8/2020. (VI. 26.) MvM rendelet

1. § (1) Az Építészeti Szerzői Jogi Nyilvántartás (a továbbiakban: nyilvántartás) az Országos Építésügyi Nyilvántartás részét képező adatbázis, amely az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 2. § 4. pontja szerinti építtető és a vele szerződő tervező közös nyilatkozata vagy – e rendeletben meghatározott esetben – a szerzői jogi jogosult önkéntes nyilatkozata alapján tartalmazza az építészeti-műszaki dokumentációhoz, valamint az az alapján megépült építményhez (a továbbiakban együtt: építészeti alkotás) fűződő szerzői vagyoni jogokra vonatkozó adatokat.

(2) A nyilvántartásba bejelentett adatok valódiságáért és helyességéért a bejelentést megtevő nyilatkozattételre jogosult személy felel.

(3) A nyilvántartás vezetése nem hatósági eljárás, azonban annak során

2. § (1) Az e rendelet hatálybalépését követően létrejött tervezési szerződés alapján keletkezett építészeti alkotás esetében az építtető és a tervező közös nyilatkozatban, az építészeti-műszaki dokumentáció tervező általi átadását követő harminc napon belül a nyilvántartás részére átadja a szerzői vagyoni jogokra vonatkozó és az Étv. 59/B. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a tervezési szerződésben – az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló kormányrendelet alapján kötelezően – rögzített szerzői vagyoni jogokkal kapcsolatos rendelkezéseknek megfelelő tartalommal kell átadni a nyilvántartás részére.

3. § (1) A 2. § (1) bekezdésében meghatározott nyilatkozat megtételét mind az építtető, mind a tervező (a továbbiakban együtt: nyilatkozattételre jogosult személy) kezdeményezheti a nyilvántartás elektronikus felületén, elektronikus azonosítást követően. A nyilatkozatot a másik nyilatkozattételre jogosult személynek is jóvá kell hagynia. Amennyiben a tervezői szerződésben több építtető vagy több tervező szerepel, a vagyoni jogosultak képviselőt jelölnek ki maguk közül, aki a nyilvántartás vonatkozásában a nevükben eljár. A meghatalmazást a nyilvántartásba a képviselő tölti fel a nyilatkozat megtétele előtt.

(2) A nyilatkozat megtétele során a nyilatkozattételre jogosult személyeknek lehetősége van a szerzőséget vagy a szerzői jogi jogosultságot alátámasztó dokumentumok feltöltésére is. A feltöltött dokumentumokhoz kizárólag az azt feltöltő nyilatkozattételre jogosult személy férhet hozzá.

(3) Miután a nyilatkozatot mindkét nyilatkozattételre jogosult személy jóváhagyta, az üzemeltető megvizsgálja, hogy az építészeti alkotás nem tartozik-e az Étv. 2. § 41. pontja szerinti nemzeti tervvagyon körébe. Amennyiben a vizsgálat megállapítja, hogy az építészeti alkotás a nemzeti tervvagyon körébe tartozik, az üzemeltető visszautasítja a nyilatkozat nyilvánosságra hozatalát, és a nyilatkozatot tevők egyidejű tájékoztatása mellett törli a nyilvántartásból.

(4) Amennyiben a nyilatkozatot mindkét nyilatkozattételre jogosult személy jóváhagyta, az üzemeltető – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – közleményt helyez el a honlapján és az e-epites.hu honlapon, amelyben a 11. § a) pontjában meghatározott adatokon túl tájékoztatást ad arról, hogy

(5) Amennyiben a közlemény megjelenésétől számított tizenöt napon belül a (4) bekezdés b) pontja szerinti eseményre nem kerül sor, az üzemeltető a nyilvántartás felületén nyilvánosságra hozza a nyilatkozatot.

4. § (1) Az e rendelet hatálybalépését megelőzően létrejött építészeti alkotás esetében bármely szerzői jogi jogosult nyilatkozhat a művön fennálló szerzői vagyoni jogi jogosultságáról, valamint arról, hogy tudomása szerint más személynek a művön ilyen jogosultsága fennáll.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatához a szerzői jogi jogosultnak fel kell töltenie egy vagy több olyan dokumentumot, amely a szerzői vagyoni joga fennállását valószínűsíti.

(3) Önkéntes nyilatkozat megtétele esetén a 2. alcímben foglaltak szerint kell eljárni azzal, hogy a nyilatkozat hatályossá válásához a nyilatkozattételre jogosult személyen kívüli egyéb személy jóváhagyására – a 3. § (3) bekezdésében foglaltakat ide nem értve – nincs szükség.

(4) Amennyiben az építészeti alkotáson másnak is fennáll szerzői vagyoni jogi jogosultsága, az adatok módosítását ő is kérheti. A módosítást az önkéntes nyilatkozatot tevőnek jóvá kell hagynia. Ha az önkéntes nyilatkozatot tevő a módosítással nem ért egyet, az üzemeltető a 6. és 7. § szerint jár el.

5. § (1) Amennyiben valaki él a 3. § (4) bekezdés b) pontja szerinti lehetőséggel, a nyilatkozat nem lehet nyilvános mindaddig, amíg a bíróság jogerős ítéletével meg nem állapítja a szerző, illetve a szerzői vagyoni jogok jogosultjának személyét, vagy a felek meg nem egyeznek egymással a vitatott kérdésben.

(2) A nyilatkozattételre jogosult személy a nyilvántartás által erre biztosított felületen bármikor kérheti az általa megadott adatok módosítását az e rendelet nyilatkozattételre vonatkozó szabályai szerint. Azon személy, aki erre irányuló nyilatkozata szerint egyébként nyilatkozattételre lett volna vagy lenne jogosult, de az adott nyilatkozat tekintetében a nyilatkozattételt elmulasztotta, az üzemeltetőtől kérheti a nyilvántartásba való felvételét. A felvételhez a nyilvántartásban már szereplő többi tervezőnek vagy többi építtetőnek hozzá kell járulnia. Amennyiben nem járulnak hozzá a felvételhez, az üzemeltető a 7. és 8. § szerint jár el.

(3) Azon nyilatkozattételre jogosult személyt, akinek a nyilvántartásban érvényes nyilatkozata van, az üzemeltető értesíti az (1) bekezdés szerinti módosításról, továbbá arról is, ha ugyanazon címhez vagy helyrajzi számhoz más szerződés alapján nyilatkozatot tettek.

6. § Az üzemeltető a nyilvántartásban az építészeti alkotás adatlapján a „vitatott” jelölést helyezi el, ha a módosítás érvényességéhez a nyilatkozattételre jogosult személy a jóváhagyását nem adja meg. Az adatok a nyilvántartásban nem módosíthatók mindaddig, amíg ezt az érintett felek közösen nem kérik, vagy valamelyik nyilatkozattételre jogosult személy jogerős bírósági ítélettel nem igazolja az adatok helyességét.

7. § Ha a bíróság jogerős ítéletével megállapítja a szerző, illetve a szerzői vagyoni jogok jogosultjának személyét vagy egyéb, a nyilvántartás szempontjából releváns tényeket, adatokat, a nyilatkozattételre jogosult személy bármikor kérheti a korábban bejegyzett adatok módosítását. Az erre irányuló kérelmet az üzemeltetőhöz kell benyújtani. A kérelemben meg kell jelölni a nyilvántartásban szerzői vagyoni jogok jogosultjaként szereplő, nyilatkozattételre jogosult személy nevét, valamint az építészeti alkotásnak a nyilvántartásban szereplő adatait. A kérelemhez csatolni kell a bíróság jogerős ítéletét.

8. § A 6. és 7. § szerinti esetekben az adatokat a jogerős bírósági ítéletben foglaltak szerint az üzemeltető módosítja, az ügyszám feltüntetésével.

9. § (1) Amennyiben az üzemeltetőnek a nyilvántartás vezetésével kapcsolatos eljárásával összefüggésben kifogása merül fel, a kifogás tárgyában bármely nyilatkozattételre jogosult személy kérelmére az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) dönt.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kifogást a nyilvántartás által biztosított felületen keresztül, az erre kialakított elektronikus űrlap kitöltésével kell benyújtani.

(3) A miniszter döntését a kifogás benyújtásától számított harminc napon belül hozza meg, és a nyilvántartás által biztosított felületen keresztül közli az érintettekkel.

(4) A nyilvántartás adataiban változtatást a miniszter döntésével csak olyan esetben rendelhet el, amelyben az üzemeltetőnek van vagy lett volna joga a változtatásra.

10. § A nyilvántartás elektronikus azonosítást követően bárki számára hozzáférhető.

11. § A nyilvántartásnak

12. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

13. § (1) A nyilvántartás elektronikusan 2021. január 1-jétől használható.

(2) 2020. december 31-éig a 2. § (1) bekezdése és a 4. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatot az üzemeltető által rendszeresített és honlapján közzétett formanyomtatványon kell benyújtani papír alapon személyesen, képviselő útján vagy postai úton. Amennyiben a nyilatkozatot tevő a formanyomtatványt személyesen vagy képviselő útján terjeszti elő, a személyazonosságot és a képviselői jogosultságot az üzemeltető a nyilatkozat átvétele során ellenőrzi. Amennyiben postai úton terjeszti elő, a nyilatkozatot legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.

(3) A papír alapon benyújtott nyilatkozatnak a 11. § a) pontjában szereplő adatait az üzemeltető a honlapján elérhetővé teszi. A 11. § b)–d) pontjában meghatározott adatokból, dokumentumokból az üzemeltető kérelemre adatot szolgáltat a jogosult számára.

(4) A nyilvántartás elektronikusan elérhetővé válásáig az üzemeltető feltölti az addig papír alapon beérkezett nyilatkozatokat a nyilvántartásba. E feltöltéshez nincs szükség egyik fél jóváhagyására sem, de a nyilatkozó felek ezt követően bármikor jelzéssel élhetnek az üzemeltető felé, ha úgy vélik, hogy a nyilvántartásban szereplő – papíralapú nyilatkozataikon alapuló – adatok nem felelnek meg az általuk tett nyilatkozatnak. Az üzemeltető a jelzést megvizsgálja, és szükség szerint javítja a nyilvántartás vonatkozó adatát.