56/2016. (XII. 22.) NGM rendelet
a bürokráciacsökkentéssel érintett egyes miniszteri rendeletek módosításáról1
2017.01.01.
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 13/A. § (4) bekezdés b), c), e) és f) pontjában, valamint 58. § (8) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 6. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
a 2. alcím és az 1. melléklet tekintetében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 47. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 6. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
a 3. alcím tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 6. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
a 4. alcím tekintetében a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 87/B. § a) és b) pontjában, valamint a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 66. §-ában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 11. pontjában foglalt feladatkörömben eljárva
a következőket rendelem el:
„1/A. § E rendelet alkalmazásában 1. állásbörze: a munkát keresők és az álláskínálók személyes információcseréjét közvetlen formában elősegítő rendezvény,
2. álláskínáló: minden olyan foglalkoztató, aki munkaerőigényét bejelentette, és a közvetítést kéri,
4. foglalkoztatásra irányuló jogviszony: minden olyan jogviszony, amelyben a szolgáltatás tárgya természetes személy által ellenérték fejében végzett munka,
5. foglalkoztató: az a személy vagy szervezet, akinek vagy amelynek részére természetes személy foglalkoztatásra irányuló jogviszony alapján munkát végez,
6. közhasznú szervezet: az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény VII. fejezetében foglaltaknak megfelelő szervezet, 7. munkaerőigény: a foglalkoztatónál olyan tevékenység jövőbeni ellátására felmerült igény, amelyben a munkavégzés foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében történik.
1/B. § Az e rendeletben szabályozott támogatások nyújtásával kapcsolatos mérlegelés során a kormányhivatal figyelembe veszi a) a munkaerő-kereslet és -kínálat helyi jellemzőit,
b) a térség foglalkoztatási helyzetét és munkanélküliségi mutatóit,
c) a kormányhivatallal való korábbi együttműködés tapasztalatait,
d) a nyújtott szolgáltatások színvonalát, eredményességét, valamint
e) a szolgáltatásokhoz kapcsolódó keresetpótló juttatás megállapítása esetén az igénybe vett szolgáltatás formáját, időtartamát.”
„(1) A járási hivatal a munkaközvetítő tevékenységét az álláskeresőként nyilvántartott [Flt. 58. § (5) bekezdés d) pont], a közvetítést kérő, valamint a közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személyekkel (a továbbiakban együtt: munkát kereső) és az álláskínálókkal együttműködve folytatja.” „(4) A foglalkoztató a 15. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak kivételével a bejelentést elektronikus úton is megteheti az állami foglalkoztatási szerv e célból létrehozott elektronikus felületén (a továbbiakban: Virtuális Munkaerőpiac Portál).” (4) Az R1. 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„26. § Az álláskereső kérelmére keresetpótló juttatás állapítható meg a járási hivatal által a részére felajánlott, a) a 7. § (3) bekezdésében meghatározott csoportos foglalkozáson (álláskereső klub) történő részvétel időtartamára vagy b) több munkaerőpiaci szolgáltatást tartalmazó, személyre szabott szolgáltatás vagy szolgáltatások igénybevételének időtartamára,
ha a szolgáltatás vagy szolgáltatások folyamatos igénybevételének időtartama legalább az 5 napot eléri, és a szolgáltatást a járási hivatal nyújtja, vagy a kormányhivatal a szolgáltatás nyújtásához támogatást állapított meg.”
„Gyermek felügyeletével, hozzátartozó ápolásával kapcsolatos kiadás megtérítése
28/A. § (1) A hozzátartozó gondozásával, ápolásával, továbbá a gyermek (ideértve az örökbefogadott, a családbafogadó gyám gyámsága alatt álló gyermeket és a nevelt gyermeket) felügyeletével kapcsolatban felmerült, indokolt kiadáshoz támogatás abban az esetben folyósítható, ha a gyermek felügyeletével, hozzátartozó ápolásával kapcsolatos indokolt kiadást a támogatásban részesülő számlával igazolja. A támogatás napi összege nem haladhatja meg az 5000 forintot. (2) Nem nyújtható az (1) bekezdésben meghatározott támogatás abban az esetben, ha a) a szolgáltatást igénybe vevő személy érintett hozzátartozójára tekintettel ápolási díjban részesül, illetve ha a hozzátartozó a támogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjában fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban, illetve nappali ellátásban vagy ápolást, gondozást nyújtó szociális intézményben történő átmeneti vagy tartós elhelyezésben részesül, valamint
b) a szolgáltatást igénybe vevő személlyel egy háztartásban élő gyermeke a támogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjában bölcsődei, mini bölcsődei, családi bölcsődei, munkahelyi bölcsődei, óvodai, napközi otthonos elhelyezésben részesül.”
(6) Az R1. a 30. §-t megelőzően a következő alcím-címmel egészül ki:
(7) Hatályát veszti az R1.
„(3) Ha a nevelőszülő a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony fennállása alatt a járási hivatalhoz álláskeresési járadék iránt kérelmet nyújt be, igazolólap kiállítását kéri a munkaadótól a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyról. A munkaadó az igazolólap egy példányát az Flt. 36/A. § (2) bekezdése szerint adja ki a nevelőszülő részére a kérelmének beérkezését követő 8 napon belül. Az igazolólapot az álláskeresési járadék iránti kérelem benyújtását megelőző hónap utolsó napjáig terjedő időszakra kell kiállítani. A munkaadó az igazolólap másik példányát a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszűnését követő 5 évig megőrzi.” (alkalmazása esetén van helye.)
(2) Az R3. 1. §-a a következő k) ponttal egészül ki:
(alkalmazása esetén van helye.)
4. A társasházkezelő, az ingatlankezelő, az ingatlanközvetítő, valamint az ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítő szolgáltatói tevékenység üzletszerűen történő végzésének feltételeiről és a nyilvántartásba vétel részletes szabályairól szóló 23/2013. (VI. 28.) NGM rendelet módosítása
4. § A társasházkezelő, az ingatlankezelő, az ingatlanközvetítő, valamint az ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítő szolgáltatói tevékenység üzletszerűen történő végzésének feltételeiről és a nyilvántartásba vétel részletes szabályairól szóló 23/2013. (VI. 28.) NGM rendelet 3. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Tevékenységi körként
a) az üzletszerű ingatlankezelő szolgáltatás mellett az üzletszerű társasházkezelő,
b) az üzletszerű ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítő szolgáltatás mellett az üzletszerű ingatlanközvetítő
szolgáltatás egy bejelentésben megjelölhető.”
5. § Ez a rendelet 2017. január 1. napján lép hatályba.
6. § A 4. alcím a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikk (1) bekezdésének való megfelelést szolgálja.
1. melléklet az 56/2016. (XII. 22.) NGM rendelethez
Igazolólap az álláskeresési járadék és az álláskeresési segély megállapításához
Munkaviszonyra (közalkalmazotti, közszolgálati, kormányzati szolgálati jogviszonyra, állami szolgálati jogviszonyra, bírósági és igazságügyi, valamint ügyészségi szolgálati viszonyra, a közfoglalkoztatási jogviszonyra, a biztosított bedolgozói – és az 1994. június 1-jét megelőzően létesített – ezzel egy tekintet alá eső bedolgozói jogviszonyra, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyra, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonyára – ide nem értve az iskolai szövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagját –, a Magyar Honvédség, rendvédelmi szervek és nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos és szerződéses állományú tagjának szolgálati viszonyára) vonatkozó adatok:
12. Munkaköre (FEOR szerinti besorolásban):
13. Munkaviszony kezdete:
15. A munkaviszony megszűnésének időpontját megelőző négy naptári negyedév kezdő napja (az időszak kezdete) (lásd Kitöltési útmutató):
16. A munkaviszony megszűnésének időpontját megelőző négy naptári negyedév kezdő napjától számított négy naptári negyedévben elért munkaerőpiaci járulékalap összege (Ft):
17. A munkaviszony megszűnésének időpontját megelőző négy naptári negyedév kezdő napjától számított négy teljes naptári negyedévben elért azon hónapoknak a száma, amelyekben a munkavállalónak volt járulékalapja (az érintett hónapok száma):
18. A munkaviszony fennállása alatt az utolsó, legalább hat hónapig betöltött munkakör (FEOR szerinti besorolásban):
19. A munkaviszony időtartama alatt igénybe vett 30 napot meghaladó mértékű fizetés nélküli szabadság időtartama (lásd Kitöltési útmutató):
a) fizetés nélküli szabadság kezdő napja – fizetés nélküli szabadság utolsó napja
b) fizetés nélküli szabadság kezdő napja – fizetés nélküli szabadság utolsó napja
c) fizetés nélküli szabadság kezdő napja – fizetés nélküli szabadság utolsó napja
20. A jogviszony megszüntetésének/megszűnésének módja (lásd Kitöltési útmutató):
munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony, bírósági és igazságügyi, valamint ügyészségi szolgálati viszony, a biztosított bedolgozói – és az 1994. június 1-jét megelőzően létesített – ezzel egy tekintet alá eső bedolgozói jogviszony, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya – ide nem értve az iskolai szövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagját –, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszony, valamint a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti hivatásos és szerződéses állományú katonák szolgálati viszonya és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos és szerződéses állományú tagjának szolgálati viszonya esetében:
21. Jelen Igazolólapon munkaviszonyként felsorolt jogviszonyokra megszűnésekor, megszüntetésekor irányadó, szerződésben megállapított alapbér/illetmény/díjazás összege (Ft) (Az adat tájékoztató jellegű, közlése a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló rendeletek végrehajtása érdekében szükséges, a magyarországi álláskeresési ellátásra való jogosultságot nem befolyásolja.):
Az összeg bruttó/nettó (lásd Kitöltési útmutató)
.................
cégszerű aláírás
Kitöltési útmutató
az álláskeresési járadék és az álláskeresési segély megállapításához szükséges igazolólaphoz
Magyarázat az egyes pontokhoz:
13. pont: Nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony esetén a jogviszony kezdete a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony kezdete. Amennyiben a hivatásos nevelőszülői jogviszony a törvény erejénél fogva [a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 163. § (1) bekezdés] alakult át nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonnyá, úgy a jogviszony kezdetén a hivatásos nevelőszülői jogviszony kezdetét kell érteni. 14. pont: Nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony fennállása alatt kiadott igazolólap esetén a jogviszony befejező időpontjaként az álláskeresési járadék iránti kérelem benyújtását megelőző hónap utolsó napját kell érteni. A kérelem benyújtásának időpontját a nevelőszülő a kérelem másolatával igazolja. Az igazolólap további pontjainak vonatkozásában nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony fennállása alatt kiadott igazolólap esetén a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszűnésének időpontján az e pontban feltüntetett időpontot kell érteni.
15. pont: A munkaviszony megszűnésének időpontját megelőző négy teljes naptári negyedév kezdő napjának meghatározása során az aktuális naptári negyedév (az a naptári negyedév, melynek időtartamára a munkaviszony megszűnésének időpontja esik) nem tartozik bele a megelőző négy teljes naptári negyedévbe, ideértve azt az esetet is, amikor a munkaviszony a naptári negyedév utolsó napján szűnik meg.
16. pont: A vizsgált időszak 15. pontban meghatározott kezdetétől számított négy teljes naptári negyedévben elért munkaerőpiaci járulékalap összege.
A munkaerőpiaci járulékalap meghatározásánál a következőket kell figyelembe venni:
a) Amennyiben a vizsgált időszakban vannak 2010. január 1-jénél korábbi időszakok (ebben az időszakban munkaerőpiaci járulékfizetési kötelezettség nem állt fent), akkor adott időszak vonatkozásában a munkavállaló társadalombiztosítási járulékalapját kell figyelembe venni.
b) Amennyiben a munkavállalónak a vizsgált időszakban egyáltalán nem volt járulékalapja, akkor az igazolás 16. pontjához 0 Ft-ot kell írni.
17. pont: Az érintett hónapok számát a következőképpen kell meghatározni:
a) teljes hónap: olyan hónap, amelyben a munkavállalónak a teljes hónapra vonatkozóan volt járulékalapot képező jövedelme, azaz amelyben a munkavállaló munkaviszonya a hónap első napjától a hónap utolsó napjáig fennállt, és amely alatt a munkavállalónak járulékfizetés alól mentes időszaka nem volt;
b) törthónap: olyan hónap, amelyben a munkavállalónak nem volt a teljes hónapra vonatkozóan járulékalapot képező jövedelme, azaz amelyben a munkavállaló munkaviszonya nem állt fenn a hónap első napjától a hónap utolsó napjáig, illetve amely alatt a munkavállalónak járulékfizetés alól mentes időszaka volt.
Az érintett hónapok számának meghatározásakor a teljes hónapot 1 hónapszámmal kell figyelembe venni. A törthónapok esetében a hónapszám számítási módja: az aktuális hónapon belül azoknak a naptári napoknak a számát, amelyekre vonatkozóan a munkavállalónak volt járulékalapja, el kell osztani az aktuális hónap naptári napjainak számával. A törthónaphoz tartozó hónapszám az így kapott törtszám – a kerekítés általános szabályai szerint – két tizedesre kerekített értéke.
Az igazolólap 17. pontjához a vizsgált időszakba tartozó hónapok fenti módon kiszámolt egész és törthónapok hónapszámainak összegét kell írni.
19. pont: A munkaviszony időtartama alatt igénybe vett 30 napot meghaladó mértékű fizetés nélküli szabadság időtartama.
Ebben a részben a munkaviszony ideje alatt igénybe vett 30 napot meghaladó mértékű fizetés nélküli szabadság teljes időtartamát – beleértve az első 30 napot is – kell feltüntetni. A munkaviszony ideje alatt igénybe vett 30 napot meghaladó mértékű fizetés nélküli szabadság időtartamában nem kell feltüntetni az Flt. 25. § (4) bekezdése szerinti fizetés nélküli szabadságokat. 20. pont2: A jogviszony megszüntetésének/megszűnésének módja.
A munkaviszony megszüntetésének lehetséges esetei:
a) a munkavállaló felmondása (a köztisztviselő, a kormánytisztviselő, a közalkalmazott, valamint a hivatásos szolgálatban álló személy lemondása);
21. pont: A megfelelő válasz aláhúzandó arra nézve, hogy a közölt béradat bruttó vagy nettó összeg. Az e pontban közölt adatok a 883/2004/EK rendelet 62. cikke és a 987/2009/EK rendelet 54. cikk (2) bekezdésének végrehajtása érdekében szükségesek.”
