2016. évi LV. törvény
2016. évi LV. törvény
egyes törvényeknek a szövetkezeti hitelintézetek integrációjával összefüggő módosításáról1
2016.06.09.
1. § (1) A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Szhitv.) 1. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki és az 1. § (1) bekezdés o) és p) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és a Takarékbank Zrt. alapszabályának alkalmazásában)
„m) Központi Bank: az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendeletének 10. cikkében meghatározott jogi személy feladatait az Integrációs Szervezettel együttesen ellátó hitelintézet,
o) Magyar Posta: a Magyar Posta Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a tulajdonában álló gazdasági társaság (ideértve a legalább 20%-os tulajdoni részesedést és az ellenőrző befolyást);
p) MFB: a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. és a tulajdonában álló gazdasági társaság (ideértve a legalább 20%-os tulajdoni részesedést és az ellenőrző befolyást);”
(2) Az Szhitv. 1. § (2)–(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szövetkezeti hitelintézetek integrációja az 1/A. §-ban meghatározott célok elérése érdekében jön létre és működik. A szövetkezeti hitelintézetek integrációjának központi szerve az Integrációs Szervezet.
(3) A szövetkezeti hitelintézet az Integrációs Szervezet tagja és a Központi Bank részvényének megszerzését követően a Központi Bank részvényese. A Központi Bank az Integrációs Szervezet tagja, az 575/2013/EU rendelet szerinti kapcsolt intézmény.
(4) Az Integrációs Szervezet, a Központi Bank és a szövetkezeti hitelintézet egyetemlegesen felelnek egymás valamennyi kötelezettségéért, függetlenül azok keletkezésének időpontjától.
(5) A szövetkezeti hitelintézetek integrációja az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelet 10. cikke szerint minősül, és így mentesül a fenti rendelet második-nyolcadik részében meghatározott követelmények alkalmazása alól, mivel a magára a központi szervre vonatkozó említett rendelkezések alkalmazásának sérelme nélkül a Központi Bank, az Integrációs Szervezet és a vele kapcsolt szövetkezeti hitelintézetek által együttesen alkotott egységre azok a rendelkezések összevont alapon vonatkoznak.
(6) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó intézményekre összeállított konszolidált adatszolgáltatási, nyilvánosságra hozatali és egyéb jogszabályi kötelezettségeket a Központi Bank teljesíti.”
2. § Az Szhitv. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § (1) Az Integrációs Szervezet tagja a szövetkezeti hitelintézet, a Központi Bank valamint az MFB és az Integrációs Szervezet tagjai közé felvett személy vagy szervezet.
(2) Az Integrációs Szervezet azt veheti fel tagjai közé, aki
a) a Ptk. alapján előzetes kötelezettségvállaló nyilatkozatot tett a Központi Bank felé egy darab, az Integrációs Szervezet igazgatósága által meghatározott névértékű, fajtájú és sorozatú a Központi Bank által kibocsátott részvény átvételére,
b) az e törvénynek megfelelő, a Központi Bank igazgatósága által előzetesen elfogadott mintának megfelelő alapszabályt vagy alapító okiratot fogadott el, és
c) a 19. § (4) bekezdésében meghatározott szövetkezeti hitelintézetek kivételével e törvényben előírt formában nyilatkozott csatlakozási szándékáról az Integrációs Szervezet felé, a Központi Bank igazgatósága előzetesen egyetértett a jelentkező tagként történő felvételével, továbbá a Felügyelet előzetes hozzájárulását adta a tagfelvételhez, valamint a jelentkező az Integrációs Szervezet tagfelvételi szabályzatának megfelel és a kérelmet az Integrációs Szervezet igazgatósága határozatban visszaigazolta.
(3) A szövetkezeti hitelintézet működési engedélye fenntartásának feltétele, hogy a szövetkezeti hitelintézet az Integrációs Szervezeti tagságát folyamatosan fenntartja és a Központi Bank egy darab az Integrációs Szervezet igazgatósága által meghatározott névértékű, fajtájú és sorozatú részvényének tulajdonosa.”
3. § Az Szhitv. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § (1) Az Integrációs Szervezet közgyűlésének hatáskörébe tartozik:
a) az Integrációs Szervezet alapszabályának megállapítása, elfogadása és módosítása;
b) az igazgatósági tagok megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
c) a felügyelő bizottsági tagok megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
d) az Integrációs Szervezet költségvetésének elfogadása;
e) az Integrációs Szervezet éves beszámolójának és költségvetési beszámolójának elfogadása.
(2) Az Integrációs Szervezet alapszabálya az (1) bekezdésben meghatározottakon túl, további hatásköröket állapíthat meg az Integrációs Szervezet közgyűlésének.”
4. § Az Szhitv. 5.3. alcíme a következő 9/A. §-sal egészül ki:
„9/A. § Az Integrációs Szervezet igazgatóságának elnöke és tagjai felelősek azért, hogy az Integrációs Szervezet hatásköreit az e törvényben foglalt előírásoknak megfelelően gyakorolja.”
5. § Az Szhitv. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § (1) Az Integrációs Szervezet igazgatósága az Integrációs Szervezet MFB-n kívüli tagjaira kötelező szabályzatot fogad el
a) a számviteli rendről;
b) a belső ellenőrzés rendjéről;
c) a vezető tisztségviselők alkalmasságának szabályairól és az alkalmasság ellenőrzésének módjáról;
d) a szövetkezeti hitelintézet számára nyújtható pénzügyi segítségnyújtás szabályairól;
e) az Integrációs Szervezet eszközeinek a 4. § (4) bekezdése szerinti eszközeinek feltöltésére vonatkozó szabályokról;
f) a jogszabályokon és egyéb kötelező szabályokon felüli addicionális egyedi tőkekövetelményekre vonatkozó szabályokról;
g) az egységes informatikai rendszer kialakításáról.
(1a) Az Integrációs Szervezet meghatározza a szövetkezeti hitelintézeti integráció prudens és biztonságos működését garantáló irányelveket, a Központi Bank és a szövetkezeti hitelintézetek e törvényben meghatározott integrációs célok elérését biztosító tevékenységének keretrendszerét (továbbiakban: irányelvek). Az irányelvekben rögzíteni szükséges a szövetkezeti hitelintézetek tekintetében ellátott egyedi intézményi ellenőrzések gyakorlása, módszertana, az egyedi tőkekövetelmény megkövetelése, többlettőke követelmény meghatározása szabályait is.
(2) A Központi Bank igazgatóságának kezdeményezésére az Integrációs Szervezet igazgatósága a Felügyelet előzetes hozzájárulásával dönt a szövetkezeti hitelintézet felvételéről az Integrációs Szervezetbe, illetve kizárásáról az Integrációs Szervezetből.
(3) Az Integrációs Szervezet nyomon követi a Központi Bank és a szövetkezeti hitelintézet fizetőképességének és tőkeellátottságának alakulását egyedi alapon is. Az Integrációs Szervezet ellenőrzi a szövetkezeti hitelintézeti integrációval kapcsolatos feladatkörében eljáró Központi Bank tevékenységét. Az Integrációs Szervezet a jogszabályoknak, az általa meghatározott irányelveknek, a kiadott szabályzatoknak, valamint a korábbi utasításoknak megfelelő működés érdekében utasítást ad a szövetkezeti hitelintézetnek és a szövetkezeti hitelintézeti integrációval kapcsolatos feladatkörében eljáró Központi Banknak, melyek az utasításnak kötelesek eleget tenni. Az utasítást indokolni kell, és abban meg kell jelölni a teljesítés határidejét. Az Integrációs Szervezet az utasítást az utasítás címzettjének történő megküldésével egyidejűleg köteles továbbítani a Felügyelet részére.
(3a) Amennyiben a szövetkezeti hitelintézet vagy a Központi Bank nem tesz eleget az utasításnak vagy nem a jogszabályoknak, a szabályzatoknak vagy az Integrációs Szervezet által meghatározott irányelveknek megfelelően működik:
a) az Integrációs Szervezet dönt a szövetkezeti hitelintézet, illetve a Központi Bank vezető tisztségviselői megbízatásának a felfüggesztéséről legfeljebb 180 napra, mely felfüggesztést legfeljebb további 180 napra meghosszabbíthat;
b) a Központi Bank igazgatósága kezdeményezése alapján vagy saját kezdeményezéséből az Integrációs Szervezet igazgatósága dönt a szövetkezeti hitelintézet Integrációs Szervezeti tagságának felfüggesztéséről vagy – indokolt esetben – a szövetkezeti hitelintézet Integrációs Szervezetből történő kizárásáról.
A megbízatásában felfüggesztett vezető tisztségviselő a felfüggesztés időtartama alatt a gazdasági társaságokra, a szövetkezetekre vonatkozó törvényi rendelkezésekben és az alapszabályban rögzített feladatát, cégjegyzési jogát nem gyakorolhatja. A szövetkezeti hitelintézet vezető tisztségviselője felfüggesztésével egyidejűleg az Integrációs Szervezet igazgatósága köteles a felfüggesztés időtartamára a szövetkezeti hitelintézetnél vezető tisztségviselőt megbízni.
(3b) Az Integrációs Szervezet dönt a szövetkezeti hitelintézet, illetve a Központi Bank vezető tisztségviselője vagy vezető tisztségviselői megbízatása felfüggesztésének a megszüntetéséről, továbbá az Integrációs Szervezeti tagság felfüggesztésének a megszüntetéséről, amennyiben a tagintézmény az utasításnak eleget tesz, illetve helyreállította a jogszabályoknak, a szabályzatoknak, az irányelveknek és az utasításoknak megfelelő működését.
(3c) Amennyiben a szövetkezeti hitelintézet vagy a szövetkezeti hitelintézetek egy csoportja az Integrációs Szervezet szerint válsághelyzetben van, akkor
a) a Központi Bank igazgatóságának kezdeményezése alapján vagy saját kezdeményezésből az Integrációs Szervezet dönthet a szövetkezeti hitelintézet vezető tisztségviselői megbízatásának a felfüggesztéséről legfeljebb 180 napra, mely felfüggesztést legfeljebb további 180 napra meghosszabbíthat, vagy – különösen indokolt esetben – dönthet megbízatásuk megszüntetéséről, illetve átmeneti időre vezető tisztségviselő vagy tisztségviselők megbízásáról;
b) a Központi Bank igazgatóságának kezdeményezése alapján vagy saját kezdeményezéséből az Integrációs Szervezet igazgatósága dönt a szövetkezeti hitelintézet Integrációs Szervezeti tagságának a felfüggesztéséről, vagy – indokolt esetben – a Központi Bank kezdeményezése alapján a Felügyelet előzetes hozzájárulását követően dönt a szövetkezeti hitelintézet Integrációs Szervezetből történő kizárásáról.
(3d) A szövetkezeti hitelintézet vezető tisztségviselőinek kinevezéséhez az Integrációs Szervezet előzetes hozzájárulása szükséges.
(3e) A 15. § (11) és (19) bekezdéseiben, a 17/J. § (2) bekezdésében, a 17/K. § (1) bekezdésében, a 17/Q. § (3) és (6) bekezdésében, a 17/S. § (1) bekezdésében és a 19. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott a Központi Bank jóváhagyás, hozzájárulás tárgyában hozott döntését az Integrációs Szervezet jogosult megváltoztatni. Indokolt esetben az Integrációs Szervezet a Központi Bank döntésének hiányában is jogosult a jóváhagyás, hozzájárulás tárgyában döntést hozni.
(3f) A szövetkezeti hitelintézet az Integrációs Szervezetből kizárólag akkor zárható ki, ha az Integrációs Szervezet rendelkezésére álló lehetséges intézkedések egyike sem teszi lehetővé, hogy a szövetkezeti hitelintézet helyreállítsa azonnali és folyamatos fizetőképességét.
(3g) Az Integrációs Szervezet köteles valamennyi szövetkezeti hitelintézet – ideértve a Központi Bankot is – vonatkozásában válságkezelési tervet készíteni, amely meghatározza az Integrációs Szervezet által végrehajtandó azon lépéseket, amelyeket a szövetkezeti hitelintézet azonnali és folyamatos fizetőképességét veszélyeztető helyzet kialakulásakor alkalmaz. A válságkezelési tervnek összhangban kell lennie az Integrációs Szervezet tagjainak a Hpt. alapján elkészített csoportszintű helyreállítási tervével, illetve – ha a szövetkezeti hitelintézetet a Felügyelet külön helyreállítási tervre kötelezi – a szövetkezeti hitelintézet helyreállítási tervével.
(3h) A válságkezelési tervet az Integrációs Szervezet legalább kétévente egyszer, valamint a szövetkezeti hitelintézet tevékenységével vagy pénzügyi helyzetével kapcsolatos minden olyan változást követően felülvizsgálja, amely a tervben foglaltak végrehajtására lényeges hatással lehet.
(4) Az Integrációs Szervezet – intézményvédelmi céllal – a 17/C. § (2) bekezdése alapján végrehajtott intézkedés vagy intézkedések sikertelensége esetén tőkeemeléssel köteles tulajdont szerezni a Központi Bankban és a szövetkezeti hitelintézetben. Az Integrációs Szervezet az ily módon a Központi Bankban, illetve a szövetkezeti hitelintézetben tulajdonába került részvényeket, illetve részjegyet vagy üzletrészt két éven belül köteles elidegeníteni. A Központi Bank intézményvédelmi céllal szerzett részvényeinek elidegenítése esetében a Központi Bank részvényeseinek, míg a szövetkezeti hitelintézet intézményvédelmi céllal szerzett részvényeinek, részjegyeinek vagy üzletrészeinek elidegenítése esetén az adott szövetkezeti hitelintézet tulajdonosainak elővásárlási joga van.
(5) Az Integrációs Szervezet vagyona a Központi Bank és a szövetkezeti hitelintézet összevont szavatoló tőkéjébe beszámítandó az 1. § (5) bekezdésének megfelelően.
(6) Az Integrációs Szervezet a csatlakozási kérelmekről, illetve a kizárási kezdeményezésekről azok benyújtását követő 15 napon belül dönt.
(7) Az Integrációs Szervezetből a szövetkezeti hitelintézet az Integrációs Szervezet alapszabályának megfelelően, a Központi Bank az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott szabályok szerint léphet ki. Az Integrációs Szervezetből kilépni kívánó szövetkezeti hitelintézetnek, illetve Központi Banknak úgy kell – alapítási, illetve működési – engedélyért fordulnia a Felügyelethez az Integrációs Szervezetből történő kilépési szándék Integrációs Szervezet részére történő bejelentését megelőzően legalább 60 nappal, mintha a pénzügyi intézményt újonnan alapítanák. Az Integrációs Szervezetből kilépni kívánó Központi Bank Integrációs Szervezeti tagsága kizárólag azt követően szűnhet meg, hogy az e törvényben meghatározott, a Központi Bank szövetkezeti hitelintézetek integrációjával kapcsolatos feladatait és hatásköreit a külön rendeletben meghatározottak szerint az Integrációs Szervezet által kiválasztott új Központi Bank átvette.
(8) Az Integrációs Szervezetből történő kilépés esetén megszűnik a kilépő tag vonatkozásában az Integrációs Szervezet tagjainak egyetemleges felelőssége a tag által a kilépés hatálybalépésének a napjától vállalt kötelezettségekre. Az Integrációs Szervezetből kilépő tag az Integrációs Szervezetben fennálló tagság megszűnésének időpontjáig keletkezett kötelezettségekért az Integrációs Szervezeti tagsága megszűnése időpontjától számított további 730 napig felel. A kilépő tag tekintetében a Felügyelet a tőkekövetelmények fennállásának teljesítése körében a kilépéstől számított 730 napig nem veheti figyelembe a kilépő tagnak az Integrációs szervezeti tagsági viszony keletkezésekor fennállt saját tőke értékét.
(9) Az Integrációs Szervezet igazgatósága a szövetkezeti hitelintézet Integrációs Szervezetből történő kizárásához előzetes hozzájárulást kér a Felügyelettől. A kizárásra vonatkozó döntés előterjesztését és annak mellékleteit az Integrációs Szervezet Igazgatósága az e kérdést tárgyaló ülést megelőzően 30 nappal megküldi a Felügyelet részére. Az Integrációs Szervezet igazgatósága a szövetkezeti hitelintézetet a Felügyelet előzetes hozzájárulása alapján zárhatja ki az Integrációs Szervezetből.
(10) Az Integrációs Szervezet jogosult a központi banki feladatokat ellátó hitelintézettől az e törvényben a Központi Bank részére biztosított jogkört megvonni, és a külön rendeletben meghatározottak szerint a központi banki feladatok ellátására új hitelintézetet kiválasztani, amennyiben a Központi Bank a szövetkezeti hitelintézetek integrációjával kapcsolatos kötelezettségeit ismételten vagy súlyosan megszegi, továbbá ismételten nem tesz eleget az utasításnak vagy a szabályzatokban foglaltaknak. A Központi Bank az e törvényben meghatározott a szövetkezeti hitelintézetek integrációjával kapcsolatos feladatok ellátásáért, illetve a jogkörök gyakorlásáért, ezen feladatok és jogkörök új Központi Bank által történő átvételéig felelősséggel tartozik.
(11) A Központi Bank a kilépése vagy központi banki jogkörének megvonása esetén a szövetkezeti hitelintézet kérésére, a Felügyelet előzetes engedélye alapján köteles – egy független szakértő által megállapított vételáron – visszavásárolni a 3. § (3) bekezdésében meghatározott részvényt. A hitelintézet az így megszerzett saját részvényt annak megszerzésétől számított 1 éven belül az alaptőke leszállításával köteles bevonni, vagy értékesíteni.
(12) A szövetkezeti hitelintézetek integrációjának – a külön rendeletben meghatározottak szerint – kiválasztott új Központi Bankja az Integrációs Szervezeti tagságának időpontjától egyetemlegesen felel az Integrációs Szervezet és a szövetkezeti hitelintézetek által vállalt valamennyi kötelezettségért, függetlenül azok keletkezésének időpontjától, továbbá ezen időponttól az Integrációs Szervezet és a szövetkezeti hitelintézetek is egyetemlegesen felelnek a Központi Bank által vállalt valamennyi kötelezettségért, függetlenül azok keletkezésének időpontjától.”
6. § (1) Az Szhitv. 7. és 7.1. alcím címe helyébe a következő cím lép:
„7. A Központi Bank
7.1. A Központi Bank jogállása, részvényesei”
(2) Az Szhitv. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés:
(2) Az Integrációs Szervezet tagja a Központi Bank részvényese.
(3) A 11. § (4) bekezdésében foglalt esetben az Integrációs Szervezet átmeneti jelleggel tulajdont szerezhet a Központi Bankban.”
(3) Az Szhitv. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. § (1) A Központi Bank alapszabályának a megállapításához és módosításához, továbbá az egyes részvénysorozatokhoz fűződő jogok megváltoztatásához, valamint az egyes részvényfajták, osztályok átalakításához a szavazásra jogosító részvények által megtestesített szavazatok több mint felét képviselő részvényes szavazata szükséges.
(2) A Központi Bank alapszabálya az integráción belüli konszolidáció és a kisebbségi tulajdonosok érdekei védelme érdekében együttes eladási szabályokat állapíthat meg és korlátozhatja, hogy a Központi Bank részvényesén és az integrációs szervezeti tagsággal rendelkező szövetkezeti hitelintézeten kívül más hogyan szerezheti meg a Központi Bank részvényét illetve kizárhatja vagy korlátozhatja, hogy nem szövetkezeti hitelintézet milyen esetben vagy feltételek mellett szerezhet részvényt a Központi Bankban.
(3) A Központi Bank részvényei nem terhelhetőek meg, hitel fedezetét nem képezhetik, óvadékba nem helyezhetőek, kölcsönbe nem adhatóak, nem állhatnak közös tulajdonban, azokat a Központi Bank igazgatósága által kijelölt letétkezelőnél kell folyamatosan tartani.
(4) A Központi Bank részvényese – az MFB-n kívül – nem gyakorolhatja a részvényesi jogait és esetleges elővásárlási vagy más részvényhez fűződő előjogait, amennyiben
a) tőkemegfelelése nem éri el az Integrációs Szervezet által előírt szintet,
b) a tulajdonában álló Központi Bank részvényekre harmadik személynek vagy más részvényesnek vételi joga, zálogjoga vagy bármilyen más követelést biztosító joga áll fenn,
c) olyan hitelügyletet vagy ehhez kötődő biztosítéki ügyletet köt vagy kötött, amelyet a jogszabály vagy valamely vonatkozó szabályzat tilt,
d) a 15. § (3) bekezdés szerinti esetben, ha a részvényes nem teljesítette az Integrációs Szervezet vagy a Központi Bank utasítását vagy amennyiben felfüggesztették Integrációs Szervezeti tagságát vagy folyamatban van kizárása az Integrációs Szervezetből, vagy
e) nem teljesíti e törvényből fakadó valamely kötelezettségét.”
(4) Az Szhitv. 7.4. alcím címe helyébe a következő cím lép:
„7.4. A Központi Bank feladatai, viszonya a szövetkezeti hitelintézetekkel”
(5) Az Szhitv. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. § (1) A Központi Bank a szövetkezeti hitelintézetek integrációjának egyik központi szerve bankja.
(2) A Központi Bank az Integrációs Szervezet előzetes jóváhagyását követően a szövetkezeti hitelintézetekre kötelező szabályzatot fogad el
a) a kockázatkezelés részletes szabályairól, ide értve a hitelengedélyezés, kockázati monitoring, betételhelyezés, készpénzgazdálkodás és befektetési politika, a minősítés és az értékvesztés szabályait;
b) a követendő üzletpolitikáról;
c) a közös marketing folytatásáról;
(3) Az Integrációs Szervezet a Központi Bank közreműködésével ellenőrzi a szövetkezeti hitelintézet tevékenységét, és a jogszabályoknak, valamint az Integrációs Szervezet irányelveinek történő megfelelést. A Központi Bank az Integrációs Szervezet és a Központi Bank által kiadott szabályzatoknak vagy korábbi utasításnak megfelelő működés érdekében – amennyiben az Integrációs Szervezet az adott kérdésben ezen jogkörével nem élt – utasítást adhat a szövetkezeti hitelintézetnek. A szövetkezeti hitelintézet az utasításnak köteles eleget tenni. Az utasítást indokolni kell és abban meg kell jelölni a teljesítés határidejét is. A Központi Bank az utasítását az utasítás címzettje részére történő megküldéssel egyidejűleg továbbítja az Integrációs Szervezet és a Felügyelet részére. A szövetkezeti hitelintézet mint az utasítás címzettje az utasítással kapcsolatos kifogásait jelezheti az Integrációs Szervezet részére. Az Integrációs Szervezet saját hatáskörben jogosult az utasítás megváltoztatására és hatályon kívül helyezésére. Az Integrációs Szervezet a döntéséig az utasítás végrehajtását felfüggesztheti. Amennyiben az Integrációs Szervezet a Központi Bank utasítását megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi, erről haladéktalanul értesíti a Felügyeletet. A szövetkezeti hitelintézet mint az utasítás címzettje másrészt – jogosult bírósághoz fordulni abban a körben, hogy az utasítás a törvénynek, egyéb jogszabályoknak, az Integrációs Szervezet által meghatározott irányelveknek és a Központi Bank illetve az Integrációs Szervezet által kiadott szabályzatoknak megfelel-e. A bírósághoz fordulásnak nincsen halasztó hatálya, az utasítás attól függetlenül az utasításban megjelölt határidőben végrehajtandó.
(3a) Amennyiben a Központi Bank az e törvényben foglalt kötelezettségét megszegi, vagy nem tesz eleget az utasításnak vagy a szabályzatban, illetve az irányelvben foglaltaknak akkor a (3) bekezdésben foglalt utasításadási jogát az Integrációs Szervezet döntésében meghatározott határidőig, legfeljebb 12 hónapig kizárólag az Integrációs Szervezet előzetes jóváhagyása mellett gyakorolhatja.
(3b) A Központi Bank a szövetkezeti hitelintézetek tevékenységének ellenőrzését éves ellenőrzési terv alapján végzi, melyet az Integrációs Szervezet hagy jóvá. Az Integrációs Szervezet jogosult az éves ellenőrzési terven felüli rendkívüli ellenőrzést is elrendelni. A szövetkezeti hitelintézet ellenőrzésének megállapításait a Központi Bank megküldi az Integrációs Szervezet és a Felügyelet részére.
(3c) Amennyiben a Felügyelet tudomására jutott információ alapján fennáll a veszélye, hogy az integráció tagja nem felel meg a tevékenységére vonatkozó jogszabályok előírásainak, a Felügyelet kötelezheti az Integrációs Szervezetet és egyidejűleg tájékoztatja a Központi Bankot, hogy az integráció tagjainál a Felügyelet által előírt időpontig, meghatározott témában vagy átfogó jelleggel ellenőrzést folytasson le és annak eredményéről, valamint elrendelt intézkedéseiről az ellenőrzés befejezésétől számított 8 napon belül, az annak alapjául szolgáló dokumentumok egyidejű megküldésével értesítse a Felügyeletet.
(4) Amennyiben a szövetkezeti hitelintézet nem tesz eleget az utasításnak vagy nem jogszabályoknak vagy a szabályzatoknak és az Integrációs Szervezet által meghatározott irányelveknek megfelelően működik, abban az esetben a Központi Bank igazgatósága kezdeményezheti az Integrációs Szervezet döntését a szövetkezeti hitelintézet vezető tisztségviselői megbízatásának a felfüggesztéséről, a szövetkezeti hitelintézet Integrációs Szervezeti tagsága felfüggesztéséről, vagy indokolt esetben a szövetkezeti hitelintézet Integrációs Szervezetből történő kizárásáról.
(5) A megbízatásában felfüggesztett vezető tisztségviselő a felfüggesztés időtartama alatt a gazdasági társaságokra, a szövetkezetekre vonatkozó törvényi rendelkezésekben és az alapszabályban rögzített feladatát, cégjegyzési jogát nem gyakorolhatja.
(6) A Központi Bank szövetkezeti hitelintézet részvényesei kötelesek bankszámlájukat és értékpapírszámlájukat kizárólag a Központi Banknál vezetni, és le nem kötött pénzeszközeiket a Központi Bank által forgalmazott eszközökben tartani.
(7) A Központi Bank és szövetkezeti hitelintézet részvényesei tevékenységüket egységes informatikai rendszer keretei között végzik. Az egységes informatikai rendszerre való átállást, beleértve a régi informatikai rendszerekben meglévő adatok migrálását és azok központi feldolgozását is 2017. december 31-ig valamennyi szövetkezeti hitelintézet esetében teljes körűen biztosítani kell. Az integrált informatikai rendszerrel kapcsolatos beszerzési döntéseket az Integrációs Szervezet hozza meg.
(8) A szövetkezeti hitelintézet számviteli törvény szerinti beszámolója elfogadásához a Központi Bank előzetes jóváhagyása kell, amely döntését a legalább 45 nappal a tervezett közgyűlés előtt a rendelkezésére bocsájtott, könyvvizsgálói jelentéssel ellátott mérleg alapján hozza meg.
(9) A szövetkezeti hitelintézet vezető tisztségviselőinek kinevezéséhez az Integrációs Szervezet igazgatóságának előzetes hozzájárulása szükséges. Az Integrációs Szervezet igazgatósága, illetve a Központi Bank igazgatósága kezdeményezheti, hogy a Központi Bank szövetkezeti hitelintézet részvényesénél, illetve az Integrációs Szervezet szövetkezeti hitelintézet tagjánál tartsanak közgyűlést, ahol napirendi pont a tisztújítás a vezető tisztségviselők vonatkozásában. Az érintett szövetkezeti hitelintézetnél a jogszabály által megengedett legrövidebb időn belül meg kell tartani a közgyűlést a fenti napirenddel. Az átmeneti időre, az Integrációs Szervezet által kinevezett vezető tisztségviselői kinevezéséhez nem szükséges a Felügyelet engedélye.
(10) A Központi Bank igazgatósága felfüggeszti a szövetkezeti hitelintézet részvényes részvényesi jogait a 14. § (4) bekezdés szerinti esetekben. A Központi Bank részvénykönyvében a részvényesi jogok felfüggesztésének a tényét fel kell tüntetni.
(11) A részvényes jogainak felfüggesztése az érintett részvényhez kapcsolódó jogok és kötelezettségek szünetelését eredményezi. E részvényeket a Központi Bank közgyűlésének a határozatképessége szempontjából nem lehet figyelembe venni.
(12) Ha a részvényesi jogok felfüggesztésével érintett elsőbbségi részvények aránya az elsőbbségi részvényeken belül elérik az 50%-ot, abban az esetben az érintett részvénysorozathoz kapcsolódó jogok szünetelnek, azaz a szünetelés ideje alatt nem létezőnek tekintendők.
(13) Az Integrációs Szervezet által szabályzatban meghatározott esetekben és célokra a Központi Bank az Integrációs Szervezet tagjainak eszközeit, illetve kötelezettségeit átvizsgálhatja.
(14) A Központi Bank mint a szövetkezeti hitelintézetek és az integráció központi bankja, a prudens működés biztosítása érdekében jogosult előzetesen jóváhagyni az egyes szövetkezeti hitelintézeteknek más gazdálkodó szervezetben, illetve jogi személyben történő tulajdonszerzését vagy a szerzett tulajdon értékesítését, ha az értékesíteni vagy megszerezni tervezett tulajdon értéke, illetve vételára meghaladja az integráció konszolidált alapon számított szavatoló tőkéje 0,1%-át. A tizenkét hónapon belül végrehajtott ügyleteket ugyanazon tulajdoni részesedés vonatkozásában össze kell számítani.
(15) A (3) bekezdésben foglaltakon túl a szövetkezeti hitelintézet a társasági határozatok bírósági felülvizsgálatára vonatkozó szabályok szerint is bírósághoz fordulhat a Központi Bank igazgatóságának jelen törvény szerinti döntésével vagy utasításával szemben. A bírósághoz fordulásnak nincsen halasztó hatálya, a döntés vagy utasítás attól függetlenül az abban megjelölt határidőben végrehajtandó.
(16) A szövetkezeti hitelintézet, illetve a Központi Bank az Integrációs Szervezet által hozott, neki címzett utasítással vagy döntéssel szemben bírósághoz fordulhat abban a körben, hogy az utasítás vagy döntés a törvénynek, egyéb jogszabályoknak és az Integrációs Szervezet által kiadott szabályzatoknak és meghatározott irányelveknek, illetve az integráció egyéb szabályzatainak megfelel-e. A bírósághoz fordulásnak nincsen halasztó hatálya, az utasítás vagy döntés attól függetlenül az abban megjelölt határidőben végrehajtandó.
(17) A szövetkezeti hitelintézetek, a Központi Bank és az Integrációs Szervezet a (3), (15) és (16) bekezdésben meghatározott egyes vitákra a rendes bíróságok helyett választottbírósági vitarendezésben állapodhatnak meg.”
(6) Az Szhitv. a következő 15/D. §-sal egészül ki:
„15/D. § A Központi Bank köteles negyedévente beszámolni az Integrációs Szervezetnek a szövetkezeti hitelintézeti integrációval kapcsolatos feladatkörében végzett tevékenységéről.”
7. § (1) Az Szhitv. 8. alcím címe helyébe a következő cím lép:
„8. Felügyeleti intézkedések”
(2) Az Szhitv. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„16. § (1) Amennyiben a Felügyelet tudomására jutott információ alapján fennáll a veszélye, hogy az Integrációs Szervezet tagja nem felel meg a tevékenységére vonatkozó jogszabályok egyes előírásainak, a Felügyelet kötelezheti az Integrációs Szervezetet hogy az integráció tagjainál a Felügyelet által előírt időpontig meghatározott témában vagy átfogó jelleggel az Integrációs Szervezet a Központi Bank közreműködésével ellenőrzést folytasson le. Az ellenőrzés eredményéről, valamint elrendelt intézkedéseiről az ellenőrzés befejezésétől számított 8 napon belül, az annak alapjául szolgáló dokumentumok egyidejű megküldésével az Integrációs Szervezet értesíti a Felügyeletet.
(2) A Felügyelet az MNB tv. 62. § (2) bekezdése szerinti ellenőrzési eljárása keretében ellenőrzi az Integrációs Szervezet vagy az Integrációs Szervezet igazgatóságának vezetője vagy tagja, továbbá az Integrációs Szervezet Központi Bankja, illetve a Központi Bank igazgatóságának és felügyelő bizottságának vezetője vagy tagja a e törvényben előírt vagy a Felügyelet hatósági határozatában elrendelt kötelezettségét teljesítését. Ha az ellenőrzés során vagy az általa hivatalosan ismert tények alapján a Felügyelet megállapítja, hogy e bekezdés szerinti kötelezett a kötelezettségét megszegte vagy hiányosan teljesítette,
a) felszólítja az Integrációs Szervezetet, illetve a Központi Bankot, valamint azok vezető állású személyét az e törvényben vagy a Felügyelet határozatában előírt kötelezettsége teljesítésére,
b) súlyos vagy ismételt jogsértés esetén bírságot szab ki, vagy
c) visszavonhatja a Központi Bank igazgatóságának vagy felügyelő bizottságának vezetője, illetve tagja megválasztására, kinevezésére vonatkozó engedélyét.
(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti kiszabható bírság tekintetében az MNB tv. 75. § (4) bekezdés, 76. § (1)–(3) bekezdés rendelkezései az irányadóak.”
8. § Az Szhitv. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § (1) A Felügyelet visszavonhatja a működési engedélyét annak a szövetkezeti hitelintézetnek, amelyik a 17/K. § (1) bekezdés, 19. § (3) bekezdés szerinti kötelezettségeinek nem tesz eleget vagy nem határidőben tesz eleget. A Felügyelet visszavonhatja a működési engedélyét annak a szövetkezeti hitelintézetnek is, amelyik a 15/A. §-ban, illetve a 17/H. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségeinek ismételten nem tesz eleget.
(2) A működési engedély visszavonásáról szóló felügyeleti határozat kézhezvételét követő 3. munkanap végéig a szövetkezeti hitelintézet köteles a betéteseinek személyes adatait, a betétek összegét és egyéb jellemzőit elektronikus állomány és fizikai dokumentum formájában is eljuttatni a Felügyelet és a Központi Bank részére.”
9. § Az Szhitv. 17/C. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Amennyiben a szövetkezeti hitelintézet szavatoló tőkéje az (1) bekezdésben meghatározott szint alá süllyed, az Integrációs Szervezet köteles – a Felügyelet jogait, feladatait és hatásköreit nem érintve, és amennyiben a Felügyelet ilyen intézkedést még nem tett –, a Felügyelet előzetes jóváhagyásával az alábbi egy vagy több kivételes intézkedéssel élni:
a) előírhatja a szövetkezeti hitelintézet
aa) nem banküzemi célú eszközeinek eladását,
ab) az általa megállapított határidőn belül és követelményeknek megfelelően – ideértve az eszközök eladását is – rendezze tőkeszerkezetét,
ac) a Felügyelet előzetes hozzájárulását követően a pénzügyi intézmény által végzett pénzügyi szolgáltatásokra, a pénzügyi intézmény által vállalt kockázatokra tekintettel az (1) bekezdésben írtnál magasabb, az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendeletének 92. cikkében meghatározott tőkekövetelmények értékét elérő vagy meghaladó egyedi tőkekövetelményt határozhat meg;
b) korlátozhatja, illetőleg megtilthatja a szövetkezeti hitelintézet számára
ba) a tulajdonosok és a szövetkezeti hitelintézet közötti ügyleteket,
bb) a Felügyelet előzetes hozzájárulását követően a betétek és más visszafizetendő források kifizetését,
bc) a kötelezettségek vállalását;
c) meghatározhatja a szövetkezeti hitelintézet által kiköthető kamat legnagyobb mértékét;
d) kötelezheti a szövetkezeti hitelintézet igazgatóságát a közgyűlés összehívására, továbbá meghatározott napirendi pontok megtárgyalására és meghatározott döntések meghozatalának szükségességére hívhatja fel az igazgatóság és a közgyűlés figyelmét, illetve
e) felszólíthatja a szükséges intézkedések megtételére a szövetkezeti hitelintézet
ea) részvénykönyvben, szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet esetén tagnyilvántartásban, nyilvántartott tulajdonosai közül az öt százalékot elérő vagy meghaladó közvetlen tulajdoni hányaddal, továbbá
eb) minősített befolyással rendelkező tulajdonosát.
A fentiek nem érintik az Integrációs Szervezet törvényből fakadó egyéb jogait és hatásköreit.
(3) A (2) bekezdés d) pontjának alkalmazásakor a Ptk.-tól eltérően a közgyűlést annak napját huszonegy nappal megelőzően kell összehívni.”
10. § (1) Az Szhitv. 17/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„17/D. § (1) A szövetkezeti hitelintézet a Központi Bank igazgatósága által meghatározott mintaalapszabálynak megfelelően hitelszövetkezet, takarékszövetkezet és részvénytársaság formában működhet. A 3. § (2) bekezdésében meghatározott követelmények teljesítése esetén részvénytársasági formában működő bank és szakosított hitelintézet is kérheti felvételét az Integrációs Szervezetbe, ha az Integrációs Szervezet tagfelvételi szabályzatának megfelel és a Központi Bank igazgatósága a felvétellel előzetesen egyetért és ahhoz a Felügyelet is hozzájárul.”
(2) Az Szhitv. 17/K. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A szövetkezeti hitelintézet legalább egy belső ellenőrt foglalkoztat.”
(3) Az Szhitv. 17/L. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17/L. § A szövetkezeti hitelintézet Hpt. 159. § (2) bekezdésében előírt titoktartási kötelezettsége nem áll fenn a szövetkezeti hitelintézeti integrációval kapcsolatos feladatkörében eljáró Központi Bankkal és az Integrációs Szervezettel, valamint a feladatkörében eljáró kormánybiztossal szemben. A szövetkezeti hitelintézet a Hpt. 160. §-a szerinti banktitkot kiadhatja a szövetkezeti hitelintézeti integrációval kapcsolatos feladatkörében eljáró Központi Banknak, az Integrációs Szervezetnek, e körben a banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn.”
(4) Az Szhitv. 17/P. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„17/P. § (1) A szövetkezeti hitelintézetek és a Központi Bank az 1. § (4) bekezdésében meghatározott egyetemleges felelősségvállalásuk fedezetét elsődlegesen az Alapba történő éves befizetéssel és az Alap által elrendelt rendkívüli befizetéssel teljesítik.
(2) A szövetkezeti hitelintézet éves befizetési kötelezettségének ezt követően legkésőbb minden év május 31-ig eleget tenni. Az éves díj 0,06%. Az éves díjat az Alap jogosult évente egyszer felülvizsgálni. Az éves díj alapja a Hpt. 234. § (1) bekezdése szerint a szövetkezeti hitelintézet tárgyévet megelőző gazdasági év december 31-ei auditált és közgyűlés által elfogadott mérlegében kimutatott betétállomány összege (teljes állománya), melybe a Hpt. 6. § (2) bekezdésének 1. pontja értelmében beletartozik a hitelintézet által 2003. január 1-től kezdődően kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (azaz a kötvények és a letéti jegyek) teljes állománya is. Amennyiben a szövetkezeti hitelintézet a jelen bekezdésben foglalt kötelezettségét nem teljesíti és azt az Alap felszólításában megjelölt póthatáridőben sem pótolja, a Felügyelet a szövetkezeti hitelintézet működési engedélyét visszavonja. A törtévekben az éves befizetési kötelezettség mértékét 12-vel osztani kell, majd meg kell szorozni az évből még hátralévő hónapok számával. A törthónapot még hátralévő hónapnak kell tekinteni.
(3) Az Alapba a (2) bekezdés szerint befizetett összeg kizárólag az integráció tagjaival szemben az egyetemlegesség alapján érvényesített követelések rendezésére használható fel, visszakövetelésére sem a szövetkezeti hitelintézet sem annak felszámolója vagy hitelezője nem jogosult; sem a szövetkezeti hitelintézet fennállása alatt, sem működési engedélyének visszavonása vagy egyébként jogutód nélküli megszűnése esetén.
(4) Amennyiben a szövetkezeti hitelintézettől a 20/A. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő jogerős ítélet vagy nem vitatott tartozás alapján követel harmadik fél teljesítést, akkor a szövetkezeti hitelintézet erről az Alapot, és a Központi Bankot és az Integrációs Szervezetet haladéktalanul tájékoztatja.
(5) Amennyiben a szövetkezeti hitelintézet által a 20/A. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő jogerős ítélet vagy nem vitatott tartozás alapján fizetendő összeg az Alap egyenlegét meghaladja, az Alap rendkívüli befizetés teljesítését rendeli el a szövetkezeti hitelintézetek és a Központi Bank számára; a rendkívüli befizetés teljesítésének határidejét az Alap jelöli meg. A rendkívüli befizetés mértéke oly módon kerül meghatározásra, hogy az Alap és a harmadik fél által támasztott követelés összegének különbségét az Alap a tagintézmények teljes állománya arányában elosztja. A teljes állomány a tárgyévet megelőző gazdasági év december 31-i auditált, és a közgyűlés által elfogadott mérlegében kimutatott betétállomány összege, amelybe a Hpt. 6. § (2) bekezdésének 1. pontja értelmében beletartozik a hitelintézet által 2003. január 1-től kezdődően kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (azaz a kötvények és a letéti jegyek) teljes állománya is.
(6) A Központi Bank éves befizetési kötelezettségének első alkalommal az Integrációs Szervezeti tagsági jogviszonya kezdő időpontját követő 15 napon belül, ezt követően a (2) bekezdésben foglalt szabályok szerint köteles eleget tenni.
(7) Az Alapba történő befizetést a szövetkezeti hitelintézetek és a Központi Bank ráfordításként számolhatják el.”
(5) Az Szhitv. 17/Q. § (3)–(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(3) A jegyzett tőke leszállításáról vagy a tagnak (részvényesnek) tagsági (részvényesi) jogviszonyához kötődő bármilyen jogcímen történő kifizetésről vagy visszafizetésről a szövetkezeti hitelintézet közgyűlése (küldöttgyűlése) dönt és ahhoz a Központi Bank igazgatóságának előzetes hozzájárulása is szükséges.
(4) A fenti (3) bekezdéssel kapcsolatban a Központi Bank igazgatósága nem tagadhatja meg az előzetes hozzájárulást, amennyiben az osztalékfizetés a szövetkezeti hitelintézet fizetőképességét vagy üzleti tervének teljesítését vagy az egyedi alapon megállapított szavatoló tőke szint elérését nem veszélyezteti. A fenti (3) bekezdéssel kapcsolatban a Központi Bank igazgatósága köteles megtagadni az előzetes hozzájárulást, amennyiben az adott szövetkezeti hitelintézet vizsgálata – tőkepótlás szükségességét állapította meg és ez még nem került végrehajtásra.
(5) Ha a részjegy tőkét veszteségrendezésre kell felhasználni, a közgyűlés (küldöttgyűlés) a részjegyek összegét arányosan csökkenti.
(6) A szövetkezeti hitelintézet saját részvényét a Központi Bank Igazgatóságának engedélyével szerezheti meg.”
(6) Az Szhitv. 17/S. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„17/S. § (1) Szövetkezeti hitelintézet átalakulása, egyesülése vagy szétválása a Központi Bank igazgatóságának előzetes hozzájárulásához kötött. A Központi Bank igazgatósága nem tagadhatja meg az előzetes hozzájárulást, ha az átalakulás, az egyesülés vagy szétválás a szövetkezeti hitelintézet fizetőképességét, üzleti tervének teljesítését vagy az egyedi alapon megállapított szavatolótőke-szint elérését nem veszélyezteti. A Központi Bank igazgatósága megtagadja az előzetes hozzájárulást, ha az adott szövetkezeti hitelintézet vizsgálata tőkepótlás szükségességét állapította meg és ez még nem került végrehajtásra, vagy a tervezett intézkedés a betétesek vagy az egyetemlegességben tag más szövetkezeti hitelintézetek érdekeit veszélyeztetheti.”
11. § (1) Az Szhitv. 19. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a 19. § a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A 3. § (2) bekezdésétől eltérően a jelen törvény hatályba lépésekor működési engedéllyel rendelkező szövetkezeti hitelintézet köteles az alábbi határidőben az alábbi feladatokra és arról értesíteni a Felügyeletet és az Integrációs Szervezetet, amennyiben új alapszabályuknak vagy alapító okiratuknak vagy ezek bármely későbbi módosításának a Központi Bank – által meghatározott szöveggel történő bejegyzését bármely okból a cégbíróság elutasítja, akkor az érintett szövetkezeti hitelintézet a Központi Bank – által meghatározott új szöveggel az új szöveg az érintett szövetkezeti hitelintézet részére történt megküldését követő 30 napon belül köteles elfogadni új alapszabályát vagy új alapító okiratát, vagy azok módosítását, és azt hiánytalanul benyújtani a cégbíróságnak.
A fenti kérdésekben a Felügyelet ügyintézésére 8 munkanapos határidő áll rendelkezésre.
(4) Az e törvény hatályba lépésének időpontjában működési engedéllyel rendelkező szövetkezeti hitelintézet, a Takarékbank Zrt. és az MFB a törvény hatályba lépésével az Integrációs Szervezet tagja. E törvény hatálybalépésének időpontjától az Integrációs Szervezetből történő kilépéséig, vagy az Integrációs Szervezet által a központi banki jogkör megvonásáig a szövetkezeti hitelintézeti integráció Központi Bankja a Takarékbank Zrt.
(4a) Az egyes törvényeknek a szövetkezeti hitelintézetek integrációjával összefüggő módosításáról szóló 2016. évi LV. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépésétől számított 30 napon belül a Központi Bank köteles a Módtv. hatálybalépésének időpontjáig általa kiadott szabályzatokhoz az Integrációs Szervezet utólagos jóváhagyását kérni.”
(2) Az Szhitv. 19. § (9) helyébe a következő rendelkezés lép és a 19. § a következő (9a) bekezdéssel egészül ki:
„(9) E törvénynek a Központi Bankkal munkaviszonyban álló vezető tisztségviselője általi megsértése azonnali hatályú felmondást alapoz meg.
(9a) A Központi Bank igazgatóságának és felügyelő bizottságának elnöke és tagjai felelősek azért, hogy a Központi Bank a szövetkezeti hitelintézeti integrációval kapcsolatos feladatkörében az e törvényben foglalt előírásoknak megfelelően járjon el.”
12. § Az Szhitv. 20. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A Központi Bank vételi joggal rendelkezik annak a szövetkezeti hitelintézetnek a Központi Bankban tulajdonolt részvényeire, amelynek a működési engedélyét visszavonták. A vételi jog egy évig áll fenn, és a szavazást illetve a működési engedély visszavonását követő napon nyílik meg. A Központi bank a vételi jog gyakorlására egy független szakértő által meghatározott értéken jogosult. A vételi jog gyakoroltnak minősül, ha a Központi Bank a vételi jog gyakorlására vonatkozó, a független szakértő által megállapított vételárat is tartalmazó nyilatkozatát postára adja az érintett részvényesnek. A vételárat a vételi nyilatkozat megtételét követő 90 napon belül kell megfizetni. A Központi Bank az így megszerzett saját részvényt köteles a megszerzést követő 12 hónapon belül az alaptőke leszállításával bevonni.”
13. § Az Szhitv. 20/A. § (1)–(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az 1. § (4) bekezdésében meghatározott egyetemlegesség kezdő időpontjára az alábbiak irányadóak:
a) az 1. § (4) bekezdésében szereplő egyetemleges felelősség a Integrációs Szervezettel, a Központi Bankkal és a szövetkezeti hitelintézettel szemben fennálló valamennyi követelésre kiterjed, függetlenül azok keletkezésének időpontjától;
b) az Integrációs Szervezetbe belépő új tagok felvétele esetén a tagsági jogviszonya keletkezésének időpontjától kiterjed rá jelen törvény alapján az egyetemlegesség. Ezen időponttól az Integrációs Szervezet, a Központi Bank és a szövetkezeti hitelintézetek egyetemlegesen felelnek az Integrációs Szervezet tagjává vált szövetkezeti hitelintézet által vállalt valamennyi kötelezettségért, függetlenül azok keletkezésének időpontjától. Ettől az időponttól a szövetkezeti hitelintézet az Integrációs Szervezet, a Központi Bank és a szövetkezeti hitelintézeti integráció többi szövetkezeti hitelintézet tagja által vállalt valamennyi kötelezettségért egyetemlegesen felel függetlenül a kötelezettségek keletkezésének időpontjától.
c) az egyetemlegesség a tagsági jogviszony keletkezésének időpontjától az érintett szövetkezeti hitelintézet külön nyilatkozata vagy egyéb jogcselekménye nélkül beáll.
(2) Az 1. § (4) bekezdése szerinti egyetemleges felelősség alapján az adóson kívül az Alaptól, az Integrációs Szervezettől, a Központi Banktól és a többi szövetkezeti hitelintézettől lehet az egész követelést követelni. Az adóson kívül az Alaptól akkor lehet követelni az adós tartozását, ha az adós jogerős ítéletben megállapított vagy nem vitatott tartozását az esedékességtől számított további 30 napon belül sem teljesíti. Az egyetemlegesség alapján fizetendő összegért az Alap 60 napon belül köteles az adós helyett az e bekezdésben meghatározott határidőt követően helyt állni. Az egyetemlegesség alapján fizetendő összegért az Alapot követően – az alábbi sorrendben – az Integrációs Szervezet, a Központi Bank, illetve a többi szövetkezeti hitelintézet áll helyt, ha a sorrendben megelőző helyen álló személyek a követelésért nem álltak helyt és fizetésképtelenségüket jogerős bírósági ítélet mondta ki.
(3) Az 1. § (4) bekezdésében szereplő egyetemlegességre alapozott követelés érvényesítését úgy kell megkezdeni, hogy
a) a jogerős ítéletben megállapított vagy nem vitatott követelésről a követelés közvetlen adósát, az Alapot és a Központi Bankot írásban kell értesíteni,
b) a vitatott követelés esetén a pert – ha perre sor kerül – a közvetlen adós ellen kell megindítani. E perbe az Alap és a Központi Bank beavatkozhat.
(4) Az egyetemlegességre alapozott követelésekkel kapcsolatban a szövetkezeti hitelintézetek, az Alap, Központi Bank valamint az Integrációs szervezet egymással kapcsolatos együttműködésének kérdéseit az Integrációs Szervezet szabályzatban határozza meg.
(5) Az Integrációs Szervezet, illetve a Központi Bank által az integráció tárgyában jelen törvény alapján kibocsátott szabályzatok az azokban megjelölt hatálybalépés napjától, bármiféle külön nyilatkozat vagy egyéb jogcselekmény nélkül közvetlenül kötelezőek a szövetkezeti hitelintézetekre.
(6) A kilépési szándékát bejelentett szövetkezeti hitelintézet a jelen törvényből fakadó kötelezettségeket mindaddig köteles hiánytalanul teljesíteni, amíg meg nem szűnik az Integrációs Szervezet tagja lenni. A 11. § (7) bekezdése vonatkozásában a bejelentett kilépési szándék akkor hatályosul, és a szövetkezeti hitelintézet az azt követő munkanappal szűnik meg az Integrációs Szervezet tagja lenni, amennyiben és amikor
a) a Felügyelet a működési engedély kiadása iránti kérelem alapján a működési engedélyt az ott megjelölt határidőn belül megadta,
b) a szövetkezeti hitelintézet az Integrációs Szervezettel és annak valamennyi tagjával elszámolt, azok felé tartozással nem rendelkezik, ide nem értve azt az esetet, ha nála az Integrációs Szervezet valamely tagja betétetet helyezett el, és ide nem értve a (2) bekezdésben és az 1. § (4) bekezdésében meghatározott egyetemleges felelősség körében fennálló függő kötelezettséget,
c) teljesültek a kilépés vonatkozásában az Integrációs Szervezet kilépéskor hatályos alapszabályában meghatározott feltételek,
d) teljesült a (13) bekezdésben írt feltétel, valamint
e) a Szövetkezeti Hitelintézet az Integrációs Szervezettel a kilépés folyamatáról közös nyilatkozatot írt alá.
(7) A 11. § (8) bekezdése vonatkozásában a kizárt illetve kilépő tag köteles az Integrációs szervezeti tagság tagsági viszony keletkezésekor fennállt saját tőke értékét a Központi Banknál elkülönített számlán tartani a kizárás vagy kilépési szándék bejelentését követő 730 napig és erről köteles cégszerűen értesíteni az Integrációs Szervezetet. A Tőkefedezeti Közös Alapba a szövetkezeti hitelintézet által a kilépési szándék bejelentéséig befizetett összeg levonható a jelen bekezdés szerint a Központi Banknál elkülönített bankszámlán elhelyezendő összegből. A Központi Bank elkülönített bankszámlán elhelyezendő összeg felszabadítására vonatkozóan a (7) bekezdésben írt szabályzatban meghatározandó feltételekkel és időpontokban kerül sor az ott megjelölt személyek számára.
(8) A kilépési szándékát az egyetemlegesség beállta előtt bejelentett szövetkezeti hitelintézetre nem vonatkozik a (13) bekezdésben írt feltétel.”
14. § Az Szhitv. a következő 20/B. §-sal és 20/C. §-sal egészül ki:
„20/B. § A 11. § (3g) bekezdésében meghatározott válságkezelési tervet az Integrációs Szervezetnek első alkalommal legkésőbb 2016. december 31-ig kell kidolgoznia.
20/C. § Az Integrációs Szervezet köteles az alapszabályát az egyes törvényeknek a szövetkezeti hitelintézetek integrációjával összefüggő módosításáról szóló 2016. évi LV. törvényben foglaltaknak megfelelően a törvény hatályba lépését követő 30 napon belül módosítani.”
15. § Az Szhitv. az alábbi 21/C. §-sal egészül ki:
„21/C. § Felhatalmazást kap a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg a Központi Bank Integrációs Szervezetből történő kilépésének és kizárásának, valamint az e törvényben meghatározott központi bank feladatait ellátó hitelintézet kiválasztásának részletszabályait.”
16. § Az Szhitv.
a) 1. § (1) bekezdés t) pontjában a „Takarékbank Zrt. igazgatóságának előzetes egyetértése mellett” szövegrész helyébe a „Központi Bank igazgatóságának előzetes egyetértése, továbbá a Felügyelet előzetes jóváhagyását követően” szöveg,
b) 4. § (4) bekezdésében, a 17/D. § (2) bekezdésében, a 17/E. § (2) bekezdésében, a 17/H. § (2) bekezdésében, a 17/J. § (2) bekezdésében, a 17/K. § (1) bekezdésében, a 17/M. § (1) bekezdésében, a 17/N. § (1) bekezdésében, a 17/O. §-ban, a 17/P. § (1) bekezdésében a „Takarékbank Zrt.” szövegrész helyébe a „Központi Bank” szöveg,
c) 15/A. § (1)–(9) bekezdésében a „Takarékbank Zrt.” szövegrész helyébe a „Központi Bank és Integrációs Szervezet” szöveg,
d) 4. § (6) bekezdésében a „Takarékbank Zrt.-ben” szövegrész helyébe a „Központi Bankban” szöveg,
e) 15/A. § (1), (4) és (7) bekezdésében, 15/B–15/C. §-ban a „Takarékbank Zrt.-t” szövegrész helyébe a „Központi Bankot és Integrációs Szervezetet” szöveg,
f) 15/A. § (8) bekezdésében a „Takarékbank Zrt.-nek” szövegrész helyébe a „Központi Banknak és Integrációs Szervezetnek” szöveg,
g) a 17/K. § (8) bekezdésében a „Takarékbank Zrt.-nek” szövegrész helyébe a „Központi Banknak” szöveg,
h) a 17/S. § (1) bekezdésében a „15. § (16) bekezdése” szövegrész helyébe a „15. § (13) bekezdése” szöveg,
i) a 17/Q. § (4) bekezdésében a „15. § (16) bekezdés” szövegrész helyébe a „15. § (13) bekezdés” szöveg,
j) a 19. § (8) bekezdésében a „15. § (9) és (19) bekezdése” szövegrész helyébe a „15. § (6) bekezdése” szöveg,
k) a 20. § (12) bekezdésében a „15. § (13) bekezdéséből” szövegrész helyébe a „15. § (10) bekezdéséből” szöveg,
lép.
17. § Hatályát veszti az Szhitv.
a) 1. § (1) bekezdésének felvezető szövegében „és a Takarékbank Zrt. alapszabályának” szöveg,
b) 1. § (1) bekezdés a), b), e), l) , s), u) és x) pontja;
c) 2. § (5) bekezdésében a „20/A. § (8) bekezdése alapján” szöveg;
d) 7.2 alcíme;
e) 7.3 alcím címe,
k) 1. melléklete.
18. § A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 64. § (2) bekezdés d) pontja az alábbiak szerint módosul:
„d) a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvényben meghatározott Integrációs Szervezethez csatlakozott hitelintézeteknél kizárólag az összevont alapú megfelelés ellenőrzésére vonatkozóan a (3) bekezdés szerinti csoportvizsgálat keretében, a biztosítási tevékenységről szóló törvény hatodik részének hatálya alá tartozó kisbiztosítónál, kockázati tőkealapkezelőnél, magánnyugdíjpénztárnál, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál, továbbá foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézménynél legalább ötévente
átfogó vizsgálatot folytat le.”
19. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 217. § (1) bekezdés a) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
„(Az OBA)
a) a hitelintézet tevékenységi engedélye 33. § (1) bekezdésében meghatározott visszavonásáról hozott határozat közlésének vagy
{időpontját követő napon [az a)–c) pont a továbbiakban együtt: a kártalanítás kezdő időpontja] megkezdi és húsz munkanapon belül befejezi a betétesek részére a kártalanítás kifizetését.}”
20. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 219. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1b) Az OBA a 217. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben a szövetkezeti hitelintézetek integrációjában részvevő hitelintézettel szembeni követelését az Szhitv.-ben meghatározott egyetemlegesség alapján jogosult érvényesíteni a Szövetkezeti Hitelintézetek Tőkefedezeti Alapjával, az Integrációs Szervezettel, a Központi Bankkal, illetve a többi szövetkezeti hitelintézettel szemben.”
21. § Hatályát veszti a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 33. § (2) bekezdés c) pontja, 217. § (1) bekezdés b) pontja, valamint 219. § (5) bekezdése.
22. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
1
A törvényt az Országgyűlés a 2016. június 7-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2016. június 8. A törvény a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2016. június 10. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás