3153/2017. (VI. 14.) AB végzés
3153/2017. (VI. 14.) AB végzés
alkotmányjogi panasz visszautasításáról
2017.06.14.
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 40. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. A jogi képviselő nélkül eljáró indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (2) bekezdése alapján alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz, melyben kérte a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 40. § alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését.
[2] Az indítványozó 2016. augusztus 29. napján e-mailben kereste meg Budapest Főváros Kormányhivatala Egészségbiztosítási Főosztályát, tájékoztatást kérve arról, hogy milyen módon van lehetősége a várhatóan 2017 tavaszán egy, az Európai Unión kívüli országban születő gyermeke után csecsemőgondozási díj igénylésére, figyelemmel arra a tényre, hogy a gyermeket egyedül fogja gondozásba venni apaként, a külföldi állampolgár anya a gyermeket nem kívánja megtartani, arról lemond. Az Egészségbiztosítási Főosztály 2016. október 15. napján kelt, ugyancsak e-mailben küldött válaszában az indítványozót arról tájékoztatta, hogy a hatályos szabályozás alapján az apának meghatározott feltételek mellett folyósítható a csecsemőgondozási díj, azonban a 2016. augusztus 29-én küldött e-mailben leírtak alapján az indítványozó nem lesz jogosult csecsemőgondozási díjra.
[3] Az indítványozó 2016. november 28-án nyújtotta be alkotmányjogi panaszát. Álláspontja szerint a csecsemőgondozási díjra való jogosultság feltételeit megállapító, támadott jogszabály sérti az Alaptörvény XV. cikk (1), (2) és (3) bekezdésében rögzített hátrányos megkülönböztetés tilalmát, figyelemmel a XVI. cikkben rögzített gyermek védelemhez való jogára, illetve a XIX. cikkben rögzített szociális biztonsághoz való jogra is.
[4] Az Alkotmánybíróság főtitkára tájékoztatta az indítványozót arról, hogy az indítvány elkésettsége miatt az alkotmánybírósági eljárás megindítására nincs lehetőség. A főtitkári tájékoztatásra adott válaszában az indítványozó alkotmányjogi panaszát továbbra is fenntartotta és kérte annak érdemi elbírálását. Álláspontja szerint 2016. október 15. napjáig nem volt abban a helyzetben, hogy alkotmányjogi panaszt terjesszen elő, ugyanis Budapest Főváros Kormányhivatal Egészségbiztosítási Főosztályának válaszáig nem volt tudomása arról, hogy őt jogi érdeksérelem érte.
[5] 2. Az indítványozó alkotmányjogi panaszát az Abtv. 26. § (2) bekezdésére alapítottan terjesztette elő, amely szerint az Alkotmánybíróság eljárása kivételesen akkor is kezdeményezhető, ha az alaptörvény-ellenes jogszabály rendelkezésének alkalmazása vagy hatályosulása folytán közvetlenül, bírói döntés nélkül következett be a jogsérelem, és nincs a jogsérelem orvoslására szolgáló jogorvoslati eljárás, vagy a jogorvoslati lehetőségeit az indítványozó már kimerítette. Az Abtv. 30. § (1) bekezdése szerint az alkotmányjogi panaszt a 26. § (2) bekezdésében meghatározott esetben az alaptörvény-ellenes jogszabály hatálybalépésétől számított száznyolcvan napon belül lehet írásban benyújtani. Az Abtv. 30. § (4) bekezdése szerint a 26. § (2) bekezdésében meghatározott esetben az alaptörvény-ellenes jogszabály hatálybalépésétől számított száznyolcvan nap elteltével alkotmánybírósági eljárás megindításának nincs helye.
[6] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az 1997. évi LXXIII. törvény 1998. január 1-jén lépett hatályba. A törvény 40. §-át az Országgyűlés a 2014. évi CXI. törvénnyel érdemben módosította, az indítvány benyújtásakor hatályos módosítások 2015. január 1-jén léptek hatályba, ekként az alkotmányjogi panasz a támadott jogszabályhely hatálybalépését követő 180 napon túl érkezett az Alkotmánybírósághoz. Az Ügyrend 30. § (2) bekezdés d) pontja szerint „az Alkotmánybíróság visszautasítja az alkotmányjogi panaszt, ha az indítvány elkésett”.
[7] 3. Fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz nem felel meg az Abtv. 30. § (1) bekezdésben foglalt feltételnek, ezért az Alkotmánybíróság a további vizsgálatot mellőzve az alkotmányjogi panaszt az Abtv. 30. § (1) bekezdésében foglalt határidő elmulasztása miatt – az Ügyrend 5. §-a alapján eljárva – az Ügyrend 30. § (2) bekezdés d) pontja alapján, figyelemmel az Abtv. 56. § (3) bekezdésében előírtakra is, visszautasította.
Budapest, 2017. június 7.
Dr. Dienes-Oehm Egon s. k., |
||||||
tanácsvezető alkotmánybíró |
||||||
|
||||||
|
Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó s. k., |
Dr. Salamon László s. k., |
Dr. Szabó Marcel s. k., |
|||
|
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
előadó alkotmánybíró |
|||
|
||||||
Dr. Szalay Péter s. k., |
||||||
alkotmánybíró |
||||||
Alkotmánybírósági ügyszám: IV/1960/2016.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás