2019. évi CXXII. törvény indokolás
2019. évi CXXII. törvény indokolás
2020.07.01.
2019. évi CXXII. törvény indokolás
a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvényhez
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: 1997. évi LXXX. törvény) és a végrehajtását szolgáló, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) egy, törvényi szintű jogszabályban újra szabályozásra kerül annak érdekében, hogy a széttöredezett szabályozás egységes törvényi szintű szabályrendszerben egyszerűsödjön és egységes elvek mentén alakítsa ki a járulékszabályozási rendszert. Ennek keretében egy egységes járulékkulcs, a társadalombiztosítási járulék kerül meghatározásra, amelyet a biztosított személy fizet valamennyi, biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban keletkező járulékalapot képező jövedelme után. E mellett kizárólag a nyugdíjjárulék kerül nevesítésre, amelyet egyes ellátások után kell megfizetni a korábbi szabályokkal összhangban. Az egy kulcsos társadalombiztosítási járulék bevezetésével adminisztrációs tehercsökkenés valósul meg, amely a foglalkoztatók adóadminisztrációs terheit mérsékli. Ezzel egyidejűleg egyes biztosítotti kategóriák esetében új kötelezettségként kerül előírásra a társadalombiztosítási járulék megfizetése, így például a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony esetében, amely ellátási jogosultságot is eredményez.
Az új szabályozás immáron teljes mértékben mentesíti a saját jogú nyugellátásban részesülő személyek kereső tevékenységét a biztosítás és a járulékfizetés alól (amely ennek hiányában biztosítási kötelezettséget, illetve járulékfizetést eredményezne).
Az 1997. évi LXXX. törvényben foglalt alapelvek, értelmező rendelkezések, a biztosítási jogviszonyra vonatkozó alapvető rendelkezések, a társadalombiztosítás keretében igénybe vehető ellátások körének rögzítése, valamint az eljárási, nyilvántartási, adatszolgáltatási szabályok kiegészülnek a Korm. rendeleti szintű szabályokkal, ugyanakkor tartalmi eltérés szűk körben történik.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §-hoz
A törvény alapelvi szintű rendelkezései kerülnek rögzítésre e §-ban, úgymint a társadalombiztosítás kötelező jellege, az egyéni felelősség követelménye, a járulékfizetési kötelezettség elve, az ellátásokra való jogszerzés lehetősége, a pénzbeli ellátások összegének meghatározása a járulékok alapját képező jövedelem arányában. Továbbá a foglalkoztatókat terhelő társadalombiztosítási kötelezettségek is nevesítésre kerülnek általános jelleggel.
2. §-hoz
E § rögzíti az állam feladatát a társadalombiztosítási rendszerrel összefüggésben és kimondja az állami garanciavállalás elvét is, amely determinálja az állam felelősségét a társadalombiztosítási ellátások fedezetére.
3. §-hoz
A nemzetközi jog szupremációját rögzítő rendelkezés. Ezen alapelvi szintű előírás alapján a szociális biztonság témakörében a magyar állam által megkötött nemzetközi egyezmények és az Európai Unió szociális biztonsági tárgyú jogszabályai elsőbbséget élveznek a hazai jogrenddel szemben, illetve e nemzetközi szabályokat e törvénnyel összhangban kell alkalmazni.
4. §-hoz
E § a törvény alkalmazásához szükséges fogalmakat és értelmező rendelkezéseket tartalmazza.
5. §-hoz
A társadalombiztosítás rendszerében, azaz az egészségbiztosítás és a nyugdíjbiztosítás keretében igénybe vehető ellátások körét tartalmazza ezen rendelkezés. Az egészségbiztosítási ellátások közé tartozik az egészségügyi szolgáltatás, a pénzbeli ellátások (csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, táppénz, örökbefogadói díj), a baleseti ellátások (baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti táppénz, baleseti járadék) és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai (rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás). A nyugdíjbiztosítási ellátások közé tartozik a saját jogú nyugellátás (öregségi nyugdíj) és a hozzátartozói nyugellátások (özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj, baleseti hozzátartozói nyugellátások).
6. §-hoz
A biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyok taxatív felsorolását rögzíti a törvényjavaslat. E jogviszonyok létrejötte esetén a törvény erejénél fogva létrejön a biztosítási jogviszony.
7. §-hoz
A biztosított személy társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságát rögzítő rendelkezés, amely alapján a biztosított személy a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosultságot szerezhet.
8–16. §-hoz
A biztosítási jogviszony létrejöttére, tartamára vonatkozó általános és különös szabályokat tartalmazzák e rendelkezések. Főszabály szerint a biztosítási jogviszony az ennek alapját képező jogviszony létrejöttétől annak megszűnéséig áll fenn. Külön nevesítésre kerültek az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő, valamint a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban munkát végző személyek biztosítási kötelezettségére vonatkozó speciális szabályok, annak érdekében, hogy e biztosítotti kategóriák esetében is egyértelműen megállapítható legyen a biztosítási jogviszony.
A biztosítás szünetelésére vonatkozó szabályok tartalmazzák azon esetköröket, amikor a biztosítási jogviszonyból fakadó jogosultságok nem illetik meg, illetve a kötelezettségek nem terhelik a biztosított személyt. Ezen esetkörök jellemzően a biztosítási jogviszonyt megalapozó jogviszony szünetelésével függnek össze.
17–20. §-hoz
A magyarországi kötelező társadalombiztosítás alóli mentesülés eseteit tartalmazza a rendelkezés, amelynek célja, hogy a Magyarország területén ideiglenes jelleggel tartózkodó személyek, akik más állam, szervezet szociális biztonsági rendszerében biztosítottak ne legyenek kötelezettek a Magyarországon működő társadalombiztosítási rendszerben való részvételre a belföldön folytatott kereső tevékenységük alapján tekintettel arra, hogy itt tartózkodásuk ideiglenes, illetve nem cél ezen személyek esetében a kettős biztosítás létrehozása.
21–22. §-hoz
A társadalombiztosítás egyes ellátásaira, úgymint baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint egészségügyi szolgáltatásra jogosultak körét tartalmazzák e rendelkezések. A baleseti egészségügy szolgáltatásra jogosultak körében olyan biztosítási kötelezettséget nem eredményező tevékenységet végző személyek kerülnek felsorolásra, akik esetében indokolt megteremteni a baleseti egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot.
Az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak körébe olyan személyek tartoznak, akiknek ezen szolgáltatásra való jogosultságát jogállása (például a saját jogú nyugdíjas személy, kiskorú), különböző típusú ellátásban való részesülése (például gyermekgondozást segítő ellátásban, ápolási díjban részesül), vagy szociális helyezte (például hajléktalan, szociálisan rászorult) alapozza meg.
23. §-hoz
A társadalombiztosítás keretében alkalmazott járulékokat tartalmazza a rendelkezés. E szerint a biztosított személy (a törvényben meghatározott kivétellel) társadalombiztosítási járulékot fizet. A társadalombiztosítási járulék váltja fel az 1997. évi LXXX. törvényben szabályozott egyéni járulékokat, úgymint a nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot, mely utóbbi tovább tagozódott természetbeni egészségbiztosítási-, pénzbeli egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékra.
Nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség terheli a törvényjavaslat rendelkezései alapján egyes ellátásokat, illetve az egyházi szolgálati jogviszonyt, és az álláskeresési támogatásban részesülő személyt, annak érdekében, hogy a nyugellátások során ezen időtartamok szolgálati időként figyelembe vehetőek legyenek
Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezettek egészségügyi szolgáltatási járulékot kötelesek fizetni. Egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezett a nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra más okból nem jogosult belföldi természetes személy, a központi költségvetés bizonyos személyi körök esetében, továbbá a szociális szövetkezet tagi munkavégzés keretében munkát végző tagja után.
Rögzítésre kerül továbbá, hogy a foglalkoztató a táppénzkiadásokhoz hozzájárul.
24. §-hoz
A járulék megfizetésére vonatkozó szabály, miszerint a járulékokat a járulékalapot képező jövedelem kifizetésekor hatályos mértékkel kell megfizetni.
25. §-hoz
A járulékok mértékét előíró rendelkezés.
A társadalombiztosítás járulék mértéke a korábbi egyéni járulékok (10 százalékos mértékű nyugdíjjárulék, 8,5 százalékos mértékű egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék) összesített mértékével megegyező módon 18,5 százalékban került megállapításra.
A járulékfizetésre vonatkozó különös szabályok alapján fizetendő nyugdíjjárulék mértéke – szintén a korábbi nyugdíjjárulék mértékkel megegyezően – 10 százalék.
2020. január 1-jétől az egészségügyi szolgáltatási járulék összege: 7.710 forint (napi összege 257 forint).
26. §-hoz
A társadalombiztosítási járulékból befolyó bevételek a Nyugdíjbiztosítási Alapot, az Egészségbiztosítási Alapot, valamint a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot illetik meg a törvényben meghatározott mértékben. Az alapok közötti megosztás megegyezik a korábbi egyéni járulékok (10 százalékos mértékű nyugdíjjárulék, 7 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulék, 1,5 százalékos mértékű munkaerő-piaci járulék) alapokhoz befolyó százalékos arányával.
A nyugdíjjárulékként levont járulékból befolyó bevétel kizárólag a Nyugdíjbiztosítási Alapot illeti meg.
A járulékbevételek naponta kerülnek átutalásra az alapokhoz.
27–31. §-hoz
A járulékalapot képező jövedelem – a korábbi szabályozástól eltérően az átláthatóság kedvéért – külön §-ban került szabályozásra, és tartalmazza a korábbi Korm. rendeletben szabályozott rendelkezéseket.
A törvényjavaslat 6. § (1) bekezdés a) pontja szerinti biztosítási jogviszony esetében a társadalombiztosítási járulékot legalább a minimálbér 30 százaléka után meg kell fizetni, amely kötelezettség alól mentesülni csak egyes, a törvényjavaslatban taxatíve felsorolt esetekben van lehetőség.
32. §-hoz
A járulékalapot nem képező jövedelmek körét rögzíti a rendelkezés, melynek értelmében a biztosítási jogviszonyban álló személy által megszerzett, e körbe tartozó jövedelmek után nem keletkezik járulékfizetési kötelezettség.
33. §-hoz
A járulékfizetésre vonatkozó általános jellegű szabályok kerültek rögzítésre e rendelkezésben.
34–36. §-hoz
A családi járulékkedvezmény szabályrendszerét tartalmazó rendelkezés. Az alacsonyabb keresetű, családi kedvezményre jogosult, biztosítottnak minősülő személyek által igénybe nem vett családi kedvezmény szja tartalmának megfelelő összeg levonható a társadalombiztosítási járulékból. Ha a magánszemély már év közben érvényesített családi járulékkedvezményt, de év végén a bevallásban megállapítja, hogy személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettsége is fennmaradt, akkor e rendelkezés biztosítja, hogy a magánszemélynek ne kelljen visszafizetnie a családi járulékkedvezményt, hanem a személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettséget kelljen teljesítenie. A rendelkezés célja, hogy a jellemzően kis összegű személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettségre tekintettel a biztosított személynek a családi kedvezmény és családi járulékkedvezmény összegét ne kelljen újraszámolnia.
Garanciális szabályként továbbra is rögzített, hogy az igénybe vett családi járulékkedvezmény nem csökkenti a biztosított tb-ellátásra való jogosultságát.
37–38. § -hoz
A járulékfizetésre vonatkozó különös szabályok. E körben a jogalkotó azon speciális helyzeteket rögzíti, amikor nincs mód a biztosítottak körében társadalombiztosítási járulék megfizetésére, így az egyházi szolgálati jogviszonyt, és az álláskeresési támogatásban részesülő személy, valamint a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében foglalkoztatott személy által kapott díjazás után nyugdíjjárulékot köteles fizetni. Továbbá egyes, a törvényjavaslatban felsorolt ellátások esetében nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség áll fenn. A szabályozás célja, hogy ezen időszakok a nyugellátás megállapítása során figyelembe vehetőek legyenek szolgálati időként.
39. §-hoz
A társas vállalkozó járulékfizetésére vonatkozó szabályokat tartalmazza a rendelkezés a korábbi szabályozással megegyezően azzal, hogy a minimum (megemelt) járulékalapot egységesen a minimálbér képezi.
40. §-hoz
Az egyéni vállalkozó járulékfizetésére vonatkozó szabályokat tartalmazza a rendelkezés a korábbival megegyezően azzal, hogy a minimum (megemelt) járulékalapot egységesen a minimálbér képezi.
41. §-hoz
A mezőgazdasági őstermelőre vonatkozó járulékfizetési szabályokat előíró rendelkezés célja hogy a mezőgazdasági őstermelők esetében az 1997. évi LXXX. törvényben foglaltakhoz képest ne változzon a járulékfizetés összege. Így a mezőgazdasági őstermelő a társadalombiztosítási járulékot a minimálbér 92 százaléka után kell hogy megfizesse. Az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladja meg az Szja tv. szerinti mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatárt, az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 15 százaléka után fizeti meg társadalombiztosítási járulékot. Mindkét esetben a mezőgazdasági őstermelő választhat magasabb járulékalapot a korábbi szabályozással megegyezően.
42. §-hoz
Változatlan tartalommal él tovább a több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén a járulékfizetésre vonatkozó szabályrendszer. Főszabály szerint továbbra is egyidejűleg fennálló biztosítási kötelezettséget eredményező jogviszonyok esetén mindegyik jogviszony után – a vonatkozó szabályok szerint – meg kell fizetni a járulékot. Ez alól a törvényjavaslat a korábbiakkal megegyező kivételszabályokat rögzíti.
43–47. §-hoz
Egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre vonatkozó szabályok szerint az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezett személy az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság lejártát követő naptól kötelezett a járulék megfizetésre. Részletesen szabályozásra került az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség kezdete, illetve – a visszaélések elkerülése érdekében – az is rögzített, hogy ezen időponttól eltérően a fizetési kötelezettség kezdetét megállapítani nem lehet. Az egészségügyi szolgáltatási járulékot tárgy hónapot követő hónap 12. napjáig kell megfizetni, a fizetési kötelezettségről a nemzeti adó- és vámhivatal hivatalból küld értesítést. Az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alapján válhat az erre kötelezett személy egészségügyi szolgáltatásra jogosulttá, amennyiben az e kötelezettségből származó elmaradása az egészségügyi szolgáltatási járulék összegének háromszorosát meghaladja, úgy a TAJ kártya érvénytelenné válik a térítésmentes egészségügyi szolgáltatás igénybevételére vonatkozóan.
A rendelkezések a szociális szövetkezetek által igénybe vehető egészségügyi szolgáltatási járulékkedvezmény szabályait is rögzítik.
48–54. §-hoz
A korábbi szabályozással egyezően továbbra is lehetőség van megállapodást kötni társadalombiztosítási ellátásra. E megállapodások a következők lehetnek: a szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából kötött megállapodás, a szolgálati idő szerzése céljából kötött megállapodás, valamint az egészségügyi szolgáltatás biztosítására kötött megállapodás, valamint további speciális esetkörökre vonatkozó megállapodások megkötésére. A rendelkezések a korábban a Korm. rendeletben foglalt eljárási szabályokat is ehelyütt rögzítik. A nyugdíjhoz kapcsolódó jogszerzés céljából kötött megállapodások szabályozása a korábbi szabályrendszerrel megegyező tartalmú, ugyanakkor az egészségügyi szolgáltatás biztosítására kötött megállapodás esetében egy megelőző állapotfelmérésre irányuló eljárás került beiktatásra. Ennek következtében e megállapodás megkötésére úgy van mód, hogy az egészségi állapotfelmérés során megállapított fennálló betegséggel, egészségkárosodással összefüggő egészségügyi szolgáltatásra a megállapodás nem terjedhet ki.
55–59. §-hoz
A társadalombiztosítási nyilvántartásokra vonatkozó szabályok között a korábbi szabályozással megegyezően rögzítésre kerültek az adatkezelők (a nyugdíjbiztosítási nyilvántartás vonatkozásában a központi nyugdíjbiztosítási szerv, az egészségbiztosítási nyilvántartás vonatkozásában az egészségbiztosítási szerv, a járulék bevallását, befizetését, végrehajtását tartalmazó nyilvántartás vonatkozásában az állami adóhatóság, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos nyilvántartás vonatkozásában a rehabilitációs hatóság, a TAJ nyilvántartás vonatkozásában a Kincstár központi szerve). Ezen nyilvántartások közhiteles nyilvántartásnak minősülnek.
A társadalombiztosítási nyilvántartásokra vonatkozó szabályok tartalmazzák az adatkezelő szervek által vezetett nyilvántartások tartalmát, továbbá az általuk nyilvántartott, és kezelt adatok körét.
Az Egészségbiztosítási Alap kezelésére kijelölt egészségbiztosítási szerv vezeti az egészségbiztosítási nyilvántartást. A Kincstár központi szerve vezeti a TAJ számmal rendelkező természetes személyek nyilvántartását (TAJ nyilvántartás), és ellátja a TAJ szám képzésével kapcsolatos feladatokat.
60–65. §-hoz
Az adatszolgáltatási és adatvédelmi rendelkezések között – az adatok célhoz kötöttségének elvét figyelembe véve – szabályozásra került azon adatok köre, amelyeket igazgatási szervek a nyilvántartási rendszerben nyilván tarthatnak és kezelhetnek, továbbá egyéb szervek speciális adatigénylésére, adatkezelésére vonatkozó szabályokat is tartalmaznak a rendelkezések. Ehelyütt szabályozott – többek között – a nemzeti adó- és vámhatóság adatátadási kötelezettségének tartalma az állami foglakoztatási szerv, az egészségbiztosítási szerv és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv vonatkozásában.
66–69. §-hoz
Nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére vonatkozó rendelkezések között szabályozásra került a nyilvántartásra kötelezettek köre, úgymint a foglalkoztató, az egyéni vállalkozó és az őstermelő és ezek adatszolgáltatási kötelezettsége. E rendelkezések rögzítik továbbá egyéb szervek adatszolgáltatási kötelezettségét is. E körben kiemelendő az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság kezdetére és megszűnésére vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség, amely számos szervet érint (így például az egyházi nyugdíjat folyósító szervet, a fogvatartást foganatosító szervet), továbbá az egészségbiztosítási szerv egészségügyi szolgáltatásra jogosultak nyilvántartásával összefüggő speciális eljárási szabályai.
70. §-hoz
Az általános szabályoktól eltérően törvény rögzíti, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya a biztosítási kötelezettség bejelentését a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény rendelkezései szerint kell teljesítenie.
71. §-hoz
E § az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség teljesítésére vonatkozó eljárási szabályokat tartalmazza. Főszabály szerint az állami adó- és vámhatóság az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megszűnéséről tájékoztatást küld az érintett személy részére. A törvényjavaslat a tájékoztatás tartalmát is rögzíti.
Kivételes eljárási rendben van lehetőség arra, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezett személy e kötelezettségének teljesítése érdekében bejelentkezzen az állami adó és vámhatóságnál.
Abban az esetben, ha az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség megszűnik, úgy arról a nemzeti adó és vámhatóság hivatalból értesíti az érintett személyt.
72. §-hoz
Az egyéni vállalkozó adó- és vámhatósághoz történő adatszolgáltatási kötelezettségét rögzíti a rendelkezés.
73. §-hoz
A törvényjavaslat rendelkezik az egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyek egészségbiztosítási szervhez történő bejelentésre kötelezettek köréről, továbbá a bejelentéssel érintettek eljárására vonatkozóan is szabályokat állapít meg.
74–76. §-hoz
Társadalombiztosítási egyéni nyilvántartásra vonatkozó szabályok tartalmazzák a foglalkoztatók nyilvántartási kötelezettségére vonatkozó szabályokat. A rendelkezések előírják a foglalkoztató által vezetett nyilvántartás minimális tartalmi elemeit, valamint a foglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó igazolás kiállítási kötelezettséget a magánszemély részére.
A foglalkoztató bevallási kötelezettségéről is rendelkezik a szabályozás oly módon, hogy az általa vezetett nyilvántartást havonta lezárja, és arról az Art. szabályai szerint bevallást ad be. A foglalkoztató jövedelemigazoláshoz kapcsolódó igazolás kiadására vonatkozó szabályai is rögzítésre kerültek a rendelkezések között.
77. §-hoz
A járulék megállapítására, bevallására, megfizetésére irányadó szabályok rögzítik a foglalkoztatók ez irányú kötelezettségeit.
78. §-hoz
Az elévülési idő figyelmen kívül hagyása nyugellátás megállapítása során új jogintézmény a társadalombiztosítási szabályozásban. Ezen új szabályok kialakításának indoka az, hogy az általánosan (adókra és járulékokra egyaránt) érvényes 5 éves elévülési idő méltánytalanul rövid időtartam a nyugdíjjárulék és nyugellátás megállapítása vonatkozásában tekintettel arra, hogy a nyugellátás megállapítása és a járulékfizetés teljesítése között igen hosszú időtartam (20–40 év) telhet el.
79–81. §-hoz
A családi járulékkedvezmény érvényesítésének eljárási szabályait tartalmazzák e rendelkezések. Az előírások szerint az adóelőleg megállapítására kötelezett munkáltató, kifizető az adóelőleg-nyilatkozaton szereplő összeget először a megállapított személyi jövedelemadó-alapból vonja le, és ha az nem nyújt teljes fedezetet a családi (adóalap) kedvezmény érvényesítésére, a fennmaradó kedvezmény 15 százalékával lehet csökkenteni a biztosítottat terhelő társadalombiztosítási járulékot. A biztosított egyéni vállalkozó és mezőgazdasági őstermelő maga állapítja meg a családi járulékkedvezmény havi, negyedéves összegét.
82–83. §-hoz
A járulékkülönbözet elszámolására vonatkozó szabályok az 1997. évi LXXX. törvényben foglalt tartalommal azonos módon került rögzítése.
84–85. §-hoz
Az ellenőrzésről szóló rendelkezések az igazgatási szervek azon jogosultságait rögzítik, melyek a társadalombiztosítási kötelezettségek teljesítésének vizsgálatával és jogkövetkezményeik megállapításával függnek össze.
86. §-hoz
Késedelem, mulasztás következményei c. rendelkezések között azon esetkörök jelennek meg, amelyek esetében az Art. rendelkezéseitől eltérő speciális rendelkezések alkalmazását teszik lehetővé.
87. §-hoz
A járulékkötelezettségek teljesítésére vonatkozó különös szabályok azon speciális rendelkezéseket írja elő, amelyek külföldi vállalkozás társadalombiztosítási kötelezettségeit rögzíti. Abban az esetben ha egy külföldi vállalkozás Magyarország területén biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban foglalkoztat természetes személyt, úgy a társadalombiztosítási kötelezettségeket e különös szabályok szerint kell teljesítenie.
88. §-hoz
Az átváltási szabály tartalmazza, hogy a külföldi pénznemben keletkezett bevétel esetén milyen árfolyamot szükséges alkalmazni a járulékalap meghatározásához.
89–95. §-hoz
A Korm. rendelet a szociális biztonsági egyezmények és a Koordinációs rendeletekre alkalmazására vonatkozó szabályai törvényi szinten kerülnek rögzítésre az egységes szabályrendszer biztosítása céljából azzal, hogy a rendelkezések tartalmi szempontból nem változnak. Az igazolások kiadása érdekében rendszeresített formanyomtatványok tartalma mellékletben került szabályozásra.
96. §-hoz
Felhatalmazó rendelkezés, amely előírja, hogy az egészségbiztosításért felelős miniszter rendeletben határozza meg az egészségügyi szolgáltatás biztosítása érdekében köthető megállapodást megelőző egészségügyi állapotfelmérés díját, rendjét és az állapotfelmérés elvégzésére kijelölt egészségügyi szolgáltatókat.
97. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés, amely alapján e törvény – meghatározott kivételekkel – 2020. július 1. napján lép hatályba.
98. §-hoz
E rendelkezés értelmében hatályát veszti a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény és a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet.
99–104. §-hoz
Az átmeneti rendelkezések a törvény hatálybalépésével összefüggésben tartalmaznak jogalkalmazást segítő szabályokat, amelyek arra hivatottak, hogy a 2020. július 1-jét követően keletkezett biztosítási és járulékfizetési kötelezettségek tekintetében szabályozza, hogy mely törvény rendelkezései szerint szükséges azokat megítélni és teljesíteni a vonatkozó kötelezettségeket.
A 2020. július 10-éig megszerzett és 2020. június havi járulékalapot képező jövedelem esetében, amelyet a 2020. június hónapra vonatkozóan benyújtott bevallásban kell bevallani a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 2020. június 30-án hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
A jogalkalmazás megkönnyítése érdekben speciális szabályok íródtak a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok, valamint a megszűnt biztosítási jogviszonyra tekintettel kifizetett járulékalapot képező jövedelem vonatkozásában is.
105. §-hoz
Tekintettel arra, hogy az új szakképzésről szóló törvény 2020. szeptember 1-jétől hatályos, de nincs mód az új Tbj. július 1-ei kihirdetését követően a módosítására, így szeptember 20-áig a régi 1997. évi LXXX. törvény egyes rendelkezési hatályosak a tanulószerződéses hallgatók vonatkozásában.
106. §-hoz
Uniós jognak való megfelelést rögzítő klauzula, amely tartalmazza azt, hogy a törvényben foglalt szabályok mely uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálják, illetve azt, hogy a törvény a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról 883/2004/EK rendelet és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 987/2009/EK rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
107–109. §-hoz
Tekintettel arra, hogy az őstermelők és a díjazás ellenében egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló biztosítottak 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot fizetnek az új rendelkezés alapján, ezért indokolt e személyi kör esetében is megteremteni annak lehetőségét, hogy az álláskeresési ellátásokra jogosultságot szerezzenek. Az ezzel összefüggő módosításokat tartalmazzák e §-ok.
110. §-hoz
Az új Tbj. hatálybalépésével összefüggő technikai módosítás.
111. §-hoz
Az új Tbj. hatálybalépésével az addig egyéni járulékként nevesített járulékok (úgymint a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulék és a 8,5 százalékos mértékű egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék, amely tovább tagozódik 4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási-, 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási- és 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulékra) egy járuléknembe olvadnak össze, ezért a társadalombiztosítási alapokat megillető bevétel újrakodifikálást igényelt. A társadalombiztosítási alapokat a törvény szerinti megoszlás alapján – társadalombiztosítási járulékból az állami adóhatóság 54 százalékot nyugdíjjárulék címén a Nyugdíjbiztosítási Alapnak, 37,9 százalékot egészségbiztosítási járulék címén az Egészségbiztosítási Alapnak utal – részesülnek.
112–116. §-hoz
Az új Tbj. hatálybalépésével összefüggő technikai módosításokat tartalmazzák e §-ok.
117. §-hoz
A hatályon kívül helyezésre kerülő Tny. 83/B. §-ában szereplő keresetkorlát a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, az átmeneti bányászjáradék és a táncművészeti életjáradék tekintetében – a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény új 11. §-ával – továbbra is fennmarad. Ezzel áll összefüggésben a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása is.
118–126. §-hoz
Az új Tbj. hatálybalépésével összefüggő technikai módosításokat tartalmazzák e §-ok.
127–135. §-hoz
A javaslat szerint az öregségi nyugdíj mellett dolgozók 2020. július 1-jétől a keresetük után nem fizetnek társadalombiztosítási járulékot, ezért a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 22/A. és 83/B. §-ának hatályon kívül helyezése szükséges. A Tny. 22/A. §-a alapján 2020. június 30-áig nyugdíjnövelésre szerzett jog továbbra is érvényesülni fog a Tny. 102/A. §-ának módosítása révén. A hatályon kívül helyezésre kerülő Tny. 83/B. §-ában szereplő keresetkorlát a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, az átmeneti bányászjáradék és a táncművészeti életjáradék tekintetében – a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény új 11. §-ával – továbbra is fennmarad. Ezzel áll összefüggésben a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása is.
A további módosításokat a Tny. 22/A. és 83/B. §-ának hatályon kívül helyezése, a társadalombiztosítási járulék 2020. július 1-jétől történő bevezetése, a járulékfizetési szabályok változása, illetve a jogszabályi hivatkozások módosulása indokolja.
136. §-hoz
Az új Tbj. hatálybalépésével összefüggő technikai módosítás.
137–141. §-hoz
Az új Tbj. hatálybalépésével összefüggő technikai módosításokat tartalmazzák e §-ok, különös tekintettel arra, hogy a pénzbeli egészségbiztosítási járulék helyébe immáron az egységes társadalombiztosítási járulék lép. Továbbá tekintettel arra, hogy az egyéni és társas vállalkozók minimum (megemelt) járulékalapja a minimálbér, így a pénzbeli ellátások számítása során is ennek átvezetése indokolt.
142. §-hoz
Az új Tbj. hatálybalépésével összefüggő technikai módosítás.
143–149. §-hoz
Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szabályai is módosulnak az új Tbj. rendelkezéseivel összhangban. Így az ekho mértéke csökken a saját jogú nyugdíjas személyek esetében, ugyanis nem terheli a 15 százalékos mértékű ekho-ból a társadalombiztosítási járuléknak megfelelő rész, így esetükben az ekho mértéke 9,5 százalék, és emellett a kifizető a saját jogú nyugdíjas után a 17,5 százalékos mértékű kifizetői ekho megfizetésére sem köteles. Továbbá az egyéni járulékok összeolvadása miatt is módosítások szükséges átvezetni a törvény szövegében.
150–154. §-hoz
Az új Tbj. hatálybalépésével összefüggő technikai módosításokat tartalmazzák e §-ok.
155–158. §-hoz
A hatályon kívül helyezésre kerülő Tny. 83/B. §-ában szereplő keresetkorlát a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, az átmeneti bányászjáradék és a táncművészeti életjáradék tekintetében – a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény új 11. §-ával – továbbra is fennmarad.
159–161. §-hoz
Az új Tbj. hatálybalépésével összefüggő technikai módosításokat tartalmazzák e §-ok, különös tekintettel arra, hogy a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyok már az új Tbj. alapján állnak fenn hatályba lépésétől, továbbá a pénzbeli egészségbiztosítási járulék helyébe immáron az egységes társadalombiztosítási járulék lép.
162–168. §-hoz
Az új Tbj. hatálybalépésével összefüggő technikai módosításokat tartalmazzák e §-ok.
169–175. §-hoz
Az adózás rendjéről szóló törvényben átvezetésére kerülnek azon módosításokat, melyeket az egyéni járulékok összeolvadása, továbbá a nyugdíj melletti munkavégzés valamennyi formájának járulékmentesítése indukált. Továbbá a borravaló járulékmentesítése miatt indokolt változások is szerepelnek a módosítások között.
176–180. §-hoz
A szociális hozzájárulási adóról szóló törvény módosításai az új Tbj. koncepcionális módosításával függnek össze. Így az új Tbj. szabályaival összhangban a saját jogú nyugdíjas személyek kereső tevékenysége – a vonatkozó szabályok szerint – mentesül a szociális hozzájárulási adókötelezettség alól. Továbbá azzal összefüggésben, hogy a Tbj. 6. § (1) bekezdés a) pontjában speciális járulékalap kerül előírásra, így a szociális hozzájárulási adó alapja is e szerint módosul. Továbbá a szociális hozzájárulási adó alapját képezi a Tbj. szerint járulékalapot képező azon jövedelem is, amely a biztosítási jogviszony megszűntetése után, de a jogviszonyra tekintettel kerül kifizetésre.
181. §-hoz
Az új Tbj. hatálybalépésével összefüggő technikai módosítás.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás