Műveletek

Akadálymentes nézet Bezárás
  • Tartalom

17/2018. (VI. 27.) IM rendelet

17/2018. (VI. 27.) IM rendelet

egyes büntetőeljárási jogi tárgyú igazságügyi miniszteri rendeleteknek a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvénnyel összefüggő módosításáról, illetve hatályon kívül helyezéséről1

2018.07.01.

A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 866. § (2) bekezdés 11. pontjában és az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 139. § (2) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 109. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 64. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben –,

a 2. alcím tekintetében a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 866. § (2) bekezdés 19. és 22. pontjában és a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 628. § (2) bekezdés a) és h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 109. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – az Országos Bírósági Hivatal elnöke véleményének kikérésével –,

a 3. alcím tekintetében a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 866. § (2) bekezdés 17. pontjában és a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 434. § (2) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 109. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdés 20. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró belügyminiszterrel és a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 64. § (1) bekezdés 2. pontjában és 1. melléklet F) pont 4. alpontjában meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben –,

a 4. alcím tekintetében a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 866. § (2) bekezdés 15. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 109. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

az 5. alcím és az 1–4. melléklet tekintetében a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 866. § (2) bekezdés 23. pontjában és a büntetések, az intézkedések és egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 434. § (2) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 109. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelők tevékenysége vonatkozásában a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró belügyminiszterrel, valamint a katonák pártfogó felügyelete vonatkozásában a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 107. §-ában meghatározott feladatkörében eljáró honvédelmi miniszterrel egyetértésben –,

a 77. § a) pontja tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (2) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 109. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 77. § b) pontja tekintetében a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 866. § (2) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 109. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 64. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben –

a következőket rendelem el:

1. Az igazságügyi szakértők díjazásáról szóló 3/1986. (II. 21.) IM rendelet módosítása

1. § (1) Az igazságügyi szakértők díjazásáról szóló 3/1986. (II. 21.) IM rendelet [a továbbiakban: 3/1986. (II. 21.) IM rendelet] 4. §-át követő alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:

„A szaktanácsadó díja és költsége”

(2) A 3/1986. (II. 21.) IM rendelet 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. § A szaktanácsadó díjára és költségére a szakértői díjra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.”

a) 1. § (3) bekezdésében a „kirendelő szervnél” szövegrész helyébe a „kirendelőnél” szöveg,

b) 1. § (6) bekezdésében a „vélemény” szövegrész helyébe a „szakvélemény” szöveg és a „véleményéhez” szövegrész helyébe a „szakvéleményéhez” szöveg,

c) 1. § (7) bekezdésében a „kirendelő hatóságnak” szövegrész helyébe a „kirendelőnek” szöveg,

d) 1. § (8) bekezdésében a „véleményt” szövegrész helyébe a „szakvéleményt” szöveg,

e) 1. § (9) bekezdésében és 3. § (5) bekezdésében a „vélemény” szövegrész helyébe a „szakvélemény” szöveg,

f) 8. § (5) bekezdésében a „készkiadás” szövegrész helyébe a „költség” szöveg,

g) 9. § (9) bekezdésében a „jogerős határozatot vagy utalványt” szövegrész helyébe a „véglegessé vált vagy jogerős határozatot, illetve utalványt” szöveg,

h) 9. § (10) bekezdésében a „szakvélemény díjának” szövegrész helyébe a „szakértői díj” szöveg,

i) 15. § (1) bekezdésében a „közjegyző, a nyomozó hatóság, közigazgatási hatóság eljárása, valamint az ügyész eljárása” szövegrész helyébe az „az ügyészség, a nyomozó hatóság, az előkészítő eljárást folytató szerv, a közjegyző, valamint a közigazgatási hatóság eljárása” szöveg

lép.

3. § Hatályát veszti a 3/1986. (II. 21.) IM rendelet

b) 9. § (10) bekezdésében a „hatóság” szövegrész.

2. A bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet módosítása

4. § (1) A bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet (a továbbiakban: Büsz.) 10. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A büntetőügyben a zártan kezelt és a minősített adatot tartalmazó ügyiratokról felvilágosítás az eljáró tanács elnökének engedélyével adható.”

(2) A Büsz. 12/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Bírósági Elektronikus Tájékoztatási és Figyelmeztetési Rendszer (a továbbiakban: BETFR) használatához a fél vagy képviselője, büntetőügyben az ügyészség, a terhelt és a védő (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: kérelmező) regisztrációja szükséges.”

(3) A Büsz. 13. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az irodavezető nyilvántartja a hiteles másolat módját (fénymásolás, gépírás stb.), a megrendelő nevét, az illetékmentesség tényét vagy a lerótt illeték összegét. A másolat átvételét a megrendelő keltezéssel ellátott aláírásával igazolja. Büntetőügyben az ügyiratok megismeréséről és a másolatok kiadásáról az egyes büntetőeljárási cselekményekre és a büntetőeljárásban részt vevő személyekre vonatkozó szabályokról szóló rendeletben meghatározott nyilvántartást kell vezetni.”

(4) A Büsz. 23/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A központi elektronikus szolgáltató rendszeren (a továbbiakban: központi rendszer) keresztül a bíróságra érkező beadványokat a bíróság vezetője által erre kijelölt személy – az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló kormányrendeletben foglalt határidőn belül – veszi át; az átvételt követően a beadványt, a mellékleteit, valamint a központi rendszer által generált érkeztető számot (a továbbiakban e §-ban: érkeztető szám) tartalmazó dokumentumot kinyomtatja és az általános szabályok szerint érkezteti. Büntető- és szabálysértési ügyben a bírósági eljárást megelőzően keletkezett, elektronikus kapcsolattartás útján megküldött előzményi irat kinyomtatására bírói utasítás esetén kerül sor.”

(5) A Büsz. 27. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Ha a büntetőeljárásban részt vevő személy a beadványához olyan okiratot, fényképet, elektronikus adathordozót vagy más olyan dolgot mellékelt, ami tárgyi bizonyítási eszköznek minősülhet, azt az ügyiratokkal együtt – a tárgyi bizonyítási eszköz lefoglalása vagy a beadvány ügyiratok között történő kezelésével kapcsolatos döntés meghozatala érdekében – haladéktalanul be kell mutatni az eljáró tanács elnökének.”

(6) A Büsz. 35. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Büntetőügyben az egyes büntetőeljárási cselekményekre és a büntetőeljárásban részt vevő személyekre vonatkozó szabályokról szóló rendeletben meghatározott értesítések alkalmazandók.”

(7) A Büsz. 39. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az ügy több vádlott esetén akkor kezelendő befejezettként, ha a bíróság valamennyi vádlottal szemben meghozta az (1), illetve a (2) bekezdésében meghatározott döntést.”

(8) A Büsz. 40. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adatlapokat az iroda közli a bűnügyi nyilvántartást vezető szervvel.”

(9) A Büsz. VI. Fejezetének címe helyébe a következő rendelkezés lép:

„A ZÁRT ADATKEZELÉSSEL ÉS EGYES VÉDELMI INTÉZKEDÉSEKKEL ÉRINTETT SZEMÉLYEKRE VONATKOZÓ ÜGYVITELI SZABÁLYOK”

(10) A Büsz. 41. §-át megelőző alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az adatok zárt kezelése”

(11) A Büsz. 42. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ezen alcím alkalmazásában)

„a) zárt adat: a tanúnak a Be. 178. § (2) bekezdése szerinti személyes adatai, valamint az olyan adatok, amelyekből a Be. 92. § (9) bekezdése szerinti személyes adatokra lehet következtetni,”

5. § A Büsz.

1. 5. § (2) bekezdésében az „adatainak zártan” szövegrész helyébe az „adatainak, illetve személyes adatainak zártan” szöveg,

2. 5. § (2a) bekezdésében az „adatokat papír” szövegrész helyébe az „adatokat, illetve személyes adatokat papír” szöveg,

3. 7. §-t megelőző alcím címében a „kérelmek” szövegrész helyébe a „kérelmek és indítványok” szöveg,

4. 7. § (1) bekezdésében a „képviselő nélkül” szövegrész helyébe a „képviselő vagy védő nélkül” szöveg, a „kérelmet a” szövegrész helyébe a „kérelmet és indítványt a” szöveg, az „a fél” szövegrész helyébe az „az ügyfél” szöveg,

5. 7. § (4) bekezdésében az „a feleket” szövegrész helyébe az „az ügyfeleket” szöveg,

6. 10. § (1) bekezdésében a „törvény” szövegrész helyébe a „jogszabály” szöveg,

7. 10. § (2) bekezdésében az „iratról az” szövegrész helyébe az „iratról – büntetőügyben egészségügyi adat tekintetében, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az” szöveg,

8. 11. § (3) bekezdésében a „megtekintését” szövegrész helyébe a „megtekintését, illetve megismerését” szöveg,

9. 11. § (5) bekezdésében a „távközlési eszközön” szövegrész helyébe a „rövid úton, illetve kizárólag hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton” szöveg,

10. 12/B. § (1) bekezdésében a „fél” szövegrész helyébe a „kérelmező” szöveg,

11. 13. § (1) bekezdésében a „joggal rendelkeznek” szövegrész helyébe a „joggal, vagy akik a büntetőügyben ügyirat-megismerési joggal rendelkeznek” szöveg,

12. 14. § (1) bekezdésében az „iratbetekintésre jogosultak” szövegrész helyébe az „iratbetekintésre, vagy büntetőügyben az ügyirat megismerésére jogosultak” szöveg,

13. 19. § (1) bekezdésében a „bíránként” szövegrész helyébe a „bíránként, titkáronként” szöveg,

14. 23. § (5) bekezdésében a „kérelem jegyzőkönyvbe” szövegrész helyébe a „kérelem és indítvány jegyzőkönyvbe” szöveg,

15. 29. § a) pont 13. alpontjában az „előzetes letartóztatás” szövegrész helyébe a „távoltartás, bűnügyi felügyelet vagy letartóztatás” szöveg,

16. 41. § (1) bekezdésében a „tanú zártan” szövegrész helyébe a „tanú, valamint a büntetőügyben részt vevő sértett, vagyoni érdekelt és egyéb érdekelt vagy ezek segítője törvény alapján zártan” szöveg,

17. 42. § b) pontjában a „személyi” szövegrész helyébe a „személyes” szöveg,

18. 44. § (2) bekezdésében az „A zárt” szövegrész helyébe az „A bíró által kijelölt zárt” szöveg,

19. 46. §-t megelőző alcím címében a „tanúvédelmi programban” szövegrész helyébe a „Védelmi Programban” szöveg,

20. 60. § (1) bekezdésében az „ügyész” szövegrész helyébe az „ügyészség” szöveg,

21. 69. § 10. pontjában az „előzetes letartóztatás” szövegrész helyébe a „távoltartás, bűnügyi felügyelet vagy letartóztatás” szöveg,

22. 73. § (5) bekezdés a) pontjában az „ügydöntő” szövegrész helyébe az „érdemi” szöveg

lép.

6. § Hatályát veszti a Büsz.

3. A lefoglalás és a büntetőeljárás során lefoglalt dolgok kezelésének, nyilvántartásának, előzetes értékesítésének és megsemmisítésének szabályairól, valamint az elkobzás végrehajtásáról szóló 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet módosítása

7. § A lefoglalás és a büntetőeljárás során lefoglalt dolgok kezelésének, nyilvántartásának, előzetes értékesítésének és megsemmisítésének szabályairól, valamint az elkobzás végrehajtásáról szóló 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet [a továbbiakban: 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet] 1/A. § (5) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A bíróság a jogerős vagy véglegessé vált, az ügyészség és a nyomozó hatóság a további jogorvoslattal nem támadható, a külföldi fizetőeszköz lefoglalásának megszüntetéséről és a kiadásáról rendelkező határozatot megküldi a Kincstár területi szerve részére, amely a határozatnak megfelelően intézkedik. A határozat megküldésekor a Kincstár területi szervével közölni kell, hogy a határozat mikor került a jogosult részére kézbesítésre.”

8. § (1) A 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet 3. §-át követő alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:

„A bűnjel késedelmet nem tűrő esetben történő lefoglalása”

(2) A 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: új Be.) 309. § (4) bekezdésében vagy 314. § (1) bekezdésében meghatározott esetben az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság – a közlés vagy küldemény elküldésének megtiltása kivételével – a lefoglalásra vonatkozó rendelkezéseket alkalmazza azzal az eltéréssel, hogy a bűnjel az érintett őrizetében nem hagyható, valamint egyes szerv őrizetébe és kezelésébe nem adható.”

9. § A 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A bírósági bűnjelkezelő a nyomozó hatóságtól és az ügyészségtől a részére beszállított bűnjelet
a) a vádemelés után, illetve
b) a bűnjellel kapcsolatban bírósági határozatra tett indítványt követően
bevételezi.”

10. § (1) A 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet 7. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A hatóság a bűnjelcsomag burkolatán, illetve a (3) bekezdésben említett esetben a bűnjelcímkén feljegyzi a csomag tartalmát, illetve a bűnjel megnevezését, az ügyszámot, a lefoglalás helyét és idejét, az eljáró nyomozó szerv megnevezését, továbbá – ha ismert – a terhelt nevét. A feljegyzést a hatóság képviselője aláírja.”

(2) A 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet 7. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A bűnjelet tartalmazó sérült csomag az ügyben nem érdekelt, nagykorú személy (a továbbiakban: nem érdekelt személy) jelenlétében vehető át. Ebben az esetben a bűnjelkezelő azonnal megállapítja, hogy a sérült bűnjelcsomag tartalma azonos-e a kísérő bűnjeljegyzékben felsorolt bűnjelekkel. A csomag felbontásakor jegyzőkönyvet készít, az esetleg észlelt mennyiségi és minőségi eltéréseket rögzíti. A jegyzőkönyvet a bűnjelkezelő, a beszállítást végző személy és a nem érdekelt személy aláírja. A nem érdekelt személy lakcímének zártan kezelését kérheti.”

11. § (1) A 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet 10. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A jegyzőkönyvet (annak minden oldalát) a hatóság tagja, az érintett, valamint az új Be. 305. § (2) bekezdése esetén az ügyben nem érdekelt nagykorú személy aláírja. A jegyzőkönyv tartalmazza – a személyes adatok zárt kezelésére figyelemmel – a nem érdekelt nagykorú személy nevét, lakcímét is.”

(2) A 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet 10. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A hatóság a jegyzőkönyvet az ügyiratok között kezeli, és kézbesíti az érintettnek.”

12. § (1) A 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet 10. §-át követő alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:

„A bűnjeljegyzék és a bűnjelről készített kép- és hangfelvétel, illetve képfelvétel”

(2) A 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„11. § (1) A hatóság a lefoglalt bűnjelről – a lefoglalásról készített jegyzőkönyv adatainak megfelelően – bűnjeljegyzéket állít ki. A hatóság pénz-, valamint a tárgyletétről külön-külön készít bűnjeljegyzéket. Az elektronikus formában készült bűnjeljegyzéket egyetlen adatállományba kell foglalni.
(2) A hatóság a bűnjeljegyzékben a bűnjeleket felsorolja, sorszámmal látja el, és az azonosíthatóság érdekében a bűnjel 10. § (2) bekezdés a) és b), valamint d)–g) pontja szerinti adatait abban feltünteti.
(3) Ha a papíralapú bűnjeljegyzék több oldalból áll, az oldalakat sorszámozni kell. A bűnjeljegyzék minden oldalának tetején – az azonosíthatóság érdekében – fel kell tüntetni a kiállító hatóság nevét, az ügyszámot, ha van terhelt, a terhelt – több terhelt esetén az elsőrendű terhelt – nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét.
(4) Ha az eljárásban terhelt még nincs, akkor a terhelt (3) bekezdés szerinti adatait a terhelt ismertté válását követően haladéktalanul rá kell vezetni a bűnjeljegyzékre. Ha az ügyek elkülönítésére kerül sor, akkor az elkülönített ügy terheltjének, illetve elsőrendű terheltjének (3) bekezdés szerinti adatait kell a bűnjeljegyzék minden oldalának tetején feltüntetni.
(5) A hatóság a bűnjelről annak lefoglalásakor kép- és hangfelvételt, illetve képfelvételt készíthet, az érintett őrizetében hagyott vagy egyes szervek őrizetébe és kezelésébe adott bűnjelről kép- és hangfelvételt, illetve képfelvételt készít. A bűnjelnek az érintett őrizetében hagyását, a bűnjelre vonatkozó okmány és hatósági jelzés le nem foglalásának okát, továbbá az őrzés helyszínét és az őrzésért felelős személy nevét a bűnjeljegyzéken is fel kell tüntetni.
(6) A kép- és hangfelvételt, illetve képfelvételt, valamint a bűnjeljegyzéket a hatóság az ügyiratok között kezeli, továbbá a bűnjelekkel együtt a bűnjelkezelőnek megküldi, illetve átadja a bűnjeljegyzéket, a lefoglalásról készített jegyzőkönyvet, a 10. § (3) és (5) bekezdése szerinti ügyiratokat, valamint a bűnjelre vonatkozó okmányt és hatósági jelzést.
(7) A bűnjeljegyzékben javítani kizárólag oly módon lehet, hogy a javítással érintett szöveg a kijavítás után is olvasható maradjon. A kijavítást a bűnjeljegyzéken a kijavítás dátumának megjelölésével fel kell jegyezni. Elektronikus formában készült bűnjeljegyzék kijavítása helyett új bűnjeljegyzéket kell készíteni.”

13. § A 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet 13. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A bűnjelkezelő a bűnjellel kapcsolatos ügyiraton a bűnjelnyilvántartó könyv bevételezési tételszámát is feltünteti, és a kísérő bűnjeljegyzéket a bevételezési tételszám sorrendjében – a nyilvántartás mellékleteként, bizonylatként – megőrzi.”

14. § A 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bűnjelkezelő a bűnjelnyilvántartó könyvet minden év október hónapjában átvizsgálja, és minden olyan bűnjelről, amely egy évnél hosszabb ideje van a bűnjelraktárban, írásban tájékoztatást kér attól a hatóságtól, amelynél az eljárás a rendelkezésre álló adatok szerint folyamatban van, illetve befejeződött. Ha a lefoglalás feltételei továbbra is fennállnak, erről a hatóság 15 napon belül írásban, az azt megalapozó jogszabályi rendelkezés megjelölésével tájékoztatja a bűnjelkezelőt.”

15. § (1) A 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet 17. §-át megelőző alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:

„A bűnjelkezelőhöz megküldendő ügyiratok a lefoglalt bűnjelnek az érintett vagy egyes szervek őrizetében hagyása esetén”

(2) A 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet 17. §-a helyébe a követő rendelkezés lép:

„17. § (1) A bűnjelnek az érintett őrizetében hagyása vagy egyes szervek őrizetébe és kezelésébe adása esetében a hatóság a kísérő bűnjeljegyzéket, továbbá a 88. § szerinti okmányt, valamint a lefoglalás foganatosításáról készített jegyzőkönyvet megküldi a bűnjelkezelőnek.
(2) A bűnjelkezelő a bűnjel adatait a 10. § szerinti jegyzőkönyv adataival egyezteti, az eltéréseket, valamint a bűnjelnyilvántartó könyv tételszámát a kísérő bűnjeljegyzékre feljegyzi, és a kísérő bűnjeljegyzéket a hatóságnak visszaküldi, valamint annak egy papíralapú példányát vagy egy másolatát megőrzi.”

16. § A 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet 18. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Ha az ügyben vádemelésre vagy bírósági eljárást igénylő egyéb ügyészségi indítvány benyújtására kerül sor, az ügyészség intézkedik a bírósági eljárás lefolytatásához szükséges bűnjelek bírósági bűnjelkezelőnél való tárgyletétbe helyezése iránt, függetlenül attól, hogy a nyomozást a nyomozó hatóság vagy az ügyészség maga végezte.
(3) Az (1) és a (2) bekezdés esetén a bírósági bűnjelkezelőnek kísérő bűnjeljegyzéket, valamint a 10. § szerinti jegyzőkönyvet is meg kell küldeni.”

17. § (1) A 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bírósági bűnjelkezelő a hozzá szállított bűnjelet átveszi, azt a kísérő bűnjeljegyzékkel egyezteti. Az esetleg észlelt minőségi vagy mennyiségi eltérést, a bűnjelnyilvántartó könyv bevételezési tételszámát, valamint az átvétel keltét a kísérő bűnjeljegyzékre feljegyzi.”

(2) A 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet 19. § (3)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A bírósági bűnjelkezelő a kísérő bűnjeljegyzék és az azzal együtt kezelt ügyiratok, illetve a 10. § (4)–(5) bekezdése szerinti szakvélemény adataiból kiindulva állapítja meg és ellenőrzi, hogy a bűnjel megfelel-e a lefoglalás foganatosításakor rögzített adatoknak.
(4) Ha a bírósági bűnjelkezelőhöz szállított bűnjel minőségének (értékének, esetleges hiányosságának) a megállapításához vagy megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, a bűnjel átvételekor szakértőt (szaktanácsadót) kell kirendelni, ha ez korábban nem történt meg. Ebben az esetben a bírósági bűnjelkezelő a bűnjel minőségének (értékének, esetleges hiányosságának) a megállapításáról jegyzőkönyvet készít, amelyben a bűnjel valamennyi lényeges adatát feltünteti. A jegyzőkönyvet a szakértő (szaktanácsadó), a nyomozó hatóság vagy az ügyészség megbízottja és a bűnjelkezelő aláírja. A bűnjelkezelő a jegyzőkönyvet a nyomozó hatóság vagy az ügyészség részére kézbesíti, valamint annak egy papíralapú példányát vagy másolatát megőrzi.
(5) Ha a (4) bekezdés szerinti jegyzőkönyv adatai eltérnek a kísérő bűnjeljegyzék, a lefoglalás foganatosításáról készített jegyzőkönyv, illetőleg a 10. § (3) és (5) bekezdése szerinti szakvélemény adataitól, akkor ezt a bűnjelkezelő a kísérő bűnjeljegyzékre feljegyzi.”

