12/2022. (X. 10.) KKM rendelet
12/2022. (X. 10.) KKM rendelet
a kihelyező szervnél működő foglalkozás-egészségügyi szolgálat által végzett, a kihelyezett és a külképviselet által foglalkoztatott házastárs alkalmassági vizsgálatának és a kihelyezett hozzátartozójának alkalmassági vizsgálatának, valamint a felülvizsgálat rendjének részletes szabályairól
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (6a) bekezdésében, valamint a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 59. § (2) bekezdés q) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 139. § 2. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. Hatály
1. § (1) E rendelet hatálya a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) által foglalkoztatott
a) Magyarország diplomáciai és konzuli képviseleteire, a nemzetközi szervezetek mellett működő állandó képviseleteire, Magyarország kereskedelmi képviseleteire kihelyezettre,
b) a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény (a továbbiakban: Külszoltv.) 11. § (3) bekezdése szerinti külszolgálati kihelyezést megelőző külföldi felkészülési állományban, valamint a Külszoltv. 21. § (2) bekezdése szerinti belföldi felkészülési állományban (a továbbiakban együtt: felkészülők) foglalkoztatott kormánytisztviselőre,
c) a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) szerinti, a minisztérium belföldi álláshelyállományához sorolt, alaplétszámba tartozó vagy központosított álláshelyen foglalkoztatott, az ezen álláshelyéről közvetlenül tartós külszolgálatra kihelyezésre kerülő kormánytisztviselőre,
d) a Külszoltv. 2. § 16. pontja szerinti külképviselet által foglalkoztatott házastársra,
e) a Kit. szerinti európai uniós vagy nemzetközi szervezetnél foglalkoztatott nemzeti szakértőre, valamint
f) – a minisztériummal jogviszonyban nem álló – az a) pont szerinti kihelyezett kihelyező okiratában, illetve az e) pont szerinti nemzeti szakértő kirendelési megállapodásában szereplő, illetve szerepeltetni kívánt, a Külszoltv. 2. § 8. pontja, illetve a Kit. nemzeti szakértői foglalkoztatásra vonatkozó végrehajtási rendelete meghatározása szerinti hozzátartozóira
terjed ki.
(2) E rendeletnek az (1) bekezdés a) pontja szerinti tartós külszolgálatra kihelyezettre vonatkozó rendelkezéseit az (1) bekezdés d) pontja szerinti, a Külszoltv. 2. § 16. pontja szerinti külképviselet által foglalkoztatott házastársra, az (1) bekezdés e) pontja szerinti nemzeti szakértőre és az (1) bekezdés f) pontja szerinti hozzátartozóra is megfelelően alkalmazni kell, azzal, hogy a „tartós külszolgálatra való alkalmasság”
a) az (1) bekezdés d) pontja szerinti külképviselet által foglalkoztatott házastárs esetén a munkaviszony külképviselettel történő létesítésének és fenntartásának feltétele,
b) az (1) bekezdés e) pontja szerinti nemzeti szakértő esetén az európai uniós vagy nemzetközi szervezethez történő kirendelés és foglalkoztatás feltétele, valamint
c) az (1) bekezdés f) pontja szerinti hozzátartozó esetében a hozzátartozónak a tartós külszolgálatra kihelyezésre kerülőnek a kihelyező okiratába való felvétele és mindenkori szerepeltetésének, egyúttal a kihelyezettet a hozzátartozó után a Külszoltv. szerint megillető díjazásra való jogosultság feltétele.
(3) E rendelet hatálya nem terjed ki a Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletére kihelyezett, illetve az oda kihelyezés előtt álló kormánytisztviselőre és a Külszoltv. 2. § 8. pontja szerinti hozzátartozóira.
(4) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában
a) expozíció: a munkavégzés helyén, illetve az állomáshelyen jelen lévő és az e rendelet hatálya alá eső személyt érő fizikai és pszichoszociális kóroki tényező(k) hatásának való kitettség; mennyiségi meghatározása: az expozíciós koncentráció és az expozíciós idő szorzata;
b) tartós külszolgálatra való alkalmasság vizsgálata: annak megállapítása, hogy a Külszoltv. 1. melléklete szerinti, egy meghatározott külszolgálati munkakörben és állomáshelyen ellátott tevékenység, valamint az adott állomáshelyen történő külképviselet által foglalkoztatott házastársi alkalmazás, illetve az adott állomáshelyen vagy az érintett fogadó országban történő életvitelszerű tartózkodás által okozott fizikai megterhelés a vizsgált személy számára milyen igénybevételt jelent, és annak képes-e megfelelni.
3. A tartós külszolgálatra való alkalmasságra vonatkozó vizsgálat
3. § (1) A tartós külszolgálatra való alkalmasságra vonatkozó vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a kihelyezett és annak a kihelyező okiratban szereplő, illetve szerepeltetni kívánt hozzátartozója, valamint a felkészülő, továbbá a tartós külszolgálati kihelyezés előtt álló és kihelyezésre kerülő
a) a munkavégzésből és a munkakörnyezetből, illetve az állomáshely sajátosságából eredő megterhelés által okozott igénybevétele
aa) egészségét, testi, illetve lelki épségét nem veszélyezteti-e,
ab) nem befolyásolja-e egészségi állapotát kedvezőtlenül,
ac) nem okozhatja-e gyermekei testi, szellemi, pszichés fejlődésének károsodását;
b) esetleges idült betegsége vagy fogyatékossága a munkakör ellátása, illetve a szakma elsajátítása és gyakorlása, valamint az állomáshelyen történő életvitelszerű tartózkodása során nem idéz-e elő baleseti veszélyt vagy egészségkárosodást;
c) milyen munkakörben és állomáshelyen, milyen feltételek mellett foglalkoztatható állapotrosszabbodás veszélye nélkül, illetve milyen állomáshelyen élhet életvitelszerűen, amennyiben átmenetileg vagy véglegesen megváltozott munkaképességű;
d) foglalkoztatható-e tovább jelenlegi munkakörében, állomáshelyén, illetve életvitelszerűen élhet-e állomáshelyén;
e) szenved-e olyan betegségben, amely miatt munkaköri feladatának ellátása, illetve az állomáshelyen történő életvitelszerű tartózkodás során rendszeres foglalkozás-egészségügyi ellenőrzést igényel.
(2) Az alkalmasság véleményezése a kihelyező szerv által megjelölt tartós külszolgálati munkaköri (a továbbiakban: munkakör) feladatra és a Külszoltv. szerinti állomáshelyre történik. Az 1. § (1) bekezdés b) pontja szerinti személyek esetén az alkalmasság véleményezése a Külszoltv. szerinti állomáshelyre történik (a továbbiakban együtt: tartós külszolgálatra való alkalmasság).
(3) A tartós külszolgálatra való alkalmasságra vonatkozó vizsgálat lehet előzetes, időszakos és soron kívüli. A tartós külszolgálatra való alkalmasságra vonatkozó vizsgálat és véleményezés a 9. §-ban meghatározott esetben záróvizsgálattal egészül ki.
(4) A tartós külszolgálatra való alkalmasságra vonatkozó vizsgálat az 1. § (1) bekezdése szerinti személy esetében az egészségügyi alkalmassági vizsgálatra terjed ki.
(5) A (4) bekezdés szerinti vizsgálat csak akkor végezhető a területileg illetékes járóbeteg-szakellátó helyen, ha a kihelyező szerv által működtett foglalkozás-egészségügyi szolgálat nem rendelkezik a vizsgálatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, továbbá a térítési díj megfizetése megtörtént.
(6) A tartós külszolgálatra való alkalmasságra vonatkozó vizsgálat, valamint a foglalkoztathatóság szakvéleményezése nem terjed ki a munkaképesség-változás mértékének, a rokkantság fokának meghatározására, valamint a szellemi képesség és az elmeállapot véleményezésére.
(7) A kihelyező vezető – egyedi döntése szerint – a Külszoltv. 1. melléklete szerinti külszolgálati munkakör betöltése vagy meghatározott állomáshelyre történő kihelyezés, illetve európai uniós vagy nemzetközi szervezetnél történő nemzeti szakértői foglalkoztatás céljából történő kirendelés esetén – azt megelőzően vagy annak időtartama alatt – pszichológiai felmérő vizsgálat lefolytatását írhatja elő az 1. § (1) bekezdés a)–c) és e)–f) pontja szerinti személy számára.
(8) A tartós külszolgálatra vonatkozó alkalmasság e rendelet szerinti előírásai és követelményei alkalmazandóak az európai uniós vagy nemzetközi szervezetnél történő nemzeti szakértői foglalkoztatás céljából történő kirendelésre is az 1. § (1) bekezdés e) pontja szerinti személy tekintetében, azzal, hogy a „tartós külszolgálat” helyett a „nemzeti szakértői foglalkoztatás céljából történő nemzeti szakértői kirendelést” kell érteni.
4. Az egészségügyi alkalmassági vizsgálat
4. § Az egészségügyi alkalmassági vizsgálat kiterjed
a) a fogászati szűrővizsgálatra,
b) a tüdőszűrésre,
c) nők esetén nőgyógyászati, valamint mammográfiai szűrővizsgálatra,
d) 18 év alatti kihelyező okiraton szereplő, illetve szerepeltetni kívánt hozzátartozó esetén gyermekorvosi vizsgálatra,
e) a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. (XII. 18.) NM rendeletben foglalt, életkorhoz kötött szűrővizsgálatokra,
f) a – gondozott betegségeknek is megfelelő – kiterjesztett laboratóriumi vizsgálatokra és azt kiegészítő szakorvosi vizsgálatokra,
g) a gondozott betegségeknek megfelelő időszakos kontrollvizsgálatokra,
h) a célországban várható biológiai ágensekkel szembeni védekezés részeként a szükséges védőoltások meghatározására és szükség szerinti beadására, illetve
i) szükség esetén egyéb, a kihelyező szerv foglalkozás-egészségügyi szakorvosa által meghatározott vizsgálatra (pl. szív- és hasi ultrahangvizsgálat).
5. A pszichológiai felmérés
5. § (1) A 3. § (7) bekezdése szerinti pszichológiai felmérés kiterjedhet az értékelt személy tekintetében az intelligencia, a személyiség, a figyelem és a koncentráció, a pszichés egyensúly, a stresszkezelési képesség, az önismeret és a devianciák vizsgálatára, valamint a pályamotivációra. A pszichológiai felmérés eredményét személyiség- és intelligenciatesztek, papíralapú és műszeres figyelemvizsgálatok és az exploráció komplex értékelése alapján, valamint – ha az érintett személy pszichológiai állapota indokolja – kiegészítő vizsgálatok elvégzésével a felmérést (elemzést) végző pszichológus szakvéleményben foglalja össze.
(2) A pszichológiai felmérés eredményeként elkészülő szakvéleményt – az egészségügyi adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések biztosította keretek között – kizárólag a kihelyező vezető ismerheti meg.
(3) Ha a pszichológiai felmérés során a felmérést végző szakpszichológus olyan rendellenességre utaló jelet tapasztal, amely az (1) bekezdésben meghatározott vizsgálatok segítségével nem tisztázható, akkor további célzott vizsgálat, illetve vizsgálatok elvégzését javasolhatja. Pszichiátriai megbetegedés gyanúja esetén további vizsgálatot kizárólag pszichiáter szakorvos végezhet.
(4) A pszichológiai felmérés a tartós külszolgálatra való alkalmassági vizsgálatnak nem része, és annak eredménye az egészségügyi alkalmasság megállapítását nem befolyásolhatja.
6. A tartós külszolgálatra való alkalmasságra vonatkozó előzetes vizsgálat
6. § (1) Tartós külszolgálatra való alkalmasságra vonatkozó 4. § szerinti előzetes vizsgálatot kell végezni a Külszoltv. szerinti kihelyezést, a nemzeti szakértői foglalkoztatás céljából történő kirendelést, valamint a külképviselet által foglalkoztatott házastársi alkalmazást megelőzően, azzal, hogy a külképviselet által foglalkoztatott házastárs esetén a vizsgálat – hivatali érdek fennállása esetén – az alkalmazás hatálya alatt, legkésőbb a jogviszony megszűnéséig lefolytatható.
(2) Tartós külszolgálatra való alkalmasságra vonatkozó 4. § szerinti előzetes vizsgálatot kell végezni a kihelyezett kihelyező okiratán vagy nemzeti szakértő kirendelési megállapodásban szerepeltetni kívánt hozzátartozóján.
7. A tartós külszolgálatra való alkalmasságra vonatkozó időszakos vizsgálat
7. § (1) Az 1. § (1) bekezdése szerinti személyek a 4. § szerinti időszakos alkalmassági vizsgálaton vesznek részt a tartós külszolgálatra való alkalmasságra vonatkozó újbóli véleményezés céljából. Az egészségügyi alkalmassági időszakos vizsgálatot legalább évente – a kihelyező szerv foglalkozás-egészségügyi szakorvosa javaslatára a kihelyező vezető döntése alapján ennél rövidebb időközönként – kell elvégezni.
(2) Az időszakos alkalmassági vizsgálatot végző orvos a vizsgálati eredmények alapján az (1) bekezdésben előírtnál rövidebb érvényességi időt is megállapíthat.
8. A soron kívüli alkalmassági vizsgálat
8. § (1) Soron kívüli 4. § szerinti alkalmassági vizsgálatot kell végezni
a) ha a kormánytisztviselő egészségi állapotában olyan változás következett be, amely feltehetően alkalmatlanná teszi az adott munkakörben és állomáshelyen ellátandó feladat egészséget nem veszélyeztető és biztonságos ellátására;
b) heveny foglalkozási megbetegedés, fokozott expozíció, eszméletvesztéssel járó vagy ismétlődő munkabaleset előfordulását követően;
c) a b) pont szerinti heveny foglalkozási megbetegedésen kívül a kormánytisztviselő olyan rosszulléte, betegsége esetén, amely feltehetően munkahelyi okokra vezethető vissza, illetve 30 napos keresőképtelenséget követően;
d) ha a kormánytisztviselő előre nem várt esemény során expozíciót szenved;
e) ha a kormánytisztviselő munkavégzése – nem egészségi ok miatt – 6 hónapot meghaladóan szünetel.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat az 1. § (1) bekezdés b) és e)–f) pontja szerinti személyek esetében is megfelelően alkalmazni kell.
(3) Soron kívüli alkalmassági vizsgálatot kezdeményezhet
a) a foglalkozás-egészségügyi orvos,
b) a kihelyező vezető,
c) a felkészülő, a tartós külszolgálati kihelyezés előtt álló és kihelyezésre kerülő, a kihelyezett, valamint annak kihelyező okiraton szereplő hozzátartozója,
d) az (1) bekezdés e) pontja szerinti személy vonatkozásában a kormányzati szolgálati jogviszonya szerinti munkáltatói jogkör gyakorlója.
9. Záróvizsgálat
9. § A kihelyező szerv kezdeményezésére a 4. § szerinti záróvizsgálatot kell végezni
a) a tartós külszolgálat megszűnése, illetve megszüntetése esetén a végleges hazatérést,
b) a külképviselet által foglalkoztatott házastársi alkalmazás megszűnését, illetve megszüntetését,
c) az 1. § (1) bekezdés b) pontja szerinti személyek esetében a végleges hazatérést,
d) az 1. § (1) bekezdés e) pontja szerinti személyek esetében a kirendelés megszűnését, illetve megszüntetését
követően.
10. A vizsgálatot, illetve felmérést végző személyek, illetve szervek
10. § (1) A tartós külszolgálatra való alkalmasságra vonatkozó egészségügyi vizsgálatot és véleményezést a kihelyező szervnél foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást nyújtó orvos végzi.
(2) Az 5. § szerinti pszichológiai felmérést a kihelyező szervvel jogviszonyban álló szakpszichológus folytathatja le.
11. A tartós külszolgálatra való alkalmasságra vonatkozó orvosi vélemény
11. § (1) A tartós külszolgálatra való alkalmasságra vonatkozó orvosi véleményben meg kell határozni, hogy a vizsgált személy az adott munkakör, illetve állomáshely vonatkozásában a tartós külszolgálatra, illetve az állomáshelyen életvitelszerű tartózkodásra alkalmas, ideiglenesen alkalmatlan vagy nem alkalmas.
(2) Az egészségügyi alkalmassági vizsgálat alapján a minősítés lehet:
a) „Egészségileg alkalmas”,
b) „Egészségileg ideiglenesen alkalmatlan …-ig”,
c) „Egészségileg alkalmatlan”.
(3) „Egészségileg alkalmas” minősítést kell megállapítani, ha a vizsgált személy egészséges, vagy csak olyan szervi, szervrendszeri-működési elváltozása van, amely az élettani tűréshatárokat nem haladja meg, illetve egészségi állapota megfelelő kezeléssel tartósan egyensúlyban tartható, az elváltozás a tartós külszolgálat teljesítésében, illetve az állomáshelyen történő életvitelszerű tartózkodásban nem korlátozza.
(4) „Egészségileg ideiglenesen alkalmatlan …-ig” minősítést kell megállapítani, ha a vizsgált személy megbetegedésének, sérülésének gyógyulása 9 hónapon belül várható. A minősítésben megjelölt időtartam lejártát követően az egészségi alkalmassági vizsgálatot ismételten el kell végezni, amelynek során „Egészségileg ideiglenesen alkalmatlan …-ig” minősítés nem állapítható meg.
(5) „Egészségileg alkalmatlan” minősítést kell megállapítani, ha a vizsgált személynek olyan mértékű vagy jellegű egészségkárosodása van, amely a tartós külszolgálattal járó egészségi igénybevételre figyelemmel véglegesen kizárja a tartós külszolgálattal járó kötelezettségek teljesítését.
12. § (1) Az 1. § (1) bekezdése szerinti kormánytisztviselő tartós külszolgálatra, a külképviselet által foglalkoztatott házastárs az állomáshelyen, illetve nemzeti szakértő a nemzeti szakértői foglalkoztatás helyét jelentő azon településen, ahol a kirendeléssel érintett európai uniós vagy nemzetközi szervezet elhelyezkedik, az életvitelszerű tartózkodásra alkalmas, ha az egészségügyi alkalmassági vizsgálaton külön-külön alkalmasnak minősült. Nem helyezhető ki tartós külszolgálat ellátására, illetve nem rendelhető ki nemzeti szakértői foglalkoztatásra az az 1. § (1) bekezdése szerinti kormánytisztviselő, a külképviselet által foglalkoztatni kívánt házastárssal nem köthető munkaszerződés, illetve a külképviselet által foglalkoztatott házastársnak a munkaszerződését meg kell szüntetni, akinek az egészségügyi alkalmassági vizsgálat alapján a minősítése alkalmatlan vagy ideiglenesen alkalmatlan.
(2) Az 1. § (1) bekezdése szerinti hozzátartozó tartós külszolgálatra vagy a nemzeti szakértővel a nemzeti szakértői foglalkoztatás ideje alatt az életvitelszerű kinntartózkodásra alkalmas, ha az egészségügyi alkalmassági vizsgálaton alkalmasnak vagy ideiglenesen alkalmatlannak minősült.
(3) A 10. § (1) bekezdése szerinti orvos az alkalmassági vélemény közlésén túlmenően a kihelyezéssel, a tartós külszolgálattal, a nemzeti szakértői kirendeléssel, illetve a külképviseleti foglalkoztatással kapcsolatos korlátozásokat írhat elő az érintett, 1. § (1) bekezdése szerinti személy egészségének védelme érdekében.
(4) Az alkalmasságra vonatkozó vizsgálat eredményének tényét a vizsgált személlyel és a kihelyező (kirendelő) szervvel ismertetni kell.
(5) A 10. § (1) bekezdése szerinti orvos a nem alkalmasnak minősített személyt az orvos által észlelt betegség esetén vizsgálatra vagy gyógykezelésre az alapellátás orvosához, illetve területileg illetékes szakellátó helyre utalja.
12. Jogorvoslat
13. § (1) Ha az 1. § (1) bekezdése szerinti személy az egészségügyi alkalmasság elsőfokú véleményével nem ért egyet, az orvosi vélemény igazolt kézbesítésének, elektronikus kézbesítés esetén az igazolt hozzáférhetővé válásának a napjától számított 30 napon belül kérheti az egészségügyi alkalmasság másodfokon történő orvosi elbírálását az első fokon eljáró szervnél.
(2) Az egészségügyi alkalmasság másodfokú vizsgálatát és véleményezését a kihelyező szerv székhelye szerint illetékes foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely végzi.
(3) A másodfokú szerv döntéséig az elsőfokú szerv véleménye szerint kell eljárni.
13. A kihelyező szerv feladatai
14. § A kihelyező szerv írásban meghatározza az e rendelet szerinti tartós külszolgálatra való alkalmasságra vonatkozó vizsgálatok rendjét.
15. § (1) Az 1. § (1) bekezdése szerinti kihelyező szerv által foglalkoztatott személy, aki a tartós külszolgálatra, nemzeti szakértői kirendelésre, illetve a külképviseleti foglalkoztatásra való alkalmasságra vonatkozó előzetes, időszakos, soron kívüli vizsgálaton nem vett részt, vagy nem alkalmas minősítést kapott, tartós külszolgálatra nem helyezhető ki, nemzeti szakértői foglalkoztatás céljából nem rendelhető ki, illetve a külképviselet által házastársi munkaszerződés nem köthető vele, illetve amennyiben ezen intézkedések valamelyike hatálya alatt áll, azt soron kívül meg kell szüntetnie a kihelyező (kirendelő) szervnek.
(2) Az e rendelet szerinti alkalmassági vizsgálatot, valamint a kapcsolódó szolgáltatásokat a kihelyező szerv a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium szervezeti működése szerinti reláció-specifikus irányításra tekintettel köteles biztosítani. Az e rendelet szerinti szolgáltatások vagy azok egy része – szükség szerint – a külképviseleti hálózat bevonásával is biztosíthatók.
14. Záró rendelkezések
16. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
17. §1
18. §2
A 17. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 18. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás