2021. évi LXIV. törvény
2021. évi LXIV. törvény
a szerkezetátalakításról és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról1
Az Országgyűlés
az Európai Unió szabályaival való összhang megteremtése,
a jogi személy vállalkozások pénzügyi nehézségeinek korai kezelése, törlesztőképességük megőrzése, fizetésképtelenné válásuk megelőzése, elkerülése,
a pénzügyi nehézségekkel küzdő, jóhiszemű, tisztességes vállalkozások és üzleti partnereik, hitelezőik méltányolható érdekeinek összehangolása és védelme,
a vállalkozások életképessége megőrzéséhez, gazdálkodásuk racionalizálásához szükséges források biztosítása,
a költségtakarékos, rugalmas és gyors adósságrendezést biztosító eljárás megteremtése
érdekében a következő törvényt alkotja:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A törvény hatálya
1. § (1) E törvény határozza meg a szerkezetátalakítás és a szerkezetátalakításhoz kapcsolódó bírósági polgári nemperes eljárás szabályait.
(2) E törvény hatálya kiterjed az adósra, a hitelezőre, a szerkezetátalakításban érintett felekre, a szerkezetátalakítási tervhez jognyilatkozattal csatlakozó felekre és a szerkezetátalakítási szakértőre.
(3) E törvény hatálya a magyarországi székhellyel rendelkező adósra, továbbá arra az adósra terjed ki, amelynek fő érdekeltségi központja Magyarországon van.
2. § (1) E törvény szerinti szerkezetátalakításban nem lehet adós
a) az állam,
b) helyi, megyei és nemzetiségi önkormányzat, önkormányzati társulás,
c) költségvetési szerv,
d) az a)–c) pontban nem említett más államháztartási szervezet,
e) a Magyar Nemzeti Bank,
f) a Magyar Nemzeti Bank által felügyelt
fa) biztosító, viszontbiztosító,
fb) pénzügyi intézmény, vegyes pénzügyi holding társaság,
fc) befektetési vállalkozás, kollektív befektetési forma,
fd) központi szerződő fél,
fe) központi értéktár,
ff) pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény,
fg) tőzsdei tevékenységet végző szervezet,
fh) önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény,
g) az f) pontban nem említett olyan szervezet, amelyet a szanálási feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank, vagy a szanálási feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank által alkalmazható intézkedéseknek megfelelő intézkedés alkalmazására jogosult más hatóság szanálási eljárás alá vonhat,
h) nemzetközi pénzügyi szervezet,
i) párt, pártalapítvány,
j) köztestület, valamint
k) egyéb, jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó, közfeladatot ellátó szervezet.
(2) A szerkezetátalakítással nem érintett félnek minősül
a) az adós által a társadalombiztosítási jogszabályok szerint biztosítással járó jogviszony keretében foglalkoztatott személy, a munkabér és bérjellegű követelése tekintetében,
b) a munkaerő-kölcsönzési szerződés kölcsönbeadója azon összeg tekintetében, amelyet a kölcsönbeadó az adóssal mint kölcsönvevővel szemben érvényesít a munkavállalók részére kifizetendő munkabérhez, bérjellegű juttatásokhoz és az azokra tekintettel általa megfizetendő közterhekhez,
c) az iskolaszövetkezet, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet (a továbbiakban együtt: szövetkezet) az adóst mint a szövetkezet szolgáltatásának igénybe vevőjét terhelő díj azon része tekintetében, amelyet a szövetkezet a munkavégzésre tekintettel fizet ki a tagjainak, ideértve a kifizetőt terhelő közterheket is,
d) az állami adó- és vámhatóság az a)–c) pontban meghatározott jogviszonyok vonatkozásában keletkező közterhek, valamint az általános forgalmi adó tekintetében,
e) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményt alapító foglalkoztatóval szemben a tagok javára befizetett foglalkoztatói hozzájárulás jogosultja,
f) a természetes személy a jogerős bírósági határozatban javára megállapított kártérítés, illetve sérelemdíj vonatkozásában, valamint
g) a költségvetési támogatást, illetve európai uniós forrásként adott támogatást nyújtó szerv a támogatási jogviszony keretében nyújtott támogatások, és ebből eredő követelések tekintetében.
(3) A szerkezetátalakítás nem érinti
a) az adós azon vagyonát, amelyre a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény, valamint a nemzetközi bűnügyi együttműködés alapján zár alá vételt, lefoglalást, vagyonelkobzást vagy elkobzást rendeltek el vagy a szerkezetátalakítás alatt rendelnek el, valamint
b) a támogatási jogviszony keretében költségvetési támogatásból, illetve európai uniós forrásként adott támogatásból megvalósított, vagy megvalósítás alatt álló projekt keretében beszerzett, üzemeltetési vagy fenntartási kötelezettséggel terhelt vagyontárgyakat.
(4) A szerkezetátalakítás nem érinti
a) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-i 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szabályainak alkalmazását,
b) azoknak a jogszabályi rendelkezéseknek az alkalmazását, amelyek
ba) a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben az elszámolások véglegességéről szóló, 1998. május 19-i 98/26/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv,
bb) a pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásokról szóló, 2002. június 6-i, 2002/47/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv,
átültetését vagy végrehajtását szolgálják.
2. Értelmező rendelkezések
3. § (1) E törvény alkalmazásában:
1. adós: gazdasági tevékenységet végző jogi személy vagy polgári jogi jogalanyisággal felruházott nem jogi személy szervezet;
2. államháztartási szervezet: az államháztartásról szóló törvény alapján az államháztartás központi és önkormányzati alrendszerébe tartozó szerv;
3. átmeneti finanszírozás: már meglévő vagy új hitelező által biztosított bármilyen új pénzügyi támogatás, amely magában foglalja legalább azon észszerűen és haladéktalanul szükséges pénzügyi támogatást – ideértve a fennálló és ismételten igénybe vehető hitel- garancia-, kereskedelemfinanszírozási (okmányos megfinanszírozás – akkreditív, – okmányos beszedés), faktoring vagy követelés adásvételi szerződéseket igénybe nem vett részét, és a fedezeti körből kiengedett biztosíték alapján járó megtérülést is –, amelynek célja, hogy az adós az egyedi végrehajtási intézkedéseket felfüggesztő moratórium során is folytathassa működését, vagy hogy az adós megőrizze vagy növelje az értékét;
4. azonosításhoz szükséges adatok: természetes személy esetén születési hely és idő, anyja neve, kézbesítési cím, cselekvőképesség hiányában törvényes képviselő neve és kézbesítési címe; nem természetes személy esetén székhely, kézbesítési cím (ha székhelytől eltér), nyilvántartási szám, külföldi szervezet esetén a nyilvántartó szerv megnevezése, adószám, képviselőjének neve és kézbesítési címe;
5. egyedi végrehajtási intézkedéseket felfüggesztő moratórium: egy követelésnek az adóssal, valamint a követelést biztosító zálogjog, valamint a követelés biztosítására kötött biztosítéki és fiduciárius hitelbiztosítéki szerződés külön kötelezettjével szembeni érvényesítésére vonatkozó hitelezői jog bíróság által elrendelt ideiglenes felfüggesztése;
6. érintett felek: olyan hitelezők, tőketulajdonosok, akiknek követeléseit, illetve érdekeit a szerkezetátalakítási terv közvetlenül érinti;
7. érintett hitelező: érintett félnek minősülő hitelező;
8. fizetésképtelenné válás valószínűsége: olyan helyzet, amelyben alappal feltételezhető, hogy az adós a fennálló fizetési kötelezettségeit – további intézkedések meghozatala nélkül – az esedékességkor nem fogja tudni teljesíteni;
9. fizetésképtelenség: olyan helyzet, amelyre tekintettel az adós ellen a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) szerinti felszámolási eljárás megindításának van helye;
10. hitelező: az, akinek az adóssal szemben pénzkövetelése vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van, ideértve a szerkezetátalakítás kezdő napja után esedékessé váló követeléseket is;
11. hitelezők legjobb érdekei módszertani teszt: annak igazolása, hogy a nemmel szavazó hitelezők nem járnának rosszabbul, mintha szerkezetátalakítás hiányában a követelésük kielégítésére az adós ellen indított felszámolási eljárásban, az ott szabályozott kielégítési sorrend szerint került volna sor, vagy ha a követelésüket más megoldással érvényesítették volna;
12. kapcsolt vállalkozás: a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozás;
13. még nem teljesített szerződés: az adós és egy vagy több hitelező közötti polgári jogi szerződésből eredően a feleknek vannak még teljesítendő kötelezettségei az egyedi végrehajtási intézkedéseket felfüggesztő moratórium elrendelésének időpontjában;
14. mikro-, kis- és középvállalkozás: a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. §-ában meghatározott jellemzőknek megfelelő vállalkozás;
15. pénzügyi támogatás: pénzeszközök rendelkezésre bocsátása kölcsön vagy más ügylet formájában, amely jelentheti a harmadik fél általi garanciavállalást, valamint készlet, raktárkészlet, nyersanyagok és közüzemi szolgáltatások rendelkezésre bocsátását, valamint azt is, ha az adós számára hosszabb visszafizetési időszak kerül biztosításra, illetve az adós kamatcsökkentésben, kamatelengedésben, tőkeelengedésben részesül;
16. szerkezetátalakítás: az adós pénzügyi egyensúlyának helyreállítását célzó intézkedések, amelyek magukban foglalják az adós eszközei és kötelezettségei, illetve tőkestruktúrája bármely más része összetételének, feltételeinek vagy szerkezetének megváltoztatását, így például az adós vagyontárgyainak vagy egyes részeinek értékesítését, az adósban fennálló részesedés értékesítését – ideértve azt is, ha az adós működő vállalkozásként kerül értékesítésre –, valamint minden más szükséges működésbeli változtatást vagy ezen elemek kombinációját;
17. szerkezetátalakítási szakértő: az e törvényben meghatározott feladatok végrehajtására az adós, illetve a hitelezők által kiválasztott és a bíróság által jóváhagyott, vagy az e törvényben meghatározott esetekben a bíróság által kijelölt szervezet;
18. tőketulajdonos: az adós tagja, ha nem hitelező;
19. új finanszírozás: már meglévő vagy új hitelező által a szerkezetátalakítási terv végrehajtásához biztosított és a szerkezetátalakítási tervben szereplő bármilyen új pénzügyi támogatás.
(2) E törvény alkalmazásában az adós, az érintett hitelezők, és a szerkezetátalakítási szakértő írásba foglalt jognyilatkozatának minősül az elektronikus levél (e-mail) tartalma, ha e felek között e törvény rendelkezése alapján az elektronikus kapcsolattartás elektronikus levél útján történik, és a jognyilatkozatot tevő személy neve – jogi személy vagy polgári jogi jogalanyisággal felruházott nem jogi személy szervezet (a továbbiakban együtt: jogi személy) esetén a jogi személy neve, a nyilatkozatot tevő természetes személy neve és képviseleti jogát megalapozó tisztsége – az elektronikus levélben feltüntetésre kerül. Az elektronikus levélhez csatolt írásbeli jognyilatkozaton a nyilatkozatot tevő személy köteles a minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírását vagy elektronikus bélyegzőjét elhelyezni, ennek hiányában a jognyilatkozatot kormányrendeletben meghatározott azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés-szolgáltatással hitelesíteni.
(3) A (2) bekezdéstől eltérően a természetes személy érintett hitelező a jognyilatkozata elektronikus aláírására nem köteles, ha az elektronikus levélhez az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 46. §-a szerinti módon elektronikus okirati formába alakított írásbeli nyilatkozatot csatol – ideértve annak ügyvéd általi megküldését is –, vagy ha az elektronikus levél megküldését követően az elektronikus levélhez csatolt írásbeli jognyilatkozatát a címzettel a (4) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti módon papíralapon is közli. Utóbbi esetben, ha a jognyilatkozat megtételére nyitva álló határidő a (4) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti módon papíralapon történő közlés időpontjában már letelt, de az elektronikus levél a címzetthez a (4) bekezdés c) pontjában meghatározott módon határidőben érkezett, az írásbeli jognyilatkozat közlésének a (4) bekezdés c) pontja szerinti közlést kell tekinteni, kivéve ha a papíralapon közölt jognyilatkozat tartalma eltér az elektronikusan megküldött tartalomtól.
(4) E törvény alkalmazásában az adós, az érintett hitelezők, és a szerkezetátalakítási szakértő közötti kapcsolattartásban írásban történő közlésének minősül az írásbeli jognyilatkozat
a) a postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény szerinti egyetemes postai szolgáltatással vagy egyetemes postai szoltátatást helyettesítő postai szolgáltatással történő kézbesítése,
b) a címzett vagy képviselője részére történő, az átvétel írásbeli igazolása melletti átadása,
c) e törvény által lehetővé tett elektronikus kapcsolattartás esetén az elektronikus levél útján, a címzetthez való megérkezés visszaigazolása mellett történő közlése.
(5) A (2)–(4) bekezdésben foglaltak megsértésével tett írásbeli jognyilatkozat hatálytalan.
3. Alapelvek
4. § (1) A szerkezetátalakítás alatt az adós tagja a többi taggal és az adós szerveivel köteles együttműködni, és nem fejthet ki olyan tevékenységet, amely a szerkezetátalakítási terv jóváhagyását és végrehajtását észszerűtlen módon akadályozza vagy nehezíti.
(2) Az adós és a tőketulajdonos köteles a szerkezetátalakítási szakértővel együttműködni. Az adós, a tőketulajdonos, az érintett hitelező és a szerkezetátalakítási szakértő köteles szerkezetátalakítás során őt megillető jogai gyakorlása és őt terhelő kötelezettségei teljesítése során a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően eljárni.
(3) A munkavállalók képviselői, az érintett hitelezők és a szerkezetátalakítási szakértő az adós üzleti titkot és egyéb magántitkot képező adatait, dokumentumait csak a jogaik gyakorlásához és a kötelezettségeik teljesítéséhez szükséges mértékig ismerhetik meg, annak megőrzésére titoktartási nyilatkozatot kell tenniük.
4. Korai előrejelző eszközök
5. § (1) A vállalkozások számára a Kormány a kormányzati tájékoztatási szolgáltatásokat nyújtó online platformon olyan módszertani útmutatásokat is tartalmazó tájékoztató anyagokat tesz közzé, és egyéb szolgáltatásokat is biztosít, amelyek elősegítik az adósságok vagy a vagyoni helyzet kedvezőtlen alakulásának, valamint a fizetésképtelenné válás valószínűségének felismerését (a továbbiakban együtt: korai előrejelző eszközök), különösképpen a mikro-, kis és középvállalkozások (a továbbiakban: kkv.), valamint azok tagjai, vezető tisztségviselői számára. A korai előrejelző eszközök segítséget nyújtanak a vállalkozások részére a pénzügyi kockázatok felismeréséhez, az indokolatlan üzleti kockázatok elkerüléséhez és a pénzügyi nehézség megfelelő kezeléséhez.
(2) Az (1) bekezdés szerinti platformon az adós, valamint a munkavállalók képviselői tájékoztatást kapnak a korai előrejelző eszközök rendelkezésre állására, valamint a szerkezetátalakítási eljárásra és intézkedésekre vonatkozó releváns és naprakész információkról.
5. A szerkezetátalakítás általános szabályai
6. § (1) Az adós a fizetésképtelenné válás valószínűsége esetén szerkezetátalakítást határozhat el. A szerkezetátalakítás célja, hogy az adós egyes hitelezőivel vagy valamennyi hitelezőjével olyan szerkezetátalakítási tervet fogadjon el és hajtson végre, amellyel megelőzhető az adós jövőbeli fizetésképtelensége, illetve biztosítható a működőképessége.
(2) A szerkezetátalakítás annak kezdő napjától a szerkezetátalakítási terv végrehajtásának záró időpontjáig vagy a szerkezetátalakítás meghiúsulásáig tart.
7. § Szerkezetátalakítás nem határozható el, ha
a) az adós ellen belföldön szerkezetátalakítási eljárás vagy jogszabályban meghatározott reorganizációs eljárás van folyamatban,
b) az adós végelszámolás alatt áll,
c) az adós ellen
ca) a Cstv. szerinti csődeljárás, felszámolási eljárás,
cb) a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény szerinti kényszertörlési eljárás,
cc) az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény szerinti kényszer-végelszámolás, egyszerűsített törlési eljárás, vagy
cd) az eljárás megindítása szerinti tagállamban az (EU) 2015/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet „A” mellékletében felsorolt főeljárás vagy területi eljárás
megindítása tárgyában jogerős határozatot közzétették,
d) a korábbi szerkezetátalakítás során a bíróság által jóváhagyott – hitelezői osztályokon átívelő kényszeregyezségi hatállyal jóváhagyott – szerkezetátalakítási terv, a jogszabályban meghatározott reorganizációs eljárásban a bíróság által jóváhagyott reorganizációs terv vagy a Cstv. szerinti csődeljárásban bíróság által jóváhagyott csődegyezségben elfogadott terv végrehajtásának időtartama még nem zárult le, vagy az egyezséggel zárult felszámolás esetén az egyezségben vállalt kötelezettség teljesítése az egyezségben vállalt feltételek mellett még folyamatban van,
e) a korábbi szerkezetátalakításban vagy a jogszabályban meghatározott reorganizációs eljárásban az adós moratóriumot kapott és a korábbi szerkezetátalakítás vagy a jogszabályban meghatározott reorganizációs eljárás kezdő napjától – kivéve a d) pont szerinti esetet – 3 év nem telt el,
f) a szerkezetátalakítás kezdő napján
fa) az adósnak 30 napon túli olyan lejárt, nem vitatott vagy elismert tartozása vagy tartozásai vannak, amely vagy amelyek együttesen meghaladják a vele szemben fennálló követelések 10%-át, vagy
fb) az adóssal szemben végrehajtás van folyamatban,
g) a szerkezetátalakítás kezdő napját megelőző 3 üzleti évre vonatkozó, az adós számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) szerinti bármelyik beszámolója nem került közzétételre és letétbe helyezésre, vagy
h) olyan büntetőeljárás van folyamatban, amelyben az adóssal szemben büntetőjogi intézkedés alkalmazásának lehet helye.
8. § A szerkezetátalakítás meghiúsul
a) a szerkezetátalakítási eljárás jogerős megindításának napjától számított 365. napon, ha ezen időpontig nincs az érintett hitelezők által elfogadott és jóváhagyásra vagy hitelezői osztályokon átívelő kényszeregyezségi hatállyal történő jóváhagyásra a bírósághoz benyújtott szerkezetátalakítási terv,
b) a szerkezetátalakítási eljárás jogerős megindításának napjától számított 120. napon, ha ezen időpontig az adós szerkezetátalakítási tervet nem bocsátott az érintett hitelezők rendelkezésére határozathozatalra, vagy a határozathozatal során a szerkezetátalakítási tervet a 42. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti hitelezői osztályok egyikében sem támogatta a hitelezői osztályba tartozó hitelezők számszerű és szavazatszám szerinti többsége (a továbbiakban: érintett hitelezők szerkezetátalakítás meghiúsítására képes része),
c) az a) és b) pont szerinti határidőn belül is a harmadik sikertelen határozathozatal napján, ha a harmadik alkalommal elfogadásra bocsátott szerkezetátalakítási tervet az érintett hitelezők az elfogadáshoz vagy a hitelezői osztályokon átívelő kényszeregyezségi hatállyal történő jóváhagyáshoz szükséges arányban nem fogadták el,
d) a végzés jogerőre emelkedésének napján, ha a bíróság
da) a szerkezetátalakítási terv jóváhagyása vagy a hitelezői osztályokon átívelő kényszeregyezségi hatállyal történő jóváhagyása iránti kérelmet visszautasította, vagy
db) a szerkezetátalakítási terv jóváhagyását vagy a szerkezetátalakítási terv hitelezői osztályokon átívelő kényszeregyezségi hatállyal történő jóváhagyását megtagadta, valamint
e) azon a napon, amikor a 7. § a)–c) és h) pontjában meghatározott valamely ok a szerkezetátalakítási eljárás jogerős megindítása után bekövetkezik.
