109/2020. (IV. 14.) Korm. rendelet

1. § E rendelet alkalmazásában:

2. § Adóköteles a kiskereskedelmi tevékenység, valamint a külföldi illetőségű személy vagy szervezet által a vevője részére belföldön átadott termék nem fióktelep útján való értékesítése.

3. § Az adó alanya a 2. § szerinti tevékenységet üzletszerűen végző kül- vagy belföldi illetőségű személy vagy szervezet.

4. § (1) Az adó alapja az adóalany e rendelet hatálybalépése napjától a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet által kihirdetett veszélyhelyzet (a továbbiakban: veszélyhelyzet) megszűnésének napjáig terjedő időszak bármely napját magában foglaló teljes adóévi, 2. § szerinti tevékenységéből származó nettó árbevétele, figyelemmel az 5. §-ban foglaltakra.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adóalapba tartozik a kiskereskedelmi forgalomban eladásra szánt, beszerzett áruk szállítójának (az áru előállítójának, forgalmazójának) – a beszerzett áruk értékesítésével összefüggésben – az adóalany által nyújtott szolgáltatásból származó árbevétele, valamint a kiskereskedelmi forgalomban eladásra szánt áru szállítója által az adóalanynak adott engedmény összege.

5. § (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalanyok adóját úgy kell megállapítani, hogy az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok 2. § szerinti tevékenységből származó nettó árbevételét össze kell adni, és az eredmény alapulvételével a 6. § szerinti adómértékkel kiszámított összeget az egyes adóalanyok között olyan arányban kell megosztani, mint amilyen arányt az általuk elért, 2. § szerinti tevékenységből származó nettó árbevétel az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok által elért összes, 2. § szerinti tevékenységből származó nettó árbevételben képvisel.

(2) Az adó (1) bekezdésben foglalt számítási módja szerint kell – a 8. §-ban foglaltakra is figyelemmel – megállapítani az adóelőleget is.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti számítások végrehajtása érdekében az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok kötelesek együttműködni. A számítások dokumentálását (ideértve az elkészítést és a megőrzést is) az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok mindegyike köteles elvégezni. A számítások dokumentációját az állami adóhatóság kérésére be kell mutatni.

(4) Az (1)–(3) bekezdés szerinti rendelkezéseket azon kapcsolt vállalkozásoknak kell alkalmazni, amelyek esetén a kapcsolt vállalkozási viszony e rendelet kihirdetését követő szétválással, kiválással jött létre, vagy, ha e rendelet kihirdetésének napján a 2. § szerinti tevékenységet végző jogalany a 2. § szerinti tevékenységet lehetővé tevő eszközeit e rendelet kihirdetését követően más kapcsolt vállalkozás gazdálkodó szervezet számára adta át vagy adta használatba.

(5) Nem kell az (1)–(4) bekezdésben foglaltakat alkalmazni, ha az adóalany bizonyítja, hogy a (4) bekezdésben említett ügyleteket nem az e rendeletben foglalt rendelkezések megkerülése céljából, hanem kizárólag gazdasági okok miatt hajtotta végre.

6. § Az adó mértéke

7. § Az adó összege a 4. § (1) bekezdése szerinti adóalapnak a 6. § szerinti adómértékkel, az 5. §-ra figyelemmel számított összegének e rendelet hatálybalépése napjától a veszélyhelyzet megszűnésének napjáig terjedő időszak napjainak a 4. § (1) bekezdése szerinti teljes adóév naptári napjaiban képviselt aránya szerint megállapított összege.

8. § (1) Az adó alanya az adókötelezettségét a veszélyhelyzet megszűnését magában foglaló adóévet követő vagy – ha az adóéve a veszélyhelyzet idején ér véget, akkor – a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig állapítja meg és vallja be az e célra rendszeresített nyomtatványon az állami adóhatósághoz.

(2) Az adóalany 2020. május 31-ig köteles bevallani az adóelőleg egy hónapra jutó (havi) összegét az állami adóhatósághoz.

(3) Az adóelőleg havi összege az e rendelet hatálybalépését megelőző utolsó, beszámolóval lezárt adóévi, az adóalany 2. § szerinti tevékenységéből származó (12 hónapnál rövidebb adóév esetén évesített) nettó árbevételének alapulvételével a 6. § szerinti adómértékkel, az 5. §-ra figyelemmel számított összeg 1/12-ed része.

(4) Ha az adóalanynak e rendelet hatálybalépése napjáig nincs a (3) bekezdés szerinti lezárt adóéve, akkor az általa fizetendő havi adóelőleg összege a 4. § (1) bekezdése szerinti adóévre várható adó összegének 1/12-ed része.

(5) Az adóalany az e rendelet hatálybalépésének napját magában foglaló és a hatálybalépést követő azon naptári hónapokban, amikor a veszélyhelyzet legalább 1 napig fennáll, a naptári hónap utolsó napjáig köteles megfizetni a (3) és (4) bekezdés szerint számított havi adóelőleget az állami adóhatósághoz.

(6) Ha a havi adóelőleg esedékességét megelőző hónapban elért, 2. § szerinti tevékenységből származó nettó árbevétel nem érte el az előző év azonos hónapja 2. § szerinti tevékenységből származó nettó árbevételének 60%-át, akkor az állami adóhatóság az adózó kérelmére az adóelőleg összegét ezen árbevétel-csökkenéssel arányosan mérsékli.

(7) Amennyiben az (5) bekezdés szerint megfizetett adóelőlegek összege meghaladja a 7. § szerinti adóösszeget, a különbözetet az adóalany az adóbevallás (1) bekezdés szerinti benyújtásának napjától igényelheti vissza az adózás rendjéről szóló törvény adóvisszatérítési szabályai alapján.

(8) Az adófizetésre nem kötelezett adóalanynak adó- és adóelőleg-bevallás benyújtási kötelezettsége nincs.

(9) Az adóval kapcsolatos hatósági feladatokat az állami adóhatóság látja el, az adóból származó bevétel a központi költségvetés bevétele.

9. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2020. május 1-jén lép hatályba.

(2) A 10. § 2020. május 15-én lép hatályba.

10. § A Kormány e rendelet hatályát a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbítja.