6/2018. (V. 31.) LÜ utasítás

1. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 107–109. §-a által meghatározott körben és módon, a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) szerinti médiatartalom-szolgáltató útján és az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Ekertv.) szerinti információs társadalommal összefüggő szolgáltatás útján a nyilvánosságot tájékoztatni kívánó természetes vagy nem természetes személy részére

2. § (1) Sajtószóvivőnek a legfőbb ügyész, a fellebbviteli főügyész és a főügyész ügyészt jelöl ki.

(2) A legfőbb ügyész, a fellebbviteli főügyész, a főügyész a legfőbb ügyészségi, a fellebbviteli főügyészségi és a főügyészségi sajtószóvivő tevékenységének segítésére helyettes sajtószóvivőként ügyészt, alügyészt vagy ügyészségi megbízottat jelöl ki.

(3) Ahol jelen utasítás sajtószóvivőt említ, a helyettes sajtószóvivőt is érteni kell.

(4)² A fellebbviteli főügyészségi és a főügyészségi sajtószóvivő kijelöléséhez, valamint a kijelölés visszavonásához a Kommunikációs és Sajtófőosztály előzetes véleményét kell kérni. A fellebbviteli főügyészségi és a főügyészségi sajtószóvivő kijelölését csak az új fellebbviteli főügyészségi és a főügyészségi sajtószóvivő kijelölésével egyidejűleg lehet visszavonni.

(5) A legfőbb ügyész, a fellebbviteli főügyész, a főügyész a legfőbb ügyészségi, a fellebbviteli főügyészségi és a főügyészségi sajtószóvivő tevékenységének adminisztratív segítésére sajtótitkárként más ügyészségi alkalmazottat is kijelölhet.

3. § (1)³ A Kommunikációs és Sajtófőosztállyal való rendszeres kapcsolattartás a fellebbviteli főügyészségi, valamint a főügyészségi sajtószóvivő feladata, aki ennek során tájékoztatja a legfőbb ügyészségi sajtószóvivőt

(2)⁴ A fellebbviteli főügyészségi és a főügyészségi sajtószóvivő a hét első munkanapján összefoglalót küld a Kommunikációs és Sajtófőosztály részére az előző héten végzett sajtószóvivői tevékenységéről.

(3)⁵ A fellebbviteli főügyészségi és a főügyészségi sajtószóvivő – az ügyészség hivatalos honlapján történő közzététel céljából – a Kommunikációs és Sajtófőosztály részére soron kívül, elektronikus úton megküldi a fellebbviteli főügyészség és a főügyészség sajtóközleményét.

(4)⁶ A fellebbviteli főügyészségi és a főügyészségi sajtószóvivő közreműködik az ügyészség hivatalos közösségi médiafelületein megjelenő anyagok biztosításában.

3/A. §⁷ (1) Az Országos Kriminológiai Intézet (a továbbiakban: OKRI) a szervezetéről és működéséről szóló legfőbb ügyészi utasítás rendelkezései szerinti körben és módon látja el a nyilvánosság tájékoztatásával kapcsolatos feladatait.

(2) Az OKRI és a Kommunikációs és Sajtófőosztály közötti kapcsolattartást az OKRI igazgatója által kijelölt sajtószóvivő és helyettes sajtószóvivő végzi.

(3) Az OKRI sajtószóvivője elektronikus úton

4. § A nyilvánosság tájékoztatásának eszközei a nyilvánosság részére kiadott hivatalos közlemény, a sajtótájékoztató és a tájékoztatást kérő részére adott nyilatkozat.

5. § (1)⁸ A nyilvánosság részére hivatalos közleményt a legfőbb ügyész és a legfőbb ügyész helyettes, a Kommunikációs és Sajtófőosztály, a fellebbviteli főügyész, illetve a főügyész adhat ki.

(2) A nyilvánosság részére kiadandó hivatalos közleményt a sajtószóvivő készíti elő.

6. § (1)⁹ Sajtótájékoztató – a legfőbb ügyész és helyettesei sajtótájékoztatójának kivételével – a Kommunikációs és Sajtófőosztály előzetes engedélye alapján tartható.

(2)¹⁰ A Legfőbb Ügyészségen a Kommunikációs és Sajtófőosztály készíti elő és szervezi a sajtótájékoztatókat.

(3) A fellebbviteli főügyészségen és a főügyészségen a sajtótájékoztatót a fellebbviteli főügyész, illetve a főügyész tartja. A sajtótájékoztató előkészítésével és megszervezésével a sajtószóvivő is megbízható.

(4) A fellebbviteli főügyészség és a főügyészség az országos érdeklődésre számot tartó ügyekben szervezett sajtótájékoztatóiról a Legfőbb Ügyészség illetékes szakmai főosztályát is értesíti.

7. § (1) A kérelemre történő nyilatkozat megadása előtt meg kell vizsgálni, hogy a kérelem a Be. 107. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelel-e. Ezen feltételek teljesülésének hiányában – a Be. 109. § (4) bekezdésének megfelelően – a tájékoztatás mellőzhető, kivéve, ha a kérelem – tartalma szerint – közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatigénylésként értékelhető.

(2) A Be. 109. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben a tájékoztatást meg kell tagadni.

8. § A nyilvánosság részére az adott ügyben az ügyészségi tevékenységgel kapcsolatban adható felvilágosítás, így különösen

9. § (1) Amennyiben olyan statisztikai adatkérés érkezik, mely az ügyészség egészének tevékenységére irányul, a kérelmet a Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztályához kell továbbítani.

(2) Az Országos Statisztikai Adatfelvételi Programban meghatározott, az ügyészség által gyűjtött, vagy előállított statisztikai adatot a legfőbb ügyész, a legfőbb ügyész helyettes, a legfőbb ügyészségi sajtószóvivő és a Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztályának vezetője adhatja át a nyilvánosságnak.

(3) A fellebbviteli főügyész és a főügyész, valamint a fellebbviteli főügyészségi, illetve főügyészségi sajtószóvivő is nyújthat tájékoztatást a fellebbviteli főügyészségre és a főügyészségre vonatkozó, rendelkezésükre álló helyi adatokból és az országos tájékoztatók adataiból.

10. § (1) A nyilvánosságnak az ügyészség részéről történő tájékoztatása során tiszteletben kell tartani az ártatlanság vélelmét, a személyes adatok, valamint a személyiségi jogok védelméről szóló jogszabályi rendelkezéseket, és ennek a megfogalmazásban is kifejezésre kell jutnia.

(2) A tájékoztatás során tekintettel kell lenni a büntetőeljárás és az egyes eljárási cselekmények eredményességéhez, zavartalanságához fűződő érdekre, valamint arra, hogy a büntetőeljárás résztvevői befolyás és megfélemlítés nélkül gyakorolhassák a büntetőeljárási jogaikat, teljesíthessék kötelezettségeiket. A tájékoztatás nem eredményezheti azt, hogy a büntetőeljárásban részt vevő személy élete, testi épsége, egészsége, magánélethez fűződő joga közvetlen veszélybe kerüljön.

(3) A folyamatban lévő ügy bizonyítékai, a tényállás várható alakulása, illetve a várható jogkövetkezmények a tájékoztatás során nem értékelhetők.

(4) Az olyan ügyészségi intézkedésről vagy határozatról, amely ellen jogorvoslatnak van helye, a nyilvánosságot csak azt követően lehet tájékoztatni, hogy a jogorvoslatra jogosult számára az intézkedést közölték vagy a határozatot a részére kiadták.

11. § (1) A médiatartalom-szolgáltatónak adott nyilatkozat esetén – lehetőség szerint – kérni kell az újságcikk tervezetének megküldését, illetve a hangfelvétel meghallgatásának vagy a képfelvétel megtekintésének lehetővé tételét [Smtv. 15. § (2) bekezdése].

(2) Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás útján a nyilvánosságot tájékoztatni kívánó természetes vagy nem természetes személy részére kizárólag írásban adható tájékoztatás.

(3)¹¹ Ha az ügyész a letartóztatott terheltnek engedélyezi az Smtv. 1. § 6. pontjában meghatározott sajtótermékben, illetve az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény szerinti elektronikus hírközlő hálózat útján történő nyilatkozattételt, az erről szóló határozatának egy példányát megküldi a szolgálati helye szerinti ügyészi szerv sajtószóvivőjének is, aki ezt országos sajtóérdeklődésre számot tartó ügyben jelenti a Kommunikációs és Sajtófőosztálynak.

12. § (1) Az ügyészségen készült vagy ott felhasznált, a nyilvánosság tájékoztatása érdekében kért hivatalos iratba való betekintést – figyelembe véve az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény (a továbbiakban: Ütv.) 32. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakat is – a legfőbb ügyész vagy a legfőbb ügyész akadályoztatása esetén a szakág szerint illetékes legfőbb ügyész helyettes engedélyezhet.

(2) A fellebbviteli főügyészségre, főügyészségre és a járási ügyészségre érkezett betekintés iránti kérelmet – amennyiben az ügy jellege, tárgya, súlya vagy egyéb körülmény miatt a fellebbviteli főügyészség, illetve a főügyészség a hivatalos iratba való betekintést a nyilvánosság részéről kivételesen indokoltnak és engedélyezhetőnek tartja – rövid állásponttal együtt fel kell terjeszteni a Legfőbb Ügyészség Kabinetjének Adatvédelmi és Biztonsági Osztályára.

(3) Az Adatvédelmi és Biztonsági Osztály a megkereső ügyészséget és a legfőbb ügyészségi sajtószóvivőt egyidejűleg írásban értesíti döntéséről.

13. § Az Ütv. 32. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatási tilalom az ügyészség valamennyi tevékenységi körében akkor tekinthető a nyilvánosság tájékoztatása szempontjából feloldottnak, ha a legfőbb ügyész a nyilvánosságra hozatali engedélyében erről külön rendelkezik.

14. § (1)¹² A médiatartalom-szolgáltatónál megjelenő, az ügyészség tevékenységével kapcsolatban valótlan vagy valós, de hamis színben feltüntetett tényállításokat tartalmazó közlés esetén a Legfőbb Ügyészség mint jogi személy képviseletében a Kommunikációs és Sajtófőosztály jogosult – a legfőbb ügyész jóváhagyásával – az Smtv. 12. § (1) bekezdése szerinti helyreigazító közlemény közzétételére vonatkozó kérelemnek a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti sajtószervhez történő benyújtására.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott közlés esetén az érintett szóvivő haladéktalanul, rövid úton, írásbeli megkeresésben megkísérli elérni, hogy a közlés kiadója a közlést megfelelő módon javítsa ki.

(3)¹³ A felhívás eredménytelensége esetén, a fellebbviteli főügyész és a főügyész a hatáskörébe tartozó ügyekkel összefüggésben – soron kívül eljárva – a Kommunikációs és Sajtófőosztálynál az (1) bekezdés szerinti sajtó-helyreigazítási kérelem benyújtását kezdeményezheti.

(4)¹⁴ A Kommunikációs és Sajtófőosztály a sajtó-helyreigazítási kérelem benyújtásáról – a kérelem egyidejű megküldésével – tájékoztatja a Legfőbb Ügyészség Jogi Képviseleti Önálló Osztályát és – a (3) bekezdés szerinti kezdeményezés esetén – a fellebbviteli főügyészt vagy a főügyészt.

(5)¹⁵ Amennyiben a médiatartalom-szolgáltató a helyreigazítás közzétételére irányuló kötelezettségét határidőben nem teljesíti, és a sajtó-helyreigazítási igényt a Legfőbb Ügyészség polgári perben kívánja érvényesíteni, akkor a Kommunikációs és Sajtófőosztály a kereset benyújtásához szükséges iratokat – különösen a legfőbb ügyész jóváhagyását tartalmazó iratot és a helyreigazítási kérelem kézhezvételéről szóló iratot – haladéktalanul, de mindenképpen a kereset előterjesztéséhez szükséges észszerű időben továbbítja a Jogi Képviseleti Önálló Osztálynak.

15. § (1) Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatónál megjelenő, az ügyészség tevékenységével kapcsolatban valótlan vagy valós, de hamis színben feltüntetett, a jóhírnevet, a becsületet a közéleti szereplőkre vonatkozó körben sértő tényállításokat tartalmazó közlés esetén – lehetőség szerint – a sajtószóvivő rövid úton, írásbeli megkeresésben, az Ekertv. 7. §-ára történő hivatkozással, megkísérli elérni azt, hogy a tartalomszolgáltató a közlést a megfelelő módon javítsa ki.

(2) A tartalomszolgáltatóhoz intézett felhívás eredménytelensége esetén, a kifogásolt információ eltávolítása érdekében a felhívás – az Ekertv. 8–10. §-ára történő hivatkozással – a közvetítő szolgáltató felé is megkísérelhető.

(3) Amennyiben a tartalomszolgáltató vagy a közvetítő szolgáltató haladéktalanul nem intézkedik a közlemény módosítása, illetve a kifogásolt információ eltávolítása iránt, személyiségi jog sérelme miatt polgári per indításáról a legfőbb ügyész dönt.

(4)¹⁶ A fellebbviteli főügyész és a főügyész a hatáskörébe tartozó ügyekkel összefüggésben polgári per indítását kezdeményezheti a Kommunikációs és Sajtófőosztálynál. Amennyiben a Kommunikációs és Sajtófőosztály a polgári per kezdeményezésével egyetért, a kereset benyújtásához szükséges iratokat továbbítja a Jogi Képviseleti Önálló Osztálynak.

16. § Ez az utasítás 2018. július 1-jén lép hatályba.

17. §¹⁷