2020. évi LXIV. törvény
2020. évi LXIV. törvény
az Erzsébet-táborokról1
Az Erzsébet-táborok a magyarság- és honismeretet, a sport, a tudomány és a kultúra szeretetét, a kereszténység alapértékeit előtérbe helyezve nyújtanak testi, szellemi és lelki fejlődést segítő, rekreációs, szórakoztató, tartalmas és esélyteremtő egyéni vagy társas élményprogramokat annak érdekében, hogy pozitívan alakítsák a táboron kívüli egyéni és közösségi létet, valamint elősegítsék az integrációt. Kompetenciafejlesztő hatásuk révén hozzájárulnak a gyermekeket és családokat támogató állami célkitűzések megvalósításához, a társadalmi kohézió erősítéséhez, a gyermekek szocializációjához, pihenéséhez és ismereteik bővítéséhez, a szociálisan rászoruló gyermekek élethelyzetének javításához, különösen az életkoruknak megfelelő mennyiségű és minőségű, egészséges étkezés, az életkoruknak megfelelő egészségi állapot elérését és a képességeiknek megfelelő tudás megszerzését segítő szolgáltatások, valamint az aktív kikapcsolódás lehetőségének biztosításával. Az Erzsébet-táborok emellett a magyarországi, a külhoni magyar és magyarul tanuló gyermekek elérésével segítik a közösségépítést, valamint a külhoni magyarsággal és a visegrádi együttműködésben részt vevő államokkal fennálló kötelék erősítését.
A Magyarország Alaptörvényének nemzeti hitvallásában rögzített, a közösen alakított jövőben, a fiatal nemzedékek elhivatottságában való bizalom, valamint az abba vetett hit jegyében, hogy gyermekeink és unokáink tehetségükkel, kitartásukkal és lelkierejükkel ismét naggyá teszik Magyarországot, továbbá a családok védelme és jólétének erősítése, a nehéz körülmények között élő gyermekek és családok tartalmas üdülésének elősegítése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. Értelmező rendelkezések
1. § E törvény alkalmazásában
1. gyermek felügyeletét ellátó kísérő: az a tizennyolcadik életévét betöltött, büntetlen előéletű, cselekvőképes személy, aki a táborba vele együtt érkező gyermekcsoport felügyeletét látja el,
2. táborhely: azon szálláshely különleges célú igénybevétele, ahol a természeti adottságok és az azok keretei között működő építmények és közösségi terek egyedi rendszert képeznek, és amelyben a gyermektáboroztatás megvalósul,
3. táborozás: a táborszervező által a táborhelyen megvalósított rendezvények összessége, amelynek keretében az abban részt vevő táborozók vonatkozásában sajátos szocializációs célú tevékenység és az önszabályozó közösség előre meghatározott időtartamra szóló együttélése valósul meg,
4. táborozó: az a tizennyolc év alatti gyermek, illetve tizennyolcadik életévét betöltött cselekvőképtelen vagy cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy, továbbá – családi Erzsébet-tábor esetén – a velük együtt érkező szülő, törvényes képviselő vagy más hozzátartozó, aki igénybe veszi az e törvényben meghatározott szolgáltatásokat,
5. táborszervező: az a jogi személy, amely az általa előre kialakított programterv alapján meghatározott foglalkozásokat megszervezi és lebonyolítja, vagy lebonyolíttatja, továbbá a táborozáshoz kapcsolódó összes szolgáltatást megrendeli és a táborozás ideje alatt hozzáférhetővé teszi.
2. Az Erzsébet-táborokra vonatkozó általános rendelkezések
2. § (1) Az állam támogatja a gyermekek számára a jelen törvény szerinti Erzsébet-táborok (a továbbiakban: Erzsébet-táborok) keretében szervezett táboroztatást.
(2) Az e törvény alapján megvalósuló táboroztatás során előnyben kell részesíteni a szociálisan rászoruló gyermekeket és családokat.
3. Az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány jogállása és feladatellátása
3. § (1) Erzsébet-táborokat az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány (a továbbiakban: Alapítvány) szervezhet.
(2) Az Alapítvány közhasznú szervezet, amely közfeladatként a jövő nemzedékének védelme érdekében gyermek- és ifjúsági programokban való részvétellel, gyermek- és ifjúsági táborok szervezésével összefüggő feladatokat, valamint az ezekhez kapcsolódó szervezési, lebonyolítási, oktatási és képzésszervezési teendőket lát el.
(3) Az Alapítvány a közfeladatai ellátásába bevonhatja a kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaságot.
(4) Az Alapítvány a tulajdonában álló, táborhelyként működő ingatlanok üzemeltetését a saját tulajdonú, Magyarországon vagy más államban bejegyzett gazdasági társasága vagy önálló jogi személyiséggel rendelkező más szervezet útján látja el.
(5) A (2) bekezdés szerinti közfeladatok ellátásához és az Alapítvány működéséhez szükséges pénzügyi fedezetet évenként a központi költségvetésről szóló törvény biztosítja.
(6) A (2) bekezdésben meghatározott közfeladatok megvalósítása érdekében az állam elősegíti és támogatja a gyermekprogramok alapjául szolgáló táborhelyek létrehozását, fejlesztését és működtetését.
4. § (1) Az Alapítvány és a táborszervező az Erzsébet-táborok megszervezése, működtetése, valamint a táborozók egészségének védelmét és biztonságát szolgáló táboroztatás megvalósítása céljából kezeli
a) a táborozó
aa) természetes személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét, személyi azonosítóját,
ab) a táborozási szolgáltatás általa történő igénybevételét befolyásolni tudó egészségi állapotára – így különösen betegségére, fogyatékosságára, tünetére, panaszára, allergiájára, érzékenységére, sajátos nevelési igényére – vonatkozó adatokat,
ac) és – kiskorú esetén – a családja szociális, jövedelmi és vagyoni helyzetére vonatkozó adatokat (hátrányos helyzet, halmozottan hátrányos helyzet, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság),
ad) elérhetőségére vonatkozó adatokat (lakcím, telefonszám, e-mail-cím),
ae) köznevelési vagy szakképző intézménnyel fennálló jogviszonyával összefüggő adatokat (intézmény, amellyel a jogviszony fennáll, évfolyam),
af) törvényes képviselőjének, illetve nevelőszülőjének természetes személyazonosító adatait és az elérhetőségére vonatkozó adatokat,
ag) a betegséggel élő, vagy betegségből gyógyuló gyermekek részére szervezett táborok esetében a gyermek kezelőorvosának családi- és utónevére, valamint elérhetőségére vonatkozó adatokat;
b) a gyermek felügyeletét ellátó kísérő
ba) természetes személyazonosító adatait, adóazonosító jelét,
bb) a táborozási szolgáltatás általa történő igénybevételét befolyásolni tudó egészségi állapotára – így különösen érzékenységére, allergiájára – vonatkozó adatokat, és
bc) elérhetőségére vonatkozó adatokat (lakcím, telefonszám, e-mail-cím).
(2) Az Alapítvány és a táborszervező
a) az egészségi állapotra – ide nem értve a sajátos nevelési igényre vonatkozó adatot –, valamint a gyermek kezelőorvosára vonatkozó adatot, továbbá a nem nyertes jelentkezés során tudomására jutott adatot a jelentkezés évének december 31. napjáig,
b) a nyertes jelentkezés során tudomására jutott adatot – az a) pontban meghatározottak kivételével – a jelentkezést követő ötödik év december 31. napjáig
kezeli, majd ezen adatkezelési időtartam leteltét követően az adatokat a nyilvántartásából haladéktalanul törli.
4. Záró rendelkezések
5. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza az Erzsébet-táborok típusaira, egyéb rendezvényeire és működési rendszerére vonatkozó részletes szabályokat.
6. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
(2) A 9. § (3) bekezdése az e törvény kihirdetését követő kilencedik napon lép hatályba.
7. § Az Erzsébet-programról szóló 2012. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Ept.) szerinti, 2020. január 1-jén folyamatban lévő üdülési pályázatokat az Ept. 2019. december 31. napján hatályban lévő rendelkezései alapján kell lebonyolítani.
8. § A 9. § (2) bekezdése az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
9. § (1) Hatályát veszti az Ept. 1–6. §-a és 8–10. §-a.
(2) Hatályát veszti az Ept. 6/A. §-a és 1. melléklete.
(3)2
A törvényt az Országgyűlés a 2020. június 16-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2020. június 23.
A 9. § (3) bekezdése a 6. § (2) bekezdése alapján 2020. július 2-án lép hatályba.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás