3082/2020. (III. 18.) AB végzés
3082/2020. (III. 18.) AB végzés
alkotmányjogi panasz visszautasításáról
2020.03.18.
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a Balassagyarmati Törvényszék Bv.696/2018/2. számú végzése és a Balassagyarmati Törvényszék 3.Bpkf.11/2019/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. Az indítványozó jogi képviselője (dr. Tarczay Áron ügyvéd) útján az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján kezdeményezte az Alkotmánybíróság eljárását.
[2] Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügyben az indítványozó a fogvatartás körülményei miatt kártalanítás iránti kérelmet nyújtott be a Balassagyarmati Törvényszékhez 2017. június 10. napjától 2018. július 13. terjedő fogvatartási időszak vonatkozásában. A törvényszék a Bv.47/2018/9. számú végzésében a kérelmet formai okból elutasította, mivel azt nem a külön jogszabályban, a kérelem benyújtására rendszeresített formanyomtatványon nyújtotta be. Az indítványozó fellebbezése folytán másodfokon eljáró Balassagyarmati Törvényszék 3.Beüf.494/2018/2. számú végzésével helybenhagyta az elsőfokú döntést.
[3] Ezt követően az indítványozó kártalanítási kérelmét ismételten beterjesztette az említett fogvatartási időszak tekintetében. A Balassagyarmati Törvényszék Bv.696/2018/2. számú végzésében a kérelmet elutasította, figyelemmel arra, hogy a törvényszék a korábban ismertetett végzéseiben a kérelmet már elbírálta, így tehát ügydöntő végzéseket hozott az említett időszak vonatkozásában. Mindezekre – szól az elsőfokú végzés indokolása – figyelemmel nincs helye az újabb kérelem alapján újabb eljárás lefolytatására ugyanazon időszak tekintetében, „azt ítélt dolognak kell tekinteni”. Az indítványozó fellebbezése folytán másodfokon eljáró Balassagyarmati Törvényszék a 3.Bpkf.11/2019/2. számú végzésében helybenhagyta az elsőfokú végzést.
[4] 2. Az indítványozó ezt követően alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, amelyben a Balassagyarmati Törvényszék Bv.696/2018/2. számú végzése, és a Balassagyarmati Törvényszék mint másodfokú bíróság 3.Bpkf.11/2019/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte, mert álláspontja szerint a bírósági végzések sértik az Alaptörvény II. cikkét, a XIII. cikk (1) bekezdését, valamint a XXVIII. cikk (1) bekezdését.
[5] Alkotmányjogi panaszában és annak kiegészítésében az indítványozó előadta, hogy a támadott bírósági végzések azért sértik az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes bírósági eljáráshoz való jog részjogosítványát, mert az eljáró bíróságok tévesen utasították el érdemi vizsgálat nélkül a kártalanítási kérelmet, tekintettel a korábbi végzésekre, amelyek kizárólag formai okból utasították el az indítványozó kérelmét. E körben kifogásolta azt is, hogy nem hívták fel hiánypótlásra a bíróságok.
[6] Az indítványozó kitért még arra is, hogy a bíróságok önkényesen értelmezték a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvényt (a továbbiakban: Bv. tv.), amikor kérelmét elutasították, így eltérő gyakorlat alakulhat ki a kártalanítási ügyek körében, ami ellehetetleníti az igényérvényesítést.
[7] Az indítványozó álláspontja alapján, a támadott döntések sértik az Alaptörvény II. cikkében foglalt emberi méltósághoz való jogát, valamint a XIII. cikkben foglalt tulajdonhoz való jogát is, mert embertelen körülmények között került elhelyezésre fogvatartása alatt, az ezzel kapcsolatos igénye ugyanakkor elbírálatlanul maradt, ami egyben azt is jelentette, hogy a kártalanítási összeghez sem jutott hozzá, amely a törvény szerint járt volna számára.
[8] 3. Az Abtv. 56. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint az Alkotmánybíróságnak elsődlegesen az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról szükséges döntenie.
[9] Az Abtv. 30. § (1) bekezdése szerint az alkotmányjogi panaszt a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet írásban benyújtani. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó alkotmányjogi panaszát határidőben nyújtotta be.
[10] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítvány a határozott kérelem Abtv. 52. § (1b) bekezdésében előírt feltételeinek – az alábbiak szerint – csak részben felel meg. Az indítvány az Alkotmánybíróság hatáskörére és az indítványozó jogosultságára vonatkozó hivatkozást tartalmaz, megjelöli az Alaptörvény megsértett rendelkezését, illetve a sérelmezett bírói döntést és kifejezetten kéri a megsemmisítését. Ugyanakkor a főtitkári hiánypótoltatásra kiegészített alkotmányjogi panasz sem tartalmaz releváns alkotmányjogi indokolást arra nézve, hogy a megjelölt alapjogokat miért és mennyiben sértik meg a támadott végzések, az csak a bírói jogértelmezést bírálja, így nem felel meg az Abtv. 52. § (1b) bekezdés e) pontjában fogalt követelménynek.
[11] 4. Mindezekre figyelemmel az Alkotmánybíróság az Ügyrend 30. § (2) bekezdés h) pontja alapján, figyelemmel az Abtv. 56. § (2) és (3) bekezdésére is, az alkotmányjogi panaszt visszautasította.
Budapest, 2020. március 3.
Dr. Varga Zs. András s. k., |
||||||
tanácsvezető alkotmánybíró |
||||||
|
||||||
|
Dr. Handó Tünde s. k., |
Dr. Horváth Attila s. k., |
Dr. Pokol Béla s. k., |
|||
|
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
|||
|
||||||
Dr. Szívós Mária s. k., |
||||||
előadó alkotmánybíró |
||||||
Alkotmánybírósági ügyszám: IV/412/2019.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás