26/2020. (VIII. 25.) MNB rendelet

a) elemei azonosíthatók és dokumentáltak,

b) üzemeltetési folyamatai szabályozottak, dokumentáltak és az üzemeltetési szabályzat szerinti gyakorisággal ellenőrzöttek,

c) változáskezelési folyamatai biztosítják, hogy a rendszer paraméterezésében és a szoftverkódban bekövetkező változások csak tesztelt és dokumentált módon valósulhassanak meg,

d) adatmentési és -visszaállítási rendje biztosítja a rendszer biztonságos visszaállítását, továbbá a mentés-visszaállítás az üzemeltetési szabályzat szerinti gyakorisággal és dokumentáltan tesztelt,

e) a felhasználói hozzáférés mind alkalmazási, mind infrastruktúraszinten szabályozott, dokumentált és az üzemeltetési szabályzat szerinti gyakorisággal ellenőrzött,

f) a felállított végfelhasználói hozzáférések egységes, zárt rendszert alkotnak, biztosítják az azonosítási folyamat megvalósulását, továbbá felhasználóinak tevékenysége naplózott, a rendkívüli eseményekről automatikus figyelmeztetések generálódnak,

g) a hozzáférést biztosító kiemelt jogosultságok szabályozottak, dokumentáltak és az üzemeltetési szabályzat szerinti gyakorisággal ellenőrzöttek, a kiemelt jogosultságokkal elvégzett tevékenység naplózott, a naplófájlok sérthetetlensége biztosított, és a kritikus rendkívüli eseményekről automatikus figyelmeztetések generálódnak,

h) a távoli hozzáférés szabályozott, dokumentált és az üzemeltetési szabályzat szerinti gyakorisággal ellenőrzött,

i) a vírusok és más rosszindulatú kódok és cselekmények elleni védelem biztosított,

j) adatkommunikációja és rendszerkapcsolatai dokumentáltak és ellenőrzöttek, az adatkommunikáció bizalmassága, sérthetetlensége és hitelessége biztosított,

k) a katasztrófa-helyreállítási terv rendszeresen tesztelt, feltéve, hogy az ügyfél-átvilágításra a szolgáltató más módon nem képes vagy az alkalmazott rendszer a szolgáltató vonatkozásában üzleti kritikus rendszerként került besorolásra,

l) karbantartása szabályozott,

m) adathordozóinak védelme szabályozott, biztosított, hogy az adathordozókhoz csak az arra jogosult személyek és csak az adatkezelési cél teljesülése érdekében férnek hozzá, ennek felülvizsgálata és ellenőrzése rendszeresen megtörténik,

n) saját kontrolljai és az üzemeltetési szabályzat gondoskodnak a rendszerelemek és a kezelt információk sértetlenségéről és védelméről, és

o) biztosított a megfelelő szintű fizikai védelem, az elkülönített környezet és az egyes biztonsági események detektálása.

a) az ügyféllel felépített elektronikus átviteli csatornán keresztül folyó távadatátvitel megfelelően biztonságos, titkosított, bizalmas, sértetlen és hiteles legyen,

b) az ügyfél megkapja a szolgáltatás igénybevételének feltételeiről való tájékoztatást, beleértve a szolgáltatás biztonságára vonatkozó ügyfél oldali felelősségről szólót is,

c) a szolgáltató oldali ügyfél-átvilágításban csak a szükséges mértékben és csak olyan személy vegyen részt, aki – a szolgáltató által alkalmazott megoldástól függően – a közvetett vagy közvetlen elektronikus ügyfél-átvilágítás végrehajtásához szükséges jogi, technikai és biztonsági oktatásban részesült,

d) az elektronikus hírközlő eszközre és az ügyfél-átvilágítási folyamatra vonatkozó olyan vizsgálati jelentéssel rendelkezzen, amely igazolja, hogy ezek informatikai védelme a biztonsági kockázatokkal arányos, és megfelel különösen a 4. §-ban foglalt követelményeknek,

e) a jogi szabályozásban, az alkalmazott technológiában vagy az üzleti folyamatban történt releváns, a működésre kiható változás esetén, de legalább kétévente a vizsgálati jelentés megújításra kerüljön,

f) a d) pontban meghatározott vizsgálati jelentést olyan, az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában bejegyzett szervezet állítsa ki, amely szervezetnél a vizsgálatban igazolhatóan részt vevő személy rendelkezik legalább

g) a Pmt.-ben előírt ügyfél-átvilágítás és elektronikus azonosítás során a szolgáltató birtokába jutott személyes adatokat és személyes adatnak nem minősülő adatokat az adatkezelés időtartama alatt az érintett részére hozzáférhetővé tegye, átadja, valamint

h) az ügyfél-átvilágítás folyamatáról elektronikusan eltárolt adatok oly módon kerüljenek rögzítésre, hogy azok a későbbiekben alkalmasak legyenek az ügyfél-átvilágításra vonatkozó rendelkezések betartásának és az ügyfél-átvilágítási intézkedések végrehajtásának utólagos megítélésére.

a) megállapítani, hogy az átvilágítás alanyaként a távoli helyszínen megjelenő ügyfél valós, élő személy, az auditált elektronikus hírközlő eszközt valós időben személyesen használja, és az élő kép nem manipulált, és

b) az ügyfélről az ügyfél-átvilágítás során készített fényképet és az átvilágításhoz felhasznált okiratban szereplő képmást összehasonlítani olyan módon, hogy az alapján kétséget kizáróan megállapítható, hogy a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványban szereplő személy azonos a fényképfelvételen szereplő személlyel.

a) az ügyfél a közvetett elektronikus ügyfél-átvilágítás feltételeit részletesen megismerte, és ahhoz kifejezetten hozzájárult,

b) erős ügyfél-hitelesítést alkalmaz,

c) a képátvitelt lehetővé tévő elektronikus hírközlő eszköz képfelbontása és a kép megvilágítása alkalmas az ügyfél nemének, korának, arcjellemzőinek felismerésére és az ügyfél által bemutatott fényképes azonosító okmánnyal való összevetésre, a bemutatott személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány biztonsági elemeinek azonosítására, valamint

d) az ügyfél-átvilágítási folyamat szabályozott és folyamatosan ellenőrzött.

a) felhívja az ügyfelet, hogy úgy nézzen bele a kamerába, hogy arcképe felismerhető és rögzíthető legyen,

b) meggyőződik arról, hogy az ügyfél valós, élő személy, az auditált elektronikus hírközlő eszközt valós időben személyesen használja, és az élő kép nem manipulált, valamint

c) olyan módon rögzíti az ügyfél-átvilágításhoz használt okiratokat, hogy az azokon található biztonsági elemek és adatsorok felismerhetők és tárolhatók legyenek.

a) a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány egyes elemei és azok elhelyezkedése megfelel a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványt kiállító hatóság előírásainak, valamint

b) az egyes biztonsági elemek – különösen a hologram, a kinegram vagy ezekkel megegyező más biztonsági elemek – felismerhetők és sérülésmentesek.

a) az ügyfél arcképe felismerhető és azonosítható az általa bemutatott személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványon látható arcképpel, valamint

b) a Pmt. által előírt azonosítási adatok teljeskörűen beszerzésre kerültek, és a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványokon megtalálható adatok logikailag megfeleltethetők az ügyfélről a szolgáltatónál rendelkezésre álló adatokkal.

a) az ügyfél az ügyfél-átvilágítás során visszavonja az adatrögzítéshez adott hozzájárulását,

b) az ügyfél által bemutatott személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány fizikai és adattartalmi követelményei nem felelnek meg a 9. § (3) bekezdésében írt feltételeknek,

c) az ügyfél által bemutatott személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány vizuális azonosításának feltételei nem adottak,

d) a szolgáltató nem tudja elkészíteni a képfelvételt, vagy nem tudja rögzíteni a 9. § (1) bekezdésében meghatározott munkamenetet, illetve

e) az ügyfél-átvilágítás során ellentmondás vagy bizonytalanság lép fel.

a) az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet szerinti Központi Azonosítási Ügynök (a továbbiakban: KAÜ) szolgáltatás igénybevételével,

b) elektronikus tárolóelemet tartalmazó, személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványból az ügyfél azonosításra alkalmas, hiteles természetes azonosító adatok kiolvasásával vagy

c) egyéb módon a 16. §-ban foglalt korlátozásokra figyelemmel

a) az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) 1. § 17. pont j) és l) alpontja szerint elektronikus ügyintézést biztosító szervnek minősülő, az elektronikusan intézhető ügyek adatbázisában szereplő szolgáltató vagy

b) az Eüsztv. 42/A. §-a szerint szolgáltatást igénybe vevő piaci szereplő

a) az ügyfél elektronikus azonosítását igénylő elektronikus kapcsolattartás során a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. július 23-i 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikk (2) bekezdése szerinti „jelentős” vagy „magas” biztonsági szintű elektronikus azonosítást követel meg,

b) az auditált elektronikus hírközlő eszköz útján csatlakozik a KAÜ szolgáltatáshoz, és annak segítségével biztosítja, hogy az ügyfél-átvilágítás során az ügyfél azonosítsa magát, és

c) az általa biztosított auditált elektronikus hírközlő eszköz útján a KAÜ-től visszakapott információk alapján ellenőrzi az ügyfél személyazonosságát.

a) az ügyfél által bemutatott, elektronikus tárolóelemet tartalmazó, személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványból a szolgáltató az ügyfél személyes azonosításra alkalmas, hiteles természetes személyazonosító adatait és a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványt kiállító hatóság által az ügyfélről készített fényképfelvételt az auditált hírközlő eszköz útján elektronikus úton kiolvassa és összeveti az ügyfél által megadott, illetve az azonosítás során felvett adatokkal és készített fényképfelvétellel, és

b) az adatok és fényképfelvételek auditált hírközlő eszközzel történő összehasonlítása során kétséget kizáróan megállapítható, hogy a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványban szereplő személy azonos az auditált hírközlő eszközzel az átvilágítás során készített fényképfelvételen szereplő személlyel, valamint hogy a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványt arra hatáskörrel rendelkező hatóság állította ki, és az elektronikusan tárolt és kiolvasott adatok változatlanok és hitelesek.

a) az ügyfél által az auditált elektronikus hírközlő eszköz használatával bemutatott személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány érvényességét ellenőrzi, ideértve különösen, hogy a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány nem érvénytelen-e, nem került-e visszavonásra vagy érvénytelenítésre, valamint nem jelentették-e elvesztését, eltulajdonítását, megsemmisülését, megrongálódását, megtalálását, illetve nem adták-e le a hatóság számára, valamint

b) az ügyfél tevékenységét az üzleti kapcsolat létrehozásának időpontjától számítva egy évig megerősített eljárásban nyomon követi.

a) az ügyfél-átvilágításban érintett ügyfél vagy tényleges tulajdonosa nem stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban rendelkezik lakóhellyel vagy székhellyel,

b) a szolgáltató biztosítja, hogy az ügyfél-átvilágításban érintett ügyfél nem hajthat végre – havi összesen háromszázezer forintot meg nem haladó készpénzfelvételt kivéve – készpénzes ügyletet vagy az Európai Unió területén kívüli térséghez kapcsolódó átutalást addig, ameddig az ügyfél nem jelent meg személyesen, vagy nem történt meg a közvetlen elektronikus ügyfél-átvilágítás, és

c) a szolgáltató biztosítja, hogy az ügyfél-átvilágításban érintett ügyfél nem hajthat végre tízmillió forintot elérő vagy meghaladó ügyletet addig, ameddig az ügyfél nem jelent meg személyesen, vagy nem történt meg a közvetlen elektronikus ügyfél-átvilágítás.

a) az ügyfél a közvetlen elektronikus ügyfél-átvilágítás feltételeit részletesen megismerte, és ahhoz kifejezetten hozzájárult,

b) a valós idejű kép- és hangátvitelt lehetővé tévő elektronikus hírközlő eszköz képfelbontása és a kép megvilágítása alkalmas az ügyfél nemének, korának, arcjellemzőinek felismerésére, és

c) az ügyfél-átvilágítási folyamat szabályozott és folyamatosan ellenőrzött.

a) úgy nézzen bele a kamerába, hogy arcképe felismerhető és rögzíthető legyen,

b) érthető módon közölje a közvetlen elektronikus ügyfél-átvilágításhoz használt személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány azonosítóját, és

c) úgy mozgassa a közvetlen elektronikus ügyfél-átvilágításhoz használt személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványát, hogy az azon található biztonsági elemek és adatsorok felismerhetők legyenek.

a) személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány egyes elemei és azok elhelyezkedése megfelel a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványt kiállító hatóság előírásainak, illetve a vonatkozó jogszabályi előírásoknak,

b) az egyes biztonsági elemek – különösen a hologram, a kinegram vagy ezekkel megegyező más biztonsági elemek – felismerhetők és sérülésmentesek, és

c) a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány okmányazonosítója megegyezik az ügyfél által közölt okmányazonosítóval, felismerhető és sérülésmentes.

a) az ügyfél arcképe felismerhető és azonosítható az általa bemutatott személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány látható arckép alapján, és

b) a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványban megtalálható adatok logikailag megfeleltethetők az ügyfélről a szolgáltatónál rendelkezésre álló adatokkal.

a) az ügyfél a közvetlen elektronikus ügyfél-átvilágítás során visszavonja az adatrögzítéshez adott hozzájárulását,

b) az ügyfél által bemutatott személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány fizikai és adattartalmi követelményei nem felelnek meg a 18. § (3) bekezdésében előírt feltételeknek,

c) az ügyfél, az általa bemutatott személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány vizuális azonosításának feltételei nem adottak,

d) a szolgáltató nem tudja elkészíteni a hang- és képfelvételt,

e) az ügyfél nem, nem teljes egészében vagy hibásan küldi vissza az azonosítási kódot,

f) az ügyfél nem tesz nyilatkozatot, vagy a szolgáltató számára észlelhetően befolyás alatt tesz nyilatkozatot, vagy

g) az ügyfél-átvilágítás során ellentmondás vagy bizonytalanság lép fel.

a) a szolgáltató belső kockázatértékelésében meghatározott kritériumoknak megfelelő nonprofit szervezet,

b) olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amelynek tényleges tulajdonosa stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országból származik,

c) olyan társaság, amelynek bemutatóra szóló részvénye van, vagy amelynek részvényesét részvényesi meghatalmazott képviseli, vagy

d) olyan társaság, amelynek tulajdonosi szerkezete a társaság üzleti tevékenységének jellegéhez képest szokatlannak vagy túlzottan összetettnek tűnik.

a) az üzleti kapcsolat létesítéséről, ha arra utaló adat, tény, illetve körülmény merül fel, hogy a szolgáltatást ténylegesen nem az a személy veszi igénybe, aki a szerződéskötési kérelemben ügyfélként feltüntetésre került,

b) az üzleti kapcsolat létesítéséről, ha évi százmillió forintot elérő vagy meghaladó készpénzforgalom lebonyolítását jelzi az ügyfél,

c) az ügyleti megbízás teljesítéséről, ha az az ötvenmillió forintot eléri vagy meghaladja,

d) privátbanki üzleti kapcsolat létesítéséről,

e) új termékre vonatkozó vagy új üzleti gyakorlattal, többek között új teljesítési megoldással, valamint új vagy fejlődő technológiák alkalmazásával érintett, a belső kockázatértékelésben meghatározott további kockázati elemet hordozó ügyleti megbízás teljesítéséről,

f) a szokatlan ügylet végrehajtásáról.

a) a takarékbetétről szóló törvényerejű rendelet szerinti nem névre szóló takarékbetét névre szólóvá alakításával érintett ügyfél tekintetében, ha a névre szólóvá alakítani kívánt takarékbetétek összértéke eléri a négymillió-ötszázezer forintot, az átalakítástól számított egy évig,

b) ha az ügyfelet a szolgáltató tízmillió forintot elérő vagy meghaladó pénzváltás miatt világítja át, az utolsó tízmillió forintot elérő vagy meghaladó pénzváltástól számított egy évig,

c) ha az ügyleti megbízásokat rendszeresen adó ügyfelet a szolgáltató ötvenmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás miatt világítja át, az utolsó ötvenmillió forintot elérő vagy meghaladó ügylettől számított egy évig,

d) ha az ügyfél készpénzforgalma, azaz befizetéseinek és pénzfelvételeinek összege a havi százmillió forintot eléri vagy meghaladja, az utolsó százmillió forintot elérő vagy meghaladó készpénzforgalmú hónaptól számított egy évig,

e) ha a szolgáltató ügyfelével kapcsolatban szolgáltató által vagy a csoporton belül, amelyhez a szolgáltató tartozik, a Pmt. 30. § (1) bekezdése szerinti bejelentés történt, az utolsó bejelentéstől számított egy évig,

f) nem magyar állampolgárságú és kilencven napot meghaladó magyarországi tartózkodásra jogosító engedéllyel vagy tartózkodási regisztrációval, lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkező, az Európai Unió, illetve az Európai Gazdasági Térség területén kívüli lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező természetes személynél.

a) az Európai Bizottság nemzetek feletti kockázatértékelését,

b) az európai felügyeleti hatóságok véleményét az európai uniós pénzügyi ágazatot érintő pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatokról,

c) a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) által kiadott ajánlást,

d) az MNB által nyilvánosságra hozott információkat és

e) az MNB által folytatott eljárás során keletkezett és nyilvánosságra hozott határozatokat.

a) a civil társadalomtól,

b) a 27. § (1) bekezdése szerinti állam pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni rendszere megfelelőségével és hatékonyságával, korrupcióellenes és adózási rendszerrel kapcsolatos értékeléséből,

c) nyilvános forrásból és

d) tudományos intézményektől

a) egy másik tagállamban vagy harmadik országban létrehozott pénzügyi csoport tagja,

b) tulajdonosa egy másik tagállamban vagy harmadik országban bejegyzett szolgáltatónak,

c) tényleges tulajdonosa másik tagállamban vagy harmadik országból származik, vagy

d) olyan kapcsolatot tart fenn más tagállamban vagy harmadik országban lévő szervvel vagy szervezettel, amely arra utal, hogy a szolgáltató ki van téve az adott ország pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatainak.

a) tulajdonosi és vállalati szerkezete, figyelemmel arra, hogy a szolgáltató nemzetközi, külföldi vagy belföldi intézmény, anyavállalat, leányvállalat, fióktelep vagy egyéb szervezet,

b) szervezetének és szerkezetének összetettsége és átláthatósága,

c) a kínált termék vagy szolgáltatás, az elvégzett tevékenység és ügylet természete és összetettsége,

d) az alkalmazott eszköz, beleértve az ingyenes szolgáltatásnyújtást, az ügynök vagy a közvetítő használatát,

e) a kiszolgált ügyfelek típusai,

f) az üzleti tevékenység földrajzi területe, különösen ha azt stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban végzi, vagy az ügyfelei jelentős részének származási országa stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik ország,

g) a belső irányítási megoldás és szerkezet minősége, beleértve a belső ellenőrzési és megfelelési funkció hatékonyságát, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával összefüggő jogi követelménynek való megfelelést és a megelőző belső kockázatértékeléseinek hatékonyságát és

h) az uralkodó vállalati kultúra, különösen a megfelelési és átláthatósági kultúra.

a) külső hatás megváltoztatja a kockázat természetét,

b) új típusú pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázat merül fel,

c) az MNB által hatósági döntésében foglalt megállapítás ilyen intézkedést tartalmaz,

d) a szolgáltató saját maga által tett, kockázatot csökkentő intézkedéséből ez következik,

e) a szolgáltató tulajdonosaival, a vezető testület tagjaival, a fő funkciókat ellátó személyekkel vagy a szervezetével kapcsolatban új információk merülnek fel, továbbá

f) minden egyéb esetben, amikor a szolgáltatónak alapos oka van azt feltételezni, hogy a kockázatértékelés alapjául szolgáló információ már nem alkalmazható.

a) a felfüggesztés tényéről a szolgáltató tudomással bíró vezetője és foglalkoztatottja az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás szerint járjon el,

b) a felfüggesztés teljesítéséhez csak a szükséges szervezeti egységet vonja be,

c) a felfüggesztési kötelezettség teljesítésére utaló adat, tény, illetve körülmény felmerülésekor telefonon értesíthesse a pénzügyi információs egységként működő hatóságot, és ebben az esetben a tőle kapott instrukciók szerint járjon el, valamint

d) a felfüggesztés ideje alatt a telefonos kapcsolattartás a pénzügyi információs egységként működő hatósággal a kijelölt személy akadályoztatása esetén is folyamatos legyen.

a) amely pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységet végez, vagy

b) amelynek ügyfeleinek száma a tárgyévet megelőző év végén meghaladta az ötvenezret,

a) az intézmény belső kockázatértékelésén alapul,

b) megfelel a szolgáltató kapcsolódó belső szabályzatainak,

c) dokumentálja a szolgáltató által használt szcenáriókat, az azok alapjául szolgáló logikákkal, paraméterekkel és küszöbértékekkel, és biztosítja a változások nyomon követhetőségét,

d) biztosítja az adatok integritását és minőségét annak érdekében, hogy a szűrőrendszeren pontos és teljes adatok menjenek keresztül,

e) rögzíti a releváns adatokat tartalmazó összes adatforrást,

f) biztosítja a szűrőrendszer megtervezéséért, működtetéséért, teszteléséért, beüzemeléséért és folyamatos felügyeletéért, valamint az esetkezelésért, felülvizsgálatért és a találatok és lehetséges bejelentések tekintetében hozott döntésekért felelős szakképzett alkalmazottak vagy külső tanácsadók rendelkezésre állását,

g) rögzíti az elemző és értékelő folyamat során alkalmazott határidőket,

h) olyan vizsgálati protokollokat tartalmaz, amelyek részletesen bemutatják, hogy a szűrőrendszer által generált figyelmeztetéseket milyen módon kell megvizsgálni, milyen módon kell dönteni afelől, hogy mely találatok kerüljenek bejelentésre, ki a felelős az ilyen döntés meghozataláért, valamint azt, hogy milyen módon kell a döntéshozatali eljárást dokumentálni,

i) biztosítja a szcenáriók és az azok alapjául szolgáló logikák, paraméterek és küszöbértékek kockázataival összhangban történő felülvizsgálatát, illetve tartalmazza, hogy ki a felelős a felülvizsgálatért, valamint

j) automatikus szűrőrendszer esetén előírja a szűrőrendszer teljes folyamatát nyomon követő, valamint a bevezetését megelőző és azt követő tesztelését, csakúgy, mint az időszakos tesztelések elvégzését az irányítás, az adatok leképezése, az ügyletek azonosítása, a keresési szcenáriók és logikák, a szűrési modellezés, valamint a bevitt adatok és az eredmények vizsgálatával kapcsolatosan.

a) huszonötmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzbefizetés természetes személy ügyfél részére,

b) ötvenmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzbefizetés jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfél részére,

c) huszonötmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzkifizetés természetes személy ügyfél részére,

d) ötvenmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzkifizetés jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfél részére,

e) stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országból kezdeményezett vagy oda továbbított, huszonötmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű ügylet,

f) huszonötmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű pénzátutalás adószámmal nem rendelkező jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfél részére, vagy általa kezdeményezve, valamint

g) ötvenmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű pénzátutalás nem magyar adószámmal rendelkező jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfél részére, vagy általa kezdeményezve.

a) a Pmt. által előírt személyes adat,

b) számlaszám,

c) ügyfélszám,

d) ügylettípus vagy

e) összeghatár

a) dokumentálja a szolgáltató által használt keresési logikákat, az azok alapjául szolgáló feltételezésekkel, paraméterekkel,

b) biztosítja az adatok integritását, pontosságát és minőségét annak érdekében, hogy a szankciós szűrőrendszeren pontos és teljes adatok menjenek keresztül,

c) rögzíti a releváns adatokat tartalmazó összes adatforrást,

d) biztosítja a szankciós szűrőrendszer megtervezéséért, működtetéséért, teszteléséért, beüzemeléséért és folyamatos felügyeletéért, valamint az esetkezelésért, felülvizsgálatért és a találatok és lehetséges bejelentések tekintetében hozott döntésekért felelős szakképzett alkalmazottak vagy külső tanácsadók rendelkezésre állását,

e) rögzíti az elemző és értékelő folyamat során alkalmazott határidőket,

f) olyan vizsgálati protokollokat tartalmaz, amelyek részletesen bemutatják, hogy a szankciós szűrőrendszer által generált figyelmeztetéseket milyen módon kell megvizsgálni, milyen módon kell dönteni afelől, hogy mely találatok kerüljenek bejelentésre, ki a felelős az ilyen döntés meghozataláért, valamint hogy milyen módon kell a döntéshozatali eljárást dokumentálni,

g) biztosítja a folyamatos vizsgálatát a szűrési logikának és az azok alapjául szolgáló szabályoknak, paramétereknek, és

h) automatikus szűrőrendszer esetén lehetővé teszi a szankciós szűrőrendszer teljes folyamatát nyomon követő, valamint a bevezetését megelőző és azt követő tesztelését, csakúgy, mint az időszakos tesztelések elvégzését az irányítás, adatok leképezése, ügyletek azonosítása, keresési logikák, szűrési modellezés, valamint bevitt adatok és az eredmények vizsgálatával.

a) szakirányú felsőfokú – így különösen jogi, közgazdasági, pénzügyi vagy informatikai – végzettséggel, valamint

b) legalább hároméves,