9. § (1) A szerkezetátalakítási terv bírósági jóváhagyása esetén a tervben foglalt jogok és kötelezettségek az adósra, valamennyi érintett hitelezőre, továbbá a szerkezetátalakítási tervhez jognyilatkozattal csatlakozó felekre terjednek ki.
(2) A bíróság jogerős végzésével jóváhagyott szerkezetátalakítási terv az adós és az érintett hitelező között fennálló, a szerkezetátalakítási tervvel érintett szerződés közokiratba foglalt módosításának és egyben a szerkezetátalakítási terv érintett hitelezők általi elfogadásának napján fennálló elismert és nem vitatott tartozások tekintetében adósi tartozáselismerésnek is minősül.
(3) A szerkezetátalakítási tervben szereplő kötelezettség jogosultja – a teljesítési határidő elteltét követően – az őt megillető kötelezettség vonatkozásában, a jogerősen jóváhagyott szerkezetátalakítási terv alapján végrehajtási záradék kiállítását kérheti az elsőfokon eljárt bíróságtól. A lejárt teljesítési határidejű kötelezettség vonatkozásában végrehajtási záradékkal ellátott szerkezetátalakítási terv végrehajtható okirat.
10. § (1) Az adós bírósági polgári nemperes szerkezetátalakítási eljárás keretében kérheti a szerkezetátalakításhoz kapcsolódó bírósági intézkedések meghozatalát.
(2) A szerkezetátalakítási eljárás alatt a hitelező – az egyedi végrehajtási intézkedéseket felfüggesztő moratórium időtartama alatt, a moratórium hatálya alá eső hitelező kivételével – az adóssal szemben fennálló igényét érvényesítheti, így különösen pert indíthat, vagy felszámolást kezdeményezhet. E rendelkezés nem érinti az érintett hitelezőnek a 46. § (5) bekezdés b) pontja szerinti igényérvényesítési jogát abban az esetben sem, ha az érintett hitelezőre kiterjed a moratórium hatálya.
11. § (1) A szerkezetátalakítás alatt – ideértve azt is, ha a szerkezetátalakítási terv a munkavállalókra nézve előírást tartalmaz – jogszabályban meghatározottak szerint kell biztosítani a munkavállalók egyéni és csoportos érdekvédelmét.
(2) A munkavállalói érdekek körében különösen szükséges figyelemmel lenni a munkavállalókat megillető tájékoztatási jogosultságra, a vállalkozásátruházás és a létszámcsökkentés esetére előírt szabályokra.
12. § (1) A szerkezetátalakítás elhatározásáról és annak kezdő napjáról az adósnak a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:16. §-a szerinti döntéshozó szerve (a továbbiakban: döntéshozó szerv) vagy egyszemélyes jogi személy adós esetén az alapítója vagy az egyedüli tagja – a (2) bekezdés szerinti előterjesztés alapján – határoz; a létesítő okirat ettől eltérő rendelkezése semmis. A szerkezetátalakítással összefüggő egyéb döntések vagy intézkedések meghozatalára – ideértve a szerkezetátalakítási terv 48. § (1) bekezdése szerinti adós általi előzetes elfogadását is – az adós létesítő okiratának rendelkezései, ennek hiányában az adósra vonatkozó anyagi jogi jogszabályok rendelkezései vonatkoznak.
(2) Az adós vezető tisztségviselője előterjesztést készít, amelyben bemutatja legalább
a) az adós vagyoni és pénzügyi helyzetét,
b) a fizetésképtelenné válás valószínűségét alátámasztó tényeket és körülményeket, továbbá azt, hogy a szerkezetátalakítás elhatározásának törvényi akadályai nem állnak fenn,
c) az érintett hitelezői követeléseket, az érintett hitelezők 40. § szerinti nyilvántartását – ideértve a vitatott hitelezői követeléseket is –, továbbá azt, hogy mely hitelezői követeléseket nem kíván bevonni a szerkezetátalakításba és milyen okból,
d) az adós szerkezetátalakítás alatti működését esetlegesen érintő változtatásokat,
e) azt, hogy milyen jogi, gazdasági, egyéb szempontok indokolják a szerkezetátalakítás szükségességét,
f) azokat a körülményeket, amelyek alapján valószínűsíthető, hogy a hitelezőkkel sikeresen lefolytathatóak a tárgyalások, és a szerkezetátalakítási terv elfogadására kerülhet sor, valamint
g) a szerkezetátalakítás kezdő napját.
(3) A szerkezetátalakítás kezdő napja a szerkezetátalakításról hozott határozatban megállapított időpont, amely nem lehet korábbi, mint a határozat kelte és nem lehet későbbi, mint a határozat keltét követő 15. nap.
(4) A döntéshozó szerv a szerkezetátalakítás elhatározásáról és a szerkezetátalakítási terv 48. § (1) bekezdése szerinti adós általi előzetes elfogadásáról a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok legalább háromnegyedes többségével hoz határozatot; semmis a létesítő okiratnak olyan rendelkezése, amely ennél alacsonyabb szavazati arányt ír elő.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott határozat kivételével a szerkezetátalakításhoz közvetlenül kapcsolódó, az adós döntéshozó szervének határozatát igénylő esetekben a döntéshozó szerv ülése – az adós létesítő okiratának eltérő rendelkezése esetén is – határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A döntéshozó szerv a határozatát – az adós létesítő okiratának eltérő rendelkezése esetén is – egyszerű szótöbbséggel hozza meg.
(6) A szerkezetátalakítással összefüggésben az adós vezető tisztségviselője jogosult a döntéshozó szerv ülésének rövid határidő melletti összehívására, azonban a meghívó elküldése és a döntéshozó szerv ülésének napja között ebben az esetben is legalább 8 napnak el kell telnie; semmis a létesítő okirat azon rendelkezése, amely 8 napnál rövidebb összehívási határidőt ír elő.
(7) Az adós vezető tisztségviselője a szerkezetátalakítás elhatározását követően köteles megtenni minden szükséges, a feladatkörébe eső intézkedést a hitelezői érdekek figyelembevétele, továbbá az adós döntéshozó szerve vagy egyszemélyes jogi személy adós esetén az alapítója vagy az egyedüli tagja hatáskörébe tartozó határozatok – így különösen a fizetésképtelenség elkerülése érdekében szükséges határozatok – meghozatala érdekében, továbbá tartózkodnia kell egyes hitelezők indokolatlan előnyben részesítésétől, az adós pénzügyi helyzetéhez képest indokolatlan üzleti kockázatvállalástól.
(8) Az adós vezető tisztségviselője köteles zálogjoggal terhelt vagyon elidegenítése előtt annak az érintett hitelezőnek az előzetes írásbeli engedélyét beszerezni, akinek a zálogjogával a vagyontárgy terhelt.
(9) Ha a zálogjogosult érintett hitelező a hozzájárulását olyan módon adja meg az értékesítéshez, hogy a vételárat részben vagy egészben az adós rendelkezésére bocsátja, a zálogjoggal biztosított, a zálogtárgy értékesítéséből befolyt nettó vételár összegéig számított eredeti követelése és az azután járó szavazatszám csak a számára kifizetett összeggel csökkenthető le; az adós rendelkezésére bocsátott összeg alapján nem illeti meg további szavazati jog. Az adós rendelkezésére bocsátott összeg vonatkozásában az átmeneti vagy az új finanszírozást ily módon biztosító érintett hitelező kérésére az átmeneti vagy az új finanszírozás szabályait kell alkalmazni.
(10) Az adós vezető tisztségviselője a tőketulajdonosok és a hitelezők érdekeit a (7) bekezdés szerinti kötelezettségére tekintettel veszi figyelembe a szerkezetátalakítás során.
A SZERKEZETÁTALAKÍTÁSI POLGÁRI NEMPERES ELJÁRÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI, A SZERKEZETÁTALAKÍTÁSI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA
6. Általános eljárási szabályok
13. § (1) E törvényben szabályozott bírósági polgári nemperes szerkezetátalakítási eljárásra (a továbbiakban: szerkezetátalakítási eljárás) – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit, valamint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A szerkezetátalakításhoz kapcsolódó nemperes eljárás a Fővárosi Törvényszék hatáskörébe és kizárólagos illetékességébe tartozik.
(3) A szerkezetátalakítási eljárásban a jogi képviselet kötelező.
14. § (1) A szerkezetátalakítási eljárásban nincs helye félbeszakadásnak, szünetelésnek, költségkedvezmény engedélyezésének, és – ha e törvény másképpen nem rendelkezik – felfüggesztésnek, beavatkozásnak.
(2) A szerkezetátalakítási eljárás során elsődlegesen okirati bizonyításnak van helye. A bíróság az általa szükségesnek tartott bizonyítást hivatalból is elrendelheti, az ügyben érintettektől és a szerkezetátalakítási szakértőtől írásbeli nyilatkozatot kérhet. A bíróság szükség esetén személyes meghallgatást tart.
(3) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a bíróság általános intézkedési kötelezettségének határideje 8 munkanap.
(4) Több azonos tárgyú kérelem előterjesztése esetén a bíróság a kérelmeket érkezési sorrendben bírálja el.
(5) A bíróság a Pp. 240. §-ában meghatározott okon túl a szerkezetátalakítási eljárást – annak bármely szakaszában – hivatalból megszünteti akkor is, ha a bíróság tudomására jut, hogy a 8. §-ban meghatározott valamely ok alapján a szerkezetátalakítás meghiúsulása bekövetkezett.
15. § (1) Ha a bíróság a szerkezetátalakítási eljárásban általános moratóriumot rendel el, a szerkezetátalakítási eljárás nyilvános szerkezetátalakítási eljárásnak minősül az általános moratórium ideiglenes elrendelésének Cégközlönyben való közzététele napjától a szerkezetátalakítási eljárás jogerős befejezéséig vagy megszüntetéséig. A bíróság azt, hogy a szerkezetátalakítási eljárás nyilvános, végzéssel állapítja meg és a Cégközlönyben közzéteszi.
(2) Ha a bíróság az általános moratóriumot jogerősen elrendeli, intézkedik a szerkezetátalakítási eljárásra vonatkozó adatoknak az adóst nyilvántartó nyilvántartásba történő bejegyzése iránt.
(3) Ha a bíróság a nyilvános szerkezetátalakítási eljárást jogerősen befejezi vagy megszünteti, ennek tényét a Cégközlönyben közzéteszi, és intézkedik az eljárás befejezésével vagy megszüntetésével összefüggő adatoknak az adóst nyilvántartó nyilvántartásba történő bejegyzése, illetve törlése iránt.
(4) Nyilvános szerkezetátalakítási eljárás esetén az (1) bekezdés szerinti közzétételt követő 30 napon belül felülvizsgálati kérelmet lehet előterjeszteni a nyilvános eljárást megállapító határozat ellen arra való hivatkozással, hogy az eljárás lefolytatására a magyar bíróságnak nincs joghatósága. Ilyen kérelem benyújtása esetén a Cstv. 6/Q. §-a a szerkezetátalakítási eljárásra is alkalmazandó.
(5) Az (EU) 2015/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet 28. cikkéből következő, az Európai Unió más tagállamában történő közzététel iránt a szerkezetátalakítási szakértő, ha szerkezetátalakítási szakértő még nem került kijelölésre, az adós intézkedik.
(6) Az Európai Unió más tagállamában megindított szerkezetátalakítás esetén is alkalmazandó a Cstv. 6/B. §-a.
(7) A Cstv. 6/N. §-a szerinti fizetésképtelenségi nyilvántartásba az (EU) 2015/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet 24. cikke szerinti adatokat kell bejelenteni, és az adatszolgáltatásra a Cstv. 6/N. § (3) bekezdését kell alkalmazni.
16. § A szerkezetátalakítási eljárásban bíró hoz minden olyan határozatot, amely ellen fellebbezésnek van helye.
17. § (1) A szerkezetátalakítási eljárásban a kiszabható pénzbírság összege 50 000 Ft-tól 2 000 000 Ft-ig terjed. Ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése miatt a pénzbírság ismételten kiszabható.
(2) A bíróság az adós vezető tisztségviselőjére, a hitelezőre és a szerkezetátalakítási szakértőre az (1) bekezdésben meghatározott összegű pénzbírságot szabhat ki, ha a bíróság által előírt adatszolgáltatási, iratbenyújtási kötelezettségének nem vagy késedelmesen tesz eleget, vagy valótlan adatokat, valótlan tartalmú iratokat nyújt be.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott pénzbírság összegének megállapításánál figyelembe kell venni a kiszabására okot adó cselekmény súlyát, következményeit, ismétlődését és a korábban kiszabott bírságok számát és mértékét. A pénzbírság összegének megállapításánál a Pp. 166. § (2) bekezdése nem alkalmazható.
7. A beadványokra vonatkozó általános szabályok
18. § (1) A szerkezetátalakítási eljárásban benyújtható beadványt nyomtatványon kell előterjeszteni. Az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) a honlapján közzéteszi az erre a célra rendszeresített, elektronikusan kitölthető nyomtatványokat.
(2) A szerkezetátalakítási eljárásban benyújtható beadvány alaki kellékeire a Pp. 114. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni.
19. § (1) A hiánypótlás elrendelésére és a beadvány visszautasítására a Pp. 115. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy hiánypótlás elrendelésére kerülhet sor akkor is, ha a beadvány e törvény rendelkezéseinek nem felel meg. A hiányok pótlására 15 napos határidőt kell biztosítani, amely a határidő lejárta előtt benyújtott kérelemre egy alkalommal, legfeljebb 8 nappal meghosszabbítható.
(2) A beadványt a Pp. 115. § (6) bekezdésében foglalt okok alapján visszautasító végzés ellen fellebbezésnek van helye.
8. A kérelemre vonatkozó általános szabályok
20. § (1) A szerkezetátalakítási eljárásban benyújtható kérelemben fel kell tüntetni
a) az eljáró bíróság megnevezését,
b) a kérelmező és – ha az eljárásban kérelmezett szerepel – a kérelmezett nevét (elnevezését), eljárásbeli állását, az azonosításhoz szükséges adatait, továbbá ha ismert, elektronikus levélcímét,
c) meghatalmazottal történő eljárás esetén
ca) a meghatalmazott nevét és az azonosításhoz szükséges adatait, irodája címét (munkáltatója nevét és székhelyét), telefonszámát, elektronikus levélcímét, kamarai azonosító számát,
cb) nyilatkozatot arról, ha a meghatalmazása a rendelkezési nyilvántartásban vagy az általános meghatalmazások országos és közhiteles nyilvántartásában szerepel,
d) a bíróság döntésére irányuló kérelmet, és
e) az illeték összegét és megfizetésének módját, ha a kérelem tárgya alapján a kérelmező illeték lerovására kötelezett.
(2) Az adós által benyújtott kérelemben az adósnak nyilatkozni kell arról is, hogy a szerkezetátalakítás meghiúsulását eredményező feltételek a kérelem benyújtásakor nem állnak fenn.
(3) A szerkezetátalakítási eljárásban benyújtható kérelemhez csatolni kell
a) meghatalmazott útján eljáró kérelmező esetén a meghatalmazást, kivéve, ha a meghatalmazás a meghatalmazott nyilatkozata szerint a rendelkezési nyilvántartásban vagy az általános meghatalmazások országos és közhiteles nyilvántartásában szerepel,
b) azt az okiratot vagy annak másolatát, amelyre a kérelmező bizonyítékként hivatkozik.
(4) A szerkezetátalakítási eljárásban benyújtható kérelemhez csatolt idegen nyelvű melléklet esetén – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – csatolni kell annak legalább egyszerű magyar nyelvű fordítását.
(5) A szerkezetátalakítási eljárásban benyújtható kérelemre az ezen alcímben szabályozott eltérésekkel, a szerkezetátalakítási eljárásban benyújtható beadványokra vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni.
21. § (1) A bíróság – hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve – a szerkezetátalakítási eljárásban benyújtható kérelmet visszautasítja, ha
a) az eljárásra a magyar bíróság joghatósága – törvény, az Európai Unió kötelező jogi aktusa, nemzetközi egyezmény alapján – kizárt, vagy külföldi bíróság rendelkezik kizárólagos joghatósággal,
b) a kérelmezőnek vagy a kérelmezettnek nincs perbeli jogképessége,
c) törvény rendelkezése alapján nincs helye a kérelem előterjesztésének,
d) a kérelmező nem jogosult a kérelem előterjesztésére,
e) a kérelmező ugyanazon ok alapján már nyújtott be kérelmet, és az eljárás folyamatban van vagy a kérelmet ugyanazon ok alapján már jogerősen érdemben elbírálták, és a kérelmező nem hivatkozik el nem bírált új körülményre,
f) a meghatalmazás – a meghatalmazott nyilatkozata ellenére – nem szerepel a rendelkezési nyilvántartásban vagy az általános meghatalmazások országos és közhiteles nyilvántartásában, és meghatalmazás nem kerül csatolásra,
g) a kérelmező a kérelmet nem formanyomtatványon terjesztette elő,
h) azt a kérelmező a kötelező jogi képviselet ellenére jogi képviselő közreműködése nélkül nyújtotta be, vagy
i) a kérelem előterjesztése jogszabály rendelkezése alapján határidőhöz kötött, és a kérelmező a kérelem előterjesztésére megállapított határidőt elmulasztotta.
(2) A bíróság visszautasítja a szerkezetátalakítási eljárásban benyújtható kérelmet, ha hiánypótlási felhívás ellenére a kérelmező a hiányokat a kitűzött határidő alatt nem pótolja vagy a kérelmet újból hiányosan adja be.
(3) A hiánypótlásra felhívó végzés kiadására csak egy alkalommal kerülhet sor és abban a kérelem valamennyi hiányosságát (hibáját) meg kell jelölni. A hiánypótlásra 15 napos határidőt kell biztosítani, amely a határidő lejárta előtt benyújtott kérelemre egy alkalommal, legfeljebb 8 nappal meghosszabbítható.
(4) A bíróságra vonatkozó ügyintézési határidőbe nem számít bele a hiánypótlást elrendelő végzés megküldésétől a hiányok pótlásáig terjedő időtartam vagy ennek hiányában a hiánypótlásra biztosított határidő. E rendelkezés vonatkozik arra az esetre is, ha a bíróság e törvény rendelkezése alapján az adóst vagy más felet határidő tűzése mellett nyilatkozattételre hívja fel.
(5) A szerkezetátalakítási eljárásban benyújtható kérelmet visszautasító végzés ellen – az (1) bekezdés a)–e) és i) pontja, továbbá a (2) bekezdés alapján meghozott végzés kivételével – fellebbezésnek nincs helye. A szerkezetátalakítási eljárásban benyújtható kérelem előterjesztésének joghatásai fennmaradnak, ha a kérelmező az ügy előzményére hivatkozással, a visszautasító végzés jogerőre emelkedésétől számított 15 nap alatt a kérelmet szabályszerűen – a már megfelelően becsatolt mellékletek kivételével – újra előterjeszti. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.
9. A bírósági szerkezetátalakítási eljárás megindítása
22. § (1) Az adós a szerkezetátalakításról hozott határozatának meghozatalát követő 5 napon belül köteles kérni a szerkezetátalakítási eljárás megindítását, bejelentve a szerkezetátalakítás elhatározásának tényét és kezdő napját.
(2) A szerkezetátalakítás bírósági megindítása iránti kérelemnek a szerkezetátalakítási eljárásban benyújtható kérelem általános tartalmán túl tartalmaznia kell
a) a szerkezetátalakítás kezdő napját,
b) az érintett hitelezők nevét, az azonosításukhoz szükséges adatokat,
c) az adóssal szemben fennálló valamennyi követelést a jogosult nevének, a követelés jogalapjának, összegének és esedékességének bemutatásával, továbbá azt, hogy ezek közül melyek a 30 napnál nem régebben lejárt, nem vitatott vagy elismert tartozásai vagy arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy ilyen tartozása nincs,
d) az adós arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy
da) nincsen 30 napon túli olyan lejárt, nem vitatott vagy elismert tartozása vagy tartozásai, amely vagy amelyek együttesen meghaladják a vele szemben fennálló követelések 10%-át, és
db) vele szemben végrehajtás nincs folyamatban,
e) annak bemutatását, hogy az adós fizetésképtelenné válása valószínűségét milyen okok támasztják alá, valamint
f) az adós arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy az eljárásban általános moratóriumot fog-e kérni.
(3) A kérelemhez a szerkezetátalakítási eljárásban benyújtható kérelemhez általánosan csatolandó mellékleteken túl csatolni kell
a) az adósnak a szerkezetátalakítás elhatározásáról szóló határozatát,
b) az adós 6 hónapnál nem régebbi – az utolsó beszámoló mérlegfordulónapját követő mérlegfordulónapra elkészített – számviteli törvény szerinti közbenső mérlegét és utolsó rendelkezésre álló beszámolóját.
(4) Ha a kérelem visszautasításának nincs helye, a bíróság felhívja az érintett hitelezőket, hogy a végzésének kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül előterjesztett beadványukkal vitathatják, hogy az adós fizetésképtelenné válásának valószínűsége és ezáltal a szerkezetátalakítási eljárás megindításának a feltétele fennáll. A bíróság az érintett hitelező által előterjesztett beadványt azzal a felhívással küldi meg az adósnak, hogy a beadványban foglaltakkal kapcsolatosan 5 munkanapon belül tegyen nyilatkozatot, és az azt alátámasztó bizonyítékait csatolja. E bekezdés szerinti eljárásra nincs szükség, ha az adós a kérelméhez csatolja valamennyi érintett hitelezőnek a szerkezetátalakítási eljárás megindításához való hozzájáruló nyilatkozatát.
(5) A bíróság a felek által rendelkezésre bocsátott okiratok alapján dönt, egyéb bizonyítást nem folytat le. Ha a kérelem megfelel az e törvény szerinti előírásoknak, a bíróság a szerkezetátalakítási eljárást 15 munkanapon belül megindítja azzal, hogy a szerkezetátalakítás kezdő napja az adós kérelmében megjelölt, a 12. § (3) bekezdése szerinti nap.
(6) Az adós a szerkezetátalakítási eljárás megindítása iránti kérelmével együtt szerkezetátalakítási szakértő kijelölését, illetve moratórium elrendelését is kérelmezheti. A bíróság ebben az esetben a kérelmeket együttesen bírálja el azzal, hogy szerkezetátalakítási szakértő kijelölésének, illetve moratórium elrendelésének csak akkor van helye, ha a szerkezetátalakítási eljárás megindítását elrendeli.
(7) Ha a bíróság a szerkezetátalakítási eljárás megindítását jogerősen megtagadja, az adósnak a szerkezetátalakítás elhatározásáról szóló határozatához a jogerős elutasítás napjától joghatások nem fűződnek.
A SZERKEZETÁTALAKÍTÁSI SZAKÉRTŐ
10. A szerkezetátalakítási szakértőre vonatkozó általános szabályok
23. § (1) A bíróság a szerkezetátalakítással összefüggésben kérelemre szerkezetátalakítási szakértő részvételét hagyja jóvá vagy e törvényben meghatározott esetekben hivatalból szerkezetátalakítási szakértőt rendel ki (a továbbiakban együtt: kijelölés). Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a Pp. szakértőkre vonatkozó szabályai a szerkezetátalakítási szakértőre nem alkalmazandók.
(2) A szerkezetátalakításban – kivéve a 29. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt esetet – egyszerre egy szerkezetátalakítási szakértő vehet részt.
(3) Szerkezetátalakítási szakértő lehet a felszámolók névjegyzékébe bejegyzett, valamint a Cstv. 66. § (6) bekezdése szerinti hatósági nyilvántartásban szereplő állami felszámoló szervezet.
(4) Nem lehet szerkezetátalakítási szakértő a (3) bekezdésben megjelölt szervezet és a szerkezetátalakítási szakértői feladatra kijelölt természetes személy, ha
a) az adós jogi személyben közvetlen vagy közvetett részesedése van,
b) az adós vezető tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja, állandó könyvvizsgálója, vagy e személyeknek a Ptk. szerinti hozzátartozója,
c) az adós hitelezője,
d) a hitelező jogi személyben a Ptk. szerinti közvetlen vagy közvetett befolyása van,
e) a szerkezetátalakítási szakértőben az adósnak vagy az adós vezető tisztségviselőjének, vezető állású munkavállalójának a Ptk. szerinti közvetlen vagy közvetett befolyása van,
f) ellene büntetőeljárás vagy fegyelmi eljárás indult, vagy közigazgatási hatósági jogkörben olyan szankciós intézkedésre vonatkozó véglegessé vált hatósági határozat született, amelyben az adott szakmai tevékenység folytatásának megtiltását is elrendelték, vagy
g) az adóssal olyan szervezeti vagy üzleti kapcsolata van, amely a szerkezetátalakítási szakértő feladatának tárgyilagos ellátását veszélyezteti.
(5) A (4) bekezdésben felsorolt összeférhetetlenségi és kizáró ok a felszámoló szervezet vezető tisztségviselője vonatkozásában sem állhat fenn, továbbá a szerkezetátalakítási szakértői feladatra kijelölt természetes személy vonatkozásában teljesülnie kell a Cstv.-ben előírt felszámolási és vagyonfelügyeleti szakirányú szakképzettségen túl jogszabályban előírt továbbképzésnek is.
(6) A szerkezetátalakítási szakértői tevékenységgel okozott kár megtérítését, valamint személyiségi jogsértés miatt járó sérelemdíj megfizetésének a fedezetét felelősségbiztosítással kell biztosítani. A szerkezetátalakítási tevékenységből eredő károk, valamint sérelemdíj biztosításához szükséges felelősségbiztosítás káreseményenként számított legalacsonyabb összege 100 000 000 Ft, és a felelősségbiztosítás évenként számított legalacsonyabb összege 160 000 000 Ft.
(7) A szerkezetátalakítási szakértő tevékenysége felett a fegyelmi jogkört, illetve a hatósági ellenőrzést a (3) bekezdésben megjelölt nyilvántartó hatóság gyakorolja (a továbbiakban: nyilvántartó szervezet).
24. § (1) A felszámoló szervezet bejelenti a nyilvántartó szervezetnek, ha szerkezetátalakítási szakértői tevékenységet is kíván végezni. A bejelentéssel egyidejűleg igazolnia kell, hogy
a) rendelkezik a 23. § (6) bekezdése szerinti felelősségbiztosítással, és
b) a személyesen közreműködő tagjai, munkavállalói, illetve a társasággal kötött tartós polgári jogi szerződés alapján a társaság javára tevékenykedők között van olyan természetes személy, aki a szerkezetátalakítási szakértői tevékenység megkezdéséhez szükséges jogszabályban meghatározott továbbképzést elvégezte.
(2) A nyilvántartó szervezet az (1) bekezdés szerinti bejelentést és a (6) bekezdés szerinti adatokat 1 munkanapon belül továbbítja az OBH-nak. Az OBH a bejelentést tevő felszámoló szervezetet a bíróság által kijelölhető szerkezetátalakítási szakértők listájára felveszi.
(3) Ha a szerkezetátalakítási szakértők listájára felvett szerkezetátalakítási szakértő nem kívánja tovább folytatni a szerkezetátalakítási szakértői tevékenységet, azt a nyilvántartó szervezet útján jelenti be az OBH-nak. Az OBH a szerkezetátalakítási szakértőt az erről szóló bejelentést követően a szerkezetátalakítási szakértők listájáról törli. Törölni kell a szerkezetátalakítási szakértőt a szerkezetátalakítási szakértők listájáról az (5) bekezdés b) pontja szerinti esetekben is.
(4) A szerkezetátalakítási szakértők listájára felvett szerkezetátalakítási szakértő által foglalkoztatott természetes személy jogszabályban foglaltak szerinti szakmai továbbképzésben való részvételre is köteles, amelyet jogszabályban meghatározott módon kell a szerkezetátalakítási szakértő útján a nyilvántartó szervezet részére igazolnia.
(5) A nyilvántartó szervezet haladéktalanul értesíti az OBH-t
a) a szerkezetátalakítási szakértők listájára felvett felszámoló szervezet (6) bekezdés szerinti adataiban bekövetkezett változásról, valamint
b) arról, ha
ba) a szerkezetátalakítási szakértők listájára felvett személyt a nyilvántartó szervezet nyilvántartásából törölték, vagy
bb) a szerkezetátalakítási szakértők listájára felvett személy a szakmai továbbképzésben való részvételt jogszabályban meghatározott módon nem igazolta.
(6) Közérdekből nyilvános adat a szerkezetátalakítási szakértők listájára felvett szerkezetátalakítási szakértő neve, értesítési címe, elektronikus levelezési címe, hatósági nyilvántartási száma, valamint azon nyilvántartó szervezet megnevezése, amelynek nyilvántartásában a szerkezetátalakítási szakértő szerepel.
(7) A (6) bekezdés szerinti közérdekből nyilvános adatokat az OBH honlapján bárki számára elérhető módon, ingyenesen, keresőprogram igénybevétele útján elérhetővé kell tenni.
25. § (1) A szerkezetátalakítási szakértő feladata
a) a szerkezetátalakítási terv elkészítésében való közreműködés,
b) a szerkezetátalakítási terv egyeztetésében, tárgyalásában, elfogadásában való segítség nyújtása az adós és az érintett hitelezők számára,
c) az adósnak a szerkezetátalakítási terv tárgyalásával és az érintett hitelezők általi elfogadásával összefüggő intézkedéseinek felügyelete,
d) a szerkezetátalakítási tervről folytatott tárgyalások ideje alatt az adós gazdálkodásának a felügyelete, továbbá
e) mindazoknak a további feladatoknak az elvégzése, amelyeket e törvény vagy jogszabály megállapít.
(2) A kijelölt szerkezetátalakítási szakértő részletes feladatait, jogait és kötelezettségeit a Kormány rendeletben állapítja meg. A bíróság szerkezetátalakítási szakértő kijelöléséről hozott végzésében megjelöli a szerkezetátalakítási szakértő feladatait, jogait és kötelezettségeit.
(3) A szerkezetátalakítási szakértő jogerős kijelölésétől kezdve az adós az e törvényben meghatározott, a szerkezetátalakítási tárgyalásokkal összefüggő feladatokat a szerkezetátalakítási szakértő közreműködésével, annak iránymutatásával és felügyeletével látja el.
(4) Ha a szerkezetátalakítási szakértő azt állapítja meg, hogy a szerkezetátalakítási terv vagy a szerkezetátalakítási tervre vonatkozó tárgyalások nem felelnek meg az e törvényben foglalt követelményeknek, felhívja az adós vezető tisztségviselőjét a szükséges intézkedések megtételére. Ha megfelelő intézkedés nem történik, a szerkezetátalakítási szakértő köteles a bíróságot és az adós tagjait tájékoztatni az észlelt és nem orvosolt szabálytalanságokról, illetve hiányosságról, és az általa megtett intézkedésről.
(5) A szerkezetátalakítási szakértő kijelölése nem érinti az adós vezető tisztségviselőjének szervezeti képviseleti vagy ügyvezetési jogait. Ha e törvény így rendelkezik, az adós vezető tisztségviselőjének jognyilatkozata a szerkezetátalakítási szakértő jóváhagyásával válik hatályossá.
26. § (1) A szerkezetátalakítási szakértő feladata akkor terjed ki az adós gazdálkodásának felügyeletére, ha a szerkezetátalakítási szakértő jóváhagyása iránti kérelem azt tartalmazza, vagy a szerkezetátalakítási szakértő kirendelésekor a hitelezők azt a 29. §-ban foglaltak szerint kérik.
(2) Az adós gazdálkodásának a szerkezetátalakítási szakértő felügyelete során
a) a szerkezetátalakítási szakértő
aa) betekinthet az adós irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe, az adós fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja,
ab) a vezető tisztségviselőktől, a felügyelőbizottság tagjaitól és az adós munkavállalóitól felvilágosítást kérhet,
ac) figyelemmel kíséri az adós várható és tényleges bevételeinek alakulását,
ad) felhívja a vezető tisztségviselőt az adóst megillető követelések érvényesítésére, és figyelemmel kíséri ezek végrehajtását,
ae) az általa észlelt és az adós által nem orvosolt szabálytalanságokról, illetve hiányosságról, és az általa megtett intézkedésről a 25. § (4) bekezdésében foglaltakon túl az érintett hitelezőket is tájékoztatja, továbbá
af) ellenőrzi az átmeneti vagy új finanszírozás feltételeit,
b) az adós átmeneti vagy új finanszírozásnak nem minősülő új szerződéses (tartós) jogviszonyon alapuló kötelezettséget csak akkor vállalhat, ha ahhoz a szerkezetátalakítási szakértő előzetesen írásban hozzájárult, továbbá
c) az adós a vagyonával kapcsolatban csak szerkezetátalakítási szakértő, – ha a jognyilatkozat Ptk. szerinti zálogjogot, a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyzett biztosítéki célú engedményezést, faktoringot, vételi jogot vagy a Ptk. XXI. címe szerinti biztosítéki szerződést is érint – a biztosítéki jogosult, és az érintett hitelező előzetes írásbeli jóváhagyásával köthet a rendes gazdálkodás körét meghaladó szerződést, tehet más jognyilatkozatot, ideértve e szerződésből vagy jognyilatkozatból, és a már létrejött szerződés alapján az adós részéről történő teljesítést is.
(3) A (2) bekezdés a) pont af) alpontja szerinti esetben a szerkezetátalakítási szakértő ellenőrzési jogköre kiterjed különösen annak ellenőrzésére, hogy az új vagy az átmeneti finanszírozás valós gazdasági eseményen alapul, az átmeneti finanszírozást az adós ténylegesen megkapta és hogy a finanszírozásra a piaci feltételek mellett került sor.
11. A szerkezetátalakítási szakértő bírósági jóváhagyása iránti kérelem
27. § (1) Az adós, az érintett hitelezők követeléseinek többségével rendelkező érintett hitelezők vagy a biztosított érintett hitelező kérelmet terjeszthetnek elő aziránt, hogy a bíróság végzéssel jóváhagyja a kérelemben megjelölt szerkezetátalakítási szakértő részvételét a szerkezetátalakításban.
(2) A szerkezetátalakítási szakértő bírósági jóváhagyása iránti kérelemnek a szerkezetátalakítási eljárásban benyújtható kérelem általános tartalmán túl tartalmaznia kell
a) a szerkezetátalakítási szakértő nevét, az azonosításhoz szükséges adatait,
b) annak a természetes személynek a nevét és kézbesítési címét, aki a szerkezetátalakításban közreműködik,
c) azt, hogy a szerkezetátalakítási szakértő feladata milyen feladatokra terjedjen ki, ideértve azt is, hogy az az adós gazdálkodásának felügyeletére is kiterjedjen-e, és ha igen, e körben milyen feladatra terjedjen ki,
d) azokat az okokat, amelyek szükségessé teszik a szerkezetátalakítási szakértő közreműködését, valamint
e) azokat az okokat, amelyek alátámasztják, hogy a szerkezetátalakítási szakértő – ideértve a feladatra kijelölt természetes személyt is – az adós gazdasági tevékenysége és pénzügyi vagy a szerkezetátalakítási tárgyalások nehézségeinek sajátossága alapján a feladat ellátásához szükséges szakértelemmel rendelkezik.
(3) A kérelemhez a szerkezetátalakítási eljárásban benyújtható kérelemhez általánosan csatolandó mellékleteken túl csatolni kell
a) hitelezői kérelem esetén annak igazolását, hogy a kérelmezők követelése az érintett hitelezők követelésének a többségét eléri vagy a kérelmező biztosított érintett hitelező,
b) a szerkezetátalakítási szakértőnek a kijelölést elfogadó, és az összeférhetetlenségi és kizáró ok hiányára, az előírt képzési feltételre is kiterjedő nyilatkozatát, ideértve a szerkezetátalakítási szakértői feladatot ellátó természetes személy nyilatkozatát is, valamint
c) arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a szerkezetátalakítási szakértő díját a kérelmező viseli, ha pedig az adós és az érintett hitelezők vagy egyes érintett hitelezők együttesen viselik, akkor az erre vonatkozó megállapodást.
(4) Ha a szerkezetátalakítási szakértő díját az adós és az érintett hitelezők vagy egyes érintett hitelezők megállapodása alapján részben az adós viseli, a kérelemhez csatolni kell az adósnak a szerkezetátalakítási szakértő kijelöléséhez való hozzájárulását.
(5) Ha az adós legalább 25%-os közvetlen vagy közvetett állami részesedéssel működő gazdasági társaság, kizárólag a Cstv. 66. § (2) bekezdése szerinti állami felszámoló szerkezetátalakítási szakértőként történő bírósági jóváhagyására vonatkozóan lehet az (1) bekezdés szerinti kérelmet előterjeszteni.
(6) Ha a kérelem visszautasításának nincs helye, és a kérelem jóváhagyásának e törvény szerinti feltételei fennállnak, a bíróság a kérelmet további mérlegelés nélkül 10 munkanapon belül jóváhagyja. A szerkezetátalakítási szakértő díját a kérelmező viseli, ha pedig az adós és az érintett hitelezők vagy egyes hitelezők ebben állapodtak meg, akkor együttesen, az egymás közötti megállapodásukban meghatározott arányban viselik.
(7) A kérelmet elutasító végzés ellen a kérelmező élhet fellebbezéssel.
28. § (1) Az adós vagy az érintett hitelezők követelésének a többségével rendelkező hitelezők vagy a biztosított érintett hitelező a 27. § szerinti kérelmet előterjeszthetik úgy is, hogy szerkezetátalakítási szakértőt nem jelölnek meg, hanem a kérelemben azt kérik, hogy a bíróság jelöljön ki szerkezetátalakítási szakértőt.
(2) A szerkezetátalakítási szakértő kiválasztása során a bíróság a 12. alcím szabályai szerint jár el azzal, hogy kérelmet elutasító végzés ellen a kérelmező élhet fellebbezéssel.
12. A szerkezetátalakítási szakértő hivatalból történő kirendelése, a kirendelt szerkezetátalakítási szakértő díja
29. § (1) A bíróság hivatalból szerkezetátalakítási szakértőt rendel ki, ha
a) általános moratóriumot rendel el, és nincs kijelölt szerkezetátalakítási szakértő,
b) korlátozott moratóriumot rendel el és a szerkezetátalakítással érintett követelések összértéke az adós legutóbbi számviteli beszámolója szerinti mérlegfőösszegének legalább 25%-át teszik ki, és nincs kijelölt szerkezetátalakítási szakértő,
c) a szerkezetátalakítási terv hitelezői osztályokon átívelő kényszeregyezségi hatállyal történő jóváhagyása iránti kérelmet nyújtottak be, és kérelem benyújtásakor nincs kijelölt szerkezetátalakítási szakértő, vagy
d) a szerkezetátalakítási terv jóváhagyása iránti nemperes eljárásban az 57. §, illetve az 58. § szerinti elleniratot nyújtanak be, és az ellenirat benyújtásakor nincs kijelölt szerkezetátalakítási szakértő.
(2) A bíróság az (1) bekezdés szerinti eseteken túl hivatalból szerkezetátalakítási szakértőt rendelhet ki, ha
a) korlátozott moratóriumot rendel el és a hitelezők érdekeinek védelme érdekében ezt a (6) bekezdés szerinti módon az érintett hitelezők kérik, és nincs kijelölt szerkezetátalakítási szakértő, vagy
b) a szerkezetátalakítási terv jóváhagyása iránti nemperes eljárásban elleniratot nyújtanak be, és a felmerülő szakkérdés miatt a szerkezetátalakításban közreműködő szerkezetátalakítási szakértő mellett további szerkezetátalakítási szakértő kirendelése indokolt.
(3) A szerkezetátalakítási szakértő a bírósági kirendelés kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül köteles megtenni az összeférhetetlenségi és kizáró ok hiányára, az előírt képzési feltételre is kiterjedő nyilatkozatát, ideértve a szerkezetátalakítási szakértői feladatot ellátó természetes személy nyilatkozatát is.
(4) A szerkezetátalakítási szakértő kirendelése nyilvános, átlátható és ellenőrizhető, jogszabályban meghatározott módszertan szerint történik, amely figyelembe veszi az adós gazdasági tevékenységének és pénzügyi nehézségeinek sajátosságait, és az adott ügy ellátásához szükséges szakértelmet.
(5) Ha az adós legalább 25%-os közvetlen vagy közvetett állami részesedéssel működő gazdasági társaság, a bíróság a Cstv. 66. § (2) bekezdése szerinti állami felszámolót jelöli ki szerkezetátalakítási szakértőként.
(6) A (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a biztosított érintett hitelező vagy az érintett hitelezők követeléseinek többségét jelentő érintett hitelezők a 37. § (5) bekezdésében biztosított határidő alatt kérhetik, hogy a bíróság rendeljen ki szerkezetátalakítási szakértőt, és ebben az esetben, továbbá az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben kérhetik, hogy a szerkezetátalakítási szakértő feladata az adós gazdálkodásának felügyeletére is terjedjen ki. Ilyen kérelem hiányában a bíróság az (1) bekezdés a) és b) pontja, a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a 25. § (1) bekezdés a)–c) és e) pontban foglalt feladatok ellátására rendeli ki a szerkezetátalakítási szakértőt.
(7) Az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti esetben a 60. § rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy ha a bíróság a 61. § (1) bekezdése szerint az adóst intézkedésre kötelezi, és nincs másik kijelölt szerkezetátalakítási szakértő, a szerkezetátalakítási szakértő segítséget nyújt az adósnak és az érintett hitelezőknek a bíróság végzésében foglaltak teljesítésében.
(8) A szerkezetátalakítási szakértő kirendeléséről hozott végzéssel szemben az adós élhet fellebbezéssel.
30. § (1) A bíróság a szerkezetátalakítási szakértő díjáról csak a szerkezetátalakítási szakértő hivatalból történő kirendelése esetén határoz.
(2) Ha e törvény másként nem rendelkezik, kirendelés esetén a szerkezetátalakítási szakértő díja az adóst terheli.
(3) A kirendelt szerkezetátalakítási szakértő díjának mértéke az adósnak a szerkezetátalakítási eljárás megindítása iránti kérelemmel benyújtott közbenső mérlegében szereplő eszközök könyv szerinti értékének alapulvételével:
a) 50 000 000 Ft alatti könyv szerinti érték esetén annak 2%-a, de legkevesebb 200 000 Ft,
b) 50 000 000 Ft – 100 000 000 Ft közötti könyv szerinti érték esetén annak 2%-a,
c) 100 000 001 Ft – 500 000 000 Ft közötti könyv szerinti érték esetén a 100 000 000 Ft 2%-a és az efeletti rész 1,25%-a,
d) 500 000 001 Ft – 1 000 000 000 Ft közötti könyv szerinti érték esetén az 500 000 000 Ft 1,25%-a és az efeletti rész 0,75%-a,
e) 1 000 000 001 Ft feletti könyv szerinti érték esetén az 1 000 000 000 Ft 0,75%-a és az efeletti rész 0,25%-a.
(4) A szerkezetátalakítási terv jogerős jóváhagyása és a hitelezői osztályokon átívelő kényszeregyezségi hatállyal történő jogerős jóváhagyása esetén a szerkezetátalakítási szakértőt a (3) bekezdésben meghatározott összeg további 15%-a, de legalább 300 000 Ft illeti meg.
(5) A (3) és (4) bekezdésben meghatározott díj az általános forgalmi adó összegét nem tartalmazza. A szerkezetátalakítási szakértő költségtérítésre nem jogosult.
(6) A szerkezetátalakítási szakértőt díjelőleg illeti meg, amelynek összegét a bíróság a kirendelő végzésben állapítja meg és a díjelőleg megfizetésére kötelezi az adóst. A díjelőleg összege nem lehet magasabb, mint a (3) bekezdés szerinti díj összegének a fele.
(7) A szerkezetátalakítási szakértő díját a bíróság a szerkezetátalakítási szakértő kirendelése megszüntetésekor, vagy legkésőbb a szerkezetátalakítási terv jóváhagyása tárgyában hozott végzés meghozatalakor állapítja meg. A díj mértékét a bíróság az adott ügyhöz kapcsolódó munkamennyiség, illetve a szerkezetátalakítási szakértő egyéb adminisztratív feladatainak mennyisége, a kirendelés időtartama, valamint a kirendelés megszűnési okának figyelembevételével csökkentheti. A bíróság a végzésben szükség szerint kötelezi a szerkezetátalakítási szakértőt, hogy a felvett díjelőlegből fizesse vissza azt az összeget, amely a megállapított díjat meghaladja.
(8) A díj megállapítása tárgyában hozott végzéssel szemben a szakértő és az adós külön fellebbezéssel élhet, – a fellebbezéssel nem érintett részben – a fellebbezésnek a díj kifizetésére nincs halasztó hatálya.
13. A szerkezetátalakítási szakértő kijelölésének megszüntetése
31. § (1) A bíróság a szerkezetátalakítási szakértő kijelölését megszünteti, ha
a) a 23. § (4) vagy (5) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenségi vagy kizáró ok fennáll,
b) a szerkezetátalakítási szakértőt törölték a 23. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartásból,
c) a szerkezetátalakítási szakértő e törvényben vagy jogszabályban meghatározott feladatát vagy egyéb kötelezettségét nem teljesíti, késve vagy hibásan, hiányosan teljesíti,
d) nyilvánvalóvá vált, hogy az érintett hitelezők szerkezetátalakítás meghiúsítására képes része a szerkezetátalakítási terv elfogadását nem támogatja, így a szerkezetátalakítási szakértő közreműködése feleslegessé vált, vagy
e) a szerkezetátalakítás meghiúsult.
(2) Az adós, a szerkezetátalakítási szakértő vagy bármely érintett hitelező kérheti, hogy a bíróság a szerkezetátalakítási szakértő kijelölését szüntesse meg. A kérelemnek a szerkezetátalakítási eljárásban benyújtható kérelem általános tartalmán túl tartalmaznia kell a szerkezetátalakítási szakértő kijelölése megszüntetésének indokait.
(3) A bíróság a hiánypótlásra vonatkozó szabályok alkalmazásával felhívhatja a szerkezetátalakítási szakértőt, szükség esetén az adóst, hogy a kérelemben foglaltakkal kapcsolatosan tegyen nyilatkozatot, és az azt alátámasztó bizonyítékait csatolja.
(4) A szerkezetátalakítási szakértő kijelölésének megszüntetéséről rendelkező végzéssel szemben a szerkezetátalakítási szakértő, a kérelmező és az adós fellebbezéssel élhet. A fellebbezés határideje a határozat közlésétől számított 8 nap.
(5) A fellebbezésnek a kijelölés megszüntetésére halasztó hatálya van. A fellebbezést az iratok másodfokú bírósághoz érkezését követő 15 munkanapon belül kell elbírálni.
(6) Ha az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti, a kijelölést megszüntető ok bekövetkezte a bíróság tudomására jut, a bíróság erre irányuló kérelem hiányában is hivatalból intézkedik a szerkezetátalakítási szakértő kijelölésének megszüntetése iránt. Ha a szerkezetátalakítási szakértő kijelölésének megszüntetése iránti kérelem visszautasítására vagy visszavonására került sor, a bíróság az eljárást hivatalból megindíthatja, ha a kérelemben feltüntetett megszüntetési ok fennállása a bíróság által ismert körülmények alapján valószínűsíthető.
(7) A szerkezetátalakítási szakértő kijelölésének megszüntetése esetén, ha a szerkezetátalakítási szakértő hivatalból történő kirendelésének oka fennáll, a bíróság a kijelölés jogerős megszüntetésétől számított 15 munkanapon belül – a 12. alcím alkalmazásával – új szerkezetátalakítási szakértőt hivatalból rendel ki. Ha a szerkezetátalakítási szakértő kijelölése kérelemre történt és a hivatalból történő kirendelés oka nem áll fenn, új szerkezetátalakítási szakértő jóváhagyása iránti kérelem – a 11. alcím alkalmazásával – a kijelölés jogerős megszüntetésének napjától előterjeszthető.
32. § (1) A szerkezetátalakítási szakértő kijelölésének megszüntetése esetén köteles az adósnál folytatott tevékenységéről szakmai beszámolót készíteni, és azt az adósnak és a bíróságnak megküldeni.
(2) A bíróság a szerkezetátalakítási szakértő kijelölésének megszüntetéséről szóló végzésében felhívja a szerkezetátalakítási szakértőt, hogy az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségének a végzés jogerőre emelkedéséről szóló végzés kézhezvételétől számított 15 napon belül tegyen eleget.
(3) A szerkezetátalakítási szakértő e §-ban meghatározott kötelezettségek elmulasztása, hiányos vagy késedelmes teljesítése esetén a bíróság a szerkezetátalakítási szakértőt 50 000 Ft-tól 800 000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújthatja.
(4) Ha új szerkezetátalakítási szakértő került kijelölésre, az adós a szakmai beszámolót köteles neki átadni. Az új szerkezetátalakítási szakértő az adóstól, az érintett hitelezőktől és a korábbi szerkezetátalakítási szakértőtől a feladatának ellátása érdekében kiegészítő tájékoztatást kérhet.
AZ EGYEDI VÉGREHAJTÁSI INTÉZKEDÉSEKET FELFÜGGESZTŐ MORATÓRIUM
14. Az egyedi végrehajtási intézkedéseket felfüggesztő moratórium általános szabályai
33. § (1) A szerkezetátalakítási tervre vonatkozó tárgyalások elősegítése érdekében az adós kérelmére a bíróság egyedi végrehajtási intézkedéseket felfüggesztő moratóriumot (a továbbiakban: moratórium) rendelhet el.
(2) A moratórium általános vagy korlátozott lehet. A bíróság a moratórium elrendelése iránti kérelem tárgyában hozott jogerős döntés meghozataláig e törvény rendelkezése alapján a moratóriumot ideiglenesen elrendeli. Az ideiglenesen elrendelt moratóriumra alkalmazni kell a moratórium szabályait.
(3) A moratórium meghosszabbítható és új moratórium is elrendelhető.
(4) Ha az adós vagy vezető tisztségviselője büntetőjogi felelősségét a szerkezetátalakítás megindítását megelőző 5 éven belül gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmény, vagy pénzmosás miatt jogerősen megállapították, a szerkezetátalakítás megindítása esetén az adós a moratórium egyik formáját sem kérelmezheti.
(5) A szerkezetátalakítási szakértő – tekintet nélkül arra, hogy a kijelölése alapján ellátja-e az adós gazdálkodásának felügyeletét – a moratórium időtartama alatt
a) jogosult megtenni a 26. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti intézkedéseket,
b) figyelemmel kíséri azt, hogy nem áll-e fenn a moratórium megszüntetésének oka, és a 39. § (2) bekezdése szerinti körülmény észlelése esetén kezdeményezi a moratórium megszüntetését.
34. § (1) A moratórium – a 2. § (2) és (3) bekezdésében, valamint a (7)–(9) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével – e törvény eltérő rendelkezése hiányában az adóssal szemben az érintett hitelezők által érvényesíthető, az általános vagy korlátozott moratórium hatálya alá eső valamennyi követelésre kiterjed, ideértve a moratórium időtartama alatt esedékessé váló vagy keletkező követeléseket is.
(2) A moratórium hatálya alá eső hitelező a moratórium időtartama alatt az adóssal szemben
a) végrehajtást nem kezdeményezhet, és a szerkezetátalakítás kezdő napját követően kezdeményezett folyamatban lévő végrehajtás szünetel,
b) felszámolási eljárást nem kezdeményezhet,
c) beszámítással nem élhet a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel, valamint
d) tartózkodni köteles minden olyan igényérvényesítéstől, amely a 3. § (1) bekezdés 5. pontjában foglaltakkal nem összeegyeztethető.
(3) A vagyoni igények érvényesítésére, ilyen igényekkel összefüggésben keresetindításra jogszabályban meghatározott határidők a moratórium időtartamával meghosszabbodnak. A moratórium a folyamatban lévő peres eljárásokat nem érinti, az adós által indított folyamatban lévő peres eljárásban a szerkezetátalakítás kezdő napjáig előterjesztett kérelemre a beszámítás elbírálható.
(4) A moratórium időtartama alatt az adóst a moratórium hatálya eső hitelezőknek a moratórium előtt esedékessé vált követeléseire fizetési haladék is megilleti.
(5) A moratórium hatálya alá eső hitelező a Ptk. 6:405. §-a szerinti faktoring szerződés vagy Ptk. 6:215. §-a szerinti adásvételi szerződés alapján fennálló követelése esetén az engedményezett követelésből befolyó összeget a faktoring vagy adásvétel alapján fennálló követelés erejéig a fennálló követelések csökkentésére fordíthatja, ha az elszámolt összeg az adós rendelkezésére bocsátott faktoring vagy követelés adásvételi keretösszeget növeli, azaz a fennálló követelések megfizetése esetén a keretösszeg rulírozó módon ismételten igénybe vehető.
(6) A moratórium időtartamára a moratórium hatálya alá eső, a hitelező és az adós közötti jogviszonyban
a) a moratórium előtt esedékessé vált követelések tekintetében a hitelezőt az adós fizetési késedelmére kikötött kötbér, késedelmi kamat, késedelmi pótlék, behajtási költségátalány nem illeti meg, azonban ügyleti kamat ezen időtartamra is jár,
b) a zálogjogosult, a biztosítéki célú vételi jog jogosultja, jog vagy követelés biztosítéki célú átruházása esetén a jogosult az érvényesítéssel kapcsolatos jogait nem gyakorolhatja, a hitelező a 3. § (1) bekezdés 5. pontja szerinti külön kötelezettel szemben nem léphet fel,
c) az adós számláinak terhére fizetési megbízás nem teljesíthető, az adóssal szemben nem lehet fizetési megbízást benyújtani.
(7) A moratórium elrendelése esetén az óvadékra és pozíciólezáró nettósításra a Cstv. fizetési haladék esetére előírt rendelkezését alkalmazni kell.
(8) A szerkezetátalakítás nem érinti pénzügyi biztosíték érvényesítése esetén a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazását.
(9) A moratórium nem érinti azon pénzügyi, energia- és az árupiacokon kötött nettósítási megállapodások érvényesíthetőségét sem, amelyek nem esnek az (6) és (7) bekezdésben foglaltak hatálya alá, azzal, hogy a nettósítási megállapodás működéséből eredő hitelezői követelésre a moratórium alkalmazandó. Az adós üzletmenetének folytatásához szükséges áruszállítási, szolgáltatási vagy energiaszolgáltatási szerződéseket a moratórium akkor nem érinti, ha ezen szerződések tőzsde vagy más piacon létrehozott pozíció formáját öltik és így bármikor aktuális piaci értéken helyettesíthetők.
35. § (1) A moratórium időtartama alatt a moratórium hatálya alá eső hitelezők az adós – moratórium előtt keletkezett és esedékessé vált tartozásai meg nem fizetéséből keletkező – tartozása miatt az alapvető, még nem teljesített szerződések teljesítését nem függeszthetik fel, ezeket a szerződéseket nem mondhatják fel és semmilyen módon nem módosíthatják az adós számára kedvezőtlen feltételekkel. E rendelkezés nem érinti a hitelezőnek a szerződésből eredő jogainak gyakorlását, ha az adós a fizetési kötelezettségen túl egyéb szerződéses kötelezettségének sem tesz eleget.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában alapvető szerződésnek minősül az a szerződés, amely a vállalkozás napi üzletmenetének folytatásához szükséges, ideértve az olyan szolgáltatási szerződést, amely teljesítésének a felfüggesztése az adós vállalkozási tevékenységének leállásához vezetne.
(3) A hitelezők – tekintet nélkül arra, hogy követelésükre a moratórium kiterjed-e – az adóssal kötött szerződésben szereplő kikötésre hivatkozással nem tarthatják vissza, és nem függeszthetik fel a még nem teljesített szerződések teljesítését, illetve ezeket nem mondhatják fel, és semmilyen módon nem módosíthatják az adós számára kedvezőtlen feltételekkel, amiatt, hogy
a) az adós a szerkezetátalakítását határozta el,
b) szerkezetátalakítási eljárást kezdeményezett,
c) a szerkezetátalakítási eljárásban az adós moratórium elrendelését kérelmezte, vagy
d) a szerkezetátalakítási eljárásban a bíróság moratóriumot rendelt el.
(4) Ha a moratórium időtartamának lejártáig az érintett hitelezők nem fogadtak el szerkezetátalakítási tervet, vagy azt a bíróság nem hagyta jóvá, a bíróság ezen okból sem kérelemre, sem hivatalból nem állapíthatja meg az adós fizetésképtelenségét.
(5) A moratórium időtartama alatt a moratórium hatálya alá nem eső követeléseket az adós teljesíti.
(6) A moratórium hatálya alá eső, a fizetési haladék miatt meg nem fizetett hitelezői követeléseket a moratórium időtartamának lejárta utáni napon – ideértve azt is, ha a bíróság a moratóriumot jogerősen megszünteti – teljesíteni kell, kivéve, ha a követelésre vonatkozóan az érintett hitelezők által elfogadott és a bírósághoz jóváhagyásra benyújtott, vagy hitelezői osztályokon átívelő kényszeregyezségi hatállyal történő jóváhagyásra a bírósághoz benyújtott szerkezetátalakítási terv intézkedést tartalmaz.
(7) A moratórium időtartama alatt az adós új szerződéses (tartós) jogviszonyon alapuló kötelezettséget csak átmeneti finanszírozásként vállalhat.
36. § (1) Az általános moratórium – a 2. § (2) és (3) bekezdésében, valamint a 34. § (7)–(9) bekezdésében meghatározottak kivételével – minden hitelezőre kiterjed. Az általános moratórium elrendeléséről szóló végzést – ideértve az ideiglenesen elrendelt általános moratóriumot is – a bíróság a Cégközlönyben közzéteszi. A közzétételre a Cégközlöny honlapján napi feltöltéssel, 0 órakor kerül sor. A moratórium – az ideiglenesen elrendelt moratórium – a közzétételtől illeti meg az adóst.
(2) A korlátozott moratórium az adós által meghatározott érintett hitelezőkre terjed ki. A korlátozott moratórium elrendeléséről szóló végzés – ideértve az ideiglenesen elrendelt korlátozott moratóriumot is – Cégközlönyben történő közzétételére nem kerül sor. A korlátozott moratórium az elrendeléséről szóló végzés – ideértve a korlátozott moratórium ideiglenes elrendeléséről szóló végzést is – adós általi kézhezvételétől korlátozza a hitelezőket, amely időpontról a bíróság a moratórium hatálya alá eső hitelezőket értesíti.
(3) A moratóriumot a bíróság a kérelemben meghatározott időtartamra, de legfeljebb 4 hónapra rendelheti el. A moratórium teljes időtartama a meghosszabbítás időtartamával, illetve a moratórium időtartamának a lejárta után elrendelt új moratórium időtartamával együttesen számítva sem haladhatja meg a 12 hónapot. A moratórium időtartamába az ideiglenesen elrendelt moratórium időtartamát is bele kell számítani.
(4) A moratórium megszűnik
a) a bírósági határozat jogerőre emelkedésének napján, ha a moratórium időtartama alatt a bíróság
aa) a szerkezetátalakítási tervet jóváhagyja, vagy
ab) szerkezetátalakítási terv jóváhagyása iránti kérelmet vagy hitelezői osztályokon átívelő kényszeregyezségi hatállyal történő jóváhagyás iránti kérelmet jogerősen visszautasítja, vagy
ac) a szerkezetátalakítási terv jóváhagyását, vagy a hitelezői osztályokon átívelő kényszeregyezségi hatállyal történő jóváhagyását jogerősen megtagadja, vagy
b) a moratórium időtartama alatt azon a napon, amikor a 8. §-ban meghatározott valamely ok alapján a szerkezetátalakítás meghiúsulása bekövetkezik.
(5) Az ideiglenesen elrendelt moratórium megszűnik
a) a bírósági határozat jogerőre emelkedésének napján, ha a bíróság jogerősen elrendeli a moratóriumot vagy elutasítja a moratórium elrendelése iránti kérelmet, valamint
b) a (4) bekezdésben meghatározott esetekben, ha a (4) bekezdésben meghatározott valamely ok az ideiglenesen elrendelt moratórium időtartama alatt következik be.
15. A moratóriummal összefüggő kérelmek
37. § (1) Moratórium elrendelése iránti kérelmet kizárólag az adós terjeszthet elő, legkorábban a szerkezetátalakítási eljárás megindításának kezdeményezésével egyidejűleg. Az adós a második sikertelen határozathozatal napjától nem nyújthat be moratórium elrendelése iránti kérelmet, ha a szerkezetátalakítási tervet két alkalommal határozathozatalra bocsátotta, de azt az érintett hitelezők az elfogadáshoz vagy a hitelezői osztályokon átívelő kényszeregyezségi hatállyal történő jóváhagyáshoz szükséges arányban nem fogadták el.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelemnek a szerkezetátalakítási eljárásban benyújtható kérelem általános tartalmán túl tartalmaznia kell
a) az arra vonatkozó határozott kérelmet, hogy az adós általános vagy korlátozott moratóriumot kér,
b) a moratórium időtartamát,
c) korlátozott moratórium esetén
ca) azoknak az érintett hitelezőknek a nevét, az azonosításhoz szükséges adatait, akikre a korlátozott moratórium elrendelését kéri,
cb) a kérelem benyújtása időpontjában fennálló, a korlátozott moratórium hatálya alá eső érintett hitelezői követelések bemutatását, az esedékességükre vonatkozó adattal együtt,
cc) a kérelem benyújtása időpontjában fennálló, a korlátozott moratórium hatálya alá nem eső hitelezői követeléseket a jogosult nevének, a követelés jogalapjának, összegének és esedékességének bemutatásával,
d) ha szerkezetátalakítási szakértő került kijelölésre, a szerkezetátalakítási szakértő nevét, az azonosításhoz szükséges adatait, ha nincs kijelölt szerkezetátalakítási szakértő, ezt a tényt, valamint
e) arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a 33. § (4) bekezdésében és az (1) bekezdésben foglalt, a kérelem benyújtását kizáró ok nem áll fenn.
(3) Ha a kérelem visszautasításának nincs helye, a bíróság 1 munkanapon belül végzéssel ideiglenesen elrendeli a moratóriumot, és
a) általános moratórium esetén intézkedik a végzés Cégközlönyben való közzététele iránt,
b) korlátozott moratórium esetén a végzést megküldi a moratórium hatálya alá eső hitelezőknek is.
(4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti közzététel napjától számított 30 napos jogvesztő határidőn belül az általános moratórium hatálya alá eső, azonban érintett hitelezőnek nem minősülő hitelező az adósnak bejelentheti a szerkezetátalakításba bevonni kért követelését, amelyet az adós köteles osztályba sorolni.
(5) A hitelezők általános moratórium ideiglenes elrendelése esetén az erről szóló végzés Cégközlönyben való közzétételétől, korlátozott moratórium ideiglenes elrendelése esetén az erről szóló végzés kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül előterjesztett beadványukkal vitathatják, hogy az adós képes lesz a moratórium alatt esedékessé váló tartozásait megfizetni. A bíróság a moratórium hatálya alá eső hitelező által előterjesztett beadványt azzal a felhívással küldi meg az adósnak, hogy a beadványban foglaltakkal kapcsolatosan 5 munkanapon belül tegyen nyilatkozatot, és az azt alátámasztó bizonyítékait csatolja.
(6) A bíróság a kérelem elbírálása körében az adós fizetőképességének fennállását akkor vizsgálja, ha az (5) bekezdés szerinti hitelezői beadványt terjesztenek elő. A bíróság a felek által rendelkezésre bocsátott okiratok alapján dönt, egyéb bizonyítást nem folytat le. Ha a kérelem megfelel az e törvény szerinti előírásoknak, a bíróság a moratóriumot 15 munkanapon belül elrendeli.
(7) A moratórium elrendelése iránti kérelmet elutasító végzés ellen az adós, a moratóriumot elrendelő végzés ellen a moratórium hatálya alá eső hitelező nyújthat be fellebbezést. A fellebbezést a moratóriumot elrendelő végzés közlésétől számított 8 napon belül lehet benyújtani. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.
(8) Ha a jogerős végzés alapján az ideiglenes moratórium megszüntetésre kerül, a bíróság
a) általános moratórium esetén ennek tényét a Cégközlönyben közzéteszi,
b) korlátozott moratórium esetén értesíti azokat hitelezőket, akiket a (3) bekezdés szerint is értesített.
38. § (1) A bíróság az adós, a hitelező, és – ha kijelölésre került – a szerkezetátalakítási szakértő kérelmére a moratóriumot meghosszabbítja, vagy új moratóriumot rendel el, ha a szerkezetátalakítási tervről folytatott tárgyalások során számottevő előrelépés történt és a meghosszabbítás vagy az új elrendelés nem sérti méltánytalanul egyik érintett fél jogait vagy érdekeit sem. A moratórium meghosszabbítása iránti kérelmet a moratórium lejárta előtt legfeljebb 30 nappal lehet benyújtani.
(2) Moratórium meghosszabbítása és új moratórium elrendelése iránti kérelmet az adós nem terjeszthet elő akkor, ha a szerkezetátalakítási tervet már legalább két alkalommal határozathozatalra bocsátotta, de az érintett hitelezők az elfogadáshoz vagy a hitelezői osztályokon átívelő kényszeregyezségi hatállyal történő jóváhagyáshoz szükséges arányban nem fogadták el, vagy fennáll a 39. § (1) bekezdése szerinti moratórium megszüntetési ok.
(3) A korlátozott moratórium esetén a moratórium a meghosszabbítással és újabb moratórium elrendelésével sem haladhatja meg a 4 hónapot, ha az adós a moratórium elrendelése iránti kérelem benyújtását megelőző 3 hónapon belül másik európai uniós tagállamból helyezte át Magyarországra a fő érdekeltségi központját.
(4) A moratórium meghosszabbítása és az új moratórium elrendelése iránti kérelemnek a szerkezetátalakítási eljárásban benyújtható kérelem általános tartalmán és a 37. § (2) bekezdésében meghatározottakon túl tartalmaznia kell
a) a kérelmező arra vonatkozó nyilatkozatát – és annak bemutatását –, hogy a szerkezetátalakítási tervről folytatott tárgyalások során számottevő előrelépés történt,
b) a kérelmező arra vonatkozó nyilatkozatát – és annak bemutatását –, hogy a meghosszabbítás és az új elrendelés nem sérti méltánytalanul egyik érintett fél jogait vagy érdekeit sem,
c) korlátozott moratórium iránti kérelem esetén a kérelmező arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy tudomása szerint a szerkezetátalakítási eljárás elrendelése iránti kérelem benyújtását követő 3 hónapon belül az adós a fő érdekeltségi központját nem helyezte át másik tagállamból, és
d) a kérelmező arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a (2) bekezdésben foglalt, a kérelem benyújtását kizáró ok nem áll fenn.
(5) A kérelemhez a szerkezetátalakítási eljárásban benyújtható kérelemhez általánosan csatolandó mellékleteken túl csatolni kell
a) a megtartott szerkezetátalakítási tervre vonatkozó tárgyalásokról készített jegyzőkönyveket, és
b) a (4) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozathoz kapcsolódóan az adós és szerkezetátalakítási szakértő kérelmezőnek a szerkezetátalakítási terv elfogadásához szükséges hitelezői szavazatszám 75%-át képviselő hitelezők támogató nyilatkozatát, a hitelező kérelmező esetén az adós hozzájáruló nyilatkozatát.
(6) E § szerinti eljárásra a 37. § (5)–(8) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy a moratórium hatálya alá eső hitelezők a (4) bekezdésben meghatározott feltétel fennállását vitathatják, továbbá a moratórium meghosszabbítását vagy új moratóriumot elrendelő végzés ellen a moratórium hatálya alá eső hitelező és a szerkezetátalakítási szakértő is fellebbezéssel élhet.
39. § (1) A bíróság az adós, a hitelező, és – ha kijelölésre került – a szerkezetátalakítási szakértő kérelmére a moratóriumot az elrendelésétől számított 90. nap után megszünteti, ha a moratórium a továbbiakban már nem alkalmas a szerkezetátalakítási tervről folytatott tárgyalások támogatására, különösen, ha nyilvánvalóvá vált, hogy a hitelezőknek a szerkezetátalakítás meghiúsítására képes része a szerkezetátalakítási terv elfogadását nem támogatja.
(2) A bíróság a moratóriumot erre irányuló kérelem esetén az (1) bekezdés szerinti időpont előtt is megszünteti, ha bármely moratórium hatálya alá eső vagy érintett hitelező azt az adós fedezetelvonó, a hitelezők érdekeit károsító tevékenységére hivatkozással kéri, és az adós fedezetelvonó, a hitelezők érdekeit károsító tevékenységét okirattal alátámasztva legalább valószínűsíti.
(3) A bíróság a moratóriumot az elrendelésétől számított 90. nap után megszünteti a moratórium hatálya alá eső hitelező tekintetében, ha a moratórium hatálya alá eső hitelező azt arra hivatkozással kéri, hogy a moratórium a fizetésképtelenségét okozza. A hitelezőnek igazolnia kell, hogy a fizetési haladék számára olyan bevételkiesést eredményezett, ami miatt a fizetéseit megszüntette vagy a vagyona a tartozásait nem fedezi, ugyanakkor követelésének adós általi megfizetése esetén a fizetésképtelensége nem állna fenn. Jogi személy hitelező esetén a kérelméhez csatolnia kell a döntéshozó szerve vagy egyszemélyes jogi személy hitelező esetén az alapítója vagy az egyedüli tagja által hozott, a hitelező fizetésképtelenségének elkerülését célzó intézkedésről szóló határozatát is.
(4) A moratórium megszüntetése iránti kérelemnek a szerkezetátalakítási eljárásban benyújtható kérelem általános tartalmán túl tartalmaznia kell a megszüntetés okának bemutatását is.
(5) Ha a kérelem visszautasításának nincs helye, bíróság a kérelmet azzal a felhívással küldi meg az adósnak, hogy a kérelemben foglaltakkal kapcsolatosan 5 munkanapon belül tegyen nyilatkozatot, és az azt alátámasztó bizonyítékait csatolja. A bíróság a kérelemről 15 munkanapon belül – a (2) és a (3) bekezdés szerinti esetben 10 munkanapon belül – dönt.
(6) Korlátozott moratórium jogerős megszüntetése esetén a bíróság értesíti azokat hitelezőket, akiket korlátozott moratórium elrendeléséről is értesített. Az általános moratórium megszüntetéséről szóló jogerős végzést a bíróság a Cégközlönyben közzéteszi. A közzétételre a Cégközlöny honlapján napi feltöltéssel, 0 órakor kerül sor.
A SZERKEZETÁTALAKÍTÁSI TERV
16. A hitelezői követelések osztályba sorolása, a hitelezőket megillető szavazatszám megállapítása, valamint bírósági jóváhagyása
40. § (1) Az adós nyilvántartásba veszi, és hitelezői osztályokba sorolja az érintett hitelezők általa ismert követeléseit.
(2) Az érintett hitelező követelését legalább a hitelező nevének, a követelés jogalapjának, összegének vagy számítási módjának, esedékességének, az osztályba besorolást megalapozó adatok, a besorolási osztály feltüntetésével kell nyilvántartásba venni. Csak olyan hitelezői követelés tekintetében lehet a beszámítási jogot figyelembe venni, amelyet a hitelező nem engedményezéssel [Ptk. 6:193. §], tartozásátvállalással [Ptk. 6:203. §], tartozáselvállalással [Ptk. 6:206. §] vagy teljesítésátvállalással [Ptk. 6:205. §] szerzett meg. A beszámítási jogával az érintett hitelező akkor is élhet, ha a beszámítási jog az érintett hitelezőt a 34. § (5) bekezdése alapján illeti meg vagy az engedményezésre összevont alapú felügyelet alá tartozó pénzügyi intézmények között kerül sor.
(3) A hitelezői igények nyilvántartásba vételekor az adós vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja, könyvvizsgálója, jelentős befolyással rendelkező tagja, az adós kapcsolt vállalkozása, annak vezető tisztségviselője adóssal szembeni követelése tekintetében nem lehet beszámítási jogot figyelembe venni.
(4) A szerkezetátalakítás kezdő napját megelőzően létrejött, pozíciólezáró nettósításra irányuló megállapodás esetén a hitelezői követelés nettó összegét kell figyelembe venni.
41. § (1) Az adós az érintett hitelezőt a szerkezetátalakítás kezdő napjától számított 15 napon belül írásban tájékoztatja követelésének a 40. § szerinti nyilvántartásáról. Ha kijelölésre került, az adós a szerkezetátalakítási szakértőnek is megküldi a 40. § szerinti nyilvántartást. Az érintett hitelező és a szerkezetátalakítási szakértő észrevételt tehetnek. E bekezdés szerinti egyeztetést a szerkezetátalakítási eljárás jogerős megindításának napjától számított 45 napon belül kell lefolytatni.
(2) Az adós az osztályba sorolás során nem vitathatja közokiratba foglalt követelés, valamint a hitelintézettel kötött hitelszerződésből eredő követelés jogalapját, és ezen érintett hitelezői követelés összegszerűségét is csak akkor vitathatja, ha számlakivonattal igazolja azt, hogy a vitatott összeget megfizette.
(3) Az adós az (1) bekezdés szerinti egyeztetést követő 15 napon belül megállapítja és az érintett hitelezőknek megküldi az érintett hitelezők osztályba sorolását, feltüntetve hitelezői osztályonként a hitelezői osztályba tartozó érintett hitelező
a) nevét,
b) követelésének megjelölését, és
c) követelésének
ca) elismerése esetén a szavazat számításakor figyelembe veendő követelése összegét, vagy a követelés összege számításának módját vagy
cb) vitatása esetén azt, hogy a követelést jogalapjában vagy összegszerűségében vitatja, és a vitatott követelés összegét.
(4) A hitelezői osztályba sorolást az adós vezető tisztségviselője és – ha kijelölésre került – a szerkezetátalakítási szakértő aláírja.
(5) Az átmeneti és az új finanszírozást nyújtó hitelezőt, valamint az általános moratórium ideiglenes elrendeléséről szóló közzétételt követő törvényi határidőn belül bejelentett hitelezői követelést kivéve új érintett hitelező az osztályba sorolásnak az elkészítését követően a szerkezetátalakításba nem vonható be, és az érintett hitelező az osztályba sorolása után létrejött új jogviszonyon (tartós jogviszonyon) alapuló követelést a hitelezői besorolás vonatkozásában nem jelenthet be.
(6) A hitelezők osztályba sorolásakor megállapított követelés összege vagy megállapításának módja a szavazatok megállapításához szükséges, az a szerkezetátalakítási terv tartalma tekintetében nem köti az érintett hitelezőket.
42. § (1) Az érintett hitelezői követeléseket az alábbi osztályokba kell besorolni:
a) biztosított hitelezői követelés,
b) gazdasági tevékenységhez kapcsolódó hitelezői követelés,
c) egyéb hitelezői követelés, és
d) az adós érdekkörében álló ügyletből származó hitelezői követelés.
(2) A hitelezői osztályok (1) bekezdés szerinti sorrendje nem jelent kielégítési sorrendet.
43. § (1) Biztosított hitelezői követelésnek minősül
a) a biztosítékul szolgáló vagyontárgy könyv szerinti értéke erejéig, de legfeljebb a hitelbiztosítéki értékig az a követelés, amely kifizetésének biztosítására
aa) az adós mint zálogkötelezett vagyontárgyán a szerkezetátalakítás kezdő napját megelőzően zálogjogot, alzálogjogot, óvadékot alapítottak – zálogjogosulti bizományos kijelölése esetén akkor is, ha e követelés nem vagy nemcsak a zálogjoggal rendelkező zálogjogosulti bizományost illeti meg –,
ab) az adós vagyontárgyán a szerkezetátalakítás kezdő napját megelőzően biztosítéki célból vételi jogot alapítottak, vagy az adóst megillető jognak vagy követelésnek biztosítéki célból történő átruházását kötötték ki, és az erre vonatkozó jogszerzési nyilatkozatot bejegyezték a hitelbiztosítéki nyilvántartásba, vagy a vételi jogot ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték és a jogosult igazolni tudja, hogy a vételi jogot valamely követelése teljesítésének biztosítékául kötötte ki, valamint
b) az a követelés, amelynek érvényesítése érdekében az adós vagyontárgyán a szerkezetátalakítási eljárás jogerős elrendelését követően végrehajtási jogot jegyeztek be, vagy a végrehajtás során az adós vagyontárgyát lefoglalták.
(2) Gazdasági tevékenységhez kapcsolódó hitelezői követelésnek minősül
a) az adós gazdasági tevékenysége folytatásához, a szerkezetátalakítási terv végrehajtásához alapvetően szükséges áruszállítások és szolgáltatások ellenértéke – ideértve a pénzügyi lízinget is –, ha a hitelező az áruszállítást, illetve a szolgáltatásnyújtást a szerkezetátalakítás időszaka alatt is legalább a korábban meghatározott feltételekkel fenntartja, valamint
b) az átmeneti vagy új finanszírozás is, ha a finanszírozás nem tartalmaz olyan biztosítékot, amely alapján ez a hitelezői követelés biztosított hitelezői követelésnek minősül.
