65/2016. (IX. 21.) FM rendelet

a földművelésügyi miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó, egyes agrárágazati tárgyú támogatásokat szabályozó rendeletek módosításáról¹

2016.09.22.

A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (5) bekezdésében,

a 4. alcím tekintetében a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. § (2) bekezdés a)–d), j) és k) pontjában,

a 6., 7. és 10. alcím tekintetében a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (4) bekezdés a) pontjában

kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 65. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – az 1–3. és az 5–10. alcím tekintetében a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 4. § 7. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró Miniszterelnökséget vezető miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:

1. Az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások igénylésének és kifizetésének rendjéről szóló 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelet módosítása

1. § Az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások igénylésének és kifizetésének rendjéről szóló 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelet [a továbbiakban: 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelet] 2. §-a a következő h) és i) ponttal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában:)

„h) vágóhíd: az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. számú mellékletének 1. pont 16. alpontja alapján olyan állatok levágására és zsigerelésére szolgáló létesítmény, amelyek húsát emberi fogyasztásra szánják, és az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 35. § (1) bekezdése szerinti engedéllyel rendelkező létesítmény;

i) vemhes üsző: tejhasznú vagy kettőshasznú fajtához tartozó, legalább huszonnégy hónapos, vemhes, nőivarú szarvasmarha.”

2. § (1) A 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelet 6. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3a) Sertés állatfaj (tenyészkoca) kivételével az engedélyesnek az 1. számú mellékletben C001 technikai kóddal jelölt kapcsolódó állat-egészségügyi szolgáltatás igényléséhez baromfi állatfaj esetében az 5. számú melléklet, szarvasmarha állatfaj esetében a 6. számú melléklet szerinti adattartalmú, az MVH által rendszeresített és az MVH honlapján közzétett nyilatkozat eredeti példányát kell csatolnia. Az MVH az 5. és a 6. számú mellékletben feltüntetett adatokat a Baromfi Információs Rendszer (a továbbiakban: BIR), az Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer (a továbbiakban: ENAR), illetve a Tenyészet Információs Rendszer (a továbbiakban: TIR) alapján ellenőrzi. Eltérés esetén az MVH a BIR-ben, az ENAR-ban és a TIR-ben szereplő adatok alapján hozza meg a döntését.”

(2) A 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelet 6. §-a a következő (3c) bekezdéssel egészül ki:

„(3c) A vemhes üsző egyed vonatkozásában az 1. számú mellékletben C001 technikai kóddal jelölt kapcsolódó állat-egészségügyi szolgáltatás első alkalommal történő igénylésekor az engedélyesnek az egyed három hónapos vemhességéről és a tejhasznú hasznosításáról szóló, kezelő állatorvos által kiállított igazolást kell csatolnia, amely tartalmazza az egyed ENAR azonosítóját.”

3. § (1) A 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelet 7. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A 2016. évben rendelkezésre álló keret összege 9000 millió forint, amelyből 2500 millió forint a baromfi ágazatban, 6500 millió forint az egyéb állattenyésztési ágazatban kerül felhasználásra. Ha a baromfi ágazatban vagy az egyéb állattenyésztési ágazatban a jóváhagyott támogatás mértéke meghaladja az adott ágazatra a 2016. évben rendelkezésre álló keretből felhasználható összeget, akkor a 2016. évben elvégzett szolgáltatásokra vonatkozóan benyújtott támogatási kérelmekben foglalt jogos igények a másik ágazatban felhasználható keret terhére is teljesíthetőek. A 2016. évben rendelkezésre álló keret terhére a 2016. évben elvégzett szolgáltatásokra benyújtott támogatási kérelmekben foglalt jogos igények és a 2015. évben elvégzett szolgáltatásokra vonatkozóan benyújtott támogatási kérelmekben foglalt, de még ki nem fizetett jogos igények teljesíthetők.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott keretek 50%-os kihasználtságáról és minden további 10%-os mértékű felhasználásáról az MVH köteles a minisztert és a NÉBIH elnökét is tájékoztatni. A miniszter a keretek várható kimerüléséről közleményt ad ki.”

(2) A 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelet 7. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A 2017. évben rendelkezésre álló keret összege 10500 millió forint, amelyből 2500 millió forint a baromfi ágazatban, 6500 millió forint az egyéb állattenyésztési ágazatban, 1500 millió forint pedig vemhes üszők állat-egészségügyi szolgáltatására, gyógykezelésére és immunizálására kerülhet felhasználásra. Ha a baromfi ágazatban vagy az egyéb állattenyésztési ágazatban jóváhagyott támogatás mértéke meghaladja az adott ágazatra a 2017. évben rendelkezésre álló keretből felhasználható összeget, akkor a 2016. évben elvégzett szolgáltatásokra vonatkozóan benyújtott támogatási kérelmekben foglalt jogos igények a másik ágazatokban felhasználható keretek terhére is teljesíthetőek. E keretek terhére a 2017. évben elvégzett szolgáltatásokra benyújtott támogatási kérelmekben foglalt jogos igények és a 2016. évben elvégzett szolgáltatásokra vonatkozóan benyújtott támogatási kérelmekben foglalt, de még ki nem fizetett jogos igények teljesíthetők.”

4. § A 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelet a következő 17. §-sal egészül ki:

„17. § E rendeletnek a földművelésügyi miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó, egyes agrárágazati tárgyú támogatásokat szabályozó rendeletek módosításáról szóló 65/2016. (IX. 21.) FM rendelettel [a továbbiakban: 65/2016. (IX. 21.) FM rendelet] megállapított 7. § (2) és (3) bekezdését, valamint 1. számú mellékletét a 65/2016. (IX. 21.) FM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.”

5. § A 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelet 1. számú melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

2. Az Agrár Széchenyi Kártya Konstrukciók keretében nyújtott de minimis támogatásokról szóló 39/2011. (V. 18.) VM rendelet módosítása

6. § (1) Az Agrár Széchenyi Kártya Konstrukciók keretében nyújtott de minimis támogatásokról szóló 39/2011. (V. 18.) VM rendelet [a továbbiakban: 39/2011. (V. 18.) VM rendelet] 1. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában:)

„b) de minimis támogatás:

ba) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 1407/2013/EU bizottsági rendelet) szerinti támogatás,

bb) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1408/2013/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 1408/2013/EU bizottsági rendelet) szerinti támogatás, továbbá

bc) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a halászati és akvakultúra- ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2014. június 27-i 717/2014/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 717/2014/EU bizottsági rendelet) szerinti támogatás;”

(2) A 39/2011. (V. 18.) VM rendelet 1. §-a a következő m) ponttal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában:)

„m) egy és ugyanazon vállalkozás: a Korm. rendelet 2. § 5a. pontjában meghatározott vállalkozás.”

7. § A 39/2011. (V. 18.) VM rendelet 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az MVH a kamattámogatásról, a kezelési költségtámogatásról és a kezességi díjtámogatásról támogatástartalom-igazolást állít ki, amelyet a hitelszerződés hatálybalépését követő harminc napon belül megküld a mezőgazdasági vállalkozás részére. A 77/2015. (XII. 1.) FM rendelet hatálybalépését megelőzően hatályba lépett hitelszerződés, továbbá az egyes agrártámogatásokat szabályozó miniszteri rendeletek módosításáról szóló 25/2016. (IV. 11.) FM rendelettel [a továbbiakban: 25/2016. (IV. 11.) FM rendelet] meghatározott település valamelyikén, mint székhelyen, telephelyen vagy fióktelepen a 77/2015. (XII. 1.) FM rendelet 2. mellékletében meghatározott TEÁOR' 08 szerinti tevékenység valamelyikét a hitelkérelem benyújtásának időpontjában főtevékenységként folytató vagy a hitelkérelemben hitelcél szerinti tevékenységként megjelölő mezőgazdasági vállalkozásnak a 77/2015. (XII. 1.) FM rendelet hatálybalépésének napjától a 25/2016. (IV. 11.) FM rendelet hatálybalépése napját megelőző napig hatályba lépett hitelszerződése esetén a 2. § (8a) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontjában foglalt támogatásról, valamint a 2. § (8a) bekezdés a) pont ac) és ad) alpontjában foglalt kezelési költségtámogatásról a támogatástartalom-igazolást az MVH a KAVOSZ Zrt. által megküldött adatok alapján, azok beérkezésétől számított harminc napon belül állítja ki és küldi meg a mezőgazdasági vállalkozás részére. A 2. § (8a) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontjában foglalt támogatásról, a bc) és bd) alpontjában foglalt kezelési költségtámogatásról az 51/2016. (VII. 21.) FM rendelet hatálybalépése előtt hatályba lépett hitelszerződés esetén, valamint a 2. § (8a) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontjában foglalt támogatásról, a bc) és bd) alpontjában foglalt kezelési költségtámogatásról a földművelésügyi miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó, egyes agrárágazati tárgyú támogatásokat szabályozó rendeletek módosításáról szóló 65/2016. (IX. 21.) FM rendelettel [a továbbiakban: 65/2016. (IX. 21.) FM rendelet] meghatározott település valamelyikén mint székhelyen, telephelyen vagy fióktelepen működő mezőgazdasági vállalkozás a 65/2016. (IX. 21.) FM rendelet hatálybalépése előtt hatályba lépett hitelszerződése esetén az MVH a KAVOSZ Zrt. által megküldött adatok alapján, azok beérkezésétől számított harminc napon belül állítja ki és küldi meg a támogatástartalom-igazolást a mezőgazdasági vállalkozás részére. A 2. § (8a) bekezdés a) pont ac) és ad) alpontjában, valamint a b) pont bc) és bd) alpontjában foglalt, kezelési költségen kívüli költségtámogatás esetén az MVH a kérelem beérkezésétől számított hatvan napon belül tájékoztatja a mezőgazdasági vállalkozást a támogatástartalomról.”

8. § A 39/2011. (V. 18.) VM rendelet 7. § (1b) és (1c) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1b) A 77/2015. (XII. 1.) FM rendelet 2015. december 6-án hatályos 1. mellékletében szereplő település valamelyikén mint székhelyen, telephelyen vagy fióktelepen a 77/2015. (XII. 1.) FM rendelet 2. mellékletében meghatározott TEÁOR' 08 szerinti tevékenység valamelyikét a hitelkérelem benyújtásának időpontjában főtevékenységként folytató vagy a hitelkérelemben hitelcél szerinti tevékenységként megjelölő mezőgazdasági vállalkozásnak a 77/2015. (XII. 1.) FM rendelet hatálybalépését megelőzően hatályba lépett hitelszerződése vonatkozásában a 77/2015. (XII. 1.) FM rendelet hatálybalépését követően esedékessé váló, továbbá a 25/2016. (IV. 11.) FM rendelettel meghatározott település valamelyikén mint székhelyen, telephelyen vagy fióktelepen a 77/2015. (XII. 1.) FM rendelet 2. mellékletében meghatározott TEÁOR' 08 szerinti tevékenység valamelyikét a hitelkérelem benyújtásának időpontjában főtevékenységként folytató vagy a hitelkérelemben hitelcél szerinti tevékenységként megjelölő mezőgazdasági vállalkozásnak a 25/2016. (IV. 11.) FM rendelet hatálybalépése napját megelőző napig hatályba lépett hitelszerződése vonatkozásában a 25/2016. (IV. 11.) FM rendelet hatálybalépését követően esedékessé váló, a hitelintézet által nem megelőlegezett, a 2. § (8a) bekezdés a) pontjában foglalt kamattámogatást, kezességi díjtámogatást és kezelési költségtámogatást a hitelintézet hívja le a mezőgazdasági vállalkozás 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozattételét követő bármely kamattámogatás, illetve kezességi díjtámogatás lehívási időpontban, de legkésőbb 2016. október 31-ig. Az 51/2016. (VII. 21.) FM rendelet hatálybalépése napját megelőző napig hatályba lépett hitelszerződés, valamint a 65/2016. (IX. 21.) FM rendelettel meghatározott település valamelyikén mint székhelyen, telephelyen vagy fióktelepen működő mezőgazdasági vállalkozás 65/2016. (IX. 21.) FM rendelet hatálybalépése előtt hatályba lépett hitelszerződése esetén a hitelintézet által nem megelőlegezett és a 7. § (1) bekezdése szerinti támogatáslehívási időpontokban a 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozat hiányában le nem hívott 2. § (8a) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontjában foglalt támogatást, valamint a 2. § (8a) bekezdés b) pont bc) és bd) alpontjában foglalt kezelési költségtámogatást a hitelintézet hívja le a mezőgazdasági vállalkozás 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozattételét követő bármely kamattámogatás, illetve kezességi díjtámogatás lehívási időpontban, de legkésőbb 2017. január 31-ig.

(1c) A hitelintézet legkésőbb a 2016. második negyedévi kamatfizetési időponttól és a 2017. évre esedékes kezességi díjfizetés időpontjától kezdődően megelőlegezi és az aktuális kamattámogatás, illetve kezességi díjtámogatás lehívási időpontban lehívja a 2. § (8a) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontjában foglalt támogatást, valamint a 2. § (8a) bekezdés a) pont ac) és ad) alpontjában foglalt kezelési költségtámogatást. A hitelintézet a 2. § (8a) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontjában foglalt támogatásból a 2. § (8) bekezdés a) és b) pontja szerinti összeget a fizetések esedékességekor megelőlegezi a hitelfelvevő számára és az aktuális kamattámogatás, illetve kezességi díjtámogatás lehívási időpontban lehívja a 2. § (8a) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontjában foglalt teljes támogatást, valamint a 2. § (8a) bekezdés b) pont bc) és bd) alpontjában foglalt kezelési költségtámogatást.”

9. § A 39/2011. (V. 18.) VM rendelet 7. § (1) bekezdésében a „2. § (8a) bekezdés” szövegrész helyébe a „2. § (8) bekezdés” szöveg lép.

10. § A 39/2011. (V. 18.) VM rendelet a következő 6a. alcímmel egészül ki:

„6a. A de minimis támogatásokra vonatkozó szabályok

7/A. § (1) A de minimis támogatások nyújtásával kapcsolatos eljárásokra a Korm. rendelet 11–11/A. §-ában foglaltak az irányadók.

(2) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 1407/2013/EU bizottsági rendelet), az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1408/2013/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 1408/2013/EU bizottsági rendelet), valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a halászati és akvakultúra-ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2014. június 27-i 717/2014/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 717/2014/EU bizottsági rendelet) hatálya alá tartozó támogatás kizárólag átlátható formában nyújtható.

(3) Nem nyújtható az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti általános de minimis támogatás

a) olyan vállalkozás számára, amely a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti halászati és akvakultúra ágazatban tevékenykedik;

b) a mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével kapcsolatos tevékenység finanszírozására;

c) a mezőgazdasági termékek feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozásoknak a következő esetekben:

ca) ha a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre,

cb) ha a támogatás feltétele az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbadás;

d) harmadik országba vagy tagállamba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenységekre, nevezetesen az exportált mennyiségek támogatására, valamint értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódó támogatás céljából;

e) importáru helyett belföldi áru használatához;

f) a közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző vállalkozás számára teherszállító jármű megvásárlására;

g) hitel vagy kezességvállalás formájában, amennyiben a kedvezményezett az a vállalkozás, amelyet kollektív fizetésképtelenségi eljárás alá vontak vagy hitelezői kérelemre kollektív fizetésképtelenségi eljárás alá lenne vonható, valamint az a nagyvállalkozás, amely B-hitelminősítésnek megfelelő helyzetnél rosszabb helyzetben van.

(4) Nem nyújtható az 1408/2013/EU bizottsági rendelet szerinti mezőgazdasági de minimis támogatásként olyan támogatás,

a) amelynek összege a piacon forgalmazott termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre;

b) amely a harmadik országba vagy tagállamba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenységre irányul, nevezetesen az exportált mennyiségekhez, valamint az értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódó támogatás céljából;

c) amely az importáruval szemben belföldi áru használatához kötött.

(5) Nem nyújtható a 717/2014/EU bizottsági rendelet szerinti halászati de minimis támogatásként olyan támogatás,

a) amelynek összegét a piacon beszerzett vagy forgalomba hozott termékek ára vagy mennyisége alapján állapították meg;

b) amelynek célja

ba) halászhajó vásárlása,

bb) halászhajó főhajtóművének vagy kiegészítő hajtóművének korszerűsítése vagy cseréje,

bc) hajó halászati kapacitásának növelését célzó műveletek vagy halfelderítési képesség növelését célzó berendezés vásárlása,

bd) új halászhajó építése vagy halászhajó behozatala,

be) halászati tevékenység ideiglenes vagy végleges szüneteltetése, kivéve ha az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról, valamint a 2328/2003/EK, a 861/2006/EK, az 1198/2006/EK és a 791/2007/EK tanácsi rendelet, valamint az 1255/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. május 15-i 508/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet erről kifejezetten rendelkezik,

bf) felderítő halászat,

bg) vállalkozás tulajdonjogának átadása,

bh) közvetlen újratelepítés, kivéve, ha azt valamely uniós jogi aktus állományvédelmi intézkedésként kifejezetten előírja, illetve kísérleti újratelepítés,

bi) a harmadik országba vagy tagállamba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenységek támogatása, nevezetesen az exportált mennyiségekhez, valamint az értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódó támogatás céljából;

c) amely az importáruval szemben belföldi áru használatához kötött.

7/B. § (1) Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti általános csekély összegű támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2012. április 25-i 360/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott felső határig halmozható.

(2) Az 1408/2013/EU bizottsági rendelet alapján mezőgazdasági csekély összegű támogatás esetén, a mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó ágazatban, valamint az 1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó egy vagy több ágazatban egyaránt tevékenységet folytató vállalkozások esetében a mezőgazdasági termelőágazatra tekintettel az 1408/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott támogatások az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (2) bekezdésében rögzített alkalmazandó felső határig halmozhatóak az utóbbi tevékenységekre tekintettel nyújtott csekély összegű támogatásokkal, feltéve, hogy az érintett tagállam megfelelő eszközökkel – úgymint a tevékenységek szétválasztása vagy a költségek megkülönböztetése révén – biztosítja, hogy az elsődleges mezőgazdasági termelőtevékenység ne részesüljön az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatásban.

(3) A mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó ágazatban, valamint a halászati és akvakultúra ágazatban egyaránt tevékenységet folytató vállalkozások esetében a mezőgazdasági termelőágazatra tekintettel az 1408/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott támogatások a 717/2014/EU bizottsági rendeletben rögzített felső határig halmozhatóak az utóbbi tevékenységekre tekintettel a 717/2014/EU bizottsági rendelettel összhangban nyújtott csekély összegű támogatásokkal, feltéve, hogy az érintett tagállam megfelelő eszközökkel – úgymint a tevékenységek szétválasztása vagy a költségek megkülönböztetése révén – biztosítja, hogy az elsődleges mezőgazdasági termelőtevékenység ne részesüljön a 717/2014/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatásban.

(4) Amennyiben a halászati és akvakultúra-ágazatban működő valamely vállalkozás az 1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó egy vagy több ágazatban vagy egyéb tevékenységi körökben is folytat tevékenységet, a halászati és akvakultúra-ágazatba tartozó tevékenységek tekintetében a 717/2014/EU bizottsági rendeletnek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatások az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (2) bekezdésében rögzített felső határig halmozhatóak az utóbbi ágazat vagy ágazatok, tevékenységi körök vonatkozásában nyújtott csekély összegű támogatással, feltéve, hogy az érintett tagállam megfelelő eszközökkel – úgymint a tevékenységek szétválasztása vagy a költségek megkülönböztetése révén – biztosítja, hogy a halászati és akvakultúra-ágazatban végzett tevékenységek ne részesüljenek az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatásban.

(5) Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet, az 1408/2013/EU bizottsági rendelet és a 717/2014/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás nem halmozható azonos elszámolható költségek kapcsán vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés kapcsán nyújtott állami támogatással, ha a támogatások halmozása túllépi bármely csoportmentességi rendeletben vagy az Európai Bizottság által elfogadott határozatban az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített maximális támogatási intenzitást vagy összeget. A nem konkrét elszámolható költségekre nyújtott vagy azokhoz hozzá nem rendelhető csekély összegű támogatás halmozható más, az Európai Bizottság által elfogadott csoportmentességi rendelet vagy határozat alapján nyújtott állami támogatással.

7/C. § (1) Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére a folyó pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi év során az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján Magyarországon odaítélt csekély összegű támogatás bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 200 000 eurónak, közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző, egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások esetén a 100 000 eurónak megfelelő forintösszeget.

(2) A kedvezményezettnek az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 5. cikk (1) bekezdése figyelembevételével – az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon – nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélésének évében és az azt megelőző két pénzügyi évben nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.

(3) Az 1408/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére a folyó pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi év során az 1408/2013/EU bizottsági rendelet alapján Magyarországon odaítélt mezőgazdasági csekély összegű támogatás bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 15 000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve ugyanezen rendelet 3. cikk (3) bekezdésében foglalt felső határt.

(4) A 717/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti egy és ugyanazon halászati és akvakultúra-ágazati vállalkozás részére a folyó pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi év során az 717/2014/EU bizottsági rendelet alapján Magyarországon odaítélt halászati csekély összegű támogatás támogatástartalma nem haladhatja meg a 30 000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve ugyanezen rendelet 3. cikke (3) bekezdésében foglalt felső határt.”

3. A mikro-, kis- és középvállalkozások hitelezésének elősegítése érdekében a kezességvállalási díjak költségvetési támogatásáról szóló 94/2013. (X. 10.) VM rendelet módosítása

11. § (1) A mikro-, kis- és középvállalkozások hitelezésének elősegítése érdekében a kezességvállalási díjak költségvetési támogatásáról szóló 94/2013. (X. 10.) VM rendelet [a továbbiakban: 94/2013. (X. 10.) VM rendelet] 1. § 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában:)

„4. kedvezményezett: a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklete szerinti vállalkozás,”

(2) A 94/2013. (X. 10.) VM rendelet 1. § 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában:)

„8. támogatási intenzitás: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet] 2. § 15. pontjában meghatározott intenzitás;”

(3) A 94/2013. (X. 10.) VM rendelet 1. §-a a következő 12. ponttal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában:)

„12. egy és ugyanazon vállalkozás: a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 2. § 5a. pontjában meghatározott vállalkozás.”

12. § A 94/2013. (X. 10.) VM rendelet 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A kedvezményezett a kezességi díjtámogatással csökkentett díjat a pénzügyi intézmény által meghatározott módon, a pénzügyi intézményen keresztül fizeti meg a kezességvállaló intézmény részére. A kezességvállaló intézmény a kedvezőtlen időjárással érintett vállalkozás részére járó, a kezességvállaló intézmény által nem megelőlegezett kezességi díjtámogatást a 3. § (4) bekezdése szerinti támogatás esetén legkésőbb 2016. március 31-ig, a 3. § (4a) bekezdése szerinti támogatás esetén legkésőbb 2016. december 31-ig átutalja a pénzügyi intézmény részére, amely az összeg beérkezését követő nyolc napon belül jóváírja a kezességi díjtámogatást a kedvezőtlen időjárással érintett vállalkozás fizetési számláján.”

13. § A 94/2013. (X. 10.) VM rendelet a következő 7/A–7/C. §-sal egészül ki:

„7/A. § (1) A csekély összegű támogatások nyújtásával kapcsolatos eljárásokra a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 11–11/A. §-ában foglaltak irányadók.

(3) Nem nyújtható általános csekély összegű támogatás

a) olyan vállalkozás számára, amely a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1379/2013/EU rendelet szerinti halászati és akvakultúra ágazatban tevékenykedik;

b) a mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével kapcsolatos tevékenység finanszírozására;

c) a mezőgazdasági termékek feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozásoknak a következő esetekben:

ca) ha a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre,

cb) ha a támogatás feltétele az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbadás;

d) harmadik országba vagy tagállamba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenységek támogatására, nevezetesen az exportált mennyiségekhez, valamint értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódó támogatás céljából;

e) importáru helyett belföldi áru használatához;

f) a közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző vállalkozás számára teherszállító jármű megvásárlására;

(4) Nem nyújtható mezőgazdasági csekély összegű támogatásként olyan támogatás,

a) amelynek összege a piacon forgalmazott termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre;

b) amely harmadik országba vagy tagállamba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenységekre irányul, nevezetesen az exportált mennyiségekhez, valamint az értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódó támogatás céljából;

c) amely az importáruval szemben belföldi áru használatához kötött.

(5) Nem nyújtható halászati csekély összegű támogatásként olyan támogatás,

a) amelynek összegét a piacon beszerzett vagy forgalomba hozott termékek ára vagy mennyisége alapján állapították meg;

b) amelynek célja

ba) halászhajó vásárlása,

bb) halászhajó főhajtóművének vagy kiegészítő hajtóművének korszerűsítése vagy cseréje,

bc) hajó halászati kapacitásának növelését célzó műveletek vagy halfelderítési képesség növelését célzó berendezés vásárlása,

bd) új halászhajó építése vagy halászhajó behozatala,

be) halászati tevékenység ideiglenes vagy végleges szüneteltetése, kivéve, ha az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról, valamint a 2328/2003/EK, a 861/2006/EK, az 1198/2006/EK és a 791/2007/EK tanácsi rendelet, valamint az 1255/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. május 15-i 508/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet erről kifejezetten rendelkezik,

bf) felderítő halászat,

bg) vállalkozás tulajdonjogának átadása,

bh) közvetlen újratelepítés, kivéve, ha azt valamely uniós jogi aktus állományvédelmi intézkedésként kifejezetten előírja, illetve kísérleti újratelepítés,

bi) harmadik országba vagy tagállamba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenység támogatása, nevezetesen az exportált mennyiségekhez, valamint az értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez, vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódó támogatás céljából;

c) amely az importáruval szemben belföldi áru használatához kötött.

(2) Az 1408/2013/EU bizottsági rendelet alapján mezőgazdasági csekély összegű támogatás esetén, a mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó ágazatban, valamint az 1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó egy vagy több ágazatban egyaránt tevékenységet folytató vállalkozások esetében a mezőgazdasági termelőágazatra tekintettel az 1408/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott támogatások az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (2) bekezdésében rögzített felső határig halmozhatóak az utóbbi tevékenységekre tekintettel nyújtott csekély összegű támogatásokkal, feltéve, hogy az érintett tagállam megfelelő eszközökkel – úgymint a tevékenységek szétválasztása vagy a költségek megkülönböztetése révén – biztosítja, hogy az elsődleges mezőgazdasági termelőtevékenység ne részesüljön az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatásban.

(4) Amennyiben a halászati és akvakultúra-ágazatban működő valamely vállalkozás az 1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó egy vagy több ágazatban vagy egyéb tevékenységi körökben is folytat tevékenységet, a halászati és akvakultúra-ágazatba tartozó tevékenységek tekintetében a 717/2014/EU bizottsági rendeletnek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatások az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (2) bekezdésében rögzített felső határig halmozhatóak az utóbbi ágazat vagy ágazatok, tevékenységi körök vonatkozásában nyújtott csekély összegű támogatással, feltéve, hogy az érintett tagállam megfelelő eszközökkel, úgymint a tevékenységek szétválasztása vagy a költségek megkülönböztetése révén biztosítja, hogy a halászati és akvakultúra-ágazatban végzett tevékenységek ne részesüljenek az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatásban.

(2) A kedvezményezettnek az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 5. cikk (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon – nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélésének évében és az azt megelőző két pénzügyi évben nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.

(4) A 717/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti egy és ugyanazon halászati és akvakultúra-ágazati vállalkozás részére a folyó pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi év során a 717/2014/EU bizottsági rendelet alapján Magyarországon odaítélt halászati csekély összegű támogatás támogatástartalma nem haladhatja meg a 30 000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve ugyanezen rendelet 3. cikk (3) bekezdésében foglalt felső határt.”

4. A kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével, valamint a kárenyhítő juttatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 27/2014. (XI. 25.) FM rendelet módosítása

14. § A kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével, valamint a kárenyhítő juttatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 27/2014. (XI. 25.) FM rendelet [a továbbiakban: 27/2014. (XI. 25.) FM rendelet] 7. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az üzemi szintű hozamérték-csökkenés összegét és mértékét a 3. melléklet szerinti számítási módszer alapján úgy kell meghatározni, hogy a tárgyévben negatív előjelű hozamérték-csökkenést produkáló növénykultúrák hozamérték-csökkenésre vonatkozó adatait az üzemi szintű összesítés során nullás értékkel kell figyelembe venni. A tárgyévben pozitív előjelű hozamérték-csökkenést produkáló növénykultúrák hozamérték-csökkenésre vonatkozó adatait az üzemi szintű összesítés során minden esetben figyelembe kell venni, függetlenül attól, hogy a hozamérték-csökkenést az Mkk. tv. 2. § 7. pontja szerinti elemi káresemény vagy egyéb körülmény okozta.

(2) A hozamcsökkenés egyes növénykultúrákra vonatkozó mértékének kiszámításánál kizárólag olyan hozamcsökkenés vehető figyelembe, amelyet az Mkk. tv. 2. § 21. pontjában meghatározott mezőgazdasági káresemény okozott.”

15. § (1) A 27/2014. (XI. 25.) FM rendelet 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Kárenyhítő juttatásra vonatkozó jogosultság csak abban az esetben állapítható meg, ha az adott kárenyhítési évben a mezőgazdasági termelő

a) adott növénykultúra tekintetében elemi káreseményt és

b) a 7. § (1) bekezdése szerint számított, üzemi szinten 15%-ot meghaladó mértékű hozamérték-csökkenést szenved el, és ezekről az agrárkár-megállapító szerv által a 10. § (1) bekezdése szerint kiállított határozattal rendelkezik.”

(2) A 27/2014. (XI. 25.) FM rendelet 9. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Ha a mezőgazdasági termelő olyan mezőgazdasági biztosítási szerződéssel rendelkezik, amelyről a biztosító az Mkk. tv.-ben, illetve a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatásról szóló pályázati felhívásban foglalt eljárása során adatszolgáltatási kötelezettség keretében adatokat szolgáltatott az agrárkár-enyhítési szerv részére, akkor a kárenyhítő juttatás kiszámítása során a biztosító által szolgáltatott adatokat is figyelembe kell venni.”

16. § (1) A 27/2014. (XI. 25.) FM rendelet 3. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

(2) A 27/2014. (XI. 25.) FM rendelet 4. melléklete helyébe a 3. melléklet lép.

17. § A 27/2014. (XI. 25.) FM rendelet

a) 2. § (2) bekezdésében a „július 22-ig” szövegrész helyébe a „július 15-ig” szöveg,

b) 12. § (1) bekezdésében az „azon növénykultúrák hozamérték-csökkenése” szövegrész helyébe az „a növénykultúra azon hozamérték-csökkenése” szöveg,

c) 12. § (2) bekezdésében a „9. § (3) bekezdésben” szövegrész helyébe a „9. § (3) bekezdés b) pontjában” szöveg,

d) 13. § (2) bekezdésben a „Nemzeti agrárkárenyhítés előirányzatra” szövegrész helyébe a „Nemzeti agrárkár-enyhítés előirányzatra” szöveg

lép.

5. Az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás, valamint az ahhoz kapcsolódó átmeneti nemzeti támogatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 5/2015. (II. 19.) FM rendelet módosítása

18. § Az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás, valamint az ahhoz kapcsolódó átmeneti nemzeti támogatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 5/2015. (II. 19.) FM rendelet [a továbbiakban: 5/2015. (II. 19.) FM rendelet] 7. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A 7. § (1) bekezdés c) és e) pontja szerinti támogatási jogcím vonatkozásában kérelmezett állatokra és a tenyészetekre vonatkozó adminisztratív ellenőrzés során kizárólag azon adatok tekinthetőek a támogatás szempontjából elfogadhatónak, és támogatás csak azon adatok figyelembevételével állapítható meg, amelyek az ENAR nyilvántartásba a támogatási kérelem benyújtási időszakának végéig – figyelemmel a juh- és kecskefélék egyedeinek Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló miniszteri rendelet (a továbbiakban: Juh ENAR rendelet), a szarvasmarha-fajok egyedeinek jelöléséről, valamint az Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló miniszteri rendelet (a továbbiakban: Szarvasmarha ENAR rendelet) szerinti bejelentési határidőkre is – bejelentésre kerültek és az ENAR nyilvántartásban szerepelnek. A birtokon tartási idő alatt történő ellés, termékenyítés és kiesés-pótlás esetében a birtokon tartási időszak lejártát követő, legfeljebb tizenöt napon belül bejelentett és nyilvántartott adatok fogadhatóak el.”

19. § Az 5/2015. (II. 19.) FM rendelet 13. § (3) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az anyatehéntartás termeléshez kötött támogatásának feltétele, hogy a mezőgazdasági termelő)

„e) a kérelmezett állattól a birtokon tartási idő alatt született borjakat születésük napjától kezdődően legalább egy hónapon keresztül az anyjukkal azonos tenyészetben tartsa.”

20. § Az 5/2015. (II. 19.) FM rendelet 14. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A mezőgazdasági termelő tenyészetében a támogatás alapjául szolgáló állatok esetén az üszők aránya a birtokon tartás teljes ideje alatt legfeljebb 40% lehet.”

21. § Az 5/2015. (II. 19.) FM rendelet a következő 31/D. §-sal egészül ki:

„31/D. § E rendeletnek a földművelésügyi miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó, egyes agrárágazati tárgyú támogatásokat szabályozó rendeletek módosításáról szóló 65/2016. (IX. 21.) FM rendelettel [a továbbiakban: 65/2016. (IX. 21.) FM rendelet] megállapított 13. § (3) bekezdés e) pontját a 65/2016. (IX. 21.) FM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.”

22. § Hatályát veszti az 5/2015. (II. 19.) FM rendelet 13. § (3) bekezdés f) pontja.

6. A termeléshez kötött közvetlen támogatások igénybevételének szabályairól szóló 9/2015. (III. 13.) FM rendelet módosítása

23. § (1) A termeléshez kötött közvetlen támogatások igénybevételének szabályairól szóló 9/2015. (III. 13.) FM rendelet [a továbbiakban: 9/2015. (III. 13.) FM rendelet] 11. § (1) bekezdés e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Anyatehéntartás támogatására az a mezőgazdasági termelő jogosult, aki vagy amely)

„e) a támogatásra bejelentett tenyészetében 50%-ot meghaladó mértékben hústermelés céljára tart borjakat és a tenyészetében a kérelmezett állatok legalább 30%-ának van ellése a tárgyév során, valamint a kérelmezett állattól a birtokon tartás során született borjakat a születésük napjától kezdődően legalább egy hónapon keresztül az anyjukkal azonos tenyészetben tartja, és

f) vállalja, hogy a támogatási kérelemben bejelentett állatokat a támogatási kérelem benyújtását követő naptól számított hat hónapig folyamatosan birtokon tartja.”

(2) A 9/2015. (III. 13.) FM rendelet 11. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A mezőgazdasági termelő tenyészetében a támogatás alapjául szolgáló állatok esetén az üszők aránya a birtokon tartás teljes ideje alatt legfeljebb 40% lehet.”

(3) A 9/2015. (III. 13.) FM rendelet 11. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Az (1) bekezdés e) pontja és az (1a) bekezdés szerinti feltételeket három egyed alatti jogosult állatlétszám esetén nem kell betartani.”

24. § A 9/2015. (III. 13.) FM rendelet a következő 22/E. §-sal egészül ki:

„22/E. § E rendeletnek a földművelésügyi miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó, egyes agrárágazati tárgyú támogatásokat szabályozó rendeletek módosításáról szóló 65/2016. (IX. 21.) FM rendelettel [a továbbiakban: 65/2016. (IX. 21.) FM rendelet] megállapított 11. § (1) bekezdés e) és f) pontját, valamint (9) bekezdését a 65/2016. (IX. 21.) FM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.”

25. § Hatályát veszti a 9/2015. (III. 13.) FM rendelet 11. § (1) bekezdés g) pontja.

7. A pénzügyi fegyelem alkalmazásából eredő visszatérítésről szóló 51/2015. (IX. 7.) FM rendelet módosítása

26. § A pénzügyi fegyelem alkalmazásából eredő visszatérítésről szóló 51/2015. (IX. 7.) FM rendelet [a továbbiakban: 51/2015. (IX. 7.) FM rendelet] 1. § 1–3. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E rendelet alkalmazásában:)

„1. közvetlen támogatás: a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. január 19-i 73/2009/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 73/2009/EK tanácsi rendelet) 1. mellékletében, valamint a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1307/2013/EU parlamenti és tanácsi rendelet) 1. mellékletében nevesített közvetlen támogatási jogcímek;

2. pénzügyi fegyelem: a 73/2009/EK tanácsi rendelet 11. cikkében, az 1307/2013/EU parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikkében, valamint a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 26. cikkében meghatározott kiigazítás;

3. tagállami keret: a 2015/2094/EU bizottsági végrehajtási rendelet mellékletében meghatározott összeg;”

27. § Az 51/2015. (IX. 7.) FM rendelet 2. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglaltaknak megfelelő mezőgazdasági termelő halála vagy jogutódlással történő megszűnése esetén a mezőgazdasági termelő örököse vagy jogutóda akkor jogosult visszatérítésre, ha a támogatásra való jogosultságot alátámasztó jogerős hagyatékátadó végzés, szétválás esetén a támogatásra való jogosultságot alátámasztó okirat a tárgyévet követő év augusztus 31-éig benyújtásra kerül a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) részére.

(1b) Nem jogosult visszatérítésre az a mezőgazdasági termelő, aki vagy amely részére a 3. § (3) bekezdése szerinti kifizetés neki felróható okból nem teljesíthető. Ez a jogkövetkezmény kizárólag akkor alkalmazható, ha a 3. § (3) bekezdése szerinti kifizetés napján nincs folyamatban – a mezőgazdasági termelő fizetési számlájára vonatkozó – a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 29. § (1) és (3) bekezdése szerinti változás bejelentés alapján indult eljárás.”

28. § Az 51/2015. (IX. 7.) FM rendelet 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az MVH a visszatérítésből eredő összeget – figyelemmel a 4. § (1) bekezdésében foglaltakra – a tárgyévet követő év október 15-éig fizeti ki a mezőgazdasági termelő ügyfél-nyilvántartási rendszerben szereplő fizetési számlájára.”

29. § (1) Az 51/2015. (IX. 7.) FM rendelet 6. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ez a rendelet)

„a) a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet”

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

(2) Az 51/2015. (IX. 7.) FM rendelet 6. §-a a következő d) ponttal egészül ki:

(Ez a rendelet)

„d) az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 26. cikke (5) bekezdése értelmében a 2015-ös pénzügyi évről átvitt előirányzatok visszatérítéséről szóló, 2015. november 19-i 2015/2094/EU bizottsági végrehajtási rendelet”

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

30. § Az 51/2015. (IX. 7.) FM rendelet 3. § (1) bekezdésében az „a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH)” szövegrész helyébe az „az MVH” szöveg lép.

8. A dohány szerkezetátalakítási nemzeti programról és az azzal összefüggésben igényelhető csekély összegű támogatások feltételeinek megállapításáról szóló 53/2015. (IX. 14.) FM rendelet módosítása

31. § (1) A dohány szerkezetátalakítási nemzeti programról és az azzal összefüggésben igényelhető csekély összegű támogatások feltételeinek megállapításáról szóló 53/2015. (IX. 14.) FM rendelet [a továbbiakban: 53/2015. (IX. 14.) FM rendelet] 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szerkezetátalakítási programban – a rendelkezésre álló támogatási jogosultságok mértékéig – kizárólag az a dohánytermelő vehet részt, aki a zöldség, gyümölcs és a dohány szerkezetátalakítási nemzeti program Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott különleges támogatásának igénybevételéhez kapcsolódó feltételek megállapításáról szóló 29/2010. (III. 30.) FVM rendelet alapján kiosztott támogatási jogosultsággal rendelkezik, vagy részére az ugyanezen rendelet szerinti támogatási jogosultság a 16. § (1) bekezdése szerint átruházásra került.”

(2) Az 53/2015. (IX. 14.) FM rendelet 3. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A támogatási jogosultság 16. § (1) bekezdése szerinti átruházása esetén az MVH a 16. § (2) bekezdése szerinti átvezetési kérelemről szóló döntésben rendelkezik a támogatási jogosultságot átvevő dohánytermelőnek a szerkezetátalakítási programban való részvételi jogosultságáról.”

32. § Az 53/2015. (IX. 14.) FM rendelet a következő 21. §-sal egészül ki:

„21. § E rendeletnek a földművelésügyi miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó, egyes agrárágazati tárgyú támogatásokat szabályozó rendeletek módosításáról szóló 65/2016. (IX. 21.) FM rendelettel [a továbbiakban: 65/2016. (IX. 21.) FM rendelet] megállapított 3. § (1) és (4) bekezdését a 65/2016. (IX. 21.) FM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”

9. A kedvezőtlen időjárás miatt szükségessé váló támogatásokról és az azokkal összefüggő miniszteri rendeletek módosításáról szóló 77/2015. (XII. 1.) FM rendelet módosítása

33. § A kedvezőtlen időjárás miatt szükségessé váló támogatásokról és az azokkal összefüggő miniszteri rendeletek módosításáról szóló 77/2015. (XII. 1.) FM rendelet [a továbbiakban: 77/2015. (XII. 1.) FM rendelet] 7. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet, valamint az 1408/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatás kizárólag átlátható formában nyújtható.”

34. § A 77/2015. (XII. 1.) FM rendelet 3. melléklete helyébe a 4. melléklet lép.

10. A Tanyafejlesztési Program előirányzat keretében nyújtott támogatás 2016. évi igénybevételének feltételeiről szóló 30/2016. (IV. 29.) FM rendelet módosítása

35. § A Tanyafejlesztési Program előirányzat keretében nyújtott támogatás 2016. évi igénybevételének feltételeiről szóló 30/2016. (IV. 29.) FM rendelet [a továbbiakban: 30/2016. (IV. 29.) FM rendelet] 1. §-a a következő 49. és 50. ponttal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában:)

„49. csekély összegű támogatás:

a) a mezőgazdasági csekély összegű rendelet 3. cikke,

b) az általános csekély összegű rendelet 3. cikke, vagy

c) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a halászati és akvakultúra- ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2014. június 27-i 717/2014/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: halászati bizottsági rendelet) 3. cikke

alapján nyújtott támogatás;

50. mezőgazdasági termék: az Európai Unió működéséről szóló szerződés I. mellékletében felsorolt termékek a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó halászati és akvakultúra-termékek kivételével.”

36. § A 30/2016. (IV. 29.) FM rendelet 6. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdés szerinti forrásból kerülnek kifizetésre a Tanyafejlesztési Program előirányzat keretében nyújtott támogatás 2015. évi igénybevételének feltételeiről szóló 35/2015. (VI. 30.) FM rendelet alapján benyújtott és jogorvoslati eljárás során jóváhagyott, támogatásban részesülő pályázatok.

(1b) A miniszter a kormányhivatalok és a járási hivatalok által felmért tanyák adatai feldolgozásának finanszírozását támogatói okirat kiadása útján – az (1) bekezdés szerinti forrás terhére – biztosítja a Herman Ottó Intézet részére.”

37. § A 30/2016. (IV. 29.) FM rendelet 14. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A 2. célterület keretében nyújtott támogatás mezőgazdasági csekély összegű támogatásnak minősül. A mezőgazdasági csekély összegű rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti egy és ugyanazon vállalkozás részére bármely három pénzügyi év időszakában Magyarországon odaítélt mezőgazdasági csekély összegű rendelet alapján nyújtott támogatás összege nem haladhatja meg a 15 000 eurós keretösszegből a vállalkozás rendelkezésére álló szabad csekély összegű támogatás forintösszegét, amelyet a mezőgazdasági csekély összegű rendelet 5. cikkében, illetve 3. cikk (5)–(8) bekezdésében, valamint a halászati bizottsági rendelet 5. cikkében, illetve 3. cikk (5)–(8) bekezdésében foglaltakra figyelemmel kell megállapítani.

(4) A mezőgazdasági csekély összegű rendelet hatálya alá tartozó támogatás kizárólag átlátható formában nyújtható.”

38. § A 30/2016. (IV. 29.) FM rendelet 15. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (4)–(8) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó ágazatban, valamint a halászati és akvakultúra ágazatban egyaránt tevékenységet folytató vállalkozások esetében a mezőgazdasági termelő ágazatra tekintettel a mezőgazdasági csekély összegű rendelet alapján nyújtott támogatások a halászati bizottsági rendelet 3. cikk (2) bekezdésében rögzített felső határig halmozhatók az utóbbi tevékenységekre tekintettel a halászati bizottsági rendelettel összhangban nyújtott csekély összegű támogatásokkal, feltéve, ha biztosítva van, hogy az elsődleges mezőgazdasági termelési tevékenység ne részesüljön a halászati bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatásban.

(4) Ha egy mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozás az általános csekély összegű rendelet hatálya alá tartozó egy vagy több ágazatban is egyaránt tevékenységet végez, illetve az általános csekély összegű rendelet hatálya alá tartozó egyéb tevékenységeket folytat, akkor az utóbbi ágazatok vagy tevékenységek vonatkozásában nyújtott támogatásokra az általános csekély összegű rendelet rendelkezései alkalmazandóak.

(5) Ha egy mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozás a halászati és akvakultúra ágazatban is tevékenységet végez, akkor az utóbbi tevékenységek vonatkozásában nyújtott támogatásokra a halászati bizottsági rendelet rendelkezései alkalmazandóak.

(6) A mezőgazdasági csekély összegű rendelet alapján nyújtott támogatás nem halmozható azonos elszámolható költségek vonatkozásában vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a támogatások halmozása túllépi bármely csoportmentességi rendeletben vagy az Európai Bizottság által elfogadott határozatban meghatározott maximális intenzitást vagy összeget.

(7) A feleknek a támogatáshoz kapcsolódó iratokat az odaítélést követő tíz évig meg kell őrizniük, és a támogató ilyen irányú felhívása esetén a támogatott köteles azokat bemutatni. A csekély összegű támogatási jogcímen nyújtott támogatásokról az Európai Bizottság kérésére húsz munkanapon belül információt kell szolgáltatni.

(8) A támogatást nyújtó a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 11. § (8) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülését az MVH által a Tv. alapján vezetett mezőgazdasági csekély összegű támogatások nyilvántartási rendszere alapján ellenőrzi.”

39. § A 30/2016. (IV. 29.) FM rendelet 6. § (4) bekezdésében az „a felhívásban” szövegrész helyébe az „az egyedi támogatási kérelem benyújtásáról szóló felhívásban (a továbbiakban: felhívás)” szöveg lép.

40. § Hatályát veszti a 30/2016. (IV. 29.) FM rendelet 3. § (7) bekezdés c) pontja, 4. § (2) bekezdés d) pontja és 16. §-a.

11. Záró rendelkezések

41. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

42. § A 7. alcím az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 26. cikke (5) bekezdése értelmében a 2015-ös pénzügyi évről átvitt előirányzatok visszatérítéséről szóló 2015/2094/EU bizottsági végrehajtási rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

1. melléklet a 65/2016. (IX. 21.) FM rendelethez

„1. számú melléklet a 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelethez

	A	B	C	D
1.				2015–20
2.	Technikai kód	Támogatási jogcím (állatbetegség megnevezése)	Támogatható állatfajok	Támogatható költségek maximális, áfát nem tartalmazó értéke forintban, szolgáltatási egységenként, amely tartalmazza a felhasznált eszközök, állatgyógyászati készítmények, továbbá a mintaküldés költségeit
3.	A001	Szarvasmarha- tuberkulózis	szarvasmarha, bivaly, szarvasfélék	Allergiás bőrpróba: Gazdaságonkénti első egyed: 2100 Ft 2–5. egyed: 1400 Ft minden további egyed: 560 Ft
4.	A002	Szarvasmarha- brucellózis	szarvasmarha, bivaly	Mintavétel: Gazdaságonkénti első egyed: 2100 Ft 2–5. egyed: 1400 Ft minden további egyed: 560 Ft Laboratóriumi diagnosztikai vizsgálat: 1000 Ft
5.	A003	Enzootiás szarvasmarha- leukózis	szarvasmarha	Mintavétel: Gazdaságonkénti első egyed: 2100 Ft 2–5. egyed: 1400 Ft minden további egyed: 560 Ft Laboratóriumi diagnosztikai vizsgálat: 1000 Ft
6.	B002	IBR/IPV	szarvasmarha, bivaly	Immunizálás: Kis létszámú állattartó telep: 1400 Ft/egyed/alkalom Nagylétszámú állattartó telep: 400 Ft/egyed/alkalom Mintavétel: Gazdaságonkénti első egyed: 2100 Ft 2–5. egyed: 1400 Ft minden további egyed: 560 Ft Laboratóriumi diagnosztikai vizsgálat: Elisa, VN: 1120 Ft, PCR: 5500 Ft
7.	A004	Juh/Kecske Brucellózis (Brucella melitensis)	juh, kecske	Mintavétel: Gazdaságonkénti első egyed: 2100 Ft 2–5. egyed: 1400 Ft minden további egyed: 560 Ft Laboratóriumi diagnosztikai vizsgálat: 1000 Ft
8.	A005	Aujeszky-féle betegség	sertés, vaddisznó	Mintavétel: Gazdaságonkénti első egyed: 2100 Ft 2–5. egyed: 1400 Ft minden további egyed: 560 Ft Laboratóriumi diagnosztikai vizsgálat: Elisa, VN: 1260 Ft, PCR: 5500 Ft
9.	B003	Salmonella pullorum	házityúk	Mintavétel: Gazdaságonkénti első egyed: 2100 Ft 2–100. egyed: 140 Ft minden további egyed: 28 Ft Laboratóriumi diagnosztikai vizsgálat: 500 Ft
10.	B004	Salmonella gallinarum	házityúk	Mintavétel: Gazdaságonkénti első egyed: 2100 Ft 2–100. egyed: 140 Ft minden további egyed: 28 Ft Laboratóriumi diagnosztikai vizsgálat: 500 Ft
11.	A006	Klasszikus sertéspestis	sertés, vaddisznó	Mintavétel: Gazdaságonkénti első egyed: 2100 Ft 2–5. egyed: 1400 Ft minden további egyed: 560 Ft Laboratóriumi diagnosztikai vizsgálat: Elisa: 1540 Ft, PCR: 5500 Ft
12.	B005	Afrikai sertéspestis	sertés, vaddisznó	Mintavétel: Gazdaságonkénti első egyed: 2100 Ft 2–5. egyed: 1400 Ft minden további egyed: 560 Ft Laboratóriumi diagnosztikai vizsgálat: 9800 Ft
13.	B006	Sertések hólyagos betegsége	sertés	Mintavétel: Gazdaságonkénti első egyed: 2100 Ft 2–5. egyed: 1400 Ft minden további egyed: 560 Ft Laboratóriumi diagnosztikai vizsgálat: Elisa: 1260 Ft, VN: 2000 Ft, PCR: 5500 Ft
14.	A007	Madárinfluenza	valamennyi madárfaj	Mintavétel: Gazdaságonkénti első egyed: 2100 Ft 2–100. egyed: 140 Ft minden további egyed: 28 Ft Laboratóriumi diagnosztikai vizsgálat: HAG próba: 840 Ft, RT PCR: 5500 Ft
15.	B007	Kéknyelv betegség	szarvasmarha, juh, kecske, bivaly	Immunizálás: Kislétszámú állattartó telep: 1400 Ft/egyed/alkalom Nagylétszámú állattartó telep: 400 Ft/egyed/alkalom Mintavétel: Gazdaságonkénti első egyed: 2100 Ft 2–5. egyed: 1400 Ft minden további egyed: 560 Ft Laboratóriumi diagnosztikai vizsgálat: Elisa: 1260 Ft, PCR: 5500 Ft
16.	B008	Paratuberkulózis	szarvasmarha, bivaly	Mintavétel: Gazdaságonkénti első egyed: 2100 Ft 2–5. egyed: 1400 Ft minden további egyed: 560 Ft Laboratóriumi diagnosztikai vizsgálat: 1500 Ft
17.	A008	Szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalma vagy súrlókór	valamennyi emlős állatfaj	Mintavétel: 3500 Ft Laboratóriumi diagnosztikai vizsgálat: Prion ELISA: 5600 Ft
18.	B009	Campylobacteriosis	valamennyi baromfi faj	Laboratóriumi diagnosztikai vizsgálat: 7000 Ft
19.	B010	Listeriosis	valamennyi baromfi faj	Laboratóriumi diagnosztikai vizsgálat: 11 200 Ft
20.	A009	Szalmonellózis	valamennyi gazdasági haszonállat	Immunizálás: 70 Ft/egyed/alkalom Gyógykezelés: 7 Ft/egyed (csak a nemzeti ellenőrzési terv alá még nem tartozó állományok esetében) Mintavétel: 7000 Ft/légtér/alkalom Laboratóriumi diagnosztikai vizsgálat (maximum: 21 000 Ft/légtér/alkalom): Salmonella kimutatása: 6300 Ft/vizsgálat* Salmonella szerotipizálása: 7700 Ft/db Broiler állományból izolált Salmonella törzs szerocsoport szűrővizsgálata: 3500 Ft/db H antigén meghatározása: 4900 Ft/db Törzs vakcina eredetének vizsgálata: 3500 Ft/db
21.	A010	Sertés brucellózis	sertés	Mintavétel: Gazdaságonkénti első egyed: 2100 Ft 2–5. egyed: 1400 Ft minden további egyed: 560 Ft Laboratóriumi diagnosztikai vizsgálat: 1000 Ft
22.	A011	PRRS	sertés	Mintavétel: Gazdaságonkénti első egyed: 2100 Ft 2–5. egyed: 1400 Ft minden további egyed: 560 Ft Laboratóriumi diagnosztikai vizsgálat: Elisa: 1820 Ft, PCR: 5500 Ft
23.	C001	Kapcsolódó állat- egészségügyi szolgáltatás, gyógykezelés, immunizálás	baromfi, szarvasmarha, sertés (tenyészkoca), házinyúl és vemhes üsző	Szolgáltatási díj és anyagköltség: legfeljebb 4200 Ft/vágóhídra szállított állategység (ÁE)** Legalább egyszer fialt koca után havonta 2100 Ft/egyed Vemhes üsző esetén legfeljebb: 2610 Ft/egyed/hó
24.	B012	Myxomatózis elleni vakcinázás	házinyúl	Vakcinázás: 250 Ft/alkalom/vakcina
25.	B013	Nyulak vérzéses betegsége (RHDV) elleni vakcinázás	házinyúl	Vakcinázás: 250 Ft/alkalom/vakcina
26.	E001	Takonykór (Malleus)	egypatások	Mintavétel: Gazdaságonkénti első egyed: 2100 Ft 2–5. egyed: 1400 Ft minden további egyed: 560 Ft Laboratóriumi diagnosztikai vizsgálat: KK: 1000 Ft
27.	E002	Lovak fertőző kevésvérűsége (FKV)	egypatások	Mintavétel: Gazdaságonkénti első egyed: 2100 Ft 2–5. egyed: 1400 Ft minden további egyed: 560 Ft Laboratóriumi diagnosztikai vizsgálat: AGID: 2500 Ft
28.	F001	Kecskék arthritis- encephalitise (CAE)	kecske	Mintavétel: Gazdaságonkénti első egyed: 2100 Ft 2–5. egyed: 1400 Ft minden további egyed: 560 Ft Laboratóriumi diagnosztikai vizsgálat: 1000 Ft
29.	F002	Maedi-visna	juh, kecske	Mintavétel: Gazdaságonkénti első egyed: 2100 Ft 2–5. egyed: 1400 Ft minden további egyed: 560 Ft Laboratóriumi diagnosztikai vizsgálat: 1000 Ft
30.	F003	Mycoplasma agalactiae (kecske és juh fertőző elapasztása)	kecske (tenyészbak import, bejelentett mentesítés esetén)	Mintavétel: Gazdaságonkénti első egyed: 2100 Ft 2–5. egyed: 1400 Ft minden további egyed: 560 Ft Laboratóriumi diagnosztikai vizsgálat: 1450 Ft
31.	F004	Chlamydophila abortus	juh, kecske (tenyészkos/-bak)	Mintavétel: Gazdaságonkénti első egyed: 2100 Ft 2–5. egyed: 1400 Ft minden további egyed: 560 Ft Laboratóriumi diagnosztikai vizsgálat: 1400 Ft
32.	F005	Juh/Kecske Brucellózis (Brucella ovis)	juh, kecske (tenyészkos/-bak)	Mintavétel: Gazdaságonkénti első egyed: 2100 Ft 2–5. egyed: 1400 Ft minden további egyed: 560 Ft Laboratóriumi diagnosztikai vizsgálat: 1400 Ft
33.	F006	Lépfene	ló, szarvasmarha, juh, kecske, bivaly	Immunizálás: Kislétszámú állattartó telep: 1400 Ft/egyed/alkalom Nagylétszámú állattartó telep: 400 Ft/egyed/alkalom
34.	D001	Koi Herpes Virus (KHV)	közönséges ponty, koi ponty	Mintavétel: Gazdaságonkénti első egyed: 1500 Ft 2–30. egyed: 100 Ft Laboratóriumi diagnosztikai vizsgálat: 5500 Ft/pool (1 pool=5 egyed)
35.	D002	Pontyfélék tavaszi virémiája (SVC)	közönséges ponty, koi ponty, fehér busa, pettyes busa, ezüstkárász, kárász, amur, szürke harcsa, compó	Mintavétel: Gazdaságonkénti első egyed: 1500 Ft 2–30. egyed: 100 Ft Laboratóriumi diagnosztikai vizsgálat: 2300 Ft/pool (1 pool=5 egyed)

* Egy vizsgálatnak 1 minta vagy gyűjtőminta vizsgálata számít, ahány szalmonella dúsítás történik, annyiszor 6300 Ft
számolható el a szalmonella kimutatásra (napos állatokból 5 állat vizsgálata=1 minta=6300 Ft).

** Állategység:

– Szarvasmarha esetében az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásokról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló 1974/2006/EK bizottsági rendelet V. melléklete szerint: 6 hónapos kor alatt 0,4 ÁE, 6–24 hó között
0,6 ÁE, illetve 24 hónap felett 1 ÁE.

– Baromfi esetében (kivéve: pulyka) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásokról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló 1974/2006/EK bizottsági rendelet V. melléklete szerinti felhatalmazás alapján egyéb baromfi: 0,003 ÁE.

– A pulyka esetében a baromfi ágazatban igénybe vehető állatjóléti támogatások feltételeiről szóló 139/2007. (XI. 28.) FVM rendelet 1. számú melléklete szerint: 0,0067 ÁE.

– Nyúl esetében az átlagos állatsűrűség megállapításának szabályairól szóló 57/2014. (IV. 30.) VM rendelet 1. mellékletének 12. sora alapján: 0,002 ÁE.

Mintavételi eljárások esetében, amennyiben az állatokat többféle betegség kapcsán szeretnék bevizsgálni, azt csak egyszeri vérvétellel lehet megtenni (többszörös vérvétel nem számolható el).

”

2. melléklet a 65/2016. (IX. 21.) FM rendelethez

„3. melléklet a 27/2014. (XI. 25.) FM rendelethez

A kárenyhítő juttatás meghatározásának számítási módszere

A területi adatokat (ha), a termésmennyiség adatokat (t), a hozamadatokat (t/ha) és az ár adatokat (Ft) mértékegységben, a területi adatokat négy, a többi adatot két tizedes jegy pontossággal kell kitölteni, és a számított értékeket is két tizedes jegy pontossággal kell kerekíteni és figyelembe venni.

A 6. § (5) bekezdése alapján korábban megadott adatokat az elektronikus felület automatikusan feltölti. A mezőgazdasági termelőnek csak a hiányzó adatokat kell megadnia.

A kárenyhítő juttatás iránti kérelemben valamennyi növénykultúra adatait fel kell tüntetni, amelyeket a mezőgazdasági termelő az adott kárenyhítési évben termesztett, beleértve az újravetett, újratelepített és másodvetett növénykultúrákat. Újravetés, újratelepítés és másodvetés esetén meg kell jelölni az előveteményt vagy előültetvényt és annak területét is.

1. A referencia-időszak három évének meghatározása

A referencia-időszak három éve: a tárgyévet megelőző ötéves időszakból a legmagasabb és a legalacsonyabb hozammal rendelkező kettő év elhagyásával képzett három év.

Amennyiben a legmagasabb vagy a legalacsonyabb hozam két vagy több évben előfordul, úgy a mezőgazdasági termelőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a referencia-időszak azonos hozamú éveiből melyiket tekinti a legalacsonyabb vagy a legmagasabb hozamú évnek.

növénykultúra hozama	növénykultúra adott évben megtermelt termésmennyisége (t)
adott évben (t/ha) =	növénykultúra adott évi területe (ha)

Azokban az években, amelyekben a termelő nem termesztette az adott növénykultúrát, a növénykultúra adott évi hozamánál az Mkk. tv. 2. § 2a. pontja szerinti átlaghozamot kell feltüntetni.

2. A referenciahozam kiszámítása

A referenciahozam: a referencia-időszak 1. pont szerint meghatározott három évére számított hozamok számtani átlaga.

referenciahozam	hozam₁ (t/ha) + hozam₂ (t/ha) + hozam₃ (t/ha)
(t/ha) =	3

ahol

hozam_n = hozam a referencia-időszak n. évében (t/ha)

n = 1, 2, 3.

A referenciahozamot termesztett növénykultúránként külön-külön kell megállapítani.

3. A referencia-átlagár kiszámítása

Referencia-átlagár: A referencia-időszak 1. pont szerint meghatározott három évében meghirdetett referenciaárak számtani átlaga.

referencia-átlagár	referenciaár₁ (Ft/t) + referenciaár₂ (Ft/t) + referenciaár₃ (Ft/t)
(Ft/t) =	3

ahol

referenciaár_n = meghirdetett referenciaár a referencia-időszak n. évében (Ft/t);

n = 1, 2, 3.

Azon növénykultúrák esetében, amelyeknél ársáv közzétételére is sor kerül, a mezőgazdasági termelő a közzétett referenciaár helyett az adott kárenyhítési év értékesítéseinek számlával igazolt ár adatait jogosult felhasználni, amennyiben ezen ár adat a közzétett ársávba esik.

A referencia-átlagárat termesztett növénykultúránként külön-külön kell megállapítani.

4. A kárenyhítő juttatás összegének meghatározása

növénykultúra tárgyévi hozamértéke
(Ft)

növénykultúra tárgyévi vetésterülete
(ha)

növénykultúra tárgyévi hozama (t/ha)

növénykultúra tárgyévi referenciaára
(Ft/t)

ahol azon növénykultúrák esetében, amelyeknél a tárgyévben ársáv közzétételére is sor kerül, a mezőgazdasági termelő a közzétett tárgyévi referenciaár helyett a tárgyév értékesítéseinek számlával igazolt ár adatait jogosult felhasználni, amennyiben ezen ár adat a közzétett ársávba esik.

növénykultúra referencia hozamértéke (Ft)

növénykultúra tárgyévi vetésterülete (ha)

növénykultúra referenciahozama
(t/ha)

növénykultúra referencia-átlagára (Ft/t)

növénykultúra hozamérték-
csökkenése
(Ft)

növénykultúra referencia hozamértéke
(Ft)

–

növénykultúra tárgyévi hozamértéke
(Ft)

Üzemi szintű hozamérték-csökkenés

egyes növénykultúrák hozamérték-csökkenéseinek összege (Ft)	= Σ	növénykultúra hozamérték- csökkenése (Ft)
ahol amennyiben a növénykultúra hozamérték-csökkenése negatív előjelű, úgy az összesítés során a növénykultúra hozamérték-csökkenésénél nullával kell számolni.
üzemi szintű referencia hozamérték (Ft)	=	egyes növénykultúrák referencia hozamértékeinek összege (Ft)

üzemi szintű hozamérték- csökkenés mértéke (%)	⁼	egyes növénykultúrák hozamérték-csökkenéseinek összege (Ft)	^{x 100}
		üzemi szintű referencia hozamérték (Ft)

Növénykultúrára számított kárenyhítő juttatás maximális összege

Amennyiben a növénykultúra elemi káreseménnyel nem érintett, vagy a növénykultúra hozamérték-csökkenése negatív előjelű, úgy a növénykultúrára számított kárenyhítő juttatás maximális összegénél nullával kell számolni.

Üzemi szintű kárenyhítő juttatás maximális összege

a) az Mkk. tv. 11. § (5) bekezdése szerinti mezőgazdasági biztosítás megléte esetén

üzemi szintű kárenyhítő		növénykultúrára számított		biztosító által
juttatás maximális összege (Ft)	= Σ	kárenyhítő juttatás	–	a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben
		maximális összege (Ft)		szereplő káresemény miatt kifizetett
				kártérítés összege (Ft)

b) az Mkk. tv. 11. § (5) bekezdése szerinti mezőgazdasági biztosítás hiányában

üzemi szintű kárenyhítő juttatás maximális összege (Ft)

= Σ

növénykultúrára számított kárenyhítő juttatás maximális összege (Ft)

Növénykultúra hozamérték-csökkenéséből levonásra kerülő tételek

a) Hozamcsökkenés miatt keletkezett költségmegtakarítás összege:

Hozamcsökkenés miatt keletkezett költségmegtakarítás összege (Ft)

növénykultúra tárgyévi vetésterülete (ha)

növénykultúra hozamcsökkenése
(t/ha)

növény-
csoportonként
meghatározott fajlagos
költség-
megtakarítás (Ft/t)

ahol

növénykultúra hozamcsökkenése
(t/ha)

növénykultúra referencia hozama (t/ha)

–

növénykultúra tárgyévi hozama (t/ha)

a növénycsoportonként meghatározott költségmegtakarítás (Ft/t):

– szántóföldi növények 1 t terméscsökkenése esetén: 2193,00 Ft,

– szántóföldi zöldségek 1 t terméscsökkenése esetén: 2990,00 Ft,

– gyümölcsfélék 1 t terméscsökkenése esetén: 1940,00 Ft,

– szőlő 1 t terméscsökkenése esetén: 7350,00 Ft.

növénykultúra terméscsökkenése (t)

növénykultúra tárgyévi vetésterülete (ha)

növénykultúra hozamcsökkenése
(t/ha)

b) Egyes szántóföldi növénykultúrák tekintetében a mezőgazdasági káresemény miatti teljes kipusztulás vagy ki nem kelés esetén fennálló hozamcsökkenés miatt keletkezett költségmegtakarítás összege:

A lent felsorolt szántóföldi növénykultúrák mezőgazdasági káresemény miatti korai teljes kipusztulása, vagy ki nem kelése esetén fennálló hozamcsökkenés miatt keletkezett költségmegtakarítás összege:

Korai teljes kipusztulás, vagy ki nem kelés miatt keletkezett költségmegtakarítás összege (Ft)

növénykultúra kipusztult/ki nem kelt területe (ha)

növénykultúránként maghatározott fajlagos költség-megtakarítás (Ft/ha)

ahol a növénykultúránként meghatározott fajlagos költségmegtakarítás (Ft/ha):

– őszi káposztarepce: 102 829 Ft/ha,

– őszi búza: 91 697 Ft/ha,

– őszi árpa: 80 084 Ft/ha,

– zab: 73 281 Ft/ha,

– triticale: 70 320 Ft/ha,

– rozs: 55 724 Ft/ha.

A fenti rendelkezést kell alkalmazni abban az esetben, ha a felsorolt szántóföldi növénykultúrák korai teljes kipusztulását vagy ki nem kelését jelzi az a tény, hogy az adott növénykultúra tárgyévi hozama nulla.

c) Földbérlet esetén a 12. § (3) bekezdésben meghatározott bérleti díjcsökkenés összege:

Bérleti díjcsökkenés összege (Ft)

növénykultúra tárgyévi vetésterülete (ha)

[piaci bérleti díj (Ft/ha) – kedvezményes bérleti díj
(Ft/ha)] ”

”

3. melléklet a 65/2016. (IX. 21.) FM rendelethez

„4. melléklet a 27/2014. (XI. 25.) FM rendelethez

Jóváhagyta: ............................. miniszter Kifizetési terv (20... . február … -i állapot szerint, forintban) Keltezés: … .
1. Az adott kárenyhítési évben keletkezett kárigényekre és a kapcsolódó tervezett kifizetésre vonatkozó információk
1.1.	A mezőgazdasági termelőknél a 9. § (3) bekezdés b) pontjának és a 12. § (1) bekezdésnek megfelelő hozamérték-csökkenés agrárkár-megállapító szerv által ellenőrzött és igazolt, országosan összesített összege
1.2.	A mezőgazdasági termelőknél a termés betakarításához kapcsolódó ráfordítás-csökkenés, valamint az Mkk. tv. 22. §-ában meghatározott haszonbér-mérséklésből eredő bérleti díjcsökkenés országosan összesített összege
1.3.	A kárenyhítő juttatás iránti kérelemben szereplő káresemények után a biztosítók által mezőgazdasági termelők részére kifizetett kártérítés országosan összesített összege
1.4.	A kárenyhítő juttatás iránti kérelemben szereplő káresemények után egyéb támogatási programon keresztül mezőgazdasági termelők részére kifizetett kártérítés országosan összesített összege
1.5.	A mezőgazdasági termelők részére számított kárenyhítő juttatás elvi maximumának országosan összesített összege
1.6.	Az Mkk. tv. 11. § (5) bekezdése szerinti mezőgazdasági biztosítással rendelkező termelők részére az agrárkár-enyhítési szerv által jogosnak megállapított kárenyhítő juttatás országosan összesített összege
1.7.	Az Mkk. tv. 11. § (5) bekezdése szerinti mezőgazdasági biztosítással nem rendelkező termelők részére az agrárkár-enyhítési szerv által jogosnak megállapított kárenyhítő juttatás országosan összesített összege
1.8.	A mezőgazdasági termelők által igényelt kárenyhítő juttatás agrárkár-megállapító szerv által ellenőrzött, és az agrárkár-enyhítési szerv által jogosnak megállapított, kifizetni javasolt országosan összesített összege
1.9.	Az adott kárenyhítési év kárenyhítési eljárásának felfüggesztett ügyeihez kapcsolódó kárenyhítő juttatás országosan összesített összege (az 1.8. pont szerinti összegen belül)
2. A tárgyévet követő év Nemzeti agrárkár-enyhítés előirányzatának információi
2.1.	A Nemzeti agrárkár-enyhítés előirányzat tárgyév december 31-i egyenlege
2.2.	A mindenkori költségvetési törvény alapján a tárgyévet követő évre megállapított költségvetési támogatás összege
2.3.	A Kormány egyedi döntése alapján a központi költségvetésből nyújtott, tárgyévet követő évre megállapított többlettámogatás összege [Mkk. tv. 7. § (1) bekezdés d) pont]
2.4.	Fennálló fizetési kötelezettség alapján a termelők által befizetett, behajtott, illetve kompenzáció útján beszedett összegek, (beleértve a jogosulatlan igénybevétel miatti visszakövetelést is) a tárgyévet követő év január 1-től a kifizetési terv elkészítésének időpontjáig
2.5.	A kifizetési terv elkészítésének időpontjáig lezárult, az adott kárenyhítési évet megelőző kárenyhítési évek jogorvoslati eljárásainak kifizetett összege, valamint egyéb áthúzódó kifizetéseinek összege a tárgyévet követő év január 1-től a kifizetési terv elkészítésének időpontjáig [Mkk. tv. 15. § (4) bekezdés a) és b) pont]
2.6.	Működési és fejlesztési célokra a miniszter által, a tárgyévet követő évben jóváhagyott összeg [a termelői befizetések és az állami hozzájárulás összegének max. 4%-a, Mkk. tv. 7. § (6) bekezdés]
2.7.	A kifizetési terv elkészítésének időpontjáig le nem zárult és ki nem fizetett, az adott kárenyhítési évet megelőző kárenyhítési évek jogorvoslati eljárásaiban és egyéb folyamatban lévő eljárásaiban foglalt tételek összege
2.8.	Adott kárenyhítési év kárenyhítő juttatásainak kifizetésére a tárgyévet követő évben, a kifizetési terv elkészítése időpontjában felhasználható forrás összesen
2.9.	Az MVH kárenyhítési lebonyolítási számlán az adott kárenyhítési év kárenyhítő juttatása fedezetéül biztosítandó forrás (az 1.8., 2.8., 3.1. és 3.2. pontok figyelembevételével)
2.10.	Az MVH kárenyhítési lebonyolítási számlán a 2.7. pont szerinti jogorvoslati és egyéb folyamatban lévő eljárások fedezetéül biztosítandó forrás*
3. Az 1.8. pont szerint kifizetésre javasolt kárenyhítő juttatásra vonatkozó egyéb információk
3.1.	Rendelkezésre álló forrást meghaladó kárenyhítési igény esetén a forráshiány összege
3.2.	Forráshiány alapján javasolt arányos juttatáscsökkentés mértéke (%)
3.3.	Mezőgazdasági termelők részére kifizetni javasolt kárenyhítő juttatás összege jégesőkárra**
3.4.	Mezőgazdasági termelők részére kifizetni javasolt kárenyhítő juttatás összege belvízkárra**
3.5.	Mezőgazdasági termelők részére kifizetni javasolt kárenyhítő juttatás összege téli fagykárra**
3.6.	Mezőgazdasági termelők részére kifizetni javasolt kárenyhítő juttatás összege tavaszi fagykárra**
3.7.	Mezőgazdasági termelők részére kifizetni javasolt kárenyhítő juttatás összege őszi fagykárra**
3.8.	Mezőgazdasági termelők részére kifizetni javasolt kárenyhítő juttatás összege aszálykárra**
3.9.	Mezőgazdasági termelők részére kifizetni javasolt kárenyhítő juttatás összege mezőgazdasági árvízkárra**
3.10.	Mezőgazdasági termelők részére kifizetni javasolt kárenyhítő juttatás összege viharkárra**
3.11.	Mezőgazdasági termelők részére kifizetni javasolt kárenyhítő juttatás összege felhőszakadáskárra**
3.12.	Az Mkk. tv. 6. § (1) bekezdése szerinti termelők részre kifizetni javasolt kárenyhítő juttatás összege
3.13.	Az Mkk. tv. 6. § (2) bekezdése szerinti termelők részre kifizetni javasolt kárenyhítő juttatás összege
3.14.	Mikro-, kis- és középvállalkozásnak (KKV) minősülő mezőgazdasági termelők részére kifizetni javasolt kárenyhítő juttatás összege***
3.15.	Nagyvállalkozásnak minősülő mezőgazdasági termelők részére kifizetni javasolt kárenyhítő juttatás összege***
3.16.	Kifizetéssel érintett termelők száma összesen (fő)
3.17.	Kifizetéssel érintett termelők száma, szántóföldi kultúrát (is) tartalmazó kérelem alapján (fő)
3.18.	Kifizetéssel érintett termelők száma, szántóföldi zöldségfélét (is) tartalmazó kérelem alapján (fő)
3.19.	Kifizetéssel érintett termelők száma, ültetvényterületet (is) tartalmazó kérelem alapján (fő)
3.20.	Kifizetéssel érintett termelők száma az Mkk. tv. 6. § (1) bekezdése szerint (fő)
3.21.	Kifizetéssel érintett termelők száma az Mkk. tv. 6. § (2) bekezdése szerint (fő)
3.22.	Kifizetéssel érintett, az Mkk. tv. 11. § (5) bekezdése szerinti mezőgazdasági biztosítással rendelkező termelők száma (fő)
3.23.	Kifizetéssel érintett, az Mkk. tv. 11. § (5) bekezdése szerinti mezőgazdasági biztosítással nem rendelkező termelők száma (fő)
3.24.	Kifizetéssel érintett, mikro-, kis- és középvállalkozásnak (KKV) minősülő mezőgazdasági termelők száma (fő) ***
3.25.	Kifizetéssel érintett, nagyvállalkozásnak minősülő mezőgazdasági termelők száma (fő) ***
3.26.	Kifizetéssel érintett területek nagysága összesen (ha)****
3.27.	Kifizetéssel érintett, ültetvény művelésére szolgáló területek nagysága összesen (ha)
3.28.	Kifizetéssel érintett, szántóföldi zöldség termesztésére szolgáló területek nagysága összesen (ha)
3.29.	Kifizetéssel érintett, 3.28. ponttól eltérő szántóföldi növénykultúra művelésére szolgáló területek nagysága összesen (ha)

* A jogorvoslati- és az egyéb folyamatban lévő eljárások kifizetésének ütemezéséhez igazodó évközi forráslehívás alapján kerül átadásra.

** A kifizetésre javasolt kárenyhítő juttatás összegét az egyes elemi káresemények szerinti bontásban a kérelmen belüli arányosítással kell kimutatni.

*** A mikro-, kis- és középvállalkozás (KKV) méretkategóriába nem eső mezőgazdasági termelő nagyvállalkozásnak minősül.

**** A kifizetéssel érintett területek nagyságát az egyes növénycsoportok szerinti bontásban a kérelmen belüli arányosítással kell kimutatni.

”

4. melléklet a 65/2016. (IX. 21.) FM rendelethez

„3. melléklet a 77/2015. (XII. 1.) FM rendelethez

Kamat- és költségmentességben részesülő települések listája

Bács-Kiskun megye (75)

Ágasegyháza

Akasztó

Apostag

Baja

Ballószög

Balotaszállás

Bátmonostor

Borota

Bócsa

Bugac

Bugacpusztaháza

Császártöltés

Csátalja

Csengőd

Csikéria

Csólyospálos

Dávod

Dunapataj

Dusnok

Érsekcsanád

Érsekhalma

Felsőlajos

Felsőszentiván

Fülöpháza

Fülöpjakab

Fülöpszállás

Hajós

Harkakötöny

Harta

Helvécia

Homokmégy

Imrehegy

Izsák

Jakabszállás

Jánoshalma

Jászszentlászló

Kaskantyú

Kecel

Kecskemét

Kéleshalom

Kerekegyháza

Kiskőrös

Kiskunfélegyháza

Kiskunhalas

Kiskunmajsa

Kisszállás

Kunbaja

Kunfehértó

Kunszállás

Ladánybene

Lajosmizse

Lakitelek

Mélykút

Miske

Móricgát

Nagybaracska

Nemesnádudvar

Nyárlőrinc

Orgovány

Páhi

Petőfiszállás

Pirtó

Soltszentimre

Soltvadkert

Sükösd

Szabadszállás

Szank

Szentkirály

Tabdi

Tázlár

Tiszaalpár

Tiszakécske

Tiszaug

Tompa

Városföld

Baranya megye (36)

Almamellék

Baranyajenő

Boda

Bükkösd

Csányoszró

Cserdi

Diósviszló

Dunaszekcső

Gödre

Harkány

Hidas

Kisharsány

Magyarszék

Márfa

Mecsekpölöske

Mekényes

Mindszentgodisa

Mozsgó

Nagyharsány

Nagypeterd

Nagytótfalu

Nyugotszenterzsébet

Orfű

Piskó

Pogány

Sellye

Siklós

Szászvár

Szava

Szederkény

Szigetvár

Túrony

Vékény

Versend

Villány

Vokány

Békés megye (14)

Almáskamarás

Battonya

Békéscsaba

Békéssámson

Biharugra

Csanádapáca

Kaszaper

Kevermes

Körösladány

Lőkösháza

Medgyesbodzás

Mezőberény

Nagykamarás

Szarvas

Borsod-Abaúj-Zemplén megye (42)

Alsóberecki

Alsóvadász

Arka

Baktakék

Bekecs

Berzék

Bodroghalom

Bodrogkeresztúr

Bodrogkisfalud

Bodrogolaszi

Boldogkőváralja

Borsodgeszt

Borsodivánka

Cigánd

Erdőhorváti

Filkeháza

Füzérkajata

Füzérradvány

Györgytarló

Harsány

Karos

Legyesbénye

Mád

Mezőnyárád

Mezőzombor

Nagyrozvágy

Pálháza

Rátka

Ricse

Sárazsadány

Sárospatak

Sátoraljaújhely

Szakácsi

Szegi

Szegilong

Szerencs

Tállya

Tarcal

Tokaj

Tolcsva

Zemplénagárd

Zsujta

Csongrád megye (22)

Apátfalva

Ásotthalom

Balástya

Bordány

Csongrád

Eperjes

Felgyő

Forráskút

Hódmezővásárhely

Mórahalom

Ópusztaszer

Pusztamérges

Pusztaszer

Ruzsa

Sándorfalva

Szatymaz

Szeged

Szentes

Székkutas

Üllés

Zákányszék

Zsombó

Fejér megye (23)

Aba

Alcsútdoboz

Alsószentiván

Csákvár

Csókakő

Etyek

Gárdony

Lepsény

Mány

Mór

Óbarok

Pákozd

Pázmánd

Pusztaszabolcs

Pusztavám

Seregélyes

Söréd

Szabadhídvég

Tabajd

Tác

Velence

Vereb

Zámoly

Győr-Moson-Sopron megye (52)

Abda

Ágfalva

Bakonygyirót

Bezenye

Csikvánd

Csorna

Écs

Egyházasfalu

Felpéc

Fertőboz

Fertőd

Fertőendréd

Fertőrákos

Fertőszentmiklós

Fertőszéplak

Győr

Győrság

Győrszemere

Győrújbarát

Harka

Hegykő

Hidegség

Iván

Jánossomorja

Kajárpéc

Kisfalud

Kópháza

Koroncó

Lövő

Mihályi

Mórichida

Mosonmagyaróvár

Nagycenk

Nyúl

Osli

Pannonhalma

Pázmándfalu

Pér

Pereszteg

Pusztacsalád

Rábacsécsény

Ravazd

Románd

Sarród

Sopron

Sopronkövesd

Szárföld

Tényő

Várbalog

Veszprémvarsány

Völcsej

Zsira

Hajdú-Bihar megye (21)

Álmosd

Bocskaikert

Debrecen

Derecske

Fülöp

Hajdúbagos

Hajdúböszörmény

Hajdúhadház

Hajdúnánás

Hajdúsámson

Kaba

Létavértes

Mikepércs

Nagyrábé

Nyírábrány

Nyíracsád

Nyíradony

Nyírmártonfalva

Sáránd

Téglás

Tiszagyulaháza

Heves megye (15)

Atkár

Ecséd

Eger

Füzesabony

Gyöngyös

Gyöngyössolymos

Gyöngyöstarján

Halmajugra

Hatvan

Heves

Maklár

Markaz

Nagyréde

Szűcsi

Vécs

Jász-Nagykun-Szolnok megye (22)

Alattyán

Cibakháza

Csépa

Cserkeszőlő

Jánoshida

Jászalsószentgyörgy

Jászberény

Jászdózsa

Jászfelsőszentgyörgy

Jászjákóhalma

Jászszentandrás

Jásztelek

Kengyel

Kunszentmárton

Nagykörű

Nagyrév

Szajol

Szolnok

Tiszajenő

Tiszakürt

Tiszasas

Törökszentmiklós

Komárom-Esztergom megye (20)

Baj

Bakonyszombathely

Bana

Bársonyos

Dad

Dunaalmás

Dunaszentmiklós

Ete

Gyermely

Kisbér

Kocs

Komárom

Mocsa

Nagysáp

Neszmély

Süttő

Szomód

Tata

Vérteskethely

Vértesszőlős

Nógrád megye (26)

Buják

Cserhátsurány

Csitár

Ecseg

Egyházasgerge

Érsekvadkert

Erdőkürt

Erdőtarcsa

Kálló

Karancsalja

Kisbárkány

Kozárd

Lucfalva

Magyarnándor

Mátraszőlős

Mohora

Nógrád

Nógrádsipek

Pásztó

Romhány

Salgótarján

Szalmatercs

Szécsény

Szendehely

Szente

Varsány

Pest megye (68)

Albertirsa

Alsónémedi

Bénye

Bernecebaráti

Budakeszi

Budapest XVII.

Cegléd

Ceglédbercel

Csemő

Csévharaszt

Csomád

Dabas

Dánszentmiklós

Dány

Érd

Farmos

Galgamácsa

Gödöllő

Gyömrő

Hernád

Inárcs

Isaszeg

Kakucs

Kartal

Kemence

Kiskunlacháza

Kocsér

Kóka

Kosd

Kóspallag

Letkés

Monor

Nagykőrös

Nyársapát

Ócsa

Örkény

Pécel

Perőcsény

Perbál

Pilis

Pilisvörösvár

Pomáz

Pusztavacs

Püspökhatvan

Ráckeve

Sóskút

Szada

Szentmártonkáta

Szigetcsép

Szigetszentmárton

Szob

Sződ

Táborfalva

Tápiószecső

Tápiószele

Tápiószentmárton

Tápiószőlős

Tatárszentgyörgy

Tóalmás

Tök

Tököl

Törökbálint

Újhartyán

Újlengyel

Vámosmikola

Vecsés

Verseg

Zsámbék

Somogy megye (60)

Ádánd

Balatonberény

Balatonboglár

Balatonlelle

Balatonszemes

Balatonszentgyörgy

Bárdudvarnok

Beleg

Berzence

Csököly

Csömend

Csurgó

Gyékényes

Iharosberény

Kadarkút

Kaposfő

Kaposhomok

Kaposvár

Karád

Kercseliget

Kéthely

Kiskorpád

Kutas

Látrány

Lengyeltóti

Marcali

Mesztegnyő

Mezőcsokonya

Mike

Nagybajom

Nagyberény

Nemesdéd

Nemeskisfalud

Nikla

Ordacsehi

Osztopán

Öreglak

Ötvöskónyi

Porrog

Porrogszentkirály

Pusztakovácsi

Segesd

Siófok

Somogyacsa

Somogydöröcske

Somogysárd

Somogysimonyi

Somogyszentpál

Somogyszob

Somogytúr

Somogyudvarhely

Szenna

Szenyér

Szólád

Szőlősgyörök

Tab

Varászló

Vése

Visnye

Visz

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (202)

Ajak

Anarcs

Apagy

Aranyosapáti

Baktalórántháza

Balkány

Barabás

Bátorliget

Benk

Beregdaróc

Beregsurány

Berkesz

Besenyőd

Biri

Botpalád

Bököny

Buj

Cégénydányád

Csaholc

Császló

Csegöld

Csenger

Csengerújfalu

Csengersima

Darnó

Demecser

Dombrád

Döge

Encsencs

Eperjeske

Érpatak

Fábiánháza

Fehérgyarmat

Fényeslitke

Fülesd

Fülpösdaróc

Gacsály

Garbolc

Gávavencsellő

Gégény

Gelénes

Gemzse

Geszteréd

Gulács

Győrtelek

Gyulaháza

Gyügye

Gyüre

Hermánszeg

Hodász

Ibrány

Ilk

Jánkmajtis

Jármi

Jéke

Kállósemjén

Kálmánháza

Kántorjánosi

Kék

Kékcse

Kemecse

Kisar

Kishódos

Kisléta

Kisnamény

Kispalád

Kisszekeres

Kisvárda

Kisvarsány

Komlódtótfalu

Komoró

Kótaj

Kölcse

Kömörő

Laskod

Levelek

Lónya

Lövőpetri

Mánd

Magosliget

Magy

Mándok

Máriapócs

Márokpapi

Mátészalka

Mátyus

Méhtelek

Mérk

Mezőladány

Nagyar

Nagycserkesz

Nagydobos

Nagyecsed

Nagyhalász

Nagyhódos

Nagykálló

Nagyszekeres

Nagyvarsány

Napkor

Nyírbátor

Nyírbéltek

Nyírbogát

Nyírbogdány

Nyírcsaholy

Nyírcsászári

Nyírderzs

Nyíregyháza

Nyírgelse

Nyírgyulaj

Nyíribrony

Nyírjákó

Nyírkarász

Nyírkáta

Nyírkércs

Nyírlövő

Nyírlugos

Nyírmada

Nyírmeggyes

Nyírmihálydi

Nyírparasznya

Nyírpazony

Nyírpilis

Nyírtass

Nyírtelek

Nyírtét

Nyírtura

Nyírvasvári

Ófehértó

Olcsva

Ópályi

Ököritófülpös

Ömböly

Őr

Pap

Papos

Paszab

Pátroha

Pátyod

Penészlek

Penyige

Petneháza

Piricse

Pócspetri

Porcsalma

Pusztadobos

Rakamaz

Ramocsaháza

Rápolt

Rétközberencs

Rohod

Rozsály

Sényő

Sonkád

Szabolcsbáka

Szabolcsveresmart

Szakoly

Szamosangyalos

Szamosbecs

Szamossályi

Szamosszeg

Szamostatárfalva

Szamosújlak

Szatmárcseke

Székely

Tarpa

Terem

Tiborszállás

Tiszabecs

Tiszabercel

Tiszabezdéd

Tiszadada

Tiszadob

Tiszakanyár

Tiszakerecseny

Tiszalök

Tiszamogyorós

Tiszanagyfalu

Tiszaszentmárton

Tiszatelek

Tiszavasvári

Tisztaberek

Tornyospálca

Tunyogmatolcs

Túristvándi

Túrricse

Tuzsér

Tyukod

Ura

Uszka

Újdombrád

Újfehértó

Újkenéz

Vaja

Vállaj

Vámosatya

Vámosoroszi

Vásárosnamény

Vasmegyer

Záhony

Zajta

Zsarolyán

Zsurk

Tolna megye (27)

Alsónyék

Báta

Bátaapáti

Bátaszék

Bonyhádvarasd

Bölcske

Dunaföldvár

Dúzs

Felsőnyék

Györe

Györköny

Kisdorog

Kisvejke

Lengyel

Madocsa

Magyarkeszi

Mőcsény

Mucsfa

Nagyszokoly

Ozora

Őcsény

Szálka

Szekszárd

Tolna

Tolnanémedi

Závod

Zomba

Vas megye (45)

Alsóújlak

Andrásfa

Bérbaltavár

Bozsok

Bucsu

Cák

Csehi

Csehimindszent

Csepreg

Duka

Felsőcsatár

Felsőszölnök

Gencsapáti

Gór

Gyöngyösfalu

Horvátlövő

Horvátzsidány

Ikervár

Jánosháza

Katafa

Kissomlyó

Kondorfa

Körmend

Kőszeg

Kőszegdoroszló

Kőszegszerdahely

Magyarlak

Nádasd

Nagysimonyi

Ólmod

Oszkó

Perenye

Petőmihályfa

Pornóapáti

Sárvár

Sótony

Szentgotthárd

Szentpéterfa

Szombathely

Tokorcs

Vaskeresztes

Vasvár

Velem

Vép

Vönöck

Veszprém megye (70)

Adorjánháza

Ajka

Alsóörs

Aszófő

Badacsonytomaj

Badacsonytördemic

Balatonakali

Balatonederics

Balatonfüred

Balatonkenese

Balatonrendes

Balatonszőlős

Balatonudvari

Béb

Csabrendek

Csopak

Dabrony

Doba

Dörgicse

Egeralja

Felsőörs

Gyulakeszi

Hegyesd

Hegymagas

Homokbödöge

Kapolcs

Káptalantóti

Kékkút

Kisapáti

Kővágóörs

Köveskál

Kup

Külsővat

Lesencefalu

Lesenceistvánd

Lesencetomaj

Litér

Lovas

Mencshely

Mindszentkálla

Monostorapáti

Monoszló

Nagyalásony

Nagydém

Nagyvázsony

Nemesgulács

Nemesvita

Örvényes

Ősi

Paloznak

Pápa

Pécsely

Pula

Raposka

Somlójenő

Somlószőlős

Somlóvásárhely

Sümeg

Szentbékkálla

Szigliget

Tagyon

Takácsi

Tapolca

Tihany

Tüskevár

Várkesző

Vászoly

Vigántpetend

Zalahaláp

Zánka

Zala megye (68)

Alsószenterzsébet

Bagod

Bak

Balatongyörök

Becsehely

Becsvölgye

Bocfölde

Bödeháza

Cserszegtomaj

Csonkahegyhát

Dióskál

Egeraracsa

Egervár

Eszteregnye

Felsőpáhok

Galambok

Garabonc

Gelse

Gutorfölde

Kehidakustány

Keszthely

Kilimán

Kisgörbő

Kiskutas

Kispáli

Kustánszeg

Lakhegy

Lenti

Miháld

Misefa

Murarátka

Nagygörbő

Nagykanizsa

Nagykutas

Nagypáli

Nagyrada

Nagyrécse

Nemesapáti

Nemesszentandrás

Németfalu

Orosztony

Ortaháza

Pakod

Pethőhenye

Pókaszepetk

Pölöske

Pördefölde

Ramocsa

Rezi

Sand

Surd

Szentgyörgyvár

Szentpéterfölde

Szepetnek

Tekenye

Tormafölde

Türje

Várvölgy

Vasboldogasszony

Vindornyalak

Vonyarcvashegy

Zalabér

Zalaboldogfa

Zalaegerszeg

Zalalövő

Zalasárszeg

Zalaszántó

Zalaszentgrót”

A rendelet a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2016. szeptember 23. napjával.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek