1/2022. (XII. 30.) EM utasítás
az Energiaügyi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról
2023.04.12.
1. § Az Energiaügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: Szabályzat) az 1. mellékletben foglaltak szerint határozom meg.
2. § Ez az utasítás 2023. január 1-jén lép hatályba.
1. melléklet az 1/2022. (XII. 30.) EM utasításhoz
Az Energiaügyi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzata
I. Fejezet
1. Az Energiaügyi Minisztérium jogállása és alapadatai
1. § (1) A minisztérium önálló jogi személyiséggel rendelkező központi államigazgatási szerv, amely – gazdálkodását tekintve – gazdasági szervezettel rendelkező központi költségvetési szerv.
(2) A minisztérium alapadatai a következők:
1. megnevezése: Energiaügyi Minisztérium,
3. angol megnevezése: Ministry of Energy,
4. német megnevezése: Ministerium für Energie,
5. francia megnevezése: Ministère de l’Énergie,
6. székhelye: 1011 Budapest, Fő u. 44–50.,
7.1. 1016 Budapest, Mészáros utca 58/b,
7.2. 1134 Budapest, Váci út 45.,
7.3. 1027 Budapest, Csalogány utca 9–11.,
7.4. 1138 Budapest, Váci út 188.,
7.5. 1036 Budapest, Árpád fejedelem útja 79.,
7.6. 1054 Budapest, Kálmán Imre utca 2.,
7.7.2 1011 Budapest, Gyorskocsi utca 5–7.,
7.8.3 1134 Budapest, Róbert Károly krt. 70–74.,
8. postacíme: 1011 Budapest, Fő u. 44–50.,
9. postafiók címe: 1440 Budapest, Pf. 1,
10. központi ügyfélszolgálatának címe: 1011 Budapest, Fő u. 44–50.,
11. vezetője (fejezetet irányító szerv vezetője): energiaügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter),
12. alapítója: Országgyűlés,
13. alapítás dátuma: 2008. május 15.,
14. alapító okirat kelte, száma: 2022. június 29., KIHÁT/425/3 (2022),
15. jogállása: a költségvetési törvény által meghatározott, a központi költségvetésben fejezetet alkotó, központi költségvetési szerv,
16. számlavezetője: Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár),
17. előirányzat-felhasználási keretszámla száma: 10032000-00290713-0000000,
18. adóigazgatási azonosító száma: 15764412-2-41,
19. PIR törzsszáma: 764410,
20. szakágazata: 841103 Minisztériumok tevékenysége,
21. kormányzati funkciója: 011120 kormányzati igazgatási tevékenység,
22. a minisztérium alapításáról rendelkező jogszabály: Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi II. törvény.
(3) Az állami feladatként ellátott alaptevékenységek körét a minisztérium alapító okirata határozza meg. A minisztérium vállalkozási tevékenységet nem végez.
(4) Az alapfeladatok ellátásának forrása: Magyarország központi költségvetésének XVII. fejezete.
2. A minisztérium szervezete
2. § (1) A minisztérium önálló szervezeti egységei: a kabinet, a titkárság és a főosztály.
(2) Nem önálló szervezeti egység az osztály.
3. § (1) A minisztérium szervezeti felépítését az 1. függelék tartalmazza.
(2) A minisztérium szervezeti egységeinek feladatait a 2. függelék tartalmazza.
(3) A minisztérium szervezeti egységeinek felsorolását a 3. függelék tartalmazza.
(4) A miniszter által irányított költségvetési szervet, valamint e tekintetében a miniszter által átruházott hatáskörben eljáró államtitkár megnevezését a 4. függelék tartalmazza.
(5) Az egyes ágazatok tekintetében a közigazgatási hatósági döntések, valamint az egyéb intézkedések kiadmányozási rendjét az 5. függelék tartalmazza.
(6)4 A miniszter által gyakorolt munkáltatói jogokról a 6. függelék rendelkezik. A 6. függelék III. pontjában foglalt táblázat tartalmazza a közigazgatási államtitkár által átruházott munkáltatói jogköröket. A minisztériumban a vagyonnyilatkozat tételére kötelezett személyeket a 7. függelék tartalmazza. Az egyes fővárosi és vármegyei kormányhivatalokkal kapcsolatos irányítási feladatokhoz kapcsolódóan a miniszter irányítási és ellenőrzési jogköreit, a miniszter által átruházott hatáskörben eljáró helyettes államtitkár kijelölését, valamint a hatáskör gyakorlásával összefüggésben közreműködő, döntés-előkészítő önálló szervezeti egység megnevezését a 8. függelék tartalmazza.
(7) A minisztériumban alkalmazandó iratminták a minisztérium belső honlapján kerülnek közzétételre.
II. Fejezet
4. § (1) A miniszter a Kormány általános politikájának keretei között irányítja a minisztériumot.
(2) A miniszter a minisztérium vezetőjeként különösen
1. meghatározza a minisztérium szervezeti felépítését és működésének főbb szabályait,
2. meghatározza a miniszteri programot, meghatározza és jóváhagyja a minisztérium jogalkotási, illetve intézményi munkatervét és az ágazati célkitűzéseket,
3. jóváhagyja a minisztérium éves költségvetését és zárszámadási javaslatát,
4. jogszabályban meghatározott körben kormány-előterjesztést tesz a köztársasági elnöknek, és ellenjegyzi a köztársasági elnöki határozatot,
5. meghatározza a személy- és munkaügyi tevékenység alapelveit, a jogszabályok, a közjogi szervezetszabályozó eszközök minisztériumi előkészítésének, egyeztetésének rendjét, a gazdálkodás, az ellenőrzés, a munkavégzés, az ügyintézés, az iratkezelés és a titokvédelem előírásait,
6. megállapítja az irányítás és a felügyelet rendjét,
7. gyakorolja a jogszabályban meghatározott alapítói jogokat, ennek keretében a pénzügyminiszterrel egyetértésben határoz az irányítása alatt működő intézmény alapításáról, átszervezéséről, megszüntetéséről,
8. jóváhagyja az irányítása alatt álló költségvetési intézmények szervezeti és működési szabályzatát,
9. gyakorolja a felügyeleti, tulajdonosi jogokat,
10. kitüntetéseket, címeket és díjakat adományoz, illetve von meg,
11. együttműködik a Magyar Tudományos Akadémiával,
12. jogszabály szerint tagot delegál a térségi fejlesztési tanácsokba,
13. irányítja a jogszabályban irányítása alá tartozó költségvetési intézményeket,
14. ellátja azokat a feladatokat, gyakorolja azokat a hatásköröket, amelyeket jogszabály számára meghatároz,
15. az energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkár által elkészített, a kibocsátási egységek értékesítéséből származó bevételeknek az energiaszektor dekarbonizálására és modernizációjára fordítható része és egyéb hazai, az energia- és klímapolitikai célok elérését szolgáló célelőirányzatok felhasználásának éves szakpolitikai tervezését tartalmazó dokumentum alapján közvetlen utasítást adhat ki a bevételek felhasználása tárgyában az üvegházhatású gázok európai uniós kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló törvénnyel összhangban,
16. rendelkezik a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap (a továbbiakban: KNPA) felett,
17. az államháztartás számviteléről szóló kormányrendelet alapján az alapot kezelő szerv vezetőjeként jóváhagyja a KNPA költségvetési beszámolóját,
18. koordinálja az általa létrehozott szakmai munkacsoport működését.
(3) A miniszter gyakorolja a tulajdonosi, alapítói, felügyeleti, közreműködői jogokat a jogszabály vagy megállapodás alapján a minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságok felett.
(4) A miniszter a fejezetet irányító szerv vezetőjeként gyakorolja és ellátja a jogszabályban részére meghatározott hatásköröket és feladatokat. A miniszter – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a Szabályzatban meghatározott feladat- és hatáskörök vonatkozásában egyedi miniszteri utasítással eltérhet.
5. §5 A miniszter irányítja
a) a közigazgatási államtitkár,
b) a parlamenti államtitkár,
c) a környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkár,
d) az energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkár,
e) a víziközmű-ágazatért felelős államtitkár,
f) a miniszter politikai főtanácsadója,
g) a Miniszteri Kabinetet vezető kabinetfőnök
6. § (1) A miniszter munkájának és feladatainak ellátása érdekében kabinet működik.
7. § (1) A miniszter általános helyettesítését akadályoztatása vagy távolléte esetén – a Kit. 21. §-ában meghatározott rendelkezéseknek megfelelően – jogszabály, kormányhatározat vagy a Szabályzat eltérő rendelkezése hiányában, a miniszter utasításai szerint eljárva miniszterhelyettesként a parlamenti államtitkár látja el.
(2) A miniszter akadályoztatása vagy távolléte esetén a helyettesítését ellátó államtitkár kijelölésére egyedi utasítást adhat ki.
(3) A miniszter és a parlamenti államtitkár egyidejű akadályoztatása vagy távolléte esetén, a miniszter iránymutatása szerint eljárva a minisztert
a) a nemzeti közműszolgáltatással összefüggő miniszteri hatáskörök tekintetében a közigazgatási államtitkár,
b)6 a környezetvédelemmel, a körforgásos gazdaságra történő átállással és a termékértéklánc-felügyelettel, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási és szolgáltatási díj megállapításával, a hulladékgazdálkodással, a hulladékgazdálkodás felügyeletével, a körforgásos gazdasághoz és a hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódóan a fenntartható fejlődési feladatok összehangolásával összefüggő miniszteri hatáskörök tekintetében a környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkár,
c) a bányászati ügyekkel, valamint az energiapolitikával összefüggő miniszteri hatáskörök tekintetében az energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkár
d)7 a víziközmű-szolgáltatással összefüggő miniszteri hatáskörök tekintetében a víziközmű-ágazatért felelős államtitkár
(4) A miniszter nem helyettesíthető
a) a miniszteri rendelet, a miniszter által kiadott normatív utasítás, illetve a más miniszterrel egyetértésben kiadandó rendelethez adott egyetértési nyilatkozat aláírásában,
b) a miniszter irányítása, fenntartói joggyakorlása alatt működő intézmény
ba) alapításával, átalakításával, megszüntetésével,
bb) szervezeti és működési szabályzatának kiadásával, módosításával kapcsolatos döntések meghozatalában,
c) a 6. függelék I. pontjában foglalt táblázat 2. és 3. sora, valamint a 6. függelék II. pontjában foglalt táblázat 2. és 3. sora szerinti munkáltatói jogainak gyakorlása során,
d) a Magyarország állami kitüntetéseinek adományozására a miniszterelnöknek adott javaslat megtétele tekintetében,
e) a miniszterelnöknek és a köztársasági elnöknek címzett ügyiratok aláírásában,
f) a miniszter által adományozható elismerés (például díj, Miniszter Elismerő Oklevele) oklevelének aláírásában.
(5) A minisztert akadályoztatása vagy távolléte esetén a Kormány ülésén a parlamenti államtitkár, egyidejű akadályoztatásuk vagy távollétük esetén a miniszter által egyedileg kijelölt államtitkár helyettesíti.
(6) A miniszter az Országgyűlés munkájával összefüggő miniszteri hatáskörök gyakorlása tekintetében – az (1) bekezdéstől eltérően – egyedileg a minisztérium más államtitkárát is kijelölheti.
(7) A minisztert akadályoztatása vagy távolléte esetén jogszabály rendelkezései szerint a területfejlesztési miniszter helyettesíti a köztársasági elnök intézkedésének kezdeményezésében, illetve ellenjegyzésében.
4. A közigazgatási államtitkár
8. § A közigazgatási államtitkár vezeti a minisztérium hivatali szervezetét, ennek keretében gyakorolja a Kit. 25. § (1) bekezdése szerinti – a minisztérium szervezetéhez tartozó, a Kit. hatálya alá tartozó kormánytisztviselők és vezetők feletti igazgatási irányítás gyakorlásával összefüggő – hatásköröket, valamint – a jogszabályban meghatározott eltérések figyelembevételével – a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálya alá tartozó munkavállalók feletti munkáltatói jogokat.
9. § (1) A közigazgatási államtitkár
a) gyakorolja a munkáltatói jogokat – a Kit. 218. § (1) és (3) bekezdése alapján a Miniszteri Kabinet állományába tartozó kormánytisztviselők és munkavállalók, valamint a miniszter titkárságát vezető osztályvezető, ezen túlmenően az államtitkári kabinet állományába tartozó kormánytisztviselők, valamint az államtitkár titkárságát vezető osztályvezető kivételével – a minisztérium hivatali szervezetéhez tartozó foglalkoztatottak felett,
b) a miniszternek aláírás céljából történő felterjesztés előtt jóváhagyja a jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezetét,
c) döntések, jogszabályok, szabályzatok, valamint intézkedések kiadását kezdeményezheti az arra jogosult vezetőnél,
d) gondoskodik az alárendeltségébe tartozó helyettes államtitkárok, illetve szervezeti egységek tekintetében a miniszter, államtitkár irányítási jogkörében hozott döntéseinek végrehajtásáról, valamint a szakmaterülettől független közigazgatási koordinációs kérdésekben a helyettes államtitkárokat közvetlenül irányítja és ellenőrzi,
e) az illetékes államtitkár útján kezdeményezi az államtitkárok, a nem közvetlen alárendeltségébe tartozó helyettes államtitkárok szakmai irányítási jogkörébe tartozó döntések meghozatalát, azok végrehajtásának ellenőrzését,
f) a minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságok tekintetében – az Energiaügyi Minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaságokkal kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának rendjéről szóló utasításban (a továbbiakban: tulajdonosi joggyakorlásról szóló utasítás) meghatározottak szerint – a miniszter által átruházott hatáskörben – közreműködik a tulajdonosi jogkörök gyakorlásában.
(2) A közigazgatási államtitkár irányítja a minisztérium egységes szempontok alapján történő jogszabály-előkészítési tevékenységét és a közigazgatási feladatok ellátását.
10. § (1) A közigazgatási államtitkár a minisztériumi szervezeti egységek összehangolt működésével kapcsolatos feladatkörében
1. koordinálja a Szabályzat és a minisztérium belső szabályzatainak kötelező felülvizsgálatát,
2. javaslatot tesz a minisztérium jogalkotási, illetve intézményi munkatervére, valamint folyamatosan figyelemmel kíséri a jogalkotási, illetve intézményi munkatervi feladatok teljesítését, továbbá összehangolja a miniszter Kormány munkatervéhez tett javaslatainak az előkészítését,
3. ellenőrzi a jogszabályokban, a közjogi szervezetszabályozó eszközökben, a jogalkotási, illetve intézményi munkatervben és a miniszteri döntésekben meghatározott feladatok végrehajtását,
4. nyilvántartja a Kormány határozataiban és munkatervében előírt határidős feladatokat és ellenőrzi végrehajtásukat, valamint a végrehajtásról tájékoztatja a minisztériumi vezetőket,
5. felelős a minisztérium beszerzési és közbeszerzési terve összeállításáért, folyamatosan figyelemmel kíséri azok teljesítését,
6. felelős a minisztérium utazási és fogadási tervének összeállításáért és annak érdemi nyomon követéséért,
7. segíti a kormánybiztos, miniszteri biztos, a miniszter politikai főtanácsadója munkáját, ahhoz jogi, igazgatási, szervezési támogatást nyújt,
8. a feladatellátáshoz szükséges kormányzati és minisztériumi vezetői döntésekről rendszeresen tájékoztatja a helyettes államtitkárokat és az önálló szervezeti egységek vezetőit,
9. felel a kormányzati döntés-előkészítés keretében a központi államigazgatási szervektől beérkező kormány-előterjesztések, jelentések, jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezetei észrevételezésének és véleményezésének összehangolásáért, ellenőrzi az észrevételezési és véleményezési határidők megtartását,
10. felel a minisztérium szervezeti egységeinek a szakmai döntés-előkészítő fórumokkal és politikai döntéshozó fórumokkal (a továbbiakban együttesen: kormányzati döntéshozatali fórumok) kapcsolatos feladatai összehangolásáért,
11. koordinálja az általa létrehozott szakmai munkacsoport működését,
12. koordinálja az államtitkárok 15. § 1. pont d) alpontjában meghatározott feladatainak végrehajtását,
13. felelős a minisztérium közbeszerzéseinek és beszerzéseinek szabályozottságáért,
14. felel a minisztérium közbeszerzési eljárásaihoz kapcsolódó feladatokért,
15. meghozza a közbeszerzési eljárások eredményére vonatkozó döntést,
16. felel az Integrált Jogalkotási Rendszerrel összefüggő szervezeti adminisztrációs, koordinációs és jogalkotási feladatokért.
(2) A közigazgatási államtitkár a minisztériumi szervezeti egységek tevékenységéhez kapcsolódó igazgatási feladatkörében
a) meghatározza a működés pénzügyi feltételeit, biztosítja a minisztériumi munkarend, ügyintézés és iratkezelés, valamint a gazdálkodás szabályainak megtartását,
b) folyamatosan figyelemmel kíséri, hogy a minisztérium személyügyi és a szervezeti működése összhangban van-e a jogszabályokkal, belső szabályzatokkal, a munkáltatói jogok gyakorlásának rendjével,
c) koordinálja a személyügyek intézését, felelős a minisztérium humánerőforrás- és álláshely-gazdálkodásáért,
d) a vonatkozó jogszabályokra figyelemmel javaslatot tesz a minisztérium személyi juttatásainak, létszám-, bér- és jutalmazási kereteinek, valamint a béralapot terhelő egyéb kifizetéseknek a meghatározására,
e) ellátja a költségvetési gazdálkodási, pénzügyi, elemzési, tervezési, vagyongazdálkodási dokumentációs tevékenységeket,
f) koordinálja a külső források megszerzésével kapcsolatos feladatokat és a megítélt támogatások felhasználásának folyamatát,
g) figyelemmel kíséri a minisztérium informatikai, nyilvántartó és szolgáltató rendszereinek hiteles, megbízható és biztonságos fejlesztését és működtetését,
h) irányítja a minisztérium iratkezelési tevékenységét, a minősített adatok védelmével kapcsolatos feladatok ellátását,
i) gondoskodik a minisztérium iratkezelési szabályzatának elkészítéséről és karbantartásáról,
j) elősegíti a minisztérium ágazati informatikai feladatainak ellátását,
k) gondoskodik a minisztérium feladatkörét érintően az informatikai szakterületet érintő szabályzatok elkészítéséről,
l) gondoskodik a minisztérium feladatkörét érintően a biztonsági ügyeletre, az ágazati honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatokra vonatkozó szabályok, az ágazati létfontosságú rendszerek és létesítmények kijelölésére vonatkozó jogszabályok szakmai javaslatának elkészítéséről és a kapcsolódó feladatok ellátásáról,
m) irányítja a minisztérium honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatainak ellátását, és
n) gondoskodik a minisztériumi Ügyfélszolgálati Információs Iroda működtetéséről.
(3) A közigazgatási államtitkár
a) a kormányzati döntés-előkészítéssel összefüggő feladatkörben részt vesz a Közigazgatási Államtitkári Értekezleten,
b) ellátja a minisztérium képviseletét az európai uniós tematikájú kormányüléseket előkészítő, államtitkári szintű Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság (a továbbiakban: EKTB) ülésein,
c) biztosítja a miniszteri döntésekhez szükséges információk, háttéranyagok észszerű időben történő összeállítását, valamint a miniszteri döntésekből eredő feladatok megvalósulását,
d) megkéri a jogszabályban előírt esetekben a vezetői kinevezések kapcsán a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkárának előzetes egyetértési nyilatkozatát,
e) irányítja a jogi képviseleti feladatok ellátását, ennek keretében előzetesen engedélyezi a perbeli egyezség megkötését,
f) előzetesen jóváhagyja az ügyvédi kamarába történő – kamarai jogtanácsosi vagy jogi előadói – tagfelvételre irányuló kérelem benyújtását.
(4) A közigazgatási államtitkár gondoskodik a minisztérium minden szintjén érvényesülő belső kontrollrendszer kialakításáról, működtetéséről, fejlesztéséről, ennek keretében a belső ellenőrzés megfelelő működtetéséről, továbbá a külső ellenőrzések koordinációjáról.
(5) A közigazgatási államtitkár gyakorolja a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló kormányrendeletben
b) a miniszterhez, mint a fejezetet irányító szerv vezetőjéhez,
c) a miniszterhez, mint a költségvetési szerv vezetőjéhez
(6) A közigazgatási államtitkár, mint a minisztérium hivatali szervezetének vezetője gondoskodik
a) a minisztériumi szervezetre vonatkozó szabályoknak, a miniszter és a Kormány által meghatározott célkitűzéseknek, értékeknek és elveknek megfelelő működtetéséről (integritás),
b) a szervezet integritásának biztosítására irányuló, a belső kontrollrendszerbe illeszkedő vezetési és irányítási rendszer kialakításáról és működtetéséről (integritásirányítási rendszer),
c) az integritás tanácsadó kijelöléséről és munkája irányításáról,
d) a szervezet működésével összefüggő visszaélésekre, szabálytalanságokra és korrupciós kockázatokra vonatkozó bejelentések fogadását és kivizsgálását működtető mechanizmusról.
(7) A közigazgatási államtitkár a minisztérium személyügyi feladatai tekintetében irányítja
a) a minisztérium személyügyi politikájának megvalósítását,
b) a miniszter feladatkörébe tartozó ágazati és egyéb személyügyi döntések előkészítését,
c) az emberi erőforrásokkal kapcsolatos közszolgálati feladatok jogszerű ellátását,
d) a minisztérium személyi állománya kiválasztásával, jogviszonyának létrehozásával, módosításával és megszüntetésével összefüggő, valamint a miniszter által irányított, felügyelt intézményekkel kapcsolatos személyügyi feladatok ellátását, illetve ezen intézmények személyügyi tevékenységének összehangolását.
(8) A közigazgatási államtitkár irányítja a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (általános adatvédelmi rendelet) (a továbbiakban: GDPR) alapján kijelölt adatvédelmi tisztviselő tevékenységét, és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.
11. § A közigazgatási államtitkár irányítja
a) a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár,
b) az európai uniós ügyekért és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár,
c) a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár,
d) az energiaügyi infokommunikációért felelős helyettes államtitkár,
e) a stratégiáért felelős helyettes államtitkár,
f) az Ellenőrzési Főosztály vezetőjének,
g) a Társasági Portfólió Főosztály vezetőjének,
h) a Humánpolitikai Főosztály vezetőjének és
i) az Európai Uniós Fejlesztési Főosztály vezetőjének
12. § (1) A közigazgatási államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
(2) A közigazgatási államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.
13. § A közigazgatási államtitkárt – ha nem a minisztert helyettesítő jogkörében jár el – akadályoztatása vagy távolléte esetén a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár, annak akadályoztatása vagy távolléte esetén a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár helyettesíti. A jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár és a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár együttes akadályoztatása vagy távolléte esetén a közigazgatási államtitkárt – ha nem a minisztert helyettesítő jogkörében jár el – az európai uniós ügyekért és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár helyettesíti. A közigazgatási államtitkár hatáskörét a tisztség betöltetlensége esetén – a minisztert helyettesítő jogkörök kivételével – a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár gyakorolja.
5.1. Általános rendelkezések
a) parlamenti államtitkár,
b) környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkár,
c) energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkár és
d) víziközmű-ágazatért felelős államtitkár
1. a Szabályzatban meghatározott helyettes államtitkárok, valamint főosztályok tekintetében szakmai, politikai irányítási feladatkörükben eljárva gyakorolják a Kit. 4. §-a szerinti hatásköröket, továbbá ezzel összefüggésben
a) részt vesznek az ágazat szakmai, politikai és fejlesztéspolitikai elveinek és stratégiáinak meghatározásában,
b) eljárnak az ágazat szakmapolitikai ügyeiben, meghozzák a miniszteri döntést nem igénylő szakmapolitikai döntéseket, szükség esetén közvetlenül intézkednek vagy a miniszternél intézkedést kezdeményeznek,
c) a miniszternek aláírás céljából történő felterjesztés előtt jóváhagyják a jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezetét,
d) meghatározzák az ágazati költségvetési javaslat kidolgozásának alapelveit és irányítják az ágazati költségvetés tervezésének, a költségvetés végrehajtásának és a költségvetési beszámoló elkészítésének feladatait, továbbá gondoskodnak a költségvetési tervjavaslatok szakmai tartalmának meghatározásáról, az egyes szakmai programok számszaki megalapozásáról,
e) részt vesznek az ágazattal kapcsolatos európai uniós és nemzetközi feladatok ellátásában,
f) részt vesznek az ágazati jogszabályok szakmai előkészítésében, illetve a közvetlen irányításuk alá tartozó szervezeti egységek tekintetében gondoskodnak a feladat ellátásáról,
g) kialakítják az ágazati gazdasági és gazdálkodási stratégiát,
h) gondoskodnak szakpolitikájuk kidolgozása és végrehajtása során a társadalmi felzárkózási szempontok érvényesítéséről,
2. intézik a miniszter által számukra meghatározott egyedi feladatokat, ezen belül a szakterületet érintő koncepciót és megoldási javaslatokat dolgoznak ki, kialakítják és képviselik a minisztériumi álláspontot,
3. ágazatukat érintően javaslatot tesznek az európai uniós társfinanszírozású programok éves fejlesztési kereteinek, felhívásainak és szükség esetén operatív programjainak a tartalmára, módosítására,
4. a miniszter utasításainak megfelelően, a kommunikációért felelős szervezeti egység vezetője szakmai iránymutatásai szerint ellátják a minisztérium sajtóképviseletét,
5. javaslatot tesznek a minisztérium jogalkotási, illetve intézményi munkatervének fő célkitűzéseire és tartalmára,
6. közreműködnek a miniszter döntéseinek közpolitikai megalapozásában és azok végrehajtásában,
7. a miniszter utasításainak megfelelően részt vesznek az érdekegyeztetésben és a miniszter által meghatározott minisztériumközi bizottságok munkájában,
8. javaslatot tesznek a miniszter számára stratégiai partnerségi megállapodások megkötésére,
9. javaslatot tesznek a minisztériumi szervezet kialakítására és módosítására,
10. javaslatot tesznek a miniszter számára díjak, kitüntetések adományozására,
11. a parlamenti államtitkár megkeresésére soron kívül tájékoztatást adnak parlamenti ügyekben,
12. ellátják mindazokat a feladatokat, amelyekkel a miniszter állandó vagy eseti jelleggel őket megbízza,
13.9 egymással előzetesen egyeztetnek, ha a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok (a továbbiakban: kormányhivatalok) szakmai irányítása vagy a Magyar Államkincstárról szóló 310/2017. (X. 31.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdése szerinti hatáskörök gyakorlása keretében kiadott utasítások, körlevelek és egyéb intézkedések más államtitkár hatáskörét is érintik,
14. minden szerdán írásban tájékoztatják a minisztert – napi bontásban – a következő heti államtitkári programjaikról,
15. folyamatosan tájékoztatást nyújtanak a parlamenti államtitkár részére a szakterületükhöz tartozó feladatok előrehaladásáról,
16. gondoskodnak a szakmai kezelésükbe tartozó előirányzatok felhasználásáról, kezeléséről, ellenőrzéséről, részt vesznek az ezzel összefüggő jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök előkészítésében,
17. a minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságok tekintetében – a tulajdonosi joggyakorlásról szóló utasításban meghatározottak szerint – a miniszter által meghatározott társaságoknál átruházott hatáskörben – tulajdonosi jogköröket gyakorolnak,
18. koordinálják az általuk létrehozott szakmai munkacsoport működését.
5.2. A parlamenti államtitkár
16. § A parlamenti államtitkár
a) miniszterhelyettesként ellátja a miniszter általános helyettesítését,
b) eljár a feladatkörébe tartozó ügyekben, valamint – jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz eltérő rendelkezése hiányában – a minisztert helyettesítő feladatkörével összefüggő, illetve a miniszter által átruházott ügyekben,
c) közreműködik a minisztériumhoz tartozó ágazatok fő szakmai, politikai elveinek és stratégiáinak meghatározásában,
d) a miniszter által kijelölt ügyekben ellátja a minisztériumhoz tartozó ágazatok közötti koordinációs feladatokat,
e) felügyeli, összehangolja és elemzi a minisztériumi stratégia kiemelt projektjeinek végrehajtását, ennek keretében javaslatot fogalmazhat meg a végrehajtással összefüggésben,
f) irányítja, szervezi és összefogja a minisztérium kommunikációját, gondoskodik a folyamatos, összehangolt és kiegyenlített minisztériumi kommunikáció megteremtéséről,
g) kommunikációs szempontból jóváhagyja a parlamenti válaszokat,
h) intézkedést kezdeményezhet az államtitkároknál, illetve akadályoztatásuk vagy távollétük esetén a helyettes államtitkároknál,
i) tájékoztatást kérhet az államtitkároktól a szakterületükhöz tartozó feladatok előrehaladásáról,
j) véleményezheti az európai uniós forrásból megvalósuló projekteket, és azokra javaslatot tehet,
k) koordinálja a minisztérium Országgyűléssel kapcsolatos feladatainak ellátását,
l) gondoskodik a minisztérium országgyűlési munkájának szervezéséről és összehangolásáról, az Országgyűlés és a minisztérium közötti információs összeköttetésről, a minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó törvényjavaslatok, határozati javaslatok, jelentések, beszámolók és tájékoztatók benyújtásáról,
m) ellátja az Országgyűlés európai uniós forrásokhoz kapcsolódó ellenőrző funkciójával kapcsolatos feladatokat,
n) a tulajdonosi joggyakorlásról szóló utasításban meghatározottak szerint – a miniszter által meghatározott társaságoknál átruházott hatáskörben – tulajdonosi jogköröket gyakorol.
17. § A parlamenti államtitkár közvetlenül irányítja
a) a Kormánybiztosi Titkársági Főosztály,
b) a Parlamenti Kapcsolatok Főosztálya és
c) a Kommunikációs Főosztály
vezetőjének tevékenységét.
18. § (1) A parlamenti államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében kabinet és titkárság működik.
(2) A parlamenti államtitkár irányítja a kabinetfőnöke tevékenységét.
19. § A parlamenti államtitkárt – ha nem a minisztert helyettesítő jogkörében jár el – akadályoztatása vagy távolléte esetén az energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkár helyettesíti. A parlamenti államtitkár hatáskörét a tisztség betöltetlensége esetén az energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkár gyakorolja.
5.3. A környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkár
20. § (1) A környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkár
a) gondoskodik a miniszter távolléte vagy akadályoztatása esetén a jogszabályokban, illetve a Kormány által megállapított módon és rendben, a miniszter utasításai szerint szakterületét érintően az Európai Unió Környezetvédelmi Tanácsának ülésén való képviseletéről,
b) felügyeli a fenntartható fejlődési stratégia kidolgozását – ideértve a vállalati fenntarthatóságot is –,
c)10 felügyeli a hulladékgazdálkodási területhez tartozó hazai, európai uniós és nemzetközi feladatok ellátására vonatkozó szabályozás előkészítését,
d) felügyeli az Országos Gyűjtési és Hasznosítási Terv és az Országos Hulladékgazdálkodási Terv elkészítését, gondoskodik annak végrehajtásáról,
e)11 felügyeli a hulladékgazdálkodással összefüggő közszolgáltatások szabályozásával és gazdasági eszközeivel, valamint fejlesztésével kapcsolatos szakterületi feladatok ellátását,
f) közreműködik a feladatkörébe tartozó fejlesztési programok népszerűsítésében,
g) felel a Fenntartható Fejlődési Keretrendszer 2030 (Agenda 2030) nemzeti végrehajtásának koordinációjáért,
h) felel a körforgásos gazdaságra történő átállásért és a termékértéklánc-felügyeletért,
i) gondoskodik a hulladékgazdálkodási hatósági feladatok ellátásáról,
j) gondoskodik az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátására kötött koncessziós szerződéssel kapcsolatban az állam feladatainak, valamint a közfeladathoz kapcsolódóan jogszabályban a miniszter részére megállapított feladatok ellátásáról.
(2) A környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkár
a) gondoskodik a 2023. július 1-jétől az állam kizárólagos gazdasági tevékenységébe tartozó hulladékgazdálkodási feladatok ellátását szolgáló rendszer kapcsán felmerülő hatósági feladatok ellátásáról, a rendszer működtetéséről, a működésre vonatkozó szabályozásra, annak felülvizsgálatára vonatkozó javaslattételről és működésének felügyeletéről,
b) felel az illegális hulladéklerakás elleni fellépés országos koordinálásáért, ellátja az ezzel kapcsolatos minisztériumi szintű feladatokat,
c) gondoskodik a körforgásos gazdaságra történő átállással kapcsolatos feladatköreihez tartozó szabályozás kidolgozásáról, működtetéséről és végrehajtásáról,
d) gondoskodik a feladatkörébe tartozó hulladékgazdálkodással összefüggő szakkérdések szabályozásával és gazdasági eszközeivel, valamint fejlesztésével kapcsolatos szakterületi feladatok ellátásáról,
e) a feladatkörébe utalt ügyekben közreműködik a 2020 utáni európai uniós programok tervezésében,
f) ellátja a Kormány Emberi Jogi Munkacsoportjának tevékenységével kapcsolatos környezetügyi vonatkozású feladatokat,
g) felel a környezetügyi stratégiaalkotásért és a stratégia-végrehajtásért,
h) felelős az Országos Környezetvédelmi Tanáccsal, valamint az Országgyűlés Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsával történő kapcsolattartásért,
i) az országos és a területi környezetvédelmi hatóság, valamint a járási környezetvédelmi hatóság környezetvédelmi feladatkörei gyakorlásával összefüggésben közreműködik azok szakmai irányításában,
j) felelős a minisztérium környezetvédelmi tárgyú projektjeinek szakmai megfelelőségéért.
(3)12 A környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkár irányítja
a) a körforgásos gazdaságért felelős helyettes államtitkár,
b) a környezetvédelemért felelős helyettes államtitkár, valamint
c) a Fenntarthatósági és Körforgásos Technológiai Főosztály vezetőjének
21. § (1) A környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkár feladatainak ellátása érdekében kabinet és titkárság működik.
(2) A környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkár irányítja a kabinetfőnöke tevékenységét.
22. § A környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkárt – ha nem a minisztert helyettesítő jogkörében jár el – akadályoztatása vagy távolléte esetén a környezetvédelemért felelős helyettes államtitkár, együttes akadályoztatásuk vagy távollétük esetén a körforgásos gazdaságért felelős helyettes államtitkár helyettesíti. A környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkár hatáskörét a tisztség betöltetlensége esetén – a minisztert helyettesítő jogkörök kivételével – a környezetvédelemért felelős helyettes államtitkár gyakorolja.
5.4. Az energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkár
23. § (1) Az energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkár
a) gondoskodik az energiagazdálkodás stratégiai feltételeinek megteremtéséről, az integrált energia- és klímatervezés rendszerének kialakításáról, a tervek elkészítéséről,
b) gondoskodik az ásványvagyon nemzetgazdasági érdekeket szolgáló hasznosításával, az energiaellátással és az energiaellátás-biztonsággal, a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezésével, valamint az atomenergia békés célú alkalmazásával kapcsolatos államigazgatási feladatok ellátásáról,
c) gondoskodik az európai uniós és nemzetközi klímapolitikai feladatok ellátásáról, valamint a hazai klímapolitika stratégiai és szabályozási feltételeinek kialakításáról,
d) gondoskodik az európai uniós és unión kívüli energetikai és klímapolitikai célú pénzügyi források, ennek részeként az üvegházhatású gáz kibocsátási jogosultságok értékesítéséből származó bevételek felhasználására vonatkozó, az energiaszektor dekarbonizálását és modernizációját célzó stratégia kialakításáról és végrehajtásáról,
e) gondoskodik a kibocsátási egységek értékesítéséből származó bevételeknek az energiaszektor dekarbonizálására és modernizációjára fordítható része és egyéb hazai, az energia- és klímapolitikai célok elérését szolgáló célelőirányzatok felhasználásának éves szakpolitikai tervezését tartalmazó dokumentum elkészítéséről és éves felülvizsgálatáról,
f) gondoskodik a megújuló energiaforrások hasznosítására, az energiahatékonyság és energiatakarékosság fokozására vonatkozó programok szakpolitikai tervezéséről, és felügyeli azok kidolgozását, működtetését és végrehajtását,
g) gondoskodik az elektromobilitással kapcsolatos kormányzati feladatok ellátásáról, amelynek keretében ellátja a Zöld Busz Program megvalósításához kapcsolódó feladatok szakmai felügyeletét,
h) megteremti a hidrogén alapú gazdaság stratégiai és szabályozási feltételeit,
i) gondoskodik az Energetikai Innovációs Tanács tevékenységének koordinálásáról és titkársági feladatainak ellátásáról,
j) gondoskodik a miniszter távolléte vagy akadályoztatása esetén a kiotói egységek, az európai uniós emisszió kereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó kibocsátási egységek és az erőfeszítés-megosztási európai uniós jogi aktusok hatálya alá tartozó egységek értékesítésével kapcsolatos vezetői döntések meghozataláról, az értékesítésre vonatkozó szerződéseknek a miniszter nevében történő aláírásáról,
k) gondoskodik a miniszter távolléte vagy akadályoztatása esetén a jogszabályokban, illetve a Kormány által megállapított módon és rendben, a miniszter utasításai szerint az Európai Unió Energia Tanácsának ülésén való képviseletéről.
(2) Az energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkár
a) felügyeli a hatáskörébe utalt hazai (nem európai uniós) fejlesztéspolitikai eszközök tekintetében a fejlesztéspolitikával összefüggő jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök előkészítését,
b) irányítja az energia- és klímapolitikai területhez tartozó hazai, európai uniós és nemzetközi kötelezettségek végrehajtásával kapcsolatos projekt és program szintű feladatok végrehajtását, illetve az energia- és klímapolitikai célok elérését szolgáló célelőirányzatok kezelését, szabályozását és ellenőrzését,
c) irányítja a hatáskörébe tartozó szakterületeken az európai uniós és nemzetközi fejlesztési források kapcsán a szakpolitikai jogok gyakorlását, a fejlesztéspolitikai tervezést és végrehajtást,
d) közreműködik a Modern Városok Program, a Magyar Falu Program, valamint egyes, településfejlesztési programok minisztériumot érintő, energia- és klímapolitikai feladatainak szakpolitikai előkészítésében, véleményezésében,
e) felügyeli az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Unión belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. október 13-i 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv) 10c. cikkében rögzített derogációs támogatási mechanizmusból és a 10d. cikkében rögzített modernizációs alapból megvalósuló projektek előkészítését és megvalósítását,
f) ellátja az üvegházhatású gáz kibocsátási jogosultságok értékesítéséből származó bevételnek a minisztérium hatáskörébe utalt felhasználására vonatkozó szabályozás előkészítését és a bevételek felhasználásának szakpolitikai tervezését,
g) felel a miniszter rendelkezési jogába tartozó KNPA-val való rendelkezésért.
24. § Az energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkár irányítja
a) az energiapolitikáért felelős helyettes államtitkár,
b) a klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár,
c) az energiaátmenetért felelős helyettes államtitkár és
d) a Végrehajtási Főosztály vezetőjének
25. § (1) Az energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkár feladatainak ellátása érdekében kabinet és titkárság működik.
(2) Az energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkár irányítja a kabinetfőnöke tevékenységét.
26. § Az energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkárt – ha nem a minisztert vagy a parlamenti államtitkárt helyettesítő jogkörében jár el – akadályoztatása vagy távolléte esetén az energiapolitikáért felelős helyettes államtitkár, együttes akadályoztatásuk vagy távollétük esetén a klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár helyettesíti. Az energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkár hatáskörét a tisztség betöltetlensége esetén – a minisztert és a parlamenti államtitkárt helyettesítő jogkörök kivételével – az energiapolitikáért felelős helyettes államtitkár gyakorolja.
5.5.13 Víziközmű-ágazatért felelős államtitkár
26/A. § (1) A víziközmű-ágazatért felelős államtitkár
a) felügyeli a víziközmű-szolgáltatási területhez tartozó hazai, európai uniós és nemzetközi feladatok ellátására vonatkozó szabályozás előkészítését,
b) felügyeli a víziközmű-szolgáltatással összefüggő közszolgáltatások szabályozásával és gazdasági eszközeivel, valamint fejlesztésével kapcsolatos szakterületi feladatok ellátását,
c) közreműködik a hazai vízbázisok és a természetes vízi élőhelyek védelmével és a fenntartható vízgazdálkodás, valamint szabályozási feladatok ellátásában, javaslataival segíti a megújuló energiaforrások hatékony kiaknázását.
(2) A víziközmű-ágazatért felelős államtitkár irányítja a víziközmű-ágazatért felelős helyettes államtitkár tevékenységét.
26/B. § (1) A víziközmű-ágazatért felelős államtitkár feladatainak ellátása érdekében kabinet és titkárság működik.
(2) A víziközmű-ágazatért felelős államtitkár irányítja a kabinetfőnöke tevékenységét.
26/C. § A víziközmű-ágazatért felelős államtitkárt – ha nem a minisztert helyettesítő jogkörében jár el – akadályoztatása vagy távolléte esetén a víziközmű-ágazatért felelős helyettes államtitkár, együttes akadályoztatásuk vagy távollétük esetén a kabinetfőnöke helyettesíti. A víziközmű-ágazatért felelős államtitkár hatáskörét a tisztség betöltetlensége esetén – a minisztert helyettesítő jogkörök kivételével – a víziközmű-ágazatért felelős helyettes államtitkár gyakorolja.
6. A miniszter kabinetfőnöke
27. § (1) A Miniszteri Kabinetet a miniszter kabinetfőnöke vezeti, akinek a tevékenységét a miniszter irányítja.
(2) A miniszter kabinetfőnöke
a) közvetlen kapcsolatot tart a minisztérium vezető munkatársaival és a miniszter tanácsadó testületeivel,
b) részt vesz a minisztérium feladatkiadási, utókövetési, számonkérési és határidő-figyelési rendszerének kialakításában, működtetésében, irányításában, figyelemmel kíséri a minisztériumi ügyintézést,
c) információt kérhet a politikai felsővezetőktől és a szakmai felsővezetőktől (a továbbiakban együttesen: állami vezetők) és a szervezeti egységek vezetőitől,
d) intézkedést kezdeményezhet az államtitkároknál, illetve akadályoztatásuk vagy távollétük esetén a helyettes államtitkároknál,
e) véleményt nyilváníthat a miniszter rendelkezési jogkörébe tartozó fejezetek tekintetében a fejezeti és igazgatási előirányzatok felhasználásakor a tervezett kötelezettségvállalások megalapozottságáról és javaslatot tehet a teljesítés elfogadása tekintetében.
(3) A miniszter kabinetfőnöke meghatározza a Miniszteri Kabinet munkarendjét, közvetlenül irányítja és vezeti a Miniszteri Kabinetet, irányítja a Miniszteri Kabinet tagjainak, tanácsadóinak munkáját.
(4) A miniszter kabinetfőnöke
a) a Miniszteri Kabinet közreműködésével ellátja a miniszter által meghatározott feladatokat,
b) részt vesz a Kormány politikai döntéseinek előkészítésében, közreműködik a Kormány általános politikája megvalósításának stratégiai irányításában,
c) részt vesz a miniszteri döntések előkészítésében, előzetes politikai egyeztetésében, előzetesen állást foglal a döntéstervezetek társadalompolitikai megalapozottságáról,
d) a miniszter utasítása alapján eseti jelleggel ellátja a minisztérium képviseletét meghatározott ügyekben,
e) közreműködik a miniszter programjainak szervezésében, közszereplésekre, szakmai, hazai, európai uniós és nemzetközi programokra való felkészítésében,
f) szignálásra, aláírásra előkészíti a miniszterhez érkező iratokat, beadványokat,
g) a miniszterhez érkezett írásbeli megkeresések esetében előzetesen állást foglal a válaszadás módjáról, a miniszteri szintű válaszadás szükségességéről, áttekinti és értékeli a miniszteri válaszok tervezetét,
h) szakmailag előkészíti a miniszteri szintű értekezleteket és jóváhagyja azok napirendjét, utóköveti a Miniszteri Értekezleten, a miniszteri szintű egyeztetéseken kiadott feladatokat,
i) szervezi a miniszter hatáskörébe tartozó ügyek előkészítését, véleményezi a tervezett és végrehajtott intézkedéseket,
28. § A miniszter kabinetfőnöke általános helyettesítését távolléte esetén az általa kijelölt kormánytisztviselő látja el.
7. Az államtitkár kabinetfőnöke
29. § (1) Ha e Szabályzat alapján a minisztériumban működő államtitkár munkáját kabinet segíti, akkor az államtitkár kabinetfőnöke
a) közreműködik az államtitkári döntések előkészítésében, kormányzati megalapozásuk elősegítésében, valamint végrehajtásuk ellenőrzésében,
b) közvetlenül vezeti az államtitkár kabinetjét,
c) feladatai hatékony végrehajtása érdekében folyamatos és közvetlen kapcsolatot tart a minisztérium vezető munkatársaival és a miniszter tanácsadó testületeivel,
d) segíti az államtitkárt a közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységekkel kapcsolatos feladatai ellátásában,
e) közreműködik az államtitkár programjainak szervezésében, miniszteri utasítás szerint a reprezentációs feladatok koordinációjában, segíti az államtitkár munkáját,
f) részt vesz az államtitkári döntések előkészítésében, előzetes politikai egyeztetésében, előzetesen állást foglal a döntéstervezetek társadalompolitikai megalapozottságáról,
g) összehangolja az ágazati civil kapcsolatok működtetését,
h) koordinálja az ágazatot érintő ellenőrzési vizsgálatokat [Állami Számvevőszék (a továbbiakban: ÁSZ), Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: KEHI), Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság, belső ellenőrzés] és vezeti ezek vonatkozásában az ott tett megállapítások, következtetések, javaslatok folyamatos nyilvántartására, a vállalt intézkedések rögzítésére, a határidőre történő megvalósulás nyomon követésére és a felelősök számonkérésére alkalmas nyilvántartást,
(2) Az államtitkári kabinetet vezető kabinetfőnök felett az alapvető munkáltatói jogokat a miniszter, az egyéb munkáltatói jogokat az államtitkár gyakorolja.
(3) Az államtitkár kabinetfőnökét akadályoztatása vagy távolléte esetén – ha nem az államtitkárt vagy a miniszter kabinetfőnökét helyettesítő jogkörében jár el – az államtitkár kabinetjének általa kijelölt kormánytisztviselője helyettesíti.
8. A helyettes államtitkárok
8.1. Általános rendelkezések
30. §14 A minisztériumban
1. jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár,
2. európai uniós ügyekért és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár,
3. gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár,
4. energiaügyi infokommunikációért felelős helyettes államtitkár,
5. stratégiáért felelős helyettes államtitkár,
6. körforgásos gazdaságért felelős helyettes államtitkár,
7. környezetvédelemért felelős helyettes államtitkár,
8. víziközmű-ágazatért felelős helyettes államtitkár,
9. energiapolitikáért felelős helyettes államtitkár,
10. klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár,
11. energiaátmenetért felelős helyettes államtitkár
működik.
31. § (1) A helyettes államtitkár az általa irányított önálló szervezeti egységek feladatkörébe tartozó, valamint a miniszter által meghatározott egyéb ügyekben gondoskodik a minisztérium szakmai álláspontjának kialakításáról, és képviseli azt.
(2) A helyettes államtitkár közvetlenül irányítja a közvetlen alárendeltségébe tartozó önálló szervezeti egységek vezetőinek tevékenységét, ellenőrzi a szakterületén a miniszter irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek, illetve intézmények feladatainak végrehajtását, rendszeresen beszámoltatja ezek vezetőit és meghatározza a tevékenységük irányát.
(3) A helyettes államtitkár feladat- és hatáskörei elsősorban a következők:
1. feladatkörében, illetve megbízás alapján képviseli a minisztériumot,
2. szakterületén – a minisztérium ágazati célkitűzései és jogalkotási, illetve intézményi munkaterve alapján időszerű feladataival összhangban – gondoskodik a feladatok meghatározásáról, számontartásáról, végrehajtásáról, programok, koncepciók kidolgozásáról, megvalósításáról, meghatározza az ehhez szükséges feltételeket,
3. gondoskodik a felelősségi körébe tartozó jogszabályok, döntések szakmai előkészítéséről,
4. az irányítása alá tartozó területeken irányítja és ellenőrzi a jogszabályok, a közjogi szervezetszabályozó eszközök, valamint a miniszter és az államtitkár döntéseinek végrehajtását, és ennek érdekében kezdeményezi a szükséges intézkedéseket,
5. ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel a miniszter, illetve az államtitkár állandó vagy eseti jelleggel megbízza,
6. feladatkörében részt vesz a szakmai, politikai és fejlesztéspolitikai elvek és stratégiák meghatározásában és az ágazati informatikai rendszerek kialakításával, működtetésével és felügyeletével kapcsolatos feladatok ellátásában,
7. irányítja a közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezeti egységek tevékenységét, az általa közvetlenül felügyelt szakterületet, javaslatot tesz az ott felmerült problémák megoldására, meghatározza az aktuális feladatokat, és ellenőrzi a feladatok végrehajtását, a tevékenységét irányító államtitkár útján kezdeményezi más államtitkárok, a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkárok irányítási jogkörébe tartozó döntések meghozatalát, feladatok előkészítését, azok végrehajtásának ellenőrzését,
8. a 7. pontban foglaltaktól eltérően, döntést nem igénylő kérdésekben állásfoglalás kialakítása céljából más helyettes államtitkár vagy államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységet megkereshet, az irányítási jogkört gyakorló helyettes államtitkár egyidejű tájékoztatása mellett,
9. ellátja a fejezet költségvetésének tervezésével, a miniszter rendelkezési jogkörébe tartozó fejezetek költségvetési beszámolójának készítésével és végrehajtásával, valamint az igazgatási költségvetés készítésével és beszámolójának végrehajtásával kapcsolatos, jogszabályban és közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott – feladatkörébe tartozó – feladatokat, részt vesz a költségvetési tervjavaslatok szakmai tartalmának meghatározásában, az egyes szakmai programok számszaki megalapozásában,
10. részt vesz a szakmai kezelésébe tartozó előirányzatok felhasználásával, kezelésével és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok ellátásában,
11. a hatáskörébe tartozó feladatok előkészítése kapcsán gondoskodik a civil társadalmi, szakmai kapcsolatok működtetéséről,
12. szakterülete tekintetében ellátja a miniszter által irányított, felügyelt intézményekkel kapcsolatosan a miniszteri munkáltatói jogkörök gyakorlásával összefüggő tájékoztatási, kiértesítési feladatokat,
13. a szakterületét érintően ellátja a szakképzésről szóló törvényben a Kormány ágazatért felelős tagja számára meghatározott feladatokat,
14. együttműködik a közigazgatási államtitkárral a minisztérium belső kontrollrendszerének kialakításában és működtetésében, valamint a belső kontrollrendszer alrendszerét képző integritásirányítási rendszer kialakításában és működtetésében, továbbá a szakterülete tekintetében gyakorolja az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti, az integritás tanácsadó kijelöléséhez és a kijelölés visszavonásához kapcsolódóan a miniszterhez mint a felettes szerv vezetőjéhez telepített előzetes, írásbeli egyetértési jogkört,
15. a szakterülete tekintetében ellátja a vámmentes vámeljárás végrehajtásának részletes szabályairól szóló NGM rendelet szerinti, a vámmentes vámkezelésre jogosító engedély kiadásához kapcsolódóan a miniszterhez telepített tájékoztatási feladatokat,
16.15 szakterületén biztosítja a statisztikai adatgyűjtéssel, adatszolgáltatással, a statisztikai rendszer működtetésével kapcsolatos feladatok ellátását, ideértve az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program (a továbbiakban: OSAP) adatfelvételére vonatkozó szakmai koordinációs feladatokat is,
17. gondoskodik az általa irányított önálló szervezeti egységek reprezentációs és protokoll-, valamint rendezvényszervezési feladatainak miniszteri utasítás szerinti ellátásáról,
18. gondoskodik szervezeti egységeit illetően az Ideiglenes Külföldi Kiküldetési Terve és a Rendezvényterve miniszteri utasítás szerinti formában és határidőben történő elkészítéséről, és annak féléves felülvizsgálatáról.
8.2. Jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár
32. § (1) A jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár jogszabály és közjogi szervezetszabályozó eszköz előkészítésével kapcsolatos feladatkörében
a) koordinálja a minisztériumi jogalkotási munkaterv előkészítését,
b) érvényesíti a szakmai irányítási jogkörben hozott döntések végrehajtását, valamint a minisztériumi szervezeti egységek összehangolt működését, az érintett minisztériumokkal történő egyeztetés körében ellátja a jogszabályok egységes szempontok alapján történő előkészítését a feladatköre szerint illetékes helyettes államtitkárral együttműködve,
c) koordinálja a minisztérium szervezeti és működési szabályzatának előkészítését,
d) a feladatellátáshoz szükséges kormányzati és minisztériumi vezetői döntésekről rendszeresen tájékoztatja az irányítása alá tartozó szervezeti egységek vezetőit,
e) bármely önálló szervezeti egységet a feladatkörébe tartozó jogalkotási feladattal kapcsolatos ügyben feladat elvégzésére vagy jelentéstételre utasíthat,
f) elősegíti a közigazgatási államtitkár 10. §-ban meghatározott feladatainak ellátását.
(2) A jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár koordinációs feladatkörében
a) gondoskodik a szakmai vezetői értekezlet előkészítéséről és lebonyolításáról,
b) gondoskodik a más tárcáktól érkező kormány-előterjesztések tárcán belüli egyeztetéséről, egységes tárcavélemény kialakításáról, ellenőrzi az észrevételezési és véleményezési határidők megtartását, indokolt esetben kezdeményezi a határidő-módosítást, kiadmányozza a kormányzati döntés-előkészítés során adott tárcaészrevételt,
c) felel a minisztérium szervezeti egységeinek a kormányzati döntéshozatali fórumokkal kapcsolatos feladatai összehangolásáért, kijelöli a felkészítő anyagok előkészítéséért felelős szervezeti egységet,
d) nyilvántartja a jogszabályokban, a közjogi szervezetszabályozó eszközökben, a Kormány ülésein és munkatervében, a jogalkotási munkatervben és a miniszteri, közigazgatási államtitkári döntésekben előírt határidős feladatok végrehajtását, miniszteri döntés hiányában véleményeltérés esetén – a közigazgatási államtitkár döntése alapján – kijelöli a feladatokat végrehajtó szervezeti egységeket és határidőket, valamint figyelemmel kíséri a feladatok végrehajtását,
e) gondoskodik a minisztériumba érkező, több ágazati államtitkár feladatkörét érintő írásbeli megkeresésre adott válaszlevelek előkészítéséről,
f) felelős a minisztérium és a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (a továbbiakban: KEF), illetve a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: NISZ Zrt.) közötti kapcsolattartásért, valamint ennek keretében a minisztérium érdekeinek képviseletéért,
g) gondoskodik az Integrált Jogalkotási Rendszerrel összefüggő szervezeti adminisztrációs feladatok koordinálásáról.
(3) A jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár biztonsági feladatkörében
a) gondoskodik a minisztérium belső informatikai feladatainak ellátásáról, elősegíti a minisztérium ágazati informatikai feladatainak ellátását,
b) gondoskodik a minisztérium feladatkörét érintően a biztonsági ügyeletre, az ágazati honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatokra vonatkozó szabályok, az ágazati létfontosságú rendszerek és létesítmények kijelölésére vonatkozó jogszabályok szakmai javaslatának elkészítéséről és a kapcsolódó feladatok ellátásáról,
c) irányítja a minisztérium iratkezelési tevékenységét,
d) gondoskodik a minisztérium iratkezelési szabályzatának elkészítéséről és karbantartásáról.
(4) A jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár előzetesen véleményezi a miniszter és a közigazgatási államtitkár által kiadmányozott ügyiratokat.
33. § A jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár irányítja
b) az Igazgatási és Biztonsági Főosztály és
c) a Koordinációs Főosztály
vezetőjének tevékenységét.
34. § (1) A jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
(2) A jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár irányítja titkársága vezetőjének tevékenységét.
(3) A jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkárt – ha nem a közigazgatási államtitkárt helyettesítő jogkörében jár el – akadályoztatása vagy távolléte esetén a Jogi Főosztály vezetője, együttes távollétük vagy akadályoztatásuk esetén a Koordinációs Főosztály vezetője, együttes távollétük vagy akadályoztatásuk esetén az Igazgatási és Biztonsági Főosztály vezetője helyettesíti. A jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár hatáskörét a tisztség betöltetlensége esetén a Jogi Főosztály vezetője gyakorolja.
8.3. Az európai uniós ügyekért és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár
35. § (1) Az európai uniós ügyekért és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár nemzetközi feladatkörében
a) fenntartja és fejleszti a minisztérium nemzetközi kapcsolatrendszerét, koordinálja a minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi tevékenységet, a két- és többoldalú nemzetközi kapcsolatoknak a minisztérium érdekeinek megfelelő alakítását,
b) koordinálja a két- és többoldalú nemzetközi egyezmények és megállapodások alapján létrehozott közös testületek működtetését,
c) részt vesz a szakattaséi hálózat beszámoltatásában,
d) a Külgazdasági és Külügyminisztériummal együttműködve rendszeres kapcsolatot tart a társadalmi, nemzetközi kapcsolatok szempontjából kiemelkedő fontosságú országokban működő magyar képviseletekkel, illetve ezen országok Magyarországon működő képviseleteivel,
e) együttműködik a partnerországokban a felelős főhatóságokkal, a Budapesten akkreditált külképviseletekkel és a külföldön működő magyar képviseletekkel, valamint a határon túli magyarok szakmai szervezeteivel,
f) gondoskodik a nemzetközi kapcsolatokban a minisztérium képviseletének biztosításáról, koordinálja a minisztériumi képviseletet a kétoldalú kormányközi, gazdasági és egyéb vegyes bizottságokban, közreműködik a munkaprogramok kialakításában és megvalósításában,
g) közreműködik a kormány- és tárcaközi egyezmények és megállapodások, valamint más két- és többoldalú együttműködési dokumentumok létrehozásában,
h) nyomon követi a nemzetközi kötelezettségek végrehajtását,
i) közreműködik a minisztérium vezetőinek nemzetközi tárgyalásait előkészítő szakmai anyagok és tárgyalási javaslatok összeállításában, gondoskodik a tárgyalási eredmények dokumentálásáról és utógondozásáról,
j) közreműködik a minisztériumi álláspont kialakításában a nemzetközi kapcsolatokat érintő kormány-előterjesztések és más tervezetek tárgyában,
k) nemzetközi koordinációs bizottságot szervez a minisztérium nemzetközi feladatainak relációs és szakmai szempontú összehangolására,
l) ellátja a nemzetközi szervezetekben való tagságból eredő kötelezettségekkel, a nemzetközi szakmai együttműködéssel összefüggő feladatokat,
m) javaslatot tesz a minisztérium stratégiájának nemzetközi kapcsolatokat érintő elemeire.
(2) Az európai uniós ügyekért és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár európai uniós feladatkörében
a) ellátja a minisztérium képviseletét a minisztériumok európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkárainak részvételével működő EKTB ülésein,
b) gondoskodik az államtitkári szintű EKTB ülések előkészítésével és működésével összefüggő feladatok ellátásáról,
c) fenntartja és fejleszti a minisztérium európai uniós kapcsolatrendszerét, koordinálja a minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó európai uniós tevékenységet,
d) részt vesz a szakattaséi hálózat beszámoltatásában,
e) koordinálja a Magyarország Európai Unió mellett működő Állandó Képviseletére kihelyezésre kerülő szakdiplomaták szakmai irányításával, felkészítésével, tevékenységük ellenőrzésével és értékelésével kapcsolatos feladatokat,
f) gondoskodik az európai uniós kapcsolatokban a minisztérium képviseletének biztosításáról,
g) nyomon követi az európai uniós tagságból származó kötelezettségek végrehajtását,
h) közreműködik a minisztérium vezetőinek európai uniós tárgyalásait előkészítő szakmai anyagok és tárgyalási javaslatok összeállításában, gondoskodik a tárgyalási eredmények dokumentálásáról és utógondozásáról,
i) közreműködik a minisztériumi álláspont kialakításában az európai uniós kapcsolatokat érintő kormány-előterjesztések és más tervezetek tárgyában,
j) ellátja az európai uniós szervezetekben való tagságból eredő kötelezettségekkel, szakmai együttműködéssel összefüggő feladatokat.
36. § (1) Az európai uniós ügyekért és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár irányítja
a) a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya és
b) az Európai Uniós Főosztály
vezetőjének tevékenységét.
(2) Az európai uniós ügyekért és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
(3) Az európai uniós ügyekért és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár irányítja titkársága vezetőjének tevékenységét.
(4) Az európai uniós ügyekért és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkárt – ha nem a közigazgatási államtitkárt helyettesítő jogkörében jár el – akadályoztatása vagy távolléte esetén az Európai Uniós Főosztály vezetője helyettesíti. Az európai uniós ügyekért és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár hatáskörét a tisztség betöltetlensége esetén az Európai Uniós Főosztály vezetője gyakorolja.
8.4. A gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár
37. § A gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár felel
a) a minisztérium – mint költségvetési fejezet – kezelésében lévő fejezeti és központi kezelésű előirányzatok működtetése finanszírozási feltételeinek biztosításáért, a gazdálkodás szabályainak megtartásáért,
b) a minisztérium – mint irányító, illetve felügyeleti szerv – gazdálkodással összefüggő feladatai ellátásának irányításáért, koordinálásáért és végrehajtásáért, a kapcsolódó pénzügyi és számviteli információs rendszer működtetéséért, valamint a miniszter irányítása, illetve felügyelete alá tartozó központi költségvetési szervek költségvetési-gazdálkodási, tervezési és beszámolási tevékenysége ellátásának irányításáért,
c) mint – a KNPA kivételével – a minisztérium gazdasági vezetője, a minisztérium – mint központi költségvetési szerv – gazdálkodási tevékenységének megszervezéséért, irányításáért, valamint az államháztartásról és a számvitelről szóló jogszabályoknak, továbbá a minisztérium szabályzatainak előírásai szerinti és a minisztérium nevében történő és hatáskörébe utalt kötelezettségvállalások, szerződéskötések tekintetében az egyes gazdálkodási jogkörök gyakorlásáért és szabályszerűségéért,
d) a minisztérium hatósági jellegű feladataival összefüggő bevételek, így különösen az igazgatási-szolgáltatási díj, a felügyeleti díj, a bírságbevételek beszedéséért, továbbá a kapcsolódó díjrendeletek összeállításához szükséges díjszámítással kapcsolatos feladatok és költségalapú elemzések elkészítéséért, új díjtételek megállapításáért,
e) a minisztérium által elnyert európai uniós, egyéb külföldi és hazai támogatású pályázatokhoz kapcsolódó pénzügyi folyamatokért,
f) a minisztérium működéséhez szükséges munkakörnyezet biztosításához kapcsolódóan az igazgatási forrás terhére történő pénzügyi kötelezettségvállalással járó igények – különösen megállapodáson felüli eszközbeszerzések, ingatlanbérlés, a KEF-fel, valamint a NISZ Zrt.-vel kötendő szerződések – teljesítéséért, a kötelezettségvállalások dokumentumainak előkészítéséért.
38. § A gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár irányítja
a) a Költségvetési Főosztály,
b) a Gazdálkodási Főosztály
vezetőjének tevékenységét.
39. § (1) A gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
(2) A gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.
40. § A gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkárt – ha nem a közigazgatási államtitkárt helyettesítő jogkörében jár el – akadályoztatása vagy távolléte esetén a Gazdálkodási Főosztály vezetője, együttes akadályoztatásuk vagy távollétük esetén a Költségvetési Főosztály vezetője helyettesíti. A gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár hatáskörét a tisztség betöltetlensége esetén a Gazdálkodási Főosztály vezetője gyakorolja.
8.5. Az energiaügyi infokommunikációért felelős helyettes államtitkár
41. § (1) Az energiaügyi infokommunikációért felelős helyettes államtitkár az ágazati szakterületekkel együttműködésben a minisztérium bányászati ügyekért, energiapolitikáért, környezetvédelemért, körforgásos gazdaságra történő átállásért és a termékértéklánc-felügyeletért, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási és szolgáltatási díj megállapításáért, a hulladékgazdálkodásért, a hulladékgazdálkodás felügyeletéért, a körforgásos gazdasághoz és a hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódóan a fenntartható fejlődési feladatok összehangolásáért, víziközmű-szolgáltatásért, valamint a nemzeti közműszolgáltatásokért való felelőssége (e § alkalmazásában a továbbiakban: ágazatok) keretében kidolgozza az ezen ágazatokat érintő infokommunikációs infrastruktúra-fejlesztési javaslatokat, valamint szolgáltatási stratégiát, ehhez kapcsolódó programok kidolgozására tesz javaslatot, illetve koordinálja e programok végrehajtását.
(2) Az energiaügyi infokommunikációért felelős helyettes államtitkár az (1) bekezdés szerinti feladatai keretében
a) az ágazati felelőssel együttműködésben kidolgozza a minisztérium felelősségi körébe tartozó ágazati infokommunikációs stratégiákat,
b) az ágazati infokommunikációs stratégiák megvalósítására fejlesztési programokat, fejlesztési konstrukciókat dolgoz ki, illetve az ágazati szakterületek által készített, az ágazatok infokommunikációs tartalmú előterjesztéseiről, programjairól, fejlesztési konstrukcióikról véleményt nyilvánít, ezek infokommunikációs megfelelőségével kapcsolatban egyetértési jogot gyakorol és javaslatot tesz a miniszter felé,
c) a minisztérium, a minisztérium által irányított költségvetési szervek, valamint a minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaságok infokommunikációs tárgyú beszerzései tekintetében – miniszteri utasításban meghatározott eljárásban – jóváhagyási jogot gyakorol,
d) nyomon követi az infokommunikációs tárgyú fejlesztések megvalósítását, ennek érdekében jogosult felvilágosítást kérni a minisztérium ágazati vezetőitől, a minisztérium által irányított költségvetési szervek, valamint a minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaságok vezetőitől, ennek érdekében munkacsoport hozhat létre,
e) az infokommunikációs tárgyú fejlesztési programok végrehajthatóságának biztosítása érdekében szervezeti és személyi javaslatot fogalmaz meg a közigazgatási államtitkár részére,
f) miniszteri utasításban meghatározott módon egyetértési jogot gyakorol a minisztérium irányítása alatt álló költségvetési szervek, valamint a minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaságok informatikai vezetőnek kinevezésével kapcsolatban,
g) közreműködik az energiaügyi ágazati infokommunikációs fejlesztésekhez kapcsolódó szabályozási környezet kialakításában,
h) szavazó jogú tagként részt vesz a minisztérium képviseletében a DIMOP Plusz Monitoring Bizottságban, érintettség esetén részt vesz az RRF, a KEHOP Plusz, valamint a GINOP Plusz koordinációs és döntéshozó fórumain,
i) képviseli a minisztériumot az energiaügyi ágazati infokommunikációt érintő európai uniós és nemzetközi fórumokon,
j) képviseli a minisztériumot a Nemzeti Kiberbiztonsági Koordinációs Tanácsban, koordinálja a minisztérium ágazati felelősségébe tartozó kiberbiztonsági tevékenységeket,
k) a minisztérium irányítása alatt álló ágazatok tekintetében javaslatot tesz az ágazati adatvagyon-gazdálkodás rendszerére, javaslatot terjeszthet elő a minisztérium által felügyelt adatvagyon hasznosítására,
l) közreműködik a Modern Városok Program, a Magyar Falu Program, valamint egyes, településfejlesztési programok minisztériumot érintő, energiaügyi infokommunikációs feladatainak szakpolitikai előkészítésében, véleményezésében,
m) az e bekezdés szerinti feladatai ellátása során gondoskodik az informatikáért felelős miniszterrel való szakmai együttműködés koordinációjáról.
42. § Az energiaügyi infokommunikációért felelős helyettes államtitkár irányítja
a) az Energiaügyi Infokommunikációs Stratégia Főosztálya,
b) az Energiaügyi Infokommunikációs Fejlesztések Koordinációs Főosztálya
vezetőjének tevékenységét.
43. § (1) Az energiaügyi infokommunikációért felelős helyettes államtitkár feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
(2) Az energiaügyi infokommunikációért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.
44. § Az energiaügyi infokommunikációért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása vagy távolléte esetén az Energiaügyi Infokommunikációs Stratégia Főosztálya vezetője, együttes távollétük vagy akadályoztatásuk esetén az Energiaügyi Infokommunikációs Fejlesztések Koordinációs Főosztálya vezetője helyettesíti. Az energiaügyi infokommunikációért felelős helyettes államtitkár hatáskörét a tisztség betöltetlensége esetén az Energiaügyi Infokommunikációs Stratégia Főosztálya vezetője gyakorolja.
8.6. Stratégiáért felelős helyettes államtitkár
45. § A stratégiáért felelős helyettes államtitkár
a) felügyeli a minisztérium kiemelt stratégiai projektjeinek megvalósulását,
b) felügyeli a minisztérium kiemelt stratégiai projektjeinek működését,
c) kezdeményezheti a minisztérium kiemelt stratégiai projektjeinek végrehajtásáért felelősök összehívását,
d) gondoskodik a minisztérium kiemelt stratégiai projektjei keretében döntések és javaslatok érvényesítéséről,
e) stratégiai jelentőségű témák vonatkozásában intézkedik a döntések előkészítését segítő, társadalmi hatásokat vizsgálófelmérések, adatgyűjtések, összehasonlító elemzések elkészítéséről,
f) véleményezi a miniszter számára a kormányzati előterjesztéseket a kormányzati stratégiai célkitűzésekhez való hozzájárulásuk szempontjából,
g) javaslatot tesz a több szakpolitikai területet, illetve a minisztérium egészét érintő stratégiai tervezés összehangolására és elemzésére,
h) gondoskodik a minisztérium által előkészített és előterjesztett, átfogó nemzetstratégiai jelentőségű kormányzati és miniszteri döntések megvalósulásáról,
i) javaslatot fogalmaz meg a miniszter által irányított szervezeti egységek és háttérintézmények stratégiai dokumentumai és kezdeményezései kapcsán,
j) javaslatot fogalmaz meg a stratégiai partnerségi megállapodásokkal kapcsolatos miniszteri döntésekhez,
k) javaslatot terjeszthet elő a stratégiai irányítási eszközök minisztériumon belüli alkalmazására,
l) javaslatot terjeszthet elő a minisztérium által felügyelt adatvagyon hasznosítására,
m) munkája során kapcsolatot tart a stratégiai tervezéssel és elemzéssel foglalkozó minisztériumi szervezeti egységekkel, kormányzati szervekkel és kutatóintézetekkel.
46. § A stratégiáért felelős helyettes államtitkár irányítja a Stratégiai Főosztály vezetőjének tevékenységét.
47. § (1) A stratégiáért felelős helyettes államtitkár munkájának segítése és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
(2) A stratégiáért felelős helyettes államtitkár közvetlenül irányítja a titkársága vezetőjének a tevékenységét.
48. § A stratégiáért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása vagy tartós távolléte esetén a Stratégiai Főosztály vezetője, együttes távollétük vagy akadályoztatásuk esetén a Stratégiáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság vezetője helyettesíti. A stratégiáért felelős helyettes államtitkár hatáskörét a tisztség betöltetlensége esetén a Stratégiai Főosztály vezetője gyakorolja.
8.7. Körforgásos gazdaságért felelős helyettes államtitkár
49. § (1) A körforgásos gazdaságért felelős helyettes államtitkár
a) gondoskodik a hulladékgazdálkodási területhez tartozó hazai, európai uniós és nemzetközi feladatok ellátására vonatkozó szabályozás előkészítéséről,
b) felel az Országos Gyűjtési és Hasznosítási Terv és az Országos Hulladékgazdálkodási Terv elkészítéséért, gondoskodik azok végrehajtásáról,
c) gondoskodik a hulladékgazdálkodással összefüggő közszolgáltatások szabályozásával és gazdasági eszközeivel, valamint fejlesztésével kapcsolatos szakterületi feladatok ellátásáról,
d) felel a hatáskörébe utalt hazai és európai uniós fejlesztéspolitikai eszközök fejlesztéspolitikával összefüggő jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök előkészítéséért,
e) közreműködik a fejlesztési programok népszerűsítésében,
f) a klímapolitikáért felelős helyettes államtitkárral és az energiapolitikáért felelős helyettes államtitkárral együttműködésben gondoskodik a hulladékgazdálkodással összefüggésben a megújuló energiaforrások hasznosítására, az energiahatékonyság és energiatakarékosság fokozására vonatkozó programok és projektek tervezéséről, és saját hatáskörben gondoskodik ezek kidolgozásáról, működtetéséről és végrehajtásáról,
g) a feladatkörébe utalt ügyekben közreműködik az európai uniós programok tervezésében és végrehajtásában,
h) közreműködik a 2023. július 1-jétől az állam kizárólagos gazdasági tevékenységébe tartozó hulladékgazdálkodási feladatok ellátását szolgáló rendszer szakmai állásfoglalásának kialakításában,
i) gondoskodik a hulladékgazdálkodási hatósági feladatok ellátásáról,
j) ellátja az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátására kötött koncessziós szerződéssel kapcsolatban az állam feladatait, valamint a közfeladathoz kapcsolódóan jogszabályban a miniszter részére megállapított feladatokat.
(2) A körforgásos gazdaságért felelős helyettes államtitkár irányítja
a) a Hulladékgazdálkodási és Koncessziós Főosztály,
b) a Kiemelt Hulladékáramok Főosztály,
c) a Körforgásos Gazdaság Végrehajtási Főosztály,
d) a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Hatósági Főosztály és
e) a Hulladékfelszámolási, Elemzési és Képzési Főosztály
vezetőjének tevékenységét.
50. § (1) A körforgásos gazdaságért felelős helyettes államtitkár feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
(2) A körforgásos gazdaságért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.
51. § A körforgásos gazdaságért felelős helyettes államtitkárt – ha nem a környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkárt helyettesítő jogkörében jár el – akadályoztatása vagy távolléte esetén a Körforgásos Gazdaságért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság vezetője, együttes távollétük vagy akadályoztatásuk esetén a Hulladékgazdálkodási és Koncessziós Főosztály vezetője helyettesíti. A körforgásos gazdaságért felelős helyettes államtitkár hatáskörét a tisztség betöltetlensége esetén a Körforgásos Gazdaságért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság vezetője gyakorolja.
8.8. Környezetvédelemért felelős helyettes államtitkár
52. § (1) A környezetvédelemért felelős helyettes államtitkár felelős
a) az európai uniós tagságból és a hazai jogszabályi előírásokból fakadó környezetvédelmi feladatok ellátásáért,
b) a környezetirányítási rendszerekkel és környezetvédelmi szempontú termékminősítéssel kapcsolatos – a miniszter hatáskörébe tartozó – feladatok irányításáért és ellátásáért,
c) a környezetvédelmi érdekek és a felmerülő környezeti szempontok minisztériumon belüli képviseletéért,
d) a környezetvédelmi hatósági feladatok szakmai koordinációjának ellátásáért, az éves környezetvédelmi hatósági ellenőrzési program összeállításáért,
e) a fenntartható fejlődési stratégia kidolgozásáért, a fenntartható fejlesztési célok megvalósításáért.
(2) A környezetvédelemért felelős helyettes államtitkár feladatkörébe utalt ügyekben közreműködik az európai uniós programok tervezésében.
(3) A környezetvédelemért felelős helyettes államtitkár vezeti az Országos Levegőterhelés-csökkentési Program Tárcaközi Bizottságot, amely felelős az Országos Levegőterhelés-csökkentési Program kidolgozásának és rendszeres aktualizálásának koordinálásáért, valamint nyomon követi az egyes intézkedések megvalósítását és hatásait.
(4) A környezetvédelemért felelős helyettes államtitkár irányítja
a) a Környezetmegőrzési Főosztály,
b) a Környezetfejlesztési és –stratégiai Főosztály és
c) a Környezettechnológiai és Kármentesítési Főosztály
vezetőjének tevékenységét.
53. § (1) A környezetvédelemért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
(2) A környezetvédelemért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.
54. § A környezetvédelemért felelős helyettes államtitkárt – ha nem a környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkárt helyettesítő jogkörében jár el – akadályoztatása vagy távolléte esetén a Környezetmegőrzési Főosztály vezetője, együttes távollétük vagy akadályoztatásuk esetén a Környezetfejlesztési és –stratégiai Főosztály vezetője helyettesíti. A környezetvédelemért felelős helyettes államtitkár hatáskörét a tisztség betöltetlensége esetén a Környezetmegőrzési Főosztály vezetője gyakorolja.
8.9.16 A víziközmű-ágazatért felelős helyettes államtitkár
55. § (1) A víziközmű-ágazatért felelős helyettes államtitkár
a) gondoskodik a víziközmű-szolgáltatási területhez tartozó hazai, európai uniós és nemzetközi feladatok ellátására vonatkozó szabályozás előkészítéséről,
b) gondoskodik a víziközmű-szolgáltatás szabályozásával és gazdasági eszközeivel, valamint fejlesztésével kapcsolatos szakterületi feladatok ellátásáról,
c) felel a hatáskörébe utalt hazai és európai uniós fejlesztéspolitikai eszközök fejlesztéspolitikával összefüggő jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök előkészítéséért,
d) közreműködik a fejlesztési programok népszerűsítésében,
e) a klímapolitikáért felelős helyettes államtitkárral és az energiapolitikáért felelős helyettes államtitkárral együttműködésben gondoskodik a víziközmű-szolgáltatással összefüggésben a megújuló energiaforrások hasznosítására, az energiahatékonyság és energiatakarékosság fokozására vonatkozó programok és projektek tervezéséről, és saját hatáskörben gondoskodik ezek kidolgozásáról, működtetéséről és végrehajtásáról,
f) a feladatkörébe utalt ügyekben közreműködik az európai uniós programok tervezésében és végrehajtásában,
g) felel a víziközmű-szolgáltatáshoz kapcsolódó technológiák felkutatásáért és alkalmazásának elősegítéséért,
h) közreműködik a víziközmű-szolgáltatás fenntartható működésének biztosításában.
(2) A víziközmű-ágazatért felelős helyettes államtitkár irányítja
a) a Víziközmű Fejlesztési és Projekt Főosztály és
b) a Víziközmű Szolgáltatáskoordinációs Főosztály
vezetőjének tevékenységét.
56. § (1) A víziközmű-ágazatért felelős helyettes államtitkár feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
(2) A víziközmű-ágazatért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.
57. § A víziközmű-ágazatért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása vagy távolléte esetén a Víziközmű-ágazatért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság vezetője, együttes távollétük vagy akadályoztatásuk esetén a Víziközmű Fejlesztési és Projekt Főosztály vezetője helyettesíti. A víziközmű-ágazatért felelős helyettes államtitkár hatáskörét a tisztség betöltetlensége esetén a Víziközmű-ágazatért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság vezetője gyakorolja.
8.10. Az energiapolitikáért felelős helyettes államtitkár
58. § (1) Az energiapolitikáért felelős helyettes államtitkár ellátja
a) a földgáz- és villamosenergia-ellátással és -ellátásbiztonsággal, -szabályozással, hazai, európai uniós és nemzetközi feladatok ellátásával,
b) a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezésével, az üzemanyagok minősítésének és forgalmazásának energiapolitikai vonatkozású szabályozásával, hazai, európai uniós és nemzetközi feladatok ellátásával,
c) valamennyi szénellátással összefüggő szabályozási, engedélyezési, hazai, európai uniós és nemzetközi feladatok ellátásával,
d) az időjárásfüggő megújuló energiaforrások hasznosításához tartozó hazai, európai uniós és nemzetközi feladatok ellátásával, szabályozásával,
e) az elektromobilitással, valamint annak infrastruktúrájával
kapcsolatos, energiapolitikai szakterületet érintő minisztériumi feladatokat.
(2) Az energiapolitikáért felelős helyettes államtitkár közreműködik a Modern Városok Program, a Magyar Falu Program, valamint egyes, településfejlesztési programok minisztériumot érintő energiapolitikai feladatainak szakpolitikai előkészítésében, véleményezésében.
(3) Az energiapolitikáért felelős helyettes államtitkár ellátja a képviseletet a Nemzetközi Energia Ügynökség Kormányzótanácsban (IEA).
59. § Az energiapolitikáért felelős helyettes államtitkár irányítja
a) a Földgáz, Kőolaj és Szén Főosztály és
b) a Villamosenergia Főosztály
vezetőjének tevékenységét.
60. § Az energiapolitikáért felelős helyettes államtitkár ellátja az EKTB Energia szakértői csoport vezetését.
61. § (1) Az energiapolitikáért felelős helyettes államtitkár feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
(2) Az energiapolitikáért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.
62. § Az energiapolitikáért felelős helyettes államtitkárt – ha nem az energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkárt helyettesítő jogkörében jár el – akadályoztatása vagy távolléte esetén a Földgáz, Kőolaj és Szén Főosztály vezetője, együttes akadályoztatásuk vagy távollétük esetén az Energiapolitikáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság vezetője helyettesíti. Az energiapolitikáért felelős helyettes államtitkár hatáskörét a tisztség betöltetlensége esetén a Földgáz, Kőolaj és Szén Főosztály vezetője gyakorolja.
8.11. A klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár
63. § A klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár
a) gondoskodik az energiahatékonyság és energiatakarékosság fokozására vonatkozó stratégiák kidolgozásáról és azok végrehajtásáról,
b) gondoskodik a klímapolitikai stratégiák kidolgozásáról és végrehajtásáról,
c) a Végrehajtási Főosztállyal együttműködve gondoskodik az energiahatékonyság és energiatakarékosság fokozására vonatkozó programok és projektek tervezéséről, és saját hatáskörben gondoskodik ezek szakmapolitikai tervezéséről, és figyelemmel kíséri azok kidolgozását, működtetését és végrehajtását,
d) gondoskodik a klímapolitikai területhez, valamint az energiahatékonysági területhez tartozó hazai, európai uniós és nemzetközi feladatok ellátásáról, valamint a vonatkozó szabályozás előkészítéséről,
e) a nemzetközi és európai uniós emisszió-kereskedelmi rendszerhez kapcsolódóan ellátja a miniszter feladatkörébe utalt feladatokat, amelyek keretében elvégzi a nemzetközi és uniós emisszió-kereskedelmi rendszernek megfelelő jogszabályi harmonizációt,
f) a magyar állam nevében gondoskodik a kibocsátási jogosultságok európai uniós és nemzetközi elszámolásával kapcsolatos tagállami jelentések megtételéről, illetve ellátja a kibocsátási jogosultságokkal, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb európai uniós és nemzetközi tagállami jelentéstételi feladatokat,
g) közreműködik a 2021–2027. közötti időszakban az operatív programok klímapolitikai szakpolitikai felelősségéből adódó szakmai feladatokban,
h) közreműködik a Zöld Busz Program megvalósításából fakadó feladatok ellátásában,
i) felel az üvegházhatású gáz kibocsátási jogosultságok értékesítéséből származó bevételnek a minisztérium hatáskörébe utalt felhasználására vonatkozó szabályozás előkészítéséért, valamint közreműködik a bevételek mitigációs, adaptációs és szemléletformálási célú felhasználásában,
j) közreműködik a Modern Városok Program, a Magyar Falu Program, valamint egyes, településfejlesztési programok minisztériumot érintő klímapolitikai feladatainak szakpolitikai előkészítésében, szakmai véleményezésében; ellátja a felelősségi körébe utalt konkrét projektekhez és támogatási programokhoz kapcsolódó tervezési, előkészítési, koordinációs, ellenőrzési, beszámoltatási és adatszolgáltatási feladatokat,
k)17 együttműködik a körforgásos gazdaságért felelős helyettes államtitkárral és a víziközmű-ágazatért felelős helyettes államtitkárral a kiemelt infrastruktúrákkal (víziközmű-szolgáltatás, hulladékgazdálkodás) összefüggésben az energiahatékonyság és energiatakarékosság fokozására vonatkozó programok és projektek tervezésében.
64. § A klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár irányítja
a) az Energiahatékonysági Főosztály,
b) a Klímapolitikai Főosztály, valamint
c) a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság
vezetőjének tevékenységét.
65. § A Nemzeti Klímavédelmi Hatóság hatósági feladatellátása körében nem utasítható. A Nemzeti Klímavédelmi Hatóság hatáskörébe tartozó hatósági döntéseket a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság vezetője kiadmányozza.
66. § (1) A klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
(2) A klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.
67. § A klímapolitikáért felelős helyettes államtitkárt – ha nem az energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkárt helyettesítő jogkörében jár el – akadályoztatása vagy távolléte esetén a Klímapolitikáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság vezetője, együttes távollétük vagy akadályoztatásuk esetén a Klímapolitikai Főosztály vezetője helyettesíti. A klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár hatáskörét a tisztség betöltetlensége esetén a Klímapolitikáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság vezetője gyakorolja.
8.12. Az energiaátmenetért felelős helyettes államtitkár
68. § Az energiaátmenetért felelős helyettes államtitkár ellátja
a) a Nemzeti Energiastratégia kidolgozásával, felülvizsgálatával és végrehajtásával,
b) az ásványvagyon-gazdálkodással kapcsolatos koncepciók kidolgozásával, felülvizsgálatával és végrehajtásával,
c) a bányászatra vonatkozó szabályozással és döntés-előkészítéssel,
d) valamennyi tiszta, illetve alternatív közlekedési üzemanyaggal, energiahordozóval, energiatermelővel összefüggő szabályozási, engedélyezési, hazai, európai uniós és nemzetközi feladatok ellátásával,
e) a nukleáris energia békés célú felhasználásával összefüggő szabályozási, engedélyezési, hazai, európai uniós és nemzetközi feladatok ellátásával,
f) a hazai energia és klímapolitikai döntések előkészítéséhez szükséges elemzési és tervezési feladatokkal,
g) a 2021–2027 közötti időszakban az operatív programok klímapolitikai szakpolitikai felelősségéből adódó szakmai feladatokkal,
h) a Modern Városok Program, a Magyar Falu Program, valamint egyes, településfejlesztési programok klímapolitikai feladatainak szakpolitikai előkészítésével, szakmai véleményezésével,
i) a felelősségi körébe utalt konkrét projektekhez és támogatási programokhoz kapcsolódó tervezési, előkészítési, koordinációs, ellenőrzési, beszámoltatási és adatszolgáltatással,
j)18 a körforgásos gazdaságért felelős helyettes államtitkárral, valamint a víziközmű-ágazatért felelős helyettes államtitkárral együttműködve a kiemelt infrastruktúrákkal (víziközmű-szolgáltatás, hulladékgazdálkodás) összefüggésben az energiahatékonyság és energiatakarékosság fokozására vonatkozó programok és projektek tervezésével
kapcsolatos szakterületet érintő minisztériumi feladatokat.
69. § Az energiaátmenetért felelős helyettes államtitkár irányítja
a) a Nukleáris Energia Főosztály,
b) a Tervezési, Programozási és Innovációs Főosztály és
c) a Geotermia és Ásványvagyon Főosztály
vezetőjének tevékenységét.
70. § (1) Az energiaátmenetért felelős helyettes államtitkár feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
(2) Az energiaátmenetért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.
71. § Az energiaátmenetért felelős helyettes államtitkárt – ha nem az energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkárt helyettesítő jogkörében jár el – akadályoztatása vagy távolléte esetén a Tervezési, Programozási és Innovációs Főosztály vezetője, együttes akadályoztatásuk vagy távollétük esetén az Energiaátmenetért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság vezetője helyettesíti. Az energiaátmenetért felelős helyettes államtitkár hatáskörét a tisztség betöltetlensége esetén a Tervezési, Programozási és Innovációs Főosztály vezetője gyakorolja.
72. § (1) A minisztériumban működő miniszteri biztosok tevékenységét – a kinevezésükre vonatkozó miniszteri utasításnak megfelelően – a miniszter irányítja.
(2) A miniszteri biztos – megbízatásának keretei között – felel a feladatkörébe tartozó jogszabálytervezetek és vezetői döntések szakmai előkészítéséért és végrehajtásáért, összehangolja az abban közreműködő szervezeti egységek munkáját, ellenőrzi a kiadott feladatok végrehajtását.
(3) A miniszteri biztos tevékenységének ellátása során egyeztet a feladatköre szerint érintett állami vezetőkkel.
10. Az állami vezető titkárságának vezetője
73. § (1) Az állami vezető hatáskörébe tartozó feladatok adminisztratív és koordinációs előkészítését, valamint e Szabályzat szerint az állami vezető hatáskörébe tartozó feladatok folyamatos ellátását – ha e Szabályzat így rendelkezik – az állami vezető titkársága (e § vonatkozásában a továbbiakban: Titkárság) biztosítja.
(2) A Titkárságot vezető (e § alkalmazásában a továbbiakban: titkárságvezető) tevékenységét – ha e Szabályzat eltérően nem rendelkezik – az (1) bekezdés szerinti állami vezető, illetve államtitkári kabinetfőnök irányítja.
(3) A titkárságvezető meghatározza a Titkárság munkatervét, elkészíti az ügyrendjét, szervezi és ellenőrzi a feladatok végrehajtását. A Titkárság ügyrendjét – a (7) bekezdésben foglalt kivétellel – az állami vezető hagyja jóvá.
a) gondoskodik a beérkező iratok feldolgozásáról, az állami vezető döntése esetén annak intézéséről, továbbításáról, a titkársági ügyviteli munka megszervezéséről, a vezető hivatalos programjának szervezéséről és nyilvántartásáról, figyelemmel kíséri a vezető által kiadott feladatok határidőben történő végrehajtását,
b) részt vesz a szakmai anyagok előkészítésében, egyeztetésében, szakterületén koordinálja azok előkészítését, továbbá érdemi ügyintézői feladatokat lát el,
c) szervezi, koordinálja az állami vezető által tartott értekezleteket és gondoskodik az értekezletek technikai lebonyolításával kapcsolatos feladatokról,
d) ellátja mindazon ügyeket, amelyeket az állami vezető állandó vagy eseti jelleggel a feladat- és hatáskörébe utal,
e) ellátja a Titkárság feladatköréhez kapcsolódó, az a)–d) pontban nem szereplő egyéb ügyeket.
(5) A titkárságvezetőt a feladat- és hatáskörébe utalt ügyekben – akadályoztatása vagy távolléte esetén – a Titkárság eseti jelleggel vagy a Titkárság ügyrendjében állandó jelleggel kijelölt kormánytisztviselője helyettesíti.
(6) A közigazgatási államtitkár titkárságvezetője feladatkörében a 27. § (2) bekezdésében foglalt feladatokat is ellátja, és gondoskodik a Közigazgatási Államtitkári Titkárság, mint osztályokra tagolt szervezeti egység feladat- és hatáskörébe utalt, e Szabályzat szerinti egyéb feladatok ellátásáról.
(7) Ha e Szabályzat alapján a minisztériumban működő államtitkár munkáját kabinet segíti, akkor az államtitkár titkársága ellátja az (1)–(4) bekezdésben meghatározott feladatokat, valamint elősegíti az államtitkári kabinetfőnök 29. §-ban meghatározott feladatainak ellátását. Ebben az esetben az államtitkár titkárságának ügyrendjét az államtitkári kabinetfőnök hagyja jóvá.
III. Fejezet
A MINISZTÉRIUM SZERVEZETI EGYSÉGEI
11. Az önálló szervezeti egység
74. § (1) Az önálló szervezeti egység ellátja a 2. függelékben, valamint a szervezeti egység vezetőjének tevékenységét irányító vezető által meghatározott feladatokat.
(2) Az önálló szervezeti egység a feladatkörébe tartozó ügyekben aláírásra előkészíti az alapvető jogok biztosától érkezett megkeresésre adandó válaszlevél tervezetét.
12. A szervezeti egységek vezetői
75. § (1) Az önálló szervezeti egység vezetője a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően – az e Szabályzat szerint az irányítást gyakorló helyettes államtitkártól, miniszter kabinetfőnökétől és az egyéb állami vezetőktől kapott utasítás és iránymutatás alapján – vezeti az önálló szervezeti egység munkáját, és felelős az önálló szervezeti egység feladatainak ellátásáért.
(2) Az önálló szervezeti egység vezetője – az (1) bekezdésben meghatározottakkal összefüggésben – elkészíti az önálló szervezeti egység ügyrendjét, annak mellékletét képező, az álláshelyen ellátandó feladatok leírását, szervezi és ellenőrzi az önálló szervezeti egységhez tartozó feladatok végrehajtását.
(3) Az önálló szervezeti egység vezetője dönt az önálló szervezeti egység feladat- és hatáskörébe utalt ügyekben, ha jogszabály, e Szabályzat vagy az irányítást gyakorló állami vezető eltérően nem rendelkezik.
76. § (1) Az önálló szervezeti egység vezetőjének a helyettese
a) az önálló szervezeti egység ügyrendjében meghatározottak, valamint a főosztályvezető utasítása szerint helyettesíti a főosztályvezetőt,
b) az általa vezetett osztály tekintetében ellátja az osztályvezetői feladatokat.
(2) Az önálló szervezeti egység vezetőjének helyettese az önálló szervezeti egység ügyrendjében meghatározott munkamegosztás szerint részt vesz a szervezeti egység feladatai elvégzésének irányításában és ellenőrzésében.
77. § (1) Az osztályvezető az önálló szervezeti egység ügyrendje, valamint az önálló szervezeti egység vezetője utasítása szerint irányítja és ellenőrzi a vezetése alatt álló osztály munkáját. Az osztályvezető felelős az osztály feladatainak teljesítéséért.
(2) Az osztályvezetőt akadályoztatása vagy távolléte esetén az önálló szervezeti egység ügyrendjében meghatározottak szerint az önálló szervezeti egység másik osztályának vezetője vagy az osztály munkatársai közül az általa kijelölt kormánytisztviselő helyettesíti.
a) ellenőrzi az osztályon készített tervezeteket, koordinálja az irányítása alá tartozók munkáját és ellenőrzi a folyamatban lévő ügyek intézését,
b) eljár mindazon ügyben, amellyel a főosztályvezető megbízza,
c) vezetői rendelkezés, illetve az ügyrend alapján helyettesítheti a főosztályvezetőt,
d) javaslatot tesz az osztályán dolgozók illetményemelésére, jutalmazására, kitüntetésére a főosztályvezetőnek, valamint más, a főosztályvezető hatáskörébe tartozó munkáltatói jogkörök gyakorlására.
IV. Fejezet
A MINISZTÉRIUMI TÁJÉKOZTATÁS ÉS DÖNTÉS-ELŐKÉSZÍTÉS FÓRUMAI
13. Miniszteri értekezlet
78. § (1) A miniszteri értekezlet a minisztérium legfőbb döntés-előkészítő szerve.
(2) A miniszteri értekezlet a miniszter vezetésével hetente áttekinti a minisztérium operatív feladatainak ellátását.
(3) A miniszteri értekezlet javaslatot tesz
b) intézkedés elfogadására,
c) egyeztetés megindítására,
d) szükség esetén a közigazgatási egyeztetés során képviselendő minisztériumi álláspontra.
(4) A (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően, valamint annak keretei között a miniszteri értekezlet megtárgyalja különösen a szakmai vezetői értekezlet által elé utalt kormány-előterjesztéseket, miniszteri rendeletek tervezeteit, jelentéstervezeteket, valamint egyéb döntés-előkészítő anyagokat és azokról politikai vezetői döntést hoz.
(5) A miniszteri értekezlet vizsgálja az intézkedések megvalósulását.
(6) A miniszteri értekezlet során a miniszter tájékoztatást ad a kormányülésen elhangzottakról és az azokkal kapcsolatos feladatokról.
(7) A miniszteri értekezletre a miniszter eltérő rendelkezése hiányában a kormányülést követően kerül sor. A miniszteri értekezlet pontos időpontjáról az érintettek írásban tájékoztatást kapnak.
(8) A miniszteri értekezletet a miniszter vezeti.
(9) A miniszteri értekezlet előkészítése és a napirendjének összeállítása a Miniszteri Kabinet feladata.
(10) A miniszteri értekezlet állandó résztvevői a miniszter, a közigazgatási államtitkár, az államtitkárok, a miniszter politikai főtanácsadója, a miniszter kabinetfőnöke, a Kommunikációs Főosztály vezetője. A miniszteri értekezletre más személyeket a miniszter hív meg.
(11) A miniszteri értekezlet résztvevőinek tájékoztatása, javaslata alapján a miniszter döntéseket hoz és iránymutatásokat ad.
(12) A miniszteri értekezleten meghatározott feladatokról, iránymutatásokról a Miniszteri Kabinet emlékeztetőt készít, amelyet az értekezlet résztvevői, valamint a feladatok végrehajtására kötelezett felelősök rendelkezésére bocsát.
14. Az államtitkári vezetői értekezlet
79. § (1) Az államtitkári vezetői értekezlet
a) a közigazgatási államtitkár vezetésével áttekinti a közigazgatási államtitkár és a közigazgatási államtitkár irányítása alá tartozó helyettes államtitkárok feladat- és hatáskörébe tartozó,
b) az államtitkár vezetésével áttekinti az államtitkár és az államtitkár irányítása alá tartozó helyettes államtitkárok feladat- és hatáskörébe tartozó
(2) Az államtitkári vezetői értekezletet a közigazgatási államtitkár vagy az államtitkár által kijelölt szervezeti egység készíti elő.
(3) A miniszteri értekezleten elhangzottakról a közigazgatási államtitkár vagy az államtitkár államtitkári vezetői értekezleten tájékoztatót tart.
(4) Az államtitkári vezetői értekezlet résztvevői
a) a közigazgatási államtitkár és a közigazgatási államtitkár irányítása alá tartozó helyettes államtitkárok, a miniszter politikai főtanácsadója, valamint szükség esetén a Miniszteri Kabinet – szakterület szerint érintett – tanácsadója,
b) az államtitkár, az államtitkár irányítása alá tartozó helyettes államtitkárok, az államtitkári kabinetfőnök, szükség esetén a Kommunikációs Főosztály vezetője.
(5) Az államtitkári vezetői értekezletre más személyeket a közigazgatási államtitkár vagy az államtitkár hív meg.
(6) A közigazgatási államtitkár vagy az államtitkár a résztvevők tájékoztatása, javaslata alapján döntéseket hoz vagy iránymutatásokat ad.
(7) A közigazgatási államtitkár vagy az államtitkár által kijelölt szervezeti egység vezetője gondoskodik arról, hogy az államtitkári vezetői értekezleten meghatározott feladatokról, iránymutatásokról emlékeztető készüljön, amelyet az értekezlet résztvevői és a feladatok végrehajtására kötelezett felelősök rendelkezésére bocsát, valamint tájékoztatásul megküldi a miniszteri értekezlet állandó résztvevőinek.
15. Szakmai vezetői értekezlet
80. § (1) A szakmai vezetői értekezlet a közigazgatási államtitkár vezetésével áttekinti az egyes ágazati szakmai feladatok ellátását.
(2) A szakmai vezetői értekezletre hetente, a közigazgatási államtitkár által meghatározott időpontban kerül sor.
(3) A szakmai vezetői értekezletet a közigazgatási államtitkár vezeti, aki a résztvevők tájékoztatása, javaslata alapján döntéseket hoz vagy iránymutatásokat ad.
(4) A szakmai vezetői értekezlet résztvevői a minisztérium valamennyi helyettes államtitkára, valamint szükség esetén a miniszter politikai főtanácsadója, – államtitkári döntés szerint – az államtitkár, az államtitkári kabinetfőnök, a Kommunikációs Főosztály vezetője, továbbá a közigazgatási államtitkár által meghívott személyek.
(5) A szakmai vezetői értekezletet a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár készíti elő. A szakmai vezetői értekezletre olyan kormány-előterjesztés, jelentés nyújtható be, amelynek minisztériumon belüli egyeztetése előzetesen megtörtént. A jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár gondoskodik továbbá emlékeztető készítéséről, valamint arról, hogy a szakmai vezetői értekezleten meghatározott feladatokról, iránymutatásokról a szakmai vezetői értekezlet résztvevői, a feladatok végrehajtására kötelezett felelősök és a miniszteri értekezlet állandó résztvevői tájékoztatást kapjanak.
16. A vezetői felkészítő és tájékoztató értekezlet
81. § (1) A kormányzati döntéshozatali fórumokat megelőző felkészítésre a kormányzati döntéshozatali fórum adott ülésén részt vevő állami vezető által meghatározott rendben kerül sor.
(2) A kormányzati döntéshozatali fórumok napirendjére felvett és az ülés előtt megküldött kormány-előterjesztések véleményezése szervezésének, az ülésekre való vezetői felkészítés koordinálásának, a felkészítő dokumentáció összeállításának első helyi felelőse a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár.
(3) A kormányzati döntéshozatali fórumok napirendje a beérkezését követően továbbításra kerül a miniszter, továbbá valamennyi állami vezető részére. A napirendek megküldéséről a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár gondoskodik.
(4) A miniszter és a közigazgatási államtitkár számára a felkészítő elkészítéséről a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár gondoskodik. Ennek elkészítéséhez a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár kijelöli a szakmai véleményt adó helyettes államtitkárt. A szakmai véleményt tartalmazó feljegyzést a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár részére a kijelölésben megadott határidőig kell eljuttatni.
(5) A (4) bekezdéstől eltérően a minisztérium valamely szakterülete által előkészített, (2) bekezdés szerinti napirenden szereplő kormány-előterjesztés vagy jelentés esetén a felkészítő elkészítéséről – a (6) bekezdés szerinti határidőben – a kérdéses kormány-előterjesztést vagy jelentést előkészítő szakterület gondoskodik.
(6) A jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár döntése alapján – különös szakértelmet igénylő kormány-előterjesztések, jelentések esetén – az általa meghatározott határidőre a felkészítőt az érintett szakmai szervezeti egység készíti el. A felkészítőt ebben az esetben is a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár részére kell megküldeni, aki gondoskodik a miniszter, valamint a közigazgatási államtitkár részére történő eljuttatásáról.
(7) A kormány-előterjesztés előzményeit, tartalmát és a minisztérium álláspontját bemutató felkészítőt a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár részére kizárólag elektronikusan kell megküldeni.
(8) A felkészítő tartalmazza
a) az előzmények leírását, ezen belül a közigazgatási egyeztetés eredményére, illetve a minisztérium álláspontjára vonatkozó információkat, valamint – ha volt ilyen – a korábbi kormányzati döntéshozatali fórumok döntését,
b) a kormány-előterjesztés, jelentés rövid tartalmi összefoglalását, kiemelve a kormány-előterjesztésnek, jelentésnek a minisztérium feladat- és hatáskörét érintő elemeit, valamint
c) a képviselni javasolt álláspontot.
(9) Az egységes formátum biztosítása érdekében a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár által (mintapéldány megadásával) meghatározott formában kell a felkészítőt elkészíteni, és azt a minisztérium belső honlapjának központi tárában közzé kell tenni.
17. A szakmai munkacsoport
82. § A miniszter, a közigazgatási államtitkár, az államtitkár több szervezeti egység feladatkörét érintő, eseti vagy állandó feladat elvégzésére szakmai munkacsoportot hozhat létre. A szakmai munkacsoport ügyrendjében meg kell határozni a szakmai munkacsoport feladatát, vezetőjét és tagjait. A szakmai munkacsoport tagját a helyettesítésére egyébként jogosult személy helyettesítheti.
V. Fejezet
A MINISZTÉRIUM MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS EGYES RENDELKEZÉSEK
83. § A kiadmányozási jog
a) a miniszter hatáskörében vagy feladatkörében hozott érdemi döntése aláírására,
b) – ha e Szabályzat így rendelkezik – a miniszter hatáskörébe vagy kizárólagos feladatkörébe tartozó döntés előkészítésére és a miniszter nevében történő aláírására vagy
c) a feladatkör ellátására jogosult és köteles személy e körben történő döntésének meghozatalára
84. § (1) A miniszter kiadmányozza
a) a Kormányhoz benyújtandó kormány-előterjesztést, jelentést,
b) a miniszteri rendeletet, a miniszterrel egyetértésben kiadandó miniszteri rendelethez adott egyetértési nyilatkozatot, a közjogi szervezetszabályozó eszközt,
c) a köztársasági elnöknek, az Országgyűlés tisztségviselőinek, továbbá a más országok politikai vezetőinek címzett ügyiratot,
d) a nemzetközi szervezetek és intézmények számára, valamint a külképviseletek vezetőinek címzett ügyiratokat,
e) – e Szabályzat eltérő rendelkezése hiányában – a Kormány tagjainak szóló ügyiratot,
f) a miniszter irányítása alatt működő intézmény alapításával, átalakításával, megszüntetésével, szervezeti és működési szabályzatának kiadásával, módosításával kapcsolatos döntéseket,
g) a 6. függelék szerint a miniszter jogkörébe tartozó munkáltatói jogok gyakorlása során keletkezett ügyiratokat,
h) a jogszabály által a miniszter hatáskörébe utalt és át nem ruházott ügyben hozott döntést.
(2) Eltérő miniszteri rendelkezés hiányában az (1) bekezdésben meghatározott iratokat a szervezeti egység közvetlen irányítását ellátó helyettes államtitkár, a szakterületért felelős ágazati államtitkár – ha az irat miniszteri biztos feladat- és hatáskörét érinti, a miniszteri biztos –, a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár, a közigazgatási államtitkár, valamint a miniszter kabinetfőnökének felülvizsgálata mellett kell felterjeszteni a miniszterhez. Az ügyiratot az előadói ív felzetén aláírással és dátummal kell ellátnia a felülvizsgálat előtti szignálást végző személynek.
(3) A miniszter akadályoztatása vagy távolléte esetén a kiadmányozási jogkörébe tartozó, intézkedést igénylő ügyekben – a 7. § (4) bekezdése szerinti ügyiratok kivételével – helyettesítés keretében a parlamenti államtitkár, a miniszter és a parlamenti államtitkár egyidejű akadályoztatása vagy távolléte esetén helyettesítés keretében a közigazgatási államtitkár intézkedik és kiadmányoz.
(4) A miniszter akadályoztatása vagy távolléte esetén a miniszter 6. függelék szerinti munkáltatói jogainak gyakorlása körébe tartozó, intézkedést igénylő ügyekben – a 7. § (4) bekezdés c) pontjában foglaltak kivételével – helyettesítés keretében a közigazgatási államtitkár intézkedik és kiadmányoz.
(5) A miniszter – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az e Szabályzatban foglalt kiadmányozási rendtől írásbeli utasításával eltérhet.
85. § Az országgyűlési képviselő által benyújtott írásbeli kérdés választervezetét főszabály szerint a parlamenti államtitkár, akadályoztatása vagy távolléte esetén bármely más szakterületi államtitkár írja alá.
86. § (1) A közigazgatási államtitkár kiadmányozza
a) a munkáltatói jogköreinek gyakorlása során keletkezett személyügyi tárgyú ügyiratokat,
b) az Országgyűlés elé beterjesztendő törvényjavaslattal, határozati javaslattal kapcsolatos benyújtó levelet, továbbá a törvényjavaslat, országgyűlési határozati javaslat országgyűlési tárgyalása során a benyújtandó dokumentumokat,
c) a törvényjavaslat országgyűlési tárgyalása során benyújtandó támogatott módosító javaslatok listáját,
d) az alapvető jogok biztosának – több ágazati államtitkár feladatkörét érintő – írásbeli megkeresésére adott válaszleveleket,
e) a miniszteri rendelet kihirdetéséhez szükséges, miniszteri egyetértő nyilatkozatot kérő levelet,
f) a feladatkörébe tartozó egyéb ügyiratokat,
g) az ÁSZ és a KEHI elnökének címzett ügyiratokat, ha a megkeresés több ágazati államtitkár feladatkörét érinti,
h) a minisztériumhoz benyújtott panaszok és közérdekű bejelentések vizsgálatának befejezését követően a megtett intézkedésről vagy annak mellőzéséről szóló értesítést, ha a megkeresés különböző ágazatok szakterületeit érinti,
i) az Alkotmánybíróság elnökének és tagjainak címzett ügyiratokat.
(2) A közigazgatási államtitkár akadályoztatása vagy távolléte esetén a kiadmányozási jogkörébe tartozó, intézkedést igénylő ügyekben – helyettesítés keretében – az e Szabályzat szerint a helyettesítését ellátó helyettes államtitkár kiadmányoz.
(3) A közigazgatási államtitkár kiadmányozási jogát helyettes államtitkári jogállású személyre ruházhatja át.
87. § (1) A szakterület szerint illetékes államtitkár gyakorolja a kiadmányozási jogot
a) a feladatkörébe tartozó ügyekben a miniszter, illetve a közigazgatási államtitkár kiadmányozási jogkörébe tartozó ügyek kivételével,
b) feladatkörében a Kúria elnökének, az Országos Bírósági Hivatal elnökének, a legfőbb ügyésznek, – ha a megkeresés más ágazati államtitkár feladatkörét nem érinti – az ÁSZ és a KEHI elnökének, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: NAIH) elnökének címzett ügyiratok, valamint – a parlamenti államtitkár egyidejű tájékoztatása mellett – az országgyűlési képviselő írásbeli megkeresésére adott válaszlevelek tekintetében,
c) az alapvető jogok biztosának írásbeli megkeresésére adott válaszlevelek tekintetében, ha a megkeresés más ágazati államtitkár feladatkörét nem érinti,
(2) Az államtitkár akadályoztatása vagy távolléte esetén a kiadmányozási jogkörébe tartozó, intézkedést igénylő ügyekben – helyettesítés keretében – az e Szabályzat szerint a helyettesítését ellátó helyettes államtitkár, államtitkári kabinetfőnök vagy főosztályvezető intézkedik és kiadmányoz.
88. § (1) A helyettes államtitkár gyakorolja a kiadmányozási jogot
a) a feladatkörébe tartozó ügyekben a miniszter, a parlamenti államtitkár, a közigazgatási államtitkár, valamint a szakterület szerint illetékes államtitkárok kiadmányozási jogkörébe tartozó ügyek kivételével,
c) a szakterületét érintően a minisztériumhoz benyújtott panaszok és közérdekű bejelentések vizsgálatának befejezését követően a megtett intézkedésről vagy annak mellőzéséről szóló értesítés tekintetében.
(2) A helyettes államtitkár akadályoztatása vagy távolléte, illetve a tisztség betöltetlensége esetén a kiadmányozási jogkörébe tartozó, intézkedést igénylő ügyekben – a helyettes államtitkár helyettesítésére vonatkozó eltérő tartalmú, egyedi miniszteri utasításban történő kijelölés hiányában – az e Szabályzat szerint a helyettesítését ellátó vezető intézkedik és kiadmányoz.
89. § (1) A gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár gyakorolja a kiadmányozási jogot a minisztérium, illetve a minisztérium irányítása alá tartozó költségvetési szervek tulajdonában, vagyonkezelésében, használatában, valamint az egyéb – jogszabályon vagy jogügyleten alapuló – dologi jogának hatálya alatt álló ingóságok ügyében, így különösen az ingóságokkal összefüggő egy- vagy többoldalú jognyilatkozatok megtételében.
(2) A jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár gyakorolja a kiadmányozási jogot a kormányzati döntés-előkészítés során készült minisztériumi vélemény tekintetében.
90. § (1) Az önálló szervezeti egység vezetője gyakorolja a kiadmányozási jogot
a) a hatáskörébe tartozó olyan ügyekben, amelyekben az nincs a miniszter, a parlamenti államtitkár, a közigazgatási államtitkár, államtitkár vagy helyettes államtitkár részére fenntartva,
(2) A főosztályvezető akadályoztatása vagy távolléte esetén a kiadmányozási jogkörébe tartozó, intézkedést igénylő ügyben – helyettesítés keretében – a főosztály ügyrendjében meghatározott osztályvezető, illetve kormánytisztviselő intézkedik és kiadmányoz.
(3) A főosztályvezető a szervezeti egységén belüli egyéb kiadmányozási jog gyakorlását az ügyrendben vagy írásbeli meghatalmazásban szabályozza.
91. § A közigazgatási hatósági döntések kiadmányozását
a) az egyes ágazatok tekintetében az 5. függelékben meghatározott vezető,
b) az 5. függelék rendelkezése hiányában a miniszter nevében eljárva a szakterület szerint illetékes helyettes államtitkár
92. § (1) Az 5. függelékben nevesített feladatkörében érintett személy, illetve önálló szervezeti egység vezetője a miniszter által átruházott jogkörben, a miniszter nevében eljárva az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálya alá tartozó döntéseket előkészíti és kiadmányozza.
(2) Az önálló szervezeti egység vezetője, ha a közigazgatási hatósági döntések kiadmányozását főosztályvezető látja el, a főosztályvezető a közigazgatási hatósági döntésekre vonatkozóan a szervezeti egységén belüli kiadmányozási jog gyakorlását az ügyrendben szabályozza.
93. §19 A minisztérium által megkötésre kerülő szerződést vagy kiadmányozásra kerülő egyoldalú jognyilatkozatot a minisztérium külön szabályzatában foglalt eljárásrend szerint kell előkészíteni. A külön szabályzat szerinti visszterhes szerződések, egyéb szerződések, költségvetési fejezeti jogügyletek, valamint munkaszerződések jogi ellenjegyzésére a Jogi Főosztály vezetője, valamint a Jogi Főosztály jogi szakvizsgával rendelkező osztályvezetője jogosult. Az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben foglaltak szerinti okirati ellenjegyzésre a Jogi Főosztály kamarai jogtanácsosa jogosult a külön szabályzatban meghatározottak szerint. A szerződéses jogviszony létrejöttét vagy az egyoldalú nyilatkozat kiadását megelőzően a szerződést vagy az egyoldalú jognyilatkozatot a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár részére is be kell mutatni.
94. § A 4. függelék I. pontja szerinti, a miniszter által irányított, felügyelt költségvetési szerv irányításával, felügyeletével kapcsolatos jogkörök gyakorlása körében történő kiadmányozást
a) a miniszter kiadmányozási jogkörébe tartozó ügyek,
b) a hatósági jogkörök és az 5. függelék szerinti egyéb jogkörök,
c) a 6. függelék II. pontja szerinti munkáltatói jogkörök, továbbá
d) az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet szerinti fenntartói nyilatkozatok tekintetében történő kiadmányozás kivételével a 4. függelék I. pontjában foglalt táblázatban meghatározott államtitkár látja el. Ha az államtitkár a 4. függelék I. pontjában foglalt táblázat szerinti kijelölés alapján jár el, a költségvetési szerv irányításával, felügyeletével kapcsolatos jogait csak a közigazgatási államtitkár jogi és pénzügyi szempontú egyetértő véleményének beszerzése után gyakorolhatja.
95. § (1) A miniszter, illetve – ha a kiadmányozásra más személy jogosult – a kiadmányozásra jogosult személy, valamint a feladatkör ellátására jogosult és köteles személy a döntését az előkészítés ellenőrzése után, a kapott információk alapján, feladat- és hatáskörében eljárva, határidőben hozza meg.
(2) A kiadmányozási jog gyakorlásának részletes szabályait a szervezeti egység vezetője az ügyrendben határozza meg oly módon, hogy a jogszerűségi és a szakszerűségi követelmények érvényesülése mellett biztosítva legyen a gyors ügyintézés.
96. § Gazdálkodási jellegű vagy ilyen kihatású ügyekben a kiadmányozási, illetve a kötelezettségvállalási, utalványozási, ellenjegyzési, érvényesítői jog a megfelelő szabályzatokban foglaltak megtartásával gyakorolható.
97. § Az ügyiratot átmeneti vagy központi irattárba – a szervezeti egység vezetőjével történt engedélyeztetést követően – az ügyintéző helyezheti. Az irattárba helyezés tényét a szervezeti egység ügykezelője rögzíti az iktató rendszerben.
98. § A nemzetközi és európai uniós ügyek kivételével a minisztériumközi bizottságokban, vegyes bizottságokban a minisztérium képviseletére kijelölt munkatárs a bizottsági tagságból eredő ügyekben aláírási joggal rendelkezik, a munkahelyi vezető folyamatos tájékoztatása mellett.
19. Az utasítási jog gyakorlásának szabályai
99. § (1) A minisztériumon belül a vezetői utasítások írásbeliek és szóbeliek lehetnek.
(2) Az írott formában megjelenő normatív jellegű utasítások előkészítése a (3) bekezdésben foglaltak szerint történik.
(3) A miniszteri utasítások kiadását a tárgykör szerint illetékes szervezeti egység vezetője vagy a miniszter közvetlen irányítása alá tartozó politikai szolgálati jogviszonyban álló személy készíti elő.
(4) A (3) bekezdés szerint előkészített utasítás tervezetét miniszteri aláírásra történő felterjesztés érdekében meg kell küldeni a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár részére.
(5) A miniszteri, közigazgatási államtitkári egyedi utasítások nyilvántartásáról a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár gondoskodik.
(6) A miniszteri, közigazgatási államtitkári egyedi utasítás a minisztérium belső honlapján történő közzététellel válik érvényessé.
20. A jogalkotási, illetve az intézményi munkaterv készítése
100. § (1) A minisztérium fő jogszabály-előkészítési és kormányzati döntés-előkészítési feladatait – a Kormány munkatervéhez igazodva – a félévenként összeállított minisztériumi jogalkotási munkaterv foglalja össze.
(2) A jogalkotási munkaterv tervezetét féléves időszakra a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár készíti elő. A terv tartalmazza a Kormány munkatervében, valamint a jogszabályokban szereplő minisztériumi kötelezettségeket, az Országgyűlés, az Alkotmánybíróság és a Kormány határozataiból, a tagállami státuszból származó, továbbá az európai uniós és nemzetközi kötelezettségvállalással összefüggő egyéb, valamint a minisztériumi belső kezdeményezésű feladatokat. A végleges javaslatot a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár a közigazgatási államtitkár útján terjeszti fel jóváhagyásra a miniszternek. A jogalkotási munkatervet a miniszter hagyja jóvá.
(3) Ha a jogalkotási munkatervben szereplő feladat teljesítése az előírt határidőben nem lehetséges, a szakmai előkészítésért feladatkörénél fogva elsődlegesen felelős szervezeti egység vezetője a felügyeletet ellátó helyettes államtitkárt, a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkárt és a közigazgatási államtitkárt – a megjelölt határidő lejárta előtt – köteles tájékoztatni. A jogalkotási munkatervben foglalt határidők egyszeri alkalommal történő halasztását – a halasztás szakmai indokát megjelölő, erre irányuló írásbeli kérés alapján – a közigazgatási államtitkár engedélyezheti a miniszter tájékoztatása mellett. E rendelkezés alkalmazandó a Kormány által kiadott feladatokra is.
(4) Az intézményi munkaterv a minisztériumi szervezeti célokat, programokat és intézkedéseket, azok teljesítési határidőit, a teljesítésükhöz szükséges feltételeket, valamint a teljesítésükért felelősöket tartalmazza.
(5) Az intézményi munkaterv tervezetének egyéves időszakra történő előkészítéséről a közigazgatási államtitkár gondoskodik. Az intézményi munkatervet a miniszter hagyja jóvá.
(6) A jogalkotási, illetve az intézményi munkaterv előkészítése során figyelemmel kell lenni a két munkaterv közötti összhang megteremtésére, valamint arra, hogy a jogalkotási munkaterv is az intézményi célok megvalósítását szolgálja.
(7) A szervezeti egységek a minisztériumi jogalkotási, illetve intézményi munkaterv alapján elkészítik saját munkatervüket, amelyet a szervezeti egységet irányító állami vezető hagyja jóvá.
21. A hivatali egyeztetés rendje
21.1. Az egyes minisztériumokban (kormányhivatalokban) előkészített tervezetek minisztériumon belül történő egyeztetési rendje
101. § (1) A kormányzati döntés-előkészítés során a minisztérium egységes álláspontot alakít ki.
(2) A minisztériumok (kormányhivatalok) kormány-előterjesztés-, illetve jogszabálytervezeteinek (a továbbiakban együtt: tervezet) véleményezése során az egységes hivatali álláspont érvényesülése érdekében a beérkező tervezetet a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár – véleményezési határidő megjelölésével – elektronikus úton eljuttatja a feladatkörében érintett
a) szervezeti egység, intézmény vezetőjének tevékenységét közvetlenül irányító helyettes államtitkár titkárságának,
b) funkcionális szervezeti egységeknek,
c) – államtitkár által közvetlenül irányított – szakmai szervezeti egységeknek
annak feltüntetésével, hogy a tervezetet egyidejűleg mely további szervezeti egységek, intézmények részére küldte meg. Ha a véleményező szervezeti egység álláspontja szerint a tervezet további szervezeti egység feladatkörét is érinti, a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkárnál haladéktalanul kezdeményezi a véleményezésre való megküldést. A minisztérium háttérintézményeinek véleményezésbe történő bevonása a szakmai felügyeletet gyakorló szervezeti egység feladata és felelőssége.
(3) A (2) bekezdés szerinti tervezetek – tájékoztatásul – elektronikus úton minden esetben megküldésre kerülnek a miniszter, az államtitkárok, a miniszter politikai főtanácsadója és a miniszter kabinetfőnöke vagy az általuk kijelölt személy részére.
(4) A véleményező háttérintézmények és a helyettes államtitkárok irányítása alá tartozó szervezeti egységek észrevételeit összefogva és egyeztetve kell eljuttatni a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár részére a megadott határidőn belül.
(5) Ha egy államtitkár több helyettes államtitkárt vagy szervezeti egységet irányít, az államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek egységes és egyeztetett véleményét az államtitkár által kijelölt helyettes államtitkár vagy önálló szervezeti egység küldi meg a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár részére.
(6) A jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár a helyettes államtitkárok, az önállóan véleményező szervezeti egységek, intézmények észrevételeinek figyelembevételével gondoskodik a minisztérium véleményét összefoglaló válaszlevél tervezetének elkészítéséről.
(7) A jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár a kormány-előterjesztések véleményezésre történő kiadása során a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – különleges szakértelem szükségessége esetén – a Szabályzatban meghatározott feladatkörökre tekintettel megjelöli azt a szervezeti egységet, amelynek feladatkörét az adott tervezet elsődlegesen érinti, és amelynek feladata a minisztériumi álláspont kialakításához szükséges szakmai álláspont kialakítása. A jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár ebben az esetben is a (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelően kiküldi a kormány-előterjesztést véleményezésre és tájékoztatásul. Az összefogó a (4) és (5) bekezdésben foglaltak szerint véleményezők szakmai véleménye alapján köteles a minisztérium szakmai szempontú összegző álláspontját kialakítani.
(8) Véleményeltérés esetén a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár gondoskodik egyeztetés kezdeményezéséről. Ha a véleményeltérés ezt követően is fennáll, a minisztérium véleményét összefoglaló válaszlevél tartalmáról a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár javaslata alapján a közigazgatási államtitkár dönt. A döntési javaslatban ismertetni kell a helyettes államtitkárok, önállóan véleményező szervezeti egységek álláspontját.
(9) Ha a válaszadási határidő bármely okból nem tartható, akkor erről és a válaszlevél várható elkészülési időpontjáról rövid úton tájékoztatni kell a véleményt kérő minisztériumot (kormányhivatalt). Az esetlegesen késedelmesen elkészült válaszlevelet munkapéldányként elektronikus úton kell megküldeni a véleményt kérő minisztérium (kormányhivatal) részére.
(10) Ha az érintettek a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár által jelzett határidőben nem adnak véleményt, úgy kell tekinteni, hogy a tervezetre észrevételt nem tesznek.
(11) Az észrevételek alapján, illetve a szükséges egyeztetés után elkészített válaszlevél tervezetét a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár írja alá. A minisztériumi véleménynek a címzett részére történő megküldéséről a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár gondoskodik.
(12) Ha a kormány-előterjesztést küldő minisztérium (kormányhivatal) a beérkezett észrevételek tárgyában szóbeli egyeztetést tart, a minisztériumot az észrevételt megfogalmazó helyettes államtitkár vagy az általa irányított szervezeti egység képviseli. A képviselet tekintetében fennálló véleményeltérés esetén a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár jelöli ki a képviselő szervezeti egységet.
21.2. A minisztériumban előkészített tervezetek minisztériumon belül történő egyeztetési rendje
102. § (1) A jogszabályt, közjogi szervezetszabályozó eszközt tartalmazó tervezet (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: kormány-előterjesztés), valamint az ehhez kapcsolódó hatásvizsgálati lap előkészítésére a jogalkotási munkaterv alapján, illetve – a közigazgatási államtitkár tájékoztatása mellett – állami vezető utasítása alapján kerülhet sor.
(2) A jelentést, valamint a kormány-előterjesztést az előkészítésért felelős szervezeti egység (a továbbiakban: előkészítő) – a feladatkörrel rendelkező szervezeti egységek bevonásával – készíti el.
(3) A kormány-előterjesztés, jelentés – a minisztérium állami vezetőivel, a miniszter kabinetfőnökével, a miniszter politikai főtanácsadójával, a sajtófőnökkel, az érintett szervezeti egységek vezetőivel, valamint a feladatkörüket tekintve érintett háttérintézmények vezetőivel történő – belső egyeztetését az előkészítő koordinálja. Kormány-előterjesztésnek, jelentésnek az egyeztetése a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkárral, ha költségvetési pénzügyi-gazdasági hatása van, a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkárral, európai uniós, nemzetközi kapcsolódás esetén az európai uniós ügyekért és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkárral kötelező. A kormány-előterjesztést, jelentést a Jogi Főosztály részére kodifikációs és jogi megfelelőség ellenőrzése céljából meg kell küldeni.
(4) A kormány-előterjesztés, jelentés belső egyeztetésére legalább 5 munkanapos határidőt kell biztosítani, ettől eltérni csak kivételes esetben külön indokolás mellett lehet. Az egyeztetés elektronikus úton történik. Az ennek során érkezett észrevételeket az előkészítő értékeli, az elfogadott észrevételeket átvezeti.
(5) Ha a belső egyeztetésre küldött kormány-előterjesztés, jelentés tartalmát illetően az előkészítő és az érintett szervezeti egységek között érdemi véleményeltérés van, azt két- vagy többoldalú megbeszélés útján kell egyeztetni az előkészítésért felelős állami vezető tájékoztatása mellett.
(6) A kormány-előterjesztés, jelentés kommunikációs záradékát az előkészítő és a Kommunikációs Főosztály munkatársa közösen készíti el. A kormány-előterjesztést, jelentést az előkészítő megküldi a Kommunikációs Főosztály részére, aki a kommunikációs záradék áttekintését és szükség szerinti kiegészítését, módosítását követően visszaküldi azt az előkészítést végző szervezeti egység részére.
(7) A kormány-előterjesztés, jelentés szakmai vezetői értekezletre történő benyújtását a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár hagyja jóvá.
(8) A miniszteri értekezletre történő benyújtást megelőzően a közigazgatási államtitkár által jóváhagyott kormány-előterjesztést, jelentést az előkészítő megküldi a Kommunikációs Főosztály részére a kommunikációs terv véglegezése és jóváhagyása érdekében.
(9) A miniszteri értekezlet dönt a kormány-előterjesztésben, jelentésben foglaltakról, ha
a) a kormány-előterjesztés vagy jelentés politikai döntést igényel, vagy
b) a kormány-előterjesztést vagy jelentést a közigazgatási államtitkár miniszteri értekezleten történő tárgyalás céljából felterjeszti.
(10) A kormány-előterjesztés, jelentés jóváhagyását követően a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár gondoskodik a kormány-előterjesztés előzetes véleményezés céljából történő megküldéséről.
(11) A jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár gondoskodik az előkészítő előzetes véleményezés eredményéről történő tájékoztatásáról.
103. § (1) Ha az előzetes véleményezés eredménye alapján a kormány-előterjesztés közigazgatási egyeztetésre bocsátása engedélyezésre kerül, vagy elrendelték a jelentés közigazgatási egyeztetését, a közigazgatási egyeztetésre bocsátásról a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár gondoskodik. A közigazgatási egyeztetéssel egyidejűleg a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár gondoskodik a kormány-előterjesztés érintett civil, szakmai szervezetek részére társadalmi egyeztetés céljából történő megküldéséről.
(2) A beérkezett vélemények értékeléséről az előkészítő, valamint a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár gondoskodik. Az elfogadott észrevételek átvezetéséről a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár gondoskodik.
(3) Véleményeltérés esetén az előkészítő a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár közreműködésével a szakmai-civil szervezetekkel közvetlenül megkísérli a vitás kérdések tisztázását. A minisztériumok közötti véleményeltérés egyeztetését először ügyintézői, majd főosztályvezetői szinten kell megkísérelni. Ebben az esetben az egyeztetésben történő részvételről az előkészítő és a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár gondoskodik. Ha az egyeztetés eredménytelen volt, azt helyettes államtitkári, államtitkári, közigazgatási államtitkári, végül miniszteri szinten kell folytatni. Ennek kezdeményezéséről, szükség esetén a szóbeli egyeztetés megszervezéséről a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár, valamint az előkészítő gondoskodik.
104. § (1) Az igazságügyért felelős miniszter – miniszteri rendelet kihirdetéséhez szükséges – egyetértő nyilatkozatának beszerzéséről a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár gondoskodik.
(2) A miniszteri rendelet aláírattatásáról a közigazgatási államtitkár titkárságán keresztül a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár gondoskodik.
(3) Ha a miniszteri rendelet kihirdetéséhez jogszabály alapján más miniszter egyetértése szükséges, annak beszerzéséről a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár gondoskodik.
(4) Az aláírt miniszteri rendelet kihirdetése iránt a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár intézkedik.
105. § (1) A kormány-előterjesztésnek és a jelentésnek a kormányzati döntéshozatali fórumok általi megtárgyalása céljából a Miniszterelnöki Kormányiroda részére történő benyújtásáról a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár gondoskodik.
(2) A kormányzati döntéshozatali fórumok üléseire történő felkészítés megszervezéséről a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár gondoskodik.
106. § (1) A törvénytervezetet és az országgyűlési határozattervezetet tartalmazó kormány-előterjesztés alapján a törvényjavaslat, országgyűlési határozati javaslat – ideértve a beszámolót és a tájékoztatót is – (a továbbiakban együtt: javaslat) kormányülést követő véglegezéséről, az esetleg szükséges javítások, módosítások átvezetéséről a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár gondoskodik.
(2) Az Országgyűléshez történő benyújtással kapcsolatos feladatok ellátásáról a parlamenti államtitkár gondoskodik – a közigazgatási államtitkár jóváhagyását követően – a javaslat Miniszterelnöki Kormányiroda részére történő megküldésével.
(3) A miniszteri nyitóbeszéd, zárszó, valamint a miniszter feladat- és hatáskörét érintő, országgyűlési képviselő által benyújtott törvényjavaslat, határozati javaslat esetében a Kormány képviselője felszólalásának elkészítéséért az előkészítő felelős. A szükséges koordináció elvégzéséről a parlamenti államtitkár gondoskodik.
(4) A parlamenti államtitkár az egységes minisztériumi álláspont kialakítása érdekében gondoskodik a javaslathoz benyújtott képviselői, bizottsági módosító javaslatokkal összefüggésben a területért felelős államtitkár, a közigazgatási államtitkár, az előkészítésért felelős más állami vezető, az előkészítő és a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár tájékoztatásáról. Az előkészítő a minisztériumi álláspont kialakítását követően gondoskodik a Kormány döntését megalapozó kormány-előterjesztés elkészítéséről.
(5) Az Országgyűlés plenáris ülésén a minisztérium képviseletét a miniszter, illetve a minisztert helyettesítő jogkörében az államtitkár látja el.
(6) Az Országgyűlés bizottságainak ülésein a minisztérium képviseletét a miniszter, illetve a minisztert helyettesítő jogkörében az államtitkár látja el. Az államtitkárt akadályoztatása vagy távolléte esetén – kijelölés alapján – a helyettes államtitkár vagy a minisztérium állományába tartozó, állásfoglalásra jogosult, vezetői megbízatással rendelkező kormánytisztviselő helyettesíti.
(8) Az egységes javaslattervezet elkészítéséről a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár gondoskodik, a javaslattervezetet a miniszter vagy államtitkár ellenjegyzi. Az egységes javaslattervezet benyújtásának koordinálásáról a parlamenti államtitkár gondoskodik.
(9) A zárószavazás előtti módosító javaslat elkészítéséről a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár gondoskodik az előkészítő bevonásával.
(10) A zárószavazást követően az elfogadott törvény vagy országgyűlési határozat szövegének elkészítéséről a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár gondoskodik. A javaslat végleges szövegének az Országgyűlés elnöke részére történő megküldéséről – miniszteri aláírást követően – a parlamenti államtitkár gondoskodik.
107. § (1) A nem kormány-előterjesztésben előkészített közjogi szervezetszabályozó eszközök tekintetében a 102. §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(2) A minisztérium belső szabályzatainak a minisztérium belső honlapján történő megjelentetése kötelező. A Hivatalos Értesítőben közzétett belső szabályzatoknak a minisztérium belső honlapján történő megjelentetésének kezdeményezéséről a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár gondoskodik a Kommunikációs Főosztály felé. A miniszter vagy a közigazgatási államtitkár által jóváhagyott, de a Hivatalos Értesítőben közzé nem tett belső szabályzatok belső honlapon történő közzétételét az előkészítő kérésére a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár kezdeményezi a Kommunikációs Főosztálynál.
108. § (1) Az ügyek intézése a vonatkozó jogszabályok, a Kormány ügyrendje és a felettes vezető által előírt határidőben történik.
(2) Az ügyintézési határidő az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálya alá tartozó ügyekre vonatkozóan az irányadó anyagi és eljárási szabályokban meghatározott határidő.
(3) Jogszabályban előírt ügyintézési határidő hiányában az ügyek intézésére megállapított határidő 30 nap, kivéve a vezető által megállapított egyedi ügyintézési határidőt.
(4) A határidőket naptári napban (kivételesen órában) kell meghatározni. A határidő számításának kezdő napja a minisztériumban történő érkeztetés, ennek hiányában az első iktatás napja, befejező napja pedig a regisztrált továbbítás napja.
(5) Az ügyintéző feladatainak ütemezése során úgy jár el, hogy a vezetői jóváhagyás a határidő lejárta előtt, észszerű időben beszerezhető legyen.
(6) Ha a beadvány az előírt határidő alatt érdemben nem intézhető el, akkor az ügyintéző a késedelem okáról és az ügyintézés várható időpontjáról felettesét tájékoztatja. Ilyen esetben az illetékes helyettes államtitkár vagy a közigazgatási államtitkár a továbbiakra nézve döntést hoz, útmutatást ad, amelyről az ügyben érintetteket (ügyfeleket) haladéktalanul tájékoztatni kell.
23. Az ügyintézés általános szabályai
109. § (1) A szervezeti egység foglalkoztatottja köteles a tudomására jutott hivatalos információt ahhoz az érintett szervezeti egységhez eljuttatni, amelynek arra feladata elvégzéséhez szüksége van, illetve amely szükség esetén az információ alapján hivatalból köteles eljárást kezdeményezni.
(2) A miniszter, az államtitkárok, a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkárok, a kabinetfőnökök, a titkárságvezetők és a főosztályvezetők, ha jogszabály másként nem rendelkezik
a) a feladat- és hatáskörük gyakorlását az alárendeltségükbe tartozó vezetőre írásban eseti jelleggel vagy visszavonásig átruházhatják,
b) az alárendeltségükbe tartozó személyektől bármely ügyet magukhoz vonhatnak,
c) az ügyek intézésére – a jogszabályok keretei között – szükség szerint érdemi és eljárási utasítást adhatnak,
d) a jogszabályok keretei között megsemmisíthetik vagy megváltoztathatják az alárendeltségükbe tartozó szervezeti egység bármely vezetője, ügyintézője által hozott döntést, illetve a döntés megsemmisítését, megváltoztatását az illetékes vezetőnél kezdeményezhetik.
(3) Az ügyintézésért felelős személy az eljárás során a következőket látja el:
a) áttanulmányozza az ügyre vonatkozó iratokat és más információt tartalmazó anyagokat, szükség szerint intézkedik az ügyben előzőleg keletkezett iratok pótlólagos összegyűjtéséről, csatolásáról,
b) ha az ügyben más szervezeti egység álláspontjának bekérése szükséges, erről indokolt esetben felettesét külön tájékoztatja, az egyeztetést az illetékessel szóban, szükség szerint írásban elvégzi,
c) az ügyben folytatott jelentősebb tárgyalásról, értekezletről, megbeszélésről, szóbeli megállapodásról, egyeztetésről feljegyzést készít és azt az ügyiratban elhelyezi, fontosabb ügyeknél a lényeges vezetői utasításokat – indokolt esetben – az ügyiratra, illetve az ügyet kísérő lapon külön feljegyzi,
d) az országgyűlési bizottsági üléseken történtekről rövid összefoglalót készít, amelynek állami vezetők rendelkezésére bocsátásáról a parlamenti államtitkár gondoskodik,
e) megállapításait, javaslatát az ügyiratban röviden összegzi és elkészíti a kiadmány tervezetét,
f) az ügyiratot kiadmányozza vagy továbbítja a kiadmányozásra jogosulthoz,
g) az előadói ívre feljegyzi a kezelői és kiadói utasításokat.
(4) A kiadmányozásra előkészített ügyiratokat – ha a közvetlen vezető másként nem rendelkezett – szolgálati úton kell felterjeszteni a kiadmányozásra jogosulthoz. A miniszter által kiadmányozásra kerülő ügyiratokat, a miniszternek címzett előterjesztéseket, jelentéseket, feljegyzéseket ellenkező miniszteri rendelkezés hiányában a szervezeti egység közvetlen irányítását ellátó helyettes államtitkár, a szakterületért felelős ágazati államtitkár, a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár, a közigazgatási államtitkár, valamint a miniszter kabinetfőnökének útján kell felterjeszteni.
(5) A miniszterhez címzett
a) hivatalos megkereséseket a miniszter vagy a miniszter kabinetfőnöke szignálja ki az érintett államtitkárnak, illetve a közigazgatási államtitkárnak,
b) egyedi ügyekben érkezett beadványokra az a) pontban foglaltak az irányadóak azzal, hogy a szignálás az illetékes államtitkárnak, közigazgatási államtitkárnak, helyettes államtitkárnak szól.
(6) Az állami vezetők nevére érkező ügyiratokat a címzettek hatáskörükben szignálják ki az általuk irányított állami vezetőknek, illetve az illetékes szervezeti egységek vezetőjének, vagy keresik meg a válaszadásra feladatköre szerint illetékes államtitkárt. A közvetlenül a szervezeti egységhez címzett ügyiratokkal kapcsolatos teendőket – ha az ügyiratot kiszignáló felsővezető annak helyben való iktatását nem rendelte el, iktatás után – a főosztályvezetők saját hatáskörükben végzik.
24. Együttműködési kötelezettség, csoportos munkavégzés
110. § (1) A minisztérium valamennyi vezetője, szervezeti egysége és munkatársa köteles a minisztériumi feladatok végrehajtásában együttműködni. Az egyeztetésért, illetve azért, hogy a feladat ellátásában a többi érintett szervezeti egység álláspontja összehangoltan érvényesüljön, az a minisztériumi szervezeti egység felelős, amelynek az ügy intézése a feladatkörébe tartozik, vagy akit erre a miniszter kijelölt.
(2) A miniszter az összetett megközelítést és több szakterület szoros együttműködését igénylő feladat elvégzése érdekében a feladatkörükben érintett vezetők és tárgykör szerint illetékes ügyintézők hatékony együttműködésével megvalósuló csoportos munkavégzést rendelhet el.
25. Az alapvető jogok biztosával és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökével való kapcsolattartás
111. § (1) Az alapvető jogok biztosa, illetve a NAIH elnöke által végzett vizsgálatot a minisztérium önálló szervezeti egységeinek elő kell segíteniük.
(2) A Jogi Főosztály által az érintett minisztériumi szervezeti egységek bevonásával előkészített, a NAIH elnökének megkeresésére, jelentésére és ajánlására adott válasz tervezetét a válaszadásra nyitva álló határidő lejártát legalább három munkanappal megelőzően kell aláírásra felterjeszteni.
(3) Az érintett minisztériumi szervezeti egységek által előkészített, az alapvető jogok biztosának megkeresésére, jelentésére és ajánlására adott válasz tervezetét a válaszadásra nyitva álló határidő lejártát legalább három munkanappal megelőzően kell aláírásra felterjeszteni.
26. A minisztérium képviselete
112. § (1) A minisztériumot a miniszter képviseli. A miniszter akadályoztatása vagy távolléte esetén a képviselet rendjére e Szabályzatnak a miniszter helyettesítésének rendjére irányadó rendelkezései az irányadók, az államtitkárok egyidejű akadályoztatása esetén a minisztériumot a miniszter kabinetfőnöke képviseli.
(2) A képviseleti kapcsolatok irányától függően a munkamegosztási rend a következő:
a) a kormány-, illetve minisztériumközi bizottságokban az adott bizottság szintjének és feladatkörének megfelelően a miniszter kijelölése alapján a parlamenti államtitkár, a közigazgatási államtitkár vagy a miniszter kabinetfőnöke, illetve a szakterület szerint érintetten az államtitkár vagy az általuk kijelölt helyettes államtitkár, illetve személy képviseli a minisztériumot,
b) a minisztériumokkal, a központi közigazgatási, valamint az érdekképviseleti szervekkel való kapcsolattartásban az adott témakör fontosságának és jellegének megfelelően a miniszter, a miniszter kabinetfőnöke, a közigazgatási államtitkár, a szakterület szerint érintett államtitkár, a feladatkörével összefüggésben érintett helyettes államtitkár, illetve az érintett főosztályvezető a kapcsolattartás rendje szerint képviseli a minisztériumot,
c) a minisztériumoknál, a központi közigazgatási és egyéb szerveknél megtartott értekezleteken és tárgyalásokon a minisztérium képviseletére a miniszter vagy a miniszter kabinetfőnöke, illetve a szakterület szerint érintett államtitkár, továbbá annak kabinetfőnöke által kijelölt személy, ennek hiányában a téma szerint érintett helyettes államtitkár, a szervezeti egység vezetője vagy az általa kijelölt személy jogosult, aki az értekezlet tárgya szerint – e Szabályzat előírásai alapján – érintett,
d) az önkormányzati szervekkel való kapcsolattartásban a kabinetfőnökök, a szakterület szerint érintett helyettes államtitkárok és szervezeti egység vezetői, illetve az általuk megbízott kormánytisztviselők képviselik a minisztériumot.
(3)20 A minisztériumnak a bíróságok és a hatóságok előtti jogi képviseletét a Jogi Főosztály kamarai jogtanácsos és ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett jogi előadó kormánytisztviselői látják el a közigazgatási államtitkár által adott egyedi vagy jogszabályban meghatározottak szerint nyilvántartásba vett általános meghatalmazás alapján.
(4) A közigazgatási államtitkár egyedi vagy általános meghatalmazást adhat az e Szabályzat szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező más szervezeti egység kamarai jogtanácsos, ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett jogi előadó, valamint a külön jogszabályban képviseleti joggal rendelkező más kormánytisztviselői részére is az adott szervezeti egység tevékenységével összefüggésben kialakult közigazgatási jogvitában történő képviseleti feladatok ellátására. A meghatalmazás kizárólag az adott szervezeti egység tevékenységével összefüggő közigazgatási peres és nemperes eljárásokra terjedhet ki.
(5) A minisztérium jogi képviseletére különösen indokolt esetben ügyvéddel vagy ügyvédi irodával a közigazgatási államtitkár vagy miniszter előzetes jóváhagyását követően köthető szerződés. Az e bekezdés alapján kötött szerződés esetében a jogi képviselő részére a meghatalmazást a közigazgatási államtitkár kiadmányozza.
(6) Az Országgyűlés plenáris ülése előtti képviseletre a 106. § (5) bekezdésében, a bizottsága előtti képviseletre a 106. § (6) bekezdésében foglaltak az irányadók.
(7) Az Országgyűlés bizottságai előtti képviselet módjáról a képviseletet ellátó vezetők listájával a parlamenti államtitkárt legkésőbb az ülést megelőző napon 10 óráig tájékoztatni kell.
113. § Ha a nemzetközi programokon és a protokolleseményeken való részvételre a minisztérium több állami vezetője jogosult, akkor a miniszter határozza meg a minisztérium képviseletének rendjét ezeken az eseményeken, és jelöli ki a részt vevő személyt.
114. § A minisztériumnak a külső gazdálkodó vagy civil szervezetek által szervezett képzéseken előadói minőségben történő képviseletét, illetve az ilyen képzéseken történő, a minisztérium által fizetett hallgatói részvételt a közigazgatási államtitkár engedélyezi.
27. A sajtó tájékoztatásával kapcsolatos eljárás
115. § (1) A sajtó tájékoztatását az érdekelt minisztériumi szervezeti egységek bevonásával a Kommunikációs Főosztály végzi. A sajtó részére tájékoztatást a miniszter, a közigazgatási államtitkár, az államtitkárok, a helyettes államtitkárok és a Kommunikációs Főosztály adhat.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a Kommunikációs Főosztály egyedi esetekben nyilatkozattételre külön jogosult személyt is kijelölhet a sajtó tájékoztatása céljából.
(3) Nyilatkozatot – állami vezető eltérő döntése hiányában – csak a Kommunikációs Főosztály tudomásával (sajtónyilvános esemény, konferencia stb.) vagy előzetes engedélyével (szervezett sajtótájékoztató, interjú stb.) lehet adni.
(4) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni a szakmai folyóiratok számára készített, szakmai vagy egyébként ismeretterjesztési, tudományos célból készült írásos anyagok tekintetében.
(5) A sajtó útján nyilvánosságra hozandó közlemény kiadásáról a Kommunikációs Főosztály gondoskodik a feladatkör szerint érintett illetékes államtitkár vagy helyettes államtitkár előterjesztését és tartalmi jóváhagyását követően.
(6) A minisztériumot érintő bírálatokra vonatkozó választ a feladatköre szerint érintett főosztályvezető, a miniszter irányítása vagy felügyelete alatt álló szervek tekintetében pedig a szerv vezetője készíti elő a törvényes határidőben. A válaszoknak a sajtóhoz történő eljuttatásáról a Kommunikációs Főosztály gondoskodik az érintett ágazat szakmai jóváhagyását követően.
(7) A Kommunikációs Főosztályt tájékoztatni kell, ha bármely szervezeti egységtől, felsővezetőtől, szakértőtől újságíró vagy bármely sajtóorgánum szerkesztősége háttér-információt, nyilatkozatot, konkrét ügyben reagálást kér. Közvetlen megkeresés esetén tájékoztatni kell az újságírót, hogy kérését előzetesen szükséges egyeztetnie a Kommunikációs Főosztállyal. Az egyeztetésre a nyilatkozattétel előtt kerül sor.
(8) Megkeresés esetében a Kommunikációs Főosztály munkatársai referálnak a minisztérium vezetőinek, és arról soron kívül értesítik a megkeresett szervezeti egységet.
(9) A nyilatkozónak hosszabb, elemző nyilatkozattétel, írásbeli interjú esetén joga van kérni a publikálni kívánt anyag megtekintését. A szöveget a Kommunikációs Főosztály ellenőrzi és juttatja el a sajtó számára.
(10) A Kommunikációs Főosztály a közvéleményt érintő minisztériumi döntésekről, illetve ezek előkészületeiről tájékoztatást kap. Az egyes ágazatoknak a Kommunikációs Főosztályt soron kívül tájékoztatni kell, amennyiben a minisztérium tervezett intézkedése a lakosság valamely csoportjának életviszonyára kihatással van.
(11) A minisztérium közleményeit előzetes egyeztetés alapján kizárólag a Kommunikációs Főosztály adhatja ki.
(12) A sajtótájékoztatók, sajtónyilvános események zökkenőmentes lebonyolítása és megfelelő szakmai előkészítése érdekében a sajtótájékoztató részletes tartalmáról, a résztvevők pontos köréről három nappal az esemény előtt értesíteni kell a Kommunikációs Főosztályt.
(13) A minisztérium külső és belső honlapjára csak a Kommunikációs Főosztály közreműködésével a feladatkör szerint érintett szervezeti egység szakmai jóváhagyásával kerülhet fel tartalom.
(14) A minisztérium jogi képviseleti feladatellátásával összefüggésben a bírósági tárgyaláson megjelent sajtóképviselő részére tájékoztatást a jogi képviselő nem adhat, a sajtó tájékoztatására az e Szabályzatban foglalt általános rendelkezések az irányadóak.
28. A külföldi kiküldetések engedélyezésének rendje
116. § A kiküldetések engedélyezésére a következők szerint kerül sor:
a) a miniszter engedélyezi és rendeli el a közigazgatási államtitkár külföldi kiküldetését, a közigazgatási államtitkár engedélyezi és rendeli el az államtitkárok külföldi kiküldetését,
b) a helyettes államtitkárok és az a) pontban felsoroltakon kívül minden további személy külföldi kiküldetését az ideiglenes külföldi kiküldetésre vonatkozó szabályzatban kijelölt állami vezető engedélyezi és rendeli el,
c) a közigazgatási államtitkár látja el (elrendelőként) kézjegyével a miniszter „Kiküldetés engedélyezése” formanyomtatványát, a Kormány tájékoztatásáról, a miniszter kiutazásának engedélyeztetéséről a Miniszteri Kabinet gondoskodik.
VI. Fejezet
117. § (1) A miniszter kiadja
1. a minősített adatok védelméről szóló biztonsági szabályzatot,
2. a közérdekű adatok közzétételi szabályzatát,
3. a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésére vonatkozó szabályzatot,
4. az adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatot,
5. a minisztérium egyedi iratkezelési szabályzatát,
6. a beszerzési és közbeszerzési szabályzatot,
7. a kormányügyelethez kapcsolódó biztonsági ügyeleti, valamint mobiltelefonos készenléti szolgálat szabályzatát,
8. az Energiaügyi Minisztérium igazgatás gazdálkodási szabályzatát,
9. a minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaságokkal kapcsolatos jogok gyakorlásának rendjéről szóló utasítást,
10. a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának szabályairól szóló szabályzatot,
11. az informatikai biztonsági szabályzatot,
12. Energiaügyi Minisztérium épületeibe történő be- és kilépés, a benntartózkodás és a parkolás rendjéről szóló utasítást,
13. a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap kezelésének és gazdálkodásának szabályairól szóló utasítást,
14. a minisztérium szervezeti integritást sértő eseményeinek kezelésével és az integrált kockázatkezeléssel kapcsolatos eljárásrendről szóló utasítást,
15. a parlamenti kapcsolattartás rendjéről szóló utasítást,
16. a minisztérium szerződései megkötésének és nyilvántartásának szabályairól szóló utasítást,
17. a minisztérium másolatkészítési szabályzatát és
18. a minisztérium archiválási szabályzatát.
(2)21 A közigazgatási államtitkár kiadja
a) a közszolgálati szabályzatot,
b) a minisztérium esélyegyenlőségi tervét.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben szereplő szabályzatokon túl a miniszter további szabályzatok kiadásáról is rendelkezhet és a közigazgatási államtitkárt további szabályzatok kiadására jogosíthatja fel.
(4) A közigazgatási államtitkár a belső honlapon közzéteszi a minisztériumban alkalmazandó belső szabályzatok listáját a szabályzat címe, normatív utasításban kiadott szabályzatok esetében a szabályzat száma, továbbá az előkészítéséért felelős szervezeti egység és a kiadására jogosult állami vezető megjelölésével.
118. § (1) Az önálló szervezeti egységek vezetői e Szabályzat végrehajtására, így különösen az egyes osztályok feladatkörének meghatározására ügyrendet készítenek.
(2) Az ügyrendet az önálló szervezeti egység vezetője írja alá, és jóváhagyásra a tevékenységét irányító állami vezető elé terjeszti, majd a jóváhagyott ügyrendet másolatban megküldi a közigazgatási államtitkárnak.
119. § Ahol e Szabályzat átruházott hatáskörben történő feladatellátást említ, a hatáskör gyakorlására e Szabályzat alapján kerül sor.
A minisztérium szervezeti egységeinek feladatai
I.11. A miniszter irányítása alá tartozó szervezeti egységek
I.11.0.0.1. Miniszteri Kabinet
A Miniszteri Kabinet
1. munkakapcsolatot tart az államtitkári kabinetekkel, titkárságokkal, a helyettes államtitkárok titkárságával és a közigazgatási államtitkár titkárságvezetőjével, szükség esetén munkakapcsolatba lép a minisztérium szervezeti egységeivel, háttérintézményeivel és a Kormány más szerveivel,
2. a tanácsadók útján figyelemmel kíséri a szakterületi munkát, kapcsolatot tart a minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek kapcsán az ágazati államtitkárok kabinetfőnökeivel, helyettes államtitkárokkal, a közigazgatási államtitkár titkárságvezetőjével, az egyes ügyekben teljeskörűen tájékozódik,
3. a tanácsadók útján részt vesz a miniszter és a miniszter kabinetfőnöke által meghatározott projektek és programok koordinálásában,
4. tájékoztatást kérhet a jogalkotási, illetve az intézményi munkaterv megvalósításáról, az aktuális hazai és európai uniós finanszírozású programokról,
5. véleményezi a minisztériumon belül az állami és szakmai kitüntetésekkel és díjakkal, elismerésekkel kapcsolatos felterjesztéseket, előterjesztéseket és folyamatokat,
6. az e Szabályzatban meghatározott esetek kivételével a szakterületért felelős államtitkári kabinetek útján megkeresett szervezeti egységek közreműködésével irányítja a miniszteri válaszadást igénylő megkeresések választervezeteinek elkészítését,
7. részt vesz a miniszteri döntések előkészítésében, előzetes politikai egyeztetésében, közreműködik a minisztériumhoz tartozó ágazatok politikai arculatának kialakításában, formálásában, a miniszter és az államtitkárok politikai döntéseinek, továbbá a Kormány általános politikájának megvalósításához kapcsolódó miniszteri feladatok előkészítésében, végrehajtásában és annak ellenőrzésében,
8. eljár a miniszter által meghatározott ügyekben,
9. a miniszter döntése szerint részt vesz az egyes szervezeti egységek feladatainak tervezésében, előkészítésében, végrehajtásában és ellenőrzésében,
10. szervezi a stratégiai partnerségi megállapodások megkötését, előkészíti a megállapodásokkal kapcsolatos miniszteri döntéseket,
11. folyamatosan figyelemmel kíséri a miniszteri programokat, javaslatot tesz a meghívások tekintetében az ágazatoktól kért és kapott szakmai anyagok alapján,
12. tanácsadói útján részt vehet az ágazati államtitkári vezetői értekezleteken,
13. koordinálja a miniszter képviseletét a Balaton Fejlesztési Tanácsban.
I.11.0.0.1.1. Titkársági Osztály
A Miniszteri Kabineten Titkársági Osztály működik, melyet titkárságvezető vezet. A Titkársági Osztály
1. a miniszteri programokkal összefüggésben elkészíti a háttéranyagokat és a beszédtervezeteket,
2. folyamatosan figyelemmel kíséri a heti miniszteri programokat, szükség esetén az egyes egyeztetésekhez, megbeszélésekhez, találkozókhoz megfelelő anyagokat készít,
3. részt vesz a minisztérium vezetői értekezletein,
4. felterjeszti a miniszter részére az előkészített állami és szakmai kitüntetésben, díjban és elismerésben részesülő személyekre vonatkozó javaslatokat,
5. a miniszter közvetlen iránymutatásai alapján segíti a kommunikációs szakterület munkáját,
6. a kabinetfőnök irányításával megtervezi, vezeti a miniszter programjait, koordinálja azok szervezését, vezeti a miniszteri naptárat, közreműködik az ahhoz kapcsolódó dokumentumok előkészítésében,
7. tájékoztatja az államtitkári titkárságokat a miniszter programjairól,
8. folyamatos és közvetlen kapcsolatot tart a minisztérium vezető munkatársaival és a miniszter tanácsadó testületeivel,
9. koordinálja, támogatja a miniszter irányítása alá tartozó miniszteri tanácsadók munkáját,
10. kapcsolatot tart a kommunikációs szakterülettel,
11. kapcsolatot tart a miniszteri utazások tekintetében a nemzetközi szakterülettel,
12. nyilvántartja, előkészíti, összehívja, megszervezi a miniszter és a kabinetfőnök feladatkörébe tartozó egyeztetéseket, illetve a miniszter vagy a kabinetfőnök kezdeményezésére megtartandó megbeszéléseket,
13. koordinálja a miniszter és a kabinetfőnök programjaihoz kapcsolódó vezetői információs dokumentumok, felkészítők, beszédtervezetek előkészítését,
14. koordinálja a szakterületek irányába a miniszterhez érkezett megkeresések, kérelmek, panaszok és közérdekű bejelentések megválaszolását,
15. összeállítja a Miniszteri Értekezlet napirendjét és nyomon követi a Miniszteri Értekezleten meghatározott feladatok, iránymutatások végrehajtását,
16. megszervezi a miniszter kabinetfőnöke által vezetett, rendszeresen megtartott koordinációs értekezletet,
17. részt vesz a minisztérium szakpolitikai döntéseinek előkészítésében,
18. gondoskodik a miniszter és a kabinetfőnök programjaihoz kapcsolódó vezetői információs dokumentumok, felkészítők, beszédtervezetek előkészítéséről, és megküldi azokat a miniszter kabinetfőnöke részére,
19. együttműködik a kommunikációs szakterülettel a miniszter által adományozható elismerésekre vonatkozó jogi szabályozás szakmai előkészítésében.
I.11.1. A közigazgatási államtitkár által irányított szervezeti egységek
I.11.1.0.1. Közigazgatási Államtitkári Titkárság
A Közigazgatási Államtitkári Titkárság segíti a közigazgatási államtitkár tevékenységének az ellátását, ennek keretében ellátja az
1. melléklet 73. §-ában rögzített titkársági feladatokat.
A Közigazgatási Államtitkári Titkárság
a) koordinációs feladatai körében
1. folyamatosan figyelemmel kíséri a jogalkotási, illetve az intézményi munkatervi feladatok teljesítését,
2. figyelemmel kíséri a jogszabályokban, a közjogi szervezetszabályozó eszközökben, a jogalkotási, illetve az intézményi munkatervben és a miniszteri döntésekben meghatározott feladatok végrehajtását, továbbá a Kormány határozataiban és munkatervében előírt határidős feladatok végrehajtását, valamint a végrehajtásról tájékoztatja a minisztériumi vezetőket,
3. a közigazgatási államtitkár kijelölése esetén koordinálja a komplex megközelítést igénylő, több szervezeti egység feladatkörét érintő egyedi ügyek intézését,
4. közreműködik a közigazgatási államtitkár feladat- és hatáskörét érintő közjogi szervezetszabályozó eszközök, illetve jogszabálytervezetek szakmai előkészítésében,
5. véleményezi a Kormány részére készült előterjesztések, továbbá a miniszteri rendeletek tervezeteit a közigazgatási államtitkár döntése alapján,
6. közreműködik a minisztérium nemzetközi kapcsolatainak erősítésében,
7. a közigazgatási államtitkár döntése alapján közreműködik a minisztérium és más szervek, hatóságok, illetve a nemzetközi szervezetek képviseletei közötti érintkezésben,
8. koordinálja a közigazgatási államtitkár közvetlen irányítása alatt lévő helyettes államtitkári titkárságok és főosztályok munkáját,
9. kapcsolatot tart a minisztérium szakmai vezetőivel, szükség szerint jelentést, beszámolót kér munkájukról,
10. szükség szerint támogatja a feladatában érintett miniszteri biztos tevékenységét,
11. koordinálja a minisztériumba érkező, több ágazati államtitkár feladatkörét érintő írásbeli megkeresésre adott válaszlevelek, valamint a minisztériumba érkező, több ágazati államtitkár feladatkörét érintő írásbeli megkeresésre adott válaszlevelek elkészítését.
I.11.1.0.2. Ellenőrzési Főosztály
Az Ellenőrzési Főosztály
a) kodifikációs feladatai körében kidolgozza a Belső Ellenőrzési Kézikönyvet és annak részeként a Belső Ellenőrzési Alapszabályt, a belső ellenőrökre vonatkozó Etikai Kódexet;
b) koordinációs feladatai körében
1. ellátja a fejezeten belüli ellenőrzések koordinációját, amelynek érdekében kapcsolatot tart a miniszter irányítása alá tartozó költségvetési szervek, a minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaságok, valamint a minisztérium alapítói joggyakorlása alatt álló alapítványok belső ellenőrzési vezetőivel, számukra módszertani segítséget nyújt a feladataik színvonalas elvégzése érdekében,
2. ellátja a minisztériumot érintő ÁSZ, KEHI vizsgálatokkal kapcsolatos koordinációs feladatokat,
3. ellátja a fővárosi és vármegyei kormányhivataloknál lefolytatandó, a minisztérium felelősségi körébe tartozó ellenőrzések koordinációs feladatait, amelynek érdekében kapcsolatot tart a Miniszterelnökséggel;
c) funkcionális feladatai körében
1. a független, tárgyilagos bizonyosságot adó tevékenysége keretében szabályszerűségi, pénzügyi, rendszer-, teljesítmény- és informatikai ellenőrzéseket végez, amelyekkel hozzájárul a minisztérium működésének fejlesztéséhez, eredményességének növeléséhez, a minisztérium céljainak elérése érdekében rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen értékeli, illetve javaslataival fejleszti a minisztérium irányítási és belső kontrollrendszerének hatékonyságát; ezen belül különösen elemzi, vizsgálja és értékeli a belső kontrollrendszer kiépítésének, működésének jogszabályoknak és szabályzatoknak való megfelelését, valamint működésének gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét; a rendelkezésre álló erőforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon megóvását és gyarapítását, valamint az elszámolások megfelelőségét, a beszámolók valódiságát,
2. ellenőrzi a fejezeti kezelésű pénzeszközök felhasználását, valamint a fejezet költségvetéséből adott juttatásokat és támogatásokat a kedvezményezetteknél és a lebonyolító szervezeteknél,
3. ellenőrzi a miniszter irányítása alá tartozó költségvetési szerveket, a minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaságokat, valamint a minisztérium alapítói joggyakorlása alatt álló alapítványt,
4. ellátja a miniszter irányító szervi hatáskörébe tartozó elkülönített alapok felhasználásának kockázatelemzésen alapuló ellenőrzését,
5. kidolgozza – kockázatelemzés alapján – a minisztérium stratégiai és éves ellenőrzési terveit, amelyek magukban foglalják a feladatellátáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételek fejlesztésére, a képzésre és továbbképzésre, esetenként külső erőforrás bevonására vonatkozó javaslatokat is,
6. elkészíti a fejezet összefoglaló éves ellenőrzési tervét,
7. elkészíti a fejezet éves összefoglaló jelentését a miniszter által irányított költségvetési szervek és a minisztérium éves ellenőrzési jelentése alapján,
8. ellátja a miniszter irányítása alá tartozó költségvetési szervek belső ellenőrzési tevékenységének szakmai felügyeletét,
9. ellenőrzi az ellenőrzési jelentések alapján készített intézkedési tervek végrehajtását,
10. a közigazgatási államtitkár, illetve a belső ellenőrzési vezető kezdeményezésére soron kívüli ellenőrzéseket hajt végre, amelyről előzőleg kikéri a KEHI elnökének véleményét,
11. a lezárt ellenőrzési jelentéseket rendszeresen megküldi a KEHI elnöke részére,
12. tanácsadói tevékenységet lát el a minisztérium működésének fejlesztéséhez, racionalizálásához kapcsolódóan;
d) egyéb feladatai körében
1. nyilvántartást vezet az ellenőrzési feladatok megvalósításáról és az ellenőrzési jelentések alapján készített intézkedési tervek végrehajtásának állásáról és a vonatkozó jogszabályban meghatározott határidőre írásban beszámol a KEHI elnöke részére a minisztérium által a tárgyévben végzett belső ellenőrzések javaslatai alapján készült intézkedési tervek végrehajtásáról,
2. nyilvántartja az ÁSZ és KEHI ellenőrzések javaslataira készített intézkedési terveket és azok végrehajtását, és a vonatkozó jogszabályban meghatározott határidőre a külső ellenőrzések javaslatai alapján készült intézkedési tervek végrehajtásáról beszámolójában tájékoztatja a KEHI elnökét,
3. részt vesz az Államháztartási Belső Kontroll Munkacsoport Belső Ellenőrzési, illetve a Kormányzati Ellenőrzési Témacsoport munkájában, együttműködik az ellenőrzéssel kapcsolatos jogszabályok kidolgozása, módosítása, az ellenőrzési rendszer fejlesztése, módszertani útmutatók elkészítése tekintetében,
4. véleményezi a miniszter által irányított költségvetési szervek vezetői javaslatára az adott költségvetési szerv belső ellenőrzési egység vezetőjével kapcsolatos személyi ügyeket (kinevezés, felmentés),
5. erősíti a minisztérium korrupcióellenes elkötelezettségét,
6. elősegíti a minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságok ellenőrzési rendszerének fejlesztését,
7. segíti a közigazgatási államtitkárt álláspontjának kialakításában a Szabályzat, valamint a minisztérium működési típusú belső szabályzatainak módosítására irányuló kezdeményezésekkel kapcsolatban,
8. ellenőrzései során vizsgálja a Szabályzat, a minisztérium belső szabályzatai és a szervezeti egységek ügyrendjeinek összhangját,
9. ellenőrzései során figyelemmel kíséri a minisztérium működésének főbb szabályait, folyamatait, a tapasztalatok alapján javaslatokat fogalmaz meg eljárásrendek, útmutatók, iratminták alkalmazására,
10. véleményezi, koordinálja a miniszter által irányított költségvetési szervek vonatkozásában a belső ellenőrzési feladatok külső szolgáltatóval történő ellátásának jóváhagyási folyamatát.
I.11.1.0.3. Társasági Portfólió Főosztály
A Társasági Portfólió Főosztály kodifikációs feladatai körében
a) előkészíti a tulajdonosi joggyakorlásról szóló utasítást;
b) figyelemmel kíséri a kormányzati támogatási döntések végrehajtását szolgáló szabályozásokat;
c) közreműködik a hatáskörébe utalt gazdasági társaságokat (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: gazdasági társaságok) érintő jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezetei, a Kormány részére készülő előterjesztések és jelentések véleményezésében;
d) koordinációs feladatai körében
1. koordinálja a minisztérium portfóliókezelési politikája megvalósításának végrehajtását a gazdasági társaságok tekintetében,
2. koordinálja a gazdasági társaságokkal történő kapcsolattartást, szükség esetén szakmai konzultációkat szervez,
3. figyelemmel kíséri, koordinálja a feladat- és hatáskörébe tartozó kiemelt kockázatú és nemzetgazdasági szempontból kiemelt fontosságú hazai és európai uniós forrásból megvalósuló projektek, illetve projektjellegű feladatok végrehajtását,
4. ellátja az üvegházhatású gázok kibocsátási jogosultságainak értékesítéséből származó bevételek felhasználásával kapcsolatos feladatokat, és az energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkár szakmai közreműködésével gondoskodik a felhasználásának végrehajtásáról,
5. döntésre előkészíti a feladat- és hatáskörébe tartozó pályázatokkal kapcsolatban benyújtott kifogásokat és ellátja a támogatások jogosulatlan felhasználásából eredő követeléskezelés peres és nemperes eljárásaihoz kapcsolódó előkészítő feladatokat,
6. figyelemmel kíséri a szakmai kezelésébe utalt fejezeti kezelésű előirányzatok terhére finanszírozott pályázati felhívások megvalósulását,
7. döntésre előkészíti a feladat- és hatáskörébe tartozó pályázatokkal kapcsolatban benyújtott lebonyolítói, valamint pályázatkezelői javaslatokat, felterjesztéseket;
8. a tulajdonosi joggyakorló képviselőjeként állandó meghívottként biztosítja a részvételt a társaságok igazgatóságának, felügyelőbizottságának ülésein,
9. közreműködik a feladat- és hatáskörét érintő, az ellenőrző szervezetek társaságokat érintő vizsgálataival, jelentéseikben megfogalmazott megállapításokkal, intézkedési javaslatok végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátásában,
10. kapcsolatot tart a minisztériumon belüli szakterületekkel, illetve amennyiben feladatai ellátásához szükséges, más minisztériumokkal, valamint a társaságokkal,
e) funkcionális feladatai körében
1. a minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alatt lévő gazdasági társaságok tekintetében előkészíti a tulajdonosi jogkör gyakorlójának a döntéseit, illetve a tulajdonosi joggyakorlói döntés meghozatalára vonatkozó javaslatokat, ennek keretében ellátja
1.1. a létesítő okiratok elkészítésével, módosításával kapcsolatos egyeztetési feladatokat, továbbá jóváhagyásra előkészíti a létesítő okiratokat,
1.2. az alapítói határozatok, illetve a nem kizárólagos állami tulajdonban álló gazdasági társaságok esetén a legfőbb szervi döntéshozatalhoz kapcsolódó szavazólapok, meghatalmazások előkészítésével kapcsolatos feladatokat,
1.3. az alapítással, megszüntetéssel, átalakulással vagy társasági részesedés megszerzésével vagy átruházásával kapcsolatos feladatokat,
1.4. a Szervezeti és Működési Szabályzatok, Javadalmazási Szabályzatok, Befektetési Szabályzatok, Szellemi Tulajdon Kezelési Szabályzatok, felügyelőbizottsági ügyrendek jóváhagyásával kapcsolatos feladatokat,
1.5. a vezető tisztségviselők, felügyelőbizottsági tagok, könyvvizsgálók megválasztásával visszahívásával, díjazásával kapcsolatos feladatokat,
1.6. a vezető tisztségviselők feletti munkáltatói jogok gyakorlásával kapcsolatos feladatokat a gazdasági társaságok létesítő okiratában foglaltak szerint,
1.7. a vezető tisztségviselőkkel, felügyelőbizottsági tagokkal szembeni kártérítési igények érvényesítése előkészítésével kapcsolatos feladatokat,
1.8. a jegyzett tőke felemelésével, leszállításával kapcsolatos feladatokat,
1.9. az éves beszámolók, közhasznúsági mellékletek elfogadásának előkészítésével kapcsolatos feladatokat,
1.10. az üzleti tervek elfogadása, módosítása előkészítésével kapcsolatos feladatokat,
1.11. a hitelfelvétellel, pótbefizetés elrendelésével és visszatérítésével, osztalékelőleg fizetésével kapcsolatos feladatokat,
2. ellátja az új gazdasági társaság alapításával, illetve társasági részesedés megszerzésével kapcsolatos feladatokat,
3. megkeresésre szakmai véleményt ad a gazdasági társaságok számára,
4. előkészíti a gazdasági társaságok vezető tisztségviselői munkavégzésre irányuló jogviszonyának létesítésével, módosításával és megszűnésével kapcsolatos szerződéseket,
5. elemzéseket, hatásvizsgálatokat készít a vezetői döntések megalapozása érdekében, szükség esetén az érintett szervezeti egységek bevonásával,
6. a gazdasági társaságok tekintetében nyilvántartja a gazdasági társaságokkal kapcsolatos tulajdonosi döntéseket,
7. előkészíti a szakmai kezelésébe utalt fejezeti kezelésű előirányzatok terhére finanszírozott támogatási programokhoz kapcsolódóan kötendő kezelői és lebonyolítói szerződéseket,
8. előkészíti a szakmai kezelésébe utalt fejezeti kezelésű előirányzatok terhére finanszírozott támogatásokkal kapcsolatos döntési javaslatokat, a támogatói okiratok kiadását vagy támogatási szerződések megkötését, szükség szerint az érintett főosztályok bevonásával,
9. részt vesz a szakmai kezelésébe utalt fejezeti kezelésű előirányzatok terhére nyújtott támogatásokkal kapcsolatos bíráló- és monitoring bizottságokban,
10. közreműködik a szakmai kezelésébe utalt fejezeti kezelésű előirányzatok tekintetében az éves beszámoló és annak alátámasztásául szolgáló leltárak elkészítésében,
11. ellátja a szakmai kezelésébe utalt fejezeti kezelésű előirányzatok terhére nyújtott támogatások szakmai beszámolóinak és pénzügyi elszámolásainak megfelelőségi ellenőrzését, szükség szerint helyszíni ellenőrzés lefolytatásával, szükség szerint az érintett főosztályok bevonásával,
12. a felelős tulajdonosi joggyakorlás, valamint a minisztériumon belüli és kívüli adatigénylések kielégítése érdekében folyamatosan nyomon követi a társaságok gazdálkodását, adatgyűjtést végez a társasági vagyonnal kapcsolatos kormányzati, miniszteri döntések, állásfoglalások és jogszabályok előkészítése érdekében, összehangolja a társaságok adataira, illetve működésével kapcsolatos információira irányuló minisztériumon belüli és kívüli adatigényléseket,
13. előkészíti a társaságok és vagyonelemeik tekintetében az egyes vagyonelemek rendeltetésének megváltoztatása, feleslegessé váló vagyonelemek értékesítése, új vagyonelemek megszerzése tekintetében szükséges döntéseket,
14. részt vesz a társaságok felügyeleti kontrolling rendszerének továbbfejlesztésében,
15. a gazdasági társaságok tekintetében tulajdonosi ellenőrzést végez,
16. egyéb feladatai körében közreműködik az üvegházhatású gázkibocsátási jogosultságok értékesítéséből származó bevételnek a minisztérium hatáskörébe utalt felhasználására vonatkozó szabályozás előkészítésében és a bevételek felhasználásának szakpolitikai tervezésében.
I.11.1.0.4. Humánpolitikai Főosztály
A Humánpolitikai Főosztály
a) kodifikációs feladatai körében felel a minisztérium közszolgálati szabályzatának, valamint a személyügyi szakterületre vonatkozó egyéb belső szabályzatoknak a kidolgozásáért;
b) európai uniós és nemzetközi feladatai körében felel
1. a szakdiplomatákkal kapcsolatos, a minisztérium hatáskörébe tartozó személyügyi feladatok ellátásáért,
2. az Európai Bizottság által meghirdetett nemzeti szakértői pályázat közzétételéért, a pályázó minisztériumi kormánytisztviselő jelöléséért, kiküldetésükkel kapcsolatos munkajogi ügyintézéséért (ide nem értve a kiutazással és hazautazással, valamint a kint tartózkodással kapcsolatban felmerülő ügyintézést), kint tartózkodásuk meghosszabbításáért és ennek kapcsán az Igazságügyi Minisztériummal való kapcsolattartásért,
3. a külképviseleteken a minisztérium érdekeit képviselő szakdiplomaták és családjuk élet- és munkakörülményei alakulásának folyamatos figyelemmel kíséréséért, az ezzel kapcsolatos intézkedések kezdeményezéséért,
4. a minisztériumi kormánytisztviselők európai uniós gyakornoki feladatok ellátására történő kirendeléséért, az Európai Unió tagállamai és más államok, illetve szervezetek által meghirdetett ösztöndíjak közzétételéért;
c) funkcionális feladatai körében
ca) felel:
1. a miniszter és a minisztériumi vezetők hatáskörébe tartozó személyügyi, munkaügyi, szervezési, fegyelmi, kártérítési, szociális, jóléti és kegyeleti döntések előkészítéséért és végrehajtásáért, valamint a minisztérium közszolgálati és egyéb belső szabályzataiban a hatáskörébe utalt feladatok ellátásáért,
2. a minisztérium humánerőforrás- és álláshely-gazdálkodással összefüggő feladatainak előkészítéséért,
3. a minisztérium személyi állományába tartozó vezetők és kormánytisztviselők, a minisztérium irányítása alá tartozó intézmények, a minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságok tekintetében nyilatkozattételre kötelezettek vagyonnyilatkoztatásával összefüggő feladatok ellátásáért,
4. a közszolgálati álláshelyek pályáztatásával kapcsolatos ügyintézéssel összefüggésben a minisztériumi belső pályáztatási rendszer működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásáért,
5. a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára vezetői kinevezésekkel kapcsolatos kifogásolási jogának megkérésével összefüggő tevékenység ellátásáért,
6. a személyi állomány egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságával, foglalkozás-egészségügyi helyzetével kapcsolatos tevékenység felügyeletéért,
7. a minisztérium állománya személyügyi adatainak számítógépes feldolgozásáért és a jogszabályban előírt adatszolgáltatásért, valamint az álláshely-nyilvántartási rendszer vezetéséért és naprakész kezeléséért,
8. a külső szervektől és a minisztérium belső szervezeti egységeitől véleményezés céljából érkezett tervezetekkel kapcsolatosan a feladatkörét érintő minisztériumi álláspont kialakításában való közreműködésért,
9. a minisztérium dolgozóinak képzésével, továbbképzésével, közigazgatási alap- és szakvizsga-szervezésével, tanulmányi szerződéseivel kapcsolatos feladatok ellátásáért,
10. a minisztériumi kormánytisztviselők teljesítményének értékelésével kapcsolatos feladatok ellátásáért, a teljesítmény elismeréssel kapcsolatos feladatok végrehajtásával, valamint az intézményi vezetők tevékenységének értékelésével kapcsolatos teendők ellátásáért,
11. a minisztérium személyi állományára vonatkozóan a politikai szolgálati jogviszony, a biztosi jogviszony, a kormányzati szolgálati jogviszony, valamint a munkaviszony létesítésével, módosításával, megszűnésével és megszüntetésével kapcsolatos okiratok előkészítéséért, illetve nyilvántartásáért,
12. a miniszter irányítása alá tartozó költségvetési szervek első számú vezetőjével, vezetője helyettesével, gazdasági vezetőjével, jogszabályban meghatározott munkáltatói jogkörbe tartozó jogviszony létesítésével, módosításával, megszűnésével és megszüntetésével kapcsolatos intézkedések előkészítéséért, illetve véleményezéséért az érintett szakmai területek, illetve a költségvetési szervek esetében a szakmai felügyeletet, illetve az irányítást ellátó szakterületek, valamint a Költségvetési Főosztály bevonásával, továbbá felel az érintett vezetők személyi anyagának kezeléséért,
13. a minisztérium esélyegyenlőségi tervével kapcsolatos feladatok ellátásáért,
14. az Igazgatási és Biztonsági Főosztály részére nyújtott, munkavédelemmel kapcsolatos szakmai támogatás ellátásáért, igény esetén a munkavédelmi képviselőválasztás lebonyolításának előkészítésében való közreműködésért,
15. a minisztérium személyügyi feladatainak ellátása keretében a Szolgáltatási és Ellátási Alapadat Tár (SzEAT) rendszerben történő adatrögzítésért,
16. az önálló szervezeti egységek álláshelykeretének nyilvántartásával kapcsolatos feladatokért, az egyes álláshelyekhez tartozó forrás- és bérkeretek meghatározásának kivételével,
17. a személyi anyagok kezeléséért,
19. a
Kit. 72. § (4) bekezdésében foglaltak szerint a munkáltatói jogkör gyakorlója által elektronikusan kiadmányozott jognyilatkozatok záradékolásáért, amely tevékenységet a Humánpolitikai Főosztály személyügyi feladatait ellátó munkatársai végzik,
cb) előkészíti és összesíti a szakmai területek által összeállított állami és szakmai kitüntetésben, díjban és miniszteri elismerésben részesülő személyekre vonatkozó javaslatokat, amelyeket táblázatos formában intézkedés céljából továbbít a Kommunikációs Főosztálynak,
cc) a Kommunikációs Főosztály iránymutatása alapján biztosítja az állami kitüntetésekhez és miniszteri elismerésekhez kapcsolódó tárgyi feltételeket,
cd) a Kommunikációs Főosztálytól kapott tájékoztatás alapján kezdeményezi a miniszteri elismerésekhez járó pénzjutalmak kifizetését,
ce) az állami kitüntetések és miniszteri elismerések adományozásáról és visszavonásáról szóló nyilvántartást vezet,
cf) kezdeményezi az elismerések adományozásáról, illetve visszavonásáról rendelkező miniszteri közlemény megjelentetését a minisztérium honlapján, valamint a Hivatalos Értesítőben;
d) egyéb feladatai körében felel
1. a minisztériumi dolgozók szociális helyzetének figyelemmel kíséréséért, a belső szabályzatokban foglalt jóléti, szociális és egészségügyi juttatásokkal kapcsolatos feladatok ellátásáért, a szociális és lakásügyekkel foglalkozó bizottság elnöki és titkársági feladatainak ellátásáért,
2. a minisztérium és a felsőoktatási intézmények közötti együttműködések, szakmai gyakorlatokkal összefüggő megállapodások kialakításáért,
3. a Kormány által alapított ösztöndíjprogram megvalósításában történő közreműködésért,
4. a minisztériumi érdekképviseleti szervezetekkel való kapcsolattartásért,
5. a szervezetfejlesztéssel kapcsolatos stratégiák, fejlesztési irányok és tervek kidolgozásáért és koordinálásáért.
I.11.1.0.5. Európai Uniós Fejlesztési Főosztály
Az Európai Uniós Fejlesztési Főosztály
a) figyelemmel kíséri az Energiaügyi Minisztérium tevékenységéhez kapcsolódó, európai uniós forrásokból megvalósuló fejlesztéseket,
b) ellátja az a) pontban meghatározott fejlesztésekkel kapcsolatos koordinációs feladatokat,
c) kapcsolatot tart az a) pontban meghatározott fejlesztések lebonyolításában részt vevő szervezetekkel, rendszeres monitoring értekezlet tartásával ellenőrzi a projektek előrehaladását,
d) részt vesz az a) pontban meghatározott fejlesztéseket érintő eseményeken, egyeztetéseken, illetve azok kommunikációjában,
e) az a) pontban meghatározott fejlesztések előrehaladása kapcsán rendszeresen tájékoztatja az energiaügyi minisztert, előrehaladási jelentéseket és beszámolókat készít,
f) szükség esetén javaslatot tesz az a) pontban meghatározott fejlesztések előrehaladásának elősegítésére, az ehhez szükséges intézkedésekre,
g) közreműködik az Energiaügyi Minisztérium európai uniós támogatások allokálásával foglalkozó szervezeti hátterének kialakításában, és együttműködik azzal az a) pontban meghatározott fejlesztések megvalósítása érdekében,
h) végrehajtja mindazon feladatokat, amelyeket az energiaügyi miniszter a feladatkörébe utal,
I.11.1.1. A jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek
I.11.1.1.1. Jogi és Igazgatási Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság
A Jogi és Igazgatási Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság segíti a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár tevékenységének az ellátását, ennek keretében ellátja az
1. melléklet 73. §-ában rögzített titkársági feladatokat. Ezen túlmenően
1. szervezi a Szakmai Vezetői Értekezletet, amelynek keretében javaslatot tesz a napirendre, az értekezlet jóváhagyott napirendjét a kapcsolódó ülésanyagokkal együtt megküldi a résztvevők részére,
2. a Szakmai Vezetői Értekezletről emlékeztetőt készít, intézkedik annak jóváhagyása iránt, nyomon követi az értekezleten kiadott feladatok végrehajtását,
3. a Szakmai Vezetői Értekezletre benyújtásra kerülő kormány-előterjesztések, jelentések tervezetei, miniszteri rendeletek tervezetei, valamint egyéb döntés-előkészítő anyagok kapcsán írásos szakmai álláspontot alakít ki, ennek során vizsgálja az irányadó tartalmi és formai követelményeknek való megfelelést, javaslatokat tesz azok egységes érvényesítése érdekében,
4. ellátja a minisztériumban az integritás tanácsadói feladatokat.
I.11.1.1.2. Jogi Főosztály
A Jogi Főosztály
a) kodifikációs feladatai körében
1. felel a miniszter feladatkörébe tartozó jogszabálytervezetek (törvényjavaslatok, kormány- és miniszteri rendelettervezetek), előterjesztések, jelentések, tájékoztatók, valamint a közjogi szervezetszabályozó eszközök és egyéb határozatok, egyéb utasítások előkészítéséért (szövegezés, szerkesztés, a magyar jogrendbe való beilleszkedés megteremtése), ezen belül:
1.1. az irányításhoz szükséges normatív rendelkezések szabályozási szintjének (törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet, miniszteri utasítás, miniszteri belső utasítás, közigazgatási államtitkári utasítás) meghatározásáért,
1.2. a jogszabályok tervezeteinek, indokolásának elkészítéséért az illetékes főosztály által előkészített szakmai tervezet alapján,
1.3. az előterjesztések, jogszabályok tervezeteinek belső véleményezését követően a Kormány ügyrendje szerinti előzetes egyeztetésre történő megküldéséért, majd közigazgatási és – a szakmai előterjesztő erre irányuló kezdeményezése esetén – társadalmi egyeztetéséért,
1.4. a jogszabályalkotásra irányuló koncepciók, jogszabálytervezetek, valamint a tervezetekhez kapcsolódó előterjesztések, szakmai indokolások minisztérium honlapján való közzététele érdekében a Kommunikációs Főosztálynak történő megküldéséért,
1.5. a miniszter feladatkörébe tartozó törvények, kormányrendeletek, kormányhatározatok kormány-előterjesztéseinek a kormányzati döntéshozatali fórumok döntésének megfelelő véglegesítéséért, a törvények Országgyűléshez történő benyújtás előtti tartalmi egyeztetéséért,
1.6. a miniszter feladatkörébe tartozó törvényjavaslatok egységes javaslattervezeteinek előkészítéséért, valamint a törvény- és a határozati javaslat szövegének véglegesítéséért, kihirdetésre történő előkészítéséért,
1.7. a miniszteri rendeletek, valamint a közjogi szervezetszabályozó eszközök, egyedi utasítások és határozatok aláíratásáért, kihirdetéséért, közzétételéért,
1.8. felel a minisztérium szervezeti és működési szabályzatának előkészítéséért,
1.9. felel a háttérintézmények szervezeti és működési szabályzatainak miniszteri utasításként történő kiadásáért, illetve miniszteri jóváhagyásra felterjesztéséért, az irányított költségvetési szervek miniszteri jóváhagyást igénylő egyéb belső szabályzatainak miniszteri jóváhagyásra történő előkészítéséért, valamint egyéb szabályzatainak véleményezéséért,
1.10. felel a feladatracionalizációval összefüggő jogszabály-módosításoknak az érintett főosztályokkal együttműködve történő előkészítéséért,
1.11. ellátja a minisztériumi előterjesztéseknek, jelentéseknek a kormányzati döntéshozatali fórumok üléseinek napirendre vételével kapcsolatos feladatokat, e körben kapcsolatot tart a Miniszterelnöki Kormányirodával kormányzati döntéshozatali fórumok előkészítésével kapcsolatosan;
1.12. a beszerzési és közbeszerzési, továbbá a szerződéskötési és a jogi ellenjegyzési szabályzat előkészítéséért, valamint
1.13. a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésére vonatkozó, valamint az adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzat előkészítéséért;
b) a minisztériumi szerződéskötési feladatai körében
1. ellátja a külön szabályzat szerinti visszterhes szerződések, egyéb szerződések, költségvetési fejezeti jogügyletek, munkaszerződések jogi ellenjegyzésével kapcsolatos feladatokat,
2. jogi véleményt ad a főosztályok részéről történő megkeresés alapján a minisztérium által nyújtott támogatásokkal kapcsolatos jogi megítélést igénylő ügyekben,
3. a szerződést kezdeményező önálló szervezeti egység kezdeményezése alapján a külön szabályzatban meghatározott eljárásrend szerint előkészíti a visszterhes szerződéseket,
4. jogi szempontból véleményezi a minisztérium által kötendő és az illetékes szakmai szervezeti egység által előkészített – és a 3. pont alá nem tartozó – szerződéseket, amelynek során a véleménye a gazdasági-célszerűségi megfontolásokra nem terjed ki,
5. a külön szabályzatban meghatározott eljárásrend szerint ellátja az ügyvédi tevékenység körébe eső okirati ellenjegyzéssel kapcsolatos feladatokat,
6. felel a minisztériumban alkalmazandó szerződésminták kidolgozásáért, szükség szerinti aktualizálásáért,
7. felel a közbeszerzési és beszerzési eljárásokhoz kapcsolódó szerződések előkészítéséért;
c) a minisztériumi jogi képviseleti feladatellátás körében
1.23 ellátja a minisztérium által vagy a minisztérium ellen indított peres és nemperes eljárásokban a minisztérium képviseletét (ideértve a beadványok elkészítését és határidőben történő benyújtását, valamint a tárgyaláson történő személyes részvételt is) az érintett szakmai szervezeti egységek bevonásával; a per tárgya szerint érintett szakterület felelőse köteles a szükséges szakmai segítséget, intézkedést, írásbeli tájékoztatást a Jogi Főosztály részére megadni, és a Jogi Főosztály vezetőjének kérése alapján a szakmai álláspontot megfogalmazó kormánytisztviselő jelenlétét a bírósági tárgyaláson szükség esetén biztosítani,
2. ellátja a minisztérium mint munkáltató képviseletét a Közszolgálati Döntőbizottság előtt indult eljárásokban, ideértve a Közszolgálati Döntőbizottság által hozott döntés felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárásokban történő minisztériumi képviseletet is;
d) a minisztériumi beszerzésekkel és közbeszerzésekkel kapcsolatos feladatellátás körében
1. közbeszerzési szakmai kérdésekben állásfoglalásokat készít a minisztériumon belül,
2. ellátja a közbeszerzésekről szóló törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott ajánlatkérői feladatokat,
3. közbeszerzési szempontból vizsgálja és véleményezi a részére megküldött szerződéseket és szabályzatokat, a minisztérium szervezeti egységeinek megkeresése alapján közbeszerzési jogi és szakmai állásfoglalásokat készít,
4. felméri és összesíti az önálló szervezeti egységek éves visszterhes beszerzési igényeit, és összeállítja a minisztérium éves közbeszerzési tervét, valamint annak módosítását,
5. nyilvántartja a minisztérium közbeszerzési eljárásait, valamint a közbeszerzésekről szóló törvény végrehajtási rendeletei által szabályozott beszerzéseket,
6. közbeszerzési szempontból vizsgálja és nyilvántartja a minisztérium közbeszerzési kötelezettséggel nem érintett visszterhes beszerzéseit,
7. kialakítja és vezeti a beszerzési és közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó nyilvántartásokat (közbeszerzési tervek, bonyolított eljárások, egyeztetések), végzi a közbeszerzésekről szóló törvényben előírt rendszeres és eseti közzétételi, tájékoztató műveleteket,
8. bonyolítja és koordinálja a minisztérium beszerzési, közbeszerzési eljárásait,
9. képviseli a minisztériumot a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt folyó eljárásokban,
10. ellenőrzi a minisztérium hatáskörébe tartozó közbeszerzési eljárások során kötött egyes szerződések teljesítését,
11. felel a minisztérium közbeszerzési eljárásainak engedélyezéséért és szabályszerű lebonyolításáért, ennek keretében a közbeszerzési eljárásokat érintő köztes és érdemi döntések meghozataláért, továbbá a minisztérium közbeszerzési tervének és a közbeszerzési terv módosításainak elfogadásáért,
12. ellátja a központosított közbeszerzési rendszerrel kapcsolatos feladatokat,
13. a jogszabályban meghatározott előírások szerint kezdeményezi a közbeszerzések előzetes engedélyezési és ellenőrzési eljárását, valamint ennek keretében kapcsolatot tart az ellenőrzést végző más szervezettel,
14. gondoskodik a büntetés-végrehajtási szervezet részéről a központi államigazgatási szervek és a rendvédelmi szervek irányában fennálló ellátási kötelezettségekről szóló kormányrendelet által előírt feladatok teljesítésről,
16. koordinálja a Nemzeti Kommunikációs Hivatal részére teljesítendő adatszolgáltatások előkészítését,
17. koordinálja a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársasággal (a továbbiakban: DKÜ Zrt.) való kapcsolattartás minisztériumi feladatait, ideértve különösen a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló kormányrendelet alapján a DKÜ Zrt. által működtetett Portállal kapcsolatos minisztériumi feladatokat, valamint ezen rendelet által szabályozott központosított közbeszerzési rendszert érintő, közbeszerzési jellegű feladatokat;
e) funkcionális feladatai körében
1. különösen indokolt esetben írásbeli szakmai javaslatot terjeszt elő, amelyben javaslatot tesz a pervitel külső megbízás útján való bonyolítására,
2. jogi szempontból véleményezi a minisztérium hazai pályázataival kapcsolatban benyújtott kifogásokat elbíráló döntéseket,
3. ellátja a közérdekű adatigénylések teljesítésével kapcsolatos koordinációs feladatokat, ennek keretében állást foglal a közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek teljesíthetősége tekintetében, valamint előkészíti és koordinálja a közérdekű adatigénylésekre megküldendő válaszokat,
4. ellátja a GDPR 37. cikke alapján a hivatali szervezet vezetőjének felelősségi körébe tartozó adatvédelmi tisztviselő tevékenységet, ennek keretében
4.1. tájékoztat és szakmai tanácsot ad az adatkezelő szervezeti egység, továbbá az adatkezelést végző alkalmazottak részére adatvédelmi rendelkezések szerinti kötelezettségeikkel kapcsolatban,
4.2. kérésre szakmai tanácsot ad az adatvédelmi hatásvizsgálatra vonatkozóan, valamint nyomon követi a hatásvizsgálat elvégzését,
4.3. ellenőrzi a GDPR-nak, valamint az egyéb adatvédelmi rendelkezéseknek, továbbá a személyes adatok védelmével kapcsolatos belső szabályoknak való megfelelést, részt vesz az adatkezelést érintő döntések meghozatalában, az érintettek joggyakorlásának biztosításában,
4.4. együttműködik a NAIH-hal, amely felé kapcsolattartó pontként működik,
5. ellátja a kamarai jogtanácsos, valamint ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett jogi előadó minisztériumi kormánytisztviselők esetében a kamarai tagdíj ügyintézésével kapcsolatos feladatokat,
6. véleményezi a miniszter által irányított szervek szervezeti és működési szabályzatának, alapító okiratának tervezeteit,
7. megkeresésre jogi véleményt ad a minisztérium irányítása alá tartozó költségvetési szervek számára,
8. előkészíti a minisztériumi jogalkotási munkaterv tervezetét,
9. nyomon követi a minisztérium által előkészített jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezeteit az előkészítéstől a megjelentetésig,
10. nyilvántartja az egyedi miniszteri és közigazgatási államtitkári utasításokat;
f) egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében
1. felkérésre véleményezi a szakmai szervezeti egységek feladatkörébe tartozó, jogi szakértelmet is igénylő, az a) pont 1. alpontja alá nem tartozó döntések tervezetét,
2. a szakmai főosztályok bevonásával elkészíti a választervezeteket az Alkotmánybíróságtól és az ügyészségtől érkezett megkeresésekre,
3. jogi szempontból véleményezi az alapvető jogok biztosának írt választervezeteket;
g) európai uniós és nemzetközi feladatai körében:
1. felel a jogharmonizációs célú jogalkotási feladatoknak a koordinálásáért, kezeli a felmerülő jogértelmezési, -alkalmazási problémákat,
2. felel az áruk és szolgáltatások szabad áramlását érintő, a belső piaci szolgáltatásokra vonatkozó jogszabály-tervezetek notifikációjának ellátásáért,
3. véleményezi az európai uniós jogi aktussal harmonizációt megvalósító jogszabály tervezeteit,
4. felel a minisztérium hatáskörébe tartozó jogharmonizációs javaslatok egyeztetéséért és véglegesítéséért,
5. ellátja az európai uniós jogi aktussal harmonizációt megvalósító jogszabályok kihirdetését követő notifikációjával és az egyes európai uniós jogi aktusokban előírt, speciális notifikációs eljárások koordinálásával kapcsolatos feladatokat,
6. felel a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya által előkészített nemzetközi szerződések, tárcamegállapodások (a továbbiakban együtt: nemzetközi szerződés) létrehozásával, módosításával és felmondásával kapcsolatos jogi feladatok felülvizsgálatáért, és az Európai Unió keretében létrejövő nemzetközi szerződésekhez történő csatlakozással összefüggő jogi feladatok ellátásáért.
I.11.1.1.3.24 Igazgatási és Biztonsági Főosztály
Az Igazgatási és Biztonsági Főosztály
a) kodifikációs feladatai körében
1. közreműködik a védelmi és biztonsági célú tervezés szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott tervdokumentumok előkészítésében,
2. összeállítja a tárca Védelmi és Biztonsági Alaptervét és a Védelmi és Biztonsági Intézkedési Tervét,
3. kidolgozza a kormányügyeleti rendszer működésével kapcsolatos minisztériumi feladatok ellátását szabályozó miniszteri utasítást,
4. kidolgozza a minisztérium rendkívüli intézkedést igénylő helyzetben történő működésére vonatkozó miniszteri rendeletet,
5. elkészíti a minisztérium Iratkezelési Szabályzatát és a minisztérium Biztonsági Szabályzatát, ezeket folyamatosan karbantartja, jogszabályváltozások esetén a szükséges módosításokat kidolgozza,
6. elkészíti a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyek meghatározásáról szóló miniszteri rendeletet,
7. kidolgozza a minisztérium informatikai biztonságpolitikáját és stratégiáját, továbbá informatikai biztonsági szabályzatát;
b) funkcionális feladatai körében
1. közreműködik a külső szervektől véleményezés céljából érkezett biztonsági és igazgatási tárgyú tervezetekkel kapcsolatosan a feladatkörét érintő minisztériumi álláspont kialakításában,
2. összeállítja a minisztérium éves munkatervét,
3. a feladatellátáshoz szükséges kormányzati és minisztériumi vezetői döntésekről a közigazgatási államtitkárt és a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkárt rendszeresen tájékoztatja,
4. a minisztérium irányítása alatt álló költségvetési szervek és az olyan állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok esetében, amelyek felett a miniszter tulajdonosi jogot gyakorol,
4.1. folyamatosan felügyeli, értékeli az infokommunikációs infrastruktúra eszközrendszerének működését, annak feltételeit, az infokommunikációs infrastruktúrával kapcsolatos bármely tevékenység biztonsági megfelelőségét,
4.2. felügyeli azok infokommunikációs infrastruktúra eszközrendszerének fejlesztését, a fejlesztések közigazgatási informatikai fejlesztési és szolgáltatási politikának való megfelelőségét, ennek keretében vizsgálja a szervezetek infokommunikációs stratégiai dokumentumait, szabályzatait, fejlesztési terveit és éves közbeszerzési tervét,
4.3. nyilvántartja azok infokommunikációs infrastruktúráért felelős vezetőinek és az informatikai biztonságért felelős vezetőinek személyéhez köthető, egyetértési jog gyakorlásával kapcsolatos adatokat, döntéseket,
4.4. az egyetértési jog gyakorlása érdekében véleményezi azok infokommunikációs infrastruktúrát érintő kötelezettségvállalásait, és az ezzel kapcsolatos döntést előkészíti, ellenőrzi a megkötött kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos feladatok szakmai teljesülését,
4.5. felel az informatikai biztonsági előírások megfelelőségének és betartásának felügyeletéért és ellenőrzéséért, ellátja a törvényben meghatározott informatikai biztonsági felügyelő feladatát,
5. gondoskodik a minisztérium épületébe történő ki- és belépés, valamint a parkolás rendjéről, továbbá ellátja a KEF-fel, valamint a NISZ Zrt.-vel a kapcsolattartói feladatokat az épületbiztonság és a költöztetés vonatkozásában, valamint koordinálja a minisztériumi épületek használatával kapcsolatos feladatok ellátását, továbbá koordinálja a KEF és a NISZ Zrt. által a minisztérium részére biztosított szolgáltatási és ellátási feladatokat, illetve gondoskodik a kapcsolattartó által jóváhagyott igényeknek a KEF, valamint a NISZ Zrt. Ügyfélszolgálatához való eljuttatásáról,
6. tervezi, koordinálja a minisztérium szervezeti egységei elhelyezésével kapcsolatos költözéseket, figyelemmel kíséri azok végrehajtását, felügyeli az épületek használatát,
7. ellátja a minisztérium vezetésének rendelkezése alapján az egyéb igazgatási és iratkezelési, valamint biztonsági feladatokat,
8. ellátja a minősített adatokra vonatkozó biztonsági vezetői feladatokat a Biztonsági Szabályzat és a vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint,
9. működteti a nemzeti és külföldi minősítettadat-nyilvántartót,
10. ellenőrzi a szervezeti egységeknél lévő kormányzati iratok meglétét, illetve elkészíti az erről készült tájékoztatót, és megküldi az irányító helyettes államtitkároknak,
11. működteti a minisztérium Központi Iratkezelő Irodáját,
12. átveszi a minisztérium vagy részlege címére postán, kézbesítő útján vagy elektronikusan (KÉR-en keresztül) érkezett, illetve személyesen kézbesített küldeményeket (levél, jelentés, csomag stb.),
13. érkezteti a minisztériumhoz beérkező küldeményeket,
14. ellátja a minisztérium által használt iratkezelési szoftver szakmai felügyeletét,
15. regisztrálja, módosítja és megvonja az iratkezelési szoftverhez való hozzáférési jogosultságokat,
16. elküldi az iratokat az Iratkezelési Szabályzatban foglaltak szerint,
17. elvégzi az iratelszámoltatást a minisztériumi dolgozók munkavégzésre irányuló jogviszonya megszűnésekor,
18. figyelemmel kíséri a kiadmányozási jog gyakorlását,
19. közvetlen kapcsolatot tart a minisztérium részére postai úton érkezett küldeményeket érintően a Magyar Posta Zártkörűen Működő Részvénytársasággal,
20. összeállítja az éves küldeményforgalmi statisztikát,
21. betartatja az iratkezelésre vonatkozó szabályokat (Iratkezelési Szabályzat, körlevelek), és a betartást ellenőrzi,
22. koordinálja a minisztériumi küldemények, iratok belső és külső kézbesítését,
23. ellátja az iratkezeléssel kapcsolatos képzések szervezését, belső oktatások megtartását,
24. működteti a minisztérium Központi Irattárát az irányadó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően, és gyűjti, továbbá elhelyezi a minisztériumi részlegek nem selejtezhető iratait,
25. rendezi, selejtezi az iratokat, valamint a kezelésében lévő iratokat segédletekkel ellátja,
26. átadja a rendezett, maradandó értékű iratokat az előírt őrzési időt követően az illetékes levéltár, illetve szerv (szervezet) részére, az iratselejtezési eljáráshoz szükséges levéltári hozzájárulást beszerzi,
27. a Magyar Nemzeti Levéltárral és más levéltárakkal, valamint tudományos intézetekkel hivatali és szakmai együttműködést folytat,
28. működteti a minisztérium Ügyfélszolgálati Információs Irodáját,
29. kezeli a panaszok és a közérdekű bejelentések szakszerű átvételét, ügyintézését,
30. felel a nemzetbiztonsági ellenőrzésekkel kapcsolatos feladatok ellátásáért,
31. a nemzetbiztonsági ellenőrzésekkel összefüggésben kapcsolatot tart az Alkotmányvédelmi Hivatallal, Nemzeti Biztonsági Felügyelettel, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálattal és a Rendőrséggel,
32. felel a védett állománnyal kapcsolatos feladatok koordinációjáért,
33. ellátja a minisztériumi bélyegzők, valamint a személyes használatú e-aláírás tanúsítványok igénylésével és nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat,
34. vezeti a gépjárművekkel kapcsolatos nyilvántartásokat,
35. felel a minisztérium tűz- és munkavédelmi tervével kapcsolatos feladatok ellátásáért;
c) egyéb feladatai körében
1. ellátja a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról, a honvédelemről, a katasztrófavédelemről és az atomenergiáról szóló törvényekben meghatározott feladatokat, előkészíti a különleges jogrendi időszakban végrehajtandó ágazati intézkedéseket,
2. elvégzi a c) pont 1. alpontjában felsorolt törvények végrehajtási rendeleteiben meghatározott feladatokat, koordinálja az ezek alapján meghatározott ágazati intézkedések kidolgozását,
3. meghatározza a védelmi és biztonsági igazgatás keretében az ágazat hatáskörébe tartozó védelmi feladatok szakmai követelményeit, megtervezi az ágazati védelmi költségeket, valamint gondoskodik az összehangolt védelmi tevékenység polgári védelmi feladatainak ágazati végrehajtásáról,
4. közreműködik az ágazati Nukleárisbaleset-elhárítási Terv (ágazati BEIT) kidolgozásában, koordinálja az érintett ágazatok nukleárisbaleset-elhárítási feladatait, ellátja a tárcaképviseletet a Nukleárisbaleset-elhárítási Védekezési Munkabizottságban és a Felsőszintű Munkacsoport tevékenységében,
5. közreműködik a gazdaságbiztonsági tervezéssel és védelmi célú tartalékolással kapcsolatos minisztériumi feladatok ellátásában,
6. vizsgálja a Befogadó Nemzeti Támogatással (BNT) összefüggésben az igények kielégítését biztosító ágazati kapacitások és szolgáltatások rendelkezésre állását, rendszeresen felülvizsgálja és pontosítja a Befogadó Nemzeti Támogatás ágazati adatbázisát,
7. közreműködik a NATO Biztonsági Beruházási Programja (NSIP) hazai megvalósításával kapcsolatos minisztériumi feladatok ellátásában, valamint a nemzeti Biztonsági Beruházási Bizottság munkájában,
8. koordinálja és szükség esetén biztosítja a NATO Resilience Committee tervezőcsoportjaiban való tárcaképviseletet,
9. működteti, szabályozza az egységes riasztást, berendelést és készenlétbe helyezést,
10. ellátja a védelmi és biztonsági felkészülésből a minisztériumra háruló speciális feladatokat,
11. koordinálja a Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottsági tagsággal összefüggő minisztériumi feladatokat, közreműködik a Bizottság éves munkatervének végrehajtásában, valamint az ágazati katasztrófakockázat értékelésben,
12. szervezi a minisztériumi képviseletet a Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság Nemzeti Veszélyhelyzet-kezelési Központ tevékenységében,
13. létrehozza és működteti a minisztérium rendkívüli intézkedést igénylő helyzetben történő működése vonatkozásában, a szükségességének felmerülésére okot adó körülmény bekövetkeztekor a Védekezési és Munka Bizottságot,
14. koordinálja a terrorizmus elleni védekezésből fakadó ágazati feladatokat, a minisztérium hatáskörébe tartozó létfontosságú infrastruktúrák védelmével kapcsolatos feladatokat, közreműködik a vonatkozó jogalkotási feladatokban,
15. közvetlen kapcsolatot tart a védelmi és biztonsági felkészülést irányító szervekkel, kiemelten a Védelmi Igazgatási Hivatallal, a Honvédelmi Minisztériummal, a Belügyminisztériummal, valamint a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal,
16. koordinálja a hazai és nemzetközi védelmi és biztonsági, honvédelmi, katasztrófavédelmi és válságkezelési gyakorlatokon történő minisztériumi részvétellel összefüggő feladatok végrehajtását,
17. koordinálja a NATO Válságreagálási Rendszerével összhangban álló Nemzeti Intézkedési Rendszer rendeltetéséről, feladatairól, eljárási rendjéről, a közreműködők kötelezettségeiről szóló kormányrendelettel kapcsolatos feladatok végrehajtását,
18. koordinálja a NATO Stabilization & Reconstruction ágazati szakértőinek kijelölését, felkészítését,
19. ellátja a minisztérium képviseletét a Honvédelmi Igazgatási Koordinációs Munkacsoportban (HIKOM),
20. biztosítja a védelmi és biztonsági feladatok végrehajtásában közreműködő ágazati szervek összehangolt védelmi tevékenységgel kapcsolatos felkészítését,
21. előkészíti a minisztérium betelepülési tervét az érintett szervezeti egységek bevonásával,
22. felel a kormányügyeleti rendszer működésével kapcsolatos minisztériumi feladatok koordinálásáért, az ügyeleti szolgálatok (heti pihenőnapon, szabadnapon és ünnepnapon tartott válsághelyzeti, különleges jogrendi időszaki) működtetésének meghatározásáért, ellátásának biztosításáért,
23. ellátja a minisztérium OSAP adatgyűjtéseinek és adatátvételeinek koordinációs feladatait,
24. elvégzi a minisztérium OSAP adatgyűjtéseinek és adatátvételeinek éves felülvizsgálata során történő koordinációt, valamint közreműködik a minisztérium – kötelező – OSAP adatszolgáltatásai teljesítésében,
25. véleményezi és összehangolja a miniszter irányítása, alapítói joggyakorlása vagy tulajdonosi joggyakorlása, továbbá szakmai felügyelete alá tartozó szervezetek Honvédelmi Intézkedési Terveit,
26. gondoskodik a minisztérium biztonsági szintbe, valamint információs rendszereinek biztonsági osztályba sorolásáról, valamint ellenőrzi a biztonsági követelmények teljesülését az elektronikus információs rendszerek teljes életciklusában,
27. informatikai biztonsági szempontból véleményezi az elektronikus információs rendszerek beszerzésére, fejlesztésére, üzemeltetésére vonatkozó szerződéseket.
I.11.1.1.4. Koordinációs Főosztály
A Koordinációs Főosztály
1. nyilvántartja a jogszabályokban, a közjogi szervezetszabályozó eszközökben, a Kormány ülésein és munkatervében, a minisztérium jogalkotási munkatervében és a miniszteri, közigazgatási államtitkári döntésekben előírt határidős feladatok végrehajtását, miniszteri döntés hiányában javaslatot tesz a feladatokat végrehajtó szervezeti egységekre és határidőkre, valamint figyelemmel kíséri a feladatok végrehajtását,
2. szervezi az Országgyűlés és a Kormány döntéseiből, határozataiból a minisztériumra háruló feladatok végrehajtását, e feladatokat az ügykör szerint felelős szervezeti egységek között elosztja, vita esetén az első helyi felelőst kijelöli és a feladatelosztást a minisztérium vezetőihez, illetve az érintettekhez eljuttatja,
3. gondoskodik a Miniszterelnöki Kormányirodának a lejárt határidejű kormányhatározatokból adódó, továbbá a kormányzati döntéshozatali fórumok ülésein nem határozati formában kiadott feladatok koordinációjáról, monitoringjáról és az esetlegesen felmerülő akadályokról igény szerint jelentést tesz,
4. megküldi az érintettek részére a kormányzati döntéshozatali fórumok napirendjét; szervezi, koordinálja a napirendi pontokban szereplő előterjesztésekkel kapcsolatos vezetői felkészítők készítését, a beérkezett anyagokat az ülésen részt vevő állami vezető részére eljuttatja,
5. kapcsolatot tart a Miniszterelnöki Kormányirodával a kormányzati döntéshozatali fórumok előkészítésével kapcsolatosan,
6. a minisztérium vezetése és az érintett önálló szervezeti egységek részére megküldi az Országgyűléstől, a Kormánytól, más állami szervektől vagy minisztériumoktól érkező emlékeztetőket, jelentéseket, összefoglalókat, intézkedési terveket, szükség esetén felhívja a figyelmet az intézkedési kötelezettségre,
7. koordinálja a más minisztériumoktól vagy jogalkotásra feljogosított központi államigazgatási szervektől érkező tervezetek minisztériumon belüli egyeztetését, amelynek keretében elkészíti az egységes minisztériumi véleményt, intézkedik annak aláírása iránt és kiküldi azt, az esetleges egyeztetéseken képviseli a minisztériumi véleményt vagy gondoskodik a minisztériumi vélemény képviseletének megszervezéséről,
8. gondoskodik a kormányzati döntéshozatali fórumok napirendjén szereplő előterjesztések, jelentések kapcsán felkészítő feljegyzések elkészítéséről, illetve beszerzéséről, valamint az elkészült felkészítők állami vezetők részére történő eljuttatásáról,
9. kijelöli a kormányzati döntéshozatali fórumok napirendjén szereplő előterjesztések, jelentések kapcsán a felkészítő anyagok előkészítéséért felelős szervezeti egységet,
10. koordinálja a más minisztériumtól érkező együttes előterjesztések miniszteri aláírásra történő előkészítését, amelynek keretében elkészíti az egységes minisztériumi véleményt, intézkedik annak miniszteri aláírásra történő felterjesztése iránt,
11. gondoskodik a kormány-előterjesztések és a jelentések kormányzati döntéshozatali fórumok általi megtárgyalása céljából a Miniszterelnöki Kormányiroda részére történő benyújtásáról, ideértve a Jogi Főosztálytól elektronikusan kapott, véglegezett ülésanyag állami vezetőkkel történő jóváhagyatását is, gondoskodik a minősítettnek nem minősülő nem nyilvános kormányhatározatok tartalmának érintett szakterületek részére történő eljuttatásáról, minisztériumra háruló feladat esetén a felelőst a 2. pont szerint kijelölve, a nyilvános kormányhatározatokban megfogalmazott, minisztériumra háruló feladat kapcsán megerősítheti az elsőhelyi felelős kijelölését,
12. gondoskodik a kormányzati döntéshozatali fórumok döntései alapján a más minisztériumok felelősségi körébe tartozó ülésanyagnak miniszterelnöki aláírásra történő felterjesztést megelőző visszamutatásáról az érintett ágazatok részére,
13. a miniszterelnöki aláírásra történő felterjesztést megelőző visszamutatás során kijelöli a feladat végrehajtásáért felelős szervezeti egységet,
14. koordinálja a más minisztériumoktól érkező jogharmonizációs javaslat minisztériumon belüli egyeztetését, amelynek keretében elkészíti az egységes minisztériumi véleményt, intézkedik annak aláírása iránt és kiküldi azt, az esetleges egyeztetéseken gondoskodik a minisztériumi vélemény képviseletének megszervezéséről,
15. gondoskodik a minisztériumnak szóló szakmai, illetve utóegyeztetésre vonatkozó meghívóknak az érintett szervezeti egységek részére történő továbbításáról, és ennek keretében gondoskodik az egyeztetésen a minisztérium képviseletének megszervezéséről,
16. a véleményezésre és kormányzati döntéshozatali fórumok általi megtárgyalás céljából megküldött, minősített adatot tartalmazó előterjesztéseket és ülésanyagokat szignálja a véleményezésre kijelölt szervezeti egységre,
17. a kormányzati döntéshozatali fórumok napirendjén szereplő, minősített adatot tartalmazó ülésanyagok vonatkozásában – titkos ügykezelő útján – lehetőséget biztosít a kijelölt szervezeti egység betekintésre jogosult képviselője részére a minősített adatot tartalmazó előterjesztésekbe, jelentésekbe történő betekintésre,
18. ha a jogszabályokban, a közjogi szervezetszabályozó eszközökben, a Kormány ülésein és munkatervében, a minisztérium jogalkotási munkatervében és a miniszteri, közigazgatási államtitkári döntésekben előírt határidős feladatok végrehajtása során megállapítást nyer, hogy a feladat végrehajtására kijelölt szervezeti egység nem rendelkezik hatáskörrel, megállapítja a feladat végrehajtására feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egységet, amelyre az eredeti felelős javaslatot tesz,
19. ellátja az Integrált Jogalkotási Rendszerrel összefüggő koordinációs és monitoring feladatokat.
I.11.1.2. Az európai uniós ügyekért és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek
I.11.1.2.1. Európai Uniós Ügyekért és Nemzetközi Kapcsolatokért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság
Az Európai Uniós Ügyekért és Nemzetközi Kapcsolatokért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság segíti az európai uniós ügyekért és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár tevékenységének ellátását, ennek keretében ellátja az
1. melléklet 73. §-ában rögzített titkársági feladatokat.
I.11.1.2.2. Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya
A Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya
a) kodifikációs feladatai körében ellátja a két- és többoldalú nemzetközi szerződésekkel, ezen belül a nemzetközi egyezmények, tárcamegállapodások létrehozásával, módosításával, felbontásával kapcsolatos feladatokat;
b) koordinációs feladatai körében
1. részt vesz a nemzetközi két- és többoldalú tárgyalásokon és a nemzetközi kormányközi szervezetekben, valamint a kormányközi vegyes bizottságokban, valamint összehangolja és koordinálja az érdekek érvényesítését,
2. ellátja a minisztérium nemzetközi regionális együttműködésekben végzett munkájának és az ott vállalt, minisztériumot érintő feladatok végrehajtásának koordinációját,
3. ellátja a minisztérium képviseletét a Határellenőrzési Munkacsoportban az érdekelt főosztályok bevonásával, valamint koordinálja a tárcaközi bizottság határozatainak végrehajtását,
4. a Külgazdasági és Külügyminisztériummal együttműködve részt vesz a nemzetközi fejlesztéspolitikához kapcsolódó minisztériumi koordinációban, képviseli az érintett ágazatokat a minisztériumközi bizottságokban [NEFE (nemzetközi fejlesztési együttműködés)],
5. ellátja a Magyar–Baden-Württembergi Vegyes Bizottság és a Magyar–Izraeli Gazdasági Együttműködési Vegyes Bizottság titkársági feladatait, beleértve az egyes ülések koordinációját és megszervezését, továbbá a projektek és vállalások, ülések közötti utánkövetését és további, a minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó, kapcsolódó feladatokat, a Nemzeti ILO Tanács titkárságaként ellátja továbbá annak munkájához kapcsolódó koordinációs, kapcsolattartási, tájékoztatási és szervezési feladatokat,
6. közreműködik az átfogó stratégiákkal és szakpolitikákkal összefüggő nemzetközi környezetügyi feladatok ellátásában, az ezekre vonatkozó szakmai álláspont kialakításában, továbbá a környezetügyi szakmai, szakpolitikai érdekek képviseletében és érvényesítésében a tárcaközi, és nemzetközi együttműködésben és az érintett testületekben;
c) funkcionális feladatai körében
1. összeállítja a minisztérium vezetői szintű éves nemzetközi tevékenységi programtervét,
2. előkészíti a minisztérium vezetői szintű két- és többoldalú nemzetközi tárgyalásait, javaslatokat állít össze más kormányzati szervek nemzetközi tárgyalásaihoz, elkészíti a tárgyalásokból adódó intézkedési terveket; kijelöli az érintett főosztályokkal folytatott egyeztetés alapján az ezekből eredő feladatok minisztériumon belüli felelőseit, valamint ellenőrzi ezen feladatok végrehajtását, és arról beszámolót készít a minisztérium vezetése részére,
3. felhatalmazás alapján képviseli a minisztériumot a nemzetközi két- és többoldalú tárgyalásokon, a nemzetközi kormányközi szervezetekben és vegyes bizottságokban,
4. közreműködik többek között az Energia Charta, Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA), Megújuló Energiák Nemzetközi Ügynöksége (IRENA), a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), az ENSZ, Európa Tanács, EBESZ nemzetközi szervezetek minisztériumi felelősségi körébe tartozó témáinak, nemzeti jelentések, beszámolók előkészítésében, a tárgyalási mandátumok kialakításában, egyeztetésében,
5. kapcsolatot tart a minisztériumot érintő átfogó nemzetközi ügyekben a Külgazdasági és Külügyminisztériummal, a külföldi társminisztériumokkal, a magyar külképviseletekkel, a hazánkba akkreditált külképviseletekkel és diplomáciai testületekkel, illetve a külföldi szakmai körök szervezeteivel,
6. közreműködik a minisztérium nemzetközi kapcsolatainak ápolásával és fejlesztésével összefüggő, valamint a határon túli magyar közösségekkel és a szomszédos országokkal fenntartott kapcsolatok fejlesztésében,
7. részt vesz a főosztályok nemzetközi feladatainak ellátásában,
8. felel a minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződések nyilvántartásáért,
9. közreműködik a minisztérium illetékességi területeit érintően a nemzetközi tagdíjfizetési kötelezettségek felmérésében és szakmai kezelésében, a nemzetközi tagdíjakkal kapcsolatos kimutatások, illetve beszámolók összeállításában;
d) egyéb feladatai körében
1. szükség szerint adatot szolgáltat a Külgazdasági és Külügyminisztérium részére az állami vezetők nemzetközi programnaptárjához,
2. ellátja a minisztérium tevékenységével összefüggő fordíttatási szolgáltatásokkal kapcsolatos ügyintézési és koordinációs feladatokat, a szolgáltatások megrendelését, gondoskodik a kapcsolódó szabályzatok megalkotásáról, illetve felülvizsgálatáról,
3. összeállítja a minisztérium vezetői szintű éves nemzetközi tevékenységi programtervét.
I.11.1.2.3. Európai Uniós Főosztály
Az Európai Uniós Főosztály
a) kodifikációs feladatai körében
1. vizsgálja az európai uniós jogszabálytervezetek hazai gazdasági, intézményi illeszkedését,
2. vizsgálja az európai uniós jogszabálytervezetek hazai jogrendbe illeszkedését,
3. figyelemmel kíséri az Európai Unió Hivatalos Lapjában megjelenő európai uniós jogszabályokat, és azokról az érintett főosztályokat tájékoztatja,
4. előkészíti az Európai Unió és tagállamai, valamint a harmadik országok közötti nemzetközi szerződések szövegének végleges megállapítását, valamint kihirdetését biztosító előterjesztéseket;
b) koordinációs feladatai körében
1. ellátja az EKTB működésével összefüggő, valamint az EKTB-ben történő minisztériumi képviselethez kapcsolódó feladatokat,
2. gondoskodik az európai uniós döntéshozatalban való részvételhez a magyar álláspont kidolgozásáról, egyeztetéséről és képviseletéről,
3. – a speciális notifikációs kötelezettségek kivételével – teljesíti az Európai Unió intézményei felé teljesítendő jelentéstételi és adatszolgáltatási kötelezettséget,
4. előkészíti a minisztérium állami vezetői szintű európai uniós tárgyalásait, összeállítja a szakmai háttéranyagokat, javaslatokat,
5. egyezteti és összeállítja más kormányzati szervek európai uniós tárgyalásaihoz a minisztériumot érintő javaslatokat,
6. ellátja a minisztériumhoz tartozó európai uniós ágazati politikák területén egyéb tanácsi döntés-előkészítő bizottságok, valamint egyéb bizottsági munkacsoportokban szakértők delegálásával kapcsolatos koordinációs feladatokat, folyamatosan nyomon követi e bizottságokba delegált szakértők tevékenységét,
7. kapcsolatot tart Magyarország Európai Unió mellett működő Állandó Képviseletére a minisztérium által delegált szakdiplomatákkal,
8. kezeli az Európai Unió intézményeitől érkezett hivatalos megkereséseket, az érdekeltek bevonásával előkészíti, egyezteti a válaszleveleket, gondoskodik azok hivatalos úton történő megküldéséről,
9. ellátja az Európai Unió bővítési, valamint szomszédságpolitikai folyamatából eredő feladatokat, képviseli a minisztériumi álláspontot,
10. a Koordinációs Főosztállyal együttműködve ellátja az államtitkári szintű EKTB ülések előkészítésével és működésével összefüggő feladatokat,
12. ellátja az EKTB Energia, Klímapolitika és Európai Zöld Megállapodás, Agenda 2030 Környezet- és természetvédelem, vízügy-szakértői csoportok titkársági feladatait, valamint koordinálja a minisztérium képviseletét és a szakterületek részvételét a minisztériumot érintő más EKTB szakértői csoportokban,
13. felel az Euratom Szerződés 33. cikke szerinti notifikáció ellátásáért,
14. összefogja és koordinálja a minisztérium szervezeti egységeinek európai uniós tevékenységét,
15. felhatalmazás alapján képviseli a minisztériumot az európai uniós ügyekben,
16. a Humánpolitikai Főosztállyal együttműködve ellátja a tagállami működés során az Európai Unió tanácsi és bizottsági munkacsoportjaiban részt vevők európai uniós továbbképzési feladatait,
17. felel a kötelezettségszegési eljárásoknak, az EU PILOT és egyéb bizottsági megkereséseknek, az Európai Unió bírósági ügyeinek a koordinálásáért, az érintett szervezeti egységek bevonásával kezeli a felmerülő európai uniós jogértelmezési, -alkalmazási problémákat;
c) funkcionális feladatai körében
1. ellátja a minisztériumhoz tartozó európai uniós ágazati politikáknak a minisztérium egészét átfogó, a stratégiai elképzelésekkel összhangban álló koordinációját,
2. az Európai Unió döntéshozatali eljárásának minden szintjén a leghatékonyabban képviseli a magyar érdekeket,
3. kapcsolatot tart az Európai Unió intézményeivel,
4. koordinálja az Európai Unió harmadik országokkal létesítendő egyezményeivel összefüggő minisztériumi feladatokat,
5. elkészíti az európai uniós tárgyalásokból adódó intézkedési terveket, kijelöli – az érintett főosztályokkal folytatott egyeztetés alapján – az ezekből eredő feladatok minisztériumon belüli felelőseit, ellenőrzi a feladatok végrehajtását, és arról beszámolót készít a minisztérium vezetése részére,
6. biztosítja az Európai Uniónak a minisztérium felelősségi körébe tartozó programjaiban a magyar részvételt, valamint koordinálja a hazai megvalósítást szolgáló feladatok ellátását.
I.11.1.3. Gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek
I.11.1.3.1. Gazdasági Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság
a) A Gazdasági Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság segíti a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár tevékenységének az ellátását, ennek keretében ellátja az
1. melléklet 73. §-ában rögzített titkársági feladatokat.
b) A Gazdasági Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság projektfinanszírozási és lebonyolítási feladati körében:
1. pénzügyi szempontból véleményezi a projektek finanszírozásával kapcsolatos előterjesztéseket, jogszabálytervezeteket,
2. ellátja az általános hatáskörrel rendelkező kapcsolattartói (LEAR) feladatokat a speciális uniós pályázati portálon (Funding & Tender),
3. elvégzi a minisztériumhoz mint kedvezményezetthez tartozó európai uniós, egyéb külföldi és hazai finanszírozású projektek projektmenedzsmenti feladatait, ennek keretében:
3.1. kialakítja az eljárásjogi, szervezeti és módszertani környezetet,
3.2. a szakmai területekkel együttműködve megtervezi a projektek költségvetését,
3.3. gondoskodik a támogatási szerződések, konzorciumi megállapodások szükséges aktualizálásáról, részt vesz a szállítói szerződések véleményezésében,
3.4. ellátja, illetve közreműködik a likviditási tervvel alátámasztott előlegek összegének lehívásában, és figyelemmel kíséri azok felhasználását,
3.5. a projektek támogatási szerződésben rögzített költségsorai tekintetében monitorozza a kiadásokat,
3.6. nyilvántartást vezet azon személyek tekintetében, akik személyi költségei munkavégzésükre való tekintettel elszámolható a projektek terhére,
3.7. elvégzi a számviteli bizonylatok és az elszámolást alátámasztó dokumentumok projekt szempontú felülvizsgálatát,
3.8. gondoskodik az elszámolhatóságot alátámasztó dokumentumok összeállításáról,
3.9. közreműködik a projektek elkülönített nyilvántartásával kapcsolatos feladatok ellátásában,
3.10. összeállítja és benyújtja a projektek időszaki és záró pénzügyi elszámolásait, illetve közreműködik ezen feladatok elvégzésében,
3.11. egyezteti a projektek terhére elszámolt költségek analitikus nyilvántartásait a főkönyvi kivonatokkal,
3.12. koordinálja a projekteket érintő ellenőrzéseket,
3.13. adatot szolgáltat a projektek vonatkozásában a Gazdálkodási Főosztály és a szakterületek részére.
I.11.1.3.2. Költségvetési Főosztály
A Költségvetési Főosztály
a) kodifikációs feladatai körében
1. felel a fejezeti és központi kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról szóló jogszabály, egyéb közjogi szervezetszabályozó eszköz előkészítéséért
2. felel a fejezeti és központi kezelésű előirányzatok gazdálkodási, kötelezettségvállalási és utalványozási szabályzata elkészítéséért,
b) koordinációs feladatai körében
1. koordinálja a miniszter irányítása alá tartozó költségvetési szervek közérdekű és közérdekből nyilvános adatainak megjelenítésével kapcsolatos jogszabályokban és közjogi szervezetszabályozó eszközökben meghatározott teendők végrehajtását,
2. közreműködik a fejezeti és központi kezelésű előirányzatokat érintő jogszabályok és egyéb közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezetei, valamint a fejezet által kezdeményezett jogszabályok előkészítésében,
3. koordinálja és összefogja a fejezet költségvetését érintő megállapodásokat az érintett szakterületek és a Gazdálkodási Főosztály közreműködésével,
c) funkcionális feladatai körében
1. felel a fejezet irányítása alá tartozó költségvetési szervek által elkészített díj- és bírságrendelet-előterjesztések intézményfelügyeleti szempontból történő felülvizsgálatáért,
2. gazdasági-pénzügyi szempontból véleményezi – a Gazdálkodási Főosztály bevonásával – a szakmai kezelők által készített, valamint a külső szervek által egyeztetésre megküldött előterjesztéseket, jogszabálytervezeteket,
3. véleményezi a miniszter irányítása alá tartozó költségvetési szervek szervezeti és működési szabályzatainak tervezeteit;
4. felel a fejezet és a fejezet irányítása alá tartozó központi költségvetési szervek tekintetében az alapító okiratok és módosításainak – a Jogi Főosztály, és az érintett szervezeti egységek véleménye kikérése melletti – előkészítéséért, véglegesítéséért, nyilvántartásba vételének kezdeményezéséért,
5. ellátja – a KNPA fejezet kivételével – a fejezet éves költségvetési tervjavaslata elkészítésével kapcsolatos feladatokat, elősegíti a mindenkori költségvetési és pénzügy-politikai irányelvek érvényesítését,
6. ellátja – a KNPA fejezet kivételével – a fejezet éves költségvetési maradványának fejezeti szintű összesítésével, felülvizsgálatával és jóváhagyásával kapcsolatos feladatokat, végzi a fejezeti kezelésű előirányzatok éves költségvetési maradványának elszámolását,
7. a szakmai kezelőkkel egyeztetve ellátja a költségvetés tervezési és a zárszámadási törvénytervezet fejezeti és központi kezelésű előirányzatokra vonatkozó szöveges indokolásának összeállításával kapcsolatos feladatokat, összesíti és véglegesíti a költségvetés tervezési és a zárszámadási törvénytervezethez kapcsolódó fejezeti szintű adatszolgáltatást és szöveges indokolást,
8. ellátja a fejezeti és központi kezelésű előirányzatok, valamint a miniszter irányítása alá tartozó költségvetési szervek elemi költségvetésének, illetve beszámolási tevékenységének (éves beszámoló, időközi mérlegjelentések, időközi költségvetési jelentések, maradványelszámolás, zárszámadás) összeállításával kapcsolatos feladatokat,
9. ellátja a miniszter irányítása alá tartozó költségvetési szervek költségvetési, előirányzat-gazdálkodási tevékenységével kapcsolatos feladatokat és közreműködik az igazgatás költségvetési, előirányzat-gazdálkodási tevékenységével kapcsolatos feladatok ellátásában,
10. felel a Jogi Főosztállyal és a Humánpolitikai Főosztállyal együttműködve a miniszter irányítása alá tartozó költségvetési szervek irányítási vagy felügyeleti jogának átadás-átvételével kapcsolatos feladatok ellátásáért,
11. a minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságok tulajdonosi joggyakorlói döntést előkészítő szervezeti egységeivel együttműködve részt vesz a miniszter irányítása alá tartozó költségvetési szervek társasággá vagy a társaságok költségvetési szervvé alakításával, továbbá a költségvetési szerveknek gazdasági társaság alapításával, a költségvetési szervek és társaságaik jogutódlásával kapcsolatos szakmai koncepció és az azzal összefüggő hatásvizsgálatok, valamint a szakmai tervezetek elkészítésében,
12. a szakmai felelős szervezeti egységek bevonásával a miniszter irányítása alá tartozó költségvetési szervek által vagyonkezelt, bérelt vagy más jogcímen használt kincstári körbe tartozó állami vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos – jogszabályban, valamint vagyonkezelési és más szerződésben – a miniszter egyetértéséhez vagy véleményalkotásához kötött feladatokat döntésre előkészíti,
13. a szakmai kezelő indokolással ellátott javaslata alapján ellátja a miniszter irányítása alá tartozó költségvetési szervek létszámkeretének meghatározásával kapcsolatos feladatokat,
14. a fejezet bevételeinek és kiadásainak várható alakulásáról – a szakmai kezelőkkel egyeztetve – adatot szolgáltat a Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerbe történő feltöltés érdekében,
15. kezeli és karbantartja a törzsadattári nyilvántartást, ellátja a fejezeti és központi kezelésű előirányzatok nyilvántartásával összefüggő feladatokat (címrendi besorolás, új cím esetén államháztartási egyedi azonosító kérése, számlanyitás, számlamódosítás, számla megszüntetése),
16. ellátja a fejezeti tartalék-előirányzatok felhasználása engedélyeztetésével összefüggő döntés-előkészítési, koordinációs feladatokat a Gazdálkodási Főosztállyal egyeztetve,
17. felel az
1700/2012. (XII. 29.) Korm. határozatból adódóan a miniszter irányítása alá tartozó költségvetési szervek – ide nem értve a minisztériumot – továbbfoglalkoztatási kérelmeinek összegyűjtéséért és a Miniszteri Kabinet részére történő továbbításáért,
18. ellátja a fejezeti és központi kezelésű előirányzatok költségvetési felügyeletét, az előirányzatok felhasználásáról – az adott fejezeti és központi kezelésű előirányzat pénzügyi és számviteli feladatait ellátó szervezetek bevonásával – megbízható, átlátható adatokat biztosít az integrált könyvelési rendszer által,
19. naprakész nyilvántartást vezet az érvényes kötelezettségvállalásokról és azok teljesítéséről meghatározott időnként, illetve szükség szerint egyeztetést végez az előirányzat szakmai kezelőivel,
20. összeállítja a fejezeti és központi kezelésű előirányzatokra vonatkozó, jogszabályban előírt adatszolgáltatásokat,
21. végzi a fejezeti és központi kezelésű előirányzatok terhére vállalt kötelezettségek és egyéb kötelezettségek teljesítési (pénzügyi, előirányzat-átadási) feladatait,
22. ellátja a fejezeti és központi kezelésű előirányzatokkal történő gazdálkodás keretében a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzési feladatait,
23. nyilvántartja a fejezeti kezelésű előirányzatok éven túli kötelezettségvállalásait,
24. feladatainak ellátása során kapcsolatot tart külső szervezetekkel, a minisztérium önálló szervezeti egységeivel,
25. ellátja a fejezeti és központi kezelésű előirányzatok kapcsán az előirányzat-módosítások végrehajtását és nyilvántartását.
26. ellátja a fejezeti és központi kezelésű előirányzatokkal, valamint a minisztérium tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos főkönyvi és analitikus könyvelést, elkészíti az éves beszámolót és időközi mérlegjelentéseket és költségvetési jelentéseket, részt vesz a fejezeti és központi kezelésű előirányzatokra vonatkozó évközi költségvetési adatszolgáltatások teljesítésben,
27. elkészíti a fejezeti és központi kezelésű előirányzatokra, a KNPA-ra, valamint a minisztérium tulajdonosi joggyakorlására vonatkozó számviteli szabályozást,
28. a tulajdonosi joggyakorló könyveiben szereplő eszközök tekintetében ellátja a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.) éves adatszolgáltatási kötelezettségét,
29. végzi a Nukleáris Energia Főosztálynak a KNPA kezelésével összefüggő feladatköréhez kapcsolódó számviteli feladatokat, az általuk szolgáltatott szakmai anyagok, továbbá költségvetési és pénzügyi dokumentumok alapján, ennek keretében ellátja a főkönyvi és analitikus könyvelést, elkészíti az éves beszámolót, az időközi mérlegjelentéseket és költségvetési jelentéseket.
I.11.1.3.3. Gazdálkodási Főosztály
A Gazdálkodási Főosztály
a) kodifikációs feladatai körében
1. előkészíti és aktualizálja a gazdálkodással kapcsolatos szabályzatokat, valamint a kincstári VIP-kártya kiadási és használati rendjéről szóló utasítást,
2. kidolgozza és évenként felülvizsgálja a Közszolgálati Szabályzat béren kívüli juttatásokról szóló rendelkezéseit;
b) koordinációs feladatai körében
1. adatot és információt szolgáltat az ellenőrzést végző szervezetek részére, közreműködik a vizsgálat lebonyolításában, biztosítja a gazdálkodási dokumentumokba való betekintés lehetőségét,
2. előkészíti és véleményezi – a Költségvetési Főosztály bevonásával – az EM igazgatás költségvetését érintő megállapodásokat,
3. közreműködik a protokolláris és hivatalos rendezvényi reprezentációra fordítható kiadásokról és tolmácsolás igénylésének rendjéről szóló utasítás, az ideiglenes külföldi kiküldetésekről szóló utasítás elkészítésében,
4. ellátja a minisztérium eszközeinek és készleteinek kezelésével, leltározásával összefüggő feladatokat,
5. koordinálja a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megjelenítésével kapcsolatos jogszabályokban és közjogi szervezetszabályozó eszközökben meghatározottak végrehajtását;
c) funkcionális feladatai körében
1. tervezi – a Költségvetési Főosztály bevonásával – a TIM igazgatása cím éves intézményi költségvetését, valamint ellátja az ezzel kapcsolatos kontrolling feladatokat,
2. ellátja és nyilvántartja a hatáskörébe tartozó előirányzatok módosítását, javaslatot készít a költségvetési törvényben jóváhagyott kiemelt előirányzatok jogcímek közötti felosztására, engedélyeztetésére, szabályozására, ellenőrzi a felhasználás szabályszerűségét,
3. ellátja az EM igazgatás költségvetését érintő kötelezettségvállalások pénzügyi ellenjegyzését, nyilvántartását és a pénzügyi teljesítések utalványozását, érvényesítését,
4. ellátja a pénzkezelési feladatokat, deviza-, forint- és kártyafedezeti kincstári bankszámlák kezelését, nyilvántartását,
5. ellátja a személyi juttatások előirányzathoz kapcsolódó gazdálkodási feladatokat a Humánpolitikai Főosztály adatszolgáltatása alapján, a személyi juttatások tervezésével, jogcímenkénti felosztási javaslatának elkészítésével és engedélyeztetésével, felhasználásával, illetve pénzügyi ellenjegyzésével és teljesítésével, valamint nyilvántartásával és számfejtésével kapcsolatos feladatokat,
6. ellátja az államtitkári szintű bérkeret- és létszámgazdálkodást érintő feladatokat, az ezzel kapcsolatos tájékoztatási, adatszolgáltatási és elszámolási kötelezettséget,
7. véleményezi az EM igazgatás költségvetési előirányzatait érintő szerződéseket és megállapodásokat, szükség szerint koordinálja e megállapodások elkészítését,
8. ellátja az EM igazgatással, kapcsolatos főkönyvi és analitikus könyvelését, elkészíti a negyedéves mérlegjelentéseket, időközi költségvetési jelentéseket és a költségvetési beszámolót,
9. bérkönyvelést végez azon személyek tekintetében, akik személyi költségei munkavégzésükre tekintettel elszámolhatók a projektek terhére,
10. elvégzi a minisztériumba beérkező számlák vizsgálatát az EM igazgatás költségvetési előirányzatai tekintetében, valamint a számviteli szempontú vizsgálatot az EM igazgatás előirányzatait érintő számlák esetében teljeskörűen,
11. ellátja a minisztériumi dolgozók lakáscélú munkáltatói kölcsöneivel kapcsolatos pénzügyi és számviteli feladatokat,
12. az EM igazgatás könyveiben szereplő eszközök tekintetében ellátja a Kincstár, a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH), valamint az MNV Zrt. felé a havi, negyedéves és éves adatszolgáltatási kötelezettségeket,
13. ellátja a kötött forrásból történő teljesítések számviteli feladatait,
14. összeállítja a TIM igazgatás maradvány elszámolását és adatot szolgáltat a Költségvetési Főosztály részére,
15. felel az EM igazgatás, egységes számviteli szabályozásának elkészítéséért,
16. az EM Igazgatás, fejezeti kezelésű előirányzatok, a központi kezelésű előirányzatok, a KNPA, a tulajdonosi joggyakorlás tekintetében ellátja az alkalmazott pénzügyi és számviteli integrált számítástechnikai rendszer szakmai követelményeknek és a hatályos törvényi szabályozásnak megfelelő működésének felügyeletét, az ennek biztosításához szükséges változtatásokat kezdeményezi,
17. az EM Igazgatás, valamint a TIM irányítása alá tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok, a központi kezelésű előirányzatok, a KNPA, a tulajdonosi joggyakorlás vonatkozásában ellátja a törzsadat és jogosultsági rendszer karbantartását,
19. nyilvántartja az EM igazgatás szervezeti és működési költségvetési előirányzatát érintő kötelezettségvállalásokat és a pénzügyi teljesítéseket az integrált gazdálkodási rendszerben,
20. ellátja az EM igazgatás költségvetési előirányzatait terhelő igazolt, engedélyezett, érvényesített és utalványozott számlák kiegyenlítésével, valamint a vevői számlák kiállításával kapcsolatos feladatokat,
21. közreműködik a bel- és külföldi kiküldetések költségeinek elszámolásában és a külföldi kiküldetések költségeinek felosztásában, nyilvántartást vezet a keretfelhasználásról, felügyeli a más intézmények által támogatott kiküldetési költségek megtérítését,
22. vezeti a minisztériumi felsővezetők meghatározott vendéglátási kereteit terhelő kötelezettségvállalások analitikus nyilvántartását és bonyolítja azok pénzügyi teljesítését,
23. ellátja a minisztérium dematerializált és nyomdai úton előállított értékpapírjai transzferálásával kapcsolatos pénzügyi és egyéb adminisztrációs feladatokat,
24. kezeli az EM igazgatás keretszámláira érkező sajátos bevételekkel kapcsolatos feladatai körében a bevételeket, jogcímenként nyilvántartja, eleget tesz – a szakterületek adatszolgáltatásai alapján – a hozzá kapcsolódó áfabevallási és -befizetési kötelezettségnek, teljesíti a hozzá kapcsolódó tranzakciós kötelezettséget, kezeli és nyilvántartja a követeléseket,
25. előkészíti, koordinálja és végrehajtja a szakterületek, a kormányhivatalok vagy a partnerek által jelzett, a minisztériumnak a Gazdálkodási Főosztály felelősségi körébe tartozó elkülönített kincstári keretszámlájára tévesen befizetett összegek visszautalását,
26. teljesíti a pénzbeli és természetbeni juttatásokkal kapcsolatos jogszabályban meghatározott bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettséget,
27. működteti az illetményszámfejtő helyet, a minisztérium részére történő bérszámfejtést és a feladathoz tartozó adatszolgáltatásokat biztosítja,
28. ellátja a társadalombiztosítási ellátásokkal kapcsolatos feladatokat, végzi a letiltásokkal, levonásokkal és jövedelemigazolásokkal kapcsolatos feladatokat,
29. közreműködik a személyi jövedelemadózással kapcsolatos munkáltatói és kifizetőhelyi feladatok ellátásában,
30. működteti a szerződéseket nyilvántartó adattárat,
31. ellátja a megszűnt Budapesti MÁV Kórházak és Központi Rendelőintézet Kötelezettségrendező Szervezet (a továbbiakban: KSZ), valamint a KSZ jogelőd költségvetési szerveinek állománya vonatkozásában felmerülő társadalombiztosítási és munkajogi adatszolgáltatásokat,
32. ellátja a minisztériumi jövedéki adó-, valamint rehabilitációs hozzájárulás bevallási és befizetési kötelezettségét,
33. ellátja a bírságokkal kapcsolatos központosított bevételek esetében az analitikus nyilvántartást,
34. adatot szolgáltat a Kincstár felé a bírság- és késedelmipótlék-követelések időszaki állományáról, a követelésekre befolyt összegekről, illetve a kapott előlegekről (túlfizetésekről).
I.11.1.4. Az energiaügyi infokommunikációért felelős helyettes államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek
I.11.1.4.1. Energiaügyi Infokommunikációért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság
1. Az Energiaügyi Infokommunikációért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság segíti az energiaügyi infokommunikációért felelős helyettes államtitkár tevékenységének az ellátását, ennek keretében ellátja az
1. melléklet 73. §-ában rögzített titkársági feladatokat.
2. Az Energiaügyi Infokommunikációért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság
a) adminisztratív feladatai körében
1. előkészítő és adminisztratív feladatokat lát el, rendezi, és jóváhagyásra, aláírásra benyújtja a döntéshozatalra felterjesztett ügyiratokat, illetve illetékesség szerint továbbítja a minisztérium szervezeti egységei és a minisztériumok részére,
2. ellátja a miniszter, illetve az energiaügyi infokommunikációért felelős helyettes államtitkár által meghatározott egyéb írásos dokumentumok előkészítését;
b) koordinációs feladatai körében
1. szakmai egyeztetéseket koordinál,
2. döntés-előkészítő anyagokat készít,
3. kapcsolatot tart a minisztérium érintett szervezeti egységeivel és más kormányzati szereplőkkel.
I.11.1.4.2. Energiaügyi Infokommunikációs Stratégia Főosztálya
Az Energiaügyi Infokommunikációs Stratégia Főosztálya
a) kodifikációs feladatai körében
1. felel a miniszter irányítása alá tartozó ágazatok infokommunikációs fejlesztéseinek megvalósításához szükséges jogszabályok, valamint közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezeteinek szakmai előkészítéséért,
2. szakmailag véleményezi a más szervek hatáskörébe tartozó, az energiaügyi infokommunikációs fejlesztésekhez kapcsolódó előterjesztések, jelentések tervezetét;
b) koordinációs feladatai körében
1. felel az informatikáért felelős miniszterrel való kapcsolattartásért,
2. felel a miniszter irányítása alá tartozó ágazatok infokommunikációs infrastruktúra-fejlesztési javaslatainak, valamint szolgáltatási stratégiájának kidolgozásáért,
3. koordinálja a miniszter irányítása alatt álló költségvetési szervek, valamint a miniszter tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaságok infokommunikációs célú beszerzéseit,
4. közreműködik az ágazati infokommunikációs és az energetikai ökoszisztéma állami és piaci résztvevőivel történő kapcsolattartásban;
c) funkcionális feladatai körében
1. gondoskodik a szakterületéhez tartozó szerződések kidolgozásáról, a szerződések előkészítéséről, egyeztetésével kapcsolatos feladatok ellátásáról,
2. az infokommunikációs megfelelőség szempontjából véleményezi a minisztériumi ágazati stratégiákat,
3. felel a miniszter irányítása alatt álló ágazatok infokommunikációs fejlesztési programjának, egyes támogatási konstrukcióinak kialakításáért, jóváhagyja az ágazati infokommunikációs támogatási programokat,
4. ellátja a minisztérium képviseletét az energiaügyi infokommunikációt érintő európai uniós és nemzetközi fórumokon,
5. elemzéseket készít a miniszter, illetve az energiaügyi infokommunikációért felelős helyettes államtitkár iránymutatásai alapján.
I.11.1.4.3. Energiaügyi Infokommunikációs Fejlesztések Koordinációs Főosztálya
Az Energiaügyi Infokommunikációs Fejlesztések Koordinációs Főosztálya
a) funkcionális feladatai körében
1. felel a miniszter irányítása alá tartozó ágazatok infokommunikációs infrastruktúra-fejlesztési javaslatainak, valamint szolgáltatási stratégiájának végrehajtásáért,
2. felel az egyes energiaügyi infokommunikációs fejlesztési programok végrehajtásának monitoringjáért,
3. a miniszter irányítása alá tartozó ágazatok infokommunikációs fejlesztéseit megvalósító kiemelt projektek végrehajtása során képviseli a minisztériumot konzorciumi tagi feladatkörében,
4. javaslatot tesz az energiaügyi infokommunikációért felelős helyettes államtitkárnak a minisztérium, a miniszter által irányított költségvetési szervek, valamint a miniszter tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaságok infokommunikációs tárgyú beszerzéseinek jóváhagyása tekintetében,
5. biztosítja a társadalmi és tudományos szféra érdekképviseleti szervezeteivel való kapcsolattartást, partneri kapcsolatot alakít ki a gazdasági és a civil szféra szereplőivel,
6. együttműködik a szakmailag illetékes minisztériumokkal az infokommunikációs fejlesztések végrehajtásának érdekében,
b) koordinációs feladatai körében
1. adatszolgáltatást nyújt a minisztérium fejlesztéspolitikai koordinációjáért felelős szervezetek számára az energiaügyi infokommunikációs fejlesztési programok előrehaladásáról,
2. felel a Nemzeti Kiberbiztonsági Koordinációs Tanács, valamint a miniszter irányítása alatt álló ágazatok közötti kapcsolattartásért.
I.11.1.5. A stratégiáért felelős helyettes államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek
I.11.1.5.1. Stratégiáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság
A Stratégiáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság segíti a stratégiáért felelős helyettes államtitkár tevékenységének az ellátását, ennek keretében ellátja az
1. melléklet 73. §-ában rögzített titkársági feladatokat.
I.11.1.5.2. Stratégiai Főosztály
A Stratégiai Főosztály:
1. nyilvántartja a minisztérium kiemelt stratégiai projektjeinek végrehajtását,
2. véleményezi a minisztérium kiemelt stratégiai projektjeivel összefüggésben készült előterjesztéseket és jelentéseket,
3. felülvizsgálja a minisztériumi előterjesztések stratégiai kapcsolódásait,
4. javaslatot fogalmazhat meg a minisztérium kiemelt stratégiai projektjeinek végrehajtásával összefüggésben,
5. nyomon követi az előterjesztések körében a minisztérium kiemelt stratégiai projektjeinek előrehaladása érdekében összehívott üléseken született döntések és javaslatok megvalósulását,
6. részt vesz a több szakpolitikai területet, illetve a minisztérium egészét érintő stratégiai tervezésben,
7. előterjesztésekhez kapcsolódóan döntések előkészítését segítő, társadalmi hatásokat vizsgáló, felméréseket, adatgyűjtéseket, összehasonlító elemzéseket készít,
8. a feladatkörének megfelelően észrevételt tesz a miniszter által irányított szervezeti egységek és háttérintézmények stratégiai dokumentumait és kezdeményezéseit,
9. szükség esetén feladatkörében megfelelően javaslatot tehet a miniszter által irányított szervezeti egységek és háttérintézmények stratégiai dokumentumait illetően,
10. munkája során kapcsolatot tart a stratégiai tervezéssel és elemzéssel foglalkozó minisztériumi szervezeti egységekkel, kormányzati szervekkel és kutatóintézetekkel,
11. munkája során kapcsolatot tart a Kommunikációs Főosztállyal és a Parlamenti Kapcsolatok Főosztályával, az egyes, eseti jelleggel a hatáskörébe utalt feladatok ellátása érdekében,
12. monitorozza a minisztérium hatáskörébe tartozó átfogó nemzetstratégiai jelentőségű kormányzati és miniszteri döntések megvalósulását,
13. előkészíti a stratégiai partnerségi megállapodásokkal kapcsolatos miniszteri döntéseket,
14. javaslatot dolgozhat ki a minisztérium által felügyelt adatvagyon hasznosítására,
15. közreműködik a gazdasági társaságok működési és üzletpolitikai stratégiájának és irányelveik kialakításában.
I.11.2. A parlamenti államtitkár által irányított szervezeti egységek
I.11.2.0.1. Parlamenti Államtitkári Kabinet
A Parlamenti Államtitkári Kabinet segíti a parlamenti államtitkár jogszabályban és közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott tevékenységének az ellátását.
I.11.2.0.1.1. Parlamenti Államtitkári Titkárság
A Parlamenti Államtitkári Titkárság ellátja az
1. melléklet 73. §-ában meghatározott feladatokat.
I.11.2.0.2. Kormánybiztosi Titkársági Főosztály
1. A Kormánybiztosi Titkársági Főosztály – a rezsicsökkentés fenntartásáért felelős kormánybiztos kinevezéséről és feladatairól szóló
1267/2022. (V. 27.) Korm. határozat, utasítás vagy megbízás, illetve a Szabályzat eltérő rendelkezése hiányában –
a) ellátja a kormánybiztosi titkársági feladatokat,
b) biztosítja a kormánybiztos munkájához kapcsolódó feladatok folyamatos támogatását.
2. A Főosztály vezetője irányítja, szervezi és ellenőrzi a titkárság feladatainak végrehajtását.
3. A Főosztály vezetőjének e Szabályzat szerinti vezetői feladatkörének ellátását nem érinti a kormánybiztos azon joga, hogy a munkáját segítő munkatárs részére közvetlenül utasítást adjon.
I.11.2.0.3. Parlamenti Kapcsolatok Főosztálya
A Parlamenti Kapcsolatok Főosztálya:
1. tájékoztatja a minisztert és az államtitkárokat, valamint az érintett vezetőket az Országgyűlés plenáris ülésének napirendjéről, a minisztérium feladat- és hatáskörét érintő képviselői hozzászólásokról és indítványokról, a miniszteri vagy államtitkári intézkedést igénylő felszólalásokról,
2. az egyes üléseket, valamint ülésszakokat követően tájékoztatást ad az ülésszak alatt kifejtett minisztériumi tevékenységről,
3. összeállítja a miniszter és az államtitkárok részére az Országgyűlés ülésein tárgyalásra kerülő anyagokat,
4. megszervezi és segíti a miniszter, valamint az államtitkárok részvételét és munkáját az Országgyűlés plenáris, valamint bizottsági ülésein,
5. folyamatos munkakapcsolatot tart fenn más minisztériumok parlamenti munkájában részt vevő szervezeti egységeivel és az Országgyűlés Hivatalával,
6. gondoskodik az Országgyűlés munkája során keletkező, minisztériumot érintő dokumentumoknak a vezetők, valamint az érintett munkatársak részére történő megküldéséről,
7. gondoskodik a parlamenti államtitkár számára hátterek, felkészítők, elemzések elkészítéséről, ennek érdekében szakmai anyagokat kérhet be a szakterületektől,
8. tájékoztatást ad a házszabályi rendelkezésekről és az ügyrendi javaslatokról, valamint az Országgyűlés működésével kapcsolatos egyéb kérdésekről,
9. gondoskodik az Országgyűlés minisztériumot érintő anyagainak nyilvántartásáról,
10. gondoskodik az Országgyűlés plenáris ülésein, illetve a bizottsági üléseken rendszeresen részt vevő minisztériumi munkatársak állandó és eseti parlamenti belépőjéről,
11. gondoskodik a minisztérium előterjesztése alapján, a Kormány által elfogadott törvényjavaslatok, határozati javaslatok, jelentések és egyéb tájékoztatók (e pont alkalmazásában a továbbiakban együtt: dokumentumok) Országgyűléshez történő benyújtásáról és tárgyalásáról, e körben – a dokumentumok minisztériumi gazdájaként – különösen felelős a Kormány ügyrendje és a
Házszabály szerinti, a dokumentumok tárgyalásához, jóváhagyásához, kihirdetéséhez kapcsolódó feladatok ellátásáért, amelyekhez ágazati szakmai támogatást a hatáskörrel rendelkező főosztálytól, kodifikációs segítséget a Jogi Főosztálytól kérhet, továbbá kapcsolatot tart az Országgyűlés érintett szervezeti egységeivel, saját hatáskörben információadással válaszol kérdéseikre,
12. figyelemmel kíséri a minisztérium feladatkörét érintő képviselői önálló indítványokat, gondoskodik az azokkal kapcsolatos szakértői vélemények elkészítettségéről, valamint vezetőkhöz történő eljuttatásáról,
13. figyelemmel kíséri a miniszter feladat- és hatáskörét érintő, képviselő által benyújtott törvényjavaslatokat és határozati javaslatokat, ezek tárgyalása során gondoskodik az Országgyűlés plenáris és bizottsági ülésein a minisztériumi képviselet biztosításáról,
14. gondoskodik a minisztériumot érintő napirenden kívüli felszólalások, interpellációk, kérdések, azonnali kérdések, képviselői levelek, egyéb országgyűlési megkeresések válaszainak szakfőosztály általi elkészíttetéséről, esetleges háttér-információk, háttéranyagok beszerzéséről, és ezekről nyilvántartást vezet,
15. felel az országgyűlési képviselők, bizottságok, tisztségviselők részéről érkező – a minisztérium feladatkörét érintő – megkeresésekre készült választervezetek, tájékoztatók elkészíttetéséért,
16. gondoskodik az Országgyűlés plenáris ülésére, illetve a bizottsági ülésekre delegált minisztériumi szakértők állandó és eseti országgyűlési beléptetéséről, segíti a szakértői képviseletet az ülések helyszínén történő koordinálásával, a kirendelt szakértők rendelkezésére bocsátja az ülésen tárgyalásra kerülő anyagokat,
17. elkészítteti és rendelkezésre bocsátja a miniszter éves bizottsági meghallgatásához szükséges háttér- és felkészítő anyagokat,
18. megszervezi az állandó, al-, ideiglenes és eseti bizottsági üléseken való szakértői képviseletet,
19. segíti az állandó, al-, ideiglenes és eseti bizottsági üléseken való szakértői képviseletet a szakértők bizottsági ülések helyszínén történő koordinálásával, a kirendelt szakértők rendelkezésére bocsátja a napirenden szereplő anyagokat,
20. folyamatos munkakapcsolatot tart fenn a Kommunikációs Főosztállyal, valamint a közérdekű adatigénylések vonatkozásában a Jogi Főosztállyal az egységes tárcaálláspont kialakítása érdekében.
I.11.2.0.4. Kommunikációs Főosztály
A Kommunikációs Főosztály:
1. irányítja, szervezi és összefogja a minisztérium kommunikációját, gondoskodik a folyamatos, összehangolt és kiegyenlített minisztériumi kommunikáció megteremtéséről, amelynek keretében ellátja a minisztérium sajtó, PR, marketing és belső kommunikációs feladat- és hatásköreit,
2. kampányokat tervez és folytat a minisztérium döntéseinek társadalmi elfogadtatása, a minisztérium arculatának kialakítása, javítása érdekében, jóváhagyja a minisztérium szervezeti egységeinek tervezett kampányait,
3. jóváhagyja a minisztérium által alkalmazott marketing eszközöket, online és nyomtatott kiadványokat,
4. ellátja a minisztérium külső és belső honlapja arculatának és – közreműködve a feladatkör szerint érintett szervezeti egységekkel – tartalmának meghatározásához kapcsolódó feladatokat, szerkeszti a minisztérium kezelésében vagy fenntartásával működő honlapot,
5. koordinálja a miniszter irányítása alá tartozó intézmények sajtó- és kommunikációs munkáját,
6. előkészíti és szervezi a miniszter, valamint a minisztérium államtitkárainak sajtószereplését, az államtitkári kabinetekben dolgozó kommunikációs feladatokat ellátó munkatársak bevonásával,
7. gondoskodik a minisztérium sajtóközleményeinek kiadásáról,
8. válaszol a sajtó megkereséseire a szakterületért felelős államtitkár útján megkeresett szervezeti egységek közreműködésével és jóváhagyásával,
9. az államtitkári titkárságok kérésére vagy saját hatáskörben kezdeményezi a sajtóval kapcsolatos helyreigazításokat,
10. előkészíti a miniszter nyilvános programjához szükséges beszédeket,
11. biztosítja a minisztérium vezetőinek a rendszeresen frissülő kommunikációs paneleket,
13. előkészíti, megszervezi, koordinálja a miniszteri programokhoz kötődő feladatokat a szakmai felelős szervezetekkel együttműködve,
14. gondoskodik a miniszteri rendezvények lebonyolításához szükséges technikai feltételek biztosításáról, a protokolleszközök beszerzéséről,
15. folyamatos kapcsolatot tart a Miniszteri Kabinettel,
16. a miniszteri programokkal összefüggésben elkészíti a rendezvénytáblát és a beszédtervezeteket, és megküldi azokat a Miniszteri Kabinet Titkársági Osztály munkatársai részére,
17. tervezi és koordinálja a miniszteri kitüntető címekkel és elismerésekkel és az állami kitüntetésekkel összefüggő feladatokat, az illetékes szakterületnek iránymutatást ad,
18. szervezi a minisztérium nemzeti és állami ünnepekhez kapcsolódó kitüntetés- és díjátadó ceremóniáit, a miniszteri állománygyűléseket, egyéb a miniszter által meghatározott rendezvényeket,
19. közreműködik a miniszter által adományozható elismerésekre vonatkozó jogi szabályozás szakmai előkészítésében,
20. miniszteri döntésre előkészíti a Humánpolitikai Főosztály által előkészített és megküldött, az állami kitüntetésekkel és miniszteri elismerésekkel kapcsolatos feladatokat és dokumentumokat,
21. nemzetközi események tekintetében folyamatos kapcsolatot tart és egyeztet a nemzetközi szakterület vezetőjével, illetve minden egyéb szakmai rendezvény esetében folyamatos kapcsolatot tart és egyeztet a szakmai területekkel,
22. véleményezi a minisztérium támogatási szerződéseit és az egyes szakterületek nyilvánosságot érintő kampányait,
23. kommunikációs szempontból véleményezi az előterjesztések kommunikációs záradékait, a parlamenti válaszokat, valamint közérdekű adatigénylésekre előkészített választerveket.
I.11.3. A környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkár által irányított szervezeti egységek
I.11.3.0.1. Környezetügyért és Körforgásos Gazdaságért Felelős Államtitkári Kabinet
A Környezetügyért és Körforgásos Gazdaságért Felelős Államtitkári Kabinet segíti a környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkár jogszabályban és közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott tevékenységének az ellátását.
I.11.3.0.1.1. Környezetügyért és Körforgásos Gazdaságért Felelős Államtitkári Titkárság
A Környezetügyért és Körforgásos Gazdaságért Felelős Államtitkári Titkárság segíti a környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkár tevékenységének az ellátását, ennek keretében ellátja az
1. melléklet 73. §-ában rögzített titkársági feladatokat.
I.11.3.0.2.25 Fenntarthatósági és Körforgásos Technológiai Főosztály
A Fenntarthatósági és Körforgásos Technológiai Főosztály
a) kodifikációs feladatai körében
1. felel a tárca felelősségi körébe tartozó fenntartható fejlődéssel, körforgásos gazdasággal, valamint a vállalati fenntarthatósággal kapcsolatos szabályozás szakmai előkészítéséért, valamint a kapcsolódó témakörökben érintett kormányzati és szakmai társadalmi szervekkel való egyeztetésért,
2. felel a főosztály feladatkörébe tartozó jogszabálytervezetek, előterjesztések, jelentések, tájékoztatók, valamint a közjogi szervezetszabályozó eszközök előkészítéséért;
b) koordinációs feladatai körében
1. a Kommunikációs Főosztály jóváhagyásával a környezettudatos szemléletformálási feladatai körében kidolgozza a szelektív hulladékgyűjtés elterjesztésére és a termékdíjköteles termékekből keletkező hulladékokra vonatkozó éves kommunikációs tervet,
2. kidolgozza a hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódó környezettudatos szemléletformálás hatékony eszközeit,
3. a Kommunikációs Főosztály jóváhagyásával felel a gyártókkal, a gyűjtőkkel és hasznosítókkal, továbbá a piac egyéb szereplőivel a hulladékgazdálkodással kapcsolatos országos kommunikációs akciók kidolgozásáért, valamint elemzéseket készít az egyes akciók hatékonyságáról, eredményeiről,
4. a Kommunikációs Főosztály jóváhagyásával kidolgozza és fejleszti a környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkár szakterületeihez kapcsolódó szemléletformálási stratégiákat,
5. szervezi és koordinálja a fenntartható fejlődéssel, körforgásos gazdasággal valamint a vállalati fenntarthatósággal kapcsolatos ügyek elterjesztését, együttműködik az érintett minisztériumokkal, más kormányzati szervekkel és operatív programokkal az e célokat elősegítő fejlesztések előkészítésében,
6. a fenntartható fejlődéssel, körforgásos gazdasággal valamint a vállalati fenntarthatósággal kapcsolatos feladatkörében részt vesz a gazdaságstratégiával összefüggő döntések meghozatalának előkészítésében, ezek végrehajtását figyelemmel kíséri,
7. felel a fenntartható fejlődéssel, körforgásos gazdasággal valamint a vállalati fenntarthatósággal kapcsolatos stratégiai tervezési folyamatokért, koordinálja a tárca ezzel összefüggő hazai és nemzetközi feladatait, különös tekintettel a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia végrehajtásával, felülvizsgálatával, megújításával kapcsolatos feladatokra, valamint felel a kormányzati fenntartható fejlődési stratégia elkészítéséért, továbbá a kormányzati és szakmai társadalmi szervekkel való egyeztetésért,
8. közreműködik az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai (SDG), különösen a vállalati fenntarthatósággal kapcsolatos, a fenntartható termelésre és fogyasztásra vonatkozó cél hazai megvalósításában,
9. felel az EU Integrált Termék Politika/Fenntartható Fogyasztás és Termelés (IPP/SCP) munkacsoportjában a szakmai feladatok ellátásáért, a magyar álláspont kialakításáért és képviseletéért,
10. felel a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanáccsal való szakmai kapcsolattartásért,
11. felel a Fenntartható Fejlődési Keretrendszer 2030 (Agenda 2030) nemzeti végrehajtásának koordinációjáért,
12. felel a körforgásos gazdasághoz kapcsolódó technológiák felkutatásáért és alkalmazásának elősegítéséért;
c) európai uniós és nemzetközi feladatai körében
1. részt vesz a szakmai főosztályokkal együttműködve az európai uniós döntéshozatali eljárásokban képviselendő tárgyalási álláspont kialakításában és képviseletében,
2. kapcsolatot tart a főosztály feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi ügyek tekintetében az illetékes irányító hatósággal, közreműködik az európai uniós és egyéb nemzetközi támogatások felhasználásához kapcsolódó javaslatok kidolgozásában,
3. részt vesz a fenntartható fejlesztési tárgyú, valamint a vállalati fenntarthatósággal kapcsolatos nemzetközi projektekben,
4. ellátja az EU fenntartható fejlődési stratégiájával összefüggő, valamint a vállalati fenntarthatósággal kapcsolatos szakmai feladatokat,
5. ellátja a Fenntartható Fejlődési Keretrendszer 2030 (Agenda 2030) uniós végrehajtásával összefüggő feladatokat,
6. részt vesz az EU, az ENSZ vonatkozó testületeivel, valamint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet vállalati fenntarthatósággal foglalkozó munkaszervezeteivel való együttműködésben,
7. részt vesz a főosztály feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében a kapcsolódó nemzetközi munkacsoportokban,
8. ellátja az EKTB Agenda 2030 szakértői csoport vezetését, a vonatkozó munkacsoportüléseken való részvételt és az ezekre készülő tárgyalási álláspontok kidolgozását;
d) funkcionális feladatai körében
1. felel a szakmai kezelésébe tartozó fejezeti kezelésű előirányzat terhére nyújtott támogatásokkal kapcsolatos döntés előkészítéséért, döntésre történő felterjesztéséért,
2. részt vesz a fenntartható fejlesztési területhez tartozó európai uniós feladatok ellátásával kapcsolatos szabályozás vonatkozásában a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó európai fejlesztési keret felhasználásához szükséges tervek kialakításában,
3. közreműködik az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai (SDG) indikátorrendszerének kidolgozásában és működtetésében a KSH-val együttműködve,
4. részt vesz a Modern Városok Program, valamint egyes, településfejlesztési programok főosztályt érintő feladatainak végrehajtásában,
5. részt vesz a hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódó kommunikációs projektek kidolgozásában a körforgásos gazdaságért felelős helyettes államtitkár szakmai főosztályaival együttműködve,
6. a hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódó kommunikációs akciókról, illetve pályázati kiírásokról tájékoztatást nyújt, lakossági kommunikációt folytat a Kommunikációs Főosztály jóváhagyásával.
I.11.3.1. A körforgásos gazdaságért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek
I.11.3.1.1. Körforgásos Gazdaságért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság
A Körforgásos Gazdaságért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság segíti a körforgásos gazdaságért felelős helyettes államtitkár tevékenységének az ellátását, ennek keretében ellátja az
1. melléklet 73. §-ában rögzített titkársági feladatokat.
I.11.3.1.2. Hulladékgazdálkodási és Koncessziós Főosztály
A Hulladékgazdálkodási és Koncessziós Főosztály
a) kodifikációs feladatai körében
1. részt vesz a minisztérium rezsicsökkentésre, közszolgáltatásra, illetve az egyes közszolgáltatások általános szabályozására vonatkozó jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök kidolgozásában, véleményezésében,
2. szakmailag előkészíti a miniszter mint a Kormány hulladékgazdálkodásért, hulladékgazdálkodási közszolgáltatási és szolgáltatási díj megállapításáért felelős tagjának hatáskörébe tartozó szabályozásokat, így különösen a hulladékgazdálkodási közszolgáltató közszolgáltatási tevékenységére és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási és szolgáltatási díj megállapításának, alkalmazásának, alkalmazása ellenőrzésének és megfizetésének feltételeit meghatározó jogszabályokat,
3. szakmailag előkészíti az EU Körforgásos gazdaság csomaggal kapcsolatos, a hulladékgazdálkodási szakterületet érintő jogszabályokat, a Kiemelt Hulladékáramok Főosztály, a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Hatósági Főosztály, valamint a Hulladékfelszámolási, Elemzési és Képzési Főosztály kodifikációs feladatai körében meghatározott jogszabályok kivételével,
4. felel az Európai Unió hulladékgazdálkodási jogszabályainak harmonizálásáért a Kiemelt Hulladékáramok Főosztály feladatkörébe tartozó hulladékáramok kivételével,
5. felel a hulladékkezelés technikai követelményeinek, a kezelő létesítmények kialakításának és üzemeltetésének műszaki szabályai meghatározásáért,
6. felel az országos hulladékgazdálkodási és környezetvédelmi hatósággal, a területi hulladékgazdálkodási és környezetvédelmi hatósággal és a minisztérium további érintett önálló szervezeti egységeivel együttműködve a hulladékgazdálkodást érintő egyes környezetvédelmi szabályozó eszközökre (hulladéklerakási járulék, hulladékgazdálkodási pénzügyi biztosíték, a biztosítás és céltartalék), valamint ezek módosítására vonatkozó javaslatok előkészítéséért,
7. felel a feladatkörébe tartozó előterjesztések, jelentések és tájékoztatók előkészítéséért;
b) koordinációs feladatai körében
1. a minisztérium további érintett önálló szervezeti egységeivel együttműködve részt vesz a hulladékgazdálkodási szakterületet érintő, a zöldgazdaság fejlesztéséhez és a zöld ipari innovációhoz kapcsolódó, minisztériumon belüli feladatok ellátásában és szakmai anyagok elkészítésében;
2. felel a hulladékgazdálkodási szakterületet érintő, jogalkotással összefüggő javaslatok és megkeresések tekintetében a koordinációért;
c) európai uniós és nemzetközi feladatai körében
1. felel a feladatkörébe tartozó európai uniós és nemzetközi szervezetekben való tagságból származó jogok érvényesítéséért és kötelezettségek teljesítéséért, feladatok végrehajtásáért,
2. feladatkörébe tartozóan részt vesz az európai uniós döntéshozatali eljárásokban képviselendő tárgyalási álláspontok szakmai kialakításában,
4. ellátja az Európai Unió 2021–2027 közötti többéves pénzügyi keretének, különösen a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz (KEHOP Plusz), valamint az RRF tervezésével és végrehajtásával összefüggő, a hulladékgazdálkodást érintő szakpolitikai feladatokat,
5. részt vesz – ha szükséges – az NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: NHKV Zrt.) bevonásával az Európai Unió vagy más nemzetközi szervezet felé vállalt kötelezettséggel összefüggő, KEHOP terhére finanszírozott hulladékgazdálkodási beruházásokkal összefüggő feladatok megvalósításában,
6. felel a Bázeli Egyezménnyel foglalkozó nemzetközi környezetvédelmi tanácsi munkacsoport (WPIEI Basel) üléseken képviselendő magyar álláspontok kialakításáért és képviseletéért,
7. felel az EU Körforgásos gazdaság csomaggal kapcsolatos, a hulladékgazdálkodási szakterületet érintő szakmai álláspont kialakításáért és képviseletéért,
8. felel az egyéb európai tanácsi munkacsoportok ülésein képviselendő, a feladatkörébe tartozó hulladékgazdálkodási szakterületet érintő szakmai álláspont kialakításáért,
9. felelős a feladatkörét érintően a két- és többoldalú nemzetközi egyezményekből, szerződésekből és együttműködésekből eredő szakmai feladatok ellátásáért;
d) a hulladékgazdálkodást érintő beruházásokkal összefüggésben az európai uniós tagságból adódó, valamint más nemzetközi szervezet felé vállalt kötelezettségek megvalósításának folyamatos koordinációjával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat lát el, úgymint
1. fenntartja, és szükség szerint felülvizsgálja a projektkoordinációs feladatainak infrastrukturális feltételrendszerét, ezzel kapcsolatosan közreműködik jogszabályjavaslatok, illetve jogszabály-módosítások kidolgozásában,
2. együttműködik a hulladékgazdálkodást érintő beruházások tekintetében hatáskörrel rendelkező irányító hatósággal, és – ha szükséges – az NHKV Zrt.-vel, valamint összehangolja azok feladatait,
3. részt vesz a hulladékgazdálkodást érintő beruházásokkal összefüggésben a kormányzati beavatkozások kidolgozásában,
4. nyomon követi az Európai Unió vagy más nemzetközi szervezet felé vállalt, a hulladékgazdálkodást érintő beruházásokhoz kapcsolódó kötelezettségek végrehajtását az irányító hatóság illetékes szervezeti egységével együttműködve,
5. folyamatosan elemzi az önkormányzatok európai uniós és hazai forrásból megvalósuló beruházásaival összefüggésben felmerülő problémákat, szükség esetén intézkedési tervet dolgoz ki, amely alapján a beruházások végrehajtását akadályozó problémák egyértelműen és rövid idő alatt beazonosíthatók, és ennek megfelelően a (további) intézkedés szükségessége megállapítható,
6. a beruházások végrehajtását akadályozó problémák beazonosítását követően beavatkozást kezdeményez az arra kizárólagosan feljogosított szervezetnél,
7. a beruházások végrehajtását akadályozó problémák beazonosítását követően (további) kormányzati intézkedéseket, jogszabály-módosításokat, jogszabálytervezeteket készít elő, kezdeményezi a nem megfelelően előrehaladó projektek Kormány általi saját hatáskörbe vonását;
e) funkcionális feladatai körében
1. felel a hulladékgazdálkodási szakterületet érintő stratégia kialakításában való részvételért a Kiemelt Hulladékáramok Főosztály, valamint a minisztérium további érintett önálló szervezeti egységei szükség szerinti bevonásával,
2. felel – a minisztérium további érintett önálló szervezeti egységeivel együttműködve – a hulladékgazdálkodás átfogó stratégiai céljainak meghatározásáért,
3. felel a hulladékgazdálkodás különböző időtávú és szintű terveinek kialakításáért, az Országos Hulladékgazdálkodási Terv és az Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Terv kidolgozásáért és felülvizsgálatáért,
4. felel a feladatkörét érintően a hulladékgazdálkodási célok elérését biztosító programok kidolgozásáért, javaslatok készítéséért a hulladékgazdálkodási rendszerek és létesítmények létrehozására vagy átalakítására annak érdekében, hogy a gyűjtő és kezelő rendszerek az ország egész területét lefedjék,
5. felel a hulladékok országhatárokat átlépő szállításának és kezelésének ellenőrzését és kontrollját szolgáló szakmai javaslatok kidolgozásáért,
6. szakmailag részt vesz a feladatkörébe tartozóan a jogszabályban meghatározott felügyeleti eljárás lefolytatásában és az azzal összefüggő intézkedések megtételében,
7. hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátása során együttműködik és kapcsolatot tart a hulladékgazdálkodási hatósággal, az ipari, szakmai érdekvédelmi szervezetekkel, önkormányzatokkal és az egyéb érintett hatóságokkal,
8. felel a hulladékgazdálkodási szakterületet érintő, a környezetpolitikát, a döntéshozatalt és a tájékoztatást szolgáló környezeti mutatók módszertani és szakmai fejlesztésének, rendszerezésének, minőségbiztosításának és közreadásának koordinálásáért, a környezeti mutatókkal és számlákkal kapcsolatos európai uniós és nemzetközi (ENSZ, OECD) iránymutatások és fejlesztések hazai megvalósításának elősegítéséért, valamint a környezeti adatgazdálkodással összefüggő hazai, európai uniós és nemzetközi feladatok összehangolásáért, továbbá a miniszter országos statisztikai adatgyűjtő programmal kapcsolatos feladatai végrehajtásának koordinálásáért,
9. közreműködik a hulladékgazdálkodással kapcsolatosan folyósított, feladatkörébe tartozó pályázati és egyéb források elosztásának és felhasználásának szakmai ellenőrzésében,
10. közreműködik a hulladékgazdálkodással összefüggő lakossági szemléletformálásra fordítható pályázati és egyéb támogatások elosztásának és felhasználásának tervezésében, a döntés és a szakmai bírálat előkészítésében és az ellenőrzésében,
11. figyelemmel kíséri – a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Hatósági Főosztály bevonásával – a koncesszor, illetve a koncessziós társaság jogszabályban és a koncessziós szerződésben meghatározott feladatainak határidőben történő teljesítését, mulasztás esetén kezdeményezi a szükséges intézkedések megtételét,
12. előkészíti a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási feladatok ellátásába bevont, hulladékgazdálkodási vagyonelem átruházásához, a vagyonelemeket érintő szerződéses jogviszony létesítéséhez, megszüntetéséhez és módosításához szükséges miniszteri előzetes jóváhagyás iránt kérelemmel kapcsolatos döntést,
13. előkészíti a hulladékgazdálkodási közszolgáltató, valamint a közszolgáltatói alvállalkozó Polgári Törvénykönyv szerinti egyesüléséhez, szétválásához, alaptőkéjének vagy törzstőkéjének legalább egynegyed résszel történő felemeléséhez vagy leszállításához, továbbá a közszolgáltatóban, valamint közszolgáltatói alvállalkozóban a szavazatok huszonöt százalékát meghaladó befolyás szerzéséhez szükséges miniszteri előzetes jóváhagyás iránt kérelemmel kapcsolatos döntést,
14. figyelemmel kíséri a koncesszióköteles hulladékgazdálkodási tevékenység gyakorlásáért az állam részére fizetett díj alakulását vagy az ellentételezést;
f) egyéb feladatai körében
1. felel a feladatkörét érintően a nemzetközi beruházási együttműködések elősegítéséért, közreműködik közös nemzetközi projektek kialakításában,
2. részt vesz a hulladékgazdálkodásért és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási és szolgáltatási díj megállapításáért való felelőssége körében a települési önkormányzatok és a fogyasztók érdekvédelmi szerveivel való szakmai kapcsolattartásban,
3. felel a minisztérium hatáskörébe tartozó hulladékgazdálkodási közszolgáltatáshoz kapcsolódó árszabályozási feladatok ellátásáért,
4. részt vesz a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást érintő kormányzati programok, mintaprojektek előkészítésében,
5. felel a hulladékgazdálkodás biztonságos feladatellátása szempontjából kiemelten fontos területek figyelemmel kíséréséért, indokolt esetben a szükséges intézkedések megtételének kezdeményezéséért,
6. a hulladékgazdálkodás területén szakmai kapcsolatot tart fenn a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatallal, és figyelemmel kíséri annak tevékenységét, javaslatot tesz a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal részére a hulladékgazdálkodás vonatkozásában vezetett nyilvántartások adattartalmára, és a miniszter ezzel kapcsolatos feladataival összefüggésben igénybe veszi azokat, különös tekintettel a közszolgáltatási díjakat megalapozó nyilvántartásokra,
7. ellátja – a minisztérium további érintett önálló szervezeti egységeivel együttműködve – a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás – különösen a hulladékok gyűjtése, szállítása, kezelése – gazdasági eszközeinek szabályozásával, támogatásával, fejlesztésével összefüggő minisztériumi feladatokat,
8. szakmai, gazdaságossági, hatékonysági összesítéseket és elemzéseket készít a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjjal kapcsolatos szabályozás, a díjak alkalmazásának és ellenőrzésének rendszere vonatkozásában, valamint az éves költségvetéssel való kapcsolatukkal összefüggésben,
9. ellátja a feladat- és hatáskörébe tartozó területek fejlesztésével, szolgáltatásaival összefüggő feladatokat,
10. részt vesz a KEHOP és a megvalósítását szolgáló pályázati rendszer kidolgozásában – különös tekintettel a Hulladékgazdálkodással és kármentesítéssel kapcsolatos fejlesztések prioritási tengely 1. és 2. egyedi célkitűzésére –, ennek keretén belül átülteti a meglévő indikátor- és értékelési rendszert a hazai forrásrendszerre a fejlesztések hatékonyságának, eredményességének objektív mérése érdekében; egységesen alkalmazható, mérhető mutatókat határoz meg a következő pénzügyi ciklus vonatkozásában, együttműködve az irányító hatósággal, és ellátja ezen feladatokat a 2021–2027 programozási időszakban,
11. a hulladékgazdálkodás területén szakmai kapcsolatot tart fenn az NHKV Zrt.-vel, és ellátja a szakmai irányítással kapcsolatos tevékenységet,
12. felel a többségi állami tulajdonban álló hulladékgazdálkodási gazdasági társaságok szakmai irányításáért,
13. a hulladékgazdálkodási tervezéshez kapcsolódóan figyelemmel kíséri a hulladékok jellemző összetételét,
14. részt vesz a Svájci, az Európai Gazdasági Térség és a Norvég Alap finanszírozási mechanizmusok munkájában a miniszter hulladékgazdálkodási feladatkörei tekintetében, közreműködik az ezekkel összefüggő támogatási konstrukciók megtervezésében,
15. részt vesz a Modern Városok Program keretében a szakterületi illetékességébe tartozó véleményezési feladatok ellátásában a hulladékgazdálkodási tervezéshez kapcsolódóan figyelemmel kíséri a hulladékok jellemző összetételét,
16. feladatkörébe tartozóan megkeresés esetén véleményezi a hulladékkezelési fejlesztési javaslatokat, projekteket,
17. részt vesz a feladatkörébe tartozóan a hulladékgazdálkodási szakrendszer informatikai hátterét biztosító és a jogérvényesítést szolgáló adatgyűjtés, adatfeldolgozás és értékelés szakmai szempontjainak meghatározásában,
18. részt vesz az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (a továbbiakban: OKIR) részét képező hulladékgazdálkodási szakrendszer informatikai fejlesztésében és szakmai működtetésében,
19. részt vesz a hulladékról szóló
2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) V/A. fejezete szerinti állami hulladékgazdálkodási közfeladat-ellátásra felkészülés feladatainak ellátásában a Kiemelt Hulladékáramok Főosztály, valamint a minisztérium további érintett önálló szervezeti egységei szükség szerinti bevonásával,
20. gondoskodik arról, hogy a koncessziós tevékenységhez kapcsolódóan benyújtott előzetes fejlesztési tervet a miniszter – a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Hatósági Főosztály által a Hulladékgazdálkodási és Koncessziós Főosztály, a Kiemelt Hulladékáramok Főosztály, valamint a koncessziós szerződésben meghatározott műszaki képviselő szakmai véleményének figyelembe vételével készített javaslata alapján – hagyja jóvá a benyújtást követő 30 napon belül,
21. gondoskodik arról, hogy a gördülő fejlesztési rendszerterveket a miniszter – a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Hatósági Főosztály által a Hulladékgazdálkodási és Koncessziós Főosztály, a Kiemelt Hulladékáramok Főosztály, valamint a jogszabályban és a koncessziós szerződésben előírt egyéb szerv és a műszaki képviselő szakmai véleményének figyelembe vételével készített javaslata alapján – hagyja jóvá a benyújtást követő 45 napon belül,
22. gondoskodik a kézhezvételtől számított 30 napon belül – a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Hatósági Főosztály által a Hulladékgazdálkodási és Koncessziós Főosztály, a Kiemelt Hulladékáramok Főosztály, valamint a koncessziós szerződésben előírt műszaki képviselő szakmai véleményének figyelembe vételével készített javaslata alapján – a jogosult által minden év január 15-ig benyújtott beszámolója szerint megvalósított fejlesztések fejlesztési rendszertervben foglaltakkal való összhangjának ellenőrzéséről és a teljesítésigazolás kiadásáról,
23. átfogó elemzést készít – a Kiemelt Hulladékáramok Főosztály, valamint a minisztérium további érintett önálló szervezeti egységei szükség szerinti bevonásával – a Kormány részére minden év október 31-éig a
Ht. 53/J. §-a szerinti éves beszámoló és a
Ht. 53/K. §-a szerinti éves fejlesztési rendszerterv alapján, a jogosult által szerződésben vállalt kötelezettségek hatálya alá tartozó hulladékgazdálkodási tevékenységek ellátásáról, a jogosult által a koncesszióköteles hulladékgazdálkodási tevékenység gyakorlásáért az állam részére fizetett díj felhasználásról és az érintett hulladékáramokra meghatározott célértékek teljesítéséről.
I.11.3.1.3. Kiemelt Hulladékáramok Főosztály
A Kiemelt Hulladékáramok Főosztály
a) a kiterjesztett gyártói felelősségi körébe tartozó, valamint a termékdíjköteles termékekből képződött hulladékokkal kapcsolatos feladatai körében
1. az Országos Gyűjtési és Hasznosítási Tervet (a továbbiakban: OGyHT), illetve módosításait elkészíti, jóváhagyásra felterjeszti, továbbá a terv elkészítéséhez szükséges adatokat gyűjti, szűri és elemzi,
2. figyelemmel kíséri és értékeli a hulladékgazdálkodás – tevékenységi köréhez kapcsolódó – folyamatait,
4. közreműködik a gyűjtési, előkezelési és hasznosítási technikák, technológiák fejlesztési irányaira, valamint az elérendő célokra vonatkozó javaslattételben,
5. figyelemmel kíséri a nemzetközi és európai uniós jogszabályok változásait, elemzi azok gyűjtést, illetve hasznosítást érintő hatásait, valamint vizsgálja az európai uniós, a nemzetközi és a hazai hulladékgazdálkodási trendeket,
6. közreműködik a hulladékgazdálkodási feladatok támogatásával és a termékdíjakkal kapcsolatos előirányzatok aktuális középtávú terveinek, tervszámainak előkészítésében,
7. közreműködik a hulladékgazdálkodási feladatok támogatásával kapcsolatos előirányzatra vonatkozó zárszámadások előkészítésében,
8. kapcsolatot tart hazai és nemzetközi szakmai érdekképviseleti szervezetekkel,
9. közreműködik egyes nemzeti jogszabályok által előírt hulladékgazdálkodási tervek előkészítésében;
b) kodifikációs feladatai körében
1. felel a kiterjesztett gyártói felelősséget, a termékdíjat, a visszaváltási rendszert, e körbe tartozó hulladékokat érintő jogi szabályozás előkészítéséért, ennek keretében – többek között – a környezetvédelmi termékdíj mértékének, a termékdíjköteles termékek körének meghatározásáért,
2. közreműködik a feladatkörét és a Hulladékgazdálkodási és Koncessziós Főosztály, feladatkörét érintő jogszabályok szakmai előkészítésére vonatkozó feladatának ellátásában,
3. ellátja a feladatkörébe tartozó európai uniós jogi aktusokkal harmonizációt megvalósító szakmai feladatokat;
c) európai uniós és nemzetközi feladatai körében
1. felel a hulladékgazdálkodást érintő, feladatkörébe tartozó európai uniós és nemzetközi adatszolgáltatással kapcsolatos feladatok végrehajtásáért a csomagolásról és a csomagolási hulladékról, az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól, az elemekről és akkumulátorokról, valamint hulladékelemekről és -akkumulátorokról és az elhasználódott járművekről szóló európai uniós irányelvek szerinti adatszolgáltatások teljesítéséért,
2. feladatkörébe tartozóan részt vesz az európai uniós döntéshozatali eljárásokban képviselendő tárgyalási álláspontok szakmai kialakításában,
3. felel a tanácsi munkacsoportok ülésein képviselendő, a szakterületét érintő szakmai álláspont kialakításáért;
d) funkcionális feladatai körében
1. részt vesz a hulladékgazdálkodás informatikai hátterét biztosító és a jogérvényesítést szolgáló adatgyűjtés, adatfeldolgozás és értékelés szakmai szempontjainak meghatározásában a szakterületét érintően,
2. szakmailag részt vesz a feladatkörébe tartozóan a jogszabályban meghatározott felügyeleti eljárás lefolytatásában és az azzal összefüggő intézkedések megtételében,
3. közreműködik az egységes hulladékgazdálkodási jogalkalmazási gyakorlat kialakítása érdekében a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Hatósági Főosztály szakmai irányítási jogkörének gyakorlásában,
4. a feladatkörébe tartozóan együttműködik és kapcsolatot tart a hulladékgazdálkodási hatósággal, az ipari, szakmai érdekvédelmi szervezetekkel, önkormányzatokkal és az egyéb érintett hatóságokkal,
5. felel a feladatkörét érintő stratégia kialakításáért, szükség esetén a Hulladékgazdálkodási és Koncessziós Főosztály, valamint a Hulladékfelszámolási, Elemzési és Képzési Főosztály bevonásával,
6. közreműködik a koncessziós rendszer működésével kapcsolatban a szakterületét érintő feladatok ellátásában,
7. részt vesz az OKIR részét képező hulladékgazdálkodási szakrendszer informatikai fejlesztésében és szakmai működtetésében,
8. feladatkörébe tartozóan megkeresés esetén véleményezi a hulladékkezelési fejlesztési javaslatokat, projekteket.
9. felel a feladatkörét illetően a nemzetközi beruházási együttműködések elősegítéséért, közreműködik közös nemzetközi projektek kialakításában;
e) az OGyHT végrehajtása érdekében szükséges közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos feladatai körében
1. összegyűjti és az illetékes szervezeti egység részére átadja a közbeszerzési tervhez szükséges adatokat,
2. teljeskörűen előkészíti az OGyHT végrehajtásához szükséges hulladékhasznosítási közbeszerzési eljárásokat,
3. felelős a hulladékhasznosítási közbeszerzési eljárások megindítását megelőző jóváhagyások és engedélyek beszerzésének előkészítéséért, a hatóságokkal való kapcsolattartásban történő részvételért, valamint e hatóságok észrevételei alapján az eljárások dokumentumainak átdolgozásáért, az esetleges hiánypótlások teljesítéséért,
4. aktívan közreműködik a közbeszerzési eljárások lefolytatásában és bírálati folyamatában,
5. aktívan részt vesz a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt zajló jogorvoslati eljárásokban, illetve szakmai segítséget nyújt a minisztérium jogi képviseletét ellátó személyek részére, valamint rendelkezésre bocsátja a Közbeszerzési Döntőbizottsági tárgyaláshoz szükséges adatokat, megteszi a szükséges észrevételeket;
f) a hulladékhasznosítási iparfejlesztési támogatásokhoz kapcsolódó feladatai körében
1. előkészíti, véleményezteti, jóváhagyatja a fejlesztési irányokat, célokat,
2. gondoskodik a pályázati kiírások és módosítások, egyedi támogatási lehetőségről szóló tájékoztatás megjelentetéséről,
3. gondoskodik a hulladékhasznosítási iparfejlesztési támogatásokkal kapcsolatos kérdések megválaszolásáról,
4. gondoskodik a hulladékhasznosítási iparfejlesztési támogatásokhoz kapcsolódó – támogatási szerződés vagy támogatói okirat módosítással nem járó – szakmai megítélést igénylő kérelmek esetében, szükség szerint az illetékes főosztályokkal együttműködve a kérelem elbírálásáról,
5. elvégzi a beérkezett pályázatok, egyedi kérelmek formai ellenőrzését,
6. gondoskodik a pályázatok, egyedi kérelmek bírálatáról, pénzügyi szempontból a Körforgásos Gazdaság Végrehajtási Főosztály bevonásával,
7. előkészíti a támogatási szerződéseket és támogatói okiratokat, gondoskodik aláíratásukról,
8. szakmai szinten közreműködik a támogatási szerződések, okiratok jelentési és elszámolási, megvalósítási és fenntartási kötelezettségeinek Körforgásos Gazdaság Végrehajtási Főosztály által végzett ellenőrzésében,
9. gondoskodik a hulladékhasznosítási iparfejlesztési támogatással kapcsolatban benyújtott kifogásokkal kapcsolatos döntés előkészítéséről, valamint érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról,
10. szükség szerint részt vesz a Körforgásos Gazdaság Végrehajtási Főosztály által végzett helyszíni ellenőrzéseken, a záró- vagy fenntartási jelentések kapcsán szükséges ellenőrzési feladatokban.
I.11.3.1.4. Körforgásos Gazdaság Végrehajtási Főosztály
A Körforgásos Gazdaság Végrehajtási Főosztály:
a) a körforgásos gazdaságért felelős helyettes államtitkár irányítása alá tartozó főosztályok feladatkörébe tartozó támogatásokhoz kapcsolódó ellenőrzési feladatok körében
1. közreműködik a közbeszerzési és versenyeztetési eljárások nyerteseivel kötött szolgáltatás megrendelési szerződések kidolgozásában,
2. gondoskodik a szolgáltatásmegrendelési elszámoláshoz kapcsolódó eljárásrendek, formanyomtatványok (jelentések) elkészítéséről, aktualizálásáról, a nyomtatvány honlapon történő elérhetőségéről,
3. működteti a szolgáltatásmegrendelési elszámoláshoz kapcsolódó eljárásrendek által meghatározott elszámolási, igazolási folyamatokat,
4. ellátja a szolgáltatásmegrendelési szerződésekkel kapcsolatos elszámolási, dokumentumalapú és helyszíni ellenőrzési feladatokat, a jelentések teljességi, tartalmi, számszaki, formai és hulladékgazdálkodási szakmai szempontból történő ellenőrzését,
5. kiállítja a szolgáltatásmegrendelés tárgykörébe eső teljesítési igazolásokat, ellátja a nyilvántartási, számítási feladatokat,
6. nyomon követi a szerződő partnerek kifizetési kérelmeit, kiszűri a szabálytalan kifizetési kérelmeket (követeléseket),
7. előkészíti a szerződött partnerek részéről érkező megkeresések, kérdések megválaszolását,
8. felel az OGyHT tervezéséhez, továbbá nemzeti és európai uniós jogszabályok által előírt bevallások teljesítéséhez szükséges adatszolgáltatásért a Kiemelt Hulladékáramok Főosztály részére,
9. gondoskodik a helyszíni ellenőrzések eljárásrendjének előkészítéséről, amely tartalmazza a helyszíni és egyéb rendszeres, illetve eseti ellenőrzések vizsgálati szempontjait, kötelező dokumentációját,
10. felel az ellenőrzéshez szükséges dokumentáció elkészítéséért, a dokumentációs rendszer működtetéséért és az ellenőrzési folyamat nyilvántartásáért, ellenőrzési jelentések készítéséért,
11. az ellenőrzési folyamat nyilvántartásán belül az ellenőrzések megállapításaira tett intézkedések teljesülését nyomon követi,
12. az ellenőrzésekről folyamatos nyilvántartást vezet,
13. az ellenőrzésekhez kapcsolódó objektív, célhoz kötött, dokumentált vizsgálatokat folytat,
14. összeállítja a feladatkörébe tartozó előirányzat terhére kifizetett támogatásokkal kapcsolatos éves ellenőrzési tervet, valamint folyamatosan vizsgálja az éves ellenőrzési terv aktualitását, szükség szerint javaslatot készít a módosítására,
15. felel a körforgásos gazdaságért felelős helyettes államtitkár irányítása alá tartozó főosztályok feladatkörébe tartozó támogatásokkal összefüggő, szükség szerinti helyszíni ellenőrzések lefolytatásáért,
16. közreműködik az Elektronikus Hulladékgazdálkodási Szakrendszer (HUNOR Szakrendszer) működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában;
b) pénzügyi feladatai körében felel a körforgásos gazdaságért felelős helyettes államtitkár irányítása alá tartozó főosztályok feladatkörébe tartozóan
1. a támogatásokra vonatkozó pénzügyi kontrolling rendszer működtetéséért, kötelezettségvállalásainak folyamatos analitikus nyilvántartásáért,
2. a támogatásokra vonatkozó statisztikák, előterjesztések, terv-tény kimutatások, kontrolling jelentések időszakos elkészítéséért, az érintettek részére történő adatszolgáltatásokért,
3. a hulladékhasznosítási közbeszerzések pénzügyi előkészítésért,
4. a hulladékhasznosítási iparfejlesztési pályázatok, egyedi kérelmek pénzügyi előkészítéséért, bírálatáért, a kedvezményezettekkel való kapcsolattartásáért,
5. a hulladékhasznosítási iparfejlesztési támogatások elszámolásainak pénzügyi ellenőrzéséért, pénzügyi feladatainak koordinálásáért, monitorozásáért és elemzéséért,
6. a szolgáltatásmegrendelési szerződések teljesítésének vonatkozásában beérkezett bizonylatok ellenőrzéséért, rögzítéséért, pénzügyi rendezésének előkészítéséért,
7. a támogatásokkal kapcsolatos ügyintézést igénylő bizonylatok, megkeresések ügyében történő eljárásért, az esetlegesen tévesen kiállított bizonylatok visszaküldéséért, hiányzó dokumentumok bekéréséért,
8. az előirányzat pénzügyi felhasználásának nyomon követéséért, keretek figyeléséért, a társfőosztályokkal történő koordinálásáért, valamint részt vesz szakmai feladat- és hatáskörét érintően a körforgásos gazdaságért felelős helyettes államtitkár szakmai kezelésébe tartozó előirányzattal kapcsolatos szakmai kezelői és koordinációs feladatok ellátásában,
9. a költségvetési zárszámadáshoz kapcsolódóan a fejezetet érintő részek összeállításáért, a havi tárcaprognózis elkészítésének koordinálásáért,
10. a szerződéskötést követő és az elszámolásokat érintő kifizetést követő adatszolgáltatás teljesítéséért a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) részére a vonatkozó szabályozás alapján,
11. a NAV Központi Irányításával történő kapcsolattartásért az elszámolásokhoz kapcsolódó adatszolgáltatások teljesítése érdekében;
c) támogatási feladatai körében
1. ellátja a körforgásos gazdaságért felelős helyettes államtitkár irányítása alá tartozó főosztályok feladatkörébe tartozó, támogatási döntéssel rendelkező kérelmek alapján a támogatási szerződések, támogatói okiratok előkészítését, véleményeztetését, jogi és pénzügyi ellenjegyzésre előkészítését, valamit szakmai vezető által történő aláíratását,
2. ellátja a támogatásokhoz beérkező szakmai és pénzügyi beszámoló ellenőrzését,
3. ellátja a költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzésével, a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszakövetelésével és a projektek zárásával kapcsolatos végrehajtási feladatokat,
4. előkészíti a támogatások kapcsán a szükséges szerződésmódosításokat a hulladékhasznosítási iparfejlesztési támogatások kivételével,
5. részt vesz a támogatásokhoz kapcsolódó szakmai kapcsolattartásban, a beérkező, támogatással kapcsolatos kérdések megválaszolásában,
6. részt vesz a feladatokhoz kapcsolódó előterjesztések véleményezésében, szükség esetén módosításának kezdeményezésében,
7. szükség szerint részt vesz a beérkezett kérelmek szakmai vizsgálatában,
8. részt vesz a támogatások végrehajtásának nyomon követésében, bejelentési kötelezettségek ellenőrzésében.
I.11.3.1.5. Nemzeti Hulladékgazdálkodási Hatósági Főosztály
A Nemzeti Hulladékgazdálkodási Hatósági Főosztály
a) kodifikációs feladatai körében
1. figyelemmel kíséri a
Ht., valamint a végrehajtására kiadott jogszabályok érvényesülését, kezdeményezi az arra jogosultnál a szükséges jogszabályok megalkotását, módosítását,
2. javaslatot tesz a Hulladékgazdálkodási és Koncessziós Főosztály részére a hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó hazai jogszabályokra, egyéb szabályozókra,
3. felel a hulladékgazdálkodási hatóságok feladat- és hatásköréről, illetékességéről rendelkező jogszabályok hulladékgazdálkodási vonatkozású szakmai előkészítéséért;
b) egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében
1. felel a hulladékgazdálkodási szakterület vonatkozásában a jogszabályban meghatározott felügyeleti eljárás lefolytatásáért és az azzal összefüggő intézkedések megtételéért,
2. véleményezi a körforgásos gazdasággal, a hulladékgazdálkodással és a hulladékgazdálkodási hatóság működésével kapcsolatos jogszabálytervezeteket, valamint jogalkotási koncepciókat,
3. a
Ht.-ben meghatározott kötelezettségek elmulasztása esetén gondoskodik a miniszter döntésének előkészítéséről, amelyben kezdeményezheti a jogosult nem a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység ellátásához szükséges hulladékgazdálkodási engedélyének felfüggesztését,
4. ellátja az országos és a területi hulladékgazdálkodási hatóság szakmai irányítási feladatait a feladatkörébe tartozó kérdésekben, ennek körében szakmai iránymutatást szolgáló anyagokat, ügymenet-modellt, útmutató jogértelmezést készít;
c) funkcionális feladatai körében
1. megállapítja a Hulladékfelszámolási, Elemzési és Képzési Főosztály, a Hulladékgazdálkodási és Koncessziós Főosztály, a Kiemelt Hulladékáramok Főosztály bevonásával – a hulladékanalízisen alapuló szakértői becslés alapján – a kiterjesztett gyártói felelősségi körbe kötelezően tartozó termékekből a települési hulladékként kezelésre, illegális lerakásra, köztisztaság keretében eltávolításra kerülő hulladék évi országos mennyiségét,
2. kidolgozza az integrált többéves nemzeti ellenőrzési terv alapján a termék értéklánc valamennyi elemére kiterjedő, kockázatalapú, területi éves ellenőrzési tervet, irányítja, szervezi és ellenőrzi annak végrehajtását,
3. koordinálja az érintett hatóságok között az ellenőrzési tervek, illetve módszerek egyeztetését, összehangolását és az ellenőrzési tapasztalatok közös értékelését, illetve közös ellenőrzési jelentések készítését és a hulladékgazdálkodásért felelős minisztert tájékoztatja e tevékenységek eredményéről,
4. szakmai irányítási jogkörében felel az egységes hulladékgazdálkodási jogalkalmazási gyakorlat kialakításáért a Hulladékgazdálkodási és Koncessziós Főosztállyal, a Hulladékfelszámolási, Elemzési és Képzési Főosztállyal, valamint a Kiemelt Hulladékáramok Főosztállyal együttműködve,
5. részt vesz az országos és a területi hulladékgazdálkodási hatóság hulladékgazdálkodási szakmai ellenőrzésében,
6. biztosítja a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerben a rendszer szereplői számára előírt jogszabályi kötelezettségek teljesítésének felügyeletét,
7. a jogellenesen elhelyezett hulladékképződés megakadályozása, illetve a termékértéklánc nyomon követhetőségének és – a szükséges esetekben – forgalomból történő visszahívhatósága érdekében a hulladék képződése kapcsán érintett értéklánc valamennyi szereplőjének a
Ht. végrehajtására kiadott kormányrendeletben, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározott, a kellő gondosság elvén alapuló nyomon követhetőségi eljárást hoz létre vagy vesz igénybe, és ahhoz kapcsolódóan naprakész dokumentációs rendszert működtet,
8. kapcsolatot tart az országos és a területi hulladékgazdálkodási hatóságokkal, az ipari, szakmai érdekvédelmi szervezetekkel, önkormányzatokkal és az egyéb érintett hatóságokkal,
9. gondoskodik a koncesszióköteles hulladékgazdálkodási tevékenység gyakorlásáért az állam részére fizetendő díj beszedéséről;
d) egyéb feladatai körében
1. a miniszter egyetértésével kidolgozza a hulladékgazdálkodási szabványokat és ökocímkéket,
2. elősegíti a miniszter, a
Ht. 32/A. § (2) bekezdése szerinti Koordináló szerv, az érintett hatóságok és a közszolgáltatók együttműködésében a
Ht. V/A. fejezete szerint kiválasztott jogosulttal és az általa létrehozott gazdasági társasággal (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: jogosult) az adott hulladékgazdálkodási résztevékenységek körébe tartozó feladatok teljesítésére való felkészülést, valamint részt vesz a koncessziós feladatok végrehajtása során, különösen a hulladékgazdálkodási eszközök fejlesztésével, a lakossági edukációval és a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer bevezetésével és megvalósításával kapcsolatos feladatokban,
3. elősegíti, hogy a miniszter, a Koordináló szerv és az érintett hatóságok együttműködjenek a jogosulttal a szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a szerződés fennállása alatt,
4. közreműködik – a Hulladékfelszámolási, Elemzési és Képzési Főosztály által – a települési önkormányzatoknál az elhagyott hulladék felszámolásával a területi hulladékgazdálkodási hatóság döntésével összefüggésben felmerülő költségek kompenzálása érdekében felhasználandó források mértékére és elosztásának elveire tett javaslatok kidolgozásában,
5. közreműködik a Magyarország tagságával összefüggő feladatokat a Környezetvédelmi Jog Átültetéséért és Végrehajtásáért tevékenykedő Európai Uniós Hálózat (IMPEL) szervezetében,
6. javaslatot tesz a hulladékgazdálkodási területen a Hulladékfelszámolási, Elemzési és Képzési Főosztály részére a hulladékgazdálkodási hatóságok képzésére vonatkozóan.
I.11.3.1.6. Hulladékfelszámolási, Elemzési és Képzési Főosztály
A Hulladékfelszámolási, Elemzési és Képzési Főosztály
a) funkcionális feladatai körében
1. gondoskodik a hulladékgazdálkodási adat- és piacelemzésekről,
2. felel a koncessziós tevékenység hatálya alá nem tartozó hulladékok vonatkozásában a szakmai elemzések, háttéranyagok, felkészítők összeállításáért,
3. javaslatot tesz a Hulladékgazdálkodási és Koncessziós Főosztály részére a hazai jogszabályokra, egyéb szabályozókra,
4. gondoskodik a piacelemzés végzéséről,
5. felel – a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Hatósági Főosztály bevonásával – az egységes elveken alapuló kockázatbecslési eljárások kimunkálásáért és a minisztert tájékoztatja azok eredményeiről,
6. kockázatbecslést végez, illetve felkérésre közreműködik más szervek által végzett kockázatbecslésben és a minisztert tájékoztatja e tevékenységek eredményéről – a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Hatósági Főosztály bevonásával –,
7. központi kockázatkezelési rendszert működtet – a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Hatósági Főosztály bevonásával –, a hulladékgazdálkodási szabályok megsértésére irányuló cselekmények megelőzése, felszámolása, utókezelése, valamint a hatósági intézkedések koordinációja érdekében és a minisztert tájékoztatja e tevékenységek eredményéről,
8. ellátja az elhagyott hulladék felszámolására vonatkozó jogszabályokban meghatározott feladatok koordinációját,
9. gondoskodik a körforgásos gazdaság és a hulladékgazdálkodás területén az iskolarendszeren kívüli hatósági jellegű képzések és vizsgáztatás szervezéséről, illetve végzéséről,
10. gondoskodik a hulladékgazdálkodás területén – a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Hatósági Főosztály bevonásával – a hulladékgazdálkodási hatóságok képzéséről,
11. ellátja a területi hulladékgazdálkodási hatóság szakmai irányítási feladatait a feladatkörébe tartozó kérdésekben, ennek körében szakmai iránymutatást szolgáló anyagokat, ügymenet-modellt, útmutató jogértelmezést készít,
12. kapcsolatot tart a hulladékgazdálkodási hatósággal,
13. felel az OKIR részét képező hulladékgazdálkodási szakrendszer informatikai fejlesztéséért és szakmai működtetéséért a Hulladékgazdálkodási és Koncessziós Főosztály, valamint a Kiemelt Hulladékáramok Főosztály bevonásával,
14. felel a hulladékgazdálkodási szakrendszer informatikai hátterét biztosító és a jogérvényesítést szolgáló adatgyűjtés, adatfeldolgozás és értékelés szakmai szempontjainak meghatározásáért,
15. felel a hulladékgazdálkodást érintő, feladatkörébe tartozó nemzeti adatszolgáltatással kapcsolatos feladatok végrehajtásáért,
16. felel az OKIR részét képező hulladékgazdálkodási szakrendszerben lévő adatok elemzéséért, vizsgálatáért és az országos adatok összeállításáért,
17. miniszteri rendeletben állapítja meg az elhagyott hulladék ingatlanról történő elszállításának és megfelelő hulladékkezelési helyre történő elszállítás tényének igazolására vonatkozó formai előírásokat, a hulladékgazdálkodási képzés részletes szabályait,
18. kormányrendeletben szabályozza a termékértéklánc nyomon követésének eljárási és dokumentálási szabályait, a forgalomból történő visszahívhatóság feltételeit, valamint a bejelentésre és az adatszolgáltatásra vonatkozó szabályokat; a minőségvédelmi bírság mértékét, megállapításának szempontrendszerét és a bírság megfizetési módjának részletes szabályait,
19. szakmai irányítást gyakorol az illegális hulladéklerakók felszámolása érdekében a „Tisztítsuk meg az Országot!” projekt 2020. évben megvalósítandó I. üteméről szóló
1598/2020. (IX. 21.) Korm. határozat 1.6. pontjában foglalt HulladékRadar applikáció felett,
20. gondoskodik arról, hogy a koncesszióköteles hulladékgazdálkodási tevékenység gyakorlásáért az állam részére fizetett díjból befolyt összeg a hulladékképződés csökkentését támogató feladatokra kerüljön felhasználásra,
21. felelős a feladatkörét érintően két- és többoldalú nemzetközi egyezményekből, szerződésekből és együttműködésekből eredő szakmai feladatok ellátásáért,
22. felel az egyéb tanácsi munkacsoportok ülésein képviselendő, a feladatkörébe tartozó hulladékgazdálkodási szakterületet érintő szakmai álláspont kialakításáért,
23. felel az OKIR részét képező hulladékgazdálkodási szakrendszerben lévő adatok elemzéséért, vizsgálatáért és az országos adatok összeállításáért,
24. feladatkörébe tartozóan megkeresés esetén véleményezi a hulladékkezelési fejlesztési javaslatokat, projekteket,
25. felel a feladatkörét illetően a nemzetközi beruházási együttműködések elősegítéséért, közreműködik közös nemzetközi projektek kialakításában,
26. felel a hulladékgazdálkodási tervezéshez kapcsolódóan a hulladékok jellemző összetételének meghatározásáért;
b) európai uniós és nemzetközi feladatai körében
1. felel a hulladékgazdálkodást érintő európai uniós és nemzetközi adatszolgáltatással kapcsolatos feladatok végrehajtásáért, a csomagolásról és a csomagolási hulladékról, az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól, az elemekről és akkumulátorokról, valamint hulladékelemekről és -akkumulátorokról és az elhasználódott járművekről szóló európai uniós irányelvek szerinti adatszolgáltatás kivételével,
2. részt vesz a nemzetközi hulladékgazdálkodási szakmai kapcsolatok fejlesztésében és újak kiépítésében;
c) egyéb feladatai körében
1. közreműködik a képzés tartalmi követelményeinek kidolgozásában és a képzés szervezésében,
2. közreműködik az elhagyott hulladék felszámolásában,
3. javaslatot tesz – a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Hatósági Főosztály bevonásával – a települési önkormányzatoknál az elhagyott hulladék felszámolásával, a területi hulladékgazdálkodási hatóság döntésével összefüggésben felmerő költsége kompenzálása érdekében felhasználandó források mértékére és elosztásának elveire.
I.11.3.2. A környezetvédelemért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek
I.11.3.2.1. Környezetvédelemért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság
A Környezetvédelemért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság segíti a környezetvédelemért felelős helyettes államtitkár tevékenységének az ellátását, ennek keretében ellátja az
1. melléklet 73. §-ában rögzített titkársági feladatokat.
I.11.3.2.2. Környezetmegőrzési Főosztály
A Környezetmegőrzési Főosztály
a) kodifikációs feladatai körében
1. ellátja a légszennyező anyagok kibocsátásával kapcsolatos jogszabályok kidolgozásával, a szabályozás folyamatos fejlesztésével összefüggő feladatokat,
2. ellátja a levegő minőségével kapcsolatos jogszabályok kidolgozásával, a szabályozás folyamatos fejlesztésével összefüggő feladatokat,
3. kidolgozza az ipari kibocsátásokra vonatkozó jogszabályok szakmai tervezeteit, ellátja a szabályozás folyamatos fejlesztésével összefüggő feladatokat,
4. ellátja a zajvédelemmel kapcsolatos jogszabályok kidolgozásával, a szabályozás folyamatos fejlesztésével összefüggő feladatokat,
5. ellátja a stratégiai környezeti vizsgálattal kapcsolatos jogszabályok kidolgozásával, illetve a szabályozás felülvizsgálatával, módosításával összefüggő feladatokat,
6. ellátja a környezeti hatások vizsgálatával kapcsolatos jogszabályok kidolgozásával, illetve a szabályozás felülvizsgálatával, módosításával összefüggő feladatokat,
7. kidolgozza az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) jogállásáról, feladat- és hatásköréről, illetékességéről rendelkező jogszabályokat, közreműködik a meteorológiával kapcsolatos egyéb jogszabályok kidolgozásában,
8. a környezetvédelmi hatóság szakmai felügyeletével összefüggésben ellátja az országos környezetvédelmi hatóság, valamint a területi környezetvédelmi hatóság feladat- és hatásköréről, illetékességéről rendelkező, továbbá a hatóságok eljárásával összefüggő költségek viselésére vonatkozó jogszabályok szakmai előkészítésével kapcsolatos feladatokat,
b) koordinációs feladatai körében
1. ellátja a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok által üzemeltetett regionális környezetvédelmi laboratóriumok fejlesztésének koordinálását,
2. ellátja és koordinálja az európai uniós tagságból adódó minisztériumi feladatokat (európai uniós jogszabályok előkészítése), levegőtisztaság-védelmi, levegőminőségi jelentési, adatszolgáltatási kötelezettségekkel kapcsolatos feladatokat (az adatszolgáltatások elkészítésének koordinálása, az adatszolgáltatások ellenőrzése, az adatszolgáltatások teljesítése),
3. koordinálja a Nagy Távolságra Jutó, Országhatáron Átterjedő Légszennyezésről szóló Genfi Egyezményből (LRTAP) adódó feladatok végrehajtását, részt vesz az ezekkel kapcsolatos európai uniós előkészítő munkákban,
4. ellátja a környezet-egészségügy szakterületét érintő szakmai rendezvények szervezésével, kiadványok szerkesztésével és megjelentetésében való környezetügyi részvétel biztosításával összefüggő feladatokat,
5. – az Igazgatási és Biztonsági Főosztállyal együttműködve – ellátja a levegőbe és vízbe történő radioaktív kibocsátásokkal és azok ellenőrzésével kapcsolatos, a miniszter hatáskörébe tartozó feladatokat,
6. koordinálja az elérhető legjobb technikák hazai útmutatóinak kidolgozását,
7. koordinálja az Espooi Egyezményből fakadó feladatok végrehajtását, valamint közreműködik az Egyezmény munkájában,
8. koordinálja az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló, Espooban, 1991. február 26. napján elfogadott (Espooi) Egyezményhez kapcsolódó, a stratégiai környezeti vizsgálatról szóló, Kijevben, 2003. május 21-én elfogadott Kijevi Jegyzőkönyvből adódó feladatok végrehajtását,
9. koordinálja a stratégiai zajtérképeken alapuló intézkedési tervekkel kapcsolatos feladatok végrehajtását, az intézkedési terv készítésére kötelezett települések vonatkozásában,
10. ellátja – a Környezettechnológiai és Kármentesítési Főosztállyal együttműködve – az OKIR környezetvédelmi alapnyilvántartáshoz, a hatósági nyilvántartó rendszerhez, a létesítmény-nyilvántartáshoz, az integrált szennyezésmegelőzéshez és -csökkentéshez, valamint az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartáshoz (E-PRTR) kapcsolódó szakmai feladatokat;
c) európai uniós és nemzetközi feladatai körében
1. kidolgozza a légszennyező anyagok kibocsátásának korlátozásával, a levegő minőségével kapcsolatos stratégiákat, intézkedési terveket és programokat, nyomon követi megvalósításukat,
2. ellátja és koordinálja az európai uniós tagságból adódó minisztériumi feladatokat (európai uniós jogszabályok előkészítése), levegőtisztaság-védelmi, levegőminőségi jelentési, adatszolgáltatási kötelezettségekkel kapcsolatos feladatokat (az adatszolgáltatások elkészítésének koordinálása, az adatszolgáltatások ellenőrzése, az adatszolgáltatások teljesítése),
3. közreműködik a szakterületet érintő kötelezettségszegési eljárásokban,
4. közreműködik a két- és többoldalú nemzetközi együttműködések előkészítésében, szervezésében, szakterületeinek képviseletével az OECD, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának munkájában,
5. részt vesz a környezeti levegő minőségéről és a Tisztább levegőt Európának elnevezésű programról szóló, 2008. május 21-i 2008/50/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv által kijelölt, az Európai Unió Környezeti Levegő Minőségi Bizottságának és Környezeti Levegő Minőségi Szakértői Csoportjának munkájában,
6. ellátja az ipari kibocsátásokról szóló, 2010. november 24-i 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvhez kapcsolódó, az európai uniós tagságból fakadó feladatokat (IED 13. cikk és 75. cikk bizottság, valamint IEEG – ipari kibocsátások szakértői csoport keretében),
7. ellátja az ipari kibocsátásokkal kapcsolatos jelentési és adatszolgáltatási kötelezettséget,
8. ellátja a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló, 2002. június 25-i 2002/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (a továbbiakban: 2002/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv) kapcsolatos feladatokat – jogszabályok előkészítése, zajvédelemmel kapcsolatos adatszolgáltatási feladatok ellátása (az adatszolgáltatások elkészítésének koordinálása, az adatszolgáltatások ellenőrzése, az adatszolgáltatások teljesítése) –, részt vesz az Európai Unió zaj- és rezgés elleni védelemmel foglalkozó bizottságainak munkájában,
9. ellátja az egyes légköri szennyező anyagok nemzeti kibocsátásainak csökkentéséről, a 2003/35/EK irányelv módosításáról, valamint a 2001/81/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. december 14-i (EU) 2016/2284 európai parlamenti és tanácsi irányelvhez kapcsolódó feladatokat,
10. ellátja a kültéri használatra tervezett berendezések zajkibocsátására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2000. május 8-i 2000/14/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel kapcsolatos feladatokat,
11. ellátja a környezeti hatások vizsgálatával (KHV) összefüggő, európai uniós tagságból adódó minisztériumi feladatok koordinálását, kidolgozza és képviseli a hazai szakterületi álláspontot az Európai Unió környezeti hatások vizsgálatával összefüggő jogszabályainak kidolgozása, módosítása esetén, ellátja az európai uniós szabályozás megvalósításával kapcsolatos szakterületi feladatokat,
12. ellátja a stratégiai környezeti vizsgálattal (SKV) összefüggő, európai uniós tagságból adódó minisztériumi feladatok koordinálását, kidolgozza és képviseli a hazai szakterületi álláspontot az Európai Unió stratégiai környezeti vizsgálattal összefüggő jogszabályainak kidolgozása, módosítása esetén, ellátja az európai uniós szabályozás megvalósításával kapcsolatos szakterületi feladatokat,
13. részt vesz az Európai Unió környezeti hatások vizsgálatával összefüggő munkacsoportjainak munkájában,
14. ellátja az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló ENSZ EGB egyezménnyel (Espooi Egyezménnyel) és az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 2011. december 13-i 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (környezeti hatásvizsgálati irányelvvel) kapcsolatos adatgyűjtési, adat- és információszolgáltatási feladatokat,
15. ellátja a környezeti hatások vizsgálatának az Espooi Egyezmény alapján lefolytatott nemzetközi szakaszával kapcsolatos minisztériumi feladatokat,
16. ellátja az Európai Unió stratégiai környezeti vizsgálattal összefüggő jogszabályainak kidolgozása, felülvizsgálata, módosítása esetén a hazai szakterületi álláspont kialakításával és képviseletével összefüggő feladatokat,
17. ellátja a Kijevi Jegyzőkönyv előírásai alapján lefolytatott stratégiai környezeti vizsgálati eljárások országhatáron átterjedő környezeti hatásokat vizsgáló nemzetközi szakaszával kapcsolatos minisztériumi feladatokat,
18. részt vesz az Európai Unió és az ENSZ stratégiai környezeti vizsgálattal összefüggő munkacsoportjainak munkájában,
19. ellátja Magyarország teljes körű képviseletét az Espooi Egyezmény Implementációs Bizottságában;
d) funkcionális feladatai körében
1. ellátja az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (a továbbiakban: OLM) működtetésének szakmai felügyeletét, fejlesztésének irányítását, előkészíti az OLM mérőpontjainak kijelölését,
2. meghatározza a levegőminőségi közönségtájékoztatási rendszer tartalmi elemeit és infrastruktúráját,
3. ellátja az OKIR levegőtisztaság-védelmi moduljával (LAIR) összefüggő szakmai feladatokat, meghatározza a szakterületi fejlesztési igényeket,
4. ellátja a légszennyező anyagok kibocsátásával, a levegő minőségével kapcsolatos intézkedési tervekre, programokra rendelkezésre álló költségvetési források tervezésével, felhasználásával, az azzal kapcsolatos adatszolgáltatás teljesítésével összefüggő feladatokat,
5. ellátja a nukleáris biztonsággal, a levegőbe és vízbe történő radioaktív kibocsátásokkal és azok ellenőrzésével kapcsolatos, a miniszter hatáskörébe tartozó feladatokat,
6. – a feladatkörét érintően – közreműködik a Környezettechnológiai és Kármentesítési Főosztály szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartássokkal (PRTR, E-PRTR) kapcsolatos adatgyűjtési feladataiban,
7. véleményezi a fővárosi és a vármegyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatát, valamint ügyrendjét,
8. közreműködik a fővárosi és a vármegyei kormányhivatalok tevékenységének átfogó ellenőrzésében,
9. az
5. függelék B) táblázat 5. pontjában rögzített feladatának ellátása során az országos környezetvédelmi hatóság környezetvédelemmel, továbbá a területi környezetvédelmi hatóság környezetvédelemmel kapcsolatos hulladékgazdálkodási szakterületet is érintő, komplex környezetvédelmi hatósági ügyei vonatkozásában – a döntés szakmai előkészítése érdekében – együttműködik a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Hatósági Főosztállyal,
10. ellátja a környezetvédelmi hatósági ellenőrzési programok összeállításának koordinálásával és a hatósági értekezletek szervezésével összefüggő feladatokat,
11. ellátja a települési stratégiai zajtérképekkel és intézkedési tervekkel kapcsolatos feladatokra rendelkezésre álló költségvetési források tervezésével, felhasználásával, az azzal kapcsolatos adatszolgáltatás teljesítésével összefüggő feladatokat,
12. irányítja a beruházások környezeti hatások vizsgálatára vonatkozó, a miniszter hatáskörébe tartozó feladatokat,
13. önállóan vagy más szervezetekkel együttműködve biztosítja a környezeti hatásvizsgálatokban részt vevők (hatóságok, tervezők, fejlesztők és a nyilvánosság) számára a részvételüket segítő szakanyagok kidolgozását, továbbá szakmai támogatásukat, valamint biztosítja a szakmai képzési, oktatási kötelezettségek teljesítését az európai uniós követelményekkel összhangban,
14. ellátja a stratégiai környezeti vizsgálat területén az európai uniós szabályozás megvalósításával kapcsolatos szakterületi feladatokat,
15. ellátja a Kijevi Jegyzőkönyv, valamint a bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 2001. június 27-i 2001/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (SKV irányelv) által előírt adatszolgáltatási kötelezettségekkel kapcsolatos feladatokat,
16. irányítja a tervek, programok (stratégiai) környezeti vizsgálatára vonatkozó, a miniszter hatáskörébe tartozó feladatokat,
17. ellátja az önállóan vagy más szervezetekkel együttműködve a stratégiai környezeti vizsgálati eljárásokban részt vevők (hatóságok, tervezők, fejlesztők és a nyilvánosság) számára a részvételüket segítő szakanyagok kidolgozásának biztosításával, továbbá számukra szakmai támogatás nyújtásával összefüggő feladatokat,
18. közreműködik a meteorológiával kapcsolatos egyéb jogszabályok kidolgozásában, a szabályozás folyamatos fejlesztésében,
19. közreműködik az OMSZ eljárásával összefüggő költségek viselésére vonatkozó szabályozás szakmai előkészítésében,
20. véleményezi az OMSZ szervezeti és működési szabályzatát, valamint ügyrendjét,
21. előkészíti és lebonyolítja az OMSZ-t érintő intézkedéseket,
22. közreműködik az OMSZ szakmai irányításában,
23. irányítja a feladatkörét érintő két- és többoldalú nemzetközi egyezmények és együttműködések végrehajtásával kapcsolatos szakmai feladatokat, és közreműködik az egyezmények, együttműködések fenntartásában, továbbfejlesztésében,
24. ellátja a 2002/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel kapcsolatos adatszolgáltatás teljesítésével összefüggő feladatokat;
e) egyéb feladatai körében
1. együttműködik az Országos Atomenergia Hivatallal, ellátja a munkabizottságokban a környezetügyi ágazat képviseletét és az ebből eredő feladatokat,
2. közreműködik a súlyos ipari balesetek elleni védekezés követelményrendszerének kialakításában,
3. ellátja a súlyos ipari balesetek elleni védekezésről szóló szabályozás végrehajtásához kapcsolódó környezetügyi feladatokat,
4. közreműködik a Nemzeti Környezetvédelmi Program Intézkedési Tervében foglalt feladatok végrehajtásában,
5. az európai uniós követelményekkel összhangban koordinálja a szakterületi szakmai képzési, oktatási kötelezettségek teljesítését,
6. ellátja az Országos Levegőszennyezés Csökkentési Program Tárcaközi Bizottság titkársági feladatait.
I.11.3.2.3. Környezetfejlesztési és -stratégiai Főosztály
A Környezetfejlesztési és -stratégiai Főosztály
a) koordinációs feladatai körében
1. közreműködik a minisztérium állami, más hazai, európai uniós és egyéb fejlesztési források felhasználásának összehangolásában,
2. ellátja az Európai Unió környezetvédelmi és éghajlat-politikai programjának (a továbbiakban: LIFE program) Környezetvédelem Alprogramjával és Körforgásos Gazdaság és Életminőség Alprogramjával kapcsolatos nemzeti kapcsolattartói feladatokat, valamint részt vesz a kapcsolódó európai uniós üléseken,
3. közreműködik a LIFE program Körforgásos Gazdaság és Életminőség Alprogramjával kapcsolatos szakterületi, szakmai feladatok ellátásában, valamint ellátja a szakmai kezelésébe utalt fejezeti kezelésű előirányzatokkal, illetve szakmai kerettel kapcsolatos szakpolitikai feladatokat,
4. felelős a települési és vármegyei környezetvédelmi programok kidolgozását támogató projektszintű feladatok szakmai koordinálásáért,
5. felelős a környezeti, területi tervezési és horizontális szempontok érvényesítéséért a 2021–2027 tervezési időszak ágazati és regionális operatív programjaiban, valamint ezzel összefüggésben koordinálja a környezetvédelemért felelős helyettes államtitkár irányítása alá tartozó önálló szervezeti egységek egyes pályázatokhoz kapcsolódó álláspontjait,
6. felelős a Norvég-EGT Mechanizmus végrehajtásáért, a Svájci Hozzájárulás környezetvédelmi célú felhasználásának koordinációjáért, ellátja a minisztérium képviseletét a végrehajtást felügyelő Monitoring Bizottságban,
7. felelős az Európai Unió Integrált Termék Politika, Fenntartható Fogyasztás és Termelés (IPP/SCP) Munkacsoportjában a szakmai feladatok ellátásáért, a magyar álláspont kialakításáért és képviseletéért,
8. felelős a környezetügyi érdekek és a felmerülő környezeti szempontok minisztériumon belüli képviseletéért,
9.26 együttműködik a Fenntarthatósági és Körforgásos Technológiai Főosztállyal koordinálja a minisztérium fenntartható fejlődéssel összefüggő hazai és nemzetközi feladatainak koordinálásában, különös tekintettel a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia végrehajtásával, felülvizsgálatával, megújításával kapcsolatos feladatokra,
10. koordinálja a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal összefüggő hazai, európai uniós és nemzetközi feladatokat, az ahhoz kapcsolódó hazai helyi és regionális programok kidolgozását és végrehajtását,
11. részt vesz a más szakterületek környezetügyet érintő stratégiai tervdokumentumainak a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal történő összehangolásában,
12. felel a környezetügyi stratégiai tervdokumentumok összehangolásáért, a stratégiai célok és intézkedések közötti átfedések, ellentmondások feltárásáért, az ellentmondások feloldásának koordinálásáért,
13.27 a Fenntarthatósági és Körforgásos Technológiai Főosztállyal együttműködve felelős a Zöld Óvoda program működtetésének biztosításáért, a Zöld Óvoda program koordinálásáért, ösztönzi az ökotudatos, zöld óvodák, iskolák fejlesztését, segíti a Magyarországi Zöld Óvodák Hálózatának működését, segíti az Ökoiskola Magyarországi Hálózat és az Iskolakertek Hálózat kiépítését, működését,
14.28 a Fenntarthatósági és Körforgásos Technológiai Főosztállyal együttműködve felelős a BISEL, a „Ments meg egy kertet!” program és egyéb környezeti nevelési programok működtetésének elősegítéséért,
15.29 a Fenntarthatósági és Körforgásos Technológiai Főosztállyal együttműködve közreműködik a környezeti szemléletformálással kapcsolatos feladatok ellátásában,
16. közreműködik a környezetvédelemmel kapcsolatos oktatással és a környezettudatosság növelésével összefüggő feladatok ellátásában;
b) európai uniós és nemzetközi feladatai körében
1. felelős a minisztérium képviseletéért a környezetfejlesztés tárcaközi integrációját szolgáló testületekben, illetve erre vonatkozóan a minisztérium képviseletének biztosításáért a közösségi és nemzetközi testületekben,
2. felelős az érintett önálló szervezeti egységekkel történő együttműködésben a környezetügyi érdekek érvényesítésében az Európai Unió 2021–2027 költségvetési időszakában, valamint közreműködik az együttműködés keretében feladatok végrehajtásában,
3. felelős az egyéb európai uniós, nemzetközi (bilaterális és multilaterális), valamint a hazai fejlesztéspolitikai és környezetfejlesztési együttműködések szervezéséért és végrehajtásáért,
4. felelős a Környezetvédelmi és Irányító Hatóságok Európai Hálózatán (ENEA-MA) belül a környezetügyi érdekek képviseletéért, a szervezetet érintő hazai koordinációs feladatok ellátásáért,
5. ellátja az Európai Unió környezetvédelmi akcióprogramjával (EAP) összefüggő szakmai feladatokat,
6. ellátja az Európai Környezetvédelmi Ügynökséggel (EEA), az ENSZ Környezetvédelmi Programja vonatkozó testületeivel, az OECD környezetpolitikával és fenntartható fejlődéssel foglalkozó munkaszervezeteivel, valamint az ENSZ EGB Környezetpolitikai Bizottsága és Környezetpolitikai Teljesítményértékelési Programjával összefüggő szakmai feladatok koordinálását,
7. részt vesz az Európai Unió közös fejlesztési programjának végrehajtásával összefüggő szakmai feladatokban, kiemelten a környezetügyi érdekek és a környezeti fejlesztéspolitikai szempontok érvényesítésében,
8. biztosítja az Európai Duna Régió Stratégia 6. prioritásterületének koordinálását,
9. ellátja az Európai Unió fenntartható fejlődési stratégiájával összefüggő szakmai feladatokat,
10. részt vesz a környezeti ügyekben a társadalom részvételével és információhoz való hozzájutásával kapcsolatos nemzetközi egyezmények végrehajtási stratégiájának kidolgozásában, és közreműködik végrehajtásában;
c) funkcionális feladatai körében
1. közreműködik a miniszter hatáskörébe tartozó fejlesztéspolitikai anyagok környezetvédelmi kérdéseket érintő részének kidolgozásában,
2. közreműködik a fejlesztéspolitika regionális összefüggéseinek feltárásában, valamint a regionális szervezetekkel való kapcsolattartásban és az együttműködés fejlesztésében,
3. felelős az átfogó, hosszú távú fejlesztési programokkal, tervekkel kapcsolatos környezetvédelmi szempontok érvényesítéséért, közreműködik a környezetfejlesztési feladatok ellátásának összehangolásában,
4. részt vesz a KEHOP 2021–2027 nyomon követésében, bizottságokban való szavazói részvétel biztosításában, az éves fejlesztési keret, pályázati felhívások előkészítésében, az operatív programok monitoring bizottságainak munkájában,
5. felel a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanáccsal való szakmai kapcsolattartásért,
6. közreműködik a környezeti szempontok horizontális integrációjának érvényesítésében a különböző átfogó, ágazati és területi stratégiákkal, tervekkel összefüggő feladatokban,
7. közreműködik a minisztérium képviseletének ellátásában a környezetügy integrációját szolgáló hazai testületekben,
8. közreműködik a környezetügyi szakterületet érintő ágazati jövőkép és stratégiai célok kimunkálásában, valamint az ezek elérését célzó szakpolitikák, stratégiai tervdokumentumok kidolgozásában, a környezetstratégiai szempontok érvényesítésében,
9. felel a környezetügyi stratégiai célkitűzések, kiemelt feladatok megvalósulása helyzetének elemzéséért, valamint együttműködik a környezetügyi stratégiák, tervek és programok végrehajtásának nyomon követésében, és elősegíti azok átfogó, hosszú távú programokkal, tervekkel való összehangolását,
10. közreműködik az átfogó stratégiákkal és szakpolitikákkal összefüggő hazai, európai uniós és nemzetközi környezetügyi feladatok ellátásában, az ezekre vonatkozó szakmai álláspont kialakításában, továbbá a környezetügyi szakmai, szakpolitikai érdekek képviseletében és érvényesítésében a tárcaközi, európai uniós és nemzetközi együttműködésben és az érintett testületekben,
11. közreműködik az országos, regionális és vármegyei területi tervezési eszközök szakmai véleményezésében,
12. ellátja a Nemzeti Környezetvédelmi Program megalkotásával, végrehajtásával, monitoringjával és értékelésével összefüggő feladatokat,
13. közreműködik a környezetpolitika regionális összefüggéseinek feltárásában, a regionális szervezetekkel való kapcsolattartásban és az együttműködés fejlesztésében,
14. ellátja az Országos Környezetvédelmi Tanács (OKT) működtetésével és titkársági teendőivel kapcsolatos feladatokat,
15. részt vesz a minisztérium honlapján a környezetvédelmi szakterületet érintő szakmai anyagok összeállításában,
16. segíti a környezettudományi képzést végző felsőoktatási intézmények oktatói munkáját,
17. közreműködik a minisztériumban és háttérintézményeiben zajló környezettudatosság növelésével kapcsolatos tevékenységben.
I.11.3.2.4. Környezettechnológiai és Kármentesítési Főosztály
A Környezettechnológiai és Kármentesítési Főosztály
a) kodifikációs feladatai körében
1. ellátja a környezeti kármentesítés jogi és műszaki szabályozásával kapcsolatos feladatokat, továbbá a környezeti kármentesítéssel összefüggésben az állami felelősségvállalás jogi szabályozásának felülvizsgálatát és korszerűsítését, a szennyezettségi határértékek együttes miniszteri rendeletben történő meghatározását,
2. közreműködik a vegyianyag-szabályozáshoz kapcsolódó egyes feladatokban, így különösen a környezet védelme érdekében egyes veszélyes anyagok, illetve veszélyes készítmények, valamint tevékenységek körének korlátozásában, a biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról szóló európai uniós rendelet kidolgozásában, valamint hazai alkalmazásában,
3. felelős az Európai Unió vegyi anyag rendeletének (REACH) alkalmazása és módosítása során a környezetügyi szempontok érvényesítéséért,
4. felelős az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló, 2011. június 8-i 2011/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: RoHS irányelv) és módosításának hazai jogrendbe történő átültetéséért, a mentességi kérelmek értékeléséért,
5. ellátja a mosó- és tisztítószerekről szóló, 2004. március 31-i 648/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 648/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet), továbbá a 648/2004/EK rendeletnek a fogyasztói mosószerekben és az automata mosogatógépekhez való fogyasztói mosogatószerekben használt foszfátok és más foszforvegyületek tekintetében történő módosításáról szóló, 2012. március 14-i 259/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és ezek módosításával kapcsolatos hazai jogalkotási feladatokat,
6. ellátja a szennyezett területek állapotára vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségek meghatározását és az ezen adatokat tartalmazó adatbázisok, információs rendszerek szakmai követelményeinek meghatározását, továbbá az állapotértékelés szabályainak megállapítását,
7. ellátja a higanyról szóló Minamata Egyezmény módosításával kapcsolatos környezetvédelmi célú jogalkotási feladatokat, továbbá felelős a higanyról és az 1102/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. május 17-i (EU) 2017/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásával kapcsolatos, a minisztérium feladatkörébe tartozó európai uniós és hazai feladatok ellátásáért,
8. ellátja a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyezőanyagok csökkentéséről szóló Stockholmi Egyezmény módosításával kapcsolatos környezetvédelmi célú jogalkotási feladatokat, továbbá felelős a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1021 európai parlamenti és tanácsi rendelettel kapcsolatos, a minisztérium feladatkörébe tartozó európai uniós és hazai feladatokat,
9. közreműködik a környezetvédelmi biztosítékra vonatkozó szabályozás előkészítésében, továbbá a környezeti károk és szennyezés megelőzésével összefüggő további szakmai stratégiák, jogszabályok előkészítésében,
10. ellátja az európai uniós ökocímkével, a nemzeti Környezetbarát Termék és Szolgáltatás védjeggyel, valamint az Európai Unió környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerével (a továbbiakban: EMAS) kapcsolatos hazai jogalkotási feladatokat;
b) koordinációs feladatai körében
1. ellátja az Országos Környezeti Kármentesítési Program (a továbbiakban: OKKP) alprogramjainak koordinációját, valamint az OKKP működtetésével és végrehajtásával kapcsolatos tárcaközi szakmai feladatok előkészítését, az OKKP alprogramok koordinálását,
2. közreműködik a közfeladatokat végző gazdasági társaságok szakmai tevékenységével kapcsolatos környezetvédelmi szakmai irányítási és koordinációs feladatok ellátásában,
3. közreműködik a felszín alatti vizek minőségi állapotára, valamint az ezt befolyásoló tevékenységekre, azok hatásaira vonatkozó (FAVI) adatgyűjtésben, az ágazaton belüli és az ágazatközi fejlesztésekben, ellátja – a Belügyminisztérium bevonásával – a szennyezett területek és kármentesítési intézkedések OKIR FAVI KÁRINFO alrendszerében történő nyilvántartás vezetését és az azzal összefüggő adatszolgáltatást,
4. irányítja és ellátja a környezetvédelmi szempontú minősítéssel (európai uniós ökocímke, nemzeti Környezetbarát Termék és Szolgáltatás védjegy) kapcsolatos szakmai feladatokat,
5. ellátja az EMAS regisztrációt végző országos környezetvédelmi hatóság tevékenységével kapcsolatos szakmai irányítási és koordinációs feladatokat, valamint az érdekelt szakmai, érdekvédelmi szervezetek bevonásának koordinációját,
6.30 a Fenntarthatósági és Körforgásos Technológiai Főosztállyal együttműködve közreműködik az európai uniós ökocímke, a nemzeti Környezetbarát Termék és Szolgáltatás védjegy, az EMAS hazai népszerűsítésével és a www.kornyezetvedelem.hu információs honlap kezelésével és működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában,
7. részt vesz az Európai Unió Ökocímke Bizottság (EUEB) munkájában, kialakítja és képviseli az európai uniós ökocímke termék kritériumok, jogszabályok és szabályozási koncepciók tervezeteire vonatkozóan a minisztérium szakmai álláspontját,
8. szakmai irányítási és koordinációs feladataival összefüggésben ellátja a hazai és a nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettségekkel kapcsolatos feladatokat,
9. ellátja – a Környezetmegőrzési Főosztállyal együttműködve – az OKIR környezetvédelmi alapnyilvántartáshoz, a hatósági nyilvántartó rendszerhez, a létesítmény nyilvántartáshoz, az integrált szennyezésmegelőzéshez és -csökkentéshez, valamint az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartáshoz (E-PRTR) kapcsolódó szakmai feladatokat,
10. felelős az OKIR vonatkozásában a következő feladatok ellátásáért:
10.1. kapcsolatot tart az OKIR szakmai adattartalmának meghatározásában érintett szakfőosztályokkal, társminisztériumokkal, a fejlesztési igényeiket és terveiket összegyűjti, rendszerezi, és azokat továbbítja az Igazgatási és Biztonsági Főosztálynak,
10.2. dönt és tájékoztatja a szakmai főosztályokat és a társminisztériumokat a fejlesztő részéről beárazott fejlesztési igények megvalósíthatóságáról,
10.3. gondoskodik az OKIR további üzemeltetéséhez, valamint fejlesztéséhez szükséges források megteremtésének kezdeményezéséről, koordinációjáról,
11. felelős a környezetpolitikát, a döntéshozatalt és a tájékoztatást szolgáló környezeti mutatók módszertani és szakmai fejlesztésének, rendszerezésének, minőségbiztosításának és közreadásának koordinálásáért, a környezeti mutatókkal és számlákkal kapcsolatos európai uniós és nemzetközi (ENSZ, OECD) iránymutatások és fejlesztések hazai megvalósításának elősegítéséért, valamint a környezeti adatgazdálkodással összefüggő hazai, európai uniós és nemzetközi feladatok összehangolásáért, a miniszter országos statisztikai adatgyűjtő programmal kapcsolatos feladatai végrehajtásának koordinálásáért a környezetstatisztika területén,
12. felelős a zöldgazdaság fejlesztéséhez, a zöldipari innovációhoz kapcsolódó, minisztériumot érintő feladatok, különösképpen a környezetvédelmi hitelesítési rendszerhez (ETV) kapcsolódó szakmai anyagok előkészítésének irányításáért és koordinálásáért,
13. ellátja az integrált megközelítés érvényesítéséhez szükséges adatgyűjtéshez, az adatszolgáltatás egységesítéséhez, továbbá az integrált adatgyűjtési és adatszolgáltatási rendszerek kiépítéséhez kapcsolódó szakmai és koordinációs feladatokat,
14. felelős a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyezőanyagok csökkentéséről szóló Stockholmi Egyezményből adódó feladatok végrehajtásának koordinálásáért, valamint közreműködik a Genfi Egyezmény Aarhusi POP Jegyzőkönyvének és Aarhusi Nehézfém Jegyzőkönyvének módosításával kapcsolatos feladatok elvégzésében,
15. felelős a környezettechnológiával kapcsolatos kormányzati célok eléréséhez szükséges intézkedések összehangolt és hatékony koordinálásáért,
16. részt vesz a környezetvédelmi szakágazat tudományos kutatás-fejlesztési feladatainak minisztériumi szintű koordinációjában,
17. részt vesz a Zöld Kötvény kibocsátáshoz kapcsolódó tervezési és jelentési feladatokban;
c) európai uniós és nemzetközi feladatai körében
1. részt vesz a környezeti kármentesítési szakterület európai uniós és nemzetközi munkacsoportjainak munkájában,
2. ellátja a szennyezett területek kezelésével, a környezeti károk felszámolásával és a talajok védelmével összefüggő nemzetközi és európai uniós feladatokat (ELD, EIONET, EU CF, ICCL, EU Talajstratégia),
3. ellátja az EMAS-hoz kapcsolódó, az európai uniós tagságból fakadó feladatokat,
4. ellátja a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a veszélyes vegyi anyagok kiviteléről és behozataláról szóló, 2012. július 4-i 649/2012/EU európai parlament és tanácsi rendelet, valamint a kozmetikai termékekről szóló, 2009. november 30-i 1223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazása és módosítása során a környezetügyi szempontok érvényesítését az EKTB keretén belül,
5. felel a vegyianyag-szabályozáshoz kapcsolódó egyes feladatokért, így különösen a környezet védelme érdekében egyes veszélyes anyagok, illetve veszélyes készítmények, valamint tevékenységek körének korlátozásáért, részt vesz a biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról szóló európai uniós rendelet kidolgozásában, valamint közreműködik a hazai alkalmazásban,
6. ellátja a nemzetközi kereskedelemben forgalmazott egyes veszélyes vegyi anyagok és peszticidek előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási eljárásáról szóló Rotterdami Egyezmény másodhelyi felelősségével járó környezetügyi feladatokat,
7. ellátja a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáféréséről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusban, Dániában 1998. június 25-én aláírt Egyezményhez (Aarhusi Egyezmény) kapcsolódó Kijevi Jegyzőkönyvben meghatározott, a Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásával (PRTR) kapcsolatos szakmai feladatokat a Környezetmegőrzési Főosztállyal együttműködve,
8. ellátja az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartással (E-PRTR) kapcsolatos adatgyűjtési, adat- és információszolgáltatási feladatokat a Környezetmegőrzési Főosztállyal együttműködve,
9. ellátja a RoHS irányelvvel kapcsolatban benyújtott mentességi kérelmek értékelését,
10. felelős a Kémiai Biztonsági Koordinációs Tanács (KBKT) munkájában való részvételért,
11. felelős az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló európai uniós irányelv módosítása során a hazai érdekek érvényesítéséért és a szakmai feladatok ellátásáért,
12. felelős a 648/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításaival kapcsolatos szakmai feladatok ellátásáért és a hazai érdekek képviseletéért,
13. közreműködik az Európai Bizottság detergens munkacsoportjában a szakmai feladatok ellátásában,
14. ellátja az Európai Zöld Megállapodásból, a Vegyi Anyagokra Vonatkozó Fenntarthatósági Stratégiából és a Szennyezőanyag-mentességi Cselekvési Tervből fakadó vegyianyag- és kármentesítési vonatkozású feladatokat a Környezetfejlesztési és -stratégiai Főosztállyal és az érintett minisztériumokkal való együttműködésben,
15. felelős a SAICM (Nemzetközi Vegyi Anyag Kezelés Stratégiai Megközelítése) hazai végrehajtásáért, a kijelölt kapcsolattartó biztosításáért, a Nemzetközi Vegyianyag-konferencián (ICCM), valamint a kapcsolódó nemzetközi üléseken a magyar álláspont kialakításáért és képviseletéért,
16. felelős a higanyról szóló Minamata Egyezmény környezetvédelmi vonatkozású hazai feladatainak ellátásáért és koordinálásáért,
17. ellátja az ENSZ Tudományos-Szakpolitikai Panel létrehozásával és működtetésével járó európai uniós és hazai szakmai feladatokat,
18. felelős a vegyi anyagokkal és szinergiákkal foglalkozó európai tanácsi munkacsoport (WPIEI Chemicals/Synergies, WPE) ülésekre a magyar álláspontok kialakításáért és képviseletéért,
19. felelős az OECD Vegyi Anyag Bizottság és a Vegyi Anyag, Növényvédőszer, Biotechnológia Munkacsoport Együttes Ülés és kapcsolódó ülések vegyianyag-vonatkozású feladatainak ellátásáért, továbbá az OECD Környezeti Információért Felelős Munkacsoport tevékenységében, és az abból adódó környezeti adatgazdálkodással összefüggő hazai és nemzetközi feladatok összehangolásáért, ellátásáért, és a magyar álláspont kialakításáért és képviseletéért,
20. ellátja a szakterülete vonatkozásában a környezeti károk megelőzése és helyreállítása tekintetében a környezeti felelősségről szóló, 2004. április 21-i 2004/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hazai, európai uniós és nemzetközi végrehajtásából fakadó feladatokat,
21. részt vesz az Európai Bizottság Öko-innovációs Munkacsoportjában, továbbá részt vesz az Öko-innovációs Cselekvési Terv megvalósításával kapcsolatos feladatokban, illetve az Öko-innovációs Implementációs Tervben foglalt európai uniós és nemzeti szintű intézkedések végrehajtásában,
22. a Környezetfejlesztési és -stratégiai Főosztállyal együttműködik az Európai Unió Integrált Termék Politika, Fenntartható Fogyasztás és Termelés (IPP/SCP) Munkacsoportjában a zöld állításokkal kapcsolatos európai uniós jogszabályok kialakításával kapcsolatos feladatok ellátásában, a magyar álláspont kialakításában és képviseletében,
23. felelős a környezeti lábnyom számításával, a termék lábnyom (PEF) és szervezeti lábnyom (OEF) létrehozásával és alkalmazásával kapcsolatos feladatok ellátásáért,
24. képviseli a minisztériumot az EMAS Irányító csoportban;
d) funkcionális feladatai körében
1. ellátja az OKKP hosszú távú stratégiai feladatainak tervezését és annak ütemezett végrehajtását,
2. képviseli a környezetvédelmi szakterületet az Útügyi Műszaki Szabályozási Bizottságban és a Növényvédelmi Bizottságban,
3. közreműködik a felszín alatti vizek minőségi állapotára, valamint az ezt befolyásoló tevékenységekre, azok hatásaira vonatkozó (FAVI) adatgyűjtésben, az ágazaton belüli és az ágazatközi koordináció fejlesztésében, a Belügyminisztériummal egyetértésben,
4. meghatározza a szennyezett területek állapotára vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségeket, valamint ezen adatokat tartalmazó adatbázisok, információs rendszerek szakmai követelményeit, megállapítja az állapotértékelés szabályait,
5. felelős az ember és a környezet védelmében való részvételért a veszélyes anyagok és veszélyes készítmények életciklusuk bármely szakaszában kifejtett káros hatásai tekintetében a kémiai biztonsághoz kapcsolódó környezetvédelmi határterületen,
6. figyelemmel kíséri és ösztönzi a környezet védelmét szolgáló berendezések, eszközök, módszerek és eljárások fejlesztését, azok alkalmazását, a környezetkímélő, természetkímélő anyag-, energia- és víztakarékos, továbbá hulladékszegény technológiák bevezetését,
7. ellátja a nyilvánosság környezeti információkhoz való hozzáférésének rendjéről szóló kormányrendelethez kapcsolódó feladatokat, valamint koordinálja a lakossági tájékoztató rendszerekkel, az adatszolgáltató és adatfeldolgozó rendszerekkel kapcsolatos szakmai feladatokat;
e) egyéb feladatai körében
1. közreműködik a feladatkörét érintő, központosított bevételek tervezésében, valamint szakterületei vonatkozásában évente kidolgozza a költségvetési források felhasználására vonatkozó javaslatokat,
2. feladatkörét érintően részt vesz a Nemzeti Környezetvédelmi Program tervezésében,
3. ellátja az OKIR üzemeltetési és fejlesztési feladatait.
I.11.3.3.31
I.11.4. Az energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkár által irányított szervezeti egységek
I.11.4.0.1. Energetikáért és Klímapolitikáért Felelős Államtitkári Kabinet
Az Energetikáért és Klímapolitikáért Felelős Államtitkári Kabinet segíti az energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkár jogszabályban és közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott tevékenységének az ellátását.
Az Energetikáért és Klímapolitikáért Felelős Államtitkári Kabinet
1. ellátja az energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkár tevékenységéhez kapcsolódó titkársági, ügyviteli feladatokat, szervezi az energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkár hatáskörében tartott ügyek előkészítését, véleményezi az intézkedéseket,
2. figyelemmel kíséri és koordinálja az energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek tevékenységét, ügyintézését,
3. nyilvántartja, előkészíti, összehívja, megszervezi az energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkár feladatkörébe tartozó egyeztetéseket, vezetői értekezleteket, szervezi és nyilvántartja az energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkár hivatalos programjait és sajtószerepléseit,
4. felügyeli, nyomon követi és koordinálja az energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkár hatáskörébe tartozó fejlesztéspolitikai és támogatási programokat,
5. szakmai szempontból véleményezi a más minisztériumok és egyéb szervek által előkészített jogszabálytervezeteket, illetve azokat tartalmazó kormány-előterjesztések tervezeteit.
I.11.4.0.1.1. Energetikáért és Klímapolitikáért Felelős Államtitkári Titkárság
Az Energetikáért és Klímapolitikáért Felelős Államtitkári Titkárság segíti az energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkár tevékenységének az ellátását, ennek keretében ellátja az
1. melléklet 73. §-ában rögzített titkársági feladatokat.
I.11.4.0.2. Végrehajtási Főosztály
A Végrehajtási Főosztály
a) kodifikációs feladatai körében figyelemmel kíséri a kormányzati támogatási döntések végrehajtását szolgáló szabályozásokat;
b) koordinációs feladatai körében
1. figyelemmel kíséri, koordinálja a feladat- és hatáskörébe tartozó kiemelt kockázatú és nemzetgazdasági szempontból kiemelt fontosságú hazai és európai uniós forrásból megvalósuló projektek, illetve projektjellegű feladatok végrehajtását,
2. ellátja az üvegházhatású gázok kibocsátási jogosultságainak értékesítéséből származó bevételek felhasználásával kapcsolatos feladatokat, és az energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkár szakmai közreműködésével gondoskodik a felhasználásának végrehajtásáról,
3. döntésre előkészíti a feladat- és hatáskörébe tartozó pályázatokkal kapcsolatban benyújtott kifogásokat és ellátja a támogatások jogosulatlan felhasználásából eredő követeléskezelés peres és nemperes eljárásaihoz kapcsolódó előkészítő feladatokat,
4. figyelemmel kíséri a szakmai kezelésébe utalt fejezeti kezelésű előirányzatok terhére finanszírozott pályázati felhívások megvalósulását,
5. döntésre előkészíti a feladat- és hatáskörébe tartozó pályázatokkal kapcsolatban benyújtott lebonyolítói, valamint pályázatkezelői javaslatokat, felterjesztéseket;
c) európai uniós és nemzetközi feladatai körében
1. a feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi ügyek tekintetében tartja a kapcsolatot az illetékes irányító hatósággal, közreműködik az európai uniós és egyéb nemzetközi támogatások felhasználásához kapcsolódó javaslatok kidolgozásában,
2. részt vesz a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében a kapcsolódó nemzetközi projektekben,
3. részt vesz a feladatkörét érintő, a nemzetközi, európai uniós és hazai jogszabályi kötelezettségeken alapuló hazai, európai uniós és nemzetközi jelentések elkészítésével kapcsolatos feladatok ellátásában, különösen az üvegházhatású gázkibocsátási jogosultságok értékesítéséből származó bevételek felhasználása tekintetében,
4. szakterületi megkeresés alapján a jelentések elkészítéséhez adatot szolgáltat, és tájékoztatást nyújt a kezelésébe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásáról;
d) funkcionális feladatai körében
1. előkészíti a szakmai kezelésébe utalt fejezeti kezelésű előirányzatok terhére finanszírozott támogatási programokhoz kapcsolódóan kötendő kezelői és lebonyolítói szerződéseket,
2. előkészíti a szakmai kezelésébe utalt fejezeti kezelésű előirányzatok terhére nyújtott támogatásokkal kapcsolatos döntési javaslatokat, a támogatói okiratok kiadását vagy támogatási szerződések megkötését, együttműködve az érintett főosztályokkal,
3. részt vesz a szakmai kezelésébe utalt fejezeti kezelésű előirányzatok terhére nyújtott támogatásokkal kapcsolatos bíráló- és monitoring bizottságokban,
4. közreműködik a szakmai kezelésébe utalt fejezeti kezelésű előirányzatok tekintetében az éves beszámoló és annak alátámasztásául szolgáló leltárak elkészítésében,
5. ellátja a szakmai kezelésébe utalt fejezeti kezelésű előirányzatok terhére nyújtott támogatások szakmai beszámolóinak és pénzügyi elszámolásainak megfelelőségi ellenőrzését, szükség szerint helyszíni ellenőrzés lefolytatásával, együttműködve az érintett főosztályokkal,
6. ellátja az Energiahatékonyság (HU02) és Megújuló energia (HU03) programterületek program operátori feladatait az Európai Gazdasági Térség és a Norvég Alap finanszírozási mechanizmusok 2009–2014-es időszakának fenntartási időszakában;
e) egyéb feladatai körében közreműködik az üvegházhatású gázkibocsátási jogosultságok értékesítéséből származó bevételnek a minisztérium hatáskörébe utalt felhasználására vonatkozó szabályozás előkészítésében és a bevételek felhasználásának szakpolitikai tervezésében.
I.11.4.1. Az energiapolitikáért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek
I.11.4.1.1. Energiapolitikáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság
Az Energiapolitikáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság segíti az energiapolitikáért felelős helyettes államtitkár tevékenységének az ellátását, ennek keretében ellátja az
1. melléklet 73. §-ában rögzített titkársági feladatokat.
I.11.4.1.2. Földgáz, Kőolaj és Szén Főosztály
A Földgáz, Kőolaj és Szén Főosztály
a) kodifikációs feladatai körében
1. előkészíti – a jogharmonizációs kötelezettségek, valamint a nemzeti stratégiák alapján, tagállami jogkörben felmerülő – a földgáz, a szén, valamint a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséhez, az üzemanyagok minősítéséhez és forgalmazásához kapcsolódó jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezetét, valamint az ezek megalapozásához szükséges szakmai anyagokat,
2. elkészíti a földgázellátást érintő, a szénellátás tárgyú döntések előkészítéséhez kapcsolódó, valamint a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséhez, az üzemanyagok minősítéséhez és forgalmazásához kapcsolódó hatásvizsgálatokat,
3. előkészíti a minisztérium földgáz és szén tárgyú, valamint a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséhez, az üzemanyagok minősítéséhez és forgalmazásához kapcsolódó jogalkotási programját, továbbá a Kormány földgáz- és szénipari tárgyú, valamint a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséhez, az üzemanyagok minősítéséhez és forgalmazásához kapcsolódó törvényalkotási programjára és munkatervére vonatkozó szakmai javaslatot,
b) egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében felel a szénipari szerkezetátalakítási támogatás meghatározásának és kezelésének részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti miniszteri határozatok előkészítéséért;
c) funkcionális feladatai körében
1. biztosítja az energiapolitikáért felelős helyettes államtitkár, valamint az irányítása alá tartozó szervezetek feladatkörébe tartozó a földgáz, kőolaj és szén tárgyú ügyekben a jogszerűséget,
2. előkészíti a földgáz-, kőolaj- és szénipari tárgyú döntéseket, figyelemmel kíséri végrehajtásukat,
3. felel a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezésével, az üzemanyagok minősítésével és forgalmazásával összefüggő államigazgatási feladatok ellátásáért,
4. ellátja a kőolaj biztonsági és kereskedelmi (ticket szerződés) készletezési tevékenységből a minisztériumra háruló feladatokban,
5. közreműködik az energiaszabályozási tárgyú döntések előkészítésében,
6. ellátja a földgázzal kapcsolatos árszabályozási feladatokat,
7. ellátja a földgáz, valamint a bányászati szabályozást érintő tájékoztatási feladatok előkészítését,
8. kezdeményezi a tevékenységéhez kapcsolódóan jelentkező szakmai közreműködés igényének felmerülése esetén a megfelelő kompetenciával rendelkező főosztály, egyéb szerv, szervezet bevonását,
9. felel a földgázellátás biztonsága szempontjából kiemelt fontosságú területek folyamatos figyelemmel kíséréséért, indokolt esetben a szükséges intézkedések megtételének kezdeményezéséért, gondoskodik a minisztérium képviseletéről földgázellátási válsághelyzet esetén a válsághelyzet megoldására létrehozott bizottságban,
10. közreműködik a Nemzeti Energia és Klímaterv (NEKT), illetve a Nemzeti Energiastratégia földgázipari, valamint a bányászati vonatkozású részeinek kialakításában és végrehajtásában,
11. közreműködik a Modern Városok Program, a Magyar Falu Program, valamint egyes, településfejlesztési programok minisztériumot érintő, a földgáz szektorhoz kapcsolódó tématerület esetén a szakpolitikai véleményezésében,
12. javaslatot tesz a feladatkörét érintően a Svájci–Magyar Együttműködési Program, különös tekintettel a gáznemű energiahordozókat érintő támogatási konstrukciók megtervezésére,
13. közreműködik a hidrogénstratégia feladat- és hatáskörét érintő részeinek – hidrogén vezetékes szállítása és elosztása – kialakításában és végrehajtásában;
d) európai uniós és nemzetközi feladatai körében
1. előkészíti az energiapolitikáért felelős helyettes államtitkár feladatkörébe tartozó, földgázipari, szénipari, kőolaj tárgyú jogszabályokra vonatkozó jogharmonizációs javaslatokat,
2. szakmai szempontból véleményezi az európai uniós jogszabályok végrehajtásával, az európai uniós jogszabályok átültetésének elmulasztásával, valamint az Európai Unió intézményeitől érkező, földgázipari és szénipari, valamint kőolaj tárgyú megkeresésekre vonatkozó szakmai álláspontokat,
3. a földgázipar, a szénipar és kőolaj tekintetében részt vesz az európai uniós döntéshozatali eljárásokban, valamint a nemzetközi tárgyalásokon képviselendő tárgyalási álláspontok kialakításában és képviseletében,
4. a földgázipar, a szénipar és kőolaj tekintetében részt vesz az Európai Unió és más nemzetközi szervezet munkájában,
5. felelős a nemzetközi beruházási együttműködések elősegítéséért, közreműködik közös nemzetközi projektek kialakításában,
6. közreműködik a földgázszektor, a szénipar és a kőolaj területét érintő témakörökben a nemzetközi szerződések előkészítésében,
7. a földgáz projektek megvalósítása terén részt vesz a Central and South Eastern Europe Connectivity (CESEC) együttműködésben, ellátva az ezzel kapcsolatos szakértői szintű egyeztetéseken való képviseletet és képviseli a magyar álláspontot,
8. ellátja a feladatkörébe tartozó TEN-E rendeletből fakadó feladatokat, valamint az európai uniós közös érdekű projektekkel (PCI) kapcsolatos feladatokat, és képviseli a magyar álláspontot,
9. közreműködik az operatív programok feladat- és hatáskörébe tartozó földgáz, szén és kőolaj szektor tekintetében a szakmapolitikai felelős feladataiban, illetve részt vesz a programok kialakításában, akcióterveinek kidolgozásában, részt vesz a pályázati kiírások véleményezésében, az értékelési és monitoring tevékenységben;
e) egyéb feladatai körében
1. szakmai szempontból véleményezi a más minisztériumok és egyéb szervek által előkészített jogszabálytervezeteket, illetve azokat tartalmazó kormány-előterjesztések tervezeteit,
2. előkészíti a minisztérium és a főosztály közreműködésével irányított szervek közötti szerződéseket,
3. a szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan kezdeményezi és koordinálja a gáz, szén és kőolaj szakterületén jelentkező feladatok ellátását a tevékenységgel érintett szervezetéknél,
4. szakmailag előkészíti a szakterületét érintő együttműködési megállapodásokat.
I.11.4.1.3. Villamosenergia Főosztály
A Villamosenergia Főosztály
a) kodifikációs feladatai körében
1. előkészíti – a jogharmonizációs kötelezettségek, valamint a nemzeti stratégiák alapján, tagállami jogkörben felmerülő – a villamosenergia, időjárásfüggő megújuló energiaforrások, elektromobilitás tárgyú jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezetét, a társfőosztályok szakmai közreműködése mellett,
2. előkészíti a minisztérium villamosenergia tárgyú jogalkotási programjára, továbbá a Kormány villamosenergia tárgyú törvényalkotási programjára és munkatervére vonatkozó szakmai javaslatot,
3. elkészíti – a jogharmonizációs kötelezettségek, valamint a nemzeti stratégiák alapján, tagállami jogkörben felmerülő – a villamosenergia szektorhoz kapcsolódó jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök megalapozásához szükséges szakmai anyagokat,
4. elkészíti a villamosenergia tárgyú hatásvizsgálatokat,
5. felel az elektromobilitásra vonatkozó és elektromobilitással kapcsolatos szabályozás előkészítéséért, valamint a kapcsolódó témakörökben érintett kormányzati és szakmai társadalmi szervekkel való egyeztetéséért,
6. részt vesz a hidrogén-technológiák villamosenergia-rendszerbe történő integrálására és közlekedési célú felhasználására vonatkozó szabályozás előkészítéséért, valamint a kapcsolódó témakörökben érintett kormányzati és szakmai társadalmi szervekkel való egyeztetésért;
b) koordinációs feladatai körében
1. szervezi és koordinálja az elektromobilitás fejlesztését, részt vesz az elektromobilitás elterjesztését ösztönző pályázatok, projektek előkészítésében, továbbá együttműködik az érintett minisztériumokkal, más kormányzati szervekkel és az e célokat elősegítő európai uniós támogatású fejlesztések előkészítésében,
2. ellátja az időjárásfüggő megújuló energiaforrások hasznosításának ösztönzésével összefüggő szabályozás szakmai előkészítésével összefüggő feladatokat,
3. kidolgozza és fejleszti az elektromobilitás ösztönzésére irányuló Jedlik Ányos Terv koncepcióját, és felügyeli annak végrehajtását;
c) funkcionális feladatai körében
1. biztosítja az energiapolitikáért felelős helyettes államtitkár feladatkörébe tartozó villamosenergia, időjárásfüggő megújuló energia és elektromobilitási ügyekben a jogszerűséget,
2. ellátja a feladatkörébe tartozó szerződések, egyéb dokumentumok ágazati szempontú előkészítésével és véleményezésével összefüggő feladatokat,
3. felel a villamosenergia tárgyú államigazgatási feladatok ellátásáért,
4. ellátja a hatáskörébe tartozó villamosenergia árszabályozási feladatokat,
5. ellátja a feladat- és hatáskörébe tartozó szabályozást érintő tájékoztatási feladatok előkészítését,
6. felel a villamosenergia-ellátás biztonsága szempontjából kiemelt fontosságú területek folyamatos figyelemmel kíséréséért, indokolt esetben a szükséges intézkedések megtételének kezdeményezéséért, gondoskodik a minisztérium képviseletéről a villamosenergia-rendszer jelentős zavara és a villamosenergia-ellátási válsághelyzet esetén létrehozott Krízis Munkabizottságban,
7. javaslatot tesz az időjárásfüggő megújuló energiák ösztönzését érintő támogatási és egyéb nem finanszírozási típusú intézkedésekre, közreműködik azok végrehajtásában,
8. részt vesz az időjárásfüggő megújuló energiaforrások hasznosításának ösztönzésére vonatkozó támogatási konstrukciók bíráló és monitoring bizottsági munkájában,
9. közreműködik az alternatív meghajtású járművek elterjedését szolgáló fejlesztési koncepció kidolgozásában,
10. közreműködik a NEKT és a Nemzeti Energiastratégia feladat- és hatáskörébe tartozó részeinek kialakításában és végrehajtásában,
11. közreműködik az operatív programok feladat- és hatáskörébe tartozó megújuló energiaforrások hasznosításának ösztönzésére irányulóan a szakmapolitikai felelős feladataiban, illetve részt vesz a programok kialakításában, akcióterveinek kidolgozásában, a pályázati kiírások véleményezésében, az értékelési és monitoring tevékenységben,
12. közreműködik a Modern Városok Program, a Magyar Falu Program, valamint egyes, településfejlesztési programok villamos energia szektort érintően a szakpolitikai véleményezésében,
13. közreműködik a hidrogénstratégia feladat- és hatáskörét érintő részeinek kialakításában és végrehajtásában a hidrogén-technológiák villamosenergia-rendszerbe történő integrálása és közlekedési célú felhasználása tekintetében, felhasználása tekintetében,
14. ellátja a CEF Energia programjával összefüggő irányító hatósági feladatokat,
15. gondoskodik a költségvetési hozzájárulást nem tartalmazó CEF Energia program pályázati kérelmeire vonatkozó szakpolitikai támogathatósági elemzés elkészítéséről és a szakpolitikai hozzájárulás megadásáról,
16. gondoskodik a CEF Energia projektekkel kapcsolatos kormány-előterjesztések előkészítéséről,
17. a költségvetési hozzájárulást nem tartalmazó CEF Energia projekttel összefüggő közbeszerzés és az ezekhez kapcsolódó, a közbeszerzésekről szóló törvény hatálya alá nem tartozó beszerzések tekintetében támogathatósági szempontú vizsgálatot végez;
d) európai uniós és nemzetközi feladatai körében
1. előkészíti az energiapolitikáért felelős helyettes államtitkár feladatkörébe tartozó, villamosenergia, megújuló energia, elektromobilitás tárgyú jogszabályokra vonatkozó jogharmonizációs javaslatokat,
2. ágazati szempontból véleményezi az európai uniós jogszabályok végrehajtásával, az európai uniós jogszabályok átültetésének elmulasztásával, valamint az Európai Unió intézményeitől érkező, a feladatköréhez kapcsolódó, jogközelítéssel összefüggő megkeresésekre vonatkozó szakmai álláspontokat,
3. a feladatkörébe tartozó energiaszabályozás tekintetében részt vesz az európai uniós döntéshozatali eljárásokban, valamint a nemzetközi tárgyalásokon képviselendő tárgyalási álláspontok kialakításában és képviseletében,
4. a feladatkörébe tartozó ügyekben részt vesz az Európai Unió és más nemzetközi szervezet munkájában, így különösen a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA), a Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség (IRENA) munkájában,
5. közreműködik a feladatkörét érintő nemzetközi szerződések szakmai előkészítésében,
6. javaslatot tesz a feladatkörét érintően a Svájci–Magyar Együttműködési Program, különös tekintettel az időjárásfüggő megújuló energiára és elektromobilitásra vonatkozó támogatási konstrukciók megtervezésére,
7. részt vesz a feladatkörét érintő nemzetközi projektekben, ellátja a projektek előkészítésében, menedzselésében a stratégiai partnerségi feladatokat, a nemzetközi, európai uniós időjárásfüggő megújuló energiával, elektromobilitással kapcsolatos pályázati rendszerek, valamint a nemzetközi programokkal kapcsolatos tájékoztatási tevékenységében,
8. a villamosenergia projektek megvalósítása terén részt vesz a Central and South Eastern Europe Connectivity (CESEC) együttműködésben, ellátva az ezzel kapcsolatos szakértői szintű egyeztetéseken való képviseletet, elkészíti és képviseli a magyar álláspontot,
9. ellátja a feladatkörébe tartozó TEN-E rendeletből fakadó feladatokat, valamint az európai uniós közös európai érdekeket szolgáló fontos projektekkel (PCI) kapcsolatos feladatokat, és képviseli a feladatkörébe tartozó magyar álláspontot,
10. ellátja a CEF Energia programjával összefüggő villamos energiát érintő feladatokat, képviselve a magyar érdekeket;
e) egyéb feladatai körében
1. részt vesz a villamos energiával kapcsolatos nemzetközi szervezetek és a regionális kormányközi (V4) és egyéb szervezetekkel kapcsolatos együttműködési és szakmai feladatok ellátásában, kialakítja és képviseli a villamos energiával, megújuló energiával, elektromobilitással kapcsolatos magyar álláspontot,
2. közreműködik a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10c. cikkében rögzített derogációs támogatási mechanizmusból és a 10d. cikkében rögzített Modernizációs Alapból megvalósuló és megvalósítandó projektekkel kapcsolatos feladatok ellátásában,
3. feladatkörét érintően ágazati szempontból véleményezi a más minisztériumok és egyéb szervek által előkészített jogszabálytervezeteket, kormány-előterjesztések tervezeteit.
I.11.4.2. A klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek
I.11.4.2.1. Klímapolitikáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság
A Klímapolitikáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság segíti a klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár tevékenységének az ellátását, ennek keretében ellátja az
1. melléklet 73. §-ában rögzített titkársági feladatokat.
I.11.4.2.2. Energiahatékonysági Főosztály
Az Energiahatékonysági Főosztály
a) kodifikációs feladatai körében
1. felel az energiahatékonyság, energiatakarékosság ösztönzéséhez és felhasználásához, valamint az energiahatékonysági piachoz kapcsolódó szabályozás szakmai előkészítéséért, beleértve az európai uniós energiahatékonysági jogszabályok végrehajtásához szükséges hazai szabályozás kialakítását is,
2. részt vesz az épületek energetikai követelményeire és az energiahatékonyságára vonatkozó szabályozás szakmai előkészítésében, beleértve az európai uniós energiahatékonysági jogszabályok végrehajtásához szükséges hazai szabályozás kialakítását is,
3. felel az európai uniós energiahatékonysági jogszabályok hazai jogrendszerbe történő átültetéséért,
4. felel az energiahatékonyságot érintő, valamint az energiaszegénység csökkentését, és a sérülékeny háztartások energiafelhasználásának mérséklését elősegítő szabályozás szakmai előkészítéséért,
5. felel a feladatkörét érintő kérdésekben a más szervek által közigazgatási egyeztetésre megküldött jogszabályok, szabványok és előterjesztések tervezeteinek véleményezéséért;
b) koordinációs feladatai körében
1. irányítja a jogszabályban meghatározott energiahatékonysági szakpolitikai intézkedések működését, ennek keretében az intézkedésekből elért eredményeket nyomon követi, az európai uniós célkitűzések mentén ellátja az intézkedésekhez kapcsolódó döntések meghozatalának előkészítését, ezek végrehajtását figyelemmel kíséri,
2. ellátja az energiahatékonyság és az energiatakarékosság ösztönzésére, az épületek energiahatékonyságát javító épületenergetikai programok megvalósítására, valamint az energiaszegénység mérséklésére vonatkozó döntések meghozatalának előkészítését, ezek végrehajtását figyelemmel kíséri,
3. kapcsolatot tart a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében a hazai és nemzetközi társadalmi, szakmai szervezetekkel, szövetségekkel, oktatási és kutatási intézetekkel, kamarákkal, továbbá képviseli és érvényre juttatja az energiahatékonyságra vonatkozó szakmai követelményeket a különböző közigazgatási, szakmai és társadalmi fórumokon,
4. részt vesz a feladatkörébe tartozó ügyek támogatási konstrukcióihoz kapcsolódó bíráló és monitoring bizottságok munkájában, továbbá részt vesz a feladatkörébe tartozó ügyeket érintő tárcaközi- és munkabizottságok munkájában;
c) európai uniós és nemzetközi feladatai körében
1. a feladatkörébe tartozó ügyekben elkészíti az Európai Unió és a nemzetközi szervezetek részére a szakmai beszámolókat, tárgyalási álláspontokat, adatszolgáltatásokat, rész vesz a feladatkörébe tartozó nemzetközi és európai uniós intézmények munkájában,
2. gondoskodik a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében a nemzetközi, európai uniós és hazai jogszabályi kötelezettségeken alapuló jelentések elkészítéséről, továbbá azok elkészítéséhez szükséges adatok bekéréséről és benyújtásáról, elkészíti a szükséges kimutatásokat, közleményeket, előrejelzéseket, jelentéseket, adattartalmakat, továbbá kapcsolatot tart az illetékes irányító hatósággal, közreműködik az európai uniós és egyéb nemzetközi támogatások felhasználásához kapcsolódó javaslatok kidolgozásában,
3. részt vesz a feladatkörébe tartozó ügyeket érintő nemzetközi projektekben, a projektek előkészítésében, menedzselésében, a stratégiai partnerségi feladatok ellátásában, a nemzetközi, energiahatékonysággal kapcsolatos pályázati rendszerek, valamint a nemzetközi programokkal kapcsolatos tájékoztatási tevékenységben,
4. felel az energiahatékonysággal kapcsolatos nemzetközi szabályozás kialakítása érdekében az Európai Bizottság szakértői munkacsoportjaiban, továbbá a nemzetközi szervezetek, így különösen a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) munkájában történő részvételért, emellett delegálja a magyar partnert a CA-EED és a CA-EPBD konzorciumaiba, és figyelemmel kíséri a konzorciumok munkáját,
5. ellátja a feladat- és hatáskörébe tartozó európai uniós tagságból fakadó egyéb feladatokat;
d) funkcionális feladatai körében
1. kidolgozza az energiahatékonyság, valamint az energiatakarékosság fokozására és az energiaszegénység mérséklésére vonatkozó nemzeti stratégiákat, ezek alapján megtervezi a végrehajtást biztosító programokat, valamint figyelemmel kíséri azok megvalósulását,
2. közreműködik az épületenergetikai programok és épület-energiatakarékossági programok szakpolitikai tervezésében, azok végrehajtásában, ellenőrzésében,
3. a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyeket érintően javaslatot tesz az Európai Gazdasági Térség és a Norvég Finanszírozási Mechanizmusok munkájára, különös tekintettel az energiahatékonyság területére, valamint az ezekkel összefüggő építésgazdasági innovációra vonatkozó támogatási konstrukciók megtervezésére,
4. ellátja az energiatakarékosság, energiahatékonyság tárgykörében az energia- és más országstratégiák elkészítésében és végrehajtásában jelentkező minisztériumi feladatokat,
5. javaslatot tesz az energiahatékonyság ösztönzését érintő támogatási és egyéb nem finanszírozási típusú intézkedésekre, közreműködik azok végrehajtásában (operatív programok),
6. javaslatot tesz a közintézmények energiahatékonyságának javítására, az energiaköltségek csökkentésére irányuló intézkedésekre, valamint a központi kormányzati épületek irányelvben meghatározott célérték szerinti felújítására,
7. részt vesz az energiatakarékosság ösztönzésére vonatkozó támogatási konstrukciók bíráló és monitoring bizottsági munkájában,
8. részt vesz a feladatköréhez tartozó tárcaközi bizottságok, munkabizottságok munkájában, különös tekintettel az Energia Ellátás-biztonsági Munkacsoportra és az Energia-veszélyhelyzeti Operatív Törzsre,
9. gondoskodik a többéves pénzügyi keretterv (MFF) kidolgozásához, tervezéséhez kapcsolódóan a feladatkörét érintő feladatok ellátásáról (javaslattétel, hatáselemzés, hazai stratégiai dokumentumokkal történő összhang biztosítása), valamint közreműködik a vonatkozó operatív programok kidolgozásában és végrehajtásában,
10. közreműködik az üvegházhatású gázok kibocsátási jogosultságainak értékesítéséből származó bevételek allokálásának épületenergetikával és energiahatékonysággal összefüggő szakpolitikai tervezésében,
11. közreműködik az operatív programok energiahatékonyság ösztönzésére irányuló fejezetei tekintetében a szakmapolitikai felelős feladataiban, illetve részt vesz a programok kialakításában, akcióterveinek kidolgozásában, a pályázati kiírások véleményezésében, az értékelési és monitoring tevékenységben,
12. szakmai támogatást nyújt a feladatkörébe tartozó ügyeket érintően mintaprojektek előkészítésében, és figyelemmel kíséri azok megvalósulását, ellenőrzését,
13. elemzéseket készít, és javaslatokat fogalmaz meg a hazai gazdaság energiahatékonyságának javítása, nemzetközi versenyképességének növelése érdekében a Kormány részére, továbbá nyomon követi az energiahatékonysági piac működését,
14. közreműködik a NEKT, illetve a Nemzeti Energiastratégia energiahatékonysági vonatkozású részeinek felülvizsgálatában,
15. közreműködik a Modern Városok Program, a Magyar Falu Program, valamint egyes településfejlesztési programok feladat- és hatáskörből adódó, energiahatékonyságot és épületenergetikát érintő szakpolitikai véleményezésében;
e) egyéb feladatai körében közreműködik a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10c. cikkében rögzített derogációs támogatási mechanizmusból és a 10d. cikkében rögzített Modernizációs Alapból megvalósuló, a feladat- és hatáskörébe tartozó projektekkel kapcsolatos feladatok ellátásában.
I.11.4.2.3. Klímapolitikai Főosztály
A Klímapolitikai Főosztály
a) kodifikációs feladatai körében
1. felel a klímapolitika területéhez tartozó hazai szabályozásért, beleértve a mindenkor hatályos Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia végrehajtásához szükséges jogszabályok előkészítését, különösen a 2050-ig tartó dekarbonizációs útiterv végrehajtásához szükséges szabályozást,
2. felel a klímapolitika területéhez tartozó európai uniós feladatok ellátására vonatkozó szabályozásért, ideértve többek között
2.1. az Európai Unió emisszió-kereskedelmi rendszerére vonatkozó jogszabályokkal való összhang megteremtését, beleértve a piaci stabilitási tartalékhoz kapcsolódó szabályozást,
2.2. az üvegházhatású gázkibocsátási jogosultságok értékesítésére, az egységek nyilvántartására és kezelésére, valamint az értékesítési bevételek felhasználására vonatkozó szabályozást,
2.3. a fluortartalmú üvegházhatású gázokra vonatkozó szabályozást,
2.4. az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésére és bejelentésére, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információk nemzeti és uniós szintű bejelentésére szolgáló szabályozást,
2.5. az európai uniós klíma- és energiapolitikai keret végrehajtásához szükséges szabályozást a feladat- és hatáskörébe utalt területeken,
2.6. a földhasználathoz, a földhasználat-változáshoz és az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó üvegházhatású gázkibocsátásra és -elnyelésre vonatkozó szabályozást,
2.7. az üvegházhatású gázok kibocsátásának a 2030-ig, valamint 2050-ig terjedő időszakra szóló európai uniós kötelezettségvállalásoknak megfelelő szintre történő csökkentésére irányuló tagállami törekvésekre, valamint a tagállamok által kötelezően teljesítendő, az éghajlat-politikai fellépéshez hozzájáruló üvegházhatású gázkibocsátás csökkentések meghatározására vonatkozó szabályozást,
3. felel a klímapolitika területéhez tartozó nemzetközi szabályozásból – különösen az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményéből, a Párizsi Megállapodásból, valamint az ózonréteg védelméről szóló Bécsi Egyezményből és az ózonréteget lebontó anyagokról szóló Montreali Jegyzőkönyvből és annak Kigali Módosításából – fakadó hazai jogszabályalkotásért,
4. felel minden egyéb, az üvegházhatású gázokkal kapcsolatos vagy azt érintő nemzetközi szerződés, megállapodással kapcsolatos egyéb hazai klímapolitikai jogszabályok szakmai előkészítéséért az érintett főosztályok bevonásával,
5. előkészíti – a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében azok szakmai javaslata figyelembevételével – a klímapolitikai tárgyú jogszabályok megalkotására és módosítására vonatkozó előterjesztéseket,
6. felel a nemzetközi klímafinanszírozás hazai szabályozásáért, ideértve a vonatkozó nemzetközi szervezetekkel kapcsolatos szabályozási feladatokat;
b) koordinációs feladatai körében
1. felel a nemzetközi és európai uniós klímapolitikai döntések, jogszabályok hazai végrehajtásának, szakpolitikai keretei kialakításának és a végrehajtás ellenőrzésének megszervezéséért,
2. ellátja a feladatkörét érintő, a nemzetközi, európai uniós és hazai jogszabályi kötelezettségeken alapuló, valamint a klímapolitikai stratégiához kapcsolódó hazai, európai uniós és nemzetközi klímapolitikával kapcsolatos jelentések elkészítésével és benyújtásával kapcsolatos feladatokat, ennek körében gondoskodik a jelentésekhez szükséges adatok bekéréséről,
3. koordinálja a magyar részvételt az európai uniós intézmények klímapolitikához kapcsolódó tevékenységeiben, kutatási programjaiban,
4. koordinálja és felügyeli az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményhez kapcsolódó hazai feladatok végrehajtását,
5. gondoskodik a közép- és hosszú távú üvegházhatású gázkibocsátási előrejelzések, valamint a kapcsolódó szakpolitikák figyelembevételével végzett előrejelzések elkészítésének tárcaközi koordinációjáról,
6. közreműködik az üvegházhatású gázok kibocsátási jogosultságainak értékesítéséből származó bevételek esetén azok hazai adaptációs, mitigációs, szemléletformálási, valamint nemzetközi klímafinanszírozási célú felhasználásának szakpolitikai tervezésében,
7. közreműködik az üvegházhatású gázkibocsátási jogosultságok értékesítéséből származó bevételnek a minisztérium hatáskörébe utalt felhasználására vonatkozó szabályozás előkészítésében,
8. kialakítja és koordinálja a Tárcaközi Éghajlatvédelmi Munkacsoport működését,
9. koordinálja az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye alatt benyújtandó jelentések előkészítését,
10. koordinálja a Strukturális Reform Támogatási Program keretében megvalósuló hazai klímapolitikai tárgyú projekteket,
11. véleményezi a feladatkörét érintő kérdésekben a más szervek által közigazgatási egyeztetésre megküldött jogszabályok, szabványok és egyéb előterjesztések tervezeteit,
12. kapcsolatot tart a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében a hazai és nemzetközi társadalmi, szakmai szervezetekkel, szövetségekkel, oktatási és kutatási intézetekkel, kamarákkal, társtárcákkal és háttérintézményekkel,
13. koordinálja a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében a szemléletformálási programokat, illetve ezek fejlesztését és szervezését,
14. előkészíti és koordinálja a nemzeti éghajlatváltozási jelentések megjelenését és elősegíti az abban foglaltaknak a széles nyilvánossággal történő megismertetését,
15. részt vesz a klímapolitikával kapcsolatos hazai jogszabályok, tervek, stratégiák előkészítéséhez kapcsolódó egyeztetéseken;
c) nemzetközi és európai uniós feladatai körében
1. ellátja a klímapolitika területéhez tartozó nemzetközi és európai uniós feladatokat,
2. kialakítja a nemzetközi klímapolitikai tárgyalásokhoz kapcsolódó hazai álláspontokat, és részt vesz az európai uniós álláspont kialakításában és a nemzetközi klímapolitikai tárgyalásokon,
3. képviseli az éghajlatváltozással foglalkozó nemzetközi szervezetekben Magyarországot,
4. képviseli – a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében annak szakmai javaslata figyelembevételével – a fluortartalmú gázokkal foglalkozó nemzetközi szervezetekben Magyarországot,
5. részt vesz a nemzetközi klímapolitika területét érintő szerződések, támogatások, pályázatok előkészítésében és véleményezésében,
6. kialakítja és felülvizsgálja Magyarországnak a nemzetközi klímafinanszírozásban betöltött szerepéről szóló stratégiát,
7. képviseli Magyarországot egyéb, a feladatait érintő nemzetközi tárgyalásokon és egyéb rendezvényeken,
8. ellátja Magyarország képviseletét a Zöld Klíma Alap (GCF) döntéshozó testülete ülésein,
9. ellátja Magyarország képviseletét a Globális Zöld Növekedési Intézet (GGGI) döntéshozó testületében,
10. ellátja Magyarország képviseletét az OECD klímapolitikai érintettségű munkacsoportjaiban,
11. ellátja az európai uniós klímapolitikai döntések kialakításához kapcsolódó minisztériumi feladatokat,
12. kialakítja és képviseli a magyar álláspontot az éghajlatváltozással kapcsolatos európai uniós komitológiai munkában, összhangban az európai uniós és nemzetközi klímapolitikai tárgyalásokhoz kapcsolódó hazai állásponttal,
13. kialakítja és képviseli a magyar álláspontot az ózonréteg védelmével, valamint az F-gázokkal kapcsolatos európai uniós komitológiai munkában, összhangban az európai uniós és nemzetközi tárgyalásokhoz kapcsolódó hazai állásponttal,
14. előkészíti az európai uniós klímapolitikai és ózonréteg védelmét és F-gázokat érintő tárgyalásokhoz kapcsolódó hazai álláspontokat, és részt vesz az európai uniós klímapolitikai tárgyalásokon,
15. ellátja Magyarország képviseletét az Éghajlatváltozási Kormányközi Testületben (IPCC),
16. közreműködik a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10a. cikk (8) bekezdésében rögzített uniós Innovációs Alappal, a 10c. cikkében rögzített derogációs támogatási mechanizmussal és a 10d. cikkében rögzített Modernizációs Alappal kapcsolatos feladatok ellátásában,
17. közreműködik a magyar állam tulajdonába tartozó, az európai uniós és nemzetközi jog alapján keletkezett üvegházhatású gázkibocsátási jogosultságok értékesítésében, ideértve a projekt alapú kvótaértékesítést is, ezzel kapcsolatban részt vesz a potenciális kvótavásárlókkal tartandó egyeztetéseken, tájékoztatást nyújt a kvótabevételek felhasználását érintő hazai jogszabályokról és kötelezettségekről,
18. a magyar állam tulajdonába tartozó, az európai uniós és nemzetközi jog alapján keletkezett üvegházhatású gázkibocsátási jogosultságok értékesítése esetén előkészíti az adásvételi szerződés tervezetét a Közigazgatási Államtitkári Titkársággal együttműködésben,
19. az üvegházhatású gázkibocsátási jogosultságok értékesítésre vonatkozó megkötött szerződés esetén nyomon követi annak teljesülését, gondoskodik a szerződésből eredő feladatok végrehajtásáról;
d) funkcionális feladatai körében
1. ellátja a klímapolitika területéhez, valamint az ózonréteg védelméhez tartozó hazai feladatokat,
2. figyelemmel kíséri, illetve ellenőrzi a klímapolitikára vonatkozó nemzetközi és európai uniós döntések, jogszabályok, valamint a klímapolitikai stratégia és cselekvési tervei hazai végrehajtását,
3. figyelemmel kíséri a fluortartalmú gázok szabályozása vonatkozásában a nemzetközi és európai uniós döntések, jogszabályok végrehajtását, a kapcsolódó jogszabályok keletkezését, felülvizsgálatát, módosítását,
4. figyelemmel kíséri a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia megvalósítását szolgáló intézkedések végrehajtását, eredményességét, valamint javaslatot tesz ilyen intézkedések megtételére,
5. gondoskodik a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia felülvizsgálatairól, valamint végrehajtásának éves szintű ellenőrzéséről és a végrehajtásáról szóló beszámoló elkészítéséről,
6. a magyar állam nevében gondoskodik a kibocsátási jogosultságok európai uniós és nemzetközi elszámolásával kapcsolatos jelentések megtételéről,
7. nemzetközi és európai uniós jogi kötelezettségből adódó feladataihoz kapcsolódóan követi a nemzetközi ügyleti jegyzőkönyv, továbbá az európai uniós forgalmi jegyzék hazai működtetését,
8. figyelemmel kíséri a klímapolitikai tárgyú online piaci rendszerek szolgáltatásait, elemzési programokat, kutatásokat hazai, európai uniós és nemzetközi területen egyaránt,
9. kialakítja az érintett minisztériumokkal együttműködésben a közösségi erőfeszítés-megosztási jogi aktusok hatálya alá tartozó szektorokra vonatkozó karbonpiaci modelleket,
10. közreműködik a többéves pénzügyi keretterv (MFF) tervezésében, és gondoskodik az Igazságos Átmenet Alap (JTF) vonatkozásában a klímapolitikát érintő feladatkörébe tartozó feladatokról,
11. közreműködik a nemzetközi klímafinanszírozás támogatására létrehozott háttérintézmény működésének szakmai ellenőrzésében,
12. közreműködik a LIFE program az „Éghajlatváltozás mérséklése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás” alprogramjával kapcsolatos szakterületi, szakmai feladatok ellátásában, ellátja az alprogrammal kapcsolatosan a nemzeti kapcsolattartói feladatokat és az állandó bizottsági üléseken való képviseletet, valamint ellátja a szakmai kezelésébe utalt fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos szakpolitikai feladatokat,
13. ellátja az „Útiterv Magyarország utolsó szénrégiójának biztonságos, hatékony és alacsony széndioxid-kibocsátású átalakításához” című, LIFE19 IPC/HU/000009 – LIFE-IP North-HU-Trans azonosítószámú kiemelt projekt megvalósításával kapcsolatos szakpolitikai feladatokat,
14. részt vesz a klímapolitika területét érintő szerződések, támogatások, pályázatok előkészítésében és véleményezésében,
15. elősegíti a klímapolitikai szempontok érvényesülését más szakpolitikai intézkedésekben, stratégiákban,
16. figyelemmel kíséri az egyéb kormányzati ágazati stratégiák és cselekvési tervek összeegyeztethetőségét a klímapolitikai célokkal, azokról indokolt esetben értékelést készít és tájékoztatja a döntéshozókat,
17. a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében népszerűsítő és szemléletformálási tevékenységet lát el,
18. részt vesz a feladatköréhez tartozó tárcaközi bizottságok, munkabizottságok munkájában, beleértve az EKTB szakértői csoportjában való részvételt,
19. ellátja az éghajlatváltozással kapcsolatos hazai kutatási eredményekre vonatkozó adatok gyűjtését, rendszerezését,
20. kapcsolatot tart a kutatóhelyekkel és egyéb szakértőkkel, működteti a nemzeti IPCC szakértői egyeztető kört,
21. részt vesz az éghajlatváltozással kapcsolatos kutatásokkal foglalkozó eseményeken,
22. elősegíti az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó legfrissebb tudományos ismeretek beépülését a hazai klímapolitikai stratégiába és cselekvési tervekbe, valamint a döntéshozatalba,
23. közreműködik a NEKT klímapolitikai vonatkozású részeinek felülvizsgálatában,
24. közreműködik a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10c. cikkében rögzített derogációs támogatási mechanizmusból megvalósuló programokkal kapcsolatos feladatokban, valamint ellátja a 10d. cikkben rögzített Modernizációs Alapból megvalósuló és megvalósítandó programokkal kapcsolatos koordinációs feladatokat,
25. részt vesz az Európai Gazdasági Térség és a Norvég Alap finanszírozási mechanizmusok munkájában, különös tekintettel a klímapolitika területére, közreműködik az ezekkel összefüggő támogatási konstrukciók megtervezésében,
26. elkészíti a hazai jogszabályokban előírt beszámolókat a nemzetközi és európai uniós kvóták értékesítéséből származó bevételek felhasználása tekintetében,
27. közreműködik az operatív programok tervezése kapcsán a feladat- és hatáskörébe tartozóan, a klímapolitikát érintően a szakpolitikai felelős feladataiban, illetve részt vesz a programok kialakításában, akcióterveinek kidolgozásában, a pályázati kiírások véleményezésében, az értékelési és monitoring tevékenységben,
28. előkészíti a klímapolitikával kapcsolatos lakossági tájékoztató jelentéseket,
29. közreműködik a Modern Városok Program, a Magyar Falu Program, valamint egyes, településfejlesztési programok feladat- és hatáskörből adódó, klímapolitikát érintő szakpolitikai véleményezésében;
e) egyéb feladatai körében
1. ismeretterjesztés útján elősegíti a hazai éghajlatváltozással kapcsolatos kutatások eredményeként létrejövő innovációk térnyerését,
2. elősegíti az éghajlatváltozásra vonatkozó ismeretek közösségi médiafelületeken történő megismerésének lehetőségét,
3. elősegíti a magyarországi éghajlatváltozást értékelő tudományos éghajlatváltozási jelentések elkészítését,
4. a Kommunikációs Főosztállyal együttműködve és jóváhagyásával részt vesz a klímatudatos szemléletformálás elterjesztésében.
I.11.4.2.4. Nemzeti Klímavédelmi Hatóság
A Nemzeti Klímavédelmi Hatóság
a) kodifikációs feladatai körében
1. felel a feladatkörét érintő kérdésekben a más szervek által közigazgatási egyeztetésre megküldött jogszabályok, szabványok és előterjesztések tervezeteinek véleményezéséért,
2. felel a feladatkörét érintő kérdésekben tájékoztatások, útmutatások előkészítéséért és kiadásáért,
3. szakmai iránymutatásokkal felel a jogszerű és egységes joggyakorlat kialakulásának elősegítéséért,
4. a jogszerű és egységes joggyakorlat kialakulásának elősegítése érdekében a jogalkotásért felelős Klímapolitikai Főosztály felé szakmai javaslatokkal él az emisszió-kereskedelmi rendszerrel kapcsolatban,
5. a jogszerű és egységes joggyakorlat kialakulásának elősegítése érdekében a jogalkotásért felelős Energiahatékonysági Főosztály felé szakmai javaslatokkal él a fűtési és légkondicionáló rendszerek energetikai felülvizsgálatával kapcsolatban;
b) koordinációs feladatai körében
1. létrehozza, kezeli a klímagázt tartalmazó meglévő és újonnan telepített hűtőkörök azonosító kódrendszerét, kiadja a hűtőkör adatait és a nyilvántartásba vételt igazoló magyar nyelvű címkét elektronikus formában, kezeli a hűtőkörök nyilvántartására, címkézésére, kötelező szivárgásvizsgálatának elvégzésére és igazolására, hűtőköri beavatkozásokra, valamint a klímagázokra vonatkozó típusonként, fajtánként és a felhasználás jellege szerinti, illetve a klímagázok hazai kül- és belkereskedelmében, piacra helyezésében, ártalmatlanításában közreműködő, csak regisztrációra kötelezett vállalkozások nyilvántartását biztosító adatbázist és monitoring rendszert,
2. kezeli és működteti a Klímagáz adatbázist,
3. létrehozza, működteti és kezeli a képesített személyekre és képesített vállalkozásokra vonatkozó képzési, képesítési rendszereket, valamint a kapcsolódó adatbázist és monitoring rendszert,
4. jogszabály szerint ellátja a képesítésekre és képzésekre vonatkozó tájékoztató, tanácsadó és felvilágosító feladatokat,
5. a hazai és nemzetközi jelentéstételi kötelezettségek teljesítésével összefüggésben előkészíti a szükséges kimutatásokat, előrejelzéseket, jelentéseket, adattartalmakat,
6. figyelemmel kíséri és elemzi a klímagázokat tartalmazó vagy azzal működtetett alkalmazások felhasználására vonatkozó, valamint az üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységeket,
7. szakmai együttműködés keretében együttműködik más szervekkel, hatóságokkal és a társadalom, valamint a versenyszféra széles rétegeivel az éghajlatváltozás veszélyei és káros folyamatai elleni védelem szempontjainak meghatározásában és végrehajtásában,
8. kidolgozza és végrehajtja a Nemzeti Klímavédelmi Hatóságot illető díjbevételek ellenőrzésével, bevételezésével, kikényszerítésével kapcsolatos részletes hatósági feladatokat,
9. felülvizsgálja és aktualizálja az internetes honlapra kerülő, a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság feladatkörével kapcsolatos anyagokat és szolgáltatásokat,
10. elkészíti a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság éves jelentésének felügyeletidíj-bevételezésével összefüggő részét, ezen túlmenően, értékeléseket, elemzéseket készít a feladatainak magas szintű ellátásához, a díjfizetési rendszer rendszeres felülvizsgálatához, és ezzel kapcsolatban javaslatokkal él a jogalkotásért felelős Klímapolitikai Főosztály felé,
11. felügyeli az emisszió-kereskedelmi rendszer működését,
12. a vonatkozó jogszabály szerint ellátja a fűtési és légkondicionáló rendszerek energetikai felülvizsgálatával kapcsolatos feladatokat, ennek során együttműködik a Magyar Mérnöki Kamarával;
c) egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében
1. első fokon eljár a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló törvény, valamint a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal és az ózonréteget lebontó anyagokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet szerinti közigazgatási hatósági ügyekben, így különösen
1.1. kiállítja a klímagázokkal kapcsolatos tevékenység végzéséhez szükséges személyzeti képesítési és cégképesítési igazolást,
1.2. kiszabja a klímavédelmi bírságot, alkalmazza az egyéb jogkövetkezményeket,
1.3. vezeti a hatósági nyilvántartásokat,
1.4. biztosítja az elektronikus kapcsolattartást és ügyintézést az F-GÁZ ügyfél-azonosítóval rendelkező ügyfelek számára,
1.5. jogsértés esetén, illetve kérelemre eljár a személy- és cégképesítési ügyekben,
1.6. elbírálja a benyújtott mentességi kérelmeket, elutasítja vagy megfelelőségük esetében indokolással ellátott tagállami kérelmet készít, és benyújtja azokat az Európai Bizottság felé,
1.7. más hatóság hatáskörébe tartozó, de a klímagázokkal kapcsolatos tevékenységek végzéséhez szükséges egyéb jogszabályi kötelezettségek ellenőrzését ellátó szervek megkeresésére megindítja a szükséges eljárásokat,
1.8. polgári, szabálysértési és büntetőjogi eljárásokat kezdeményez, ellátja a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság által meghozott döntések ellen beérkező bírósági felülvizsgálatok esetében a perképviseletet,
1.9. az Európai Bizottság megkeresése esetén nyilatkozatot ad ki az auditori megfelelőségről a fluorozott szénhidrogének forgalombahozatali kvótaszabályozása kapcsán,
1.10. az Európai Bizottság megkeresése esetén hatósági nyilatkozatokat tesz a klímagázokkal kapcsolatos szabályozás végrehajtása területén,
1.11. kezeli az Európai Bizottság klímagázokkal kapcsolatos közleményeit, szabályzatait, tájékoztatóit, állásfoglalásait, továbbá elérhetővé teszi az ügyfelek számára,
1.12. dönt a hatósági címkézés egyéb formai követelményeiről,
1.13. hiteles formában kiadmányozza a képesítési igazolásokat azok más európai uniós tagállamban való felhasználása érdekében,
1.14. elismeri a más európai uniós tagállambeli képesítési jogosultságot,
1.15. nyilvántartja és kezeli az ózonréteget lebontó anyagokkal kapcsolatos kivételes tevékenységek végzését engedélyező, az Európai Bizottság által kiadott engedélyeket,
1.16. az Európai Bizottság előzetes tájékoztatásával egyedi kérelemre engedélyezi az ózonréteget lebontó anyagokról szóló, 2009. szeptember 16-i 1005/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1005/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet) szerinti szabályozott anyagok termelését, gyártását,
1.17. elbírálja az 1005/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti mentességi kérelmeket, azokat elutasítja, vagy megfelelőségük esetében indokolással ellátott tagállami kérelmet készít, és benyújtja az Európai Bizottság felé,
1.18. engedélyezi az 1005/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti metil-bromid létesítményben való felhasználását vagy más illetékes hatóság megkeresése esetén szakmai állásfoglalást készít,
1.19. felhatalmazza a vállalkozásokat az 1005/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben szabályozott kritikus felhasználási célokra szánt halonok tárolása céljából (halonbank),
1.20. engedélyezi az 1005/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 14. cikke szerinti termelési szintek túllépését a hazai ipari racionalizáció céljából,
1.21. kapcsolatot tart az üvegházhatású gázokkal tevékenységet végzőkkel,
2. ellátja a klímagázokkal kapcsolatos valamennyi tevékenység hatósági ellenőrzését és felügyeletét,
3. első fokon eljár az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló hatályos jogszabályokban meghatározott közigazgatási hatósági ügyekben, így különösen
3.1. vizsgálja a kibocsátási engedély iránt benyújtott kérelmeket, (kiadmányozásra) előkészíti és kiadmányozza a kibocsátási engedélyeket, eljár a kibocsátási engedély módosítása, visszavonásával kapcsolatos hatósági ügyekben, jóváhagyja és felülvizsgálja a légijármű-üzemeltetők által benyújtott nyomonkövetési tervet,
3.2. vizsgálja az éves kibocsátási jelentéseket, értékeli az engedélyesek bejelentéseit,
3.3. ellenőrzi a kibocsátási engedélyben és a nyomonkövetési tervben meghatározott előírások teljesítését, valamint az éves kibocsátási jelentéseket, azok jogszabályi megfelelését,
3.4. biztosítja az elektronikus kapcsolattartást és ügyintézést az ügyfelek számára,
3.5. vezeti a jogszabályban meghatározott nyilvántartásokat,
3.6. kiszabja a bírságot, alkalmazza az egyéb jogkövetkezményeket,
3.7. az emisszió-kereskedelmi rendszerrel összefüggő feladatok ellátása során tevékenységét érintően szükség szerint helyszíni ellenőrzést tart,
3.8. együttműködik az illetékes minisztériummal a PRTR létrehozása és működtetése kapcsán felmerülő nemzetközi jelentési, adatszolgáltatási kötelezettségek végrehajtásában, az ennek elősegítésére kifejlesztett informatikai rendszerek üzemeltetésében, továbbfejlesztésében,
4. ellátja a villamosenergia-termelők részére az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló
2012. évi CCXVII. törvény alapján történő derogációs kiosztás végrehajtási szabályairól szóló kormányrendelet alapján az Intelligens Hálózat Mintaprojekt vonatkozásában a támogatás kifizetésnek és felhasználásának ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat,
5. a hatósági ügyekkel összefüggésben tudomására jutott bűncselekmény gyanúja esetén feljelentés megtételét kezdeményezi,
6. ellátja az Európai Unió Emisszió-kereskedelmi Rendszerében a térítésmentes kibocsátási egységek kiosztásával kapcsolatos feladatokat,
7. ellátja a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10c. cikke szerinti derogáció 2021–2030-as időszakra vonatkozó kiosztással kapcsolatos feladatokat,
8. ellátja a fűtési és légkondicionáló rendszerek energetikai felülvizsgálatával kapcsolatos feladatokat;
d) funkcionális feladatai körében
1. szervezi a feladatkörében országosan végzett ellenőrzéseket,
2. szakmai felügyeletet gyakorol a feladatkörébe utalt ügykörök és tevékenységek tekintetében a képesített vállalkozások, tulajdonosok és üzemeltetők felett,
3. ellenőrzi a címkézési és forgalombahozatali követelményeket – ideértve a fluortartalmú üvegházhatású gázokról és a 842/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 12. cikk szerinti követelmények ellenőrzését is,
4. segíti más illetékes hatóságok ellenőrzési tevékenységét, biztosítja a képesítések helyzetére, valamint a klímagázok felhasználására vonatkozó adatokhoz való hozzáférést,
5. kapcsolatot tart fenn a társhatóságokkal és intézményekkel, szakterületén figyelemmel kíséri a jogszabályok alkalmazását, érvényesülését, munkakapcsolatot tart az Európai Unió tagországainak nemzeti tisztviselőivel, és részt vesz a klímagázokkal kapcsolatos tevékenység és az emisszió-kereskedelmi rendszer továbbfejlesztésére irányuló európai uniós tevékenységben,
6. koordinálja a fluorozott szénhidrogének európai uniós forgalombahozatali kvótarendszer adatbázishoz való hozzáférési jogosultság igénylését az illetékes magyar hatóságok számára, valamint főfelelősként ellátja az ezen adatbázishoz való hazai hozzáféréssel kapcsolatos feladatokat,
7. befogadja az Európai Bizottság felé benyújtandó forgalombahozatali mentességi kérelmet,
8. felügyeli a hazai emisszió-kereskedelmi rendszer működését, és ellátja az emisszió-kereskedelmi rendszer működtetésével kapcsolatos egyéb feladatokat,
9. ellátja a kibocsátási egység forgalmi jegyzék működtetésével és kezelésével járó feladatokat figyelemmel a hatályos jogszabályok rendelkezéseire, elvégzi a jogszabályban meghatározott allokációs feladatokat, ellátja a Kiotói Egyezmény végrehajtásával összefüggő, hatáskörébe utalt feladatokat,
10. ellátja a feladatkörébe tartozó, különösen a Klímagáz adatbázishoz kapcsolódó, az állami és európai uniós forrásból megvalósuló projektek előkészítését, megvalósításával kapcsolatos szakpolitikai feladatokat,
11. előkészíti a feladatkörét érintő kérdésekben az Európai Unió Kibocsátás-kereskedelmi Rendszerét érintő tájékoztatásokat, útmutatásokat, és gondoskodik azok érintettek részére történő közzétételéről, megküldéséről,
12. együttműködik az Európai Unió Kibocsátás-kereskedelmi Rendszerén belüli hitelesítő szervezetek akkreditációjával kapcsolatban felmerülő feladatok ügyében a Nemzeti Akkreditálási Hatósággal,
13. a hazai és nemzetközi jelentéstételi kötelezettségek teljesítésével összefüggésben a feladatköréhez tartozó ügyekben előkészíti a szükséges kimutatásokat, közleményeket, előrejelzéseket, jelentéseket, adattartalmakat,
14. ellátja a feladatkörét érintő, a nemzetközi, európai uniós és hazai jogszabályi kötelezettségeken alapuló jelentések elkészítésével kapcsolatos feladatokat, gondoskodik a jelentésekhez szükséges adatok bekéréséről és leadásáról,
15. a feladatköréhez tartozó ügyekben elkészíti az Európai Unió és a nemzetközi szervezetek részére a szakmai beszámolókat, adatszolgáltatásokat, részt vesz a feladatköréhez tartozó nemzetközi és európai uniós intézmények munkájában, munkacsoportjaiban,
16. szakmai együttműködés keretében együttműködik más szervekkel, hatóságokkal és a társadalom, valamint a versenyszféra széles rétegeivel az éghajlatváltozás káros hatásainak csökkentése és káros folyamatai elleni védelem érdekében,
17. a feladatkörét érintő kérdésekben közreműködik az európai uniós és nemzetközi klímapolitikai tárgyalásokhoz kapcsolódó hazai álláspontok kialakításában.
I.11.4.3. Az energiaátmenetért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek
I.11.4.3.1. Energiaátmenetért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság
Az Energiaátmenetért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság segíti az energiaátmenetért felelős helyettes államtitkár tevékenységének az ellátását, ennek keretében ellátja az
1. melléklet 73. §-ában rögzített titkársági feladatokat.
I.11.4.3.2. Nukleáris Energia Főosztály
a) kodifikációs feladatai körében
1. előkészíti – a jogharmonizációs kötelezettségek, valamint a nemzeti stratégiák alapján, tagállami jogkörben felmerülő – az atomenergiához kapcsolódó jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezetét, valamint az ezek megalapozásához szükséges szakmai anyagokat,
2. elkészíti az atomenergiát érintő döntések előkészítéséhez kapcsolódó hatásvizsgálatokat,
3. előkészíti a minisztérium atomenergiához kapcsolódó jogalkotási programját, továbbá az atomenergia témakörében a Kormány törvényalkotási programjára és munkatervére vonatkozó szakmai javaslatot,
4. ellátja az atomenergiát érintő tájékoztatási feladatok előkészítését;
b) funkcionális feladatai körében
1. biztosítja az energiaátmenetért felelős helyettes államtitkár, valamint az irányítása alá tartozó szervezetek feladatkörébe tartozó atomenergia tárgyú ügyekben a jogszerűséget,
2. előkészíti az atomenergia tárgyú döntéseket, figyelemmel kíséri végrehajtásukat,
3. közreműködik – a jogharmonizációs kötelezettségek, valamint a nemzeti stratégiák alapján, tagállami jogkörben felmerülő körben – az atomenergetikai tárgyú jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök megalapozásához szükséges szakmai anyagok kialakításában,
4. közreműködik az atomenergia békés célú felhasználásához kapcsolódó szabályozási tárgyú döntések előkészítésében,
5. kezdeményezi a tevékenységéhez kapcsolódóan jelentkező szakmai közreműködés igényének felmerülése esetén a megfelelő kompetenciával rendelkező főosztály, egyéb szerv, szervezet bevonását,
6. felel az atomenergia békés célú felhasználásának szempontjából kiemelt fontosságú területek folyamatos figyelemmel kíséréséért, indokolt esetben a szükséges intézkedések megtételének kezdeményezéséért, gondoskodik a minisztérium képviseletéről a nemzetközi szervezetekben,
7. közreműködik a Nemzeti Energia és Klímaterv (NEKT), illetve a Nemzeti Energiastratégia földgázipari, valamint a bányászati vonatkozású részeinek kialakításában és végrehajtásában,
8.32 jóváhagyásra felterjeszti a miniszter részére a KNPA-t érintő elemi költségvetést és – a Költségvetési Főosztály által megküldött – éves költségvetési beszámolót,
9. szakmailag előkészíti a miniszternek a KNPA-val kapcsolatos döntéseit,
10. előkészíti az Országos Atomenergia Hivatal részére az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos kormányzati és országgyűlési beszámolókhoz szükséges, az energiapolitikáért felelős miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó részanyagokat,
11. ellátja a radioaktív hulladékokkal és a kiégett fűtőelemekkel kapcsolatos kormányzati feladatokat,
12. figyelemmel kíséri az atomenergiával kapcsolatos kiemelt fontosságú – biztonsági, műszaki, társadalmi, nemzetközi – kérdéseket, fejleményeket, amelynek alapján kezdeményezi a szükséges intézkedés megtételét,
13. ellátja a Paksi Atomerőmű telephelyén létesülő új atomerőművi blokk (blokkok) megvalósításával kapcsolatos, az energiapolitikáért felelős miniszter feladat- és hatáskörébe utalt állami feladatokat,
14. ellátja a Paksi Atomerőmű további üzemidő-hosszabbításával kapcsolatos, az energiapolitikáért felelős miniszter feladat- és hatáskörébe utalt állami feladatokat,
15. ellátja a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel, az EU szakmai szervezeteivel, az OECD Nukleáris Energia Ügynökségével, továbbá az atomenergia békés célú alkalmazás területén működő más nemzetközi, regionális kormányközi és egyéb szervezetekkel kapcsolatos együttműködési és szakmai képviseleti feladatokat,
16. szakmailag előkészíti az atomenergia békés célú felhasználását érintő két- és többoldalú nemzetközi szerződéseket és tárcamegállapodásokat,
17. ellátja az atomenergia békés célú felhasználása területén folytatott kétoldalú együttműködéssel összefüggő feladatokat,
18. az Országos Atomenergia Hivatal megkeresésére részt vesz a nemzetközi egyezményekből és európai uniós tagságból fakadó jelentéstételi kötelezettségek teljesítésében,
19. közreműködik a Nemzeti Energia és Klímaterv (NEKT), illetve a Nemzeti Energiastratégia atomenergia vonatkozású részeinek kialakításában és végrehajtásában,
20. ellátja a miniszter rendelkezési jogába tartozó, KNPA-val összefüggő jogszabályban meghatározott és a miniszter hatáskörébe tartozó döntések előkészítését, ennek keretében a tervezési, beszámolási feladatok ellátásában, valamint a költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadás véleményezésében,
21. gondoskodik a KNPA-val kapcsolatos jogszabályok tervezeteinek előkészítéséről,
22. kialakítja a KNPA pénzeszközeinek szabályszerű felhasználásához szükséges eljárásjogi, szervezeti és módszertani környezetet (ide nem értve a számviteli szabályozást),
23. elkészíti a KNPA havi előirányzat-felhasználási és likviditási tervét, valamint megküldi a Magyar Államkincstár részére,
24. elvégzi a KNPA és a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: RHK Kft.) közötti finanszírozási keretszerződés, valamint az éves támogatási szerződések tervezetének előkészítését és jóváhagyásra történő előterjesztését,
25. nyilvántartja és kezeli az RHK Kft. által megkötött szerződéseket,
26. ellátja a KNPA-ból finanszírozandó tevékenységek közép- és hosszú távú terveinek és ezek részeként a befizetési kötelezettségekre vonatkozó javaslatoknak az előkészítését,
27. ellátja a KNPA-t érintő belső és külső ellenőrzésekhez kapcsolódó pénzügyi tárgyú adat- és információszolgáltatási feladatokat, ezzel összefüggésben intézkedési tervet készít, és felel annak nyomon követéséért,
28. ellátja a KNPA-ból finanszírozott – az éves költségvetési törvényben nevesített – feladatok ellenjegyzési, érvényesítési és utalványozási feladatait, valamint felel a pénzügyi teljesítések lebonyolításáért,
29. gondoskodik a KNPA követeléskezelésével kapcsolatos feladatok ellátásáról,
30. ellátja a KNPA Szakbizottságának működésével kapcsolatos döntés-előkészítési, ügyviteli és titkársági feladatokat,
31. ellátja a KNPA-ból az ellenőrzési és információs célú önkormányzati társulásoknak nyújtott támogatásokkal kapcsolatos feladatokat,
32. koordinálja a KNPA pénzügyi felhasználásával kapcsolatos, a minisztériumot érintő egyeztetési és előkészítési folyamatokat,
33. ellátja a KNPA költségvetési tervezésével, a beszámoló összeállításával összefüggő szakmai, valamint zárszámadási feladataival kapcsolatos feladatokat,
33a.33 ellátja a KNPA gazdasági vezetői feladatait,
34. nyilvántartja az RHK Kft. által megkötött szerződéseket,
35. pénzügyi szempontból felülvizsgálja az RHK Kft. közép- és hosszú távú tervét, ennek részeként a befizetési kötelezettségekre vonatkozó javaslatokat és a tárgyévi munkaprogramját;
36. pénzügyi szempontból megvizsgálja és jóváhagyásra felterjeszti az ellenőrzési és információs célú önkormányzati társulások támogatás felhasználási költségtervét a miniszter részére,
37. kapcsolatot tart a nukleáris létesítményekkel, hatóságokkal, kormányzati szervekkel, intézményekkel,
38. a szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan kezdeményezi és koordinálja az atomenergia szakterületén jelentkező feladatok ellátását a tevékenységgel érintett szervezetéknél.
c) európai uniós és nemzetközi feladatai körében
1. előkészíti az energiapolitikáért felelős helyettes államtitkár feladatkörébe tartozó, atomenergia tárgyú jogszabályokra vonatkozó jogharmonizációs javaslatokat,
2. szakmai szempontból véleményezi az európai uniós jogszabályok végrehajtásával, az európai uniós jogszabályok átültetésének elmulasztásával, valamint az Európai Unió intézményeitől érkező, atomenergia tárgyú megkeresésekre vonatkozó szakmai álláspontokat,
3. az atomenergia tekintetében részt vesz az európai uniós döntéshozatali eljárásokban, valamint a nemzetközi tárgyalásokon képviselendő tárgyalási álláspontok kialakításában és képviseletében,
4. az atomenergia tekintetében részt vesz az Európai Unió és más nemzetközi szervezet munkájában,
5. felelős a nemzetközi beruházási együttműködések elősegítéséért, közreműködik közös nemzetközi projektek kialakításában,
6. közreműködik az atomenergia területét érintő témakörökben a nemzetközi szerződések előkészítésében,
7. közreműködik az operatív programok feladat- és hatáskörébe tartozó atomenergia tekintetében a szakmapolitikai felelős feladataiban, illetve részt vesz a programok kialakításában, akcióterveinek kidolgozásában, részt vesz a pályázati kiírások véleményezésében, az értékelési és monitoring tevékenységben;
d) egyéb feladatai körében
1. szakmai szempontból véleményezi a más minisztériumok és egyéb szervek által előkészített jogszabálytervezeteket, illetve azokat tartalmazó kormány-előterjesztések tervezeteit,
2. előkészíti a minisztérium és a főosztály közreműködésével irányított szervek közötti szerződéseket,
3. a szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan kezdeményezi és koordinálja az atomenergia szakterületén jelentkező feladatok ellátását a tevékenységgel érintett szervezetéknél,
4. szakmailag előkészíti a szakterületét érintő együttműködési megállapodásokat.
I.11.4.3.3. Tervezési, Programozási és Innovációs Főosztály
a) koordinációs feladatai körében
1. koordinálja a nemzetközi jogszabályi kötelezettségen alapuló és az energiastratégiához kapcsolódó hazai, uniós és nemzetközi jelentések elkészítését, gondoskodik a jelentések leadásáról,
2. a feladat- és hatáskörébe tartozó európai uniós fejlesztéspolitikai ügyek tekintetében kapcsolatot tart az illetékes irányító hatóságokkal, az RRF Nemzeti Hatósággal és a fejlesztéspolitika elemzési, értékelési és monitoring rendszeréért felelős szakterülettel;
b) európai uniós és nemzetközi feladatai körében
1. részt vesz a NEKT tervezésével és monitoringjával összefüggő európai uniós szakértői munkacsoportok munkájában,
2. közreműködik az OECD, a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) és más energia- és klímapolitikai elemzési műhelyekhez kapcsolódó előkészítő munkában, a szakmai álláspontok kialakításában,
3. hatáskörét érintően közreműködik a nemzetközi beruházási együttműködésekben, valamint a nemzetközi energetikai infrastruktúra projektek kialakításában,
4. képviseli a minisztériumot a hidrogénpolitikai tárgyú európai uniós és nemzetközi munkacsoportokban, szakértői testületekben és fórumokon,
5. közreműködik a transzeurópai energiaipari infrastruktúrát érintő tevékenységekben, mely keretében közreműködik az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) Energia programjával összefüggő feladatokban képviselve a magyar érdekeket, valamint részt vesz az európai uniós közös európai érdekeket szolgáló fontos projektekkel (IPCEI) kapcsolatos feladatok ellátásában,
6. részt vesz a Central and South Eastern Europe Connectivity (CESEC) együttműködésben, a földgáz és villamos energia projektek megvalósítása terén,
7. közreműködik az európai uniós fejlesztéspolitikai programok, illetve a többéves pénzügyi keretterv (MFF) kidolgozásában, tervezésében és megvalósításában az energiapolitikát érintő szakmai feladatok tekintetében,
8. stratégiai érintettségű témákban szakmai támogatást nyújt a nemzetközi tárgyalásokon és az európai uniós döntéshozatalban képviselendő tárgyalási álláspontok kialakításához,
c) funkcionális feladatai körében:
1. kidolgozza és meghatározott időközönként felülvizsgálja a Nemzeti Energiastratégiát, és ellátja a monitoring tevékenységet,
2. felelős az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról, valamint a 663/2009/EK és a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 94/22/EK, a 98/70/EK, a 2009/31/EK a 2009/73/EK, a 2010/31/EU, a 2012/27/EU és a 2013/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2009/119/EK és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról, továbbá az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján a NEKT elkészítéséért és felülvizsgálatáért a szakpolitikai főosztályok által biztosított szakterületi információk és iránymutatások mellett,
3. stratégiai keretet nyújt és szükség esetén felülvizsgálja a Magyarország 2050-re vállalt klímasemlegességének elérését célzó intézkedéseket,
4. felel a hazai hidrogén szakpolitika kidolgozásáért és megvalósításáért,
5. figyelemmel kíséri a nemzetközi energiapolitikai és energiastratégiai döntéseket, valamint az infrastruktúra projektek előrehaladását,
6. képviseli az energiastratégiai és az energiapolitikai ágazatot a más minisztériumok és egyéb szervek által készített ágazati politikák kidolgozása során,
7. felel az alternatív meghajtású járművek elterjedését szolgáló fejlesztési koncepció kidolgozásáért,
8. stratégiai és átfogó elemzéseket, modellszámításokat készít az energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkár részére,
9. elkészíti a feladatkörbe tartozó szakpolitikai jelentéseket,
10. a kohéziós politika, továbbá a Nemzeti Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv tekintetében ellátja az energia- és klímapolitikát érintő szakterületi felelősségből adódó szakpolitikai képviseleti feladatokat az illetékes főosztályok bevonásával,
11. a stratégiai célkitűzések mentén ellátja az energiaszektor fejlesztését, modernizációját és dekarbonizációját segítő célelőirányzatok, valamint a zöldítési célú egyéb hazai és nemzetközi források szakpolitikai tervezését, fejlesztési koncepció kialakítását az illetékes főosztályok bevonásával,
12. közreműködik az üvegházhatású gázok kibocsátási jogosultságainak értékesítéséből származó bevételek esetén azok energia- és klímapolitikai célú felhasználásának szakpolitikai tervezésében,
13. az európai uniós fejlesztéspolitikai ügyekben ellátja az energia- és klímapolitikai tervezési, programozási és monitoring feladatokat,
14. koordinálja az RRF tervezését és megvalósítását az energia- és klímapolitikai területen,
15. felel a hidrogén vezetékes szállítására, tárolására, elosztására és hasznosítására vonatkozó szabályozás előkészítéséért, valamint a kapcsolódó témakörökben érintett kormányzati és szakmai társadalmi szervekkel való egyeztetésért,
16. közreműködik – a jogharmonizációs kötelezettségek, valamint a nemzeti stratégiák alapján, tagállami jogkörben felmerülő – a földgáz- és távhőszektorhoz, a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséhez, az üzemanyagok minősítéséhez és forgalmazásához kapcsolódó, valamint a földgáz biztonsági készletezéséhez kapcsolódó jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezetei előkészítésében, az azokhoz szükséges elemzések, számítások és modellezések elkészítésében,
17. elvégzi az energetikai tárgyú innovációs javaslatok elemzését, validálását.
I.11.4.3.4. Geotermia és Ásványvagyon Főosztály
a) kodifikációs feladatai körében
1. előkészíti – a jogharmonizációs kötelezettségek, valamint a nemzeti stratégiák alapján, tagállami jogkörben felmerülő – a bányászathoz és a távhőszektorhoz kapcsolódó jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezetét, valamint az ezek megalapozásához szükséges szakmai anyagokat,
2. elkészíti a távhőszabályozást érintő, a bányászati tárgyú döntések előkészítéséhez kapcsolódó hatásvizsgálatokat,
3. előkészíti a minisztérium bányászati tárgyú és a távhőszektorhoz kapcsolódó jogalkotási programját, továbbá munkatervére vonatkozó szakmai javaslatot,
4. ellátja a távhőszabályozást érintő tájékoztatási feladatok előkészítését;
b) funkcionális feladatai körében
1. biztosítja az energiaátmenetért felelős helyettes államtitkár, valamint az irányítása alá tartozó szervezetek feladatkörébe tartozó a bányászati tárgyú ügyekben a jogszerűséget,
2. előkészíti a távhőszabályozási, valamint a bányászati tárgyú döntéseket, figyelemmel kíséri végrehajtásukat,
3. közreműködik – a jogharmonizációs kötelezettségek, valamint a nemzeti stratégiák alapján, tagállami jogkörben felmerülő körben – a bányászathoz és távhőszektorhoz kapcsolódó jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök megalapozásához szükséges szakmai anyagok kialakításában,
4. közreműködik az energiaszabályozási tárgyú döntések előkészítésében,
5. kidolgozza a bányászati koncessziós politikát, felel a bányászati koncessziókkal összefüggő döntések előkészítéséért, ennek keretében a kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv részére adatszolgáltatást teljesít a koncessziós pályázati kiírásokhoz, a koncessziós szerződésekhez, támogatja a koncessziós pályázatokat értékelő Bíráló Bizottság munkáját, és gyakorolja a koncessziós szerződés teljesítésével, végrehajtásával és ellenőrzésével kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket,
6. felel a bányabezárással és a korábbi állami szénbányászati tevékenységből eredő tájrendezéssel kapcsolatos állami kötelezettségből a minisztériumra háruló feladatok ellátásáért, felel a bányajáradékkal, az ásványvagyon-gazdálkodással, a földtani kutatással összefüggő döntések előkészítéséért,
7. ellátja a bányászati szabályozást érintő tájékoztatási feladatok előkészítését,
8. kezdeményezi a tevékenységéhez kapcsolódóan jelentkező szakmai közreműködés igényének felmerülése esetén a megfelelő kompetenciával rendelkező főosztály, egyéb szerv, szervezet bevonását,
9. közreműködik a Nemzeti Energia és Klímaterv (NEKT), illetve a Nemzeti Energiastratégia földgázipari, valamint a bányászati vonatkozású részeinek kialakításában és végrehajtásában,
10. közreműködik a Modern Városok Program, a Magyar Falu Program, valamint egyes, településfejlesztési programok minisztériumot érintő, a geotermiához és távhőszektorhoz kapcsolódó tématerület esetén a szakpolitikai véleményezésében,
11. javaslatot tesz a feladatkörét érintően a Svájci–Magyar Együttműködési Program, különös tekintettel a bányászatot, geotermiát és távhőszektort érintő támogatási konstrukciók megtervezésére,
c) európai uniós és nemzetközi feladatai körében
1. előkészíti az energiaátmenetért felelős helyettes államtitkár feladatkörébe tartozó, távhőszabályozási, bányászati, tárgyú jogszabályokra vonatkozó jogharmonizációs javaslatokat,
2. szakmai szempontból véleményezi az európai uniós jogszabályok végrehajtásával, az európai uniós jogszabályok átültetésének elmulasztásával, valamint az Európai Unió intézményeitől érkező, távhőszabályozási és bányászati tárgyú megkeresésekre vonatkozó szakmai álláspontokat,
3. a távhőszabályozás és a bányászat – különös tekintettel a geotermia területét–tekintetében részt vesz az európai uniós döntéshozatali eljárásokban, valamint a nemzetközi tárgyalásokon képviselendő tárgyalási álláspontok kialakításában és képviseletében,
4. a távhőszabályozás és a bányászat tekintetében részt vesz az Európai Unió és más nemzetközi szervezet munkájában,
5. felelős a nemzetközi beruházási együttműködések elősegítéséért, közreműködik közös nemzetközi projektek kialakításában,
6. közreműködik a távhőszabályozás és a bányászat területét érintő témakörökben a nemzetközi szerződések előkészítésében,
7. közreműködik az operatív programok feladat- és hatáskörébe tartozó távhőszektor, és bányászat (különös tekintettel a geotermiára) tekintetében a szakmapolitikai felelős feladataiban, illetve részt vesz a programok kialakításában, akcióterveinek kidolgozásában, részt vesz a pályázati kiírások véleményezésében, az értékelési és monitoring tevékenységben;
d) egyéb feladatai körében
1. szakmai szempontból véleményezi a más minisztériumok és egyéb szervek által előkészített jogszabálytervezeteket, illetve azokat tartalmazó kormány-előterjesztések tervezeteit,
2. előkészíti a minisztérium és a főosztály közreműködésével irányított szervek közötti szerződéseket,
3. a szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan kezdeményezi és koordinálja a bányászat szakterületén jelentkező feladatok ellátását a tevékenységgel érintett szervezetéknél,
4. a bányászat területén szakmai kapcsolatot tart, együttműködik a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságával, és figyelemmel kíséri annak tevékenységét. Javaslatot tesz a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága részére a bányászat vonatkozásában vezetett nyilvántartások adattartalmára, és a miniszter ezzel kapcsolatos feladataival összefüggésben igénybe veszi azokat,
5. szakmailag előkészíti a szakterületét érintő együttműködési megállapodásokat.
I.11.5.34 A víziközmű-ágazatért felelős államtitkár által irányított szervezeti egységek
I.11.5.0.1. Víziközmű-ágazatért Felelős Államtitkári Kabinet
A Víziközmű-ágazatért Felelős Államtitkári Kabinet segíti a víziközmű-ágazatért felelős államtitkár jogszabályban és közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott tevékenységének az ellátását.
I.11.5.0.1.1. Víziközmű-ágazatért Felelős Államtitkári Titkárság
A Víziközmű-ágazatért Felelős Államtitkári Titkárság segíti a víziközmű-ágazatért felelős államtitkár kabinetfőnöke tevékenységének az ellátását, ennek keretében ellátja az
1. melléklet 73. §-ában rögzített titkársági feladatokat.
I.11.5.1. A víziközmű-ágazatért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek
I.11.5.1.1. Víziközmű-ágazatért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság
1. A Víziközmű-ágazatért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság segíti a víziközmű-ágazatért felelős helyettes államtitkár tevékenységének az ellátását, ennek keretében ellátja az
1. melléklet 73. §-ában rögzített titkársági feladatokat.
2. A Víziközmű-ágazatért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság koordinációs feladatai körében koordinálja a víziközmű-szolgáltatásért való felelősségére figyelemmel hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében a szemléletformálási programokat, illetve ezek fejlesztését és szervezését.
I.11.5.1.2. Víziközmű Fejlesztési és Projekt Főosztály
A Víziközmű Fejlesztési és Projekt Főosztály
a) kodifikációs feladatai körében
1. szakmailag előkészíti a miniszter mint a Kormány víziközmű-szolgáltatásért felelős tagjának hatáskörébe tartozó szabályozásokat, így különösen a víziközmű-szolgáltatás közszolgáltatási tevékenységről, valamint a víziközmű-szolgáltatáshoz és a víziközmű-működtetéshez kapcsolódó gazdálkodói tevékenység szabályozásáról szóló jogszabályokat, közjogi szervezetszabályozó eszközöket,
2. szakmailag véleményezi a Belügyminisztérium által a víziközmű-szolgáltatás gazdálkodói tevékenységen kívüli szabályozásáról készített előterjesztéseket, és részt vesz azok egyeztetésében,
3. felel a feladatkörébe tartozó előterjesztések, jelentések, tájékoztatók előkészítéséért;
b) koordinációs feladatai körében
1. a Víziközmű Szolgáltatáskoordinációs Főosztállyal együttműködve biztosítja a minisztérium részvételét a víziközmű-szolgáltatásért való felelőssége körében a települési önkormányzatok, a fogyasztók érdekvédelmi szerveivel való szakmai kapcsolattartásban, valamint a szakmai érdekvédelmi szervezetekkel;
c) európai uniós és nemzetközi feladatai körében
1. felel az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló, 1993. november 3-i 98/83/EK tanácsi irányelv felülvizsgálatával és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátásáért, együttműködve az érintett társminisztériumokkal,
2. részt vesz a szakmai főosztályokkal együttműködve az európai uniós döntéshozatali eljárásokban képviselendő tárgyalási álláspont kialakításában és képviseletében,
3. felel a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (a továbbiakban: KEHOP) 2. prioritási tengely tekintetében a 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló
272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet] 18. §-ában meghatározott feladatok ellátásáért, és ellátja a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz (a továbbiakban: KEHOP Plusz) keretében a víziközmű-szolgáltatás tekintetében a szakpolitikai felelős feladatait egyaránt, a 2021–2027 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló
256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet 26–27. §-ában meghatározottak szerint,
4. ellátja az Európai Unió 2021–2027 közötti többéves pénzügyi keretének tervezésével és végrehajtásával összefüggő víziközmű-szolgáltatást érintő szakpolitikai feladatokat,
5. részt vesz az Építési és Közlekedési Minisztérium bevonásával az Európai Unió vagy a nemzetközi szervezet felé vállalt kötelezettséggel összefüggő, KEHOP, illetve KEHOP Plusz terhére finanszírozott szennyvízelvezetési és -tisztítási, ivóvízminőség-javító, valamint víziközmű-szolgáltatás ellátásbiztonságát és hatékonyságát javító beruházásokkal összefüggő feladatok megvalósításában,
6. kapcsolatot tart a feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi ügyek tekintetében az illetékes irányító hatósággal, közreműködik az európai uniós és egyéb nemzetközi támogatások felhasználásához kapcsolódó javaslatok kidolgozásában;
d) a szennyvízelvezetési és -tisztítási, az ivóvízminőség-javító, valamint a víziközmű-szolgáltatás ellátásbiztonságát és hatékonyságát javító beruházásokkal összefüggésben az európai uniós tagságból adódó, valamint más nemzetközi szervezet felé vállalt kötelezettségek megvalósításának folyamatos koordinációjával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat lát el, úgymint
1. fenntartja, és szükség szerint felülvizsgálja a projektkoordinációs feladatainak infrastrukturális feltételrendszerét, ezzel kapcsolatosan közreműködik jogszabályjavaslatok, illetve jogszabály-módosítások kidolgozásában,
2. együttműködik a szennyvízelvezetési és -tisztítási, az ivóvízminőség-javító, valamint a víziközmű-szolgáltatás ellátásbiztonságát és hatékonyságát javító beruházások tekintetében hatáskörrel rendelkező irányító hatósággal, továbbá az Építési és Közlekedési Minisztériummal,
3. részt vesz a szennyvízelvezetési és -tisztítási, az ivóvízminőség-javító, valamint a víziközmű-szolgáltatás ellátásbiztonságát és hatékonyságát javító beruházásokkal összefüggésben a kormányzati beavatkozások kidolgozásában,
4. koordinálja a derogációs határidővel érintett, KEHOP támogatással még nem rendelkező agglomerációk beruházásainak projektként történő megindítását,
5. nyomon követi az Európai Unió vagy más nemzetközi szervezet felé vállalt, a szennyvízelvezetési és -tisztítási, valamint ivóvízminőség-javító beruházásokhoz kapcsolódó kötelezettségek végrehajtását az irányító hatóság illetékes szervezeti egységével együttműködve,
6. folyamatosan elemzi az önkormányzatok európai uniós és hazai forrásból megvalósuló beruházásaival összefüggésben felmerülő problémákat, szükség esetén intézkedési tervet dolgoz ki, amely alapján a beruházások végrehajtását akadályozó problémák egyértelműen és rövid idő alatt beazonosíthatók, és ennek megfelelően (további) intézkedés szükségessége megállapítható,
7. a beruházások végrehajtását akadályozó problémák beazonosítását követően beavatkozást kezdeményez az arra kizárólagosan feljogosított szervezetnél,
8. a beruházások végrehajtását akadályozó problémák beazonosítását követően (további) kormányzati intézkedéseket, jogszabály-módosításokat, jogszabálytervezeteket készít elő, kezdeményezi a nem megfelelően előrehaladó projektek Kormány általi saját hatáskörbe vonását,
9. a szennyvízelvezetési és -tisztítási, az ivóvízminőség-javító, valamint a víziközmű-szolgáltatás ellátásbiztonságát és hatékonyságát javító beruházásokkal összefüggésben kapcsolatot tart a támogatási konstrukció szakmai tartalmában érintett minisztériummal, különös tekintettel a Belügyminisztériumra,
10. a szennyvízelvezetési és -tisztítási, az ivóvízminőség-javító, valamint a víziközmű-szolgáltatás ellátásbiztonságát és hatékonyságát javító beruházásokkal összefüggésben kapcsolatot tart az érintett önkormányzatokkal, kedvezményezettekkel,
11. együttműködik a társfőosztályokkal a szennyvízelvezetési és -tisztítási, valamint ivóvízminőség-javító beruházások derogációs határidőre történő megvalósításának érdekében,
12. eleget tesz az ivóvízminőség-javító beruházásokkal kapcsolatos éves jelentéstételi kötelezettségének;
e) egyéb feladatai körében
1. felel a nemzetközi beruházási együttműködések elősegítéséért, közreműködik közös nemzetközi projektek kialakításában,
2. részt vesz a víziközmű-szolgáltatásért való felelőssége körében a települési önkormányzatok, a fogyasztók érdekvédelmi szerveivel való szakmai kapcsolattartásban, valamint a szakmai érdekvédelmi szervezetekkel,
3. felel a minisztérium hatáskörébe tartozó, víziközmű-szolgáltatásokhoz kapcsolódó árszabályozási feladatok ellátásáért,
4. részt vesz a víziközmű-szolgáltatást érintő kormányzati programok, mintaprojektek előkészítésében,
5. felel a víziközmű-szolgáltatás biztonságos feladatellátása szempontjából kiemelten fontos területek figyelemmel kíséréséért, indokolt esetben a szükséges intézkedések megtételének kezdeményezéséért,
6. a Víziközmű Szolgáltatáskoordinációs Főosztály közreműködésével a víziközmű-szolgáltatás területén szakmai kapcsolatot tart a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatallal, és figyelemmel kíséri annak tevékenységét. Javaslatot tesz a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal részére a víziközmű-szolgáltatás vonatkozásában vezetett nyilvántartások adattartalmára, és a miniszter ezzel kapcsolatos feladataival összefüggésben igénybe veszi azokat,
7. szakmai, gazdaságossági, hatékonysági összesítéseket és elemzéseket készít a víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos szabályozás, az ezzel kapcsolatos díjak rendszere vonatkozásában, valamint az éves költségvetéssel való kapcsolatukkal összefüggésben, továbbá e hatásköre gyakorlásával összefüggésben részt vesz a költségvetési és zárszámadási tervezetek előkészítésében és véleményezésében,
8. ellátja a feladat- és hatáskörébe tartozó területek fejlesztésével, szolgáltatásaival összefüggő feladatokat,
9. részt vesz a víziközművek vonatkozásában – az érintett társminisztériumokkal (Belügyminisztérium, Pénzügyminisztérium, Építési és Közlekedési Minisztérium, Miniszterelnökség) közösen – a derogációs határidővel érintett feladatok szabályozásának és intézkedési terveinek kidolgozásában, szükség szerint ezek végrehajtásának ellenőrzésében,
10. részt vesz a KEHOP és a megvalósítását szolgáló pályázati rendszer kidolgozásában – különös tekintettel a Települési vízellátás, szennyvízelvezetés és -tisztítás, szennyvízkezelés fejlesztése prioritási tengelyre –, ennek keretén belül átülteti a meglévő indikátor- és értékelési rendszert a hazai forrásrendszerre a fejlesztések hatékonyságának, eredményességének objektív mérése érdekében; egységesen alkalmazható, mérhető mutatókat határoz meg a következő pénzügyi ciklus vonatkozásában, együttműködve az irányító hatósággal, és ellátja ezen feladatokat a 2021–2027 programozási időszakban a KEHOP Plusz keretében,
11. a víziközmű-szolgáltatás területén együttműködik és szakmai kapcsolatot tart fenn az Építési és Közlekedési Minisztériummal, és ellátja a szakmai irányítással kapcsolatos tevékenységet,
12. a Víziközmű Szolgáltatáskoordinációs Főosztály közreműködésével felelős a többségi állami tulajdonban álló víziközmű gazdasági társaságok szakmai irányításáért,
13. a Víziközmű Szolgáltatáskoordinációs Főosztállyal együttműködik a víziközmű szakterülethez kapcsolódó stratégiák kidolgozásában és fejlesztésében,
14. részt vesz a Svájci, az Európai Gazdasági Térség és a Norvég Alap finanszírozási mechanizmusok víziközmű-szolgáltatás területét érintő munkájában, közreműködik az ezekkel összefüggő támogatási konstrukciók megtervezésében,
15. részt vesz a Modern Városok Program keretében a szakterületi illetékességébe tartozó véleményezési feladatok ellátásában.
I.11.5.1.3. Víziközmű Szolgáltatáskoordinációs Főosztály
A Víziközmű Szolgáltatáskoordinációs Főosztály
a) a víziközmű-ágazatért felelős helyettes államtitkár irányítása alá tartozó főosztályok feladatkörébe tartozó támogatásokhoz kapcsolódó ellenőrzési feladatok körében
1. közreműködik a közbeszerzési és versenyeztetési eljárások nyerteseivel kötött szolgáltatás megrendelési szerződések kidolgozásában,
2. gondoskodik a szolgáltatásmegrendelési elszámoláshoz kapcsolódó eljárásrendek, formanyomtatványok (jelentések) elkészítéséről, aktualizálásáról, a nyomtatvány honlapon történő elérhetőségéről,
3. működteti a szolgáltatásmegrendelési elszámoláshoz kapcsolódó eljárásrendek által meghatározott elszámolási, igazolási folyamatokat,
4. ellátja a szolgáltatásmegrendelési szerződésekkel kapcsolatos elszámolási, dokumentumalapú feladatokat, a jelentések teljességi, tartalmi, számszaki, formai és szakmai szempontból történő ellenőrzését,
5. kiállítja a szolgáltatásmegrendelés tárgykörébe eső teljesítési igazolásokat, ellátja a nyilvántartási, számítási feladatokat,
6. nyomon követi a szerződő partnerek kifizetési kérelmeit, kiszűri a szabálytalan kifizetési kérelmeket (követeléseket),
7. előkészíti a szerződött partnerek részéről érkező megkeresések, kérdések megválaszolását,
8. gondoskodik a helyszíni ellenőrzések eljárásrendjének előkészítéséről,
9. felel az ellenőrzéshez szükséges dokumentáció elkészítéséért, a dokumentációs rendszer működtetéséért és az ellenőrzési folyamat nyilvántartásáért, ellenőrzési jelentések készítéséért,
10. az ellenőrzési folyamat nyilvántartásán belül az ellenőrzések megállapításaira tett intézkedések teljesülését nyomon követi,
11. az ellenőrzésekről folyamatos nyilvántartást vezet,
12. az ellenőrzésekhez kapcsolódó objektív, célhoz kötött, dokumentált vizsgálatokat folytat,
13. összeállítja a feladatkörébe tartozó előirányzat terhére kifizetett támogatásokkal kapcsolatos éves ellenőrzési tervet, valamint folyamatosan vizsgálja az éves ellenőrzési terv aktualitását, szükség szerint javaslatot készít a módosítására,
14. felel a víziközmű-ágazatért felelős helyettes államtitkár irányítása alá tartozó főosztályok feladatkörébe tartozó támogatásokkal összefüggő, szükség szerinti helyszíni ellenőrzések lefolytatásáért;
b) pénzügyi feladatai körében felel a víziközmű-ágazatért felelős helyettes államtitkár irányítása alá tartozó főosztályok feladatkörébe tartozóan felelős
1. a támogatásokra vonatkozó pénzügyi kontrolling rendszer működtetéséért, kötelezettségvállalásainak folyamatos analitikus nyilvántartásáért,
2. a támogatásokra vonatkozó statisztikák, előterjesztések, terv-tény kimutatások, kontrolling jelentések időszakos elkészítéséért, az érintettek részére történő adatszolgáltatásokért,
3. a szolgáltatásmegrendelési szerződések teljesítésének vonatkozásában beérkezett bizonylatok ellenőrzéséért, rögzítéséért, pénzügyi rendezésének előkészítéséért,
4. a támogatásokkal kapcsolatos ügyintézést igénylő bizonylatok, megkeresések ügyében történő eljárásért, az esetlegesen tévesen kiállított bizonylatok visszaküldéséért, hiányzó dokumentumok bekéréséért,
5. az előirányzat pénzügyi felhasználásának nyomon követéséért, keretek figyeléséért, a társfőosztályokkal történő koordinálásáért, valamint részt vesz szakmai feladat- és hatáskörét érintően a víziközmű-ágazatért felelős helyettes államtitkár szakmai kezelésébe tartozó előirányzattal kapcsolatos szakmai kezelői és koordinációs feladatok ellátásában,
6. a költségvetési zárszámadáshoz kapcsolódóan a fejezetet érintő részek összeállításáért, a havi tárcaprognózis elkészítésének koordinálásáért,
7. a szerződéskötést követő és az elszámolásokat érintő kifizetést követő adatszolgáltatás teljesítéséért a NAV részére a vonatkozó szabályozás alapján,
8. a NAV Központi Irányításával történő kapcsolattartásért az elszámolásokhoz kapcsolódó adatszolgáltatások teljesítése érdekében;
c) támogatási feladatai körében
1. ellátja a víziközmű-ágazatért felelős helyettes államtitkár irányítása alá tartozó főosztályok feladatkörébe tartozó, támogatási döntéssel rendelkező kérelmek alapján a támogatási szerződések, támogatói okiratok előkészítését, véleményeztetését, jogi és pénzügyi ellenjegyzésre előkészítését, valamit szakmai vezető által történő aláíratását,
2. ellátja a támogatásokhoz beérkező szakmai és pénzügyi beszámoló ellenőrzését,
3. ellátja a költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzésével, a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszakövetelésével és a projektek zárásával kapcsolatos végrehajtási feladatokat,
4. részt vesz a támogatásokhoz kapcsolódó szakmai kapcsolattartásban, a beérkező, támogatással kapcsolatos kérdések megválaszolásában,
5. részt vesz a feladatokhoz kapcsolódó előterjesztések véleményezésében, szükség esetén módosításának kezdeményezésében,
6. szükség szerint részt vesz a beérkezett kérelmek szakmai vizsgálatában,
7. részt vesz a támogatások végrehajtásának nyomon követésében, bejelentési kötelezettségek ellenőrzésében;
d) koordinációs feladatai körében
1. a Víziközmű Fejlesztési és Projekt Főosztállyal együttműködve közreműködik a többségi állami tulajdonban álló víziközmű gazdasági társaságok szakmai irányításában,
2. a Víziközmű Fejlesztési és Projekt Főosztállyal együttműködve kapcsolatot tart a víziközmű-szolgáltatás területén működő szakmai szervezetekkel, valamint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatallal és a Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársasággal,
3. a Víziközmű Fejlesztési és Projekt Főosztállyal együttműködve biztosítja a minisztérium részvételét a víziközmű-szolgáltatásért való felelőssége körében a települési önkormányzatok, a fogyasztók érdekvédelmi szerveivel, valamint a szakmai érdekvédelmi szervezetekkel való szakmai kapcsolattartásban,
4. a Víziközmű Fejlesztési és Projekt Főosztállyal együttműködve kidolgozza és fejleszti a víziközmű szakterülethez kapcsolódó stratégiákat.
A minisztérium szervezeti egységei
|
A |
B |
|
I.11. Miniszter |
|
|
|
I.11.0.0.1. Miniszteri Kabinet
I.11.0.0.1.1. Titkársági Osztály |
|
I.11.1. Közigazgatási államtitkár |
I.11.1.0.1. Közigazgatási Államtitkári Titkárság
I.11.1.0.1.1. Titkársági Koordinációs Osztály
I.11.1.0.2. Ellenőrzési Főosztály
I.11.1.0.3. Társasági Portfólió Főosztály
I.11.1.0.3.1. Társasági Jogi Osztály
I.11.1.0.3.2. Társasági Üzletviteli Osztály
I.11.1. 0.3.3. Egyes Közműszolgáltatásokért Felelős Osztály
I.11.1.0.4. Humánpolitikai Főosztály
I.11.1.0.4.1. Munkaügyi Osztály
I.11.1.0.4.2. Humánigazgatási Osztály
I.11.1.0.4.3. Személyügyi Koordinációs Osztály
I.11.1.0.5. Európai Uniós Fejlesztési Főosztály |
|
I.11.1.1. Jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár |
I.11.1.1.1. Jogi és Igazgatási Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság
I.11.1.1.2. Jogi Főosztály
I.11.1.1.2.1. Kodifikációs Osztály
I.11.1.1.2.2. Magánjogi Osztály
I.11.1.1.2.3. Közbeszerzési Osztály
I.11.1.1.3. Igazgatási és Biztonsági Főosztály
I.11.1.1.3.1. Biztonsági Osztály
I.11.1.1.3.2. Igazgatási Osztály
I.11.1.1.4. Koordinációs Főosztály
I.11.1.1.4.1. Közigazgatási Koordinációs Osztály |
|
I.11.1.2. Európai uniós ügyekért és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár |
I.11.1.2.1. Európai Uniós Ügyekért és Nemzetközi Kapcsolatokért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság
I.11.1.2.2. Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya
I.11.1.2.2.1. Nemzetközi Energetikai és Klímapolitikai Kapcsolatok Osztálya
I.11.1.2.2.2. Nemzetközi Környezetvédelmi Kapcsolatok Osztálya
I.11.1.2.3. Európai Uniós Főosztály
I.11.1.2.3.1. Uniós Jogérvényesítési Osztály
I.11.1.2.3.2. Uniós Döntés-előkészítési Osztály |
|
I.11.1.3. Gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár |
I.11.1.3.1. Gazdasági Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság
I.11.1.3.1.1. Projektfinanszírozási és Lebonyolítási Osztály
I.11.1.3.2. Költségvetési Főosztály
I.11.1.3.2.1. Költségvetési és Kontrolling Osztály
I.11.1.3.2.2. Pénzügyi és Számviteli Osztály
I.11.1.3.3. Gazdálkodási Főosztály
I.11.1.3.3.1. Igazgatási Pénzügyi és Számviteli Osztály
I.11.1.3.3.2. Előirányzat-, Bevétel- és Illetménygazdálkodási, valamint Illetményszámfejtési Osztály |
|
I.11.1.4. Energiaügyi infokommunikációért felelős helyettes államtitkár |
I.11.1.4.1. Energiaügyi Infokommunikációért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság
I.11.1.4.2. Energiaügyi Infokommunikációs Stratégia Főosztálya I.11.1.4.3. Energiaügyi Infokommunikációs Fejlesztések Koordinációs Főosztálya |
|
I.11.1.5. Stratégiáért felelős helyettes államtitkár |
I.11.1.5.1. Stratégiáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság
I.11.1.5.2. Stratégiai Főosztály |
|
I.11.2. Parlamenti államtitkár |
I.11.2.0.1. Parlamenti Államtitkári Kabinet
I.11.2.0.1.1. Parlamenti Államtitkári Titkárság
I.11.2.0.2. Kormánybiztosi Titkársági Főosztály
I.11.2.0.2.1. Kormánybiztosi Titkársági Osztály
I.11.2.0.3. Parlamenti Kapcsolatok Főosztálya
I.11.2.0.3.1. Indítványkezelési és Koordinációs Osztály
I.11.2.0.3.2. Törvényalkotási Osztály
I.11.2.0.4. Kommunikációs Főosztály
I.11.2.0.4.1. Sajtókapcsolati Osztály
I.11.2.0.4.2. Kommunikációs Osztály
I.11.2.0.4.3. Protokoll, Utazás- és Rendezvényszervezési Osztály |
|
I.11.3. Környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkár |
I.11.3.0.1. Környezetügyért és Körforgásos Gazdaságért Felelős Államtitkári Kabinet
I.11.3.0.1.1. Környezetügyért és Körforgásos Gazdaságért Felelős Államtitkári Titkárság
I.11.3.0.2. Fenntarthatósági és Körforgásos Technológiai Főosztály
I.11.3.0.2.1. Szemléletformálási Osztály
I.11.3.0.2.2. Fenntartható Fejlődési Osztály |
|
I.11.3.1. Körforgásos gazdaságért felelős helyettes államtitkár |
I.11.3.1.1. Körforgásos Gazdaságért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság
I.11.3.1.2. Hulladékgazdálkodási és Koncessziós Főosztály
I.11.3.1.2.1. Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Osztály
I.11.3.1.2.2. Hulladékgazdálkodási Koncessziós Osztály
I.11.3.1.2.3. Hulladékgazdálkodási Jogi Osztály
I.11.3.1.3. Kiemelt Hulladékáramok Főosztály
I.11.3.1.3.1. Kiemelt Hulladékáramok Osztály
I.11.3.1.3.2. Hulladékhasznosítási Jogi Osztály
I.11.3.1.3.3. Hulladékhasznosítási Osztály
I.11.3.1.4. Körforgásos Gazdaság Végrehajtási Főosztály
I.11.3.1.4.1. Körforgásos Gazdaság Ellenőrzési Osztály
I.11.3.1.4.2. Körforgásos Gazdaság Pénzügyi Osztály
I.11.3.1.4.3. Körforgásos Gazdaság Végrehajtási Osztály
I.11.3.1.5. Nemzeti Hulladékgazdálkodási Hatósági Főosztály
I.11.3.1.5.1. Felügyeleti Hatósági Osztály
I.11.3.1.5.2. Hulladékgazdálkodási Hatósági Osztály
I.11.3.1.6. Hulladékfelszámolási, Elemzési és Képzési Főosztály I.11.3.1.6.1. Elemzési és Hulladékgazdálkodási Osztály
I.11.3.1.6.2. Elhagyott Hulladék Felszámolási és Képzési Osztály |
|
I.11.3.2. Környezetvédelemért felelős helyettes államtitkár |
I.11.3.2.1. Környezetvédelemért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság
I.11.3.2.2. Környezetmegőrzési Főosztály
I.11.3.2.2.1. Környezetmegőrzési Osztály
I.11.3.2.2.2. Levegővédelmi Osztály
I.11.3.2.3. Környezetfejlesztési és -stratégiai Főosztály
I.11.3.2.3.1. Fejlesztéskoordinációs Osztály
I.11.3.2.3.2. Környezetstratégiai Osztály
I.11.3.2.4. Környezettechnológiai és Kármentesítési Főosztály
I.11.3.2.4.1. Környezettechnológiai Osztály
I.11.3.2.4.2. Kármentesítési és Állapotértékelési Osztály |
|
I.11.4. Energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkár |
I.11.4.0.1. Energetikáért és Klímapolitikáért Felelős Államtitkári Kabinet
I.11.4.0.1.1. Energetikáért és Klímapolitikáért Felelős Államtitkári Titkárság
I.11.4.0.2. Végrehajtási Főosztály
I.11.4.0.2.1. Szerződéskezelési Osztály
I.11.4.0.2.2. Lebonyolítási Osztály |
|
I.11.4.1. Energiapolitikáért felelős helyettes államtitkár |
I.11.4.1.1. Energiapolitikáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság
I.11.4.1.2. Földgáz, Kőolaj és Szén Főosztály
I.11.4.1.2.1. Kőolaj és Szén Osztály
I.11.4.1.2.2. Földgáz Osztály
I.11.4.1.3. Villamosenergia Főosztály
I.11.4.1.3.1. Megújuló Energia Osztály
I.11.4.1.3.2. Energetika Infrastruktúra Osztály
I.11.4.1.3.3. Szabályozási Osztály |
|
I.11.4.2. Klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár |
I.11.4.2.1. Klímapolitikáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság
I.11.4.2.2. Energiahatékonysági Főosztály
I.11.4.2.2.1. Energiahatékonysági Monitoring Osztály
I.11.4.2.2.2. Energiahatékonysági Szakértői Osztály
I.11.4.2.3. Klímapolitikai Főosztály
I.11.4.2.3.1. Nemzetközi Klímapolitikai Osztály
I.11.4.2.3.2. Hazai Klímapolitikai Osztály
I.11.4.2.4. Nemzeti Klímavédelmi Hatóság
I.11.4.2.4.1. Hatósági és Jogi Osztály
I.11.4.2.4.2. Emisszió-kereskedelmi Osztály |
|
I.11.4.3. Energiaátmenetért felelős helyettes államtitkár |
I.11.4.3.1. Energiaátmenetért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság
I.11.4.3.2. Nukleáris Energia Főosztály
I.11.4.3.2.1. Atomenergia Osztály
I.11.4.3.2.2. Központi Nukleáris Pénzügyi Alapot Kezelő Osztály
I.11.4.3.3. Tervezési, Programozási és Innovációs Főosztály
I.11.4.3.3.1. Tervezési és Elemzési Osztály
I.11.4.3.3.2. Programozási Osztály
I.11.4.3.3.3. Alternatív technológiák Osztály
I.11.4.3.4. Geotermia és Ásványvagyon Főosztály
I.11.4.3.4.1. Geotermia és Távhő Osztály
I.11.4.3.4.2. Koncessziós Osztály |
|
I.11.5. Víziközmű-ágazatért felelős államtitkár |
I.11.5.0.1. Víziközmű-ágazatért Felelős Államtitkári Kabinet
I.11.5.0.1.1. Víziközmű-ágazatért Felelős Államtitkári Titkárság |
|
I.11.5.1. Víziközmű-ágazatért felelős helyettes államtitkár |
I.11.5.1.1. Víziközmű-ágazatért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság
I.11.5.1.2. Víziközmű Fejlesztési és Projekt Főosztály
I.11.5.1.2.1. Víziközmű Műszaki Osztály
I.11.5.1.2.2. Víziközmű Jogi Osztály
I.11.5.1.3. Víziközmű Szolgáltatáskoordinációs Főosztály |