(3) Az adós érdekkörében álló ügyletből származó hitelezői követelésnek minősül
a) az adóssal szemben ingyenes jogügyleten alapuló hitelezői követelés,
b) annak a hitelezőnek a követelése, amelynek tartozását az adós a szerkezetátalakítás kezdő napját megelőzően 365 napon belül átvállalta, elvállalta [Ptk. 6:203. §, 6:205. §, 6:206. §], vagy annak megfizetésére kezességet vállalt,
c) az adós tagjának – ideértve azt a volt tagot is, akinek a követelése a szerkezetátalakítás kezdő napját megelőző 180 napon belül keletkezett – követelése, ha az adósban legalább a számviteli törvényben meghatározott jelentős tulajdoni részesedése van,
d) az adós, az adósban legalább többségi befolyással rendelkező tag kapcsolt vállalkozásának követelése, valamint
e) az adós vezető tisztségviselőjének nem bér- vagy bérjellegű követelése – ideértve azt a volt vezető tisztségviselőt is, akinek a megbízatása a szerkezetátalakítás kezdő napját megelőző 180 napon belül szűnt meg –.
(4) Egyéb hitelezői követelésnek minősülnek az (1)–(3) bekezdésben fel nem sorolt hitelezői követelések.
(5) A hitelezői követelések besorolását és az egyes hitelezői követelésekhez kapcsolódó szavazatszám megállapítását nem befolyásolja, ha a hitelező a követelését a szerkezetátalakítás kezdő napját követően másik hitelezőre ruházta át.
44. § (1) Az érintett hitelező az osztályba sorolás kézhezvételétől számított 15 napos jogvesztő határidőn belül az érintett hitelezők osztályba sorolásának felülvizsgálata iránti kérelmet terjeszthet elő aziránt, hogy a bíróság végzéssel állapítsa meg, hogy az osztályba sorolás
a) a kérelmező érintett hitelező vagy más érintett hitelező tekintetében nem felel meg a törvényi rendelkezéseknek,
b) az érintett hitelező követelésének összegszerűségét helytelenül állapítja meg, illetve
c) az érintett hitelező követelését helytelenül minősíti vitatott hitelezői követelésnek.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelemnek a szerkezetátalakítási eljárásban benyújtható kérelem általános tartalmán túl tartalmaznia kell a kérelmezőnek arra vonatkozó részletes nyilatkozatát, hogy miért nem tartja az osztályba sorolást szabályszerűnek. A kérelmezőnek a kérelemhez a szerkezetátalakítási eljárásban benyújtható kérelemhez általánosan csatolandó mellékleteken túl csatolnia kell a követelése jogalapját és összegszerűségét alátámasztó okiratokat.
(3) Az adós az érintett hitelezők osztályba sorolásának jóváhagyása iránt legkésőbb a szerkezetátalakítás kezdő napjától számított 120. napig kérelmet terjeszthet elő a bíróságnál.
(4) Az adósnak a (3) bekezdés szerinti kérelemhez a szerkezetátalakítási eljárásban benyújtható kérelemhez általánosan csatolandó mellékleteken túl csatolnia kell
a) a 40. § szerinti nyilvántartást,
b) a hitelezőkkel folytatott egyeztetés dokumentumait, valamint
c) az osztályba sorolás szabályszerűségét, vitatott hitelezői követelés esetén a vitatás jogszerűségét megalapozó okiratokat.
(5) A bíróság az (1) és a (3) bekezdés szerinti kérelmeket egyesítheti. A bíróság a kérelmet megküldi az adósnak és a kérelemmel érintett hitelezőnek – ideértve azt az érintett hitelezőt is, akinek osztályba sorolását más érintett hitelező sérelmezi – azzal, hogy a kérelemben foglaltakkal kapcsolatosan tegyen nyilatkozatot, az azt alátámasztó bizonyítékait csatolja.
(6) A bíróság a felek által rendelkezésre bocsátott okiratok alapján dönt, egyéb bizonyítást nem folytat le. Ha a kérelem visszautasításának nincs helye, a bíróság az (1) és a (3) bekezdés szerinti kérelemről 10 munkanapon belül dönt. A bíróság döntésével az osztályba sorolást megváltoztathatja, ideértve a vitatott hitelezői követelés elismert követelésként való besorolását is.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem tárgyában hozott végzéssel szemben fellebbezéssel élhet a kérelmező, az adós és, ha a végzés az érintett hitelező osztályba sorolását megváltoztatja, az az érintett hitelező, akit a változtatás érint.
(8) A fellebbezést az iratok másodfokú bírósághoz érkezését követő 15 munkanapon belül kell elbírálni.
17. A szerkezetátalakítási terv alapvető szabályai, elkészítése, tartalma
45. § (1) A szerkezetátalakítási tervet írásba kell foglalni, és annak tartalmaznia kell mindazt, amit e törvény a szerkezetátalakítási terv tartalmaként előír.
(2) A szerkezetátalakítási tervben foglalt intézkedéseknek az azonos hitelezői osztályba tartozó érintett hitelezők tekintetében az egyenlő elbánás elvét biztosítaniuk kell.
(3) A szerkezetátalakítási terv nem irányulhat kizárólag az adóssal szemben fennálló hitelezői követelések részbeni vagy teljes elengedésére.
(4) A 42. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti hitelezői osztályok kedvezőbb elbánásban kell, hogy részesüljenek, mint a 42. § (1) bekezdés d) pontja szerinti hitelezői osztály.
46. § (1) A szerkezetátalakítási terv az általános adatok között tartalmazza legalább
a) az adós és az érintett hitelezők nevét, az azonosításukhoz szükséges adatokat,
b) ha szerkezetátalakítási szakértő került kijelölésre, a szakértő nevét, az azonosításhoz szükséges adatait,
c) az adós eszközeit és kötelezettségeit könyv szerinti értéken,
d) az adós gazdasági helyzetének és a munkavállalók helyzetének leírását, ideértve az adós nehézségeinek okairól és mértékéről szóló leírást is,
e) az érintett hitelezők hitelezői osztályba sorolásának megjelölését, a hitelező követelésének ismertetésével, ha a hitelező az adós tagja, akkor az adósban fennálló részesedésének mértékét is,
f) az egyes hitelezői osztályok követeléseinek mértékét és értékét, valamint
g) ha vannak a szerkezetátalakítási terv által nem érintett felek, ezen személyek nevét, azonosításhoz szükséges adatait, annak megjelölésével, hogy követelésük melyik hitelezői osztályba kerülne besorolásra, továbbá azon okok feltüntetésével, amelyek alapján a szerkezetátalakítással nem érintett félként kell kezelni őket.
(2) A szerkezetátalakítási terv a szerkezetátalakítási intézkedések ismertetése körében tartalmazza legalább
a) a 3. § (1) bekezdés 16. pontjában meghatározott, a szerkezetátalakítás célját szolgáló intézkedések ismertetését és azok felelőseit,
b) a javasolt szerkezetátalakítási intézkedések időtartamát,
c) a szerkezetátalakítási terv végrehajtásának teljes időtartamát, ideértve a végrehajtásának záró időpontját is,
d) az adós becsült pénzügyi mozgásait, ennek keretében annak bemutatását, hogy az a) pont szerinti intézkedések mennyiben javítják ezeket,
e) az átmeneti vagy új finanszírozás megjelölését és ismertetését, valamint annak indokát, hogy miért van szükség az átmeneti vagy az új finanszírozásra,
f) a munkavállalók képviselői számára nyújtott tájékoztatásra és a velük való konzultációra vonatkozó tájékoztatást,
g) a munkavállalók helyzetét érintő általános következményeket, a létszámcsökkentés, a csökkentett munkaidőben való foglalkoztatás vagy más hasonló intézkedés ismertetését, ha a szerkezetátalakítási terv a munkavállalók helyzetét is érinti, valamint
h) az indokolást arra vonatkozóan, hogy a szerkezetátalakítási terv az észszerű várakozások szerint miért alkalmas arra, hogy megakadályozza az adós fizetésképtelenségét, és biztosítsa a vállalkozás működőképességét, ideértve a szerkezetátalakítási terv sikeréhez szükséges előfeltételeket is.
(3) Ha szerkezetátalakítási szakértő került kijelölésre, a (2) bekezdés h) pontja szerinti indokolást a szerkezetátalakítási szakértőnek olyan tartalmú záradékkal kell ellátnia, amelyben nyilatkozik arról, hogy a szerkezetátalakítási terv ennek a követelménynek megfelel. A szerkezetátalakítási szakértőnek továbbá nyilatkoznia kell arról is, hogy a szerkezetátalakítási terv megfelel a jóhiszemű joggyakorlás követelményeinek, és nem tartalmaz az érintett hitelezők összességére vagy egyes hitelezői osztályokra vonatkozóan nyilvánvalóan és kirívóan méltánytalan rendelkezéseket.
(4) Az adósnak a szerkezetátalakítási tervhez mellékletként kell csatolnia a szerkezetátalakításban részt nem vevő hitelezőknek (hitelezői csoportoknak) a szerkezetátalakítási terv elfogadásakor fennálló – esedékesség és követeléstípus szerint megadott – összesített követelését tartalmazó kimutatást, és be kell mutatnia, hogy ezen követelések kielégítéséhez is rendelkezik a szükséges forrásokkal, továbbá nyilatkoznia kell arról, hogy a szerkezetátalakítási tervben foglalt intézkedések a szerkezetátalakításban részt nem vevő hitelezők kielégítési alapját nem vonják el.
(5) Az adós által vitatott hitelezői követelésre a szerkezetátalakítási tervben az adós tartalékot különít el, ha
a) a vitatott hitelezői követelés érvényesítése iránt hatósági vagy bírósági eljárás van folyamatban,
b) az érintett hitelező a vitatott hitelezői követelést a hitelezők osztályba sorolásának kézhezvételétől vagy a 44. § szerinti eljárás esetén a követelés vitatott besorolásának a szabályszerűségét megállapító jogerős bírósági határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül jogi úton érvényesíti.
(6) A kkv. adós az 5. § (1) bekezdése szerinti platformon a szerkezetátalakítási terv kidolgozásához szükséges gyakorlati iránymutatást magában foglaló ellenőrző lista segítségével is elkészítheti a szerkezetátalakítási tervét.
47. § (1) Az adós kezdeményezésére a szerkezetátalakítási tervhez az adós tőketulajdonosai, kapcsolt vállalkozásai is csatlakozhatnak, oly módon, hogy jognyilatkozatot tesznek az adós egyes kötelezettségeinek átvállalására, elvállalására, járulékos kötelezettséget vállalnak az adós szerkezetátalakítási tervben foglalt kötelezettségei teljesítéséért, vagy kötelezettséget vállalnak a szerkezetátalakítási intézkedések szakmai támogatására.
(2) A szerkezetátalakítási tervhez az adós érdekében tett jognyilatkozatokkal csatlakozhatnak olyan harmadik személyek is, akik jognyilatkozatot tesznek arra vonatkozóan, hogy az adós kötelezettségeit részben vagy egészben átvállalják vagy elvállalják, vagy az adós számára átmeneti vagy új finanszírozást kívánnak nyújtani.
(3) A szerkezetátalakítási tervben az állam, önkormányzat, más államháztartási szervezet, az adó- és más köztartozás behajtására jogosult szervezet az adós számára fizetési könnyítést – fizetési halasztást, részletfizetési kedvezményt – adhat, valamint a követeléséről részben vagy egészben lemondhat, a követelését engedményezheti.
18. A szerkezetátalakítási terv tárgyalásának és elfogadásának szabályai
48. § (1) Az adós a szerkezetátalakítási tervet az érintett hitelezőkkel egyezteti és a tárgyalások lezárását követően a szerkezetátalakítási tervet a szavazati joggal rendelkező érintett hitelezők számára határozathozatalra bocsátja. Határozathozatalra olyan szerkezetátalakítási terv tervezete bocsátható, amelyet az adós – döntéshozó szerve vagy egyszemélyes jogi személy adós esetén az alapítója vagy az egyedüli tagja, vagy ha e döntés meghozatalára az adós létesítő okirata más adósi szervet jelöl ki, e szerve – előzetesen elfogadott.
(2) A szerkezetátalakítási tervre vonatkozó tárgyalás és a szerkezetátalakítási tervre vonatkozó határozathozatal történhet személyes megjelenést igénylő szerkezetátalakítási hitelezői ülésen vagy ülés tartása nélküli döntéshozatallal. A szerkezetátalakítási tervre vonatkozó tárgyalás lebonyolítható úgy is, hogy csak egyes érintett hitelezők kapnak meghívást az ülésre vagy egyes érintett hitelezők kerülnek bevonásra az írásbeli döntéshozatalba, azonban az adósnak minden érintett hitelező részére biztosítania kell legalább a szerkezetátalakítási tervre vonatkozó első határozathozatal előtt a tárgyalás lehetőségét.
(3) Az érintett hitelezők előzetes jóváhagyása esetén az adós az érintett hitelezők, és ha kijelölésre került, a szerkezetátalakítási szakértő közötti kapcsolattartás elektronikus levél (e-mail) útján is történhet, ha a felek e célból rögzítik a kapcsolattartásra szolgáló elektronikus levélcímüket, és vállalják, hogy a feladó kérésére az elektronikus levél útján kapott üzenet kézhezvételét a feladó felé visszaigazolják. Ha a címzett a kapott üzenet kézhezvételét a feladó felé kérésre sem igazolja vissza, a feladó köteles a nyilatkozatát a 3. § (4) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti módon papíralapon is megküldeni, azonban a papíralapú közlés költségét a címzettre háríthatja. Ha a feladó nem az e célból rögzített elektronikus levélcímét használja, továbbá az üzenetnek a címzett általi kézhezvétele visszaigazolása hiányában, a megtett nyilatkozat hatálytalan.
(4) A szerkezetátalakítási tervre vonatkozó tárgyalásokba az adós bevonhatja a szerkezetátalakítással nem érintett feleket, a szerkezetátalakítási tervhez jognyilatkozattal csatlakozó egyéb személyeket és az állandó könyvvizsgálóját.
49. § (1) Az adós ügyvezetése a szerkezetátalakítási hitelezői ülést meghívó küldésével hívja össze. A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét és idejét, a napirendet, ideértve annak egyértelmű megjelölését is, hogy az ülésen a szerkezetátalakítási terv tárgyalására vagy elfogadására kerül-e sor. A meghívóval együtt meg kell küldeni a megtárgyalásra vagy határozathozatalra bocsátandó szerkezetátalakítási terv tervezetét és a napirendhez kapcsolódó egyéb dokumentumokat. A meghívó elküldése és az ülés napja között legalább 15 napnak el kell telnie.
(2) Az adós lehetővé teheti, hogy az érintett hitelező (egyéb résztvevő) az ülésen személyes részvétel helyett elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével vegyen részt. Ebben az esetben a meghívóban kell meghatározni az igénybe vehető elektronikus hírközlő eszközöket, valamint azok alkalmazásának feltételeit és módját, úgy, hogy az érintett hitelező (egyéb résztvevő) azonosítása, és az ülésen részt vevők közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosított legyen.
(3) Az ülés a megjelent érintett hitelezők számára és az általuk képviselt szavazatszámra tekintet nélkül megtartható. Ha az érintett hitelező azt előzetesen kéri, a szerkezetátalakítási tervre vonatkozó határozathozatal esetén a szavazatát az ülés napja előtt megérkezően írásban is közölheti. Ebben az esetben a hitelezői szavazat beérkezésének tényét és időpontját, valamint a szavazatot a jegyzőkönyvben is fel kell tüntetni.
(4) Az adós vezető tisztségviselője köteles gondoskodni arról, hogy az ülésről jegyzőkönyv készüljön. A jegyzőkönyv tartalmazza
a) az ülés helyét és idejét,
b) a jelenlévőket és az általuk képviselt szavazati jog mértékét,
c) az ülésen lezajlott fontosabb eseményeket, nyilatkozatokat és a határozatokat, valamint az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, továbbá a szavazástól tartózkodókat vagy az abban részt nem vevőket, valamint
d) ha a szerkezetátalakítási tervről határozathozatalra került sor, hitelezői osztályonként az érintett hitelező által leadott szavazat vagy ellenszavazat számát, valamint azt, ha az érintett hitelező a szavazástól tartózkodott vagy a szavazásban nem vett részt.
(5) A szerkezetátalakítási hitelezői ülésről készült jegyzőkönyvet az adós vezető tisztségviselője, az ülésen erre megválasztott érintett hitelező (képviselője) és – ha kijelölésre került – a szerkezetátalakítási szakértő írja alá. Az adós a jegyzőkönyvet a meghívottaknak megküldi.
50. § (1) A szerkezetátalakítási tervre vonatkozó tárgyalások és a szerkezetátalakítási tervre vonatkozó határozathozatal ülés tartása nélküli lebonyolítása esetén az adós vezető tisztségviselője az érintett hitelezők részére megküldi a határozatok tervezeteit és a szerkezetátalakítási terv tervezetét, illetve a határozati javaslatokhoz kapcsolódó egyéb dokumentumokat.
(2) Az érintett hitelező számára az (1) bekezdés szerinti dokumentumok kézhezvételétől számított legalább 15 napos határidőt kell biztosítani arra, hogy véleményét, – a szerkezetátalakítási tervre vonatkozó határozathozatal esetén – a szavazatát megküldje az adós ügyvezetése részére. A szerkezetátalakítási tervre vonatkozó határozathozatal esetén az adós a szavazat megküldése helyett kérheti azt is, hogy az érintett hitelező a szerkezetátalakítási tervet – legalább teljes bizonyító erejű magánokirati formában – aláírva küldje neki vissza.
(3) Ha bármely érintett hitelező az ülés megtartását kéri, a szerkezetátalakítási hitelezői ülést az adós ügyvezetésének össze kell hívnia.
(4) A véleménynyilvánításra, illetve szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő 3 napon belül – ha valamennyi érintett hitelező válasza ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó válaszküldemény beérkezésének napjától számított 3 napon belül – az adós ügyvezetése megállapítja az ülés tartása nélküli döntéshozatal eredményét, és azt további 3 napon belül közli az (1) bekezdés szerinti címzettekkel. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének a napja.
51. § (1) Az érintett hitelezőket minden elismert vagy nem vitatott követelésük után 100 000 Ft-onként egy egész szavazat illeti meg, töredékszavazatot nem lehet figyelembe venni. Az 50 000 Ft-ot meghaladó, de 100 000 Ft-ot el nem érő hitelezői követelést is egy egész szavazatnak kell tekinteni.
(2) Ha az adós kkv., az (1) bekezdésben foglaltakat akként kell alkalmazni, hogy az érintett hitelezőt a szerkezetátalakítási tervvel érintett követelése után 50 000 Ft-onként illeti meg egy egész szavazat, az 50 000 Ft alatti követeléseket pedig azzal a feltétellel kell egy egész szavazatként figyelembe venni, ha azok összege meghaladja a 25 000 Ft-ot.
(3) Az adós által vitatott érintett hitelezői követeléseket is hitelezői osztályba kell sorolni, de ezen érintett hitelezőt szavazat nem illeti meg, és őt az érintett hitelezők összeszámításakor is figyelmen kívül kell hagyni.
52. § (1) A szerkezetátalakítási terv elfogadásában az adós, valamint a szavazati joggal rendelkező érintett hitelezők vesznek részt.
(2) A szerkezetátalakítási terv akkor minősül elfogadottnak, ha az minden hitelezői osztályban megkapja a hitelező osztályba tartozó, elismert vagy nem vitatott követeléssel rendelkező összes érintett hitelező számszerű többségének támogatását, valamint a hitelezői osztályba tartozó érintett hitelezők által leadható összes szavazatszámhoz viszonyított szavazattöbbséget is.
(3) Ha az adós kkv., a (2) bekezdéstől eltérően a szerkezetátalakítási terv akkor is elfogadottnak minősül, ha azt az adós érdekkörében álló ügyletek hitelezői osztályában a hitelezői osztályba tartozó összes érintett hitelező számszerű többsége nem, de legalább egyharmada támogatja, feltéve, ha ez utóbbiak követelése eléri ezen a hitelezői osztályon belül a leadható összes szavazatszámhoz viszonyított többséget is.
(4) Az 57. § és az 58. § alkalmazásában nem minősül nemmel szavazó érintett hitelezőnek az az (1) bekezdés szerinti érintett hitelező, aki a szerkezetátalakítási terv elfogadásakor nem nyilatkozik egyértelműen arról, hogy nem támogatja a szerkezetátalakítási tervet, ideértve azt is, aki a szavazástól tartózkodott, vagy szabályszerű értesítés ellenére nem vett részt a szavazásban.
(5) Az adós által a vitatott érintett hitelezői követelésekre elkülönített tartalékra vonatkozóan a szerkezetátalakítási tervet akként kell elfogadásra bocsátani, hogy ha a vitatott hitelezői követelést jogerős bírósági határozat vagy véglegessé vált hatósági döntés megállapítja, a hitelező a tartalékból olyan arányban és olyan feltételekkel kap kifizetést, amilyen feltételekkel a vele azonos hitelezői osztályba sorolt, a szerkezetátalakítást elfogadó érintett hitelezők.
(6) Az 50 000 Ft, vagy kkv. esetén a 25 000 Ft alatti követelések esetében az érintett hitelezők számára a szerkezetátalakítási tervben olyan feltételekkel kell a követelésük megfizetését biztosítani, amilyen feltételekkel a velük azonos hitelezői osztályba sorolt, a szerkezetátalakítást megszavazó érintett hitelezők jutnak a követelésükhöz.
53. § Szerkezetátalakítási szakértő kijelölése esetén az elfogadott szerkezetátalakítási tervet és annak mellékleteit a szerkezetátalakítási szakértő aláírásával látja el.
19. A szerkezetátalakítási terv bíróság általi jóváhagyása
54. § (1) Az adós az elfogadott szerkezetátalakítási tervet jóváhagyásra benyújtja a bírósághoz. A szerkezetátalakítási terv jóváhagyása iránti kérelmet az adósnak a szerkezetátalakítási terv elfogadásának napját követő 5 napon belül kell előterjesztenie.
(2) Ha az adós az elfogadott szerkezetátalakítási terv bírósági jóváhagyásának kérelmezését elmulasztja, vagy a jóváhagyást a bíróság jogerősen megtagadja, az elfogadott szerkezetátalakítási tervhez e törvény rendelkezései alapján joghatás nem fűződik.
55. § (1) A szerkezetátalakítási terv jóváhagyása iránti kérelemhez a szerkezetátalakítási eljárásban benyújtható kérelemhez általánosan csatolandó mellékleteken túl csatolni kell
a) a szerkezetátalakítási tervet,
b) a szerkezetátalakítási tervre vonatkozó tárgyalások és a szerkezetátalakítási tervre vonatkozó határozathozatal dokumentumait, ideértve a szerkezetátalakítási terv adós általi elfogadásának dokumentumát is,
c) ha a bíróság a 44. § alapján e kérdésben korábban jogerősen nem döntött vagy a 44. § szerinti kérelmet az adós nem nyújtott be, az érintett hitelezők hitelezői osztályba sorolását, vitatott hitelezői követelés esetén a vitatott hitelezői követelésként való besorolását, valamint az érintett hitelezők követeléseit megalapozó alapvető dokumentumokat,
d) a szerkezetátalakítási tervet el nem fogadó érintett hitelezők követeléseinek felsorolását,
e) vitatott hitelezői követelés esetén a vitatott hitelezői követelésre elkülönített tartalékra vonatkozó dokumentumokat,
f) ha a szerkezetátalakítási tervvel összefüggésben átmeneti vagy új finanszírozásra került sor, vagy ezekre vonatkozó kötelezettségvállalás történt, az ezzel összefüggő alapvető dokumentumokat, valamint
g) az adós legutóbbi számviteli beszámolóját, és az eljárás megindításakor benyújtott közbenső mérleg tételeiben bekövetkezett lényeges változásokat.
(2) A kérelemhez az adós csatolhatja azokat a közgazdasági és jogi elemzéseket, kimutatásokat, amelyeket a bíróságnak a szerkezetátalakítási terv jóváhagyásakor javasol figyelembe venni.
56. § (1) Ha a kérelem visszautasításának nincs helye, a bíróság 15 napos határidőt tűzve felhívja a nemmel szavazó hitelezőt, továbbá – ha a szerkezetátalakítási tervet az adósra vonatkozó anyagi jogi szabályok alkalmazásával nem az adós döntéshozó szerve vagy egyszemélyes jogi személy adós esetén az alapítója vagy az egyedüli tagja hagyta jóvá – a tőketulajdonosokat, hogy e törvényben szabályozott elleniratukat nyújtsák be a bíróságnak. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.
(2) Ha a kérelem visszautasításának nincs helye, a bíróság – az a)–c) pont tekintetében erre vonatkozó ellenirat esetén – megvizsgálja, hogy
a) minden érintett hitelező szabályszerűen be lett-e vonva a szerkezetátalakítási terv tárgyalásába,
b) az érintett hitelezők hitelezői osztályba sorolása és a szavazatszám megállapítása megfelelt-e az e törvényben foglaltaknak, továbbá a vitatott hitelezői követelés esetén azt, hogy a vitatott hitelezői követelésként való minősítés megalapozott volt-e kivéve, ha a bíróság a 44. § alapján e kérdésekben már jogerősen döntött vagy a (7) bekezdés alapján felfüggesztésnek van helye,
c) ha nincs szerkezetátalakítási szakértő kijelölve, a szerkezetátalakítási tervet elfogadó hitelezői ülés vagy ülés tartása nélküli döntéshozatal lebonyolítása és az ülés jegyzőkönyve vagy az írásbeli döntéshozatal eredményének megállapítása megfelel-e a jogszabályoknak,
d) szabályszerűen besorolt vitatott hitelezői követelés esetén azt, hogy az adós a vitatott követelésekre megfelelően teljesítette-e az e törvényben előírt kötelezettséget,
e) a szerkezetátalakítási terv tartalmazza-e mindazt, amit e törvény előír,
f) az elfogadott szerkezetátalakítási terv nyilvánvalóan és kirívóan nem sérti-e a 45. §-ban foglalt alapvető szabályokat, valamint
g) ha az elfogadott szerkezetátalakítási tervhez átmeneti vagy új finanszírozásra vonatkozó jogügylet vagy erre vonatkozó kötelezettségvállalás társul, az átmeneti vagy új finanszírozást nyújtó hitelező részére a finanszírozás fejében az adós által adott jogosultságok, kedvezmények arányosak-e a finanszírozó által az adósnak nyújtott forrásokkal, javakkal.
(3) A bírósági eljárásban az érintett hitelező, a tőketulajdonos akkor minősül félnek, ha elleniratot terjesztett elő. A szerkezetátalakítási tervhez jognyilatkozattal csatlakozó egyéb személyek a bírósági eljárásba az adós érdekében beavatkozhatnak.
(4) Ha a szerkezetátalakítási terv jóváhagyása iránti kérelem benyújtásának időpontjában a korábban elrendelt moratórium még hatályban van, a szerkezetátalakítási terv jóváhagyása iránti kérelem elbírálása alatt a szerkezetátalakítási tervvel érintett követelések vonatkozásában a végrehajtások szünetelnek.
(5) A szerkezetátalakítási terv jóváhagyása tárgyában a bíróság az ellenirat beérkezésétől vagy az ellenirat benyújtására adott határidő eredménytelen lejártától számított 30 munkanapon belül dönt.
(6) Ha ellenirat benyújtására kerül sor, a bíróság az elleniratot 8 napos határidő tűzésével megküldi az adósnak, – ha van kijelölt szerkezetátalakítási szakértő – a szerkezetátalakítási szakértőnek, azzal, hogy az elleniratban foglaltakkal kapcsolatosan tegyen nyilatkozatot, az azt alátámasztó bizonyítékait csatolja. A bíróság egyebekben az 57. § és 58. § esetén a 60. §-ban foglaltak szerint jár el. A bíróságra vonatkozó ügyintézési határidőbe nem számít bele az e bekezdés szerinti nyilatkozattételre felhívó végzés megküldésétől a végzésben foglaltak teljesítéséig eltelt időtartam, ennek hiányában a végzésben biztosított határidő.
(7) Ha a szerkezetátalakítási terv jóváhagyása iránti kérelem benyújtását megelőzően az érintett hitelező a 44. § (1) bekezdése szerinti, vagy az adós a 44. § (3) bekezdése szerinti kérelmet terjesztett elő és a szerkezetátalakítási terv jóváhagyása iránti kérelem benyújtásáig az elsőfokú döntés meghozatalára még nem került sor, a bíróság a kérelmeket együttesen bírálja el, más esetben e § szerinti kérelem elbírálását a 44. § szerinti kérelem jogerős elbírálásáig felfüggeszti.
(8) Ha a bíróság megállapítja, hogy a szerkezetátalakítási terv, vagy a kérelemhez csatolt, a bíróság által vizsgálandó valamely okirat nem felel meg a (2) bekezdésben foglaltaknak, de a jogszabálysértés kiküszöbölhető, 45 napos határidő tűzésével felhívja az adóst, hogy a végzésben foglaltak alapján a jogszabálysértés megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket – így különösen a szerkezetátalakítási terv újbóli egyeztetését, majd ismételt elfogadását – tegye meg, és a szerkezetátalakítási tervet jóváhagyásra ismételten nyújtsa be. A határidő eredménytelen eltelte esetén a bíróság a szerkezetátalakítási terv jóváhagyását megtagadja. A bíróságra vonatkozó ügyintézési határidőbe nem számít bele az e bekezdés szerinti végzés megküldésétől a végzésben foglaltak teljesítéséig eltelt időtartam, ennek hiányában a végzésben biztosított határidő.
(9) Ha a szerkezetátalakítási terv vagy a kérelemhez csatolt, a bíróság által vizsgálandó valamely okirat nem felel meg a (2) bekezdésben foglaltaknak és a jogszabálysértés a (8) bekezdés szerinti módon nem küszöbölhető ki, a bíróság a szerkezetátalakítási terv jóváhagyását megtagadja.
57. § (1) A szerkezetátalakítási tervre nemmel szavazó érintett hitelező vagy a tőketulajdonos arra hivatkozással terjeszthet elő elleniratot, hogy az elfogadott szerkezetátalakítási terv nem felel meg a hitelezők legjobb érdekei módszertani tesztnek. A tőketulajdonos ellenirat előterjesztésére nem jogosult, ha a szerkezetátalakítási tervet az adós döntéshozó szerve vagy egyszemélyes jogi személy adós esetén az alapítója vagy az egyedüli tagja határozatával jóváhagyta.
(2) Az (1) bekezdés szerinti elleniratnak a szerkezetátalakítási eljárásban benyújtható kérelem általános tartalmán túl tartalmaznia kell
a) az arra vonatkozó határozott kérelmet, hogy a hitelezők legjobb érdekei módszertani teszt alapján a bíróság tagadja meg az elfogadott szerkezetátalakítási terv jóváhagyását, valamint
b) számításokra alapítva annak bemutatását, hogy a kérelmező szerint az elfogadott szerkezetátalakítási terv miért nem felel meg a hitelezők legjobb érdekei módszertani tesztnek.
(3) Az ellenirathoz csatolni kell azt az okiratot vagy annak másolatát is, amelyre bizonyítékként hivatkoznak, kivéve, ha az már a bírósághoz az adós kérelme részeként benyújtásra került.
58. § (1) A szerkezetátalakítási tervre nemmel szavazó érintett hitelező arra hivatkozással is előterjeszthet elleniratot, hogy a megszavazott és bírósági jóváhagyásra benyújtott szerkezetátalakítási terv nem alkalmas az adós fizetésképtelenségének megelőzésére, az adós életképességének biztosítására.
(2) Az (1) bekezdés szerinti elleniratnak a szerkezetátalakítási eljárásban benyújtható kérelem általános tartalmán túl tartalmaznia kell az arra vonatkozó határozott kérelmet, hogy az (1) bekezdésben meghatározott okból a bíróság tagadja meg az elfogadott szerkezetátalakítási terv jóváhagyását.
(3) Az ellenirathoz csatolni kell azokat az okiratokat vagy azok másolatát, amelyre bizonyítékként hivatkoznak, kivéve, ha az már az adós kérelme részeként a bírósághoz benyújtásra került.
59. § A szerkezetátalakítási tervre nemmel szavazó, a szavazásnál tartózkodó, továbbá a szavazásban részt nem vevő, de szavazati joggal rendelkező érintett hitelező ellenirat előterjesztésével kérheti, hogy a bíróság a szerkezetátalakítási terv jóváhagyása körében az 56. § (2) bekezdés a)–c) pontjában foglalt feltételek szabályszerű teljesülését is vizsgálja. Ilyen kérelem hiányában az 56. § (2) bekezdés a)–c) pontjában foglalt feltételek szabályszerű teljesülését a bíróság hivatalból nem vizsgálja.
60. § (1) Ha az 57. §, illetve az 58. § szerinti elleniratot terjesztettek elő, a bíróság hivatalból szerkezetátalakítási szakértőt rendel ki, ha pedig kijelölt szerkezetátalakítási szakértő már közreműködik, másik szerkezetátalakítási szakértőt is kirendelhet, ha a szerkezetátalakítási terv vagy az adós gazdasági tevékenységének, pénzügyi helyzetének kivételesen bonyolult jellege vagy az ellenirattal összefüggő szakkérdés miatt az indokolt.
(2) A bíróságnak a kirendelő végzésben meg kell jelölnie azokat a szakkérdéseket, amelyeket e § alapján kirendelt szerkezetátalakítási szakértőnek meg kell válaszolnia és a vélemény elkészítésére legfeljebb 15 napos határidőt kell megállapítania. A bíróságra vonatkozó ügyintézési határidőbe e bekezdés szerinti határidő nem számít bele. A szakkérdésekre a felek javaslatot is tehetnek. E § szerint kirendelt szerkezetátalakítási szakértő feladata kizárólag a szakkérdésre adott véleménnyel összefüggő feladatok ellátása.
(3) A Pp. 313. §-a és 314. §-a alkalmazásának helye van.
(4) Ha a bíróság az (1) bekezdés alapján további szerkezetátalakítási szakértőt is kirendelt, az eljárást befejező érdemi határozatában meg kell indokolnia, hogy egyes következtetéseit és megállapításait melyik szerkezetátalakítási szakértő melyik megállapítására alapítja.
(5) Az e § szerinti szerkezetátalakítási szakértő díját az elleniratot előterjesztő fél köteles előlegezni. A díjat az elleniratot előterjesztő fél akkor viseli, ha a bíróság jóváhagyja a szerkezetátalakítási tervet. Ha a bíróság megtagadja a szerkezetátalakítási terv jóváhagyását, az adós köteles megtéríteni az előlegező elleniratot előterjesztő fél részére a szerkezetátalakítási szakértőnek kifizetett díj összegét.
(6) Az e § szerinti szerkezetátalakítási szakértő díja a 30. § (3) bekezdésében meghatározott díj fele, azonban nem lehet kevesebb, mint 250 000 Ft.
61. § (1) Ha az 57. § szerinti ellenirat került benyújtásra, és az elfogadott szerkezetátalakítási terv nem felel meg a hitelezők legjobb érdekei módszertani tesztnek, de a szerkezetátalakítási terv hiányosságait a bíróság kiküszöbölhetőnek tartja, a bíróság 45 napos határidő tűzésével kötelezi az adóst arra, hogy a szerkezetátalakítási terv átdolgozásával, egyeztetésével, majd ismételt elfogadásával kapcsolatos intézkedéseket – a bírósági határozatban foglalt szempontok figyelembe vételével – tegye meg, és az újra elfogadott, átdolgozott szerkezetátalakítási tervet jóváhagyásra ismételten nyújtsa be. A határidő eredménytelen eltelte esetén a bíróság a szerkezetátalakítási terv jóváhagyását megtagadja. A bíróságra vonatkozó ügyintézési határidőbe nem számít bele az e bekezdés szerinti végzés megküldésétől a végzésben foglaltak teljesítéséig eltelt időtartam, ennek hiányában a végzésben biztosított határidő.
(2) Ha a bíróság a szerkezetátalakítási terv hiányosságait nem tartja kiküszöbölhetőnek, az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, és a bíróság a szerkezetátalakítási terv jóváhagyását megtagadja.
(3) Ha az 58. § szerinti ellenirat került benyújtásra, a bíróság a szerkezetátalakítási terv jóváhagyását megtagadja, ha azt állapítja meg, hogy a szerkezetátalakítási terv alapján észszerűen nem megalapozottak a kilátások arra, hogy a szerkezetátalakítási tervvel az adós fizetésképtelensége megelőzhető vagy az adós életképessége biztosítható.
(4) Ha a bíróság a szerkezetátalakítási terv jóváhagyásáról dönt, e határozat előzetesen végrehajtható.
(5) Ha ellenirat benyújtására került sor, az elleniratot benyújtó személy a bíróság végzésével szemben csak az elleniratban foglalt ok alapján nyújthat be fellebbezést.
(6) A bíróság a szerkezetátalakítási terv jóváhagyása tárgyában hozott végzésében határoz a szerkezetátalakítási szakértő kijelölésének megszüntetéséről és szükség szerint díjáról is.
(7) Ha az adós általános moratóriumot kért, a bíróság a szerkezetátalakítási terv jogerős jóváhagyását követő 15 napon belül a Cégközlönyben közzéteszi a jogerős jóváhagyó végzés időpontját és azt a tényt, hogy a bíróság jóváhagyta a szerkezetátalakítási tervet.
20. A szerkezetátalakítási terv hitelezői osztályokon átívelő kényszeregyezségi hatállyal történő bíróság általi jóváhagyása
62. § (1) A szerkezetátalakítási terv hitelezői osztályokon átívelő kényszeregyezségi hatállyal történő jóváhagyása iránti kérelem elbírálására az ezen alcímben foglalt eltérésekkel a 19. alcím szabályait kell alkalmazni.
(2) Ha a szerkezetátalakítási terv az 52. § (2) bekezdése – kkv. adós esetén az 52. § (3) bekezdése – alapján nem minősül elfogadottnak, azonban legalább a 42. § (1) bekezdés a), b) és c) pontja szerinti hitelezői osztály valamelyike azt jóváhagyta, az adós, vagy – az adós egyetértő nyilatkozatát csatolva – a szavazati joggal rendelkező érintett hitelező, valamint az adós felett kizárólagos vagy többségi befolyással rendelkező tőketulajdonos kérelmet nyújthat be a bírósághoz annak érdekében, hogy a bíróság hitelezői osztályokon átívelő kényszeregyezségi hatállyal hagyja jóvá a szerkezetátalakítási tervet.
(3) A (2) bekezdés szerinti kérelemnek a szerkezetátalakítási eljárásban benyújtható kérelem általános tartalmán túl tartalmaznia kell azokat a tényeket, amelyekre a kérelmező a kérelmét alapítja.
(4) Ha a kérelem visszautasításának nincs helye, a bíróság 15 napos határidőt tűzve felhívja a nemmel szavazó érintett hitelezőt, hogy elleniratot nyújthat be a bírósághoz az 57. §-on és az 58. §-on túl arra hivatkozással is, hogy nem állnak fenn a szerkezetátalakítási terv hitelezői osztályokon átívelő kényszeregyezségi hatállyal történő jóváhagyásának feltételei. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.
(5) Ezen alcím szerinti kérelem esetén a 60. § alkalmazásával kerül sor szerkezetátalakítási szakértő kirendelésére akkor is, ha a 29. § (1) bekezdés c) pontja szerinti eset fennáll.
63. § (1) A szerkezetátalakítási terv hitelezői osztályokon átívelő kényszeregyezségi hatállyal történő jóváhagyásának feltételei akkor állnak fenn, ha
a) a szerkezetátalakítási terv jóváhagyásának feltételei a 19. alcímben foglalt szabályok alapján fennállnak, és
b) a szerkezetátalakítási tervet megszavazta
ba) a hitelezői osztályok többségében a hitelezők számszerű többsége és a szavazatszám szerint számított többsége, ha ezen osztályokból legalább az egyik a 42. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti hitelezői osztály vagy
bb) legalább egy olyan szavazási osztályban a hitelezők számszerű többsége és a szavazatszám szerint számított többsége, amelybe tartozó érintett hitelezők esetében észszerűen feltételezhető, hogy kifizetéshez jutnának a felszámolási eljárás szerinti kielégítési sorrendben, és
c) a szerkezetátalakítási terv biztosítja, hogy valamennyi hitelezői osztályban a szerkezetátalakítási tervre nemmel szavazó hitelezők a követeléseik megtérülésének mértéke és egyéb feltételei tekintetében egyenlő elbánásban részesülnek, mint a velük azonos hitelezői osztályba sorolt, a szerkezetátalakítást megszavazó hitelezők, és kedvezőbb elbánásban, mint a 42. § (1) bekezdés d) pont szerinti hitelezői osztályba tartozó hitelezők, valamint
d) a szerkezetátalakítási terv alapján egyetlen hitelezői osztályban sem kap az érintett hitelező a követelésének teljes összegénél nagyobb összeget.
(2) A szerkezetátalakítási terv hitelezői osztályokon átívelő kényszeregyezségi hatállyal történő jóváhagyásával a 9. § szerinti jogkövetkezmények érvényesülnek.
21. Szerkezetátalakítási terv jóváhagyásával összefüggő jogorvoslat
64. § (1) A szerkezetátalakítási tervet jóváhagyó végzés, valamint a szerkezetátalakítási tervet hitelezői osztályokon átívelő kényszeregyezségi hatállyal jóváhagyó végzés ellen benyújtott fellebbezés nem érinti a terv végrehajtására vonatkozó jogokat és kötelezettségeket.
(2) Az (1) bekezdés szerinti jóváhagyó végzés ellen benyújtott fellebbezésben a fellebbező fél kérheti a másodfokú bíróságot, hogy az adóst kötelezze biztosíték nyújtására, ha valószínűsíti, hogy a jóváhagyott szerkezetátalakítási terv jogszabálysértő, és annak végrehajtása a fellebbező fél számára kirívóan méltánytalan hátrányt okoz, és követeléseinek kielégítését veszélyezteti.
(3) A másodfokú bíróság felhívhatja az adóst a szerkezetátalakítási terv jóváhagyásához szükséges bármely okirat hibájának kiküszöbölésére, ha ilyen módon – a szerkezetátalakítási terv újbóli szavazása nélkül is – kiküszöbölhetők a jóváhagyáshoz szükséges okiratok hiányosságai. Ezen esetben a szerkezetátalakítási terv jóváhagyását megtagadó végzés, illetve a szerkezetátalakítási terv hitelezői osztályokon átívelő kényszeregyezségi hatállyal történő jóváhagyását megtagadó végzés megváltoztatásának is helye van. A bíróságra vonatkozó ügyintézési határidőbe nem számít bele az e bekezdés szerinti végzés megküldésétől a végzésben foglaltak teljesítéséig eltelt időtartam, ennek hiányában a végzésben biztosított határidő.
(4) A másodfokú bíróság a fellebbezést 30 napon belül bírálja el.
(5) A szerkezetátalakítási terv jóváhagyása tárgyában hozott jogerős végzés ellen perújításnak, felülvizsgálatnak nincs helye.
A SZERKEZETÁTALAKÍTÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ÜGYLETEK, FINANSZÍROZÁSOK VÉDELME
22. A szerkezetátalakításhoz kapcsolódó ügyletek, finanszírozások védelmére vonatkozó szabályok
65. § (1) Az új finanszírozás, az átmeneti finanszírozás és az észszerű, a szerkezetátalakítási tervre vonatkozó tárgyalásokhoz haladéktalanul szükséges költségek megfizetése, egyéb kifizetés, szerződés megkötése, illetve teljesítése (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: ügyletek) az adós esetleges későbbi fizetésképtelenné válása esetén nem minősülnek semmisnek vagy megtámadhatónak, azon okból, hogy azok a hitelezők összességére nézve károsak, kivéve, ha az ügylet semmisségét vagy megtámadhatóságát megalapozó egyéb körülmények is fennálltak.
(2) Az (1) bekezdést kell alkalmazni azon észszerű, a szerkezetátalakítási terv végrehajtásához haladéktalanul szükséges ügyletekre is, amelyek végrehajtására a bíróság által jóváhagyott szerkezetátalakítási tervvel összhangban kerül sor.
(3) Az új finanszírozást vagy az átmeneti finanszírozást nyújtó személlyel szemben az adós esetleges későbbi fizetésképtelenné válása esetén nem lehet polgári, közigazgatási vagy büntetőjogi felelősségre vonásra irányuló eljárást kezdeményezni, olyan okból, hogy a finanszírozás a hitelezők összességére nézve káros. E rendelkezés nem érinti azt az esetet, ha az ügylet megtámadását megalapozó egyéb körülmények fennállása miatt helye van az eljárás megindításának.
(4) A Cstv. szerinti fenyegető fizetésképtelenség beállta után nyújtott átmeneti vagy új finanszírozásra nem alkalmazható a (3) bekezdésben foglalt rendelkezés.
(5) Ha az adós felszámolását a bíróság a szerkezetátalakítás meghiúsulását követő 180 napon belül megindított kérelem alapján vagy a szerkezetátalakítás meghiúsulásától számított 180 napon belül bekövetkezett körülmény miatt hivatalból elrendelte, az átmeneti és az új finanszírozást nyújtót a Cstv. 57. § (1) bekezdés b) pontját követően, de a c) pontja szerinti hitelezőket megelőzően kell kielégíteni.
(6) Az (1)–(3) és (5) bekezdésnek a finanszírozásra, az ügyletre, valamint a finanszírozást nyújtó személyre vonatkozó rendelkezései csak akkor alkalmazhatóak, ha
a) új finanszírozás esetén a szerkezetátalakítási tervet a bíróság jóváhagyta,
b) átmeneti finanszírozás esetén azt valamennyi biztosított érintett hitelező és a biztosított hitelezőkön kívüli érintett hitelezők legalább 75%-ot képviselő szavazatszámmal jóváhagyták, vagy azt a bíróság a szerkezetátalakítási terv részeként jóváhagyta, vagy
c) a szerkezetátalakítási tervre vonatkozó tárgyalásokhoz haladéktalanul szükséges ügylet esetén azt valamennyi biztosított érintett hitelező és a biztosított hitelezőkön kívüli érintett hitelezők legalább 75%-ot képviselő szavazatszámmal jóváhagyták, vagy azt a bíróság a szerkezetátalakítási terv részeként jóváhagyta.
(7) A szerkezetátalakítási tervre vonatkozó tárgyalásokhoz haladéktalanul szükséges ügyletek közé tartoznak a következők:
a) a szerkezetátalakítási tervre vonatkozó tárgyalásokért, a terv elfogadásáért vagy jóváhagyásáért fizetendő illeték és költségek megfizetése,
b) a szerkezetátalakítással szoros összefüggésben történő szakmai tanácsadás igénybevétele miatt felmerülő díjak és költségek megfizetése,
c) a már elvégzett munkáért járó munkabérek kifizetése, valamint
d) a rendes üzletmenet során felmerülő, az a)–c) pontban említetteken kívüli egyéb kifizetések és költségtérítések.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
23. Felhatalmazó rendelkezések
66. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
a) a bíróság által kijelölt szerkezetátalakítási szakértő részletes feladatait, jogait és kötelezettségeit,
b) a bíróság által kirendelt szerkezetátalakítási szakértő díja megállapításának részletes szabályait.
(2) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy
a) a szerkezetátalakítási szakértő bírósági kirendelésére és kijelölése megszüntetésének részletes szabályaira, valamint a kirendelésének módszertanára,
b) a szerkezetátalakítási eljárásban kötelezően alkalmazandó nyomtatványokra,
c) – az OBH Elnöke véleményének kikérésével – a szerkezetátalakítással összefüggő polgári nemperes eljárás sajátos bírósági ügyviteli és igazgatási szabályaira
vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.
(3) Felhatalmazást kap az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter, hogy az igazságügyért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza a szerkezetátalakítási szakértők továbbképzésének szabályait.
24. Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések
67. § Ez a törvény 2022. július 1-jén lép hatályba.
68. § (1) A szerkezetátalakítási szakértők listájára történő felvételhez szükséges szakmai továbbképzés elvégzését a szerkezetátalakítási szakértőnek legkésőbb 2024. december 31-éig kell igazolnia.
(2) Az (1) bekezdés szerinti határidőig a 23. § (5) bekezdése szerinti továbbképzés elvégzésével egyenértékűnek tekinthető a Cstv. 27/C. § (1) bekezdése szerinti felszámolói és vagyonfelügyelői szakirányú szakképzettség oklevéllel történő igazolása.
25. Jogharmonizációs záradék
69. § (1) Ez a törvény
a) a munkáltató fizetésképtelensége esetén a munkavállalók védelméről szóló, 2008. október 22-i 2008/94/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
b) a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
c) a megelőző szerkezetátalakítási keretekről, az adósság alóli mentesítésről és az eltiltásokról, valamint a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és adósság alóli mentesítési eljárások hatékonyságának növelését célzó intézkedésekről, és az (EU) 2017/1132 irányelv módosításáról szóló (Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelv), 2019. június 20-i (EU) 2019/1023 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
(2) Ez a törvény a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló, 2003. május 6-i 2003/361/EK bizottsági ajánlásban foglaltaknak való megfelelést szolgálja.
(3) Ez a törvény a fizetésképtelenségi eljárásról szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(4) A törvény tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
26. Módosító rendelkezések
70. § (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 17. § (1) bekezdés u) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Mentes az ajándékozási illeték alól:)
(2) Az Itv. a 44/A. §-át követően a következő alcímmel egészül ki:
(3) Az Itv. 47. § (3) bekezdésében a „cégbírósági, valamint a csőd- és felszámolási eljárásban” szövegrész helyébe a „cégbírósági eljárásban, a szerkezetátalakítási eljárásban, a csődeljárásban, valamint a felszámolási eljárásban” szöveg lép.
71. § (1) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 3. § (1) bekezdése a következő v) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
(2) A Cstv. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(3) A Cstv. 7. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Az adós csődeljárás iránti újabb kérelmet mindaddig nem nyújthat be,)
(4) A Cstv. 8. § (3) bekezdése a következő d)–i) ponttal egészül ki:
(Az adósnak nyilatkoznia kell arról is, hogy)
(5) A Cstv. 9. § (4) bekezdése a következő h) és i) ponttal egészül ki:
[A bíróság az (1) bekezdést követő intézkedést követően a kérelem beérkezésétől számított 5 munkanapon belül megvizsgálja, hogy az megfelel-e a 7. § és a 8. § (1)–(3) bekezdése szerinti feltételeknek. Ha a kérelem hiányos, azt 8 munkanapos határidővel hiánypótlásra adja vissza. A bíróság az adós által kezdeményezett csődeljárás iránti kérelmet visszautasítja, ha]
(6) A Cstv. 25. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A bíróság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül, visszautasítja, ha)
(7) A Cstv. 26. §-a a következő (2a)–(2d) bekezdéssel egészül ki:
(8) A Cstv. 27/A. § (4) bekezdés a) pontja a következő ad) alponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában a felszámolót és a felszámolóbiztost érintő kizárási okok:
Nem jelölhető ki felszámolónak az a gazdasági társaság,)
(9) A Cstv. 27/A. § (4) bekezdés b) pontja a következő bl) alponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában a felszámolót és a felszámolóbiztost érintő kizárási okok:
Nem jelölhető ki felszámolóbiztosnak az a személy,)
(10) A Cstv. 40. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
(11) A Cstv. 57. § (2) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
(A felszámolási költségek a következők:)
(12) A Cstv. 66. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
(13) A Cstv. 86. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
(14) A Cstv.
a) 27. § (2) bekezdés d) pontjában a „felszámolási eljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette” szövegrész helyébe a „felszámolási eljárásban kötött egyezségben, reorganizációs eljárásban a bíróság által jóváhagyott reorganizációs tervben, szerkezetátalakításban a bíróság által jóváhagyott szerkezetátalakítási tervben foglaltak ellenére nem teljesítette”,
b) 66. § (5) bekezdésében a „pénzügyi gondnoki tevékenységet” szövegrész helyébe a „pénzügyi gondnoki tevékenységet és a Szát. szerinti szerkezetátalakítási szakértői tevékenységet”
szöveg lép.
72. § (1) A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Bga.tv.) 1. §-a a következő (1a)–(1c) bekezdéssel egészül ki:
(2) A Bga.tv. 1. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
(3) A Bga.tv. 1. §-a a következő (6)–(13) bekezdéssel egészül ki:
(4) A Bga.tv. 15. §-a a következő (1c) bekezdéssel egészül ki:
(5) A Bga.tv. 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(6) A Bga.tv. a következő 16. §-sal egészül ki:
(7) A Bga.tv.
a) 1. § (2) bekezdés e) pontjában az „a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.)” szövegrész helyébe az „az Mt.” szöveg,
b) 1. § (3) bekezdésében a „pénzügyi támogatás (a továbbiakban: támogatás)” szövegrész helyébe a „támogatás” szöveg,
c) 2. § (1) bekezdésében a „pénzügyi támogatás” szövegrész helyébe a „támogatás” szöveg,
d) 2/B. § (1) bekezdésében a „gazdálkodó szervezet által benyújtott kérelem” szövegrész helyébe a „támogatás iránti kérelem” szöveg,
e) 8. § (1) bekezdésében az „akinek nem állt fenn bértartozása vagy a munkavállaló fennálló bértartozásánál nagyobb mértékű támogatási összeg került kifizetésre” szövegrész helyébe az „aki felé nem állt fenn bértartozás vagy a munkavállaló felé fennálló bértartozásnál nagyobb mértékű támogatási összeg került kifizetésre” szöveg,
f) 11. § (1) és (1a) bekezdésében a „visszatérítendő támogatás iránt” szövegrész helyébe a „támogatás iránt” szöveg
lép.
73. § (1) A fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: 2003. évi XXIII. törvény) 2. § (1) bekezdés d) pontja a következő de) alponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:
fizetést korlátozó eljárás)
(2) A 2003. évi XXIII. törvény 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
74. § (1) A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 5. §-a a következő g) ponttal egészül ki:
[A cég nevét (rövidített nevét)]
(toldattal kell használni.)
(2) A Ctv. 26. § (1) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:
(A cégjegyzékben valamennyi cég esetében fel kell tüntetni a következő, a közhiteles nyilvántartás, illetve a hitelezők védelme szempontjából jelentős adatokat is:)
(3) A Ctv. 26. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az (1) bekezdés o) pontjában meghatározott adatokat, valamint a cég neve (rövidített neve) mellett a „szerkezetátalakítás alatt” („sz. a.”) toldat bejegyzését a szerkezetátalakítási eljárást lefolytató bíróság végzése alapján elektronikus úton kell rögzíteni a cégjegyzékben, a nyilvános szerkezetátalakítást közzé tevő végzés Cégközlönyben történő közzétételével egyidejűleg. Ha a nyilvános szerkezetátalakítási eljárás befejeződik vagy megszűnik, a szerkezetátalakítási eljárást lefolytató bíróság végzése alapján e végzés jogerőre emelkedésének napjával a nyilvános szerkezetátalakítással összefüggésben bejegyzett adatokat, ideértve a cég nevéhez (rövidített nevéhez) kapcsolódó toldatot is, automatikusan kell törölni a cégjegyzékből.”
75. § (1) A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) 93. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(A nyilvántartásban a hitelezők védelme érdekében valamennyi szervezet esetében fel kell tüntetni, a következő adatokat is:)
(2) A Cnytv. 93. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az (1) bekezdés j) pontjában meghatározott adatokat, valamint a szervezet neve (rövidített neve) mellett a „szerkezetátalakítás alatt” („sz. a.”) toldat bejegyzését a szerkezetátalakítási eljárást lefolytató bíróság végzése alapján hivatalból kell rögzíteni a nyilvántartásban, a nyilvános szerkezetátalakítást megállapító jogerős végzés közzétételével egyidejűleg. Ha a nyilvános szerkezetátalakítási eljárás befejeződik vagy megszüntetésre kerül, e végzés alapján, a jogerőre emelkedésének megállapítását követő öt munkanapon belül a szervezetet törölni kell a nyilvántartásból.”
76. § (1) A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény (a továbbiakban: Are. tv.) 3. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
(2) Az Are. tv. 1. alcíme a következő 4/A. §-sal egészül ki:
(3) Az Are. tv. 5. § 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály alkalmazásában:)
(4) Az Are. tv. 5. § 37. pontja a következő h) alponttal egészül ki:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály alkalmazásában:
közérdekkel összefüggő követelés:)
(5) Az Are. tv. 5. § 51. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály alkalmazásában:)
(6) Az Are. tv. 5. § 56. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály alkalmazásában:)
(7) Az Are. tv. 5. §-a a következő 66. ponttal egészül ki:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály alkalmazásában:)
(8) Az Are. tv. 45. § (5) bekezdés d)–f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[A (4) bekezdés rendelkezéseitől eltérően, folyamatosan teljesíteni kell]
(9) Az Are. tv. 73. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(10) Az Are. tv. a következő 74/A. §-sal egészül ki:
(11) Az Are. tv. 86. §-a a következő (5a)–(5c) bekezdéssel egészül ki:
(12) Az Are. tv. 86. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(13) Az Are. tv. 33. alcíme a következő 87/A. §-sal egészül ki:
(14) Az Are. tv. 43. alcíme a következő 105/C. §-sal egészül ki:
(15) Az Are. tv. 106. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg)
(16) Az Are. tv. 45. alcíme a következő 106/B. §-sal egészül ki:
(17) Az Are. tv.
1. 85. § (1) bekezdésében az „Az ötéves adósságtörlesztési időszak” szövegrész helyébe az „A bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodásban meghatározott törlesztési időszak, a bíróság által jóváhagyott adósságrendezési egyezségben meghatározott törlesztési időszak, a 74. § szerinti ötéves és a 74/A. § szerinti hároméves adósságtörlesztési időszak”,
2. 86. § (1) bekezdésében az „amelyeket az adósságtörlesztési végzés alapján az adósságrendezési időszak végéig” szövegrész helyébe az „amelyeket a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás, a bírósági adósságrendezési egyezség vagy az adósságtörlesztési végzés alapján az adósságrendezési időszak végéig”,
3. 86. § (2) bekezdésében az „adósságtörlesztési időszak végén a hitelezők” szövegrész helyébe az „adósságtörlesztési időszak végén az adósságtörlesztési tervben szereplő hitelezők”
szöveg lép.
(18) Hatályát veszti az Are. tv. 73. § (2)–(4) bekezdése.
77. § Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 19. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
Áder János s. k.,
köztársasági elnök
Kövér László s. k.,
az Országgyűlés elnöke
A törvényt az Országgyűlés a 2021. május 26-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2021. június 3.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás