⁹

176. A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény módosítása

214. §²⁰⁰

177. Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény módosítása

215. §²⁰¹

178. A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény módosítása

216. §²⁰²

179. A fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi CX. törvény eltérő szöveggel történő hatályba léptetése

217. §²⁰³

218. §²⁰⁴

180. A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény módosítása

219. §²⁰⁵

181. A különleges gazdasági övezetről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról 2020. évi LIX. törvény módosítása

220. §²⁰⁶

182. Az Erzsébet-táborokról szóló 2020. évi LXIV. törvény módosítása

221. §²⁰⁷

183. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény módosítása

222. §²⁰⁸

184. Az ügyfelek számára adminisztratív terheket tartalmazó egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi CLXIV. törvény eltérő szöveggel történő hatályba léptetése

223. §²⁰⁹

185. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény módosítása

224. §²¹⁰

186. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény módosítása

225. §²¹¹

187. A szülői felelősséget érintő nemzetközi igazságügyi együttműködésről szóló 2021. évi LXII. törvény módosítása

226. §²¹²

188. A szerkezetátalakításról és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2021. évi LXIV. törvény módosítása

227. §²¹³

189. A Budapest Diákváros megvalósításáról szóló 2021. évi LXXX. törvény módosítása

228. §²¹⁴

229. §²¹⁵

230. §²¹⁶

190.²¹⁷

231. §

191. A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény módosítása

232. §²¹⁸

192. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény eltérő szöveggel történő hatályba léptetése

233. §²¹⁹

193. A tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról és egyéb jogharmonizációs célú törvénymódosításról szóló 2021. évi CXXIV. törvény módosítása

234. §²²⁰

194. A veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló 2021. évi CXXX. törvény módosítása

235. §²²¹

195. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény módosítása

236. §²²²

196. Az egykori Rozmaring Mezőgazdasági Termelőszövetkezet működési területén kárpótlásra váró személyek helyzetének rendezéséről szóló 2021. évi CXLV. törvény módosítása

237. §²²³

197. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről, valamint egyes, az ingatlan-nyilvántartással, területrendezéssel, településrendezéssel kapcsolatos és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLVI. törvény eltérő szöveggel történő hatályba léptetése

238. §²²⁴

198. A honvédelmi adatkezelésekről szóló 2022. évi XXI. törvény módosítása

239. §²²⁵

199. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1996. évi költségvetéséről szóló 1996. évi XIV. törvény hatályon kívül helyezése

240. §²²⁶

200. A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény hatályon kívül helyezése

241. §²²⁷

1. melléklet a 2022. évi XXII. törvényhez²²⁸

2. melléklet a 2022. évi XXII. törvényhez²²⁹

3. melléklet a 2022. évi XXII. törvényhez²³⁰

4. melléklet a 2022. évi XXII. törvényhez²³¹

A törvényt az Országgyűlés a 2022. július 19-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2022. július 25.

Az 1. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 2022. évi XLVIII. törvény 80. §-a szerint módosított szöveg.

A 12. § (10) bekezdését a 2022. évi XLVIII. törvény 76. §-a iktatta be.

⁴

A 13. § (8) bekezdése a 2022. évi XLVIII. törvény 81. § a) pontja alapján nem lép hatályba.

⁵

A 9/A. alcímet (17/A. §-t) a 2022. évi XLVIII. törvény 77. §-a iktatta be.