288/2018. (XII. 21.) Korm. rendelet

vízgazdálkodási tárgyú kormányrendeletek módosításáról¹

2019.01.01.

A Kormány a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés e) pontjában,

a 2. alcím és az 1. melléklet tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés a) és n) pontjában,

a 3. alcím és a 2. és 3. melléklet tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés w) és x) pontjában,

a 4. alcím és a 4. melléklet tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés z) pontjában,

az 5. alcím tekintetében az egyes közszolgáltatások ellátásáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2013. évi CXXXIV. törvény 4/B. § d) pontjában alapján,

a 6. alcím és az 5. melléklet tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés g) és j) pontjában, valamint

a 7. alcím és az 6. melléklet tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7b) bekezdésében

kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet módosítása

1. § (1) A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 1/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A vízügyi igazgatóság a nyilatkozatát az engedélyezési tervdokumentáció – elvi vízjogi engedélyezés esetén a műszaki megoldást tartalmazó dokumentáció –, valamint a vízügyi igazgatóság által közzétett módon történő megkeresés alapján, a megkeresés megérkezésétől számított húsz napon belül adja ki a kérelmezőnek. A vízügyi igazgatóság nyilatkozata tartalmazza

a) a vízügyi objektumazonosítót, a nyilatkozat kiállítását megalapozó dokumentáció számát és kiállítási dátumát,

b) vízügyi igazgatósági vagyonkezelésben lévő ingatlan érintettsége esetén a vagyonkezelői hozzájárulást, feltétellel történő hozzájárulást vagy a hozzájárulás elutasítását és annak indokolását,

c) a (4) bekezdés e) pontja szerinti érintettség esetén a vagyonkezelői hozzájárulást, vagy – ha az igényelt vízkészlet mennyiségi korlát vagy vízvédelmi ok miatt nem vehető igénybe, vagy a tervezett megvalósítás a felszín alatti víztartó képződmények, a felszíni víz medrének, a vízilétesítmények fenntartását, üzemeltetését vagy a vízkárelhárítást veszélyezteti – a hozzájárulás elutasítását és annak indokolását, továbbá hozzájárulás esetén a víztest(ek) állapotára és az igénybe venni kívánt vízkészlet jellegére vonatkozó adatokat.”

(2) Az R1. 1/B. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A vízügyi igazgatóság nem ad vízügyi objektumazonosítót abban az esetben, ha a kérelem részét képező, az (5) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott vagyonkezelői hozzájárulást elutasítja.”

(3) Az R1. 4/A. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A vízilétesítmény megszüntetését a munkálatok befejezését követően a vízügyi hatóság felé be kell jelenteni. A vízügyi hatóság megvizsgálja, hogy a megszüntetés az erre vonatkozó engedélyben foglaltaknak megfelelően került-e végrehajtásra és a vizsgálat eredményétől függően intézkedik a Vgtv. 33/B. § (3) bekezdésében meghatározott adatok vízikönyvi nyilvántartásból való törléséről.”

(4) Az R1. 5. §-a a következő (13b) és (13c) bekezdésekkel egészül ki:

„(13b) Az öntözésre vonatkozó vízjogi üzemeltetési engedély – ha az engedély kiadásának feltételei fennállnak és a vízkészlet hosszú távon rendelkezésre áll – a talajvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalásában meghatározott időtartamot meghaladó időszakra, legfeljebb 20 évre is kiadható a talajvédelmi hatóság által előírt felülvizsgálatnak a vízjogi engedélyben történő rögzítése mellett.

(13c) A talajvédelmi terv külön jogszabályban meghatározott felülvizsgálatára vonatkozó kötelezettség teljesítése alapján a talajvédelmi hatóság megkeresésére az öntözésre vonatkozó vízjogi üzemeltetési engedély hivatalból módosítható, visszavonható.”

(5) Az R1. 15. § (5) bekezdésében a „(3) bekezdésében” szövegrész helyébe a „(4) bekezdésében” szöveg lép.

2. A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet módosítása

2. § (1) A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) a következő 73/A. §-sal egészül ki:

„73/A. § A vizet, vízi utat, vízilétesítményt és tartozékaikat érintő munkák megkezdése előtt a kivitelező köteles a munkakezdést bejelenteni azok kezelőjének, annak hiányában tulajdonosának. A vizet, vízi utat, vízilétesítményt és tartozékaikat érintő munkákat a kivitelező a kezelő, annak hiányában a tulajdonos ellenőrzése mellett köteles elvégezni.”

(2) Az R2. a következő 82. §-sal egészül ki:

„82. § E rendeletnek a vízgazdálkodási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 288/2018. (XII. 21.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr. 3.) megállapított 7. § h) pontját a Mód. Kr. 3. hatálybalépését követően indult ügyekben és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”

(3) Az R2. 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

(4) Az R2.

a) 7. § h) pontjában a „köre, a költségviselőkre,” szövegrész helyébe a „körére, a költségviselőkre, az üzemeltetés biztonsági követelményei miatt szükséges intézkedésekre,” szöveg,

b) 33. § (3) bekezdésében az „Árvízvédelmi mű és annak altalaja megbontásához” szövegrész helyébe az „Árvízvédelmi műnek és altalajának a vízoldali és a mentett oldali védősávok határvonala között történő megbontásához” szöveg,

c) 58. § (4) bekezdésében a „terv alapján kell kialakítani” szövegrész helyébe a „terv és a vízkár-elhárítási terv figyelembevételével kell kialakítani” szöveg

lép.

3. A nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet módosítása

3. § (1) A nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R3.) 2. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A parti sávot is magába foglaló parti ingatlan a szakfeladatok közérdekű ellátására figyelemmel használható, hasznosítható. A nagyvízi mederkezelési terv hatálya alá nem tartozó parti sávban csak olyan építmény létesíthető, amely a mederkezelő által tervezett, a parti sávot igénybevevő fenntartási munkát megelőzően kiküldött felszólításban meghatározott időpontra elbontható úgy, hogy nem akadályozza a parti sávban a munkagépekkel történő munkavégzést. Az elbontásra legalább három napot kell biztosítani.”

(2) Az R3. 17. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A nagyvízi mederkezelési tervben meghatározott lefolyási sávoktól, illetve a lefolyási sávokra meghatározott szabályoktól való egyedi eltérést az érdekelt kezdeményezheti, amelyet az 1. melléklet szerinti tartalommal és a 13–16. § megfelelő alkalmazásával kell elkészíteni és a folyószakasz mederkezelőjének benyújtani jóváhagyás céljából. Az érdekelt által kezdeményezett eltérés érdekében végzett, az árvízi levezető képességet javító helyettesítő műszaki megoldások költsége az érdekeltet terheli.”

(3) Az R3. 3. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

(4) Az R3. 4. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

(5) Az R3. 5. § (3) bekezdés b) pontjában a „további 1 méteres biztonsági” szövegrész helyébe a „további egyméteres vagy a nagyvízi mederkezelési tervben meghatározott biztonsági” szöveg lép.

4. A mezőgazdasági vízszolgáltatás díjképzési rendjéről szóló 115/2014. (IV. 3.) Korm. rendelet módosítása

4. § (1) A mezőgazdasági vízszolgáltatás díjképzési rendjéről szóló 115/2014. (IV. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R4.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. § E rendelet alkalmazásában:

1. mezőgazdasági célú vízfelhasználás: mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló területek öntözésére és halgazdálkodási célra történő, vízjogi üzemeltetési engedély alapján történő vízhasználat;

2. mezőgazdasági vízhasználó: a mezőgazdasági vízszolgáltató rendszerre csatlakozott, mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló területek öntözésére és halgazdálkodási célú vízhasználatra kiadott vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező és mezőgazdasági vízszolgáltatást igénybe vevő természetes vagy jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli szervezet;

3. mezőgazdasági vízszolgáltató: a mezőgazdasági vízszolgáltató művek üzemeltetését, fenntartását alapfeladatként végző költségvetési szerv, vagy az e költségvetési szervvel kötött üzemeltetési szerződés alapján vízszolgáltató egyéb jogi személy;

4. mezőgazdasági vízszolgáltató mű: az a vízilétesítmény, amelynek célja alapvetően mezőgazdasági vízigények biztosítása felszíni vízből történő vízszolgáltatással;

5. mezőgazdasági vízszolgáltató rendszer: egy vagy több vízszolgáltatási egységet magába foglaló, közös felszíni vízforráshoz kapcsolódó mezőgazdasági vízszolgáltatást biztosító vízilétesítmények összessége;

6. mezőgazdasági vízszolgáltatási idény: a mezőgazdasági vízszolgáltató művek üzemeltetéséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott időszak;

7. vízszolgáltatási egység: közös vízellátó vagy vízelosztó helyhez kapcsolódó vízpótló és -elosztó csatornahálózat, valamint kapcsolódó művei, amelyek az üzemeltetés tekintetében egységes rendszert alkotnak.”

(2) Az R4. 2. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A tárgyévre vonatkozó költségkalkulációt a mezőgazdasági vízszolgáltató vízszolgáltatási egységenként az 1. mellékletben foglalt 1. táblázat szerinti tartalommal és formában készíti el.

(4) A mezőgazdasági vízszolgáltató az általa üzemeltetett vízszolgáltatási egységek tárgyévi költségkalkulációit és a számított díjtételeket minden év február 18-ig továbbítja a területi vízügyi igazgatási szerv részére. A területileg illetékes vízügyi igazgatási szerv a saját üzemeltetésű vízszolgáltatási egységekre készített és az egyéb vízszolgáltató szervezet által készített költségkalkulációkat és díjtételeket minden év február 20-ig jóváhagyásra átadja az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság a jóváhagyásról a benyújtó vízügyi igazgatási szervet tárgyév február 28-ig értesíti. Vízszolgáltatási szerződés csak az Országos Vízügyi Főigazgatóság által jóváhagyott díjtételek alkalmazásával köthető.”

(3) Az R4. 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A tárgyévi költségkalkuláció részeként a mezőgazdasági vízszolgáltató utókalkulációt készít vízszolgáltatási egységenként a tárgyévet megelőző évben a ténylegesen felmerült költségek és ráfordítások, valamint a megállapított díjjal fedezett költségek figyelembevételével.”

(4) Az R4. 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A mezőgazdasági vízhasználó a vízjogi üzemeltetési engedélyében lekötött éves vízmennyiség alapján alapdíjat, a vízszolgáltatótól átvett vízmennyiség alapján változó díjat fizet a mezőgazdasági vízszolgáltatónak.”

(5) Az R4. 4. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A mezőgazdasági vízszolgáltató mű üzemeltetője a vízjogi üzemeltetési engedélyben lekötött vízmennyiség alapján számított vízszolgáltatási alapdíjról, valamint a ténylegesen szolgáltatott vízmennyiség alapján számított változó díjról számlát állít ki.

(4) Ha a mezőgazdasági vízhasználó a számla szerinti alapdíj megfizetési kötelezettségét nem teljesíti, a mezőgazdasági vízszolgáltató felszólítja a díj megfizetésére. Ha a mezőgazdasági vízhasználó a díjfizetési kötelezettségének a felszólítás kézhezvételét követő harminc napon belül nem tesz eleget, a mezőgazdasági vízszolgáltató a vízjogi üzemeltetési engedély kiadásához adott üzemeltetői hozzájárulását visszavonja és arról a vízügyi hatóságot tájékoztatja.”

(6) Az R4. 4/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4/A. § (1) A vízszolgáltatási egységre vonatkozó alapdíjtételt a vízszolgáltatási egységre egy mezőgazdasági vízszolgáltatási idényre eső összes állandó költség és az adott mezőgazdasági egységben a tárgyévben mezőgazdasági vízszolgáltatást igénybe vevők vízjogi engedélyeiben lekötött vízmennyiség hányadosaként kell megállapítani.

(2) A vízszolgáltatási egységre vonatkozó változó díjtételt a vízszolgáltatási egységre a tárgyévre jóváhagyott összes változó költség és a vízhasználók által a – vízszolgáltatótól az adott vízszolgáltatási egységre – tárgyévre igényelt összes vízmennyiség hányadosaként kell megállapítani.

(3) A vízszolgáltatási egységben egy mezőgazdasági vízhasználó által a vízhasználatért fizetendő éves alapdíjat az (1) bekezdés szerinti alapdíjtétel és a mezőgazdasági vízhasználó adott vízhasználatra kiadott vízjogi üzemeltetési engedélyében meghatározott éves lekötött vízmennyiség szorzata adja.

(4) A vízszolgáltatási egységben egy mezőgazdasági vízhasználó által a vízhasználatért fizetendő változó díjat a (2) bekezdés szerinti változó díjtétel és a vízhasználó által ténylegesen átvett vízmennyiség – beleértve a vízhasználó csatornarendszerének feltöltését szolgáló vizet is – szorzata adja.

(5) Egy mezőgazdasági vízhasználó által fizetendő vízszolgáltatási díj vízhasználatonként a (3) bekezdés szerint számított alapdíj és a (4) bekezdés szerint számított változó díj összege.

(6) A (3)–(5) bekezdésben, a 6. § (1) bekezdésében és a 8. §-ban foglaltaktól eltérően a halastavi (tógazdasági) célra továbbított vízmennyiség után a mezőgazdasági vízhasználó a vízjogi üzemeltetési engedélyében meghatározott halastó területe alapján számítva évente 1500 Ft/hektár díjat fizet a vele közvetlen kapcsolatban álló mezőgazdasági vízszolgáltatónak.”

(7) Az R4. a következő 4/B. §-sal egészül ki:

„4/B. § Az éves alapdíjat a mezőgazdasági vízszolgáltatási idény napjaira egyenlő mértékben elosztva kell megfizetni azokra a napokra, amelyekre a vízjogi üzemeltetési engedély érvényben van.”

(8) Az R4. a következő 6/A. §-sal egészül ki:

„6/A. § (1) Az érvényes vízjogi üzemeltetési engedéllyel és szolgáltatási szerződéssel rendelkező mezőgazdasági vízhasználó a vízszolgáltatás teljes díja helyett jogosult a 6. § (1) bekezdésében és a 8. § (1)–(3) bekezdésében részletezett vízszolgáltatási díjkedvezményekre, ha a felhasznált vízmennyiség a vízjogi üzemeltetési engedélyben lekötött vízmennyiséget nem haladja meg, azt a mezőgazdasági vízhasználó a tárgyév február 10-ig bejelentette, és a megrendelt vízmennyiséget a mezőgazdasági vízszolgáltatási idényben az engedélyezett területen használta fel.

(2) A tárgyév február 10-ét követően kiadott vízjogi üzemeltetési engedély alapján a mezőgazdasági vízhasználó abban az esetben jogosult az (1) bekezdés szerinti vízszolgáltatási díjkedvezményekre, ha vízigényét a szolgáltatási szerződés megkötésével egyidejűleg bejelenti.”

(9) Az R4. 1. melléklete helyébe a 4. melléklet lép.

(10) Az R4.

a) 3. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az „a tervezett és tényleges ráfordítások és költségek” szövegrész helyébe az „az előző évi tényleges ráfordítások és költségek, valamint az azonos időszakra számlázott vízszolgáltatási díj” szöveg,

b) 4. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „A vízszolgáltatással érintett, vízjogi engedélyben szereplő területre vonatkozóan jelentkező” szövegrész helyébe az „A vízszolgáltatási egységben felmerülő” szöveg,

c) 6. § (1) bekezdésében a „vízszolgáltatási díj állandó költségének” szövegrész helyébe a „vízszolgáltatási alapdíj” szöveg,

d) 6. § (2) bekezdésében az „általa átvett” szövegrész helyébe az „alapdíjnak és az általa átvett” szöveg,

e) 6. § (3) bekezdésében az „általa továbbított” szövegrész helyébe az „alapdíjnak és az általa továbbított” szöveg,

f) 8. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „költségeit” szövegrész helyébe a „díjrészét” szöveg,

g) 8. § (1) bekezdés a) pontjában a „költségek” szövegrész helyébe a „díj” szöveg,

h) 8. § (1) bekezdés b) pontjában a „költségeket” szövegrész helyébe a „díjat” szöveg,

i) 8. § (2) bekezdésében a „vízszolgáltatás díjának állandó költségeit” szövegrész helyébe a „vízszolgáltatás alapdíját” szöveg,

j) 8. § (2) bekezdés a)–d) pontjában és 8. § (3) bekezdésében az „állandó költségek” szövegrészek helyébe az „alapdíj” szöveg

lép.

(11) Hatályát veszti az R4. 5. § (2) bekezdés b) pontjában az „ , a fenntartási feladatok ciklusidejének figyelembevételével” szövegrész.

5. A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó nem rendszeres közszolgáltatásról szóló 378/2015. (XII. 8.) Korm. rendelet módosítása

5. §²

6. Magyarország települési szennyvíz-elvezetési és -tisztítási helyzetét nyilvántartó Településsoros Jegyzékről és Tájékoztató Jegyzékről, valamint a szennyvíz-elvezetési agglomerációk lehatárolásáról szóló 379/2015. (XII. 8.) Korm. rendelet módosítása

6. § (1) A Magyarország települési szennyvízelvezetési és -tisztítási helyzetét nyilvántartó Településsoros Jegyzékről és Tájékoztató Jegyzékről, valamint a szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásáról szóló 379/2015. (XII. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R5.) 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. § (1) A települések a Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározottól eltérő szennyvíz-elvezetési agglomerációt is kialakíthatnak, feltéve, hogy az 1. melléklet szerinti szempontok és módszertan alapján az eltérés indokolt, valamint ha az eltérés költséghatékonyabb megvalósíthatósága és működtetése gazdasági elemzéssel és üzemeltetői javaslattal alátámasztott.

(2) A szennyvíz-elvezetési agglomeráció kijelölésének 3. § (3) bekezdése szerinti felülvizsgálata az 1. mellékletben meghatározott szempontok és módszertan szerint elvégzett számítás és vizsgálatok alapján készített felülvizsgálati dokumentáció csatolásával az érintett önkormányzat vagy önkormányzatok által – a szennyvíz-elvezetési agglomeráció központját is megnevező szándéknyilatkozatok mellékelésével – a működési területével érintett vízügyi igazgatóságnál kérhető. Már meglévő szennyvíztisztító telephez történő csatlakozás, illetve agglomerációs átsorolási kérelem esetén – a települési szennyvíztisztító telep víziközmű üzemeltetőjétől – a felülvizsgálati dokumentációra alapozott, a kérelmet támogató üzemeltetői nyilatkozat csatolása is szükséges. Az eljárás során a tervezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a fejlesztési igényt kérelmező települések érintettek-e a települési szennyvíz kezeléséről szóló, 1991. május 21-i 91/271/EGK tanácsi irányelvben (a továbbiakban: Irányelv) megfogalmazott kiépítési kötelezettséggel.

(3) A működési területével érintett vízügyi igazgatóság a szennyvíz-elvezetési agglomeráció lehatárolásának felülvizsgálatára vonatkozó szakmai véleményét az illetékes Területi Vízgazdálkodási Tanács (a továbbiakban: TVT) illetékes szakmai bizottságának állásfoglalására figyelemmel alakítja ki. A kérelmező település szennyvíz-elvezető rendszer kiépítési kötelezettségére vonatkozó tervezői nyilatkozatot a TVT szakmai bizottsága a felülvizsgálati eljárás során ellenőrzi.

(4) A TVT illetékes szakmai bizottságának ülésére meghívást kap a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal.

(5) A működési területével érintett vízügyi igazgatóság a (2) bekezdés szerinti kérelmet, annak mellékleteit, valamint – a (2) és (3) bekezdés szerinti esetben – a TVT illetékes szakmai bizottságának állásfoglalását tartalmazó jegyzőkönyvet 30 napon belül, szakmai véleményével ellátva felterjeszti az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak (a továbbiakban: OVF). Az OVF a működési területével érintett vízügyi igazgatóság szakmai véleményét figyelembe véve a kérelemmel kapcsolatos szakmai állásfoglalását 15 napon belül felterjeszti a miniszternek. A miniszter – a víziközmű-szolgáltatásért felelős miniszterrel történt egyeztetést követően – a kérelemben szereplő, az OVF által támogatott fejlesztési igényt nyilvántartásba veszi, ha az az Irányelv hatálya alá tartozik vagy a (2) bekezdés szerinti kiépítési kötelezettséget érint. A nyilvántartásba vételről szóló értesítést az OVF a működési területével érintett vízügyi igazgatóságon keresztül továbbítja a kérelmező részére.

(6) A miniszter a tárgyévet követő év november 15-ig gondoskodik a nyilvántartásba vett önkormányzati fejlesztési igények elektronikus közzétételéről.

(7) A nyilvántartásba vett fejlesztési igények finanszírozási forrásának hiánya esetén a vízgazdálkodásért felelős miniszter kezdeményezésére a Kormány negyedévente dönt a finanszírozhatóságról.”

(2) Az R5. a következő 10/B. §-sal egészül ki:

„10/B. § E rendeletnek a vízgazdálkodási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 288/2018. (XII. 21.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr1.) megállapított 5. §-át, 6. §-át és 1. mellékletét a Módr1. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”

(3) Az R5. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„11. § Ez a rendelet az Irányelv 3. cikk (1), 4. cikk (1), 5. cikk (2) és (7), 15. cikk (4), valamint a 17. cikk (3) bekezdésének való megfelelést szolgálja.”

(4) Az R5. 1. melléklete az 5. melléklet szerint módosul.

(5) Az R5. 6. § (1) bekezdésében az „április 30. napjáig.” szövegrész helyébe az „április 30. napjáig. A teljesítésért a települési önkormányzat jegyzője felelős.” szöveg lép.

7. A vízügyi igazgatási szerveknél foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának különös szabályairól szóló 391/2017. (XII. 13.) Korm. rendelet módosítása

7. § (1) A vízügyi igazgatási szerveknél foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának különös szabályairól szóló 391/2017. (XII. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R6.) 23. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ha a közalkalmazott az adott továbbképzési időszakban a számára előírtnál több tanulmányi pontot teljesít, az előírt pontmennyiséget meghaladó tanulmányi pontok – legfeljebb az adott továbbképzési időszakra előírt tanulmányi pontmennyiség 25%-ának megfelelő mértékben – a következő továbbképzési időszakra átvihetők, feltéve, hogy a többletpontok megszerzése a továbbképzési időszak utolsó tizenkét hónapjában történt.”

(2) Az R6. 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az értékelő vezető határozza meg – az értékelt személlyel történt előzetes megbeszélést követően – tárgyév március 15-éig az értékelt személyre vonatkozó munkaköri egyéni teljesítménykövetelményeket. A teljesítménykövetelmények egy példányát a közalkalmazott részére át kell adni, egy példányt pedig a közalkalmazott személyi anyaggyűjtőjében kell megőrizni.”

(3) Az R6. 1. melléklete a 6. melléklet szerint módosul.

(4) Az R6.

a) 3. § (2) bekezdésében az „a vízügyi igazgatóságon” szövegrész helyébe az „az Országos Vízügyi Főigazgatóságon és a vízügyi igazgatóságon” szöveg,

b) 16. § (2) bekezdésében az „igénybe, a továbbképzési” szövegrész helyébe az „igénybe, vagy három hónapot meghaladó időtartamban betegség miatt keresőképtelenné válik, a továbbképzési” szöveg,

c) 22. § (2) bekezdésében a „nem teljesíti” szövegrész helyébe az „önhibájából nem teljesíti” szöveg

lép.

8. Záró rendelkezés

8. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő ötödik napon lép hatályba.

(2) Az 1–4. § és a 6–7. § 2019. január 1-jén lép hatályba.

1. melléklet a 288/2018. (XII. 21.) Korm. rendelethez

1. Az R2. 1. melléklet 1.1.6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„1.1.6. Árvízvédelmi töltést keresztező műtárgy csőszerű részének vízzáróságát nyomáspróbával kell ellenőrizni. Több tagból álló vasbeton cső nyomáspróbáját a konszolidáció lezajlása, de legalább hat hónap eltelte után meg kell ismételni. Az árvízvédelmi töltést keresztező csőszerű műtárgyakat árvízkor is biztonságosan kezelhető azonos biztonságot szolgáltató kettős elzáró szerkezettel kell ellátni.”

2. Az R2. 1. melléklet 1.3.4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„1.3.4. Az 1.3.2. pontban foglaltak szerint átvezetett létesítmény védelmét a mederkezelő előírásai szerint kell biztosítani.”

3. Az R2. 1. melléklet 1.4.3. és 1.4.4. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„1.4.3. Árvízvédelmi töltés lábvonalától, a töltésfejlesztés mértékét is figyelembe véve számított tízméteres védősávon belül az üzemeltető üzemelési, védelmi céljainak szolgálatától eltérő rendeltetésű vezetéket elhelyezni tilos. Ha a mobil árvízvédelmi falak tízméteres védősávján belül húzódó vezeték nem helyezhető át, azt a védekezés időszakára, a fokozat elrendelése előtt üzemen kívül kell helyezni.

1.4.4. Árvízvédelmi töltést öntöző-, táp- és belvízcsatornával, az üzemeltető üzemelési céljainak szolgálatától eltérő rendeltetésű vízellátási, csapadék- és szennyvíz-elvezető nyomóvezetékkel vagy gravitációs vezetékkel és csatornával a töltéslábtól számítva, a töltésfejlesztés mértékét is figyelembe véve, tíz méteren belül tilos megközelíteni.”

4. Az R2. 1. melléklet 2.2.9.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„2.2.9.1. A hídszerkezet alsó élének legalacsonyabb magasságát úgy kell meghatározni, hogy az magasabban legyen, mint

2.2.9.1.1. az adott szelvényre meghatározott mértékadó árvízszint magassági biztonsággal növelt értéke (előírt magasság) vagy

2.2.9.1.2. a jeges legnagyobb vízszint (LNV) és a jogszabályban előírt magassági biztonság összegzett értéke, ha a jeges árvízszint a mértékadó.”

5. Az R2. 1. melléklet 2.3.2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„2.3.2. A hídszerkezet alsó élének magasságát úgy kell meghatározni, hogy annak legalacsonyabb pontja is a mértékadó árvízszintnél legalább a folyók mértékadó árvízszintjeiről szóló jogszabályban meghatározott magassági biztonsággal magasabban legyen. Ha a jeges árvízszint a mértékadó, a hídszerkezet alsó élének magasságát a jeges legnagyobb vízszint (LNV) és a jogszabályban előírt magassági biztonság összegzett értéke határozza meg.”

6. Az R2. 1. melléklet 2.3.3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„2.3.3. A mederbe pillér akkor építhető, ha az általa – mértékadó árvízi helyzetben – okozott hatások elfogadhatósága hidraulikai kisminta kísérlettel igazolt. A pillér parti sávban történő elhelyezése esetén a mederoldal védelmét a meder kezelőjének előírásai szerint kell megoldani.”

7. Az R2. 1. melléklet 2.4.5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„2.4.5. A hídpillért csak úgy lehet elhelyezni, hogy ne okozzon 4,0 cm-nél nagyobb visszaduzzasztást vagy mederkimosódást. A meder védelmét a meder kezelőjének előírásai szerint kell megoldani.”

8. Az R2. 1. melléklet 2.5.2.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„2.5.2.1. Az áthidaló szerkezetet úgy kell kialakítani, hogy gerebbel megakadályozható legyen az uszadék műtárgyba jutása vagy a szerkezet alsó éle a keresztezési szakaszon a mértékadó vízszint felett minimum 1,0 m-rel magasabban legyen.”

9. Az R2. 1. melléklet 2.9.3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„2.9.3. Árvízvédelmi töltés lábvonalától, a töltésfejlesztés mértékét is figyelembe véve számított 10 méteres védősávon belül vasutat tilos elhelyezni. Az árvízvédelmi töltés melletti közút elhelyezése a töltés fenntartójának előírásai szerint történhet.”

10. Az R2. 1. melléklet 2.9. pontja a következő 2.9.4. ponttal egészül ki:

„2.9.4. Árvízvédelmi töltés lábvonalától, a töltésfejlesztés mértékét is figyelembe véve számított 10 méteres védősávon belül közutat úgy lehet elhelyezni, hogy az útpálya töltés felőli oldalát drénszivárgóval kell vízteleníteni és az útburkolat alatti talajt drénezni kell.”

11. Az R2. 1. melléklet 8.1.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„8.1.1. A szennyvízelvezető vezeték és a vízkivételi vezeték mederben levő végét úgy kell kialakítani, hogy az a legkisebb vízszint alatt legyen.”

12. Az R2. 1. melléklet 9.2.4.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„9.2.4.1. Elsőrendű árvízvédelmi töltésbe épített gravitációs csőzsilipet mindkét végén kettős elzárószerkezettel kell ellátni. A második elzárás betétpallókkal is megoldható. A kettős elzárást és a csövet a mértékadó árvízszint előírt magassági biztonsággal növelt magasságát alapul véve kell méretezni.”

13. Az R2. 1. melléklet

a) 1.2.1. pontjában az „A keresztező létesítmény” szövegrész helyébe az „A vezeték jellegű keresztező létesítmény” szöveg,

b) 1.2.5. pontjában a „Hullámtéren a térszín felett” szövegrész helyébe a „Térszín felett a hullámteret” szöveg,

c) 1.2.6. pontjában az „úgy lehet” szövegrész helyébe a „légvezetékkel úgy lehet” szöveg

lép.

14. Hatályát veszti az R2. 1. melléklet

a) 1.3.1.1. pontja,

b) 1.3.1.4.2. pontja,

c) 9.2.4.2. pontja.

2. melléklet a 288/2018. (XII. 21.) Korm. rendelethez

1. Az R3. 3. mellékletében foglalt táblázat B:4 mezője helyébe a következő mező lép:

	(Építmény műszaki követelményei)
(Átmeneti)	„Időszakonként elöntésre kerülő terület, a szabályozott és elégséges mértékű hozamátbocsátást kell biztosítani a sávban (pl. áteresz, hullámtéri hidak, víz átvezetési lehetőségek stb. segítségével).”

2. Az R3. 3. mellékletében foglalt táblázat B:5 mezője helyébe a következő mező lép:

(Építmény műszaki követelményei)

(Áramlási holttér)

„Nem vesz részt a nagyvízi hozamok vízszállításában. A hozzájárulást megelőző vizsgálatot ez esetben is el kell végezni. A vizsgálatnak ki kell terjednie különösen arra, hogy a holttérből igénybe vett teljes térfogat nem csökkenti a terület víztározó térfogatát az árvízszintet károsan növelő mértékben, valamint a vízvisszatartási lehetőségekre vagy az egyéb vízgazdálkodási célokra gyakorolt hatásokra.”

3. Az R3. 3. mellékletében foglalt táblázat C:3 mezője helyébe a következő mező lép:

	(Épület, illetve terepszint fölé emelkedő építmény Új elhelyezése)
(Másodlagos)	„Az 5. § (4) bekezdés a)–c) pontjai szerinti indokolt esetben helyezhető csak el a nagyvízi mederkezelési tervben előírt, biztonsági szintet is magában foglaló magasságú padlószinttel, lábakon álló építmény, egyidejű árvízlevezetést javító intézkedés mellett. Rendezvények ideiglenes építményei legfeljebb 15 napig helyezhetők ki.”

4. Az R3. 3. mellékletében foglalt táblázat C:5 mezője helyébe a következő mező lép:

	(Épület, illetve terepszint fölé emelkedő építmény Új elhelyezése)
(Áramlási holttér)	„Meglévő üdülőterület beépítetlen telkén új üdülőépület helyezhető el, a vonatkozó övezeti előírások keretei között. A biztonsági szint alatti építmények elöntéssel szembeni ellenállóságáról, illetve árvízvédelméről gondoskodni kell.”

5. Az R3. 3. mellékletében foglalt táblázat D:4 mezője helyébe a következő mező lép:

(Épület, illetve terepszint fölé emelkedő építmény
Meglevő felújítása, átalakítása, bővítése)

(Átmeneti)

„A földszint körbeépíthető, továbbá az építési előírásoknak és kezelői hozzájárulásnak megfelelő, 10 éven belül létesült épület használatba vétele, bővítése megengedett a beépítettség növelése nélkül (pl. egyidejű bontással, lefolyásjavító beavatkozással). A biztonsági szint alatti építmények elöntéssel szembeni ellenállóságáról, illetve árvízvédelméről gondoskodni kell.”

6. Az R3. 3. mellékletében foglalt táblázat D:5 mezője helyébe a következő mező lép:

	(Épület, illetve terepszint fölé emelkedő építmény Meglevő felújítása, átalakítása, bővítése)
(Áramlási holttér)	„Építési engedélynek és kezelői hozzájárulásnak megfelelő bővítése is megengedett. A biztonsági szint alatti építmények elöntéssel szembeni ellenállóságáról, illetve árvízvédelméről gondoskodni kell.”

3. melléklet a 288/2018. (XII. 21.) Korm. rendelethez

Az R3. 4. mellékletében foglalt táblázat

a) D:67 mezőjében a „Hortobágy-Berettyó-torkolat” szövegrész helyébe a „Békésszentandrási duzzasztó” szöveg,

b) E:59 mezőjében a „49,70” szövegrész helyébe a „49,60” szöveg,

c) E:67 mezőjében a „61,30” szövegrész helyébe a „47,50” szöveg

lép.

4. melléklet a 288/2018. (XII. 21.) Korm. rendelethez

„1. melléklet a 115/2014. (IV. 3.) Korm. rendelethez

1. táblázat

Az állandó és változó költségek költségkalkulációs sémája

		A	B	C
		Költségösszetevők	Állandó költségek (Ft)	Változó költségek (Ft)
Közvetlen költségek
1.		ANYAGKÖLTSÉG	Működéshez kapcsolódó üzemanyag, kenőanyag, alkatrész, építési anyag, egyéb anyag, alkatrész, energialekötési díj Saját kivitelezésű fenntartáshoz kapcsolódó anyag jellegű költségek	Szivattyútelepi üzemeléshez kapcsolódó költségek(villamos energia szállítási költségei stb.) Gravitációs rendszer üzemeltetési költségei
	1.1.	nyers- és alapanyagok
	1.2.	készen vásárolt alkatrészek
	1.3.	technológiai fűtőanyagok
	1.4.	technológiai energia
2.		BÉRKÖLTSÉG*	Mezőgazdasági vízszolgáltatást biztosító munkaerő bérköltsége	Mezőgazdasági vízszolgáltatásra felvett többlet munkaerő, és/vagy idényre alkalmazott munkaerő (szivattyútelepi gépész, fenntartó gépkezelő, vízőr bérköltsége)
	2.1.	Közvetlen munkabér
	2.2.	Közvetlen munkabérek közterhei
	2.3.	Kiegészítő fizetések
	2.4.	Bérpótlékok
3.		EGYÉB KÖZVETELENÜL ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉG
	3.1.	Gyártási, szolgáltatási külön költség
	3.1.1.	vízvizsgálat	Rendszeres vízvizsgálat	Esetenkénti vízvizsgálat
	3.1.2.	egyéb dologi kiadások, szolgáltatások	Kiküldetés,alaptevékenység nem adóköteles részéhez vásárolt termék vagy szolgáltatás áfája: gépjármű-felelősségbiztosítás, CASCO, gépjárművek egyéb üzemi kiadásai stb. Külső vállalkozók által elvégzett fenntartási munkák költsége
4.		ÉRTÉKCSÖKKENÉSI LEÍRÁS**	Az elmúlt 5 év átlagos vízforgalmából (mezőgazdasági vízfelhasználás és térségi, ökológiai, rekreációs célú vízátvezetés) a mezőgazdasági vízfelhasználás arányában elszámolható	–
Közvetett költségek
5.		VÍZSZOLGÁLTATÁSBAN KÖZVETLENÜL RÉSZT VEVŐ TERÜLETI SZERVEZETI EGYSÉG ÁLTALÁNOS KIADÁSAI (közvetlen költségek maximum 10%-a)	Irodabérlet, irodaszerek, telefon, bankköltségek, rendelkezésre állási díj	–
6.		KÖZPONTI IRÁNYÍTÁS KÖLTSÉGE	Közvetlen költségek maximum 10%-a	–
7.		KÖLTSÉGEK ÖSSZESEN

2. táblázat

A fenntartási, karbantartási munkák ajánlott költségnormái

			A	B	C
			Megnevezés	fajlagos költségnorma saját	fajlagos költségnorma vállalkozó
1.			CSATORNA
	1.1.		Földmunkák (1 km-re vetítve)
		1.1.1.	Iszaptalanítás rézsűkialakítással (Ft/m³)
		1.1.2.	0,5–1,5 m³/fm száraz mederből géppel
		1.1.3.	0,5–1,5 m³/fm víz alóli termelés géppel
		1.1.4.	kézi
		1.1.5.	Depóniarendezés géppel (korona domborítás) Ft/m²
		1.1.6.	Töltés és mederrézsű helyreállítás, burkolat-karbantartás Ft/m²
		1.1.7.	Földszállítás földfelrakással 5 km-ig szállítva (Ft/m³)
		1.1.8.	Járóút építése géppel Ft/m²
	1.2.		Irtási munkák (1 km-re vetítve)
		1.2.1.	Gazkaszálás Ft/m²
		1.2.2.	kézzel, sík terepen
		1.2.3.	kézzel, rézsűs felületen
		1.2.4.	géppel, sík felületen
		1.2.5.	géppel, rézsűs felületen
		1.2.6.	Nádkaszálás, vízi növényzet szabályozása Ft/m²
		1.2.7.	kézzel
		1.2.8.	géppel (TRUXOR)
		1.2.9.	Cserjeirtás Ft/m²
		1.2.10.	kézi
		1.2.11.	géppel
		1.2.12.	vegyszerezés
	1.3.		Fakitermelés: nem fenntartási tevékenység
	1.3.		Cserjézés utáni tuskózás (Ft/m³)
	1.4.		Üzemi vízszint előállítás, fenntartása
2.			MŰTÁRGYAK
	2.1.		Műtárgyak általános karbantartása (1 db-ra vetítve)
		2.1.1.	1 m³/sec vízszállításig
		2.1.2.	1 m³/sec vízszállítás felett
	2.2.		Műtárgy nagykarbantartása (1 db-ra vetítve)
		2.2.1.	1 m³/sec vízszállításig
		2.2.2.	1 m³/sec vízszállítás felett
3.			GÉPÉSZET
	3.1.		Öntöző szivattyútelepek karbantartása (1 db-ra vetítve)
		3.1.1.	elektromos
		3.1.2.	dízel
4.			ÖNTÖZŐVÍZTÁROZÓK
	4.1.		partvédelem, km
	4.2.		iszapeltávolítás, m³
	4.3.		töltéskorona- és burkolat-karbantartás, Ft/m²

”

5. melléklet a 288/2018. (XII. 21.) Korm. rendelethez

1. Az R5. 1. melléklet 5.6. pont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Szennyezőanyag-terhelések számítása:)

„b) a szennyvíz-elvezetési agglomeráció LE-ben kifejezett névleges terhelése az azt alkotó települési szennyvízterhelésekből számított adatok összegzése útján nyerhető. Az egyes települések névleges terhelése az alábbi terhelésekből áll:

ba) a helyben lakó népesség a KSH tárgyévi adata alapján,

bb) egyéb népesség (üdülő stb.),

bc) az Irányelv 11. cikkében szereplő ipari kibocsátások,

bd) vállalkozásokból és gazdasági tevékenységekből (beleértve a kis- és középvállalkozásokat) származó, olyan ipari szennyvíz, amelyet a szennyvíztörzshálózatba vagy települési szennyvíztisztító telepre bocsátanak ki, vagy oda tervezik kibocsátani,

be) az összes fennmaradó települési szennyvíz függetlenül attól, hogy összegyűjtésre kerül, vagy sem, de az agglomerációban keletkezik, és amely nem foglalja magában az olyan ipari szennyvíz okozta terhelést, amelynek tisztítása külön történik, és a tisztított szennyvizet más szennyvízzel történő keveredés nélkül bocsátják a befogadóba.”

2. Az R5. 1. melléklet 4.6. pontjában az „a tisztított szennyvizet a befogadóba kell vezetni” szövegrész helyébe az „a tisztított szennyvíz befogadóba vezetéséről vagy – a külön jogszabályban meghatározott engedélyezési feltételek teljesülése esetén – elszikkasztásáról gondoskodni kell” szöveg lép.

6. melléklet a 288/2018. (XII. 21.) Korm. rendelethez

Hatályát veszti az R6. 1. melléklet C) alcímében foglalt táblázat 27., 29–37., 39–42., valamint 44. sora.

A rendelet a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2019. január 2. napjával.

Az 5. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek