411/2017. (XII. 15.) Korm. rendelet
az egyes migrációs tárgyú és velük összefüggésben egyes további kormányrendeletek módosításáról1
2018.01.01.
A Kormány
a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 77. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 2. alcím tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés d) és q) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 3. alcím tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés d) és n) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 4. alcím tekintetében a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 86. § (1) bekezdés a)–d) és i) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az 5. alcím, valamint a 2. és 3. melléklet tekintetében a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 111. § (1) bekezdés a), c), s) és t), pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 6. alcím és a 4. melléklet tekintetében a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 43. § (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 7. alcím tekintetében a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 93. § (1) bekezdés c)–f) pontjában és a 93. § (2b) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
a 8. alcím tekintetében a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 111. § (1b) bekezdés b) pontjában, valamint a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 7. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
„g) a mobilitási igazolás vonatkozásában a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2016. május 11-i 2016/801/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek” (való megfelelést szolgálja.)
„(1e) A gyámhivatal az idegenrendészeti hatóság megkeresésére a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 87/D. § (7) bekezdésében meghatározott esetben nyolc napon belül gondoskodik eseti gyám kirendeléséről.” „(1a) A gyámhivatal az idegenrendészeti hatóság megkeresésére a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 87/D. § (7) bekezdésében meghatározott esetben nyolc napon belül gondoskodik eseti gondnok kirendeléséről.” 3. A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása
„Eljáró idegenrendészeti hatóságok”
„(1) A száznyolcvan napon belül kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelmet elutasító döntés elleni fellebbezést írásban, nyolc napon belül lehet az illetékes konzuli tisztviselőnél előterjeszteni. A konzuli tisztviselő előtt személyesen megjelenő írástudatlan kérelmező fellebbezését a konzuli tisztviselő jegyzőkönyvbe foglalja, és a kérelmező annak valamennyi oldalát kézjegyével látja el.”
„(1) Ha a száznyolcvan napon belül kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum megsemmisítéséről vagy visszavonásáról a konzuli tisztviselő döntött, a döntés elleni fellebbezést három napon belül lehet az illetékes konzuli tisztviselőnél előterjeszteni.
(2) A fellebbezést a külpolitikáért felelős miniszter nyolc napon belül bírálja el.”
„(2) A fellebbezést a Rendőrség másodfokon eljáró szerve nyolc napon belül bírálja el.”
„(2) A fellebbezést a Hivatal nyolc napon belül bírálja el.”
„(1) Az eljáró idegenrendészeti hatóságnak az EGT-állampolgár vagy a családtag visszairányítására vonatkozó hatósági intézkedés, az idegenrendészeti kiutasítás elrendelése és végrehajtása, illetve a bírósági határozattal elrendelt kiutasítás végrehajtása előtt vizsgálnia kell a Tv. 34. § (1) bekezdésében foglalt tilalom fennállását. Ennek során az eljáró idegenrendészeti hatóság a menekültügyi hatóságtól véleményt kér, amely a megkeresést soron kívül teljesíti. A menekültügyi hatóság véleményétől az idegenrendészeti hatóság nem térhet el.” „(3) E rendeletnek az egyes migrációs tárgyú és velük összefüggésben egyes további kormányrendeletek módosításáról szóló 411/2017. (XII. 15.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr2.) megállapított rendelkezéseit a Módr2. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
(4) E rendeletnek a végrehajtásra vonatkozó, a Módr2.-vel megállapított rendelkezéseit
a) a Módr2. hatálybalépésekor még el nem rendelt és
b) a Módr2. hatálybalépésekor folyamatban lévő
végrehajtási eljárásokra is alkalmazni kell.
(5) Az e rendelet alapján a Módr2. hatálybalépése előtt kiadott jogerőssé vált hatósági döntéseket e rendelet alkalmazásában véglegessé vált döntésnek kell tekinteni.”
a) 2. §-ában a „közigazgatási hatósági” szövegrész helyébe az „idegenrendészeti” szöveg,
b) 18/C. § (1) bekezdés c) pontjában, 19. § (2) bekezdésében, 20. § (1a) bekezdésében, 21. § (2) és (3) bekezdésében, 27. § (3) bekezdésében, 31. § (1) és (2) bekezdésében, 33/A. §-ában, 35. § (3) bekezdésében, 43/A. §-ában, 43/B. §-ában, valamint 45. § (1) és (5) bekezdésében az „eljáró hatóság” szövegrész helyébe az „eljáró idegenrendészeti hatóság” szöveg,
e) 43/A. §-ában a „lefoglalja” szövegrész helyébe a „zár alá veszi” szöveg,
f) 45. § (7) bekezdésében az „eljáró hatóság” szövegrészek helyébe az „eljáró idegenrendészeti hatóság” szöveg,
„(1) A száznyolcvan napon belül kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelmet elutasító döntés elleni fellebbezést írásban, nyolc napon belül lehet az illetékes konzuli tisztviselőnél előterjeszteni. A konzuli tisztviselő előtt személyesen megjelenő írástudatlan kérelmező fellebbezését a konzuli tisztviselő jegyzőkönyvbe foglalja, és a kérelmező annak valamennyi oldalát kézjegyével látja el.”
„(1) Ha a száznyolcvan napon belül kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum megsemmisítéséről vagy visszavonásáról a konzuli tisztviselő döntött, a döntés elleni fellebbezést három napon belül lehet az illetékes konzuli tisztviselőnél előterjeszteni.
(2) A fellebbezést a külpolitikáért felelős miniszter nyolc napon belül bírálja el.”
„(2) A fellebbezést a Rendőrség másodfokon eljáró szerve nyolc napon belül bírálja el.”
„(2) A fellebbezést a Hivatal nyolc napon belül bírálja el.”
„(8) A Tv. 13. § (4) bekezdésében meghatározott feltételnek az a harmadik országbeli állampolgár felel meg, aki a szülői hozzájárulást teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt, magyar vagy angol nyelvű fordítással ellátott nyilatkozattal igazolja. (9) A (8) bekezdés szerinti nyilatkozatnak tartalmaznia kell a) a kiskorú, a felügyeleti joggal rendelkező személy vagy személyek, illetve az esetleges kísérőnek a Tv. 94. §-a által meghatározott természetes személyazonosító adatait, b) a kiskorú utazásra jogosító okmányának számát,
c) az utazás célját, helyét, időtartamát, a ki-, illetve a visszautazás várható időpontját,
d) a felügyeleti joggal rendelkező személy vagy személyek akaratnyilvánítását arra vonatkozóan, hogy a kiskorú harmadik országbeli állampolgár magyarországi tartózkodásához kifejezetten hozzájárul.”
„(3) A konzuli tisztviselő a tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmet, valamint a mobilitásra vonatokozó kérelmet és értesítést a kérelem vagy értesítés benyújtását követően haladéktalanul felterjeszti a harmadik országbeli állampolgár jövőbeni magyarországi szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságnak.”
„47/A. § (1) A harmadik országbeli állampolgár az álláskeresési vagy vállalkozásindítási célú tartózkodási engedély iránti kérelmét a szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságon terjesztheti elő a külön jogszabály által e célra rendszeresített formanyomtatványon, a kutatási vagy tanulmányi célú tartózkodási engedélye érvényességi idejének lejártát megelőző tizenöt nappal. (2) A Tv. 22/C. §-a szerinti tartózkodási engedély iránti kérelem előterjesztésekor a kérelmezőnek mellékelnie kell: a) egy darab arcfényképet,
c) hitelt érdemlő igazolást arra vonatkozóan, hogy állást keres vagy vállalkozást indít Magyarországon, valamint
d) a harmadik országbeli állampolgár nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a kérelem elutasítása esetén vállalja-e a Tv. 42. § (3) bekezdésében meghatározott Európai Unió tagállamainak területéről történő önkéntes távozást. a) az illetékes állami foglalkoztatási szervnél szolgáltatást kérőként történő nyilvántartásba vételről kiállított igazolás,
b) valamely Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság cégszerűen aláírt igazolása, amely szerint a harmadik országbeli állampolgár tényleges foglalkoztatását a kérelem benyújtását követő három hónapon belül megkezdi,
c) a cégbíróság által érkeztetett cég bejegyzése iránti kérelem, amelyben a harmadik országbeli állampolgár ügyvezetőként vagy a cég képviseletére jogosult tagként kerül feltüntetésre.
(4) Ha a felsőfokú végzettséget tanúsító oklevél, bizonyítvány vagy a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítvány, illetve a kutató szervezet által a kutatási tevékenység befejezéséről kiállított igazolás nem áll a harmadik országbeli állampolgár rendelkezésére a kérelem előterjesztésekor, az idegenrendészeti hatóság ezen irat pótlására – legalább húsz napos határidő tűzésével – felhívja a harmadik országbeli állampolgárt.
47/B. § (1) A harmadik országbeli állampolgár a hallgatói mobilitási tartózkodási engedély iránti kérelmét a jövőbeni szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságon vagy az állandó vagy szokásos tartózkodási helye, illetve állampolgársága szerinti országban működő konzuli tisztviselőnél terjesztheti elő külön jogszabály által e célra rendszeresített formanyomtatványon az első tagállam által kiadott tanulmányi célú tartózkodási engedélyének érvényességi ideje alatt. (2) Az (1) bekezdés szerinti kérelemhez a kérelem előterjesztésekor a kérelmezőnek be kell mutatnia érvényes úti okmányát és az első tagállam által kiállított érvényes tanulmányi célú tartózkodási engedélyét. (3) A harmadik országbeli állampolgár a kutatói hosszú távú mobilitási tartózkodási engedély iránti kérelmét a jövőbeni szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságon vagy az állandó vagy szokásos tartózkodási helye, illetve állampolgársága szerinti országban működő konzuli tisztviselőnél terjesztheti elő a külön jogszabály által e célra rendszeresített formanyomtatványon az első tagállam által kiadott kutatási célú tartózkodási engedélyének érvényességi ideje alatt.
(4) A (3) bekezdés szerinti kérelemhez a kérelem előterjesztésekor a kérelmezőnek be kell mutatnia érvényes úti okmányát és az első tagállam által kiállított érvényes kutatási tartózkodási engedélyét. 47/C. § (1) A harmadik országbeli állampolgár a hallgatói mobilitási értesítést a jövőbeni szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságon vagy az állandó vagy szokásos tartózkodási helye, illetve állampolgársága szerinti országban működő konzuli tisztviselőnél nyújthatja be a külön jogszabály által e célra rendszeresített formanyomtatványon az első tagállam által kiadott tanulmányi célú tartózkodási engedélyének érvényességi ideje alatt. (2) Az (1) bekezdés szerinti értesítés benyújtáskor a harmadik országbeli állampolgárnak be kell mutatnia érvényes úti okmányát és az első tagállam által kiállított érvényes tanulmányi célú tartózkodási engedélyét. (3) A regionális igazgatóság az (1) bekezdés szerinti értesítés elfogadásáról e rendelet IV. melléklete szerinti hallgatói mobilitási igazolást állít ki. (4) A harmadik országbeli állampolgár a kutatói rövid távú mobilitási értesítést a jövőbeni szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságon, vagy az állandó vagy szokásos tartózkodási helye, illetve állampolgársága szerinti országban működő konzuli tisztviselőnél nyújthatja be a külön jogszabály által e célra rendszeresített formanyomtatványon az első tagállam által kiadott kutatási célú tartózkodási engedélyének érvényességi ideje alatt.
(5) A (4) bekezdés szerinti értesítés benyújtáskor a harmadik országbeli állampolgárnak be kell mutatnia érvényes úti okmányát és az első tagállam által kiállított érvényes kutatási célú tartózkodási engedélyét. (6) A regionális igazgatóság a (4) bekezdés szerinti értesítés elfogadásáról e rendelet IV. melléklete szerinti kutatói rövid távú mobilitási igazolást állít ki. 47/D. § (1) A kutatói rövid távú mobilitási értesítést előterjesztő harmadik országbeli állampolgár kutató első tagállam által családtagi jogállására tekintettel kiállított érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkező családtagja a kutatói rövid távú mobilitási értesítését a jövőbeni szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságon, vagy az állandó vagy szokásos tartózkodási helye, illetve állampolgársága szerinti országban működő konzuli tisztviselőnél nyújthatja be a külön jogszabály által e célra rendszeresített formanyomtatványon az első tagállam által családtagi jogállására tekintettel kiállított tartózkodási engedélyének érvényességi ideje alatt. (2) Az (1) bekezdés szerinti értesítés benyújtáskor a harmadik országbeli családtagnak be kell mutatnia az első tagállam által kiállított érvényes tartózkodási engedélyét. (3) A regionális igazgatóság az (1) bekezdés szerinti értesítés elfogadásáról e rendelet IV. melléklete szerinti kutatói rövid távú mobilitási igazolást állít ki. (4) A kutatói hosszú távú mobilitási tartózkodási engedély iránti kérelmet előterjesztő harmadik országbeli állampolgár kutató első tagállam által családtagi jogállására tekintettel kiállított érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkező családtagja a kutatói hosszú távú mobilitási tartózkodási engedély iránti kérelmét a jövőbeni szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságon vagy az állandó vagy szokásos tartózkodási helye, illetve állampolgársága szerinti országban működő konzuli tisztviselőnél nyújthatja be a külön jogszabály által e célra rendszeresített formanyomtatványon az első tagállam által családtagi jogállására tekintettel kiállított tartózkodási engedélyének érvényességi ideje alatt.
(5) A (4) bekezdés szerinti kérelem benyújtáskor a harmadik országbeli családtagnak be kell mutatnia az első tagállam által kiállított érvényes tartózkodási engedélyét. 47/E. § (1) A regionális igazgatóság az általa a Tv. 21/A. § (5) bekezdése, illetve 22/A. § (3) vagy (6) bekezdése szerint emelt kifogásról az értesítést előterjesztő harmadik országbeli állampolgár tájékoztatásával egyidejűleg írásban tájékoztatja az e § szerinti nemzeti kapcsolattartó pontot. (2) A Tv. 21/A. §-a, 22/A–22/B. §-a, 41/A. §-a, 45. § (8c) bekezdése és a 47/B–47/D. §-a szerinti, a kutatók és családtagjaik, valamint a hallgatók Európai Unión belüli mobilitásának engedélyezésére, illetve igazolására vonatkozó eljárásokkal kapcsolatban az érintett tagállamok illetékes hatóságainak tájékoztatását és az ilyen ügyekben történő együttműködést nemzeti kapcsolattartóként a Hivatal végzi. (3) A nemzeti kapcsolattartó pont a mobilitási értesítésekkel szemben emelt kifogásról az (1) bekezdés szerinti tájékoztatását követően írásban, elektronikus úton, haladéktalanul értesíti a tartózkodási engedélyt kiadó tagállam nemzeti kapcsolattartó pontját, illetve továbbítja az ilyen kifogást emelő tagállam nemzeti kapcsolattartójától erre vonatkozóan kapott értesítést a tartózkodási engedélyt kiadó regionális igazgatóságnak.” (Tizenöt napon belül kell elbírálni a harmadik országbeli állampolgár tartózkodási engedély iránti kérelmét, ha tartózkodásának célja)
„d) álláskeresés vagy vállalkozásindítás.”
„(4) Tizenöt napon belül kell elbírálni
a) a harmadik országbeli állampolgár hallgatói mobilitási tartózkodási engedély iránti kérelmét,
b) a harmadik országbeli állampolgár kutatói hosszú távú mobilitási tartózkodási engedély iránti kérelmét,
c) a harmadik országbeli állampolgár családtag kutatói hosszú távú mobilitási tartózkodási engedély iránti kérelmét.”
„53/A. § A harmadik országbeli állampolgár az érvénytelen tartózkodási engedély okmányát – az érvénytelenségre okot adó körülmény bekövetkezésétől számított 8 napon belül – köteles leadni az okmányt kiállító hatóságnak.” „(4) A Tv. 21. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott díjfizetési kötelezettségnek való megfelelést a harmadik országbeli állampolgár a fogadó intézmény által kiállított igazolással igazolhatja. (5) A regionális igazgatóság a tanulmányok folytatása céljából kiadott tartózkodási engedélyt a II. melléklet 2. pontja szerinti formában és adattartalommal állítja ki. A regionális igazgatóság a tartózkodási engedély okmány hátoldali „Megjegyzések” rovatába a következő adatokat tünteti fel: „Tanulmányokat folytat [oktatási intézmény rövidített neve]-nál/nél/Entitled to study at [short name of institution for education]”. (6) Ha a tanulmányok folytatása célú tartózkodási engedély olyan harmadik országbeli állampolgár részére kerül kiállításra, aki magyar állami ösztöndíj vagy az oktatásért felelős miniszter által biztosított rendszeres tanulmányi támogatás keretében folytatja tanulmányait Magyarországon, a regionális igazgatóság a tanulmányok folytatása céljából kiadott tartózkodási engedélyt a II. melléklet 2. pontja szerinti formában és adattartalommal állítja ki, és a tartózkodási engedély okmány hátoldali „Megjegyzések” rovatába a következő adatokat tünteti fel: „Tanulmányokat folytat [oktatási intézmény rövidített neve]-nál/nél [az ösztöndíjprogram rövidített neve] ösztöndíj keretében/Entitled to study at [short name of institution for education] part of [short name of scholarship]”.” „60/A. § (1) A harmadik országbeli állampolgárnak a tanulmányok folytatása célú tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelméhez csatolnia kell az oktatási intézmény által kiállított igazolást a tanulmányi előrehaladásáról. (2) Az (1) bekezdés szerinti igazolásnak tartalmaznia kell, hogy az adott felsőoktatási képzés – a jogszabályok, valamint a képzési és kimeneti követelmények alapján – hány féléves, a külföldi hány aktív félévvel rendelkezik az adott képzésen, és melyek ezek a félévek. (3) A Tv. 18/A. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltak ellenőrzésére az idegenrendészeti hatóság megkeresheti a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szervet. A megkeresett szerv tájékoztatást nyújt arról, hogy a harmadik országbeli állampolgár a tanulmányaiban hol tart.” a) külön törvényben jóváhagyott fogadó szervezettel kötött gyakornoki szerződéssel, és
b) felsőfokú végzettséget igazoló oklevéllel vagy felsőoktatási intézmény által kiállított aktív hallgatói jogviszonyt igazoló igazolásával, és
c) nyelvtudást igazoló nyelvvizsga-bizonyítvánnyal vagy idegen nyelven végzett tanulmányokat tanúsító bizonyítvánnyal, oklevéllel vagy más hitelt érdemlő módon.
a) a képzési program leírását, ezen belül az oktatási célt vagy a képzési elemeket,
b) a gyakorlati program időtartamát,
c) a gyakornok kihelyezésére és a szakmai gyakorlat felügyeletére vonatkozó feltételeket,
d) a gyakorlati óraszámot,
e) a gyakornok és a fogadó szervezet közötti jogviszonyt, valamint
f) azt, hogy a fogadó szervezet a harmadik országbeli állampolgár Magyarország területén való tartózkodásának teljes idejére felelősséget vállal a harmadik országbeli állampolgárért, különösen a megélhetési és szállásköltségek tekintetében.
(3) A regionális igazgatóság a gyakornoki tevékenység céljából kiadott tartózkodási engedélyt a II. melléklet 2. pontja szerinti formában és adattartalommal állítja ki. A regionális igazgatóság a tartózkodási engedély okmány hátoldali „Megjegyzések” rovatába a következő adatokat tünteti fel: „Gyakornok [munkáltató neve]-nál/nél/Entitled to training at [name of company]”.” [A (2) és (3) bekezdés szerinti kormányhivatal szakhatóságként nem működik közre az összevont kérelmezési eljárásban, ha a harmadik országbeli állampolgár]
„j) Magyarországgal szomszédos harmadik ország állampolgára, és lakóhelye ebben a szomszédos harmadik országban van, és a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében meghatározott foglalkoztatásokban dolgozik, ideértve a munkaerő-kölcsönzés útján történő foglalkoztatást is.”
„(1d) A Tv. 35/A. § (1) bekezdése, valamint a 104. § (5) bekezdése alapján nemzeti letelepedési engedély iránti kérelmet előterjesztő harmadik országbeli állampolgár a nemzeti letelepedési engedély iránti kérelmet a jogszabályban meghatározott formanyomtatványon annál a konzuli tisztviselőnél is benyújthatja, amely a kérelmező állandó vagy szokásos tartózkodási helye, illetve állampolgársága szerinti országban működik.” „(1) A Tv. 43. § (1) bekezdés e) és f) pontjában meghatározott okból a szabálysértési hatóság, a helyszíni bírság kiszabására jogosult szerv, illetve a vámigazgatási bírság kiszabására jogosult szerv pénzbírságot kiszabó határozata véglegessé válásától, valamint a bíróság pénzbírságot kiszabó határozata jogerőre emelkedésétől, illetve a helyszíni bírság kiszabásától számított negyvenhatodik naptól a 114. § (3) bekezdés d) pontja szerinti regionális igazgatóságnak javaslatot tehet önálló beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésére. (2) A szabálysértési hatóság, a bíróság, a helyszíni bírság kiszabására jogosult szerv, illetve a vámigazgatási bírság kiszabására jogosult szerv az (1) bekezdés szerinti megkeresésében közli a regionális igazgatósággal a bírságot meg nem fizető harmadik országbeli állampolgár természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, nem magyarországi lakóhelyét, a szabálysértési hatóság, a bíróság, a helyszíni bírságot vagy a vámigazgatási bírságot kiszabó szerv megnevezését, a szabálysértési határozat számát és a jogerőre emelkedésének vagy véglegessé válásának napját, a helyszíni bírság ügyszámát, a vámigazgatási bírságot kiszabó határozat számát és véglegessé válásának napját, a számlaszámot, a kiszabott pénzbírság, a helyszíni bírság, illetve a vámigazgatási bírság összegét.” „A bíróság által elrendelt kiutasítás végrehajtása és a büntetés-végrehajtási intézetből szabaduló ügyfelekkel szembeni eljárás”
„122. § (1) A büntetés-végrehajtási intézet a szabadságvesztés-büntetést töltő harmadik országbeli állampolgár kiutasításának végrehajtásához szükséges feltételek biztosítása érdekében a várható szabadulást hat hónappal megelőzően értesíti a büntetés-végrehajtási intézet székhelye szerint illetékes regionális igazgatóságot. (2) A büntetés-végrehajtási intézet az (1) bekezdésben meghatározottak mellett, az egyéb jogcímen fogvatartott harmadik országbeli állampolgár szabadulásáról a büntetés-végrehajtási intézet székhelye szerint illetékes idegenrendészeti hatóságot soron kívül, elektronikus úton értesíti. (3) A bíróság, illetve – szabadságvesztés-büntetés végrehajtásából szabadult harmadik országbeli állampolgár esetén – a büntetés-végrehajtási intézet a Tv. 49. § (2) bekezdése szerinti értesítést a bíróság, illetve a büntetés-végrehajtási intézet székhelye szerint illetékes regionális igazgatóságnak, soron kívül, elektronikus úton, az idegenrendészeti hatóság eljárásának érdekében továbbítja. (4) A regionális igazgatóság végzésében meghatározza az önkéntes távozásra nyitva álló határnapot és azt az országot, ahová a kiutasítás végrehajtása történik.
(5) A regionális igazgatóság intézkedik
a) a beutazási és tartózkodási tilalom nyilvántartásba vétele,
b) a harmadik országbeli állampolgár tartózkodásra jogosító engedélyének visszavonása
„125. § A Tv. 53. § (1) bekezdése alapján az arcképmás és ujjnyomat adatokat a regionális igazgatóság, illetve a Rendőrség rögzíti. A regionális igazgatóság írásbeli felkérésére az ujjnyomat rögzítését a Rendőrség hajtja végre, ha a harmadik országbeli állampolgár az ujjnyomatvételtűrési kötelezettségének önként nem hajlandó eleget tenni.” 169/A. § (1) A kiskorú idézésében a kiskorú korára, érettségére figyelemmel, számára érthető módon tájékoztatást kell adni az idézés tartalmáról. (2) A cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személy idézésében, valamint annak az idézésében, aki szellemi vagy egyéb állapota miatt korlátozottan képes megítélni a tanúvallomás megadásának a jelentőségét, korára, érettségére, szellemi és egyéb állapotára figyelemmel, számára érthető módon tájékoztatást kell adni az idézés tartalmáról.
169/B. § A kiskorú meghallgatásának megfelelő légkörben, a kiskorú számára érthető módon kell megtörténnie. A meghallgatás kezdetén a kiskorútól – a korára és érettségére tekintettel – meg kell kérdezni a nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakóhelyét, majd tájékoztatni kell arról, hogy a meghallgatás során a valóságnak megfelelő nyilatkozatokat kell tenni, és arról, hogy a nyilatkozattételt, illetve az egyes kérdésekre a válaszadást megtagadhatja. Ha a gyámhatóság a kiskorú részére eseti gondnokot vagy eseti gyámot rendelt, tájékoztatást ad a kiskorúnak az eseti gondnok vagy az eseti gyám eljárásban betöltött szerepéről, jogairól, kötelezettségeiről. A tájékoztatásokat és figyelmeztetéseket a kiskorú korára és érettségére figyelemmel, számára érthető módon kell közölni. 169/C. § (1) A tanú meghallgatása során a személyazonosságának megállapítására, valamint az ügyféllel fennálló viszonyára, elfogultságára vonatkozó kérdésekre akkor is köteles válaszolni, ha a tanú a vallomástételt megtagadhatja. (2) A tanú az idegenrendészeti eljárás során köteles a regionális igazgatósággal együttműködni, erre őt szóban vagy írásban figyelmeztetni kell, egyidejűleg rögzítve a figyelmeztetés tudomásulvételét.
(3) A tanú meghallgatás során mobiltelefon, tablet és egyéb kép- és hangfelvétel rögzítésére, illetve adat továbbítására alkalmas eszköz a tanú, a tolmács, a törvényes képviselő és a meghatalmazott képviselő által nem használható.
(4) A meghallgatási jegyzőkönyvet és annak valamennyi oldalát a tanúnak, tolmács, törvényes képviselő vagy meghatalmazott képviselő jelenléte esetén valamennyi, az eljárási cselekménynél jelenlévőnek alá kell írnia.
(5) Ha a meghallgatási jegyzőkönyvet az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője nem hajlandó aláírni, akkor ennek tényét a meghallgatási jegyzőkönyv valamennyi oldalán két tanú aláírásával rögzíteni kell.
169/D. § (1) A zár alá vett dologban tárolt adatokhoz történő hozzáférés, valamint az adatok adathordozó lemezre történő mentése érdekében az idegenrendészeti hatóság – ha az eljárás lefolytatásához szükséges adatok megszerzése a saját szervezetén belül nem oldható meg – a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot keresi meg szakértői támogatás nyújtása érdekében. (2) A kinyert adatokat a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat elektronikus formában az idegenrendészeti hatóságnak átadja. Az idegenrendészeti hatóság az adatokat adathordozó lemezen azonosítható módon elzártan kezeli.
(3) Az idegenrendészeti hatóság a zár alá vételt a zár alá vett dolog visszaérkezését követően azonnal, de legkésőbb három munkanapon belül megszünteti.
(4) Az idegenrendészeti hatóság az adatokat tartalmazó adathordozó lemezt a harmadik országbeli állampolgár személyazonosságának megállapítását követően haladéktalanul megsemmisíti.
169/E. § A kérelem díját – külön jogszabályban eltérő rendelkezése hiányában – a) elektronikus fizetési eszköz útján vagy
169/F. § (1) A kérelmező vagy annak képviselője a kérelem benyújtását követően csatolt iratokat postai vagy elektronikus úton csatolhatja a kérelméhez. (2) A kérelmező kivételes méltánylást érdemlő esetben a csatolandó iratokat az eljáró idegenrendészeti hatóságnál személyesen is benyújthatja.
(3) A kérelmező részére a tartózkodási engedély okmányt az eljáró idegenrendészeti hatóság postai úton kézbesíti.
(4) A kérelmező a tartózkodási engedély okmányt az eljáró idegenrendészeti hatóságnál személyesen átveheti, ha igazolja, hogy nincs abban a helyzetben, hogy a tartózkodási engedély okmányt a kézbesítésére megjelölt címen átvegye.”
„(3) A Kormány a nemzeti dokumentum-aláíró hatósági és az országos aláíró hitelesítő hatósági feladatok, az országos ellenőrző-hitelesítő hatósági, valamint a nemzeti dokumentumellenőrző-hitelesítő hatósági feladatok ellátására az idegenrendészetért és menekültügyért felelős minisztert jelöli ki.”
„(5) E rendeletnek az egyes migrációs tárgyú és velük összefüggésben egyes további kormányrendeletek módosításáról szóló 411/2017. (XII. 15.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módkr2.) megállapított rendelkezéseit a Módkr2. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
(6) E rendeletnek a végrehajtásra vonatkozó, a Módkr2.-vel megállapított rendelkezéseit
a) a Módkr2. hatálybalépésekor még el nem rendelt és
b) a Módkr2. hatálybalépésekor folyamatban lévő
végrehajtási eljárásokra is alkalmazni kell.
(7) Az e rendelet alapján a Módkr2. hatálybalépése előtt kiadott jogerőssé vált hatósági döntéseket e rendelet alkalmazásában véglegessé vált döntésnek kell tekinteni.”
(E rendelet – a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvénnyel együtt – a következő közösségi jogi aktusoknak történő megfelelést szolgálja:)
„s) a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2016. május 11-i 2016/801/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv.” a) 2. § (3) bekezdésében az „a Hivatal állampolgársági feladatokat ellátó szerve” szövegrész helyébe az „az állampolgársági ügyekben eljáró szerv” szöveg,
h) 116. §-ában a „Jogerős” szövegrész helyébe a „Véglegessé vált” szöveg,
j) 121/C. §-ában a „lefoglalását” szövegrész helyébe a „zár alá vételét” szöveg,
6. A harmadik országbeli állampolgár kutatókat fogadó kutatószervezetek akkreditációjáról, valamint a fogadási megállapodásról szóló 181/2007. (VII. 6.) Korm. rendelet módosítása
(E rendelet alkalmazásában:)
„4. kutató: olyan harmadik országbeli állampolgár, aki olyan doktori fokozattal vagy olyan megfelelő felsőfokú képesítéssel rendelkezik, amely az adott harmadik országbeli állampolgárt doktori képzésben történő részvételre jogosítja fel, és akit valamely akkreditált kutatószervezet kiválasztott egy olyan kutatási program megvalósítására, amelyhez a fenti képesítés általában szükséges, és aki valamely tagállam területére beutazott és ott tartózkodik;”
„(1) A Hivatal akkreditálja
a) azt a költségvetési szervet, illetve a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményt, amelynek alaptevékenysége a tudományos kutatás vagy a kutatás-fejlesztés és a (3) bekezdés szerinti kötelezettségvállalásra vonatkozó nyilatkozatot tesz, b) azt az a) pontba nem tartozó, kutatásfejlesztési tevékenységet végző polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezetet, amely a (3) bekezdés szerinti kötelezettségvállalásra vonatkozó nyilatkozatot tesz, és igazolja, hogy az akkreditációs kérelem benyújtását megelőző három pénzügyi év valamelyikére vonatkozóan ba) a működési költségeinek legalább tíz százalékát kutatás-fejlesztésre fordította, vagy
bb) a teljes munkaidőben foglalkoztatott alkalmazotti létszám legalább tíz százalékát foglalkoztatja kutatás-fejlesztés tevékenységi körében.”
„(3) A kérelmező kutatószervezetnek kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a kutatónak az engedélyezett tartózkodás időtartamát meghaladó tartózkodása esetén – ha a kutató a szükséges anyagi fedezettel nem rendelkezik – megtéríti a kiutasításával kapcsolatban felmerült költségeket.”
(A fogadási megállapodásnak tartalmaznia kell:)
„b) tájékoztatást a kutató által a mobilitás keretében egy vagy több tagállamba tervezett beutazásról, ha az a fogadási megállapodás megkötésének időpontjában ismert,”
„(2) Ez a rendelet a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2016. május 11-i 2016/801/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.” a) az elismerését kérő, valamint a befogadott részére humanitárius célból kiadott tartózkodási engedély,
b) a menedékes személyazonosságát és tartózkodási jogát igazoló okmány,
c) a menekült Genfi Egyezményben foglalt kétnyelvű úti okmánya,
d) az oltalmazott úti okmánya,
e) a menedékes úti okmánya,
f) a menekült, oltalmazott és a menedékes egyszeri visszautazásra jogosító úti okmánya, továbbá
g) a menedékes áttelepülése céljából kiállított okmány.”
42. § A Metvhr. „A befogadó állomáson nyújtott elhelyezés és ellátás” alcíme a következő 22. §-sal egészül ki:
„22. § A befogadó állomáson nyújtott elhelyezés során figyelembe kell venni az elismerést kérő személy nyilvántartott nemétől eltérő nemi identitását.” „(4) Az őrizet végrehajtására szolgáló létesítményben az elhelyezés során figyelembe kell venni az elismerését kérő nyilvántartott nemétől eltérő nemi identitását.”
44. § A Metvhr. „A menekült, az oltalmazott, a befogadott, valamint a menedékes számára nyújtott ellátások és támogatások igénybevételének általános feltételei” alcíme a következő 40/A. §-sal egészül ki:
„40/A. § Az ellátások és támogatások megítélésére irányuló eljárásban a más hatóságok által ezen eljárásban történő felhasználás céljára kiállított hatósági bizonyítványokat az eljárás irataihoz eredetben kell csatolni.” 45. § A Metvhr. „Befogadó állomáson nyújtott elhelyezés és ellátás” alcíme a következő 42. §-sal egészül ki:
„42. § A befogadó állomáson nyújtott elhelyezés során figyelembe kell venni a menekült, oltalmazott és a befogadott személy nyilvántartott nemétől eltérő nemi identitását.” „A személyes költségmentesség engedélyezése a Tv. által szabályozott eljárásokban
61. § (1) A menekültügyi hatóság a menedékjogot élvező személy kérelmére teljes vagy részleges költségmentességét engedélyezhet. (2) A részleges költségmentesség a menedékjogot élvező személyt valamely eljárási költségfajta vagy az eljárási költségek meghatározott százalékának viselése alól mentesíti.
(3) A menedékjogot élvező személynek a költségmentesség engedélyezésére irányuló kérelméhez csatolnia kell a saját és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozójának a 30 napnál nem régebbi munkáltatói jövedelemigazolását, nyugdíjas esetén a munkáltatói jövedelemigazolás helyett vagy mellett az utolsó havi nyugdíjszelvényt vagy a nyugdíj fizetési számlára történő utalása esetén az utolsó havi fizetési számlakivonatot.
(4) Ha a menedékjogot élvező személynek, valamint a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak munkajövedelemnek nem minősülő jövedelme van, akkor a menedékjogot élvező személy az ezen jövedelmekről szóló postai szelvényt, fizetési számlakivonatot, kiadási pénztárbizonylatot, vagy egyéb, a jövedelem igazolására alkalmas dokumentumot csatol a kérelméhez.
(5) Ha a menedékjogot élvező személynek, valamint a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak nincs munkáltatója és nem nyugdíjas, valamint egyéb jövedelme sincs, akkor a menedékjogot élvező személy a kérelmében erről nyilatkozik.
(6) A menedékjogot élvező személy a kérelmében a jövedelemigazoláson túl további olyan körülményeket jelölhet meg, amelyek alapján a menekültügyi hatóság költségmentességben részesítheti.
61/A. § (1) Költségmentességet kell engedélyezni, ha a menedékjogot élvező személy a) és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók egy főre jutó havi nettó jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, és
b) az Európai Gazdasági Térség országaiban ingatlantulajdonnal nem, vagy kizárólag a lakóhelyéül szolgáló ingatlan tulajdonával rendelkezik.
(2) A költségmentesség engedélyezése szempontjából az (1) bekezdés b) pontjában foglalt feltétel esetében figyelmen kívül kell hagyni az ötven százalékos tulajdoni hányadot el nem érő, és a kétmillió forint becsült forgalmi értéket meg nem haladó egyéb tulajdoni részesedést, legfeljebb egy ingatlan tekintetében. 61/B. § (1) Különösen indokolt esetben költségmentességet vagy részleges költségmentességet lehet engedélyezni, ha a menedékjogot élvező személy a) és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók egy főre jutó havi nettó jövedelme (nyugdíja) nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, és
b) az Európai Gazdasági Térség országaiban ingatlantulajdonnal nem, vagy kizárólag a lakhelyéül szolgáló ingatlan tulajdonával rendelkezik, vagy
c) ha a menedékjogot élvező személy különös méltánylást érdemlő körülményeinek figyelembevételével a menekültügyi hatóság megállapítja, hogy a menedékjogot élvező személy és az általa eltartottak létfenntartása veszélyeztetett.
(2) A részleges költségmentesség engedélyezése szempontjából az (1) bekezdés b) pontjában foglalt feltétel esetében figyelmen kívül kell hagyni a hárommillió forint becsült forgalmi értéket meg nem haladó egyéb tulajdoni részesedést, legfeljebb egy ingatlan tekintetében. (3) Az ingatlantulajdonra, a tulajdoni részesedésre és az ingatlan becsült forgalmi értékére vonatkozóan – elsősorban – a menedékjogot élvező személy nyilatkozata az irányadó.
61/C. § (1) A költségmentességben részesülő, menedékjogot élvező személy köteles a költségmentesség alapjául szolgáló feltételekben beálló változást annak bekövetkezésétől számított öt napon belül a hatóságnak bejelenteni. Ha a hatóság a bejelentés alapján azt állapítja meg, hogy a menedékjogot élvező személy jövedelmi és vagyoni helyzetében a 61. §-ban és a 61/A. §-ban foglaltakra figyelemmel változás állt be, a költségmentességet engedélyező végzését ennek megfelelően módosítja vagy visszavonja, és az azt követő eljárási cselekmények tekintetében dönt az eljárási költség megelőlegezéséről és viseléséről. (2) Ha a menedékjogot élvező személy az (1) bekezdésben foglalt bejelentési kötelezettségét nem teljesíti, a költségmentességet engedélyező végzés módosítása vagy visszavonása tárgyában hozott végzésben a hatóság minden esetben rendelkezik a változás bekövetkezésétől felmerült eljárási költség előlegezéséről és viseléséről. Ebben az esetben a hatóság az eljárási bírság kiszabásáról az e bekezdés szerinti végzésében is dönthet. A bejelentés elmulasztásának jogkövetkezményeiről a hatóság az ügyfelet a költségmentességet engedélyező végzésében tájékoztatja. (3) Ha a hatóság megállapítja, hogy a menedékjogot élvező személy a költségmentesség iránti kérelemben rosszhiszeműen valótlan adatot szolgáltatott, vagy a hatóságot más módon megtévesztette, a hatóság a költségmentességet engedélyező végzését az eljárás megindulására visszamenő hatállyal visszavonja vagy módosítja, és ugyanilyen hatállyal dönt az eljárás során eddig felmerült eljárási költség előlegezéséről és viseléséről. Ebben az esetben a hatóság az eljárási bírság kiszabásáról az e bekezdés szerinti végzésében is dönthet.”
„(2a) Ha az eljárás lefolytatását nem akadályozza, a tolmács kiválasztása során figyelembe kell venni az elismerését kérő és a tolmács származási országa, illetve kulturális háttere tekintetében felmerülő, a kérelmező által a menekültügyi hatóság részére jelzett esetleges ellentéteket.”
„(3a) Ha az eljárás lefolytatását nem akadályozza, az elismerését kérő nyilvántartott nemétől eltérő nemi identitására hivatkozva kérheti, hogy az eljárás során az általa megjelölt nemű ügyintéző és tolmács működjön közre.”
„(1a) A kiskorú menedékkérő meghallgatásának a gyermek életkorának és érettségének megfelelően, számára érthető módon, a nemi és kulturális sajátosságok figyelembevételével kell történnie.
(1b) Ha a kiskorú ismételt meghallgatására van szükség, a meghallgatást lehetőleg ugyanannak a személynek kell elvégeznie.
(1c) Tizennégy év alatti gyermek meghallgatását lehetőleg gyermekbarát meghallgatóhelyen kell elvégezni.
(1d) A kiskorú meghallgatását végző személynek rendelkeznie kell a kiskorú meghallgatásához szükséges ismeretekkel.”
„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eseményen való részvétel ideje alatt a Tv. 80/J. § (5) bekezdésében foglaltak betartása érdekében az elismerését kérő kíséretét a tranzitzóna ellátásért felelős szervezeti egysége vagy – a menekültügyi hatóság vagy a tranzitzóna ellátásért felelős szervezeti egysége megkeresésére – az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv biztosítja.” „(1) Az elismerését kérőnek a járóbeteg-szakellátás keretében történő vizsgálatra, gyógykezelésre történő szállítását, valamint az ennek időtartama alatt történő kísérését – a menekültügyi hatóság vagy a tranzitzóna ellátásért felelős szervezeti egysége megkeresésére – az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv végzi.
(2) Ha az elismerését kérő fekvőbeteg-intézeti ellátásra szorul,
a) a sürgősségi ellátás céljából történő szállításról a menekültügyi hatóság – az állami mentőszolgálat útján – gondoskodik, amely esetben a tranzitzóna ellátásért felelős szervezeti egysége, vagy – a menekültügyi hatóság vagy a tranzitzóna ellátásért felelős szervezeti egysége megkeresésére – az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv biztosítja a kísérést,
b) a nem sürgősségi ellátás céljából történő szállításról – indokolt esetben az állami mentőszolgálat útján – a menekültügyi hatóság vagy – a menekültügyi hatóság vagy a tranzitzóna ellátásért felelős szervezeti egysége megkeresésére – az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv gondoskodik.
(3) A fekvőbeteg-intézeti ellátás ideje alatt a Tv. 80/J. § (5) bekezdésében foglaltak betartása érdekében az elismerését kérő a) kíséretét a tranzitzóna ellátásért felelős szervezeti egysége,
b) szükség szerinti őrzését a menekültügyi hatóság vagy a tranzitzóna ellátásért felelős szervezeti egysége megkeresésére az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv
„(3) E rendeletnek az egyes migrációs tárgyú és velük összefüggésben egyes további kormányrendeletek módosításáról szóló 411/2017. (XII. 15.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módkr3.) megállapított rendelkezéseit a Módkr3. hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.”
(E rendelet – a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvénnyel együtt – a következő közösségi jogi aktusoknak történő megfelelést szolgálja:)
a) 28. § (4) bekezdésében az „az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP)” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (a továbbiakban: NEAK)” szöveg,
e) 41. § (1) bekezdésében a „jogerős határozat keltétől” szövegrész helyébe a „végleges döntés közlésétől” szöveg,
8. A harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának nem összevont kérelmezési eljárás alapján történő engedélyezéséről, az engedélyezési kötelezettség alóli mentességről, a fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi központjának az összevont kérelmezési eljárásban való szakhatósági közreműködéséről, valamint a Magyarországon engedélymentesen foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának bejelentéséről, és a munkabér megtérítéséről szóló 445/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet módosítása
54. § A harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának nem összevont kérelmezési eljárás alapján történő engedélyezéséről, az engedélyezési kötelezettség alóli mentességről, a fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi központjának az összevont kérelmezési eljárásban való szakhatósági közreműködéséről, valamint a Magyarországon engedélymentesen foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának bejelentéséről, és a munkabér megtérítéséről szóló 445/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 445/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet] 9. § (1) bekezdés 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. annak a befogadottnak a befogadó állomáson kívüli munkavégzéséhez, akinek a magyarországi foglalkoztatását a menekültügyi hatóság humanitárius szempontból támogatja,”
(A harmadik országbeli állampolgár Magyarország területén foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében történő foglalkoztatásához nincs szükség engedélyre:)
„26. olyan harmadik országbeli állampolgárnak a miniszter közleményében meghatározott foglalkozásokban történő magyarországi foglalkoztatásához – ideértve a munkaerő-kölcsönzés útján történő foglalkoztatást is –, aki Magyarországgal szomszédos harmadik ország állampolgára, és lakóhelye ebben a szomszédos harmadik országban van,”
„b) a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2016. május 11-i 2016/801/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,” (való megfelelést szolgálja.)
a) 2. § 21. pontjában a „c) pontjában” szövegrész helyébe a „c) pont ca) alpontjában” szöveg,
b) 2. § 24. pontjában a „g) pontjában” szövegrész helyébe a „g) pont ga) alpontjában” szöveg,
c) 2. § 25. pontjában a „h) pontjában” szövegrész helyébe a „h) pont ha) alpontjában” szöveg
59. § Ez a rendelet 2018. január 1-jén lép hatályba.
a) a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2016. május 11-i 2016/801/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
való megfelelést szolgálja.
1. melléklet a 411/2017. (XII. 15.) Korm. rendelethez
„26. mobilitási igazolás.”
2. melléklet a 411/2017. (XII. 15.) Korm. rendelethez
2. A harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló, 2002. június 13-i 1030/2002/EK tanácsi rendeletben, valamint a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. április 18-i 380/2008/EK tanácsi rendeletben meghatározott formátumú és adattartalmú okmányként kerül kiállításra: a) a kishatárforgalmi engedély/local border traffic permit
b) a tartózkodási engedély/residence permit
c) humanitárius célú tartózkodási engedély/residence permit granted on humanitarian grounds
d) a bevándorlási engedély/immigration permit
e) a letelepedési engedély/permanent residence permit
f) az ideiglenes letelepedési engedély/interim permanent residence permit
g) a nemzeti letelepedési engedély/national permanent residence permit
h) az EK letelepedési engedély/EC permanent residence permit
i) az EU Kék Kártya/EU Blue Card
j) hallgatói mobilitási tartózkodási engedély/student mobility residence permit
k) kutatói hosszú távú mobilitási tartózkodási engedély/researcher long term mobility residence permit
Az okmány formátuma: ID-1-es Kártya, amely tároló elemet tartalmaz.
a) Az EK letelepedési engedély esetén: „huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező – EK / long-term resident-EC”,
b) A korábban EU Kék Kártyával rendelkező harmadik országbeli állampolgár EK letelepedési engedélye esetén: „huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező – EK / long-term resident-EC, korábban az EU Kék Kártya birtokosa / Former EU Blue Card holder”,
c) Az EU Kék Kártya első kiadástól számított első két évben: „munkaerőpiaci hozzáférés a kiadástól számított két évig korlátozott / access to labour market is restricted for 2 years period”,
d) A szezonális munkavállalási célú tartózkodási engedély esetén: „szezonális munkavállalás/seasonal working”,
e) A vállalaton belüli áthelyezés célú tartózkodási engedély esetén: „vállalaton belül áthelyezett személy / ICT”,
f) A hosszú távú mobilitási engedély esetén: „hosszú távú mobilitási engedély / mobile ICT”,
g) Az álláskeresési vagy vállalkozásindítási célú tartózkodási engedély esetén: „álláskeresési és vállalkozásindítás / job-searching or entrepreneurship”,
h) A kutató részére kiadott kutatói hosszú távú mobilitási tartózkodási engedély esetén: „kutatói hosszú távú mobilitási tartózkodási engedély / long term mobility residence permit for researcher”,
i) A kutató családtagja részére kiadott kutatói hosszú távú mobilitási tartózkodási engedély esetén: „családtag kutatói hosszú távú mobilitási tartózkodási engedélye / long term mobility residence permit for researcher's family member”,
j) Hallgatói mobilitási tartózkodási engedély esetén: „hallgatói mobilitási tartózkodási engedély / student mobility residence permit””
3. melléklet a 411/2017. (XII. 15.) Korm. rendelethez
I. Rövid távú mobilitási igazolás/short term mobility certificate
A) A kutató részére kiadható kutatói rövid távú mobilitási igazolás az alábbi adattartalommal kerül kiállításra:
1. az okmányazonosító (elnevezése, száma)/document identification;
2. név – családi és utónév (nevek) –/name;
3. születési helye (település, ország)/place of birth;
4. születési ideje/date of birth;
6. állampolgársága/nationality;
8. a magyarországi szálláshelye/address in Hungary;
9. érvényességi ideje/validity;
10. a kiállító hatóság bélyegzője, aláírása/issuing authority;
11. a kiállítás helye, ideje/issued at;
12. hátoldalon kiegészítő információ:
Megjegyzések/remarks: kutatói rövid távú mobilitási igazolás/short term researcher mobility certificate
Kutatásra jogosult/entitled to research: (-nál/nél)
Az okmány megnevezése: mobilitási igazolás/mobility certificate
Az okmány formátuma: ID-2 kártya
B) A kutató családtagja részére kiadható kutatói rövid távú mobilitási igazolás az alábbi adattartalommal kerül kiállításra:
1. az okmányazonosító (elnevezése, száma)/document identification;
2. név – családi és utónév (nevek) –/name;
3. születési helye (település, ország)/place of birth;
4. születési ideje/date of birth;
6. állampolgársága/nationality;
8. a magyarországi szálláshelye/address in Hungary;
9b. születési dátum/date of birth,
9d. állampolgársága/nationality;
10. érvényességi ideje/validity;
11. a kiállító hatóság bélyegzője, aláírása/issuing authority;
12. a kiállítás helye, ideje/issued at;
13. hátoldalon kiegészítő információ:
Megjegyzések/remarks: kutató családtagja/family member of researcher
Az okmány megnevezése: mobilitási igazolás/mobility certificate
Az okmány formátuma: ID-2 kártya
C) A hallgató részére kiadható mobilitási igazolás az alábbi adattartalommal kerül kiállításra:
1. az okmányazonosító (elnevezése, száma)/document identification;
2. név – családi és utónév (nevek) –/name;
3. születési helye (település, ország)/place of birth;
4. születési ideje/date of birth;
6. állampolgársága/nationality;
8. a magyarországi szálláshelye/address in Hungary;
9. érvényességi ideje/validity;
10. a kiállító hatóság bélyegzője, aláírása/issuing authority;
11. a kiállítás helye, ideje/issued at;
12. hátoldalon kiegészítő információ:
Megjegyzések/remarks: hallgatói mobilitási igazolás/student mobility certificate
Tanulmányokat folytat/Entitled to study: (-nál/nél)
Az okmány megnevezése: mobilitási igazolás/mobility certificate
Az okmány formátuma: ID-2 kártya”
4. melléklet a 411/2017. (XII. 15.) Korm. rendelethez
„Alulírott ..............................................................................................................., a kérelmező kutatószervezet felelős vezetőjeként kötelezettséget vállalok arra, hogy a kutatószervezet megtéríti a kutatónak az engedélyezett tartózkodás időtartamát meghaladó tartózkodása esetén a kiutasításával kapcsolatban felmerült költségeket, amennyiben a kutató a szükséges anyagi fedezettel nem rendelkezik. Továbbá büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a kérelemben és a hozzá csatolt mellékletekben közölt adatok a valóságnak megfelelnek, valamint a kutatás elvégzéséhez szükséges engedélyekkel rendelkezem.
Aláírásra jogosult személy neve:
