2020. évi XLV. törvény

1. § E törvény alkalmazásában:

2. § Adóköteles a kiskereskedelmi tevékenység, ideértve a külföldi illetőségű személy vagy szervezet által a vevője részére – az 1. § 1. pontja szerinti tevékenység keretében – belföldön átadott áru nem fióktelep útján való értékesítését.

3. § Az adó alanya a 2. § szerinti tevékenységet üzletszerűen végző kül- vagy belföldi illetőségű személy vagy szervezet.

4. § (1) Az adó alapja az adóalanynak az adóévben a 2. § szerinti tevékenységéből származó nettó árbevétele.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adóalapba tartozik a kiskereskedelmi forgalomban eladásra szánt, beszerzett áruk szállítójának (az áru előállítójának, forgalmazójának) – a beszerzett áruk értékesítésével összefüggésben – az adóalany által nyújtott szolgáltatásból származó árbevétele, valamint a kiskereskedelmi forgalomban eladásra szánt áru szállítója által az adóalanynak adott engedmény összege.

(3) Ha az adó alapját nem forintban fejezik ki, akkor annak értékét a Magyar Nemzeti Bank hivatalos – az adóév utolsó napján érvényes – devizaárfolyamának alapulvételével kell átszámítani forintra. Olyan külföldi pénznem esetében, amelynek nincs a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett árfolyama, a Magyar Nemzeti Bank által az adóév utolsó napjára vonatkozóan közzétett, euróban megadott árfolyamot kell a forintra történő átszámításkor figyelembe venni.

5. § (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalanyok adóját úgy kell megállapítani, hogy az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok 2. § szerinti tevékenységéből származó nettó árbevételét össze kell adni, és az eredmény alapulvételével a 6. § szerinti adómértékkel kiszámított összeget az egyes adóalanyok között olyan arányban kell megosztani, mint amilyen arányt az általuk elért, 2. § szerinti tevékenységből származó nettó árbevétel az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok által elért összes, 2. § szerinti tevékenységből származó nettó árbevételben képvisel.

(2) Az adó (1) bekezdésben foglalt számítási módja szerint kell – a 7. §-ban foglaltakra is figyelemmel – megállapítani az adóelőleget is.

(3) Az (1)–(2) bekezdés szerinti számítások végrehajtása érdekében az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok kötelesek együttműködni. A számítások dokumentálását (ideértve az elkészítést és a megőrzést is) az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok mindegyike köteles elvégezni. A számítások dokumentációját az adóhatóság kérésére be kell mutatni.

(4) Az (1)–(3) bekezdés szerinti rendelkezéseket azon kapcsolt vállalkozásoknak kell alkalmazni, amelyek esetén a kapcsolt vállalkozási viszony a Gazdaságvédelmi Akcióterv végrehajtása érdekében a Járványügyi Alap feltöltését szolgáló kiskereskedelmi adóról szóló 109/2020. (IV. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) kihirdetését követő szétválással, kiválással jött létre vagy, ha a Korm. rendelet kihirdetését követően a 2. § szerinti tevékenységet végző jogalany a 2. § szerinti tevékenységet lehetővé tevő eszközeit a Korm. rendelet kihirdetését követően más kapcsolt vállalkozás gazdálkodó szervezet számára adta át vagy adta használatba.

(5) Nem kell az (1)–(4) bekezdésben foglaltakat alkalmazni, ha az adóalany bizonyítja, hogy a (4) bekezdésben említett ügyleteket nem az e törvényben foglalt rendelkezések megkerülése céljából, hanem kizárólag gazdasági okok miatt hajtotta végre.

6. § Az adó mértéke

7. § (1) Az adó alanya adókötelezettségét az adóév utolsó napját követő ötödik hónap utolsó napjáig állapítja meg és vallja be az állami adó- és vámhatóság által erre a célra rendszeresített űrlapon.

(2) Az adóalany az adóévre – a (3) bekezdés a)–b) pontja szerinti esetben az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig, a (3) bekezdés c)–d) pontja szerinti esetben a 2. § szerinti tevékenység megkezdését követő 15 napon belül az állami adó- és vámhatóság által erre a célra rendszeresített űrlapon – adóelőleget vall be. Nem kell adóelőleget bevallani az előtársaságnak.

(3) Az adóelőleg összege

(4) Az adóalany adófizetési kötelezettségét a bevallás benyújtására előírt határidőig, az adóelőleg-fizetési kötelezettséget a (3) bekezdés a)–b) pontja szerinti esetben két egyenlő részletben, az adóév hetedik hónapjának 20. napjáig és tizedik hónapjának 20. napjáig, a (3) bekezdés c)–d) pontja szerinti esetben két egyenlő részletben, a bejelentkezéssel egyidejűleg és az adóév utolsó napjáig teljesíti. Amennyiben az adóévre megfizetett adóelőleg összege több, mint az adóévre bevallott adóösszeg, a különbözetet az adóalany az adóévi adóról szóló bevallás benyújtásának napjától igényelheti vissza az adózás rendjéről szóló törvény adóvisszatérítési szabályai alapján.

(5) Az adófizetésre nem kötelezett adóalanynak adó- és adóelőlegbevallás benyújtási kötelezettsége nincs.

(6) Az adóztatással kapcsolatos hatósági feladatokat az állami adó- és vámhatóság látja el, az adóból származó bevétel a központi költségvetés bevétele.

8. § E törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.

9. § (1) E törvény hatálybalépésének napját magában foglaló adóévre (a továbbiakban: első adóév) az adó alapja az adóalany teljes első adóévi, 2. § szerinti tevékenységéből származó nettó árbevétele, figyelemmel az 5. §-ban foglaltakra.

(2) Az első adóévre az adó összege az (1) bekezdés szerinti adóalapnak a 6. § szerinti adómértékkel, az 5. §-ra figyelemmel számított összegének a Korm. rendelet hatálybalépése napjától, ha pedig a Korm. rendelet hatályba lépése napján tartó adóév e törvény hatálybalépése napját megelőzően véget ért, akkor az azt követő adóév első napjától az első adóév végéig terjedő időszak napjainak az első adóév naptári napjaiban képviselt arányában megállapított összege.

(3) Az első adóév adóelőlegének összege Korm. rendelet szerint bevallott vagy bevallani elmulasztott havi adóelőleg és e törvény hatálybalépése napját magában foglaló hónapot követő hónaptól az első adóév végéig terjedő időszak naptári hónapjainak szorzata.

(4) Ha az adóalanynak a Korm. rendelet alapján nem kellett adóelőleget bevallania, akkor az első adóév adóelőlegének összege az első adóévre várható adó összege.

(5) Az adóalany a (4) bekezdés szerinti esetben az első adóév adóelőlegét e törvény hatálybalépésének napját magában foglaló hónapot követő második hónap huszadik napjáig köteles megállapítani és bevallani.

(6) Nem kell adóelőleget bevallani az első adóévre:

(7) Az adóalany a (3) és (4) bekezdés szerinti adóelőleget két egyenlő részletben, első alkalommal az (5) bekezdésben foglalt napig, második alkalommal e törvény hatálybalépésének napját magában foglaló hónapot követő negyedik hónap huszadik napjáig köteles megfizetni. Ha az első adóév nem foglalja magában a második előleg-fizetési időpontot, akkor az adóelőleget egy összegben, az első előlegfizetési időpontban kell megfizetni, ha pedig az első adóév egyik előlegfizetési időpontot sem foglalja magában, akkor az első adóév utolsó napján kell az adóelőleget megfizetni.

(8) A (3) bekezdés szerinti adóelőleg-fizetési kötelezettség elmulasztása miatt indult végrehajtási eljárásban a Korm. rendelet szerinti adóelőleg-bevallás tekintendő végrehajtható okiratnak, azzal, hogy a végrehajtható adóelőleg összege a (3) bekezdés szerinti adóelőleg meg nem fizetett része.

(9) A Korm. rendelet 8. §-a szerint megfizetett adóelőleget a 7. § (4) bekezdése szerinti adófizetési kötelezettség, illetve a visszatérítendő adó megállapítása során az első adóévre megfizetett adóelőleg részeként kell figyelembe venni.

10. § (1)⁴

(2) Nem kell

(3) Ha az adó alanyának a Korm. rendelet hatályba lépése napján tartó adóéve e törvény hatálybalépése előtt ért véget, akkor – eltérően a 9. § (9) bekezdésben és a (2) bekezdésben foglaltaktól – a véget ért adóévre a Korm. rendelet szerint kell teljesíteni az adókötelezettséget azzal, hogy a Korm. rendelet szerint megállapított adó és a Korm. rendelet szerint megfizetett adóelőleg különbözetét a bevallással egyidejűleg kell megfizetni.

11. §⁵ (1) Ha az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény és a kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény módosításáról szóló 2021. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Mód. tv.) hatálybalépése napját⁶ magában foglaló adóév (a továbbiakban e § alkalmazásában: adóév) egészében az adó alapja több mint 100 milliárd forint, akkor az adóév adóját – az adóalany döntése szerint – a (2) bekezdésben vagy a (3)–(4) bekezdésben foglaltak szerint kell megállapítani.

(2) Az adóév adója az adóévben keletkezett adóalap alapulvételével

(3) A Mód. tv.-vel módosított 6. § szerinti adómértéket az adóévben keletkezett adóalap és a Mód. tv. hatálybalépése napját megelőző napig keletkezett adóalaprész különbözetére kell alkalmazni, feltéve, hogy a Mód tv. hatálybalépése⁹ napját megelőző napig keletkezett adóalaprészt az adóalany könyvviteli zárlattal alátámasztja.

(4) A (3) bekezdés szerinti esetben az adó