2018. évi XLIX. törvény

1. § E törvény alkalmazásában:

2. § (1) A kiemelt budapesti fejlesztésekkel összefüggésben az állam feladata különösen

(2) A kiemelt budapesti fejlesztések előkészítése során e törvény rendelkezései szerint kell eljárni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátása kiemelkedően fontos közérdekű tevékenység. Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátása, valamint a kiemelt budapesti fejlesztések keretében megvalósuló beruházási, felújítási, létesítmény-fejlesztési tevékenység ellátása közfeladatnak minősül.

3. §⁸ (1)⁹ A Kormány a 2. § (1) bekezdésében meghatározott feladatokat – a III. és a III/A. Fejezetben meghatározott kivétellel –

(2) A Társaság, illetve a kiemelt budapesti fejlesztések tekintetében építtetőként eljáró személy teljes személyes költség-, illeték- és igazgatási szolgáltatási díjmentességben részesül.

4. § (1)¹¹ A kiemelt budapesti fejlesztésekkel, valamint a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó tízéves Budapest városfejlesztési terv előkészítésével és annak végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására a Kormány által – rendeletben vagy határozatban – kijelölt személy vagy szerv bármely hatóságtól, közigazgatási szervtől, közműszolgáltató, közműnyilvántartó és energiaszolgáltató társaságtól, az építtetőtől, egyéb állami tulajdonban álló társaságtól, a kiemelt budapesti fejlesztések megvalósításában közreműködő bármely szervezettől, továbbá Budapest Főváros Önkormányzatától, valamint egyéb érintett helyi önkormányzattól (a továbbiakban együtt: érintett szerv) a beruházással összefüggő ügyben tájékoztatást kérhet, illetve az érintett szerv részére intézkedés megtételét javasolhatja.

(2) A tájékoztatáskérésre az érintett szerv tizenöt napon belül köteles érdemi választ adni. Ha az érintett szerv az intézkedési javaslattal nem ért egyet, akkor az érintett szerv első számú vezetője – önkormányzat esetén a főpolgármester, illetve a polgármester – részletes indokolással ellátott nyilatkozatban közli álláspontját az intézkedési javaslat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül.

(3) Ha az érintett szerv irányítását vagy felügyeletét valamely miniszter látja el, akkor az érintett szerv vezetője és az irányítást, illetve felügyeletet ellátó miniszter együttes, részletes indokolással ellátott nyilatkozatban közli álláspontját az intézkedési javaslat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül.

4/A. §¹² Amennyiben a Kormány a kiemelt budapesti fejlesztések irányítására kormánybiztost nevez ki, a Kormány rendeletben határozza meg a kormánybiztos fejlesztés irányításával kapcsolatos hatáskörét.

5. § (1) A kiemelt budapesti fejlesztések megvalósítása során az építtető a vagyonkezelésében lévő ingatlanon a vagyonkezelési jog alapján beruházási és felújítási tevékenységet is végezhet.

(2)¹³ Az (1) bekezdésben megjelölt beruházás során az építtető az állam érdekében, saját nevében és az állam javára jár el, a beruházás során létrehozott vagyon az állam tulajdonába kerül.

(3) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti beruházás nem az állam tulajdonában álló ingatlanon valósul meg, úgy az építtető köteles az ingatlan tulajdonosával a beruházási szerződés keretei között rendezni a beruházás eredményeképpen létrejövő vagyon vonatkozásában a tulajdoni hányadok megállapításának módját.

6. § (1) Azokban az esetekben, amelyekben a kiemelt budapesti fejlesztések előkészítésével összefüggő feladatokat – ideértve a terveztetést és az engedélyeztetést is – a Társaság látja el, azonban az adott létesítmény kivitelezése tekintetében építtetőként nem a Társaság kerül kijelölésre, a kijelölt építtető a beruházás előkészítése keretében már megkötött szerződésekben – ideértve különösen, de nem kizárólag a tanácsadói, lebonyolítói, műszaki ellenőri, tervezési és egyéb szakértői szerződéseket – szerződés-átruházás útján a Társaság helyébe lép és a hatósági engedélyeket szintén át kell ruházni a kijelölt építtetőre. A szerződés-átruházás a Társaság és a kijelölt építtető közötti megállapodás útján történik, és az ilyen szerződés-átruházáshoz a szerződésben részes harmadik fél hozzájárulása nem szükséges, őt a szerződés átruházásról értesíteni kell. A hatósági engedélyek átruházására, illetve a jogutódlás tudomásulvételére a Társaság bejelentése alapján kerül sor.

(2) Azon kiemelt budapesti fejlesztések esetében továbbá, amelyekben az adott létesítmény kivitelezése tekintetében építtetőként nem a Társaság kerül kijelölésre, a Társaság egyoldalúan jogosult az általa elkészíttetett tervekre vonatkozó felhasználási engedélyt, illetve a felhasználási szerződést a kijelölt építtetőre átruházni. Az ilyen átruházáshoz a tervező mint szerző hozzájárulása nem szükséges, de a Társaság a felhasználási engedély, illetve a szerződés átruházásáról értesíti a szerzőt.

(3) A szerződés átruházása esetén az átvevő személyt további közbeszerzési kötelezettség nem terheli, és a tervek felhasználási jogának átruházása esetén az átvevő személyt további tervpályázati vagy közbeszerzési kötelezettség nem terheli.

(4)¹⁴ Az (1)–(3) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni a 3. § (1) bekezdése szerinti, a magyar állam 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság, annak 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság, illetve költségvetési szerv közötti szerződés átruházásra is.

7. § (1)¹⁷ A Déli Városkapu Fejlesztési Program keretében megvalósuló beruházások e törvény erejénél fogva – a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Ngtv.) szerinti – kiemelten közérdekű beruházásnak, valamint kiemelt budapesti fejlesztésnek minősülnek.

(2)¹⁸ A Déli Városkapu Fejlesztési Program tekintetében az I. Fejezetben foglalt rendelkezéseket, valamint az Ngtv. szerinti kiemelten közérdekű beruházásra vonatkozó szabályokat az e törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletekben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. A Déli Városkapu Fejlesztési Program helyszínét, illetve szükség szerint közvetlen környezetét jelentő ingatlanok körét a Kormány rendeletben jelöli ki.

8. §¹⁹ A Déli Városkapu Fejlesztési Program keretében a kivitelezés tekintetében az építtetőt a Kormány határozatban jelöli ki azzal, hogy építtetőként az egyes létesítmény-fejlesztési projektek tekintetében eltérő személyek is kijelölhetők.

9. §²⁰ A Déli Városkapu Fejlesztési Program keretében megvalósuló beruházással érintett állami tulajdonú, illetve állami tulajdonba kerülő ingatlanokat a kivitelezés tekintetében a 8. § szerint kijelölt építtető vagyonkezelésébe kell adni. A vagyonkezelési szerződést az érintett ingatlanon történő kivitelezési tevékenység megkezdéséig, a munkaterület vállalkozó kivitelező részére történő átadásáig kell megkötni és az ingatlant eddig az időpontig kell a vagyonkezelő birtokába adni.

10. § (1)²² A Déli Városkapu Fejlesztési Program keretében megvalósuló beruházások helyszíneként kijelölt ingatlanok tekintetében árvízvédelmi mű megvalósítása nem képezi az ingatlanokon a létesítendő épületre vonatkozó építési engedély kiadásának feltételét.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanokon létesítendő épületre vonatkozó építési engedély kiadása során árvízvédelmi szempontokat nem kell figyelembe venni, és az építési engedély kiadása árvízvédelemmel összefüggő ok miatt nem tagadható meg. A használatbavételi engedély feltétele a fejlesztési területen megvalósított, a mértékadó árvízszintre vonatkozó jogszabályban meghatározott biztonsági követelményeknek megfelelő árvízvédelmi mű sikeres műszaki átadás-átvételi eljárásának lefolytatása.

(3)²³ A Déli Városkapu Fejlesztési Program fejlesztési területét érintő árvízvédelmi műveknek – a Déli Városkapu Fejlesztési Program keretében megvalósuló beruházások részeként történő – elkészültét követően, a fejlesztési terület árvízvédelméért felelős szervei intézkednek az árvízvédelmi vonalnak az árvízvédelmi mű megvalósításának tárgyát képező ingatlanokra történő áthelyezéséről. Az elkészült árvízvédelmi műveket az árvízi védekezésért felelős szervek részére ingyenesen tulajdonba vagy határozatlan időre a vagyonkezelésébe vagy a versenyeztetés mellőzésével ingyenesen üzemeltetésbe kell adni. Az árvízvédelmi mű árvízvédelmi fal vagy mobil árvízvédelmi rendszer formájában is létesíthető.

(4)²⁴ Az (1) bekezdés szerinti árvízvédelmi mű elkészültéig és az árvízvédelmi vonal (3) bekezdés szerinti áthelyezéséig árvíz esetén az árvízi védekezésért felelős személy a 2. mellékletben meghatározott terület vonalán védekezik. Az árvízi védekezés és helyreállítás összes költségét – az árhullám levonulását követő 90 napon belül – védekezési költség címén az árvízi védekezésért felelős személy részére meg kell téríteni. A Déli Városkapu Fejlesztési Program keretében megvalósuló beruházások tekintetében a folyók nagyvízi medrének használatára vonatkozó jogszabályi előírások és korlátozások nem alkalmazandók.

11. §²⁵ A Déli Városkapu Fejlesztési Program keretében megvalósuló beruházásokkal összefüggő, közműszakasz bontására, kiváltására vagy fejlesztésére irányuló munkákat az Ngtv. 11/F. § (2)–(7) bekezdésében foglaltak alapján kell elvégezni és elszámolni.

11/A. §²⁶ (1) Az 1. melléklet 3. pontja szerinti létesítményfejlesztési projekt vonatkozásában a fás szárú növények védelméről szóló kormányrendelet és a települési önkormányzat fák és fás szárú növények védelmére vonatkozó rendeletének fás szárú növények pótlására vonatkozó szabályait – az érintett terület ökológiai állapotának fenntartása és javítása érdekében – a (2)–(7) bekezdésben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.

(2) Amennyiben a fa kivágására építmény elhelyezése miatt kerül sor, a fapótlás mértéke nem lehet kevesebb a kivágott össztörzsátmérő 150%-ánál.

(3) Több szomszédos ingatlant érintő fakivágás esetén a fapótlást a telekhatároktól függetlenül a fakivágási engedéllyel érintett ingatlanok területén kell teljesíteni.

(4) Amennyiben a pótlás a környezeti adottságok, beépítettség vagy egyéb ok miatt csak részben végezhető el a fakivágással érintett területen, úgy a fakivágással érintett telkek határától mért 1000 méteren belül szükséges a pótlást elvégezni, több szomszédos telek érintettsége esetén a telkek összterületének külső határától számított 1000 méteren belül.

(5) Amennyiben az adott beruházás kapcsán a fakivágás, illetve a fapótlás több kerület közigazgatási területét érinti, az építtető a fapótlásról az érintett kerületi önkormányzatokkal többoldalú megállapodást köt azzal, hogy a pótlási kötelezettség elsősorban telepítéssel teljesítendő és a megállapodás a telepítés helyét rendezi.

(6) Az 1. melléklet 3. pontja szerinti létesítményfejlesztési projekt keretében megvalósuló épületre vonatkozó használatbavételi engedély kiadásának feltétele az (5) bekezdésben meghatározott megállapodás megkötése.

(7) A fakivágási engedélyben, illetve az (5) bekezdés szerinti megállapodásban előírt fapótlást folyamatosan, de legkésőbb a használatbavételi engedély véglegessé válását követő két éven belül kell teljesíteni.

12. § (1)²⁸ A Déli Városkapu Fejlesztési Program megvalósításához szükséges, a Déli Városkapu Fejlesztési Program keretében megvalósuló beruházások helyszíneként kijelölt ingatlanok állam javára polgári jogi úton való megszerzése sikertelenségét követően indult kisajátítási eljárásban a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.) rendelkezéseit a (2) és (3) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az ingatlan kisajátítására a Kstv.-nek a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(3) Az ingatlanok tekintetében a Kstv. 4. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt feltételeknek való megfelelést – az adott, illetve a más ingatlanon való megvalósításra vonatkozó feltétel kivételével – nem kell vizsgálni.

13. § E törvény alkalmazása tekintetében a Budai Palotanegyeden a Kormány által e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében Budai Palotanegyed területébe tartozó ingatlanként meghatározott, a Budapest I. kerületben elhelyezkedő,

14. § (1) Magyarország kivételes és egyedi kulturális örökségeként, valamint a magyar nemzet történelmében és emlékezetében betöltött kiemelkedő helyszíneként a Budai Palotanegyed védelmét és fennmaradását szolgáló, annak méltóságát biztosító, értékőrző és fejlesztési célú használata és fenntartása közérdek, amelynek biztosítása – összhangban a világörökségről és a kulturális örökség védelméről szóló jogszabályok alapján fennálló védettségből fakadó kötelezettségekkel – az állami és önkormányzati szervek, az egyházi jogi személyek, a civil és egyéb szervezetek, valamint a természetes személyek együttműködésével valósul meg.

(2) A Budai Palotanegyed területét annak világörökségi, műemléki, történeti és nemzeti értékeit megőrizve, a Budai Palotanegyed – mint a Várnegyed nemzeti emlékhely részét képező ingatlanokat magában foglaló terület – méltóságát biztosítva, az (1) bekezdés szerinti közérdeket érvényesítve kell használni, fenntartani, bemutatni, hozzáférhetővé tenni, valamint fenntartható módon, történelmileg hiteles és egységes városképi arculatnak megfelelően fejleszteni, szükség esetén helyreállítani.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt közérdek és célok érvényesítése érdekében a Budai Palotanegyed értékmegőrző és méltó használatának, fenntartásának és bemutatásának, fenntartható fejlesztésének, valamint tervszerű és egységes szemléletű helyreállításának biztosítása kiemelt jelentőségű közfeladat, amelyet állami feladatként az e törvényben meghatározott szervek látnak el.

15. § A 14. § (3) bekezdése alapján az állam által ellátandó közfeladatként

16. § (1)³¹ A Budai Palotanegyed területére vonatkozó települési önkormányzati településrendezési tervet, településképi rendeletet, valamint egyéb önkormányzati rendeletet a 15. § b) pontja szerinti kormányrendeletben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. Amennyiben a településrendezési terv, településképi rendelet vagy egyéb önkormányzati rendelet a 15. § b) pontja alapján megalkotott kormányrendelettel ellentétes vagy azzal nem összeegyeztethető előírást tartalmaz, akkor azt nem lehet alkalmazni, helyette a 15. § b) pontja szerinti kormányrendeletben foglaltakat kell alkalmazni.

(2) A 15. § c) pontja szerinti kormányrendelet hatálybalépését követően a Budai Palotanegyed területe vonatkozásában a Budapest Főváros Önkormányzata, valamint a Budapest Főváros I. kerület Budavári Önkormányzat által elfogadott azonos tárgykörű rendeleteket – a kormányrendelet eltérő rendelkezésének hiányában – nem lehet alkalmazni.

17. § (1) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 14. § (1) bekezdése alapján a Budapest Főváros Önkormányzata, valamint a Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat tulajdonában álló, a 3. mellékletben felsorolt ingatlanok a 14. § (3) bekezdése és 15. § szerinti közfeladatok ellátása érdekében 2019. január 1-jével e törvény erejénél fogva ingyenesen, nyilvántartási értéken való átvezetéssel a magyar állam tulajdonába kerülnek.

(2) A Budai Palotanegyedben elhelyezkedő,

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerint a Vagyonkezelő vagyonkezelésébe került ingatlanokkal kapcsolatos, 2019. január 1-jén fennálló jogviszonyok tekintetében 2019. január 1-jével a bejegyzett vagyonkezelők helyébe általános és egyetemleges jogutódként a Vagyonkezelő lép.

(4) Az (1) bekezdés alapján állami tulajdonba átvett ingatlanokkal kapcsolatos, az állami tulajdonba kerülés napján fennálló jogviszonyok tekintetében 2019. január 1-jével a Budapest Főváros Önkormányzata, valamint a Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat helyébe általános és egyetemleges jogutódként a Vagyonkezelő lép.

(5) A Vagyonkezelő az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 27. § (7) bekezdése szerinti visszapótlási kötelezettség teljesítése alól e törvény erejénél fogva mentesül. A Vagyonkezelő által az e törvény alapján végzett, a vagyonkezelt vagyonnal kapcsolatos tevékenység – ideértve a vagyonelemek hasznosítását is – közfeladatnak minősül.

(6) A Vagyonkezelő által teljesített értéknövelő beruházás, felújítás megvalósításával, új eszköz létrehozatalával, vagy beszerzésével összefüggésben a feleknek egymással szemben megtérítési kötelezettsége nem keletkezik. Az állami vagyon növekedésével kapcsolatos nyilvántartási kötelezettségeinek a Vagyonkezelő – a tulajdonosi joggyakorlóval történő külön elszámolás nélkül – a tulajdonosi joggyakorló által vezetett vagyon-nyilvántartásban történő, az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló kormányrendeletben foglalt adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésével tesz eleget.

(7) A Vagyonkezelőt megilletik a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (8) bekezdése szerinti tulajdonos jogok és terhelik a tulajdonos kötelezettségei, azzal, hogy az állami tulajdonban álló ingatlanok tekintetében az építési tevékenység megvalósítása céljából a Vagyonkezelő által kezdeményezett hatósági eljárásokban a tulajdonosi joggyakorló hozzájárulását megadottnak kell tekinteni.

(8) A Vagyonkezelőre nézve a tulajdonosi joggyakorló mindenkor hatályos vagyon-nyilvántartási és tulajdonosi ellenőrzési szabályzata külön elfogadás nélkül is kötelező. A Vagyonkezelő köteles a vagyonkezelésében álló állami vagyont – az e törvény alapján történő vagyonkezelésbe adás jogcímén – nyilvántartásba venni, és arról a Vr. szerint adatot szolgáltatni a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság részére.

18. §³² (1) A Várnegyed rehabilitációs programot, valamint a Budai Palotanegyedet érintően a 14. §-ban foglalt célok és közfeladatok megvalósítását szolgáló egyéb beruházások e törvény erejénél fogva az Ngtv. szerinti kiemelten közérdekű beruházásnak minősülnek, azzal, hogy a beruházások megnevezését, helyszínét és közvetlen környezetét kormányrendelet állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanok tekintetében településrendezési feladatok megvalósítása, végrehajtása érdekében építési, telekalakítási és változtatási tilalom nem alkalmazható.

(2a)³³ Az (1) bekezdés szerinti beruházások megvalósítása érdekében a közúton burkolatbontással járó munka a közút fejlesztését, felújítását, továbbá a közút burkolatának teljes szélességű helyreállítását követő 5 éven belül is végezhető. Ezen munkálatok kérelemben megjelölt időszakban történő kivitelezéséhez a kezelői hozzájárulás nem tagadható meg, ha a kérelem az egyéb jogszabályban rögzített feltételeknek megfelel.

(3)³⁴ Az (1) bekezdés szerinti ingatlanokra vonatkozó önkormányzati rendeletet a (2) és (2a) bekezdésben meghatározott eltéréssel kell alkalmazni. Amennyiben önkormányzati rendelet a (2) és (2a) bekezdésben foglaltakkal ellentétes vagy azzal nem összeegyeztethető előírást tartalmaz, akkor helyette a (2) és (2a) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

19. § (1) A Vagyonkezelő a vagyonkezelésében lévő ingatlanon értékmegőrző, valamint értéknövelő fejlesztéseket és beruházásokat végez, amelyekkel összefüggésben e törvény erejénél fogva jogosult a bontással járó munkálatok elvégzésére a saját selejtezési szabályzata alapján azzal, hogy a Vagyonkezelő köteles a vagyonkezelésében lévő vagyonelemek selejtezéséből származó hulladékok megsemmisítésére, valamint hulladékgyűjtő helyen történő elhelyezésére, illetve jogosult a hulladéknak nem minősülő vissznyeremény anyagok értékesítésére megbízási szerződést kötni a tulajdonosi joggyakorlóval. A vissznyeremény anyagok értékesítéséből származó bevétel a Vagyonkezelőt illeti meg azzal, hogy a Vagyonkezelő köteles az értékesítésből származó bevételt a vagyonkezelésében lévő ingatlanok értékének megőrzésére, gyarapítására vagy a vagyon célszerinti fenntartására fordítani.

(2)³⁵ A Vagyonkezelő mint építtető az (1) bekezdés szerinti beruházások vonatkozásában különösen az alábbi feladatokat látja el:

(3) A Vagyonkezelő, mint építtető az (1) bekezdés szerinti beruházások tekintetében a feladatait az állam nevében és javára eljárva látja el.

(4) A Vagyonkezelő által a vagyonkezelésében lévő ingatlanon az (1) bekezdés szerinti beruházások megvalósításával összefüggő beruházási és fejlesztési, továbbá az ezekkel összefüggő beszerzési tevékenység ellátása közérdekű célú fejlesztésnek minősül.

(5)³⁶ A Vagyonkezelő mint építtető feladatai elvégzéséhez közreműködőt, valamint beruházás-lebonyolítót vehet igénybe.

19/A. § (1) E törvény alkalmazása tekintetében a Citadella erőd és környezete: a Budapest XI. kerület belterület 5412 helyrajzi számú ingatlan, valamint a Budapest I. és XI. kerületében a Gellért-hegyen elhelyezkedő, kormányrendeletben meghatározott közterületek.

(2) A Citadella erőd és környezete megújítását, védelmét és fennmaradását szolgáló, értékőrző és fejlesztési célú használata és fenntartása közérdek, amelynek biztosítása – összhangban a világörökségről és a kulturális örökség védelméről szóló jogszabályok alapján fennálló védettségből fakadó kötelezettségekkel – az állami és önkormányzati szervek, az egyházi jogi személyek, a civil és egyéb szervezetek, valamint a természetes személyek együttműködésével valósul meg.

(3) A Citadella erőd és környezete részét képező ingatlanokat a (2) bekezdés szerinti közérdeket érvényesítve kell használni, fenntartani, bemutatni, hozzáférhetővé tenni, valamint fenntartható módon, történelmileg hiteles és egységes városképi arculatnak megfelelően fejleszteni, szükség esetén helyreállítani.

(4)³⁸ A (2) és (3) bekezdésben foglalt közérdek és célok érvényesítése érdekében a Citadella erőd és környezete értékmegőrző és méltó használatának, fenntartásának és bemutatásának, fenntartható fejlesztésének, valamint tervszerű és egységes szemléletű helyreállításának biztosítása kiemelt jelentőségű közfeladat, amelyet állami feladatként az e törvényben meghatározott szervek látnak el. A Citadella erőd és környezete részét képező ingatlanok vagyonkezelése során a 17. § (7) és (8) bekezdésében foglaltak megfelelően alkalmazandóak azzal, hogy ezen vagyonelemekkel a vagyonkezelő által az e törvény alapján végzett, a vagyonkezelt vagyonnal kapcsolatos tevékenység – ideértve a vagyonelemek hasznosítását is – közfeladatnak minősül, továbbá a vagyonkezelő által teljesített értéknövelő beruházás, felújítás megvalósításával, új eszköz létrehozatalával vagy beszerzésével összefüggésben a feleknek egymással szemben megtérítési kötelezettsége nem keletkezik. Az e bekezdés szerinti vagyonkezelőre nem vonatkoznak a 17. § (2) bekezdésében meghatározott, Vagyonkezelőre és vagyonkezelési tevékenységre vonatkozó előírások..

(5) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanok tekintetében településrendezési feladatok megvalósítása, végrehajtása érdekében építési, telekalakítási és változtatási tilalom nem alkalmazható.

(6) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanokra vonatkozó önkormányzati rendeletet az (5) bekezdésben meghatározott eltéréssel kell alkalmazni. Amennyiben önkormányzati rendelet az (5) bekezdésben foglaltakkal ellentétes vagy azzal nem összeegyeztethető előírást tartalmaz, akkor helyette az (5) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

19/B. § (1) A csepeli sportélet megújítása, a csepeli sportinfrastruktúra védelme és fenntartható fejlesztése érdekében a Csepel Sport Club egykori sportinfrastruktúrájára épülő fejlesztési program (a továbbiakban: Csepel SC fejlesztési program) megvalósítása kiemelten fontos közérdek, amely az érintett állami és önkormányzati szervek, a civil és egyéb szervezetek, valamint a természetes személyek együttműködésével valósul meg.

(2) A Csepel SC fejlesztési program az Ngtv. szerinti kiemelten közérdekű beruházásnak minősül.

(3) A (2) bekezdés szerinti kiemelten közérdekű beruházás helyszíne a Budapest XXI. kerület belterület 201861/2 és 205805 helyrajzi számú ingatlan.

(4) A (3) bekezdés szerinti ingatlanok tekintetében településrendezési feladatok megvalósítása, végrehajtása érdekében építési, telekalakítási és változtatási tilalom nem alkalmazható.

(5) A (3) bekezdés szerinti ingatlanokra vonatkozó önkormányzati rendeletet a (4) bekezdésben meghatározott eltéréssel kell alkalmazni. Amennyiben önkormányzati rendelet a (4) bekezdésben foglaltakkal ellentétes vagy azzal nem összeegyeztethető előírást tartalmaz, akkor helyette a (4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

20. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

21. § Ez a törvény a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.

22. § (1) A Budai Palotanegyed területén szabálytalanul megépült építményre, építményrészre fennmaradási engedély csak akkor adható, ha az az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 48/A. § (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően e törvény, valamint a végrehajtására kiadott jogszabályok előírásainak is megfelel vagy szabályossá tehető.

(2) A 15. § d) pontja szerinti közfeladatot 2019. január 1-től látja el állami feladatként a Kormány által rendeletben kijelölt, 100%-os állami tulajdonban álló gazdasági társaság.

(3) A 23–25. §, a 30. § és a 33. § Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.36579 számú határozattal meghosszabbított N 202/2008. számú és az azt módosító SA.38425 számú és SA.50768 számú európai bizottsági határozat hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

23. §⁵⁴ E törvénynek az egyes vagyongazdálkodási tárgyú rendelkezésekről, valamint egyes vagyongazdálkodást és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokat érintő törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 2. mellékletét a Módtv. hatálybalépésekor⁵⁵ folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.