20/2021. (X. 29.) SZTFH rendelet

1. § (1) A szerencsejátékokban – a távszerencsejáték és az online kaszinójáték kivételével – kizárólag a mérésügyi szerv által szerencsejáték céljára – a mérésügyi jogszabályok alapján – hitelesített és egyedi azonosításra alkalmas jelzéssel ellátott, a szerencsejáték nyerési esélyeit befolyásoló eszköz és a mérésügyi szerv által hitelesített és egyedi azonosításra alkalmas jelzéssel ellátott egyéb eszköz használható.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eszköz előállítója és a mérésügyi szerv, valamint a műszaki vizsgálat elvégzésére mérésügyi szerv által hitelesítő laboratóriummá nyilvánított gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: hitelesítő laboratórium) szerencsejáték-szervező tevékenységet nem folytathat.

(3) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 9. § (1) bekezdésében meghatározott tájékoztató hirdetménynek jól láthatóan tartalmaznia kell, hogy a túlzásba vitt szerencsejáték mentálhigiéniás problémákat okozhat, illetve szenvedélybetegség kialakulásához vezethet.

(4) Az Szjtv. 16. §-a szerinti tombolajáték kivételével szerencsejátékban 18 éven aluliak nem vehetnek részt, az erről szóló tájékoztatót jól láthatóan kell a szerencsejáték értékesítő helyeken elhelyezni.

(5) A szerencsejáték-szervezővel (a továbbiakban: szervező) szerződéses kapcsolatban álló, a szervező nevében és javára szerencsejáték értékesítését végző vállalkozásoknak a számvitelről szóló törvény szerinti napi készpénz záró állomány megállapítása során nem kell figyelembe venniük a szervező javára beszedett és elkülönített nyilvántartás alapján a szervezővel szemben elszámolási kötelezettségként kimutatott összeget.

(6) A szervező az e rendeletben előírt nyomtatványok esetén csak a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: szerencsejáték-felügyeleti hatóság) által hitelesített nyomtatványokat használhatja fel, és köteles azokat szigorú számadású nyomtatványként kezelni. A szervező köteles a szigorú számadású nyomtatványokat szabályszerűen, naprakészen vezetni. A szerencsejáték-felügyeleti hatóság az eljárásaiban használt formanyomtatványokat honlapján is elérhetővé teszi.

(7) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság kérelemre hatósági bizonyítványt állít ki az Szjtv. 37. § 30. pont c)–d) alpontjában meghatározott megbízható szerencsejáték-szervezői feltételek teljesítéséről.

(8) Ha megállapítást nyer, hogy az (1) bekezdés szerinti eszköz befolyásolását az abba beépített hardver vagy szoftver elemek teszik lehetővé, és az eszközt gyártója ebben az állapotban mutatta be típusvizsgálatra, akkor az (1) bekezdés szerinti eszközökre a gyártó számára új hitelesítési engedély 5 évig nem adható.

(9) A hitelesítő laboratórium, továbbá ezek tagja, részvényese, tagjának vagy részvényesének közeli hozzátartozója szerencsejáték-szervező tevékenységet nem folytathat, valamint nem lehet tagja, részvényese szerencsejáték-szervezőnek, vagy ezen társaságok tagjának, részvényesének. A szerencsejáték eszköz előállítójának, a hitelesítő laboratóriumnak, továbbá ezek jogi személyiségű tagjának vezető tisztségviselője, vezető tisztségviselőjének közeli hozzátartozója nem lehet vezető tisztségviselője szerencsejáték-szervezőnek vagy ezen társaságok tagjának, részvényesének. Az e bekezdésben foglalt rendelkezéseket a nyilvánosan működő részvénytársaság részvényesére nem kell alkalmazni.

2. § (1) Zárt számítástechnikai rendszer útján előállított és kinyomtatott nyereményigazolás abban az esetben alkalmas szerencsejáték-felügyeleti azonosításra, ha szigorú számadás alá vonása úgy valósul meg, hogy a nyereményigazolás kibocsátására szolgáló számítástechnikai program kihagyás és ismétlés nélkül, folyamatosan biztosítja a sorszámozást, továbbá a nyereményigazolás-példányok hiánytalan elszámolása biztosított.

(2) A szervezőnek a nyereményigazolás kiállítására szolgáló program olyan dokumentációjával kell rendelkeznie, amely biztosítja a program működésének ellenőrizhetőségét. A dokumentációnak tartalmaznia kell a program működésére, használatára vonatkozó részletes leírást, valamint a program készítője által a nyereményigazolás kibocsátójának címzett írásos nyilatkozatát arról, hogy az maradéktalanul megfelel a vonatkozó jogszabályi előírásoknak.

(3) A zárt számítástechnikai rendszernek a hiányos, hibás, megsemmisült vagy elveszett nyereményigazolásokat is rögzítenie és nem törölhető módon tárolnia kell.

(4) Ha a nyereményigazolás előállítása az egyes példányok egymás utáni nyomtatásával történik, akkor az összes példánynak tartalmaznia kell az egyedi sorszámot. Ha a nyereményigazolás kinyomtatása több példányos, összeszerelt és előnyomás nélküli papírra történik, akkor az összes példánynak tartalmaznia kell az arra való utalást, hogy a nyereményigazolás hány példányban készült.

(5) A zárt számítástechnikai rendszeren keresztül kiállított nyereményigazolást legalább annyi példányban kell kinyomtatni, hogy a játékos részére átadható, illetve szükség szerint a szerencsejáték-felügyeleti hatóság részére megküldhető legyen. A nyereményigazolás átvételét a szervező köteles dokumentálni a nyertes nyereményigazolásra vezetett aláírásával vagy a postán megküldött nyereményigazolás átvételét tartalmazó tértivevénnyel.

3. § (1) A szerencsejáték céljára szolgáló eszköz kizárólag gyártó által kezdeményezett típusvizsgálatát, valamint a szervező által kezdeményezett hitelesítési eljárását a mérésügyi szerv végzi a mérésügyi jogszabályok figyelembevételével. A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a mérésügyi szerv által hitelesített pénznyerő automatára hagyhatja jóvá a játékkaszinó játéktervét.

(2) A típusvizsgálat alapján kiadott hitelesítési engedélyben a mérésügyi szerv az Szjtv.-ben és e rendeletben előírtak alapján meghatározza, hogy a berendezés műszaki tulajdonságai alapján pénznyerő automatának vagy játékautomatának minősül.

(3) A típusvizsgálaton a szervező, illetve megbízottja nem lehet jelen.

(4) A mérésügyi szerv azokat a pénznyerő automatákat hitelesíti, illetve újrahitelesíti, amelyek

(5) A pénznyerő automata újrahitelesítésével egyidejűleg műszaki felülvizsgálatot kell végezni.

4. § (1) A pénznyerő automaták típusvizsgálata és hitelesítési vizsgálata az 1. mellékletben meghatározott követelményekre terjed ki.

(2) A hitelesítési vizsgálat eredménye alapján kiállított jegyzőkönyv a következőket tartalmazza:

(3) A hitelesítési kártyát a hitelesítéssel egyidejűleg a pénznyerő automatán jól láthatóan és oly módon kell elhelyezni, hogy azt kizárólag roncsolásos eljárással vagy a törvényes tanúsító jel megsértésével lehessen eltávolítani.

5. § A szerencsejáték-felügyeleti hatóság indokolt esetben a pénznyerő automata újrahitelesítését, mérésügyi ellenőrzését rendeli el. Az újrahitelesítésre a hitelesítés szabályait kell megfelelően alkalmazni.

6. § (1)¹ Az ellenőrzött szervezet vagy személy a szerencsejáték-szervező tevékenységre, illetve az Szjtv. 16. §-a szerinti bejelentésköteles játékokra (a továbbiakban: bejelentésköteles játékok) vonatkozó, az ellenőrzéshez szükséges engedélyt, adatot, beszámolót, bizonylatot és egyéb okiratot köteles a szerencsejáték-felügyeleti hatóságnak átadni.

(2)² Az ellenőrzött szervezet vagy személy az ellenőrzés során készített jegyzőkönyv megállapításaira a közlést követő öt napon belül a szerencsejáték-felügyeleti hatóságnál írásban észrevételt tehet.

7. § (1) A sorsolásos játék keretében kibocsátott sorsjegyen jól látható módon fel kell tüntetni

(2) A hírközlő eszköz és rendszer útján, valamint a nem hírközlő eszköz és rendszer útján szervezett sorsolásos játék esetén a szervezőnek az internetes oldalán – sorsolásos játékonként – a játékos számára a játékban való részvételt megelőzően megismerhetővé kell tenni a részvételi szabályzatot. Az értékesítőhelyen nyújtott sorsolásos játék esetében a játékos kérésére három munkanapon belül rendelkezésre kell bocsátani a teljes terjedelmű részvételi szabályzatot nyomtatott formában.

(3) A hírközlő eszközök és rendszerek igénybevételével szervezett sorsolásos játék engedélyezési eljárása során a szervezőnek az Szjtv. 2. § (6) bekezdésében előírt követelmények teljesítését az Európai Gazdasági Térség területén bejegyzett, hírközlő eszközök és rendszerek auditálására jogosult cég által kiadott okirattal kell igazolnia.

8. § A sorsolásos játék játéktervében rögzíteni kell

9. § A részvételi szabályzatban rögzíteni kell

10. § A költségvetésnek tartalmaznia kell

11. § (1) A sorsolásos játékok nyertes, valamint el nem adott sorsjegyeit szigorú számadású nyomtatványként kell megőrizni, és – a szerencsejáték-felügyeleti hatóság eltérő rendelkezésének hiányában – a sorsjegyeket a végelszámolásra vonatkozó szerencsejáték-felügyeleti hatóság által hozott határozat véglegessé válásától számított harminc napon belül meg kell semmisíteni. A megsemmisítést a szervező, illetve képviseletére jogosult személy által létrehozott háromtagú bizottság hajtja végre. A megsemmisítés helyéről és időpontjáról a szerencsejáték-felügyeleti hatóságot tizenöt nappal a kitűzött időpont előtt értesíteni kell. A megsemmisítésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet meg kell küldeni a szerencsejáték-felügyeleti hatóságnak. A jegyzőkönyvet a szervező köteles öt évig megőrizni. A megsemmisítési jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

(2) Ha a szervezőnek egyidejűleg több szerencsejáték szervezésére van engedélye, az egyes szerencsejátékok bevételének és tényleges költségének elszámolását egymástól és más, általa folytatott tevékenységektől elkülönítetten, ellenőrizhető módon kell nyilvántartania és vezetnie.

(3) Az időközi és végelszámolásban szerepeltetni kell

(4) A bejelentésköteles játékok, valamint azon sorsolásos játékok esetén, amelyek sorsolási eseményén közjegyző jelen van, a sorsolásról készült közjegyzői okirat egy hiteles példánya a végelszámolás része, kivéve, ha az már az időközi elszámolás részét képezte. Ha az Szjtv. 16. §-a szerinti tombolajáték sorsolási eseményéről nem kerül kiállításra közjegyzői okirat, a végelszámolás része a sorsolási bizottság által felvett jegyzőkönyv.

(5) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság nem hagyja jóvá a végelszámolást és a (6) bekezdésben meghatározott cselekmények elvégzésére kötelezheti a szervezőt, ha eltérést tapasztal a jóváhagyott játéktervben vagy a jogszabályi rendelkezésekben foglaltaktól.

(6) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a szervezőt – határidő tűzésével – kötelezheti

(7) Az Szjtv. 30. § (2) bekezdése alapján nyereményre fordítandó összegek – folyamatosan szervezett játékok esetén történő – halmozódását a szerencsejáték-felügyeleti hatóság legfeljebb egy évig engedélyezheti. Ezen összegeket elkülönítetten kell nyilvántartani, és a halmozódási időszakot követően a teljes halmozott összeget nyeremények céljára kell felhasználni.

(8)³ A folyamatosan szervezett sorsolásos játékok át nem vett nyereményeit a nyeremény igénylésére nyitva álló határidőt követő száznyolcvan napon belül kell nyeremények céljára fordítani. Az át nem vett nyereményekből elkülönített alapot kell képezni, amelynek nyeremények céljára történő felhasználását a szerencsejáték-felügyeleti hatóságnak be kell jelenteni, és tényleges felhasználásáról elszámolást kell készíteni.

(9) A (7) és (8) bekezdés szerinti elkülönített alapokról a szerencsejáték-felügyeleti hatóság külön felhívására, de évente legalább egy alkalommal a szervező részletes információkat köteles adni a szerencsejáték-felügyeleti hatóság részére.

12. § (1) Bingójátéknak minősül különösen az a számsorsjáték, amelyben

(2) A bingójáték tekintetében mérésügyi hitelesítésre szoruló eszköznek a sorsolóeszközt és annak a forgalom ellenőrzésére és nyilvántartására szolgáló tartozékait kell tekinteni.

(3) Bingóteremnek a kizárólag erre a célra létrehozott vagy kialakított, más helyiségektől biztonságosan elkülönített helyiség minősíthető, amely alkalmas arra, hogy a sorsolás minden jelenlévő játékos számára jól látható legyen, és egyidejűleg biztosítható a játékosok számára a nyerés időbeni jelzésének lehetősége. A bingóterem 50 m²-nél kisebb nem lehet.

(4) Bingóteremben a bingójátékon és a vendéglátáson kívül más tevékenység nem folytatható. A bingóteremben égetett szeszesitalt árusítani nem lehet.

(5) A bingóterembe nem léphet be 18 éven aluli személy.

13. § (1) A bejelentésköteles játékok kaparós sorsjeggyel nem szervezhetők.

(2) A kaparós sorsjegyek mennyisége az engedély iránti kérelemben egyenlő darabszámú sorozatokra bontható.

(3) A sorsjegyek kizárólag olyan számítógéppel vezérelt zárt nyomdai technológiával nyomtathatók, amely biztosítja

(4) A gyártás számítógépes programját az Európai Gazdasági Térség területén bejegyzett, nemzetközileg elismert könyvvizsgáló céggel auditáltatni kell.

(5) A szervező köteles

(6) A szerencsejáték-szervező a játéktervben a kaparós sorsjegy nyeremény kifizetését kizárhatja olyan értékesítőhelyre, értékesítési formára vonatkozóan, ahol egyik nyerőosztály nyereményének kifizetése sem biztosított.

(7) A 7. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltaktól eltérően a szerencsejáték-szervező a játéktervben rendelkezhet úgy, hogy a nyeremény-kifizetés helyének és idejének feltüntetését a kaparós sorsjegy hátoldalán mellőzi azon értékesítőhelyre, értékesítési formára vonatkozóan, ahol egyik nyerőosztály nyereményének kifizetése sem biztosított, és azokat csak a játéktervben és a részvételi szabályzatban tünteti fel. A játékosok nyeremény kifizetéssel kapcsolatos, megfelelő tájékoztatása ezen sorsjegy értékesítő helyeken a sorsjegy értékesítése során jól látható hirdetményben és a szerencsejáték-szervező honlapján elérhető részvételi szabályzatban is kötelező.

(8) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a játéktervet a (6) és (7) bekezdés szerinti tartalommal kizárólag abban az esetben hagyja jóvá, ha a nyeremény kifizetést nem biztosító sorsjegyforgalmazó 2000 méteres körzetében van olyan értékesítési helyszín, ahol a kaparós sorsjegyen elért nyeremények kifizetése biztosított.

(9) A (8) bekezdésben foglalt 2000 méteres körzeten azon legrövidebb útvonalat kell érteni, amelyen a nyeremény kifizetését biztosító értékesítési helyszín a közúti közlekedés szabályairól szóló rendelet szabályait figyelembe véve közterületen gyalogosan megközelíthető. A 2000 méteres távolság mérése során a 61. § (8) bekezdését kell alkalmazni, azzal, hogy védett intézményen a kaparós sorsjegyen elért nyeremény kifizetését biztosító értékesítési helyet, kártyatermen a nyeremény kifizetést nem biztosító sorsjegyforgalmazót kell érteni.

14. § (1) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság távszerencsejáték és az online kaszinójáték szervezést engedélyező határozatának mellékletét képezi a működési engedély. A működési engedélyt a szerencsejáték-felügyeleti hatóság honlapján közzéteszi.

(2) A működési engedély (1) bekezdés szerinti közzétételének helyét a játékosok részére a szervező az Szjtv. 29/I. § (1) bekezdése szerinti honlapjáról közvetlen hivatkozással hozzáférhetővé teszi.

15. § (1) Az Szjtv. 29/F. § (1a) bekezdés a) pontja alkalmazásában auditálásra jogosult szervezet az Európai Gazdasági Térség területén letelepedett, az Európai Gazdasági Térség valamely államának joga szerint a (2) bekezdésben meghatározottak auditálására jogosult szervezet.

(2) A kérelmező

(3) A (2) bekezdés b) pontja esetén az auditnak ki kell terjednie

16. § (1) A távszerencsejáték és az online kaszinójáték műszaki-informatikai rendszer auditálási okiratnak megfelelő állapotát az engedély időtartama alatt folyamatosan biztosítani kell.

(2) A szervező a távszerencsejáték és az online kaszinójáték műszaki-informatikai rendszer auditálási okiratban foglaltakhoz képest tervezett változása esetén az auditáló szervezet írásbeli nyilatkozatát kéri arról, hogy a tervezett változás a (3) bekezdés szerinti jelentős változást eredményez-e.

(3) A technikai eszközökben, a technológiában, az informatikai vagy biztonsági környezetben, a játékfunkciókban vagy alkalmazásban bekövetkező jelentős változás esetén az auditálást ismételten el kell végezni.

(4) Nem jelentős változás esetén a szervező az auditáló szervezet (2) bekezdés szerinti írásbeli nyilatkozatát a változás alkalmazása előtt a szerencsejáték-felügyeleti hatóság részére megküldi.

(5) A szervező az auditáló szervezet által kiállított auditálási okirathoz, illetve a (2) bekezdés szerinti nyilatkozathoz kapcsolódó teljes dokumentációt a szerencsejáték-felügyeleti hatóság rendelkezésére bocsátja.

(6) Az auditáló szervezet az auditálási okiratban, a technikai eszközökben, a technológiában, az informatikai vagy biztonsági környezetben, játékfunkciókban vagy alkalmazásban bekövetkező előreláthatóan nem jelentős változás körét meghatározhatja. Ebben az esetben a (2) és (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően, az auditáló szervezet írásbeli nyilatkozatát nem kell beszerezni. A szervező a változás alkalmazása előtt a szerencsejáték-felügyeleti hatóságot a változás nem jelentős jellegéről és az auditálási okirat szerinti besorolásáról értesíti.

16/A. § (1) Távszerencsejáték szervezésének engedélyezésére irányuló kérelmet az a gazdasági társaság nyújthat be, amely vagy amelynek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 23. pontja szerinti bármely kapcsolt vállalkozása legalább ötéves szerencsejáték-szervezői gyakorlattal rendelkezik. E rendelkezés alkalmazásában szerencsejáték-szervezői gyakorlatnak valamely EGT-állam (a továbbiakban: engedélyező állam) erre hatáskörrel rendelkező hatósága által kiadott engedély birtokában, az engedélyező államban folytatott, távszerencsejáték, illetve online kaszinójáték szervezésére irányuló tevékenység minősül.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szerencsejáték-szervezői gyakorlatot és annak távszerencsejáték, online kaszinójáték játékfajtának való megfelelőségét a kérelmező – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – az engedélyező állam erre hatáskörrel rendelkező hatósága által kiállított hatósági bizonyítvánnyal igazolja. Abban a kérdésben, hogy a megszerzett gyakorlat a szervezni kívánt szerencsejáték engedélyezése szempontjából szerencsejáték-szervezői gyakorlatnak tekinthető-e, a szerencsejáték-felügyeleti hatóság dönt.

(3) Olyan kérelmező esetében, amely távszerencsejáték, online kaszinójáték szervezésére a szerencsejáték-felügyeleti hatóság engedélyével rendelkezik vagy rendelkezett, az (1) bekezdés szerinti szerencsejáték-szervezői gyakorlat fennállását és annak távszerencsejáték, online kaszinójáték játékfajtának való megfelelőségét a szerencsejáték-felügyeleti hatóság az általa az Szjtv. 2. § (2) bekezdése szerint vezetett közhiteles nyilvántartásból állapítja meg.

16/B. § (1) A távszerencsejátékot szervező gazdasági társaságnak legalább 1 milliárd forint alap-(törzs-)tőkével kell rendelkeznie.

(2) Ha a Magyarországon kívüli EGT-államban bejegyzett gazdasági társaság (a továbbiakban: EGT-állami gazdasági társaság) a távszerencsejátékot fióktelepe útján szervezi, a fióktelepe részére folyamatosan köteles biztosítani az (1) bekezdés szerinti mértéknek megfelelő vagyont.

(3) Távszerencsejáték esetén a szerencsejáték-szervező által nyújtandó biztosíték legalacsonyabb mértéke 250 millió forint.

(4) A távszerencsejáték szervezésére jogosult (1) bekezdés szerinti gazdasági társaság az engedély teljes időtartamára 600 millió forint távszerencsejáték szervezési díjat köteles fizetni. A távszerencsejáték szervezési díjat a szerencsejáték-felügyeleti hatóság Magyar Államkincstár által vezetett, 10032000-00362887-00000000 számú előirányzat-felhasználási keretszámlájára, az engedély véglegessé válásától számított 30 napon belül kell megfizetni.

16/C. § (1) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a távszerencsejáték szervezését legfeljebb hétéves időtartamra engedélyezi.

(2) Egy távszerencsejáték szervezésére jogosító engedély alapján a szerencsejáték-szervező távszerencsejáték-szervezéssel kapcsolatban egy honlapot üzemeltethet.

(3) Az EGT-állami gazdasági társaság a távszerencsejátékot magyarországi fióktelepe útján szervezheti.

