306/2017. (X. 27.) Korm. rendelet
306/2017. (X. 27.) Korm. rendelet
a 2014–2020 közötti programozási időszakban a Belső Biztonsági Alapból és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból származó támogatások felhasználásáról szóló 135/2015. (VI. 2.) Korm. rendelet módosításáról1
2017.10.28.
A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § A 2014–2020 közötti programozási időszakban a Belső Biztonsági Alapból és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból származó támogatások felhasználásáról szóló 135/2015. (VI. 2.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § E rendelet hatálya a 2014–2020 közötti programozási időszakban a Belső Biztonsági Alapból és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból származó támogatások felhasználására terjed ki.”
2. § (1) A Korm. rendelet 2. § 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában)
„6. indikátor: a 14. pont szerinti Nemzeti Programban meghatározott, eredményt vagy teljesülést mérő számszerűsített mutató;”
(2) A Korm. rendelet 2. § 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában)
„12. monitoring és információs rendszer: a támogatásból megvalósuló fejlesztések központi monitoringjáról és nyilvántartásáról szóló 60/2014. (III. 6.) Korm. rendelet szerinti Fejlesztéspolitikai Adatbázis és Informatikai Információs Rendszer, valamint a Támogatási Szerződés megkötésétől a Belügyi Alapok információs rendszere;”
3. § A Korm. rendelet 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § A Felelős Hatóság szabálytalansági eljárást folytat le, ha a támogatás felhasználásának ellenőrzésében részt vevő személy, szerv szabálytalansági gyanút észlel.”
4. § A Korm. rendelet 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § A szabálytalansági eljárás vezetését, a szabálytalansági döntést előkészítő dokumentumok elkészítését, a szabálytalanságok nyilvántartását és jelentését a – Felelős Személy által kijelölt – szabálytalanság-felelős végzi.”
5. § (1) A Korm. rendelet 11. § (1)–(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A támogatás felhasználásának ellenőrzését végző személy, szerv az általa észlelt szabálytalansági gyanúról értesíti a Felelős Hatóságot. A Felelős Hatóság az értesítés alapján szabálytalansági eljárást folytat le. Ha a támogatás felhasználásának ellenőrzését végző szerv jogszabály alapján jogosult arra, hogy a támogatással kapcsolatosan önállóan állapítson meg szabálytalanságot, a Felelős Hatóság szabálytalansági eljárás lefolytatása nélkül intézkedik a támogatás felhasználásának ellenőrzését végző szerv szabálytalansági döntésében foglaltak végrehajtása érdekében. A Felelős Hatóság gondoskodik továbbá az Európai Bizottság felé végzett elszámolás tekintetében a pénzügyi korrekció végrehajtásáról.
(2) A szabálytalansági gyanút megalapozó körülményekről, kapcsolódó álláspontjáról és a szabálytalansági gyanú kivizsgálására vagy mellőzésére tett javaslatáról a Felelős Hatóság tájékoztatja a Felelős Személyt. Ha a Felelős Személy a szabálytalansági gyanú kivizsgálása mellett dönt, kijelöli a kivizsgálására felállított bizottság tagjait, valamint szükség esetén dönt szakértők eljárásba történő bevonásáról. A Felelős Hatóság a szabálytalansági eljárás megindításáról és a szabálytalansági gyanút megalapozó körülményekről a kedvezményezettet értesíti. A szabálytalanság-felelős a tájékoztatás megküldését követő 5 munkanapon belül a szabálytalansági gyanút rögzíti a szabálytalansági elektronikus nyilvántartó rendszerben.
(3) A Felelős Személy dönt a szabálytalansági eljárás megindításáról vagy az arra irányuló javaslat elutasításáról.”
(2) A Korm. rendelet 11. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A Felelős Hatóság a szabálytalansági eljárás megindításával egyidejűleg dönthet a kifizetések felfüggesztésének elrendeléséről. A kifizetések felfüggesztésének elrendeléséről és megszüntetéséről a kedvezményezettet haladéktalanul tájékoztatni kell.”
6. § A Korm. rendelet 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szabálytalansági eljárás eredményéről – szabálytalanság megállapításának hiányában is – a szabálytalanság-felelős szabálytalanság-vizsgálati jelentést készít, amely tartalmazza
a) az érintett projekt megnevezését, a kedvezményezett adatait;
b) a szabálytalansággal érintett összeg nagyságát finanszírozási forrásonként;
c) a szabálytalansági gyanúról való tudomásszerzés módját és idejét;
d) a szabálytalansági gyanú rövid összefoglalását;
e) az eljárásban közreműködők megnevezését;
f) a megvizsgált dokumentumok, körülmények és tények felsorolását;
g) a meghallgatott személyek megnevezését, a meghallgatás és a helyszíni vizsgálat során készült jegyzőkönyvnek az eljárást végző, a meghallgatott, valamint a helyszíni vizsgálat során jelenlévő személyek aláírásával ellátott példányát;
h) a meghallgatott, valamint a helyszíni vizsgálat során jelenlévő személynek a g) pont szerinti jegyzőkönyv tartalmával kapcsolatos egyet nem értése esetén az erre utaló záradékot;
i) az eljárás során megállapított következtetéseket;
j) a szabálytalanság tényének megállapítása esetén
ja) a megsértett rendelkezések pontos hivatkozását,
jb) azt, hogy a szabálytalanság Európai Bizottság által meghatározott jelentéstételi kötelezettség alá tartozik-e,
jc) a további intézkedésekre tett javaslatot; valamint
k) költségvetési csalás bűncselekményének gyanúja esetén az erre való utalást, valamint azt, hogy ezzel összefüggésben feljelentést tettek-e.”
7. § (1) A Korm. rendelet 13. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A jogorvoslati kérelemről az (5) bekezdés kivételével a miniszter a kérelem hozzá történő felterjesztésétől számított 15 napon belül dönt.”
(2) A Korm. rendelet 13. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) Ha a jogorvoslati kérelem elbírálásához valamely hatóság előzetes döntése szükséges, a jogorvoslati eljárást mindaddig fel kell függeszteni, amíg a hatáskörrel rendelkező hatóság döntést nem hoz. A felfüggesztés időtartama az elintézési határidőbe nem számít be.”
8. § A Korm. rendelet 14. § (2)–(4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Ha a miniszter a szabálytalansági döntésben foglaltakhoz képest új szabálytalansági gyanút észlel, ennek kivizsgálása érdekében új szabálytalansági eljárásra utasítja a Felelős Hatóságot.
(3) A jogorvoslati eljárás eredményéről a Felelős Hatóság tájékoztatja a szabálytalansági eljárással érintett kedvezményezettet.
(4) A miniszter jogorvoslati kérelem tárgyában hozott döntése ellen további jogorvoslati kérelmet a miniszter által vezetett minisztériumnál előterjeszteni nem lehet.”
9. § A Korm. rendelet
a) 12. § (2), (4) és (7) bekezdésében a „vizsgálat” szövegrész helyébe az „eljárás”,
b) 12. § (5) bekezdésében a „vizsgálat” szövegrészek helyébe az „eljárás”,
c) 13. § (2) bekezdésében a „30 napon belül” szövegrész helyébe a „25 napon belül”,
d) 13. § (3) bekezdésében a „miniszter” szövegrész helyébe a „Felelős Személy”,
e) 14. § (1) bekezdés d) pontjában a „szabálytalansági eljárás során eljáró szervezetet” szövegrész helyébe a „Felelős Hatóságot”
szöveg lép.
10. § A Korm. rendelet 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
11. § Hatályát veszti a Korm. rendelet
a) 3. § e) pontja,
12. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
1. melléklet a 306/2017. (X. 27.) Korm. rendelethez
1. A Korm. rendelet 1. melléklet 1.3.1. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:
„1.3.1. Alapelvek
A pályázati kiírásokban az Útmutatóban foglaltakat kell alkalmazni. Ha a hatékony forrásfelhasználás megköveteli, a Felelős Hatóság az elszámolhatósági szabályokat az adott pályázati kiírás céljához testre szabva szűkítheti, a fejlesztés céljától függően részletezheti, specifikálhatja a keret jellegű szabályozáshoz képest (pl. a fejlesztés jellegéhez igazodva kizárhat egyes költségtételeket, vagy feltételhez kötheti azok elszámolását). Az Útmutató egyes költségtípusok tekintetében meghatározza azoknak a projektek keretében maximálisan elszámolható arányát az összes elszámolható közvetlen költséghez viszonyítva. Ezen arányokat növelni nem lehet, kivéve, ahol azt az Útmutató kifejezetten megengedi. Ezen túlmenően a pályázati kiírás határozhat meg további korlátozásokat.
Amennyiben az Útmutatóban foglaltaktól eltérően a kedvezményezett saját szabályzata szigorúbb szabályokat rögzít, a kedvezményezett köteles a saját szabályzatában foglaltak szerint eljárni.
A Felelős Hatóság, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletben foglaltak figyelembevételével, a Belügyi Alapok által támogatott projekteknek a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: közbeszerzési törvény) szerinti közbeszerzési eljárásait, valamint a közbeszerzési törvény 9. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti beszerzéseit a pályázati kiírásban rögzített módokon ellenőrzi.
Az egyszerűsített elszámolási módok alapján történő elszámolás alkalmazásának lehetőségét a Felelős Hatóság eseti jelleggel, pályázati kiírásonként állapítja meg. Így előfordulhat, hogy az Útmutatóban felsorolt költség adott projekt esetében egyáltalán nem számolható el, vagy csak bizonyos felső korlátig számolható el. Kötelező az egyszerűsített költségelszámolási módok alkalmazása azon költségtípusoknál, amelyeknél a pályázati kiírás erre vonatkozó szabályozást tartalmaz.
Az értékcsökkenés és az önköltség alapú elszámolás kivételével a kifizetést banki átutalással, kivételes esetben készpénzben kell lebonyolítani.
Közbeszerzés útján beszerzett eszközök és szolgáltatások költségei csak tételes, dokumentumon alapuló elszámolással finanszírozhatóak.
Az uniós támogatásból beszerzett tárgyi eszközök után, valamint a beruházások esetében értékcsökkenés nem számolható el a projekt keretében.”
2. A Korm. rendelet 1. melléklet 1.3.4. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:
„1.3.4. A bevétel és a nonprofit elv
A projekt jóváhagyásának időpontjában figyelembe nem vett, a projekt végrehajtása során közvetlenül keletkezett nettó jövedelemmel a kedvezményezett a projekt zárójelentésében számol el.”
3. A Korm. rendelet 1. melléklet 1.3.5. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:
„1.3.5. A piaci ár igazolása
Az elszámolásra kerülő egységárak nem haladhatják meg a szokásos piaci árat. A szokásos piaci ár bizonyítása a kedvezményezett feladata és felelőssége.
1. A piaci ár igazolására főszabály szerint maga a beszerzési eljárás dokumentumai szolgálnak.
2. Amennyiben a beszerzési eljárás a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) vagy a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény hatálya alá tartozik, úgy a szokásos piaci árat a hivatkozott törvények által szabályozott beszerzési eljárás dokumentumai igazolják.
3. Az előző pontban foglaltakon kívüli, nettó 1 000 000 forintot elérő vagy meghaladó értékű beszerzések esetén kedvezményezettnek a beszerzési eljárás során a szokásos piaci ár igazolására legalább három, azonos tárgyú és azonos igényeket/feltételeket megszabó, egymástól, valamint a kedvezményezettől független gazdasági szereplőktől származó írásos ajánlatot kell bekérnie. A nyertes ajánlattevő kiválasztása során a kedvezményezettnek a versenyt és a költséghatékonysági szempontokat megfelelően biztosítania kell, és a beérkezett ajánlatok alapján azt a gazdasági szereplőt kell nyertesnek nyilvánítania, aki az eljárást megindító felhívásban feltüntetett értékelési szempont szerint a legkedvezőbb érvényes ajánlatot nyújtotta be.
a) Kedvezményezett ezen kötelezettsége – ide nem értve a 3. pont b) alpontja szerinti esetet – nem áll fenn olyan beszerzése tekintetében, amely a közbeszerzési értékhatárok alatti értékű beszerzések megvalósításával és ellenőrzésével kapcsolatos szabályokról szóló 459/2016. (XII. 23.) Korm. rendelet alkalmazása esetén kivételnek minősülne a legalább három ajánlat bekérésének kötelezettsége alól. Ilyen esetben a kedvezményezett a 4. pont megfelelő alkalmazásával járhat el.
b) A Kbt. 9. § (1) bekezdés a) és b) pontja alapján folytatott beszerzési eljárások esetén a 3. pont a) alpontja szerinti kivétel nem alkalmazható.
4. A nettó 1 000 000 forintot el nem érő, de a nettó 100 000 forintot meghaladó értékű beszerzés esetén – a szokásos piaci ár igazolásához – elegendő csupán egy írásos ajánlat bekérése, amelyet a Felelős Hatóság részére be kell mutatni. A nyílt kereskedelmi forgalomban kapható eszközök beszerzése esetén az írásos ajánlat kiváltható a beszerzés időpontjához képest hat hónapnál nem régebbi árlista bemutatásával (például forgalmazó cégek honlapja). E bekezdés rendelkezéseitől eltérni csak a Felelős Hatóság egyedi engedélye alapján, a beszerzendő eszköz vagy szolgáltatás egyedi jellegének alátámasztásával lehet (például hatósági monopólium vagy közüzemi szolgáltatás esetén).
5. A nettó 100 000 Ft értéket el nem érő értékű beszerzés esetén – az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet előírásaival összhangban – a kedvezményezettnek nem szükséges írásbeli ajánlatot bekérnie.
6. A 3. pont alkalmazásában az ajánlatok nem fogadhatók el a piaci ár igazolására, amennyiben
a) a szerződéskötés időpontjához képest hat hónapnál régebben készültek,
b) nem valódi verseny eredményeként születtek, így különösen az ajánlattevő és a kedvezményezett, valamint azok tagjai között fennálló függőségi viszony (rokoni kapcsolat, tulajdonosi összefonódás) esetén,
c) azokat nem potenciális ajánlattevőktől kérte a kedvezményezett.
7. A költségek elszámolhatóságának feltételeként – eljárási formára és értékhatárra tekintet nélkül – a kedvezményezett köteles
a) a részekre bontás tilalmára tekintettel eljárni a beszerzés értékének – és így az alkalmazandó eljárásfajta – meghatározása során,
b) a szokásos piaci árat szabályszerűen igazolni,
c) a saját teljesítés költségeinek mértékét úgy megállapítani, hogy az ne haladja meg a szokásos piaci árat azzal, hogy az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat megalkotására kötelezett kedvezményezettől a szokásos piaci ár igazolására ajánlat bemutatása nem fogadható el,
d) a személyi jellegű költségek mértékét úgy megállapítani, hogy az – a kedvezményezett nyilatkozata alapján – ne haladja meg az adott intézményben szokásos mértéket, továbbá alkalmazásban állók esetén igazodjon a szokásos jövedelmi viszonyokhoz is,
e) betartani a támogatási szerződésben és annak mellékleteiben (különösen az Általános Szerződéses Feltételekben és a Felelős Hatóság Beszerzési segédletében) foglaltakat.”
4. A Korm. rendelet 1. melléklet 1.3.2. alcímének c) pontjában a „kifizetése” szövegrész helyébe az „elszámolása” szöveg lép.
1
A rendelet a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2017. október 29. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás