1/2018. (VII. 30.) EMMI KÁT utasítás
1/2018. (VII. 30.) EMMI KÁT utasítás
az Emberi Erőforrások Minisztériuma Közszolgálati Szabályzatáról1
2019.01.01.
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (5) bekezdés f) pontja és a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 6. § 19. pont a) alpontja alapján – a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 70–71. §-ára, 1. számú és 3. számú mellékletére, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 17. § (1) bekezdésére, a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendeletre, a közszolgálati tisztviselők részére adható juttatásokról és egyes illetménypótlékokról szóló 249/2012. (VIII. 31.) Korm. rendeletre figyelemmel – a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 75. § (5) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következő utasítást adom ki:
1. § Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (a továbbiakban: minisztérium) Közszolgálati Szabályzatát (a továbbiakban: KSZ) jelen utasítás 1. melléklete tartalmazza.
2. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.
3. § Az utasítást a hatálybalépését követően a minisztérium belső számítógépes hálózatán (a továbbiakban: belső honlap) is közzé kell tenni, arról a minisztérium foglalkoztatottait tájékoztatni kell, illetve azt az érintett személy számára kinevezésekor vagy munkaszerződésének megkötésekor megismerhetővé kell tenni.
4. § Jelen utasítás rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, amennyiben az a foglalkoztatott számára kedvezőbb a kérelem benyújtásakor hatályban lévő közszolgálati szabályzatban foglalt rendelkezésekhez képest.
5. §2
1. melléklet az 1/2018. (VII. 30.) EMMI KÁT utasításhoz
AZ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA KÖZSZOLGÁLATI SZABÁLYZATA
Általános rendelkezések
1. A szabályzat hatálya, alkalmazása, értelmező rendelkezések
1. § (1) Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (a továbbiakban: minisztérium) Közszolgálati Szabályzatának (a továbbiakban: KSZ) hatálya kiterjed
a) a minisztériummal kormányzati szolgálati jogviszonyban álló szakmai vezetőre, kormánytisztviselőre és kormányzati ügykezelőre (a továbbiakban együtt: kormánytisztviselő),
b) a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 258. §-a alapján a minisztériummal munkaviszonyban álló munkavállalóra [a továbbiakban az a)–b) pont szerinti személyek együtt: foglalkoztatott],
c) a minisztérium állományába tartozó politikai vezetőre [a továbbiakban az a)–c) pont szerinti személyek együtt: állományba tartozó személy] [a KSZ 66–74. §-a és 76–79. §-a tekintetében],
d) a minisztériummal kormányzati szolgálati jogviszonyt vagy munkaviszonyt létesíteni kívánó személyre, ideértve a pályázati eljárásban részt vevő személyt is [a KSZ 7–11. §-a tekintetében],
e) a minisztériumban kötelező szakmai gyakorlatot teljesítő felsőoktatási hallgatóra [a KSZ 62. §-a tekintetében],
g) a minisztérium szervezeti egységeire.
(2) A KSZ 27–28. §-át a szakmai vezető és a kormányzati ügykezelő tekintetében nem kell alkalmazni.
(3) A KSZ 23–24. §-át a szakmai vezető, a kabinetfőnök, a politikai tanácsadó és politikai főtanácsadó tekintetében nem kell alkalmazni.
(4) Az (1) bekezdés a)–f) pontjában meghatározott személyek jogaira és kötelezettségeire, egyes juttatásaira és támogatásaira a KSZ-t a vonatkozó jogszabályokkal, közjogi szervezetszabályozó eszközökkel és közigazgatási államtitkári intézkedésekkel együttesen kell alkalmazni.
(5) Jogszabály vagy a KSZ eltérő rendelkezése hiányában a KSZ kormánytisztviselőre vonatkozó rendelkezéseit a minisztériumban foglalkoztatott munkavállalóra is alkalmazni kell.
2. § (1) A KSZ vonatkozásában a munkáltatói jogkör gyakorlója alatt – eltérő rendelkezés hiányában – az alábbi személyeket kell érteni:
a) közigazgatási államtitkár [Kttv. 37. § (1)–(2) bekezdése alapján],
b) miniszter [Kttv. 203. § (9) bekezdés e) pontja és 205. § (2) bekezdése alapján],
c) államtitkár [Kttv. 203. § (9) bekezdés f) pontja és 205. § (2) bekezdése alapján],
d) kabinetfőnök [Kttv. 205. § (3)–(4) bekezdése alapján].
(2) Azokban az esetekben, amelyekben a munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult személy nem állapítható meg, a közigazgatási államtitkár gyakorolja a munkáltatói jogokat.
(3) A minisztérium hivatali szervezetét érintő munkáltatói jogok gyakorlásának a rendjét – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – az 1. függelék tartalmazza.
(4) A minisztérium hivatali szervezetét érintő miniszteri munkáltatói jogok gyakorlásának rendjét a minisztérium szervezeti és működési szabályzatáról szóló miniszteri utasítás határozza meg.
3. § (1) A KSZ-ben foglalt munkáltatói intézkedésekhez, amelyek érintik
a) a minisztérium igazgatása költségvetését, szükséges a Gazdálkodási Főosztály vezetőjének,
b) a minisztérium feladatkörébe tartozó európai uniós támogatású projekt pénzeszközeit, szükséges az e feladattal megbízott vezető
pénzügyi ellenjegyzése.
(2) A KSZ alkalmazásában pénzügyi ellenjegyzés alatt az (1) bekezdés szerinti ellenjegyzést, pénzügyi ellenjegyzésre jogosult alatt az (1) bekezdésben megjelölt vezetőt kell érteni.
4. § (1) A KSZ-ben meghatározott bejelentési, engedélyeztetési, nyilatkozattételi és egyéb kötelezettségeket a belső honlapon közzétett nyomtatványokon kell teljesíteni.
(2) A KSZ-hez kapcsolódó, feladatkörét érintő nyomtatványok, tájékoztatók és folyamatleírások belső honlapon történő közzétételéről, valamint azok folyamatos aktualizálásáról a Személyügyi Főosztály, a Humánerőforrás Fejlesztési Főosztály, illetve a Gazdálkodási Főosztály gondoskodik.
5. § A KSZ alkalmazásában
1. foglalkoztatási jogviszony: a kormányzati szolgálati jogviszony és a munkaviszony;
2. munkakör: azoknak a feladatoknak az összefoglaló megnevezése, amelyeket a foglalkoztatott a foglalkoztatási jogviszonya alapján köteles ellátni, és amelyben a foglalkoztatottat a minisztérium köteles és jogosult foglalkoztatni;
3. munkaköri leírás: a kinevezés, illetve a munkaszerződés mellékletét képező személyügyi okirat, amely a munkakör jellegét, a betöltéséhez kapcsolódó feltételeket és ismereteket, a munkakörbe tartozó feladatok megnevezését, a munkakör ellátásához biztosított hatáskört, a helyettesítés rendjét, valamint a foglalkoztatottnak a minisztérium szervezetében, a munkavégzésével összefüggő kapcsolatait rögzíti.
6. § A munkáltatói jog gyakorlására irányuló kezdeményezést úgy kell elindítani, hogy az – eltérő rendelkezés hiányában – a tervezett intézkedés hatálybalépését megelőző legalább 15 munkanappal megérkezzen a feladatkör szerint illetékes Személyügyi Főosztályra vagy Humánerőforrás Fejlesztési Főosztályra.
A foglalkoztatási jogviszony létesítésének, módosításának, megszüntetésének eljárásrendje
2. Pályázati eljárás
7. § (1) Az államtitkár, a kabinetfőnök és – a közigazgatási államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egység esetében – a helyettes államtitkár (a továbbiakban együtt: a pályázati eljárás megindítója)
a) nem vezetői munkakör esetén a személyügyi helyettes államtitkárnál,
b) vezetői munkakör esetén a közigazgatási államtitkárnál
kezdeményezheti az irányítása alá tartozó szervezeti egység betöltetlen álláshelyének (státuszának) pályázat útján történő meghirdetését.
(2) A kezdeményezéshez a Humánerőforrás Fejlesztési Főosztály csatolja az álláshely betöltésével érintett szervezeti egységhez tartozó fedezetigazolást tartalmazó táblázatot, valamint az állománytáblát, a státusz és a fedezet rendelkezésre állásának igazolása céljából.
(3) A pályázati felhívás Kttv. szerinti személyügyi központ honlapján történő közzétételének kezdeményezéséhez a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv által lefolytatott pályáztatás rendjéről, annak szervezéséről és lebonyolításáról, a pályázati eljárás alól adott mentesítésről, a kompetenciavizsgálatról és a toborzási adatbázisról, valamint a pályázati eljáráshoz kapcsolódó nyilvántartás szabályairól szóló 406/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. melléklete szerint kitöltött közzétételi adatlapot, egyéb álláshirdetési portálon történő közzététel esetén pályázati felhívást szükséges csatolni.
(4) A pályázati eljárást a Humánerőforrás Fejlesztési Főosztály koordinálja.
(5) Nem vezetői munkakör esetén a személyügyi helyettes államtitkár, vezetői munkakör esetén a közigazgatási államtitkár – az (1) és (2) bekezdés szerint megküldött iratok alapján – dönt a pályázati felhívás közzétételéről.
(6) A pályázati felhívást a Kttv. szerinti személyügyi központ honlapján vagy egyéb álláshirdetési portálon az (5) bekezdés szerinti jóváhagyást követően kell közzétenni. A pályázat közzétételének napja a feltöltést követő nap.
(7) A pályázatokat az allas@emmi.gov.hu e-mail-címen, vagy – ha a pályázati eljárást megindító szakterület ezt kéri – a szakterület munkatársának e-mail-címén kell fogadni. A személyes interjúk lefolytatását és a pályázatok értékelését a szakterület foglalkoztatottjai, illetve – ha a szakterület ezt kéri – a Humánerőforrás Fejlesztési Főosztály munkatársai végzik.
(8) A pályázati eljárás során és azt követően a szakterület saját hatáskörben nem tehet sem szóbeli, sem írásbeli ajánlatot a pályázó számára, előtte köteles szakmai egyeztetést folytatni a Gazdálkodási Főosztállyal és a Személyügyi Főosztállyal. A szakmai egyeztetést követően a sikeres pályázót a szakterület értesíti ki.
(9) A pályázat eredményéről a szakterület köteles írásban tájékoztatni a Humánerőforrás Fejlesztési Főosztályt. Az általános eljárásrendnek megfelelően lefolytatott pályázati eljárás esetén az elutasított pályázókat a Humánerőforrás Fejlesztési Főosztály értesíti ki. Az értesítéshez csatolt nyilatkozat visszaküldésével az elutasított pályázó kérheti, hogy a minisztérium egy évig tárolja pályázati adatait.
(10) A személyes interjú lefolytatását követően az állami foglalkoztatási szerv által álláskeresőként nyilvántartott pályázó kérheti, hogy a pályázaton történt részvételét a Humánerőforrás Fejlesztési Főosztály vezetője igazolja.
3. Felvételi eljárásrend
8. § Betöltetlen álláshely (státusz) betöltését célzó, foglalkozási jogviszony létesítésére irányuló eljárásra (a továbbiakban: felvételi eljárás) meghívásos vagy pályázati eljárást követően kerülhet sor. Felvételi eljárást az államtitkár, a kabinetfőnök és – a közigazgatási államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egység vonatkozásában – a helyettes államtitkár (a továbbiakban együtt: kezdeményező) kezdeményezhet.
9. § (1) A kezdeményezőnek a felvételi eljárást úgy kell megindítania, hogy az általa teljeskörűen kitöltött, a belső honlapon közzétett, „Kormánytisztviselői alkalmazási engedély” vagy „Munkavállalói alkalmazási engedély” (a továbbiakban együtt: alkalmazási engedély) elnevezésű nyomtatvány a tervezett foglalkoztatás kezdő napját megelőzően legalább 15 munkanappal megérkezzen a Személyügyi Főosztályra. Kormánytisztviselő esetén a felvétellel egyidejűleg illetményeltérítés kezdeményezésére csak végleges áthelyezés esetén kerülhet sor.
(2) A kezdeményezőnek az alkalmazási engedély kitöltésével egyidejűleg vizsgálnia kell, hogy a betöltendő munkakör
a) vagyonnyilatkozat-tételére kötelezett-e az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnytv.) 3. § (1) bekezdés a)–e) pontja és a (2) bekezdés c)–e) pontja alapján,
b) nemzetbiztonsági ellenőrzés alá esik-e az emberi erőforrások minisztere feladat- és hatáskörét illetően a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyek meghatározásáról szóló 20/2015. (IV. 10.) EMMI rendelet alapján,
c) kormánytisztviselő esetében védett állományba tartozik-e a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja és (1a) bekezdése alapján.
(3) Az alkalmazási engedélyhez csatolni kell a foglalkoztatni javasolt személy (a továbbiakban: jelölt) egy hónapnál nem régebbi, fényképes – a közszolgálati tisztviselők személyi irataira, a közigazgatási szerveknél foglalkoztatott munkavállalók személyi irataira és a munkaügyi nyilvántartásra, a közszolgálati alapnyilvántartásra és közszolgálati statisztikai adatgyűjtésre, valamint a tartalékállományra vonatkozó egyes szabályokról szóló 45/2012. (III. 20.) Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott minta szerinti –, aláírt és keltezett önéletrajzát, a munkaköri leírás három példányát, valamint pályázati eljárás kezdeményezése esetén a pályázati felhívást.
10. § (1) A Személyügyi Főosztály megvizsgálja, hogy rendelkezésre áll-e a 15 munkanap a felvételi eljárás lefolytatására, és szükség esetén javaslatot tesz a közigazgatási államtitkárnak a foglalkoztatás kezdő időpontjának módosítására. A foglalkoztatás a kezdeményezett időpontban akkor valósulhat meg, ha a jelölt a felvételhez szükséges feltételeknek megfelel, és a szükséges dokumentumokat rendelkezésre bocsátja.
(2) Az alkalmazási engedélyben foglaltak alapján
a) a Személyügyi Főosztály az üres álláshely rendelkezésre állását és a jelölt besorolás szerinti illetményét, illetve alapbérét meghatározza,
b) a kezdeményező a nemzetbiztonsági ellenőrzésre vonatkozó kötelezettséget, a védett állományba sorolást és a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget aláírásával igazolja.
(3) Amennyiben az (1)–(2) bekezdésben foglalt intézkedések alapján a foglalkoztatás jogszabályi feltételei fennállnak, a Személyügyi Főosztály vezetője azt igazolja, és gondoskodik a szükséges okiratok elkészítéséről.
(4) A Személyügyi Főosztály a felvételi eljárás során:
a) átadja, illetve megküldi a jelölt részére a foglalkoztatáshoz szükséges iratokról szóló tájékoztatót,
b) felveszi a jelölt személyes adatait,
c) bekéri a jelölttől a foglalkoztatási jogviszony létesítéséhez szükséges iratokat, igazolásokat, a büntetlen előélet igazolásához szükséges, három hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítvány eredeti példányát és az igazolványképet,
d) intézkedik a felvétellel kapcsolatos nyomtatványok, nyilatkozatok – ideértve a kormánytisztviselői esküokmányt, illetve a munkavállalói titoktartási nyilatkozatot is – jelölt által történő kitöltéséről, valamint
e) a felvett adatok alapján előkészíti a kinevezési okiratot, illetve a munkaszerződését.
(5) Az adatfelvétel során a Személyügyi Főosztály a belső honlapon közzétett, „Nyilatkozat megváltozott munkaképességről” elnevezésű nyomtatványon nyilatkoztatja a jelöltet a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 23. § (7) bekezdése szerinti nyilvántartás vezetése céljából.
(6) A kinevezési okiratot, illetve a munkaszerződést a Személyügyi Főosztály a foglalkoztatott munkába állásáig előkészíti és aláírásra elindítja a munkáltatói jogkör gyakorlójához.
(7) A közigazgatási szervek közötti áthelyezésre irányuló kikérőt és a megállapodást a Személyügyi Főosztály készíti elő, majd az alkalmazási engedéllyel együtt megküldi a közigazgatási államtitkár részére döntésre és aláírásra.
(8) Amennyiben az alkalmazási engedély és mellékletei alapján megállapítható, hogy a tervezett foglalkoztatás a jogszabályi feltételeknek nem felel meg, de a foglalkoztatás akadályai elháríthatóak, ennek érdekében a Személyügyi Főosztály felveszi a kapcsolatot a kezdeményezővel és szükség esetén a jelölttel is.
(9) Amennyiben a (8) bekezdés szerinti egyeztetés eredményeként az alkalmazási engedély adataiban változás áll be, a kezdeményező új alkalmazási engedélyt köteles készíteni és megküldeni a Személyügyi Főosztály részére. Ebben az esetben a 8. § (1) bekezdésében megjelölt határidő újrakezdődik.
11. § (1) A Személyügyi Főosztály az alkalmazási engedélyt és az elkészített okiratokat megküldi a személyügyi helyettes államtitkárnak, aki egyetértése esetén továbbítja a pénzügyi ellenjegyzésre jogosultnak.
(2) A pénzügyi ellenjegyzésre jogosult
a) amennyiben a munkakör betöltéséhez szükséges pénzügyi forrás nem áll rendelkezésre, felveszi a kapcsolatot a Személyügyi Főosztállyal, vagy
b) a pénzügyi forrás rendelkezésre állását aláírásával igazolja, és az alkalmazási engedélyt annak mellékleteivel együtt továbbítja a közigazgatási államtitkár részére.
(3) A felvételről a közigazgatási államtitkár dönt, aki a felvétel iránti kérelem jóváhagyása esetén a keletkezett iratokat és okiratokat a Személyügyi Főosztály részére küldi meg a felvétellel kapcsolatos további intézkedések megtétele céljából.
(4) Az alkalmazási engedély alapján a Személyügyi Főosztály
a) a 9. § (2) bekezdés a) pontjában megjelölt esetben a foglalkoztatottat vagyonnyilatkozat tételére hívja fel,
b) a 9. § (2) bekezdés b) pontjában megjelölt esetben előkészíti a nemzetbiztonsági ellenőrzés megindítása érdekében szükséges iratokat,
c) a 9. § (2) bekezdés c) pontjában megjelölt esetben további ügyintézés céljából felveszi a kapcsolatot a foglalkoztatottal.
(5) A Személyügyi Főosztály a kinevezési okiratnak, illetve a munkaszerződésnek minden érintett által történt aláírását követően annak egy példányát, valamint az illetmény-, illetve bérszámfejtéshez szükséges okiratokat a Gazdálkodási Főosztálynak haladéktalanul megküldi, valamint egy példányt a foglalkoztatott személyi anyagában elhelyez.
(6) A kormánytisztviselő eskütétel hiányában nem léphet szolgálatba, illetve a munkavállaló az írásbeli titoktartási nyilatkozat megtételéig nem állhat munkába. Az eskütételt a Személyügyi Főosztály készíti elő. Az esküokmányt a munkáltatói jogkör gyakorlója írja alá.
(7) A Személyügyi Főosztály gondoskodik
a) a kinevezést követő 30 napon belül – a kormányzati szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos, a közszolgálati tisztviselők munka- és pihenőidejéről, az igazgatási szünetről, a közszolgálati tisztviselőt és a munkáltatót terhelő egyes kötelezettségekről, valamint a távmunkavégzésről szóló 30/2012. (III. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 8. §-a szerint – a munkáltatót terhelő munkáltatói tájékoztatás megadásáról,
b) legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított 15 napon belül tájékoztatja a munkavállalót a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 46. § (1) bekezdésében megjelölt körülményekről.
(8) A Humánerőforrás Fejlesztési Főosztály gondoskodik arról, hogy a belépő foglalkoztatottak kötelező belső továbbképzés keretében megismerjék a minisztérium belső szabályzatait, a munkafolyamatokat érintő belső eljárásrendet, valamint a minisztérium működését érintő általános tudnivalókat.
4. A munkaköri leírás elkészítése
12. § (1) A munkaköri leírást a szervezeti egység vezetője a szervezeti egység valamennyi státuszára vonatkozóan köteles elkészíteni a belső honlapon közzétett, „Munkaköri leírás” elnevezésű nyomtatvány kitöltésével. A munkaköri leírás csak olyan mértékű és jellegű feladatokat állapíthat meg, melyeket a foglalkoztatott a foglalkoztatási jogviszonyára vonatkozó jogszabályok – így különösen a munkavégzésre és a munkaidőre irányadó rendelkezések – alapján felelősségteljesen, az elvárt szakmai színvonalon képes ellátni. A munkaköri leírást három példányban kell elkészíteni, és a szervezeti egység vezetője mindhárom példányt aláírásával ellátja.
(2) A munkaköri feladatok megváltozása, a kinevezés, illetve munkaszerződés módosítása esetén a foglalkoztatott részére új munkaköri leírást kell készíteni. Az új munkaköri leírás elkészítésére az (1) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadóak.
5. A kinevezési okirat és a munkaszerződés módosítása
13. § (1) A kormányzati szolgálati jogviszonyban álló kinevezésének, illetve a munkaviszonyban álló munkaszerződésének módosítására a kezdeményező a belső honlapon közzétett, „Kormánytisztviselői, illetve munkavállalói engedély belső áthelyezéshez, munkakörváltáshoz, munkakör módosításhoz” elnevezésű nyomtatvány kitöltésével tehet javaslatot, amelyhez mellékelnie kell az új munkaköri leírás három példányát.
(2) Amennyiben a minisztérium szervezeti egységei közötti áthelyezés eredményeként a foglalkoztatott más kezdeményező irányítása alá tartozó szervezeti egységhez kerül, az (1) bekezdésben megjelölt nyomtatványt az áthelyezést kérő kezdeményező tölti ki, és a foglalkoztatott jelenlegi szervezeti egységének irányítását végző kezdeményező is aláírja.
(3) A minisztérium szervezeti egységei közötti áthelyezés során a kezdeményező köteles figyelemmel lenni arra, hogy az áthelyezés eredményeként a szervezeti egység létszáma nem csökkenhet három fő alá.
(4) A személyügyi helyettes államtitkár kiadmányozza a kormányzati szolgálati jogviszonyban jogszabály erejénél fogva bekövetkező változásokról szóló értesítéseket.
(5) A személyügyi helyettes államtitkár kiadmányozza a munkáltató mérlegelési jogkörébe nem tartozó kinevezés-módosítást és munkaszerződés-módosítást, amennyiben arra
a) részmunkaidő kötelező kikötése,
b) fizetési fokozatban történő előrelépés,
c) a Kttv. 141. § (6) és (7) bekezdései szerint alanyi jogon járó idegennyelv-tudási pótlék megállapítása vagy
d) jogviszony-igazolás
miatt kerül sor.
14. § (1) Amennyiben a minisztérium foglalkoztatási feltételei indokolják, a kezdeményező szükség szerint javaslatot tesz a közigazgatási államtitkárnak arra, hogy tájékoztassa
a) a kormánytisztviselőket azokról a munkakörökről, amelyekben lehetőség van az R1. 9. § (2) bekezdése szerinti, illetve
b) a munkavállalókat azokról a munkakörökről, amelyekben lehetőség van az Mt. 61. § (1) bekezdése szerinti foglalkoztatásra.
(2) A közigazgatási államtitkár a belső honlapon tájékoztatja a minisztérium foglalkoztatottait az (1) bekezdés szerinti foglalkoztatási formákban betölthető munkakörökről.
(3) A foglalkoztatott a (2) bekezdés szerinti tájékoztatás közzétételétől számított 8 napon belül a szervezeti egység irányítását végző kezdeményezőnél kérheti kinevezése, illetve munkaszerződése (1) bekezdés szerinti módosítását. A kezdeményező, amennyiben a foglalkoztatott kérelemével
a) egyetért, a 9. § (1)–(2) bekezdése szerint jár el,
b) nem ért egyet, a kérelem elutasítását javasolja,
és a közigazgatási államtitkár elé terjeszti döntésre.
(4) A személyügyi helyettes államtitkár a foglalkoztatottnak a Kttv. 50. § (1) bekezdése, illetve az Mt. 61. § (3) bekezdése szerinti kérelmére a gyermek hároméves koráig – három vagy több gyermeket nevelő foglalkoztatott esetén a gyermek ötéves koráig – a kinevezést, illetve a munkaszerződést a napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítja.
(5) A jelen alcímben nem szabályozott kérdésekben a felvételi eljárásrend szabályait megfelelően alkalmazni kell.
6. Átszervezés
15. § A minisztériumon belüli átszervezés esetén a kezdeményező a közigazgatási államtitkárnál kezdeményezi az érintett foglalkoztatási jogviszonyok módosítását vagy megszüntetését. Ehhez csatolja a szervezeti egység állománytábláját és a munkaköri leírások módosításának tervezetét abból a célból, hogy kétséget kizáróan megállapítható legyen, mely munkakör válik feleslegessé, és az abban foglalt, egyes feleslegessé nem vált feladatokat hogyan látja el a szervezeti egység többi foglalkoztatottja.
7. A foglalkoztatott által kezdeményezett jogviszony-megszüntetés
16. § Amennyiben a kormányzati szolgálati jogviszony megszüntetését a kormánytisztviselő közös megegyezéssel, lemondással vagy áthelyezéssel kéri, illetve amennyiben a munkavállaló a munkaviszony megszüntetését közös megegyezéssel, felmondással vagy azonnali hatályú felmondással kéri, köteles az erre irányuló írásbeli jognyilatkozatot a szervezeti egység vezetőjének bemutatni, majd ezt követően a jognyilatkozatot – a Személyügyi Főosztály útján – a munkáltatói jogkör gyakorlójának megküldeni.
8. A munkakör átadás-átvételi eljárás
17. § (1) A munkakör betöltőjének személyében történő változás, a jogviszony megszűnése, megszüntetése, a jogviszony módosulása vagy a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság igénybevétele esetén a munkaköri feladatokat, illetve az azok ellátásával összefüggő információkat és iratokat munkakör átadás-átvételi eljárás keretében, a belső honlapon közzétett, „Átadás-átvételi jegyzőkönyv” elnevezésű nyomtatvány alkalmazásával át kell adnia az átvevőnek, aki a szervezeti egység vezetője, a kezdeményező vagy az általuk kijelölt foglalkoztatott lehet. Az eljárás lefolytatása a foglalkoztatott beosztásától függetlenül kötelező.
(2) A munkakör átadás-átvételen a munkakört átadó, a szervezeti egység vezetője és a munkakört átvevő vesz részt. A munkakör átadás-átvételét úgy kell megszervezni, hogy a munka folyamatossága biztosítva legyen, és az legkésőbb az utolsó munkában töltött napon megtörténjen. Amennyiben a munkakör átadására az átadó foglalkoztatott akadályoztatása miatt ezen a napon nem kerülhet sor, a foglalkoztatott legkésőbb az utolsó munkában töltött napot megelőző munkanapon kérheti a szervezeti egység vezetőjétől az átadás-átvétel legfeljebb 5 munkanapon belüli időpontra történő elhalasztását. A szervezeti egység vezetője a kérelemről az átadás-átvétellel érintett feladatok jellegére és azok elintézési határidejére figyelemmel dönt.
(3) Amennyiben a munkakör átadására kötelezett foglalkoztatott elháríthatatlan okból az átadási kötelezettségének nem tud eleget tenni, az átadás-átvételre távollétében akként kerül sor, hogy azon a szervezeti egység vezetője és a munkakört átvevő mellett – az átadó képviseletére kijelölt személyként – egy további foglalkoztatott is részt vesz. Az átadó képviselőjét a szervezeti egység vezetője jelöli ki. Képviselőként lehetőség szerint – ha az nem azonos a munkakört átvevővel – a munkaköri leírás szerint helyettesítő foglalkoztatottat kell kijelölni.
(4) Az átadás-átvételi jegyzőkönyvet az átadó készíti el, és az átadó, valamint az átvevő írja alá. A jegyzőkönyvet a munkakör átadójának közvetlen felettese kézjegyével látja el, egyben igazolva az átadás-átvétel megfelelőségét és szakszerű lebonyolítását.
(5) Az átadás-átvételi jegyzőkönyv tartalmi követelménye, hogy az érintett szervezeti egység feladatkörébe tartozó, ügyrendjében meghatározott feladatok végrehajtásának a munkakör átadásakor, az átadott munkakörrel kapcsolatos, aktuális helyzetéről átfogó képet adjon. Ennek megfelelően a jegyzőkönyvben ki kell térni:
a) a közvetlen felettes által kiadott feladatok, intézkedések végrehajtására,
b) a gazdálkodási hatáskörben kezelt költségvetési keretek tételes elszámolására,
c) a munkakör átadását követő időszak legfontosabb, aktuális szakmai feladataira.
(6) A jegyzőkönyvben iktatószám szerinti sorrendben fel kell tüntetni az átvevő részére átadott, folyamatban lévő ügyek iratait.
(7) A jegyzőkönyvet öt példányban kell elkészíteni, melyből egy-egy példány az átadónál és az átvevőnél, valamint a szervezeti egység vezetőjénél marad. A jegyzőkönyv negyedik példányát a Személyügyi Főosztálynak, ötödik példányát pedig a Dokumentációs Osztály vezetőjének kell megküldeni.
(8) A foglalkoztatott köteles a használatában lévő eszközökkel elszámolni. Ennek érdekében részére a Személyügyi Főosztály átadja az „Elszámoló lap” elnevezésű nyomtatványt, illetve amennyiben az elszámolásra nemzeti szakértői kiküldetés, gyermekgondozási segély, gyermekgondozási díj vagy más fizetés nélküli szabadság miatt, továbbá szakmai gyakorlat vagy ösztöndíjas jogviszony megszűnése miatt kerül sor, az érintett személy részére az „Egyszerűsített elszámoló lap” elnevezésű nyomtatványt adja át. A munkakör átadás-átvétel tényét az elszámoló lapon rögzíteni kell.
(9) Az elszámolást követően a teljeskörűen kitöltött elszámoló lapot az Gazdálkodási Főosztályon kell leadni, amely a járandóságok kifizetése után kiadja a foglalkoztatott részére a foglalkoztatási jogviszony lezárásával összefüggő igazolásokat és az egyéb, jogszabályban előírt iratokat.
9. Összeférhetetlenség
18. § (1) A kormányzati szolgálati jogviszonyra vonatkozó együttalkalmazási tilalom és összeférhetetlenség (a továbbiakban együtt: összeférhetetlenség) törvényi szabályairól, valamint az összeférhetetlenséggel kapcsolatos kérelmek elbírálásának rendjéről a belső honlapon közzétett, „1. számú adatlap: a kormánytisztviselő gyakorolható tevékenység végzésére irányuló jogviszonyáról, valamint a vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő gyakorolható tevékenység végzésére irányuló jogviszonyáról és a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélyéhez kötött további tevékenységekről” elnevezésű, a „2. számú adatlap: gazdasági társaságban fennálló jogviszony esetére” elnevezésű és a „3. számú adatlap: bejelentés egyéb összeférhetetlenségi helyzetről (hozzátartozó, önkormányzati képviselő, párt)” elnevezésű nyomtatványok átadásával a Személyügyi Főosztály a kinevezést megelőzően tájékoztatja a jelöltet. A jelölt a nyilatkozatok kitöltésével ad tájékoztatást a vele szemben esetlegesen felmerülő összeférhetetlenségről.
(2) Abban az esetben, ha a kormánytisztviselő olyan munkavégzésre irányuló további jogviszony fennállásáról nyilatkozik, amelyhez a munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélye szükséges, a nyilatkozatot a Személyügyi Főosztály haladéktalanul megküldi a munkáltatói jogkör gyakorlójának, aki dönt a jogviszony létesítésének, illetve folytatásának engedélyezéséről.
(3) A nem vezetői munkakörből vezetői munkakörbe kerülő kormánytisztviselő – a Kttv. 87. § (1) és (2) bekezdésére figyelemmel – a kinevezés módosítását megelőzően ismételten köteles nyilatkozni az összeférhetetlenséggel kapcsolatban.
(4) Az engedély kérésére, illetve bejelentés megtételére vonatkozó törvényi kötelezettsége alapján a kormánytisztviselő a munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítésének engedélyezését előzetesen írásban kéri, illetve a jogviszony létesítését előzetesen írásban bejelenti a munkáltatói jogkör gyakorlójának. A kérelemben pontosan meg kell jelölni a tevékenység jellegét, valamint azt, hogy a kérelmező munkakörével a tevékenység összefügg-e, illetve hivatali munkaidejét érinti-e.
(5) A munkáltatói jogkör gyakorlója helyett a személyügyi helyettes államtitkár nyilatkozik a gyakorolható tevékenység végzésére irányuló jogviszonnyal és a közérdekű önkéntes tevékenység végzésére irányuló jogviszonnyal kapcsolatos bejelentés tudomásulvételéről.
(6) A kormánytisztviselő köteles bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának, ha a korábban engedélyezett munkavégzésre irányuló további jogviszonyában változás következett be, vagy az megszűnt.
(7) A kormánytisztviselő olyan jogviszony létesítése esetén, amelyet a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetesen be kell jelentenie, az erről szóló iratot a Személyügyi Főosztálynak nyújtja be, amely gondoskodik a munkáltatói döntés előkészítéséről.
(8) A kormánytisztviselő köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok merül fel, illetve ha kormányzati szolgálati jogviszonyának fennállása alatt összeférhetetlen helyzetbe kerül.
(9) Amennyiben a munkáltatói jogkör gyakorlója a kormánytisztviselőt az összeférhetetlenség megszüntetésére szólítja fel, a kormánytisztviselőnek a felszólításban előírt határidőn belül a Személyügyi Főosztályon be kell mutatnia az összeférhetetlenség megszüntetését bizonyító igazolást, okiratot.
(10) Az összeférhetetlenség megszüntetését bizonyító okirat különösen:
a) gazdasági társaságnál vezető tisztségviselői megbízatás, felügyelő bizottsági és egyéb tagság megszüntetése esetén az arra irányuló – cégbírósági érkeztető bélyegzővel ellátott – változásbejegyzési kérelem,
b) a további jogviszony megszüntetése esetén a jogviszonyt megszüntető okirat.
(11) A bejelentési kötelezettség elmulasztása, az előzetes engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli folytatása, továbbá az ezekkel összefüggő valótlan vagy hiányos adatok közlése a Kttv. 86. § (1) bekezdése szerint a kormányzati szolgálati jogviszony megszüntetéséhez vezet.
(12) Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos kérelmeket, bejelentéseket és az ezekkel összefüggő munkáltatói döntéseket a Személyügyi Főosztály a kormánytisztviselő személyi anyagában elhelyezi.
A foglalkoztatási jogviszony tartalma
10. A közigazgatási alap- és szakvizsga, jogi szakvizsga, ügykezelői alapvizsga
19. § (1) A jogszabály által előírt vizsgákkal kapcsolatos bejelentési, hozzájárulási és szervezési feladatokat a Humánerőforrás Fejlesztési Főosztály látja el. A vizsgára készülő foglalkoztatott (a továbbiakban: vizsgázó) a próbaidő leteltét követően a szervezeti egység vezetőjével egyeztetett vizsgaidőpontra jelentkezhet. A szervezeti egység vezetője a vizsgákra történő jelentkezést a munka mennyiségére és a foglalkoztatottak arányos terhelésére figyelemmel ütemezi. Az ütemezésnél előnyben kell részesíteni a vezetői munkakört betöltőket, valamint azokat a foglalkoztatottakat, akik kizárólag a közigazgatási szakvizsga hiánya miatt nem sorolhatók magasabb besorolási fokozatba. A minisztérium képviseletében eljáró nyilatkozattételre jogosult személy (a továbbiakban: képzési referens) előzetesen ellenőrzi a jelentkezési feltételeket, és azok teljesülése esetén elvégzi a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: NKE) által működtetett központi oktatás-informatikai felületen (a továbbiakban: Probono rendszer) a szükséges adminisztrációs feladatokat.
(2) A tanulmányi célú mentesítésre, a vizsgák napjaira és a vizsgát megelőző felkészítő konzultációra, felkészítő tanfolyamra tekintettel a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés időtartama alatt a vizsgázó illetményre jogosult.
(3) A sikertelen ügykezelői és közigazgatási alapvizsga, közigazgatási szakvizsga, illetve jogi szakvizsga megismétlésére tanulmányi célú mentesítés nem vehető igénybe, az ismétlővizsga díját a vizsgázó viseli.
(4) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően, különös méltánylást érdemlő esetben a foglalkoztatott a szervezeti egysége vezetőjének igazolásával kezdeményezheti a Humánerőforrás Fejlesztési Főosztályon keresztül a közigazgatási államtitkárnak címezve az ismétlővizsga díja vagy a 21. § (2) bekezdése szerinti további halasztási díj költségeinek megfizetése alóli mentességet, ha önhibáján kívüli ok miatt az ügykezelői és közigazgatási alapvizsgáról, valamint a közigazgatási szakvizsgáról távol marad, vagy eredménytelen ügykezelői és közigazgatási alapvizsgát, valamint közigazgatási szakvizsgát tesz.
20. § (1) A közigazgatási alapvizsgára a vizsgázó a Probono rendszeren keresztül regisztrál és jelentkezik. A regisztrációt követően a képzési referens közigazgatási alapvizsgatervet készít, a vizsga, illetve a felkészítő konzultáció időpontjait a vizsgázó önállóan választja ki. A Probono rendszer a képzési referensnek a vizsgázó jelentkezéséről a jelentkezést követően azonnal automatikus értesítést küld. A vizsgázó köteles tájékoztatni a szervezeti egysége vezetőjét a jelentkezési szándékáról, továbbá arról, hogy a felkészítő konzultáción részt kíván-e venni.
(2) A közigazgatási alapvizsga, valamint az azt megelőző felkészítő konzultáció a Probono rendszerben megadott lejelentkezési határidőig (a vizsganap, valamint a felkészítő konzultáció kezdő napját megelőző 5 munkanapig) díjmentesen elhalasztható. A Probono felületen meghatározott időpontot megelőző 5 munkanapon belül csak orvosi igazolással kerülhet sor a vizsga halasztására.
(3) A vizsgázó a közigazgatási alapvizsgára való eredményes felkészülés érdekében 4 munkanap munkavégzés alóli tanulmányi célú mentesítésre jogosult. A felkészülés időtartamába a vizsga napja és a vizsgaszervező által tartott felkészítő konzultáció időtartama nem számít bele.
21. § (1) Az ügykezelői alapvizsgára és a közigazgatási szakvizsgára történő jelentkezést a vizsgázó esetében, – ügykezelői alapvizsgára jelentkezéskor legkésőbb a vizsgaidőszak kezdete előtt 5 munkanappal, közigazgatási szakvizsgára jelentkezéskor a vizsgaidőszak kezdete előtt legalább 45 munkanappal – a Humánerőforrás Fejlesztési Főosztály ellenőrzi és rögzíti a Probono rendszerben a vizsgázó által határidőre megküldött, belső felhasználású jelentkezési lapon megadott, a szervezeti egység vezetője által jóváhagyott adatok alapján. A jelentkezési lapok a belső honlap Személyügyi Hírek/Nyomtatványok menüpontjából tölthetők le. Az ügykezelői alapvizsgára és a közigazgatási szakvizsgára való jelentkezés a szervezeti egység vezetője egyetértésével történhet. A vizsgázó köteles tájékoztatni a szervezeti egység vezetőjét jelentkezési szándékáról, a felkészítő konzultáció és a vizsga várható időpontjáról, továbbá arról, hogy a felkészítő konzultáción részt kíván-e venni.
(2) Az ügykezelői alapvizsga, valamint az azt megelőző felkészítő konzultáció, a Probono rendszerben megadott lejelentkezési határidőig (a vizsgaidőszak kezdő napját megelőző 5 munkanapig) elhalasztható. A közigazgatási szakvizsga esetében első alkalommal a vizsgázó díjmentesen elhalaszthatja a szakvizsgarészt, az érintett szakvizsgarész (kötelező, választott) vizsganapját megelőző napig. A halasztásról a vizsgázónak kell tájékoztatnia a képzési referenst, aki a halasztási kérelmet elektronikusan továbbítja az NKE-nek. További halasztás esetén a halasztási díj költségét a vizsgázó viseli.
(3) A vizsgázó az ügykezelői alapvizsgára való eredményes felkészülés érdekében 3 munkanap, a közigazgatási szakvizsgára való eredményes felkészülés érdekében 8 munkanap munkavégzés alóli tanulmányi célú mentesítésre jogosult. A felkészülés időtartamába a vizsga napja és a vizsgaszervező által tartott felkészítő konzultáció időtartama nem számít bele.
22. § (1) A vizsgázó kérelme alapján, a jogi szakvizsgára való eredményes felkészülés érdekében évente – a vizsga napját is beszámítva – 15 munkanap tanulmányi célú mentesítést kell biztosítani, ami több részvizsga teljesítése esetén a vizsgázó döntésétől függően használható fel. A tanulmányi célú mentesítés ütemezését a foglalkoztatott a szervezeti egység vezetőjével előzetesen egyezteti.
(2) A jogi szakvizsga részvizsga időpontjára és a tanulmányi célú mentesítés igénybevételére irányuló írásbeli kérelmét a foglalkoztatott – a szervezeti egység vezetőjének egyetértésével – megküldi a Személyügyi Főosztály vezetőjének. Annak érdekében, hogy a tanulmányi célú mentesítés éves mértéke ne kerüljön túllépésre, a Személyügyi Főosztály a kérelmet nyilvántartásba veszi, amiről tájékoztatja a foglalkoztatottat és a szervezeti egység vezetőjét.
(3) A jogi szakvizsga letételéhez szükséges jogász szakképzettséghez kötött munkakörben szerzett joggyakorlati időt a minisztérium vonatkozásában a személyügyi helyettes államtitkár tanúsítja.
11. Teljesítményértékelés
23. § (1) A jelen alcímben használt egyes fogalmakat a közszolgálati egyéni teljesítményértékelésről szóló 10/2013. (I. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) 4. §-a szerint kell értelmezni.
(2) Az értékelő vezető a szervezeti egység vezetője bevonásával végzi el a kormánytisztviselő teljesítményértékelését. Az értékelő vezető bevonhatja az irányítása alá tartozó főosztályvezető-helyetteseket, illetve osztályvezetőket a foglalkoztatottak teljesítményértékelésével kapcsolatos feladatok ellátásába.
(3) Az értékelő vezető a kormánytisztviselőt a teljesítményértékelés kötelező elemeiről a tárgyév január 31-ig, illetve a tárgyév július 15-ig értesíti.
(4) Az R2. 6. § (3) bekezdésében foglaltak fennállása esetén az értékelő vezető a szervezeti egység vezetője egyéni teljesítménykövetelmények módosítására vonatkozó előterjesztésétől számított 30 napon belül tájékoztatja a kormánytisztviselőt az új egyéni teljesítménykövetelményekről, egyúttal a korábbi munkakört értékeli.
24. § (1) A szervezeti egység vezetője a kormánytisztviselő teljesítményértékelését az első félév vonatkozásában legkésőbb július 15-éig, a második félév, valamint az egész év vonatkozásában legkésőbb január 31-éig elkészíti.
(2) Az értékelő vezető az értékelő megbeszélést megelőzően legalább 5 munkanappal gondoskodik a kormánytisztviselő értékelő megbeszélésre történő beosztásáról.
(3) Amennyiben a foglalkoztatott kéri, hogy az értékelő megbeszélésen a minisztériumnál működő munkavállalói érdekképviseleti szerv képviselője is jelen legyen, a képviselő meghívásáról a felettes vezető gondoskodik.
(4) Az értékelő megbeszélésen a foglalkoztatott és a munkavállalói érdekképviseleti szerv észrevételeiről, javaslatairól jegyzőkönyvet kell felvenni.
(5) Az értékelő megbeszélést követően az értékelő vezető megküldi a Humánerőforrás Fejlesztési Főosztály részére a teljesítményértékelés és követelménymeghatározás egy aláírt példányát a személyi anyagba helyezés, a teljesítményértékeléshez kapcsolódó egyéb iratot pedig irattárba helyezés céljából.
(6) Új belépő vagy kilépő kormánytisztviselő, valamint a tartós távollét és munkakör-módosulás esetén a teljesítményértékelésre a jelen alcímben foglaltak az R2. szabályainak figyelembevételével megfelelően irányadóak.
(7) Ha az értékelő vezető jogviszonya év közben megszűnik, és a teljesítményértékelést az értékeltek vonatkozásában nem készíti el, akkor a szervezeti egységéhez tartozó év közbeni kilépők teljesítményértékelését, az új belépők követelményeinek meghatározását, illetve a szervezeti egység kormánytisztviselőinek féléves és éves teljesítményértékeléseit a kilépő értékelő vezető helyettese végzi el.
25. § A kormányzati ügykezelő tevékenységét a Kttv. 211. §-ában meghatározottak szerint ötévente kell értékelni. A Humánerőforrás Fejlesztési Főosztály erre a célra értékelő lapot rendszeresít, amely tartalmazza a javasolt értékelési szempontokat. Az érintett kormányzati ügykezelő tevékenységének soron következő értékelését a szervezeti egység vezetője, vagy akadályoztatása esetén az ügyrendben helyettesítésére kijelölt vezetői munkakört betöltő személy látja el.
12. A miniszteri elismerés és a címadományozás
26. § A miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó, illetve az azt támogató területeken végzett kiemelkedő, illetve tartósan magas színvonalú szakmai tevékenység elismerését – az emberi erőforrások minisztere által adományozható elismerésekről szóló 26/2016. (IX. 8.) EMMI rendeletben foglalt feltételeknek megfelelően – bárki kezdeményezheti a miniszternél.
27. § (1) A közigazgatási államtitkár hatáskörébe tartozó, a Kttv. 126–128. §-a szerint címadományozás (a továbbiakban: címadományozás) kezdeményezését indokolni kell, ismertetve a kormánytisztviselő szakmai életútját, az általa elért kiemelkedő eredményeket.
(2) A Kttv. 128. § (1) bekezdése szerinti címzetes vezető tanácsosi, címzetes főtanácsosi, címzetes vezető főtanácsosi és címzetes főmunkatársi címek adományozásánál a tartósan kiemelkedő munkavégzést különösen a kormánytisztviselő minősítésére tekintettel kell megállapítani. Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt évben a legutolsó minősítést kell figyelembe venni.
(3) Címzetes, illetve szakmai, valamint közigazgatási cím egymás mellett nem adományozható.
(4) A Személyügyi Főosztály igazolja, hogy a címadományozás nem sérti az irányadó törvényi kereteket. A pénzügyi ellenjegyzésre jogosult igazolja, hogy a címadományozás pénzügyi fedezete rendelkezésre áll.
A foglalkoztatottak díjazása
13. Az idegennyelv-tudási pótlék
28. § (1) Ha a kormánytisztviselői munkaköri feladatok ellátása – az angol, francia, német, arab, kínai, illetve orosz nyelvismereten kívül – egyéb nyelv vagy nyelvek használatát teszi szükségessé (a továbbiakban: egyéb nyelvismeret), az idegennyelv-tudási pótlékot a szervezeti egység vezetőjének javaslatára a közigazgatási államtitkár hagyja jóvá.
(2) Egyéb nyelvismeret utáni nyelvpótlék megállapítását belépő kormánytisztviselő esetében a kinevezéskor, egyéb esetekben pedig az új nyelvvizsga letételét vagy honosítását igazoló bizonyítvány benyújtásakor, illetve a munkakör változásakor a szervezeti egység vezetője kezdeményezheti a Személyügyi Főosztály vezetőjénél, a nyelvtudás szükségességének indokolásával, valamint a munkaköri leírás csatolásával. Szerepeltetni kell a munkaköri leírásban mind az angol, francia, német, arab, kínai, illetve orosz nyelvtudás meglétét, mind pedig az egyéb nyelvismeret munkaköri feladatok ellátása során történő alkalmazását.
(3) Ha a minisztérium tanulmányi szerződés alapján pénzügyi támogatást nyújt a nyelvvizsga megszerzéséhez – kivéve a felsőfokú szaknyelvi vizsgát –, a kormánytisztviselő az idegennyelv-tudási pótlékra mindaddig nem jogosult, amíg a havonta fizetendő pótlék együttes összege nem éri el a tanulmányi szerződés alapján részére kifizetett pénzügyi támogatás mértékét.
(4) Az idegennyelv-tudási pótlék attól a naptól kezdődően illeti meg a foglalkoztatottat, amelyen az államilag elismert nyelvvizsga megszerzését igazoló bizonyítványt vagy az azzal egyenértékű okiratot a munkáltatói jogkör gyakorlójának, illetve – alanyi jogon járó idegen-nyelvtudási pótlék megállapítása esetén – a személyügyi helyettes államtitkárnak bemutatja.
14. A képzettségi pótlék
29. § (1) A minisztériumban képzettségi pótlék annak a kormánytisztviselőnek állapítható meg, aki a közszolgálati tisztviselők részére adható juttatásokról és egyes illetménypótlékokról szóló 249/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R3.) 2. § (1)–(2) bekezdése szerinti feltételeknek megfelel, és a (2)–(3) bekezdésben meghatározott képzettségi pótlékra jogosító munkakörben dolgozik.
(2) Képzettségi pótlékra jogosult az I. besorolási osztályba tartozó érdemi ügyintéző, aki doktori (PhD) fokozattal vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 105. § (5) bekezdése alapján azzal egyenértékű vagy ennél magasabb tudományos fokozattal rendelkezik.
(3) Képzettségi pótlékra jogosult a II. besorolási osztályba tartozó, érdemi ügyintéző, aki akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben vagy iskolarendszeren kívüli felsőfokú szakképzésben szerzett szakképesítéssel, illetve szakképzettséggel rendelkezik, az alábbi munkakörben és képzettség esetén:
a) költségvetési, gazdálkodási és ellenőrzési szakterületen, ügyintéző munkakörben mérlegképes könyvelő, felsőfokú pénzügyi-számviteli, felsőfokú költségvetési (államháztartási) képzettség,
b) iskolarendszeren kívüli középfokú szakképzésben szerzett további szakképesítés, szakképzettség pénztáros munkakörben valutapénztáros, valuta-ügyintéző szakképesítés.
(4) A pótlék mértékét és a megállapítás egyéb feltételeit az R3. 2. § (4)–(6) bekezdései tartalmazzák.
15. A munkaköri pótlék
30. § (1) Munkakörelemzés és -értékelés alapján a közigazgatási államtitkár a (2)–(3) bekezdésben meghatározott szempontok figyelembevételével valamely munkakört kiemelt munkakörré minősíthet, és a munkakört betöltő kormánytisztviselő számára a (4) bekezdés szerinti munkaköri pótlékot állapíthat meg.
(2) Vezetői munkakör kiemelt munkakörré minősítése kapcsán figyelembe vehető szempontok
a) a szervezeti egység feladatkörének nagysága,
b) a szervezeti egység adottsága,
c) a vezető által irányítottak létszáma,
d) a vezető felelősségi szintje,
e) a szervezeti egység irányítása és felügyelete alá tartozó háttérintézmények jellege és száma,
f) a szervezeti egység irányítása és felügyelete alá tartozó háttérintézményekben foglalkoztatottak létszáma.
(3) Nem vezetői munkakör kiemelt munkakörré minősítése kapcsán figyelembe vehető szempontok
a) a munkakörhöz kapcsolódó feladat- és hatáskörök száma,
b) a munkakör tartalma és súlya,
c) a munkakörnek a minisztérium szervezetén belül elfoglalt helye,
d) a munkakör más munkakörökhöz való viszonya,
e) a munkakör betöltéséhez szükséges tudás.
(4) A kiemelt munkakört ellátó munkaköri pótlékának mértéke
a) vezető esetében legfeljebb az eltérítés nélküli alapilletménye 20%-ának megfelelő összeg,
b) I. vagy II. besorolási osztályba tartozó kormánytisztviselő esetében legfeljebb az eltérítés nélküli alapilletménye 30%-ának megfelelő összeg,
c) kormányzati ügykezelő esetében legfeljebb illetménye 30%-ának megfelelő összeg.
(5) Ha a kormánytisztviselő alapilletmény-eltérítésben részesült, a (4) bekezdés a)–b) pontja szerinti munkaköri pótlék és az illetményeltérítés együttes összege nem haladhatja meg a kormánytisztviselő besorolás szerinti alapilletménye 50%-ának megfelelő összeget.
16. A helyettesítési díj
31. § (1) A Kttv. 52. § (4) bekezdésének alkalmazása szempontjából tartós távollétnek minősül, ha a kormánytisztviselő – az évi rendes szabadságon vagy a tanulmányi célú mentesítésen túl – a feladatai ellátásában 30 napot meghaladó időtartamban akadályoztatva van, így különösen:
a) a keresőképtelenséget okozó betegség 30 napot meghaladó időtartama,
b) a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság,
c) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálat,
d) a 30 napot meghaladó időtartamú munkavégzés alóli mentesítés,
e) a szülési szabadság, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és a fizetés nélküli szabadság alatti gyermekgondozási segély folyósításának időtartama.
(2) A szervezeti egység vezetőjének – a Személyügyi Főosztállyal történt előzetes egyeztetését követően – az ellátandó feladatokra tekintettel a kormánytisztviselő részére helyettesítési díj megállapítására vonatkozó, a munkáltatói jogkör gyakorlója által jóváhagyott, a helyettesítés időtartamát és mértékét tartalmazó javaslatát a közigazgatási államtitkár részére kell megküldenie.
(3) A helyettesítési díj – amennyiben a teljes körű helyettesítést többen látják el, vagy csak részleges helyettesítés történik – a helyettesítés mértékével arányosan állapítandó meg. A helyettesítés elrendelése határozott időre vagy – amennyiben annak időtartamát előre nem lehet megállapítani – határozatlan időre, visszavonásig szólhat. Amennyiben a megállapítás alapjául szolgáló ok megszűnik, a szervezeti egység vezetője köteles haladéktalanul kezdeményezni a helyettesítési díj visszavonását.
17. Céljuttatás
32. § (1) A foglalkoztatott részére célfeladat megállapítását – amennyiben a kifizetéshez szükséges fedezet a pénzügyi ellenjegyzésre jogosult tájékoztatása szerint rendelkezésre áll, a Személyügyi Főosztállyal történt előzetes adategyeztetés követően – a szervezeti egység vezetője kezdeményezheti a közigazgatási államtitkárnál a feladat részletezésével, időtartamának megjelölésével, továbbá a céljuttatás összegének meghatározásával. A célfeladat kitűzéséről, illetve a céljuttatásról a közigazgatási államtitkár dönt.
(2) A megállapodás előkészítéséhez kormánytisztviselő esetében a belső honlapon közzétett, „Célfeladat kiírásáról szóló megállapodás” elnevezésű, illetve munkavállaló esetében a „Munkaszerződés módosítás” elnevezésű nyomtatványt kell alkalmazni.
18. A jubileumi jutalom kifizetése
33. § A Személyügyi Főosztály nyilvántartja a jubileumi jutalomra jogosult kormánytisztviselőket, ennek alapján a kifizetés esedékessége előtt 30 nappal elkészíti a jubileumi jutalom megállapítására vonatkozó okiratot, és megküldi a munkáltatói jogkör gyakorlójának aláírás céljából. Az aláírt okiratot a Személyügyi Főosztály továbbítja a Gazdálkodási Főosztálynak számfejtés és kifizetés érdekében. Az utalás napja megegyezik a jubileumi jutalomra való jogosultság napjával.
19. A kormányzati ügykezelők illetménye
34. § A közigazgatási államtitkár a kormányzati ügykezelő illetményének Kttv. 208. § (1) bekezdése szerinti megállapításakor az alábbi szempontokat veszi figyelembe:
a) a munkakör tartalma,
b) a munkakör más munkakörökhöz való viszonya,
c) a munkakör betöltéséhez szükséges tudás és gyakorlat.
A munka- és pihenőidő
20. A munkarend
35. § (1) A munkaidő-beosztás szabályait (a továbbiakban: munkarend) – a 2. § (1) bekezdés b)–d) pontjaiban meghatározott esetekben az ott meghatározott munkáltatói jogkört gyakorló egyetértésével – a közigazgatási államtitkár állapítja meg.
(2) A munkarend
a) általános,
b) törzsidőn alapuló,
ba) szervezeti egységhez kötött,
bb) személyhez kötött vagy
c) az általános munkarendtől és a törzsidőn alapuló munkarendtől eltérő (a továbbiakban: eltérő munkarend)
lehet.
(3) A Kttv. 89. § (1) bekezdésében meghatározott általános munkarend érvényesül azon szervezeti egység, illetve általános teljes napi munkaidőben dolgozó foglalkoztatott esetében, akire törzsidőn alapuló vagy eltérő munkarend nem került megállapításra.
(4) Szervezeti egységhez kötött törzsidőn alapuló munkarend alkalmazására az általa irányított önálló szervezeti egység vonatkozásában az államtitkár, illetve a közigazgatási államtitkár alárendeltségébe tartozó helyettes államtitkár tesz javaslatot. A törzsidőn alapuló munkarendet alkalmazó szervezeti egység kijelöléséről a közigazgatási államtitkár dönt.
(5) Méltányolható egyéni indok alapján a foglalkoztatott az önálló szervezeti egység vezetője útján kérelmezheti
a) személyhez kötött törzsidőn alapuló munkarend alkalmazását, ha a szervezeti egységben nem érvényesül törzsidőn alapuló munkarend, vagy
b) eltérő munkarend alkalmazását, ha családi és munkahelyi kötelezettségeinek összehangolása az a) pontban foglalt módon sem biztosítható.
(6) Az (5) bekezdésben megjelölt kérelemről az általa irányított önálló szervezeti egység vonatkozásában az államtitkár és a közigazgatási államtitkár alárendeltségébe tartozó helyettes államtitkár, illetve az általa közvetlenül irányított önálló szervezeti egység tekintetében a közigazgatási államtitkár dönt. A döntésről a szervezeti egység vezetője tájékoztatja a Személyügyi Főosztályt, amely gondoskodik a szükséges munkáltatói intézkedés elkészítéséről.
(7) A törzsidőn alapuló és az eltérő munkarendre irányuló igényt fel kell tüntetni a jogviszony létesítését kezdeményező, indoklással alátámasztott feljegyzésben, és az ahhoz csatolt alkalmazási engedélyben.
36. § (1) A törzsidőn alapuló munkarendben foglalkoztatott személy hétfőtől csütörtökig a 10–15 óra, pénteken a 9–13 óra közötti időtartamot köteles a munkavégzési helyen tölteni.
(2) A törzsidőn alapuló munkarend tekintetében munkavégzési helyen töltött időnek minősül
a) a minisztérium bármely telephelyén töltött idő,
b) más állami szerv olyan telephelyén töltött idő, ahol a foglalkoztatottnak a munkaköre ellátásával összefüggésben kell megjelennie és
c) az a) és b) pont szerinti helyek (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: munkavégzés helye) közötti utazással töltött idő.
(3) A foglalkoztatott a napi törzsidőben való munkavégzési kötelezettség alól a munkaközi szünet és az engedélyezett távollét idejére mentesül.
(4) Igazolatlan távollétnek minősül, ha a foglalkoztatott – az önálló szervezeti egység vezetőjének különösen indokolt esetben kiadott írásbeli engedélye nélkül – a (3) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti munkavégzési helyre a törzsidő kezdete után érkezik, vagy onnan a törzsidő vége előtt távozik. Az igazolatlan távollét időtartama megegyezik azzal az idővel, amellyel a törzsidő megrövidült.
(5) A törzsidőn kívüli napi munkavégzés időtartamát a foglalkoztatott az önálló szervezeti egység vezetőjével előzetesen egyeztetve maga határozza meg. A foglalkoztatott napi munkaideje legfeljebb tizenkét óra lehet.
(6) A foglalkoztatott a törzsidőn alapuló munkarendben is köteles a Kttv. 89. § (1) bekezdésében meghatározott heti munkaidőt teljesíteni. A heti munkaidőt meghaladóan teljesített munkaidő a következő heti munkaidőbe nem számítható be.
(7) A heti munkaidőként figyelembe vehető időtartamot a szabadság, a keresőképtelenség miatti távollét, a tanulmányi munkaidő-kedvezmény és a munkavégzés alóli mentesítés időtartamával arányosan csökkenteni kell. Ezen esetekben a napi munkaidőt az általános munkarendnek megfelelően kell figyelembe venni úgy, hogy a munkaidő hétfőtől csütörtökig napi 8,5 óra, míg pénteken 6 óra.
(8) A közigazgatási államtitkár a szervezeti egységhez kötött törzsidőn alapuló munkarendet – a 35. § (4) bekezdésében meghatározott személyek javaslatának figyelembevételével – bármikor, indokolás nélkül visszavonhatja.
37. § (1) Az önálló szervezeti egység vezetője köteles megszervezni, hogy a törzsidőn kívüli időszakban is biztosítva legyen az önálló szervezeti egység feladatkörének maradéktalan ellátása, és rendelkezésre álljon a feladatellátáshoz szükséges foglalkoztatotti létszám.
(2) Az önálló szervezeti egység vezetője a szervezeti egységen belül a törzsidőn alapuló munkarendben részt vevő foglalkoztatottak körét a munkaszervezés megváltoztatása esetén korlátozhatja.
(3) A törzsidőn alapuló munkarend betartását az önálló szervezeti egység vezetője köteles a jelenléti ív és az egyéb nyilvántartások adatai alapján havonta ellenőrizni, és megállapításairól közvetlen felettes vezetőjét feljegyzésben tájékoztatni.
38. § (1) A szervezeti egység a foglalkoztatott jelenlétéről nyilvántartást vezet (a továbbiakban: jelenléti ív). A foglalkoztatott a munkahelyre érkezés és a munkahelyről távozás időpontját a jelenléti íven kézjegyével igazolja. A szervezeti egység a jelenléti ívet havonta, a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig továbbítja a Gazdálkodási Főosztálynak.
(2) A szervezeti egység a foglalkoztatottak jelenlétéről a jelenléti ív és a szabadság-nyilvántartó lap összevetésével elkészíti a heti távolmaradási jelentést, melyet a szervezeti egység vezetőjének aláírásával ellátva hetente, a tárgyhetet követő első munkanapon 10 óráig, a tárgyhónap utolsó hetében pedig legkésőbb a hónap utolsó munkanapján 10 óráig továbbít a Gazdálkodási Főosztálynak.
21. Rendes szabadság
39. § (1) A foglalkoztatottak által tárgyévben igénybe vett szabadságot a szervezeti egységeknél vezetett szabadság-nyilvántartó lapokon kell nyilvántartani. A szabadságot a közvetlen felettes vezető engedélyezi. A jelenléti ívek és a szabadság-nyilvántartó lapok összevetése, valamint egyezőségük ellenőrzése a szervezeti egység vezetőjének felelőssége.
(2) A Személyügyi Főosztály feladata a tárgyévre járó rendes szabadság mértékének a szabadság-nyilvántartó lapon történő megállapítása és a foglalkoztatottal történő közlése
a) a kinevezéskor, illetve a munkaszerződés megkötésekor a jogviszonyt létrehozó okirat alapján,
b) tárgyévet megelőzően kezdődött jogviszony esetén az előző évi lezárt szabadság-nyilvántartó lapok alapján a tárgyév február hónapjának utolsó napjáig.
(3) A (2) bekezdés b) pontja alá tartozó foglalkoztatottak esetében a szervezeti egységek az előző évi lezárt szabadság-nyilvántartó lapokat legkésőbb a tárgyév január 10-ig kötelesek a Személyügyi Főosztálynak megküldeni.
(4) Amennyiben a tárgyév közben változik a foglalkoztatott szervezeti egysége vagy szabadságnapjainak száma – pl. kinevezésmódosítás, vezetői munkakörbe történt kinevezés stb. miatt – a foglalkoztatott részére új szabadság-nyilvántartó lap nem készül, hanem az alapul szolgáló személyügyi irat, illetve szabadságértesítő alapján a szervezeti egység vezetője köteles gondoskodni a változásnak a szabadság-nyilvántartó lapon történő átvezetéséről.
(5) Az elveszett szabadság-nyilvántartó lap pótlása kizárólag a személyügyi helyettes államtitkár engedélye alapján történhet.
(6) A Személyügyi Főosztály a tárgyév február hónapjának utolsó napjáig a szervezeti egységek vezetőitől megkéri az összesítést a foglalkoztatottak tárgyévre vonatkozó szabadság iránti igényéről, és ennek alapján elkészíti a minisztérium tárgyévi szabadságolási tervét. A szabadságolási terv elkészítésénél figyelembe kell venni az R1. V. fejezetének rendelkezéseit.
(7) A foglalkoztatott szabadságának kiadása a szabadság-nyilvántartó lap kitöltésével és a szervezeti egység vezetője, illetve a szervezeti egység vezetője esetén a közvetlen felettes helyettes államtitkár jóváhagyásával történik.
(8) A jelenléti íven az igénybe vett szabadságnapot „SZ” betűvel kell jelezni.
(9) A szervezeti egység negyedévente köteles a tárgyévi szabadság nyilvántartó lap másolatát a Személyügyi Főosztály részére megküldeni.
22. Keresőképtelenség miatti távollét
40. § (1) Keresőképtelenség miatti távollét esetén annak tényéről a foglalkoztatott köteles közvetlen felettesét haladéktalanul tájékoztatni, az erről szóló igazolást pedig a Gazdálkodási Főosztálynak leadni, ahol annak beérkezését dokumentálni kell. A tájékoztatási kötelezettséget indokolt esetben a foglalkoztatott közeli hozzátartozója útján is teljesítheti.
(2) A szervezeti egység vezetője javaslata alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója a betegszabadság, illetve a táppénz igénybevétele alatt – a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdés a) pontja alapján – kezdeményezheti a foglalkoztatott keresőképtelenségének felülvizsgálatát a fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatalnál.
(3) A keresőképtelenség miatti távollétet (a betegszabadságot, illetve táppénz igénybevételének időszakát) a jelenléti íven „B” megjelöléssel kell feltüntetni.
23. Tanulmányi munkaidő-kedvezmény
41. § (1) A foglalkoztatottat a Kttv. 79. § g) pontja vagy az Mt. 55. § (1) bekezdés g) pontja alapján megillető tanulmányi célú mentesítés (a továbbiakban együtt: tanulmányi munkaidő-kedvezmény) nyilvántartását a Humánerőforrás Fejlesztési Főosztály végzi.
(2) A jelenléti íven a tanulmányi munkaidő-kedvezményt az alábbi módon kell jelezni:
a) a tanulmányi célú mentesítés fizetett időtartamát: „T”,
b) a tanulmányi célú mentesítés a tanulmányi szerződés vagy KSZ rendelkezése hiányában nem fizetett időtartamát: „TN”,
c) a minisztérium belső továbbképzéseinek, valamint a jelenléti közszolgálati továbbképzések időtartamát: „K”,
d) a tanulmányi célú – tanulmányi szerződés nélküli, ledolgozásra kerülő – munkavégzés alóli mentesítés időtartamát: „TF”
megjelöléssel.
24. Fizetés nélküli szabadság
42. § (1) A Kttv. 111. §-a és 113. §-a, illetve az Mt. 128. §-a és 130–132. §-a szerinti esetekben a fizetés nélküli szabadságot a foglalkoztatott kérelmére a személyügyi helyettes államtitkár adja ki.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt munkáltatói intézkedéshez a Személyügyi Főosztály elkészíti a szükséges okiratokat, és azokat megküldi a Humánerőforrás Fejlesztési Főosztálynak, a Gazdálkodási Főosztálynak és a kérelmezőnek.
(3) A fizetés nélküli szabadságot a jelenléti íven „FN” megjelöléssel kell jelezni.
25. A munkavégzés alóli mentesítés
43. § (1) Ha a foglalkoztatott a munkavégzési kötelezettsége alóli mentesítését kezdeményezi a munkáltatói jogkör gyakorlójától, a kérelemben meg kell jelölnie annak pontos indokát és időtartamát, valamint a mentesítés időtartamára esetlegesen igényelt díjazást. A kérelemhez csatolni kell a szervezeti egység vezetőjének javaslatát.
(2) A felek a Kttv. 144. § (2) bekezdése, illetve az Mt. 146. § (2) bekezdése szerint megállapodhatnak abban, hogy ha a kormánytisztviselő a Kttv. 79. § j) vagy l) pontja alapján, illetve ha a munkavállaló az Mt. 55. § (1) bekezdés j) pontja vagy a munkáltatói jogkör gyakorlójának hozzájárulása alapján mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, a foglalkoztatott a teljes illetményét, illetve alapbérét vagy annak bizonyos százalékát kapja, vagy abban is, hogy díjazás számára nem jár.
(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója által meghozott döntést tartalmazó okiratot a Személyügyi Főosztály elektronikus úton továbbítja a foglalkoztatott részére.
(4) A véradást szervező igazolása alapján az önkéntes véradásban részt vevő foglalkoztatott – a Kttv. 79. § d) pontjában, illetve az Mt. 55. § (1) bekezdés d) pontjában megjelölt időtartamon túl – alkalmanként egy nap fizetett szabadidőre jogosult, amelyről a Személyügyi Főosztály utalványt állít ki. Az utalvány felhasználásáról a foglalkoztatott legalább 3 munkanappal korábban köteles értesíteni a szervezeti egység vezetőjét. A szabadidő-utalványt a tárgyévben lehet felhasználni. A fel nem használt utalvány a tárgyév végével hatályát veszti, és pénzben nem váltható meg.
(5) A szervezett önkéntes véradást követő munkavégzés alóli mentesítést a jelenléti íven „U” megjelöléssel kell jelezni, és az utalvány másolati példányát a jelenléti ívhez kell csatolni.
26. A rendkívüli munkaidő
44. § (1) A rendkívüli munkaidő elrendeléséről, annak ellentételezéséről a munkáltatói jogkör gyakorlója intézkedik. A szervezeti egységek vezetői a végrehajtásról nyilvántartást kötelesek vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a rendkívüli munkaidő időtartamát, az ennek ellenértékeként a Kttv. 98. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint járó szabadidő mértékét, valamint a kiadott szabadidő időpontját. A nyilvántartás egy példányát a Személyügyi Főosztályra kell megküldeni.
(2) Ha a rendkívüli munkaidőért, készenlétért a kormánytisztviselő részére ellenértékként megállapított szabadidő kiadására a rendkívüli munkaidőt követően 30 napon belül nem kerül sor, a szervezeti egység vezetője köteles a pénzbeli megváltás kifizetése érdekében haladéktalanul értesíteni a Személyügyi Főosztályt.
(3) A szervezeti egység vezetője kezdeményezésére a munkáltatói jogkör gyakorlója a rendszeresen rendkívüli munkaidőt teljesítő foglalkoztatott számára legfeljebb évi 25 munkanap szabadidő-átalányt állapíthat meg, amelyről írásban tájékoztatja a Személyügyi Főosztályt.
(4) A rendkívüli munkaidőért járó szabadidőre, illetve szabadidő-átalányra a vezetői munkakörben foglalkoztatott – ide nem értve az állami vezetőt – a nem vezetői munkakört betöltő foglalkoztatottakkal azonos szabályok szerint jogosult.
(5) A foglalkoztatott részére a rendes szabadság csak a rendkívüli munkaidő ellenértékeként járó szabadidő kiadását követően adható ki.
A távmunkavégzés és a székhelyen kívül történő foglalkoztatás szabályai
27. Távmunkavégzés
45. § (1) A minisztérium a munkavállaló számára az Mt. 196–197. §-ában foglaltak szerint, illetve a kormánytisztviselő számára az R1. 11–12. §-ában, valamint a jelen alcímben foglaltak szerint lehetőséget biztosít a távmunkavégzésre.
(2) Távmunkavégzésre irányuló foglalkoztatási jogviszony létesítésére a közigazgatási államtitkár egyedi döntése alapján, a (3) vagy (4) bekezdésben foglalt szervezeti vagy személyi feltételek fennállása esetén olyan esetekben kerülhet sor, ha
a) a munkaköri feladatok ellátása információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközzel történik,
b) a munkaköri feladatok jellege lehetővé teszi a munkáltató székhelyén, telephelyén kívüli foglalkoztatást,
c) a munkaköri feladatok körében kezelt – keletkező, felhasznált, feldolgozott és továbbításra kerülő – adatok védelmére, biztonságára vonatkozó követelmények lehetővé teszik azoknak információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközzel történő továbbítását és
d) a minisztérium és a munkakört betölteni kívánó vagy betöltő foglalkoztatott kölcsönös szándéka távmunkavégzésre irányuló jogviszony létesítésére irányul.
(3) A feladatkör alapján – az illetékes államtitkár kezdeményezésére – a közigazgatási államtitkár jelöli ki azokat a szervezeti egységeket, amelyeknél távmunkavégzésre irányuló jogviszony is létesíthető.
(4) A (3) bekezdés szerinti kijelöléssel nem érintett szervezeti egységnél a távmunkavégzés nem engedélyezhető, kivéve, ha a távmunkavégzéssel történő foglalkoztatást a foglalkoztatott különös méltánylást érdemlő személyes – így különösen a foglalkoztatott egészségügyi állapota vagy annak tartós változása, fogyatékossága – vagy családi körülményei indokolják, amennyiben a távmunkavégzés egyéb – különösen a (2) bekezdés szerinti – feltételei is maradéktalanul fennállnak.
(5) Távmunkavégzésre irányuló foglalkoztatási jogviszony a minisztériummal már fennálló jogviszony esetén is létesíthető a kinevezési okirat, illetve a munkaszerződés módosításával.
(6) A fennálló jogviszony esetén a kinevezés vagy munkaszerződés távmunkavégzés keretében történő foglalkoztatásra történő módosítását a foglalkoztatott vagy a szervezeti egység vezetője kezdeményezheti. Ha a foglalkoztatott felett nem a közigazgatási államtitkár gyakorolja a munkáltatói jogköröket, a kezdeményezés a munkáltatói jogkör gyakorlójának egyetértésével terjeszthető fel döntésre a közigazgatási államtitkárnak.
46. § (1) A minisztérium részéről a munkáltatói utasításadás és szakmai irányítás, valamint az ellenőrzés jogát a kinevezési okiratban vagy a munkaszerződésben meghatározott szervezeti egység vezetője gyakorolja, vagy vezetők gyakorolják.
(2) A távmunkát végző foglalkoztatott feladatait a kinevezése, illetve munkaszerződése, a munkaköri leírása, a szervezeti egységének ügyrendje, valamint szervezeti egység vezetőjének utasításai alapján végzi.
(3) A távmunkát végző foglalkoztatott és a szervezeti egység vezetője a foglalkoztatási jogviszonyból származó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges kapcsolatot
a) elektronikus úton, a munkáltató által a munkavégzés céljából rendelkezésre bocsátott e-mail-cím, illetve elektronikus postafiók használatával,
b) telefonon, telefaxon,
c) személyes egyeztetés útján vagy
d) jogszabályban, illetve a jelen alcímben meghatározott esetben írásban
tartják.
(4) A szervezeti egység vezetője állapítja meg az egyedi ügyekkel kapcsolatosan a foglalkoztatottal való kapcsolattartás módját, a feladatok kiadásának rendjét, a feladatok végrehajtásának határidejét, valamint ellenőrzi a kiadott feladatok végrehajtását, meghatározza az ellenőrzés időpontját.
47. § (1) Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos távmunkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit – így különösen távmunkavégzéshez, valamint a kapcsolattartáshoz szükséges eszközöket – a minisztérium a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 86/A. §-ában foglaltak szerint biztosítja.
(2) A távmunkavégzés helyeként a távmunkát végző foglalkoztatott lakcíme vagy tartózkodási helye jelölhető meg. A távmunkát végző foglalkoztatott a munkavégzés helyével kapcsolatos körülményeinek megváltozását – különösen elköltözés, lakáseladás, lakáscsere – előzetesen és haladéktalanul köteles bejelenteni a minisztériumnak.
48. § (1) A szervezeti egység vezetője legkésőbb a feladat teljesítésének megkezdését megelőző munkanapon bocsátja a foglalkoztatott rendelkezésére a munkavégzéshez szükséges információkat. A foglalkoztatott a rábízott feladatokat a szervezeti egység vezetője által kijelölt határidőre köteles elvégezni. A foglalkoztatott részére kiadott feladat akkor tekinthető elvégzettnek, ha az – megfelelő minőségben és mennyiségben – a szervezeti egység vezetője részére elektronikusan hozzáférhetővé vált. Amennyiben a feladatkiadás részben vagy egészében papír alapon történt, akkor a munkavégzés eredményének átadása is személyesen történik, amely magában foglalja valamennyi vonatkozó ügyirat visszajuttatását a szervezeti egység vezetője részére.
(2) Ha a kiadott feladat határidőben való elvégzése a foglalkoztatott önhibáján kívüli okból akadályba ütközik, azt a távmunkát végző foglalkoztatott haladéktalanul, de legkésőbb az akadály felmerülésétől számított egy munkanapon belül írásban – elektronikus levélben vagy telefaxon – jelzi a szervezeti egység vezetőjének.
(3) Ha a távmunkát végző foglalkoztatott részére kiadott feladat elvégzése papíralapú dokumentáció felhasználását is szükségessé teszi, a foglalkoztatott – a szervezeti egység vezetőjével előre egyeztetett időpontban – köteles azt a minisztérium székhelyén vagy telephelyén átvenni, illetve átadni.
(4) A távmunkát végző foglalkoztatott részére kiadott feladatokról, valamint a kiadott és visszajuttatott ügyiratokról a szervezeti egység vezetője – foglalkoztatottanként – nyilvántartást vezet, amely alkalmas az ügyiratoknak, valamint feladatok elvégzésének nyomon követésére. A nyilvántartás nem érinti a minisztérium iratkezelési szabályzatában előírt egyéb kötelezettségeket. A távmunkát végző foglalkoztatott a számára kiadásra került, átvett ügyiratok visszaszolgáltatásáról személyesen intézkedik. Az ügyiratok átadását és átvételét kézbesítő könyvben vagy külön íven vezetett, iktatott iratkísérő lapon szükséges dokumentálni, amelyet a foglalkoztatott aláírásával hitelesít.
49. § (1) A távmunkavégzés sajátos jellegére tekintettel a munkáltatói jogkör gyakorlója – a kinevezés eltérő rendelkezése hiányában – a napi munkaidő fele beosztásának jogát átengedi a távmunkát végző kormánytisztviselő részére (kötetlen munkarend). A távmunkát végző munkavállalók esetében – munkaszerződés eltérő rendelkezése hiányában – a teljes napi munkaidőt a munkavállaló osztja be.
(2) A távmunkát végző foglalkoztatott a munkaidejét jelenléti íven tartja nyilván, és azt a szervezeti egység vezetőjének havonta leadja, továbbá munkanapokon, munkaidőben a munkafeladatok fogadása érdekében elérhetőségét a meghatározott kommunikációs eszközök útján biztosítja.
(3) A foglalkoztatott a szervezeti egység vezetőjével egyeztetett időpontban a minisztérium székhelyén vagy telephelyén köteles megjelenni, és ott munkát végezni. A minisztérium székhelyén vagy telephelyén történő munkavégzésre a szervezeti egység ügyrendje további részletes szabályokat állapíthat meg. A minisztérium székhelyén vagy telephelyén történő munkavégzés esetén szervezeti egységenként a belső honlapon közzétett, a „Távmunkát végző foglalkoztatottak jelenléti íve székhelyen, telephelyen történő munkavégzés esetén” elnevezésű nyomtatványt kell kitölteni, amelynek hitelességét a szervezeti egység vezetője aláírásával igazolja.
50. § (1) A minisztérium ellenőrizheti a távmunkát végző foglalkoztatott munkavégzését. A távmunkavégzéssel összefüggő biztonsági követelmények érvényesítése érdekében, valamint a munkavégzéshez használt eszközök, illetve a munkavégzés helyének ellenőrzése érdekben a minisztérium jogosult a foglalkoztatott által a munkavégzés helyeként megjelölt ingatlanban történő ellenőrzésre is. Ennek érdekében a foglalkoztatott köteles – előzetes bejelentés alapján – a munkáltatói jogkör gyakorlója vagy az általa kijelölt személy vagy személyek számára a munkavégzés helyeként szolgáló ingatlanba való belépést biztosítani. Az ingatlan területén történő ellenőrzés bejelentése és megkezdése között legalább 2 munkanapnak kell eltelnie, kivéve, ha a foglalkoztatott rövidebb határidőben is vállalja a belépés biztosítását. A foglalkoztatottat a munkáltatói ellenőrzés időpontjáról írásban – postai úton vagy a munkavégzés céljából is alkalmazott elektronikus úton (e-mailben) – kell tájékoztatni.
(2) A távmunkát végző foglalkoztatott a minisztérium felhívására köteles ellenőrzés céljából átadni a munkavégzéshez használt elektronikus eszközöket.
(3) A távmunkát végző foglalkoztatott az általa munkavégzés céljából használt eszközökön a minisztérium által meghatározott informatikai védelmi beállításokat alkalmazza, illetve alkalmazásokat használja. A foglalkoztatott köteles a minisztérium informatikai biztonsági előírásait maradéktalanul betartani. A távmunkát végző foglalkoztatott munkaköri feladatainak ellátása érdekében köteles kizárólagosan a minisztérium által a rendelkezésére bocsátott elektronikus levélcímet, illetve elektronikus postafiókot alkalmazni.
51. § (1) A távmunkát végző foglalkoztatott a minisztérium székhelyén, telephelyén vagy a munkáltatói jogkör gyakorlójának egyoldalú utasítása alapján más helyszínen történő megjelenésével összefüggésben, valamint az internethasználattal kapcsolatban felmerült költségei megtérítéseként – nem bérjellegű juttatásként – költségtérítésre jogosult:
a) a minisztérium székhelyén vagy telephelyén történő, a 49. § (3) bekezdése szerinti megjelenési kötelezettség esetén, valamint helyszíni ellenőrzési, monitoring feladatok ellátása esetén a minisztérium a belföldi kirendelésre irányadó szabályok szerint, kiküldetési rendelvény alapján megtéríti a távmunkát végző foglalkoztatottnak lakóhely (tartózkodási hely) és a minisztérium székhelye, telephelye, illetve a lakóhely (tartózkodási hely) és munkavégzés helye közötti oda- és visszautazás költségeit,
b) a minisztérium a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. melléklet I. alcím 24. pont c) alpontja alapján megtéríti a távmunkavégzéshez, valamint a kapcsolattartáshoz szükséges internethasználat igazolt költségét.
(2) A távmunkát végző foglalkoztatott a belső honlapon közzétett, a „Távmunkát végző foglalkoztatottak költségelszámolása és adóelőleg nyilatkozata” elnevezésű nyomtatvány kitöltésével és aláírásával nyilatkozik a távmunkavégzéssel összefüggésben keletkezett internethasználat költségeiről. A nyomtatványhoz mellékelni kell az internetszolgáltatás havi vagy forgalmi díját tartalmazó szolgáltatói számla fénymásolatát. A számlákat, bizonylatokat a távmunkát végző foglalkoztatottnak az adóbevallás esedékességének időpontjától számított ötödik év végéig meg kell őriznie, mivel azok az éves adóbevallás ellenőrzése esetén a költségtérítés adómentességének alátámasztására szolgálnak. Amennyiben az internetszolgáltatás előfizetője nem a távmunkát végző foglalkoztatott, a költségtérítés abban az esetben számolható el, ha az előfizető a foglalkoztatott házastársa vagy élettársa. Ebben az esetben a nyomtatványhoz csatolni kell a házastárs vagy élettárs nyilatkozatát arról, hogy az előfizetés tárgyát képező szolgáltatásnak a távmunkavégzés céljából történő igénybevételére az előfizető hozzájárulásával került sor.
28. Székhelyen kívüli foglalkoztatás
52. § (1) Ha a munkaköri feladatok jellege szükségessé teszi, a kinevezésben, illetve a munkaszerződésben a minisztérium székhelye vagy telephelye mellett vagy helyett Magyarország vagy annak meghatározott része (régió vagy régiók, megye vagy megyék, járás vagy járások, illetve település vagy települések) is megjelölésére kerülhet (a továbbiakban: székhelyen kívüli foglalkoztatás).
(2) A munkakör jellege különösen abban az esetben teheti szükségessé a székhelyen kívüli foglalkoztatást, ha a munkaköri feladatok olyan rendszeresen vagy folyamatosan felmerülő helyszíni ellenőrzési, monitoring, projektkoordinációs, beteg-, ellátott- vagy gyermekjogi képviseleti, kommunikációs, képzési, üzemeltetési vagy egészségügyi-igazgatási tevékenységekre terjednek ki, amelyek elvégzése a foglalkoztatottnak az irányított, a felügyelt, az ellenőrzött szervezetnél, a mellérendelt szervnél, az ügyfélnél vagy a védelemre szorulónál, illetve azok ügyében érintett más személynél történő megjelenése, helyszíni munkavégzése nélkül nem, vagy csak rendkívüli nehézséggel végezhetők el.
(3) A székhelyen kívüli foglalkoztatásra
a) vonatkozó szabályokat a munkaköri leírás, valamint az érintett foglalkoztatott szervezeti egységének ügyrendje tartalmazza, és
b) a távmunkavégzés szabályait csak abban az esetben kell alkalmazni, ha azt a kinevezés vagy a munkaszerződés kifejezetten előírja.
(4) A minisztérium a székhelyen kívül foglalkoztatott számára
a) a munkába járással kapcsolatos utazási költségeket az Szja tv. alapján téríti meg,
b) amennyiben a munkavégzéshez hivatali gépjármű használatát is biztosítja, vagy – indokolt esetben – saját gépjármű használatát engedélyezi, ezt a kinevezésben, illetve a munkaszerződésben rögzíteni szükséges, arra kiterjedően, hogy a gépjárműhasználat miként érinti a foglalkoztatottnak a munkavégzésével összefüggésben felmerülő költségei – ideértve különösen a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R4.) szerinti utazási költségei – megtérítésére való jogosultságát.
(5) A székhelyen kívüli foglalkoztatással kapcsolatos saját gépjárműhasználat költségelszámolására a minisztérium igazgatása gazdálkodási, kötelezettségvállalási és utalványozási szabályzatának vonatkozó szabályai alkalmazandók.
A foglalkoztatottak képzése, továbbképzése
29. Az éves továbbképzési terv
53. § Az éves teljesítményértékeléshez kapcsolódóan a munkáltatói jogkör gyakorlója – a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet alapján – a Humánerőforrás Fejlesztési Főosztály útján gondoskodik a kormánytisztviselők egyéni továbbképzési tervének elkészítéséről, amelyek összesítésével a Humánerőforrás Fejlesztési Főosztály összeállítja a minisztérium tárgyévi továbbképzési tervét.
30. A tanulmányi szerződés
54. § (1) A foglalkoztatottak részére tanulmányaik folytatásához támogatás adható. Az évente köthető új tanulmányi szerződések száma a mindenkori pénzügyi lehetőségek figyelembevételével kerül megállapításra. A támogatás összegszerű, névre szóló mértékének megállapítása tanévenként történik. A foglalkoztatottak a tanév első félévében szeptember 30-áig, második félévében február 28-áig kezdeményezhetik a szerződés megkötését. A minisztérium költségvetésére figyelemmel az anyagi támogatás mértékét a minisztérium egyoldalúan megváltoztathatja.
(2) Tanulmányi szerződés köthető – a tartósan fizetés nélküli szabadságon vagy tartósan keresőképtelen állományban lévők, illetve felmentési vagy felmondási idejét töltők kivételével – azokkal a foglalkoztatottakkal, akik legalább egy éve foglalkoztatási jogviszonyban állnak a minisztériummal, és akik esetében a tanulmányi képzéssel támogatott tanulmány az általuk betöltött munkakörhöz kapcsolódóan hasznosítható, új ismeretek megszerzését szolgálja.
(3) Tanulmányi szerződés köthető:
a) akkreditált, az Országos Képzési Jegyzékben nyilvántartott szakképesítés megszerzését célzó szakképzésben,
b) felsőfokú végzettségi szintet biztosító alapképzésben, mesterképzésben, osztatlan képzésben és doktori képzésben vagy
c) szakirányú továbbképzésben
való részvételre [az a)–c) pontban felsoroltak a 30. és 32. alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: képzés].
(4) Próbaidő alatt tanulmányi szerződés nem köthető. Azzal a foglalkoztatottal, aki a korábbi végzettség, szakképesítés vagy szakképzettség megszerzéséhez tanulmányi szerződés megkötésével legalább hat féléven át pénzügyi támogatásban részesült, a végzettség, szakképesítés vagy szakképzettség megszerzésétől számított öt éven belül újabb tanulmányi szerződés megkötésére nem kerülhet sor.
(5) Határozott időre kinevezett kormánytisztviselővel, illetőleg határozott idejű munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállalóval csak olyan tanulmányi szerződés köthető, amelyben a kikötött, kötelezően kormányzati szolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban töltendő idő tartama nem nyúlik túl a határozott idejű jogviszony tartamán. A kötelezően kormányzati szolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban töltendő idő tartamát a végzettség, szakképesítés vagy szakképzettség megszerzését igazoló bizonyítvány, oklevél keltének napjától kell számítani.
55. § (1) Tanulmányi szerződés megkötésére a foglalkoztatott írásbeli kérelmére, csak a munkakörébe tartozó feladatok ellátását segítő, a munkakörhöz kapcsolódóan hasznosítható új ismeretek megszerzését szolgáló végzettség, szakképesítés, szakképzettség megszerzése esetén, a szervezeti egység vezetője, a helyettes államtitkár és az államtitkár egyetértő javaslata alapján, a közigazgatási államtitkár jóváhagyása után kerülhet sor.
(2) A szervezeti egység vezetőjének a javaslat kialakítása során figyelemmel kell lenni arra, hogy a feladatok ellátása a tanulmányok folytatásának időtartama alatt, a távollétre tekintettel folyamatosan megoldható legyen, valamint biztosítottnak látszik, hogy a foglalkoztatott a végzettség, szakképesítés, szakképzettség megszerzését követően a minisztérium szervezetében a megszerzett szaktudást, szakmai gyakorlatot hasznosítani tudja.
(3) A foglalkoztatott továbbtanulási szándékát és tanulmányi szerződés kötésére irányuló igényét a szervezeti egység vezetőjének – a támogatás mértékére és formájára vonatkozó javaslatát tartalmazó – egyetértésével terjeszti a Humánerőforrás Fejlesztési Főosztály elé. Már megkezdett tanulmányok esetében is előterjeszthető kérelem, azonban tanulmányi szerződés alapján a támogatás csak a kérelem előterjesztésének időpontjától kezdődően állapítható meg a foglalkoztatott részére.
(4) A felvételi eljárás lezárása után a foglalkoztatottnak az oktatási intézménybe történő felvételéről szóló határozatot, a hallgatói jogviszonyának fennállásáról szóló igazolást, valamint a képzés adott félévében fizetendő tandíjának összegéről szóló igazolást a Humánerőforrás Fejlesztési Főosztályra kell benyújtania.
(5) A Humánerőforrás Fejlesztési Főosztály szakmailag véleményezi a tanulmányi szerződés kötésére irányuló kérelmeket, és – a Gazdálkodási Főosztály tájékoztatása szerinti fedezet rendelkezésre állásának figyelembevételével – jóváhagyásra, évente két alkalommal, az 50. § (1) bekezdésében meghatározott határidő leteltét követően felterjeszti a közigazgatási államtitkárnak, aki dönt a tanulmányi szerződés feltételeiről és megkötéséről.
(6) A tanulmányi szerződéseket a Humánerőforrás Fejlesztési Főosztály készíti elő, a szerződéseket a közigazgatási államtitkár – jogi és pénzügyi ellenjegyzést követően – köti meg. A szerződéskötés során a belső honlapon közzétett, „Tanulmányi szerződés” elnevezésű nyomtatványt kell alkalmazni. A támogatások nyilvántartása a Humánerőforrás Fejlesztési Főosztály, a támogatások elszámolása, megtérítésének ellenőrzése a Gazdálkodási Főosztály feladatkörébe tartozik.
56. § (1) A tanulmányi szerződésben a minisztérium által nyújtott támogatás, illetve a képzés időtartamának arányában kell meghatározni azt az időtartamot, amely idő alatt a foglalkoztatott a minisztériummal fennálló jogviszonyát nem szüntetheti meg jogkövetkezmények nélkül. A jogviszony fenntartási kötelezettség arányos a nyújtott támogatás mértékével.
(2) A tanulmányi szerződés alapján a minisztérium – a foglalkoztatott jogviszonyának a minisztériumnál történő fenntartásának idejére, a tanulmányi szerződés szerinti tanulmányai folytatása alatt – az alábbi támogatások nyújtására vállalhat kötelezettséget:
a) a képzés számlával igazolt tandíjának (3)–(4) bekezdés szerinti megtérítése (a továbbiakban: tandíjtámogatás),
b) a tanulmányok folytatásához szükséges időre a Kttv. 81. §-a szerinti mentesítés a munkavégzési kötelezettség alól, amelynek időtartamára a foglalkoztatott illetményre, illetve munkabérre jogosult (tanulmányi munkaidő-kedvezmény).
(3) Tanulmányi szerződés esetén a foglalkoztatott az alábbiak szerint részesülhet tandíjtámogatásban, amelynek mértéke éves szinten nem haladhatja meg a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) két és félszeresét:
a) akkreditált, az Országos Képzési Jegyzékben nyilvántartott szakképzésben való részvétel esetén a szakképzés oktatási intézmény által igazolt tandíjának legfeljebb 70%-a,
b) felsőoktatási intézményben első diploma megszerzésére irányuló alapképzésben, osztatlan képzésben való részvétel esetén a képzés oktatási intézmény által igazolt tandíjának legfeljebb 70%-a,
c) felsőoktatási intézményben második diploma vagy további alapképzésben, osztatlan képzésben, mesterképzésben, szakirányú továbbképzésben és doktori képzésben való részvétel esetén a képzés oktatási intézmény által igazolt tandíjának legfeljebb 50%-a.
(4) A tandíjtámogatás az oktatási intézmény által a minisztérium nevére és címére kiállított számla alapján kerül kiegyenlítésre. A tanulmányi szerződés nem terjed ki az oktatással járó egyéb költségek (pl. utazás, szállás, pótvizsgadíj, egyéb bármilyen eljárási díj stb.) megtérítésére, valamint a foglalkoztatott felróható magatartása következtében keletkezett költségek megtérítésére.
(5) A képzési idő és a tandíjtámogatás időtartama rögzítésre kerül a tanulmányi szerződésben. A tandíjtámogatás időtartama nem haladhatja meg a meghatározott képzési időt. Ha a foglalkoztatott a tanulmányi szerződésben meghatározott képzési időn túl folytatja a tanulmányait, a tanulmányok további költségéhez a minisztérium nem járul hozzá, az egészségügyi okból történő mulasztás esetét kivéve. A képzési idő meghosszabbításáról a foglalkoztatott köteles tájékoztatni a közigazgatási államtitkárt. A Humánerőforrás Fejlesztési Főosztály a közigazgatási államtitkár hozzájárulásával a végzettség, szakképesítés, szakképzettség megszerzésének határidejét a tanulmányi szerződésben módosítja.
57. § (1) A tanulmányi szerződés alapján az adott félévre a foglalkoztatott részére a Humánerőforrás Fejlesztési Főosztály az oktatási intézmény vizsgaköteles tantárgyakról szóló igazolása szerint megállapítja a tanulmányi célú mentesítés mértékét.
(2) A tanulmányi szerződéssel rendelkező foglalkoztatott az oktatási intézmény által kiállított igazolásokat, határozatokat (jelentkezett, felvételt nyert stb.) köteles beszerezni, és azokat a Humánerőforrás Fejlesztési Főosztályon bemutatni.
(3) A tanulmányokra vonatkozó szemeszterenkénti adatokat (pl. tanulmányokat folytat, tanulmányait félbeszakította, megszüntette, eredményesen befejezte stb.) tartalmazó igazolásokat, határozatokat a Humánerőforrás Fejlesztési Főosztály a tanulmányi nyilvántartáshoz csatolja.
(4) A foglalkoztatott a végzettség, szakképesítés, szakképzettség megszerzését, a tanulmányi szerződés teljesítését a bizonyítvány, oklevél bemutatásával igazolja, melyet a kézhezvételtől számított 15 napon belül köteles a Humánerőforrás Fejlesztési Főosztályon bemutatni.
58. § (1) Ha a foglalkoztatott a tanulmányi szerződésben vállalt kötelezettségeit megszegi, a támogatást a minisztérium megvonja, és a foglalkoztatott köteles az addig nyújtott támogatást 60 napon belül egy összegben visszatéríteni.
(2) A támogatás teljes összegének visszatérítésétől eltekinteni nem lehet, de kivételesen indokolt esetben – a foglalkoztatott kérelmére – a közigazgatási államtitkár hozzájárulhat a visszatérítés feltételeinek (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő megállapításához.
(3) Ha a foglalkoztatott neki fel nem róható okból nem tudja teljesíteni a tanulmányi szerződésben vállalt kötelezettségeit (pl. betegség, külföldi tartózkodás, munkaköri kötelezettség vagy egyéb más ok miatt), az indokok megjelölésével a közigazgatási államtitkártól kérelmezheti a tanulmányi szerződés módosítását vagy megszüntetését.
(4) Gyermekszülés, hat hónapnál hosszabb keresőképtelen állapot vagy hat hónapnál hosszabb külföldi tartózkodás esetén a szerződésben vállalt kötelezettség teljesítésének határideje a távollét időtartamával meghosszabbodik. A tanulmányi szerződés meghosszabbítása esetén sem haladhatja meg a minisztériummal kötelezően kormányzati szolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban töltendő időtartamot.
(5) A közigazgatási államtitkár eltérő döntése alapján a tanulmányi szerződés módosításra, illetve meghatározott feltételekkel (pl. részletfizetési lehetőség biztosításával) megszüntetésre kerülhet. Ha a szerződésben vállalt kötelezettségeinek a foglalkoztatott csak részben tesz eleget, a tanulmányi támogatás időarányos részét kell megtérítenie.
59. § (1) A minisztériumba belépő foglalkoztatott tanulmányi szerződésének jogfolytonosságát – a jogutódlás esetét kivéve – a minisztérium nem fogadja el, de a munkáltató a foglalkoztatottal az elbírálást követően új tanulmányi szerződést köthet. A minisztériumhoz történő áthelyezés esetén a tanulmányi szerződésből eredő visszafizetési kötelezettségek a munkáltatói jogkör gyakorlójának egyetértése esetén átvállalhatók. Erről az áthelyezéssel egyidejűleg kell megállapodni.
(2) A minisztériumból való áthelyezés esetén a foglalkoztatottat fogadó munkáltató írásban vállalhatja a tandíjtartozás megtérítését, ellenkező esetben a foglalkoztatottnak a visszafizetést 60 napon belül egy összegben rendeznie kell. A közigazgatási államtitkár döntése alapján részletfizetés biztosítható.
31. Idegennyelv-tanulás támogatása
60. § (1) Amennyiben a minisztérium szervezésében a foglalkoztatott a szervezeti egység vezetője jóváhagyásával idegen nyelvet tanul, ebből a célból a nyelvtanfolyam időbeosztásához igazodóan, de legfeljebb heti 2 óra munkaidő-kedvezményben részesülhet a munkaidő kezdetéhez vagy végéhez kötötten.
(2) A minisztérium a közigazgatási államtitkár mérlegelésen alapuló döntése alapján támogathatja a foglalkoztatottak nyelvi képzését, ha az a munkaköri feladatok ellátásával összefügg.
(3) A nyelvi képzésben való részvétel, és ahhoz kapcsolódóan nyelvvizsga letétele tanulmányi szerződés kötése nélkül támogatható. A támogatás mértéke nem haladhatja meg a képzés teljes költségének 70%-át.
(4) A minisztérium a támogatást a nyelvi képzés befejezését követően folyósítja, ha a foglalkoztatott a nyelvvizsga sikerességét a nyelvvizsga megszerzését igazoló bizonyítvány vagy azzal egyenértékű okirat bemutatásával igazolta.
(5) A foglalkoztatottnak egyidejűleg kizárólag egy nyelvi képzése kerülhet támogatásra, valamint a nyelvi képzés támogatásában részesülő foglalkoztatott a nyelvi képzés befejezését követő két évben nem kezdeményezhet újabb nyelvi képzéssel kapcsolatos támogatást.
(6) A minisztérium a nem általa szervezett nyelvtanfolyamokon történő részvételt csak abban az esetben támogatja, ha az a munkaidőt nem érinti.
32. Tanulmányok folytatása szerződés hiányában
61. § (1) A képzésben részt vevő és tanulmányi szerződéssel nem rendelkező foglalkoztatott – ha a képzés érinti a munkaidejét, vagy tanulmányi munkaidő-kedvezményre jogosult – a Kttv. 81. § (1) bekezdésében foglaltak szerint, a szervezeti egység vezető, a helyettes államtitkár és az államtitkár jóváhagyásával a közigazgatási államtitkárnál kezdeményezi a munkavégzési kötelezettség alóli tanulmányi célú mentesítését. Amennyiben a közigazgatási államtitkár engedélyezi a képzésben történő részvételt, a minisztérium a foglalkoztatottat a (2) bekezdésben foglaltak szerint – az oktatási intézmény igazolása szerinti időtartamban – mentesíti a munkavégzési kötelezettség alól. A Kttv. 81. § (3)–(5) bekezdése tartalmazza a tanulmányi célú mentesítés további eseteit. A foglalkoztatott köteles ledolgozni a tanulmányi célú mentesítés időtartamát.
(2) A foglalkoztatott a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidő kiadása érdekében – soron kívül, amint a képzési időpontokról, illetve a vizsganapokról tudomást szerzett – előzetesen tájékoztatja a szervezeti egység vezetőjét arról, hogy mely napokon lesz oktatás, és csatolja az oktatási intézmény erre vonatkozó igazolását. A minisztérium a foglalkoztatott kérésének megfelelően köteles mentesíteni a foglalkoztatottat a munkavégzési kötelezettsége alól.
(3) Ha a foglalkoztatott képzési napjai nem érintik a munkaidejét, de a Kttv. 81. § (3)–(5) bekezdésében foglalt tanulmányi célú mentesítés lehetőségét igényli, akkor az (1) bekezdésben leírt eljárásrend szerint kezdeményezheti a mentesítést a közigazgatási államtitkárnál. A foglalkoztatottra a (2) bekezdésben foglalt bejelentési kötelezettség vonatkozik, valamint köteles ledolgozni a tanulmányi célú mentesítés időtartamát.
(4) A közigazgatási államtitkár munkavégzés alóli tanulmányi célú mentesítésről szóló döntését tartalmazó levelet a Humánerőforrás Fejlesztési Főosztály elektronikus úton haladéktalanul továbbítja a foglalkoztatott részére.
(5) Ha a foglalkoztatott a bejelentési kötelezettségét elmulasztja, a tanulmányok folytatásához szükséges tanulmányi munkaidő-kedvezményre nem jogosult.
(6) Ha a foglalkoztatott tanulmányi célú mentesítése és annak ledolgozása rendszeresen és egybefüggően – 2 hónapnál hosszabb ideig – fennállna, akkor a Humánerőforrás Fejlesztési Főosztály átadja az ügyet a Személyügyi Főosztály részére, egyúttal kezdeményezi a foglalkoztatott részére eltérő munkarend megállapítását.
(7) Az igénybe vett tanulmányi munkaidő-kedvezmény nyilvántartása a szervezeti egység titkárságán történik. A szervezeti egység vezetője elkészíti a tanulmányi célú mentesítés ledolgozásának ütemtervét, valamint ellenőrzi annak végrehajtását.
(8) Ha a képzésben való részvételt – az egyéb munkáltatói jogok gyakorlása tekintetében javaslattételre jogosult vezetők kezdeményezésére – a közigazgatási államtitkár rendeli el, a részvételhez szükséges tanulmányi célú mentesítés időtartamát nem kell ledolgozni, a részvétel költségeit a minisztérium viseli.
(9) A (6) bekezdésben megjelölt vezetők abban az esetben kezdeményezhetik a foglalkoztatott képzésben való részvételét, ha az a foglalkoztatott munkakörébe tartozó feladatok ellátását segítő, a munkakörhöz kapcsolódóan hasznosítható új ismeretek megszerzésére irányul.
(10) A képzés költségeit a foglalkoztatott köteles megtéríteni a minisztériumnak a Kttv. 80. § (4) bekezdése szerinti esetekben. A foglalkoztatott köteles a képzés elvégzését követően, a képzés szervezője által kiállított, a részvételét igazoló okiratot a Humánerőforrás Fejlesztési Főosztály részére bemutatni.
33. A kötelező szakmai gyakorlatot teljesítő hallgató fogadásának szabályai
62. § (1) Az Nftv. alapján szakmai gyakorlatot teljesítő hallgató szakmai gyakorlat keretében történő fogadását a közigazgatási államtitkár engedélyezi, amennyiben a szakterület államtitkára vagy kabinetfőnöke egyetért a hallgató szakmai gyakorlatra történő fogadásával. A foglalkoztatást a szervezeti egység vezetője kezdeményezi legalább 3 héttel a szakmai gyakorlat kezdő időpontját megelőzően.
(2) Szakmai gyakorlatot teljesítő hallgatók fogadásának kezdeményezése esetén a szakterületi szervezeti egység vezetője, a hallgató fogadásának kezdő napját megelőző legalább 3 héttel korábban továbbítja a kezdeményező feljegyzést és annak mellékleteit a Humánerőforrás Fejlesztési Főosztályra közigazgatási államtitkári döntés előkészítése céljából. A kezdeményező feljegyzéshez csatolandó a hallgató önéletrajza, motivációs levele, a felsőoktatási intézmény által kiállított oktatói ajánlás és támogató nyilatkozat, amely tartalmazza, hogy a felsőoktatási intézmény a tantervi követelményekben foglalt szakmai gyakorlattételi kötelezettség teljesítése céljából támogatja a hallgató szakmai gyakorlatát, és elfogadja közigazgatási szakmai gyakorlat teljesítéséhez a minisztériumot szakmai gyakorlóhelyként. Az oktatói ajánlás és támogató nyilatkozat eredeti példányban, pecséttel és aláírással ellátva nyújtható be.
(3) A gyakorlati képzésben részt vevő hallgató szakmai gyakorlata idejére a minisztérium a Kormány által meghatározott feltételekkel külön megállapodást köt a hallgatóval (a továbbiakban: hallgatói megállapodás), amelyet a közigazgatási államtitkár ír alá. A hallgatói megállapodást a Humánerőforrás Fejlesztési Főosztály készíti elő.
(4) A szakmai gyakorlat idejére a hallgató részére szükséges informatikai eszközök igénylése a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság által rendszeresített belépőlapon kezdeményezhető, a hallgatót szakmai gyakorlatra fogadó szervezeti egység vezetője felelősségével.
(5) A Humánerőforrás Fejlesztési Főosztály koordinálja a szakmai gyakorlat engedélyeztetését, továbbá kezeli a hallgatónak – az adatkezeléshez és az adatszolgáltatáshoz való hozzájárulásával – a (2) és a (3) bekezdésben meghatározott dokumentumokban szereplő adatait.
(6) Legalább hathetes szakmai gyakorlat letöltésére akkor van lehetőség, ha arról a felsőoktatási intézmény a minisztériummal együttműködési megállapodást köt. Az együttműködési megállapodást a Humánerőforrás Fejlesztési Főosztály a jogi és koordinációs helyettes államtitkárral egyeztetve készíti elő.
(7) A hallgató számára a szakmai gyakorlat idejére nem jár díjazás. A szakmai gyakorlat időtartama alatt a hallgatóval nem létesíthető foglalkoztatásra irányuló jogviszony. Ha a felsőoktatási intézmény annak kiállítását kéri, a minisztérium befogadó nyilatkozatát, valamint szükség esetén az együttműködési megállapodást a közigazgatási államtitkár írja alá.
(8) A hallgató a közigazgatási államtitkár döntését követően, a szakmai gyakorlat megkezdése előtt titoktartási nyilatkozatot tesz. A hallgatónak a szakmai gyakorlat jogszabályokban és belső szabályzatokban írtaknak megfelelő teljesítéséért, munka- és tűzvédelmi, továbbá az informatikai és biztonsági oktatásáért, továbbá a szakmai gyakorlatot követően a hallgató részére biztosított eszközökkel, felszerelési tárgyakkal és a részére átadott iratokkal történő elszámolásáért a hallgatót fogadó szervezeti egység vezetője felelős.
(9) A hallgató szakmai gyakorlatának megszűnéséről a hallgatót szakmai gyakorlatra fogadó szervezeti egység vezetője haladéktalanul tájékoztatja a Humánerőforrás Fejlesztési Főosztályt. A szakmai gyakorlat teljesítését – amennyiben azt a felsőoktatási intézmény kéri – a hallgató szakmai gyakorlatát közvetlenül felügyelő vezető értékeli és igazolja. Az igazolást a hallgató szakmai gyakorlatát közvetlenül felügyelő vezető és a felette közvetlen szakmai irányítást gyakorló vezető kiadmányozza. Az igazolás másolati példányát a szakterület megküldi a Humánerőforrás Fejlesztési Főosztály részére.
(10) A hallgató a rendelkezésre bocsátott informatikai eszközöket a kitöltött informatikai elszámolólap csatolásával adja le. A hallgató továbbá köteles a rendelkezésére bocsátott belépésre jogosító igazolványt a gyakorlat utolsó napján leadni.
A juttatások fajtái, a cafetéria-juttatás igénybevétele, elszámolása és visszatérítése
34. A juttatások fajtái
63. § (1) A minisztérium a Kttv. 151–153. §-ának figyelembevételével
a) cafetéria-juttatásokat,
b) költségtérítéseket,
c) egészségügyi és kulturális juttatásokat,
d) költségvetési forrás rendelkezésre állása esetén adható juttatásokat,
e) szociális és kegyeleti juttatásokat,
f) lakáscélú támogatásokat
biztosít a foglalkoztatottak, illetve a juttatásra jogosultak részére.
(2) A cafetéria-juttatásra jogosult által választható cafetéria-juttatások:
a) pénzösszeg juttatás;
b) Széchenyi Pihenő Kártya
ba) szálláshely alszámlájára,
bb) vendéglátás alszámlájára,
bc) szabadidő alszámlájára
utalt támogatás.
(3) Költségtérítések, előlegnyújtás:
a) utazási költségtérítések és kedvezmények
aa) napi munkába járással és hazautazással kapcsolatos utazási költségtérítés,
ab) gépjárművel történő munkába járás költségtérítése,
ac) utazási utalvány;
b) illetmény-, illetve munkabérelőleg.
(4) Egészségügyi és kulturális juttatások:
a) hozzájárulás a képernyő előtti munkavégzéshez éles látást biztosító szemüveg költségeihez,
b) önkéntes véradásban részt vevők munkaidő-kedvezménye,
c) foglalkozás-egészségügyi ellátás,
d) múzeumi szakmai belépő.
(5) Költségvetési forrás rendelkezésre állása esetén adható juttatások:
a) ruházati költségtérítés,
b) jóléti és szabadidős tevékenység támogatása,
c) Erzsébet-utalvány,
d) Erzsébet-utalvány Plusz kártyára utalt támogatás.
(6) Lakáscélú támogatások:
a) lakásbérleti támogatás,
b) lakáscélú munkáltatói kölcsön.
(7) Szociális és kegyeleti juttatások:
a) eseti szociális segély,
b) szülési segély,
c) temetési segély,
d) kegyeleti gondozás.
35. A juttatások általános szabályai
64. § (1) A KSZ-ben meghatározott összegszerű juttatások mértékét – kivéve, ha azt jogszabály állapítja meg – évente felül kell vizsgálni.
(2) Az egyes juttatások, illetve költségtérítések iránti kérelmek, nyilatkozatok és igazolások elkészítéséhez a Személyügyi Főosztály, illetve a Gazdálkodási Főosztály által a belső honlapon közzétett nyomtatványokat kell alkalmazni – amennyiben ezekhez tájékoztató kapcsolódik – a közölt tájékoztatónak megfelelően. Közzétett nyomtatvány hiányában a kérelem más írásbeli formában is benyújtható.
(3) A (2) bekezdés szerinti iratokat a kérelmet alátámasztó dokumentumokkal együtt – a KSZ eltérő rendelkezése hiányában – a Személyügyi Főosztályon kell benyújtani.
(4) A juttatás kérelmező részére történő számfejtéséről és kifizetéséről – a 3. § szerinti pénzügyi ellenjegyzést követően – a Gazdálkodási Főosztály gondoskodik.
65. § (1) Költségvetési forrás rendelkezésre állása esetén adható juttatást a minisztérium elektronikus utalvány formájában is biztosíthat.
(2) Az 59. § (5) bekezdés d) pontjában megjelölt juttatást a minisztérium az Erzsébet-utalvány Plusz kártya forgalmazójától megrendelt kártyán biztosítja. A kártya megrendelésével, használatával, a támogatás igénybevételével kapcsolatban a foglalkoztatottakat költség nem terheli.
(3) Kártya igénylése során a foglalkoztatott köteles a rendelkezésére bocsátott kártya igényléséhez szükséges adatkezelési hozzájáruló nyilatkozat két példányban történő kitöltéséről és aláírásáról, valamint ezek eredeti példányainak a Gazdálkodási Főosztály részére történő megküldéséről gondoskodni.
(4) Az Erzsébet-utalvány Plusz kártya megrendelését, rendelkezésre bocsátását és feltöltését a Gazdálkodási Főosztály végzi.
36. A cafetéria-juttatásra jogosultak köre és a cafetéria-jogosultság
66. § (1) Cafetéria-juttatásra jogosult az állományba tartozó személy (a jelen fejezet alkalmazásában a továbbiakban: cafetéria-juttatásra jogosult). A munkavállaló cafetéria-jogosultságára a Kttv. 151. §-át és az R3. 9. §-át kell alkalmazni azzal, hogy a cafetéria-jogosultság tekintetében illetmény alatt munkabért kell érteni.
(2) A munkavállaló cafetéria-jogosultsága tekintetében az Mt. 29. § (2) bekezdése, 70. § (3) bekezdése, 78. § (3) bekezdése és 79. § (2) bekezdése szerinti esetben járó távolléti díj, továbbá az Mt. 146. §-a szerinti alapbér, díjazás és távolléti díj a munkabérrel, illetménnyel fedezett időszakkal esik egy tekintet alá.
(3) A Kttv. 151. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben a cafetéria-juttatásra jogosultat nem illeti meg cafetéria-juttatás.
37. Éves cafetéria-keret
67. § (1) A cafetéria-juttatás éves keretösszege a tárgyévi költségvetési törvényben a cafetéria-keret maximumaként meghatározott összeg.
(2) Az éves cafetéria-keret 30%-a illeti meg a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Péptv.) alapján a prémiumévek programban foglalkoztatott, valamint a különleges foglalkoztatási állományba helyezett személyt.
(3) Az éves cafetéria-keret ezer forintra kerekített időarányos részére jogosult
a) a határozott idejű kinevezéssel, munkaszerződéssel rendelkező személy, illetve
b) az a személy, akinek a minisztériummal fennálló jogviszonya év közben keletkezik vagy szűnik meg.
38. A cafetéria-juttatás igénylése, az elszámolás és a visszatérítés eljárási szabályai
68. § (1) Az éves cafetéria-keret egy naptári évben a cafetéria-juttatásra jogosult választása szerinti, a 71–72. §-ban meghatározott cafetéria-juttatási elemekre vehető igénybe, az Szja tv.-ben meghatározott mértékben és feltételekkel, a belső honlapon közzétett, „Nyilatkozat a cafeteria-juttatások éves keretösszegének felhasználásáról” elnevezésű nyomtatványon elektronikus úton megtett nyilatkozata (a továbbiakban: cafetéria-nyilatkozat) alapján.
(2) A cafetéria-juttatásra jogosult a cafetéria-nyilatkozattal egyidejűleg köteles kitölteni az egyes cafetéria-juttatási elemek igénylésére vonatkozó, a jelen alcímben foglalt nyomtatványokat, valamint a belső honlapon közzétett, „Nyilatkozat a cafetéria-tartozás kifizetésre kerülő járandóságokból történő levonásához” elnevezésű nyomtatványt, amellyel fennálló jogviszonya vagy cafetéria-jogosultsága módosulása, megszűnése esetére hozzájárul ahhoz, hogy a cafetéria-kerete túllépése miatt jogalap nélkül felvett juttatások nettó összege a kifizetésre kerülő járandóságaiból (például illetmény, munkabér, távolléti díj, táppénz stb.) a Kttv. 149. § (2) bekezdésének, illetve az Mt. 161. § (2) bekezdés a) pontjának megfelelően levonásra kerül.
(3) A cafetéria-nyilatkozat módosítására év közben legfeljebb egy alkalommal, tárgyév szeptember 30. napjáig van lehetőség.
(4) A cafetéria-nyilatkozatot arra tekintettel kell megtenni, hogy
a) a választott cafetéria-juttatások alapján az éves cafetéria-keretből ezer forint feletti maradványösszeg ne képződjön, és
b) a pénzösszeg juttatás és a Széchenyi Pihenő Kártya alszámláira utalandó támogatás csak teljes évre, havi egyenlő összegben igényelhető.
(5) A tárgyévben fel nem használt éves cafetéria-keret a következő évre nem vihető át, és pénzben nem váltható meg.
(6) Ha maradványösszeg képződik, az a cafetéria-juttatásra jogosultnak – a Gazdálkodási Főosztály a még választható cafetéria-juttatási elemeket is tartalmazó felhívása alapján – tárgyév november 30-áig megtett külön írásbeli nyilatkozata alapján használható fel. Az éves cafetéria-keretből ezer forintot meg nem haladó maradványösszeg nem vehető igénybe.
(7) Ha a cafetéria-juttatásra jogosult személy a cafetéria-nyilatkozat megtételét követően más juttatótól is ugyanazon a jogcímen részesül juttatásban, az Szja tv.-ben meghatározott juttatásoknál előírt nyilatkozattételi kötelezettsége – ezen más juttatótól származó, további juttatások tekintetében – a másik juttató felé áll fenn, a minisztériumtól igénybe vett cafetéria-juttatás tekintetében.
69. § (1) A cafetéria-nyilatkozat megtételéhez szükséges elektronikus programot a Gazdálkodási Főosztály a belső honlapon teszi elérhetővé a cafetéria-juttatásra jogosult részére. Az elektronikus program elérhetőségéről, a választható cafetéria-juttatások maximális mértékéről, a minimálbér tárgyévi összegéről, az éves cafetéria-keretet terhelő és a minisztérium által megfizetendő közterhek mértékéről a Gazdálkodási Főosztály elektronikus levél útján tájékoztatja a cafetéria-juttatásra jogosult személyt.
(2) A cafetéria-juttatásra jogosult az elektronikus programban kitöltött és kinyomtatott cafetéria-nyilatkozat általa aláírt kettő példányát az (1) bekezdésben meghatározott elektronikus levél kiküldését követő 10 munkanapon belül juttatja el a Gazdálkodási Főosztályra, amelyhez csatolja a választott cafetéria-juttatási elemekhez ezen alcímben meghatározott dokumentumokat.
(3) A cafetéria-nyilatkozat megtételének önhibából történő elmulasztása esetén támogatásra a cafetéria-juttatásra jogosult az Szja tv. 71. § (6) bekezdés e) pont ea)–ec) alpontjában meghatározott összegig jogosult.
(4) Hiányosan előterjesztett cafetéria-nyilatkozat esetében a cafetéria-juttatásra jogosultat a Gazdálkodási Főosztály hiánypótlásra hívja fel. Ha a cafetéria-juttatásra jogosult személy a hiánypótlási kötelezettségének a felhívás kézhezvételét követő 15 napon belül nem tesz eleget, az általa megtett cafetéria-nyilatkozatot a rendelkezésre álló adatok alapján kell figyelembe venni. Ha a hiány olyan természetű, hogy pótlása nélkül a cafetéria-nyilatkozat egyetlen eleme sem vehető figyelembe, úgy kell eljárni, mintha a cafetéria-juttatásra jogosult a cafetéria-nyilatkozat megtételét elmulasztotta volna.
70. § (1) A cafetéria-juttatásra jogosult a Gazdálkodási Főosztálynak írásban haladéktalanul bejelenti, ha a cafetéria-juttatásra való jogosultsága év közben megszűnik, ide nem értve a minisztériummal fennálló jogviszonyának megszűnésének esetét.
(2) A cafetéria-jogosultság év közbeni megnyílása esetén a cafetéria-juttatásra jogosultat a Személyügyi Főosztály tájékoztatja a cafetéria-juttatásra való jogosultságáról, és haladéktalanul értesíti a Gazdálkodási Főosztályt, amely az elektronikus programot a cafetéria-juttatásra jogosult személy számára elérhetővé teszi. A cafetéria-juttatásra jogosult a cafetéria-nyilatkozat megtételére vonatkozó kötelezettségét a 63. § (1)–(2) bekezdése szerint teljesíti. A cafetéria-jogosultság év közbeni megnyílása esetén az igényelt cafetéria-juttatás adóévben történő kiadásának biztosítása érdekében a Gazdálkodási Főosztály vezetője az e fejezetben meghatározott határidőktől eltérhet.
(3) Ha a cafetéria-juttatásra jogosult jogviszonya megszűnik, vagy cafetéria-juttatásra év közben egyéb okból nem jogosult, amennyiben a cafetéria-keret csökkentése nem lehetséges, köteles a részére nyújtott cafetéria-juttatás – a Gazdálkodási Főosztály által meghatározott – időarányos részt meghaladóan igénybe vett összegét visszafizetni. Ha a cafetéria-juttatásra jogosult kormánytisztviselőt, szakmai vezetőt év közben áthelyezik, a cafetéria-juttatásokra az egyes munkáltatóknál időarányosan jogosult. Igénybe vett juttatásnak kell tekinteni a 71–72. § szerinti juttatások átutalt tárgyhavi összegét.
(4) A visszafizetés módja elsősorban a cafetéria-juttatásra jogosultat megillető járandóságokból történő levonás. Ha a levonásra nincs mód, a visszafizetés a cafetéria-juttatásra jogosult részéről átutalással vagy házi pénztárba történő befizetéssel történik.
(5) Ha a cafetéria-juttatásra jogosult jogviszonya, illetve cafetéria-jogosultsága anélkül szűnik meg, hogy a cafetéria-nyilatkozat megtételére lehetősége lett volna, a számára időarányosan járó cafetéria-juttatást – a Gazdálkodási Főosztály felhívása alapján – külön írásbeli nyilatkozata szerint kell kiadni azzal, hogy ezen nyilatkozattételi kötelezettség önhibájából történő elmulasztása esetén a 67. § (1) bekezdése szerinti cafetéria-juttatást kell biztosítani.
(6) A jogosultsági idő számításakor az adott év naptári napjainak számát kell figyelembe venni.
71. § Különös méltánylást érdemlő esetben a Gazdálkodási Főosztály vezetője – egyedi mérlegelési jogkörében a jogszabályi előírások figyelembevételével – a cafetéria-juttatásra jogosult Gazdálkodási Főosztályon előterjesztett írásbeli kérelmére az e fejezetben foglaltaktól eltérhet.
39. Béren kívüli juttatásnak minősülő pénzösszeg juttatás
(2) A pénzösszeg juttatás havonként egyenlő összegben igényelhető, mértéke nem haladhatja meg az Szja tv. 71. § (6) bekezdés e) pont ea)–ec) alpontjaiban meghatározott mértéket.
40. Széchenyi Pihenő Kártya
73. § (1) A cafetéria-juttatásra jogosult a Széchenyi Pihenő Kártya
a) szálláshely alszámlájára,
b) vendéglátás alszámlájára,
c) szabadidő alszámlájára
havi bontásban a belső honlapon közzétett, „Nyilatkozat Széchenyi Pihenő Kártyára utalható támogatásról” elnevezésű nyomtatvány kitöltésével igényelhet elektronikus utalvány formájú támogatást, alszámlánként vagy valamennyi alszámlára kiterjedően.
(2) A Széchenyi Pihenő Kártya alszámlájára nyújtott támogatás (a jelen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) abban az esetben igényelhető, ha a cafetéria-juttatásra jogosult a kártyaigénylőlap szerinti személyes adataiknak a támogatás biztosítása céljából a minisztérium által történő kezeléséhez és a kártyakibocsátó intézmény részére történő továbbításához hozzájáruló nyilatkozatot ad a belső honlapon közzétett, „Nyilatkozat Széchenyi Pihenő Kártya igényléséhez” elnevezésű nyomtatvány kitöltésével.
(3) Az igénylés során a cafetéria-juttatásra jogosult – az éves cafetéria-keret és az Szja tv. 71. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott mértékek mellett – alszámlánként figyelembe veszi a más juttatótól a tárgyévben az adott alszámlára biztosított támogatás összegét is. A cafetéria-juttatásra jogosult személy a más juttatótól származó támogatás összegéről a vonatkozó alszámla tekintetében nyilatkozatot tesz.
(4) A támogatást a minisztérium a kártyakibocsátó intézménytől megrendelt kártyán keresztül biztosítja a cafetéria-juttatásra jogosult számára. A kártya megrendelésével, használatával, a támogatás igénybevételével kapcsolatban a cafetéria-juttatásra jogosultat költség nem terheli.
(5) A pótkártya előállítási és kézbesítési költsége – a megrendelő személyétől függetlenül, pótkártyánként – a cafetéria-juttatásra jogosultat terheli, az az éves cafetéria-keret terhére nem számolható el.
(6) Kártya igénylése során a cafetéria-juttatásra jogosult gondoskodik a rendelkezésére bocsátott kártyaigénylőlap és adatkezelési hozzájáruló nyilatkozat két példányban történő kitöltéséről és aláírásáról, ezek eredeti példányainak a Gazdálkodási Főosztály részére történő megküldéséről.
(7) A fel nem használt támogatás cafetéria-juttatásra jogosultnak történő visszatérítésére, illetve az egyes alszámlákra igényelt és elutalt összegek módosítására nincs lehetőség.
Költségtérítések, egészségügyi és kulturális juttatások, költségvetési forrás rendelkezésre állása esetén adható juttatások
41. Utazási költségtérítések és kedvezmények
74. § (1) A jelen alcímben használt egyes fogalmakat az R4. 2. §-a szerint kell értelmezni.
(2) Az állományba tartozó személy – a munkavégzés helye szerinti település közigazgatási határán kívülről történő napi munkába járás, valamint hazautazás esetén – helyközi közlekedési eszközökre érvényes menetjegye vagy bérletszelvénye árának jogszabály szerinti mértékű megtérítésére jogosult. A munkavégzés helye szerinti település közigazgatási határán kívülről történő munkába járás és hazautazás költségeinek megtérítése az R4. szerint történik.
(3) A (2) bekezdés szerinti munkába járáshoz és hazautazáshoz a bérlet (menetjegy) térítés iránti kérelmet – amely tartalmazza az állományba tartozó személy nyilatkozatát arról, hogy a napi munkába járás lakóhelyéről vagy tartózkodási helyéről történik – a lakcímkártya fénymásolatával együtt a Gazdálkodási Főosztályhoz kell előterjeszteni a belső honlapon közzétett, „Kérelem közlekedési költségek megtérítése iránt” elnevezésű nyomtatványon.
(4) Az állományba tartozó személy köteles haladéktalanul, de legkésőbb a változás bekövetkezését követő 5 munkanapon belül írásban bejelenteni a Gazdálkodási Főosztálynak, ha az engedélyezést követően a kérelem alapjául szolgáló adatokban változás következett be. A jogosulatlanul igénybe vett költségtérítés vonatkozásában az állományba tartozó személyt visszafizetési kötelezettség terheli.
(5) A Gazdálkodási Főosztály a bérlet vagy menetjegy leadása esetén havonta utólag – további külön kérelem nélkül – a jogszabályban meghatározott térítést bankszámlára történő átutalással fizeti ki az állományba tartozó személynek.
(6) Az állományba tartozó személy részére a munkába járáshoz az Szja tv.-ben foglalt, a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítése címén elszámolható összeggel azonos költségtérítés jár, ha
a) lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés,
b) a munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést,
c) mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkába járását közeli hozzátartozója biztosítja,
d) az állományba tartozó személynek óvodai vagy bölcsődei ellátást igénybe vevő gyermeke van.
(7) A saját gépjármű-költségtérítés munkába járás céljából történő igénybevételét – az állományba tartozó személy jogosultsági nyilatkozata alapján, a munkahely és a lakóhely, illetve a tartózkodási hely közötti távolság (kilométer) megadásával – a Gazdálkodási Főosztály vezetője engedélyezi, az éves működési költségvetésben jóváhagyott keret és a jogosultság figyelembevételével.
(8) A kérelemhez csatolni kell a lakcímet igazoló hatósági igazolvány, az érvényes vezetői engedély, valamint a munkába járáshoz használt, a kérelmező tulajdonában vagy üzembentartói jogában álló személygépkocsi érvényes forgalmi engedélyének másolatát. Amennyiben mozgáskorlátozottsága, illetve súlyos fogyatékossága miatt a munkába járást közeli hozzátartozó biztosítja, csak a gépjármű típusának, rendszámának és tulajdonosának megadása szükséges.
(9) A saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítéseként az állományba tartozó személy részére a munkában töltött napokra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként az Szja tv.-ben adómentesen meghatározott összeg fizethető.
(10) A ledolgozott munkanapokat az állományba tartozó személy szervezeti egységének vezetője havonta köteles igazolni. A Gazdálkodási Főosztály a kifizetésről havonta utólag, bankszámlára történő átutalással intézkedik.
(11) A leadott bérlet és a sajátgépjármű-költségtérítés akkor számolható el, ha az a leadási dátumától számítva egy hónapnál nem régebbi, és azon feltüntetésre kerül az állományba tartozó személy neve. Kivételesen, indokolt esetben (pl. tartós keresőképtelenség esetén) a Gazdálkodási Főosztály vezetője az egy hónapos elszámolási időszaktól eltérhet.
(12) A közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R5.) 7. § (1) bekezdés a) pontja és 1. melléklet 38. pontja alapján a legalább egyéves, bármely munkáltatónál eltöltött jogviszonnyal rendelkező foglalkoztatott, főfoglalkozású jogviszonya ideje alatt évente 12 alkalommal 50%-os menettérti utazásra jogosult. Az utazási utalványt tulajdonosa valamennyi helyközi belföldi, menetrend szerinti személyszállítási szolgáltatáshoz (vasúti, helyközi autóbusz, HÉV, elővárosi autóbusz, komp és rév) igénybe veheti. Tárgyévre kiadott utazási utalvány a következő év március 31-ig jogosít a kedvezmény igénybevételére. Az utazási utalvány megilleti a gyermekgondozás céljából fizetés nélküli szabadságát töltő foglalkoztatottat is.
(13) A (9) bekezdés szerinti utalvány évenkénti kiadásával kapcsolatos adminisztratív feladatokat – az R5.-ben foglaltaknak megfelelően – a Személyügyi Főosztály látja el. A foglalkoztatott évente egy utazási utalványt kaphat, elvesztés esetén az utalvány nem pótolható.
42. Illetmény-, illetve munkabérelőleg
75. § (1) A határozatlan idejű vagy az egy évet meghaladó határozott idejű jogviszonnyal rendelkező állományba tartozó személy évente egy alkalommal illetményelőleg, illetve munkabérelőleg (a továbbiakban együtt: illetményelőleg) folyósítását igényelheti a belső honlapon közzétett, „Kérelem illetményelőleg folyósítása iránt” elnevezésű nyomtatványon, melyet – a szervezeti egység vezetője aláírásával ellátva – a Gazdálkodási Főosztályhoz kell benyújtani engedélyezésre. A Gazdálkodási Főosztály fedezet rendelkezésre állása esetén intézkedik az illetményelőleg folyósításáról.
(2) Az állományba tartozó személynek a próbaideje, valamint felmentési vagy felmondási, illetve lemondási ideje alatt illetményelőleg nem folyósítható. Nem részesülhet továbbá illetményelőlegben az a személy, akinek a minisztériummal szemben bármilyen jogcímen lejárt és meg nem fizetett tartozása van.
(3) Az illetményelőleg legfeljebb a mindenkori minimálbér ötszörösének megfelelő összeg, de nem haladhatja meg a foglalkoztatott havi bruttó illetményét, illetve munkabérét.
(4) Illetményelőleg felvételét az adott évben másodszor – a szervezeti egység vezetője és a Személyügyi Főosztály vezetőjének együttes javaslata alapján – különös méltányosságból a Gazdálkodási Főosztály vezetője engedélyezheti. Az erre irányuló kérelmet írásban kell benyújtani az alapjául szolgáló különös indok feltüntetésével.
(5) A törlesztési idő legfeljebb hat hónap lehet. Határozott idejű jogviszony esetén az állományba tartozó személynek az illetményelőleg visszafizetése csak annyi hónapra engedélyezhető, ahány hónap a határozott idejű foglalkoztatásból még fennáll.
(6) Az illetményelőleg összegét a Gazdálkodási Főosztály kamatmentesen vonja le az illetményből, illetve munkabérből. Az illetményelőleg-kérelemmel az állományba tartozó személy egyidejűleg hozzájárul az illetményéből, illetve munkabéréből történő levonáshoz.
(7) Ha az állományba tartozó személy jogviszonya az utolsó törlesztőrészlet megfizetése előtt bármely okból megszűnik, az illetményelőleg vissza nem fizetett része az utolsó munkában töltött napon esedékessé és levonhatóvá válik, és az állományba tartozó személynek járó pénzbeli juttatásokból a vissza nem fizetett előleget le kell vonni, illetve vissza kell fizetni.
43. Hozzájárulás a képernyő előtti munkavégzéshez éles látást biztosító szemüveg költségeihez
76. § (1) A jelen alcímben használt egyes fogalmakat a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet 2. §-a szerint kell értelmezni.
(2) A minisztérium a belső honlapon közzétett, „Kérelem képernyő előtti munkavégzéshez szükséges éles látást biztosító szemüveg költségeinek megtérítéséhez” elnevezésű nyomtatványon előterjesztett kérelem alapján éles látást biztosító szemüveget biztosít az állományba tartozó személynek, ha a napi munkaidejéből legalább 4 órán keresztül rendszeresen képernyős eszközt használ, és a szemészeti szakvizsgálat eredményeként a szakorvos vagy optometrista megállapítja a szemüveg használatának indokoltságát, illetve azt, hogy az állományba tartozó személy által használt szemüveg vagy kontaktlencse a képernyő előtti munkavégzéshez nem megfelelő.
(3) Nem igényelhető éles látást biztosító szemüveg a következő időszakok alatt:
a) a 30 napon túli keresőképtelenséggel járó betegség, ideértve a beteg gyermek ápolására táppénzes állományba helyezést, a szülési szabadságot,
b) a fizetés nélküli szabadság,
c) a foglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó szabály alapján történő vagy a minisztérium által engedélyezett munkavégzés alóli mentesülés,
d) a próbaidő és
e) a jogviszony megszűnésére vagy megszüntetésére irányuló kezdeményezés benyújtásától kezdődő időszak.
(4) Ha a szemészeti szakvizsgálat eredményeként indokolt, a minisztérium megtéríti szükséges szemüveg szemüveglencséjének és ennek a lencsének a rendeltetésszerű használatához szükséges keretének számlákkal igazolt költségét, a tényleges számlaérték, de maximum 25 000 forint értékhatárig.
(5) A költségtérítés jóváhagyásához az alábbi dokumentumokat kell benyújtani a Személyügyi Főosztályra:
a) a belső honlapon található, „Kérelem képernyő előtti munkavégzéshez szükséges éles látást biztosító szemüveg költségeinek megtérítéséhez” elnevezésű, kitöltött formanyomtatvány, amelyen szerepel a foglalkozás-egészségügyi orvosnak a szemészeti szakvizsgálat eredménye alapján kiadott szakmai véleménye,
b) a szervezeti egység vezetőjének igazolása arról, hogy az állományba tartozó személy naponta legalább 4 órán keresztül képernyős eszközt használ,
c) az állományba tartozó személy nyilatkozata arról, hogy a megelőző két évben nem kapott munkáltatói hozzájárulást éles látást biztosító szemüveghez,
d) a minisztérium nevére kiállított, a szemüveglencse, illetve a szemüveg elkészítéséről szóló eredeti számla, amelyen szerepel az állományba tartozó személy neve és az, hogy képernyő előtti munkavégzéshez éles látást biztosító szemüveghez került kiállításra.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott dokumentumokat a Személyügyi Főosztály a jogosultság igazolásával továbbítja a Gazdálkodási Főosztályra.
(7) Nem téríti meg a minisztérium az állományba tartozó személy által a képernyő előtti munkavégzéstől függetlenül egyébként is használt szemüveg vagy kontaktlencse költségét, valamint azok bármilyen jogcímen történő cseréjének, pótlásának költségeit. A szemüveg használatához kapcsolódó költségek az állományba tartozó személyt terhelik.
(8) Éles látást biztosító szemüveg árának megtérítése kétéves időtartamon belül újra nem kérhető.
44. Önkéntes véradásban részt vevők munkaidő-kedvezménye
77. § A minisztérium az emberbaráti önzetlen segítségnyújtás elismeréseként az önkéntes véradásban részt vevő foglalkoztatottat a 43. § (4) bekezdésében meghatározott módon munka-időkedvezményben részesíti.
45. Foglalkozás-egészségügyi ellátás
78. § (1) A foglalkoztatottak egészségvédelme érdekében a minisztérium foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást biztosít.
(2) A minisztérium által megbízott egészségügyi szolgáltató a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló 27/1995. (VII. 25.) NM rendeletben meghatározott foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást nyújt, így különösen elvégzi a minisztérium foglalkoztatottainak – a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendeletben meghatározott – előzetes, időszakos, illetve soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálatát.
(3) A Személyügyi Főosztály tájékoztatja a felvételre kerülő személyt, illetve a foglalkoztatottat a kötelező vizsgálatról.
(4) A rendelési idők belső honlapon történő közzétételéről a Személyügyi Főosztály gondoskodik.
46. Múzeumi szakmai belépő
79. § (1) A miniszter a muzeális intézmények látogatóit megillető kedvezményekről szóló 194/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet alapján a foglalkoztatott számára – ha nem áll próbaidő alatt – szakmai belépőt biztosít, amellyel a muzeális intézmények állandó és időszaki kiállításait díjtalanul látogathatja. A szakmai belépő megilleti a gyermekgondozás céljából fizetés nélküli szabadságát töltő foglalkoztatottat is.
(2) A szakmai belépő egy naptári évre érvényes. Elvesztés esetén a szakmai belépő nem pótolható. A szakmai belépő kiállításával és évenkénti érvényesítésével kapcsolatos feladatokat a Személyügyi Főosztály látja el.
47. Költségvetési forrás rendelkezésre állása esetén adható juttatások közös szabályai
80. § (1) A 63. § (5) bekezdésében meghatározott juttatások a minisztérium költségvetési forrásainak rendelkezésre állása függvényében adható juttatásnak minősülnek.
(2) Az egyes juttatások adhatóságáról, konkrét összegéről, további jogosultsági feltételek meghatározásáról, valamint kifizetésének időpontjáról a minisztérium költségvetése, valamint az Szja tv. és az egyéb irányadó jogszabályok figyelembevételével évente a Személyügyi Főosztály és a Gazdálkodási Főosztály közös előterjesztése alapján a közigazgatási államtitkár dönt.
(3) Nem jogosult juttatásra az a foglalkoztatott:
a) a próbaidő időtartama alatt,
b) aki felmentési, felmondási vagy lemondási idejét tölti (ideértve a jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését is),
c) aki szülési szabadságon van, részére csecsemőgondozási díjat, fizetés nélküli szabadsága alatt gyermekgondozási díjat, gyermekgondozási segélyt, illetve gyermeknevelési támogatást folyósítanak, vagy 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságon van,
d) aki tartós külszolgálaton van,
e) aki nemzeti szakértőként foglalkoztatott,
f) aki a Péptv. alapján prémiumévek programban vesz részt, és nincs munkavégzési kötelezettsége,
g) aki 180 napot meghaladóan keresőképtelen,
h) akinek esetében a minisztériummal vagy jogelőd szervével fennálló jogviszony időtartama nem haladja meg a három hónapot,
i) aki fegyelmi büntetés hatálya alatt áll, vagy akinek a jogviszonya megszüntetésére irányuló belső eljárás folyamatban van.
(4) A jogosultság megállapítása szempontjából a juttatás közigazgatási államtitkári jóváhagyása időpontjában fennálló állapotot kell figyelembe venni.
(5) A pénzbeli, a papíralapú vagy elektronikus utalvány formájában biztosított juttatások kifizetéséről a jóváhagyást követő 30 napon belül a Gazdálkodási Főosztály gondoskodik.
(6) A minisztérium – a pénzügyi fedezet rendelkezésre állása függvényében – az 59. § (5) bekezdésében foglaltakon kívül egyéb juttatást is biztosíthat a foglalkoztatottak részére. A juttatásra jogosultak körét, a juttatás mértékét, a felhasználás és az elszámolás feltételeit a közigazgatási államtitkár külön intézkedésben állapítja meg.
(7) Az 59. § (5) bekezdés b)–c) pontja szerinti juttatások mértékét, a felhasználás és az elszámolás feltételeit a közigazgatási államtitkár külön intézkedésben állapítja meg. Az e juttatásokra jogosultak körét a közigazgatási államtitkár a jelen alcímben foglaltaktól eltérően állapíthatja meg.
48. Ruházati költségtérítés
81. § (1) A foglalkoztatott részére – a minisztérium költségvetési forrásainak rendelkezésre állása függvényében – a kulturált munkahelyi megjelenése céljából évente ruházati költségtérítés adható. A foglalkoztatott a nemének megfelelő – külön tájékoztatóban a felhasználás feltételeként meghatározott – árucikk elszámolására jogosult.
(2) Az (1) bekezdés szerinti juttatás felhasználását a foglalkoztatott a minisztérium nevére és címére kiállított számlával köteles igazolni. Az egyéb számlán szereplő adatok meghatározására a kifizetés előtt külön tájékoztatóban kerül sor. A juttatások felhasználásának igazolására kizárólag az adott juttatás kifizetésének időpontját követően kiállított számlák fogadhatóak el.
(3) A számlák benyújtási határideje a külön tájékoztatóban meghatározottak szerint alakul. A határidő után benyújtott számlákat a Gazdálkodási Főosztály nem fogadja be.
(4) A foglalkoztatott számára a számlával nem igazolt juttatás összege összevont jövedelemként adózik. Azon számlák esetében is összevont jövedelem keletkezik, amelyek a KSZ-ben és a vonatkozó tájékoztatóban szereplő elszámolási feltételeknek nem felelnek meg.
Lakáscélú támogatások
49. A lakáscélú támogatás, valamint a szociális és kegyeleti juttatás iránti kérelmek elbírálásának közös szabályai
82. § (1) A Lakástámogatási és Szociális Bizottság (a továbbiakban: bizottság) a X–XI. Fejezetben meghatározott juttatások elbírálása tekintetében a személyügyi helyettes államtitkár tanácsadó, döntés-előkészítő, javaslattevő szerve.
(2) A bizottság elnöke a Személyügyi Főosztály vezetője vagy az általa elnöki feladatok ellátására kijelölt személy. A bizottság tagjai
a) a Jogi Főosztály vezetője vagy az általa a tagsági feladatok tartós ellátására kijelölt személy,
b) a Gazdálkodási Főosztály vezetője vagy az általa a tagsági feladatok tartós ellátására kijelölt személy,
c) a Miniszteri Kabinet vezetője által a tagsági feladatok tartós ellátására kijelölt személy,
d) a minisztérium ágazati irányításért felelős államtitkárai által a tagsági feladatok tartós ellátására kijelölt személyek,
e) a minisztériumban képviselettel rendelkező szakszervezet – több szakszervezet esetén a megállapodásuk szerinti egyik szakszervezet – elnöke vagy az általa kijelölt szakszervezeti tisztségviselő.
(3) A bizottság titkára a Személyügyi Főosztály egy kijelölt kormánytisztviselője, aki a bizottság ülésein részt vesz, és elkészíti az ülés jegyzőkönyvét.
83. § (1) A bizottság üléseit az elnök hívja össze szükség szerinti gyakorisággal. A bizottság ülésén a tagok személyesen vesznek részt. A tagokat akadályoztatásuk esetén az ülésen szavazati joggal esetileg, írásban felruházott megbízottjaik képviselhetik. A bizottság működésének szabályait maga határozza meg.
(2) A bizottság határozatképes, ha az elnökön vagy az elnök által kijelölt, őt helyettesítő tagon kívül a tagok legalább fele jelen van. A bizottság döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(3) A bizottság döntés-előkészítő eljárása keretében a Gazdálkodási Főosztály képviselője köteles nyilatkozni a X–XI. Fejezetben meghatározott juttatások rendelkezésre álló forrásainak mértékéről és ennek alapján a kötelezettségvállalás lehetséges összegéről.
(4) A bizottság üléseiről jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza a jelenlévők nevét, a kérelmek rövid ismertetését és a döntésre vonatkozó javaslatokat. A jegyzőkönyvet – legkésőbb az ülés megtartásától számított 5 munkanapon belül – meg kell küldeni a személyügyi felelős helyettes államtitkárnak.
(5) A bizottság a kérelmek elbírálása során a munkahelyi esélyegyenlőség elvének betartása mellett érvényesíti a szociális rászorultság elvét. A kérelmek elbírálásánál figyelembe kell venni a kérelmező jövedelmi és vagyoni viszonyait, élet és családi körülményeit, szociális helyzetét, a kérelemben megjelölt indokait, illetve lakáscélú kérelem esetében a kérelmező lakáskörülményeit, lakásigényének mértékét, továbbá munkájáról a munkáltatói jogkör gyakorlójának véleményét.
84. § (1) A X–XI. Fejezetben meghatározott juttatásoknak az odaítélése esetén
a) a munkáltatói kölcsönök esetében a Lakásalap (a továbbiakban: Alap) számlán rendelkezésre álló összeg figyelembevételével, a személyügyi helyettes államtitkár felterjesztése alapján a közigazgatási államtitkár a kötelezettségvállaló,
b) a lakásbérleti támogatások esetében a költségvetésből tárgyévre betervezett keretösszeg figyelembevételével a személyügyi helyettes államtitkár a kötelezettségvállaló,
c) a szociális és kegyeleti juttatások esetében a minisztérium jóváhagyott éves működési költségvetésében a szociális feladatok pénzügyi fedezetére elkülönített keret (a továbbiakban: szociális keret) figyelembevételével a személyügyi helyettes államtitkár a kötelezettségvállaló
és a személyügyi helyettes államtitkár dönt.
(2) Az Alap forrásai
a) a minisztérium költségvetéséből kölcsön céljára elkülönített keret,
b) az Alap pénzmaradványa,
c) az Alapnak a minisztérium által nyújtott eseti támogatás,
d) az Alap javára teljesített visszafizetések és késedelmi kamatok, valamint
e) az Alap egyéb kamatbevételei.
(3) Az Alap kezelője a Gazdálkodási Főosztály, amely az Alap előző évi pénzforgalmáról és tevékenységéről, illetve az adott évben felhasználható keret nagyságáról a tárgyév február 15-éig tájékoztatja a bizottságot.
(4) A lakásbérleti támogatás forrása a minisztérium költségvetéséből lakásbérleti támogatás céljára betervezett keret.
50. A lakáscélú támogatásokkal kapcsolatos értelmező rendelkezések
85. § (1) E fejezet alkalmazásában:
1. első lakás: első lakáshoz jut az a személy, akinek tulajdonában lakásvagyon (részben vagy egészben) – az ingatlan-nyilvántartás szerint – a kérelem benyújtásának időpontjában nincs, és nyilatkozata szerint korábban sem volt;
2. értékbecslés: 30 napnál nem régebbi, az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője által az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 101. §-a szerint kiállított adó- és értékbizonyítvány vagy ugyanilyen tartalommal független szakértő által elkészített forgalmi értékbecslés;
3. készfizető kezes: a felek közötti megállapodás alapján a készfizető kezes arra vállal kötelezettséget, hogy a kötelezett teljesítésének elmaradása vagy a kölcsönszerződésben meghatározott határidőt meghaladó késedelme esetén a minisztérium felhívására maga teljesít a jogosultnak és nem követelheti, hogy a jogosult a követelést először a kötelezettől hajtsa be;
4. lakásbővítés: lakás alapterületének növelése, ha az legalább egy lakószobával történő bővítést eredményez, feltéve, ha a foglalkoztatott a lakás tulajdonosa (résztulajdonosa), vagy a bővítés révén azzá válik;
5. lakásépítés: a foglalkoztatott tulajdonába (résztulajdonába) kerülő lakás építése, építtetése;
6. lakáskorszerűsítés: a foglalkoztatott, illetve házastársa vagy élettársa tulajdonában (résztulajdonában) vagy a házastárs tulajdonában álló és a foglalkoztatott lakóhelyeként bejelentett lakás
a) víz-, csatorna, elektromos, gázközmű bevezetése, illetve belső hálózatának kiépítése,
b) fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs,
c) megfelelő beltéri légállapoti és használati meleg vizet biztosító épülettechnikai rendszer kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújítható energiaforrások (pl. napenergia) alkalmazását is,
d) az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat,
e) a külső nyílászárók (ajtó, ablak) szigetelése vagy korszerűre cserélése,
f) tető, illetve födémszint cseréje, felújítása, szigetelése, valamint
g) az a)–f) alpontok szerinti tevékenységekhez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka elvégzése, a korszerűsítés közvetlen költségeinek 20%-áig, amelyhez csak az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló rendelet szerinti megfelelőségi igazolással rendelkező termékeket lehet felhasználni;
7. lakásvásárlás: a foglalkoztatott által lakás tulajdonjogának (résztulajdonjogának) adásvétel vagy más visszterhes szerződés (pl. csere) keretében történő megszerzése;
8. rendelkező levél: a minisztérium intézkedése a foglalkoztatott részére nyújtott kölcsön összegének a foglalkoztatott bankszámlájára a lakásépítési célú munkáltatói bankszámla terhére történő folyósításról;
9. akadálymentesítés: a mozgáskorlátozott személy fogyatékossága jellegéből fakadó, a lakáshasználattal összefüggő életvitel nehézségeit csökkentő, a rendeltetésszerű használatot biztosító műszaki akadálymentesítési munkák elvégzése új lakóépületen vagy új lakáson, meglévő lakóépületen vagy használt lakáson.
(2) Egyéb – az (1) bekezdésben meg nem határozott – fogalmakat e fejezet alkalmazásában az Szja tv. 1. számú melléklet 9. pont 9.3.4. alpontja szerint kell értelmezni.
51. Lakásbérleti támogatás
86. § (1) A minisztérium – a pénzügyi fedezet rendelkezésre állása függvényében – az Szja tv. 1. számú melléklet 9. pont 9.7. alpontjában foglalt feltételek fennállása esetében – az Szja tv. 1. számú melléklet 2. pont 2.11. alpontjában foglaltakra figyelemmel – lakásbérleti támogatásban részesítheti a foglalkoztatottat
a) akinek a minisztériumnál vagy jogelőd szervénél legalább hat hónapja fennáll a jogviszonya, vagy egyébként – áthelyezés esetén – hat hónapos folyamatos kormánytisztviselői jogviszonnyal rendelkezik, ideértve azt a kormánytisztviselőt, aki a kormányzati szolgálati jogviszony létesítését megelőzően a minisztériumnál vagy jogelőd szervénél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban állt, és az ösztöndíjas jogviszonya és a kormánytisztviselői jogviszonyának időtartama együttesen eléri a hat hónapot,
b) aki legalább heti 36 órás jogviszony keretében van foglalkoztatva,
c) akinek a lakóhelye a munkavégzés helyétől legalább 60 km-re van, vagy a munkavégzés helye és a lakóhelye közötti, naponta, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje a 3 órát meghaladja,
d) aki nem rendelkezett a jogviszony létrejöttét megelőző 12 hónapban, és nem rendelkezik a támogatás nyújtásának időpontjában lakás – haszonélvezeti joggal nem terhelt – 50 százalékot meghaladó mértékű tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával a munkavégzés helye szerinti településen vagy a munkavégzés helyétől számított 60 km-es körzeten belül, vagy amelytől a munkavégzési helyéig, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje nem éri el a 3 órát, valamint
e) aki érvényes lakásbérleti vagy albérleti szerződés alapján lakik a munkavégzés helye szerinti településen vagy a munkavégzés helyétől számított 60 km-es távolságon belül.
(2) Amennyiben a foglalkoztatott a kérelem benyújtásakor még nem rendelkezik az (1) bekezdésben előírt időtartamú jogviszonnyal, abban az esetben a bizottság érdemben elbírálhatja a kérelmet azzal, hogy a javaslat – és az esetleges támogatás – azzal a nappal válik hatályossá, amikor a foglalkoztatott a minimálisan előírt időtartamú jogviszonnyal már rendelkezik.
(3) Amennyiben a foglalkoztatott által bérelt ugyanazon lakás tekintetében több magánszemély is jogosult adómentes lakhatási támogatás igénybevételére, azt közülük csak – a döntésük szerinti – egyikük veheti igénybe.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetében a foglalkoztatott részére adómentesen mobilitási célú lakhatási támogatás adható maximálisan 51 000 Ft értékben. Amennyiben a havi bérleti díj összege alacsonyabb a lakhatási támogatás maximális összegénél, a támogatás a bérleti díjjal megegyező összegű. A bizottság az éves keret és a beadott kérelmek figyelembevételével a támogatási összeg felső határát egyedi elbírálás alapján csökkentheti.
(5) A kérelmet a belső honlapon közzétett „Kérelem lakásbérleti támogatás engedélyezése iránt” elnevezésű nyomtatványon kell – a bizottság elnökének címezve és a munkáltatói jogkör gyakorlójának javaslatával ellátva – a Személyügyi Főosztályra benyújtani. A kérelemhez csatolni kell
a) az érvényes – két tanú aláírásával ellátott – lakásbérleti vagy albérleti szerződés egy másolati példányát,
b) a kérelmező lakó- és tartózkodási helyét igazoló okmány (személyi igazolvány vagy lakcímet igazoló hatósági igazolvány) másolatát, valamint
c) a bérleti díj megfizetését igazoló bizonylatot (pl. készpénzátutalási megbízás feladóvevényének másolata, átutalási megbízás másolata stb.),
d) a foglalkoztatott nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelel,
e) a foglalkoztatott nyilatkozatát a (13) bekezdésben foglaltak tudomásulvételéről.
(6) A kérelem elbírálása során a foglalkoztatott az igényjogosultság alátámasztására alkalmas más irat becsatolására, illetve a kérelmet megalapozó dokumentumok eredetiben való bemutatására is kötelezhető.
(7) A lakásbérleti támogatás legfeljebb a naptári év végéig állapítható meg. A foglalkoztatott a támogatási idő leteltével újabb lakásbérleti támogatás iránti kérelmet terjeszthet elő a következő naptári évben.
(8) A lakásbérleti támogatás iránti kérelmet a foglalkoztatott a szervezeti egysége vezetőjének nyújtja be, aki a véleményével ellátva haladéktalanul továbbítja a Személyügyi Főosztálynak. A bizottság a naptári év elején a lakásbérleti támogatásokra javaslatot tesz a rendelkezésre álló forrásokra tekintettel. A bizottság a kérelmeket fedezetigazolást követően terjeszti fel a helyettes államtitkárnak döntésre.
(9) A minisztérium Gazdálkodási Főosztálya a tárgyhónap 15. napjáig igazoltan megfizetett bérleti díj alapján járó lakásbérleti támogatást legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig folyósítja.
(10) A foglalkoztatott a bérleti jogviszony megszűnését haladéktalanul, de legkésőbb a bérleti jogviszony megszűnését követő 3 munkanapon belül köteles írásban a bizottság elnökének bejelenteni, amely a lakásbérleti támogatás folyósításának automatikus megszűnését vonja maga után.
(11) Lakásbérleti támogatás nem illeti meg a foglalkoztatottat
a) a felmentési, illetve munkáltatói felmondási időnek a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés,
b) 30 napon túli távollét,
idejére.
(12) A foglalkoztatott köteles haladéktalanul írásban bejelenteni a bizottság elnökének a (11) bekezdésben foglalt körülmény bekövetkezését, mely az a) pont esetén a támogatás folyósításának megszűnését, míg a b) és c) pontban foglalt esetekben a lakásbérleti támogatás folyósításának felfüggesztését vonja maga után.
(13) A támogatásban részesülő foglalkoztatott köteles a bérleti díjak megfizetését – készpénzátutalási megbízás feladóvevényével, banki terhelést igazoló bizonylattal vagy bevételi bizonylat másolatával – igazolni a Személyügyi Főosztály és a Gazdálkodási Főosztály felé minden hónap 15. napjáig vagy a jogviszony megszűnése, illetve tartós távollét esetén az utolsó munkában töltött napon. Amennyiben a foglalkoztatott a bérleti díj megfizetését nem igazolja, a támogatás folyósítása megszüntetésre kerül.
(14) A foglalkoztatott az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállásáról vagy azok megszűnéséről a munkáltatónak nyilatkozatot tesz. Foglalkoztatott tudomásul veszi, hogy valótlan tartalmú nyilatkozat esetén vagy a nyilatkozat módosításának elmulasztása esetén az adókötelezettséget a jogviszonyból származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani azzal, hogy az adóhatóság határozatában az egyébként a munkáltatót (foglalkoztatót) terhelő közterheket és azok teljesítése elmulasztásának jogkövetkezményeit a magánszemély terhére állapítja meg.
(15) A munkáltató az adóévet követő január 31. napjáig az adómentes támogatásban részesített foglalkoztatottak nevéről, adóazonosító jeléről, valamint a foglalkoztatott által bérelt lakás címéről adatot szolgáltat az adóhatóság részére.
87. § (1) A minisztérium lakásbérleti támogatásban részesítheti továbbá azt a jogviszonyban álló foglalkoztatottat
a) akinek a minisztériumnál vagy jogelőd szervénél legalább hat hónapja fennáll a jogviszonya, vagy egyébként – áthelyezés esetén – hat hónapos folyamatos kormánytisztviselői jogviszonnyal rendelkezik, ideértve azt a kormánytisztviselőt, aki a kormányzati szolgálati jogviszony létesítését megelőzően a minisztériumnál ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban állt, és az ösztöndíjas jogviszonya és a kormánytisztviselői jogviszonyának időtartama együttesen eléri a hat hónapot,
b) aki nem rendelkezik a támogatás nyújtásának időpontjában lakás tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával a munkavégzés helye szerinti településen vagy a munkavégzés helyétől számított 60 km-es körzeten belül, valamint
c) ha érvényes lakásbérleti vagy albérleti szerződés alapján lakik a munkavégzés helye szerinti településen vagy a munkavégzés helyétől számított 60 km-es távolságon belül.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetében a lakásbérleti támogatás mértéke legfeljebb az illetményalap másfélszeresének megfelelő összeg.
(3) Az (1) bekezdés szerint nyújtott lakásbérleti támogatás a mindenkor hatályos Szja tv. szerint adózik.
(4) Az (1) bekezdés alapján nyújtott lakásbérleti támogatás vonatkozásában a 86. § (5)–(13) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
52. A lakáscélú munkáltatói kölcsön nyújtásának feltételei
88. § (1) A minisztérium a foglalkoztatott lakáshoz jutását és lakáskörülményeinek javítását kamatmentes lakáscélú munkáltatói kölcsönnel (a továbbiakban: lakáscélú kölcsön) támogatja.
(2) A foglalkoztatott részére lakáscélú munkáltatói kölcsön – a lakáscélú számla vezetésével megbízott hitelintézet (a továbbiakban: hitelintézet) útján – az alábbi célokra nyújtható:
a) lakásvásárlás,
b) lakásépítés,
c) lakáskorszerűsítés,
d) lakásbővítés,
e) akadálymentesítés,
f) az a)–e) pontban meghatározott célokra hitelintézettől felvett hitel egészének vagy részének visszafizetése.
(3) Lakáscélú kölcsön nyújtható – a (2) bekezdésben meghatározott célokra – azon határozatlan időtartamú jogviszonyban álló foglalkoztatott részére, aki az alábbi feltételeknek megfelel:
a) a minisztériumnál vagy jogelőd szervénél legalább egy éve fennáll a jogviszonya, vagy egyébként – áthelyezés esetén – egyéves folyamatos kormánytisztviselői jogviszonnyal rendelkezik, továbbá az a kormánytisztviselő, aki a kormányzati szolgálati jogviszony létesítését megelőzően a minisztériumnál vagy jogelőd szervénél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban állt, és az ösztöndíjas jogviszonya és a kormányzati szolgálati jogviszonyának időtartama együttesen eléri az egy évet;
b) a lakáscélú kölcsön felhasználásával vásárolt, épített, bővített, korszerűsített lakás nagysága nem haladja meg az Szja tv. szerinti méltányolható lakásigény mértékét;
c) a lakáscélú kölcsön felhasználásával a saját lakáshelyzetét rendezi (a vásárolni, építeni, bővíteni kívánt lakás legalább 50%-os arányban a tulajdonában áll, illetve kerül, a korszerűsíteni, illetve akadálymentesíteni kívánt lakás pedig legalább 50%-os arányban a saját vagy a házastársa tulajdonában áll és a foglalkoztatott lakóhelye);
d) hozzájárul ahhoz, hogy a lakáscélú kölcsön visszafizetésének biztosítására a bővíteni, korszerűsíteni kívánt ingatlanra a minisztérium javára a kölcsön visszafizetésének teljesítéséig az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjog, valamint lakásépítés, lakásvásárlás, lakáscsere esetén elidegenítési és terhelési tilalom kerüljön bejegyzésre;
e) vállalja, hogy a minisztériumnál fennálló jogviszonyát a lakáscélú kölcsön visszafizetéséig fenntartja;
f) kérelméhez csatolja a 95. § (2) és (3) bekezdésben meghatározott mellékleteket;
g) a lakáscélú munkáltatói kölcsön biztosítékául szolgáló ingatlan forgalmi értékéhez képest a hitelkiváltást követően a jelzálogjoggal biztosított követelések együttes összege nem haladhatja meg a 70%-ot. A kölcsön kérelemhez a kérelmezőnek csatolnia kell a hitelintézet igazolását a fennálló tartozásállományról, illetve arról, hogy a hitelszerződésben foglaltak szerinti törlesztő részletek megfizetése tekintetében tartozása nem áll fenn.
(4) Annak a foglalkoztatottnak a lakásépítése, vásárlása támogatható, akinek vagy házastársának, élettársának és kiskorú gyermekének, valamint a vele együtt költöző családtagjainak lakástulajdona nincs, vagy legfeljebb 50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik egy olyan lakásban, amely tulajdonközösség megszüntetése vagy öröklés útján került a tulajdonukba. Ezen bekezdés alkalmazása során nem tekinthető lakástulajdonnak, ha az ingatlan egyenes ági rokonok közötti törvényes öröklés vagy ajándékozás útján megszerzett és haszonélvezeti joggal terhelt, továbbá a kérelmező és a vele egy háztartásban élő családtagok nem ebben az ingatlanban laknak.
(5) A foglalkoztatott lakásának korszerűsítése, bővítése, akadálymentesítése akkor támogatható, ha saját magának, házastársának, élettársának és kiskorú gyermekének, valamint a vele együtt költöző családtagjainak a korszerűsíteni, bővíteni kívánt lakáson kívül más lakástulajdona nincs.
(6) Nem nyújtható lakáscélú kölcsön
a) annak, aki a kölcsönkérelemben szándékosan valótlan adatot, tényt közöl vagy valamely jelentős tényt, körülményt elhallgat,
b) nem lakás céljára szolgáló épület, helyiség (pl. hétvégi ház, nyaraló, garázs stb.) vásárlásához, építéséhez, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez,
c) telek vásárlásához,
d) vásárláshoz az adásvételi szerződés teljesítését (a vételár teljes kiegyenlítését) követően,
e) építéshez, bővítéshez a használatbavételi engedély kiadását követően,
f) korszerűsítéshez – amennyiben az szükséges – az üzembe helyezéshez szükséges hatósági engedély kiadását követően,
g) ha az a személyi jövedelemadóról szóló, az elbíráláskor hatályos jogszabályban meghatározott adómentességet biztosító feltételektől eltér,
h) annak, aki ellen fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban, illetve aki fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,
i) annak a foglalkoztatottnak, akinek a jogviszonya megszüntetése folyamatban van (pl. jogviszonya megszüntetéséről megállapodott, felmentését, munkáltatói felmondását átvette, illetve lemondását, munkavállalói felmondását benyújtotta, az áthelyezésére irányuló kérelem megérkezett stb.).
(7) A (6) bekezdés d)–f) pontjai nem vonatkoznak arra az esetre, ha a foglalkoztatott a munkáltatói kölcsönt a (2) bekezdés f) pontjában meghatározott célból kéri.
(8) A kölcsönigény elbírálása során előnyben kell részesíteni azt a foglalkoztatottat, aki:
a) első lakása megvásárlásához nyújtja be kérelmét,
b) még nem részesült a minisztériumtól – ideértve a jogelőd szerveket is – munkáltatói kölcsönben,
c) saját háztartásában kettő vagy több gyermeket nevel,
d) életminőségét hátrányosan befolyásoló körülmények (pl. komfort nélküli lakás, rossz műszaki állapotú lakás stb.) között él,
e) gyermekét egyedül neveli,
f) nem rendelkezik a mindenkori minimálbér kétszeresét elérő havi nettó jövedelemmel,
g) fiatal házas.
(9) A foglalkoztatott a minisztériumtól egyszerre csak egy jogcímen részesülhet lakáscélú kölcsönben. Újabb támogatási kérelem akkor terjeszthető elő, ha a foglalkoztatott a korábbi kölcsönét teljes egészében visszafizette.
(10) A (9) bekezdésben foglaltaktól eltérően a foglalkoztatott három hónapon belül részesíthető lakásvásárlás és lakáskorszerűsítés jogcímén is munkáltatói kölcsönben, abban az esetben, ha a megvásárolni kívánt ingatlan korszerűsítése is szükséges. A munkáltatói kölcsön iránti kérelmeket egyidejűleg is elő lehet terjeszteni, de mindkét jogcímen előterjesztett kérelemnek meg kell felelnie az (1)–(7) bekezdésben foglalt feltételeknek.
(11) Az a foglalkoztatott, aki lakáscélú kölcsönt kapott, nem részesíthető további lakásbérleti támogatásban akkor, ha az ingatlanra érvényes lakhatási engedéllyel rendelkezik.
(12) A foglalkoztatott korábbi munkahelyétől kapott lakáscélú kölcsön csak a jelen fejezetben foglaltaknak megfelelő feltételekkel és mértékig vállalható át.
53. A lakáscélú kölcsön mértéke és visszafizetésének határideje
89. § (1) A lakáscélú kölcsön maximális mértéke
a) 3 millió forint lakásvásárlás és -építés,
b) 1 millió 500 000 forint bővítés, korszerűsítés és akadálymentesítés
esetén.
(2) 3
(3) A lakáscélú kölcsön összege alacsonyabb kell, hogy legyen mint a teljes vételár vagy az építési, bővítési, korszerűsítési, akadálymentesítési költség.
(4) A lakáscélú kölcsön visszafizetésének határideje (futamidő) legfeljebb 10 év lehet, és azt – a foglalkoztatott kérelmét figyelembe véve – úgy kell megállapítani, hogy a foglalkoztatott számára a törlesztőrészletek kifizetése aránytalan terhet ne jelentsen.
(5) A (4) bekezdésben meghatározottaknál hosszabb futamidőt a közigazgatási államtitkár csak kivételes méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén engedélyezhet.
(6) A (4) és (5) bekezdésben meghatározottakon túlmenően a futamidő megállapításánál figyelembe kell venni a foglalkoztatottra irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt azzal, hogy a futamidő legfeljebb a foglalkoztatott 70. életévének betöltéséig terjedhet.
90. § (1) A foglalkoztatott kérheti a még fennálló tartozása 30%-ának, de maximum 300 000 forintnak az elengedését, ha a kölcsön folyósításától számított 3 év vagy a kölcsönszerződésben meghatározott visszafizetési időtartam legalább fele eltelt, és vállalja, hogy a fennálló kölcsöntartozás elengedett résszel csökkentett összegét egy összegben megfizeti a minisztérium részére.
(2) Az elengedett összeg mértékének meghatározásakor figyelembe kell venni valamennyi, a folyósítást megelőző 4 évben más munkáltatótól is felvett vissza nem térítendő támogatás vagy kölcsön elengedett összegét, amely együttesen nem haladhatja meg a vételár vagy a teljes építési költség 30%-át.
(3) A kölcsönrész elengedésének további feltétele, hogy a lakás, lakóépület nem haladhatja meg az Szja tv.-ben meghatározott méltányolható lakásigény mértékét.
(4) A kedvezmény igénybevételéhez a foglalkoztatottnak a belső honlapon közzétett, „Nyilatkozat 30%-os kedvezménnyel csökkentett összegű munkáltatói kölcsön visszafizetéséhez” elnevezésű nyomtatványt kell benyújtania a pénzintézettől beszerzett tőketartozásról szóló igazolással együtt a Személyügyi Főosztályhoz.
(5) A kedvezmény igénybevételéről a bizottság javaslata alapján a személyügyi helyettes államtitkár dönt.
(6) Nem illeti meg a kedvezmény a foglalkoztatottat, ha
a) ellene fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban, annak jogerős befejezéséig,
b) jogviszonyának megszüntetése folyamatban van, illetve jogviszonya megszűnt,
c) a minisztériummal szemben kölcsöntörlesztési hátraléka van.
54. A munkáltatói kölcsönről szóló megállapodás tartalma, megszűnése, biztosítékai
91. § A kölcsön folyósításáról a minisztérium a belső honlapon közzétett, „Megállapodás munkáltatói kölcsönről” elnevezésű szerződésminta alapján megállapodást köt a foglalkoztatottal. A megállapodás egy eredeti példányát a Gazdálkodási Főosztálynak, egy-egy eredeti példányt a foglalkoztatottnak és a Személyügyi Főosztálynak, egy eredeti példányt a kölcsönt folyósító pénzintézetnek szükséges megküldeni, továbbá egy eredeti példány az aktában marad.
92. § (1) A munkáltatói kölcsönről szóló megállapodás tartalmazza
a) a szerződő felek azonosító adatait,
b) a kölcsön célját, jogcímét és összegét,
c) a kölcsön visszafizetésének határidejét (futamidőt) és feltételeit,
d) a kölcsön késedelmes visszafizetése esetére irányadó eljárást,
e) az egyetemleges kötelezettséget vállaló személy vagy személyek, továbbá a kezesek azonosító adatait,
f) a kölcsön fedezeteként szolgáló ingatlanra a minisztérium jelzálogjogának (lakásvásárlás, lakásépítés és lakáscsere esetén az elidegenítési és terhelési tilalom) bejegyzésére vonatkozó jogosultságok biztosítására utaló rendelkezést,
g) a szerződésszegés eseteit és jogkövetkezményeit,
h) a megállapodás megszűnésének eseteit és jogkövetkezményeit.
(2) A foglalkoztatott köteles viselni a lakáscélú kölcsön hitelintézeti kezelésének költségeit, továbbá a munkáltatói kölcsön biztosítékaként a minisztérium javára jelzálogjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez, visszafizetés esetén a jelzálogjog törléséhez, valamint az esetleges jelzálogjog másik ingatlanra történő átterheléséhez szükséges ingatlan-nyilvántartási igazgatási szolgáltatási díj költségét.
(3) A kölcsön visszafizetésének biztosítására a (4) bekezdésben foglaltak kivételével minden esetben jelzálogjogot, továbbá lakásépítés, lakásvásárlás, valamint lakáscsere esetén elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni a kölcsönnel érintett ingatlanra, amelyhez a kölcsönvevő foglalkoztatottnak, illetve az ingatlan esetleges további tulajdonosainak írásbeli hozzájáruló nyilatkozatot kell tenni.
(4) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően, lakásbővítés, lakáskorszerűsítés és akadálymentesítés jogcímén odaítélt munkáltatói kölcsön esetében, a foglalkoztatott kérelmére a bizottság különös méltányosságból eltekinthet a jelzálogjog bejegyzésétől. Amennyiben a bizottság a jelzálogjog bejegyzésétől eltekint, a kölcsön fedezetéül az egyetemleges adóstárs mellett egy készfizető kezes, ha nincs egyetemleges kötelezett, akkor két készfizető kezes szükséges.
(5) Amennyiben a kölcsönnel érintett ingatlan vonatkozásában a kölcsönben részesülő foglalkoztatott házastársa, illetve élettársa tulajdonostárs, úgy a kölcsön visszafizetésére a kölcsönben részesülő foglalkoztatottal egyetemlegesen kötelezett. A kölcsönben részesülő foglalkoztatott élettársa, illetve házastársa a kölcsön visszafizetésére akkor is egyetemleges kötelezettséget vállalhat a foglalkoztatottal, ha nem válik az érintett ingatlan tulajdonosává.
(6) A munkáltatói kölcsönről szóló megállapodást a (3) bekezdésben foglalt jelzálogjog és elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzése mellett készfizető kezes vagy kezesek megjelölésével szükséges biztosítani az alábbiak szerint:
a) 1 millió 500 000 forintig
aa) ha van egyetemleges kötelezett, akkor nem szükséges kezes,
ab) ha nincs egyetemleges kötelezett, akkor egy fő kezes szükséges;
b) 1 millió 500 000 forint felett
ba) ha van egyetemleges kötelezett, akkor egy fő kezes szükséges,
bb) ha nincs egyetemleges kötelezett, akkor két fő kezes szükséges;
c) a (4) bekezdésben foglalt eltérő szabályok alkalmazása esetén
ca) ha van egyetemleges kötelezett, akkor egy fő kezes szükséges,
cb) ha nincs egyetemleges kötelezett, akkor két fő kezes szükséges.
(7) A lakáskorszerűsítési, akadálymentesítési kölcsönben részesített foglalkoztatottnak a kölcsönösszeg felhasználását, a munka elvégzését, a korszerűsítési, akadálymentesítési munkát elvégző egyéni vállalkozó, egyéni cég vagy gazdasági társaság nyilatkozatával szükséges igazolnia. Az igazoló nyilatkozat keltezése csak a kölcsön folyósítása utáni időpontra szólhat. A nyilatkozatban tételesen fel kell sorolni a határidőre elvégzett korszerűsítési munkákat. Az elszámolási határidő a kölcsönfolyósítástól számított hatodik hónap utolsó napja. Az elszámolási határidőt a bizottság elnöke javaslatára a közigazgatási államtitkár indokolt esetben legfeljebb hat hónappal meghosszabbíthatja.
(8) Ha a kölcsöntámogatásban részesített foglalkoztatott a törlesztési kötelezettségét – a hitelintézet tájékoztatása szerint – késedelmesen teljesíti, a késedelem idejére a Polgári Törvénykönyv szerinti késedelmi kamatfizetési kötelezettség terheli.
93. § (1) A munkáltatói kölcsönről szóló megállapodást a minisztérium azonnali hatállyal felmondja, ha a kölcsönben részesült foglalkoztatott
a) a lakáscélú kölcsön iránti kérelmében szándékosan valótlan adatot közölt vagy valamely tényt, körülményt elhallgatott és ennek eredményeként jogtalan előnyre tett szert,
b) a lakáscélú kölcsön visszafizetésére vonatkozó megállapodást a hitelintézettel a munkáltatói kölcsön átutalásától számított hat hónapon belül nem kötötte meg, és ennek okát nem igazolta,
c) a lakáscélú kölcsönt jogosulatlanul nem a hitelcélnak megfelelően használja, illetve használta fel,
d) a bővítés, korszerűsítés, akadálymentesítés céljára nyújtott kölcsön felhasználását a rendelkezésre bocsátástól számított hat hónap után felszólításra sem igazolja hitelt érdemlően,
e) a pénzintézettel kötött kölcsönszerződésben meghatározott havi fizetési kötelezettségének az erre vonatkozó írásbeli felszólítás ellenére – legalább három hónapon át – nem tett eleget,
f) minisztériummal fennálló jogviszonya bármely jogcímen – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a kölcsönszerződésben vállalt határidő előtt megszűnik,
g) más súlyos szerződésszegést követett el.
(2) Nem kell felmondani a megállapodást, és a munkáltatói kölcsönt a foglalkoztatott változatlan feltételekkel fizetheti vissza, ha
a) kormányzati szolgálati jogviszonya felmentéssel,
b) munkaviszonya munkáltatói felmondással,
ba) a munkáltató működésével összefüggő ok miatt,
bb) nyugdíjazására tekintettel,
bc) egészségi, fizikai – nem szakmai – okra alapozott alkalmatlanság miatt,
c) jogviszonya a prémiumévek programban történő részvétel esetén a Péptv.-ben meghatározott módon vagy
d) a tartós külszolgálatról és az ideiglenes külföldi kiküldetésről szóló 172/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet alapján tartós külszolgálat céljából történő határozott időre szóló áthelyezéssel
szűnt meg.
(3) A megállapodás felmondása esetén a fennálló kölcsöntartozás egy összegben válik esedékessé, melyet a foglalkoztatott 30 napon belül köteles visszafizetni.
(4) A foglalkoztatott írásbeli kérelme alapján a közigazgatási államtitkár a bizottság javaslatára, a személyügyi helyettes államtitkár egyetértésével, a változatlan feltételekkel történő visszafizetést is engedélyezheti különös méltánylást igénylő esetben, a jogviszony közös megegyezéssel, lemondással, felmondással vagy végleges áthelyezéssel történő megszűnése esetén, amennyiben a foglalkoztatott
a) a felvett munkáltatói kölcsönből eredő fizetési kötelezettségét a jogviszony megszűnésének időpontjáig minden esetben pontosan teljesítette, és
b) a jogviszony megszűnésének időpontjában a munkáltatói kölcsön 50%-át már visszafizette.
(5) A (4) bekezdésben foglalt feltételektől mérlegelési jogkörében eljárva a közigazgatási államtitkár eltérhet.
(6) Amennyiben a jogviszony a foglalkoztatott halála miatt szűnt meg, a túlélő házastárssal, illetve az örökössel vagy örökösökkel lehetőség szerint az elhunyt foglalkoztatottal megkötött szerződés szerinti tartalommal kell a visszafizetésben megállapodni. Kivételesen a házastárs, illetve az örökös vagy örökösök kérelmére – méltányolható okból – a közigazgatási államtitkár engedélyezheti a kedvezőbb feltételekkel történő visszafizetést, vagy – az Szja tv.-ben meghatározott feltételekkel és mértékig – a kölcsön, illetve annak egy része vissza nem térítendő támogatássá történő átminősítését. A fennálló kölcsöntartozás visszafizetésére a házastárssal, illetve az örökössel vagy örökösökkel megállapodást kell kötni.
(7) Ha a lakáscélú kölcsöntámogatásban részesített foglalkoztatott minisztériummal fennálló jogviszonya megszűnik, az új munkáltatója – külön megállapodás alapján – a még ki nem egyenlített teljes kölcsöntartozást átvállalhatja.
(8) A munkáltatói kölcsön az állammal szemben fennálló tartozásnak minősül, ezért – jogszabályi tilalom miatt – nem engedhető el, ide nem értve az (5) bekezdés szerinti vissza nem térítendő támogatássá történő átminősítést, illetve a 90. § szerinti tartozáselengedést.
55. A lakáscélú kölcsönnel terhelt ingatlan elidegenítése, a jelzálogjog átjegyzése, további jelzálogjog bejegyzése
94. § (1) A minisztérium jelzálogjogával terhelt ingatlant csak a minisztérium hozzájárulásával lehet elidegeníteni, megterhelni. Az ingatlan elidegenítéséhez és megterheléséhez szükséges hozzájáruló nyilatkozat kiadásáról a bizottság javaslatára a személyügyi helyettes államtitkár dönt.
(2) Az ingatlan elidegenítéséhez a hozzájárulás akkor adható meg, ha
a) a lakáscélú kölcsönben részesített foglalkoztatott vállalja, hogy a még fennálló kölcsöntartozást egy összegben visszafizeti, vagy
b) a kölcsönnel támogatott lakását a tulajdonába kerülő másik lakásra úgy cseréli el, illetve adásvételi (csere-) szerződéssel vagy építéssel tulajdonába kerülő újabb lakást úgy szerez, hogy a jelzálogjog a másik lakásra átjegyezhető.
(3) A (2) bekezdés a) pontja esetén a kérelemhez csatolni kell a hitelintézet igazolását a kölcsön visszafizetéséről.
(4) A (2) bekezdés b) pontja esetén az elidegenítés és jelzálogjog átjegyzése iránti kérelemhez csatolni kell:
a) a vonatkozó adásvételi (csere-) szerződéseket,
b) a jelzálogjoggal megterhelni kívánt ingatlanra vonatkozó tulajdoni lap 30 napnál nem régebbi, hiteles másolatát.
(5) Az ingatlan elidegenítéséhez a hozzájárulás kivételesen akkor is megadható, ha a minisztérium javára fennálló jelzálogjog a foglalkoztatott által felajánlott másik ingatlanra átjegyezhető, és a felajánlott ingatlan a bizottság megítélése szerint kellő fedezetet nyújt.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott esetben a foglalkoztatottnak csatolnia kell a felajánlott ingatlan
a) tulajdoni lapjának 30 napnál nem régebbi, hiteles másolatát,
b) értékbecslését,
c) tulajdonosának hozzájáruló nyilatkozatát a jelzálogjog bejegyzéséhez, ha az ingatlan nem vagy nem kizárólagosan a foglalkoztatott tulajdonában áll.
(7) A minisztérium jelzálogjogával terhelt ingatlanra – a minisztériumot megelőző ranghelyen történő – további jelzálogjog bejegyzését a bizottság javaslata alapján a személyügyi helyettes államtitkár engedélyezheti.
(8) Amennyiben a bizottság elnöke a felajánlott lakóingatlan túlzott megterhelését állapítja meg, úgy a nyilatkozat kiállításához a kérelmezőt értékbecslés benyújtására szólíthatja fel.
(9) A foglalkoztatott kérelmére, a bizottság elnökének javaslata alapján a személyügyi helyettes államtitkár engedélyezheti a munkáltatói kölcsönt biztosító jelzálogjog ranghelyének megváltoztatását, illetve további jelzálogjog bejegyzését, amennyiben az ingatlan értéke erre fedezetet nyújt.
(10) Az elidegenítés engedélyezése és a jelzálogjog átjegyzése, további jelzálogjog bejegyzése iránti kérelmek elbírálásával kapcsolatos eljárásra egyebekben a lakáscélú kölcsön nyújtására vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
56. A lakáscélú kölcsön nyújtásával kapcsolatos eljárási szabályok
95. § (1) A foglalkoztatott a lakáscélú kölcsön iránti kérelmet a belső honlapon közzétett, „Igénylőlap (Lakáscélú munkáltatói kölcsön iránti kérelem)” elnevezésű nyomtatványon nyújthatja be.
(2) A kérelemhez csatolni kell
a) lakásvásárlás esetén az eladóval kötött adásvételi (csere-) szerződés vagy előszerződés egy eredeti példányát, amelyben a vételár megfizetésére vonatkozó pontnak tartalmaznia kell a minisztériumtól felvenni kívánt munkáltatói kölcsön összegét,
b) önkormányzati tulajdonú lakás megvásárlása esetén az önkormányzat ajánlatát a lakás értékesítésére és az adásvételi szerződést vagy előszerződést,
c) ha már volt lakástulajdona, akkor az előző ingatlan elidegenítéséről szóló okirat egy másolati példányát,
d) lakásépítés, lakásbővítés esetén az Elektronikus építési napló adminisztrációs rendszerből lekért E-napló készenlétbe helyezés adatait PDF-formátumban, műszaki dokumentációt és költségvetést,
e) lakáskorszerűsítés, akadálymentesítés esetén annak költségvetését, és amennyiben az a kivitelezéshez szükséges, a korszerűsítésre, akadálymentesítésre vonatkozó terveket és hatósági engedélyeket,
f) lakáskorszerűsítés esetében az energia-megtakarítást igazoló tanúsítványt,
g) hitelintézettől felvett kölcsön visszafizetésére igényelt kölcsön esetén – a felhasználási céltól függően – az a)–f) pontokban foglalt dokumentumokat, a hitelintézettel kötött hitelszerződés másolatát, valamint a kérelem benyújtásakor a hitelintézet három hónapnál nem régebbi igazolását a fennálló kölcsöntartozásról.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túl minden kérelemhez mellékelni kell
a) a vásárolni, építeni, bővíteni, korszerűsíteni kívánt ingatlan tulajdoni lapjának 30 napnál nem régebbi, hiteles másolatát,
b) a kérelmező, házastársa vagy élettársa, valamint a vele együtt költöző családtagok utolsó havi nettó jövedelméről szóló nyilatkozatot,
c) a kezesek jövedelemigazolását, illetve ha a kezes nyugdíjas, az utolsó havi nyugdíjszelvényt vagy annak banki átutalását igazoló bizonylatot,
d) a tulajdonostársak hozzájáruló nyilatkozatait a jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom minisztérium javára történő bejegyzéséhez,
e) nyilatkozatot a foglalkoztatott folyamatban lévő pénzintézeti, illetve egyéb kölcsönkérelméről.
(4) A foglalkoztatott a kölcsönkérelemben és a mellékleteiben az általa közölt adatok valódiságáért polgári jogi felelősséggel tartozik. A foglalkoztatott a kérelem benyújtása után köteles bejelenteni minden olyan változást, amely a támogatásra való igényjogosultságot érinti. Ennek elmulasztása a kérelem elutasítását vonhatja maga után.
(5) A bizottság vagy annak képviselője, illetve szakértője az objektív elbírálás érdekében a kölcsönigénylés feltételeinek meglétét szükség szerint a helyszínen is vizsgálhatja.
(6) A kérelem elbírálása során a foglalkoztatott az igényjogosultság alátámasztására alkalmas más irat becsatolására, illetve a kérelmet megalapozó dokumentumok eredetiben való bemutatására is kötelezhető.
(7) A kölcsönkérelmet a szervezeti egység vezetőjének javaslatával kell felterjeszteni.
(8) A lakáscélú kölcsön iránti kérelmet a bizottság megvizsgálja, és jogszerűsége, valamint a rendelkezésre álló pénzügyi fedezet függvényében, a (7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével tesz javaslatot a személyügyi helyettes államtitkárnak
a) a kölcsön megadására vagy elutasítására,
b) a támogatás mértékére és a visszafizetés határidejére,
c) a támogatás megadásának általánostól eltérő speciális kikötéseire.
(9) Amennyiben a kölcsön biztosítékaként szolgáló ingatlanon elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn, a foglalkoztatott köteles beszerezni a minisztérium javára történő jelzálog bejegyzéséhez szükséges hozzájáruló nyilatkozatot és viselni az ezzel járó költségeket.
(10) A kölcsönszerződés megkötéséről, a minisztérium javára a jelzálogjog bejegyeztetéséről (a kölcsönszerződés megszűnése esetén a törléséről), a megkötött kölcsönszerződés alapján a kölcsönösszeg – hitelintézet útján történő – átutalásáról a minisztérium Gazdálkodási Főosztálya intézkedik.
57. Eljárás jelzálogjog törlése esetén
96. § A lakáscélú kölcsönnel kapcsolatos jelzálogjog törlésére akkor van lehetőség, ha a foglalkoztatott a kölcsönt teljes egészében visszafizette. A foglalkoztatottnak a Gazdálkodási Főosztály részére meg kell küldenie a hitelintézet által kiállított, a teljes hitelösszeg visszafizetését igazoló okiratot. A jelzálogjog törléséhez szükséges nyilatkozat kiállításáról a Gazdálkodási Főosztály intézkedik.
58. A kölcsön átvállalása
97. § (1) Az újonnan belépő foglalkoztatott más munkáltatóval szemben fennálló kölcsönének átvállalásáról a személyügyi helyettes államtitkár javaslatára – a költségvetési és gazdálkodási ügyekért felelős helyettes államtitkár véleményének kikérésével és előzetes fedezetigazolás alapján – a közigazgatási államtitkár dönt.
(2) Minisztériumi foglalkoztatott áthelyezése esetén az érintett közigazgatási szerveknek meg kell állapodniuk abban, hogy az áthelyezett foglalkoztatott részére a jogelőd munkáltató által nyújtott és még ki nem egyenlített kölcsönt az átvevő munkáltató átvállalja-e. A foglalkoztatott az áthelyezésének időpontjától számított 30 napon belül nyújthatja be új munkáltatója cégszerű nyilatkozatát a Személyügyi Főosztályra a kölcsön hátralékának átvállalásáról.
(3) Amennyiben az átvevő munkáltató a kölcsönt nem vállalja át, úgy a fennmaradó kölcsönösszeget a foglalkoztatott az áthelyezésének időpontjától számított 60 napon belül egy összegben köteles visszafizetni. A foglalkoztatott kérelmére, a helyettes államtitkár javaslata alapján a közigazgatási államtitkár – indokolt esetben – a hátralék változatlan feltételekkel történő visszafizetését is engedélyezheti a 93. § (4) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén.
Szociális és kegyeleti juttatások
59. A szociális juttatások intézésének közös szabályai
98. § (1) A foglalkoztatott kérelmére a jelen alcímben meghatározott feltételek fennállása és igazolása esetén, szociális keret terhére, a rendelkezésre álló pénzügyi fedezet függvényében az alábbi szociális juttatásokban részesíthető:
a) eseti szociális segély,
b) szülési segély,
c) temetési segély.
(2) Nem részesíthető szociális juttatásban az a foglalkoztatott
a) aki próbaidejét tölti,
b) aki felmentési, lemondási vagy felmondási idejét tölti,
c) akinek a minisztériummal vagy jogelőd szervével kevesebb, mint 6 hónapja áll fenn a jogviszonya,
d) aki külszolgálaton van,
e) aki fizetés nélküli szabadságon van (gyermekszülés, gyermekápolás, gondozás kivételével), vagy
f) aki három hónapon túl keresőképtelen beteg.
(3) Szociális juttatásban csak az a foglalkoztatott részesíthető, aki az adatokat a valóságnak megfelelően rendelkezésre bocsátja, igazolja és azok kezeléséhez hozzájárul.
(4) A foglalkoztatottanként, illetve háztartásonként nyújtott, az (1) bekezdésben meghatározott szociális juttatások együttes összege – a 99. § (6) bekezdésében foglaltak kivételével – évente nem haladhatja meg az illetményalap hatszorosát.
(5) A szociális juttatás iránti kérelmet írásban, a foglalkoztatott és a szervezeti egység vezetőjének aláírásával ellátva, az igényelt segélyre vonatkozó rendelkezések szerint szükséges nyilatkozatok és egyéb dokumentumok csatolásával, a bizottságnak címezve kell a Személyügyi Főosztályra benyújtani.
60. Eseti szociális segély
99. § (1) Eseti szociális segélyben lehet részesíteni a foglalkoztatottat szociális helyzetét érintő rendkívüli körülmény, családi esemény bekövetkezésekor jelentős anyagi kárral vagy tartós jövedelemkieséssel járó, a foglalkoztatottnak fel nem róható esemény miatt, továbbá tartósabb ideje fennálló kedvezőtlen szociális helyzete esetén.
(2) A belső honlapon közzétett, „Kérelem eseti szociális segély iránt” elnevezésű nyomtatvány kitöltésével részletesen ki kell fejteni a segély megállapítását megalapozó körülményeket, és mindezek alátámasztása céljából csatolni kell:
a) a foglalkoztatottal közös háztartásban élők jövedelmi viszonyaira vonatkozó igazolást (keresetigazolás, nyugdíjigazolás stb.),
b) a kérelem indokául előadott szociális rászorultságot alátámasztó dokumentumokat (pl. a kérelem benyújtását megelőző hónap rezsiköltségét igazoló bizonylat másolata, rendszeres gyógyszerekről a kiváltást igazoló bizonylat, egyéb rendszeres kiadásokról szóló dokumentum stb.).
(3) Foglalkoztatottanként az eseti szociális segély mértéke – a (6) bekezdésben foglaltak kivételével – tárgyévenként nem haladhatja meg az illetményalap hatszorosát.
(4) Az a foglalkoztatott, aki szülési vagy temetési segélyt igényel, ugyanezen indokokra tekintettel szociális segélyben nem részesíthető. Eseti szociális segély évente legfeljebb két alkalommal igényelhető.
(5) A kérelmek elbírálása során meg kell állapítani eseti szociális segélyt azok számára, akiknek
a) egy főre eső jövedelme nem éri el a havi nettó 100 000 forintot, egyedülálló foglalkoztatott esetében a havi nettó 130 000 forintot,
b) a kérelem benyújtását megelőző két évben szociális támogatásban nem részesültek,
c) gyermeküket, illetve gyermekeiket egyedül nevelik, vagy három vagy több gyermeket nevelnek,
d) fogyatékkal élők vagy megváltozott munkaképességűek, vagy fogyatékos hozzátartozójukat, idős, beteg szüleiket eltartják, illetve gondozásukat ellátják.
(6) Különös méltánylást érdemlő esetben, amennyiben a 99. § (1) bekezdésében foglalt feltételek is fennállnak, a közigazgatási államtitkár kivételes szociális segélyben részesítheti a foglalkoztatottat. A kivételes szociális segély elbírálásánál különösen a foglalkoztatott egészségi állapotát, a minisztériummal fennálló jogviszonyának az időtartamát és a jogviszonya alatt végzett szakmai tevékenységének a színvonalát kell figyelembe venni. A kivételes szociális segély mértéke tárgyévenként nem haladhatja meg az illetményalap huszonhatszorosát.
61. Szülési segély
100. § (1) A foglalkoztatott kérelme alapján szülési segélyben részesíthető gyermeke születésére vagy gyermek örökbefogadására tekintettel.
(2) Szülési segély a gyermek születését, illetve az örökbefogadását követő három hónapon belül igényelhető.
(3) A belső honlapon közzétett, „Kérelem szülési segély iránt” elnevezésű nyomtatványon benyújtott kérelemnek – melyhez a születési anyakönyvi kivonat másolata, illetve az örökbefogadást alátámasztó okirat másolata csatolandó – tartalmaznia kell
a) a foglalkoztatott nyilatkozatát, hogy gyermeke ellátásáról, neveléséről saját háztartásában gondoskodik,
b) a gyermek születési idejét, az örökbefogadás időpontját,
c) gyermekét egyedül vagy közeli hozzátartozójával közösen neveli,
d) eltartott gyermekei számát, eltartott kiskorú gyermekei számát, valamint
e) a foglalkoztatottal közös háztartásban élők utolsó havi jövedelmi viszonyaira vonatkozó igazolást (keresetigazolás, nyugdíjigazolás stb.).
(4) Az igényelhető szülési segély összege gyermekenként maximum az illetményalap háromszorosa. Ikergyermekek esetén a segély minden gyermek után adható.
(5) Nem részesülhet szülési segélyben az, akinek családján belül az egy főre eső bruttó jövedelme meghaladja az illetményalap ötszörösét.
(6) A szülési segély – pozitív elbírálás esetén – megilleti a foglalkoztatottat abban az esetben is, ha a segély kifizetésének időpontjában a jogviszonya már nem állt fenn, de a gyermek születésének, illetve örökbefogadásának időpontja jogviszonyának fennállása időpontjára esik.
62. Temetési segély
101. § (1) A foglalkoztatott kérelmére az Szja tv. alapján adómentes temetési segélyt kaphat, ha az elhunyt házastársa, vagy az elhunyt személlyel egyenesági rokonságban áll. Egyenesági rokon alatt e rendelkezés szempontjából a szülőt és a gyermeket kell érteni. Nagyszülő temettetéséről történő gondoskodás esetén a gyermek akkor minősül egyenesági rokonnak, ha nincs más egyenesági hozzátartozó, aki a temettetésről gondoskodna.
(2) A temetési segélyt az elhalálozást követő három hónapon belül lehet kérni.
(3) A belső honlapon közzétett, „Kérelem adómentes temetési segély iránt” elnevezésű nyomtatványon benyújtott kérelemnek tartalmaznia kell
a) a foglalkoztatott nyilatkozatát, hogy a temetés költségei elsődlegesen rá hárultak,
b) az elhunyt hozzátartozó hozzátartozói minőségének megjelölését,
c) az elhalálozás időpontját és
d) a temetés összköltségét.
(4) A kérelemhez csatolni kell a halotti anyakönyvi kivonat másolatát és a foglalkoztatott nevére kiállított eredeti temetkezési számlákat.
(5) Az igényelhető temetési segély összege temetkezésenként maximum az illetményalap háromszorosa.
63. Kegyeleti gondozás
102. § (1) A minisztériummal jogviszonyban álló vagy a minisztérium nyugdíjasának minősülő elhunyt foglalkoztatottról – az elhunyt személye és egyéb körülmények által indokolt – hivatali tiszteletadással kell megemlékezni.
(2) Az elhunyt foglalkoztatottról való kegyeleti megemlékezés történhet
a) a közszolgálat halottjává (elhunyt köztisztviselők, kormánytisztviselők esetében) vagy
b) kivételes méltánylást érdemlő esetben a minisztérium saját halottjává nyilvánítással,
c) egyéb módon, így különösen a minisztérium képviseletével a temetésen, a temetésre koszorú küldésével, részvétnyilvánítással, gyászközlemény megjelentetésével, a gyászlobogónak a minisztérium épületére való kifüggesztésével (a gazdálkodási szabályzatnak megfelelően).
(3) A minisztérium – ha ezzel a hozzátartozók egyetértenek – a közszolgálat halottjává nyilváníthatja azt az elhunyt foglalkoztatottat, aki a jogviszonya alatt végzett kiemelkedő munkája és példamutató emberi magatartása alapján erre érdemes.
(4) A közszolgálat halottjává nyilvánításra az elhunyt foglalkoztatásával érintett szervezeti egység vezetőjének a bizottsághoz címzett, a Személyügyi Főosztályra megküldött kezdeményezése alapján – a bizottság javaslatának figyelembevételével – a személyügyi helyettes államtitkár jogosult.
(5) A közszolgálat halottjává nyilvánított személy kegyeleti megemlékezése esetén az elhunyt foglalkoztatott hozzátartozójának temetési költségeit a minisztérium a számlák szerinti összegben, de legfeljebb a mindenkori illetményalap hétszeresének megfelelő összegben megtéríti. A halotti anyakönyvi kivonatot és a minisztérium nevére szóló, eredeti, temetési költségeket igazoló és azzal összefüggésben teljesített számlákat a Személyügyi Főosztály továbbítja a Gazdálkodási Főosztály részére.
(6) A minisztérium saját halottjává nyilvánításra az elhunyt foglalkoztatásával érintett szervezeti egység vezetőjének a bizottsághoz címzett, a Személyügyi Főosztályra megküldött kezdeményezése alapján, a személyügyi helyettes államtitkárnak a bizottság véleménye kikérésével tett javaslata alapján a közigazgatási államtitkár jogosult.
(7) A minisztérium saját halottjává nyilvánított személy kegyeleti megemlékezése esetén az elhunyt családjával való kapcsolattartás, valamint a Személyügyi Főosztály és Gazdálkodási Főosztály felé történő ügyintézés (pl. megrendelő készítése, a minisztérium nevére szóló átutalásos számla teljesítésigazolásra és kifizetésre történő továbbítása) az elhunyt foglalkoztatásával érintett szervezeti egység feladata.
(8) A (2) bekezdés c) pontja szerinti kegyeleti megemlékezés esetén az elhunyt foglalkoztatásával érintett szervezeti egység vezetője tesz javaslatot a kegyeleti megemlékezés formájára a minisztérium gazdálkodási szabályzatának megfelelően, amelyet további intézkedés céljából a Gazdálkodási Főosztálynak kell megküldenie.
1. függelék
Munkáltatói jogok gyakorlásának rendje
|
Munkáltatói jogkörök |
Közigazgatási államtitkár |
Államtitkár |
Kabinetfőnök |
Helyettes államtitkár |
Főosztályvezető |
|---|---|---|---|---|---|
|
1. Kormánytisztviselők és kormányzati ügykezelők (a továbbiakban együtt: kormánytisztviselők), az Mt. hatálya alá tartozók jogviszony létesítésével |
a)–e) és h) |
h) kabinetfőnöke tekintetében |
a)–c) és h) |
a)–c) és e)–h) |
a)–g) |
|
2. Illetmény és alapbér módosítása |
a) |
a) |
a) |
a) |
a) |
|
3. Címadományozás |
valamennyi a minisztérium állományába tartozó kormánytisztviselő esetében |
javaslattétel |
javaslattétel |
javaslattétel |
javaslattétel |
|
4. Vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos jogkörök gyakorlása: |
b) |
|
|
|
a) |
|
b) vagyongyarapodási vizsgálatra vonatkozó ellenőrzési eljárás kezdeményezése, az eljárás előtt a kötelezett meghallgatása |
|
|
|
|
|
|
5. A rendes és rendkívüli szabadság engedélyezése |
valamennyi helyettes államtitkár tekintetében |
a közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek vezetői tekintetében |
az irányítása alá tartozó titkárság kormánytisztviselői, tekintetében |
az irányítása alá tartozó szervezeti egységek főosztályvezetője tekintetében |
eltérő rendelkezés hiányában |
|
6. Munkaköri leírással, teljesítményértékeléssel, minősítéssel, jutalmazással, céljuttatással kapcsolatos jogkörök: |
a) |
a) |
a) |
a) |
a) |
|
|
|
b) |
b) |
b) |
b) |
|
7. Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítésének engedélyezése, bejelentési kötelezettség címzettje |
a miniszteri munkáltatói |
javaslattétel |
javaslattétel |
javaslattétel |
javaslattétel |
1
Az utasítást az 1/2019. (VIII. 1.) EMMI KÁT utasítás 7. pont c) alpontja hatályon kívül helyezte 2019. augusztus 2. napjával. Alkalmazására lásd e hatályon kívül helyező utasítás 6. pontját.
2
Az 5. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
3
Az 1. melléklet 89. § (2) bekezdését a 2/2018. (XII. 28.) EMMI KÁT utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás