48/2018. (XII. 21.) MNB rendelet
48/2018. (XII. 21.) MNB rendelet
a Magyar Nemzeti Bank egyes hatósági döntéseivel kapcsolatos hatáskörgyakorlás, valamint a hatáskör gyakorlója helyettesítésének részletes szabályairól1
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 173/A. §-ában kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 4. § (7)–(9) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. A rendelet alkalmazási köre
1. § E rendeletet
a) a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNB tv.) 39–41. §-ában meghatározott törvények, illetve az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai hatálya alá tartozó személyek és szervezetek (a továbbiakban együtt: felügyelt szervezet), valamint tevékenységek feletti, az MNB tv. 4. § (9) bekezdése szerinti felügyelet gyakorlásával kapcsolatos hatósági eljárásokban hozott,
b) – a külön törvényben meghatározott szanálást elrendelő, valamint szanálási intézkedést alkalmazó határozat kivételével – az MNB tv. 4. § (8) bekezdése szerinti, külön törvényben meghatározott szanálási feladatkör gyakorlásával kapcsolatos hatósági eljárásokban hozott,
c) az MNB tv. 4. § (7) bekezdése szerinti makroprudenciális feladatkör gyakorlásával kapcsolatos hatósági eljárásokban hozott
hatósági döntések meghozatala és – az MNB tv. eltérő rendelkezése hiányában – aláírása során kell alkalmazni.
2. Hatósági döntések meghozatala
2. § (1) A Pénzügyi Stabilitási Tanács (a továbbiakban: PST) hoz döntést az 1. § a) pontja szerinti, következő esetekben:
a) felügyeleti biztos hitelintézethez való kirendelése és visszahívása,
b) helyreállítási tervvel kapcsolatban nemzetközi felügyeleti együttműködés során kiadandó együttes döntésről készült határozat,
c) a belső minősítésen alapuló módszerrel történő kockázattal súlyozott kitettség érték számításának engedélyezése,
d) az MNB tv. 171. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott makroprudenciális, valamint az MNB tv. 172. § (1) bekezdése szerinti MNB rendelet hatósági ellenőrzésével kapcsolatos eljárásokban intézkedés alkalmazása,
e) a hitelintézet, harmadik országbeli hitelintézet magyarországi fióktelepe alapításának és a működés, tevékenység engedélyezésére, az engedély módosítására és visszavonására vonatkozó határozat, ide nem értve, ha a döntés alapját képező eljáráshoz szanálási hatáskörben hozott döntés is kapcsolódik,
f) a globálisan és egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozás tevékenységi engedélye megadására, az engedély módosítására és visszavonására vonatkozó határozat, ide nem értve, ha a döntés alapját képező eljáráshoz szanálási hatáskörben hozott döntés is kapcsolódik,
g)2 a hitelintézetek átalakulásának, egyesülésének, szétválásának engedélyezésére, továbbá a hitelintézetben és a globálisan és egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásban történő befolyásoló részesedés megszerzésére és a befolyásszerzés módosításának engedélyezésre vonatkozó határozatok, amennyiben a tulajdoni részesedés vagy szavazati jog eléri vagy meghaladja a 20, 33 vagy 50 százalékos határértéket; ide nem értve, ha a döntés alapját képező eljáráshoz szanálási hatáskörben hozott döntés is kapcsolódik,
h) a globálisan és egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézet és befektetési vállalkozás átfogó vizsgálatának lezárására és célvizsgálat intézkedéssel történő lezárására vonatkozó határozatok, ide nem értve, ha a vizsgált intézmény szanálás alatt áll a döntés meghozatalakor,
i)3 a piacfelügyeleti eljárás vagy fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárás keretében 50 millió forintot meghaladó személyi vagy 50 millió forintot meghaladó intézményi bírság kiszabását tartalmazó határozat, ide nem értve, ha a bírság megfizetésére kötelezett szanálás alatt álló felügyelt szervezet,
j) a fizetési rendszer működtetése tevékenység engedélyezése, e tevékenység végzéséhez kapcsolódó egyéb engedély kiadása, valamint a jelen pont szerinti engedélyek módosítása és visszavonása,
k) a fizetési rendszer működtetése, a központi szerződő fél és a központi értéktári tevékenység ellenőrzése során intézkedés, kivételes intézkedés és bírság alkalmazása, ide nem értve az eljárási bírság kiszabását,
l) a pénzfeldolgozási tevékenység engedélyezése, az engedély módosítása és visszavonása,
m) a hitelező által bejelentett kamatváltoztatási és kamatfelár-változtatási mutatók és a referenciakamatlábak elutasítása,
n) az Innovációs Pénzügyi Tesztkörnyezetben való részvétel engedélyezése, az eltérés engedélyezése és az engedélyezés feltételeinek megállapítása,
o)4 az a)–n) pontban nem nevesített minden olyan egyéb ügy, melyben a Magyar Nemzeti Bank Szervezeti és Működési Szabályzata (a továbbiakban: SZMSZ) szerint illetékes szervezeti egység irányításáért felelős alelnök, ügyvezető igazgató írásbeli kezdeményezése alapján a PST a döntés meghozatalát magához vonja.
(1a)5 A monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős alelnök hoz döntést – az (1), (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével – az 1. § a) pontja szerinti következő esetekben:
a) a felügyelt szervezet MNB rendelettel elrendelt statisztikai adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítésének ellenőrzése során, az irányítása alatt álló szervezeti egység által kezdeményezett bírság alkalmazása, ide nem értve az eljárási bírság kiszabását,
b) az irányítása alatt álló szervezeti egység SZMSZ szerinti felügyeleti feladata ellátásához az MNB tv. 48. § (3) bekezdése szerinti rendszeres és rendkívüli adatszolgáltatás elrendelésére vonatkozó határozat.
(2)6 A pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnök hoz döntést – az (1), (1a) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével – az 1. § a) pontja szerinti következő esetekben:
a) az átfogó, cél-, téma-, utóvizsgálatot lezáró határozat és eljáráson kívül hozott határozat, ide nem értve a kizárólag fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárásban és eljáráson kívül, rendkívüli adatszolgáltatást elrendelő, valamint a teljesítési határidő meghosszabbítása tárgyában hozott döntést,
aa) a 2. § (1) bekezdés h) pontja alá nem tartozó, az éves beszámoló alapján 100 milliárd forintot meghaladó mérlegfőösszeggel rendelkező hitelintézet, valamint
ab) az előző év december 31-i felügyeleti adatszolgáltatás alapján 50 milliárd forintnál nagyobb éves díjbevétellel rendelkező biztosító
esetében,
b) a felügyelt szervezetek – a közvetítők kivételével – működési, tevékenységi engedélyének hivatalból történő visszavonásáról szóló határozat,
c) intézkedést, kivételes vagy rendkívüli intézkedést tartalmazó alábbi döntések:
ca)7 a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) szerinti kivételes intézkedést tartalmazó döntés, kivéve az (1) bekezdés a) pontja szerinti döntést,
cb) a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) 291. § (1) bekezdés d), i), n), r), s) pontja, valamint a q) pont qa), qd)–qg) alpontja szerinti döntések,
cc) az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 65. § (3) bekezdés c), d) és i)–m) pontjai szerinti döntések,
cd) a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 110. § (1) bekezdés c) és i)–m) pontja szerinti döntések,
ce) a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény 64. § (1) bekezdés c) és i)–n) pontja szerinti döntések,
cf) a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 164. § (1) bekezdés h), j), k), n), r) és u) pontja szerinti döntések,
cg) a kollektív befektetési formákról és kezelőkről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény 169. § (1) bekezdés h), j)–m) és q) pontja szerinti döntések,
ch) a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 400. § (1) bekezdés d), h), i), l) és q) pontja szerinti döntések, kivéve egy meghatározott tőzsdei termék forgalmazásának felfüggesztésével kapcsolatos döntések,
ci)8 a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 69. § (1) bekezdés d) pontja szerinti, a szolgáltató működési, tevékenységi engedély felfüggesztésével kapcsolatos döntés, továbbá a Pmt. 69. § (1) bekezdés f) és g) pontja szerinti döntések,
cj)9 az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény 73. § (2) bekezdés c) pontja és 75. § (1) bekezdés c) pontja szerinti döntések,
d)10 a tőzsdei forgalmazás felfüggesztésével kapcsolatos határozatok, ide nem értve egy meghatározott tőzsdei termék forgalmazásának felfüggesztését és annak visszaállítását,
e) az MNB tv. 49/D. §-a szerinti ideiglenes intézkedést magában foglaló végzések,
f) hatósági szerződéssel kapcsolatos döntés,
g) a short ügyletekről és a hitel-nemteljesítési csereügyletekkel kapcsolatos egyes szempontokról szóló 2012. március 14-i 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 26. cikk (4) bekezdése alapján hozott határozat,
h) belső tőkemegfelelés értékelési folyamat felülvizsgálata keretében meghatározott tőkekövetelményről, belső likviditásmegfelelés értékelési folyamat felülvizsgálata keretében meghatározott likviditás megfelelésről, vagy modell validációról szóló nemzetközi felügyeleti együttműködés során kiadandó együttes döntésről készült határozat,
i) az (1) bekezdés e)–i) pontja alapján a PST döntési jogkörébe nem tartozó valamennyi határozat.
(3)11 A nemzetközi kapcsolatokért, készpénzlogisztikáért, pénzügyi infrastruktúrákért és digitalizációért felelős alelnök hoz döntést – az (1)–(2) bekezdésben foglaltak kivételével – az 1. § a) pontja szerinti következő esetekben:
a) a pénzforgalmi, a pénzfeldolgozási és a készpénzforgalmazási tevékenység, a felügyelt szervezet MNB rendelettel elrendelt statisztikai adatszolgáltatási kötelezettsége, valamint a c) pont szerint elrendelt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése során, az irányítása alatt álló szervezeti egység által kezdeményezett intézkedés, kivételes intézkedés és bírság alkalmazása, ide nem értve az eljárási bírság kiszabását,
b) a pénzforgalmi, a fizetési rendszer működtetése, a központi szerződő fél és a központi értéktári tevékenység ellenőrzése során az MNB tv. 49/D. § (1) bekezdése szerinti ideiglenes intézkedés alkalmazása,
c) az irányítása alatt álló szervezeti egység SZMSZ szerinti felügyeleti feladata ellátásához az MNB tv. 48. § (3) bekezdése szerinti rendszeres és rendkívüli adatszolgáltatás elrendelésére vonatkozó határozat.
(4)12
(5)13 A pénzpiaci szervezetek prudenciális és fogyasztóvédelmi felügyeletéért felelős ügyvezető igazgató hoz döntést – az (1) és (2) bekezdésben foglaltak kivételével – az 1. § a) pontja szerinti következő esetekben:
a) az irányítása alá tartozó szervezeti egység által felügyelt intézmény felügyeletének keretében, a Pénzpiaci jogérvényesítési főosztály által előkészített döntés, kivéve az eljárást megszüntető, az eljárást felfüggesztő, a felfüggesztés megszüntetését elrendelő és az idéző végzést, továbbá az egyidejűleg, azonos adattartalommal, több felügyelt szervezet számára rendkívüli adatszolgáltatást elrendelő határozatot,
b) az irányítása alá tartozó szervezeti egység által felügyelt pénzpiaci szervezet felügyeletének keretében hozott fogyasztóvédelmi tárgyú, 5 000 000 Ft-ot meghaladó bírságösszeget tartalmazó határozat,
c) a pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának megelőzése és megakadályozása tárgyában folyatatott, cél-, téma-, rendkívüli cél- és utóvizsgálatban, valamint folyamatos felügyelés gyakorlása keretében hozott döntés.
(6)14 A tőkepiacok és biztosítók prudenciális, fogyasztóvédelmi felügyeletéért és piacfelügyeletért felelős ügyvezető igazgató hoz döntést – az (1) és (2) bekezdésben foglaltak kivételével – az 1. § a) pontja szerinti következő esetekben:
a) piacfelügyeleti eljárás keretében hozott, 5 000 000 Ft-ot meghaladó bírságösszeget tartalmazó határozat,
b) a tőzsdei kibocsátókat érintő – a tájékoztatási kötelezettség ellenőrzésére irányuló – ellenőrzési eljárás, illetve folyamatos felügyelés gyakorlása keretében hozott, 5 000 000 Ft-ot meghaladó bírságösszeget tartalmazó határozat, ide nem értve az egyidejűleg egy meghatározott tőzsdei termék forgalmazását is felfüggesztő határozatot,
c) az MNB tv. 64. § (1) bekezdés b) pontja alapján személyes felelősség tárgykörében indított célvizsgálatban hozott határozat,
d) az irányítása alá tartozó szervezeti egység által felügyelt tőkepiaci intézmények, biztosítók, pénztárak, biztosítási, tőkepiaci közvetítők, valamint a független pénzpiaci közvetítők felügyelésének keretében hozott, kivételes és rendkívüli intézkedést nem tartalmazó határozat, amennyiben a kiszabott bírságösszeg az 5 000 000 Ft-ot meghaladja,
e) a lakossági befektetési csomagtermékekkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokról szóló, 2014. november 26-i 1286/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 17. cikke alapján hozott döntés,
f) az irányítása alá tartozó szervezeti egység által kezdeményezett – ezen szervezeti egység feladatellátáshoz szükséges –, a felügyelt szervezet részére rendszeres és rendkívüli adatszolgáltatást előíró határozat,
g) az irányítása alá tartozó szervezeti egység által folytatott hatósági eljárásban hozott, 2 000 000 Ft-ot meghaladó összegű eljárási bírságot tartalmazó döntés,
h) a Hatósági képzési és nyilvántartási főosztály által előkészített, megállapítást tartalmazó döntés, a felügyeleti ellenőrzést megindító és lezáró végzés,
i) a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. május 15-i 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 42. cikke alapján hozott döntés.
(7) Az engedélyezésért és a jogérvényesítésért felelős ügyvezető igazgató hoz döntést – az (1) és (2) bekezdésben foglaltak kivételével – az 1. § a) pontja szerinti következő esetekben:
1.15 a hitelintézet, a Bit. szerinti alkusz és többes ügynök kivételével a felügyelt szervezet tevékenységi, működési engedélyének kérelemre történő visszavonása,
2.16 a bizalmi vagyonkezelő tevékenységének, tevékenysége módosításának engedélyezése, az engedély visszavonása,
3. tőzsde alapításának, tevékenységének, tevékenysége módosításának engedélyezése, valamint a központi értéktár, központi szerződő fél tevékenységének, tevékenysége módosításának engedélyezése,
4. befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató állomány-átruházásának engedélyezése,
5. a tőzsde, az elszámolóház, a központi értéktár és a központi szerződő fél, a befektetési vállalkozás és a befektetési alapkezelő szabályzatának, szabályzat-módosításának jóváhagyása,
6. globálisan és egyéb rendszerszinten jelentősnek nem minősülő befektetési vállalkozás és egyéb tőkepiaci intézmény tevékenységének, tevékenysége módosításának engedélyezése,
7. globálisan és egyéb rendszerszinten jelentősnek nem minősülő befektetési vállalkozásban és egyéb tőkepiaci intézményekben történő minősített befolyásszerzés és a befolyásszerzés módosításának engedélyezése, amennyiben a tulajdoni részesedés vagy szavazati jog eléri vagy meghaladja a 20, 33 vagy 50 százalékos határértéket,
8. tőkepiaci intézményeknek az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa szerinti engedélyezési, jóváhagyási eljárásai,
9. globálisan és egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézet vezető állású személye megválasztásának, kinevezésének engedélyezése,
10. a Hpt. 17. §-a szerinti betétállomány és a Hpt. 17/A. §-a szerinti szerződésállomány átruházásának engedélyezése,
11. hitelintézet esetében devizakülföldinek minősülő vállalkozásban történő befolyásoló részesedésszerzés és a befolyásszerzés módosításának engedélyezése, amennyiben a tulajdoni részesedés vagy szavazati jog eléri vagy meghaladja a 20, 33 vagy 50 százalékos határértéket,
12. magyarországi székhelyű hitelintézet fióktelepének, leányvállalatának harmadik országban történő létesítésének engedélyezése,
13. pénzforgalmi intézmény, elektronikus-pénzkibocsátó intézmény pénzügyi szolgáltatási tevékenységének, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységének, tevékenységi köre módosításának engedélyezése,
14. pénzforgalmi intézmény, elektronikus-pénzkibocsátó intézmény által fizetési művelet érdekében átvett pénzeszköz szerződéses állománya átruházásának engedélyezése,
15. pénzforgalmi intézmény, elektronikus-pénzkibocsátó intézmény tőkekövetelményének költség módszerrel vagy irányadó mutató módszerrel történő meghatározásának engedélyezése,
16. lakástakarékpénztár szerződéses állománya más lakástakarékpénztárra történő átruházásának engedélyezése,
17. jelzálog-hitelintézet vagyonellenőre megbízásának, a megbízás felmondásának, módosításának engedélyezése,
18. jelzálog-hitelintézet átalakítása vagy felszámolása esetén a kibocsátott jelzáloglevelekkel és a megkötött derivatív ügyletekkel kapcsolatos szerződésből származó jogok és kötelezettségek átruházásának engedélyezése,
19. hitelintézet európai gazdasági egyesülésben történő tagsági jogviszonya létesítésének engedélyezése,
20. harmadik országbeli hitelintézet fióktelepének betétállománya átruházásának engedélyezése,
21. a hitelintézeteknek a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezési, jóváhagyási eljárásai,
22. pénzügyi vállalkozás alapításának, működésének, tevékenységi köre módosításának engedélyezése,
23. pénzügyi vállalkozás átalakulásának, egyesülésének, szétválásának engedélyezése,
24. pénzügyi vállalkozásban befolyásoló részesedés megszerzésének, és a befolyásszerzés módosításának engedélyezése, amennyiben a tulajdoni részesedés vagy szavazati jog eléri vagy meghaladja a 20, 33 vagy 50 százalékos határértéket,
25. biztosító vagy viszontbiztosító alapításának engedélyezése,
26. belföldi biztosító vagy viszontbiztosító által harmadik országban működő biztosító alapításának engedélyezése,
27. belföldi biztosító vagy viszontbiztosító által harmadik országban fióktelep létesítésének engedélyezése,
28. biztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenység megkezdésének, módosításának, megszüntetésének engedélyezése,
29. biztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggő tevékenységek engedélyezése,
30. a harmadik országban székhellyel rendelkező biztosító vagy viszontbiztosító által létesíteni kívánt fióktelep biztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenységének, továbbá a biztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggő tevékenysége megkezdésének engedélyezése,
31. harmadik országbeli biztosító vagy viszontbiztosító több tagállamban engedélyezett fióktelepeinek nyújtott kedvezmények alkalmazásának engedélyezése,
32. teljes vagy részleges belső modell alkalmazásának, a belső modell jelentős módosításának, a belső modell módosítására vonatkozó szabályzat módosításának, a standard modellhez való visszatérés, a standard modellen belül biztosítóspecifikus elemek alkalmazásának engedélyezése,
33. a biztosítási, viszontbiztosítási állomány átruházásának engedélyezése,
34. belföldi biztosító vagy viszontbiztosító által harmadik országban székhellyel rendelkező biztosítóban vagy viszontbiztosítóban történő részesedés megszerzésének engedélyezése,
35. biztosító vagy viszontbiztosító részvénytársaságban vagy biztosító szövetkezetben történő minősített befolyás megszerzésének engedélyezése,
36. biztosító vagy viszontbiztosító részvénytársaságban minősített befolyás módosításának engedélyezése, amennyiben a tulajdoni részesedés vagy szavazati jog eléri vagy meghaladja a 20, 33 vagy 50 százalékos határértéket,
37. biztosító vagy viszontbiztosító átalakulásának, egyesülésének, szétválásának engedélyezése,
38. különleges célú gazdasági egység létrehozásának engedélyezése,
39. a biztosítási és a viszontbiztosítási tevékenységhez kapcsolódó fizetőképességről és pénzügyi helyzetről szóló jelentéssel összefüggő részletszabályokról szóló rendeletben meghatározott információk közzététele mellőzésének, más közzététel alkalmazásának vagy az arra történő hivatkozás engedélyezése,
40. a Bit. 6. mellékletében rögzített eszközkategóriáktól, valamint a Bit. 222. és 223. §-ában meghatározott korlátoktól való eltérés engedélyezése kisbiztosítók részére,
41. az élet- és nem életbiztosítási ág együttes művelésére jogosult biztosító esetében valamely biztosítási ágban adódó szavatoló tőkehiány másik biztosítási ágból történő pótlásának engedélyezése,
42. a biztosító egyesület alapszabályának a tagi vagyonrész terhére történő kifizetésekről szóló szabályai módosításának engedélyezése, ha az egyesület a tagi vagyonrészeket a szavatoló tőke számításakor figyelembe veszi,
