266/2018. (XII. 20.) Korm. rendelet
266/2018. (XII. 20.) Korm. rendelet
az államtudományi képzési terület alap- és mesterképzési szakjainak meghatározásáról és azok képzési és kimeneti követelményeiről, valamint az azzal összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 282/2016. (IX. 21.) Korm. rendelet módosításáról1
2019.01.01.
A Kormány a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény 44. § (1) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) Az államtudományi képzési terület alap- és mesterképzési szakjainak meghatározásáról és azok képzési és kimeneti követelményeiről, valamint az azzal összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 282/2016. (IX. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) a következő 5/A. §-sal egészül ki:
„5/A. § Az alap- és mesterképzési szakokon, felsőoktatási szakképzésekben a szak, szakképzés a képzési program jellege alapján lehet:
a) kiemelten elméletorientált, amelyben a gyakorlati jellegű ismeretátadáshoz képest az elméleti jellegű ismeretátadás aránya 70–80 százalék,
b) elméletorientált, amelyben a gyakorlati jellegű ismeretátadáshoz képest az elméleti jellegű ismeretátadás aránya 60–70 százalék,
c) kiegyensúlyozott, amelyben a gyakorlati jellegű ismeretátadáshoz képest az elméleti jellegű ismeretátadás aránya 40–60 százalék,
d) gyakorlatorientált, amelyben az elméleti jellegű ismeretátadáshoz képest a gyakorlati jellegű ismeretszerzés aránya 60–70 százalék vagy
e) kiemelten gyakorlatorientált, amelyben az elméleti jellegű ismeretátadáshoz képest a gyakorlati jellegű ismeretszerzés aránya 70–80 százalék.”
(2) Az R. 2. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
(3) Az R. 3. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.
2. § Ez a rendelet 2019. január 1. napján lép hatályba.
1. melléklet a 266/2018. (XII. 20.) Korm. rendelethez
1. Az R. 2. mellékletében foglalt táblázat 3. és 4. sora helyébe a következő rendelkezés lép:
|
|
(A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
|
1. |
Képzési terület |
Képzési terület angol nyelvű megnevezése |
Felsőoktatási terület |
Felsőoktatási terület angol nyelvű megnevezése |
Alapképzési szak |
Alapképzési szak angol nyelvű megnevezése |
Szakképzettség |
Alapképzésben szerezhető szakképzettség angol nyelvű megnevezése |
EKKR és MKKR szint) |
|
„ |
|
||||||||
|
3. |
rendészeti |
Law Enforcement |
bűnügyi igazgatási |
Criminal Administration |
a) bűnügyi igazgatásszervező, bűnügyi nyomozó szakirányon |
a) Crime Administration Manager in Crime Investigation |
6 |
||
|
4. |
bűnügyi |
Criminal Policing |
a) bűnügyi nyomozó tiszt |
a) Criminal Investigation Officer |
6 |
”
2. Az R. 2. melléklet 2. BŰNÜGYI IGAZGATÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)
– szakképzettség:
a) bűnügyi igazgatásszervező, bűnügyi nyomozó szakirányon
b) bűnügyi igazgatásszervező, bűnügyi hírszerző szakirányon
c) bűnügyi igazgatásszervező, gazdaságvédelmi nyomozó szakirányon
d) bűnügyi igazgatásszervező, pénzügyi nyomozó szakirányon
e) bűnügyi igazgatásszervező, informatikai nyomozó szakirányon
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:
a) Crime Administration Manager in Crime Investigation
b) Crime Administration Manager in Criminal Intelligence
c) Crime Administration Manager in Economic Crime Investigaton
d) Crime Administration Manager in Finance Investigation
e) Crime Administration Management in Information Technology
– választható szakirányok: bűnügyi nyomozó, bűnügyi hírszerző, gazdaságvédelmi nyomozó, informatikai nyomozó, pénzügyi nyomozó (Crime Investigation, Criminal Intelligence, Economic Crime Investigaton, Finance Investigation, Information Technology).”
3. Az R. 2. melléklet 2. BŰNÜGYI IGAZGATÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK 7. pont 7.3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„7.3. Szakirányú specifikus kompetenciák:
– a bűnügyi nyomozó szakirányon végzett birtokában van azoknak a speciális kriminalisztikai és bűnügyi szolgálati ismereteknek, amelyek alkalmazásával a bűnügyi szolgálati területen a bűncselekmények felderítése és bizonyítása terén egyaránt eredményes munkát tud végezni;
– a bűnügyi hírszerző szakirányon végzett birtokában van azoknak a speciális kriminalisztikai és bűnügyi szolgálati ismereteknek – különösen a humán információszerzés területén –, amelyek alkalmazásával képes a büntetőeljárások megindításához és eredményes befejezéséhez szükséges információk megszerzésére;
– a gazdaságvédelmi nyomozó szakirányon végzett birtokában van azoknak a speciális kriminalisztikai és bűnügyi szolgálati, valamint pénzügyi és gazdasági jogi ismereteknek, amelyek alkalmazásával a gazdasági jellegű bűncselekmények felderítése és bizonyítása terén eredményes munkát tud végezni;
– a pénzügyi nyomozó szakirányon végzett birtokában van azoknak a speciális jövedéki, adójogi, gazdaságvédelmi, valamint vám és vámeljárás jogi, Nemzeti Adó- és Vámhivatal informatikai (NCTS, CDPS, Robotzsaru, TADLEK rendszerek) ismereteknek, illetve bűnügyi szolgálati ismereteknek, amelyek alkalmazásával képes a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe tartozó bűncselekmények vizsgálatára;
– az informatikai nyomozó szakirányon végzett birtokában van azoknak a speciális kriminalisztikai és bűnügyi szolgálati, valamint informatikai ismereteknek, amelyek alkalmazásával a kiberteret sértő, illetve informatikai eszközök felhasználásával elkövetett bűncselekmények felderítése és bizonyítása terén eredményes munkát tud végezni.”
4. Az R. 2. melléklet 2. BŰNÜGYI IGAZGATÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK 8. pont 8.3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):]
„8.3. differenciált szakmai ismeretek: 33–37 kredit
bűnügyi nyomozó, bűnügyi hírszerző, gazdaságvédelmi nyomozó, pénzügyi nyomozó, informatikai nyomozó szakirányokhoz tartozó speciális ismeretkörök.”
5. Az R. 2. melléklet 3. BŰNÜGYI ALAPKÉPZÉSI SZAK 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
2.1. végzettségi szint: alapfokozat (bachelor; rövidítve: BA fokozat)
EKKR: 6
MKKR: 6
2.2. szakképzettség: szakirányoknak megfelelő
2.3. választható szakirányok:
2.3.1. bűnüldözési
2.3.2. bűnügyi felderítő
2.3.3. gazdasági nyomozó
2.3.4. adó- és pénzügyi nyomozó
2.3.5. kiber nyomozó
2.4. a választható szakirányok angol nyelvű megjelölése:
2.4.1. Criminal Investigation
2.4.2. Criminal Intelligence
2.4.3. Economic Crime Investigation
2.4.4. Financial Crime Investigation
2.4.5. Cybercrime Investigation
2.5. szakirány esetén a szakképzettség:
2.5.1. bűnügyi nyomozó tiszt
2.5.2. bűnügyi felderítő tiszt
2.5.3. gazdaságvédelmi nyomozó tiszt
2.5.4. pénzügyi nyomozó
2.5.5. kiber nyomozó tiszt
2.6. a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:
2.6.1. Criminal Investigation Officer
2.6.2. Criminal Intelligence Officer
2.6.3. Economic Crime Investigation Officer
2.6.4. Financial Crime Investigation Officer
2.6.5. Cybercrime Investigation Officer
2.7. választható specializációk: –”
6. Az R. 2. melléklet 3. BŰNÜGYI ALAPKÉPZÉSI SZAK 7. pontja a következő 7.5. alponttal egészül ki:
„7.5. Szakirány megnevezése: kiber nyomozó szakirány
Tudás:
1. mélyreható tudással bír a valós és a kibertérben elkövetett olyan információs rendszer és elektronikus adat elleni bűncselekmények felderítéséről, bizonyításáról és minősítéséről, azok informatikai, speciális jogi, kriminalisztikai és bűnügyi szolgálati ismeretekről;
2. ismeri az információs rendszerek működésének alapjait;
3. az információs rendszerek bűnüldözés szempontjából releváns szegmenseiről részletes ismeretekkel rendelkezik;
4. behatóan ismeri a büntetőeljárásban alkalmazható eljárási cselekmények, kényszerintézkedések foganatosításának követelményeit és a gyakorlati alkalmazás szabályait.
Képesség:
1. képes az információs rendszer és elektronikus adat elleni bűncselekmények felderítése, bizonyítása és minősítése terén egyaránt eredményes munka végzésére;
2. képes a nyomozati munka ideiglenesen létrehozott szervezeteiben folyó munka
koordinálására;
3. képes az információs rendszer és elektronikus adat elleni bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása, bizonyítása érdekében együttműködni az információs rendszereket használó, üzemeltető személyekkel, szervezetekkel;
4. képes az információs rendszer és elektronikus adat elleni bűncselekmények nyomozásához szükséges speciális forenzikus eszközök, informatikai eszközök és szoftverek célirányos használatára;
5. képes a kibervédelem területén feladatokat ellátó szervekkel, szervezetekkel együttműködni;
6. képes beosztott vezetőként az állomány munkájának irányítására;
7. képes a feladatához, valamint a szervezeti egysége számára szükséges nemzetközi bűnügyi együttműködésben aktívan részt venni.
Attitűd:
1. jellemzi a problémafelismerés és problémamegoldás;
2. nyitott az új technológiák megismerésére, elsajátítására, az életen át tartó tanulásra;
3. nyitott a bűnüldöző szervek közti legjobb gyakorlatok megismerésére, cseréjére.
Autonómia és felelősség:
1. felelősséget érez a szakterületnek megfelelő feladatok tervezése, szervezése, végrehajtása iránt;
2. törekszik a hivatásrendek képviselőivel való együttműködésre.”
7. Az R. 2. melléklet 3. BŰNÜGYI ALAPKÉPZÉSI SZAK 8. pont 8.1.3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Szakmai jellemzők)
„8.1.3. ha a szakon választható szakirány, abban az esetben önálló szakképzettséget eredményező szakirányok, azoknak szakképzettség szempontjából meghatározó szakterületeinek jellemzői:
Szakirányok ismeretkörei 60–96 kredit
bűnüldözési szakirány:
– bűnüldözési ismeretek;
– értékelő-elemező ismeretek;
– speciális bűnügyi ismeretek (bűnügyi szolgálati ismeretek tantárgy)
bűnügyi felderítő szakirány:
– hírszerzéssel, felderítéssel kapcsolatos ismeretek;
– nemzetbiztonsági ismeretek;
– titkos ügykezeléssel kapcsolatos ismeretek;
gazdasági nyomozó szakirány:
– pénzügyi, számviteli ismeretek;
– közgazdasági ismeretek;
– gazdaságvédelmi ismeretek;
adó- és pénzügyi nyomozó szakirány:
– adóztatási ismeretek;
– vám- és jövedéki ismeretek;
– külkereskedelmi ismeretek;
kiber nyomozó szakirány:
– adatbázisok, operációs rendszerek;
– informatikai biztonság alapjai;
– számítógép hálózatok, távközlési rendszerek és adatvédelem;
– kiber bűncselekmények nyomozása, minősítése.”
2. melléklet a 266/2018. (XII. 20.) Korm. rendelethez
1. Az R. 3. mellékletében foglalt táblázat a következő 3a. sorral egészül ki:
|
|
[A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
|
1. |
Képzési terület |
Képzési terület angol nyelvű megnevezése |
Felsőoktatási terület |
Felsőoktatási terület angol nyelvű megnevezése |
Mesterképzési szak |
Osztatlan szak |
Mesterképzési szak, osztatlan szak angol nyelvű megnevezése |
Szakképzettség |
Mesterképzésben szerezhető szakképzettség angol nyelvű megnevezése |
EKKR és MKKR szint] |
|
„ |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
3a. |
|
|
|
|
kiberbiztonsági |
|
Cyber Security |
okleveles kiberbiztonsági szakértő |
Cyber Security Expert |
7 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
” |
2. Az R. 3. mellékletében foglalt táblázat a következő 6a. sorral egészül ki:
|
|
[A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
|
1. |
Képzési terület |
Képzési terület angol nyelvű megnevezése |
Felsőoktatási terület |
Felsőoktatási terület angol nyelvű megnevezése |
Mesterképzési szak |
Osztatlan szak |
Mesterképzési szak, osztatlan szak angol nyelvű megnevezése |
Szakképzettség |
Mesterképzésben szerezhető szakképzettség angol nyelvű megnevezése |
EKKR és MKKR szint] |
|
„ |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
6a. |
|
|
|
|
nemzetközi vízpolitika és vízdiplomácia |
|
International Water Governance and Diplomacy |
okleveles nemzetközi vízpolitikai menedzser |
International Water Governance Manager |
7 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
” |
3. Az R. 3. melléklete a következő 2/A. alcímmel egészül ki:
„2/A. KIBERBIZTONSÁGI MESTERKÉPZÉSI SZAK
1. A mesterképzési szak megnevezése: kiberbiztonsági (Cyber Security)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MA)
– szakképzettség: okleveles kiberbiztonsági szakértő
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Cyber Security Expert
3. Képzési terület: államtudományi, az NKE tv. 3. §-ában meghatározott felsőoktatási terület: államtudományi és közigazgatási
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: –
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: az államtudományi osztatlan mesterképzési szak, a bűnügyi igazgatási, a gazdaságinformatikus, a had- és biztonságtechnikai mérnöki, a katasztrófavédelem, a katonai gazdálkodási, a katonai logisztika, a katonai üzemeltetés, a katonai vezetői, a közigazgatás-szervező, a mérnök informatikus, a nemzetbiztonsági, a nemzetközi biztonság- és védelempolitikai, a biztonság- és védelempolitikai, a nemzetközi igazgatási, a polgári nemzetbiztonsági, a programtervező informatikus és a rendészeti igazgatási alapképzési szak.
4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
6.1. A szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
6.2. A diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit
6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 0312
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan felsőfokú végzettséggel rendelkező szakemberek felkészítése, akik a közigazgatás, a védelmi igazgatás, a külügyi igazgatás területeihez tartozó szervezeteknél vezetői és szakértői munkakörökben képesek a kiberbiztonsági feladatok tervezését, szervezését és irányítását eredményesen végrehajtani. A mesterképzés azokra a kiberbiztonsági kérdésekre, aktuális és jövőbeli kihívásokra fókuszál, amelyekkel az állami és a magánszférának, illetve a társadalomnak egyaránt szembe kell néznie. A hallgatók széles körű ismereteket szereznek a kiberbiztonság elméleti és gyakorlati oldaláról, biztonsági, környezeti, társadalmi és gazdasági aspektusairól. A differenciált szakmai tananyag elsajátítása során (nemzetközi kapcsolatok a kiberbiztonságban, közszolgálati kiberbiztonság-menedzsment, létfontosságú elektronikus információs rendszerek védelme) alkalmassá válnak szakterületüknek megfelelően kutatási, fejlesztési és tervezési feladatok ellátására, védelmi problémakörök tudományos igényű elemzésére és következtetések kialakítására. Felkészültségük alapján alkalmassá válnak tanulmányaik doktori (PhD) képzés keretében folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. Az okleveles kiberbiztonsági szakértő
a) tudása
– Ismeri azokat a fontosabb előírásokat a szabályozásokból, melyek a mindennapi munkáját befolyásolják.
– Ismeri a nemzetközi jog alkalmazhatóságát a kibertérben.
– Átlátja, hogy milyen védelmi megoldások vannak a kibertámadás ellen.
– Ismeri a kibertámadás esetén alkalmazandó eljárásokat.
– Ismeri a létfontosságú rendszerelemek fogalmát.
– Átlátja a munkáltatók által meghatározott belső szabályzatok megalkotásának szükségességét az információs rendszerekben tárolt adatok sértetlensége és a rendelkezésre állás tekintetében.
– Tisztában van a nyomozóhatóság feladataival az egyes állami szervezetek, vállalatok és intézményeket érő támadások esetén.
– Átlátja a kibertérrel kapcsolatos diplomáciai, illetve politikai információmegosztás folyamatát, valamint az esetleges válaszlépéseket.
– Tisztában van az információmegosztás folyamatával bűncselekmény felmerülése esetén.
– Ismeri a fedett környezetből történő információgyűjtés eljárásait.
– Tisztában van az emberi tényező szerepével a kibertámadások kivitelezése során.
– Ismeri a kártékony kódok fogalmát és hatásmechanizmusát.
– Tisztában van az állami kibervédelmi rendszerrel.
– Megérti a szervezeti feladatokat a kibervédelemben.
b) képességei
– Képes értelmezni a jogszabályokból eredő követelményeket.
– Képes megszerezni a szervezet vezetőinek támogatását a jogszabályi megfelelőség kiépítéséhez.
– Képes átlátni a kibertér speciális jogállását.
– Képes a szükséges mértékben alkalmazni a kibertérre vonatkozó nemzetközi jogot kibertámadások esetén.
– Képes olyan védelmi intézkedések meghozatalára, melyek segítik a humán fenyegetettségből eredő kockázatok csökkentését.
– Képes olyan technológiai védelmi intézkedések meghozatalára, melyek a cyber kill chain egyes elemeihez kapcsolódnak.
– Képes felmérni a belső munkavállalók jelentette kiberbiztonsági kockázatokat.
– Képes olyan szabályzatok alkotására, melyek a belső munkavállalók jelentette fenyegetések kezelésére vonatkoznak.
– Képes együttműködni a nyomozóhatósággal a kiberbiztonsági eseményeket érintő nyomozások során.
– Képes a szervezeténél keletkezett információkat oly módon megosztani külső szereplővel, hogy az ne sértse saját szervezetének érdekét, de hatékonyan tudja támogatni a külső felet.
– Képes a keletkezett információk megosztásának szükségességével kapcsolatban komplex következtetések levonására.
– Képes átlátni a kibertér aktuális fenyegetéseit.
– Képes támogatni szervezetét a kibervédelmi képességek kialakításában.
– Képes megfelelően támogatni szervezetét és a külső feleket egy kibertámadás kezelésében.
c) attitűdje
– Munkája során figyelembe veszi és alkalmazza a kiberbiztonsággal kapcsolatos jogszabályokat.
– Megérti és elfogadja a nemzetközi kiberjog komplexitását, ennek köszönhetően a munkája során törekszik ennek a komplexitásnak a kezelésére.
– A maga komplexitásában tervezi meg az információbiztonsági irányítási rendszert.
– Hatékony lépéseket tesz a kibertámadások megelőzése érdekében, így csökkentve a szervezete kitettségét.
– Kiemelt kockázatként kezeli a belső munkavállalókat, és ennek megfelelően tervezi meg az információbiztonsági folyamatokat.
– Szükség esetén támogatja a külső feleket a szervezeténél keletkezett információk megosztásával.
– Partner abban, hogy se a szervezete, se ő maga ne váljon kibertámadás áldozatává.
d) autonómiája és felelőssége
– Tudatosan törekszik a kiberbiztonság sajátosságainak megfelelő, korszerű ismeretek hazai és nemzetközi szinten történő gyakorlati alkalmazására.
– Önállóan dolgozza fel az új és összetett információkat, problémákat, illetve jelenségeket rendszerszerű és kritikus módon.
– Kezdeményező módon lép fel az alternatív, eredeti megoldások kidolgozásában, bemutatásában és a bonyolult, nem tipikus helyzetekben történő adekvát döntések meghozatalában.
– Vállalja a szakterület, a szakmai praxis módszertanának fejlesztéséhez szükséges elméleti, tudományos kutatási és gyakorlati információk beszerzésének, értékelésének és hasznosításának végrehajtását.
– Felelősséget vállal a kiberbiztonság összefüggő ismeretének és a meghatározó jogi, szabályozási és gazdasági összefüggések ismeretének alapján a szakmai javaslatok kidolgozásában.
– Értékkötelezett módon vesz részt a kibertér komplexitásának és kölcsönhatásainak ismerete által a különböző hivatásrendek feladatainak szervezésében.
– Önállóan és pontosan vesz részt a kiberbiztonsági fenyegetések technológiai, politikai és adminisztratív megoldásában.
– Vállalja a kiberbiztonsági fenyegetések kezelésének felelősségét.
– Kezdeményezőként dolgozik a technikai és operatív teendők stratégiai célokká való konvertálásában.
– Gyakorlatába beépíti és alkalmazza az e szakterületen folyó kutatások eredményeit.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– Államtudományi, jogi és közigazgatás-szervezési ismeretek (Jogi és közigazgatási ismeretek, A magyar közigazgatás szervezeteinek és szakigazgatási rendszereinek működése, Közmenedzsment, elektronikus közszolgáltatások, Kiberbiztonsági szabályozások és szabványok, Adatvédelem, adatbiztonság): 10–15 kredit
– Információbiztonsági és biztonságszervezési ismeretek (Kockázatértékelés, kockázatmenedzsment, Irányítási rendszerek, Kiberbiztonsági stratégia és vezetés, Információs rendszerek és hálózatok biztonsága, Biztonságtechnika, Incidensmenedzsment): 25–30 kredit
– Nemzetközi tanulmányok és biztonságpolitikai ismeretek (Biztonságpolitika, Kiberdiplomácia, A kibertér aktorai): 10–15 kredit
– Rendészeti szakismeretek (Kiberbűnözés, Hírszerzés a kibertérben, Digitális nyomrögzítés): 10–15 kredit
– Alkalmazott infokommunikációs szakismeretek (Adatbányászat, Biztonsági technológiák alkalmazása, Kriptográfia a közszolgálatban, Biztonsági tesztelés): 10–15 kredit
– Katonai és védelmi szakismeretek (Kiberhadviselés, Létfontosságú rendszerek védelme): 10–15 kredit
– Vezetési és kommunikációs szakismeretek (Vezetéselmélet, Válságmenedzsment és kommunikáció, A kiberbiztonság pszichológiai aspektusai, A kiberbiztonság humán tényezői): 10–15 kredit
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél, vagy legalább STANAG 6001 2.2.2.2. nyelvvizsga-bizonyítvány szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei:
A szakmai gyakorlat kritériumkövetelmény, amelynek időtartama – egybefüggően – legalább 10 hét, amelyet kifejezetten kiberbiztonsággal foglalkozó szakmai környezetben kell a hallgatónak teljesítenie.
9.4. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei:
A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 60 kredit az alábbi területekről:
– informatikai ismeretek (30 kredit): a szoftvertechnológia, a rendszertechnika és az adatbázisok és információs rendszerek ismeretkörei, kriptográfia alkalmazása, számítógépek architektúrája és számítógépes hálózatok témakörei;
– államtudományi és társadalomtudományi ismeretek (30 kredit): közigazgatási jog, alkotmányjog, büntetőjog, közigazgatási büntetőjog, közigazgatási rendtartás, alkotmány- és jogtörténet, európai közjog, nemzetközi jog, államtan, közgazdaságtan, szociológia, politológia, pszichológia, vezetés- és szervezéselmélet.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 30 kredittel rendelkezzen a hallgató. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.”
4. Az R. 3. melléklete a következő 5/A. alcímmel egészül ki:
„5/A. NEMZETKÖZI VÍZPOLITIKA ÉS VÍZDIPLOMÁCIA MESTERKÉPZÉSI SZAK
1. A mesterképzési szak megnevezése: nemzetközi vízpolitika és vízdiplomácia (International Water Governance and Diplomacy)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MA)
– szakképzettség: okleveles nemzetközi vízpolitikai menedzser
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: International Water Governance Manager
3. Képzési terület, az NKE tv. 3. §-ában meghatározott felsőoktatási terület: államtudományi, nemzetközi és európai közszolgálati
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és jogelőd intézményeinek bármely főiskolai képzésében, egyetemi képzésében, alapképzési szakán vagy mesterképzési szakán szerzett felsőfokú végzettség.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
6.1. A szak orientációja: elméletorientált (60–70 százalék)
6.2. A diplomamunka készítéshez rendelt kreditérték: 5 kredit
6.3. Az intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 5 kredit
6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 0312
8. A mesterképzési szak képzési célja, a szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan szakértők képzése, akik megszerzett ismereteik birtokában képesek a nemzetközi, az európai uniós és a hazai vízügyi szervezeteknél nemzetközi vonatkozású feladatok ellátására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
Az okleveles nemzetközi vízpolitikai menedzser
a) tudása
– Ismeri a nemzetközi vízügyi kapcsolatok történeti, jogi és politikai vonatkozásait.
– Ismeri az Európai Unió vízügyi politikáját, illetve intézményi rendszerét.
– Ismeri a nemzetközi vízügyi rendszer működésének regionális dimenzióit.
– Átlátja a vízdiplomácia összefüggéseit.
– Átlátja a válságkezelés nemzetközi és hazai rendszerét.
– Ismeri a vízgazdálkodás összefüggéseit.
– Tisztában van a vízügyi terület alapvető nemzetközi ismeretköreivel.
– Átlátja a magyar állam és államigazgatás nemzetközi vízügyi kapcsolatrendszerét.
– Ismeri a magyar nemzeti vízstratégia fejlődésének irányait.
– Átlátja a vízgazdálkodás hazai és nemzetközi összefüggéseit.
– Ismeri a feladat ellátásához szükséges szaknyelvet.
b) képességei
– Képes a vízgazdálkodás témakörét integráltan kezelni.
– Képes a nemzetközi, illetve európai vízpolitikai folyamatok értelmezésére és formálására.
– Képes a vízdiplomáciai döntések előkészítésére és meghozatalára.
– Képes integrált ismeretek széles körű alkalmazására nemzetközi vízügyi területeken.
– Képes a nemzetközi szervezetek és intézmények tevékenységében való részvételre.
– Képes konfliktushelyzetek kezelésére, eredményes tárgyalási és együttműködési technikák alkalmazására.
– Képes végrehajtó és irányító feladatkörök ellátására.
c) attitűdje
– Elkötelezett a vízügy iránt, felelősségteljes, toleráns magatartást tanúsít, mások véleményét tiszteletben tartja.
– Elemzőkészség, problémafelismerő és problémamegoldó készség jellemzi.
– Információ-feldolgozási készség, módszertani tudatosság jellemzi.
– Kezdeményezőkészség, személyes felelősségvállalás jellemezi, döntéshozatali képességgel rendelkezik.
– Alkalmas a csoportmunkára.
– Magas fokú kommunikációs és kapcsolatteremtő készség és viselkedéskultúra jellemzi.
d) autonómiája és felelőssége
– Tudatosan törekszik a vízpolitika és vízdiplomácia sajátosságainak megfelelő, korszerű ismeretek hazai és nemzetközi szinten történő gyakorlati alkalmazására.
– Önállóan dolgozza fel az új és összetett információkat, problémákat, jelenségeket rendszerszerű és kritikus módon.
– Vállalja a szakterület módszertanának fejlesztéséhez szükséges elméleti, tudományos kutatási és gyakorlati információk beszerzésének, értékelésének és hasznosításának végrehajtását.
– Felelősséget vállal a vízpolitikával és vízdiplomáciával összefüggő ismeretének és a meghatározó jogi, szabályozási és gazdasági összefüggések ismeretének alapján a szakmai javaslatok kidolgozásában.
– Kezdeményező módon lép fel a bonyolult, nem tipikus helyzetekben történő adekvát döntések meghozatalában.
– Kezdeményezőként dolgozik a technikai és operatív teendők stratégiai célokká való konvertálásában.
– Gyakorlatába beépíti és alkalmazza az e szakterületen folyó kutatások eredményeit.
9. A mesterképzés jellemzői:
9.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettség szempontjából meghatározó tudományágak illetve szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– Vízügyi ismeretek (Bevezetés a hidrológiába, Víz az antropocén korában: a globális vízválság és hatásai, Integrált vízgazdálkodás, Vízgyűjtő-gazdálkodás) (15–40 kredit)
– Vízpolitikai alapismeretek és konfliktuskezelés (Általános vízpolitikai ismeretek, Döntéstámogató eszközök, Közgazdaságtan, Kommunikáció és vízügyi konfliktuskezelés és -megelőzés) (12–25 kredit)
– Jogi ismeretek (Bevezetés a vízjogba, Nemzetközi vízjog, Az Európai Unió vízügyi politikája és szabályozása) (15–35 kredit)
– Nemzetközi vízpolitikai ismeretek (A vízpolitikai irányítás alapvető kérdései, A nemzetközi vízpolitika alapvető kérdései, A nemzetközi vízpolitikai irányítás intézményei, Víz az Egyesült Nemzetek Szervezetében, Magyarország nemzetközi vízügyi kapcsolatai, együttműködései) (20–45 kredit)
– Nemzetközi konfliktuskezelés és diplomáciai alapismeretek (Konfliktus és együttműködés elméletei, Nemzetközi konfliktuskezelés intézményei, Diplomáciai alapismeretek, Konfliktuskezelés és kommunikáció, A vízügyi konfliktusmegelőzés és -kezelés) (9–20 kredit)
9.2. Idegen nyelvi követelmények:
A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert felsőfokú (C1) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei:
A szakmai gyakorlat időtartama – egybefüggően – legalább 4 hét, amelyet kifejezetten vízpolitikával, illetve vízdiplomáciával foglalkozó szakmai környezetben kell a hallgatónak teljesítenie.
9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei:
A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 60 kredit a korábbi tanulmányok alapján, az alábbi ismeretkörökben:
– politikatudományi, jogi, műszaki, vízgazdálkodási, gazdasági, természettudományi, társadalomtudományi ismeretek, nemzetközi tanulmányok.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 30 kredittel rendelkezzen a hallgató. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.
9.5. A képzést megkülönböztető speciális jegyek:
A képzés kizárólag angol nyelven folyik.”
1
A rendelet a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2019. január 2. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás