19/2018. (II. 14.) Korm. rendelet

1. § E rendelet hatálya a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) által meghatározott Országház és környéke kiemelt nemzeti emlékhely (a továbbiakban: kiemelt nemzeti emlékhely) és az e rendelet alapján meghatározott településkép-védelmi környezetének területére – mint településképi szempontból kiemelt jelentőségű területre – az egyedi településkép-védelem biztosítása érdekében

2. § A kiemelt nemzeti emlékhely és településkép-védelmi környezetének területére vonatkozóan

3. § E rendelet alkalmazásában

4. § (1) A kiemelt nemzeti emlékhely településkép-védelmi környezetét az 1. melléklet tartalmazza.

(2) A kiemelt nemzeti emlékhely és a településkép-védelmi környezetének területe együtt a kiemelt településkép-védelmi környezet.

5. § A kiemelt településkép-védelmi környezetet használni, ott építményt, sajátos építményfajtát elhelyezni, telket alakítani, építés alapjául szolgáló tervet készíteni, építményen építési tevékenységet végezni, építmény rendeltetését létrehozni vagy megváltoztatni, továbbá zöldfelületet alakítani az e rendeletben foglaltakkal összhangban lehet, a településkép minél teljesebb megőrzésével, valamint a kiemelt nemzeti emlékhely méltóságának fenntartásával.

6. § (1) A kiemelt településkép-védelmi környezetre vonatkozó egyedi településképi követelmények és a reklámokra, reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények a településkép-védelmét és az egységes arculat fenntartását és kialakítását szolgálják. Az egyedi településképi követelmények fajtái:

(2) A kiemelt településkép-védelmi környezetben lévő telken az egyedi településképi követelményekkel, a IV. fejezetben és a 2. mellékletben meghatározott beépítési szabályokkal összhangban tartható fenn építmény, valamint végezhető építési és egyéb tevékenység.

(3)⁹ A kiemelt településkép-védelmi környezetben cégjelzés, üzletjelzés, plakát, emléktábla, egyéb berendezés és egyéb műszaki berendezés önállóan vagy építményen az egyedi településképi követelményekkel összhangban tartható fenn, helyezhető el, illetve végezhető azon tevékenység.

(4) A kiemelt településkép-védelmi környezetben lévő telken sajátos építményfajta, műtárgy az egyedi településképi követelményekkel összhangban tartható fenn, helyezhető el, illetve végezhető azon építési és egyéb tevékenység.

(5) A kiemelt településkép-védelmi környezetben lévő telken reklám, reklámhordozó a településkép védelméről szóló törvényben, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben (a továbbiakban: Rr.) és a 17. §-ban meghatározott követelményekkel összhangban tartható fenn, helyezhető el, illetve végezhető azon tevékenység.

(6) A kiemelt településkép-védelmi környezetben lévő közterület a 16. §-ban és a 18. §-ban meghatározott követelményekkel összhangban tartható fenn, illetve végezhető azon építési és egyéb tevékenység.

(7) Az 1. mellékletben egyedi védelemmel jelölt épületen építési tevékenység egyszerűsített építéstörténeti tudományos dokumentáció alapján végezhető.

(8) Építészeti együttes részét képező, vagy az 1. mellékletben utcaképi védelemmel jelölt, épület közterületi traktusát, illetve a közterületre néző homlokzatát eredeti formájában kell megőrizni, illetve azon építési tevékenység egyszerűsített építéstörténeti tudományos dokumentáció alapján végezhető.

(9)¹⁰ Az egyszerűsített építéstörténeti tudományos dokumentáció tartalmát a 3. melléklet határozza meg. Az egyszerűsített építéstörténeti tudományos dokumentáció – a 30. § (2) bekezdése szerinti településkép-védelmi konzultáción meghatározott és kizárólag az adott építési tevékenységgel összefüggésben lévő tartalommal – építményrészre, berendezésre is kidolgozható. Az egyszerűsített építéstörténeti tudományos dokumentációt okleveles építészmérnök vagy okleveles művészettörténész készíti. A (7) vagy (8) bekezdés szerinti építési tevékenység során a már elkészült egyszerűsített építéstörténeti tudományos dokumentáció felhasználható, az adott feladat tekintetében kiegészíthető.

(10)¹¹ Az egyedi településképi követelmények a kiemelt településkép-védelmi környezetben lévő műemlékre, műemléki környezetre, műemléki jelentőségű területre és a fővárosi helyi egyedi és területi védett értékekre is kiterjednek.

7. § (1)¹² A kiemelt településkép-védelmi környezet területét érintő fővárosi és kerületi településrendezési terv, illetve településterv, közterület-alakítási terv és annak módosítása a KNEB – településrendezési terv, településterv egyeztetése esetén az egyeztetési eljárás során kiadott – a kiemelt településkép-védelmi környezetének területére vonatkozó véleményének figyelembevételével, azzal összhangban állapítható meg.

(2)¹³ A kiemelt településkép-védelmi környezet területét érintő településterv egyeztetése során a KNEB a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendelet (a továbbiakban: TTr.) államigazgatási szervekre irányadó véleményezési szabályai szerint ad véleményt. A KNEB véleményét az állami főépítészi hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal kéri ki.

(3) A KNEB az érintett önkormányzatnál kezdeményezheti a kiemelt településkép-védelmi környezet egészére vagy annak egy részére a közterület-alakítási terv készítését.

8. § (1)¹⁴ A kiemelt nemzeti emlékhely területén lévő épület, építmény, sajátos építményfajta, cégjelzés, üzletjelzés, emléktábla, egyéb berendezés és egyéb műszaki berendezés megjelenésének illeszkednie kell a kiemelt nemzeti emlékhely történelmi és műemléki megjelenéséhez, egységes arculatához.

(2) A kiemelt nemzeti emlékhely területén lévő épületek fennálló látványa, az Országház láthatósága, a Budapest V. kerület Kossuth Lajos teret meghatározó szoborkompozíciók együtt látása nem korlátozható.

(3) A kiemelt nemzeti emlékhely területén lévő épületen építési tevékenység építéstörténeti tudományos dokumentáció alapján végezhető.

(4) A kiemelt nemzeti emlékhely területén építési és egyéb tevékenység a kézikönyvben foglalt részletes településképi követelményekkel összhangban végezhető.

(5)¹⁵ Az Országház homlokzati címergalériájában a címertáblák az eredeti címertáblákhoz méretben és anyaghasználatban illeszkedő módon, tartalmi változás nélkül és tartalmi változással egyaránt cserélhetők, a címertan alkalmazott szabályai szerint. A (3) és (4) bekezdést ebben az esetben nem kell alkalmazni.

(6)¹⁶ A Budapest V. kerület belterület 24891 helyrajzi számú telken megvalósuló Agrárminisztérium épület teljes rekonstrukciója során

9. § (1) Az építészeti követelmények a kiemelt nemzeti emlékhely településkép-védelmi környezetében lévő épületeket érintően az egységes homlokzatképzés, az egyes homlokzati elemek és a tetőformálás követelményeit határozzák meg.

(2) Az építési tevékenység során az építmény tömegének, homlokzati kialakításának, tetőformálásának az egyedi vagy utcaképi védelemmel érintett épületekhez és a településkép-védelmi környezet egységes arculatához egyaránt illeszkednie kell.

(3) A Budapest V. kerület Kossuth Lajos tér déli térfalát képező Budapest V. kerület belterület 24710/4, 24711 és 24712 helyrajzi számú telkeken lévő épület homlokzatát és tömegformálását úgy kell kialakítani, hogy a térfal teljes szélességében építészeti egységet mutasson.

10. § Építészeti együttes részét képező épület közterületről látható homlokzatát és tetőzetét érintő

11. § (1)¹⁷ Fennálló közterületről látható épülethomlokzat

(2)¹⁸ Új, közterületről látható épülethomlokzat képzése során kőporos vakolati rendszer nem alkalmazható.

(3)¹⁹ Fennálló, vakolt homlokzati anyagú, közterületről látható épülethomlokzat teljes felülete az épület eredeti színével, színezési rendszerével, illetve az épülethez közvetlenül kapcsolódó épületek fennálló színezésével összhangban színezhető

(4) Ha az eredeti színezés nem állapítható meg és az épület az 1896. évet megelőzően épült, a (3) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az épületen kizárólag egy homlokzati szín alkalmazható.

(5)²⁰ Fennálló, vakolt homlokzati anyagú, közterületről látható épülethomlokzat és tűzfal részleges színezése a (3) bekezdés szerinti színnel, kizárólag földszinti üzletportál cseréje, átalakítása, homlokzatrész erős rongálódása, szerelési munka vagy graffiti eltávolítás miatt indokolt homlokzatjavítás, vagy életveszély elhárítás érdekében történhet.

(6)²¹ Új, közterületről látható épülethomlokzat az épülethez közvetlenül kapcsolódó épületek fennálló színezésével összhangban, az utcasorban közvetlenül szomszédos telken lévő épületeket és az e telkekhez kapcsolódó további egy-egy épületet ábrázoló három változatot bemutató színterv alapján színezhető.

(7)²² A közterületről látható homlokzatot érintő építési tevékenység során az épület veszélyeztetett homlokzati sávját anti-graffiti bevonattal kell ellátni.

(8)²³ Fennálló, eredeti állapot szerinti, közterületről látható homlokzattagolás, homlokzati díszítőelem, díszítőrendszer, részletképzés, nyílászáró rendszer nem változtatható meg, kivéve, ha az eltérés a földszinten üzletportál létesítése érdekében indokolt. Teljes homlokzatfelületet érintő építési tevékenység az eredeti állapot rekonstrukciójával építéstörténeti dokumentáció alapján végezhető.

(9) Az épület fennálló eredeti vagy mintadarabként megjelölt – közterületre nyíló és közterületről látható – homlokzati elemei a (8) bekezdésben meghatározott kivétellel nem bonthatók el, felújítással vagy rekonstrukcióval tarthatók fenn. Fennálló, az eredetitől eltérő és mintadarabnak nem minősülő homlokzati elem kizárólag eredeti vagy mintadarabként megjelölt homlokzati elemre cserélhető, azzal, hogy

(10)²⁴ Egyéb műszaki berendezés, egyéb berendezés, szerelvény nem tartható fenn vagy helyezhető el, ha az a közterületről látható homlokzat, illetve a (8) bekezdésben meghatározott, fennálló építészeti részletek, díszítőrendszer megjelenését, látványát sérti, vagy ellehetetleníti a fennálló eredeti díszítőrendszer rekonstrukcióját.

(11) A homlokzaton

(12) Fennálló eredeti lábazat nem bontható el, az csak az eredeti állapot szerint újítható fel, rekonstruálható azzal, hogy az eredeti állapottól eltérni a feltétlenül szükséges mértékig

(13) Közterületről nyíló pincelejáró és az ahhoz kapcsolódó nyílászáró az épület építészeti tagozataihoz, homlokzattagolásához, homlokzati architektúráihoz és nyílásrendszeréhez illeszkedve létesíthető.

(14) Fennálló eredeti kaput és tartozékát anyagában meg kell őrizni. Ha részben vagy egészében elpusztult, az eredeti állapot szerint egyszerűsített építéstörténeti tudományos dokumentáció alapján rekonstruálható, kivéve, ha a rekonstrukcióhoz nem áll rendelkezésre elegendő adat, ebben az esetben az új kapunak az épület többi eredeti vagy mintadarabként meghatározott nyílászárójának kialakításához, részletképzéséhez, anyaghasználatához, színéhez kell illeszkednie.

(15) Fennálló, eredeti vagy mintadarabként megjelölt üzletportált meg kell őrizni vagy az eredeti állapot szerint rekonstruálni.

(16) Fennálló, nem eredeti vagy mintadarabként megjelölt üzletportál

(17)²⁷ Üzletportál üvegfelületének átlátszóságát – jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában – fenn kell tartani. Üvegfelületként homokfúvott vagy matt, illetve egyéb okból nem átlátszó üveg nem alkalmazható, üvegfelület nem átlátszó anyaggal, így különösen fóliával, papírral, műanyaggal, festéssel vagy más dekorációs felülettel nem takarható, kivéve, ha ahhoz a KNEB közhasznú tevékenység bemutatása érdekében – a meghatározott módon történő elhelyezéshez – határozott időtartamra nyilatkozatában hozzájárul.

(18) Üzletportál az e rendeletben és a kézikönyvben foglalt részletes településképi követelmények, illetve ajánlások alapján helyezhető el, építhető, alakítható át.

(19)²⁸ Új kirakatszekrény közterületről látható homlokzaton nem helyezhető el. A kirakatszekrény elbontásával egy időben az érintett homlokzati falfelület anyaga, színezése, díszítése helyreállítandó.

(20) Falra vagy fal elé szerelt kirakatszekrény fenntartható, ha mérete és szerkezeti kialakítása illeszkedik az épület homlokzatképzéséhez, és annak eredeti vagy felújított díszítőelemeit, részletképzését, mintázott falfestését, falfestményeit, művészi felületképzését nem takarja el.

12. § (1) A tető fennálló eredeti formáját, geometriáját, héjalását, tetődíszét, díszes tetőfelépítményét az építési tevékenység során meg kell őrizni. A tető eredeti formája és geometriája, héjalása, tetődísze, díszes tetőfelépítménye az eredeti tervek szerint egyszerűsített építéstörténeti tudományos dokumentáció alapján rekonstruálható, kivéve, ha műszakilag erre nincs lehetőség, vagy az aránytalanul nagy anyagi terhet jelent, vagy, ha az eredeti építőanyag egészségre káros összetevőket tartalmaz.

(2) A közterületi homlokzati oldalon a tetőzeten kizárólag a mintadarabbal megegyező nyílászáró helyezhető el.

(3) A tetőzeten nyílászáró az e rendeletben és a kézikönyvben foglalt követelmények, illetve ajánlások alapján helyezhető el.

(4)²⁹ A kiemelt nemzeti emlékhely részét képező közterülettel közvetlenül határos telken lévő épület Kossuth Lajos tér felé lejtő tetőfelületén – tetőkibúvó kivételével – nyílászáró, nyílás, áttört felület nem létesíthető, a szükséges tetőfelépítmények, tetőnyílások a további tetőfelületeken a KNEB hozzájárulásával helyezhetők el.

(5) Újonnan kialakított tetőzet esetében

13. § (1) Épület teljes, vagy az utcai homlokzatot érintő felújítása kizárólag a közterületről látszó tűzfalszakaszok egységes és együttes felújításával történhet.

(2) Építmény megvilágításánál nem alkalmazható változó fényjáték.

14. §³⁰ (1) Üzletjelzés az üzletportállal együtt tervezhető, alakítható ki a homlokzathoz illeszkedő módon.

(2) Cégjelzés, üzletjelzés az épületben lévő rendeltetési egységre, az ott végzett tevékenységre vonatkozóan helyezhető el.

(3) A cégjelzésnek, üzletjelzésnek illeszkednie kell

(4)³¹ Cégjelzés, üzletjelzés nem tartalmazhat mozgó elemet, mozgó vagy villogó fényfeliratot. A kiemelt nemzeti emlékhely részét képező közterülettel közvetlenül határos homlokzaton fényfelirat, világító cégjelzés vagy üzletjelzés nem helyezhető el, és tartható fenn.

(5) A kiemelt nemzeti emlékhely területén nem helyezhető el plakát.

(6) Cégjelzés, üzletjelzés, plakát, emléktábla, egyéb berendezés és egyéb műszaki berendezés az épület homlokzati architektúrájába illeszkedően, a kiemelt nemzeti emlékhelynek és környezetének történelmi és műemléki megjelenését, egységes arculatát megőrizve, a kézikönyvben foglalt részletes településképi követelmények, illetve ajánlások alapján tartható fenn, és helyezhető el.

15. § Sajátos építmény, műtárgy a kiemelt nemzeti emlékhely és annak településkép-védelmi környezete történelmi és műemléki megjelenését, egységes arculatát megőrizve helyezhető el, tartható fenn, a kézikönyvben foglalt részletes településképi követelmények alapján.

16. § (1) A közterületen sajátos építményfajtát, építményt, köztárgyat, zöldfelületet vagy új képzőművészeti alkotást érintő építési tevékenység és egyéb beavatkozás közterület-alakítási terv alapján vagy annak hiányában a kézikönyvben foglalt követelmények alapján végezhető.

(2) A közterületen lévő építménynek, sajátos építményfajtának, köztárgynak, zöldfelületnek, képzőművészeti alkotásnak illeszkednie kell a kiemelt településkép-védelmi környezet egységes arculatához.

(3) A gyalogosfelületek burkolata természetes anyag, illetve természetes gránitzúzalékot tartalmazó térburkoló anyag lehet, beton térkő nem alkalmazható. Passzázs kizárólag díszburkolattal burkolható.

(4) A közterületen építmény, sajátos építményfajta, köztárgy, zöldfelület, képzőművészeti alkotás az e rendeletben, és amennyiben rendelkezésre áll, a közterület-alakítási tervben és a kézikönyvben foglalt követelmények, illetve ajánlások alapján helyezhető el.

17. § (1) A kiemelt nemzeti emlékhely területén – az (5) bekezdésben foglaltak kivételével – nem helyezhető el reklám, reklámhordozó.

(2) A kiemelt településkép-védelmi környezetben reklám, reklámhordozó kizárólag utcabútoron helyezhető el az Rr. rendelkezéseivel összhangban, a (4) bekezdésben foglaltak szerint.

(3) A kiemelt településkép-védelmi környezetben nem létesíthető

(4) Utcabútor, funkcionális célú utcabútor, plakát, az (5) bekezdés a) pontja szerinti tájékoztatás és az (5) bekezdés b) pontja szerinti építési reklámháló a kézikönyvben foglalt különös formai, anyaghasználati, számosságot meghatározó és a reklámközzététel technológiájára, módszerére és eszközeire vonatkozó részletes településképi követelmények, illetve ajánlások alapján helyezhető el, tartható fenn, alakítható át.

(5) A kiemelt településkép-védelmi környezetben – az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – településképi bejelentési eljárásban kérelemre

(6) Az (5) bekezdés b) pontja szerinti építési reklámhálón kizárólag a megépíteni tervezett homlokzat látványterve jeleníthető meg.

18. § Zöldfelület az e rendeletben és a kézikönyvben foglalt követelmények, illetve ajánlások alapján, telepíthető.

19. § (1) A Kormány – a Budapest V. kerület Kossuth Lajos téri beruházási programmal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 100/2012. (V. 16.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésében meghatározott beruházással összefüggésben – a 2. mellékletben és a (2) bekezdésben meghatározott beépítési szabályokat állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti beruházás keretében

20. § (1)³⁶ A kiemelt nemzeti emlékhely Budapest V. kerület belterület 24834/1, 24891, 24892/1, 24893, 24894, 24897/4, 24898 helyrajzi számú telkeire a 2. mellékletben és jelen §-ban meghatározott beépítési szabályokat kell alkalmazni.

(2) Nem tartható fenn és nem valósítható meg olyan rendeltetés, illetve rendeltetési egység, amely önmagában vagy a rendeltetésszerű használata során a megvalósuló tevékenységgel sérti a kiemelt nemzeti emlékhely méltóságát, továbbá nem illeszkedik a kiemelt nemzeti emlékhely történelmi, műemléki és egységes településképi megjelenéséhez, arculatához, illetve akadályozza vagy csorbítja az országos megemlékezések méltó lebonyolítását.

(3) A 24. §-ban és a 25. §-ban meghatározott szabályok a kiemelt nemzeti emlékhely területén lévő ingatlanokra megfelelően alkalmazandóak.

21. § A kiemelt nemzeti emlékhely településkép-védelmi környezetében lévő ingatlanokra a 22–26. §-ban meghatározott beépítési szabályokat kell alkalmazni.

22. § (1) Nem tartható fenn és nem valósítható meg olyan rendeltetés, illetve rendeltetési egység, amely önmagában, vagy a rendeltetésszerű használata során megvalósuló tevékenységgel sérti a kiemelt nemzeti emlékhely méltóságát, továbbá nem illeszkedik a kiemelt településkép-védelmi környezet történelmi, műemléki és egységes településképi megjelenéséhez, arculatához, illetve akadályozza vagy csorbítja az országos megemlékezések méltó lebonyolítását.

(2) Kereskedelmi, szolgáltatási és vendéglátási rendeltetéssel összefüggő önálló rendeltetési egység megvalósítása és a rendeltetés módosítása az e rendelet szerinti szakmai konzultáció és – településképi véleményezési eljáráshoz nem kötött tevékenység esetén – településképi bejelentési eljárás köteles tevékenység.

23. § (1) Emeletráépítés esetén az emeletráépítéssel létrejövő magasság 1,0 méternél nagyobb mértékben nem haladhatja meg a csatlakozó épület utcai homlokzat-, párkány- és gerincmagasságát.

(2) Az egyes épületrészek magassági növelése során a gerincmagasságot a kialakult szomszédos gerincmagasságok figyelembevételével kell megállapítani, azzal, hogy a gerincmagasság sehol nem lehet a fennálló gerincmagasságnál, valamint a szomszédos épületek gerincmagasságánál 1,0 méterrel nagyobb.

(3) Új épület elhelyezésénél, emelet ráépítésénél, illetve tetőtéri szint térdfal-magasítással járó átépítésénél együttesen kell figyelembe venni az e rendeletben meghatározott egyedi településképi követelményeket és

(4)³⁷ Tető eredeti formájának és geometriájának, tetődíszének, illetve díszes tetőfelépítményének rekonstrukciója során, illetve azzal összefüggésben történő beruházás esetén a településrendezési tervben előírt beépítési szabályok figyelmen kívül hagyhatók.

24. § (1)³⁸ Közműellátási hálózat létesítményei és szerelvényei épületben vagy közterületen – az (1a) bekezdésben foglalt kivétellel – terepszint alatt helyezhetők el.

(1a)³⁹ Közműellátási hálózat létesítményei és szerelvényei közterületen, terepszint felett a KNEB által előzetesen meghatározott módon és időtartamra helyezhetők el. A terepszint feletti elhelyezést a KNEB részére be kell jelenteni.

(2) Hulladékudvar, valamint – terepszint alatt elhelyezés kivételével – hulladéksziget nem létesíthető.

(3) A közterületet érintő kábelek és közművezetékek elhelyezése során a járda burkolatot az egyes járdaszakaszok egységes megjelenésének biztosításával kell helyreállítani.

(4) Közműátépítés során, az üzemen kívül helyezett, felhagyott közműhálózatokat a szolgáltatónak el kell bontania.

(5) A közműellátási hálózat közterületről látszó, a kézikönyvben szabályozott elemei – ideértve az aknafedeleket, nyílászárókat is – a kézikönyvben foglaltaknak megfelelően alakíthatók ki.

25. § (1) Közterületen nem tartható fenn és nem valósítható meg olyan építmény, vendéglátó terasz, egyéb közterületi építmény, továbbá műtárgy, sajátos építményfajta, pavilon, amely önmagában, vagy a rendeltetésszerű használata során megvalósuló tevékenységgel sérti a kiemelt nemzeti emlékhely méltóságát, továbbá nem illeszkedik a kiemelt településkép-védelmi környezet történelmi, műemléki és egységes településképi megjelenéséhez, arculatához, illetve akadályozza vagy csorbítja az országos megemlékezések méltó lebonyolítását.

(2) Határozott időtartamra létesített ideiglenes építmény a KNEB által meghatározott módon és időtartamra létesíthető.

(3) Pavilon, vendéglátó terasz, egyéb közterületi építmény, továbbá közlekedési tábla, jelzőrendszer, közvilágítás céljára szolgáló oszlop az e rendeletben és a kézikönyvben foglalt részletes településképi követelmények, illetve ajánlások alapján tartható fenn, helyezhető el, építhető.

(4) Közterületen a tulajdonos és a KNEB hozzájárulásával telepíthető vendéglátó terasz és használható terület filmforgatás helyszíneként.

(5)⁴⁰ Vendéglátó terasz kizárólag vendéglátási rendeltetéshez, épülethez kapcsolódóan telepíthető.

26. § (1) A kiemelt településkép-védelmi környezetben a 2. mellékletben és a (2) bekezdésben meghatározott beépítési szabályokat kell alkalmazni

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti épületek energetikai jellemzőire, illetve a munkahelyek természetes megvilágításának biztosítására vonatkozó előírásokat csak abban az esetben lehet alkalmazni, ha azok az egyedi településképi követelményekkel nem ellentétesek, illetve e követelmények érvényesítését nem akadályozzák.

27. § (1) A kiemelt településkép-védelmi környezetre kézikönyv készül.

(2) A kézikönyv részletes településképi követelményeket meghatározó, az egyedi és a részletes településképi követelmények érvényesítését szolgáló sajátos szemléletformáló eszköz, amely a kiemelt településkép-védelmi környezet teljes területére készül.

(3) A kézikönyvet a KNEB határozattal fogadja el.

(4) A kézikönyv bemutatja a kiemelt településkép-védelmi környezet kimagaslóan egyedi karakterét meghatározó értékeket, településképi és arculati jellemzőket, a településkép minőségi formálására vonatkozó részletes településképi követelményeket, illetve az egyedi és a részletes településképi követelmények érvényesítési módjára továbbá a településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlásokat, iránymutatásokat.

(5) A kézikönyv a 4. mellékletben meghatározott tartalommal készül.

28. § (1) A kézikönyv elkészítéséről a KNEB gondoskodik.

(2) A kézikönyv készítése és módosítása során a (3)–(8) bekezdést kell alkalmazni.

(3)⁴² A KNEB írásban kérelmet küld a TTr. 10. mellékletében szereplő azon államigazgatási és adatszolgáltató szerveknek, amelyek adatszolgáltatása szükséges a kézikönyv kidolgozásához vagy módosításához.

(4) A kérelem átvételétől számított 10 napon belül az államigazgatási szerv teljesíti az adatszolgáltatási témakörben adatszolgáltatási kötelezettségét, és felhasználásra biztosítja a kézikönyv készítéséhez vagy módosításához szükséges adatokat.

(5) A KNEB az elkészült kézikönyvet vagy a módosítását 21 napos határidővel véleményezésre megküldi a Magyar Építész Kamarának, valamint az építésügyért és a kulturális örökség védelméért felelős miniszternek.

(6) Azt az (5) bekezdésben meghatározott véleményezőt, aki az eljárás során határidőn belül nem ad véleményt, kifogást nem emelő véleményezőnek kell tekinteni.

(7) A KNEB a beérkezett vélemények alapján szükség esetén egyeztetést tart, amelyről jegyzőkönyvet készít.

(8) A KNEB az elfogadott kézikönyvet, illetve a módosítását az elfogadást követő 15 napon belül

29. § A kiemelt településkép-védelmi környezetben végzett építési tevékenységgel összefüggésben

30. § (1) A KNEB kérelemre az egyedi településképi, és a reklámokra, reklámhordozókra vonatkozó követelményekről – a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül – településkép-védelmi konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást (a továbbiakban: szakmai konzultáció) biztosít.

(2)⁴⁵ Az (1) bekezdés szerinti szakmai konzultáció az egyedi településképi követelményekre, a kézikönyvben meghatározott településképi követelményekre, ajánlásokra, az ott meghatározott érvényesítési módokra, a reklámokra, reklámhordozókra vonatkozó követelményekre, továbbá az építményrészre, berendezésre kidolgozott egyszerűsített építéstörténeti tudományos dokumentáció tartalmára terjedhet ki.

(3) A szakmai konzultáció biztosítása és a szakmai konzultációért felelős személy meghatározása a KNEB feladata.

(4) A szakmai konzultációról a konzultáció felelőse jegyzőkönyvet készít, amelyben rögzíti az egyedi településképi követelmények adott esetre vonatkozó lehetséges érvényesítési módját, valamint, a szakmai javaslatokat és elvárásokat. A jegyzőkönyvben a Kötv. 61/I. § (4) bekezdése szerinti előzetes hozzájáruló nyilatkozat rögzíthető.

(5) A KNEB a szakmai konzultációért díjat nem számít fel.

(6) A kérelemnek tartalmaznia kell az építtető vagy kérelmező (a továbbiakban együtt: kérelmező) nevét és címét, elérhetőségét, valamint a tervezett és konzultációra kért tevékenység címét, az érintett ingatlan helyrajzi számát, a tervezett tevékenység vagy a kérelem tárgyát képező tevékenység pontos leírását.

31. §⁴⁶ A KNEB szakmai konzultációt biztosít

32. § (1) A 41. § (1) bekezdés a) pontja szerinti hatóság (a továbbiakban: hatóság) az e rendelet eljárási szabályai szerint közigazgatási hatósági eljárásnak nem minősülő településképi véleményezési eljárást (a továbbiakban: véleményezési eljárás) folytat le az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározott, a (2) bekezdés szerinti engedélyezési eljárásokat megelőzően, ha összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt nem kezdeményezett a kérelmező.

(2) A hatóság építmény építésére, bővítésére, településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz ad kiemelt településképi véleményt (a továbbiakban: településképi vélemény).

33. § (1) A véleményezési eljárás lefolytatásához a kérelmező kérelmét papír alapon nyújtja be a KNEB-hez, és a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus formában az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre feltölti, melyhez a hatóságnak hozzáférést biztosít.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező nevét és címét, valamint a tervezett és véleményeztetni kért építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát. A kérelemhez a (3) bekezdés szerinti építészeti-műszaki dokumentációt kell mellékelni.

(3) Az építészeti-műszaki dokumentációnak a véleményezéshez az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:

(4) A hatóság a kérelem beérkezését követően 5 napon belül kikéri

(5) A (4) bekezdés b) pontja esetében

(6) A KNEB a nyilatkozatát a hatóság felhívásának beérkezésétől számított 90 napon belül adja ki. A központi építészeti-műszaki tervtanács feladatkörébe nem tartozó esetben a KNEB a véleményezés során kikérheti a központi építészeti-műszaki tervtanács véleményét.

(7) A KNEB a nyilatkozat kialakítása során

(8) A KNEB nyilatkozatában

(9) A hatóság a KNEB nyilatkozatában foglaltak szerint dönt, kivéve, ha a KNEB határidőn belül nem nyilatkozik, amely esetben a hatóság a (7) bekezdés a)–c) pontjában és a (8) bekezdés a)–b) pontjában foglaltak szerint jár el, és adja ki a településképi véleményt.

(10) A hatóság véleménye tartalmazza:

(11) A hatóság a KNEB nyilatkozatának beérkezésétől számított 10 napon belül, amennyiben a KNEB határidőn belül nem nyilatkozik, a kérelem beérkezésétől számított 115 napon belül megküldi véleményét a kérelmezőnek, továbbá a véleményét elektronikus formában feltölti az elektronikus tárhelyre.

(12) A településképi vélemény ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az csak az építésügyi hatósági ügyben hozott döntés keretében vitatható.

(13)⁴⁹ A hatóság a (9) bekezdés szerinti döntését 5 napon belül, a döntés elektronikus formában történő megküldésével közli a KNEB-bel.

34. § (1)⁵⁰ A hatóság – a műemléket érintő örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenység kivételével – településképi bejelentési eljárást (a továbbiakban: bejelentési eljárás) folytat le

(2) A hatóság településképi bejelentési eljárást folytat le a 37. §-ban foglaltak szerint bejelentési eljárás lefolytatásához kötött reklámok és reklámhordozók tekintetében

(3) A bejelentési eljárás lefolytatásához a kérelmező a bejelentést papír alapon 2 példányban nyújtja be a hatósághoz.

(4) A bejelentés tartalmazza:

(4a)⁵⁵ A KNEB nyilatkozatát a bejelentő a (4) bekezdés a)–e) pontja szerinti bejelentés tervezetének és az (5) bekezdés szerinti dokumentációnak egyidejű megküldésével kérelmezi, a Kötv. 61/J. §-ában foglalt követelmények szerint.

(5)⁵⁶ A bejelentéshez az egyedi településképi követelményeknek való megfelelést és a részletes településképi követelményekkel való összhangot igazoló papíralapú építészeti-műszaki tervet, továbbá rendeltetésváltozás esetén a településrendezési terv és a beépítési szabályok rendeltetésekre vonatkozó követelményeinek való megfelelést igazoló dokumentációt kell mellékelni két példányban.

(6)⁵⁷ A hatóság – a (8) bekezdés kivételével – a kérelem beérkezését követően a bejelentés egy példányának egyidejű megküldésével haladéktalanul beszerzi a KNEB nyilatkozatát, és a bejelentéshez csatolt dokumentáción a KNEB általi jóváhagyás igazolását.

(7)⁵⁸ A KNEB nyilatkozatát a hatóság felhívásának, vagy a bejelentő kérelmének beérkezésétől számított 90 napon belül küldi meg a hatóságnak vagy a bejelentőnek.

(8)⁵⁹ A hatóság nem kéri be a KNEB (6) bekezdés szerinti nyilatkozatát, amennyiben az előzetes szakmai konzultáción készült jegyzőkönyv nyilatkozatot is tartalmaz, és abban szerepel, hogy a kiadott nyilatkozat felhasználható a településképi bejelentés során, vagy ha a bejelentés a KNEB nyilatkozatot tartalmazta.

35. § (1) A hatóság a bejelentést követően, a KNEB nyilatkozatának beérkezésétől számított 10 napon belül, amennyiben a KNEB határidőn belül nem nyilatkozik, a bejelentés beérkezésétől számított 115 napon belül döntésében

(2)⁶¹ A hatóság által tudomásul vett tevékenységet a hatóság döntésének közlésétől számított egy éven belül lehet megkezdeni. Ha a bejelentésben megjelölt tevékenységet a döntés közlésétől számított egy éven belül nem kezdik el, a bejelentést az e rendeletben meghatározottak szerint meg kell ismételni.

(3)⁶² A hatóság az (1) bekezdés szerinti döntését 5 napon belül, a döntés elektronikus formában történő megküldésével közli a KNEB-bel.

36. § A hatóság ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását. Amennyiben a hatóság a bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztását észleli, a tevékenység folytatását a bejelentési eljárás során megtiltotta vagy azt tudomásul vette, de attól eltérő végrehajtást tapasztal, a hatóság a 40. §-ban foglaltak szerint jár el.

37. §⁶³ (1) A településképi bejelentési eljárás kötelező

(2) A településképi bejelentési eljárás a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. melléklet 1. és 2. pontja szerint végzett építési tevékenység esetében akkor kötelező, ha

(3) A településképi bejelentési eljárás a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem kötelező, ha a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. melléklet 1. pontja szerint végzett építési tevékenység csak az önálló rendeltetési egység belső felújítási munkájára terjed ki, és nem érinti olyan helyiség válaszfal áthelyezését, illetve bontását, amely az épület közterületről látható homlokzatán lévő nyílászárót tartalmaz.

37/A. §⁶⁴ (1) A műemléket érintő, örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenység a KNEB Kötv. 61/I. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozata alapján, azzal összhangban végezhető, ilyen esetben külön településképi bejelentési eljárás lefolytatására nincs szükség.

(2) A KNEB nyilatkozatát a kérelmező a műemléket érintő örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenység esetén a 34. § (5) bekezdése szerinti dokumentáció egyidejű megküldésével kérelmezi a Kötv. 61/J. §-ában foglalt követelmények szerint.

38. § (1) Ha a hatóság megállapítja az e rendeletben foglalt egyedi településképi követelmények megsértését, felhívja az ingatlan tulajdonosának, a tulajdonosi joggyakorlónak, a vagyonkezelőnek, illetve a társasháznak a figyelmét a jogszabálysértésre, és határozatában legfeljebb 60 napos határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.

(2) A hatóság az (1) bekezdés szerinti határidő eredménytelen elteltét követően a Kötv. 61/K. § (6) bekezdése szerint jár el.

(3) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti kötelezett az egyedi településképi követelményeket a hatósági döntésben megállapított határidőben nem teljesíti, a hatóság településképi kötelezésben a Kötv. 61/K. § (7) bekezdése szerint településkép-védelmi bírságot (a továbbiakban: bírság) szabhat ki, amely során a hatóság a 39. §-ban foglaltak szerint mérlegeli az egyedi településképi követelmény sérelmének súlyát és a jogsértő állapot időtartamát.

39. § (1) A bírság kiszabása esetén a hatóság a közigazgatási szabályszegések szankcióinak átmeneti szabályairól, valamint a közigazgatási eljárásjog reformjával összefüggésben egyes törvények módosításáról és egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló törvény alapján dönt a bírság összegéről, mérlegelve a kiemelt nemzeti emlékhellyel kapcsolatos érdek sérelmének a nagyságát, a településkép-védelemmel érintett elem történeti, településképi, kulturális, eszmei jelentőségét és egyediségét.

(2) A hatóság a bírság mértékéről olyan módon dönt, hogy az a kötelezettet a további, a településkép-védelemre vonatkozó jogszabályokat sértő magatartástól visszatartsa.

(3) A hatóság a bírság mértékéről a KNEB nyilatkozatával összhangban dönt.

(4) A bírság összege legalább 200 000 forint.

(5) A bírság összege kérelemre méltányosságból

40. § (1) A hatóság településképi kötelezésről szóló határozatban állapítja meg a bírságot.

(2) A bírság megfizetésének határideje legfeljebb 60 nap.

(3) A határidő kezdő napja a bírságot kiszabó határozat véglegessé válásának napja.

(4) A teljesítési határidő előtt benyújtott kérelemre egy alkalommal, legfeljebb 60 napra halasztás engedélyezhető.

(5) A bírságot az azt megállapító véglegessé vált határozatban előírt határidőn belül, az eljáró hatóság által meghatározott számlára, készpénz átutalási megbízással, banki átutalási megbízással vagy – ha a feltételei fennállnak – elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül kell megfizetni.

(6) A készpénz átutalási megbízáson vagy banki átutalás során fel kell tüntetni

(7) A befizetés megtörténtét a befizetést követő nyolc napon belül a kötelezett köteles a bírságot megállapító hatóság részére igazolni.

(8) A bírság kiszabásáról rendelkező végleges és végrehajtható határozat, valamint a befizetési határidő hosszabbításáról, illetve a részletfizetésről rendelkező végzés végleges záradékkal ellátott egy-egy példányát a hatóság nyolc napon belül köteles közölni

41. § (1)⁶⁵ A Kormány az e rendeletben meghatározott településkép-védelmi hatósági feladatok ellátására a kiemelt településkép-védelmi környezetre kiterjedő illetékességgel településkép-védelmi hatóságként az örökségvédelmi és építésügyi hatáskörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatalát jelöli ki.

(2) A fővárosi és megyei kormányhivatal örökségvédelemmel és építésüggyel kapcsolatos feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. § f)–i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a kulturális örökség védelméért felelős miniszter gyakorolja.

(3) A fővárosi és megyei kormányhivatal örökségvédelemmel és építésüggyel kapcsolatos feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben felügyeleti szervként a kulturális örökség védelméért felelős miniszter jár el.

42. § (1) Támogatás nyújtható a kiemelt nemzeti emlékhely településkép-védelmi környezetében álló ingatlan fenntartásához, helyreállításához, felújításához vagy átalakításához közvetlenül kapcsolódó örökségvédelmi célú beruházáshoz.

(2) A támogatás az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Ávr.) meghatározott feltételeken felül annak a kedvezményezettnek nyújtható, aki

(3) Anyagi biztosítékként a hitelnyújtó hitelintézet általános szerződési feltételei szerinti bankári biztosítékok fogadhatók el.

43. § (1)⁶⁸ A támogatás vissza nem térítendő formában, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter irányítása alá tartozó fejezetben szereplő előirányzat terhére nyújtható.

(2)⁶⁹ A támogatásokkal összefüggő, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 6/B. § (3) bekezdése szerinti feladatok tekintetében a kulturális örökség védelméért felelős miniszter által kijelölt kezelő szervként a Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Kezelő) kerül kijelölésre. A támogatási kérelmet javaslatával együtt a Kezelő a 44. § (3) bekezdésében meghatározott döntéshozó részére felterjeszti.

(3)⁷⁰ A Kezelő a (2) bekezdésben rögzített feladatait a kulturális örökség védelméért felelős miniszter irányítása alá tartozó fejezetben szereplő kulturális örökségvédelmi célú előirányzat terhére látja el, azzal, hogy a Kezelő (2) bekezdésben meghatározott feladatainak ellátására az (1) bekezdés szerinti előirányzat mértékének legfeljebb 5%-a használható fel.

(4) A támogatás megítélését

(5) A támogatás nyújtásával kapcsolatos mérlegelés szempontjai:

44. § (1) A támogatás kérelem alapján vehető igénybe.

(2)⁷² A támogatás iránti kérelem benyújtásának napja az a nap, amikor az igénylő a kérelmet és az e rendelet szerinti igénylési feltételeket igazoló dokumentumokat hiánytalanul benyújtja a Kezelőhöz.

(3)⁷³ A támogatásról a kulturális örökség védelméért felelős miniszter dönt. A miniszter döntése során mérlegeli a KNEB a támogatás maximális mértékére tett 43. § (4) bekezdés a) pontja szerinti javaslatát.

(4) A támogatásról szóló támogatói okiratot a kulturális örökség védelméért felelős miniszter döntését követően a Kezelő adja ki. A támogatás iránti kérelem elutasítása esetén a Kezelő az igénylőt részletesen, írásban tájékoztatja a kérelem elutasításának indokáról.

(5) A támogatás folyósítását, valamint a támogatás felhasználásáról szóló beszámoló felülvizsgálatát, elfogadását a Kezelő végzi. A támogatás iránti kérelem benyújtásakor az e rendelet szerinti feltételek meglétét a Kezelő köteles ellenőrizni.

45. § (1) A támogatás kizárólag átlátható formában nyújtható.

(2)⁷⁴

(3) Az e rendelet szerinti támogatás nem halmozható más, helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó állami támogatással.

(4)⁷⁵

(5) A támogatási intenzitás kiszámítása során valamennyi felhasznált számadatot az adók és illetékek levonása előtt kell figyelembe venni.

(6)⁷⁶

45/A. §⁷⁷ A kijelölt beruházás-lebonyolító a 42. § (2) bekezdés a) pontjában rögzített feladatait a 43. § (1) bekezdésében meghatározott előirányzat terhére látja el, azzal, hogy a kijelölt beruházás-lebonyolító ezen feladatainak ellátására a 43. § (1) bekezdés szerinti előirányzat legfeljebb 5%-a használható fel a Kezelő útján kötött támogatási szerződés alapján.

46. § (1)⁷⁸ A beruházás finanszírozásához hitelintézettel megkötendő szerződésben előírt önerő pótlására, illetve amennyiben az ingatlan tulajdonosa hitelfelvétel nélkül, részben saját forrásai felhasználásával kívánja a beruházást lebonyolítani, a beruházás részfinanszírozására támogatás nyújtható.

(2) Az önerőt pótló támogatás csak olyan hitelszerződéshez igényelhető, amely alapján kizárólag forint alapú kölcsön vehető igénybe, és a kamat, a költség, valamint a tőke törlesztése is csak forintban történhet.

(3) A hitelintézettel megkötendő szerződésben meg kell jelölni az önerőt pótló állami támogatást, és biztosítani kell, hogy annak felhasználása ne essen a hitelintézet által folyósítandó kölcsön felhasználása során támasztott feltételeknél enyhébb megítélés, vagy gyengébb ellenőrzés alá. Ennek részeként külön is megállapításra kell, hogy kerüljön, hogy a folyósított kölcsön felhasználását lezáró dokumentációt a kedvezményezett a kijelölt hitelintézet részére is benyújtja. Nem szükséges a kedvezményezett külön nyilatkozata, ha az (1) bekezdés szerinti szerződést a kedvezményezett a kijelölt hitelintézettel köti meg.

(4) A támogatás mértéke a hitelintézettel megkötendő szerződés alapján a kedvezményezett által biztosítandó önerő értéke, figyelemmel a miniszter 44. § (3) bekezdése szerinti döntésére. A miniszternek a támogatás mértékére vonatkozó döntése hiányában a támogatás mértéke legfeljebb a megkötendő hitelszerződés szerinti kölcsön összegének 66,6%-a, vagy a beruházás elszámolható költségeinek 40%-a, a kettő közül a magasabb érték.

(5)⁷⁹ A támogatási kérelem elbírálásához a hitelintézetnek az (1) bekezdés szerinti szerződés megkötésére szóló ajánlatát, vagy a saját finanszírozású rész rendelkezésre állásának igazolását mellékelni kell.

47. § (1) A támogatási kérelmet a Kezelőnek kell benyújtani. A Kezelő a támogatás iránti kérelem benyújtásáról és a becsatolt dokumentumokról igazolást ad az igénylőnek, melyben tájékoztatja a kérelem elbírálásának várható időtartamáról.

(2) A támogatás iránti kérelem benyújtásakor az e rendelet szerinti feltételek meglétét a Kezelő köteles ellenőrizni.

(3)⁸⁰ A támogatás összegének folyósítása a megkötött hitelszerződés egy eredeti példányának a kölcsönt nyújtó hitelintézet által, teljességi nyilatkozatával együtt, a Kezelő felé történt közvetlen benyújtását követően történik. A Kezelő a támogatás összegét a kijelölt beruházás lebonyolító elkülönített alszámlájára utalja.

(3a)⁸¹ A Kezelő a támogatás összegét a kijelölt beruházás-lebonyolító alszámlájára utalja abban az esetben is, ha az ingatlan tulajdonosa a beruházáshoz a 48. § szerinti beruházási kölcsönt nem vesz igénybe.

(4) A kedvezményezett a beruházás megvalósításáról a pályázati kiírásban meghatározott záródokumentáció benyújtásával nyilatkozik a Kezelőnek.

48. § (1)⁸² A beruházás finanszírozásához beruházási kölcsön támogatás nyújtható.

(2) A beruházási kölcsön támogatás

(3)⁸⁴ A megítélt beruházási kölcsön támogatás a kijelölt hitelintézethez kerül folyósításra annak érdekében, hogy a folyósított támogatási összeg felhasználásával a kijelölt hitelintézet az általa – a kiemelt településkép-védelmi környezetben álló ingatlanon tervezett örökség- vagy településkép-védelmi célú beruházás finanszírozására – meghirdetett hitelprogram keretében az ahhoz csatlakozott hitelintézet útján, vagy csatlakozott hitelintézet, illetve annak kölcsönnyújtása hiányában közvetlenül beruházási kölcsönt nyújtson a.

(4) A megkötendő hitelszerződésben meg kell jelölni a beruházási kölcsön állami támogatástartalmát, és biztosítani kell, hogy annak felhasználása nem eshet a hitelintézet általános szerződési feltételei alapján folyósítandó hasonló kölcsön felhasználása során támasztott feltételeknél enyhébb megítélés vagy gyengébb ellenőrzés alá.

(5)⁸⁵ A támogatás mértéke a hitelintézettel megkötendő szerződés szerint fizetendő

(6)⁸⁷ A beruházási kölcsön tőketörlesztésére támogatás olyan arányban nyújtható, mint amilyen a szerződéskötéskor az a)–d) pontban foglaltaknak együttesen megfelelő kedvezményezettek tulajdoni hányadának aránya a kölcsönszerződés megkötésében részt vevők összes tulajdoni hányadához viszonyítva:

(7)⁸⁹ Az (5) bekezdés a) és b) pontja szerinti támogatást a kölcsönszerződésben meghatározott adósságszolgálat ütemében folyósítja a Kezelő. A Kezelő a tőketörlesztésre eső támogatás folyósítása előtt ellenőrzi a (6) bekezdés c) pontjában foglaltak fennállását.

(8) Öröklés esetén az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 16. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott természetes személy a (6) bekezdés szerinti támogatásra jogosult kedvezményezettnek tekintendő.

(9)⁹⁰

(10)⁹¹ Amennyiben a (6) bekezdés szerinti arányosításnál figyelembe vett kedvezményezett a a tőke törlesztésének lezárulta előtt a (6) bekezdés c) pontja szerinti lakástulajdont elidegeníti, úgy a arányosításnál figyelembe vett kedvezményezett nem jogosult az (5) bekezdés b) pontja szerinti támogatásnak a lakástulajdon (7) bekezdés szerinti ellenőrzését követően, a tőketörlesztés futamidejének lejártáig esedékes részére. A támogatás a beruházási kölcsön önkéntes előtörlesztése esetén a futamidőből hátralévő időszakra nem vehető igénybe.

49. §⁹² A beruházási kölcsön kérelmet a Kezelő a kijelölt hitelintézetnek továbbítja a hitelkérelem elbírálása érdekében. A jóváhagyott beruházási kölcsön kamat- és tőketámogatására a 45. § és a 47. § rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy a kamat- és tőketámogatás jóváhagyását a Kezelő végzi a kijelölt hitelintézet által megadott információk alapján.

50. § A beruházási kölcsön támogatás folyósítása és elszámolása a Csokr. szabályai szerint történik.

51. § (1) Az e rendeletben meghatározott egyedi településképi követelményektől való eltérésre egyszerűsített építéstörténeti tudományos dokumentáció alapján a KNEB nyilatkozatában meghatározott feltétel szerint van mód.

(2) Az egyedi településképi követelményektől – az (1) bekezdés szerinti – eltérő megoldás akkor hagyható jóvá, ha

52. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 38. § (3) bekezdése, a 39. § és a 40. § az e rendelet kihirdetését követő 16. napon lép hatályba.

52/A. §⁹³ E rendeletnek a Steindl Imre Program megvalósításával kapcsolatban egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 2/2021. (I. 7.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 8. § (6) bekezdését és 35. § (2) bekezdését a Módr. hatálybalépésekor⁹⁴ folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

53. § Ez a rendelet a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187., 2014.6.26.) I. és II. fejezetének, valamint 56. cikkének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

54. § A 2. § és a 3. § a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187., 2014.6.26.) I. és II. fejezete, valamint 56. cikke hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

55. §⁹⁵

56. §⁹⁶

57. §⁹⁷

58. §⁹⁸

59. §⁹⁹

60. §¹⁰⁰