2019. évi CXXIV. törvény

a Nemzeti Kulturális Tanácsról, a kultúrstratégiai intézményekről, valamint egyes kulturális vonatkozású törvények módosításáról¹

2022.06.18.

Magyarország felelősséget vállal a nemzeti kultúra megőrzéséért és a nemzeti identitás megerősítéséért, amely keretében biztosítja a nemzeti kultúra és a kulturális értékek egyenlő esélyű hozzáférhetőségét és megőrzését a jövő generációi számára, a magyar állampolgárok számára a kulturális alapellátást, a nemzet szellemi és közösségi fejlesztését a kulturális közszolgáltatásokon keresztül, továbbá támogatja az olyan új, kiemelkedő kulturális értékek létrehozását, amelyek az innováción keresztül hozzájárulnak a kreatív ipar, valamint a nemzetgazdaság teljesítményének fokozásához. E kötelességeinek eleget téve az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § E törvény célja, hogy

a) a nemzeti kultúra erősítése érdekében meghatározza a kultúrstratégiai intézmények körét,

b) létrehozza a Nemzeti Kulturális Tanácsot (a továbbiakban: Tanács).

2. § A törvény hatálya a nemzeti kultúra

a) előadó-művészet,

b) alkotóművészet,

c) közgyűjtemény és emlékezetpolitika,

d) népi hagyományok,

e) közösségi művelődés,

f) vizuális művészet

ágazataiban (a továbbiakban együtt: kulturális ágazatok) működő intézményekre és szervezetekre (a továbbiakban együtt: kulturális intézmény), valamint a Tanácsra terjed ki.

3. § (1) A nemzeti kultúra a nemzeti identitás fennmaradásának letéteményese, amely a hagyományok, a kulturális szimbólumok és a közös emlékezet eszközeivel a nemzet megmaradását, jólétét és gyarapodását szolgálja.

(2) A kulturális intézmény működtetéséért a fenntartó a felelős.

II. Fejezet

A KULTÚRSTRATÉGIAI INTÉZMÉNYEK

4. § (1) Kultúrstratégiai intézmények az egyes kulturális ágazatokban működő alábbi kulturális intézmények:

a) előadó-művészet ágazatban

aa) a Nemzeti Színház Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság;

ab) a Magyar Állami Operaház;

ac) a Budapesti Operettszínház;

ad) a Nemzeti Artista- Előadó- és Cirkuszművészeti Központ Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság;

ae) a Müpa Budapest – Művészetek Palotája Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság;

af) a Honvéd Együttes Művészeti Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság;

b) alkotóművészet ágazatban a Petőfi Irodalmi Múzeum;

c) közgyűjtemény és emlékezetpolitika ágazatban

ca) a Magyar Nemzeti Múzeum;

cb) a Szépművészeti Múzeum;

cc) az Országos Széchényi Könyvtár;

cd) a Magyar Nemzeti Levéltár;

ce) a Magyarságkutató Intézet;

d) népi hagyományok ágazatban

da) a Hagyományok Háza;

db) a Néprajzi Múzeum;

dc) a Szabadtéri Néprajzi Múzeum;

e) közösségi művelődés ágazatban az NMI Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság;

f) vizuális művészet ágazatban a Nemzeti Filmintézet Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság.

(2) A kultúrstratégiai intézmények működéséhez és feladatainak ellátásához szükséges forrást a központi költségvetés biztosítja.

(3) A Kormány a feladatok ellátásához szükséges források hosszú távú biztosítása érdekében a kultúrstratégiai intézményekkel ötéves időtartamra finanszírozási megállapodást köt.

III. Fejezet

A NEMZETI KULTURÁLIS TANÁCS

5. § (1) A kulturális ágazatok egységes kormányzati stratégiai irányításának szakmai alapjait a Tanács biztosítja.

(2) A Tanács elnökét a Kormány határozatában nevezi ki és menti fel.

(2a)² A Tanács társelnöke a kultúráért felelős miniszter.

(3)³ A Tanács elnökén és társelnökén túl a Tanács tagjai

a) a Magyar Művészeti Akadémia elnöke,

b) a kultúrstratégiai intézmények vezetői,

c)⁴ a Nemzeti Kulturális Alap alelnöke.

6. § (1) A Tanács

a) javaslatot tesz a Kormány részére a kultúra kormányzati stratégiájára,

b) véleményezi és összehangolja a kulturális ágazati fejlesztési terveket,