(4) A (3) bekezdés szerinti fióktelep képviselője az lehet, aki

(5) Az EGT-állami gazdasági társaság a (3) bekezdés szerinti fióktelepét a távszerencsejáték szervezésére jogosító engedély kiadásától számított 90 napon belül köteles létrehozni és azt a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz a cégnyilvántartásba való bejegyzés igazolásával bejelenteni.

16/D. § (1) Az EGT-állami gazdasági társaság a távszerencsejáték szervezésének engedélyezésére irányuló kérelmét az általa közokiratban meghatalmazott és a Hatóság által nyilvántartásba vett képviselője útján nyújthatja be, ilyen eljárásban a Hatóság előtt jognyilatkozatot érvényesen kizárólag képviselője útján tehet.

(2) A Hatóság az (1) bekezdés szerinti képviselőkről nyilvántartást vezet. Képviselőként – az EGT-állami gazdasági társaság vagy az (1) bekezdés szerint közokiratban meghatalmazott képviselője által benyújtott kérelem alapján – a Hatóság azt a személyt veszi nyilvántartásba, aki

(3) Az (1) bekezdés szerinti képviselő nyilvántartásba vételére irányuló kérelmet a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által rendszeresített formanyomtatvány alkalmazásával, a távszerencsejáték szervezésére irányuló kérelem benyújtását megelőzően nyújtja be a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz.

(4) Az EGT-állami gazdasági társaság a képviselője nyilvántartásba vételére irányuló kérelméhez csatolja a (2) bekezdés szerinti feltételek igazolásához szükséges, a 2/a. mellékletben meghatározott okiratokat, és meg kell adnia a 2/a. mellékletben meghatározott adatokat. A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a képviselő nyilvántartásba vétele során a 2/a. melléklet 2. pontjában felsorolt adatokat veszi nyilvántartásba.

(5) A képviselő nyilvántartásból törlésére irányuló kérelmet az EGT-állami gazdasági társaság formakényszer nélkül vagy az EGT-állami gazdasági társaság (1) bekezdésben meghatalmazott képviselője a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által rendszeresített formanyomtatványon nyújthatja be a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz. A kérelemhez csatolni kell a 2/b. mellékletben meghatározott okiratokat és meg kell adni a 2/b. mellékletben meghatározott adatokat.

(6) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság az EGT-állami gazdasági társaság képviselőjét hivatalból törli a nyilvántartásból, ha

16/E. § (1) A távszerencsejáték szervezője az éves játékosvédelmi cselekvési tervet – a (2) bekezdés kivételével – évente, a tárgyévet megelőző év október 31. napjáig küldi meg a szerencsejáték-felügyeleti hatóság részére.

(2) A távszerencsejáték szervezője első alkalommal, ha a távszerencsejáték szervezését engedélyező határozat a tárgyév

(3) A játékosvédelmi cselekvési tervben a távszerencsejáték szervezője a jogszabályi kötelezettségen alapuló és az önként vállalt, tervezett intézkedéseit mutatja be. A játékosvédelmi cselekvési terv kötelező minimális tartalmi elemeit a 2/c. melléklet határozza meg.

(4) A távszerencsejáték szervezője a játékosvédelmi cselekvési tervben foglaltak végrehajtásáról, az abban foglaltak kvalitatív és kvantitatív szempontú értékelésével, írásban a tárgyévet követő év március 31. napjáig, majd azt követően személyes konzultáció formájában is tájékoztatja a szerencsejáték-felügyeleti hatóságot. A személyes konzultáció időpontját a szerencsejáték-felügyeleti hatóság tűzi ki, az írásbeli tájékoztatás kézhezvételét követő 30 napon belüli időpontra. A személyes konzultációra a szerencsejáték-felügyeleti hatóság székhelyén kerül sor, és azon a szervező a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerinti tényleges tulajdonosa és vezető tisztségviselője köteles részt venni.

17. § A távszerencsejáték és az online kaszinójáték üzemeltetés részletes műszaki-informatikai feltételeit a 2. melléklet tartalmazza.

18. § (1) A játéktervben kell meghatározni különösen

(2) A részvételi szabályzatban kell meghatározni különösen

(3) A részvételi szabályzatban fel kell tüntetni

(4) A szervező a részvételi szabályzat változásait a módosítással egyidejűleg köteles benyújtani a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz.

(5) A részvételi szabályzatot a szervező honlapján a játékosok részére magyar nyelven hozzáférhetővé teszi.

(6) A szervező a játéktervben és a részvételi szabályzatban – e feltételek alkalmazása esetén – meghatározza a 19. §-ban, 21. § (3) bekezdésében, 23. § (2) bekezdésében, 26. § (2) bekezdésében, illetve 29. § (8) bekezdésében foglalt feltételek szabályait.

(7) A költségvetésnek tartalmaznia kell a tervezett árbevétel, a tervezett költségek és a tervezett játékadó összegét, valamint az összesített játékosi egyenlegek becsült éves átlagos értékét. Közös játékosi egyenleg vezetése esetén az összesített játékosi egyenlegek becsült éves átlagos értékét valamennyi játékra, illetve kizárólag távszerencsejátékra figyelemmel is meg kell becsülni.

(8) A szervező az engedély véglegessé válását követő 30 napon belül tájékoztatásul megküldi a szerencsejáték-felügyeleti hatóság részére az adatkezelési szabályzatát. Az adatkezelési szabályzat változásáról a szervező a változást követő 30 napon belül írásban tájékoztatja a szerencsejáték-felügyeleti hatóságot.

19. § A szervező – a játékos 20. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatainak rendelkezésre állása esetén – az Szjtv. 29/H. §-ában meghatározott adatok mellett a nyilvántartásban rögzíti

20. § (1) A nyilvántartásba vétel során a játékos nyilatkozik arról, hogy

(2) A játékos részére a távszerencsejáték szervezőnél, illetve egy online kaszinóban kizárólag egy felhasználónév és egyidejűleg egy jelszó biztosítható.

21. § (1) A játékos a nyilvántartásba vett adatok változásáról haladéktalanul tájékoztatja a szervezőt, valamint kérheti az elírás és más hasonló hiba javítását a szervezőtől.

(2) A szervező az adatváltozást és az elírás, más hasonló hiba javítását haladéktalanul, de legfeljebb az adat rendelkezésre állásától számított 24 órán belül átvezeti a nyilvántartáson.

(3) A szervező a játékos részére biztosíthatja a játéktervben és a részvételi szabályzatban meghatározott adatokra a szervező közreműködése nélküli adatjavítás lehetőségét.

(4) Az adatváltozás átvezetésére az (1)–(3) bekezdésben foglaltakon túl ennek az alcímnek a nyilvántartásba vételre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

22. § (1) Ha a szervező a nyilvántartásba vételt követően tárja fel, hogy a nyilvántartás adattartalma azért szabálytalan, mert

(2) Többszörös nyilvántartásba vétel esetén a játékosi egyenleg végleges lezárására, elszámolására és a játékos játékból való kizárására irányuló intézkedéseket valamennyi érintett játékosra és játékosi egyenlegre alkalmazni kell, biztosítva, hogy egy játékoshoz csak egy játékosi egyenleg tartozzon.

(3) A szervező a (2) bekezdés szerinti kizárásról statisztikai nyilvántartást vezet, melyhez a szerencsejáték-felügyeleti hatóság részére távoli hozzáférést biztosít. A statisztikai nyilvántartás a kizárás okát és időpontját tartalmazza.

(4) Ha a szervező tudomására jut, hogy a nyilvántartásba vétel vagy a nyilvántartás az (1) bekezdésben meghatározottakon kívüli, egyéb okból – különösen az adatváltozás késedelmes bejelentése miatt – szabálytalan, a szervező a szabálytalanság kiküszöbölése iránt intézkedik. A szervező szükség esetén a játékost felhívja a szabálytalanság kiküszöbölésében való közreműködésre, és a játékosi egyenleget a szabálytalanság kiküszöböléséig felfüggesztheti. Ha a szabálytalanság 30 napon belül sem kiküszöbölhető, és emiatt a jogszabálynak megfelelő játék nem biztosítható, a szervező a játékosi számla lezárása és a játékos kizárása iránt intézkedik.

23. § (1) A játékosi egyenlegen a játékügyletekkel kapcsolatos jóváírás vagy terhelés a játékos nyilvántartásba vételét követően hajtható végre.

(2) A játékosi egyenleg feltöltése során a játéktervben és a részvételi szabályzatban meghatározott feltöltési mód alkalmazható. A játékosi egyenleg befizetési vagy kifizetési módjaként változó költséget a szervező a játékosra háríthatja, ha azt a játéktervben és a részvételi szabályzatban előzetesen rögzíti.

(3) A különböző játékosok játékosi egyenlegei közötti átvezetés tilos.

(4) A szervező köteles olyan informatikai megoldásokat alkalmazni, melyek alkalmasak a játékosi egyenleg eseményeinek teljes körű és ellenőrizhető nyilvántartására.

24. § (1) A játékosi egyenlegen belül a szervezőnek legalább az alábbi tételeket tartalmazó nyilvántartást kell vezetnie:

(2) A játékosi egyenleg eseményeit – különösen a befizetés és a kifizetés teljesítését – a szervező a játékosi egyenlegen haladéktalanul átvezeti. Az 1 munkanapot meghaladó átvezetési akadály esetén a szervező a játékost elektronikus levélben vagy internetes honlapján keresztül értesíti, és ha az indokolt, az akadály elhárításáig a játékosi egyenleget felfüggeszti, vagy a hibával érintett szolgáltatást letiltja.

(3) A szervező a játékosi egyenleg adataihoz a játékos részére a folyamatos hozzáférés lehetőségét legalább az alábbi adatkörben biztosítja:

(4) A szervező a játékos kérésére a játékosi számla eseményeinek kivonatos adatait – a távszerencsejátékban és az online kaszinójátékban való részvételt biztosító jogviszony időtartama alatt – a játékos által megjelölt részletezésben és módon legalább 30 napra visszamenőleg legfeljebb 5 napon belül a játékos rendelkezésére bocsátja. A kivonatos adatok körét és rendelkezésre bocsátásának módját a játéktervben és a részvételi szabályzatban kell meghatározni.

25. § (1) Ha a szervező távszerencsejátéknak minősülő játék mellett más szerencsejáték szervezésére is engedéllyel rendelkezik, a közös játékosi egyenlegen a játékos részére valamennyi játékkal összefüggésben vezethető a szerencsejátékkal kapcsolatos tétek, nyeremények és egyéb ügyletek elszámolása és nyilvántartása. Közös játékosi egyenleg alkalmazása esetén egy játékosnak egy játékosi egyenlege lehet a szervezőnél.

(2) A szervező a közös játékosi egyenleget a távszerencsejáték szervezésére jogosító engedély érvényességének kezdetekor, a játékos szervezőnél már meglévő játékosi egyenlegének felhasználásával is kialakíthatja.

(3) A közös játékosi egyenleg (2) bekezdés szerinti kialakítása esetén a játékosnak a távszerencsejátékban való részvételére a távszerencsejátékra irányadó rendelkezések teljesülését követően kerülhet sor.

(4) A közös játékosi egyenlegek Szjtv. 29/H. § (5) bekezdése szerinti kifizetésre alkalmas fedezetét úgy kell megállapítani, hogy az valamennyi játékban történő kifizetést biztosítsa.

(5) Az Szjtv. 29/I. § (2) bekezdés a)–b) és e)–f) pontja szerinti önkorlátozó intézkedések a közös játékosi egyenlegre alkalmazandóak.

(6) A távszerencsejáték-engedély felfüggesztésének időtartama alatt a közös játékosi egyenlegen a szervező a távszerencsejátékon kívüli játékügyletek elszámolásával kapcsolatos terheléseket, jóváírásokat átvezeti, valamint az ilyen játékügyletekkel kapcsolatos kifizetéseket teljesíti. A távszerencsejátékkal összefüggésben a szervező a felfüggesztés napját megelőző játékügyletek elszámolásával kapcsolatos terheléseket, jóváírásokat vezetheti át, valamint csak ilyen játékügyletekkel kapcsolatos kifizetéseket teljesíthet.

(7) A közös játékosi egyenlegnek a szervező általi felfüggesztése vagy megszüntetése valamennyi játékot érintő intézkedésnek minősül. A felelős játékszervezés részletes szabályairól szóló SZTFH rendelet szerinti kitiltás esetén a szervező a játéktervben és a részvételi szabályzatban határozza meg, hogy súlyos szerződésszegés esetén valamennyi játékot érintően megszűnik-e a játékosi egyenleg és a játékokhoz történő hozzáférés lehetősége.

(8) A játékosi egyenlegre vonatkozó rendelkezéseket a közös játékosi egyenlegre megfelelően alkalmazni kell.

26. § (1) A szervező a játékosi egyenleget felfüggeszti

(2) A szervező a játéktervben és a részvételi szabályzatban meghatározott egyéb okokból és eljárásrend szerint – különösen a játékban való részvételi szabályok megsértése esetén – a játékosi egyenleget felfüggesztheti.

(3) A felfüggesztés tényéről, időpontjáról, okáról, illetve a felfüggesztés megszüntetésének tényéről és időpontjáról a szervező a játékost haladéktalanul elektronikus levélben értesíti.

(4) A felfüggesztés időtartama alatt a játékosi egyenleg nem szüntethető meg.

(5) A felfüggesztés időtartama a 180 napot nem haladhatja meg.

27. § (1) A szervező a játékosi egyenleget megszünteti

(2) A játékosi egyenleg megszüntetése esetén a szervező a játékost a játékban való további részvételből kizárja, a játéktervben foglaltak szerint a játékossal előre közölt módon elszámol, valamint a játékosi egyenleg és a játékos nyilvántartási adatainak játékos általi közvetlen elérhetőségét megszünteti.

(3) A szervező a (2) bekezdés szerinti intézkedésekről a játékost haladéktalanul, de legfeljebb 1 munkanapon belül elektronikus levélben értesíti.

28. § (1) Ha a játékos a szerencsejáték szervezésre használt honlapra történő utolsó bejelentkezése óta két év eltelt, és a játékos nem áll önkizárás hatálya alatt, a szervező a játékos előzetes, elektronikus levélben közölt értesítésével és tiltakozásának elmaradása esetén játékost a játékban való további részvételből kizárhatja. Kizárás esetén a szervező a játékossal a 27. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint számol el és szünteti meg a játékos nyilvántartási adatainak játékos általi közvetlen elérhetőségét.

(2) A szervező az előzetes, elektronikus levélben közölt értesítésben legalább 10 napos határidőt biztosít a játékosnak a nyilatkozattételre.

29. § (1) A szervező az előzetesen meghatározott feltételeket teljesítő játékos részére, ellenérték fizetése nélkül, előre meghatározott promóciós összeget biztosíthat, amelyet a játékos távszerencsejáték vagy online szerencsejáték céljára tétként használhat fel (a továbbiakban: ajándék bónusz).

(2) A szervező az előzetesen meghatározott feltételeket teljesítő játékos részére előre meghatározott mértékkel csökkentheti a játékos által fizetendő tét összegét vagy meghatározott mértékkel növelheti a megnyert bónusz nyeremény összegét (a továbbiakban: speciális bónusz ajánlat).

(3) Közös játékosi egyenleg esetén az ajándék bónuszt és a speciális bónusz ajánlatot a játékos távszerencsejáték és más szerencsejáték céljára tétként felhasználhatja.

(4) A szervező jogosult az ajándék bónuszokat és speciális bónusz ajánlatokat széles körben, a játékosok üzletpolitikai elvek mentén meghatározott köre számára vagy személyre szabva meghirdetni és alkalmazni. A szervező az ajándék bónusz vagy speciális bónusz ajánlat kiírásában naptári napban előírt, határozott időtartamot biztosít a játékosnak arra, hogy az ajándék bónusz vagy speciális bónusz ajánlat jóváírásával kapcsolatos valamennyi feltételt teljesítse és azt a játékos egyenlegén jóváírja.

(5) Az ajándék bónusz, speciális bónusz ajánlat nyújtásához kapcsolódó valamennyi feltételt előzetesen és egyértelműen kell ismertetni a kiírásban a játékossal.

(6) A szervező az ajándék bónuszt és a speciális bónusz ajánlatot és az abból származó bónusz nyereményt csak a kiírásban meghatározott feltételek teljesülésekor írja jóvá a játékosi egyenlegen.

(7) A távszerencsejáték és az online kaszinójáték céljára tétként fel nem használt vagy a bónusz feltételeket nem teljesített ajándék bónusz vagy speciális bónusz ajánlat összege vagy abból származó bónusz nyereménye a nyilvántartásba vétel időtartama alatt és a nyilvántartásba vétel megszüntetésével összefüggő elszámolás során sem fizethető ki a játékos részére.

(8) A szervező az ajándék bónusz és speciális bónusz ajánlat általános szabályait – különösen azok nyilvántartásának módját – a játéktervben és a részvételi szabályzatban határozza meg.

(9)⁷ Ha a kaszinójáték szervezésére létrehozott koncessziós társaság játékkaszinót is üzemeltet és online kaszinójátékot is szervez, az online kaszinó a promóciós összeg biztosítása érdekében olyan előzetesen meghatározott feltételeket is előírhat, melyeket részben vagy egészben a játékkaszinóban lehet teljesíteni és a játékkaszinó is jogosult olyan promóciót szervezni, amelynek során annak feltételét részben vagy egészben az online kaszinóban lehet teljesíteni. Ha egy koncessziós társaság az általa szervezett online kaszinójátékra és játékkaszinóra vonatkozóan közös promóciót kíván szervezni, akkor a promóció jóváhagyását előzetesen kell a szerencsejáték-felügyeleti hatóságtól kérnie. Ha a promóció ajándékzseton kibocsátásával jár, akkor a szervező az Szjtv. 27/E. §-a szerint köteles eljárni. A szerencsejáték-felügyeleti hatóság előzetes jóváhagyását abban az esetben is kérnie kell a szervezőnek, ha a közös promócióban nem történik ajándékzseton kibocsátása. A jóváhagyás iránti kérelmet a promóció tervezett lebonyolítását legalább 30 nappal megelőzően promóciónként kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell a promóció kezdő és befejező időpontját, a személyenként biztosított promóciós összeget, a promóció részletes leírását, beleértve a promóciós feltétel teljesítésének szervező általi ellenőrzésének leírását és az elszámolás részletes szabályait.

(10)⁸ Az online kaszinó jogosult az ajándék bónuszt vagy a speciális bónusz ajánlatot úgy meghirdetni, hogy az a játékos vagy azok a játékosok legyenek az ajándék bónuszra vagy a speciális bónusz ajánlatra jogosultak, akik egy előre meghatározott időtartamon belül egy előre meghatározott feltételnek – a játékosok rangsorba állítása esetén – a legnagyobb mértékben tettek eleget.

30. § (1) A szervező a játékeseményt törölheti, ha a játékesemény kimenetele nem állapítható meg. A játékesemény törlését nyilvánosságra kell hozni, és a befizetett tétet a játékosnak vissza kell fizetni.

(2) A szervező a szerencsejáték-felügyeleti hatóságot haladéktalanul tájékoztatja a távszerencsejáték szervezési tevékenységet érintő olyan rendkívüli eseményről (különösen vis maior), amelyre jogszabály vagy a jóváhagyott játékterv előírást nem tartalmaz.

31. § (1) A távszerencsejáték és az online kaszinójáték megszűnését követő hatvan napon belül végelszámolást kell készíteni.

(2) A végelszámolást az Szjtv. 29/K. § (1) és (2) bekezdésében és a 3. melléklet szerinti adattartalommal kell teljesíteni a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz.

32. § (1) A távszerencsejáték és az online kaszinójáték szervező az Szjtv.-ben előírt rendszeres adatszolgáltatás keretében a 3. mellékletben foglalt adatokat köteles a szerencsejáték-felügyeleti hatóság rendelkezésére bocsátani.

(2) A 25. § (1) bekezdése szerinti közös játékosi egyenleg esetén a 3. melléklet I. pont a)–d), i)–l) és n) alpontjában megjelölt adatokat a közös játékosi egyenlegre vonatkoztatva kell megadni.

(3) Az adatszolgáltatás részletes formai és technikai feltételeit a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által kiadott feltételrendszer tartalmazza.

33. § (1) A szervező a (2)–(3) bekezdésben foglaltak és az engedélyezett játékkaszinó kivételével – sem közvetve sem közvetlen módon – nem biztosíthat helyszínt vagy műszaki eszközt a játékosok részére. A távszerencsejáték és az online kaszinójáték keretében nyújtott szerencsejáték szervezés közterületen, illetve a közönség számára nyitva álló épületben vagy helyiségben – a (2)–(3) bekezdésben foglaltak és az engedélyezett játékkaszinó kivételével – nem közvetíthető. Kizárólag internethez való hozzáférés biztosítása nem minősül szerencsejáték-közvetítésnek.

(2)⁹ A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a távszerencsejáték szervező kérelmére naptári évenként legfeljebb 5 alkalommal, esetenként legfeljebb 30 napos időtartamra engedélyezheti a távszerencsejáték szervezőnek jóváhagyott fogadás közterületen, a közönség számára nyitva álló épületben vagy a szervező által biztosított helyszínen történő szervezését, közvetítését. Ebben az esetben a szervező a játékosok részére a távszerencsejátékban való részvételhez biztosíthat műszaki eszközt.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a szervező a szerencsejáték-felügyeleti hatóság jóváhagyásával legfeljebb folyamatosan alkalmanként 15 napra, időlegesen térhet el a jóváhagyott játéktervtől. Az időleges eltérés időtartama alatt az eredeti játékterv nem módosítható.

34. § A szerencsejáték-felügyeleti hatóság játékkaszinó üzemeltetésére vonatkozó engedélyező határozatának mellékletét képezi az 5. melléklet szerinti tartalmi és formai elemeket tartalmazó működési engedély, amelyet a játékkaszinó bejáratánál jól látható módon ki kell függeszteni. A működési engedélyt, annak bármely okból történő megszűnésétől számított 8 napon belül a szerencsejáték-felügyeleti hatóság részére le kell adni.

35. § A játékkaszinó kitelepülése tekintetében alkalmazni kell a 36–37. §-t, a 38. § (1)–(2) bekezdését, a 39. § (1)–(2) bekezdését, a 40–41. §-t, a 44–48. §-t, az 50. § (4), (5) és (7) bekezdését, valamint az 51. §-t.

36. § (1) Az alkalmazott képesítésére, szakmai gyakorlatára vonatkozó feltételeket tanúsító okiratok hiteles másolatát a szervező köteles a foglalkoztatás megkezdésétől a munkaviszony fennállásáig a munkaszerződések mellékleteként megőrizni.

(2) A szervező köteles alkalmazottjának munkaviszonyát haladéktalanul megszüntetni abban az esetben, ha a munkaviszony fennállása alatt e rendeletben meghatározott alkalmazási feltételek bármelyike nem áll fenn.

(3) A játékkaszinóban a következő szakmai képesítési feltételek szükségesek:

37. § (1) A játékkaszinó kizárólag e célt szolgáló épületben vagy erre a célra egyéb tevékenységtől biztonságosan elkülöníthető, zárt egységet alkotó épületrészben működhet.

(2) A beléptetőrendszerrel ellátott bejáratokon kívül a játékkaszinó céljára szolgáló helyiség-együttes kizárólag a szükséges vészkijáratokkal, személyzeti és szervizbejáratokkal rendelkezhet, amelyek forgalmát (vészhelyzetet nem számítva) a szervező előre meghatározott és körülírt módon köteles ellenőrizni. Az építmény kialakításánál olyan megoldást kell alkalmazni, amely biztosítja, hogy a játék a közterületről, illetve a játékkaszinótól elkülönült más helyiségből ne legyen látható.

(3) A játékkaszinónak központi riasztórendszerrel kell rendelkeznie. A pénztárhelyiséget a központi riasztórendszeren túl, külön riasztóberendezéssel kell ellátni.

(4) A játékkaszinó elektromos hálózatát szünetmentes áramforrással kell ellátni annak érdekében, hogy a megkezdett játékok befejezéséhez, illetve a működés átmeneti felfüggesztéséhez szükséges időszakra szóló áramellátás biztosítva legyen.

(5) Megfelelő helyiséget kell biztosítani a személyzet (pihenő, öltöző, mosdó, személyzeti büfé stb.) és a látogatók részére (ruhatár, mellékhelyiségek stb.). Külön helyiséget kell fenntartani a biztonsági személyzet, valamint a technikai karbantartást végző személyzet részére.

(6) A játékasztalok között a játék kényelmes és biztonságos lebonyolításához szükséges szabad helyet kell biztosítani.

(7) A játékkaszinónak a játék tisztasága, a biztonságos lebonyolítása, a rend és a vagyonvédelem, továbbá a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvényben előírt feladatok végrehajtása érdekében a következő feltételeknek megfelelő videorendszerrel kell rendelkeznie:

38. § (1) A játékkaszinóban játék legfeljebb két pénznemben folytatható.

(2) A játékkaszinó a hét minden napján 0 és 24 óra között tarthat nyitva.

39. § (1) A játékosok beléptetése során a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvényben előírtak szerinti azonosítást köteles a szervező elvégezni, melynek keretében a törvényben előírtakon túl a játékos belépésének időpontját is köteles rögzíteni és nyilvántartani.

(2) A játékkaszinóba belépőket részletesen tájékoztatni kell

(3) A szervező belépődíjat állapíthat meg a látogatók részére.

40. § (1) A játékkaszinóba nem léphet be

(2) A játékkaszinóban folytatott játékokban nem vehet részt

41. § (1) A szervező a látogatókat – a játékkaszinó igazgatója vagy helyettese által személyesen bevezetett, valamint a hatósági feladatokat ellátó személyek kivételével – a játékkaszinóba való első belépéskor, illetve az érvényesség lejártakor legfeljebb kettő évig érvényes belépőkártyával köteles ellátni. A belépőkártya kiállításához a játékos azonosítása során szerzett adatok felhasználhatók.

(2) A belépőkártyáknak legalább az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

(3) A (2) bekezdés b), c) és d) pontokban megjelölt adatok a belépőkártya leolvasásakor a beléptető nyilvántartási rendszerből is megjeleníthetők.

42. § (1) Az Szjtv. 27/A. § (1) bekezdése alkalmazásában a játékosok vendéglátásához szorosan tartozó tevékenységnek minősülnek a forgalom növelése érdekében szervezett akciók és rendezvények is.

(2) Az (1) bekezdés szerinti akciók, rendezvények a szerencsejáték szervezéséhez közvetlenül nem kapcsolódhatnak, a játéktervi szabályokat nem érinthetik, a szerencsejátékok szervezését nem zavarhatják.

(3) Az (1) bekezdés szerinti akciót, rendezvényt annak kezdetét megelőző öt nappal a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz írásban be kell jelenteni az akció, illetve rendezvény helyének, időpontjának és lényeges tartalmának leírásával.

43. § A játékkaszinónak lehetősége van a játékkaszinóban folyó játék zavarása nélkül a játékkaszinóban használatostól eltérő, érték nélküli zsetonkészlettel az alkalmazottak játéktechnikai, valamint a játékosok játékszabály-ismertető oktatására irányuló tevékenységet folytatni.

44. §¹³ (1)¹⁴ Árvának minősül a játékkaszinó területén talált olyan, tétként felhasználható gazdátlan zseton, amelynek a jogszerű birtokosát a szervező nem azonosította a játéknap végéig, kivéve a fel nem használt ajándékzsetont, az ajándékticketet, a belépőzsetont és a színzsetont. Árvának kell tekinteni a készpénzt, továbbá annak a ticketnek az értékét is, amely ticket a játéknap végén az elszámoláskor fizikailag nem állt rendelkezésre, de értéke a játékkaszinó elszámolási rendszeréből egyedileg (a ticket sorszáma szerinti beazonosítását követően) kimutatásra került. Árvának minősül továbbá az elszámolási időszak végén a pénznyerő automatában maradt gazdátlan kreditérték. Nem minősül árvának az olyan összegű gazdátlan kreditérték, amellyel a játékkaszinóban értékénél fogva már nem kezdeményezhető játék.

(2) Az árvákat haladéktalanul be kell fizetni a játékkaszinó főpénztárába, és bejegyezni az árvák nyilvántartásába oly módon, hogy az tartalmazza a megtalálás pontos helyét és idejét, a nyilvántartásba vétel pontos idejét, az árva leírását, értékét, ticket esetén annak egyedi azonosítóját is. Az árvákat készpénzre kell váltani és azt a játékkaszinó pénztárában elkülönítetten kell kezelni.

(3) Annak, aki bizonyítja valamely árvának a megtalálását közvetlenül megelőző jogszerű birtoklását, haladéktalanul vissza kell fizetni az árvának az árvák nyilvántartásában szereplő ellenértékét. Annak a személynek, aki az elszámoláskor fizikailag rendelkezésre nem álló ticketet utóbb a játékkaszinó részére bemutatja, a (2) bekezdés szerint nyilvántartott árva ellenértékének megfelelő összeget haladéktalanul vissza kell fizetni.

(4) A visszafizetett pénzösszeget fel kell jegyezni az árvák nyilvántartásába. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell az összeg visszafizetésének időpontját, az árva ellenértékére jogosult személy nevét, lakóhelyét, ticket esetén annak egyedi azonosítóját. Ha a szervező az árva ellenértékére igényt tartó személy igénye jogszerűségének megállapítása érdekében vizsgálatot folytatott le, az árvák nyilvántartásához csatolni kell az eseménnyel kapcsolatos vizsgálat eredményét tartalmazó jegyzőkönyvet.

(5) A visszafizetésre nem került árvákat a megtalálásuk időpontját követő egy év – a kis értékű árvákat egy nap – elteltével a játékkaszinót üzemeltető gazdasági társaság egyéb bevételei között kell szerepeltetni. E bekezdés alkalmazása szempontjából kis értékű árvának minősül az 500 forint vagy 1 euró értéket meg nem haladó árva.

(6) Ha a bejegyzett árva ellenértékének jogosultja ismertté válik, az árvát az árvák nyilvántartásából ki kell vezetni, azzal, hogy a kivezetett összeget a játékkaszinót üzemeltető gazdasági társaság a játékkaszinó pénzeszközeitől elkülönítve köteles nyilvántartani.

45. § (1)¹⁵ Játékkaszinóban borravaló elfogadása kizárólag a játékasztalnál, pénznyerő automatánál, teremjátéknál, pénztáraknál és a recepciónál történhet.

(2) A játékkaszinó egyetlen alkalmazottja sem kérhet borravalót, illetve erre utaló magatartást sem tanúsíthat.

(3) Az alkalmazottak a játékosok által felajánlott borravalót kizárólag az erre a célra fenntartott közös tartókban helyezhetik el. A tartókat olyan biztonsági zárrendszerrel kell ellátni, amely biztosítja, hogy azokat csak ellenőrzött módon lehessen kinyitni.

(4)¹⁶ A játékasztalnál kizárólag zsetonként, a pénztárnál és a recepciónál zsetonként és készpénzként fogadható el a borravaló. A belépőzseton, ajándékzseton borravalóként nem fogadható el. A ticketként kapott borravalót a zsetonban kapott borravaló szabályai szerint kell leváltani a pénztárban oly módon, hogy az a videokamera által is ellenőrizhető legyen.

(5) A játékasztalnál adott borravalót a borravalótartó mellett fel kell fektetni úgy, hogy az a videokamera által is ellenőrizhető legyen.

(6) A borravalótartóban csak az a zseton helyezhető el, amelyet a játékos adott, vagyis a címlete, darabszáma nem változtatható meg. Ettől a szervező a játéktervben biztonsági okokból a szerencsejáték-felügyeleti hatóság jóváhagyásával eltérhet.

(7)¹⁷ Ha a játékos a borravalót színzsetonban adja, azt a borravalótartó mellett fel kell fektetni, majd mellé kell helyezni az értékének megfelelő összegű értékzsetont. A borravalót és az értékzsetont hangosan leszámolva meg kell feleltetni egymásnak, és ezután kell az értékzsetont a borravalótartóba dobni, a videokamera által is ellenőrizhető módon.

(8) A borravalót a fenti szabályok szerint eljárva azonnal, a játékkaszinó intézkedésre jogosult alkalmazottjának akadályoztatása esetén pedig legkésőbb a következő játék megkezdéséig a borravalótartóba kell helyezni.

(9) A borravalótartók kinyitására a játékidő végén az igazgató vagy helyettese által erre kijelölt személy, valamint a borravalóval érintett helyszínre beosztott egy dolgozó jelenlétében kerülhet sor. A bizonylaton a borravaló teljes összegét rögzíteni kell.

46. § (1) A szervező a játékkaszinó részvételi szabályzatában megtilthatja a játékokban technikai segédeszközök használatát. Erről köteles tájékoztatni a játékosokat.

(2) A szervező napi készpénz záró állományának havi szintű átlaga nem haladhatja meg a játékosok számára teljesítendő kifizetésekhez szükséges, a játéktervben meghatározott mértéket. Ha a nyeremény kifizetése a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény 63. § (1) bekezdése szerinti fizetési módok szerint történik, a fizetési megbízás közlemény rovatában a „Nyereményigazolás céljára nem alkalmas” szöveget kell feltüntetni.

(3) A szervező, valamint azok, akik a játékkaszinóban folyó játékban nem vehetnek részt, a játékosok részére kölcsönt (hitelt) nem nyújthatnak.

(4)¹⁸ Tétek megtételére – ide nem értve a pénznyerő automatákat – a zsetonon kívül más eszköz (pl. pénz, egyéb értéktárgy) nem alkalmazható. A készpénz-helyettesítő zsetont tétként elfogadni, tétként elhelyezni tilos. A játékasztalnál vásárolt zseton ellenértékét – annak leszámolását követően – a készpénztartó dobozba azonnal be kell dobni, ideértve a készpénz-helyettesítő zsetont is.

(5) A szervező a játékkaszinóban az általa rendszeresített zsetonokat vagy azok bizonyos típusait bármikor bevonhatja. A zsetonok bevonásának a nyitvatartási idő alatt történő elrendelése esetén lehetővé kell tenni a játékkaszinóban tartózkodó játékosok számára a birtokukban lévő zsetonok visszaváltását.

(6) A szervező köteles tájékoztatni a játékosokat arról, hogy a játékkaszinóból zsetonokat tilos kivinni.

47. § (1) A kaszinójáték tekintetében játékeszköznek minősül a mérésügyi szerv által szerencsejáték céljára – a mérésügyi jogszabályok alapján – hitelesített és egyedi azonosításra alkalmas jelzéssel ellátott, a szerencsejáték nyerési esélyeit befolyásoló eszköz, valamint a játékasztal és a teremjáték céljára szolgáló eszköz.

(2) Egy játékasztalon, illetve teremjáték céljára szolgáló eszközön egyidejűleg csak egy játékfajta és ugyanazon játékszabállyal játszható.

(3) Egy játékeszközön egyidejűleg csak egy pénznemben, illetve minimum és maximum téttel folyhat a játék.

48. § (1) A kaszinójátékok tekintetében kiegészítő játékeszköznek minősül minden, a játékkaszinóban alkalmazott – az 1. § (1) bekezdésében nem szereplő – játékeszköz (pl. kártya, kocka, golyó).

(2) A játékkaszinóban kizárólag a játék biztonságos lebonyolítását garantáló kiegészítő játékeszközöket lehet alkalmazni.

(3) A játékkaszinóban lévő kiegészítő játékeszközökről típusonként nyilvántartást kell vezetni, azokat olyan helyen kell tárolni, amelyhez a kaszinó erre feljogosított alkalmazottján kívül más nem férhet hozzá.

(4) Az újonnan használatba vett kiegészítő játékeszközöket a játék megkezdése előtt ellenőrizni kell arra vonatkozóan, hogy azok hiánytalanok és sérülésmentesek-e, illetve rajtuk azonosító jel nem található. E körülmények vizsgálatát a játék alkalmával a játékos is kérheti. Ez esetben a játékeszközök további használatáról a játékkaszinó igazgatója (helyettese) dönt.

(5) A hiányos, sérült vagy megjelölt kártyacsomagokat a játékból azonnal ki kell vonni, és a többiektől elkülönítetten kell tárolni. Ugyanígy kell eljárni az egyéb sérült vagy megjelölt kiegészítő játékeszközökkel is. Az elhasználódott kártyákat hiánytalanul sorrendbe állítva, míg a sérült és megjelölt kártyákat a tartalék csomagban, sorrend szerint a kicserélt kártyák helyén kell tartani. A szervező a sérült, megjelölt kiegészítő játékeszközök – legalább félévenként történő – selejtezéséről jegyzőkönyv felvétele mellett köteles gondoskodni.

49. § (1) A szervezőnek a nyitvatartási idő alatt gondoskodnia kell a pénznyerő automaták állandó felügyeletéről, nyitvatartási időn kívül pedig arról, hogy azokon játékot senki ne folytathasson.

(2) A szervező játéktervében szabályozhatja, hogy a játékban használt egyes érmékhez vagy tokenekhez milyen értéket rendel. Kifizetés token, pénzérme vagy elektronikus zseton formájában a pénznyerő automatából, készpénzben a pénztáron keresztül a pénztárnál vagy a pénznyerő automatánál történhet.

(3) A pénznyerő automaták eredményeinek megállapítását havonta, a tárgyhó utolsó napját követő zárás után, de még a következő havi nyitás előtt el kell végezni. Az ennél rövidebb időszakonként végrehajtott zárás időpontjáról a szerencsejáték-felügyeleti hatóságot legalább három nappal előtte, írásban értesíteni kell.

(4) Az eredmény megállapításakor a készpénztartókban lévő tokent és készpénzt le kell számolni, amelyet a pénztárból történt kifizetésekkel és az elektronikus zsetonok forgalmával korrigálni kell, és alapdotációval fel kell tölteni. Az így megállapított eredményt a számlálók alapján megállapított eredménnyel össze kell vetni. Ha az összevetés 1%-nál nagyobb eltérést mutat, ennek okáról jegyzőkönyvet kell felvenni.

(5) A pénznyerő automata kinyitásánál minden esetben két alkalmazott jelenléte kötelező. Az elektromechanikus számlálók meghibásodása esetén az üzemeltetést a hiba kijavításáig szüneteltetni kell.

50. § (1) A játéktervben rögzíteni kell különösen:

(2) A részvételi szabályzatban rögzíteni kell különösen:

(3) A gazdasági számítások tervezetének tartalmaznia kell

(4) A szervező az Szjtv. 27/F. § (1) bekezdésének megfelelően a szerencsejáték-felügyeleti hatóság jóváhagyásával, legfeljebb folyamatosan harminc játéknapra, időlegesen is eltérhet a jóváhagyott játéktervtől. Ezt követően az eredeti játékterve szerint kell folytatnia a szervezői tevékenységét. Az időleges eltérés időtartama alatt az eredeti játékterv nem módosítható. Az időleges eltérés tartalmi követelményeire az (1) bekezdés előírásait kell alkalmazni.

(5) A szervező a mérésügyi szerv által kiállított hitelesítési bizonyítvány eredeti példányát köteles a játékkaszinóban tartani. A pénznyerő automata üzemeltetésből történő kivonását a szervező – a pénznyerő automata azonosító adatainak és a kivonás időpontjának megjelölésével – köteles öt nappal előtte írásban bejelenteni a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz.

(6) A játékkaszinó a részvételi szabályzat változásait a módosítással egyidejűleg köteles benyújtani a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz.

(7) A játékkaszinóban működő játékok szabályait tartalmazó – a részvételi szabályzat mellékletét képező – ismertetőt a játékeszközök közelében jól látható módon kell elhelyezni.

51. § (1) A szervezőnek a játékbevételekről folyamatos elszámolást kell készíteni.

(2) Az elszámolást játékhelyenként, azon belül pénznemenként kell elvégezni és bizonylatolni. A több játékhelyes pénznyerő automata az elszámolás szempontjából egy játékhelynek minősül. Részletesen szabályozni kell

(3) A szervező az elszámolás alátámasztására auditált számítógépes elszámolási rendszert üzemeltethet.

(4) A videofelvételek megőrzésének és az elszámolási bizonylatok beküldésének idejét a szervezőnek úgy kell kialakítania, hogy az elszámolási bizonylatok beküldését követően legalább öt munkanap a szerencsejáték-felügyeleti hatóság rendelkezésére álljon a beküldött bármely bizonylat tartalmának alátámasztására szolgáló videofelvétel megtekintésére. A játékkaszinóban történt rendkívüli eseményeket, illetve a játékosokkal szemben alkalmazott intézkedéseket tartalmazó videofelvételeket és egyéb okiratokat a szervező legalább harminc napig köteles megőrizni.

(5) A játékkaszinóban folyó szerencsejáték-szervező tevékenység meg- vagy újrakezdésekor, megszűnésekor, továbbá a naptári év végén a szervező köteles nyitó-, illetve zárózseton- és tokenleltárt készíteni. A szervező köteles a leltár időpontjáról tíz nappal előtte a szerencsejáték-felügyeleti hatóságot értesíteni, továbbá a leltári ív egy példányát nyolc napon belül megküldeni.

A leltárívnek a következő adatokat kell tartalmaznia:

(6) A szervező köteles betartani az 50. § (1) bekezdése alapján a játéktervben meghatározott bizonylatok vezetésére, kitöltésére és megküldésére vonatkozó következő előírásokat:

(7) Minden olyan rendkívüli eseményről (pl. vis maior), amelyre nézve jogszabály vagy a játékkaszinó jóváhagyott játékterve előírásokat nem tartalmaz, a szervező köteles a szerencsejáték-felügyeleti hatóságot haladéktalanul telekommunikációs eszköz útján tájékoztatni.

52. § (1) A fogadási hálózatban történő változtatást a szervező a szerencsejáték-felügyeleti hatóságnak

(2) A szervezőt megilleti a fogadási ajánlat törlésének joga

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben a befizetett téteket a fogadóknak vissza kell fizetni.

(4) A fogadási ajánlat törlését az ajánlat megtételével azonos módon nyilvánosságra kell hozni.

(5) Az egyes fogadások esetén a legmagasabb tét értéke a 100 ezer forintot nem haladhatja meg.

(6) Nem köthető fogadás

(7) Nem köthet fogadást a szerencsejáték-szervező fogadás szervezésében közvetlenül érintett alkalmazottja. Nem fogadhat továbbá olyan sporteseményre, amelyben érintett

(8) A fogadásszervező nem rendelkezhet tulajdoni részesedéssel olyan sportklubban vagy sportrendezvény-szervezőben, amelynek a sportrendezvényére fogadást kínál.

(9) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság megtagadja a fogadás játéktervének jóváhagyását, ha a rendelkezésére álló adatok alapján a játékterv szerinti fogadási ajánlat veszélyezteti a sportrendezvények tisztaságát.

(10) Az engedélyezett fogadásszervezés során a szerencsejáték-felügyeleti hatóság haladéktalanul tájékoztatja a fogadásszervezőt, ha olyan információ kerül a birtokába, amely a sportrendezvény tiltott befolyásolására utal. Az információ alapján a szerencsejáték-szervező az információ súlyára és megalapozottságára is figyelemmel jogosult az érintett fogadási esemény felfüggesztésére vagy törlésére, amely tényről és annak részletes indokairól a szerencsejáték-felügyeleti hatóságot köteles haladéktalanul tájékoztatni.

(11) A fogadásszervező félévente – a tárgyfélévet követő félévben február 28., illetve augusztus 31. napjáig – jelentést tesz a tárgyfélév tiltott befolyásolással érintettnek vélt azon sportrendezvényeiről, amelyekre fogadást tettek, valamint amelyekkel kapcsolatban a szerencsejáték-szervező a fogadási eseményt törölte vagy felfüggesztette. A jelentés személyes adatokat nem tartalmaz.

(12) A sportversenyen felmerülő szabályszegések miatt meghozott egyes játékvezetői döntésekre fogadási ajánlatot abban az esetben tehet a szervező, ha ugyanannak a sportversenynek a kimeneteleire is közölt fogadási ajánlatot. Nem kínálhat ilyen típusú fogadási lehetőségeket olyan versenysorozatok, bajnokságok, sportesemények vagy találkozók kapcsán, amelyek esetében fennáll a sporteredmény tiltott befolyásolásának kockázata, illetve amelyek potenciálisan nyilvánvaló módon befolyásolhatóak, vagy nem képviselnek jelentős sportértéket. A szervező a fogadással összefüggő visszaélések megelőzése és megakadályozása érdekében alkalmazandó intézkedéseket köteles a játéktervében rögzíteni.

53. § (1) Az egy fogadáson elérhető nyeremény legfeljebb 2 millió forint. Az ezt meghaladó összegű nyereményt lehetővé tevő téttel, illetve nyereményszorzóval fogadás nem köthető.

(2) A fogadási ajánlat megtételekor a szervezőnek

(3) A szervezőnek fogadási ajánlatonként meg kell határoznia

(4) Bukmékeri rendszerű fogadásban nem vehetnek részt a szervező alkalmazottai közül a fogadási események nyereményszorzóinak meghatározására befolyással bíró személyek és ezek közeli hozzátartozói.

(5) A szervező a játékosok részére kölcsönt (hitelt) nem nyújthat.

(6) Távszerencsejátéknak nem minősülő bukmékeri fogadás esetén, ha olyan megoldást vagy eljárást alkalmaz a szervező, amelyhez más szerencsejáték fajtában történő alkalmazás esetén auditálási kötelezettség alá eső rendszert vagy eszközt vesz igénybe, a szervezőnek rendelkeznie kell az igénybe vett rendszer vagy eszköz auditálására vonatkozó okiratokkal is.

(7) A játékosok számára meghirdetett nyereményszorzót tilos megváltoztatni véletlenszám-generátor igénybevételével szervezett fogadás esetén.

54. § (1) A ló- és agárversenyeken nem köthetnek fogadást

(2) A lóversenyfogadás akkor tekinthető érvényesen megkötöttnek, ha a fogadó megjelöli az általa kívánt fogadási formát és az általa kiválasztott versenyzőket, a szervező rendelkezésére bocsátja a fogadásra szánt pénzösszeget, és ennek ellenében bizonylatot (fogadószelvényt) kap.

(3) A szervező a játékosok részére kölcsönt (hitelt) nem nyújthat.

55. § A totalizatőri rendszerű lóversenyfogadás esetén a szervező a jóváhagyott játéktervben szereplő fogadási formákat üzemeltetheti.

56. § (1) Bukmékeri rendszerű lóversenyfogadásnál a szervezőnek joga van arra, hogy a versenyekre előzetesen nyereményszorzót állapítson meg.

(2) Bukmékeri rendszerű lóversenyfogadásnál a szervező a totalizatőri rendszerű lóversenyfogadási formákat is alkalmazhatja.

57. § A szervező kombinált lóversenyfogadási formákat is üzemeltethet, melyek esetében a totalizatőri és a bukmékeri rendszerű lóversenyfogadási formák egymással összefüggésben vannak.

58. § A totalizatőri rendszerű lóversenyfogadás fogadási formáinak és a bukmékeri rendszerű lóversenyfogadás részletes szabályait a részvételi szabályzatok (totalizatőri és bukmékeri szabályzatok) tartalmazzák.

59. § (1) A játéktervnek tartalmaznia kell

(2) A részvételi szabályzatnak tartalmaznia kell

(3) A költségvetésnek tartalmaznia kell

(4) A fogadószelvénynek tartalmaznia kell

(5) A játékos számára a szervező internetes oldalán fogadási formánként megismerhetővé kell tenni a részvételi szabályzatot. Az értékesítőhelyen nyújtott fogadás esetében a játékos kérésére három munkanapon belül rendelkezésére kell bocsátani a teljes terjedelmű részvételi szabályzatot nyomtatott formában.

60. § (1) A fogadás szervezője az Szjtv.-ben meghatározottak szerint időközi elszámolást vagy végelszámolást készít, amelyet a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz kell benyújtania. A fogadás szervezőjére a 11. § (1)–(2) és (5)–(6) bekezdését alkalmazni kell, azzal, hogy a sorsolásos játékon fogadást, sorsjegyen fogadószelvényt kell érteni.

(2) Az időszaki és végelszámolásnak legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:

(3) Számítógépes rendszer alkalmazásával történő elszámolás esetén az alkalmazásra kerülő számítógépes programok és az ehhez kapcsolódó nyilvántartási rendszerek leírását meg kell küldeni a szerencsejáték-felügyeleti hatóságnak.

(4) A totalizatőri rendszerű fogadások esetén a meg nem nyert és az át nem vett nyeremények elkülönített alapjaira, valamint a nyeremények halmozódására a 11. § (7)–(9) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

61. § (1) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság kártyaterem üzemeltetésére vonatkozó engedélyező határozatának mellékletét képezi a 7. melléklet szerinti tartalmi és formai elemeket tartalmazó működési engedély, amelyet a kártyaterem bejáratánál jól látható módon ki kell függeszteni. A kártyaterem működésének felfüggesztése vagy bármely okból történő megszűnése esetén a működési engedélyt a felfüggesztéstől vagy a megszűnés időpontjától számított nyolc napon belül a szerencsejáték-felügyeleti hatóság részére le kell adni.

(2) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a kártyatermet az engedélykérelemben foglalt időtartamra, de legfeljebb 15 évre engedélyezi.

(3) Az Szjtv. 29/B. § (6) bekezdésében foglalt gyermek- és ifjúsági intézmény minden ifjúságpolitikai célból működtetett, illetve fenntartott intézmény.

(4) Az Szjtv. 29/B. § (6) bekezdésében foglalt oktatási vagy nevelési intézmény

(5) Az Szjtv. 29/B. § (6) bekezdésében foglalt egyházi intézmény minden egyházi kezelésben, illetve üzemeltetésben lévő, vallásgyakorlás célját szolgáló létesítmény, kivéve a kizárólag műemléki célú egyházi építmények, illetve egyházi személyek lakhatását szolgáló épületek.

(6) Az Szjtv. 29/B. § (6) bekezdésében foglalt egészségügyi intézmény a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató.

(7) Az Szjtv. 29/B. § (6) bekezdésében meghatározott 200 m-es körzeten a kártyaterem és az ifjúsági, gyermek-, oktatási vagy nevelési intézmény, ifjúsági klub, továbbá egyházi, egészségügyi intézmény, valamint játékkaszinó (a továbbiakban együtt: védett intézmény) közterületről nyíló bejárata közötti azon legrövidebb útvonalat kell érteni, amelyen a közúti közlekedés szabályairól szóló rendelet szabályait figyelembe véve közterületen gyalogosan a védett intézmény megközelíthető.

(8) Ha a védett intézmény épületét kizárólag az annak használatára rendelt elkerített ingatlan (udvar) veszi körül, a 200 méter távolságot az ingatlant határoló kerítésen létesített azon bejárattól kell mérni, amelyet a védett intézmény látogatására jogosult valamennyi személy igénybe vehet. Ha a védett intézmény több bejárattal rendelkezik, akkor – a gazdasági bejárat figyelmen kívül hagyásával – az épület, illetve az elkerített ingatlan azon bejáratától kell a mérést elvégezni, amely a kártyaterem közvetlen bejáratához közelebb esik, és amelyet a védett intézmény látogatására jogosult valamennyi személy igénybe vehet. Ha a kártyaterem épületét kizárólag az annak használatára rendelt (elkerített) udvar veszi körül, a 200 méter távolságot a kártyateremnek helyet adó épület bejáratától kell mérni. Abban az esetben, ha a védett intézmény, illetve a kártyaterem többfunkciójú épületben működik, a 200 méter távolságot – e rendelkezésnek megfelelő módon – a kártyaterem, illetve a védett intézmény azon közvetlen bejáratától kell mérni, amelyet a védett intézmény, illetve a kártyaterem látogatására jogosult valamennyi személy igénybe vehet. Ha a védett intézménynek, illetve a kártyateremnek több bejárata van, akkor a kártyateremhez, illetve a védett intézményhez legközelebb eső bejáratot kell figyelembe venni a mérés során.

62. § (1) A szervező legalább egy teremvezetőt, egy pénztárost, valamint egy játékvezetőt köteles alkalmazni, akik (vagy helyetteseik) nyitvatartási időben folyamatosan kötelesek a kártyateremben rendelkezésre állni.

(2) Kártyateremben a teremvezetőnek és legalább egy játékvezetőnek rendelkeznie kell kártyateremben vagy játékkaszinóban szerzett legalább egyéves szakmai gyakorlattal.

(3) A kártyaterem tekintetében alkalmazni kell a 36. § (1)–(2) bekezdésében foglaltakat.

63. § (1) Kártyaterem kizárólag olyan épületben vagy helyiségben működhet, melynek kialakítása biztosítja, hogy a játék a közterületről, továbbá a kártyateremtől elkülönült más helyiségből ne legyen látható.

(2) A kártyaterem videorendszerének meg kell felelnie a (3)–(6) bekezdésben foglaltaknak.

(3) A videorendszerrel valamennyi, a kártyateremben folyó játéknak és a pénztárban folyó tevékenységnek, továbbá a kártyaasztalok nyitásának és zárásának, valamint az elszámolás folyamatának megfigyelhetőnek kell lennie. A kamerákat úgy kell beállítani, típusukat úgy kell kiválasztani, hogy a tétek (zsetonok színei és olvashatósága), a játékeszközök és kiegészítő játékeszközök (kártya stb.), valamint a játék menete a képernyőn egyaránt jól látható és követhető legyen. A képpel együtt a hangot is továbbítani kell.

(4) Olyan kamerákat is el kell helyezni, amelyekkel a rendkívüli események (pl. rendbontás), valamint az alkalmazott biztonsági intézkedések megfigyelhetősége az egész játéktérben és valamennyi játékhelyen áttekinthető.

(5) Kamerákkal ellenőrizhetővé kell tenni a kártyaterem látogatóinak belépését és a személyazonosítás folyamatát.

(6) Valamennyi kamerának alkalmasnak kell lennie arra, hogy a közvetített kép másodperc részletezettséggel és pontossággal tartalmazza a dátumot, az időpontot, továbbá elhelyezésének megfelelően a megtett téteket, a készpénz és a borravaló átvételét úgy, hogy a játékeszközökön történt események mindvégig láthatóak legyenek.

(7) A kártyatermekre alkalmazni kell a 37. § (4) és (7) bekezdésében foglaltakat.

64. § (1) A kártyateremben játék kizárólag zsetonnal folytatható. Zseton kizárólag forintért váltható.

(2) A szervező belépődíjat nem állapíthat meg a látogatók részére.

(3) A kártyaterembe nem léphet be a 40. § (1) bekezdés a)–b) és d) pontja szerinti személy.

(4) A kártyaterem tekintetében alkalmazni kell a 39. § (1)–(2) bekezdését, 41. és 43. §-át, azzal, hogy játékkaszinón kártyatermet kell érteni.

65. § (1) A szervező a tiszta játékbevételt készpénzes lebonyolítás esetén minden játék után, legkésőbb a következő játék megkezdéséig köteles a kártyaasztalban kizárólag erre a célra fenntartott tartóban elhelyezni.

(2) A tartókat olyan biztonsági zárrendszerrel kell ellátni, amely biztosítja, hogy azokat csak ellenőrzött módon lehessen kinyitni. A tartók kinyitására a játékidő végén a pénztáros, a kártyaterem vezetője vagy helyettese, valamint az érintett asztal játékvezetőjének jelenlétében kerülhet sor.

66. § (1) Kártyateremben borravaló elfogadása kizárólag a kártyaasztalnál és a pénztárnál történhet.

(2) A kártyaterem egyetlen alkalmazottja sem kérhet borravalót, vagy tanúsíthat erre utaló magatartást.

(3) A kártyaasztalnál kizárólag zsetonként, a pénztárnál készpénzként és zsetonként fogadható el a borravaló.

(4) A kártyaasztalnál adott borravalót a borravalótartó mellett fel kell fektetni úgy, hogy az a videokamera által is ellenőrizhető legyen, majd haladéktalanul a borravalótartókba kell helyezni.

(5) A borravalótartók biztonságos kezelésére a 65. § (2) bekezdésének szabályait kell alkalmazni.

67. § (1) Tétek megtételére zsetonon kívül más eszköz (pl. pénz, egyéb értéktárgy) nem alkalmazható. Zseton csak a pénztárban vásárolható.

(2) A nevezési díj több részletben történő teljesítésének minősül a további zsetonvásárlás lehetősége (rebuy, add on). A nevezési díj ez esetben sem haladhatja meg az Szjtv.-ben meghatározott összeget.

(3) A kártyaterem tekintetében alkalmazni kell a 46. § (1)–(3) és (5)–(6) bekezdését, azzal, hogy játékkaszinón kártyatermet kell érteni.

68. § (1) A kártyajáték tekintetében játékeszköznek minősül a mérésügyi szerv által szerencsejáték céljára a mérésügyi jogszabályok alapján hitelesített és egyedi azonosításra alkalmas jelzéssel ellátott, a szerencsejáték nyerési esélyeit befolyásoló eszköz (pl. kártyakeverő), valamint a kártyaasztal.

(2) Egy kártyaasztalon egyidejűleg csak egy játékfajta és ugyanazon játékszabállyal játszható, továbbá játék egyidejűleg csak egy minimum és maximum téttel folyhat.

69. § (1) A kártyajáték tekintetében kiegészítő játékeszköznek minősül minden, a kártyateremben alkalmazott – az 1. § (1) bekezdésében nem szereplő – játékeszköz (pl. kártya, zseton).

(2) A kártyateremben kizárólag a játék biztonságos lebonyolítását garantáló kiegészítő játékeszközöket lehet alkalmazni.

(3) Eltérő zsetonokat kell alkalmazni a készpénzes és verseny rendszerű lebonyolítás esetén.

(4) A szervező az ellenőrök felszólítására bármely, a nyilvántartásában lévő kártyát köteles helyszíni vagy további ellenőrzés céljából átadni.

(5) Kártyaterem tekintetében alkalmazni kell a 48. § (1) és (3)–(5) bekezdését.

70. § (1) A játéktervben rögzíteni kell különösen:

(2) A részvételi szabályzatban rögzíteni kell különösen:

(3) A szervező a mérésügyi szerv által kiállított hitelesítési bizonyítvány eredeti példányát köteles a kártyateremben tartani.

(4) A kártyaterem köteles a részvételi szabályzat változásait a módosítással egyidejűleg a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz benyújtani.

(5) A kártyaterem a kártyajátékok szabályait tartalmazó – a részvételi szabályzat mellékletét képező – ismertetőt a kártyaasztalok közelében jól látható módon köteles elhelyezni. A kártyaasztalokon elhelyezett táblán kell feltüntetni továbbá az aktuális játék főbb jellemzőit (különösen a fajtát és típust, minimális és maximális téteket, nyereményfelosztás rendjét).

71. § (1) A szervezőnek a játékbevételekről folyamatos elszámolást kell készíteni. Az elszámolásokat a szervező köteles a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által rendszeresített bizonylatokon teljesíteni. A szervező a bizonylatok kitöltésére és kezelésére vonatkozó, a (2)–(4) bekezdésben, továbbá a 8–13. mellékletben foglalt előírásokat köteles betartani.

(2) Az elszámolást kártyaasztalonként, verseny rendszerű lebonyolítás esetén versenyenként kell elvégezni és bizonylatolni. Részletesen szabályozni kell az asztalnyitás és az asztalzárás rendjét.

(3) A kártyateremben folyó szerencsejáték-szervező tevékenység meg- vagy újrakezdésekor, megszűnésekor, továbbá a naptári év végén a szervező köteles nyitó- és záró zsetonleltárt készíteni. A szervező köteles a leltár időpontjáról tíz nappal előtte a szerencsejáték-felügyeleti hatóságot értesíteni, továbbá a leltári ív egy példányát a leltárfelvételt követő nyolc napon belül megküldeni. A leltárívnek a következő adatokat kell tartalmaznia:

(4) A szervező köteles betartani a játékkal összefüggő, pénzmozgással járó műveletekkel kapcsolatos, mellékletként benyújtott bizonylatok vezetésére, kitöltésére és megküldésére vonatkozó következő előírásokat:

(5) A (4) bekezdés i) pontja szerinti adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell a látogatók naponkénti létszámát, valamint a kártyaterem havi tiszta játékbevételét, játékadóalapját és játékadó-fizetési kötelezettségét.

(6) A szervező köteles a rendkívüli eseményekről a szerencsejáték-felügyeleti hatóságot haladéktalanul telekommunikációs eszköz útján tájékoztatni, egyúttal az eseményeket és az alkalmazott intézkedéseket tartalmazó okiratokat a videofelvételek megőrzésére vonatkozóan meghatározott ideig megőrizni.

(7) A szervező az elszámolás alátámasztására auditált számítógépes elszámolási rendszert üzemeltethet. A szervező nem köteles az elszámolást a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által rendszeresített bizonylatokon teljesíteni, ha az elszámolás alátámasztására auditált számítógépes elszámolási rendszert üzemeltet.

72. § (1) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a játékautomata nyilvántartásba vételéről a 6. melléklet szerinti tartalmi és formai elemeket tartalmazó nyilvántartásbavételi igazolást állít ki a kérelmező részére.

(2) A nyilvántartásbavételi igazolást a játékautomata üzemeltetője köteles a játékautomatán jól látható helyre felragasztani. Nyilvántartásbavételi igazolás nélkül a játékautomata nem üzemeltethető, illetve nem helyezhető el közterületen, vagy a közönség számára nyitva álló épületben vagy helyiségben.

(3) Az Szjtv. szerinti hitelesítési bizonyítványra és a játékautomata típusvizsgálatára, valamint hitelesítésére a 3. § (2)–(3) bekezdését, (4) bekezdés c) pontját, valamint a 4. § (1) és (3) bekezdését és az 1. melléklet III. fejezetét, továbbá az Szjtv. 1/B. § (2)–(4) bekezdését alkalmazni kell.

(4) A mérésügyi szerv hitelesíti vagy újrahitelesíti azt a játékautomatát, amely

(5) A hitelesítési vizsgálat eredménye alapján kiállított hitelesítési bizonyítvány tartalmazza

(6) A mérésügyi szerv a hitelesítési kártyán a hitelesítési bizonyítvány adatai közül megjelöli

(7) A szervező az általa üzemeltetett, közterületen vagy a közönség számára nyitva álló épületben vagy helyiségben meghibásodott, üzemképtelen játékautomatát 3 munkanapon belül köteles megjavíttatni, vagy gondoskodnia kell annak közterületről vagy a közönség számára nyitva álló épületből vagy helyiségből történő elszállításáról.

73. § (1) Az igazgatási-szolgáltatási díj megfizetését fizetési számlára történő készpénzbefizetés esetén a befizetés tényét igazoló szelvény másolatával, átutalási megbízás esetén a pénzforgalmi szolgáltató által kiállított, az átutalás megindításának megtörténtét tanúsító igazolás (számlakivonat) másolatával kell igazolni. Az igazoláskor a szervező köteles a szerencsejáték-felügyeleti hatóságnak bemutatni a készpénzbefizetés tényét igazoló szelvény eredeti példányát, valamint az átutalás megindításának megtörténtét tanúsító eredeti igazolást (számlakivonatot).

(2)²⁰

76. § E rendelet alkalmazásában

77. § Ez a rendelet 2021. november 1-jén lép hatályba.

78. § (1) Az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló 32/2005. (X. 21.) PM rendelet módosításáról szóló 12/2021. (VII. 30.) NVTNM rendelet hatálybalépését megelőzően már engedélyezett sorsjegysorozat tekintetében a szerencsejáték-felügyeleti hatóság a játékterv-módosítás jóváhagyásával engedélyezheti, hogy a szervező a nyeremény kifizetés helyét és idejét a részvételi szabályzatban a sorsjegyen feltüntetett tájékoztatástól eltérően szabályozza, ha egyes értékesítőhelyeken a nyeremény kifizetése kizárt vagy nem biztosított. A játékosok nyeremény-kifizetéssel kapcsolatos megfelelő tájékoztatása ezeken a sorsjegyértékesítő-helyszíneken a sorsjegy értékesítése során jól látható hirdetményben és a szerencsejáték-szervező honlapján elérhető részvételi szabályzatban is kötelező.

(2) Az (1) bekezdés szerinti játékterv-módosítás iránti kérelem elbírálása során a 13. § (8) és (9) bekezdésében foglaltak is alkalmazandóak.

(3)³² Az egyes, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága feladatkörét érintő rendeletek módosításáról szóló 40/2022. (XII. 19.) SZTFH rendelet (a továbbiakban: R1.) hatálybalépését megelőzően kiadott engedélyek hatályát – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – az R1. hatálybalépése nem érinti.

(4)³³ E rendeletnek az R1.-gyel megállapított 16/B. § (3) bekezdését és 16/E. §-át az R1. hatálybalépését megelőzően kiadott engedély alapján távszerencsejátékot szervezőre is alkalmazni kell, azzal, hogy a 16/B. § (3) bekezdése szerinti, a nyújtandó biztosíték legalacsonyabb mértékére vonatkozó feltételt az R1. hatálybalépését követő hatvanadik napig kell teljesítenie és a 16/E. § szerinti játékosvédelmi cselekvési tervet első alkalommal a 2023. évre vonatkozóan 2023. február 28. napjáig kell a szerencsejáték-felügyeleti hatóság részére megküldenie.