365/2017. (XII. 5.) Korm. rendelet
az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet, valamint a 2014–2020 programozási időszakra rendelt források felhasználására vonatkozó uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatási szabályokról szóló 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet módosításáról1
2017.12.06.
1. Az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet módosítása
„c) a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187., 2014.6.26., 1. o.) és az azt módosító, a 651/2014/EU rendeletnek a kikötői és repülőtéri infrastruktúrákra irányuló támogatás, a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatásra és a sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre nyújtott támogatásra vonatkozó bejelentési határértékek, továbbá a legkülső régiókban biztosított regionális működési támogatási programok tekintetében, valamint a 702/2014/EU rendeletnek a támogatható költségek összegének meghatározása tekintetében történő módosításáról szóló, 2017. június 14-i 2017/1084/EU bizottsági rendelet (HL L 156., 2017.6.20., 1. o.),” (végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)
2. A 2014–2020 programozási időszakra rendelt források felhasználására vonatkozó uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatási szabályokról szóló 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet módosítása
(E rendelet alkalmazásában)
a) a kérelmet benyújtó beruházó vagy a kérelmet benyújtó beruházóval egy vállalatcsoportba tartozó beruházó azonos vagy hasonló tevékenységet vagy annak egy részét az EGT megállapodás egyik szerződő felének területén található létesítményből (a továbbiakban: eredeti létesítmény) az EGT megállapodás egy másik szerződő felének területén található azon létesítménybe helyezi át, ahol a támogatott beruházásra sor kerül (a továbbiakban: támogatott létesítmény),
b) az eredeti, valamint a támogatott létesítményben előállított termék vagy nyújtott szolgáltatás legalább részben ugyanazokat a célokat szolgálja, és ugyanazon fogyasztói típus keresletét vagy igényeit elégíti ki, és
c) a kérelmet benyújtó beruházó vagy a kérelmet benyújtó beruházóval egy vállalatcsoportba tartozó vállalkozás valamely, az EGT-n belüli eredeti létesítményében folytatott azonos vagy hasonló tevékenység körében munkahelyek szűnnek meg,”
(E rendelet alkalmazásában)
8b. belvízi kikötő: olyan vízi és szárazföldi részből álló terület, amely infrastruktúrája és berendezései révén lehetővé teszi belvízi hajók fogadását, azok ki- és berakodását, az áruk tárolását, fogadását és feladását, illetve az utasok, a legénység és egyéb személyek fel- és leszállását, beleértve minden egyéb olyan infrastruktúrát is, amelyre a kikötőben a közlekedési vállalkozóknak szükségük van,”
(E rendelet alkalmazásában)
(E rendelet alkalmazásában)
(E rendelet alkalmazásában)
(E rendelet alkalmazásában)
(E rendelet alkalmazásában)
„72. működési eredmény: a beruházásnak az Sztv. 3. § (4) bekezdés 5. pontja szerinti hasznos élettartama alatt diszkontált bevételei, csökkentve a diszkontált működési költségekkel (pl. személyi jellegű ráfordítás, anyagköltség, szerződéses szolgáltatás, a távközlés, az energia és a karbantartás költsége, bérleti díj, adminisztrációs költség, kivéve az olyan értékcsökkenési és finanszírozási költséget, amelyet beruházási támogatásból már fedeztek) és – a támogatást nyújtó döntése alapján – a diszkontált észszerű nyereséggel, ha a számítás végeredménye pozitív, ellenkező esetben a működési eredmény nulla,” (E rendelet alkalmazásában)
(E rendelet alkalmazásában)
(Ha a 4. § szerinti célra nyújtott támogatás állami támogatásnak minősül, a 4. §)
„27. 11. pontja alapján mezőgazdasági csekély összegű támogatás”
(Ha a 6. § szerinti célra nyújtott támogatás állami támogatásnak minősül, a 6. §)
„31. 5. pontja alapján regionális városfejlesztési támogatás,
32. 12–15., 17., 22. és 24. pontja alapján mezőgazdasági csekély összegű támogatás”
(Ha a 8. § szerinti célra nyújtott támogatás állami támogatásnak minősül, a 8. §)
„33. 22–24. pontja alapján mezőgazdasági csekély összegű támogatás”
(Ha a 12. § szerinti célra nyújtott támogatás állami támogatásnak minősül, a 12. §)
„11. 3. és 6. pontja alapján belvízi kikötő fejlesztéséhez nyújtott beruházási támogatás”
(A Vidékfejlesztési Program előirányzatából nyújtható állami támogatásnak minősülő jogcímek:
együttműködés)
„e) agrár-innovációs operatív csoportok létrehozása és működtetése”
(Ha a 17/B. § szerinti célra nyújtott támogatás állami támogatásnak minősül, a 17/B. §)
„20. 6. pont b) alpontja alapján mezőgazdasági csekély összegű támogatás,”
(Ha a 17/B. § szerinti célra nyújtott támogatás állami támogatásnak minősül, a 17/B. §)
„28. 4. pontja alapján a mezőgazdasági termékek feldolgozásával és a mezőgazdasági termékek forgalmazásával kapcsolatos beruházásokhoz nyújtott támogatás”
(Nem ítélhető meg támogatás)
„(3) Az elszámolható költségek az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 67. cikk (2) bekezdés b)–d) pontja szerinti egyszerűsített költségelszámolási módokkal összhangban is kiszámíthatók, feltéve, ha a műveletet legalább részben egy olyan uniós alapból finanszírozzák, amely lehetővé teszi ezen egyszerűsített költségelszámolási módok igénybevételét, és ha a költségkategória a vonatkozó mentességi rendelkezés értelmében elszámolható.” [Az Atr. 18. § (2) bekezdés a) pontja szerint előzetesen be kell jelenteni az Európai Bizottság részére az egyedi támogatást, ha a támogatás összege]
„24. sportlétesítményhez és multifunkcionális szabadidős létesítményhez nyújtott támogatás esetén meghaladja a 30 millió eurónak megfelelő forintösszeget, vagy a projekt teljes költsége meghaladja a 100 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
24a. sportlétesítményekre nyújtott működési támogatás esetén létesítményenként évente meghaladja a 2 millió eurónak megfelelő forintösszeget,”
„(3) A belvízi kikötő fejlesztéséhez nyújtott beruházási támogatás esetén az Atr. 18. § (2) bekezdés a) pontja szerint előzetesen be kell jelenteni az Európai Bizottság részére az egyedi támogatást, ha a projekt elszámolható költsége meghaladja a) a 40 millió eurónak vagy
megfelelő forintösszeget. Ha a projekt kotrást is tartalmaz, jelen bekezdés alkalmazásában az adott belvízi kikötőben egy naptári éven belül végrehajtott összes kotrási tevékenység tekintendő a projekt részének.
(4) A regionális városfejlesztési támogatás esetén az Atr. 18. § (2) bekezdés a) pontja szerint előzetesen be kell jelenteni az Európai Bizottság részére az egyedi támogatást, ha a városfejlesztési projektnek biztosított teljes beruházás meghaladja a 20 millió eurónak megfelelő forintösszeget.” „(5) A kedvezményezett a támogatási kérelem benyújtásával egyidejűleg, a támogatás visszafizetésének terhe mellett nyilatkozik arról, hogy a támogatási kérelem benyújtását megelőző két évben nem valósított meg áttelepítést abba a létesítménybe, amelyben a támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházást meg kívánja valósítani, és kötelezettséget vállal arra, hogy a támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházás befejezését követő legalább két évig nem kerül sor a létesítmény áttelepítésére abba a létesítménybe, amelyben a támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházást meg kívánja valósítani.”
„11/A. A regionális városfejlesztési támogatás
32/A. § (1) A regionális városfejlesztési támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) olyan, az Atr. 25. § (1) bekezdése szerinti területeket érintő városfejlesztési projektek esetén nyújtható, amelyek a város integrált településfejlesztési stratégiájának végrehajtását szolgálják. (2) A városfejlesztési projektbe történő teljes beruházás nem haladhatja meg a 20 millió eurónak megfelelő forintösszeget. Kölcsön vagy kezességvállalás esetén a beruházási összeg megállapításánál a kölcsön névértékét kell figyelembe venni.
(3) A városfejlesztési alap által a támogatható városfejlesztési projektekhez nyújtott támogatás tőkebefektetés, kvázisajáttőke-befektetés, kölcsön, kezességvállalás vagy ezek kombinációja formájában nyújtható.
(4) A városfejlesztési projekt végrehajtásához a magán- és állami befektetők pénzbeni, természetbeni hozzájárulást vagy ezek kombinációját nyújthatják azzal, hogy a természetbeni hozzájárulást piaci értéken kell figyelembe venni, amelyet független szakértő vagy megfelelően felhatalmazott hivatalos szerv tanúsít.
(5) A városfejlesztési projektet városfejlesztési alapon keresztül kell végrehajtani.
(6) A városfejlesztésialap-kezelőt és a magánbefektetőt olyan nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes eljárás alapján kell kiválasztani, amely megfelel az uniós és nemzeti jogszabályoknak, és amelynek célja – a kezességvállalástól eltérő befektetések esetén – a magánbefektetői veszteség minimalizálásával szemben az állami és magánbefektető közötti aszimmetrikus nyereségmegosztást előnyben részesítő, megfelelő kockázat-nyereség megosztási rendszer kialakítása.
(7) Az állami befektetőt terhelő első veszteség nem haladhatja meg a teljes befektetés 25%-át, ha az állami és magánbefektető közötti veszteségmegosztás aszimmetrikus.
(8) A magánbefektetőnek nyújtott kezességvállalás esetén a kezességvállalási mérték nem haladhatja meg a kezességvállalással biztosított portfolió 80%-át, a tagállamot terhelő teljes veszteség a kezességvállalással biztosított portfólió 25%-át.
(9) A befektetők számára lehetővé kell tenni a városfejlesztési alap irányító testületeiben – így különösen a felügyelőbizottságában vagy a tanácsadó bizottságában – való képviseletet.
(10) A végső kedvezményezett részére nyújtott támogatás esetén a támogatásnak a városfejlesztési alapok vagy a városfejlesztési projektek szintjén további magánbefektetői forrásokkal kell párosulnia oly módon, hogy a bevont magánbefektetői források teljes összege elérje a városfejlesztési projekthez nyújtott teljes finanszírozás 30%-át.
32/B. § (1) A városfejlesztésialap-kezelő kiválasztása során nem tehető különbség az alapján, hogy azok mely tagállamban vannak letelepedve vagy bejegyezve. A városfejlesztésialap-kezelővel szemben kizárólag olyan feltétel támasztható, amely előre meghatározott és a befektetés jellegével objektív módon indokolható. (2) A regionális városfejlesztési célú intézkedés megbízott szervezet bevonásával is végrehajtható.
(3) A városfejlesztési alapot üzleti alapon kell irányítani, és biztosítani kell a nyereségorientált befektetési döntések meghozatalát. Ez a követelmény akkor tekinthető teljesültnek, ha a városfejlesztésialap-kezelő
a) jogszabály vagy szerződés alapján, professzionális alapkezelő gondosságával, jóhiszeműen és az összeférhetetlenség elkerülésével jár el,
b) javadalmazása megfelel a piaci gyakorlatnak, amely követelmény akkor tekinthető teljesültnek, ha a városfejlesztésialap-kezelőt objektív kritériumokon alapuló, nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes pályázati eljárás útján választják ki,
c) teljesítményhez kötött javadalmazásban részesül vagy saját forrásainak társbefektetése útján részt vállal a befektetési kockázatból, ezáltal biztosítva, hogy érdeke folyamatosan megegyezzen az állami befektető érdekével,
d) a befektetési stratégiáját, a befektetés kritériumait és annak tervezett ütemezését előre meghatározza, és
e) minden egyes tőkebefektetésre és kvázisajáttőke-befektetésre vonatkozóan világos és reális kilépési stratégiát dolgoz ki.”
„(4) Ha a támogatást a (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelő kiválasztási eljárás alapján ítélik oda, a projekthez kapcsolódó támogatás maximális összege a (3) bekezdésben meghatározott elszámolható költségek figyelembevételétől függetlenül is meghatározható.” „45/A. A belvízi kikötő fejlesztéséhez nyújtott beruházási támogatás
99/A. § (1) A belvízi kikötő fejlesztéséhez nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) belvízi kikötő a) kikötői infrastruktúrájának és hozzáférési infrastruktúrájának létrehozására, cseréjére vagy korszerűsítésére irányuló beruházáshoz, valamint
(2) A támogatás keretében az (1) bekezdés szerinti tevékenységekhez kapcsolódó költségek számolhatók el, beleértve a tervezés költségeit. (3) Nem számolhatók el a szállítással össze nem függő tevékenységekhez, így különösen a kikötő területén működő ipari gyártólétesítményekhez, irodahelyiségekhez és üzletekhez, valamint a kikötői felépítményekhez kapcsolódó költségek.
99/B. § (1) A támogatási összeg nem haladhatja meg az elszámolható költségeknek és a beruházás, illetve a kotrás működési eredményének a különbségét. (2) A működési eredmény mértékét megalapozott előrejelzések alapján kell meghatározni, és
b) visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag
kell levonni az elszámolható költségekből.
(3) A maximális támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100%-át.
(4) A kétmillió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatás esetén a támogatás összege az (1)–(3) bekezdésben meghatározott módszertől eltérően is meghatározható azzal, hogy a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 80%-át. 99/C. § (1) A kikötői infrastruktúra működtetésével, építésével vagy fejlesztésével harmadik felet megbízni, a kikötői infrastruktúrát bérbe adni vagy a kikötői infrastruktúra működtetését, építését vagy fejlesztését koncesszióba adni csak átlátható és megkülönböztetésmentes módon, versenyeztetés útján és a vonatkozó jogszabályok betartásával lehet. A versenyeztetés során a megbízás vagy koncesszió tárgyát illetően nem írható elő olyan, a pályázó által teljesítendő feltétel vagy kötelezettség, amely a pályázót a kikötői infrastruktúra saját céljaira történő hasznosításában korlátozná, kivéve, ha a korlátozás jogszabályból vagy hatósági határozatból ered. (2) Ha a kikötői infrastruktúra felhasználása (bérlése) nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítése érdekében szükséges, arra versenyeztetés nélkül az elektronikus hírközlési törvény és a vonatkozó jogszabályok betartásával kerülhet sor.
(3) A kikötői infrastruktúrához való hozzáférést az érdekelt felhasználók számára egyenlő és piaci feltételek mellett, megkülönböztetésmentes módon kell biztosítani.”
„(6) A 2012/21/EU bizottsági határozat alapján támogatás kizárólag a támogatható tevékenység tekintetében megbízási aktussal rendelkező kedvezményezett részére nyújtható.” „104/A. § E rendelet a 651/2014/EU rendeletnek a kikötői és repülőtéri infrastruktúrákra irányuló támogatás, a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatásra és a sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre nyújtott támogatásra vonatkozó bejelentési határértékek, továbbá a legkülső régiókban biztosított regionális működési támogatási programok tekintetében, valamint a 702/2014/EU rendeletnek a támogatható költségek összegének meghatározása tekintetében történő módosításáról szóló, 2017. június 14-i 2017/1084/EU bizottsági rendelet (HL L 156., 2017.6.20., 1. o.) végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.” „a) 5. § 1. és 5–22. pontja, 7. § 1–22., 26., 28. és 31. pontja, 9. § 1–24. és 28–30. pontja, 11. § 1–15. pontja, 13. § 1–4., 6. és 11. pontja, 15. § 1–11. és 15. pontja, 17. § 1. pontja, valamint 17/C. § 7., 11–14. és 24. pontja a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187., 2014.6.26.) I. és II. fejezete, valamint 13., 14., 16–22., 24–29., 31–41., 45–50., 52–56. és 56c. cikke,” (hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.)
2. 17/C. § 10. pontjában az „1., 5., 6. pontja, 7. pont d) és f) alpontja, 11. és 12.” szövegrész helyébe az „1–12.” szöveg,
3. 17/C. § 20. pontjában a „8.” szövegrész helyébe a „2–4., 6. pontja, 7. pont a)–c), e) és g) alpontja, valamint 8–10.” szöveg, az „általános” szövegrész helyébe a „mezőgazdasági” szöveg,
8. 41. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében a „kezességvállalást vagy hitelt” szövegrész helyébe a „kezességvállalást, hitelt vagy adósságként strukturált kvázisajáttőke-befektetést” szöveg,
10. 42. §-ában a „jött létre” szövegrész helyébe a „jött létre, nem egy másik vállalkozás tevékenységét vette át” szöveg,
11. 58. § (4) bekezdés e) pontjában az „a képzésben résztvevő megváltozott munkaképességű munkavállalók minimálisan szükséges” szövegrész helyébe az „az oktatóknak és a képzés résztvevőinek a közvetlenül a képzési projekthez kapcsolódó” szöveg,
13. 93. §-ában az „Az egymillió” szövegrész helyébe az „A kétmillió” szöveg,
d) 91. § (1) bekezdésében az „azzal, hogy az infrastruktúra üzemeltetője – a támogatást nyújtó döntésétől függően – jogosult ésszerű nyereséget szerezni” szövegrész,
e) 94. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „zenei és irodalmi alkotások kiadásához nyújtott” szövegrész.
22. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