18. § A 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet 20. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a bűnjelet tartalmazó postai küldemény kísérő bűnjeljegyzék nélkül érkezett, a bűnjeljegyzéket a bírósági bűnjelkezelő állítja ki. Ebben az esetben a bűnjeljegyzéket a bűnjelkezelőn kívül az (1) bekezdésben említett két tanú is aláírja, és a bírósági bűnjelkezelő intézkedik a kísérő bűnjeljegyzék utólagos beszerzésére.”

19. § A 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet 21. és 22. §-a helyébe a következő rendelkezések lépek:

„21. § (1) A bírósági bűnjelkezelő a bűnjel és a kísérő bűnjeljegyzék nyomozó hatóságtól vagy ügyészségtől való átvétele után a kísérő bűnjeljegyzékre feljegyzi a bűnjelnyilvántartó könyv bevételezési tételszámát, és azt a nyomozó hatóságnak vagy az ügyészségnek visszaadja (visszaküldi), valamint annak egy papíralapú példányát vagy egy másolatát megőrzi.
(2) Bűnjelpénz esetében a bírósági bűnjelkezelő a bűnjel letéti adatait a kísérő bűnjeljegyzékre feljegyzi, és azt a nyomozó hatóságnak vagy az ügyészségnek visszaküldi, valamint annak egy papíralapú példányát vagy egy másolatát megőrzi.
(3) A 10. § szerinti jegyzőkönyvet és hatósági jelzést a bírósági bűnjelkezelő megőrzi, míg az esetleges előzetes értékesítést a bűnjeljegyzéken feltünteti.
22. § (1) Ha a bűnjel előzetes értékesítése iránt az ügyészség vagy a nyomozó hatóság intézkedett, és az értékesítésből befolyt összeget a nyomozás befejezésekor nem kell kiadni, a bűnjelkezelő a bűnjelet a kísérő bűnjeljegyzékkel és az átvételi elismervénnyel együtt a BGH-nak megküldi. A bűnjelkezelő az értékesítés megtörténtét, valamint a vételárat a kísérő bűnjeljegyzéken is feltünteti.
(2) A BGH az átvételi elismervény adatait a kísérő bűnjeljegyzék adataival egyezteti, az eltéréseket, valamint a bűnjelnyilvántartó könyv tételszámát a bűnjeljegyzéken feltünteti, majd a kísérő bűnjeljegyzékre az átvételi elismervény átvételét feljegyzi, és a kísérő bűnjeljegyzéket a hatóságnak visszaküldi.
(3) Ha a lefoglalt bűnjel előzetes értékesítése iránt a hatóság intézkedett, a bűnjelkezelő gondoskodik arról, hogy az értékesítést és a vételárat az ügyiratok között lévő bűnjeljegyzéken feljegyezzék.”

20. § A 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet 23. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Ha az ügyben a nyomozás során bűnjelet foglaltak le, a nyomozó hatóság a bűnügyi iktatókönyvben és a büntetőügy iratborítóján, az ügyészségi iroda dolgozója a büntetőügyek lajstromában és a bíróság részére küldött vádiraton a „Bűnjel” szót feltünteti.
(3) A hatóság a részére visszaküldött kísérő bűnjeljegyzéket az ügyiratok között kezeli.”

21. § A 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„25. § Ha az ügyészség vagy a bíróság a hozzá érkezett ügyiratok alapján azt észleli, hogy a kísérő bűnjeljegyzéknek a bűnjelkezelőhöz való megküldését elmulasztották, haladéktalanul intézkedik a megküldés iránt.”

22. § A 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„27. § (1) Ha
a) a hatóság az ügyet véglegessé vált, illetve további jogorvoslattal nem támadható határozattal átteszi más hatósághoz, és a bűnjel kezelésére nem jogosult, vagy
b) valamely hatóság kizárása miatt az eljáró hatóság kijelölésére kerül sor,
az áttételről, illetve a kijelölésről a hatóság azzal értesíti a bűnjelkezelőt, hogy az üggyel kapcsolatos bűnjelet tizenöt napon belül az illetékes, illetve a kijelölt hatósághoz szállíttassa, ha pedig a bűnjel magyar pénz, azt tizenöt napon belül utalja át. A bíróság a véglegessé vált, a nyomozó hatóság és az ügyészség a további jogorvoslattal nem támadható, áttételről rendelkező határozatának véglegessé válása időpontjáról értesíti a bűnjelkezelőt.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a bűnjelkezelő a nála lévő bűnjeljegyzék alapján kísérő bűnjeljegyzéket állít ki, és azt a bűnjellel együtt az illetékes hatósághoz továbbítja. Az átvevő hatóság bűnjelkezelője a kísérő bűnjeljegyzékre feljegyzi annak átvételét és a nyilvántartási tételszámot, és a kísérő bűnjeljegyzéket visszaküldi az átadó hatóság bűnjelkezelőjének, valamint annak egy papíralapú példányát vagy egy másolatát megőrzi.
(3) Ha az áttett ügyben lefoglalt bűnjelet előzetesen értékesítették, illetve az érintett vagy egyes szerv őrizetében hagyták, az átadó a bűnjelre vonatkozó átvételi elismervényt, (az őrzéssel kapcsolatban felvett jegyzőkönyvet, egyéb ügyiratot) az átvevő hatóság bűnjelkezelőjéhez megküldött kísérő bűnjeljegyzékkel együtt kezeli. Az átvevő hatóság bűnjelkezelője az ügyiratok átvételét a kísérő bűnjeljegyzékre feljegyzi, és azt visszaküldi az átadó hatóság bűnjelkezelőjének, valamint annak egy papíralapú példányát vagy egy másolatát megőrzi.”

23. § A 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„29. § Az ügyiratok csak akkor helyezhetők irattárba, illetve csak akkor selejtezhetők, ha a bűnjelről rendelkeztek. Ha a bűnjelről rendelkeztek, a papíralapú ügyirat borítóján lévő „Bűnjel” feliratot a bírósági iroda dolgozója áthúzza.”

24. § A 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet 30. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott bűnügyi költségnek a költségjegyzékbe bejegyzésére az eljárás jogerős ügydöntő határozattal történő befejezése után kerül sor, a bíróság az új Be. 554. § (2) bekezdése szerint jár el.”

25. § A 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet IV. Fejezetének címe helyébe a következő rendelkezés lép:

„A BŰNJEL ELŐZETES ÉRTÉKESÍTÉSE, MEGVÁLTÁSA, VISSZAADÁSA, MEGSEMMISÍTÉSE”

26. § A 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„31. § Ha a bíróság a véglegessé vált határozatával a lefoglalt dolog értékesítéséről határoz, e rendelet elkobzás végrehajtása során az elkobzott bűnjel értékesítésére vonatkozó rendelkezéseit az ezen alcím szerinti eltérésekkel megfelelően alkalmazni kell.”

27. § A 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet 32. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a hatóság az új Be. 319. § (7) bekezdésében meghatározott esetben rendelkezik arról, hogy a dologból mintát kell biztosítani, a bűnjelkezelő a mintát úgy őrzi meg, mint korábban a bűnjelet.”

28. § A 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„33. § (1) Ha a nyomozó hatóság, vagy az ügyészség további jogorvoslattal nem támadható határozatával a lefoglalt dolog értékesítéséről határoz, és a lefoglalt dolog megváltásának egyéb feltételei fennállnak, fel kell hívni az érintettet, hogy a lefoglalt dolog megváltását indítványozhatja.
(2) Ha az érintett a lefoglalt dolog megváltására 15 napon belül nem tesz indítványt, vagy az indítványt az ügyészség vagy a nyomozó hatóság elutasítja, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság az 57. § és az 59. § megfelelő alkalmazásával értékesíti a lefoglalt dolgot. A kereskedő a lefoglalt dolog átvételéről a 60. § (2) és (3) bekezdésében meghatározottak szerint átvételi elismervényt állít ki.
(3) A hatóság az átvételi elismervényt a bűnjelkezelőhöz továbbítja, aki annak alapján a bűnjel kiadását a bűnjelnyilvántartó könyvben feljegyzi.”

29. § A 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet a 34. §-t követően a következő alcímmel és 34/A. §-sal egészül ki:

„A lefoglalt dolog megváltása
34/A. § (1) Ha a bíróságnak a lefoglalt dolog megváltásáról rendelkező határozata végleges, a nyomozó hatóság vagy az ügyészség határozata további jogorvoslattal nem támadható, a megváltásból befolyt összeget a bűnjelkezelő letéti számlájára kell befizetni vagy átutalni. Erről és a bűnjelkezelő letéti számlájának számáról a hatóság tájékoztatja az érintettet. Ha az érintett a megváltásból megállapított összeget befizette a megjelölt letéti számlára, a bűnjelkezelő a 35. § (2) bekezdése szerint jár el.
(2) A bűnjelkezelő a bűnjel megváltásának megtörténtét a bűnjeljegyzéken és a bűnjelnyilvántartó könyvben feljegyzi.”

30. § A 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet 35. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A bíróság a véglegessé vált, a nyomozó hatóság és az ügyészség további jogorvoslattal nem támadható, a bűnjel visszaadásáról rendelkező határozatát a bűnjelkezelővel is közli. A hatóság értesíti a bűnjelkezelőt arról az időpontról, amikor a határozat a jogosult részére kézbesítésre, illetve kiadásra került.”

31. § A 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet 38. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Ha a bűnjelet a hatóság a bűnjelkezelőtől a tárgyalásra vagy egyéb eljárási cselekményre bekérte, és a bűnjelnek a jogosult részére való visszaadása iránt hozott határozatot, és az nyomban jogerős, véglegessé vált, illetve további jogorvoslattal nem támadható lett, a bűnjelet a jelenlévő jogosult részére – feltéve, hogy nem fogvatartott – átvételi elismervény ellenében kiadja.
(2) A bűnjelnek az (1) bekezdésben szabályozott kiadása esetében ezt a körülményt a hatóság a bűnjelkezelőnek megküldött határozatban vagy értesítésben feltünteti, és az (1) bekezdés szerinti elismervényt a határozattal vagy értesítéssel együtt kezeli.”

32. § A 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet 42. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A meghatalmazást és a külön átvételi elismervényt a bűnjelkezelő a nála lévő értesítéssel, valamint a kiutaló határozattal együtt kezeli.”

33. § A 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet 48. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A bíróság a jogerős, a véglegessé vált, a nyomozó hatóság és az ügyészség a további jogorvoslattal nem támadható határozatot, az összegnek a jogosult részére való kiutalása végett megküldi az értékesítés során eljárt bűnjelkezelőnek.”

34. § A 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet 53. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a bíróság az érintett, valamint egyes szerv őrizetében hagyott vagy kezelésére bízott bűnjel elkobzásáról határozott, erről a bírósági bűnjelkezelő a BGH-t a jogerős vagy véglegessé vált határozat megküldésével haladéktalanul értesíti. Az értesítéssel együtt kezeli az erre a célra kiállított kísérő bűnjeljegyzéket, az őrzéssel kapcsolatban felvett jegyzőkönyvet és a bűnjelkezeléssel összefüggő egyéb ügyiratokat.”

35. § A 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet 54. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A BGH az 53. § szerint kapott kísérő bűnjeljegyzékek alapján a bűnjelet a bűnjelnyilvántartó könyvbe bejegyzi, majd a kísérő bűnjeljegyzékre a bűnjel, illetve a jegyzőkönyv és egyéb ügyirat átvételét, valamint a nyilvántartásba vétel tételszámát feljegyzi, és azt visszaküldi a küldő bíróság bűnjelkezelőjének, valamint annak egy papíralapú példányát vagy egy másolatát megőrzi.”

36. § A 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet 67. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„67. § (1) Az elektronikus adat lefoglalását másolat készítésével kell végrehajtani, ha
a) ha a lefoglalt dolog érintett őrizetében hagyásának feltételei fennállnak, és
b) a másolat készítését követően az adat eredeti helyen való további tárolása a büntetőeljárás érdekeit nem veszélyezteti.
(2) Az elektronikus adat lefoglalását áthelyezéssel kell végrehajtani, ha az adat eredeti helyen történő további tárolása a büntetőeljárás érdekeit veszélyezteti.
(3) Az (1) és a (2) bekezdés rendelkezései helyett az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele vagy az elektronikus adat ideiglenes eltávolítása érdekében kell intézkedni, ha annak feltételei fennállnak.
(4) Az elektronikus adat lefoglalását az azt tartalmazó adathordozó vagy információs rendszer teljes tartalmáról történő másolat készítésével kell végrehajtani, ha
a) az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállnak, és
b) a bizonyítás szempontjából az adatot tartalmazó információs rendszer vagy adathordozó teljes tartalmának jelentősége van, ideértve azt is, ha a bizonyítás érdekében az információs rendszerben tárolt, előre nem meghatározható vagy jelentős mennyiségű adat átvizsgálására van szükség.
(5) Az elkobzás vagy vagyonelkobzás alá eső fizetésre használt elektronikus adat lefoglalását az új Be. 315. § (2) bekezdésében meghatározott művelet elvégzésével, a fizetésre használt elektronikus adat áthelyezésével vagy az azt tartalmazó információs rendszer vagy adathordozó lefoglalásával kell végrehajtani, ha
a) az adat vagyonelkobzás alá esik, és a zár alá vétel feltételei nem állnak fenn, vagy az nem lenne végrehajtható, illetve
b) az adat elkobzás alá esik, és az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének vagy az elektronikus adat ideiglenes eltávolításának a feltételei nem állnak fenn.
(6) Az új Be. 315. § (2) bekezdésében meghatározott művelet elvégzése végrehajtható olyan művelettel is, amely alapján a fizetésre használt elektronikus adat értéke a bűnjelkezelő e célból rendszeresített számláján kerül jóváírásra.”
„67/A. § (1) A lefoglalás végrehajtásához indokolt esetben szaktanácsadót kell igénybe venni.
(2) Az elektronikus adat lefoglalásakor az átmásolás lehetőség szerint utólag meg nem változtatható adathordozóra történhet. Az átmásolást megelőzően a lefoglalás helyszínén ellenőrizni kell, hogy a hatóság által az átmásoláshoz használt adathordozó adatokat nem tartalmaz. Az átmásolás során biztosítani kell azt, hogy az eredeti adatok ne változzanak meg.
(3) A hatóság a jegyzőkönyvben az átmásoláshoz használt adathordozó típusát, gyártási számát, illetve a rajta tárolt adat jellegét és tartalmát feltünteti. Ha az átmásolás utólag megváltoztatható adathordozóra történik, biztosítani kell az adatok változatlanságát, vagy azt, hogy a megváltoztatás nyomon követhető legyen.
(4) A fizetésre használt elektronikus adat vagyonelkobzás érdekében történő lefoglalását követően haladéktalanul fel kell hívni az érintettet, hogy a bűnjel előzetes értékesítése vagy megváltása kérdésében nyilatkozzon.
(5) Ha az érintett kéri a fizetésre használt elektronikus adat értékesítését, ez csak abban az esetben mellőzhető, ha arra a bizonyítás érdekében is szükség van.
(6) Ha a hatóság az adat birtokosát, illetve kezelőjét az új Be. 316. § (1) bekezdése szerint az adat megőrzésére kötelezte, a (2) bekezdést megfelelően alkalmazni kell.
(7) A lefoglalt elektronikus adatot adathordozón vagy a hatóság rendelkezése alatt álló tárhelyen kell őrizni.
67/B. § Ha a fizetésre használt elektronikus adat lefoglalását a 67. § (5) bekezdésében meghatározott módon hajtják végre, és annak a bírósági bűnjelkezelő rendelkezésére bocsátása szükséges, azt az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a bírósági bűnjelkezelő e célból rendszeresített számláján történő jóváírással teljesíti.”

38. § A 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet 73. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A jövedéki terméket és a nem uniós árut lefoglalás után a hatóság a NAV lefoglalás helye szerint illetékes szervének adja át, illetve hagyja az őrizetében (kezelésében), feltéve, hogy a bűnjelre az eljárásban nincs szükség. A NAV hatáskörébe tartozó bűncselekménnyel összefüggésben lefoglalt bűnjelet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerveinek hatásköréről és illetékességéről szóló kormányrendeletben felhatalmazott szervek kezelik.”

39. § A 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet 74. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az (1) bekezdésben meghatározott – jövedéki terméknek nem minősülő – bűnjel elektronikus árverés útján történő értékesítését a NAV az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásról szóló törvény vonatkozó rendelkezésének alkalmazásával végzi.”

40. § A 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet 75. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a hatóság a lefoglalást megszüntette, de a jövedéki adóról szóló törvény vagy az uniós vámjog végrehajtásáról szóló törvény valamely rendelkezése alapján a dolog elkobzás alá esik, továbbá a jövedéki termék vagy nem uniós áru megsemmisítése esetében a NAV eljárására külön rendelkezések az irányadók.”

41. § A 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet 76. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az (1)–(3) bekezdések szerint kell eljárni abban az esetben is, ha a nem magyar állampolgár, vagy az olyan magyar állampolgár, akinek állandó lakóhelye külföldön van, a részére visszaadni rendelt bűnjelet a vámjogszabályokban foglaltak alapján az állam javára felajánlja.”

42. § A 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet 83. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az eljárást folytató nyomozó hatóság
a) a szakértői vélemény tartalmától függően haladéktalanul javasolja az ügyészségnek a 78. § (1) bekezdés a)–d) pontjában felsoroltak elkobzásának indítványozását,
b) az a) pont szerinti javaslatát és a szakértői véleményt a javaslattétellel egyidejűleg megküldi az ORFK-nak, és
c) a bíróság elkobzás tárgyában hozott döntéséről – a határozat megküldésével – tájékoztatja az ORFK-t.”

43. § A 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet 89. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Készpénz lefoglalása esetében a hatóság a jogosult részére csak abban az esetben fizet kamatot, ha a lefoglalás megszüntetésekor azt a jogosultnak visszaadni rendeli. Ebben az esetben a kamat mértéke a lefoglalás foganatosításától a bíróság bűnjelpénz kiadásáról rendelkező határozatának jogerőssé vagy véglegessé válásával, a nyomozó hatóság és az ügyészség határozatának további jogorvoslattal nem támadhatóvá válásával bezárólag, minden naptári nap után a felszámítás évére vonatkozó költségvetési törvényben meghatározott jegybanki alapkamatmérték háromszázhatvanötöd része. A kamat mértékére külföldi fizetőeszköz esetén az azt kibocsátó jegybank által meghatározott, mindenkor hatályos jegybanki alapkamatláb az irányadó.”

1. 1. § (1) bekezdésében a „lefoglalt eredetben megőrzendő értéket” szövegrész helyébe a „lefoglalt számlapénzt, elektronikus adatot, elektronikus pénzt, eredetben megőrzendő értéket” szöveg, valamint az „ügyész” szövegrész helyébe az „ügyészség” szöveg,

2. 1. § (2) bekezdésében az „ügyirathoz csatolja és ott kezeli” szövegrész helyébe az „ügyiratok között kezeli” szöveg,

3. 1. § (3) bekezdésében, 1/A. § (3) bekezdésében és 68. § (1) bekezdésében a „bűnjeljegyzékhez kell csatolni” szövegrész helyébe a „bűnjeljegyzékkel együtt kell kezelni” szöveg,

4. 1/A. § (4) bekezdésében a „jogerős határozatát” szövegrész helyébe a „jogerős vagy véglegessé vált határozatát” szöveg,

6. 5. § (1) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében, 19. § (2) bekezdésében és 23. § (1) és (4) bekezdésében a „nyomozóhatóság” szövegrészek helyébe a „nyomozó hatóság” szöveg, valamint 5. § (4) bekezdésében a „nyomozóhatóságnál” szövegrész helyébe a „nyomozó hatóságnál” szöveg,

7. 6. § (3) bekezdés a) pontjában, 8. § (2) bekezdésében, 19. § (2) bekezdésében, 23. § (4) bekezdésében, 50. § (2) bekezdésében és 83. § (2) bekezdésében az „ügyész” szövegrészek helyébe az „ügyészség” szöveg, valamint a 8. § (2) bekezdésében a „nyomozóhatóság” szövegrész helyébe a „nyomozó hatóság” szöveg,

8. 8. § (1) bekezdésében az „eljárás adott szakaszának megfelelő hatóság” szövegrész helyébe az „eljárást lefolytató hatóság” szöveg, valamint az „érdekelt” szövegrészek helyébe az „érintett” szöveg,

9. 9. § (3) bekezdésében az „ügyésznek” szövegrész helyébe az „ügyészségnek” szöveg,

10. 12. § (5) bekezdésében az „ügyirat számát” szövegrész helyébe az „ügyszámot” szöveg,

11. 12. § (6) bekezdésében az „érdekelt” szövegrész helyébe az „érintett” szöveg, valamint a „bűnjel előzetes értékesítése iránt” szövegrész helyébe a „bűnjel előzetes értékesítése vagy megváltása iránt” szöveg,

12. 13. § (1) bekezdésében az „okirat (bűnjeljegyzék, bírósági határozat stb.) és” szövegrész helyébe az „a hatóság határozata, más ügyirata, valamint” szöveg,

13. 20. § (1) bekezdésében a „bűnjeljegyzéknek a bűnjelkezelőnél maradó példányán” szövegrész helyébe a „kísérő bűnjeljegyzéken” szöveg,

14. 20. § (2) bekezdésében a „bűnjeljegyzékkel” szövegrész helyébe a „kísérő bűnjeljegyzékkel” szöveg,

15. 24. § (1) bekezdésében az „az iratborítékon” szövegrész helyébe az „a papíralapú ügyirat borítón” szöveg,

16. 24. § (2) bekezdésében az „iratok” szövegrész helyébe az „ügyiratok” szöveg,

17. 26. § (1) bekezdésében az „eljárás adott szakaszának megfelelő hatóság” szövegrész helyébe az „eljárást lefolytató hatóság” szöveg,

18. 28. §-ában az „ügy iratai” szövegrész helyébe az „ügyiratok” szöveg,

19. 30. § (1) bekezdésében az „amely” szövegrész helyébe az „amelyet” és a „merül fel és fizetik ki” szövegrész helyébe az „az állam előlegezett” szöveg, 30. § (1) bekezdés a) pontjában a „szakértő részére költségtérítés és munkadíj” szövegrész helyébe a „szakértő vagy szaktanácsadó díja és költsége” szöveg,

20. 30. § (2) bekezdésében az „iratban” szövegrész helyébe az „ügyiratokban” szöveg,

21. 32. § (1) bekezdésében a „bíró” szövegrész helyébe a „bíróság” szöveg,

22. 35. § (4) bekezdésében az „az ügydöntő határozatában rendelkezik” szövegrész helyébe az „a jogerős ügydöntő határozatában rendelkezik” szöveg,

23. 36. § (2) bekezdésében az „a visszatartott bűnjel” szövegrész helyébe az „az új Be. 323. § alapján visszatartott bűnjel” szöveg és az „(1) bekezdés szerinti” szövegrész helyébe az „új Be. 323. § alapján megállapított” szöveg,

24. 37. §-ban az „ideiglenes kényszergyógykezelés” szövegrész helyébe az „előzetes kényszergyógykezelés” szöveg,

25. 39. § (1) bekezdésében az „elismervény egy példányát” szövegrész helyébe az „elismervényt” szöveg,

26. 40. § (3) bekezdésében a „Pp. 196. §” szövegrész helyébe a „Pp. 325. §” szöveg,

27. 41. § (2) bekezdésében a „lakóhelyét (lakcímét)” szövegrész helyébe a „lakcímét,” szöveg,

28. 45. § (1) bekezdésében a „hirdetményi úton [Be. 70. § (5)–(6) bekezdés]” szövegrész helyébe a „hirdetményi kézbesítés szabályai szerint” szöveg,

29. 45. § (4) bekezdésében a „határozathoz csatolja” szövegrész helyébe a „határozattal együtt kezeli” szöveg,

30. 46. § (1) bekezdésében az „ügyész” szövegrész helyébe az „ügyészség” szöveg,

31. 47. § (1) bekezdésében az „a Be. 155. §-ának (6) bekezdése” szövegrész helyébe az „az új Be. 321. § (5) bekezdése” szöveg,

32. 49. § (1) bekezdésében az „a Be. 155. §-ának (7) bekezdése” szövegrész helyébe az „az új Be. 322. §-a” szöveg,

33. 54. § (2) bekezdésében a „bűnjeljegyzék” szövegrész helyébe a „kísérő bűnjeljegyzék” szöveg,

34. 57. § (5) bekezdésében a „bűnjeljegyzék mellékleteként” szövegrész helyébe a „bűnjeljegyzékkel együtt” szöveg,

35. 66. § (2) bekezdésében és 66. § (4) bekezdés a) pontjában a „bűncselekmények gyanúja alapján indult” szövegrészek helyébe a „bűncselekmények miatt folytatott” szöveg, valamint a 66. § (4) bekezdés b) pontjában a „bűncselekmény gyanúja alapján indult” szövegrészek helyébe a „bűncselekmények miatt folytatott” szöveg,

36. 73. §-át megelőző alcím címében és 75. § (2) bekezdésében a „nem közösségi áru” szövegrész helyébe a „nem uniós áru” szöveg,

37. 73. § (2) és (3) bekezdésében a „nem közösségi áruról” szövegrész helyébe a „nem uniós áruról” szöveg,

38. 74. § (1) bekezdés d) pontjában az „a Be. 155. § (6) bekezdése” szövegrész helyébe az „az új Be. 321. § (5) bekezdése” szöveg,

39. 74. § (2) bekezdés b) pontjában és 74. § (3) bekezdésében a „nem közösségi áruk” szövegrész helyébe a „nem uniós áruk” szöveg,

40. 75. § (1) bekezdésében a „nem közösségi árut” szövegrész helyébe a „nem uniós árut” szöveg,

41. 76. § (1) bekezdésében a „nem közösségi árunak” szövegrész helyébe a „nem uniós árunak” szöveg,

42. 82. § (1) bekezdésében a „(Be. 99. §)” szövegrész helyébe az „[új Be. 188. § (1) bekezdés]” szöveg,

43. 86. § (3) bekezdésében a „melyből egy példányt” szövegrész helyébe a „melyet” szöveg,

44. 88. § (4) bekezdésében a „határozat egy példányával” szövegrész helyébe a „határozattal együtt” szöveg,

45. 92. § (3) bekezdésében a „színes fénykép- vagy videofelvételt” szövegrész helyébe a „kép- és hangfelvételt, illetve képfelvételt” szöveg

lép.

1. 16. § (1) bekezdésében a „– jegyzőkönyv és a bűnjeljegyzék kivételével –” szövegrész,

3. 34. § (1) és (2) bekezdésében a „bírósági” szövegrész,

5. 53. § (1) bekezdésében a „két példányban készített,” szövegrész.

4. A bíróságon kezelt letétekről szóló 27/2003. (VII. 2.) IM rendelet módosítása

46. § (1) A bíróságon kezelt letétekről szóló 27/2003. (VII. 2.) IM rendelet [a továbbiakban: 27/2003. (VII. 2.) IM rendelet] 44. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„44. § Eltérő rendelkezés hiányában a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: új Be.) alapján bírósági letétbe helyezett óvadékra a bírósági letétre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Az óvadék megállapításáról és visszaadásáról rendelkező határozat meghozatalára, a határozat kézbesítésére és az ellene benyújtott jogorvoslatra az új Be. szabályai alkalmazandók.”

(2) A 27/2003. (VII. 2.) IM rendelet 50. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A letétkezelő az óvadékot az óvadék átvételére jogosult részére utalja ki.”

a) 45. §-ában, 47. § (1) bekezdésében és 51. § (1) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „véglegessé vált” szöveg,

b) 46. § (3) bekezdés e) pontjában a „jogerőre emelkedésének” szövegrész helyébe a „véglegessé válásának” szöveg,

c) 46. § (3) bekezdés j) pontjában az „az óvadék átvételére jogosult terhelt vagy” szövegrész helyébe az „a terhelt, a védő vagy az óvadék átvételére meghatalmazás alapján jogosult” szöveg,

d) 49. §-ában az „a Be. 148. §-ának (2) és (3) bekezdése alapján a terhelt” szövegrész helyébe az „az új Be. 288. § (4) bekezdése szerint az óvadék átvételére jogosult” szöveg,

e) 52. §-ában az „a terhelt a Be. 148. §-ának (4) bekezdése alapján elvesztette a jogát az óvadék összegére, az erről szóló jogerős” szövegrész helyébe az „az óvadék letevője az új Be. 288. § (1) vagy (2) bekezdése szerint elvesztette a jogát az óvadék összegére, az erről szóló véglegessé vált” szöveg és

f) 53. §-ában az „a terhelt” szövegrész helyébe az „az óvadék letevője” szöveg

lép.

48. § Hatályát veszti a 27/2003. (VII. 2.) IM rendelet 46. § (3) bekezdés h) pontjában az „és – ha az rendelkezésre áll – bankszámlaszámát” szövegrész.

5. A Pártfogó Felügyelői Szolgálat tevékenységéről szóló 8/2013. (VI. 29.) KIM rendelet módosítása

49. § (1) A Pártfogó Felügyelői Szolgálat tevékenységéről szóló 8/2013. (VI. 29.) KIM rendelet (a továbbiakban: Pfr.) II. Fejezet címe helyébe a következő rendelkezés lép:

„A PÁRTFOGÓ FELÜGYELŐI VÉLEMÉNY, AZ ÖSSZEFOGLALÓ PÁRTFOGÓ FELÜGYELŐI VÉLEMÉNY ÉS A KÖRNYEZETTANULMÁNY ELKÉSZÍTÉSE”

(2) A Pfr. 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a nyomozó hatóság, az ügyészség, a bíróság vagy a büntetés-végrehajtási bíró (a továbbiakban: bv. bíró) pártfogó felügyelői vélemény, összefoglaló pártfogó felügyelői vélemény vagy környezettanulmány beszerzését rendeli el, vagy a gyámhatóság megkeresést intéz környezettanulmány beszerzése céljából, annak elkészítésére a tényállásszerű magatartást megvalósító gyermekkorú személy (a továbbiakban: gyermekkorú), a terhelt, az eljárás alá vont fiatalkorú, illetve a fizetésre kötelezett magyarországi lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt rendeli ki, illetve keresi meg. A pártfogó felügyelői véleményt vagy környezettanulmányt a kormányhivatal által kijelölt pártfogó felügyelő készíti el.”

50. § A Pfr. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. § Ha a gyermekkorúra, a terheltre, az eljárás alá vont fiatalkorúra vagy a fizetésre kötelezettre vonatkozóan három hónapnál nem régebben készült környezettanulmány, pártfogó felügyelői vélemény vagy összefoglaló pártfogó felügyelői vélemény áll rendelkezésre, az újonnan érkezett elrendelésnek a korábbi irat szükség szerinti aktualizálásával is eleget lehet tenni.”

51. § A Pfr. 7. § (3) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(A terheltre vonatkozóan a pártfogó felügyelői vélemény rögzíti)

„i) az arra való utalást, ha a terhelt feltételezhetően emberkereskedelem áldozata, valamint az utalást az azonosító beszélgetés lefolytatására és a javasolt intézkedésekre.”

52. § A Pfr. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„9. § (1) A pártfogó felügyelői vélemény III. része a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 203. § (1) bekezdésében foglaltakon túl a terhelt személyére, viselkedésére, életviszonyaira és életvitelére jellemző szakmai ténymegállapításokat tartalmazza, különösen
a) a baráti és kisközösségi kapcsolatai,
b) a munkaviszony vagy az iskolarendszerű tanulói jogviszony adatai, iskolai végzettsége, szakképzettsége, a tanintézmény megnevezése, címe, illetve munkahelye megnevezése, továbbá a munkáltató, illetve a terhelt tényleges munkavégzésének helye, beosztása, munkaköre, foglalkozása,
c) a szabadidő-eltöltési szokásai,
d) a cselekmény elkövetésekor jellemző és az azóta az a)–c) pont szerinti körülményekben bekövetkezett változások,
e) a korábbi pártfogó felügyelői tapasztalatok
vonatkozásában.
(2) A szakmai ténymegállapítások körében a pártfogó felügyelő a terhelt személyére és viselkedésére, életviszonyaira és életvitelére vonatkozó tényezőkre tekintettel feltárja a bűnismétlési kockázatokat, valamint a terhelt szükségleteit, és javaslatot tesz a bűnismétlési kockázatok hatását enyhítő beavatkozások alkalmazására. A pártfogó felügyelő a külön magatartási szabályokra és kötelezettségekre, a terhelt adottságainak megfelelő ellátási és intézményi lehetőségek figyelembevételével teszi meg a javaslatát, bemutatva azoknak a bűnismétlési kockázatokat enyhítő hatását.”

53. § A Pfr. 10. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A pártfogó felügyelői vélemény IV. része a pártfogó felügyelői vélemény beszerzését elrendelő által feltett kérdésekre adott válaszokat tartalmazza. Ennek során a pártfogó felügyelő különösen)

„h) javaslatot tesz a terhelt bűnelkövetői viselkedés korrekciójára, szociális, illetve életvezetési készségek fejlesztésére irányuló csoportos vagy egyéni foglalkozáson való részvételére,”

54. § A Pfr. 14. §-a a következő g) és h) ponttal egészül ki:

(A környezettanulmány II. része az elkészítésére vonatkozó adatokat tartalmazza:)

„g) a hozzátartozók közötti erőszakra vagy veszélyeztetettségre utaló tények leírását, az azok megszüntetése érdekében tett, vagy javasolt intézkedések bemutatását,
h) ha a gyermekkorú, illetve fiatalkorú vagy a terhelt vagy a fizetésre kötelezett feltételezhetően emberkereskedelem áldozata, az erre, valamint az azonosító beszélgetés lefolytatására és a javasolt intézkedésekre történő utalást.”

55. § A Pfr. 16/B. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A megelőző pártfogás tartamára javasolt magatartási szabályok körében előnyben kell részesíteni)

„a) a bűnelkövetői viselkedés korrekciójára, a szociális, illetve az életvezetési készségek fejlesztésére irányuló csoportos vagy egyéni foglalkozások,”

(alkalmazását.)

56. § (1) A Pfr. 8. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:

„8. Gyermekkorúval, illetve fiatalkorúval kapcsolatos környezettanulmány, és pártfogó felügyelői vélemény és összefoglaló pártfogó felügyelői vélemény elkészítésének külön szabályai”

(2) A Pfr. 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A gyermekkorúak, illetve a fiatalkorúak ügyeiben a környezettanulmány és a kockázatértékelés, a pártfogó felügyelői vélemény, illetve az összefoglaló pártfogó felügyelői vélemény elkészítésekor a gyermekkorúval, illetve a fiatalkorúval együtt élő szülőt vagy gyámot, ennek hiányában a gondozását ellátó más személyt is meg kell hallgatni.”

(3) A Pfr. 19. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Be. 684. § (3) és (4) bekezdése szerint a pártfogó felügyelő az oktatási intézménytől pedagógiai véleményt szerez be a tanulói jogviszonnyal rendelkező gyermekkorú vagy fiatalkorú ügyében.”

(4) A Pfr. 19. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A fiatalkorú egyéni értékelése érdekében a fiatalkorú terhelt sajátos szükségleteit ismertetni kell. Ennek keretében ki kell térni a fiatalkorú vonatkozásában fennálló veszélyeztető tényezőkre, a fiatalkorú oktatási, képzési szükségleteire és a társadalmi beilleszkedéséhez szükséges beavatkozásokra.”

57. § A Pfr. 19/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a bíróság vagy az ügyészség a megelőző pártfogás alatt álló vagy korábban megelőző pártfogás alatt állt fiatalkorúval szemben összefoglaló pártfogó felügyelői vélemény beszerzését rendeli el, a 7–10. §-ban foglaltakat – a Be. 685. § (2) és (3) bekezdésére figyelemmel – megfelelően alkalmazni kell.”

58. § A Pfr. 19/K. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A pártfogó felügyelő a gyermekkorú, illetve fiatalkorú hozzájárulása esetén elvégzi az azonosító beszélgetést a feltételezhetően emberkereskedelem áldozatává vált gyermekkorúval, illetve fiatalkorúval, és megteszi a szükséges intézkedéseket.”

59. § A Pfr. 21. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A közvetítő a közvetítői eljárás adatai alapján dönt arról, hogy mely közösségi jóvátételi, a sérelem okozását tudatosító, illetve helyreállító technikát alkalmazza közvetítői eljárása során.”

60. § A Pfr. 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A megállapodás teljesítését – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a közvetítő ellenőrzi.”

61. § A Pfr. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„23. § (1) Közvetítői eljárás során felmerült költség a közvetítői eljárás megindításától annak befejezéséig a felek érdekkörében felmerült, igazolt, a tevékeny megbánást megalapozó megegyezés létrejöttéhez szükséges költség, így különösen
a) a sértettnek, az eljárás alá vont személynek, illetve a terheltnek, ezek törvényes képviselőinek költsége,
b) a sértett és a terhelt meghatalmazott jogi képviselőjének költsége és díja,
c) a kirendelt védő költsége és díja,
d) a tolmács költsége és díja
abban az esetben is, ha azt nem az állam előlegezi.
(2) A minisztérium előlegezi a Bkt. 17. § (2) bekezdésében meghatározott költségeket.
(3) A közvetítői eljárás során felmerült költségekről a közvetítő tételes költségjegyzéket vezet. A közvetítő úti- és szállásköltségének megállapításánál a pártfogó ügyvéd, az ügygondnok és a kirendelt védő részére megállapítható díjról és költségekről szóló rendelet (a továbbiakban: R.) foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(4) A kirendelt védő költségének, illetve díjának számítása tekintetében az R., a közvetítői eljárásban részt vevő más személy költségének, illetve díjának tekintetében a terhelt és a meghatalmazott védő, valamint a büntetőeljárásban részt vevő egyéb személyek díjáról és költségéről szóló rendelet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A kirendelt védő, illetve a közvetítői eljárásban részt vevő más személy költségét és a díját a benyújtott tételes kimutatás alapján a közvetítő állapítja meg.
(5) A közvetítői eljárás során felmerült, az állam által viselt költségeket a közvetítői eljárás befejezésekor a közvetítő a költségjegyzék lezárásával és összegzésével állapítja meg. A Bkt. 18. §-a alapján a közvetítő azokat a költségeket állapítja meg, amelyeket nem az előlegező személy köteles viselni, és erről értesíti a költség viselésére kötelezettet. A közvetítő az értesítésben felszólítja a költség viselésére kötelezettet, hogy harminc napon belül térítse meg a más által előlegezett költségeket.”

62. § A Pfr. 24. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az elsőfokú bíróság az értesítőlapot és az ügydöntő határozat jogerősítési záradékkal ellátott rendelkező részének kiadmányát azzal küldi meg az elítélt lakcíme, ennek hiányában vagy az elítélt kérelme alapján tényleges tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalnak, hogy a kijelölt pártfogó felügyelő útján gondoskodjon a közérdekű munka végrehajtásáról.
(2) Ha a pártfogó felügyelő dokumentáltan arról szerez tudomást, hogy az elítélt lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye megváltozott, a közérdekű munka végrehajtása ügyben keletkezett iratokat a kormányhivatal haladéktalanul megküldi az új lakcím vagy tényleges tartózkodási hely szerint illetékes kormányhivatalnak.”

63. § (1) A Pfr. 25. § (1) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A pártfogó felügyelő a közérdekű munka végrehajtásának előkészítése során megvizsgálja, hogy)

„b) az elítélt a Btk. 92–92/B. §-a szerinti beszámítás alapján kitöltötte-e a közérdekű munka tartamát,
c) az eljáró bíróság engedélyezett-e halasztást a közérdekű munka végrehajtására,”

(és annak megfelelően intézkedik.)

(2) A Pfr. 25. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(A pártfogó felügyelő a közérdekű munka végrehajtásának előkészítése során megvizsgálja, hogy)

„i) szükséges-e a végrehajtás során tolmács igénybevétele,”

(és annak megfelelően intézkedik.)

(3) A Pfr. 25. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a pártfogó felügyelő azt észleli, hogy
a) a közérdekű munka végrehajtása elévülés okán kizárt, vagy a végrehajthatóság megszűnését eredményező ok áll fenn, az iratokat további intézkedés végett megküldi a bv. bírónak,
b) az elítélt a Btk. 92–92/B. §-a szerinti beszámítás folytán kitöltötte a közérdekű munka tartamát, az ügyet lezárja, és értesíti az első fokon eljárt bíróságot a büntetés letöltéséről,
c) az elítélt halála okán a végrehajtás kizárt, beszerzi a halotti anyakönyvi kivonatot, az ügyet lezárja, és erről értesíti az első fokon eljárt bíróságot,
d) az elítélt életfogytig tartó szabadságvesztése okán a végrehajtás kizárt, beszerzi az erről rendelkező ügydöntő határozatot, az ügyet lezárja, és erről értesíti az első fokon eljárt bíróságot,
e) a bíróság halasztást engedélyezett a közérdekű munka végrehajtására, az iratokat határidős nyilvántartásba helyezi.”

64. § A Pfr. 26. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az idézésben az elítéltet tájékoztatni kell)

„g) a Bv. tv. 8. § (3) és (3a) bekezdése szerinti, a lakcímre, kézbesítési címre, illetve a tényleges tartózkodási helyre vonatkozó adatai változásának bejelentésével összefüggő, rendbírság terhe mellett teljesítendő kötelezettségéről,”

65. § A Pfr. 27. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A meghallgatáson az elítéltet részletesen ki kell oktatni)

„d) arról, hogy legkésőbb a meghallgatáson kérheti a tényleges tartózkodási helyén lévő munkahely kijelölését, azzal a felhívással, hogy ha a kérelmét a munkahelyére alapozza, akkor a munkaviszony fennállását igazolnia kell,”

66. § (1) A Pfr. 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A pártfogó felügyelő a meghallgatást követően kezdeményezi a foglalkoztathatósági szakvélemény elkészítését, kivéve, ha az elítélt rendelkezik érvényes foglalkoztathatósági szakvéleménnyel, és annak keltétől még nem telt el 1 év, feltéve, hogy az elítélt egészségi állapotában bekövetkező változást nem jelentett be.”

(2) A Pfr. 28. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az elítélt köteles a foglalkoztathatósági szakvéleményt a pártfogó felügyelő által a (2) bekezdés szerinti felhívásban vagy a 27. § (3) bekezdése szerinti jegyzőkönyvben meghatározott időpontban, de legkésőbb annak kézhezvételétől számított 15 napon belül bemutatni a pártfogó felügyelőnek, amelynek eredeti példányát az elítélt a munkahelynek adja át. A foglalkoztathatósági szakvéleményt az elítélt hozzájárulása esetén az azt kiállító szakorvos is megküldheti a pártfogó felügyelő részére.”

67. § A Pfr. 29. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Azon munkahelyek esetében, melyek a Bv. tv. 280. § (3) bekezdése alapján a közérdekű munka helyét kötelesek biztosítani, a kötelezettségek vállalásáról szóló nyilatkozat beszerzése mellőzhető. A pártfogó felügyelő ebben az esetben is egyeztet az összeférhetetlenségi szabályokról és a munkakezdés időpontjáról, majd a munkáltató kötelezettségeit tartalmazó tájékoztatást megküldi a munkáltató részére.”

68. § (1) A Pfr. 30. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A munkahely kijelöléséről szóló határozatban a pártfogó felügyelő – az eljáró bíróság megnevezésének és ügyszámának, a közérdekű munka büntetés tartamának és jellegének megjelölése mellett – meghatározza
a) a munkavégzésre kijelölt munkahely megnevezését,
b) a munkavégzés helyét a közterület nevének és jellegének feltüntetésével,
c) a munkavégzés megkezdésére nyitva álló – a munkahellyel és az elítélttel egyeztetett – határidőt.”

(2) A Pfr. 30. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A munkahely kijelöléséről szóló határozatban a pártfogó felügyelő felhívja továbbá az elítéltet a munkavégzésre, egyben figyelmezteti a munkavégzési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeire.”

(3) A Pfr. 30. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha az ügyészség, az elítélt, illetve védője a felülvizsgálati határidőn belül nem nyújtott be a Bv. tv. 283. § (5) bekezdése szerinti bírósági felülvizsgálati kérelmet, a határidő leteltét követően a pártfogó felügyelő a munkahely kijelöléséről szóló határozatát – a 30. § (3) bekezdésében meghatározottakon kívül – megküldi a munkahelynek, valamint az állami foglalkoztatási szervnek, ha a kijelölt munkahely a nyilvántartásukban szerepel.”

69. § (1) A Pfr. 31. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A jelenléti ív tartalmazza
a) az elítélt nevét,
b) közérdekű munka végrehajtási ügyszámát,
c) a letöltendő büntetés tartamát,
d) a munkanapok időpontját, az adott munkanapon ledolgozott órák számát,
e) az elítélt aláírását és
f) a munkahely képviselőjének, csoportos letöltés esetén a pártfogó felügyelői asszisztens, munkafelügyelő megnevezését és aláírását.”

(2) A Pfr. 31. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A munkahely a munka-, tűz-, baleset- és környezetvédelmi oktatás megtörténtét a jelenléti íven vagy külön okiratban – amely az elítélt aláírását is tartalmazza – igazolja a pártfogó felügyelő felé.”

(3) A Pfr. 31. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A munkahely a Bv. tv. 287. § (4) bekezdés h) pont hb) és hc) alpontja szerinti esetben, ha erre a pártfogó felügyelő felhívja, továbbá a Bv. tv. 287. § (4) bekezdés h) pont he) alpontja szerinti esetben a nyilvántartó lapot és a jelenléti ívet a letöltött munkaórák összegzését követően cégszerű aláírásával lezárja, és a pártfogó felügyelőnek megküldi.”

70. § A Pfr. 32. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Más kormányhivatalhoz illetékességből történő áttétel esetén a pártfogó felügyelő 15 napon belül értesíti erről az elítélt korábbi lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye szerint illetékes állami foglalkoztatási szervet, ha a nyilvántartásukban szereplő munkahely került kijelölésre.”

71. § A Pfr. 36. § e) pont ed) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A pártfogó felügyelő összefoglaló jelentést tesz az ügyésznek a közérdekű munka vagy annak hátralévő része szabadságvesztésre történő átváltoztatásának indítványozására, ha

a munkahely értesítése alapján vagy az ellenőrzések során megállapítja, hogy az elítélt önhibájára visszavezethető okból)

„ed) az első munkahely kijelölő határozat jogerőre emelkedésétől számított két éven belül a közérdekű munkát nem lehetett végrehajtani.”

72. § A Pfr. 38. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A pártfogó felügyelő a pártfogó felügyeletet)

„d) kegyelmi döntés alapján az elsőfokú bíróság”

(határozata alapján látja el.)

73. § A Pfr. 39. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A pártfogó felügyeletet – a 62/B. § (1) és (2) bekezdése szerinti kivétellel – a pártfogolt lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye – kivéve a pártfogolt fogvatartási helyét – szerint illetékes kormányhivatal pártfogó felügyelője hajtja végre.”

74. § (1) A Pfr. 42. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[A pártfogó felügyelő a 38. § (1) bekezdés a) és b) pontjában felsorolt esetekben a bíróság, illetve az ügyész határozatának vagy az értesítőlapnak a kézhezvétele után haladéktalanul]

„c) megvizsgálja, hogy a Bv. tv. 12. § (1) bekezdése alapján szükséges-e tolmács igénybevétele.”

(2) A Pfr. 42. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt időpontot legkésőbb a kezdőirat kormányhivatalhoz történő érkeztetésétől számított harmincadik napra kell kitűzni. Az (1) bekezdés c) pontja alapján hivatalból vagy a pártfogolt kérelmére intézkedik a tolmács biztosításáról.”

75. § A Pfr. 47. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés szerinti javaslatot a pártfogó felügyelő a feltételes ügyészi felfüggesztésről rendelkező ügyészséghez terjeszti elő
a) az ügyészség által megállapított külön magatartási szabályok megváltoztatására, vagy
b) a büntetőeljárás folytatására, ha a pártfogolt a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegi, vagy az ügyészség által előírt kötelezettségét nem teljesítette.”

76. § A Pfr. 61. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közösségi foglalkoztató programjai különösen)

„a) a viselkedéskorrekciós, illetve kompetencia-fejlesztésére, bűnelkövetői viselkedés korrekciójára, a szociális, illetve az életvezetési készségek fejlesztésére irányuló csoportos és egyéni foglalkozások, így különösen az agresszióhelyettesítő tréning, a szociális készségfejlesztő tréning és a munkaerőpiaci tréning,”

77. § (1) A Pfr. 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

(2) A Pfr. 2. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

(3) A Pfr. 3. melléklete helyébe a 3. melléklet lép.

(4) A Pfr. 4. melléklete helyébe a 4. melléklet lép.

78. § A Pfr.

1. 4. §-ában, 8. § (2) bekezdés d) pontjában, 14. § c) pontjában a „vagy tartózkodási” szövegrész helyébe a „vagy tényleges tartózkodási” szöveg,

2. 5. §-ában a „vélemény vagy” szövegrész helyébe a „vélemény, az összefoglaló pártfogó felügyelői vélemény vagy” szöveg,

3. 7. § (2) bekezdés a) pontjában a „végzés” szövegrész helyébe a „határozat” szöveg,

4. 7. § (3) bekezdés a) pontjában a „címét, személyazonosításra” szövegrész helyébe a „címét, kézbesítési címét, személyazonosításra” szöveg,

5. 8. § (2) bekezdés c) pont cb) alpontjában az „ügyésztől” szövegrész helyébe az „ügyészségtől” szöveg,

6. 8. § (3) bekezdésében az „illetve tartózkodási” szövegrész helyébe az „illetve tényleges tartózkodási” szöveg és a „lakóhelyében illetve” szövegrész helyébe a „lakcímében, illetve tényleges” szöveg,

7. 10. § (1) bekezdésében a „felügyelő különösen” szövegrész helyébe a „felügyelő a Be. 203. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakon túl különösen” szöveg,

8. 11. § (1) bekezdésében az „ügyész, illetve a bíróság” szövegrész helyébe az „ügyészség” szöveg,

10. 13. § (1) bekezdésében és 15. §-ában a „terheltre, illetve az eljárás alá vont fiatalkorúra vonatkozó” szövegrész helyébe a „terheltre, az eljárás alá vont fiatalkorúra, illetve a fizetésre kötelezettre vonatkozó” szöveg,

11. 13. § (2) bekezdés a) pontjában az „irat ” szövegrész helyébe a „határozat” szöveg,

12. 13. § (3) bekezdésében a „terheltre, illetve az eljárás alá vont fiatalkorúra vonatkozóan” szövegrész helyébe a „terheltre, az eljárás alá vont fiatalkorúra, illetve a fizetésre kötelezettre vonatkozóan” szöveg, 13. § (3) bekezdés a) pontjában a „címét, személyazonosításra” szövegrész helyébe a „címét, kézbesítési címét, személyazonosításra” szöveg,

13. 7. alcím címében és 18. §-ában a „rendbírság elengedése” szövegrész helyébe a „rendbírság mérséklése vagy elengedése” szöveg,

14. 19. § (2) bekezdés b) pontjában a „lakóhelye” szövegrész helyébe a „lakcíme” szöveg,

15. 19. § (2) bekezdés c) pontjában az „a lakóhelye” szövegrész helyébe az „a lakcíme” szöveg,

16. 19/A. §-ában a „hatóság” szövegrész helyébe a „hatóság vagy az ügyészség” szöveg és az „egyidejűleg elvégzi” szövegrész helyébe az „egyidejűleg – a Be. 834. § (3) bekezdés esetét kivéve – elvégzi” szöveg,

17. 19/F. § (1) bekezdésében a „határozatának kézhezvétele” szövegrész helyébe a „határozatának véglegessé válásáról szóló értesítés kézhezvétele” szöveg,

18. 19/F. § (2) bekezdésében a „határozat kormányhivatalhoz” szövegrész helyébe a „határozat véglegessé válásáról szóló értesítés kormányhivatalhoz” szöveg,

20. 22. § (2) bekezdés b) pontjában a „kormányhivatal pártfogó felügyelője jelölhető” szövegrész helyébe a „kormányhivatal közvetítője jelölhető” szöveg,

21. 22. § (3) bekezdésében, 34. § (2) bekezdés b) pontjában, 42. § (6) bekezdésében, 48. §-ában az „ügyészt” szövegrész helyébe az „ügyészséget” szöveg,

22. 23. § (4) bekezdésében a „készkiadásait” szövegrész helyébe a „költségét” szöveg,

23. 25. § (1) bekezdés a) pontjában, 27. § (1) bekezdés a) pontjában, 30. § (1) bekezdés a) pontjában, 49. § a) pontjában az „ítélet” szövegrész helyébe az „ügydöntő határozat” szöveg,

24. 26. § (1) bekezdésében a „munkára ítélésről szóló ítéletnek” szövegrész helyébe a „munka elrendeléséről szóló ügydöntő határozat jogerősítő záradékkal ellátott rendelkező része kiadmányának” szöveg,

25. 30. § (7) bekezdésében az „a tartózkodási” szövegrész helyébe az „a tényleges tartózkodási” szöveg,

26. 30. § (1) bekezdés c) pontjában a „lakóhelyére, tartózkodási” szövegrész helyébe a „lakcímére, tényleges tartózkodási” szöveg,

27. 30. § (3) bekezdés a) pontjában, 36. §-ában, 47. § (1) bekezdésében az „ügyésznek” szövegrész helyébe az „ügyészségnek” szöveg,

28. 35. §-ában a „lakóhelyéről vagy tartózkodási helyéről a Bv. tv. 8. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettségét figyelmen kívül hagyva eltávozott, a pártfogó felügyelő életvitelszerű” szövegrész helyébe a „lakcíméről vagy tényleges tartózkodási helyéről a Bv. tv. 8. § (3) és (3a) bekezdésében foglalt kötelezettségét figyelmen kívül hagyva eltávozott, a pártfogó felügyelő a tényleges” szöveg,

29. 38. § (1) bekezdés a) pontjában és 38. § (2) bekezdésében a „vádemelés elhalasztása” szövegrész helyébe a „feltételes ügyészi felfüggesztés” szöveg,

30. 46. § (1) bekezdésében a „tagságából eredő” szövegrész helyébe a „tagságából és az emberkereskedelem áldozatai azonosításából eredő” szöveg,

31. 47. § (3) bekezdésében az „ügyészhez” szövegrész helyébe az „ügyészséghez” szöveg,

32. 49. § b) pontjában az „olyan szabadságvesztést” szövegrész helyébe az „olyan elzárást vagy szabadságvesztést” szöveg,

33. 50. § (1) bekezdésében a „(3)” szövegrész helyébe a „(3) és (3a)” szöveg és az „az életvitelszerű” szövegrész helyébe az „a tényleges” szöveg,

34. 50. § (2) bekezdésében a „Vádemelés elhalasztása” szövegrész helyébe a „Feltételes ügyészi felfüggesztés” szöveg, az „az életvitelszerű” szövegrész helyébe az „a tényleges” szöveg,

35. 52. § a) pont ab) alpontjában a „vádemelés elhalasztás” szövegrész helyébe a „feltételes ügyészi felfüggesztés” szöveg és

36. 62. §-ában a „szabályok végrehajtása” szövegrész helyébe a „szabályok vagy a gyámhatóság által előírt magatartási szabályok végrehajtása” szöveg

lép.

79. § Hatályát veszti a Pfr.

a) 7. § (2) bekezdés b) pontjában és 62/A. § (5) bekezdés b) pontjában a „megalapozott gyanú szerinti” szövegrész,

c) 13. § (2) bekezdés b) pontjában a „gyanú szerinti” szövegrészek,

d) 16. § b) és c) pontjában a „gyanú szerinti” szövegrész,

g) 22. § (3) bekezdésében az „ , illetve pártfogó felügyelő” szövegrész és az „illetve bíróságot, és a tájékoztatás tényéről” szövegrész,

6. Záró rendelkezések

80. § Ez a rendelet 2018. július 1-jén lép hatályba.

81. § Hatályát veszti

a) az ismeretlen helyen tartózkodó terhelt, illetve a bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható ismeretlen személy tartózkodási helye felkutatásának, lakóhelye, illetőleg személyazonossága megállapításának és körözése elrendelésének részletes szabályairól szóló 1/2003. (III. 7.) IM rendelet és

b) a személyes költségmentesség alkalmazásáról a büntetőeljárásban szóló 9/2003. (V. 6.) IM–BM–PM együttes rendelet.

1. melléklet a 17/2018. (VI. 27.) IM rendelethez

FELHÍVÁS

 

A ....................................... Járásbíróságnak/Törvényszéknek az ........... év ....................... hó ........ napján kelt ................/ 20....../........ számú, a ...................................................... Törvényszéknek/Ítélőtáblának mint másodfokú bíróságnak a 20....... év ........................ hó ........... napján kelt .................../20......../...................... számú, illetve az Ítélőtábla/Kúria mint harmadfokú közérdekű munkát kiszabó ügydöntő határozata, illetve a Törvényszék bv. bírójának ......... számú végzése alapján

 

felhívom

 

............................................................................................... (születési név: ................................................................) elítéltet (aki ......................-n 19......... év ..................................................................... hó .................................. napján született, anyja neve: ........................................................................................................................), hogy a közérdekű munka megkezdése végett ......................................................................................... napján a kijelölt munkahely (....................................................................................................) igazgatójánál/vezetőjénél/munkaügyi osztályán személyesen jelentkezzék.

 

Ha ennek a felhívásnak alapos ok nélkül nem tesz eleget, magát a közérdekű munka büntetés-végrehajtása alól kivonja, vagy a munkafegyelmet súlyosan sértő magatartást tanúsít, a bíróság a közérdekű munkát, illetve a munkának e körülmények bekövetkezésekor még hátralévő részét szabadságvesztésre változtatja át.

 

........................................, 20........ év .......................... hó ..... napján

 

 

................................................
pártfogó felügyelő

 

Címzett: ......................................................

........................................................................

”

2. melléklet a 17/2018. (VI. 27.) IM rendelethez

Munkáltató vezetőjének értesítése közérdekű munkáról

 

........................................... Megyei/Fővárosi Kormányhivatal

.................../20............/................. szám

 

Közlöm, hogy ...................................................... terhelttel szemben (aki ..............................-n ......... év ..................... hó ...... napján született, anyja neve: ..............................................................................................., lakcíme/tényleges tartózkodási helye: ........................................................)
a ....................................... Járásbíróság/Törvényszék a 20......... év ................................... hó ............ napján kelt ...................../
20............./............. számú ügydöntő határozatával, a másodfokon eljárt ................................... Törvényszék/Ítélőtábla/
Kúria, illetve a harmadfokon eljárt Ítélőtábla/Kúria a 20......... év ........................................ hó .............. napján kelt ................../
20............./.............. számú ügydöntő határozatával, illetve ..................Törvényszék bv. bírája átváltoztató végzésével jogerősen ............................ óra közérdekű munkát szabott ki.

 

A közérdekű munka végrehajtásának helyéül

............................................................. (

 

) munkahelyet jelöltem ki.

 

Az elítéltet a mai napon felhívtam, hogy 20......... év ............................. hó ....... napján a kijelölt munkahelyen a közérdekű munka megkezdésére jelentkezzen.

 

A kiszabott közérdekű munkából a bíróság a Btk. 92–92/B. §-a szerinti beszámítás alapján ................ óra közérdekű munkát kitöltöttnek vett.

 

A közérdekű munka végrehajtását ..................................................... Megyei (Fővárosi) Kormányhivatal ellenőrzi.

 

Kérem, hogy a közérdekű munka kijelölt napon való megkezdését közölje.

 

A közérdekű munka végrehajtásával kapcsolatos tájékoztatót csatoltan megküldöm.

 

A tájékoztató megküldését mellőzöm, mert azt ....................................................................................................... elítélt ügyében
Km ........................................................ szám alatt már megküldtem.

 

Az elítélt jogaira és kötelezettségeire a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvényben foglaltak az irányadók. A 2013. évi CCXL. törvény 287. § (4) bekezdése alapján a közérdekű munka végrehajtása során az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosításáért és a munkafolyamatok megszervezéséért a munkáltató szerv vezetője felelős.

 

..................................., 20......... év .............................. hó ....... napján

..................................................
pártfogó felügyelő

”

3. melléklet a 17/2018. (VI. 27.) IM rendelethez


A közérdekű munkára ítéltre vonatkozó nyilvántartólap

Az elítélt neve:

Születési helye, ideje:

Anyja neve:

Lakcíme/tényleges tartózkodási helye:

A végrehajtásra kijelölt munkahely:


Kijelölt új munkahely:

Meghatározott munkakör:


Meghatározott új munkakör:

Az elítéltet a .................................................................................................. Járásbíróság/Törvényszék a B. ............................/
20................/............... számú ügydöntő határozatával,
a ....................................................................... Törvényszék/Ítélőtábla másodfokú Bf. ....................../20.........../............... számú határozatával,
a .............................................................................. Ítélőtábla/Kúria harmadfokú Bf. ....................../20.........../............... számú határozatával
...................................... miatt ................... óra közérdekű munkára ítélte, illetve
.............................................................................. Törvényszék bv. bírája a Bv. .........................../20................/............... számú, pénzbüntetést átváltoztató végzésével .................... óra közérdekű munkát állapított meg,

melyet ........................................................... munkakörben kell eltölteni.

Egynapi közérdekű munkának 4 óra munkavégzés felel meg, a napi munkaidő legalább 4 óra, legfeljebb 12 óra, pénzbüntetés átváltoztatása esetén legalább 2 óra, legfeljebb 8 óra lehet, a heti munkaidő legalább 4 óra, legfeljebb 48 óra.

A munkahelyet/új munkahelyet kijelölő határozat 20.......... év ....................................... hó ............................... napján jogerőre emelkedett.

A közérdekű munka megkezdésének ideje:


................... év ....................................... hó .......... nap

A büntetés befejezésének várható ideje:


................... év ....................................... hó .......... nap

A büntetés letöltésének ideje:

Intézkedések:

Feljegyzés a közérdekű munkára ítéltről, tapasztalatok, új munkahely kijelölés indokáról:

Megjegyzés:
”
”

4. melléklet a 17/2018. (VI. 27.) IM rendelethez


A közérdekű munkára ítéltre vonatkozó jelenléti ív

........................................... Megyei/Fővárosi Kormányhivatal
.................../Km/20... . szám

Az elítélt neve:

A közérdekű munka tartama: ........................................... óra

Munka-, tűz-, baleset- és környezetvédelmi oktatásban részesültem
        ...........................................
        elítélt aláírása

Sorszám

Dátum

Kezdés – befejezés

Ledolgozott óra

Elítélt aláírása

Elvégzett munkát igazoló neve és aláírása

1.

 

–

 

 

 

2.

 

–

 

 

 

3.

 

–

 

 

 

4.

 

–

 

 

 

5.

 

–

 

 

 

6.

 

–

 

 

 

7.

 

–

 

 

 

8.

 

–

 

 

 

9.

 

–

 

 

 

10.

 

–

 

 

 

11.

 

–

 

 

 

12.

 

–

 

 

 

13.

 

–

 

 

 

14.

 

–

 

 

 

15.

 

–

 

 

 

16.

 

–

 

 

 

17.

 

–

 

 

 

18.

 

–

 

 

 

19.

 

–

 

 

 

20.

 

–

 

 

 

21.

 

–

 

 

 

22.

 

–

 

 

 

23.

 

–

 

 

 

24.

 

–

 

 

 

25.

 

–

 

 

 

26.

 

–

 

 

 

27.

 

–

 

 

 

28.

 

–

 

 

 

29.

 

–

 

 

 

30.

 

–

 

 

 

31.

 

–

 

 

 

32.

 

–

 

 

 

33.

 

–

 

 

 

34.

 

–

 

 

 

35.

 

–

 

 

 

Ténylegesen ledolgozott munkanapok/órák száma:

.................... nap/.................... óra

A jelenléti ívet a mai napon lezártam és a pártfogó felügyelőnek megküldtem.
Kelt: ..........................................................

        ..........................................................................................................
        munkahelyet biztosító gazdálkodó szervezet
        cégszerű aláírása/egyéb szervezet képviseletére
        jogosult aláírása

”
1

A rendelet a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2018. július 2. napjával.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére