2017. évi CXCIX. törvény
az állami vagyonnal és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokkal összefüggő egyes törvények módosításáról1
2017.12.28.
„(3b) A (3) bekezdés c) pontja szerinti pártatlanságot veszélyeztető tevékenység különösen a nagykereskedelmi és kiskereskedelmi tevékenység, ingatlan-bérbeadás, ingatlankezelési tevékenység, operatív és pénzügyi lízingtevékenység, vagyoni őrző-védő tevékenység, valamint irattározási és raktározási tevékenység.” (A közzétételnek tartalmaznia kell:)
„g) a felszámoló nevét, székhelyét, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 14. §-a szerinti elektronikus kapcsolattartásra szolgáló hivatalos elérhetőségét, adószámát, valamint a felszámolóbiztos nevét, lakóhelyét, vagy a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő értesítési címét, születési idejét, adóazonosító jelét, valamint anyja születési nevét;” „(5) Az adós felszámolását elrendelő végzés Cégközlönyben történő (1) bekezdés szerinti közzétételét követő 15 napon belül a pénzforgalmi szolgáltató és az értékpapírszámlát vezető befektetési szolgáltató köteles a felszámolót elektronikus úton értesíteni arról, ha az adós részére a felszámolást elrendelő végzés közzétételének napját megelőző öt éven belüli időszakban fizetési számlát, értékpapírszámlát vezet vagy vezetett, vagy egyéb, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 7. § (3) és (4) bekezdése szerinti, az adós rendelkezése alatt álló összeget kezel vagy kezelt. A felszámolóbiztos a pénzforgalmi szolgáltatónál, befektetési szolgáltatónál történt, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 7. §-a és 13. § (9) bekezdése szerinti azonosítást követően jogosult tájékoztatást kérni az adós pénzforgalmi szolgáltatónál, befektetési szolgáltatónál kezelt vagyonáról. A pénzforgalmi szolgáltató, befektetési szolgáltató az adatszolgáltatást az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 58. §-a szerinti biztonságos elektronikus kapcsolattartás szabályainak megfelelő módon, 15 napon belül díjmentesen küldi meg a felszámoló részére.” „(5) Ha a felszámoló a vagyontárgy értékesítése során az e törvényben foglalt – az értékesítés formáira és a közjegyző igénybevételére vonatkozó – rendelkezéseknek nem tesz eleget, az érdekelt fél az értékesítéstől számított 30 napon belül az értékesítés – így különösen a pályázat, árverés – eredményeként megkötött adásvételi szerződést a bíróságnál [6. § (1) bek.] keresettel megtámadhatja. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. Az adós vagyonának értékesítése során kötött szerződések eredményes megtámadása esetén a hitelezőnek a bevételből részére kifizetett összeg mértékéig visszatérítési kötelezettsége van az adós felé, amennyiben az eredeti állapot helyreállítása körében a vételár visszafizetését a bíróság elrendeli. Ebben az esetben a hitelező nem élhet a 36. § (1) bekezdésében írt beszámítási jogával.” „(6) Ha a felszámoló a vagyontárgy értékesítése során a felszámolás elrendelését megelőzően közhiteles nyilvántartásba bejegyzett vagy jogszabály alapján fennálló elővásárlási jog figyelembevételére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, az elővásárlásra jogosult az (5) bekezdésben foglalt jogvesztő határidő alatt keresetével a bírósághoz [6. § (1) bek.] fordulhat. Az adós vagyonának értékesítése során kötött szerződések eredményes megtámadása esetén a hitelezőnek a bevételből részére kifizetett összeg mértékéig visszatérítési kötelezettsége van az adós felé, amennyiben az eredeti állapot helyreállítása körében a vételár visszafizetését a bíróság elrendeli. Ebben az esetben a hitelező nem élhet a 36. § (1) bekezdésben írt beszámítási jogával.” b) 38. § (4) bekezdésében az „A szerződésen alapuló elővásárlási jog megszűnik, ha az elővásárlásra jogosult nem él az elővásárlási jogával.” szövegrész helyébe az „Az elővásárlási jog megszűnik, ha az elővásárlásra jogosult nem él vagy e törvény rendelkezései szerint nem élhet az elővásárlási jogával.” szöveg
5. § Hatályát veszti a Cstv.
b) 30. § (1) bekezdésében az „, a pénzügyi intézményeket, az értékpapírszámlát vezető és az egyéb pénzpiaci eszközöket kezelő szolgáltatókat” szövegrész,
[Az MFB Zrt. feladata, hogy a 3. § (1)–(3) bekezdéseiben meghatározott tevékenységi körében – az átláthatóság, a célszerűség, a gazdaságosság, a hatékonyság és a prudencia követelményeinek megfelelően – a Kormány közép- és hosszú távú gazdaságstratégiája által meghatározott gazdaságfejlesztési célok megvalósításához szükséges fejlesztési források biztosítása érdekében, részben önállóan, részben más hazai és nemzetközi szervezetekkel közösen részt vegyen]
„p) kormányrendeletben meghatározott kiemelt nemzeti emlékhely és településkép-védelmi környezet megóvását, kialakítását, az épített és a természeti környezet egységes védelmét szolgáló – ingatlanok fenntartásához, helyreállításához, felújításához vagy átalakításához kapcsolódó – beruházások finanszírozásához szükséges hitel, illetve kölcsön formájában történő biztosításában.”
[Az MFB Zrt. – az (1) bekezdésben meghatározott körben – az alábbi pénzügyi szolgáltatási tevékenységeket végezheti:]
„j) követelésvásárlási tevékenység, ha az a 2. §-ban meghatározott feladatokhoz közvetlenül kapcsolódó jogviszony megvalósítását szolgálja.” „(14) Az MFB Zrt. jogosult ellenőrizni az 1. mellékletben meghatározott, valamint a közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedésével működő gazdálkodó szervezetek gazdálkodását, működését. Az ellenőrzött szervezet, a szervezet vezetője, alkalmazottja adatszolgáltatásra és együttműködésre köteles.” (Az MFB Zrt. beruházáshoz kapcsolódó fejlesztési célú hitelen, illetve kölcsönön kívül kizárólag)
„e) fejlesztési célú, illetve az a)–d) pont szerinti célú hitel, illetve kölcsön kiváltásának,”
(finanszírozására nyújthat hitelt, illetve kölcsönt.)
(Az MFB Zrt. beruházáshoz kapcsolódó fejlesztési célú hitelen, illetve kölcsönön kívül kizárólag)
„h) e bekezdés szerinti célra irányuló tagi kölcsön nyújtásának”
(finanszírozására nyújthat hitelt, illetve kölcsönt.)
a) Magyarországon létrehozott, magyarországi székhelyű befektetési alapkezelő által kezelt befektetési alap által kibocsátott befektetési jegyet, és
b) Magyarországon létrehozott, magyarországi székhelyű kockázati tőkealap-kezelő által kezelt kockázati tőkealap által kibocsátott kockázati tőkealap-jegyet
kizárólag a 2. §-ban felsorolt feladataihoz kapcsolódóan, közvetlenül vagy közvetetten szerezhet, ha a befektetés minél magasabb mértékű megtérülése biztosított.” „(5a) Az MFB Zrt.-nek – az Európai Unió vagy annak intézményei, illetve ezek részesedésével működő szervezetek által kezdeményezett vagy támogatott, és a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 26-i 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk (5) bekezdése szerinti kivételi listán szereplés feltételeire tekintettel – a számára nem tilalmazott pénzügyi együttműködésben történő részvétele esetén a 3. § (1) és (4) bekezdését, 4. § (5) bekezdését, 8. § (3) és (4) bekezdését, valamint a 9. § (1) bekezdését nem kell alkalmazni, illetve az MFB Zrt. e részvételével közvetlenül összefüggő, az együttműködés céljának megvalósulását szolgáló ügyletet köthet.” „(1) Az MFB Zrt. tárgyévi tevékenységéről a miniszter a tárgyévet követő évben augusztus 31-ig beszámol a Kormány részére.”
AZ MFB ZRT. EURÓPAI UNIÓS FORRÁSKEZELÉSI TEVÉKENYSÉGE
„(2) Az MFB Zrt. vezérigazgatója felett a munkáltatói jogokat a miniszter gyakorolja. A vezérigazgató – a 14. § (4) bekezdésében meghatározott időtartamtól eltérően – a megbízatása teljes idejére az igazgatóság tagja. Ha a vezérigazgató egyben az igazgatóság elnöke is, akkor jogosult az elnök-vezérigazgató cím használatára.” a) 4. § (6) bekezdésében a „kivéve a mezőgazdasági őstermelőket és családi gazdálkodókat” szövegrész helyébe a „kivéve a természetes személyeket (ideértve a mezőgazdasági őstermelőket és családi gazdálkodókat is) és a társasházakat” szöveg,
b) 5. § (4) bekezdésében a „kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszterrel” szövegrész helyébe a „miniszterrel” szöveg,
c) 8. § (3) bekezdés i) pontjában, 8/A. §-ában, 10. § (1) bekezdésében, 10/B. §-ában, 12. §-ában, 13. § (1) és (3) bekezdésében, 14. § (4) bekezdésében, 16. § (3) bekezdésében, 16/A. §-ában, valamint 18. § (6) bekezdésében a „kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „miniszter” szöveg,
d) 10. § (2) bekezdésében a „kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter” szövegrészek helyébe a „miniszter” szöveg,
e) 11. § (2) bekezdésében és 13/B. § nyitó szövegrészében a „kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszternek” szövegrészek helyébe a „miniszternek” szöveg,
f) 13/A. § (4) bekezdésében a „kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszternél” szövegrész helyébe a „miniszternél” szöveg
a) 2. § l) pontjában a „különös tekintettel az agrárpiac fejlesztésének, a mezőgazdaság fenntartható fejlődésének, az agrár-innováció elősegítésének, az agrárfoglalkoztatás növelésének, a gazdálkodók integrációs együttműködésének biztosítására” szövegrész;
„(2a) E törvény felhatalmazása alapján – a 2. §-ban meghatározott célok hatékonyabb elérése érdekében, miniszteri rendeletben, az ott meghatározott állami vagyoni kör tekintetében, meghatározott időtartamra – e törvény keretei között, a joggyakorlás egyes szabályainak meghatározásával az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének, illetve azok meghatározott részének gyakorlóját a miniszter a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 7/A. § (1) bekezdése szerinti személy kijelölésével határozhatja meg.” „(3) Az állami vagyon meghatározott köre felett tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket a (2a) bekezdés alapján az állam nevében gyakorló személy e tevékenységét e törvény és végrehajtási rendelete, valamint a (2a) bekezdés szerinti miniszteri rendelet szabályai szerint végezheti azzal, hogy a tulajdonosi joggyakorlással érintett állami vagyon tulajdonjogának átruházására, arra vételi jog, elővásárlási jog szerződéssel történő alapítására, annak biztosítékul adására és más módon való megterhelésére az (1) bekezdés alapján az MNV Zrt. jogosult.” „(3a) Ha az állami részesedéssel működő gazdasági társaságban az állam nevében tulajdonosi (tagsági, részvényesi, alapítói) jogokat gyakorló személy ezen jogait az Nvtv. 8. § (7) bekezdése alapján az MNV Zrt.-vel kötött szerződés alapján gyakorolja, úgy az MNV Zrt. előzetes engedélyét köteles kérni állami vagyon nem pénzbeli hozzájárulásként való szolgáltatásához, a tőkeemeléshez, a nem kötelező tőkeleszállításhoz, a gazdálkodó szervezet végelszámolással történő megszüntetéséhez vagy átalakulásához, egyesüléséhez, szétválásához. (3b) Ha az állami részesedéssel működő gazdasági társaságban az állam nevében a tulajdonosi (tagsági, részvényesi, alapítói) jogokat a (3a) bekezdés szerinti személy gyakorolja, az (1) bekezdés alapján az MNV Zrt. jogosult az állami részesedéssel működő gazdasági társaságban fennálló állami részesedés átruházására, arra vételi jog, elővásárlási jog szerződéssel történő alapítására, annak biztosítékul adására és más módon való megterhelésére.” (A Ptk.-ban foglalt feladatokon kívül az Igazgatóság hatáskörébe tartozik)
„da) a társaság állami tulajdonú részesedése az Nvtv. 2. melléklet I. pontja szerinti nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonban tartandó állami tulajdonban álló társasági részesedés, vagy” (A Ptk.-ban foglalt feladatokon kívül az Igazgatóság hatáskörébe tartozik)
„i) az Áht. 45. §-a figyelembevételével döntés gazdasági társaságok részére történő hitel, kölcsön, támogatás, pótbefizetés és tőkeemelés nyújtásáról,” (A Ptk.-ban foglalt feladatokon kívül az Igazgatóság hatáskörébe tartozik)
„q) döntés állami tulajdonú társasági részesedések esetén az Nvtv. 8. § (7) bekezdése szerint a tulajdonosi jogok egészének vagy meghatározott részének gyakorlására vonatkozóan megbízási szerződés megkötéséről, valamint a megbízási szerződés szerinti megbízói előzetes engedélyek kiadásáról, amennyiben a gazdasági társaság saját tőkéjén belül az állami részesedés mértéke eléri vagy meghaladja a 200 millió forintot.” „(8) Az alapfeladatként vagy főtevékenységként közfeladatot ellátó vagyonkezelő a visszapótlási kötelezettség teljesítése alól e törvény erejénél fogva mentesül azzal, hogy a tulajdonosi joggyakorló és az alapfeladatként vagy főtevékenységként közfeladatot ellátó vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződésben ettől eltérően is megállapodhat.”
„(5) Amennyiben ajándékozás, végrendeleti örökösnevezés, illetve tulajdonjog átruházására irányuló más hasonló jogügylet kedvezményezettjeként valamely központi költségvetési szervet jelölnek meg, az elfogadott vagyon állami tulajdonba kerül azzal, hogy az MNV Zrt. az adott költségvetési szervvel köt rá – az Nvtv. 11. § (6) bekezdésében meghatározott vagyontárgyak kivételével – nem visszterhes vagyonkezelési szerződést, vagy – ha a hagyaték tárgya gazdasági társaságban fennálló társasági részesedés – az Nvtv. 8. § (7) bekezdése szerinti megbízási szerződést. Ha a későbbiekben az ilyen vagyontárgy értékesítésére kerül sor, annak bevétele a kedvezményezett központi költségvetési szervet illeti meg.” „(3) Gazdálkodó szervezet alapítására, illetve abban részesedés szerzésére és a tulajdonosi (tagsági, részvényesi, alapítói) jogok gyakorlására – ha törvény vagy a 3. § (2a) bekezdése szerinti miniszteri rendelet eltérően nem rendelkezik – az állam nevében az MNV Zrt. jogosult. Gazdálkodó szervezet alapítása során történő eljárásra, valamint társasági részesedés állam nevében történő megszerzésére az MNV Zrt. más személynek, szervezetnek meghatalmazást adhat.” „(2) Központi költségvetési szerv vagyonkezelő a működéséhez már nem szükséges, az Nvtv. 11. § (6) bekezdése szerinti immateriális jószágokat, tárgyi eszközöket, készleteket – amennyiben azok egyedi, könyv szerinti bruttó értéke az éves költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt nem haladja meg – kizárólag a tulajdonosi joggyakorlóval kötött megbízási szerződés alapján, az állam nevében és javára értékesítheti a 34–35. § alkalmazásával. Az értékesítésből származó bevétel a vagyonkezelő központi költségvetési szervet illeti meg.” „(4) Törvény eltérő rendelkezése hiányában az e törvény hatálya alá tartozó állami ingatlan értékesítésére – kivéve a 35. § (2) bekezdés szerinti versenyeztetés mellőzésével történő értékesítést – kizárólag az MNV Zrt. által működtetett elektronikus árverési rendszer útján kerülhet sor. Az MNV Zrt. az Nvtv. 7/A. § (1) bekezdése szerinti tulajdonosi joggyakorlók részére az elektronikus árverésen történő értékesítést ingyenesen bonyolítja le.” (Mellőzni lehet a versenyeztetést:)
„g) jogszabályon alapuló elővásárlási jog jogosultjának történő értékesítés esetén,”
(Mellőzni lehet a versenyeztetést:)
„o) az országos közút melletti pihenő- és várakozóhelyeken 2011. december 31-ig megépült felépítményekre vonatkozó osztott tulajdon létesítése és földhasználati jog alapítása során lefolytatott értékesítési eljárás során,
p) zálogtárgy tulajdonjogának zálogjogosult által történő megszerzése esetén.”
(Az állami vagyon tulajdonjoga ingyenesen átruházható)
„g) egyház, egyházi jogi személy hitéleti feladatai elősegítése vagy az általa végzett állami – így különösen oktatási, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális – feladatok ellátásának elősegítése érdekében.”
„(4) A (2) bekezdés c) és g) pontja alapján ingyenesen átruházható vagyontárgyak összesített értéke évente nem haladhatja meg az adott évi költségvetési törvényben meghatározott keretösszeget.” „(6) Az MNV Zrt. Igazgatósága jogosult dönteni a (2) bekezdés c) és g) pontjában meghatározott személyek javára az ott meghatározott célokra az évente kedvezményezettenként 10 millió Ft nyilvántartási értéket meg nem haladó értékű ingóságok ingyenes tulajdonba adásáról. Az MNV Zrt. Igazgatósága köteles az ingóság átadásáról szóló döntését az MNV Zrt. honlapján nyilvánosságra hozni.” „(1) Állami vállalat átalakulása vagy állami vállalat többségi részvételével létrejött gazdasági társaságok – beleértve az állami vállalat által az átalakulást megelőzően vagy annak jogutódja által az átalakulást követően alapított társaságokat is – társasági részesedéseinek értékesítése során a munkavállalók kedvezményesen szerezhetik meg az állami tulajdont, ha az értékesítéssel érintett gazdasági társaság 100%-os vagy többségi állami tulajdonban áll.”
„40. § A 38. és 39. §-ban meghatározott kedvezményes értékesítési technikák alkalmazásával benyújtott pályázatok kizárólag akkor kerülhetnek elbírálásra, ha az MNV Zrt. által megállapított pályázati kiírás szerint a teljes ellenérték egy összegben történő kifizetésére irányuló, és a pályázati feltételeknek is megfelelő érvényes ajánlat nem érkezett. Nyilvános árverés – ideértve az elektronikus árverést is – útján történő értékesítés esetén a 38. és 39. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni, amennyiben a nyertes árverező az árverési hirdetményben meghatározottak szerint a vételár teljes összegét egy összegben megfizeti.” (Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg)
„b) a 3. § (2a) bekezdése szerinti tulajdonosi joggyakorló személyét, a tulajdonosi joggyakorlással érintett vagyoni kört, a tulajdonosi joggyakorló jogainak és kötelezettségének körét, a joggyakorlás szabályait, időtartamát.” a) 3. § (2) bekezdés a) pontjában az „a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter” szövegrész helyébe az „az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)” szöveg,
b) 3. § (2) bekezdés a) pontjában az „ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság” szövegrész helyébe az „NKM Nemzeti Közművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság” szöveg,
c) 3. § (2) bekezdés b) pontjában az „az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)” szövegrész helyébe az „a miniszter” szöveg,
g) 25/A. § (1)–(3) bekezdésében az „az a tulajdonosi joggyakorló”, az „Az a tulajdonosi joggyakorló” szövegrészek helyébe az „a tulajdonosi joggyakorló” és az „A tulajdonosi joggyakorló” szöveg,
i) 27. § (1) bekezdésében az „az a tulajdonosi joggyakorló” szövegrész helyébe az „a tulajdonosi joggyakorló” szöveg és az „a nemzeti vagyonról szóló törvényben” szövegrész helyébe az „az Nvtv.-ben” szöveg,
k) 69/A. § (5) bekezdésében az „Az MNV Zrt.” illetve az „az MNV Zrt.” szövegrész helyébe az „a tulajdonosi joggyakorló” szöveg, a „társasság” szövegrész helyébe a „társaság” szöveg
28. § Hatályát veszti a Vtv.
4. A hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény módosítása
„(3) A Nemzeti Eszközkezelő a lakóingatlant az e törvényben foglalt szabályok szerint az állam nevében eljárva a hiteladós és a zálogkötelezett részére – visszavásárlási joguk gyakorlása során – elidegenítheti.”
„(3a) A Nemzeti Eszközkezelő a megüresedett lakóingatlant (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: Ingatlan) a vagyonkezelési szerződés módosítása mellett – további hasznosítás vagy értékesítés érdekében – az MNV Zrt. részére átadhatja. Az Ingatlan MNV Zrt.-nek történő átadása esetében a vagyonkezelési szerződés e bekezdés szerinti módosítása miatti részleges megszűnésével az Ingatlan tekintetében a Nemzeti Eszközkezelő 3. § (1) bekezdés d) pontja szerinti törvényi kijelölésen alapuló vagyonkezelői joga is megszűnik.” a) 2. § (2) bekezdésében az „a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.” szövegrész helyébe az „a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.) szöveg”;
„(1a) Az (1) bekezdés szerinti hitel, kölcsön nyújtásához, átütemezéséhez az államháztartásért felelős miniszter és az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter előzetes jóváhagyása szükséges.” „(2) Az állam tulajdonában álló gazdasági társaságnak az állam nevében tőkeemelést, pótbefizetést és támogatást – a szakmai feladatok ellátásához nyújtott támogatás kivételével – az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter előzetes jóváhagyásával lehet nyújtani. A jóváhagyásról az államháztartásért felelős miniszter és az állami támogatások versenyszempontú ellenőrzéséért felelős szerv írásos véleményének ismeretében kell dönteni.”
„(6) Az (1) és (2) bekezdés szerinti pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódó postai pénzforgalmi nyomtatványt használó számlatulajdonos köteles a Pmt. szerinti intézkedések alkalmazhatóságának egyértelmű megállapíthatósága érdekében a) az adók, bírságok, illetékek megfizetésére irányuló befizetés vagy
b) a belföldön kezdeményezett és belföldön teljesítendő áru- vagy szolgáltatásnyújtás igénybevételére irányuló, fizetési számlára történő befizetés
jogcím megjelölésére szolgáló, a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény által meghatározott jelölés alkalmazására.”
„(3) A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 116/A. § (1) bekezdésben meghatározott – az egyetemes postai szolgáltatóval és az egyetemes postai szolgáltató által megbízott közreműködővel munkaviszonyban álló – személy a Bszt. 116/A. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott követelményeket oly módon is teljesítheti, hogy – a munkáltatója vagy a munkáltatójával jogviszonyban álló befektetési vállalkozás által – az ügyfeleknek pénzügyi eszközökről, befektetési szolgáltatási tevékenységről vagy kiegészítő szolgáltatásról befektetési tanácsot vagy információt nyújtó természetes személyre előírt szakmai képességekre és kompetenciákra vonatkozó részletes szabályokról szóló MNB rendeletben meghatározottaknak tesz eleget.” c) 77/A. § (1) bekezdésében a „76. § (2) bekezdése szerinti” szövegrész helyébe az „e tárgykörben hozott vagy a 76. § (2) bekezdése szerinti” szöveg, a „részének” szövegrész helyébe a „részének, illetve az Európai Bizottság jóváhagyó határozata alapján – az abban foglaltak szerint – meghatározott összegnek” szöveg és az „állapítja meg” szövegrész helyébe az „– egy vagy több részletben – állapítja meg” szöveg
7. A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény módosítása
(E törvény alkalmazásában)
„l) Központi Adatfeldolgozó: az egységes informatikai rendszer folyamatos és biztonságos üzemeltetését, valamint fejlesztését az Integrációs Szervezet 1. § (4) bekezdése szerinti egyetemleges felelősség mellett működő tagjával kötött, – az e törvényben meghatározottak figyelembevételével – a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) kiszervezésre vonatkozó szabályainak megfelelő megállapodás alapján végző informatikai szolgáltató;” (E törvény alkalmazásában)
„y) válsághelyzet: az az állapot, amikor egy szövetkezeti hitelintézet
ya) tőkepozíciója rossz, vagy
yb) tőkepozíciója két egymást követő naptári negyedévben romlik;”
„(7) Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény alkalmazása szempontjából együttesen kapcsolt vállalkozásnak minősülnek a) az Integrációs Szervezet tagjai,
b) a Központi Adatfeldolgozó, feltéve, hogy abban az Integrációs Szervezet, vagy annak tagja a Hpt. szerinti befolyásoló részesedéssel rendelkezik, továbbá c) azok a szervezetek, amelyben az Integrációs Szervezet, vagy annak tagja többségi befolyással rendelkezik.”
„(1) Az Integrációs Szervezet vagyona a számviteli szabályok alapján figyelembe vett saját tőke, amelynek részét képezi különösen a tagok – közvetlenül az Integrációs Szervezet részére rendelkezésre bocsátott – vagyoni hozzájárulása, az Önkéntes Takarékszövetkezeti intézményvédelmi alapok és a HBA jogutódlásával átadásra került vagyon, a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alapja által rendelkezésre bocsátott vagyon, valamint az Integrációs Szervezet gazdálkodásának eredménye.
(2) Az Integrációs Szervezet vagyonához rendelkezésre bocsátott hozzájárulás összege a 11/F. § (9) bekezdésében meghatározott esetben fizethető vissza a vagyoni hozzájárulást rendelkezésre bocsátó tagnak. (3) Az Integrációs Szervezet tagja – az MFB kivételével – évente tagdíjat fizet az Integrációs Szervezetnek. A tagdíj éves összegét az Integrációs Szervezet közgyűlése állapítja meg, amelynek mértéke nem lehet alacsonyabb, mint a tag kockázattal súlyozott kitettségének 0,1%-a. A tagdíj megfizetésének rendjére vonatkozó részletes szabályokat az Integrációs Szervezet igazgatóságának a felhatalmazása alapján az ügyvezetés is meghatározhatja azzal, hogy az éves tagdíjat a tagdíjfizetésre kötelezettnek negyedévente kell megfizetnie.”
„(5) Az Integrációs Szervezet pénzeszközei nem vonhatók el, és kizárólag az e törvényben meghatározott célokra használhatók fel.”
„(8) Az Integrációs Szervezet saját tőkéje csak az Integrációs Szervezet megszűnése esetén osztható fel, és abból csak a (2) bekezdésben meghatározott esetben teljesíthető visszafizetés.” „(3) A közgyűlés határozatait a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozza meg. A közgyűlésen az MFB-t az Integrációs Szervezeti tagságára tekintettel a szavazatok 51 százaléka illeti meg, az MFB-t megillető szavazatokon felül fennmaradó szavazatok az Integrációs Szervezet további tagjait egymás között egyenlő arányban illetik meg.”
(Az Integrációs Szervezet közgyűlésének hatáskörébe tartozik:)
„g) az Integrációs Szervezet tagja által fizetendő tagdíj mértékének megállapítása;
h) döntés az Integrációs Szervezetbe tagként történő felvételről.”
„(1) Az Integrációs Szervezet stratégiai irányítását az igazgatóság látja el. Az igazgatóság legalább 5, legfeljebb 7 tagból áll. Az Integrációs Szervezettel munkaviszonyban álló igazgatósági tagok száma nem haladhatja meg a tagok számának a felét.
(2) Az igazgatóság 3 tagjának – 7 főből álló igazgatóság esetén 4 tagjának – a megválasztásához, és az így megválasztott tag visszahívásához az Integrációs Szervezet szövetkezeti hitelintézeti tagjai több mint felének egyetértő szavazata szükséges.”
„(4) Az Integrációs Szervezet igazgatósága tagjává az választható meg, aki
b) a pénzügyi vagy a hitelintézeti tevékenységgel kapcsolatos kérdésekben kiemelkedő elméleti és gyakorlati szakmai ismeretekkel rendelkezik, valamint
(4a) Az Integrációs Szervezettel munkaviszonyban nem álló igazgatósági taggá nem választható meg, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója az Integrációs Szervezet tagjánál vezető állást tölt be, vagy érdekeltséggel rendelkezik, így különösen, ha tulajdonosi, kötelmi jogviszonyban áll az Integrációs Szervezet bármely tagjával, vagy attól bármilyen formában bevételre vagy díjazásra tesz szert vagy tart igényt.”
(A felügyelőbizottság hatáskörébe tartozik:)
„b) az igazgatóság és az ügyvezetés rendszeres, félévenkénti beszámoltatása az Integrációs Szervezet tevékenységéről, gazdálkodásáról és pénzügyi helyzetéről, beleértve az 1. § (4) bekezdése szerinti egyetemleges felelősség mellett működő tagtól eltérő személy által rendelkezésre bocsátott vagyon felhasználásának szabályosságára vonatkozó beszámoltatást is;” „(1) Az ügyvezetés az Integrációs Szervezet igazgatósági tagjai közül megválasztott, az Integrációs Szervezet vezetésére kijelölt, képviseleti joggal rendelkező, az Integrációs Szervezettel munkaviszonyban álló ügyvezetőkből áll.
(2) Az Integrációs Szervezet ügyvezetőjének megválaszthatóságára, összeférhetetlenségére, valamint a személyét érintő bejelentési kötelezettségre a 8. § (4) bekezdésében, továbbá az (5) és (6) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.” (Az ügyvezetés feladata:)
„a) az Integrációs Szervezet szokásos ügymenetének vitele és a rendkívüli helyzetek kezelése;”
(Az ügyvezetés feladata:)
„i) az e törvényben meghatározott feladatok ellátása, és az igazgatóság által a feladatkörébe utalt döntések meghozatala.”
„(1) Az Integrációs Szervezet a szövetkezeti hitelintézeti integráció egységes működése és irányítása, továbbá a szövetkezeti hitelintézeti integráció céljainak elérése érdekében olyan – az e törvényben meghatározott rendelkezéseken és az Integrációs Szervezet szabályzatán és irányelvén alapuló – ellenőrző rendszert működtet, amely lehetővé teszi a szövetkezeti hitelintézet és a Központi Bank, valamint azok kapcsolt vállalkozásai (a továbbiakban együtt: ellenőrzés alá vont szervezet) tevékenységének az integráció keretein belül történő ellenőrzését. Az Integrációs Szervezet jogosult ellenőrizni a szövetkezeti hitelintézetnek és a Központi Banknak azon tevékenyégét is, amelyet a Hpt., illetve Bszt. szerinti közvetítő útján végez.” „(13) Ha az ellenőrzési eljárás hatékony, gyors és eredményes lefolytatásához szükséges személyi és tárgyi feltételek Integrációs Szervezet általi biztosítása ideiglenesen más módon – így különösen ezen feltételek bővítésével – nem oldható meg, akkor az Integrációs Szervezet jogosult közreműködő szakértő igénybevételére. A közreműködő szakértő igénybevétele nem eredményezheti az Integrációs Szervezet egyes ellenőrzési feladatainak tartósan más által történő ellátását.
(14) Ha a közreműködő szakértő igénybevételére helyszíni ellenőrzés során kerül sor, az Integrációs Szervezet köteles a közreműködő szakértőt megbízólevéllel ellátni. A közreműködő szakértő igénybevételére a helyszíni ellenőrzést végző személy egyidejű jelenlétének biztosításával kerülhet sor. Az ellenőrzés alá vont szervezet a közreműködő szakértő vizsgálatában közreműködni köteles. A közreműködő személy helyszíni vizsgálat során történő eljárására a (6) és (7) bekezdésben meghatározott szabályokat kell alkalmazni.” „(9) A nem az 1. § (4) bekezdése szerinti egyetemleges felelősség mellett működő tag Integrációs Szervezetből való kilépésére az (1)–(8) bekezdést nem kell alkalmazni. E tag Integrációs Szervezeti jogviszonya a kilépési szándékának az Integrációs Szervezet igazgatósága részére történő bejelentése közlésének napjával szűnik meg. Az Integrációs Szervezet a tagsági jogviszony megszűnésétől számított 30 napon belül visszafizeti a tag részére a 4. § (2) bekezdése szerinti tag által – közvetlenül az Integrációs Szervezet részére – rendelkezésre bocsátott vagyoni hozzájárulás összegét; a tag a vagyoni hozzájárulás visszafizetéséről lemondhat.” „(4) A szövetkezeti hitelintézet igazgatósági üléséről a Központi Bankot és az Integrációs Szervezetet a meghívó igazgatósági tagoknak történő megküldésével egyidejűleg, de legalább 5 munkanappal az ülés előtt értesíteni kell. A meghívóhoz csatolni kell minden napirendre vonatkozóan az előterjesztést és a kapcsolódó anyagokat. Az Integrációs Szervezet ügyvezetése indokolt esetben az értesítéstől számított 3 munkanapon belül felhívhatja a szövetkezeti hitelintézetet arra, hogy az Integrációs Szervezet által megjelölt napirendi pontokhoz készítsen írásbeli előterjesztést. A szövetkezeti hitelintézet igazgatósága érvényesen nem hozhat határozatot e kötelezettségek megsértése esetén. A Központi Bank és az Integrációs Szervezet képviselője a szövetkezeti hitelintézet igazgatósági ülésén jogosult tanácskozási joggal részt venni.”
„(7) A szövetkezeti hitelintézet felügyelőbizottsági üléséről a Központi Bankot és az Integrációs Szervezetet a meghívó felügyelőbizottsági tagoknak történő megküldésével egyidejűleg, de legalább 5 munkanappal az ülés előtt értesíteni kell. A meghívóhoz csatolni kell minden napirendre vonatkozóan az előterjesztést és a kapcsolódó anyagokat. Az Integrációs Szervezet indokolt esetben az értesítéstől számított 3 munkanapon belül felhívhatja a szövetkezeti hitelintézetet arra, hogy az Integrációs Szervezet által megjelölt napirendi pontokhoz a szövetkezeti hitelintézet készítsen írásbeli előterjesztést. A szövetkezeti hitelintézet felügyelőbizottsága érvényesen nem hozhat határozatot e kötelezettségek megsértése esetén. A Központi Bank és az Integrációs Szervezet képviselője a szövetkezeti hitelintézet felügyelőbizottsági ülésén jogosult tanácskozási joggal részt venni.”
„(10) A szövetkezeti hitelintézet a hatálybalépést követő 15 napon belül minden olyan szabályzatát megküldi az Integrációs Szervezet vagy a Központi Bank számára, amit az Integrációs Szervezet vagy a Központi Bank szövetkezeti hitelintézetek számára kiadott szabályzata előír.”
„(2) A szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet jegyzett tőkéjében egy tulajdonosnak a közvetett és közvetlen tulajdoni hányada (részesedése) – a magyar állam, az Integrációs Szervezet, a Központi Bank, valamint az Országos Betétbiztosítási Alap kivételével – nem lehet több tizenöt százaléknál.”
„(2a) Ha egy tulajdonosnak a közvetett és közvetlen tulajdoni hányada (részesedése) meghaladja a szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet jegyzett tőkéjének ötven százalékát, akkor az e tulajdonost megillető szavazati arány ötven százalék.”
„(1) A szövetkezeti hitelintézet tulajdonosának, a pénzügyi intézményben befolyásoló részesedést szerezni kívánó személynek, a vezető állású személynek, valamint a szövetkezeti hitelintézet alkalmazottjának a Hpt. 159. § (2) bekezdésében és a Bszt. 117. § (1) bekezdésében előírt titoktartási kötelezettsége nem áll fenn a szövetkezeti hitelintézeti integrációval kapcsolatos feladatkörében eljáró Központi Bankkal és az Integrációs Szervezettel – ideértve az Integrációs Szervezet által a 11/A. § (13) bekezdése alapján igénybevett közreműködő szakértőt is –, a Szövetkezeti Hitelintézetek Tőkefedezeti Közös Alapjával, valamint a szövetkezeti hitelintézeti integrációval kapcsolatos feladatkörében eljáró kormánybiztossal szemben. A szövetkezeti hitelintézet a Hpt. 160. §-a szerinti banktitkot és a Bszt. 118. § (1) bekezdése szerinti értékpapírtitkot kiadhatja a szövetkezeti hitelintézeti integrációval kapcsolatos feladatkörében eljáró Központi Banknak, az Integrációs Szervezetnek – ideértve az Integrációs Szervezet által a 11/A. § (13) bekezdése alapján igénybevett közreműködő szakértőt is –, e körben a banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn” „(6) A Központi Adatfeldolgozó által alkalmazott közreműködővel kötött szerződés vonatkozásában a Hpt. 68. § (10) bekezdésében meghatározott jóváhagyást a Központi Bank az Integrációs Szervezet előzetes egyetértése alapján gyakorolja. A szerződésben biztosítani kell a kiszervezett tevékenységnek az Integrációs Szervezet által történő ellenőrzését.” „(15) A 17/U. § (1) bekezdés 2020. december 31. napjáig akként is teljesülhet, hogy az egyes szövetkezeti hitelintézeti tagok más számlavezető rendszert használnak, és az adatok központi feldolgozása megvalósul.” „20/F. § (1) Az Integrációs Szervezet igazgatóságának és tagjainak 2018. március 15. napjáig meg kell felelnie a 8. § (1) bekezdésében és a 8. § (4) és (4a) bekezdésében foglalt követelményeknek azzal, hogy az e feltételeknek megfelelő tagok Közgyűlés általi megválasztásakor megszűnik az Integrációs Szervezet igazgatósága azon tagjainak megbízatása, akik nem felelnek meg e feltételeknek. (2) Az Integrációs Szervezet alapszabályának 2018. március 15. napjáig meg kell felelnie az e törvénynek az állami vagyonnal és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokkal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi CXCIX. törvénnyel megállapított rendelkezéseinek is.”
b) 3. § (2) bekezdésében az „Az Integrációs Szervezet igazgatósága azt veheti fel” szövegrész helyébe az „Az Integrációs Szervezet közgyűlése azt veheti fel” szöveg;
d) 8. § (5) bekezdés a) pontjában a „döntés előkészítésében” szövegrész helyébe az „egyedi döntés előkészítésében” szöveg, valamint az „amelyre a döntés vonatkozik” szövegrész helyébe az „amelyre az egyedi döntés vonatkozik” szöveg;
e) 8. § (5) bekezdés b) pontjában az „olyan döntés előkészítésében és olyan döntésben” szövegrész helyébe az „olyan egyedi döntés előkészítésében és olyan egyedi döntés meghozatalában” szöveg;
f) 9. § (2) bekezdés a) pontjában az „éves költségvetési tervét, továbbá az Integrációs Szervezet előző évi költségvetésének végrehajtásáról szóló beszámolót” szövegrész helyébe az „Integrációs Szervezet éves beszámolóját és éves tervét” szöveg;
g) 10. § (2) bekezdés a) pontjában az „éves beszámolójának, költségvetési tervének és költségvetési beszámolójának” szövegrész helyébe az „éves beszámolójának és éves tervének” szöveg;
h) 11/F. § (1) bekezdésében a „nem szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet” szövegrész helyébe a „nem szövetkezeti formában működő hitelintézet” szöveg;
j) 15/A. § (6) bekezdésében az „Integrációs Szervezet indítványozhatja” szövegrész helyébe az „Integrációs Szervezet ügyvezetése indítványozhatja” szöveg;
8. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény módosítása
(Nem tartozik e törvény hatálya alá)
„c) az adók, bírságok, illetékek megfizetésére irányuló, fizetési számlára történő befizetés teljesítése.”
57. § Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