43. a viszontbiztosítás biztonsági tőkébe történő beszámításának engedélyezése biztosító egyesület részére,
44. az alárendelt kölcsöntőkére vonatkozó szerződés módosításának, korábbi felmondásának, az alárendelt kölcsöntőke előzetes visszafizetésének engedélyezése,
45. a kiegészítő szavatolótőke meghatározásához, a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló, 2009. november 25-i 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 97. cikk (1) bekezdésében meghatározott tárgykörben kiadott, felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben a szavatolótőke-elemek szintekre való besorolása céljából meghatározott felsorolásban nem szereplő szavatolótőke-elem értékeléséhez és besorolásához szükséges, a Bit. 237. § (1) bekezdés g) pont szerinti engedély,
46. a biztosítók és a viszontbiztosítók szavatolótőkéjéről és biztosítástechnikai tartalékairól szóló 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 9. és 10. §-a, illetve a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően a különleges célú gazdasági egységek létrehozásának felügyeleti jóváhagyására, a felügyeleti hatóságok között a különleges célú gazdasági egységek tekintetében folytatott együttműködéssel és információcserével kapcsolatos eljárásokra, valamint a különleges célú gazdasági egységek általi adatszolgáltatás formátumának és tábláinak meghatározására vonatkozó végrehajtás-technikai standardok megállapításáról szóló 2015. március 19-i (EU) 2015/462 bizottsági végrehajtási rendelet szerinti illeszkedési kiigazítás alkalmazásának engedélyezése,
47. az önsegélyező pénztár kivételével az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár (a továbbiakban: önkéntes pénztár) tevékenysége megkezdésének engedélyezése,
48. átalakulás során, az önsegélyező pénztár kivételével a jogutód önkéntes pénztár részére engedély a tevékenység megkezdéséhez,
49. az önkéntes pénztár kiegészítő vállalkozási tevékenységének engedélyezése,
50. önkéntes pénztári választható portfoliós rendszer bevezetésének és módosításának engedélyezése,
51. önkéntes pénztári tevékenység lezárásának engedélyezése,
52. az önkéntes pénztár esetében ideiglenes tagzárlat, a tevékenység szünetelés engedélyezése,
53. magánnyugdíjpénztár átalakulása során a jogutód pénztár részére a tevékenység megkezdésének engedélyezése,
54. a szolgáltatási szabályzat hatálybalépésének és a szolgáltatási tevékenység megkezdésének engedélyezése magánnyugdíjpénztár esetén,
55. magánnyugdíjpénztári tevékenység lezárásának engedélyezése,
56. a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenysége megkezdésének engedélyezése,
57. a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tagfelvétele ideiglenes szüneteltetésének, tevékenysége szüneteltetésének engedélyezése,
58. a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény állománya átruházásának engedélyezése,
59. a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény átalakulásának, egyesülésének, szétválásának engedélyezése,
60. a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény által az Európai Unió más tagállamában és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban történő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény alapításának, vagy az Európai Unió más tagállamában és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban székhellyel rendelkező foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményben részesedés megszerzésének engedélyezése,
61.17 egy meghatározott tőzsdei termék forgalmazásának felfüggesztésével, annak visszaállításával kapcsolatos határozat, ideértve az egyidejűleg bírságot is tartalmazó határozatot,
62. az 5 milliárd forintot meghaladó nyilvános értékpapír-kibocsátással kapcsolatos határozatok.
(8) A pénzügyi infrastruktúrákért és bankműveletekért felelős ügyvezető igazgató hoz döntést az 1. § a) pontja szerinti következő esetekben:
a) a fizetési rendszer működtetése tevékenység engedélyezése, e tevékenység végzéséhez kapcsolódó egyéb engedély kiadása, valamint a jelen pont szerinti engedélyek módosítása és visszavonása iránti eljárásban hozott végzések,
b)18 – a (3) bekezdés b) pontjában foglalt döntés kivételével – a pénzforgalmi, a fizetési rendszer működtetése, a központi szerződő fél és a központi értéktári tevékenység, a felügyelt szervezet MNB rendelettel elrendelt statisztikai, valamint a (3) bekezdés c) pontja szerint elrendelt adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítésének a vezetése alatt álló szervezeti egység általi ellenőrzésével kapcsolatos végzések, ideértve az eljárási bírság kiszabását, az ellenőrzés alapján előírt, meghatározott cselekmény teljesítésére való kötelezettség teljesítésének halasztása iránti kérelemről való döntést, valamint az ellenőrzés alapján kiszabott bírság mérséklése és elengedése iránti kérelem visszautasítását is.
(9) A pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnök irányítása alá tartozó, a feladatköre alapján illetékes igazgató hoz döntést az 1. § a) pontja szerinti, az (1), (2), (5)–(7), (13), (14) és (16) bekezdésben nem nevesített esetekben.
(10) A Készpénzlogisztikai igazgatóságot vezető igazgató hoz döntést az 1. § a) pontja szerinti következő esetekben:
a) a pénzfeldolgozási tevékenység engedélyezése, az engedély módosítása és visszavonása iránti eljárásban hozott végzések,
b)19 a pénzfeldolgozási és készpénzforgalmazási tevékenység, a felügyelt szervezet MNB rendelettel elrendelt statisztikai, valamint a (3) bekezdés c) pontja szerint elrendelt adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítésének a vezetése alatt álló szervezeti egység általi ellenőrzésével kapcsolatos végzések, ideértve az eljárási bírság kiszabását, az ellenőrzés alapján előírt, meghatározott cselekmény teljesítésére való kötelezettség teljesítésének halasztása iránti kérelemről való döntést, valamint az ellenőrzés alapján kiszabott bírság mérséklése és elengedése iránti kérelem visszautasítását is.
(11)20 A Statisztikai igazgatóságot vezető igazgató hoz döntést az 1. § a) pontja szerinti következő esetekben:
a) a felügyelt szervezet MNB rendelettel elrendelt statisztikai, valamint az (1a) bekezdés b) pontja és a (3) bekezdés c) pontja szerint elrendelt adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítésének ellenőrzése alapján, a vezetése alatt álló szervezeti egység által kezdeményezett intézkedés, kivételes intézkedés alkalmazása,
b) a felügyelt szervezet MNB rendelettel elrendelt statisztikai, valamint az (1a) bekezdés b) pontja szerint elrendelt adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítésének a vezetése alatt álló szervezeti egység általi ellenőrzésével kapcsolatos végzések, ideértve az eljárási bírság kiszabását, az ellenőrzés alapján előírt, meghatározott cselekmény teljesítésére való kötelezettség teljesítésének halasztása iránti kérelemről való döntést, valamint az ellenőrzés alapján kiszabott bírság mérséklése és elengedése iránti kérelem visszautasítását is.
(12) A Jogi igazgatóságot vezető igazgató hoz az 1. § a) pontja szerinti döntést a bírságköveteléssel kapcsolatos halasztásra vagy részletfizetésre irányuló kérelem vonatkozásában.
(13)21 A tőkepiacok és biztosítók prudenciális, fogyasztóvédelmi felügyeletéért és piacfelügyeletért felelős ügyvezető igazgató, illetve a pénzpiaci szervezetek prudenciális és fogyasztóvédelmi felügyeletéért felelős ügyvezető igazgató irányítása alá tartozó szervezeti egység illetékes főosztályvezetője hoz döntést az 1. § a) pontja szerinti következő esetekben:
a) az általa irányított főosztály feladatkörébe tartozó alábbi végzések:
aa) idéző végzés,
ab) zárt adatkezelést elrendelő vagy azt elutasító végzés,
ac) nyilatkozattételre, adatszolgáltatásra felhívó végzés,
ad) megkeresést tartalmazó végzés,
b) fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárásokban a nyilatkozattételre, hiánypótlásra felhívó végzések.
(13a)22 A Hatósági képzési és nyilvántartási főosztály vezetője hoz döntést a feladatkörébe tartozó, az 1. § a) pontja szerinti következő esetekben:
a) hatósági bizonyítvány és másodlat kiállítása,
b) a 2. § (6) bekezdés h) pontja alá nem tartozó egyéb végzések.
(14)23 Az engedélyezésért és a jogérvényesítésért felelős ügyvezető igazgató irányítása alá tartozó szervezeti egység illetékes főosztályvezetője, főosztályvezető által nem felügyelt, SZMSZ szerint illetékes szervezeti egység esetén az önálló osztály vezetője hoz döntést az 1. § a) pontja szerinti, az általa irányított főosztály, önálló osztály feladatkörébe tartozó következő esetekben:
a) az eljárást kérelemre megszüntető végzés,
b) a megkeresés iránti végzés,
c) hatáskör hiánya miatti áttételt elrendelő végzés,
d) a hiánypótlást elrendelő végzés,
e)24 a kérelemre induló fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárásokban a kérelmet visszautasító, valamint az eljárást megszüntető végzések.
(15) Az Általános jogi főosztály vezetője hoz döntést az 1. § a) pontja szerinti következő esetekben:
a) a felügyeleti díj tartozást és késedelmi pótlék tartozás megállapító határozat,
b) a felügyeleti díj és bírság, valamint késedelmi pótlék tartozás meg nem fizetése miatt végrehajtás elrendelésével és megszüntetésével kapcsolatos végzés,
c) a felügyeleti díj és annak késedelmes megfizetése miatt felszámított késedelmi pótlék megfizetésének halasztása, részletfizetése iránti kérelemre indult eljárásban a hiánypótlást elrendelő végzés, a kérelem elbírálásáról szóló, valamint a kérelemre indult eljárást megszüntető, a felügyeleti díj és annak késedelmes megfizetése miatt felszámított késedelmi pótlék mérséklése és elengedése iránti kérelmet visszautasító végzés,
d) a bírság késedelmes megfizetése miatt felszámított késedelmi pótlék megfizetésének halasztása és részletfizetés iránti kérelemre indult ügyben a hiánypótlást elrendelő végzés,
e) a bírság késedelmes megfizetése miatt felszámított késedelmi pótlék megfizetésének halasztása és részletfizetés iránti kérelem elbírálásáról szóló végzés, kivéve, ha ez utóbbi kérelem a bírság megfizetése halasztására vagy részletekben történő teljesítésére is irányul.
(16) A vizsgálatvezető hoz döntést – a (8) bekezdés b) pontjában, a (10) bekezdés b) pontjában és a (11) bekezdés b) pontjában foglaltak kivételével – az 1. § a) pontja szerinti, a felügyelt szervezettel kapcsolatos felügyelet gyakorlása során, az ellenőrzési eljárás vagy felügyeleti ellenőrzés, illetve a helyszíni kutatás során végzés formájában történő adatbekérés esetében.
(17) Amennyiben a döntés több olyan tárgykört érint, amellyel kapcsolatban a döntés meghozatala az (1)–(16) bekezdés szerint egyidejűleg különböző személyek vagy szerv hatáskörébe tartozik, akkor a döntéshozatalra jogosult
a) a PST érintettsége esetén a PST,
b) különböző vezetési szinten álló, vezetői hatáskörrel rendelkező személyek érintettsége esetén az SZMSZ szerint a magasabb vezetési szinten álló személy,
c) azonos vezetési szinten álló, vezetői hatáskörrel rendelkező személyek érintettsége esetén, illetve amennyiben a b) pont alapján nem határozható meg a döntéshozatalra jogosult személy, a felügyelt szervezet felügyeletéért SZMSZ szerint felelős szervezeti egység tekintetében vezetői hatáskörrel rendelkező személy.
3. § (1) A PST hoz döntést az 1. § b) pontja szerinti következő esetekben:
a) a független vagy ideiglenes vagyonértékelés jóváhagyása,
b) a szanálási feltételek fenn nem állta vagy fennállta tényének megállapítása,
c) a szanálási biztos kirendelése és visszahívása,
d) az áthidaló intézmény feletti irányítás gyakorlása körében hozott döntések,
e) áthidaló intézmény működésének meghosszabbítása, megszüntetése,
f) a szanálási vagyonkezelő feletti tulajdonosi jogok gyakorlása körében hozott döntések,
g) a hitelezői feltőkésítést követő reorganizációs terv elkészítésével és jóváhagyásával kapcsolatos döntések,
h) a szanálás megszüntetése,
i) a szavatolótőkére, leírható és átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmény és a teljesítésére adott határidő meghatározása, illetve a követelmény alóli mentesítés,
j) a szanálhatóság értékelésére irányuló eljárás szanálhatóság jelentős akadályának megállapításával történő lezárása,
k) a rendszerszinten jelentős intézmények esetében bírság alkalmazása,
l) a szanálási hatósági feladatok ellátásához szükséges, a (2) bekezdésben nem nevesített döntések.
(2) A Szanálási igazgatóság igazgatója hoz döntést az 1. § b) pontja szerinti, (1) bekezdésbe nem tartozó következő esetekben:
a) a szanálási vagyonértékelés lefolytatására irányuló eljárás megindítása és független értékelő kirendelése,
b) egyéb szakértő kirendelése,
c) a szakértői díj megállapítása,
d) a szanálási költségek szanálás alá vont intézménnyel való megtéríttetése,
e) a szanálhatóság akadályainak megszüntetésére irányuló eljárás megindítása, szanálhatósági akadályok hatósági úton történő elhárítása,
f) a szanálhatóság értékelésére irányuló eljárás szanálhatóság jelentős akadályának megállapítása nélkül történő lezárása,
g) rendkívüli adatszolgáltatási kötelezettség előírása,
h) a nem rendszerszinten jelentős intézmények esetében bírság alkalmazása,
i) a szanálási hatóság által folytatott vizsgálatot akadályozó jogsértő magatartástól való eltiltás és bírság alkalmazása,
j) az intézkedést nem tartalmazó végzés, így különösen határidő-hosszabbításról rendelkező, eljárást felfüggesztő, eljárást megszüntető végzés,
k) a hiánypótlásra felhívó végzés,
l) a feladatkörébe tartozó idéző végzések, a zárt adatkezelést elrendelő, valamint a belföldi jogsegélyre felhívó végzés, továbbá a hatósági bizonyítvány,
m) az információkérésre, iratbetekintésre irányuló kérelem tárgyában hozott döntés,
n) az értékelés elvégzésének tűrésére és az értékelésben való közreműködésre kötelezésre irányuló döntés,
o) a szanálhatósági akadály kiküszöbölésére irányuló felhívás.
4. § A PST hoz döntést az 1. § c) pontja szerinti, következő esetekben:
a) a globálisan és egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetre, befektetési vállalkozásra vonatkozó tőkepuffer képzésére és tartására kötelezés, valamint annak évenkénti felülvizsgálata,
b) rendszerkockázati tőkepuffer képzésére és tartására kötelezés, valamint annak évenkénti felülvizsgálata.
3. Hatósági döntések aláírása
5. § (1) A döntéshozó személy jogosult az általa hozott döntés aláírására.
(2) A döntéshozó akadályoztatása vagy a 2–4. §-ban a döntéshozatalra kijelölt munkakör betöltetlensége esetén a helyettesítésre vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazandók.
4. Helyettesítésre vonatkozó szabályok
6. § (1) A hatáskörgyakorlásra jogosult vezető akadályoztatása esetén
a)25 az alelnököt az ügyvezető igazgató, amennyiben több ügyvezető igazgatót felügyel, az általa kijelölt ügyvezető igazgató, ügyvezető igazgató által nem felügyelt, SZMSZ szerint illetékes szervezeti egység esetén az igazgató,
b)26
c) az ügyvezető igazgatót az általa vagy az SZMSZ szerinti közvetlen felettes vezetője által kijelölt igazgató vagy – az igazgatói munkakör betöltetlensége esetén – főosztályvezető,
d) az igazgatót az általa vagy az SZMSZ szerinti közvetlen felettes vezetője által kijelölt, vezetői hatáskörrel rendelkező személy,
e) a főosztályvezetőt az általa vagy az SZMSZ szerinti közvetlen felettes vezetője által kijelölt osztályvezető, illetve ennek hiányában az SZMSZ szerinti közvetlen felettes vezetője,
f)27 az osztályvezetőt, az önálló osztály vezetőjét az SZMSZ szerinti közvetlen felettes vezetője,
g) vizsgálatvezetőt az SZMSZ szerinti közvetlen felettes vezetője
helyettesíti.
(2) A hatáskörgyakorlásra jogosult vezetői munkakör betöltetlensége esetén, helyettes kijelölésének, megbízásának hiányában, továbbá a hatáskörgyakorlásra jogosult és helyettese egyidejű távolléte vagy akadályoztatása esetén, az SZMSZ szerinti közvetlen felettes vezető a hatáskör gyakorlója.
(3) A hatáskörgyakorlásra az (1) és (2) bekezdés alapján kijelölt, illetve megbízott személy ezen jogkörét másra nem delegálhatja.
5. Hatáskörgyakorlásra vonatkozó további rendelkezések
7. § A döntés módosítására, visszavonására, kijavító és kiegészítő döntés meghozatalára és aláírására az adott döntés meghozatalára és aláírására eredetileg hatáskörrel rendelkező személy vagy szerv jogosult.
6. Záró rendelkezések
8. § Ez a rendelet 2018. december 29-én lép hatályba.
9. § E rendeletet mindazon hatósági ügyekben alkalmazni kell, amelyekben a hatálybalépés napján a Magyar Nemzeti Bank végleges döntést nem hozott.
A rendeletet a 45/2019. (XII. 18.) MNB rendelet 11. §-a hatályon kívül helyezte 2020. január 1. napjával.
A 2. § (1) bekezdés g) pontja a 35/2019. (X. 17.) MNB rendelet 2. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § (1) bekezdés i) pontja a 21/2019. (V. 23.) MNB rendelet 2. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § (1) bekezdés o) pontja a 21/2019. (V. 23.) MNB rendelet 3. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § (1a) bekezdését a 35/2019. (X. 17.) MNB rendelet 1. § (1) bekezdése iktatta be.
A 2. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 21/2019. (V. 23.) MNB rendelet 2. § b) pontja, a 35/2019. (X. 17.) MNB rendelet 2. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § (2) bekezdés c) pont ca) alpontja a 35/2019. (X. 17.) MNB rendelet 2. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § (2) bekezdés c) pont ci) alpontja a 35/2019. (X. 17.) MNB rendelet 2. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § (2) bekezdés c) pont cj) alpontját a 35/2019. (X. 17.) MNB rendelet 1. § (2) bekezdése iktatta be.
A 2. § (2) bekezdés d) pontja a 21/2019. (V. 23.) MNB rendelet 2. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § (3) bekezdése a 35/2019. (X. 17.) MNB rendelet 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § (4) bekezdését a 21/2019. (V. 23.) MNB rendelet 3. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 2. § (5) bekezdése a 35/2019. (X. 17.) MNB rendelet 1. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § (6) bekezdése a 35/2019. (X. 17.) MNB rendelet 1. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § (7) bekezdés 1. pontja a 21/2019. (V. 23.) MNB rendelet 2. § g) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § (7) bekezdés 2. pontja a 21/2019. (V. 23.) MNB rendelet 2. § h) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § (7) bekezdés 61. pontja a 21/2019. (V. 23.) MNB rendelet 2. § i) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § (8) bekezdés b) pontja a 35/2019. (X. 17.) MNB rendelet 2. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § (10) bekezdés b) pontja a 35/2019. (X. 17.) MNB rendelet 2. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § (11) bekezdése a 35/2019. (X. 17.) MNB rendelet 1. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § (13) bekezdése a 35/2019. (X. 17.) MNB rendelet 1. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § (13a) bekezdését a 35/2019. (X. 17.) MNB rendelet 1. § (7) bekezdése iktatta be.
A 2. § (14) bekezdés nyitó szövegrésze a 21/2019. (V. 23.) MNB rendelet 2. § j) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § (14) bekezdés e) pontja a 21/2019. (V. 23.) MNB rendelet 2. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 6. § (1) bekezdés a) pontja a 21/2019. (V. 23.) MNB rendelet 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. § (1) bekezdés b) pontját a 21/2019. (V. 23.) MNB rendelet 3. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 6. § (1) bekezdés f) pontja a 21/2019. (V. 23.) MNB rendelet 2. § k) pontja szerint módosított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás