1/2018. (I. 18.) BM utasítás
az egyes lakhatási támogatásokkal kapcsolatos miniszteri utasítások módosításáról1
2018.01.26.
1. A belügyi szervek rendelkezésében lévő, lakásnak nem minősülő szállóférőhelyek, lakóegységek használatáról, valamint a bérleti, albérletidíj-hozzájárulás szabályairól szóló 36/2012. (VIII. 24.) BM utasítás módosítása
1. § A belügyi szervek rendelkezésében lévő, lakásnak nem minősülő szállóférőhelyek, lakóegységek használatáról, valamint a bérleti, albérletidíj-hozzájárulás szabályairól szóló 36/2012. (VIII. 24.) BM utasítás 2. § 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ezen utasítás alkalmazásában)
„5. méltányolható lakásigény mértéke: a személyi jövedelemadóról szóló törvényben ekként meghatározott fogalom,”
„2. § Ezen utasítás alkalmazásában 1. akadálymentesítés: a személyi jövedelemadóról szóló törvényben (a továbbiakban: Szja. törvény) ekként meghatározott fogalom;
a) a fennálló tartozás teljesítése a munkáltatói kölcsönben részesült dolgozó szolgálati jogviszonyának megszűnése esetén a dolgozó házastársa, a házassági vagyonközösség megszűnése esetén a lakásban maradó volt házastárs által, amennyiben az megfelel a 4. és 5. §-ban foglalt feltételeknek, b) a munkáltatói kölcsönben részesült dolgozó szolgálati jogviszonyának megszűnése esetén a fennálló tartozásnak az új munkáltató általi teljesítése, valamint
c) korábbi, nem belügyi munkáltató által lakáscélra nyújtott munkáltatói kölcsönnek az új, e rendelet hatálya alá tartozó munkáltató általi teljesítése;
3. együtt költöző, együtt lakó családtag: az Szja. törvényben ekként meghatározott fogalom;
4. korszerűsítés: az Szja. törvényben ekként meghatározott fogalom;
5. lakás: az Szja. törvényben ekként meghatározott fogalom;
6. lakásbővítés: a lakás alapterületének olyan növelése, amely legalább eggyel több lakószoba kialakítását eredményezi;
7. lakásépítés: a dolgozó tulajdonába kerülő lakás építése, ideértve az önálló lakást eredményező emeletráépítést, tetőtér-beépítést, lakás műszaki megosztását, valamint a nem lakás céljára szolgáló helyiségek lakássá történő átalakítását;
a) a készpénz vagy a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz,
b) a lakástakarékpénztári megtakarítás,
c) a meglévő anyag, az elvégzett munka értéke,
d) a vissza nem térítendő önkormányzati támogatás,
e) a dolgozó és a vele együtt költöző, együtt lakó családtag által bérelt lakás bérletének megszüntetéséért kapott pénzbeli térítés, valamint
f) lakás vásárlása vagy lakásépítés esetén a dolgozó, a házastársa, az élettársa és a vele együtt költöző, együtt lakó családtagjai által 5 éven belül értékesített lakásának eladási ára, csökkentve
fa) a munkáltatói kölcsön iránti kérelem benyújtását megelőző öt éven belül visszafizetett vagy benyújtásakor fennálló, az eladott lakás tehermentesítésével kapcsolatos költségek, a lakást terhelő pénzintézeti hitel és
fb) az eladott lakás értékesítésével kapcsolatosan megfizetett, igazolt költségek összegével;
g) lakásbővítés, korszerűsítés vagy akadálymentesítés esetén a dolgozó, a házastársa, az élettársa és a vele együtt költöző, együtt lakó családtagja által 5 éven belül értékesített lakásának eladási ára, csökkentve
ga) a munkáltatói kölcsön iránti kérelem benyújtását megelőző öt éven belül visszafizetett vagy benyújtásakor fennálló, az eladott lakás tehermentesítésével kapcsolatos költségek, a lakást terhelő pénzintézeti hitel összegével, valamint
gb) az eladott lakás értékesítésével kapcsolatosan megfizetett, igazolt költségek összegével és
gc) a bővíteni, korszerűsíteni vagy akadálymentesíteni kívánt lakás megvétele, építése, cseréje esetén az erre fordított összeggel.”
„(1) Az utasítás alapján a legalább 2 éves szolgálati jogviszonnyal rendelkező dolgozó részére saját lakáshelyzetének rendezése céljából a belügyi szerv – a lakáscélú számla vezetésével megbízott pénzintézet útján – lakáscélú kamatmentes munkáltatói kölcsönt (a továbbiakban: munkáltatói kölcsön) nyújthat
a) a dolgozó tulajdonába kerülő lakás építéséhez,
b) a dolgozó tulajdonába kerülő lakás vásárlásához, cseréjéhez,
c) lakás tekintetében fennálló tulajdonközösség esetében a tulajdonostársak tulajdoni hányadának a dolgozó általi vásárlásához,
d) a dolgozó tulajdonában lévő lakás bővítéséhez,
e) a dolgozó tulajdonában lévő lakás korszerűsítéséhez, valamint
f) a dolgozó tulajdonában lévő lakás akadálymentesítéséhez.”
„(3) Az (1) bekezdés a)–b) pontja szerinti célra munkáltatói kölcsön a következő feltételek együttes fennállása esetén nyújtható: a) a lakás megfelel az Szja. törvényben meghatározott méltányolható lakásigény mértékének az együtt költöző, együtt lakó családtagokat is figyelembe véve,
b) a lakás haszonélvezeti jogtól mentesen, legalább 50%-os arányban a dolgozó tulajdonába kerül,
ca) rendelkezik a vételár, az építési költség legalább 20%-át kitevő mértékű önerővel; házastárs, élettárs, vele együtt költöző, együtt lakó családtag esetén együttesen rendelkeznek a lakás vásárlásához, építéséhez legalább 20%-os mértékű önerővel és
cb) vállalja, hogy a rendelkezésére álló, a 2. § 8. pont c)–f) alpontja szerinti önerőt, valamint a munkáltatói kölcsön összegét a vételár kiegyenlítésére vagy az építési költség megfizetésére használja fel, d) a dolgozó tudomásul veszi, hogy lakás építése esetén a helyi lakásügyi szerv a munkáltatói kölcsön iránti kérelem indokoltságát helyszíni szemle alkalmazásával vizsgálhatja,
e) a dolgozó vállalja, hogy a munkáltatói kölcsön feltételeiről és visszafizetéséről a munkáltatói kölcsönt nyújtó belügyi szervvel megállapodást (a továbbiakban: támogatási megállapodás), a munkáltatói kölcsönt folyósító pénzintézettel szerződést (a továbbiakban: kölcsönszerződés) köt, és az azokban foglalt kötelezettségeket teljesíti,
f) a dolgozó hozzájárul ahhoz, hogy a tulajdonába kerülő lakásra a munkáltatói kölcsönt nyújtó belügyi szerv javára a munkáltatói kölcsön visszafizetésének teljesítéséig az ingatlan-nyilvántartásba a támogatási megállapodásban foglaltak szerinti jelzálogjog, valamint az (1) bekezdés b) pontjában foglalt munkáltatói kölcsön esetében elidegenítési és terhelési tilalom kerüljön bejegyzésre, g) a dolgozó vállalja, hogy a munkáltatói kölcsönnel érintett lakást állandó lakcímeként jelenti be, valamint
h) a dolgozó vállalja, hogy a munkáltatói kölcsönnel érintett lakásra biztosítási szerződést köt, és abban a kár esetére járó biztosítási összeget a munkáltatói kölcsön összegének erejéig a munkáltatói kölcsönt nyújtó belügyi szervre engedményezi.
(4) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti célra munkáltatói kölcsön a következő feltételek együttes fennállása esetén nyújtható: a) a lakás megfelel az Szja. törvényben meghatározott méltányolható lakásigény mértékének az együtt költöző, együtt lakó családtagokat is figyelembe véve,
b) a lakás haszonélvezeti jogtól mentesen 100%-os arányban a dolgozó tulajdonába kerül,
ca) rendelkezik a vételár legalább 20%-át kitevő mértékű önerővel; házastárs, élettárs, vele együtt költöző, együtt lakó családtag esetén együttesen rendelkeznek a vételár kiegyenlítéséhez legalább 20%-os mértékű önerővel, és
cb) vállalja, hogy a rendelkezésére álló, a 2. § 8. pont d)–f) alpontja szerinti önerőt, valamint a munkáltatói kölcsön összegét a vételár kiegyenlítésére használja fel, d) a dolgozó vállalja, hogy támogatási megállapodást és kölcsönszerződést köt, és az azokban foglalt kötelezettségeket teljesíti,
e) a dolgozó hozzájárul ahhoz, hogy a tulajdonába kerülő vagy tulajdonában álló lakásra a munkáltatói kölcsönt nyújtó belügyi szerv javára a munkáltatói kölcsön visszafizetésének teljesítéséig az ingatlan-nyilvántartásba a támogatási megállapodásban foglaltak szerinti jelzálogjog kerüljön bejegyzésre,
f) a dolgozó vállalja, hogy a munkáltatói kölcsönnel érintett lakást állandó lakcímeként jelenti be, valamint
g) a dolgozó vállalja, hogy a munkáltatói kölcsönnel érintett lakásra biztosítási szerződést köt, és abban a kár esetére járó biztosítási összeget a munkáltatói kölcsön összegének erejéig a munkáltatói kölcsönt nyújtó belügyi szervre engedményezi.
(5) Az (1) bekezdés d)–f) pontja szerinti célra munkáltatói kölcsön a következő feltételek együttes fennállása esetén nyújtható: a) a lakás megfelel az Szja. törvényben meghatározott méltányolható lakásigény mértéknek az együtt költöző, együtt lakó családtagokat is figyelembe véve,
b) a lakás haszonélvezeti jogtól mentesen, legalább 50%-os arányban a dolgozó tulajdonában áll,
ca) rendelkezik a lakásbővítés, korszerűsítés, akadálymentesítés költségének legalább 20%-át kitevő mértékű önerővel; házastárs, élettárs, vele együtt költöző, együtt lakó családtag esetén együttesen rendelkeznek a lakásbővítés, korszerűsítés, akadálymentesítés költségének legalább 20%-át kitevő önerővel és
cb) vállalja, hogy a rendelkezésére álló, a 2. § 8. pont c)–e) és g) alpontja szerinti önerőt, valamint a munkáltatói kölcsön összegét a lakásbővítés, korszerűsítés és akadálymentesítés költségének a megfizetésére használja fel, d) a dolgozó tudomásul veszi, hogy a helyi lakásügyi szerv a munkáltatói kölcsön iránti kérelem indokoltságát helyszíni szemle alkalmazásával vizsgálhatja,
e) a dolgozó vállalja, hogy támogatási megállapodást és kölcsönszerződést köt, és az azokban foglalt kötelezettségeket teljesíti,
f) a dolgozó hozzájárul ahhoz, hogy a tulajdonában álló lakásra a munkáltatói kölcsönt nyújtó belügyi szerv javára a munkáltatói kölcsön visszafizetésének teljesítéséig az ingatlan-nyilvántartásba a támogatási megállapodásban foglaltak szerinti jelzálogjog kerüljön bejegyzésre,
g) a dolgozó vállalja, hogy a munkáltatói kölcsönnel érintett lakást állandó lakcímeként jelenti be, valamint
h) a dolgozó vállalja, hogy a munkáltatói kölcsönnel érintett lakásra biztosítási szerződést köt, és abban a kár esetére járó biztosítási összeget a munkáltatói kölcsön összegének erejéig a munkáltatói kölcsönt nyújtó belügyi szervre engedményezi.”
„(6) A korszerűsítéshez, akadálymentesítéshez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka költsége a korszerűsítés, akadálymentesítés költségének legfeljebb 20%-áig költségként elszámolható.”
(Támogatást vehet igénybe az a dolgozó is,)
„d) a belügyminiszter engedélyével akinek, illetve házastársának vagy élettársának, kiskorú gyermekének vagy a vele együtt költöző, együtt lakó családtagjának olyan lakás van a tulajdonában, amely annak a településnek a 60 km-es körzetén kívül található, ahol a dolgozó munka- vagy szolgálati helye van, és ahová a munkarendnek megfelelő gyakori hazautazására – a munkarend sérelme nélkül – nincs lehetőség.”
„(1) A munkáltatói kölcsön maximális mértéke lakásépítés vagy vásárlás esetén
a) a telekárat nem tartalmazó építési költség vagy vételár összege, csökkentve a 2. § 8. pont c)–f) alpontja szerinti, de legalább 20% mértékű önerővel, legfeljebb 5 000 000 Ft, b) olyan dolgozó esetében, akinek
bb) házastársának, élettársának,
bc) vele közös háztartásban élő gyermekének vagy
bd) vele együtt költöző, együtt lakó családtagjának
külön-külön vagy együttesen lakástulajdona, résztulajdona, állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő lakásbérleti, bérlőtársi jogviszonya, állandó használati joga, haszonélvezeti joga korábban nem volt, a telekárat nem tartalmazó építési költség vagy vételár összege, csökkentve a 2. § 8. pont c)–f) alpontja szerinti, de legalább 20% mértékű önerővel, legfeljebb 5 500 000 Ft, c) a belügyminiszter előzetes engedélyével, különös szolgálati érdek fennállása esetén a telekárat nem tartalmazó építési költség vagy vételár összege, csökkentve a 2. § 8. pont c)–f) alpontja szerinti, de legalább 20% mértékű önerővel, legfeljebb 6 000 000 Ft.” (1b) A munkáltatói kölcsön maximális mértéke a 4. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott célra nyújtott támogatás esetén a lakásbővítés költsége szerinti összeg, csökkentve a 2. § 8. pont c)–e) és g) pontja szerinti, de legalább 20% mértékű önerővel, legfeljebb 3 500 000 Ft. (1c) A munkáltatói kölcsön maximális mértéke a 4. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott célra nyújtott támogatás esetén a korszerűsítés költsége szerinti összeg, csökkentve a 2. § 8. pont c)–e) és g) pontja szerinti, de legalább 20% mértékű önerővel, legfeljebb 1 500 000 Ft. (1d) A munkáltatói kölcsön maximális mértéke a 4. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott célra nyújtott támogatás esetén a lakás akadálymentesítésének költsége szerinti összeg, csökkentve a 2. § 8. pont c)–e) és g) pontja szerinti, de legalább 20% mértékű önerővel, legfeljebb 1 000 000 Ft.” (A dolgozó a munkáltatói kölcsön teljes összegének felhasználását, valamint a hitelcél megvalósulását az alábbi okiratok, bizonylatok másolatának benyújtásával köteles igazolni:)
„b) a munkáltatói kölcsön felhasználását igazoló, az építőipari kivitelezési tevékenység időtartama alatt a dolgozó nevére kiállított, kivitelezéshez kapcsolódó számlák, valamint a bejelentési vagy engedélyezési kötelezettséggel bíró lakásépítés, lakásbővítés esetén, a felelős műszaki vezető – lakás alkalmasságára vonatkozó – nyilatkozata,”
„(4) A munkáltatói kölcsön bármely belügyi szervnél történő többszöri igénybevétele esetén az (1) bekezdés szerinti engedmény csak egy alkalommal érvényesíthető.” „(2) Az a dolgozó, aki munkáltatói kölcsönét legalább 10 éves törlesztési időtartamot követően engedménnyel fizette vissza, a visszafizetés időpontjától számított 2 éven belül újabb munkáltatói kölcsönt nem kaphat.”
„(3) Az a dolgozó, aki munkáltatói kölcsönét 10 éves törlesztési időtartamon belül engedménnyel fizette vissza, a visszafizetés időpontjától számított 5 éven belül újabb munkáltatói kölcsönt nem kaphat.”
(A támogatási megállapodást azonnali hatállyal fel kell mondani, ha az adós)
„g) lakásépítésre, lakásbővítésre nyújtott munkáltatói kölcsön esetén a felelős műszaki vezető – lakás alkalmasságára vonatkozó – nyilatkozatának kiadásáig, korszerűsítésre, akadálymentesítésre nyújtott munkáltatói kölcsön esetén a folyósítást követő 12 hónapon belül – a helyi lakásügyi szerv írásbeli felszólítása ellenére – számlával nem igazolta a felhasználást, vagy”
(Nem kell felmondani a támogatási megállapodást, és a munkáltatói kölcsön összegét az adós változatlan havi törlesztő részletekben fizetheti vissza, ha a dolgozó)
„h) határozott idejű szolgálati jogviszonya a határozott időtartam letelte miatt szűnik meg, azonban a megszűnést követő naptól belügyi szervvel szolgálati jogviszonyt létesít.”
„22. § A helyi lakásügyi szerv a munkáltatói kölcsönt nyújtó belügyi szerv javára bejegyzett jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom ranghelyéről csak abban az esetben mondhat le a jogosult javára, ha a munkáltatói kölcsönnel érintett lakásra a jelzálogjog bejegyzése lakáscélú állami támogatás vagy lakáscélú pénzintézeti hitel bejegyzése érdekében történik.” (A munkáltatói kölcsön-kérelmek vizsgálata során az alábbi elbírálási sorrend az irányadó:)
„e) akadálymentesítési kérelmek,”
(A munkáltatói kölcsön-kérelmek vizsgálata során az alábbi elbírálási sorrend az irányadó:)
„f) egyéb, a 4. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő kérelmek.” a) 3. §-ában a „Belügyminisztérium lakásügyi” szövegrész helyébe a „belügyi szervek lakásügyi” szöveg,
d) 5. § (2) bekezdésében a „korszerűsítése” szövegrész helyébe a „korszerűsítése, akadálymentesítése” szöveg, a „korszerűsíteni” szövegrész helyébe a „korszerűsíteni, akadálymentesíteni” szöveg,
f) 5. § (5) bekezdésében a „korszerűsített” szövegrész helyébe a „korszerűsített, akadálymentesített” szöveg,
g) 6. § (1) bekezdésében az „és lakáskorszerűsítés” szövegrész helyébe a „ , korszerűsítés és akadálymentesítés” szöveg,
h) 7. § (1) bekezdés a) pontjában az „a személyi jövedelemadóról szóló, az elbíráláskor hatályos jogszabályban” szövegrész helyébe az „az Szja. törvényben” szöveg,
i) 7. § (1) bekezdés b) pontjában a „lakástulajdonát elajándékozta” szövegrész helyébe a „lakástulajdonát a munkáltatói kölcsön iránti kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül elajándékozta” szöveg,
p) 12. § (1) bekezdésében az „a hatályos személyi jövedelemadóról szóló törvényben” szövegrész helyébe az „az Szja. törvényben” szöveg,
q) 13. § (1) és (3) bekezdésében az „a mindenkor hatályos személyi jövedelemadóról szóló jogszabályban” szövegrész helyébe az „az Szja. törvényben” szöveg,
14. § Ez az utasítás a közzétételét követő 8. napon lép hatályba.
