51/2016. (XII. 12.) MNB rendelet

a pénz- és hitelpiaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről¹

2017.05.27.

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 171. § (1) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 4. § (6) és (9) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § E rendelet hatálya a hitelintézetre, a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozásra (a továbbiakban együtt: hitelintézet), a pénzügyi vállalkozásra, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) szerinti többes kiemelt közvetítőre, többes ügynökre és alkuszra (a továbbiakban együtt: független közvetítő), az elektronikuspénz-kibocsátó intézményre, a pénzforgalmi intézményre, a Posta Elszámoló Központot működtető intézményre (a továbbiakban: PEKMI) és az Európai Unió másik tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban (a továbbiakban: EGT-állam) székhellyel rendelkező hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, pénzforgalmi intézmény magyarországi fióktelepére (a továbbiakban: EGT-fióktelep) (a továbbiakban együtt: adatszolgáltató) terjed ki.

2. § (1) Az adatszolgáltató az e rendeletben foglaltak szerint rendszeres, eseti és a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) kijelölésén alapuló adatszolgáltatást (a továbbiakban: felügyeleti jelentés) teljesít az MNB részére.

(2) A felügyeleti jelentés elkészítésének alapját az adatszolgáltató által alkalmazott számviteli szabályozás szerint készített főkönyvi és analitikus nyilvántartások képezik.

(3) A felügyeleti jelentés alapjául szolgáló dokumentumokat, a számviteli, nyilvántartási, informatikai rendszerekben tárolt információkat a felügyeleti jelentés esedékessége naptári évének utolsó napjától számított öt évig kell megőrizni.

3. § (1) Az adatszolgáltató e rendelet szerinti felügyeleti jelentés teljesítésére vonatkozó kötelezettsége – a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – az MNB által kiadott tevékenységi engedélyről szóló határozat jogerőre emelkedésének napjától a tevékenységi engedély visszavonásáról szóló határozat jogerőre emelkedésének napjáig áll fenn.

(2) A PEKMI az e rendelet szerinti felügyeleti jelentést e rendelet hatálybalépésének napjától pénzforgalmi szolgáltató jogállásának megszűnéséig teljesíti.

(3) A fióktelep az e rendelet szerinti felügyeleti jelentést a működése megkezdésének napjától a tevékenysége befejezésének napjáig teljesíti.

(4) A pénzügyi vállalkozás az e rendelet szerinti felügyeleti jelentést első alkalommal a cégbírósági bejegyzését követő negyedévben teljesíti.

4. § (1) A részvénytársaságként, szövetkezetként és a nem EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézet magyarországi fióktelepeként (a továbbiakban: harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe) működő hitelintézet, a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás, valamint a hitelintézeti típusú EGT-fióktelep – a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – a 2. mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal, formában és határidőre napi, havi, negyedéves, éves, eseti és az MNB kijelölésén alapuló felügyeleti jelentést teljesít az MNB részére.

(2) A 2. melléklet

a) „ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA EGYEDI JELENTÉSEK – RÉSZVÉNYTÁRSASÁGKÉNT ÉS SZÖVETKEZETKÉNT MŰKÖDŐ HITELINTÉZETEK, VALAMINT HITELINTÉZETTEL EGYENÉRTÉKŰ PRUDENCIÁLIS SZABÁLYOZÁSNAK MEGFELELŐ PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK” megnevezésű táblázat 36. sorában meghatározott negyedéves felügyeleti jelentést a részvénytársaságként működő hitelintézet,

b) „ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA EGYEDI JELENTÉSEK – HITELINTÉZETI TÍPUSÚ EGT-FIÓKTELEPEK” megnevezésű táblázat 34. sorában meghatározott negyedéves felügyeleti jelentést a 100 milliárd forintot meghaladó mérlegfőösszeggel rendelkező hitelintézeti típusú EGT-fióktelep

teljesíti az MNB részére.

(3) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó, a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 9. és 10. cikke szerinti adatszolgáltatások teljesítésére kötelezett hitelintézet a 2. melléklet „ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA KONSZOLIDÁLT JELENTÉSEK – HITELINTÉZETEK” megnevezésű táblázatában meghatározott felügyeleti jelentések közül kizárólag a 14–52. sor szerinti, valamint – az MNB kijelölése alapján – a 12. és 13. sor szerinti felügyeleti jelentést teljesíti az MNB részére.

(4) A külföldön hitelintézeti leányvállalattal rendelkező, összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet az összevont alapú felügyelet alá tartozó intézményeiről országonként felügyeleti jelentést teljesít az MNB részére a tárgyidőszakot követő 25. munkanapig

a) a szavatoló tőkére és a tőkekövetelményre vonatkozóan, a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet I. melléklet C 01.00, C 02.00, C 03.00, C 04.00, C 05.01, C 07.00 és C 17.00 kódú táblája szerinti adattartalommal, a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet II. mellékletében foglalt útmutató,

b) a pénzügyi információkra vonatkozóan, a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet III. melléklet F 01.01, F 01.02, F 01.03, F 02.00, F 04.04, F 05.00, F 06.00, F 07.00, F 08.01, F 09.01, F 12.00, F 16.01, F 18.00, F 19.00, F 22.01, F 22.02, F 43.00 és F 46.00 táblája szerinti adattartalommal, a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet V. mellékletében foglalt útmutató,

c) a tőkeáttételi mutatóra vonatkozóan, a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet X. melléklet C 47.00 táblája szerinti adattartalommal, a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet XI. mellékletében foglalt útmutató és

a 3. melléklet IV. 2. pontjában foglalt kitöltési előírások szerint.

(5) A harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 12. cikk (2) bekezdésében, valamint a VI. és VII. mellékletében foglaltaknak megfelelő tartalommal és formában felügyeleti jelentést teljesít az ingatlanfedezetű hitelekből származó veszteségekre vonatkozó adatokról az MNB részére. A vonatkozási időpontra a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 2. cikk (1) bekezdés c) pontja, a teljesítési határidőre a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 3. cikk (1) bekezdés c) pontja, valamint (2), (4) és (5) bekezdése az irányadó.

(6) A kitöltésre vonatkozó általános előírásokat az 1. melléklet, a kitöltésre vonatkozó részletes előírásokat a 3. melléklet tartalmazza. A kitöltést segítő technikai segédletet az MNB e rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a honlapján teszi közzé.

5. § (1) A pénzügyi vállalkozás és az ezen típusú EGT-fióktelep – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a 4. mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal, formában és határidőre negyedéves, éves és az MNB kijelölésén alapuló felügyeleti jelentést teljesít az MNB részére.

(2) A 4. melléklet „ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA” megnevezésű táblázat 17–22. és 24. sorában meghatározott felügyeleti jelentést az 5 milliárd forintot meghaladó mérlegfőösszeggel rendelkező pénzügyi vállalkozás és az ezen típusú EGT-fióktelep teljesíti az MNB részére.

(3) A kitöltésre vonatkozó általános előírásokat az 1. melléklet, a kitöltésre vonatkozó részletes előírásokat az 5. melléklet tartalmazza.

6. § (1) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, a pénzforgalmi intézmény, az ezen típusú EGT-fióktelepek, valamint a PEKMI a 6. mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal, formában és határidőre havi, negyedéves, éves és az MNB kijelölésén alapuló felügyeleti jelentést teljesít az MNB részére.

(2) A kitöltésre vonatkozó általános előírásokat az 1. melléklet, a kitöltésre vonatkozó részletes előírásokat a 7. melléklet tartalmazza.

7. § (1) A független közvetítő a 8. mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal, formában és határidőre féléves és éves felügyeleti jelentést teljesít az MNB részére.

(2) A kitöltésre vonatkozó általános előírásokat az 1. melléklet, a kitöltésre vonatkozó részletes előírásokat a 9. melléklet tartalmazza.

8. § (1) A hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás, valamint az ezen típusú EGT-fióktelepek az általuk forgalmazott hitel- és pénzügyi lízing-, betéti és megtakarítási, valamint számlatermékekre vonatkozó havi, negyedéves és eseti felügyeleti jelentést a 10. mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal, formában és határidőre teljesíti az MNB részére.

(2) A kitöltésre vonatkozó általános előírásokat az 1. melléklet, a kitöltésre vonatkozó részletes előírásokat a 11. melléklet tartalmazza.

9. § (1) A hitelintézet a 12. mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal, formában és határidőre éves felügyeleti jelentést teljesít a tárgyévi javadalmazási adatokról az MNB részére.

(2) A kitöltésre vonatkozó általános előírásokat az 1. melléklet, a kitöltésre vonatkozó részletes előírásokat a 13. melléklet tartalmazza.

10. § (1) A hitelintézet a 14. mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal, formában és határidőre felügyeleti jelentést teljesít a finanszírozási terv adatokról az MNB részére.

(2) A kitöltésre vonatkozó általános előírásokat az 1. melléklet, a kitöltésre vonatkozó részletes előírásokat a 15. melléklet tartalmazza.

11. § (1) Az adatszolgáltató – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a felügyeleti jelentést, valamint a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet szerinti adatszolgáltatásokat az MNB által meghatározott elektronikus formában, fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírással ellátva, az MNB „Kihelyezett Adatküldő Program” megnevezésű jelentésfogadó rendszerén (a továbbiakban: KAP rendszer) keresztül teljesíti. A KAP rendszer használatát segítő útmutatást a KAP rendszer MNB honlapján közzétett Felhasználói kézikönyve tartalmazza.

(2) A 2. melléklet szerinti „Kérdőív az összevont felügyelet alá nem tartozó hitelintézet rendszeres negyedéves beszámolójához” (Táblakód: 20ABU) megnevezésű, a 4. melléklet szerinti „A pénzügyi vállalkozás engedélyezési feltételeknek való megfelelése” (Táblakód: 20C) megnevezésű, valamint a 10. mellékletben meghatározott felügyeleti jelentéseket az adatszolgáltató az MNB „Elektronikus Rendszer Hitelesített Adatok Fogadásához” megnevezésű rendszerén (a továbbiakban: ERA rendszer) keresztül teljesíti. Az ERA rendszer használatára vonatkozó szabályokat az engedélyezési, jóváhagyási, nyilvántartásba vételi és törlési eljárásokban, valamint a bejelentések során alkalmazott elektronikus űrlapok benyújtásának, a szervezetek és a Magyar Nemzeti Bank közötti kizárólagos elektronikus kapcsolattartás rendjéről és technikai feltételeiről, valamint a Magyar Nemzeti Bank által működtetett kézbesítési tárhely működtetéséről és használatáról szóló MNB rendelet, a használatot segítő útmutatást az ERA rendszer MNB honlapján közzétett Felhasználói kézikönyve tartalmazza.

(3) A felügyeleti jelentés formáját, szerkezetét megváltoztatni nem lehet.

(4) Az adatszolgáltató a KAP rendszerbe feltöltött felügyeleti jelentésről a beérkezés időpontját, érkeztetési számát és a küldeményazonosító K-számát tartalmazó, automatikus „érkeztetett” üzenetet kap. Az adatszolgáltató az ERA rendszerbe a felügyeleti jelentések előzményeként feltöltött űrlapokról a beérkezés időpontját és érkeztetési számát tartalmazó, automatikus „érkeztetett” üzenetet kap.

(5) A KAP rendszer a beküldött felügyeleti jelentés státuszáról – a feltöltött felügyeleti jelentés jogosultsági, tartalmi és technikai ellenőrzésének eredménye függvényében – a beküldéstől számított 24 órán belül automatikus üzenetet küld az adatszolgáltatónak. Hibás adatszolgáltatás esetén „visszautasított”, az adatszolgáltatás sikeres teljesítése esetén „feldolgozott” státuszról szóló üzenetet kap az adatszolgáltató.

(6) Az adatszolgáltatást az MNB akkor tekinti teljesítettnek, ha az adatszolgáltató elektronikus úton megküldött felügyeleti jelentése a KAP rendszerben „feldolgozott” státuszról szóló üzenetet, az ERA rendszerben az érkeztetési számot tartalmazó automatikus üzenetet kapott.

(7) Ha a felügyeleti jelentés valamely táblájának adattartalma nemleges, akkor – a (8) bekezdésben foglalt kivétellel – a tábla első sorát nulla („0”) értékkel feltöltve küldi meg az adatszolgáltató.

(8) Ha az adatszolgáltató nem értékesít a 10. melléklet szerint jelentendő terméket, akkor a nemleges adatszolgáltatást a „Nemleges jelentés beküldése” menüpontot választva generált nyilatkozat küldésével teljesíti.

12. § (1) Az adatszolgáltató a felügyeleti jelentés, adatszolgáltatás teljesítésében való technikai akadályoztatásával kapcsolatos bejelentését elektronikus formában, az ERA rendszeren keresztül nyújtja be az MNB részére.

(2) Az akadályoztatás technikai oka lehet különösen

a) az adatszolgáltatónak az adatszolgáltatásra használt informatikai rendszere működési rendellenessége vagy működésképtelensége,

b) a felhasználó akadályoztatása a számára kiosztott hozzáférési jogosultság megszűnése miatt,

c) a felhasználó akadályoztatása az általa használt elektronikus aláíró tanúsítvány érvénytelensége miatt.

(3) Az (1) bekezdés szerinti bejelentést az adatszolgáltató – a (6) bekezdésben foglaltak kivételével – az ERA rendszerben elérhető elektronikus űrlap kitöltésével teljesíti, amelyhez – az akadályoztatás jellegétől függően, amennyiben az rendelkezésre áll – mellékletként az akadályoztatás tényét igazoló dokumentumot is feltölti.

(4) Az ERA rendszerben korábban már regisztrált felhasználó az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségének érvényes elektronikus aláíró tanúsítvány hiányában is eleget tehet.

(5) A bejelentés mellékleteként elfogadott dokumentum formátumokat az MNB az ERA rendszerben, az elektronikus tájékoztatás szabályai szerint teszi közzé.

(6) Ha az adatszolgáltató az ERA rendszer üzemzavara miatt vagy a (2) bekezdés b) pontja esetében bejelentési kötelezettségének elektronikus úton nem tud eleget tenni, az üzemzavar elhárításáig vagy az akadály megszűnéséig a bejelentést írásban, postai úton (levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank, 1850 Budapest) vagy telefonon (telefonszám: +36 1 428-2752) teheti meg az MNB részére.

(7) A jelen § alkalmazásában:

a) akadályoztatás: az adatszolgáltató érdekkörében felmerült technikai okra visszavezethető olyan ténybeli állapot, amelynek a következtében az adatszolgáltató az adatszolgáltatást az annak teljesítésére előírt határidőben vagy határnapon nem képes teljesíteni;

b) elektronikus űrlap: a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló 83/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet 2. § 3. pontjában meghatározott elektronikus formában adatszolgáltatásra szolgáló felület;

c) felhasználó: az adatszolgáltató nevében eljáró természetes személy;

d) üzemzavar: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 172. § n) pontjában meghatározott fogalom.

13. § (1) Ha az MNB megállapítja, hogy a felügyeleti jelentés javítást igényel, az adatszolgáltató a javított felügyeleti jelentést az MNB javításra vonatkozó felszólítása kézhezvételétől számított 2 munkanapon belül küldi meg az MNB részére.

(2) Ha az adatszolgáltató a felügyeleti jelentés teljesítését követően olyan, az adatszolgáltató által – Számviteli politikájában vagy egyéb módon – meghatározott jelentős mértékű eltérést tár fel, amely a 2. § (2) bekezdése szerinti, a felügyeleti jelentés alapjául szolgáló nyilvántartások javítását teszi szükségessé, akkor a felügyeleti jelentést visszamenőleg is, az eltéréssel érintett teljes időszakra vonatkozóan módosítja. A jelen bekezdés szerint módosított felügyeleti jelentést – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – az eltérés feltárásától számított 15 munkanapon belül küldi meg az adatszolgáltató az MNB részére.

(3) A 10. melléklet szerinti felügyeleti jelentésre vonatkozó javított adatot – a javítás pontos okának megjelölésével együtt – az eltérés feltárásától számított 2 munkanapon belül küldi meg az adatszolgáltató az MNB részére.

14. § Ez a rendelet 2016. december 31-én lép hatályba.

15. § (1) Az adatszolgáltató

a) a pénz- és hitelpiaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 51/2015. (XII. 9.) MNB rendelet szerinti, 2017. január 1-jét megelőző tárgyidőszakra vonatkozó felügyeleti jelentés, adatszolgáltatás, valamint

b) a pénz- és hitelpiaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 51/2015. (XII. 9.) MNB rendelet 8. melléklet I. pontjában foglalt „ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA” megnevezésű táblázat 1–19. és 21–24. sora szerinti, 2017. január 1. – 2017. február 28. közötti időszakra vonatkozó felügyeleti jelentés

teljesítése során a pénz- és hitelpiaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 51/2015. (XII. 9.) MNB rendelet szabályait alkalmazza.

(2) A 4. melléklet „ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA” megnevezésű táblázat 4–7. sora, valamint a 6. melléklet „ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA” megnevezésű táblázat 6–12. sora szerinti, előzetes, illetve auditált adatokat tartalmazó egyszeri felügyeleti jelentések kivételével a jelen rendelet szerinti felügyeleti jelentések és adatszolgáltatások tárgyidőszakának kezdő napja 2017. január 1.

(3) Az adatszolgáltató a 10. melléklet I. pontjában foglalt „ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA” megnevezésű táblázat 1–19. és 21–24. sora szerinti felügyeleti jelentést első alkalommal 2017. március 1-jei állapotra vonatkozóan, 2017. február 28-ig teljesíti.

16. § E rendelet 11. és 12. §-a – a tőkepiaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 52/2016. (XII. 12.) MNB rendelet 9. és 10. §-ával együtt – az intézmények 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti felügyeleti adatszolgáltatása tekintetében végrehajtás-technikai standardok megállapításáról szóló 2014. április 16-i 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 17. cikk (1) bekezdése végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

17. §²

1. melléklet az 51/2016. (XII. 12.) MNB rendelethez³

A pénz- és hitelpiaci szervezetek felügyeleti jelentéseire vonatkozó általános kitöltési előírások

1. Kapcsolódó jogszabályok

1.1. a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Eximtv.);

1.2. a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.);

1.3. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.);

1.4. a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.);

1.5. a lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Ltpt.);

1.6. a jelzálog-hitelintézetekről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény (a továbbiakban: Jht.);

1.7. a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.);

1.8. a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Számv. tv.);

1.9. a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény;

1.10. a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.);

1.11. a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: KKVtv.);

1.12. a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.);

1.13. az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény (a továbbiakban: Különadó tv.);

1.14. az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény;

1.15. a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.);

1.16. a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.);

1.17. a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló 2008. évi CIV. törvény (a továbbiakban: 2008. évi CIV. törvény);

1.18. a lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezességről szóló 2009. évi IV. törvény (a továbbiakban: Lkkf. tv.);

1.19. a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Pft.);

1.20. a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény;

1.21. a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: devizakölcsöntv.);

1.22. a központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: KHR tv.);

1.23. a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény (a továbbiakban: NET tv.);

1.24. az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.);

1.25. a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.);

1.26. a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Szhitv.);

1.27. a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNB tv.);

1.28. az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény (a továbbiakban: Fszt.);

1.29. Hpt.;

1.30. a kollektív befektetési formák és kezelőikről, valamint az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Kbftv.);

1.31. a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.);

1.32. a lakás-takarékpénztár általános szerződési feltételeiről szóló 47/1997. (III. 12.) Korm. rendelet;

1.33. a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény (a továbbiakban: Elszámolási tv.);

1.34. az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 2014. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Forintosítási tv.);

1.35. a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hitkr.);

1.36. a befektetési vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 251/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Beszkr.);

1.37. a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet];

1.38. az állam által vállalt kezesség előkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjéről szóló 110/2006. (V. 5.) Korm. rendelet;

1.39. a pénzforgalom lebonyolításáról szóló 18/2009. (VIII. 6.) MNB rendelet;

1.40. a kis- és középvállalkozások helyzetével, támogatásával összefüggő adatszolgáltatásról szóló 5/2009. (I. 16.) Korm. rendelet;

1.41. a fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásáról szóló 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet];

1.42. az egyes pénz- és tőkepiaci szolgáltatásokat is végző egyéb vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 327/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Pszkr.);

1.43. a betéti kamat és az értékpapírok hozama számításáról és közzétételéről szóló 82/2010. (III. 25.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 82/2010. (III. 25.) Korm. rendelet];

1.44. a teljes hiteldíj mutató meghatározásáról, számításáról és közzétételéről szóló 83/2010. (III. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Thmr.);

1.45. a pénzügyi szolgáltatást közvetítő közvetítői díjáról szóló 109/2010. (IV. 9.) Korm. rendelet;

1.46. a javadalmazási politikának a hitelintézet és a befektetési vállalkozás mérete, tevékenységének jellege, köre és jogi formájából eredő sajátossága figyelembe vételével történő alkalmazásáról szóló 131/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 131/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet];

1.47. a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítését érintő megtérítésről és a közszférában dolgozók támogatásáról szóló 57/2012. (III. 30.) Korm. rendelet;

1.48. a jelzáloghitel nyújtásával, közvetítésével kapcsolatos eljárásra, a hiteltanácsadásra és a foglalkoztatottak szakmai ismereteire vonatkozó szabályokról szóló 462/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet;

1.49. a független pénzügyi szolgáltatás közvetítői, valamint függő jelzáloghitel közvetítői felelősségbiztosítási szerződés tartalmi követelményeiről szóló 463/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet;

1.50. az alapszámlához való hozzáférésről, az alapszámla jellemzőiről és díjazásáról szóló 262/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 262/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet];

1.51. a hitelintézetek devizapozícióbeli lejárati összhangjának szabályozásáról, valamint a pénz- és hitelpiaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 43/2013. (XII. 29.) MNB rendelet módosításáról szóló 14/2014. (V. 19.) MNB rendelet (a továbbiakban: Dmmr.);

1.52. a hitelintézetek likviditásfedezeti rátájának minimum szintjéről szóló 35/2015. (IX. 24.) MNB rendelet;

1.53. a jegybanki információs rendszerhez a hitelintézetek egyes pénzügyi instrumentumaira, általános pénzügyi információira és tőkemegfelelésére vonatkozóan teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 20/2016. (VI. 6.) MNB rendelet [a továbbiakban: 20/2016. (VI. 6.) MNB rendelet];

1.54. a nem teljesítő kitettségre és az átstrukturált követelésre vonatkozó prudenciális követelményekről szóló 39/2016. (X. 11.) MNB rendelet [a továbbiakban: 39/2016. (X. 11.) MNB rendelet];

1.55. a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank alapvető feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló MNB rendelet (a továbbiakban: alapvető feladatokhoz kapcsolódó adatszolgáltatási MNBr.);

1.56. a termőföldnek nem minősülő ingatlanok hitelbiztosítéki értékének meghatározására vonatkozó módszertani elvekről szóló 25/1997. (VIII. 1.) PM rendelet;

1.57. a jelzáloghitelre vonatkozó tájékoztatás szabályairól szóló 3/2016 (I. 7.) NGM rendelet;

1.58. a cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 21/2006. (V. 18.) IM rendelet [a továbbiakban: 21/2006. (V. 18.) IM rendelet];

1.59. a statisztikai számjel elemeiről és nómenklatúráiról szóló 21/2012. (IV. 16.) KIM rendelet [a továbbiakban: 21/2012. (IV. 16.) KIM rendelet];

1.60. az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló 2008. november 3-i 1126/2008/EK bizottsági rendelet;

1.61. a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: CRR);

1.62. a betétbiztosítói rendszerekről szóló 1994. május 30-i 94/19/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv;

1.63. a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2013. június 26-i 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: CRD);

1.64. a monetáris pénzügyi intézmények ágazati mérlegéről szóló 2013 szeptember 24-i 1071/2013/EU európai központi bank rendelet (EKB/2013/33) (átdolgozott szöveg) (a továbbiakban: EKB BSI rendelet);

1.65. a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a szakmai tevékenységükkel valamely intézmény kockázati profiljára jelentős hatást gyakorló munkavállalók kategorizálásának minőségi és megfelelő mennyiségi kritériumaira irányuló szabályozási technikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről szóló 2014. március 4-i 604/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet;

1.66. 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet;

az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a hitelintézetekre vonatkozó likviditásfedezeti követelmények tekintetében történő kiegészítéséről szóló 2014. október 10-i 2015/61/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet.

2. Fogalmak

2.1. Alapjavadalmazás: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti fogalom.

2.2. Alapszámla: a 262/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet 1. §-a szerinti fizetési számla.

2.3. Állampapír: a Tpt. 5. § (1) bekezdés 6. pontja szerinti fogalom.

2.4. Államkötvény: a magyar állam által kibocsátott, 1 éven túli eredeti lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír.

2.5. Áthidaló kölcsön: az Lkkf. tv. 1. § 2. pontja szerinti fogalom.

2.6. Átstrukturált kitettség: a 39/2016. (X. 11.) MNB rendelet alapján átstrukturáltnak minősülő kitettség.

2.7. Átváltoztatható, illetve átváltozó kötvény: a Ptk. 3:303. §-a alapján a részvénytársaság által kibocsátott, névre szóló kötvény, amelyet a kötvényes kérésére részvénnyé kell átalakítani, illetve amely a kötvényben meghatározott feltétel bekövetkezése esetén részvénnyé alakul át.

2.8. Átvezetési számla: a pénzeszközökkel kapcsolatos számlák egymás közötti forgalmában az ellenszámla helyettesítője. A Hitkr. szerint az átvezetési számla állománya a pénzeszközállomány része.

2.9. Ballon törlesztési típusú hitel: olyan hitelkonstrukció, melynek jellemzője a viszonylag hosszú türelmi idő, amikor a türelmi idő lejártáig a hitelfelvevő alacsony tőkeösszegeket törleszt, döntően csak a kamatot fizeti, és a tőke jelentős részét a hiteltörlesztés utolsó szakaszában törleszti vissza.

2.10. Bullet törlesztési típusú hitel: olyan hitelkonstrukció melyben a tőke jelentős részét a futamidő végén fizetik vissza.

2.11. Bankszámla: a Ptk. szerinti fogalom.

2.12. Bázisdeviza: a devizapár (beleértve a forint-deviza műveletet is) tekintetében az a devizanem, melynek egy (fix) egységében kerül kifejezésre a másik devizanem (változó deviza) mennyisége.

2.13. Befektetési jegy: a Kbftv. 4. § (1) bekezdés 21. pontja szerinti értékpapír.

2.14. Befektetési szolgáltatás: a Hitkr. 2. § 8. pontja szerinti szolgáltatás.

2.15. Beruházási hitel: a Számv. tv. 3. § (4) bekezdés 7. pontja szerinti hitel.

2.16. Betét a felügyeleti mérleg forrás oldalán: a hitelintézettel szemben fennálló követelés, amely ügyfélbetét-szerződés, bankszámla-szerződés alapján a hitelintézetnél elhelyezett pénzeszközöket jelent, ideértve a hitelintézet által kibocsátott utazási csekket és az elektronikus pénz használatával összefüggésben előre kifizetett pénzösszeget (elektronikus pénz) is, valamint a hitelintézet pénz- és tőkepiaci üzletkötéssel foglalkozó szervezeti egysége által kötött bankközi ügyleteket.

2.17. Betéti kamat: a 82/2010. (III. 25.) Korm. rendelet 2. § b) pontja szerinti kamat.

2.18. Betéti okirat: a hitelintézetnél elhelyezett betétek közül az, amely nem számlán és nem könyves-betétben került elhelyezésre, függetlenül az okirat elnevezésétől, címletezésétől, lejáratától, illetve attól, hogy bemutatóra szóló-e vagy sem (a hitelintézet által kibocsátott takaréklevél, értékjegy, pénztárjegy, betétjegy, takarékjegy, takarékszelvény, értéklevél, kamatjegy, trezorjegy).

2.19. Bruttó könyv szerinti érték (pénzügyi eszközök tekintetében, IFRS alkalmazása esetén):

Az amortizált bekerülési értéken vagy az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt hitelek esetében a bruttó könyv szerinti érték a halmozott értékvesztéssel nem csökkentett könyv szerinti értéket jelenti.

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt hitelek esetében a bruttó könyv szerinti érték a hitelkockázat változásából származó valósérték-változás halmozott összegével nem módosított könyv szerinti értéket jelenti.

2.20. Csoport: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 10. pontja szerinti fogalom.

2.21. Devizabelföldi: a Tpt. 5. § (1) bekezdés 30. pontja szerinti személyek, szervezetek.

2.22. Devizakülföldi: a Tpt. 5. § (1) bekezdés 31. pontja szerinti személyek, szervezetek.

2.23. Egyéb hitel: minden, a kiemelt hitelsorokba nem tartozó hitel.

2.24. Egyéb kiegészítő tevékenység: az Fszt. 5. § (4) bekezdésében és 7. § (4) bekezdésében felsorolt tevékenységek.

2.25. Egyéb tevékenység: a pénzügyi vállalkozás működési és tevékenységi engedélyében szereplő, a Hpt. 3. § (1) és (2) bekezdése szerinti, az MNB engedélyével végzett tevékenység (pl. pénzügyi ügynöki tevékenység a bankközi piacon, hitel referencia szolgáltatás). A 11. mellékletben szereplő táblák tekintetében egyéb tevékenység a vállalati pénzügyek, kereskedési és értékesítési tevékenységbe, a kereskedelmi banki és lakossági banki tevékenységbe és a portfóliókezelési tevékenységbe nem tartozó tevékenység.

2.26. Egyéb üzleti tevékenység: az elektronikuspénz-kibocsátó, és a pénzforgalmi intézmény működési és tevékenységi engedélyében szereplő, az elektronikuspénz-kibocsátási és a pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységen (és a két szolgáltatáshoz kapcsolódó pénzügyi szolgáltatáson) kívüli egyéb, az MNB tevékenységi engedélyével és engedély nélkül végezhető, nem pénzügyi szolgáltatás.

2.27. Egyszeri betétlekötés: a lekötési idő lejártát követően a betét lekötése megszűnik, és látra szóló betétként működik, vagy nem kamatozik tovább.

2.28. Elektronikus pénz: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 16. pontjában meghatározott fizetési eszköz.

2.29. Elektronikuspénz-kibocsátáshoz kapcsolódó pénzügyi szolgáltatás: az Fszt. 7. § (4) bekezdésében foglalt, az illetékes hatóság engedélyével végzett kiegészítő pénzügyi szolgáltatás, és az elektronikuspénz-kibocsátáshoz szorosan kapcsolódó egyéb kiegészítő szolgáltatások, továbbá az Fszt. 8. §-ában foglalt korlátozásokkal végzett hitel- és pénzkölcsön nyújtási tevékenység.

2.30. Elektronikuspénz-számla: az a számla, amelyről az elektronikus pénz birtokosa az elektronikus pénzhez hozzáfér, függetlenül attól, hogy azt a birtokában lévő fizetési eszközön tartja, vagy egy távoli szerveren tárolnak.

2.31. Elkülönített letéti számlán elhelyezett ügyfélpénz: pénzforgalmi intézmény esetén az Fszt. 46. § (3) bekezdés a) pontja szerint letéti számlán elhelyezett, átvételt követő munkanap végéig fizetési művelet végrehajtására fel nem használt pénzeszköz. elektronikuspénz-kibocsátó intézmény esetén az Fszt. 51. § (3) bekezdés a) pontja szerint az elektronikuspénz kibocsátása ellenében átvett pénzeszköz.

2.32. Elszámolási számla: a nostro és loro számlák közös megnevezése.

2.33. Elvi főösszeg: a határidős kamatlábügyletek és a swapok esetében az a szerződésben szereplő érték, amire a szerződésben meghatározott készpénzkifizetéseket vonatkoztatják.

2.34. Eredeti lejárat (kibocsátáskori, illetve szerződéskötéskor meghatározott futamidő): a pénzügyi instrumentum azon kötött „élettartamát” jelenti, amelynek eltelte előtt az nem váltható vissza (pl. kibocsátott értékpapírok), illetve amelynek letelte előtt csak valamely hátrányos szerződéses feltétellel (pl. járó, de nem esedékes kamat elvesztése) váltható vissza (pl. a betétek és a felvett hitelek egyes típusai), illetve nyújtott hitelek szerződésben meghatározott lejárata.

2.35. Értékpapír-kölcsönzés: a Tpt. 5. § (1) bekezdés 44. pontja szerinti fogalom.

2.36. Értékpapírosítás: a CRR 4. cikk (1) bekezdés 61. pontja szerinti fogalom.

2.37. Felhőszolgáltatás: a 9I Informatikai adatok táblában szereplő fogalom, amely a számítási felhőre irányuló számítástechnikai tevékenység, amikor olyan állományokkal és programokkal dolgozik az intézmény, amelyek fizikailag nem az intézmény saját számítógépén, hanem az interneten, egy ismeretlen helyen találhatók, képletesen a „felhőben”.

2.38. Felmondási idő: megegyezik azon időtartammal, amely akkor kezdődik, amikor a pénzügyi instrumentum tulajdonosa értesítést küld az instrumentum visszaváltására irányuló szándékáról, és addig a napig tart, amikor a tulajdonos az instrumentumot már hátrányos szerződéses feltétel nélkül visszaválthatja.

2.39. Felmondásos betét: olyan lejárat nélküli nem transzferálható betét, amely csak egy előzetes felmondási időszak letelte után váltható pénzre, illetve a felmondási idő előtti készpénzre váltás csak szankció ellenében lehetséges (kamatveszteség).

2.40. Felmondott felvett hitel: a hitelintézet által felvett azon hitel, amelyet rendes felmondás keretében mondtak fel.

2.41. Felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 25. pontja szerinti fogalom.

2.42. Fizetési művelet: Pft. 2. § 7. pontja szerinti ügylet.

2.43. Fizetési számla: a Pft. 2. § 8. pontja szerinti számla.

2.44. Fogyasztási hitel: a háztartásoknak a mindennapi élet szokásos használati tárgyainak megvásárlásához, javíttatásához, szolgáltatások igénybevételéhez nyújtott kölcsön (például áruvásárlási, gépjármű-vásárlási, személyi hitel). A fogyasztási hitelek között kell jelenteni azokat a hitelkártya-konstrukciókat is, ahol a bank nem biztosít kamatmentes periódust, és a kártya csak a hitelhez történő hozzáférést biztosítja.

2.45. Fogyasztó: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 28. pontja szerinti természetes személy.

2.46. Folyamatos (ismétlődő) betétlekötés: a futamidő végén a betétet automatikusan újra lekötik. Ez kétféleképpen történhet. A futamidő végén a hitelintézet:

a) a kezdeti tőkeösszeg, valamint a futamidő alatt megszolgált kamat együttes összegét köti le újra, ebben az esetben a betét kamatos kamattal kamatozik tovább, vagy

b) csak az eredeti tőkeösszeg kamatozik tovább.

2.47. Folyó faktoring ügyletek: szerződés alapján az ügyféltől le nem jártan megvásárolt, megelőlegezett követelések.

2.48. Folyószámlabetét: az a folyószámla-szerződés alapján elhelyezett nem lekötött betét, amelyből kifizetések is teljesíthetők a folyószámlán kialakult pozitív egyenleg erejéig.

2.49. Folyószámlahitel: a hitelintézet által vezetett fizetési számlán és a nem fizetési műveletek teljesítésére szolgáló, az ügyfél által bármikor hozzáférhető egyéb számlán kialakult negatív egyenleg (overdraft). Folyószámlahitelnek minősül az a kártyahitel is, amelynél a bank kamatmentes periódust biztosít. Azt a kártyahitelt, ahol a bank kamatmentes periódust nem biztosít a kártyához, a fogyasztási hitelek között kell jelenteni. A folyószámlahitelek között kell kimutatni az újratöltődő (rulírozó, rollover) hiteleket is.

2.50. Garantált teljesítményjavadalmazás: az intézmény által az újonnan belépő vezető állású személy és munkavállaló részére a teljesítménytől függetlenül nyújtott, előre rögzített mértékű javadalmazás.

2.51. Gyűjtőszámlahitel: a devizakölcsöntv. 1. § (1) bekezdés 4. pontja szerinti hitel.

2.52. Hagyományos értékpapírosítás: a CRR 242. cikk 10. pontja szerinti fogalom.

2.53. Harmadik ország: olyan ország, amely nem részese az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásnak.

2.54. Határon átnyúló szolgáltatás: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 31. pontja szerinti pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatás.

2.55. Hátralévő futamidő: A hitel, betét vagy egyéb instrumentum szerződésben meghatározott lejáratának és a felügyeleti jelentés vonatkozási ideje között fennálló időtartam.

2.56. Hátrasorolt kötelezettség: a Számv. tv. 42. § (4) bekezdésében foglalt kölcsön, és hitelviszonyt megtestesítő értékpapír.

2.57. Háztartások: a lakosság és az önálló vállalkozók együttesen.

2.58. Hitel- és pénzkölcsön nyújtása: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 40. pontja szerinti pénzügyi szolgáltatás, a pénzforgalmi intézmények és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények tekintetében az Fszt.-ben foglalt korlátozással.

2.59. Hitelintézet: a Hpt. szerinti hitelintézet és hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás.

2.60. Hitelkártya (credit kártya): az alapvető feladatokhoz kapcsolódó adatszolgáltatási MNBr. 2. melléklet I.F.4.8. alpontja szerinti kártya.

2.61. Hitelkeret: a hitelező és az adós között írásban létesített hitelszerződés alapján az adós részére rendelkezésre tartott pénzösszeg, amelynek terhére a hitelintézet – meghatározott szerződési feltételek megléte esetén – a kölcsönszerződés megkötésére vagy egyéb hitelművelet végzésére köteles.

2.62. Hitelnyújtás: a Hpt. szerinti szolgáltatás, illetve tevékenység.

2.63. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: a Tpt. 5. § (1) bekezdés 57. pontja szerinti értékpapír.

2.64. IAS: az 1126/2008/EK bizottsági rendelet mellékletében meghatározott nemzetközi számviteli standardok.

2.65. IFRS: az 1126/2008/EK bizottsági rendelet mellékletében meghatározott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok.

2.66. Intézményi változás: az adatszolgáltató MPI-k körében bekövetkező változás: összeolvadás, beolvadás, különválás, kiválás, megszűnés, átalakulás más típusú intézménnyé.

2.67. Irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 46. pontja szerinti fogalom.

2.68. ISIN kód: az ISIN azonosítóról szóló 20/2014. (VI. 11.) MNB rendelet 3. §-a szerinti értékpapír azonosító.

2.69. Javadalmazás: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 47. pontja szerinti fogalom.

2.70. Járulékos vállalkozás: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 48. pontja szerinti fogalom.

2.71. Jegybanki kötvény: jegybank által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír.

2.72. Jegyzett tőke: a Számv. tv. 35. § (3) bekezdése szerint meghatározott tőke.

2.73. Jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozás: a Számv. tv. 3. § (2) bekezdés 9. pontjában meghatározott mértékű részesedési viszonyban lévő vállalkozás.

2.74. Jelzáloglevél: a Jht. 11. §-a szerinti értékpapír.

2.75. Jogi személy: a Ptk.-ban vagy más jogszabályban ilyenként meghatározott szervezetek.

2.76. Kapcsolt vállalkozás: a Számv. tv. 3. § (2) bekezdés 7. pontjában meghatározott vállalkozás.

2.77. Kereskedelmi banki és lakossági banki tevékenység: a CRR 317. cikk (4) bekezdésében található 2. sz. táblázat szerint ekként meghatározott fogalom.

2.78. Készpénz helyettesítő fizetési eszköz: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 55. pontja szerinti fogalom. Kivételt képez ez alól az eredménykimutatás tábla [82A], ahol az elektronikuspénz nem tekintendő készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek.

2.79. Készpénzforgalmi tranzakciók: fizetési számla terhére vagy javára, valamint a fizetési számla használata nélküli az adatszolgáltató pénztárában vagy postai úton történő kifizetés, vagy befizetés (készpénzfizetésre szóló csekk nélkül)

2.80. Kincstárjegy: az állam által kibocsátott, rövid lejáratú, névre szóló, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír.

2.81. Kockázati profilra lényeges hatást gyakorló személyek: a 604/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben foglalt kritériumoknak megfelelő személyek.

2.82. Kockázati teljesítmény újraértékelése: a 131/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés 4. pontja szerinti fogalom.

2.83. Kockázati tőkealap-jegy: a Kbftv. 4. § (1) bekezdés 59. pontja szerinti intézmény által kibocsátott befektetési jegy.

2.84. Kollektív befektetési értékpapír: a Kbftv. 4. § (1) bekezdés 61. pontja szerinti értékpapír.

2.85. Konszolidációs államkötvények: a hitel-, bank- és adóskonszolidációk során kibocsátott, átadott államkötvények.

2.86. Konzorciális hitel: a hitelfelvevő részére hitelintézetek egy csoportja által nyújtott hitel, függetlenül elnevezésétől (szindikált hitel, klub hitel, loan participation, stb.). Csak azok a hitelek tekinthetők konzorciális hitelnek, amelyek esetében a hitelfelvevő számára a hitelszerződésből megállapítható, hogy a hitel több hitelnyújtótól származik.

2.87. Könyv szerinti bruttó érték (magyar számviteli szabályozás alkalmazása esetén): az eszközök, a mérlegen kívüli tételek beszerzési, bekerülési, illetve nyilvántartási (értékvesztésekkel, céltartalékkal, értékcsökkenéssel nem csökkentett, értékelési különbözettel, értékhelyesbítéssel nem módosított) értéke, a hitelintézet által kötött szerződésből eredő követelés esetén a még nem törlesztett tőkeösszeg, megvásárolt követelések esetén a bekerülési értékből még nem törlesztett rész.

2.88. Könyv szerinti nettó érték (magyar számviteli szabályozás alkalmazása esetén): a könyv szerinti bruttó értéknek a Számv. tv. és a Hitkr. által meghatározott értékvesztéssel, céltartalékkal csökkentett, illetve értékcsökkenéssel, értékelési különbözettel (valós értékelési különbözet, értékhelyesbítés) módosított összege.

2.89. Kötési érték (névérték): a határidős (tőzsdei és tőzsdén kívüli) ügylet és opciós ügylet esetén az a szerződéskötéskor meghatározott érték, amelyért a szerződésben szereplő befektetési eszköz meghatározott mennyiségét egy, a szerződésben rögzített egységáron átruházzák, illetve a befektetési eszközre vételi vagy eladási jogot biztosítanak.

2.90. Kötvény: hitelviszonyt megtestesítő értékpapír.

2.91. Mikro-, kis-, és középvállalkozás (KKV): a KKVtv. szerinti vállalkozás.

2.92. Könyvesbetét: a hitelintézetnél elhelyezett betétek közül az, amelynek elhelyezésekor a betétszerződés alapján betétkönyvet állítanak ki (pl. takarékbetétkönyv, nyereménybetétkönyv), ide nem értve a takaréklevelet.

2.93. Kumulatív elsőbbségi részvény: azon osztalékelsőbbségi részvény, vagy ezzel egyenrangú jegyzett és befizetett saját tőke (szövetkezetek esetében a befektetői tagok által jegyezhető szavazati jogot nem biztosító részjegyek, illetve célrészjegyek tartozhatnak ebbe a körbe), amely esetében a tulajdonos a nyereséges évben minden korlátozás nélkül jogosult az elmúlt év(ek) elmaradt hozamának kifizetésére is.

2.94. Külföld (L szektor): a felügyeleti mérleg adatszolgáltatásokban a GMU országai külön szektort képeznek. A külfölddel kapcsolatos állományokat GMU tagországokra és egyéb külföldre bontva kell jelenteni.

a) GMU tagországok

A GMU tagországokra ugyanazt a szektorbontást kell alkalmazni, mint a belföld esetében. Az ettől való eltérések a következők:

A GMU monetáris pénzügyi intézmények szektora az alábbi két alszektorra bomlik (Az egyes intézmények két alszektor szerinti besorolásához segítséget ad az Európai Központi Bank honlapján elhelyezett ún. MFI lista, amelynek pontos elérési útvonala az alapvető feladatokhoz kapcsolódó adatszolgáltatási MNBr. 3. melléklet 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben található):

- GMU jegybankok, EKB és tartalékolási kötelezettség alá eső GMU monetáris pénzügyi intézmények, valamint

- tartalékolási kötelezettség alá nem eső GMU egyéb monetáris pénzügyi intézmények.

A Felügyeleti mérlegben szereplő „GMU hitelintézetek” kifejezés a GMU tagországok pénzpiaci alapok nélküli egyéb monetáris pénzügyi intézményeit jelenti.

Az államháztartás (ÁHT) négy alszektorra bomlik a GMU tagországok esetében:

- központi kormányzat,

- tagállami/tartományi kormányzat,

- helyi önkormányzatok,

- társadalombiztosítási alapok

Az egyes alszektorokba értendők a hozzájuk kapcsolódó nonprofit intézmények is.

b) Egyéb külföld

Az egyéb külföld szektorát a GMU tagországok kivételével az összes külföldi ország alkotja. Az egyéb külföldnél a következő bontást kell alkalmazni:

- bankok,

- nem bankok, amelybe

az ÁHT és

az egyéb szektorok

tartoznak.

c) Nemzetközi intézmények

Az egyes nemzetközi intézmények ország- és szektorbesorolását a 20/2016. (VI. 6.) MNB rendelet 3. melléklet 3. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett listának megfelelően kell elvégezni.

2.95. Különleges célú gazdasági egység [Financial Vehicle Corporation (FVC)]: a CRR 4. cikk (1) bekezdés 66. pontja szerinti, az egyéb pénzügyi közvetítők vagy a pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők szektorába tartozó jogalany.

2.96. Lakosság: a háztartások szektorán belül ide tartoznak a természetes személyek, valamint a háztartásban alkalmazottat foglalkoztató, adószámmal rendelkező magánszemélyek.

2.97. Látra szóló és folyószámla betét: látra szóló betétnek minősül a hitelintézet által vezetett fizetési számlához és az ügyfél által bármikor hozzáférhető egyéb számlához kapcsolódó lekötetlen betét, az egy munkanapra lekötött betét, a hitelintézet által kibocsátott utazási csekk, az elektronikus pénz használatával összefüggésben előre kifizetett, nem lekötött pénzösszeg (elektronikus pénz), a látra szóló takarékbetét, valamint a futamidő nélküli betét (a betéti okiratokat kivéve). Folyószámla betét a hitelintézet által vezetett fizetési számla és az ügyfél által bármikor hozzáférhető egyéb számla pozitív egyenlege.

2.98. Lejárat szerinti bontás: a mérlegben szereplő tételeket a Számv. tv. vonatkozó előírásainak megfelelően a hátralévő lejárat szerinti bontásban kell szerepeltetni.

2.99. Lekötött betét: olyan nem transzferálható, egy munkanapnál hosszabb időre lekötött betétek, amelyeket nem lehet, vagy csak bizonyos hátrányos szerződéses feltétellel (pl. járó, de nem esedékes kamatok elvesztése) lehet a szerződés szerinti rögzített határidő előtt visszaváltani. A két éven túli lekötésű betétek tartalmazhatnak nyugdíj-előtakarékossági számlákat is. A futamidő nélküli betéteket (a betéti okiratokat kivéve) a látra szóló betétek közé kell sorolni.

2.100. Letéti igazolás: a globális letéti igazolás (GDR) és az amerikai letéti igazolás (ADR), amely a letéti intézmény által bizonylati formában kibocsátott, saját joga szerint értékpapírnak minősülő, átruházható befektetési forma, a letétbe helyezett, mögöttes értékpapírokra vonatkozó tulajdonjogot bizonyító okirat.

2.101. Letéti jegy: a letéti jegyről szóló 287/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet szerinti értékpapír.

2.102. Letéti szolgáltatás (pénzletét kezelés): a Hpt. 6. § (1) bekezdés 79. pontja szerinti pénzügyi szolgáltatás.

2.103. Lombard hitel nyújtása: minden olyan hitelnyújtás a hitel céljától függetlenül, amikor az ügyfél a hitelintézeti forint- és devizabetétjét vagy a már meglévő értékpapírját a hitelintézetnél óvadéki letétbe helyezi, hogy ennek fedezete mellett részére hitelt folyósítsanak.

2.104. Mark-to-market betét: az a betétállomány, amelyet a piaci kiértékeléssel járó ügyletekben bekövetkező árfolyam-elmozdulások miatt helyeznek el az ügylet egyik szereplőjénél.

2.105. Megvásárolt követelés (az 1AB Felügyeleti mérleghez kapcsolódóan): faktorálásból és forfetírozásból eredő követelés. A faktorálás általában rövid lejáratú, a forfetírozás éven túli lejáratú követelés megelőlegezést, vásárlást jelent. A nem pénzügyi vállalatok esetében külön soron, a többi szektornál az egyéb hitelek között jelentendő. Nem értendők ide a megvásárolt hitelek.

2.106. Mezőgazdasági őstermelő: az Szja tv. 3. § 18. pontja szerinti magánszemély.

2.106a. Minősített fogyasztóbarát lakáshitel termék: az MNB által támasztott követelményeknek megfelelő, előzetes bírálat során az MNB által ekként minősített jelzáloghitel termék.

2.107. Money market típusú hitel: jellemzően nagyvállalatokkal a treasury-n keresztül, a bankközi ügyletekhez hasonló kamatfeltételekkel kötött, általában rövid futamidővel rendelkező hitel.

2.108. Multicurrency (többdevizás) hitel: olyan hitel, amelyben a bank lehetőséget nyújt az ügyfélnek arra, hogy a hitelt az általa megválasztott, a hitelszerződésben előzetesen rögzített devizanemek egyikében hívja le. Nem tartoznak ide az olyan konstrukciók, amelyek esetében a bank döntése a hitel denominációjának megváltoztatása.

2.109. Munkavállalói számla, számlacsomag: azon számla, számlacsomag, amelyet kizárólag egy adott szakmacsoport, szakmai szervezet vagy intézmény, munkáltató munkavállalói vagy egyéb jogviszonyú tagjai szármára alakítottak ki.

2.110. Nem kötelező nyugdíjjuttatás: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 84. pontja szerinti fogalom.

2.111. Nem valódi penziós (elhelyezési) ügylet: a Számv. tv. 3. § (8) bekezdés 11. pont b) alpontjában meghatározott ügylet.

2.112. Nem teljesítő kitettség: a 39/2016. (X. 11.) MNB rendelet alapján nem teljesítőnek minősülő kitettség

2.113. Névre szóló betét: a Hpt. 6. § (2) bekezdés 7. pontja szerinti betét.

2.114. Nonprofit szervezet: az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 4. §-a és 5/A. §-a szerinti jogalanyok. Az alapvető feladatokhoz kapcsolódó adatszolgáltatási MNBr. 2. melléklet I.A. pontja szerinti szektor-meghatározás szerint külön szektort csak a háztartásokat segítő nonprofit intézmények alkotnak. Az üzleti szervezetek által finanszírozott és irányított nonprofit szervezeteket a nem pénzügyi vállalatokhoz, az államháztartás intézményei által finanszírozott és irányított nonprofit szervezetek a központi kormányzathoz vagy a helyi önkormányzatokhoz kell besorolni.

2.115. Opciós ügyletek: a Tpt. 322. § (1) bekezdése szerinti vételi opció és eladási opció.

2.116. Önálló vállalkozók: az alapvető feladatokhoz kapcsolódó adatszolgáltatási MNBr. 2. melléklet I.A. pontjában foglalt szektor meghatározás szerinti, a háztartások szektorába sorolt jogalanyok.

2.117. Penziós ügylet: a Számv. tv. 3. § (8) bekezdés 11. pontja szerinti ügylet.

2.118. Pénzeszközök: a Hitkr. 2. § 3. pontjában felsorolt eszközök.

2.119. Pénzforgalmi közvetítő: az Fszt. 3. § 29. pontja szerinti tevékenységet végző jogalany.

2.120. Pénzforgalmi számla: a Pft. 2. § 20. pontja szerinti fizetési számla.

2.121. Pénzforgalmi szolgáltatás: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 87. pontja szerinti pénzügyi szolgáltatás.

2.122. Pénzforgalmi szolgáltató: a Pft. 2. § 22. pontjában meghatározott intézmény.

2.123. Pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódó pénzügyi szolgáltatás: az Fszt. 5. § (3) és (4) bekezdése alapján, az illetékes hatóság engedélyével végzett pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatás, és a pénzfogalmi szolgáltatásokhoz szorosan kapcsolódó egyéb kiegészítő szolgáltatások, továbbá az Fszt. 6. §-ában foglalt korlátozásokkal végzett hitel- és pénzkölcsön nyújtási tevékenység.

2.124. Pénzkölcsön nyújtása: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 40. pont b) alpontja szerinti pénzügyi szolgáltatás.

2.125. Pénzpiaci alapok: azok a befektetési alapok, amelyek befektetési jegyei likviditás szempontjából a bankbetétekhez hasonlóak, és eszközeiket elsősorban pénzpiaci eszközökbe, vagy maximum 1 éves hátralévő lejáratú transzferálható hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba, vagy pénzpiaci eszközök kamataihoz hasonló megtérülésű eszközökbe fektetik.

2.126. Pénzpiaci eszközök: a Tpt. 5. § 101. pontja szerinti fogalom.

2.127. Pénzügyi lízing: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 89. pontja szerinti pénzügyi szolgáltatás.

2.128. Pénzügyi vállalkozás: a Hpt. szerinti pénzügyi vállalkozás a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás kivételével.

2.129. Portfóliókezelési tevékenység: a CRR 317. cikk (4) bekezdésében található 2. sz. táblázat szerinti vagyonkezelési tevékenység.

2.130. Prémium banki szolgáltatás (premium, personal banking): e szolgáltatás keretében a hitelintézet bizonyos kivételes szolgáltatásokat kínál az átlagosnál magasabb jövedelmű és ilyen szolgáltatásokat igénylő ügyfelek számára pl. saját kapcsolattartójukon keresztül intézhetik ügyeiket, elérhető számukra a banki termékek emelt szintű csomagja, a bank segítséget nyújt kiemelt ügyfeleinek, hogy megtalálják a számukra legkedvezőbb megoldásokat, stb.

2.131. Privát banki szolgáltatás (private banking): olyan banki szolgáltatás, melyet vagyonos ügyfeleknek kínálnak, akik számára hozzáférhető a privátbanki szolgáltatás teljes palettája: pl. személyre szabott konstrukciók, személyi bankár, exkluzív kényelmi szolgáltatások.

2.132. Projektfinanszírozási hitelek: a CRR 147. cikk (8) bekezdése szerinti speciális hitelezési kitettségek.

2.133. Projektcég: gazdasági projekt megvalósítása céljából alapított társaság, amely megszűnik, ha valamennyi kötelezettségét teljesítette, és már járulékos kötelmek (pl. garanciális kötelezettségek, jótállás, szavatosság) sem állnak fenn. A projektcég finanszírozásának feltétele, hogy más tevékenységek ne veszélyeztessék a fő projekt megvalósítását (profiltiszta társaság).

2.134. Repó- és fordított repóügylet: a Tpt. 5. § (1) bekezdés 110. pontja szerinti fogalom.

2.135. Speciális pénz- és tőkepiaci intézmények: az egyéb pénzügyi közvetítők, illetve a pénzügyi kiegészítő tevékenységet végző vállalkozások közé sorolt speciális szervezetek gyűjtő elnevezése. Ide tartozik a Budapesti Értéktőzsde, az Országos Betétbiztosítási Alap, a Befektető Védelmi Alap, a biztosító szövetkezet és egyesület, a magánnyugdíjpénztár, az önkéntes nyugdíjpénztár, az önkéntes kölcsönös egészségpénztár, az önkéntes kölcsönös önsegélyező pénztár, az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztár, valamint a befektetési alapkezelő.

2.136. Sajátos szállításos repó ügyletek: a Tpt. szerinti repó ügyletnek a Hitkr. 16/A. §-ban meghatározott speciális típusa.

2.137. Stabilitás Megtakarítási Számla: a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 39/A. § (2) bekezdésében meghatározott számla.

2.138. Szállításos és óvadéki repó ügylet: a repó és fordított repó ügyleteknek a Számv. tv. 3. § (8) bekezdés 2. pontjában meghatározott típusai.

2.139. Számlatermék: a fogyasztók részére vezetett, forintban nyilvántartott bankszámla és számlacsomag, valamint a kapcsolódó szolgáltatások.

2.140. Szintetikus értékpapírosítás: a CRR 242. cikk 11. pontja szerinti fogalom.

2.141. Tárgynap, T nap, T+x nap: a pénzforgalom lebonyolításáról szóló 18/2009. (VIII. 6.) MNB rendelet szerint értelmezendő fogalmak, ahol

a) a tárgynap (T) alatt a munkanapon belül annak kezdő időpontja és a fizetési megbízásnak a teljesítési határidők számítása szempontjából irányadó átvételére meghatározott végső benyújtási határidő közötti időszak értendő. A munkanap záró időpontját és ezen belül a végső benyújtási határidőt a pénzforgalmi szolgáltató pénzforgalmi szolgáltatás típusonként (ezen belül fizetési módonként, pénznemenként, stb.) eltérően határozhatja meg. A munkanapon belül az adott pénzforgalmi szolgáltatás típusra vonatkozó végső benyújtási határidőt követően beérkezett fizetési megbízást a következő munkanap kezdő időpontjában átvettnek tekintendő.

b) a (T + x) képlet formájában kifejezett teljesítési határidő a tárgynapot (T) követő x-edik munkanapot jelenti. Egy vagy többdevizás devizautalások esetén nem minősül munkanapnak az a nap, amelyen a konverzióval érintett bármelyik deviza piaca zárva van.

2.142. Tárgyévi javadalmazás:

a) alapjavadalmazásként az intézmény által a tárgyévben kifizetett, valamint a tárgyév végéig számvitelileg elhatárolt, és a tárgyév lezárását követően kifizetendő, a Hpt. 6. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott jövedelem;

b) nem halasztott teljesítményjavadalmazásként a tárgyévi teljesítményért az intézmény által odaítélt és kifizetett, valamint a tárgyévi teljesítményért odaítélt, a tárgyév végéig számvitelileg elhatárolt, és a tárgyév lezárását követően kifizetendő, a Hpt. 6. § (1) bekezdés 110. pontja szerinti jövedelem;

c) halasztott teljesítményjavadalmazásként a tárgyévi teljesítményért az intézmény által odaítélt, a tárgyév lezárását követően kifizetendő, a Hpt. 6. § (1) bekezdés 110. pontja szerinti jövedelem.

2.143. Tárgyévi halasztott teljesítményjavadalmazás: a tárgyévi javadalmazásnak a 2.142. pont c) alpontja szerinti eleme.

2.144. Tárgyévi teljesítményjavadalmazás: a tárgyévi javadalmazásnak a 2.142. pont b) és c) alpontja szerinti eleme.

2.145. Teljesítményjavadalmazás: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 110. pontja szerinti javadalmazás.

2.146. Törzsszám: az adószám első nyolc számjegye. A jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozások esetében is be kell írni az adószám első nyolc számjegyét a „törzsszám” oszlopba.

2.147. Tulajdoni részesedést jelentő értékpapír: az alapvető feladatokhoz kapcsolódó adatszolgáltatási MNBr. 2. melléklet I.F.2.14. alpontja szerinti fogalom.

2.148. Tulajdonosi számla, számlacsomag: az intézmény tulajdonosai, saját dolgozói részére kialakított speciális számlák, számlacsomagok

2.149. Újratöltődő (rulírozó, rollover) hitel: olyan, hitelkeret terhére folyósított hitel, amely az alábbi tulajdonságokkal rendelkezik:

- a hitelfelvevő egy előre jóváhagyott összeghatárig használhat vagy vehet fel pénzt,

- a hitelfelvevő nem köteles előzetesen értesíteni a hitelintézetet a lehívásról, vagy az értesítés kizárólag tájékoztatásra szolgál, és a hitelt folyósító pénzügyi intézmény nem tagadhatja meg az igénybevételt,

- a rendelkezésre álló hitel összege a pénzfelvétel és pénzvisszafizetés következtében nőhet vagy csökkenhet,

- a hitel többször igénybe vehető,

- nincs rendszeres pénz-visszafizetési kötelezettség.

2.150. Ügyfél: a Bszt. 4. § (2) bekezdés 41. pontja szerinti lakossági ügyfél és a 60. pontja szerinti szakmai ügyfél.

2.151. Ügyfelek tulajdonát képező pénzeszköz: az elektronikuspénz-kibocsátási tevékenységgel és a pénzforgalmi szolgáltatással összefüggésben az adatszolgáltató birtokába került, az ügyfelek tulajdonát képező pénzeszköz.

2.152. Újratárgyalt (prolongált) szerződés (2010. január 1-je előtt): a Hitkr. VII. mellékletének 2010. január 1-jei hatálybalépése előtt az akkor hatályban volt, a hitelintézetek által a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére szolgáltatandó adatok köréről és az adatszolgáltatás módjáról szóló 45/2008. (XII. 31.) PM rendelet szerint újratárgyaltnak minősülő hitel.

2.153. Valódi penziós (elhelyezési) ügylet: a Számv. tv. 3. § (8) bekezdés 11. pont a) alpontja szerinti ügylet.

2.154. Vállalati pénzügyek, kereskedési és értékesítési tevékenység: A CRR 317. cikk (4) bekezdésében található 2. sz. táblázat szerint ekként meghatározott tevékenység.

2.155. Vezető állású személy: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 122. pontja szerinti személy.

2.156. Vonatkozási idő: azon időpont, illetve időszak, amelyre az adatszolgáltatás vonatkozik.

2.157. Work-out ügyletek: a követeléskezelésre megvásárolt faktoring követelések, azaz a már lejártan vásárolt követelések, amelyeket általában behajtásra vásárolnak meg az eredeti követelés értékének töredékéért.

A táblákban és a kitöltési előírásokban használt további fogalmakat, rövidítéseket – külön magyarázat hiányában – az 1. pont szerinti jogszabályok által meghatározott módon kell érteni.

3. Rövidítések

3.1. ÁÉKBV: Átruházható Értékpapírokkal foglalkozó Kollektív Befektetési Vállalkozások

3.2. ÁHT: államháztartás

3.3. ÁKK Zrt.: Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság

3.4. ÁSZF: Általános Szerződési Feltételek

3.5. EBH: Európai Bankhatóság

3.6. EBKM: egységesített betéti kamatláb mutató

3.7. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam (EU tagállamok, Norvégia, Liechtenstein, Izland)

3.8. EKB: Európai Központi Bank

3.9. ESS: egységes statisztikai számjel

3.10. EU: Európai Unió

3.11. EU tag: az Európai Unió tagállama

3.12. GBC: Giro Bankkártya Zártkörűen Működő Részvénytársaság

3.13. GIRO: GIRO Elszámolásforgalmi Zártkörűen Működő Részvénytársaság

3.14. GMU: Gazdasági és Monetáris Unió (az Európai Unión belüli euroövezet), amelynek 2015. január 1-jétől 19 tagja van: Belgium, Németország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Ausztria, Portugália, Finnország, Szlovénia, Ciprus, Málta, Szlovákia, Észtország, Lettország és Litvánia.

3.15. HBA: Hitelszövetkezetek Első Hazai Önkéntes Betétbiztosítási és Intézményvédelmi Alapja

3.16. IMF: Nemzetközi Valutaalap

3.17. KHR: Központi Hitelinformációs Rendszer

3.18. KKV: mikro-, kis-, és középvállalkozások

3.19. KSH: Központi Statisztikai Hivatal

3.20. KVH Rt.: Központi Váltó- és Hitelbank Részvénytársaság

3.21. Ltp: lakástakarékpénztár

3.22. MBSZ: Magyar Bankszövetség

3.23. MPI-k: monetáris pénzügyi intézmények (a központi bank, valamint az egyéb monetáris pénzügyi intézmények szektorába tartozó szervezetek)

3.24. MNV Zrt.: Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság

3.25. Mód.: módosítás – A jelentő táblákban a „Mód” jelölésű oszlopokban kell jelezni – az „Eredeti” jelentéshez képest az adatban bekövetkezett változást

3.26. NHP hitel: az MNB által meghirdetett Növekedési Hitelprogram és Növekedési Hitelprogram Plusz keretében a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott hitel

3.27. PEK: Posta Elszámoló Központ

3.28. PIBB: a Pénzügyi intézmények (hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások), a Befektetési vállalkozások, és a Biztosító részvénytársaságok (beleértve a viszontbiztosítókat is) közös megnevezése

3.29. SWIFT: Society for Worldwide Interbank Financial Telecommunication, nemzetközi pénzügyi üzenetközvetítő rendszer

3.30. SZT: szavatoló tőke

3.31. TB: Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, valamint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár összefoglalóan

3.32. TEÁOR: a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere

3.33. THM: teljes hiteldíj mutató

3.34. VIBER: Valós Idejű Bruttó Elszámolási Rendszer, amelyet az MNB működtet.

4. Formai követelmények

4.1. Amennyiben a felügyeleti jelentés valamely táblájának adattartalma nemleges, akkor az adatszolgáltató a tábla első sorát nulla („0”) értékkel feltöltve küldi meg.

4.2. Az adatszolgáltató a módosító jelentés beküldésével egyidejűleg tájékoztatja az MNB-nek az adott adatszolgáltató felügyeletét ellátó főosztályát a módosításról és annak indokairól.

A módosított jelentésben az érintett tábla javítás miatt módosuló minden sorát (beleértve az összegző sorokat is) a „Mód” oszlopban „M”-mel kell megjelölni. A teljes jelentést (a javított adatot nem tartalmazó, és a nemleges táblát is) ismételten meg kell küldeni.

Nem kell értéket beírni

– az ismétlő sorok mezőibe akkor, ha az adatszolgáltatónak nincs jelentenivalója, vagyis az ismétlő sor minden jelentett értéke nulla lenne,

– a valós értékelést bemutató mezőkbe, ha az adatszolgáltató még nem alkalmaz valós értékelést.

Minden egyéb esetben értéket (legalább nullát) kell szerepeltetni a mezőben.

4.3. A táblák „Megnevezés” mezőibe az adatszolgáltatók nem írhatnak adatot, szöveget.

4.4. A táblák szöveges mezőibe történő adatbevitelkor vessző karakter nem használható.

4.5. Az adott tábla, illetve az adott táblára vonatkozó kitöltési előírások eltérő rendelkezése hiányában a részvénytársasági formában működő hitelintézeteknek, a harmadik országbeli hitelintézet fióktelepének, továbbá a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozásoknak az adatokat millió forintban, egész számra kerekítve, a szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézeteknek, a hitelintézeti típusú EGT-fióktelepeknek millió forintban, három tizedesre kerekítve kell megadnia.

A pénzügyi vállalkozások esetében a pénznemben kifejezett adatok nagyságrendje ezer forint az L5 tábla kivételével, ahol a nagyságrend millió forint.

A független közvetítő, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, a pénzforgalmi intézmény, azok fióktelepe és a PEKMI esetében az adatokat ezer forintban, egész számra kerekítve kell szerepelteti. A súlyozott, és a szorzott értékek kiszámításánál – a kerekítés általános szabálya szerint – a kapott értékeket 0,5-től felfelé, 0,49-től lefelé kell kerekíteni.

4.6. Egy táblán belül csak azonos nagyságrendű pénznem értékek szerepelhetnek, amelyek kerekítésben eltérhetnek egymástól.

4.7. A 2. melléklet szerinti felügyeleti jelentések formai követelményei

4.7.1. A felügyeleti jelentéssel egyidejűleg az elektronikus úton, az ERA rendszeren keresztül, pdf formátumban, kötelezően beküldendő file-okat az alábbi általános formai előírások figyelembe vételével kell csatolni:

– a file név nem tartalmazhat szóközt, a megnevezésben az elválasztás egy aláhúzás karakterrel történik,

– a file név felépítése: törzsszám_vonatkozás vége_melléklet típusa.pdf

4.7.2. A vonatkozás vége a tárgyidőszak záró napja 8 karakterrel, szóköz és pontok nélkül. Az éves auditált felügyeleti jelentéssel egyidejűleg küldendő dokumentumok esetén a vonatkozás vége a vonatkozó beszámolási időszak záró napja, azaz a mérleg fordulónapja: például „20161231”.

A negyedéves szöveges jelentések esetén az adott negyedév zárónapját kell feltüntetni az alábbiak szerint, például 2016. júniusra vonatkozóan „20160630”.

4.7.3. A melléklet típusa az MNB felé elektronikusan megküldendő alábbi dokumentumok rövid megnevezését tartalmazza az alábbiak szerint:

Megnevezés	Rövid név
Az összevont felügyelet alá tartozó hitelintézetek rendszeres negyedéves beszámolója (20AA)	szovjelöf
Nem összevont felügyelet alá tartozó hitelintézet rendszeres negyedéves beszámolója (20AB)	szovjelnöf
Nem összevont felügyelet alá tartozó hitelintézet rendszeres negyedéves kérdőíve (20ABU)	szovjelkiv
Hitelintézetek rendszeres negyedéves egyedi beszámolója a tőkehelyzetről (20AC)***	szovjelcorep
Fióktelep - Negyedéves szöveges jelentés (F20A)	szovjelfiok
Évközi auditált beszámoló – mérleg	evkmerleg
Évközi auditált beszámoló – eredménykimutatás	evkerkim
Évközi audit – Könyvvizsgálói záradék vagy jelentés	evkkonyvzar
Éves beszámoló – mérleg	merleg
Éves beszámoló – eredménykimutatás	erkim
Éves beszámoló – cash-flow	cashflow
Éves beszámoló – saját tőke változása*	tokevalt
Éves beszámoló – kiegészítő melléklet	kiegmell
Könyvvizsgálói záradék vagy jelentés	konyvzar
Közgyűlési határozat vagy jegyzőkönyv**	kozgyhat
Adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozat	erfeloszt
Üzleti jelentés	uzljel
Konszolidált éves auditált beszámoló – mérleg	konszmerleg
Konszolidált éves auditált beszámoló – eredménykimutatás	konszerkim
Konszolidált éves auditált beszámoló – cash-flow*	konszcashflow
Konszolidált éves auditált beszámoló – saját tőke változása*	konsztokevalt
Konszolidált éves auditált beszámoló – kiegészítő melléklet	konszkiegmell
Konszolidált éves auditált beszámoló – Közgyűlési határozat vagy jegyzőkönyv	konszkozgyhat
Konszolidált éves auditált beszámoló – könyvvizsgálói záradék vagy jelentés	konszkonyvzar

*/ A Cash-flow és Saját tőke változása dokumentumokat a nem IFRS alapú konszolidált beszámolót készítő bankcsoportoknak, valamint a Saját tőke változása dokumentumot a nem IFRS alapú egyedi beszámolót készítő hitelintézeteknek – ha nem készítik – nemleges jelentésként be kell küldeni.

**/ A közgyűlési határozat vagy jegyzőkönyv nevű dokumentumot az MNB részére akkor is meg kell küldeni, ha a közgyűlési határozat a beszámoló elfogadásán és az eredményfelosztáson túl egyéb határozatot nem tartalmaz. Közgyűlés hiányában a pénzügyi intézmény döntéshozó testületét kell érteni. Az éves beszámoló szempontjából a harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe és az EGT-fióktelep döntéshozó testülete a külföldi hitelintézet döntéshozó testülete.

***/ A 20AC táblakódú szöveges felügyeleti jelentést a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet alapján teljesítendő, a szavatoló tőkére és a tőkekövetelményre vonatkozó, egyedi szintű felügyeleti jelentés mellékleteként kell az MNB-nek megküldeni.

A melléklet típusa táblában felsorolt és a jelentésekhez csatolandó kötelező mellékletek köre a hitelintézetek szervezeti formája és a jelentés típusa szerint változik, amelyek részletes felsorolását e rendelet 2. melléklet összefoglaló táblái tartalmazzák.

Az összevont alapú felügyelet alá tartozó, a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 9. és 10. cikke szerinti adatszolgáltatás teljesítésére kötelezett hitelintézet a konszolidált éves auditált beszámoló részeit az év végi auditált FINREP jelentéshez csatolja.

4.8. A 4. és 6. melléklet szerinti felügyeleti jelentések formai követelményei

4.8.1. Egy táblában szereplő valamely tétel megnevezésében a zárójelek használata azt jelenti, hogy az adott tételt le kell vonni ahhoz, hogy megkapjuk az „összesen” értéket, de nem jelenti azt, hogy az adott tételt negatív értékként kell megjeleníteni.

A negatív értékként megjelenítendő tételeket a táblák a megnevezés előtt „(-)” jellel jelölik, például „(-) Saját részvények”.

„Tartozik/követel” jelölés, pozitív és negatív előjelek:

Elem	Követel /Tartozik	Egyenleg /Változás	Jelentett adat
Eszközök	Tartozik	Eszközök egyenlege	Pozitív („Normál”, előjel nem szükséges)
		Eszközök növekedése	Pozitív („Normál”, előjel nem szükséges)
		Eszközök negatív egyenlege	Negatív („-” előjel szükséges)
		Eszközök csökkenése	Negatív („-” előjel szükséges)
Ráfordítások		Ráfordítások egyenlege	Pozitív („Normál”, előjel nem szükséges)
		Ráfordítások növekedése	Pozitív („Normál”, előjel nem szükséges)
		Ráfordítások negatív egyenlege (visszaírásokkal együtt)	Negatív („-” előjel szükséges)
		Ráfordítások csökkenése	Negatív („-” előjel szükséges)
Kötelezettségek	Követel	Kötelezettségek egyenlege	Pozitív („Normál”, előjel nem szükséges)
		Kötelezettségek növekedése	Pozitív („Normál”, előjel nem szükséges)
		Kötelezettségek negatív egyenlege	Negatív („-” előjel szükséges)
		Kötelezettségek csökkenése	Negatív („-” előjel szükséges)
Saját tőke		Saját tőke egyenlege	Pozitív („Normál”, előjel nem szükséges)
		Saját tőke növekedése	Pozitív („Normál”, előjel nem szükséges)
		Saját tőke negatív egyenlege	Negatív („-” előjel szükséges)
		Saját tőke csökkenése	Negatív („-” előjel szükséges)
Bevételek		Bevételek egyenlege	Pozitív („Normál”, előjel nem szükséges)
		Bevételek növekedése	Pozitív („Normál”, előjel nem szükséges)
		Bevételek negatív egyenlege (visszaírásokkal együtt)	Negatív („-” előjel szükséges)
		Bevételek csökkenése	Negatív („-” előjel szükséges)

4.8.2. A felügyeleti jelentéssel egyidejűleg elektronikus úton, az ERA rendszeren keresztül, pdf formátumban, kötelezően beküldendő file-okat az alábbi általános formai előírások figyelembe vételével kell csatolni:

- a file név nem tartalmazhat szóközt, a megnevezésben az elválasztás egy aláhúzás karakterrel történik,

- a file név felépítése: törzsszám_vonatkozás_vége_melléklet típusa.pdf

A törzsszám az adatszolgáltató adószámának első nyolc karaktere.

A vonatkozás vége a tárgyidőszak záró napja. A rendszeres negyedéves beszámoló esetén az adott negyedév záró napját kell feltüntetni 8 karakterrel, szóköz és pontok nélkül az alábbiak szerint, pl. „20160331”, „20160630”. Az éves auditált felügyeleti jelentéssel egyidejűleg küldendő dokumentumok esetén a vonatkozás vége a mérleg fordulónapja pl. „20161231.

A melléklet típusa az elektronikusan megküldendő alábbi dokumentumok rövid neve:

Megnevezés	Rövid név
Rendszeres negyedéves beszámoló	szovjel
Éves beszámoló - mérleg	merleg
Éves beszámoló - eredménykimutatás	erkim
Éves beszámoló - cash-flow	cashflow
Éves beszámoló – saját tőke változása*	tokevalt
Éves beszámoló - kiegészítő melléklet	kiegmell
Könyvvizsgálói záradék vagy jelentés	konyvzar
Közgyűlési határozat vagy jegyzőkönyv	kozgyhat
Adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozat	erfeloszt
Üzleti jelentés	uzljel

*/ A nem IFRS alapú egyedi éves beszámolót készítő adatszolgáltatónak a saját tőke változása dokumentumot – ha nem készíti – nemleges jelentésként be kell küldenie.

A fentiekben foglaltak szerint például az éves beszámoló mellékletét képező kiegészítő melléklet azonosítója xxxxxxxx 161231_kiegmell.

4.9. A 8. melléklet szerinti felügyeleti jelentések formai követelményei

4.9.1. A felügyeleti jelentéssel egyidejűleg az elektronikus úton, az ERA rendszeren keresztül, pdf formátumban, kötelezően beküldendő file-okat az alábbi általános formai előírások figyelembe vételével kell csatolni:

– a file név nem tartalmazhat szóközt, a megnevezésben az elválasztás egy aláhúzás karakterrel történik,

– a file név felépítése: törzsszám_vonatkozás vége_melléklet típusa.pdf

4.9.2. A vonatkozás vége a tárgyidőszak záró napja 8 karakterrel, szóköz és pontok nélkül. Az éves auditált felügyeleti jelentéssel egyidejűleg küldendő dokumentumok esetén a vonatkozás vége a vonatkozó beszámolási időszak záró napja, azaz a mérleg fordulónapja: például 2017. évre vonatkozóan „20171231”.

4.9.3. A melléklet típusa az MNB felé elektronikusan megküldendő alábbi dokumentumok rövid megnevezését tartalmazza az alábbiak szerint:

Megnevezés	Rövid név
Éves beszámoló - mérleg	merleg
Éves beszámoló - eredménykimutatás	erkim
Éves beszámoló - kiegészítő melléklet	kiegmell
Kötelező vagy rendelkezésre álló könyvvizsgálói jelentés	konyvjel

A fentiek alapján például az éves beszámoló mellékletét képező kiegészítő melléklet fájl neve: xxxxxxxx 171231_kiegmell.pdf.

4.10. A 10. melléklet szerinti felügyeleti jelentések formai követelményei

4.10.1. Az adatküldés formai és technikai követelményeit részletesen tartalmazza az ERA rendszer Felhasználói kézikönyve, illetve az ERA – Hitel- és lízingtermék bejelentő szolgáltatás, az ERA – Betét és megtakarítási termék bejelentő szolgáltatás, valamint az ERA –Számlatermék bejelentő szolgáltatás Felhasználói kézikönyve.

4.10.2. A kitöltéssel kapcsolatos formai szabályok

Tömör megfogalmazás: A szöveges mezők kitöltésénél törekedni kell a tömör és a fogyasztó által is érthető megfogalmazásokra. Figyelembe kell venni, hogy az adatok automatikusan konvertálódnak át a WEB-es lekérdező felületre, így az MNB által történő korrektúrázásukra nincs mód.

Rövidítések alkalmazása: Mivel az adatok egy összehasonlító program révén a fogyasztók számára is megismerhetővé válnak, a szöveges mezők kitöltésénél ezt figyelembe kell venni (pl. csak a fogyasztók számára is egyértelmű rövidítések használata javasolt, a szakmai rövidítések mellőzendők).

Cellaformázás: A jelentés mezői az elvárt kitöltés szerint definiálva vannak, elkerülendő az ebből adódó problémákat például %-os értékek (80%) esetén elegendő a szám beírása (80).

4.10.3. A termékkód képzése

A bemutatandó termékek azonosítását és a kapcsolódó információk kezelését egy egyedi azonosító, a termékkód segíti. Új termék rögzítésekor az ERA rendszer első lépésben egy ideiglenes termékkódot generál, amely a feldolgozást követően az MNB alábbi tájékoztatása alapján automatikusan egy végleges termékkódra cserélődik. Ez az azonosító végigkíséri a terméket forgalmazásának teljes idejében. Amennyiben a termék értékesítése szünetel, az értékesítés újrakezdésekor is az eredeti termékkóddal kell küldeni az adatszolgáltatásban.

A termékkód felépítése a következő:

törzsszám(xxxxxxxx)_terméktípus azonosító(x)_sorszám(xxxx)-verziószám(xxx)

Példa: 12345678_B_0001-001

A törzsszám az adatszolgáltató adószámának első 8 számjegye.

A terméktípus azonosító az adott termék típusának azonosítására szolgáló egy karakter, amely megegyezik a jelentéskód utolsó betűjelével, az alábbiak szerint:

Hitel- és pénzügyi lízingtermék

A Áruhitel

C Gépjárműlízing

G Gépjárműhitel

H Hitelkártyák

I Ingatlanlízing

J Szabad felhasználású jelzáloghitel

K Személyi kölcsön

L Ingatlancélú hitel

M Megtakarítás mellett nyújtott hitel

S Számlahitel

Betéti és megtakarítási termék

B Lekötött betét

O Kombinált megtakarítási termék

T Tartós befektetési szerződés

Z Megtakarítási számla

Számlatermék

E Számla

D Betéti bankkártya

A sorszám a pénzügyi intézmény által az adott típusú termék egyedi azonosítását szolgáló, folyamatos azonosító (4 karakter).

A verziószám az adott sorszámhoz tartozó terméktípus különböző változatait jelölő, a sorszámhoz kapcsolódó folyamatos alszám (3 karakter) (pl. azonos termék eltérő devizanemben). Amennyiben a termékhez nem tartoznak termékváltozatok, úgy a termékkód nem tartalmaz 3 jegyű verziószámot. Ebben az esetben a termékkód felépítése a következő: törzsszám(xxxxxxxx)_terméktípus azonosító(x)_sorszám(xxxx).

5. Tartalmi követelmények

5.1. Az érvényes számviteli jogszabályok szerint az adatszolgáltatónak saját magának kell az adatgyűjtését, analitikáját, nyilvántartását megszervezni és gondoskodni arról, hogy minden táblába csak bizonylattal alátámasztott, és az adatszolgáltató nyilvántartásaiban rögzített gazdasági eseményekről kerüljön be adat.

5.2. Az IFRS-t alkalmazó adatszolgáltató számára az adatszolgáltatások összeállításakor az adatok tartalmára, értékelésére vonatkozóan – e rendelet eltérő rendelkezése hiányában – az IFRS-ben és az IFRS-t alkalmazókra is vonatkozó hazai számviteli előírásokban meghatározottak az irányadóak.

A magyar számviteli előírásokat alkalmazó adatszolgáltató számára az adatszolgáltatások összeállításakor az adatok tartalmára, értékelésére vonatkozóan – e rendelet eltérő rendelkezése hiányában – a mindenkor hatályos hazai számviteli rendelkezések az irányadóak.

5.3. A kijelölésen alapuló felügyeleti jelentések beküldési gyakoriságát, határidejét és tárgyidőszakát, az adatszolgáltatásra kötelezettek körét, az adatszolgáltatás időtartamát az MNB kijelölése határozza meg. A kijelölésen alapuló felügyeleti jelentés teljesítésének kötelezettségéről az MNB az általa kijelölt adatszolgáltatót írásban értesíti. Az adatszolgáltatónak biztosítania kell, hogy nyilvántartásai, informatikai rendszerei alkalmasak legyenek e felügyeleti jelentések előállítására.

5.4. A felügyeleti jelentésben szereplő állományoknak (a napi vonatkozási idejű jelentések kivételével) meg kell egyezniük a hó végére lezárt mérleg- és mérlegen kívüli tételek állományaival. Az éves jelentés sorait a könyvvizsgáló által ellenőrzött (auditált) mérlegadatok és mérlegen kívüli nyilvántartások alapján kell az MNB részére megküldeni.

5.5. Az adatszolgáltatásokban a szektor-meghatározást, a rezidensek és nem-rezidensek körébe való besorolást az alapvető feladatokhoz kapcsolódó adatszolgáltatási MNBr. 2. melléklet I.A pontja szerint kell elvégezni.

5.6. A külföldi pénznemben fennálló állományi és forgalmi adatok forintra történő átszámítása

Egyes adatszolgáltatások forint, euro, illetve egyéb deviza, valamint összesen oszlopokat tartalmaznak. Az egyes sorokban a külföldi pénznemben fennálló vagy külföldi pénznemen alapuló követelések, illetve kötelezettségek forintra átszámított összegét kell a megfelelő devizaoszlopokban szerepeltetni.

Az állományi típusú jelentéseknél a valutakészletek, valamint a külföldi pénznemre szóló követelések és kötelezettségek (devizák) forintra történő átszámítását a Hitkr. 9. § (4) bekezdése, az IFRS-t alkalmazó adatszolgáltató esetében a Számv. tv. 114/H. § (2) bekezdése alapján megállapított devizaárfolyamon kell elvégezni. Az MNB által nem jegyzett külföldi pénznemre szóló követeléseket és kötelezettségeket, illetve deviza- és valutakészleteket országos napilapnak a világ valutáinak árfolyamaira vonatkozó tájékoztatójában közzétett, a hónap utolsó napján és az év utolsó napján érvényes középárfolyamon, ennek hiányában pedig az adatszolgáltató által az értékelést megelőző legutolsó hónapban alkalmazott átlagos középárfolyamon kell értékelni.

A forgalmi típusú jelentéseknél az adott tábla kitöltési előírásainak eltérő rendelkezése hiányában a forintra átszámítás az ügylet napján érvényes árfolyammal történik az intézmény számviteli politikájában lefektetetteknek megfelelően.

2. melléklet az 51/2016. (XII. 12.) MNB rendelethez

20162C20000051_1

3. melléklet az 51/2016. (XII. 12.) MNB rendelethez

A hitelintézet és a hitelintézeti típusú EGT–fióktelep felügyeleti jelentéseire vonatkozó részletes kitöltési előírások

Általános szabályok

1. Kapcsolódó jogszabályok, fogalmak, rövidítések

1.1. A felügyeleti jelentés teljesítése során alkalmazandó jogszabályok körét az 1. melléklet 1. pontja, a táblákban és a kitöltési előírásokban használt fogalmakat az 1. melléklet 2. pontja, a rövidítéseket az 1. melléklet 3. pontja tartalmazza.

1.2. A jelen kitöltési előírások alkalmazásában hitelintézeti fióktelep alatt a hitelintézeti típusú EGT-fióktelepet és a harmadik országbeli hitelintézet fióktelepét is érteni kell.

2. A felügyeleti jelentés formai követelményei

A felügyeleti jelentés formai követelményeit az 1. melléklet 4. pontja határozza meg.

3. A felügyeleti jelentés tartalmi követelményei

3.1. A külföldön fióktelepet működtető magyarországi hitelintézet egyedi felügyeleti adatszolgáltatásában a külföldi fióktelepek adatai a hitelintézet adataival együtt szerepelnek.

3.2. A jelentések típusait meghatározó tényezők

A jelentések típusát a hitelintézet típusa és egy meghatározott táblacsoport jelentési gyakorisága együttesen határozza meg. A jelentések típusairól e rendelet 2. mellékletének „Egyedi jelentések – Részvénytársaságként és szövetkezetként működő hitelintézetek, valamint hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozások”, az „Egyedi jelentések – Hitelintézeti típusú EGT-fióktelepek”, „Egyedi jelentések – Harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe” és a „Konszolidált jelentések – Hitelintézetek” című összefoglaló táblák adnak bővebb információt.

A szakosított hitelintézetek egyedi táblái

A „6”-os számjelzéssel kezdődő táblák a szakosított hitelintézetekre vonatkoznak. Egy adott táblában csak az érintett szakosított hitelintézetnek (KELER Zrt., lakás-takarékpénztár vagy jelzálog-hitelintézet) kell adatokat szolgáltatnia, míg a hitelintézeteknek és a nem érintett szakosított hitelintézeteknek a táblát nemlegesen kell beküldenie az MNB részére. A KELER Zrt. egyrészt mint szakosított hitelintézet, másrészt mint kereskedési könyvet vezető hitelintézet szolgáltat adatot. Ezen túlmenően a központi értéktárra vonatkozó adatszolgáltatás követelményeinek is eleget kell tennie.

3.3. A felügyeleti jelentések sajátosságai

3.3.1. Negyedéves jelentés

A Negyedéves jelentés készítésekor a negyedév utolsó hónapjára vonatkozóan külön Havi jelentést nem kell beküldeni. Év végi nem auditált jelentésként a IV. negyedévi jelentést, mint előzetes év végi jelentést kell beküldeni.

3.3.2. Auditált jelentés

Az egyedi és konszolidált auditált jelentés alapja a könyvvizsgáló által hitelesített, a hitelintézet, hitelintézeti fióktelep arra jogosult testülete (a hitelintézet közgyűlése, taggyűlése, tulajdonosi határozata, a fióktelep központjának közgyűlése vagy taggyűlése) által elfogadott éves beszámoló. A számszaki jelentések mellett az éves beszámolót a külön jogszabályban meghatározottak szerinti könyvvizsgálói jelentéssel (adott esetben korlátozó záradékkal) együtt kell megküldeni az MNB-nek. A szöveges jelentésekre szintén érvényesek az elektronikus adatszolgáltatás jogszabályi rendelkezései. A beszámolót, beleértve a könyvvizsgálói záradékot, az ERA rendszeren keresztül, fokozott biztonságú elektronikus aláíró tanúsítvánnyal hitelesítve kell beküldenie a hitelintézetnek az MNB részére. Az adózott eredmény felhasználására vonatkozó közgyűlési határozat adatszolgáltatási kötelezettsége a fióktelepekre nem vonatkozik.

3.3.3. A hitelintézet könyvvizsgálójának a Hpt. 263. §-a szerint elkészített kiegészítő jelentését papír alapon kell megküldenie az MNB részére.

3.3.4. Eseti jelentés

Ha az MNB olyan esemény bekövetkezése esetére ír elő adatszolgáltatást, amelynek időpontja, gyakorisága előre nem határozható meg, a hitelintézet Eseti jelentésben tud eleget tenni kötelezettségének.

3.3.5. Éves jelentés

Az éves jelentések közös jellemzője, hogy azokat az adatszolgáltató évente egyszer köteles megküldeni az MNB részére a IV. negyedéves jelentéssel egyidejűleg. Az éves jelentés az auditált jelentéscsomagnak nem része.

3.3.6. Az adatszolgáltatás további tartalmi követelményeit az 1. melléklet 5. pontja tartalmazza.

3.4. A táblák kitöltésének sajátos szabályai

3.4.1. Intézményi változás esetén a változás időpontjára vonatkozóan az érintett intézményekkel lefolytatott egyedi egyeztetések alapján kétféle (a változás előtti és utáni állapotot tükröző) mérleget kell beküldeni.

3.4.2. A felügyeleti mérlegben jelentett állományoknak meg kell egyezniük a hó végére lezárt főkönyv állományaival. A Hitkr. 12. § (2) bekezdése és a Számv. tv. 114/H. § (1) bekezdése előírja, hogy a pénzügyi intézmény az MNB részére készítendő évközi jelentések alátámasztásául minden hónap utolsó napjára vonatkozóan köteles főkönyvét lezárni. A főkönyv zárásának a hónap utolsó napjára vonatkozó helyesbítések elvégzésével kell történnie.

A főkönyv helyesbítése az alábbiakat jelenti:

- az állományokból ki kell venni a hónap utolsó napja után esedékes tételeket, és

- az állományokba be kell számítani a hó vége utáni legalább harmadik munkanapig ismertté vált, a hó utolsó napjáig még le nem könyvelt, a tárgyhónapot érintő, teljesített tételeket.

3.4.3. A főkönyv havi zárásakor a deviza- és valutakészletek, valamint külföldi pénznemre szóló követelések és kötelezettségek hó végi állományát év közben is az MNB által közzétett, a hó utolsó napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon forintra átszámított értéken kell közölni.

3.4.4. Az MNB által nem jegyzett külföldi pénznemre szóló követeléseket, kötelezettségeket, deviza- és valutakészleteket a Hitkr. 9. § (5) bekezdése alapján kell forintra átszámítani.

3.4.5. A deviza alapú forinthiteleket a megfelelő deviza oszlopban kell kimutatni. A devizaeszközökre képzett értékvesztést és értékelési különbözetet a megfelelő devizaoszlopokban kell jelenteni.

3.4.6. Az 1AB, 1AN, 1B kódú felügyeleti mérleg eszköz-, illetve forrásoldalán a Számv. tv. és a Hitkr. előírásai alapján negatív összegként szerepeltetendő állományokat – eszköz oldali értékvesztések, értékhelyesbítések, eszköz oldali értékelési különbözetek (amennyiben a valós érték kisebb, mint a bekerülési érték), illetve be nem fizetett részvénytőke – negatív előjellel kell jelenteni. Amennyiben a hitelintézet – számviteli politikájában is rögzítetten – a valós érteken történő értékelést alkalmazza, a számviteli szabályoknak megfelelően kell eljárni és – egyéb előírás hiányában – az adott tétel-csoportban kimutatni az értékelési különbözetet.

3.4.7. Az egyes – kockázati, cél-, általános, illetve egyéb – tartalékokat, értékvesztéseket, értékelési különbözeteket a jogszabályban előírt esedékességkor (negyedév, mérleg fordulónapja, stb.), így december 31-én is meg kell képezni. Ezért az éves mérlegbeszámoló elkészítésekor az egyes adatokban bekövetkezett módosításoknak megfelelően a már megképzett tartalék-, értékvesztés-, illetve értékelési különbözet-összegek is változhatnak.

3.4.8. A hitelintézeteknél különböző néven vezetett egyéb, az átvezetési számla definíciójától eltérő tartalmú „átvezetési”, elszámolási, technikai, stb. számlák állományát egyenlegük jellegének megfelelően az egyéb aktív, illetve passzív elszámolások között (a megfelelő szektorban, illetve ha nem eldönthető, akkor az “Egyéb” sorokban) kell kimutatni.

3.4.9. A befektetési jegyek teljes állományát a Számv. tv.-től eltérően a tulajdoni részesedések között kell kimutatni.

3.4.10. A hitelintézet által felvett konzorciális hiteleket – a belföldi és a külföldi szervezésűeket is – a konzorcium egyes tagjaival szembeni tartozásként kell kimutatni, az egyes tagok által nyújtott rész fennálló állományával megegyező összegben. Konzorcium keretében nyújtott hitelek, valamint lebonyolításra átvett hitelek esetében a hitelintézeteknek az általuk nyújtott összegeket a végső adóssal szembeni követelésként kell kimutatniuk, a közvetítő (szervező, lebonyolító) hitelintézetnek pedig csak akkora összeget kell a felügyeleti mérlegben a végső adóssal szemben szerepeltetnie, amekkora összeget saját részéről neki nyújtott. A számviteli mérlegben hitelintézetekkel szembeni kötelezettségként kimutatandó, más hitelintézetektől lebonyolításra átvett és még nem továbbadott hitelek összegét (ideértve a konzorciális hitelnyújtás keretén belül a szervező bankhoz a hitelnyújtó hitelintézet által átutalt hiteleket is), illetve a végső adós (hitelfelvevő) által átutalt törlesztő részletek lebonyolító (szervező) bank által még nem továbbutalt összegét nem bankközi tartozásként, hanem hitelintézetekkel szembeni passzív elszámolásként kell a felügyeleti mérlegben szerepeltetni.

3.4.11. Megbízásból vezetett devizaszámlák esetében a hó végén a megbízott hitelintézetnél maradt valutakészletnél a lebonyolításra átvett hitelekhez hasonló módon kell eljárni: a valutakészletet a megbízott hitelintézetnek a valutakészletében kell jelenteni, s a megbízó hitelintézettel szemben ebből eredő kötelezettségét hitelintézettel szembeni passzív elszámolásként kell kimutatni.

3.4.12. A megvásárolt követelések és leszámítolt váltók helyét a felügyeleti mérlegben az dönti el, hogy a végső adós melyik szektorba tartozik, függetlenül a visszkeresettől. A megvásárolt követelések között a faktorálásból és a forfetírozásból eredő követelések szerepelhetnek. A megvásárolt követelés lejárat szerinti besorolásakor a követelés-megvásárláskor nyújtott hitel eredeti lejáratát (és nem a megvásárolt követelés eredeti lejáratát) kell figyelembe venni. (A megvásárolt hitelek az eredeti adósnak megfelelő szektorral szembeni hitelek között szerepeltetendők, a hitelek eredeti céljának és eredeti lejáratának megfelelő helyen, feltéve, hogy eladáskor nem módosították az eredeti szerződést.)

3.4.13. A pénzügyi eszközök valódi penziós és sajátos szállításos repó ügylet keretében történt eladásából keletkezett pénzbevételt a hitelintézet kötelezettségeként a források között, a vagyontárgyak valódi penziós és sajátos szállításos repó ügylet keretében történt vásárlásából keletkezett követeléseket az eszközök között a megfelelő szektoroknál kijelölt sorokban kell jelenteni. A felügyeleti mérlegben a valódi penziós ügyletekre vonatkozó soroknak tartalmazniuk kell a sajátos szállításos repó ügyletekből származó, mérlegtételként kimutatandó követeléseket, illetve kötelezettségeket is.

3.4.14. A pénzügyi eszközök nem valódi penziós ügylet keretében történő átadását, illetve átvételét a magyar számviteli előírásoknak megfelelően tényleges eladásként, illetve vételként kell kezelni a felügyeleti mérlegben is, azaz összege kikerül a penzióba adó mérlegéből és mérlegen kívüli tételként (a visszavásárlási kötelezettségek között) szerepel. (A nem valódi penziós ügyletek szabályai szerint számolandó el a sajátos szállításos repó ügyletnek nem minősülő szállításos repó ügylet is.)

3.4.15. Az értékpapírok kölcsönbeadásából eredő értékpapír-követelést nyújtott hitelként, az értékpapírok kölcsönbevételéből eredő értékpapír-kötelezettséget felvett hitelként kell jelenteni.

3.4.16. A cash-pool és a kamat pool (notional pool) konstrukciók eltérően kezelendők a mérlegben:

– A cash-pool esetén összevonódnak a részt vevő számlák egyenlegei, és a főszámla egyenlege (illetve a pool számára nyújtott hitel állománya) a pool-vezető szektorbesorolásának és rezidens-nem-rezidens státuszának megfelelően jelentendő.

– A kamat pool esetén a poolban résztvevő számlák nem vonhatók össze. Az egyes ügyfelek számláinak egyenlegét a megfelelő szektoroknál kell kimutatni.

3.4.17. Kártyaelszámolásokkal kapcsolatos szabályozás:

A különböző elszámolási körökben, szinteken kialakult, pénzügyileg rendezendő nettó pozíciókat az egyéb aktív, illetve passzív elszámolások között, annál a szektornál kell kimutatni, ahová az elszámolást végző intézmény tartozik:

a) Az I. szint esetében (bankon belüli kör; mind a kártya birtokosa, mind a kártyát elfogadó kereskedő ugyanazon hitelintézet ügyfele, vagy a birtokos a kártyáját a kibocsátó bank illetve annak megbízottja által üzemeltetett ATM-ből, illetve POS berendezésen keresztül vesz fel készpénzt) az érintett bank elszámolja a saját ügyfeleit érintő műveleteket az ügyfélszámlákon, tehát pénzügyileg a bankon kívül elrendezendő nettó pozíció nem keletkezik.

b) A II. szint esetén (GBC kör) a GBC-vel szembeni nettó követelés, illetve tartozás az E. Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzőkön belül a Pénzügyi és befektetési vállalkozásokkal szembeni egyéb elszámolások között jelentendő.

c) A III. szint [magyarországi kibocsátású (Visa, illetve MasterCard) bankkártyával magyarországi elfogadóhelyen lebonyolított olyan tranzakciók, amelyek az I. és II. szintbe nem tartoznak bele], valamint a szponzorált bankok esetében hitelintézetekkel szembeni egyéb aktív, illetve passzív elszámolásként jelentendő a fennálló nettó összeg.

d) A IV. szint (nemzetközi elszámolási körök: Magyarországon kibocsátott kártyával külföldön, vagy külföldi kibocsátású kártyával Magyarországon lebonyolított tranzakciók) esetében az ilyen jellegű követelés, illetve tartozás a VISA-val, illetve a MasterCard-dal szemben áll fenn, tehát a külfölddel szembeni egyéb aktív illetve passzív elszámolások közé kerül.

3.4.18. Az 1AB, 1AN, 1B kódú felügyeleti mérlegben szereplő eszköz és forrás tételeket mindig eredeti lejáratuk alapján kell a lejárati kategóriákba sorolni, a forrás oldali felmondott hitelek kivételével. Nem befolyásolja a lejárat szerinti besorolást sem a szökőév eltérő hossza, sem az, ha az instrumentum lejárata munkaszüneti vagy bankszünnapra esik, és ezért a teljesítés az azt követő munkanapon történik meg.

Rövid lejárat:	az instrumentum eredeti lejárata ≤ 1 év
Hosszú lejárat:	az instrumentum eredeti lejárata > 1 év
Hosszú, legfeljebb 2 éves lejárat:	1 év < az instrumentum eredeti lejárata ≤ 2 év
Hosszú, 2 éven túli lejárat:	az instrumentum eredeti lejárata > 2 év
Hosszú, legfeljebb 5 éves lejárat:	1 év < az instrumentum eredeti lejárata ≤ 5 év
Hosszú, 5 éven túli lejárat:	az instrumentum eredeti lejárata > 5 év

A forrás oldalon szereplő felmondott hitelek lejárati besorolása:

Legfeljebb 3 hónapos lejárat:	a hitel felmondási ideje ≤ 3 hónap
3 hónapon túli, legfeljebb 2 éves lejárat:	3 hónap < a hitel felmondási ideje ≤ 2 év
Hosszú, 2 éven túli lejárat:	a hitel felmondási ideje > 2 év

3.4.19. A késedelmes devizahitelek forintosításának kezelése

A késedelmes devizahitel forintosításának minősül, ha a hitelintézet az eredeti devizahitel-szerződés, illetve az általános szerződési feltételei alapján a fennálló devizahitel tartozás egy részét (pl. ha a devizahitel törlesztése forintban történik, és a hitelintézet az esedékes, de be nem folyt összeget a teljesítésig forintkövetelésként tartja nyilván; ebben az esetben a hitel nem kerül felmondásra, a követelés késedelemmel nem érintett részét a hitelintézet továbbra is eredeti devizában tartja nyilván) vagy teljes egészét (pl. felmondás esetén) a könyveiben már forintban tartja nyilván, és a kapcsolódó követelésre vagy követelésrészre az ügyféllel szemben árfolyamváltozást ezt követően már nem számol el, azaz árfolyamváltozásból eredően a követelés értéke már nem változhat.

Az alábbi jelentési mód csak azon késedelmes követelések forintosítására vonatkozik, amelyek esetében az eredeti devizahitel-szerződés, illetve a hitelintézet általános szerződési feltételei tartalmazzák a forintosítás feltételeit, azaz a forintra történő átváltásnak nem feltétele a szerződésmódosítás. (Ennél fogva nem vonatkozik például az átstrukturálásokra.)

A felügyeleti mérlegben és a kapcsolódó táblákban a fent definiált módon forintosított követelés/követelésrész állományát a forint oszlopban, az eredeti hitelcélnak és lejáratnak megfelelő sorban kell kimutatni. Amennyiben a forintosított követelésállomány az árfolyam változásával módosulhat, azaz a hitelintézet a későbbiekben számol el árfolyamváltozást, úgy a hitelt továbbra is az eredeti devizának megfelelő oszlopban kell szerepeltetni.

A teljes fennálló követelésállományhoz kapcsolódó tételeket (pl. követelés-eladás, értékvesztés, hitelleírás) a deviza és forint állományok arányában kell szétosztani a forintosított és deviza követelésrészek között. Ebből adódóan, amennyiben a teljes devizakövetelést forintosítják, minden kapcsolódó tételt a forint oszlopban kell kimutatni.

II.

Egyedi felügyeleti jelentések

1. A magyar számviteli előírásokat alkalmazó adatszolgáltató felügyeleti jelentései

1AB Felügyeleti mérleg (Eszközök könyv szerinti bruttó adatokkal)

A tábla sorai

1AB1 Pénztár és elszámolási számlák

Itt kell kimutatni – a jegybanknál elhelyezett éven belüli betétek kivételével – a Hitkr. 2. § 3. pontja szerinti pénzeszköznek minősülő eszközöket, valamint a hitelintézeteknél vezetett pénzforgalmi (elszámolási, nostro) számlákat (függetlenül attól, hogy a nostro számlák számviteli szempontból nem pénzeszközök, hanem hitelintézetekkel szembeni követelések), valamint a velük kapcsolatos átvezetési számlákat. Amennyiben az elszámolási és átvezetési számlák összevont egyenlege a hó végén negatív, akkor ezt az egyenleget forrásként (nem pedig negatív előjelű eszközként) kell kimutatni, mivel ez rövidlejáratú hitelfelvételt jelent.

Az 1AB11 Pénztárkészlet sorban kell kimutatni a hitelintézetnél lévő forint és valuta készpénzállományt, a törvényes fizetési eszköznek minősülő emlékérméket, azok fizikai elhelyezésétől függetlenül [pénztár, értéktár, pénzkiadó automaták (ATM), stb.], továbbá a hitelintézet központja és fiókja, valamint a fiókok közötti úton lévő készpénz állományát. Itt kell a hitelintézetnek azokat a pénzeszköznek minősülő megvásárolt csekkeket is kimutatnia, amelyeknek a beváltását a csekkszámlavezető hitelintézetnél még nem kezdeményezte. A beszedésre már elindított csekket a hitelintézetekkel szembeni követelések között kell kimutatni. A más bankkal folytatott külföldi bankjegy- és érme-kereskedelemmel kapcsolatos követeléseket, illetve tartozásokat (úton lévő valuta) belföldi, illetve külföldi hitelintézetekkel szembeni rövid lejáratú követelésként, illetve tartozásként kell kimutatni.

Az 1AB12 Jegybanki elszámolási számlák sorba kell felvenni a hitelintézet MNB-nél vezetett forint pénzforgalmi (elszámolási) számlájának, betétszámlájának és deviza elszámolási (nostro) számlájának hó végi egyenlegét. A sor tartalmazza az ezekhez kapcsolódó átvezetési számlák állományát is. Itt kell kimutatni a hónap utolsó munkanapján a mérlegben szereplő, az MNB-hez jegybanki készletbe éjszakára átadott forintkészletet is.

Az 1AB13 Szövetkezeti hitelintézetek MTB-nél lévő elszámolási számlája sorban azoknak a szövetkezeti hitelintézeteknek kell a Takarékbank Zrt.-nél vezetett pénzforgalmi (elszámolási) számlájuk egyenlegét közölniük, amelyek pénzeszközüket, illetve kötelező jegybanki tartalékjukat a Takarékbank Zrt.-nél helyezik el. A sor tartalmazza az ehhez kapcsolódó átvezetési számlák állományát is.

Az 1AB14 Elszámolási számlák belföldi hitelintézeteknél sorban a belföldi, az 1AB151 Elszámolási számlák GMU hitelintézeteknél sorban a GMU hitelintézeteknél, az 1AB152 Elszámolási számlák egyéb külföldi bankoknál sorban az egyéb külföldi bankoknál vezetett pénzforgalmi (elszámolási, nostro) számlák, valamint a hozzájuk kapcsolódó átvezetési számlák egyenlegét kell közölni.

1AB2 Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok összesen

Ebben az eszközcsoportban kell kimutatni a hitelintézet tulajdonában lévő hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat bruttó könyv szerinti értéken és külön kimutatva értékvesztésüket, illetve értékelési különbözetüket. Itt kell jelenteni a hitelintézet tulajdonába került, hátrasorolt követelésnek minősülő a CRR 63. cikkében meghatározott feltételeknek megfelelő kölcsönkötvényt is. A szektoronkénti bontásnál az eredeti kibocsátó szerint kell az értékpapírokat besorolni, akkor is, ha értük valaki garanciát vállalt. A külön nem nevesített hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kötvény néven szerepel a mérlegben. Az eredeti lejárat szerinti besorolás során a hátrasorolt követelésnek minősülő értékpapír esetében a felmondási határidőt, részvénnyé átváltoztatható kötvény esetében a részvénnyé történő átválthatóság időpontját kell a lejárat dátumaként figyelembe venni. A valós értéken értékelt értékesíthető pénzügyi eszközök közé sorolt értékpapírok pozitív értékelési különbözete a Számv. tv. 59/B. § (9) bekezdésének és a Hitkr. 9. § (9) bekezdésének megfelelően nem része az eszköz könyv szerinti értékének, azt a felügyeleti mérleg 1AB914 Egyéb során kell megjeleníteni.

Az értékpapírokhoz tartozó negatív kamat állományát az aktív kamatelhatárolások között, negatív előjellel kell kimutatni.

1AB2111-1AB2113 sorok: A központi kormányzat által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok hitelintézet tulajdonában lévő állományát kell itt jelenteni [kincstárjegyek, a Magyar Állam által külföldön vagy belföldön kibocsátott különböző (kincstári, lakásfedezeti, államadóssági és egyéb, nem konszolidációs) államkötvények, konszolidációs államkötvény, az állam által 1995 végén átvállalt, korábban kibocsátott TB kötvény, kárpótlási jegyek].

Az 1AB2121-1AB2122 TB kötvény sorokon kell kimutatni a TB által 2008 után kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állományát.

Az 1AB2211-1AB22122 Jegybanki kötvény sorokon kell szerepeltetni a KVH Rt. kötvények állományát is.

Az 1AB2321-1AB23222 Belföldi hitelintézetek egyéb kötvénye sorokban kell kimutatni a belföldi hitelintézetek által belföldön, illetve külföldön kibocsátott jelzálogleveleken kívüli, egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (pl. kötvény, letéti jegy) hitelintézet tulajdonában lévő állományát a megfelelő lejárat szerint bontva.

1AB3 Tulajdoni részesedések összesen

Itt kell kimutatni a hitelintézet által birtokolt belföldi részvények, részesedések, továbbá befektetési jegyek és a kockázati tőkealapok jegyeinek állományát, valamint azok értékvesztésének és értékelési különbözetének összegét, szektoronként bontva. A valós értéken értékelt értékesíthető pénzügyi eszközök közé sorolt értékpapírok pozitív értékelési különbözete a Számv. tv. 59/B. § (9) bekezdésének és a Hitkr. 9. § (9) bekezdésének megfelelően nem része az eszköz könyv szerinti értékének, azt a felügyeleti mérleg 1AB914 Egyéb során kell megjeleníteni.

Külön soron kell kiemelni a belföldön vagy külföldön értéktőzsdére bevezetett részvények állományát. (A Budapesti Értéktőzsdére bevezetett részvények szektor szerinti bontását az MNB honlapján közzétett, az alapvető feladatokhoz kapcsolódó adatszolgáltatási MNBr. 3. melléklet 7. pontja szerinti technikai segédletben szereplő lista tartalmazza.) A cégnyilvántartásba még nem bejegyzett vállalkozásokba történt befektetések (befizetett pénzbeli, vagy nem pénzbeli alapítói hozzájárulások) összegét is figyelembe kell venni, függetlenül attól, hogy a főkönyvben hol tartják nyilván. Azokat a kevésbé mobilizálható befektetéseket, amelyeket a hitelintézet üzletpolitikai, illetve veszteségmérséklési célból szerzett, valamint a nem forgalomképes vagyoni érdekeltségeket a vagyoni érdekeltségek között kell kimutatni. A hitelintézet üzletszerű tevékenységét kisegítő saját járulékos vállalkozásokban (mind belföldön, mind külföldön) történt befektetéseket kizárólag a Vagyoni érdekeltségek eszközcsoportban kell kimutatni.

1AB4 Jegybanki és bankközi betétek

Ebben a részben kell kimutatni a pénzeszközöknél nem szerepeltetett jegybanki betéteket, a hitelintézeteknél betéti szerződés keretében elhelyezett betéteket, a hitelintézetekkel kötött valódi penziós és sajátos szállításos repó ügyletekből eredő követelések állományát, valamint a bankközi betétek értékvesztését. A Treasury-n keresztül, betét- vagy hitelszerződés nélkül kötött ügyletek alapján fennálló bankközi követelések helyét (hitelként vagy betétként történő jelentését) az dönti el, hogy ki kezdeményezte az ügyletet. (Ha az adatszolgáltató betétet helyez el, akkor az adatszolgáltató a kezdeményező, ha az adatszolgáltató hitelt helyez ki, akkor a hitelfelvevő a kezdeményező.) A rövid lejáratú betét sorokban kell jelenteni a határidős, swap és opciós ügyletek lezárása előtti pénzmozgásokból származó, mérlegtételként kimutatandó követeléseket (tartozik egyenlegű margin fedezeti számlák) is [Hitkr. 21. § (3) bekezdés].

A betéti követeléshez tartozó negatív kamat állományát az aktív kamatelhatárolások között, negatív előjellel kell kimutatni.

Az 1AB411-1AB412 Jegybanknál elhelyezett betétek sorokban kell kimutatni a jegybanknál elhelyezett, a jegybanki elszámolási számláknál figyelembe nem vett valamennyi forint- és devizabetét állományát, ideértve a jegybanknál elhelyezett fix futamidejű, fel nem mondható forintbetéteket és a hitelintézetek saját fejlesztéseire elkülönített, jegybanknál ténylegesen elhelyezett betéteket is.

Az 1AB421-1AB422 Belföldi hitelintézeteknél elhelyezett betétek sorokban a belföldi hitelintézeteknél betétszerződés alapján elhelyezett forint-, illetve devizaeszközöket kell szerepeltetni lejárati bontás szerint.

Az 1AB423 Belföldi hitelintézetek – követelés valódi penziós ügyletből sorban a más belföldi hitelintézettel szembeni valódi penziós és sajátos szállításos repó ügyletekből eredő követelések állományát kell szerepeltetni (könyv szerinti bruttó értéken).

Az 1AB424 Belföldi hitelintézetek bankközi betéteinek értékvesztése sorban a 1AB421-1AB423 sorban szereplő eszközök értékvesztését kell jelenteni.

Az 1AB4311-1AB433 sorokba a külföldi hitelintézetek betéteinek állománya – GMU és egyéb külföld szerinti megbontásban – és értékvesztése kerül.

1AB5 Hitelek

Ez a rész tartalmazza a hitelintézet által nyújtott hitelek és hitel jellegű követelések könyv szerinti bruttó állományát szektoronkénti és eredeti lejárat szerinti bontásban, esetenként hiteltípusok szerint is részletezve, valamint értékvesztését és értékelési különbözetét (szektoronként összevontan).

A hitelállomány része a Hitkr. 2. § 48. pontja és a 7. melléklet VII. fejezete szerinti átstrukturált hitelek (beleértve a 48. c) pontja szerinti kiegészítő megállapodásokat és új szerződéseket) és azok tőkésített kamata, továbbá a Hitkr. 2010. január 1-jei változása előtt újratárgyalt hitelek állománya. Az átstrukturált hitelekhez kapcsolódó tőkésített kamat követelés után képzett értékvesztés állományát az érintett hitelekhez kapcsolódó értékvesztés sorokban kell kimutatni [Hitkr. 13. § (2) bekezdés b) pontja].

Futamidő módosítás esetén a hiteleket az új hitelszerződés szerinti lejáratnak megfelelően kell kimutatni. A módosított futamidejű hitel lejáratát az eredeti hitelszerődésben szereplő induló időpont, valamint az új szerződésben szereplő lejárat dátuma alapján kell meghatározni. (Tehát futamidő hosszabbítás esetén az új eredeti lejárat nem lehet rövidebb az eredeti hitelnél.) A Hitkr. 2. § (29) bekezdése szerint megvásárolt (engedményezett) hiteleket az eredeti ügyféllel szembeni követelésként, a hitelek eredeti célja és az eredeti hitelszerződésben szereplő eredeti lejárat szerint kell szerepeltetni.

(Ha azonban a hitel megvásárlásakor a hitel lejáratára vonatkozóan szerződés-módosítás történt, akkor az új szerződésben szereplő lejárat tekintendő eredeti lejáratnak.)

A hitelállomány tartalmazza a Hitkr. 15. § (17) bekezdése szerinti követelés megelőlegezést is.

A hiteleknek tartalmazniuk kell a halasztott fizetéssel eladott eszközök miatti követelések, a saját tulajdonú értékpapírok kölcsönbeadásából eredő értékpapír-követelések, valamint az értékpapír kölcsönbevételekor a kölcsön futamideje alatt pénzben fizetett óvadék miatti követelések összegét is, annak a szektornak az „egyéb” hitelei között, amelyhez az eszközöket halasztott fizetéssel megvásárló vevő, az értékpapírt kölcsönbe vevő, illetve kölcsönbe adó tartozik. A beváltott bankgaranciák állományát a rövid lejáratú (illetve az egyéb rövid lejáratú) hitelek között kell jelenteni. A lakáscélú hitelek halasztott kamatának tőkésített összegében fennálló kamatkövetelések, valamint a tandíjhitelek türelmi idő alatt esedékes és a türelmi idő lejártáig elhalasztott kamatainak, kamat jellegű jutalékainak tőkésített összegében fennálló kamatkövetelések után képzett céltartalék állományát az érintett hitelekhez kapcsolódó értékvesztés sorokban kell kimutatni [Hitkr. 5. § (5) bekezdés c) és i) pontja]. A rövid lejáratú hitel sorokban kell jelenteni a határidős, swap és opciós ügyletek lezárása előtti pénzmozgásokból származó, mérlegtételként kimutatandó követeléseket (tartozik egyenlegű margin fedezeti számlák) is [Hitkr. 21. § (3) bekezdés]. A valódi penziós ügyletekre vonatkozó soroknak tartalmazniuk kell az óvadéki repó és a sajátos szállításos repó ügyletekből eredő követeléseket is. A hiteleknek tartalmazniuk kell a hitel formájában nyújtott, hátrasorolt követelésnek minősülő alapvető, járulékos, alárendelt és kiegészítő alárendelt kölcsöntőke állományát is, amely megfelel a CRR 63. cikkében meghatározott feltételeknek. Lejárat szerinti besorolásánál a kölcsöntőke felmondási határidejét kell figyelembe venni.

A folyószámlahitelek között kell jelenteni a folyószámlának minősülő újratöltődő (rulírozó, rollover) hitelek, a Széchenyi Kártyahitelek állományát, továbbá azokat a hitelkártyához kapcsolódó követeléseket, ahol a bank kamatmentes periódust biztosít. Azokat a hitelkártya-konstrukciókat, ahol a bank nem biztosít kamatmentes periódust, az áruvásárlási és egyéb fogyasztási hitelek között kell kimutatni. A folyószámlahitelek között kell jelenteni az értékpapír fedezettel rendelkező folyószámlahitelek állományát is.

A hitelkeret terhére folyósított kölcsönt csak abban az esetben lehet a folyószámlahitelek között szerepeltetni, amennyiben az 1. mellékletben az újratöltődő (rulírozó, rollover) hitelek fogalom-meghatározásnál felsorolt feltételek mindegyikének megfelel Amennyiben a nyújtott hitel nem teljesíti valamely feltételt, akkor azt nem a folyószámlahitelek között, hanem a hitelcélnak és az eredeti lejáratnak megfelelő soron kell szerepeltetni. Amennyiben az egyes lehívások visszafizetési határidejét a szerződésben előre rögzítik, akkor a besorolásnál ezeket a lejárati időpontokat kell figyelembe venni. Amennyiben nincs előre rögzített ütemezés, abban az esetben a határozott futamidővel rendelkező újratöltődő hiteleknél az igénybevétel és a futamidő vége között eltelt idő alapján kell meghatározni a lejáratot.

Amennyiben a hitel célja nem ismert, úgy a hitelt lakossági ügyfelek esetében a fogyasztási hitelek – személyi hitelek között, míg a többi szektor esetében az egyéb hitelek között, az eredeti lejáratnak megfelelő soron kell kimutatni.

A pénzügyi lízing követelések esetében a nem pénzügyi vállalatokkal szembeni hitelek kivételével (ahol külön soron szerepel) a lízingből eredő követeléseket a hitelekkel azonos módon kell jelenteni.

Az 1AB51111-1AB5114 Központi költségvetésnek nyújtott hitel sorokban kell feltüntetni a központi költségvetésnek közvetlenül nyújtott hiteleken felül az állam által szerződés vagy jogszabály alapján más pénztulajdonostól átvállalt hitelek állományát is. (A korábbi TB kötvény-kibocsátásból eredő, 1995 végén átvállalt tartozást az államkötvények között kell kimutatni.)

Az 1AB52 Jegybanknak nyújtott hitel sorban kell szerepeltetni a jegybanknak nyújtott konzorciális hitel összegét bekerülési értéken, valamint a hitelintézet tulajdonába került külföldi hitelezőtől megvásárolt vagy átvett MNB-tartozások állományát.

Az 1AB5311-1AB5312 Belföldi hitelintézeteknek nyújtott hitel sorokba kell beállítani a hitelintézetekkel szemben hitelszerződés alapján, illetve (a valódi penziós ügyleteken, a sajátos szállításos repó ügyleteken, a betétszerződéseken kívül) bármilyen megállapodás alapján ténylegesen fennálló követelések állományát (ideértve a számlavezetőként nyújtott hiteleket, valamint a más belföldi hitelintézet számára belföldön szervezett konzorciális hitelből a hitelintézet által nyújtott részt is). A Treasury-n keresztül, betét- vagy hitelszerződés nélkül kötött ügyletek alapján fennálló bankközi követelések helyét (hitelként vagy betétként történő jelentését) az dönti el, hogy ki kezdeményezte az ügyletet. (Ha az adatszolgáltató betétet helyez el, akkor az adatszolgáltató a kezdeményező, ha az adatszolgáltató hitelt helyez ki, akkor a hitelfelvevő a kezdeményező.) A rövid lejáratú hitelek között kell jelenteni a más belföldi hitelintézetnek eladott, illetve más belföldi hitelintézettől megvásárolt valutakészletekkel (úton lévő valuta), valamint a devizaszámla, illetve valutakészlet ellenében történt forint bankjegy- és érme-kereskedelemmel kapcsolatos követelések hó végén fennálló állományát is. Itt kell megjeleníteni más hitelintézetekkel, mint eredeti hitelezővel szembeni követelés-megelőlegezés miatt felmerülő kölcsönök állományát. Az egyéb szektorba tartozó hiteleket a szektor szerinti egyéb hitel sorokban kell megjeleníteni.

Az 1AB5313 Belföldi hitelintézeteknek nyújtott külföldi szervezésű hitel sorban kell feltüntetni a belföldi hitelintézetek külföldi tartozásainak a hitelintézet tulajdonába került állományát, valamint a belföldi hitelintézetek külföldi szervezésű konzorciális hiteleiből a hitelintézet által nyújtott részt.

Az 1AB55221-1AB552222 Nem pénzügyi vállalatok (Jár. váll. nélkül) – váltó sorokban kell szerepeltetni a hitelintézet által leszámítolt, illetve a belföldi vevőkkel szembeni követelés ellenében kapott, nem leszámítolással szerzett – a nem pénzügyi vállalatok által kibocsátott – összes váltó értékét (ideértve az óvatolt, valamint a nem forgatható váltókat is) lejárat szerinti bontásban.

Az 1AB55231-1AB552322 Nem pénzügyi vállalatok (Jár. váll. nélkül) – megvásárolt követelés sorokba a nem pénzügyi vállalatokkal, mint végső adósokkal szembeni megvásárolt követelések (faktorálásból és forfetírozásból eredő követelések) kerülhetnek lejárat szerint megbontva. (A faktorálás általában rövid lejáratú, a forfetírozás éven túli lejáratú követelés megelőlegezést, vásárlást jelent.) A megvásárolt (nem hitel) követelés lejárat szerinti besorolásakor a követelés-megvásárláskor nyújtott hitel eredeti lejáratát (és nem a megvásárolt követelés eredeti lejáratát) kell figyelembe venni.

Az 1AB55241-1AB552422 Nem pénzügyi vállalatok (Jár. váll. nélkül) – lakáscélú hitel soroknak a lakásépítő vállalkozások, építőközösségek, lakásszövetkezetek, társasházak, stb. részére lakások, illetve lakóparkok építésére nyújtott hitelek állományát kell tartalmazniuk lejárat szerint megbontva. A nem lakáscélú ingatlanok építésére, vásárlására nyújtott hiteleket – a jelzálogtól függetlenül – az egyéb hitelek között kell feltüntetni.

Az 1AB55251-1AB552522 Nem pénzügyi vállalatok (Jár. váll. nélkül) – egyéb hitel sorokban kell kimutatni a külön sorokban nem jelentett hitelfajtákat, illetve követeléseket, ideértve a halasztott fizetéssel eladott részesedés, illetve követelés még nem kiegyenlített összegét, a hitelintézet által saját kockázatára, visszkereseti kötelezettséggel kihelyezett állami alapjuttatás, az államtól lebonyolításra átvett pénzeszközökből – nem pénzügyi vállalatoknak – történt kihelyezések mérlegben szereplő összegét, a banki alapjuttatás címén fennálló követelések, a beváltott garanciák, a nem pénzügyi vállalatok számára Széchenyi-kártyához kapcsolódóan nyújtott hitelek (kivéve a Széchenyi Kártyahitel, amelyet a folyószámlahitelek között kell szerepeltetni), valamint az értékpapír vásárlására nyújtott hitelek állományát is. Ezeken a sorokon kell kimutatni a nem lakáscélú ingatlanvásárlási és építési hiteleket is, a jelzálogtól függetlenül. Ide tartoznak az eseti hitelek is. (Eseti hitel: nem pénzügyi vállalatoknak illetve önálló vállalkozóknak nyújtott ad hoc jellegű, a hitelfelvevő átmeneti likviditási problémáinak megoldására szolgáló rövid lejáratú hitel.) Itt kell szerepeltetni a nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott NHP hitelek állományát is.

Az 1AB55261-1AB55262 sorokban a hitelintézet nem pénzügyi vállalatokkal szembeni, pénzügyi lízinggel kapcsolatos követeléseit a Hitkr. által előírt (könyv szerinti bruttó) értéken kell szerepeltetni.

Az 1AB55271-1AB552722 sorok a hitelintézet nem pénzügyi vállalatokkal szembeni összes valódi penziós, óvadéki repó és sajátos szállításos repó ügylettel kapcsolatos követeléseit tartalmazza lejárat szerint bontva.

1AB5611-1AB5627 Háztartásokkal szembeni követelés sorok: A megfelelő lakossági hitel sorokban a hitelintézet saját dolgozói részére nyújtott hitelek állományát is fel kell tüntetni. A bármilyen (devizabetét, értékpapír, egyéb pénzügyi eszköz, stb.) fedezet mellett nyújtott hitelt a hitel céljának megfelelő sorban kell szerepeltetni. Az Lkkf. tv. alapján az állami hitelvédelmi program keretében nyújtott hitelek állományát az új áthidaló hitel eredeti lejárata szerint besorolva azon hitelek között kell jelenteni, amelyekhez kapcsolódóan az áthidaló hitelt igénybe vették (pl. lakáscélú hitel, szabadfelhasználású jelzáloghitel).

A devizakölcsöntv. alapján nyújtott gyűjtőszámlahitel állományát a forint oszlopban, a hozzá tartozó hitel eredeti céljának megfelelő – lakáshitel vagy szabadfelhasználású jelzáloghitel – soron, a gyűjtőszámla-szerződésben foglalt lejáratnak megfelelő lejárati kategóriában kell a mérlegben szerepeltetni.

A következő instrumentumokat kell a háztartásokkal szembeni követelés sorokon szerepeltetni:

A Lakosság – lakáscélú hitel sorokban kell közölni mind a támogatott, kedvezményes, mind a piaci feltételekkel nyújtott lakáscélú (építési, lakásvásárlási, ingatlanvásárlási, lakásfelújítási, lakásbővítési) hitel – jelzáloggal való terhelés mellett vagy anélkül nyújtott – összegét, ideértve a bankkölcsön, a lakáscseréhez nyújtott piaci kamatozású (áthidaló) hitelek és a lakástakarék-pénztárakkal kötött szerződéshez kapcsolódó azonnali hitelek állományát is. Az üdülő vagy garázs építésére, vásárlására nyújtott hitelek is lakáscélúnak tekintendők. A nem lakáscélú ingatlan hiteleket – a jelzálogtól függetlenül – az egyéb hitelek között kell feltüntetni. A lakáscélú hitelhez tartozó gyűjtőszámla hitel állományát – a mentesített követelésrész és a legmagasabb árfolyamot meghaladó árfolyam miatt felmerülő törlesztési kötelezettség kivételével – szintén itt kell kimutatni.

A lakosságnak nyújtott fogyasztási hitelek állományát tovább kell bontani a következő hitelfajták szerint:

- az 1AB561211-1AB5612122 sorokban az ingatlanfedezet nélküli személyi hitelek állományát kell jelenteni. (A személyi hitelt a hitelintézet a hitelfelvétel konkrét céljának megjelölése nélkül folyósítja az ügyfélnek.) Az ingatlanfedezetű személyi hitelek állománya a 197-199. sorban, a szabadfelhasználású jelzáloghitelek között jelentendő.

- az 1AB561221-1AB5612222 sorokban a gépjármű vásárlási hitelek állománya jelentendő. (A gépjármű vásárlási hitelek közé azon hitelek állománya sorolandó, amelyek új, vagy használt gépjárművek megvásárlását finanszírozzák.)

- az 1AB561231-1AB5612322 sorokban a szabadfelhasználású jelzáloghitelek állománya jelentendő. Itt kell kimutatni az ingatlanfedezetű személyi hitelek, továbbá az ingatlanfedezetű áruvásárlási- és egyéb fogyasztási hitelek állományát is. A szabadfelhasználású jelzáloghitelhez tartozó gyűjtőszámla hitel állományát – a mentesített követelésrész és a legmagasabb árfolyamot meghaladó árfolyam miatt felmerülő törlesztési kötelezettség kivételével – szintén itt kell kimutatni.

- az 1AB561241-1AB5612422 sorokban az áruvásárlási hitelek, valamint az egyéb, fogyasztási hitelnek tekintendő, de a fenti három hitelcélba nem sorolható hitelek állományát kell jelenteni. [Az áruvásárlási hitel tartós fogyasztási cikkek (gépjármű kivételével) lakossági ügyfél által történő megvásárlását finanszírozza. Az egyéb fogyasztási hitelek között kell jelenteni a lombard hiteleket is (az értékpapírral fedezett folyószámlahitel kivételével, azokat ugyanis a folyószámlahitelek között kell kimutatni), illetve itt kell kimutatni azokat a hitelkártya-konstrukciókat, ahol a bank nem biztosít kamatmentes periódust, és a kártya csak a hitelhez történő hozzáférést biztosítja.] Az ingatlanfedezetű áruvásárlási és egyéb fogyasztási hitelek állománya az 1AB561231-1AB5612322 sorokban, a szabadfelhasználású jelzáloghitelek között jelentendő.

A dolgozói hitel a hitelcél szerinti megfelelő sorban jelentendő, vagyis a dolgozói hitelt a normál ügyfelek szerint kell besorolni.

Lejáratától függően az 1AB56141-1AB561422 Lakosság – egyéb hitel sorok között kell jelenteni a lakosság részére nyújtott, máshol nem szerepeltetett hiteleket (pl. tandíj hitel, záloghitel, nem lakáscélú ingatlanvásárlási hitel).

A magánszemélyeknek nyújtott ingatlanfedezetű fogyasztási hiteleket (személyi hiteleket, áruvásárlási hiteleket, illetve a szabadfelhasználású hiteleket) nem itt, hanem az 1AB561231-1AB5612322 sorokban, a szabadfelhasználású jelzáloghitelek között kell kimutatni.

Háztartások - Önálló vállalkozók hitelei: önálló vállalkozók esetében a hitelek besorolásának alapját az adja, hogy a hitelt milyen célra folyósították. A fogyasztási célra folyósított hitelt minden esetben a hitelcélnak megfelelően, azaz lakáscélú, gépjármű, vagy egyéb hitelként kell kimutatni. Abban az esetben, ha az adatszolgáltató hitelintézet tudja, hogy a hitelt üzleti célra nyújtja, akkor azt minden esetben az önálló vállalkozók egyéb hitelei között kell szerepeltetni.

Az 1AB56221-1AB562222 „Önálló vállalkozók - gépjármű vásárlási hitelek” sorokban ennek megfelelően csak a saját használatra vásárolt gépjárművekhez kapcsolódó állományokat kell feltüntetni.

Az önálló vállalkozók által értékesítési céllal épített lakásokkal kapcsolatban nyújtott hitelek állományát az 1AB56231-1AB562322 Egyéb hitel sorokban kell jelenteni.

Az 1AB56241-1AB562422 Önálló vállalkozók – egyéb hitel sorok között kell jelenteni eredeti lejáratának megfelelően az önálló vállalkozók részére nyújtott, máshol nem szerepeltetett hiteleket (pl. záloghitel, nem lakáscélú ingatlanvásárlási hitel). Itt kell kimutatni az önálló vállalkozók által értékesítési céllal épített lakásokkal kapcsolatban nyújtott hitelek állományát is. Itt kell szerepeltetni az önálló vállalkozóknak nyújtott NHP hitelek állományát is.

A Háztartások – Önálló vállalkozók – egyéb hitel – rövid sorba kell besorolni az önálló vállalkozók számára nyújtott, a Széchenyi-kártyához kapcsolódó hiteleket is (kivéve a Széchenyi Kártyahitelt, amelyet a folyószámlahitelek között kell szerepeltetni). Az Önálló vállalkozók – egyéb hitelébe tartoznak az önálló vállalkozók részére nyújtott eseti hitelek is. (Eseti hitel: nem pénzügyi vállalatoknak, illetve önálló vállalkozóknak nyújtott ad hoc jellegű, a hitelfelvevő átmeneti likviditási problémáinak megoldására szolgáló rövid lejáratú hitel.)

Az 1AB58111-1AB584 sorokban kell kimutatni a külföldiekkel (nem-rezidensekkel) szemben forintban vagy devizában fennálló valamennyi, máshol nem jelentett követelés állományát (az értékpapírok és érdekeltségek kivételével), valamint értékvesztését és értékelési különbözetét. Az 58111. és az 58211. sorban kell jelenteni a GMU hitelintézeteknek és az egyéb külföldi bankoknak eladott, illetve azoktól megvásárolt valutakészletekkel (úton lévő valuta), valamint a devizaszámla, illetve valutakészlet ellenében történt forint bankjegy- és érme-kereskedelemmel kapcsolatos követelések hó végén fennálló állományát is. Itt kell szerepeltetni a külföldiekkel kötött valódi penziós, óvadéki repó és sajátos szállításos repó ügyletekből származó követelések állományát is. Az EKB honlapján megtalálható MFI-listában nem hitelintézeti és nem pénzpiaci alap kategóriába besorolt GMU egyéb intézményekkel szembeni követeléseket a GMU pénzpiaci alapokkal szembeni követelések között (az 58121-58122. sorokban) kell jelenteni.

1AB6 Vagyoni érdekeltségek

Ebben az eszközcsoportban kell kimutatni azokat a kevésbé mobilizálható befektetéseket, amelyeket a hitelintézet üzletpolitikai, illetve veszteségmérséklési célból szerzett, valamint a nem forgalomképes vagyoni érdekeltségeket szektor szerinti bontásban. A befektetéseket a Hitkr. szerinti értéken kell szerepeltetni, külön kimutatva könyv szerinti bruttó értéküket, valamint értékvesztésüket és értékelési különbözetüket (összevontabban). Idetartoznak a hitelintézet stratégiai, üzletpolitikai (illetve befolyásolási, irányítási, ellenőrzési) célját, a banki tevékenységet (pénzügyi vállalkozásként), a banküzem működtetését (járulékos vállalkozásként) tartósan szolgáló, az egyéb pénzügyi közvetítő és a pénzügyi kiegészítő tevékenységet végző intézményekben, valamint a veszteségmérséklés érdekében (hitel-tőke konverzió kapcsán) szerzett, illetve a tartósan a hitelintézet birtokában maradó (nem piacképes, tőzsdén és OTC-n nem forgalmazott), vállalkozásokban lévő részvények, részesedések, vagyoni érdekeltségek, amelyek nem szerepelnek a tulajdoni részesedések között. A cégnyilvántartásba még nem bejegyzett vállalkozásokba történt befektetések (befizetett pénzbeli, vagy nem pénzbeli alapítói hozzájárulások) összegét is figyelembe kell venni, függetlenül attól, hogy a főkönyvben hol tartják nyilván. Itt kell minden – a hitelintézet üzletszerű működését kiegészítő tevékenységet végző – saját járulékos vállalkozásokba történt befektetést kimutatni. Az „egyéb részesedések, üzletrészek” sorokban az olyan befektetéseket, vagyoni érdekeltségeket kell szerepeltetni, amelyek nem részvények.

Az 1AB611-1AB613 sorokban az összes belföldi – Hpt. szerint meghatározott – hitelintézeti befektetés bekerülési értékét, valamint a befektetés értékvesztését és értékelési különbözetét kell feltüntetni.

Az 1AB6311 Járulékos vállalkozások részvényei és az 1AB6312 Járulékos vállalkozásokban egyéb részesedések, üzletrészek sorokon kell a – hitelintézetek üzletszerű működését kiegészítő tevékenységet végző – saját járulékos vállalkozásokba történt minden befektetést kimutatni. A nem pénzügyi vállalati szektornál kell a nem pénzügyi vállalatokban lévő valamennyi olyan befektetést feltüntetni, amely nem veszteségmérséklés során került a hitelintézet tulajdonába.

Az 1AB633 sorban csak a nem pénzügyi vállalatok hitel-tőke konverzióból származó részvényeinek és egyéb üzletrészeinek állományát kell kimutatni. Az egyéb szektorok hitel-tőke konverzióból származó részvényeit, üzletrészeit a megfelelő vagyoni részesedés sorokban kell jelenteni.

Az 1AB6413 és az 1AB6422 Hitel-tőke konverzióból származó külföldi részvények, részesedések, egyéb üzletrészek sorokban kell GMU és egyéb külföld bontásban jelenteni azokat a veszteségmérséklésként, hitel-tőke konverzióval szerzett külföldi vagyoni érdekeltségeket, amelyek nem hitelintézetekkel, pénzügyi, befektetési, vagy járulékos vállalkozásokkal, illetve biztosítókkal kapcsolatosak.

1AB7 Befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó követelés összesen

Ebbe a részbe a Hitkr. szerinti befektetési szolgáltatási tevékenységből eredő követelések állománya kerül szektor szerint bontva.

A 1AB792-1AB792 sorokban a befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó követelések értékvesztését és értékelési különbözetét kell jelenteni.

1AB8 Aktív kamatelhatárolások

Az Aktív kamatelhatárolások sorokba kell kerülnie a Hitkr. szerint elszámolandó aktív időbeli elhatárolások közül a járó, de még nem esedékes, elhatárolt kamatok és kamat jellegű jutalékok összegének. Külön kell kimutatni a nyújtott hitelekre, elhelyezett betétekre, az értékpapírokkal, valamint a derivatívákkal összefüggő aktív kamatelhatárolásokat. A nyújtott hitelek, elhelyezett betétek aktív kamatelhatárolását szektor szerinti bontásban kell megadni. A lakosság által állami kamattámogatással igénybe vett hitelek után járó, de pénzügyileg még nem rendezett kamattámogatásának elhatárolását lakossággal szembeni aktív kamatelhatárolásként kell kimutatni. Amennyiben az államtól járó kamattámogatást a hitelintézet az ügyfél kamatbefizetéséhez képest később számolja el a Kincstárral, ezt az összeget az ügyfélkamat elszámolásával egyidejűleg a központi kormányzattal szembeni egyéb aktív elszámolások és egyéb aktív időbeli elhatárolások közé kell átvezetni a kamattámogatás pénzügyi rendezéséig.

Az aktív kamatelhatárolások között, negatív előjellel kell kimutatni az egyes követelésekhez tartozó negatív kamatok állományát is.

1AB91 Egyéb aktív elszámolások és egyéb eszközök

Ebben a részben kell szerepeltetni a külföldiekkel és belföldiekkel szembeni, forinttal, illetve devizával kapcsolatos valamennyi aktív elszámolást, ideértve az aktív időbeli elhatárolásokat (a kamatelhatárolások kivételével) és a mérlegben kimutatandó, pozitív értékkel rendelkező derivatív tételek állományát is. A halasztott fizetéssel eladott eszközök miatti követelések összegét a hitelek között kell jelenteni.

1AB911 Aktív elszámolás és egyéb aktív időbeli elhatárolás összesen

Ezek a sorok nem tartalmazzák a mérlegben kimutatandó, pozitív értékkel rendelkező származékos (derivatív) tételek állományát.

Az aktív elszámolások és egyéb aktív időbeli elhatárolások között feltüntetendő – az egyes szektorokra jellemző – legfontosabb tételek a következők:

Központi kormányzat (1AB91111 sor):

Ebbe a sorba tartoznak az állami költségvetést illető adók – adónemenként nettósított – állománya, ha az egyes adónemek egyenlege Tartozik jellegű (ha Követel jellegű, akkor a forrás oldalra kerül); a központi kormányzattal szembeni egyéb aktív elszámolások, vagy időbeli elhatárolások között nyilvántartott egyéb követelések.

Nem pénzügyi vállalatok (1AB9115 sor):

Ebbe a sorba pénzügyi vállalatokkal szembeni követelések, a külkereskedelmi ügyletekkel kapcsolatos elszámolások miatti követelések, a gazdasági társasággal – a hitelintézetek kivételével – kapcsolatos követelések, a nem pénzügyi vállalatokkal szembeni aktív elszámolások, a vevővel, szállítóval (ha a számlaegyenleg Tartozik jellegű) szembeni követelések kerülnek, ideértve az adásvételi szerződés alapján adott előlegeket, valamint az itt szereplő követelések kamatelhatárolásait is.

Háztartások (lakosság és önálló vállalkozók) (1AB91161-1AB91162 sor):

Itt a munkavállalókkal és tagokkal szembeni egyéb, nem hitel jellegű követelések szerepelhetnek.

Külföld (1AB9118 sor):

Itt kell jelenteni a hitelintézet forint bankjegy- és érme forintszámla ellenében történt vételével vagy eladásával kapcsolatban nem-rezidensekkel szemben fennálló követeléseit is.

Szektor szerint nem bontható aktív időbeli elhatárolás (1AB9119 sor):

Itt azokat a nem kamat jellegű aktív időbeli elhatárolásokat kell jelenteni, amelyek valamilyen okból nem sorolhatók be valamelyik szektorhoz (pl. saját kibocsátású jelzáloglevelek elhatárolt árfolyamnyeresége, ha a kibocsátó és a forgalmazó nem azonos).

Az 1AB912 Úton lévő tételek soron az eszközoldali úton lévő tételek állományát kell kimutatni (pl. csekkekkel kapcsolatos bankközi elszámolások). Itt kell kimutatni a PEK számlák állományát is Tartozik egyenleg esetén.

Az 1AB913 Függő tételek sor a mérleg zárásakor még hiányzó információk miatt (pl. pontatlan számlaszám megadás) véglegesen nem rendezett tételeket tartalmazza.

Az 1AB914 Egyéb sorban kell kimutatni mindazokat a (nem időbelileg elhatárolt) tételeket, amelyek más eszköz-sorokban nem szerepelnek. Itt kell megjeleníteni többek között a valós értéken értékelt értékesíthető pénzügyi eszközök közé sorolt értékpapírok könyv szerinti értékének részét nem képező pozitív értékelési különbözetét a Számv. tv. 59/B. § (9) bekezdésének és a Hitkr. 9/B. § (9) bekezdésének megfelelően.

Az 1AB9151 Származtatott ügyletek - valós értékelők - pozitív értékelési különbözet sorban a valós értékelést alkalmazó hitelintézetnek a származékos ügyletek pozitív értékelési különbözetét kell kimutatni.

Az 1AB9152 Származtatott ügyletek - nem valós értékelők - pozitív devizaátértékelési különbözet sorban a nem valós értékelést alkalmazó hitelintézet fedezeti célú származékos ügyleteinek (például fedezeti célú devizaswap, illetve fedezeti célú kamatozó devizaswap ügyletekből eredő határidős követeléseknek és kötelezettségeknek) és a kamatarbitrázs ügyleteinek pozitív devizaátértékelési különbözetét kell kimutatni, figyelembe véve a Hitkr. 22. § (3) bekezdése mellett a Hitkr. 22. § (11) bekezdését is.

Az 1AB916-917 sorban az egyéb aktív elszámolások és egyéb eszközök értékvesztését és értékelési különbözetét kell jelenteni.

1AB92 Saját eszközök

Ebben az eszközcsoportban a hitelintézet saját eszközeinek tekintendő tételek szerepelnek.

Az 1AB92111-1AB9212 sorban szerepel a hitelintézet által visszavásárolt saját, belföldön, illetve külföldön kibocsátott kötvény és a saját részvény (a cégbírósági bejegyzésig), visszafizetett szövetkezeti részjegy állománya, abban az esetben is, ha követeléskiegyenlítés útján került a hitelintézethez.

Az 1AB922 Egyéb saját eszközök sorban a hitelintézet összes olyan készletének állományát kell szerepeltetni, amelyet nem követelés ellenében kapott.

Az 1AB9231-1AB9232 sorokban külön ki kell mutatni a követelés ellenében kapott eszközök állományát, valamint az ezekre és a készletekre képzett értékvesztés fennálló állományát.

Az 1AB9241-1AB9244 sorban az immateriális javak és a tárgyi eszközök összegét a Számv. tv. által előírt terv szerinti értékcsökkenési leírással csökkentett bekerülési értéken, a felsorolt részletezés szerint kell feltüntetni.

Azon eszközök esetében, amelyekre a Számv. tv. 52. § (1)-(4) bekezdés szerint terv szerinti értékcsökkenést kell elszámolni, az eszköz terv szerinti értékcsökkenéssel csökkentett bekerülési értékét kell könyv szerinti bruttó értéknek tekinteni. Ez az összeg a terven felüli értékcsökkenéssel, értékvesztéssel vagy értékelési különbözettel térhet el az eszköznek az 1AN táblában kimutatott könyv szerinti nettó értékétől.

Az 1AB9241 Immateriális javak – vagyoni jogok sorban az ingatlanhoz nem kapcsolódó vagyoni jogok értékét kell jelenteni.

Az 1AB9242 sorban kell az immateriális javak között elszámolt szoftverállományt kimutatni.

Az 1AB9243 sorban kell az immateriális javak egyéb – külön soron nem kiemelt – állományát feltüntetni, beleértve a Számv. tv. 25. § (2) bekezdése szerint az immateriális javak között kimutatható alapítás-átszervezés aktivált értékét is.

Az 1AB9251-1AB9256 sorokon a pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú tárgyi eszközök közül az ingatlanokat és a műszaki berendezéseket, gépeket, felszereléseket, járműveket kell külön soron kimutatni, a többi ilyen célú tárgyi eszközt az egyéb soron kell jelenteni. Az ezen eszközökhöz tartozó értékhelyesbítést a 9256. soron kell kimutatni.

Az 1AB9251 Pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú tárgyi eszközök – elhelyezés bérleti joga sorban az intézmény elhelyezését szolgáló, vásárolt bérleti jogokat, a 1AB9252 sorban a pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú ingatlanokhoz kapcsolódó egyéb vagyoni értékű jogokat kell jelenteni.

Az 1AB9253, illetve az 1AB9254 sorban a mérlegben közvetlen pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú tárgyi eszközként szereplő ingatlanok, illetve műszaki berendezések, gépek, felszerelések, járművek értékét kell jelenteni, az 1AB9255 sorban a pénzügyi és befektetési célú beruházásokat és a beruházásokra adott előlegeket is szerepeltetni kell.

Az 1AB9261-1AB9256 nem pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú tárgyi eszközök sorokban kell a nem a hitelintézet működéséhez kapcsolódó tárgyi eszközöket (beleértve a nem banküzemi ingatlanokat is) és értékhelyesbítésüket szerepeltetni. A 9261. sorban kell kimutatni a szavatoló tőke számítása során levonandó, nem a pénzügyi intézmény elhelyezését szolgáló ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat.

1AN Felügyeleti mérleg (Eszközök könyv szerinti nettó adatokkal)

Az 1AN tábla tartalmilag azonos a 1AB táblában található felügyeleti mérleg eszköz oldalával, csak az egyes sorokban az eszközök nettó (értékvesztéssel, céltartalékkal csökkentett, értékelési különbözettel módosított) értéken jelentendők. Az 1AN tábla kitöltésénél is a 1AB táblához készített kitöltési útmutató az irányadó. A két eszköztábla kitöltése során biztosítani kell az azonos mérlegtételek megegyező tartalmú adatokkal való kitöltését és a lejárat szerinti bontások összhangját is.

1B Felügyeleti mérleg (Források)

A tábla sorai

1B1 Betétek

Ez a rész szektoronkénti és lejárat szerinti bontásban tartalmazza a hitelintézet által az ügyfelektől gyűjtött betéteket, a repó ügyletekből, valamint az egyéb valódi penziós ügyletekből szerzett forrásokat, valamint a tőlük betét formájában kapott hátrasorolt forrásokat. (A rezidens és GMU rezidens monetáris pénzügyi intézményektől, illetve az egyéb külföldi bankoktól származó betéteket a Monetáris intézményektől származó betétek között kell jelenteni.) A repó ügyletekből szerzett forrás-soroknak az óvadéki repó ügyletekből eredő kötelezettségeken kívül tartalmazniuk kell a sajátos szállításos repó ügylet keretében a repóba adó által szerzett forrásokat is. A saját tulajdonú értékpapírok kölcsönbe adásakor pénzben kapott óvadék összegét a lekötött betétek között kell jelenteni. A háztartások betétein belül a lakossági betétek között kell kimutatni a hitelintézet saját dolgozói számára vezetett betétszámlák állományát is. A rövid lejáratú lekötött betétek között kell jelenteni a határidős, swap és opciós ügyletek lezárása előtti pénzmozgásokból származó, mérlegtételként kimutatandó kötelezettségeket is [Hitkr. 21. § (3) bekezdés].

A nem pénzügyi vállalatok lekötött betétei között jelentendő a működési engedéllyel nem rendelkező (jövőbeli) hitelintézetek által a hitelintézetnél elhelyezett alaptőke összege is, függetlenül attól, hogy az alapítók belföldiek vagy külföldiek. A működési engedély hatálybalépésétől kezdve az összeg áthelyezendő a belföldi hitelintézetektől származó bankközi betétek közé.

Az okiratban lekötött betétek állományában szerepeltetni kell a több évre lekötött takaréklevélre és egyéb okiratban lekötött betétekre az egy-egy év elteltével felhalmozódott kamat állományát is, akkor is, ha az egyes évek letelte után összegük nem kerül tőkésítésre. (Az év közben felhalmozódott – az ügyfélnek járó, de nem esedékes – kamatok összegét a passzív kamatelhatárolások között kell ezekre a betétekre is kimutatni.)

A szektor szerint nem bontható betéti okiratokat a Háztartások – lakosság lekötött betétei között kell jelenteni, a megfelelő lejárat szerinti kategóriában.

A betéti kötelezettséghez tartozó negatív kamat állományát a passzív kamatelhatárolások között, negatív előjellel kell kimutatni.

Lejárt lekötött betétek kezelése:

– amennyiben az ügyfél megújítja a betétet, akkor annál a lejáratnál kell jelenteni, ahová a megújítás után sorolandó;

– a folyamatos lekötésű betéteket (amelyek az ügyfél közreműködése nélkül kerülnek újra lekötésre) továbbra is a lekötött betétek állományában kell szerepeltetni, az eredeti lejáratnál;

– ha a betétet a folyószámláról kötötték le, és lejárat után a hitelintézet visszahelyezi a betétösszeget a folyószámlára, akkor a lejárt betétet a látra szóló és folyószámlabetétek között kell jelenteni;

– ha az ügyfél nem újítja meg a betétet, de a hitelintézet újralekötés nélkül is az eredeti betétszerződésben rögzített változatlan feltételeket biztosít, a lejárt betétösszeget a lekötött betétek között kell szerepeltetni, az eredeti lejáratnál;

A jegyzési időszak alatt álló befektetési alapok induló tőkéjének összegyűjtése érdekében az adatszolgáltatónál elhelyezett betétek állományát a befektetési alap alapkezelőjével szembeni kötelezettségként - vagyis a pénzügyi közvetítők betéteit tartalmazó sorokon - kell szerepeltetni. Ennek értelmében a jegyzési időszak kezdetétől a nyilvántartásba vételig tartó időszakban ezeket az állományokat nem lehet a befektetési alapok betétei között kimutatni.

1B2 Monetáris intézményektől származó betétek

Ebben a részben kell jelenteni a más belföldi, illetve a külföldi hitelintézetektől, valamint pénzpiaci alapoktól származó, betétszerződés alapján szerzett források, látra szóló és folyószámlabetétek állományát (tartalmazza a loro számlákat is). A Treasury-n keresztül, betét- vagy hitelszerződés nélkül kötött ügyletek alapján fennálló bankközi kötelezettségek helyét (betétként vagy felvett hitelként történő jelentését) az dönti el, hogy ki kezdeményezte az ügyletet. Ha az adatszolgáltatónál helyez el betétet a partnerintézmény, akkor a betételhelyező a kezdeményező, ha az adatszolgáltató hitelfelvétellel szerez forrást, akkor az adatszolgáltató a kezdeményező. Amennyiben a látra szóló és folyószámlabetét számlák egyenlege a hó végén Tartozik jellegű, akkor ezt az egyenleget nem negatív előjelű forrásként, hanem monetáris intézményekkel szembeni rövid lejáratú követelésként (hitelként) kell kimutatni, mivel ez rövid lejáratú hitelnyújtást jelent. A lekötött betét soroknak tartalmazniuk kell a saját tulajdonú értékpapírok kölcsönbe adásakor monetáris intézményektől pénzben kapott óvadék összegét, valamint a monetáris intézményektől betét formájában kapott hátrasorolt forrásokat is. A rövid lejáratú lekötött betétek között kell jelenteni a határidős, swap és opciós ügyletek lezárása előtti pénzmozgásokból származó, mérlegtételként kimutatandó kötelezettségeket (követel egyenlegű margin fedezeti számlák) is [Hitkr. 21. § (3) bekezdés].

A működési engedéllyel nem rendelkező (jövőbeli) hitelintézetek által a hitelintézetnél elhelyezett alaptőke összegét a nem pénzügyi vállalatok lekötött betétei között kell szerepeltetni. A működési engedély hatálybalépésétől kezdve azonban az összeg áthelyezendő a belföldi hitelintézetektől származó bankközi betétek közé.

A már működő belföldi hitelintézetek alaptőke-emelésében közreműködő hitelintézetnek a hozzá tőkeemelésre befolyt összegeket – a tőkeemelés Cégbírósághoz történő benyújtásáig – az egyéb passzív elszámolások között (a 736. Egyéb soron) kell kimutatnia. A Cégbírósághoz történt benyújtás után ezen összegeket szintén a belföldi hitelintézetektől származó betétek közé kell áthelyezni.

1B3 Felvett hitelek

Itt kell kimutatni szektor szerint bontva minden pénzügyi vagy egyéb pénzügyi tevékenységből eredő forrást vagy kötelezettséget, amelyet nem betéti szerződés alapján szerzett, illetve vállalt a hitelintézet, s amely nem sorolható a számviteli előírások, illetve a Hpt. által meghatározott passzív (kamat és egyéb) időbeli elhatárolások, valamint olyan tételek közé, amelyek a jelen kitöltési útmutató alapján a felügyeleti mérleg más részeiben jelentendők. Ebben a részben kell jelenteni a hitel formájában fennálló hátrasorolt kötelezettségeket, valamint a monetáris intézményektől repó ügyletekből és egyéb valódi penziós ügyletekből származó forrásokat is. A repó ügyletekből szerzett forrás-soroknak az óvadéki repó ügyletekből eredő kötelezettségeken kívül tartalmazniuk kell a sajátos szállításos repó ügylet keretében a repóba adó által szerzett forrásokat is. A hitelintézet által saját célra kölcsönbe vett értékpapírok miatti értékpapír-tartozást a kölcsönbe adó szektorbesorolásától; a sajátos szállításos repó ügylet keretében a repóba vevő hitelintézet által átvett értékpapírok harmadik félnek való átruházásából, fedezetkénti bevonásából, kölcsönbe adásából származó [a Hitkr. 16/A. § (6) bekezdésnek megfelelően a repóba adóval szemben kimutatandó] kötelezettséget a repóba adó szektorbesorolásától függően a felvett hitel-sorokon kell jelenteni. Az 39221-392222. Egyéb nemzetközi intézménytől, külföldi kormányoktól szerzett forrás-sorokban jelentendők az EU területén működő nemzetközi intézményektől, valamint az EU nemzetközi intézményeitől (kivéve az EKB-t) felvett hitelek is. A külföldi bankjegy- és érme-kereskedelemmel, valamint a devizaszámla, illetve valutakészlet ellenében történt forint bankjegy- és érme-kereskedelemmel kapcsolatos tartozásokat a rövid lejáratú tartozások között – a más belföldi hitelintézettel kapcsolatos állományokat az 3311. sorban, a külföldi bankokkal szembeni tartozásokat az 39111- 39121., illetve 39211. sorokban – kell jelenteni. Az Integrációs szervezettől felvett hitelek a központi kormányzattól felvett hitelek között jelentendők. A felvett hitelként kell kimutatni a Hitkr. 15. § (17) bekezdése szerint más hitelintézetektől, faktorcégektől elfogadott követelés megelőlegezés bekerülési értékét.

A felvett hitel soroknak tartalmazniuk kell a felmondott, de még fennálló hiteltartozások állományát is (eredeti lejárat szerint bontva), kivéve a 2 éven túli eredeti lejáratú, nem belföldi hitelintézetektől felvett hitel-sorokat, mert ezek esetében a felmondott hitelek állományát – a kötelező tartalék kiszámításához – szektor és felmondási idő hossza szerinti bontásban külön sorokon kell jelenteni.

Az 1B311-1B3122 sorokon az Államháztartástól felvett hitelek között kell jelenteni az államtól továbbkölcsönzésre folyósított pénzeszközök állományát is, vagyis a hitelintézet mérlegében szereplő, az államtól átvett valamennyi világbanki forrást, valamint azokat az államtól származó egyéb forrásokat, amelyeket a hitelintézet saját kockázatára továbbkölcsönzött [Hitkr. 5. § (5) bekezdés b) pont].

Az 1B321-1B3222 sorokon a Jegybanktól felvett hitelek között kell szerepeltetni a jegybank által a hitelintézetnél elhelyezett betétek állományát is. Itt kell kimutatni az MNB-től az NHP hitelek folyósításához felvett hitelek állományát is.

Amennyiben a hitelintézet nem közvetlenül a jegybanktól, hanem valamely belföldi hitelintézeten keresztül veszi fel a hitelt, akkor azt az 1B3311-1B33122 Hitelintézetektől felvett hitel sorokon kell szerepeltetni.

Az 1B363 sorban a szövetkezeti formában működő hitelintézeteknél a tagoknak a hátrasorolt kötelezettségnek nem minősíthető, más vagyoni hozzájárulását kell feltüntetni.

1B4 Saját kibocsátású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Ebben a forráscsoportban a hitelintézet által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékét kell feltüntetni a kibocsátás helye (belföldön vagy külföldön), zárt körben vagy nem zárt körben és instrumentum-típus (kötvény, letéti jegy, átváltoztatható kötvény, jelzáloglevél, egyéb értékpapír) szerinti bontásban. Itt jelentendők a hátrasorolt kötelezettségnek számító hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapírok kibocsátásából származó kötelezettségek is. A betéti okiratban lévő, nem értékpapírnak számító betéteket ─ például a takaréklevelek állományát ─ a Betétek részben kell kimutatni.

Ha az értékpapírt külföldön bocsátják ki, abban az esetben is a külföldön kibocsátott értékpapírok között kell jelenteni, ha az ISIN-kódja magyar, azaz a besorolás független az értékpapír ISIN-kódjától.

Amennyiben a hitelintézet – számviteli politikájában is rögzítetten – a valós érteken történő értékelést alkalmazza, a saját kibocsátású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokhoz köthető értékelési különbözetek összegét az 1B75 Kötelezettségek értékelési különbözete soron kell kimutatnia.

Az értékpapírokhoz tartozó negatív kamat állományát a passzív kamatelhatárolások között, negatív előjellel kell kimutatni.

1B5 Befektetési szolgáltatási tevékenységből származó forrás

Ezeken a sorokon a Hitkr. szerint ilyen címen fennálló kötelezettségeket kell feltüntetni szektor szerinti bontásban.

Ha a tárgyhónap végén lejáró saját kibocsátású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok visszafizetése a hónap utolsó napjáig nem történik meg (ilyen eset, ha a hó végi lejárat nem munkanapra esik), az ügyfélszámlákon még jóvá nem írt állományokból eredő kötelezettséget szintén a Befektetési szolgáltatási tevékenységből származó források között, az ügyfél szektorának megfelelő soron kell kimutatni.

1B6 Passzív kamatelhatárolások

A Passzív kamatelhatárolások sorokba kell kerülnie a Hitkr. szerint elszámolandó passzív időbeli elhatárolások közül a járó, de még nem esedékes, elhatárolt kamatok és kamat jellegű jutalékok összegének. Külön kell kimutatni a felvett hitelekre, gyűjtött betétekre (a takaréklevelek és egyéb betéti okiratok állományában szerepeltetett, korábbi években felhalmozódott kamat kivételével), az értékpapírokkal, valamint a derivatívákkal összefüggő passzív kamatelhatárolásokat. A betétek, felvett hitelek esetében a passzív kamatelhatárolásokat szektor szerinti bontásban kell megadni.

A passzív kamatelhatárolások között, negatív előjellel kell kimutatni a kötelezettségekhez tartozó negatív kamat állományt is.

1B7 Egyéb passzív elszámolások

Az egyéb passzív elszámolások sorokban kell szerepeltetni a külföldiekkel és belföldiekkel szembeni, forintban, euróban és egyéb devizában fennálló valamennyi egyéb passzív elszámolást, ideértve a passzív időbeli elhatárolásokat (a 61-63. sorokban kimutatott kamatelhatárolások kivételével), a mérlegben kimutatandó, negatív értékkel rendelkező derivatív tételek állományát, az úton lévő és a függő tételeket, valamint egyéb tételeket.

A 1B71 Úton lévő tételek sorban kell szerepeltetni az úton lévő forint és devizatételeket egyaránt. Ideértendő például a “Giro indított és fogadott tételek elszámolási számla”, valamint a PEK számla állománya Követel egyenleg esetén. Az úton lévő devizatételek, illetve a deviza elszámolásokkal kapcsolatos forintösszegek közé értendők például a hitelintézethez beérkezett, de az ügyfelek számláján még nem jóváírt, illetve az ügyfelek számlájáról már leemelt, de a deviza nostro számlákról még el nem indított összegek (pl. a hó végét követő értéknappal jóváírandó, illetve elindítandó összegek). A fiókok közti, valamint a központ és a fiókok közti (belső klíring) elszámolási számlák a hónap végére – helyes könyvelés esetén – egyenleget nem mutathatnak. (A mérleg lezárására biztosított 3 napos határidő lehetővé teszi a hibás tételek korrigálását.)

A 1B72 Függő tételek sor a beszámolás napján a hiányzó információk miatt (pontatlan számlaszám megadás miatt nem ismert ügyfél esetén, stb.) véglegesen még nem rendezett tételeket tartalmazza.

1B73 Passzív elszámolás és egyéb passzív időbeli elhatárolás

A 1B73111-1B733 sorokban kell szerepeltetni a külföldiekkel és belföldiekkel szembeni, forinttal, euróval, illetve egyéb devizával kapcsolatos valamennyi passzív elszámolást, ideértve a passzív időbeli elhatárolásokat is (a 61-63. sorokban szerepeltetett kamatelhatárolások kivételével).

A passzív elszámolások és egyéb passzív időbeli elhatárolások között feltüntetendő – az egyes szektorokra jellemző – legfontosabb tételek a következők:

Központi kormányzattal szemben (1B73111 sor):

Ebben a sorban szerepel a központi költségvetéstől lebonyolításra átvett, de folyósításra még nem került kölcsön állománya (ha a főkönyvi számla összevont egyenlege Követel jellegű); a központi kormányzattal szembeni egyéb tartozások állománya, ideértve az adótartozások adónemenként nettósított összegét, ha az egyes adónemek egyenlege Követel jellegű; a Munkaerőpiaci Alappal kapcsolatban kimutatott kötelezettség értéke, stb.

TB-vel szemben (1B73112 sor):

Ide kell kerülnie a társadalombiztosítással (a Nyugdíjbiztosítási Alappal, valamint az Egészségbiztosítási Alappal és önkormányzataikkal) szembeni tartozások állományának.

Helyi önkormányzatokkal szemben (1B73113 sor):

Itt a helyi önkormányzatokkal szembeni tartozások (helyi adók, stb.) szerepelnek.

Hitelintézetekkel szemben (1B73131 sor):

Itt a Hitkr. szerint hitelintézeti kötelezettségként kimutatandó, más hitelintézetektől lebonyolításra átvett és még nem továbbadott hitelek összege (ideértve a konzorciális hitelnyújtás keretén belül a szervező bankhoz a hitelnyújtó hitelintézet által átutalt hiteleket is, illetve a végső adós (hitelfelvevő) által átutalt törlesztő részletek lebonyolító (szervező) bank által még nem továbbutalt összegét), valamint a hitelintézetekkel szembeni passzív elszámolások és egyéb passzív időbeli elhatárolások szerepelnek.

Nem pénzügyi vállalatokkal szemben (1B7315 sor):

Ide a beruházási szállítókkal, az egyéb belföldi szállítókkal, illetve vevőkkel (ha a számla egyenlege Követel jellegű) szembeni tartozások, a nem pénzügyi vállalatokkal szembeni passzív elszámolások és egyéb passzív időbeli elhatárolások, stb. kerülnek.

Ezen a soron kell jelenteni szállítói és vevői tartozásokkal kapcsolatos kamatelhatárolásokat is.

Háztartásokkal (lakossággal és önálló vállalkozókkal) szemben (1B73161-1B73162 sor) és Háztartásokat segítő nonprofit intézményekkel szemben (1B7317 sor):

Itt a munkavállalókkal és tagokkal kapcsolatos passzív elszámolások (jövedelem elszámolás, fel nem vett járandóság és egyéb elszámolások) és egyéb passzív időbeli elhatárolások, valamint a háztartásokat segítő nonprofit intézményekkel szembeni passzív elszámolások összegét kell feltüntetni.

Külföld (1B7318 sor):

Itt kell jelenteni a hitelintézet forintszámla ellenében történt forint bankjegy- és érme-kereskedelemmel kapcsolatban nem-rezidensekkel szemben fennálló tartozásait is.

Szektor szerint nem bontható passzív időbeli elhatárolás (1B732 sor):

Itt azokat a nem kamat jellegű passzív időbeli elhatárolásokat kell jelenteni, amelyek valamilyen okból nem sorolhatók be valamelyik szektorhoz (pl. saját kibocsátású jelzáloglevelek elhatárolt árfolyamvesztesége, ha a kibocsátó és a forgalmazó nem azonos).

Passzív időbeli elhatárolások működési költségekre (1B733 sor):

Ebbe a sorba a passzív időbeli elhatárolásokból külön ki kell emelni a beszámolási időszakot érintő működési költségek összegét.

Az 1B741 Származtatott ügyletek - valós értékelők - negatív értékelési különbözet sorban a valós értékelést alkalmazó hitelintézetnek a származékos ügyletek negatív értékelési különbözetét kell kimutatni.

Az 1B742 Származtatott ügyletek - nem valós értékelők - negatív devizaátértékelési különbözet sorban a nem valós értékelést alkalmazó hitelintézet fedezeti célú származékos ügyleteinek (például fedezeti célú devizaswap, illetve fedezeti célú kamatozó devizaswap ügyletekből eredő határidős követeléseknek és kötelezettségeknek) és a kamatarbitrázs ügyleteinek negatív devizaátértékelési különbözetét kell kimutatni, figyelembe véve a Hitkr. 22. § (3) bekezdése mellett a Hitkr. 22. § (11) bekezdését is.

Az 1B75 Kötelezettségek értékelési különbözete sor tartalmazza a valós értékelést alkalmazó hitelintézetek saját kibocsátású értékpapírjainak értékelési különbözetét is.

A 1B76 Egyéb sorba kerülnek mindazok a forrásoldali mérlegtételek (kivéve a passzív időbeli elhatárolásokat), amelyek más forrás sorokban nem szerepelnek. Itt kell például kimutatni a más munkáltató által a hitelintézethez lebonyolításra átadott munkáltatói hitelekből a címzettnek még nem továbbított összeget, valamint a hitelek törlesztő részleteiből a hitelintézet által a munkáltatónak még nem átadott részt. Ezen a soron kell nyilvántartani a hitelintézeti alaptőke-emeléskor az alaptőke-emelést végrehajtó banknak az alaptőke-emelés összegéből a tőkeemelés Cégbírósághoz történő benyújtásáig befolyt összegeket – amennyiben részben, vagy egészben ő a forrásgyűjtő bank. Itt kell szerepeltetni továbbá a már működő belföldi hitelintézetek alaptőke-emelésében közreműködő (a tőkeszámlát vezető) hitelintézetnek a hozzá tőkeemelésre befolyt összegeket – a tőkeemelés Cégbírósághoz történő benyújtásáig. A Cégbírósághoz történt benyújtás után ezek az összegek a belföldi hitelintézetektől származó betétek közé sorolandók, ameddig átutalásuk az alaptőke-emelést végrehajtó hitelintézet számlája javára még nem történt meg. Ezen a soron kell kimutatni a szövetkezeti formában működő hitelintézeteknél a tagok hátrasorolt kötelezettségnek minősülő egyéb vagyoni hozzájárulását, továbbá a szövetkezeti részjegy tőke állományában, illetve értékében a legutóbbi jegyzett tőke változás cégbírósági bejegyzését követően bekövetkezett részjegy jegyzés esetén a tagokkal szembeni kötelezettségeket a cégbírósági bejegyzés időpontjáig. (Hitkr. 8. §)

A tulajdonosok felé fennálló, osztalékfizetéssel kapcsolatos kötelezettség állományát szintén ezen a soron kell szerepeltetni.

1B8 Céltartalék

Ebben a csoportban a forrás oldalon kimutatandó – a Hpt., a számviteli és külön jogszabályi előírások szerinti képzés és felhasználás (illetve felszabadítás) különbségeként előálló – kockázati és egyéb céltartalékok beszámolás napján fennálló állománya szerepel.

A 1B81 Függő és jövőbeni kötelezettség utáni kockázati céltartalék sorban a mérlegen kívül nyilvántartott függő és jövőbeni kötelezettségek után a Hpt. 84. §-a alapján a Hitkr. 7. melléklet szerint képzett kockázati céltartalékok beszámolás napján fennálló együttes összegét kell jelenteni.

A 1B82 Általános kockázati céltartalék sorban a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló, korábban hatályban volt 1996. évi CXII. törvény előírásai alapján képzett általános kockázati céltartalék meglévő állományát kell szerepeltetni.

A 1B83 sorban kell külön feltüntetni a lakás-takarékpénztárak kiegyenlítési céltartalékának állományát.

A 1B84 Egyéb céltartalék sorban kell a számviteli, illetve az egyéb jogszabály által előírt céltartalékok beszámolás napján fennálló állományát szerepeltetni. Ebben a sorban kell kimutatni a Hitkr. 7. § (14) bekezdése, a 23. § (2), (4) és (5) bekezdései, továbbá a 24. § (5) bekezdése szerint a mérlegkészítés időpontjáig le nem zárt, nem fedezeti célú határidős, opciós és swap ügyletek határidős ügyletrésze után képzett egyéb céltartalék összegét is.

1B9 Saját tőke

Ebben a sorban kell összesíteni az évközi, illetve év végi saját tőke elemek állományát, amelyet a részletező sorokban a számviteli előírásoknak megfelelően kell feltüntetni. A fióktelepként működő hitelintézetnek a saját tőkeként kimutatott forrásait kell itt jelentenie.

A 1B9111-1B9112 sorokon – a Számv. tv. által meghatározottak szerint – a Cégbíróságon bejegyzett tőke összegét kell feltüntetni. A fióktelepként működő hitelintézet esetén a jegyzett tőke sorban a dotációs tőkét kell feltüntetni. A szövetkezeti hitelintézetek esetében itt azt a (részjegy, vagyoni hozzájárulás) tőke összeget kell kimutatni, amelyet a Cégbíróságon már bejegyeztek, függetlenül annak a szövetkezetnél külön nyilvántartott összetételétől. Tőkeleszállítás esetén a cégbírósági bejegyzésig a jegyzett tőke értéke változatlan, de a visszafizetett tőke (részjegy) összeget nem itt, hanem a számviteli előírások szerint az eszközoldalon, a visszavásárolt saját részvény, szövetkezeti részjegy soron kell kimutatni. Hitelintézeti alaptőke-emeléskor az alaptőke-emelés összegéből a tőkeemelésnek a Cégbíróságnál történő bejegyzéséig a befolyt összegeket az alaptőke-emelést végrehajtó banknak – amennyiben részben vagy egészben ő a forrásgyűjtő bank – az egyéb passzív elszámolások között az 1B76 Egyéb soron kell nyilvántartania.

A 1B9112 soron a kumulatív elsőbbségi részvények állományát kell kimutatni, amelyek megfelelnek a Kumulatív elsőbbségi részvény tulajdonságainak. A szövetkezeti részjegyek közül ebbe a kategóriába tartozhatnak a befektetői tagok által jegyezhető részjegyek.

A 1B9111 soron a kumulatív elsőbbségi részvények nélküli jegyzett tőke összegét kell kimutatni. Ebben a sorban kell megjeleníteni azokat a normál szövetkezeti részjegyeket, amelyek a szavatoló tőke alapvető tőkeelemeként a befizetett jegyzett tőke soron beszámíthatók, mivel a részjegyek tulajdonosainak történő kifizetés az Szhitv. szerint korlátozott, és a részjegyek nem rendelkeznek a kumulatív elsőbbségi részvényekre vonatkozó tulajdonságokkal.

A 1B912 Jegyzett, de be nem fizetett tőke sorban a jegyzett tőke még be nem fizetett összegét kell kimutatni negatív előjellel.

1B921-1B922 Tőketartalék sorok: a számviteli szabályok szerinti tőketartalékokat a 921. ázsió és 922. egyéb tőketartalék sorokban részletezve kell feltüntetni. A “Tőketartalék – ázsió” sorban azt az ázsió összeget, amely a Cégbíróságnál még be nem jegyzett tőkeemeléssel kapcsolatos, de amelyre vonatkozóan a szükséges dokumentumok benyújtása az MNB-hez már megtörtént, addig nem lehet itt figyelembe venni, amíg számvitelileg nincs rendezve. A “Tőketartalék – egyéb” sorban kell a szövetkezeti formában működő hitelintézeteknek az 1994. június 30-ai ingatlanátértékeléshez kapcsolódó tőketartalékot jelenteniük.

A 1B931-1B933 Eredménytartalék sorokban külön kell feltüntetni az előző évek után képződött (a 931. sorban), az előző év végi nyereségből tartalékként tervezett, de közgyűlés által még jóvá nem hagyott (a 932. sorban) és az egyéb módon (pl. átvétel útján) keletkezett eredménytartalékot (a 933. sorban).

A 1B932 Eredménytartalék – előző évi előzetes eredményből sort csak a mérleg fordulónapját követően az előző évet lezáró, a közgyűlés által jóváhagyott éves beszámoló (auditált mérleg) megjelenéséig lehet kitölteni. Itt a jogszabályi előírások szerint kötelezően elszámolandó tételek (tartalékok, adófizetés) figyelembevétele után az előzetes eredményből megmaradó, a későbbiek során várható eredménytartalékként szereplő tárgyévi eredményt kell kimutatni.

A 1B941 soron kell kimutatni a számviteli szabályok alapján a visszavásárolt saját részvénynek, visszafizetett szövetkezeti részjegynek az Eredménytartalékból a Lekötött tartalékba átvezetett visszavásárlási értékét (a jegyzett tőke leszállításáig).

A 1B942 soron a számviteli szabályok alapján a lekötött tartalékba sorolt egyéb tételeket kell kimutatni az előző soron szerepeltett érték kivételével.

A 1B951 Értékhelyesbítés értékelési tartaléka sorban a számviteli szabályok szerint meghatározott összeg szerepelhet.

A 1B9521-1B953 Értékelési tartalék sorokban a valós értékelésből származó értékelési tartalékokat kell feltüntetni. A 9521. sorban kell kimutatni a cash-flow fedezeti ügyletek valós értékelési tartalékának pozitív vagy negatív egyenlegét. A 9522. soron kell kimutatni az egyéb egyedi pénzügyi és tőke instrumentumok valós piaci értéken történő értékeléséből származó értékelési tartalékot, így többek között a valós értéken értékelt értékesíthető pénzügyi eszközök közé sorolt értékpapíroknak az 1AB914 Egyéb soron kimutatott pozitív értékelési különbözetéből származó értékelési tartalék összegét. Itt kell kimutatni a valós értékelés módszertanára való átállás, illetve a módszertan alkalmazásának megszüntetése esetén a saját tőkével szemben elszámolandó értékeket. Itt kell megjeleníteni a Hitkr. 9/B. § (5) bekezdése szerinti értékelési tartalékot is.

A 1B953 Értékelési tartalék – egyéb sorban kell kimutatni a Számv. tv. 64. § (3) bekezdése szerint a gazdasági társaságban lévő – a Számv. tv. 27. § (2) és (4) bekezdése szerinti – tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési értékét meghaladó piaci értékét a befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítésével azonos összegben.

A 1B96 Általános tartalék sorban a Hpt. 83. § (2) bekezdésében előírt és a számviteli szabályok szerint megképzett és rendelkezésre álló általános tartalékot kell kimutatni. (Az 1997. január 1-jét megelőzően megképzett és veszteségrendezésre még fel nem használt általános tartalékot továbbra is itt kell nyilvántartani.)

A 1B97 Tárgyévi eredmény (év közben Eredmény) sorba az Eredménykimutatás (2A. tábla) alapján kiszámított (halmozott) eredményt kell feltüntetni. (A devizaoszlopban nem szerepelhet összeg.) Év közben ez az eredmény az eredményszámlák lezárása utáni – a bevételeknek, ráfordításoknak és költségeknek – a társasági adóelőleg befizetett összegével csökkentett egyenlege. Év végén az előzetes eredménynél az (előzetes adatok alapján meghatározott) adófizetési kötelezettséggel számított összeget kell figyelembe venni. Az év végi végleges adat az éves beszámoló tárgyévi (auditált) eredménye.

1C Mérlegtételekhez kapcsolódó tájékoztató adatok

A tábla sorai

1C01 Saját kibocsátású, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok összesen

1C011 100% alatti nominális tőkegarancia mellett kibocsátott legfeljebb két éves lejáratú saját hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állománya

Ezen a soron a saját kibocsátású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok közül azok állományát kell jelenteni, amelyek lejáratkor az eredeti szerződéses összegnél alacsonyabb visszavásárlási értékkel rendelkezhetnek.

1C0121-1C0125 Visszavásárolt saját kibocsátású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok névértéke

A visszavásárolt saját kibocsátású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok közül az intézmény szavatoló tőkéjének pozitív összetevőjét is képviselő értékpapírok névértékét az 1C0121-1C0124 sorokon, az intézmény szavatoló tőkéjének pozitív összetevőjét nem képviselő egyéb értékpapírok névértékét az 1C0125 soron kell szerepeltetni.

1C021-1C024 Központi szerződő féllel szembeni repó követelések és kötelezettségek

Ezeken a sorokon a központi szerződő féllel kötött repóügyletek állományát kell kimutatni. A Belföldi központi szerződő féllel szembeni repó követelés és kötelezettség sorokon (1C021 és 1C023 sorok) az E szektorba sorolt KELER KSZF Központi Szerződő Fél Zrt.-vel kötött repóügyletek állományát kell jelenteni. A GMU központi szerződő féllel szembeni repó követelés és kötelezettség sorokon (1C022 és 1C024 sorok) a GMU tagállamokban működő központi szerződő féllel kötött repóügyleteket kell jelenteni. A GMU központi szerződő felekkel történő ügyletkötés feltétele, hogy a hitelintézet a központi szerződő fél tagja legyen, vagyis csak az intézmény tagja lehet ügyfél is. Az euroövezeti központi szerződő felekről egyelőre nem áll rendelkezésre lista, az azonosítása az alapján történik, hogy az adatszolgáltató hitelintézet tagja-e ilyen típusú intézménynek. (Ilyen, a GMU területén működő központi szerződő fél például a Deutsche Börse Group Németországban.) Amennyiben a magyar hitelintézet külföldi anyavállalata GMU központi szerződő féllel leánya nevére köt repóügyleteket, és ez a hazai hitelintézet mérlegében megjelenik, a fennálló állományokat a fenti sorokon kell jelenteni.

1C0311-1C0329 Belföldi és GMU nem pénzpiaci befektetési alapokkal szembeni követelések és kötelezettségek

Ezeken a sorokon az egyéb pénzügyi közvetítők D3 alszektorába sorolt belföldi, valamint a GMU befektetési alapokkal kapcsolatos tételeket kell jelenteni.

1C0311-1C0313, valamint 1C0321-1C0323 sor: nyújtott hitelek eredeti lejárat szerinti bontásban,

1C0314 és 1C0324 sor: repóügyletekből származó követelések,

1C0315-1C0318, valamint 1C0325-1C0328 sor: elhelyezett látra szóló- és folyószámlabetétek, valamint lekötött betétek lejárati bontásban,

1C0319 és 1C0329 sor: repó ügyletekből szerzett forrás.

1C05111-1C051222 Transzferálható betétek

A transzferálható betét a látra szóló és folyószámlabetétek alkategóriája.

A transzferálható betétek olyan betétek, amelyekről jelentős késedelem, korlátozás vagy büntetés nélkül kérésre közvetlenül fizetések teljesíthetők más gazdasági szereplőknek átutalás, beszedési megbízás, esetleg hitelkártya vagy bankkártya, elektronikus pénz, csekk vagy hasonló általánosan használt pénzforgalmi eszközök révén. Nem tekinthető transzferálható betétnek a csak készpénz felvételére szolgáló betét, vagy az olyan betét, amelyről csak a pénztulajdonos más betétje közbeiktatásával vehető fel készpénz, vagy teljesíthető átutalás.

1C052 Felmondásos betét

Ezen a soron az ún. felmondásos betétek állományát kell jelenteni. A mérlegben a felmondásos betéteket a lekötött betét – rövid soron kell jelenteni a megfelelő szektor szerinti bontásban. Az 1C0521-1C0544 sorban külön jelenteni kell a háztartások és háztartásokat segítő nonprofit intézmények, valamint a nem pénzügyi vállalatok által elhelyezett felmondásos betétek állományát tovább bontva aszerint, hogy a felmondási idő három hónapon belüli, vagy annál hosszabb. Minden más szektor – beleérte a külföldi partnerek – által elhelyezett felmondásos betétet összevonva az 1C0525 sorban kell kimutatni.

1C061-1C067 Különleges célú gazdasági egységekkel (FVC-kel) kapcsolatos tételek

A különleges célú gazdasági egység (FVC) a D vagy E szektorba tartozó, értékpapírosítást végző pénzügyi közvetítő vállalat. A fenti sorokon az ilyen rezidens és GMU rezidens intézmények által a hitelintézetnél elhelyezett betéteket, az ilyen intézmények által kibocsátott, a hitelintézet tulajdonában lévő hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt és az ilyen intézményeknek nyújtott hiteleket kell jelenteni. A különleges célú gazdasági egységekről lista készül, amely megtalálható az MNB honlapján közzétett, az alapvető feladatokhoz kapcsolódó adatszolgáltatási MNBr. 3. mellékletének 1. pontja szerinti technikai segédletben szereplő listában (KCGE lista: Az EU-ban rezidens különleges célú gazdasági egységek listája).

1C071-1C0732 Részvények

Az 1C071 soron a visszavásárolt saját részvények, visszafizetett szövetkezeti részjegyek névértékét kell jelenteni abban az esetben is, ha követeléskiegyenlítés útján kerültek a hitelintézethez. Az 1C0721-1C0732 sorokon a 2008. évi CIV. törvény alapján a különleges osztalékelsőbbségi részvény és a különleges vétójogot biztosító szavazatelsőbbségi részvény állománya jelentendő.

1C081-1C088 Egyéb tájékoztató adatok

Az 1C081 Munkáltatói és helyi támogatás állománya sornak kell tartalmaznia a munkáltatók, illetve az önkormányzatok által lakásépítéshez, -vásárláshoz a háztartásoknak nyújtott és a hitelintézet által továbbított hitelek fennálló állományát (nem ideértve a hitelintézet saját dolgozóinak nyújtott hiteleket) nyilvántartási értéken.

Az 1C0821-1C0822 Ltp-vel kötött szerződéshez kapcsolódó azonnali hitelek állománya sorokban a lakás-takarékpénztárakkal kötött szerződéssel rendelkező ügyfelek részére nyújtott azonnali banki hitelek állományát kell feltüntetni könyv szerinti bruttó és nettó értéken. Ezek az állományok az éven túli, lakáscélú hitelek részét képezik.

Az 1C0831 Egyéb aktív időbeli elhatárolás (1AB911-ből) sorban a felügyeleti mérleg eszköz oldalán az 1AB911 Aktív elszámolás és egyéb aktív időbeli elhatárolás összesen sorból az egyéb aktív időbeli elhatárolásokat kell kiemelni egy összegben.

Az 1C0832 Egyéb passzív időbeli elhatárolás (1B73-ból) sorban a Mérleg forrás oldalán az egyéb passzív elszámolások között a 1B73 sorban kimutatott egyéb passzív időbeli elhatárolások összegét kell kiemelni.

Az 1C084 Látra szóló takarékbetétek összesen sorba a háztartások látra szóló és folyószámlabetétei közül a lakossági látra szóló takarékbetétek állományát kell feltüntetni.

Az 1C086-1C088 sorokon az állami hitelvédelmi program keretében, az Lkkf tv. alapján nyújtott hitelek állományát kell jelenteni eredeti lejárat szerinti bontásban. Ezen a soron nem kell jelenteni a hitelintézet saját hitelvédelmi programjának keretében nyújtott hiteleket.

1C091 Lakosságnak ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott hitelek bruttó értéken összesen

Ebben a részben az ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett, a Jht. alapján (1C0911) , továbbá nem Jht. alapján nyújtott jelzáloghiteleket (1C0912) kell szerepeltetni. Ennek értelmében az ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete – ideértve az önálló zálogjogként alapított jelzálogjogot is – mellett nyújtott teljes lakossági hitelállományt jelenteni kell a fent megnevezett csoportosítás szerint.

1C0911 Jht. alapján nyújtott jelzáloghitelek összesen

Ezen a soron kizárólag a Jht. alapján, ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett, lakosságnak nyújtott jelzáloghiteleket kell szerepeltetni.

Jelzáloghitelek alatt a tábla ezen szakaszában kizárólag azon – jelzáloglevél fedezetéül felhasználható – hitelek értendők, amelyeket a Jht. által szabályozottan jelzálog-hitelintézetek, vagy ugyanezen törvény jelzáloghitelezésre vonatkozó előírásait betartva hitelintézetek nyújtanak.

1C09111 Lakáscélú jelzáloghitelek

Azon hitelek állományát tartalmazza, amelyeket lakáscélra (bővítés, építés, vásárlás, korszerűsítés és felújítás) nyújtottak.

1C091111 Jelzáloglevél kamattámogatása mellett nyújtott hitelek a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet alapján meghatározott hitelek.

Jelzálog-hitelintézetek és azon hitelintézetek által kitöltendő sor, amelyek jelzálog-hitelintézetekkel konzorciális vagy refinanszírozási konstrukció keretében együttműködnek. Azon lakáscélú jelzáloghitelek állományát tartalmazza felhasználási cél szerint bontva, amelyek kamattámogatása jelenleg a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 12. §-a alapján meghatározott.

1C091112 Állami kiegészítő kamattámogatású és jelzáloglevéllel finanszírozott kamattámogatásos lakáshitelek kombinációja

Itt az eszköz és forrásoldali kamattámogatás kombinált formájában nyújtott hiteleket kell kimutatni. Azon lakáscélú jelzáloghitelek állományát tartalmazza, amelyek kamattámogatása jelenleg a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 13. §-a alapján meghatározott. Jelzálog-hitelintézetek és az FHB Jelzálogbank Nyrt.-vel (konzorciális vagy refinanszírozási konstrukció keretében) együttműködő hitelintézetek által kitöltendő sor.

1C091113 Állami kamattámogatásos jelzáloghitelek 2009. október 1-jétől

Ezen a soron kell jelenteni a 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet alapján nyújtható állami kamattámogatású jelzáloghitelek állományát. (2009. október 1-je után folyósított állomány).

1C091114 Piaci kamatozású és egyéb lakáshitelek

Csak jelzálog-hitelintézetek által kitöltendő sor. Azon hiteleket tartalmazza felhasználási cél szerint bontva, amelyeket lakáscélú felhasználásra, támogatás nélkül nyújtottak.

1C09112 Általános célú jelzáloghitelek

Csak jelzálog-hitelintézetek által kitöltendő sor. A nem lakáscélú jelzáloghitelek állományát tartalmazza.

1C091121 Nem lakóingatlan-célú felhasználásra nyújtott ingatlan célú hitelek

Az általános jelzáloghiteleken belül a Jht. alapján lakosságnak ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett nem lakóingatlan célú felhasználásra nyújtott ingatlan célú hitelek állományát tartalmazza.

1C091122 Egyéb felhasználásra nyújtott hitelek

Azon jelzáloghitelek állományát tartalmazza, amelyeket lakás- és egyéb ingatlan célú felhasználáson kívül bármely egyéb célra nyújtottak.

1C0912 NEM Jht. alapján nyújtott jelzáloghitelek összesen

Itt a lakosságnak ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott hitelek közül azok állománya jelentendő, amelyek a jelzáloghitelek 1C0911 Jht. alapján nyújtott jelzáloghitelek összesen sornál leírt fogalomba nem tartoznak bele.

1C09121 Lakáscélú jelzáloghitelek

Azon NEM Jht. alapján nyújtott hitelek állományát tartalmazza, amelyeket lakáscélra (bővítés, építés, vásárlás, korszerűsítés és felújítás) nyújtottak.

1C091211 Állami kiegészítő kamattámogatású

Hitelintézetek által NEM Jht. alapján nyújtott azon hitelek állományát tartalmazza felhasználási cél szerint bontva, amelyek kamattámogatása jelenleg a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 13. §-a alapján meghatározott.

1C091212 Egyéb eszközoldali kamattámogatású

Ez a sor a hitelintézetek által NEM Jht. alapján nyújtott azon hitelek állományát tartalmazza, amelyek kamattámogatása a költségvetéstől közvetlenül lehívható, de nem a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 13. §-a alapján meghatározottak. E sorban kell jelenteni a 2001. februárt megelőzően eszközoldali támogatás mellett nyújtott lakáscélú hiteleket.

1C091213 Állami kamattámogatásos jelzáloghitelek 2009. október 1-jétől

Ezen a soron kell jelenteni a 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet alapján nyújtható állami kamattámogatású NEM a Jht. alapján nyújtott jelzáloghitelek állományát (2009. október 1-je után folyósított állomány).

1C091214 Piaci kamatozású és egyéb lakáshitelek

A hitelintézetek által NEM a Jht. alapján nyújtott azon hiteleket kell itt kimutatni felhasználási cél szerint bontva, amelyeket lakáscélú felhasználásra támogatás nélkül nyújtottak. Itt jelentendők a saját dolgozónak nyújtott kamatmentes hitelek is.

1C09122 Általános célú jelzáloghitelek

A hitelintézetek által NEM a Jht. alapján nyújtott azon hitelek állományát tartalmazza, amelyeket ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett nem lakáscélra nyújtottak.

1C091221 Nem lakóingatlan-célú felhasználásra nyújtott ingatlan célú hitelek

Ez a sor a NEM a Jht. alapján lakosságnak ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett nem lakáscélú, de ingatlancélú felhasználásra nyújtott hitelek állományát tartalmazza.

1C091222 Egyéb felhasználás

Itt a bármely célra, jelzálogjog fedezete mellett NEM a Jht. alapján nyújtott hitelek állományát kell szerepeltetni, kivéve a lakáscélú és egyéb ingatlancélú felhasználást.

1C092 Lakosságnak ingatlanfedezet nélkül nyújtott lakáscélú hitelek bruttó értéken összesen

Itt kell jelenteni az ingatlanfedezet nélkül (egyéb fedezettel vagy fedezet nélkül) nyújtott lakáscélú hitelek állományát felhasználási cél szerint bontva.

1C093 Lakosságnak ingatlanfedezet nélkül, nem lakáscélú felhasználásra nyújtott hitelek bruttó értéken

Itt kell jelenteni az ingatlanfedezet nélkül (egyéb fedezettel vagy fedezet nélkül) nem lakáscélú ingatlanvásárlásra nyújtott hitelek állományát.

1C101 Folyószámla hitelekből nem kamatozó és kamatozó hitelkártya-követelés

Ezeken a sorokon kell jelenteni szektor szerinti bontásban az 1AB tábla 5511., 5521., 5611., 5621., és 571. sorain jelentett folyószámlahitelek állományából a kamatmentes periódust biztosító kártyahitelek állományát.

A „kamatozó hitelkártya követelés” sorokon kell kimutatni a tárgyidőszak utolsó napján nem kamatmentes periódusban lévő hitelkártya-követelések, a „nem kamatozó hitelkártya követelés” sorokon pedig a tárgyidőszak utolsó napján kamatmentes periódusban lévő hitelkártya követelések jelentés-készítés időpontjában ismert állományát.

1C111 Nyújtott és felvett konzorciális hitelek állománya

Ebben a részben kell kimutatni az 1. melléklet Fogalmak szerint értelmezett konzorciális hitelezési tevékenységből származó követelés és kötelezettség állományát. A nyújtott hitelek között kell jelenteni azokat a kitettségeket, amelyeket a hitelintézet konzorcium keretében helyezett ki – beleértve a másodlagos forgalmazásban vásárolt állományt is –,vagy konzorcium tagjaként nyújtott. A hitelintézet által nyújtott konzorciális hitelek állományát devizabontás nélkül, míg a felvett konzorciális hiteleket deviza- és szektorbontás nélkül egy összegben kell kimutatni.

1C121 Le nem hívott hitelkeret

Ebben a részben a rendelkezésre tartott, de le nem hívott hitelkeretek hó végi állományát kell bemutatni a partner ország- és szektorbesorolása szerint részletezve, devizabontás nélkül.

A nem rulírozó hitelek esetében a törlesztésekkel nem korrigált értéket kell szerepeltetni a táblában.

Például: egy ügyfél rendelkezik egy 15 millió forintos hitelkerettel, amiből folyósításra kerül 10 millió forint hitel. Az előírás értelmében a folyósított hitel tőketörlesztése nem növeli a hitelkeret összegét, vagyis csak a törlesztés miatt nem változik a le nem hívott hitelkeret nagysága, az továbbra is 5 millió forint marad.

A rulírozó hitelek tőketörlesztése újra megnöveli, míg a nem rulírozó hitelek tőketörlesztése nem növeli a rendelkezésre tartott, le nem hívott hitelkeret összegét.

A belföldi háztartások és a nem pénzügyi vállalatok esetében biztosítani kell konzisztenciát a negyedéves állományokat tartalmazó táblában jelentett hitelkeret-adatokkal.

1C1311-1C1322 Csoporthoz tartozó belföldi hitelintézetekkel kapcsolatos tételek

Csoport alatt a Hpt. 6. § (1) bekezdés 10. pontja szerint definiált csoportot kell érteni.

Ebben a részben a csoportot alkotó szervezetek közül csak a belföldi és GMU hitelintézetekkel kapcsolatos tételeket kell kimutatni könyv szerinti bruttó értéken. A táblában négy soron kell szerepeltetni a csoporton belüli tételeket: az 1C1311 és 1C1321 sor tartalmazza a mérlegben az eszköz oldalon, az 1C1312 és 1C1322 sorok pedig a mérlegben a forrás oldalon kimutatott állományokat devizabontás nélkül, bruttó könyv szerinti értéken.

Az 1C1411-1C1444 sorban a belföldi és GMU háztartásoknak és háztartásokat segítő nonprofit intézményeknek, valamint a nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott, a mérlegben eredeti lejárat szerint szerepeltetett hiteleket hátralevő futamidő és átárazódási periódus szerint kell bemutatni. Átárazódási periódus az az időtartam, amelyen belül a hitel kamata várhatóan változni fog (a hitel lejárata előtt). A hitel lejárata előtt átárazódnak többek között a változó kamatozású hitelek, azon hitelek, ahol a kamatláb valamely külső mutatóhoz, pl. BUBOR-hoz kötött, vagy ahol a hitelintézet egyoldalú joga a kamatláb változtatása.

Az 1C1511-1C1522 sorban a belföldi és GMU államháztartás részére nyújtott, a mérlegben éven túli lejáratúként bemutatott hiteleket kell lejárat szerint tovább bontani. Külön sorban kell szerepeltetni az éven túli, legfeljebb 5 éves lejáratra, valamint az 5 éven túli lejáratra nyújtott hiteleket.

Az 1C1511 és 1C1512 sorban szerepeltetett összegeknek meg kell egyezniük a mérlegben az 1AB511122 Központi költségvetésnek nyújtott egyéb hitel – hosszú, az 1AB511222 Központi kormányzathoz sorolt egyéb intézmények egyéb hitele – hosszú, az 1AB5122 TB hitele – hosszú és az 1AB51322 Helyi önkormányzatok egyéb hitele – hosszú sorokban jelentett állományok összegével.

Hasonlóan a GMU államháztartás esetében az 1C1521 és 1C1522 sorban jelentett állományok összege meg kell egyezzen az 1AB58132 GMU ÁHT-nak nyújtott hitel - hosszú soron szereplő állománnyal.

Az 1C1531-1C1582 sorban a belföldi és GMU háztartásoknak, a háztartásokat segítő nonprofit intézményeknek, valamint a nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott, a mérlegben éven túli, legfeljebb 5 éves lejáratúként bemutatott hiteleket kell lejárat szerint tovább bontani. Külön sorban kell szerepeltetni az éven túli, legfeljebb 2 éves lejáratra, valamint a 2 éven túli, legfeljebb 5 éves lejáratra nyújtott hiteleket. Biztosítani kell a Tájékoztató táblában és a mérlegben szereplő állományok konzisztenciáját.

Az 1C1611-1C1618 Biztosítók és nyugdíjpénztárak által elhelyezett betétek, tőlük felvett hitelek sorban a mérlegben a „biztosítók és nyugdíjpénztárak” összevont szektorával kapcsolatos kötelezettségek állományát kell szerepeltetni külön a biztosítók és külön a nyugdíjpénztárak szektorára. A betétek és a felvett hitelek állományát összevontan, egy sorban kell szerepeltetni. Biztosítani kell a táblában és a mérlegben jelentett adatok konzisztenciáját.

1C171–1C175 Felszámolás, végelszámolás alá került belföldi hitelintézetektől tárgyhónap során megvásárolt követelések könyv szerinti bruttó értéke

Ezeken a sorokon kell kimutatni a felszámolás, végelszámolás alatt álló belföldi hitelintézetektől a tárgyhónap során megvásárolt hitelek hó végi állományának bruttó könyv szerinti értékét.

Az 1C171-1C173 sorban a háztartásoknak mint végső adósoknak nyújtott hiteleket kell kimutatni. Az egyéb hitel sor tartalmaz minden olyan hitelt, amelyet nem lakáscélú hitelként vagy szabad felhasználású jelzáloghitelként nyújtottak. Amennyiben az adott hónap során a mérlegbe bekerülő követelésekre vonatkozóan nem történt szerződésmódosítás, úgy a hiteleket az eredeti hitelszerződésben szereplő hitelcélnak megfelelő sorokon kell szerepeltetni.

Az 1C175 Egyéb belföldi szektorok hiteleit tartalmazó soron kizárólag a belföldi – háztartásokon és nem pénzügyi vállalatokon kívüli – szektorokkal kapcsolatos hiteleket kell szerepeltetni, a külföldi adósok hiteleit nem kell jelenteni a táblában.

Az 1C18 soron a nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott money market típusú hiteleket kell kimutatni. A money market típusú hitelek definícióját az 1. melléklet 2.104. pontja tartalmazza.

Az 1C191 Külfölddel szembeni mark-to-market betét követelés soron az adatszolgáltató és külföldi partnerei között létrejött derivatív ügyletek piaci értékének változása alapján az adatszolgáltató által külföldi partnereknél elhelyezett betétek állományát kell kimutatni. (Amennyiben a pozíciók értéke az árfolyamváltozás következtében a partner javára változik, akkor az adatszolgáltató helyez el betétet.)

Az 1C192 Külfölddel szembeni mark-to-market betét tartozások között az adatszolgáltató és külföldi partnerei között létrejött derivatív ügyletek piaci értékének változása alapján a külföldi partnerek által az adatszolgáltatónál elhelyezett betétek hó végi állományát kell szerepelteni. (Amennyiben a pozíciók értéke az árfolyamváltozás következtében az adatszolgáltató javára változik, akkor a partner helyez el betétet.)

2A Eredménykimutatás

Az irányadó jogszabályok mellett az eredménytétel könyvelésének szabályaira a hitelintézetek számviteli politikája, annak mellékletei és kapcsolódó szabályzatai (pl. fedezetértékelési, befektetési szabályzat) adnak előírásokat, így többek között:

• a könyvelés dátumára (kötésnapos vagy értéknapos könyvelés);

• devizában és valutában (a továbbiakban: deviza) keletkeztetett ügylet és tranzakció esetén az alkalmazott átváltási árfolyamra;

• a forint árfolyamváltozásából származó konverziós és átértékelési eredmény elszámolásának módjára (beleértve a kötésnap és az értéknap közötti árfolyamváltozás elszámolását is);

• az időbeli elhatárolások alkalmazott módszerére;

• az értékvesztés és céltartalék-képzés gyakorlatára a minősített állományban bekövetkezett tranzakció esetén;

• a valós értékelési különbözet elszámolására;

• a többdevizás pénzügyi műveletek esetén a pozíciós számlák alkalmazására;

• az előző ponthoz kapcsolódóan az eredményszámlák zárásakor vagy tranzakciónként az egyenlegek, illetve tételek átvezetésére a Tárgyévi eredmény számlára;

• a multicurrency (vagy szerződés szerint átváltható devizanemű) ügyletek kezelésére a tényleges fennálló árfolyamkockázat tükrében, a pénzügyi teljesítéstől függetlenül;

Az adatszolgáltatás alapja a számviteli szabályokkal összhangban lévő és a hitelintézeti könyvvizsgáló által hitelesített számviteli politika alapján készített eredménykimutatás, függetlenül attól, hogy a fenti sajátosságok miatt az egyes hitelintézeti eredménykimutatások egymástól eltérhetnek.

A felügyeleti eredménykimutatás (a továbbiakban: eredménykimutatás) a Hitkr. 2. mellékletében szereplő Eredménykimutatás I. (függőleges tagolás) tábla szerkezetét követi. A soroknak a jogszabályéval egyező sorok arab számos, illetve azok részletező kisbetűs tételszámait (a továbbiakban: tétel) a kitöltési útmutató a megnevezések után zárójelben tartalmazza.

A tábla első oszlopában a tárgyhónapra könyvelt, a másodikban az év elejétől halmozott értékeket kell kimutatni forintban.

A fő sorok alábontásain belül a következő rendezőelv érvényesül:

• A kamat és kamat jellegű bevételeket és ráfordításokat fő termékcsoportonként (pénzügyi követelések és kötelezettségek, értékpapírok, származtatott ügyletek) a felügyeleti mérleg szektor bontásának megfelelően kell kimutatni.

• Az eredménykimutatás a származtatott ügyletek eredménytételeit elkülönítetten tartalmazza. A származtatott ügyletek eredményét az ügylet célja [kamat-, illetve nem kamat-fedezeti és egyéb (kereskedési célú)] és az értékelés jellege (valós értékelésbe vont és valós értékelés alá nem tartozó) szerint kell megosztani. Nettósítás csak abban az esetben lehetséges, ha a könyvelés a számviteli szabályoknak megfelelően nettó módon történik, függetlenül a pénzügyi teljesítés módjától.

• Az egyéb pénzügyi, befektetési szolgáltatási és egyéb bevételeken és ráfordításokon belül a realizált árfolyamnyereségtől, illetve veszteségtől elkülönítetten jelenik meg a valós értéken történő értékelés szabályai alá tartozó pénzügyi instrumentumok átértékelési nyeresége és vesztesége.

• Az alábbi tábla az eredménykimutatás meghatározott soraira vonatkozóan jelöli, hogy az adott sort a valós értéken történő értékelést alkalmazó vagy a valós értéken történő értékelést nem alkalmazó hitelintézeteknek kell-e kitöltenie:

Sorkód	Valós értékelést alkalmazó	Valós értékelést nem alkalmazó
Sorkód	hitelintézetek
Származtatott ügyletek kamat-, egyéb pénzügyi és befektetési szolgáltatási eredménye, opciók opciós díja
2A01141, 2A01142	nem	igen
2A01143, 2A01144	igen	nem
2A01241, 2A01242	nem	igen
2A01243, 2A01244	igen	nem
2A041121	nem	igen
2A041122	igen	nem
2A041221	nem	igen
2A041222	igen	nem
2A042131	nem	igen
2A042132	igen	nem
2A042133	igen	igen
2A042231	nem	igen
2A042232	igen	nem
2A042233	igen	igen
Valós értéken történő értékelés miatti Értékelési különbözetek
2A04113	igen	nem
2A04123	igen	nem
2A04214	igen	nem
2A04224	igen	nem

• Az eredménykimutatás 2A08 Értékvesztés, kockázati céltartalékképzés változása sora a Sajátos értékelési szabályoknak megfelelően (Hitkr. 7. melléklet) tartalmazza a követelések és befektetési célú értékpapírok után elszámolt értékvesztés és értékvesztés visszaírás, a kockázati céltartalékképzés és –felhasználás,vagy felszabadítás, illetve az általános kockázati céltartalék felhasználás, vagy felszabadítás tárgyévben elszámolt összegeit, a számviteli szabályok szerinti értékvesztésre és céltartalékképzésre vonatkozó jogszabályi kivételek figyelembevételével.

• A hitelezési veszteség tárgyévi eredményt érintő sorai a követelés jellegének megfelelő tagolásban jelennek meg az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételei vagy ráfordításai, az egyéb bevételek és ráfordítások, illetve a rendkívüli ráfordítások sorokban.

Az eredménykimutatásban alapértelmezésben

• a bevételek eredményt növelő,

• a ráfordítások és költségek eredményt csökkentő tételek (nem kell negatív előjellel ellátni),

• a céltartalék képzés ráfordításként,

• a céltartalék felhasználás és felszabadítás (céltartalék csökkenés) bevételként,

• az értékvesztés elszámolása ráfordításként,

• az értékvesztés – számviteli szabályok szerinti – visszaírása bevételként szerepel.

Az alapértelmezéstől eltérően negatív előjellel kell ellátni azokat az eredménytételeket, amelyeket a számviteli szabályoknak és az ügylet jellegének megfelelően kell az adott tétel-csoportban kimutatni, függetlenül attól, hogy az a bevételt vagy a ráfordítást csökkenti [lásd a tétel megnevezése előtti (-) jelet], így pl.:

• A Számv. tv., illetve a Hitkr. előírásainak megfelelően ráfordítás csökkentő tételként kell kimutatni a tárgyévben képzett céltartalék és értékvesztés tárgyévi felhasználását, felszabadítását, illetve visszaírását.

• A kapcsolódó ügyletek (származtatott ügylethez kapcsolódó alapügylet, alapügylet és annak fedezeti ügylete) valós értéken történő értékeléséből származó értékelési nyereséget és veszteséget ugyanazon tétel-csoportban kell kimutatni bevételt vagy ráfordítást csökkentő tényezőként.

• A valós értékelésbe vont, fedezeti célú származtatott ügyletek értékelési különbözeten kívüli egyéb bevételét és ráfordítását a fedezett ügylettel azonos tételcsoportban – az alapügylettől elkülönítetten – ráfordítást, illetve bevételt csökkentő tételként kell kimutatni.

• Ha valamelyik ráfordítás vagy költség sor Követel, illetve bevétel sor Tartozik egyenleget mutat, akkor ezt a tételt negatív előjellel kell feltüntetni. Az egyes eredmény sorokban veszteség esetén a negatív előjelet ki kell tenni.

A tábla sorai

A 2A01 sor Kamatkülönbözet (Hitkr. 2. melléklet, tételszám nélkül) a hitelintézet összes kamat- és kamat jellegű bevételének, illetve ráfordításának az egyenlegét tartalmazza a Hitkr. 10. § (2)-(8) bekezdése szerint, szektoronkénti bontásban. A tőkearányosan kamatozó ügyletek mellett a hozamot árfolyamkülönbözet vagy díj formájában eredményező ügylettípusok közül a kamatok között csak a Hitkr. 10. § (3) bekezdése szerintiek mutathatók ki.

A belföldiektől kapott bevételek és belföldieknek fizetett ráfordítások fő szektorcsoportonkénti alábontása a felügyeleti mérleg szektorbesorolásának megfelelően:

• Államháztartás (összevontan: Központi kormányzat, TB és Helyi önkormányzat),

• Monetáris intézmények (elkülönítetten: Jegybank és Egyéb monetáris intézmények),

• Nem pénzügyi vállalatok (összevontan: Nem pénzügyi vállalatok és Járulékos vállalkozások),

• Háztartás (elkülönítetten: Lakosság és Önálló vállalkozók),

• Egyéb belföldi szektorok (összevontan: Egyéb pénzügyi vállalatok – benne Egyéb pénzügyi közvetítők, Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők, Biztosítók – és Háztartásokat segítő nonprofit intézmények).

A külföldiektől kapott bevételeket és külföldieknek fizetett ráfordításokat külön kell részletezni az alábbi bontásban:

• GMU monetáris intézmények, egyéb külföldi – nem GMU országbeli – bankok

• GMU nem monetáris intézmények, egyéb külföldi nem bankok.

A kamat jellegű bevételek és ráfordítások között azokat a jutalékokat és díjakat lehet kimutatni, amelyek olyan alapköveteléshez (tőke) kapcsolódnak, amely után kamat is jár, és általában azzal egyidejűleg kerülnek felszámításra. Másik fontos feltétel, hogy a kamat és a kamat jellegű jutalék irányának azonosnak kell lennie. Nem sorolható be a kamat jellegű jutalékok közé az a jutalék, amelyet a Hitkr. 10. § (10) bekezdése az egyéb pénzügyi és befektetési szolgáltatások között nevesít.

2A011 sor Kapott kamatok és kamat jellegű bevételek (Hitkr. 2. melléklet 1. tétel)

Külön-külön kell feltüntetni a hitelnyújtásból és betételhelyezésből, a hitelintézet tulajdonában lévő értékpapír állományból és elkülönítetten a származtatott ügyletekből származó kamat és kamat jellegű bevételeket, késedelmi kamatokat, továbbá az olyan mérleg alatti tételekhez, pénzügyi műveletekhez kapcsolódó jutalékbevételeket, amelyekhez kamatbevétel is kapcsolódik. Kamat jellegű jutalék bevételnek számolható el többek között a rendelkezésre tartási jutalék, a kezelési költség, a folyósítási jutalék, a váltóleszámítolási díj, illetve kamat, a faktordíj, illetve kamat, a Hitkr. 22. §-a szerinti határidős, opciós és swap fedezeti ügyleteknél felmerülő, a tárgyévi eredményben ilyen címen figyelembe vehető kamat- és árfolyam-különbözetből származó, kamatként elszámolt bevétel, a Hitkr. 10. §-a szerint az értékpapírkölcsön után kapott kölcsönzési díj összege, továbbá az óvadéki és a Hitkr. 16/A §. szerinti sajátos szállításos repó ügyletek után járó kamatok.

2A0111 sor Hitelek, betétek, és egyéb követelések (származtatott ügyletek nélkül)

Ez a sor meghatározóan a hitelintézetekkel – beleértve a konzorciális hitelezést is – [Hitkr. 5. § (3) bekezdés] és ügyfelekkel [Hitkr. 5. § (4)-(7) bekezdés] szembeni követelések után járó bevételeket tartalmazza. Kamat és kamat jellegű bevétel származhat olyan – nem hitelintézetekkel és ügyfelekkel szemben fennálló, az egyéb követelések között kimutatott – kintlévőségekből is, amelyek jogszabály vagy szerződés alapján járnak.

2A0112 sor Értékpapírok (származtatott ügyletek nélkül)

A sor tartalmazza a felügyeleti mérleg eszközei között lévő forgatási és befektetési célú értékpapírokból [Hitkr. 5. § (8) bekezdés] származó kamat és kamat jellegű bevételeket, kibocsátó szektorok szerint részletezve.

Ennek megfelelően – a Számv. tv-vel összhangban – az értékpapír vásárlásnál megfizetett felhalmozott kamatot és az elszámolt kamatbevételt, illetve az értékpapír értékesítésekor az eladási árban lévő kamat összegét összevontan, azaz a tényleges kamatjövedelem összegében kell kimutatni.

A szállításos típusú ügyletek az értékpapír portfolió részét képezik. Az ügylet kamatát és árfolyameredményét az azonnali eladási tranzakcióval azonos módon kell elszámolni. A kamatot ezen a tételen belül, míg az árfolyameredményt az ügylet tárgyát képező értékpapír jellege szerint, azaz befektetési célú értékpapír esetén az egyéb pénzügyi szolgáltatások, forgatási célú értékpapír esetén a befektetési szolgáltatások ráfordításaként kell kimutatni.

A valós értékelésbe vont értékpapírok felhalmozott, illetve realizált kamatát el kell választani a nettó piaci áron értékelt portfolió piaci értékelési különbözetétől. A kamatot ebben a sorban kell kimutatni.

Az értékpapírügylet teljes hozamának számításánál a kamat mellett többek között a vásárolt értékpapírok vételárában, illetve a kibocsátott értékpapírok kibocsátási árában foglalt árfolyamkülönbözetet is figyelembe kell venni, és az ügylet futamideje alatt folyamatosan el kell határolni. Ezek az árfolyameredmények a kamatok között nem mutathatók ki, de az eredményesség mérése érdekében az egyéb pénzügyi szolgáltatások eredménytételein belül külön sorokon jelennek meg.

2A0113 sor Egyéb kamat és kamat jellegű bevételek (származtatott ügyletek nélkül)

Ebben a sorban kell kimutatni többek között a Hitkr. 10. § (2) bekezdés g), h), i) pontja, (3) és (7) bekezdése szerinti bevételi tételeket. Ebben a sorban kell kimutatni azokat a bevételeket is, amelyek a fenti sorokban nem kerültek részletezésre.

2A0114 sor Származtatott ügyletek

Itt kell szerepeltetni a Hitkr. 2. § 19. pontjában meghatározott kamatarbitrázs ügyletek kamatbevételeit és kamatráfordításait. Itt kell kimutatni a Hitkr. 10. § (3) bekezdés szerinti kamatfedezeti célú fedezeti ügyletek kamatként, árfolyameredményként realizált és a jövőben várhatóan realizálódó eredménytételeit, ha a fedezett alapügylet eredménye is kamat- vagy kamat jellegű ráfordítás, illetve bevétel. Az opciós ügyletek besorolásának feltételei a biztos jövőbeni származtatott ügyletekével azonosak.

A valós értéken történő értékelés alkalmazása esetén a kamatarbitrázs és kamatfedezeti ügylet után a tárgyévben elszámolható nyereség kamat jellegű ráfordítást csökkentő tételként, a veszteség kamat jellegű bevételt csökkentő tételként vagy a kamatbevételt, illetve kamatráfordítást kiegyenlítő tételként kerül elszámolásra.

A valós értékelést nem alkalmazó hitelintézetek esetében a Hitkr. 21-24. §-a, a valós értékelést alkalmazó hitelintézeteknél a Hitkr. 9/A-9/F. §-a az irányadó.

A kamatswap (IRS) ügyletek (beleértve a változó kamatot változóra cserélő bázissswap ügyleteket is) kamatbevételének és ráfordításának egyenlegét – ha az bevételi többlet – ezen a soron kell kimutatni [Hitkr. 23. § (6) bekezdése szerint].

A forint és deviza, vagy különböző devizák cseréjére kötött kamatozó devizaswap (cross currency swap – CCIRS) ügyletek kamatbevételét és -ráfordítását a Hitkr. 22. §-a szerint bruttó módon kell megjeleníteni a kamat és kamat jellegű bevételek és ráfordítások között.

Az értékpapír ügyletekhez hasonlóan a származtatott ügyletek indulásakor a partnerek induláskori nem nulla nettó jelenértékű feltételekben állapodhatnak meg. Ez a díjtétel (up front fee) a kamatok között nem mutatható ki, azt az ügylet futamideje alatt folyamatosan el kell határolni az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételével szemben.

A Hitkr. 2. § 32-35. pontjaiban leírt kamatláb-opciós ügyletekhez kapcsolódóan az ügyletek lehívásakor, értékesítésekor realizált eredményt kell kimutatni (a kapott, vagy fizetett opciós díjat az ügylet jellegének megfelelő időpontban és módon a befektetési szolgáltatások eredménytételei között kell kimutatni).

2A012 sor Fizetett kamatok és kamat jellegű ráfordítások (Hitkr. 2. melléklet 2. tétel)

E tételcsoportban kell kimutatnia a hitelintézeteknek a passzív bankműveletek után elszámolt kamat és kamat jellegű ráfordításokat.

Külön-külön kell feltüntetni a betétek fogadásából és hitelfelvételből, az értékpapír kibocsátási ügyletekből és elkülönítetten a származtatott ügyletekből származó kamat- és kamat jellegű ráfordításokat, továbbá az olyan pénzügyi műveletekhez, mérleg alatti tételekhez kapcsolódó jutalék ráfordításokat, amelyekhez kamatkiadás is kapcsolódik. Kamat jellegű jutalék ráfordításnak számolható el többek között a rendelkezésre tartási jutalék, a kezelési költség, a folyósítási jutalék, a váltó leszámítolási díj, illetve kamat, a faktordíj, illetve kamat, a Hitkr. 22. §-a szerinti határidős, opciós és swap fedezeti ügyleteknél felmerülő, a tárgyévi eredményben ilyen címen figyelembe vehető kamat- és árfolyam-különbözetből származó, kamatként elszámolt ráfordítás, a Hitkr. 10. §-a szerint az értékpapírkölcsön után fizetett kölcsönzési díj összege, továbbá az óvadéki és a Hitkr. 16/A. §-a szerinti sajátos szállításos repó ügyletek után fizetendő kamatok.

2A0121 sor Hitelek, betétek és egyéb kötelezettségek (származtatott ügyletek nélkül)

Ez a sor meghatározóan a hitelintézetekkel – beleértve a konzorciális hitelezést is – [Hitkr. 7. § (1) és (5) bekezdés] és ügyfelekkel [Hitkr. 7. § (2)-(5) bekezdés] szembeni kötelezettségek után fizetett (fizetendő) kamatokat és kamat jellegű ráfordításokat tartalmazza. Kamat és kamat jellegű ráfordítás származhat olyan – nem hitelintézetekkel és ügyfelekkel szemben fennálló, az egyéb, vagy hátrasorolt kötelezettségek között kimutatott – tartozásokból is, amelyeket jogszabály vagy szerződés alapján kell fizetni.

2A0122 sor Értékpapírok (származtatott ügyletek nélkül)

A Hitkr. 7. § (6) bekezdésben nevesített, kibocsátott értékpapírok után elszámolt kamatráfordítások szektoronkénti alábontása helyett terméktípus szerinti bontást kell alkalmazni.

2A0123 sor Egyéb kamat és kamat jellegű ráfordítások (származtatott ügyletek nélkül)

Ebben a sorban kell kimutatni többek között a Hitkr. 10. § (2) bekezdés g), h), i) pontja, (3) és (7) bekezdése szerinti ráfordításokat, továbbá azokat a ráfordításokat is, amelyek a fenti sorokban nem kerültek részletezésre.

2A0124 sor Származtatott ügyletek

A sor tartalmára a 2A0114 sorban leírtak az irányadók, a nettósításra vonatkozó útmutatások értelemszerű alkalmazása mellett.

2A02 sor Bevételek értékpapírokból – osztalék (Hitkr. 2. melléklet 3. tétel)

A 2A021 sorban [Hitkr. 2. melléklet 3. a) tétel] kell szerepeltetni a forgatási célú részvényekből, részesedésekből származó osztalékot. A 2A022 [Hitkr. 2. melléklet 3. b) tétel] és 2A023 soroknak [Hitkr. 2. melléklet 3. c) tétel] tartalmazniuk kell a befektetési célú részvényekből, részesedésekből származó kapott osztalékot, külön a kapcsolt és jelentős vállalkozásoktól, külön pedig az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásoktól. A besorolást a Számv. tv. rendelkezései alapján kell végrehajtani.

2A03 sor Jutalék és díjeredmény

Itt kell kimutatni a pénzügyi és befektetési szolgáltatáshoz kapcsolódó – nem kamat jellegű – jutalék és díj típusú bevételeket, ráfordításokat, az opciós díj kivételével.

2A031 sor Kapott (járó) jutalék- és díjbevételek (Hitkr. 2. melléklet 4. tétel)

A tranzakciós illeték áthárított részét – függetlenül az áthárítás módjától -, mint díj és jutalék bevételt a kapott (járó) jutalék- és díjbevételek soron kimutatott tételekkel együtt kell szerepeltetni.

2A032 sor Fizetett (fizetendő) jutalék- és díjráfordítások (Hitkr. 2. melléklet 5. tétel)

A 2A0311 és a 2A0321 Pénzügyi szolgáltatások jutalékbevétele, illetve ráfordítása sorokban mindazokat a jutalék, illetve jutalékjellegű bevételeket, díjakat, valamint költségeket, ráfordításokat kell kimutatni, amelyek a pénzügyi szolgáltatásokból származnak, de nem kamat jellegűek a Hitkr. 10. § (10) és (11) bekezdésének megfelelően.

A 2A0312 és a 2A0322 sorok a Bszt. szerinti Befektetési szolgáltatásokért kapott (járó) és fizetett (fizetendő) jutalék- és díjtételeket tartalmazzák a Hitkr. 11. § (1) bekezdés a), b), d) és e) pontjában, továbbá (2) bekezdésében foglalt részletezésben és tartalommal.

2A04 sor Pénzügyi műveletek nettó eredménye (Hitkr. 2. melléklet 6. tétel)

Ez a blokk tartalmazza az egyéb pénzügyi szolgáltatásból, valamint a befektetési szolgáltatásból származó pénzügyi műveletek nettó eredményét.

Mivel ebben a blokkban sokféle eredménytípus jelenik meg és a hitelintézetek adózás előtti eredményének több mint fele ebből a jövedelemből származik, az alábbi szignifikáns eredménytípusokra kell megbontani a bevételeket és ráfordításokat:

• realizált, illetve elhatárolt árfolyameredmény (származtatott ügyletek nélkül),

• származtatott ügyletek realizált, illetve elhatárolt eredménye,

• valós értéken történő értékelésből származó értékelési különbözete,

• forgatási célú értékpapírok értékvesztése/értékvesztés visszaírása (csak a befektetési szolgáltatásoknál).

2A041 Egyéb pénzügyi szolgáltatásokból származó eredmény

2A0411 Bevételek – Egyéb pénzügyi szolgáltatások [Hitkr. 2. melléklet 6. a) tétel]

2A0412 Ráfordítások – Egyéb pénzügyi szolgáltatások [Hitkr. 2. melléklet 6. b) tétel]

2A042 Befektetési szolgáltatásokból származó eredmény

2A0421 Bevételek – Befektetési szolgáltatások [Hitkr. 2. melléklet 6. c) tétel]

2A0422 Ráfordítások – Befektetési szolgáltatások [Hitkr. 2. melléklet 6. d) tétel]

A 2A04111 és 2A04121 Egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételei és ráfordításai sorokban a Hitkr. 10. § (10) és (11) bekezdésben foglaltak az irányadók.

A 2A041111 és 2A041211, illetve 2A041112 és 2A041212 sorokban kell szerepeltetni a befektetési célú értékpapírok, illetve a vagyoni érdekeltségek értékesítéséből származó (valamint hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetén azok törlesztéskor, lejáratakor, bevonásakor, részvénnyé történő átváltásakor) realizált bevételeket és ráfordításokat. A Számv. tv. 84. § és a Hitkr. 10. § (10) bekezdése szerint a realizált árfolyameredmény az eladási érték (névérték) és a könyv szerinti érték nyereség- vagy veszteség jellejű különbözete.

A 2A041113 és 2A041213, illetve 2A041114 és 2A041214 sorokban az értékpapírok vételárában, illetve kibocsátási árában foglalt árfolyamkülönbözeteknek az értékpapírok lejáratáig elhatárolt részéből a tárgyidőszakot érintő bevételeket és ráfordításokat tartalmazzák.

A 2A041115 és 2A041215 sorokban a vásárolt követelések értékesítésének nyereségét vagy veszteségét kell kimutatni a Hitkr. 15. § (4) bekezdés szerint, a Hitkr. 9. § (18) bekezdése figyelembevételével. Ennek megfelelően értékesítési nyereségként az eladási értéknek a könyv szerinti értéket, de legfeljebb a vásárolt követelésnek a törlesztésekkel csökkentett bekerülési értékét meghaladó része számolható el. A fennmaradó különbözetet értékvesztés visszaírásként a 2A0821 Értékvesztés visszaírása követelések után soron kell elszámolni. Vásárolt követelések leírásakor a könyv szerinti érték összegében veszteség keletkezik, amelyet a 2A041215 sorban kell kimutatni.

A 2A041116 és 2A041216, illetve a 2A04111 és 2A041217 sorokban kell kimutatni a deviza- és valutaforgalomban, a többdevizás pénzügyi tranzakciókban realizált marzs (marge) és konverziós nyereséget és veszteséget, illetve a devizaeszközök és kötelezettségek forint árfolyamváltozásból adódó átértékelési különbözetének nyereségét, veszteségét.

A 2A041118 sor a tárgyévben megtérült hitelezési veszteségek összegét tartalmazza.

A 2A041119 és 2A041218 Egyéb sorokban azokat az értékeket kell szerepeltetni, amelyek máshol, illetve a részletező sorokban nem kerültek kiemelésre, de a Hitkr. 10. § (10)-(13) bekezdése szerint az egyéb pénzügyi szolgáltatásokból származó eredményen belül számolandók el.

2A04112, 2A04122 Származtatott ügyletek

Két típusú eredményt kell ezekben a sorokban feltüntetni a Hitkr. 10. § (11) bekezdése szerint:

• a nem kamatfedezeti célú, egyéb fedezeti célra kötött határidős, opciós, valamint swap ügyletek üzleti év eredményében ilyen címen figyelembe vehető nyereségéből, illetve veszteségéből származó bevétel, illetve ráfordítás összegét, ha az általa fedezett alapügylet (nem kereskedési célú alapügylet) eredménye is ilyen bevételként vagy ráfordításként kerül elszámolásra, továbbá

• a valós értéken történő értékelés alkalmazása esetén a nem kamatfedezeti célú egyéb fedezeti célra kötött ügylet után a tárgyévben elszámolható nyereséget az egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításait csökkentő tételként, a veszteséget az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeit csökkentő tételként.

2A04113, 2A04123 Értékelési különbözet

A Hitkr. 9/B. § (6)-(8) bekezdése szerint a kereskedési célú pénzügyi eszközök közé sorolt saját és vásárolt követelések, és a (14) bekezdésében foglalt értékpapír kölcsön miatt fennálló kötelezettségek és a hozzájuk kapcsolódó származtatott ügyletek valós értékelése során elszámolt értékelési különbözeteket a pénzügyi szolgáltatásból származó egyéb bevételek és ráfordítások között kell kimutatni az eredménykimutatásban felsorolt részletezésben és módon.

2A042 sor Befektetési szolgáltatásokból származó eredmény a Bszt. szerinti befektetési szolgáltatási tevékenységek (kereskedési célú tevékenységek) eredménytételeit tartalmazza a Hitkr. 11. § (1) bekezdése szerint.

2A0421 Bevételek – Befektetési szolgáltatások (kereskedelmi tevékenység)

2A042141 Ráfordítások – Befektetési szolgáltatások (kereskedelmi tevékenység)

2A04211 és 2A04212 sorokra a Hitkr. 11. § (1) bekezdés c) pontja első részében foglaltak az irányadók.

A 2A042111 és 2A042211 sorokon az értékpapírok értékesítéséből származó realizált árfolyamnyereséget, árfolyamveszteséget kell kimutatni.

A 2A042111 soron kell kimutatni a valós értékelés alá eső kamatozó értékpapírok kamatának aktív időbeli elhatárolását, a valós értékelés értékelési különbözetétől elkülönítetten.

A 2A042112 és 2A042212 Egyéb sorokon az egyéb kereskedési céllal tartott pénzügyi instrumentumok (származtatott ügyletek kivételével) realizált (vagy várhatóan realizálódó) ügyleteinek lejárata, futamidő előtti lezárása, eladása, érvényesítése során realizált bevételeket, ráfordításokat kell kimutatni.

A 2A04212 Forgatási célú értékpapírok értékvesztésének visszaírása és a 2A04222 Forgatási célú értékpapírok értékvesztése sorokon a tárgyidőszakban megképzett értékvesztés és értékvesztés visszaírás összegét kell szerepeltetni. Évközi visszaírás esetén a 2A04222 sor értékét kell csökkenteni.

A 2A04213 és a 2A04223 Származtatott ügyletek soron a Hitkr. 11. § (1) bekezdés c) pontja szerint egyrészt

• a saját számlára, kereskedési célra (nem fedezeti célra), vagy kereskedési célú alapügylet fedezete céljára kötött határidős és opciós tőzsdei, tőzsdén kívüli, valamint swap ügyletekből származó, várható vagy ténylegesen realizált árfolyamnyereség, illetve -veszteség, kamatbevétel, illetve -ráfordítás üzleti évben elszámolható összegét kell kimutatni (fedezeti ügylet esetében feltéve, hogy az alapügylet eredménye is ilyen bevételként vagy ráfordításként kerül elszámolásra),

• másrészt itt kerül elszámolásra a valós értéken történő értékelés alkalmazása esetén a kereskedési célú alapügylet fedezetére kötött ügylet után a tárgyévben elszámolható nyereség a kereskedési tevékenység ráfordításait csökkentő tételként, a veszteség a kereskedési tevékenység bevételeit csökkentő tételként.

A Hitkr. 9/C. § (10) bekezdése szerint a kereskedési célú kamatswap ügyletek esetében a változó kamatláb és a fix kamatláb névleges tőkeösszegre vetített, az adott elszámolási időszakra vonatkozó, az értékelés időpontjáig időarányosan számított összegének különbözetét – jellegétől függően –bevételként vagy ráfordításként kell elszámolni az aktív vagy a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben. A Hitkr. 9/C. § (11) bekezdése szerinti ügyleteknél ez a módszer nem alkalmazható.

A 2A042133 és a 2A04224 Értékelési különbözet sorok tartalma és annak alábontása egyrészt a Hitkr. 11. § (12) bekezdésen alapul, másrészt itt kell kimutatni a Hitkr. 9/C. § (10) bekezdése szerint a kereskedési célú kamatswap ügyletek hátralévő kamatkülönbözeteinek figyelembevételével meghatározott valós értékelési különbözetet – jellegétől függően – bevételként vagy ráfordításként.

A 2A05 Egyéb eredmény (a Hitkr. 2. melléklet függőleges tagolású Eredménykimutatás I. 7. és 10. tételeinek az egyenlege)

A 2A051 Egyéb bevételek üzleti tevékenységből (Hitkr. 2. melléklet 7. tétel) és 2A052 Egyéb ráfordítások üzleti tevékenységből sorokat (Hitkr. 2. melléklet 10. tétel) meg kell bontani a

2A0511 Bevételek – nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás [Hitkr. 2. melléklet 7. a) tétel]

2A0521 Ráfordítások – nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás [Hitkr. 2. melléklet 10. a) tétel]

2A0512 Egyéb bevétel [Hitkr. 2. melléklet 7. b) tétel]

2A0522 Egyéb ráfordítás [Hitkr. 2. melléklet 10. b) tétel]

sorokra a Számv. tv. 77. § (1) bekezdése és 81. § (1) bekezdése szerinti tartalommal.

A 2A0511 és 2A0521 sorokon belül elkülönítetten kell kimutatni a lízingbe adott eszközök eredményét, a 2A05111 soron a lízingbe adott eszközök kamat és ÁFA nélküli értékét, a 2A05211 soron a lízingbe adott eszközök könyv szerinti értékét.

A 2A05112 és 2A05212 sorokon a pénzügyi intézmények által folytatott, a pénzügyi szolgáltatások és a Számv. tv. 77. § (1) bekezdése és 81. § (1) bekezdése szerinti tevékenységek közé nem tartozó – eseti jelleggel vagy rendszeresen végzett – tevékenységek nettó árbevételét (bevételét), illetve költségeit és ráfordításait, amelyek nem szerepelnek az eddigiekben felsorolt tételek között [Hitkr. 11. § (3) bekezdés].

A 2A0512 és 2A0522 Egyéb bevételek és ráfordítások sorokon belül tételesen ki kell mutatni:

a 2A05121 és 2A052201 sorokon a Saját követelés értékesítés bevételét és a Saját követelés könyv szerinti értékét leíráskor, értékesítéskor a Hitkr. 15. § (3) bekezdése szerint, a Hitkr. 9. § (18) bekezdésének figyelembevételével;

a 2A05122 és 2A052202 sorokon a saját készletértékesítés, valamint az immateriális javak és tárgyi eszközök értékesítésének eredmény-elszámolását;

a 2A052203 soron az immateriális javak és tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenésének elszámolása miatti ráfordításokat a Számv. tv. 53. §-a szerint;

a 2A05123, illetve 2A052204 sorokon a saját készletek értékvesztését, illetve annak visszaírását kell kimutatni. Évközi visszaírás esetén a 2A052204 sor értékét kell csökkenteni;

a 2A05124 és 2A052205 sorokon a követelések fejében átvett és készletként kimutatott vagyontárgyak értékesítésekor elszámolt bevételeket és ráfordításokat kell kimutatni;

a 2A05125 és 2A052206 sorokon a követelések fejében átvett és készletként kimutatott vagyontárgyak minősítése alapján elszámolt értékvesztést, illetve annak visszaírását az egyéb ráfordítások, illetve az egyéb bevételek között kell elszámolni a Hitkr. 13. § (4) bekezdése szerint. Évközi visszaírás esetén a 2A052206 sor értékét kell csökkenteni;

a 2A05126, 2A05127, 2A052207, 2A052208 sorokon az Egyéb céltartalékok, azon belül elkülönítetten a származtatott ügyletek céltartalék képzését, felhasználását, felszabadítását kell bemutatni. A származtatott ügyletek egyéb céltartaléka a piaci és a kötési érték különbözetét tartalmazza a nem valós értékelés alá eső, nem fedezeti célú ügyletek esetében, beleértve az opciót. Ebbe a kategóriába sorolandók a Számv. tv. 41. §-a szerint képzett céltartalékok, amelyek nem a szokásos üzleti tevékenység rendszeresen és folyamatosan felmerülő tevékenységeihez kapcsolódnak, így például végkielégítés, amelyre a fedezet még nem áll rendelkezésre, vagy a várható, jelentős és időszakonként ismétlődő jövőbeni költségekre (pl. átszervezési költségekre) képzett céltartalékok).

A 2A052209 Ráfordítások terhére elszámolt adók soron kell kimutatni a helyi önkormányzatok által kivetett – a bekerülési érték részét nem képező, illetve a költségek között el nem számolható – adók (pl. iparűzési adó, építményadó, kommunális adó) értékét. A hitelintézet által fizetett (fizetendő) tranzakciós illetéket is itt kell kimutatni, a Számv. tv. 81. § (2) bekezdés e) pontjának megfelelően. Ennek összegét a tájékoztató adatok között külön is fel kell tüntetni.

A 2A05128 és 2A052210 Egyéb sorokban a külön soron nem kiemelt bevételeket és ráfordításokat kell kimutatni. A jelentősebb tételek a következők:

• a Különadó tv. 4. §-a alapján a hitelintézetek által fizetendő járadékok, a 4/A. §-a szerint a pénzügyi szervezetek által fizetendő különadó összege és a 4/B §-a szerint a hitelintézetek által fizetendő hitelintézeti különadó összege;

• adóssal szemben indított felszámolási eljárás és bírósági perek megelőlegezett költségeként a felszámolónak, a végrehajtónak, illetve az ügyvédnek kifizetett összegek és ezek utólagos megtérülése;

• kapott és kifizetett (fizetendő) bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, kártérítések, káreseményhez kapcsolódó kapott összegek, amelyek nem tartoznak az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételei és ráfordításai közé;

• cégvásárlás esetén a Számv. tv. 45. §-a szerint halasztott bevételként kimutatott negatív üzleti vagy cégértéknek az egyéb bevételekkel szembeni megszüntetése (a cégvásárlást követő 5 év vagy ennél hosszabb idő alatt, függetlenül attól, hogy a negatív üzleti vagy cégérték nagyságára ható eszközök, illetve kötelezettségek értéke miként alakult);

• A Magyar Export-Import Bank Zrt. által nyújtott kötött segélyhitelekhez kapcsolódóan a központi költségvetésből adományelemként járó, állammal szembeni követelés összege egyéb bevételként, a kötött segélyhitel követelés – névleges tőkeértékének a hitelfelvevő által vissza nem térítendő – adományelem része egyéb ráfordításként;

A 2A052210 Egyéb soron az 57/2012. (III. 30.) Korm. rendelet 2. §-ában meghatározott támogatások közül az a) és b) pont szerinti támogatások központi költségvetéstől igényelt (járó) összegét a Hitkr. 11. § (7a) bekezdése alapján hitelezési veszteség megtérüléseként, azaz csökkentő tételként, negatív előjellel kell kimutatni.

A 2A0522101 sorban külön ki kell emelni a pénzügyi szervezetek különadójának és – az évközi auditált jelentés, valamint a decemberre vonatkozó jelentés kivételével - az év közben kimutatott hitelintézeti különadónak az összegét.

2A06 Általános igazgatási költségek (Hitkr. 2. melléklet 8. tétel)

Ebben a tételcsoportban kell kimutatni a hitelintézet működésével (pénzügyi és befektetési szolgáltatásával) kapcsolatos összes általános, banküzemi költséget (az aktívált saját teljesítmények itt nem szerepelhetnek⁴).

A 2A061 Személyi jellegű ráfordítások [Hitkr. 2. melléklet 8. a) tétel] soron belül elkülönítetten kell kimutatni a bérköltségeket (2A0611) [Hitkr. 2. melléklet 8. aa) tétel], a személyi jellegű egyéb kifizetéseket (2A0612) (Hitkr. 2. melléklet 8. ab) tétel) és a bérjárulékokat (2A0613) [Hitkr. 2. melléklet 8. ac) tétel].

A 2A062 Egyéb igazgatási költségek (anyag jellegű ráfordítások) soron [Hitkr. 2. melléklet 8. b) tétel] belül részletezni kell a fizetett bérleti díjakat, a számítástechnikai költségeket, szakértői díjakat, marketing költségeket.

A 2A0625 Egyéb soron a máshol nem nevesített költségeket kell szerepeltetni.

2A07 Értékcsökkenési leírások (Hitkr. 2. melléklet 9. tétel)

Ez a tételcsoport az immateriális javak, tárgyi eszközök után – a számviteli szabályok szerint – költségként elszámolt terv szerinti és azonnal elszámolható értékcsökkenési leírásokat foglalja magában.

2A08 Értékvesztés és kockázati céltartalékképzés változása (Hitkr. 2. melléklet 11., 12., 12/A, 13., 14. tétel)

A Hitkr. 11. § (8) és (9) bekezdése szerint ebben a csoportban a saját és vásárolt követelések, befektetési célú értékpapírok, valamint vagyoni érdekeltségek értékelése kapcsán elszámolt értékvesztéseket és visszaírásokat, illetve csak a függő és jövőbeni kötelezettségekre elszámolt kockázati céltartalék képzéséből és felhasználásából, illetve felszabadításából adódó eredményt kell kimutatni. A Hitkr. 23. § (2), (4) és (5) bekezdése és 24. § (5) bekezdése alapján a határidős és opciós ügyletekre történő céltartalék képzést, felhasználást és felszabadítást itt kell szerepeltetni.

2A09 Szokásos (üzleti) tevékenység eredménye (Hitkr. 2. melléklet 15. tétel)

Ez a sor a hitelintézeti tevékenységgel kapcsolatos összes eddigi bevételnek, ráfordításnak és költségnek az egyenlegét – nyereségét, illetve veszteségét – mutatja.

Ebből:

PÉNZÜGYI ÉS BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK EREDMÉNYE:

2A091= 2A011-2A012+2A02+2A031-2A032+2A04+2A0512-2A0522-2A06-2A07-2A08

NEM PÉNZÜGYI ÉS BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK EREDMÉNYE:

2A092= 2A0511-2A0521

2A10 Rendkívüli eredmény (Hitkr. 2. melléklet 18. tétel)

Itt kell közölni a számviteli szabályok szerint elszámolt, rendkívülinek minősített bevételeket és ráfordításokat. Az itt szereplő tételeket a szöveges tájékoztatóban fel kell sorolni, és be kell mutatni a hozzájuk kapcsolódó – az eredménykimutatás más részeiben megjelenő – értékvesztéseket, értékvesztés visszaírásokat, céltartalék változásokat is.

Rendkívüli ráfordításként kell elszámolni a behajthatatlannak nem minősíthető – szerződésmódosítás alapján – elengedett saját, illetve vásárolt követelések összegét. A rendkívüli bevételek és ráfordítások között jelennek meg többek között az ellentételezés nélküli tartozásátvállalások, a térítés nélküli (visszaadási kötelezettség nélküli) eszköz átadások vagy átvételek, a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyak, a visszafizetési kötelezettség nélküli végleges pénzátadások [a Számv. tv. 81. § (2) bekezdés c) pontja kivételével] miatti eredményelszámolások.

Ha a hitelintézet saját választása alapján a hatályos Számv. tv. rendelkezéseit alkalmazza, azaz a 2015. év végéig rendkívüli bevétel és rendkívüli ráfordításként elszámolt és bemutatott tételeket az egyéb bevételek és egyéb ráfordítások, illetve a pénzügyi műveletek bevételei és pénzügyi műveletek ráfordításai között mutatja ki, akkor a 2A10 sort és annak részletező sorait nem tölti.

2A11 Adózás előtti eredmény (Hitkr. 2. melléklet 19. tétel)

Ez a sor tartalmazza a hitelintézeti tevékenységből, működésből eredő összes, tárgyévben elszámolt bevétel, ráfordítás és költség egyenlegét, azaz a Szokásos (üzleti) tevékenység eredményének és a Rendkívüli eredménynek az összegét.

2A12 Adófizetési kötelezettség (Év közben adóelőleg) (Hitkr. 2. melléklet 20. tétel)

Év közben e soron a havi eredménykimutatásban a ténylegesen befizetett társasági adóelőleg összegét kell szerepeltetni (függetlenül attól, hogy a hitelintézet a fizetett adóelőleget könyveiben hol tartja nyilván).

Az év végére vonatkozó előzetes, még nem auditált jelentésekbe azt az adófizetési kötelezettséget kell beírni, amelynek – az előzetes számítások szerint – az éves beszámolóban szerepelnie kell. Az adófizetési kötelezettségből külön ki kell emelni a hitelintézeti különadó értékét.

Az évközi auditált jelentésben az adófizetési kötelezettséget és a hitelintézeti különadót ugyanilyen módon kell kimutatni.

Az év végi auditált jelentésben szereplő adat megegyezik az éves beszámolóban lévő adófizetési kötelezettség összegével. Az adófizetési kötelezettségből külön ki kell emelni a hitelintézeti különadó értékét az alábbiak szerint:

2A121 Hitelintézeti különadó

Év közben – az évközi auditált jelentés kivételével – ebben a sorban csak decemberre vonatkozóan kell jelenteni a jelentésben a hitelintézeti különadót, a Különadó tv. 4/B. §-a szerint. Ekkor még a hitelintézeti különadó az előzetes adózás előtti eredmény alapján számítandó. Az év végi auditált jelentésben a hitelintézeti különadót a Különadó tv. 4/B. § (4) bekezdésének megfelelően szintén ezen a soron kell szerepeltetni, de már az auditált eredmény alapján számolva. Amennyiben a hitelintézet a számviteli eredménykimutatásban már év közben kimutatja a hitelintézeti különadót, ennek hatását év közben a felügyeleti eredménykimutatásban a 2A0522101 Pénzügyi szervezetek különadója sorban kell jelenteni. Így a decemberre vonatkozó jelentés, az évközi auditált jelentés és az év végi auditált jelentés kivételével a sor értéke 0 (nulla).

2A13 Adózott eredmény (Hitkr. 2. melléklet 21. tétel)

A sor tartalmában csak az auditált év végi jelentésben egyezik meg a Hitkr. 2. mellékletében szereplő Eredménykimutatás I. 21. sorával, tekintettel a felügyeleti eredménykimutatás azon korlátozására, hogy év közben csak a befizetett adóelőleget lehet szerepeltetni az adózott eredmény kiszámításánál. December végén a felügyeleti és a számviteli adózott eredmény közel azonos nagyságrendű az év végi adófeltöltési kötelezettség és a várható adófizetési kötelezettség szerepeltetése miatt.

2A14 sor Általános tartalék felhasználása (Hitkr. 2. melléklet 22. tétel)

Itt kell feltüntetni a Hpt., illetve a Hitkr. által előírt, az adózott eredmény terhére – az osztalék, illetve részesedés kifizetése előtt – megképzett általános tartalék összegét, valamint az általános tartaléknak – a Hpt., illetve a Hitkr. által előírt – a hitelintézet tevékenységéből adódó veszteség rendezésére igénybe vett értékét.

2A17 sor Tárgyévi eredmény (Hitkr. 2. melléklet 23. tétel)

Az itt közölt adatnak meg kell egyeznie az 1B Felügyeleti mérleg (Források) tábla 1B97 Tárgyévi eredmény során jelentett adattal.

Év közben a hitelintézet főkönyvi adatain alapuló, a Hitkr. 12. § (2) bekezdésének megfelelően havonta lezárt eredményének – a bevételek, ráfordítások és költségek egyenlegének – ténylegesen befizetett társasági adóelőleggel csökkentett összegét kell kimutatni. (Ezt az eredményt nem befolyásolja az, hogy a hitelintézet a fizetett adóelőleget könyveiben hol tartja nyilván).

Az előzetes decemberi eredmény kiszámításánál a bevételek és ráfordítások számbavételénél az adott pénzügyi helyzetnek megfelelően a jogszabály által előírt tartalékokat el kell számolni, és a kiszámított adófizetési kötelezettség összegét kell figyelembe venni.

A végleges decemberi jelentésnél az (auditált) éves beszámoló (a pénzügyi mérleg) adata jelenti a tárgyévi eredményt.

Tájékoztató adat

2A18 Évközi számított adófizetési kötelezettség

Ezen a soron kell kimutatni a számított adófizetési kötelezettség összegét. Az adóalap korrekciós tételek hatását és az adófizetési kötelezettséget módosító egyéb tényezőket figyelembe lehet venni. A január 1-jétől halmozott érték [b) oszlop] minden negyedév végén megegyezik a 2C tábla 2C81 sor c) oszlopában szereplő értékkel.

2A2 Fizetett (fizetendő) tranzakciós illeték

A 2A052209 Ráfordítások terhére elszámolt adók sorból kiemelten itt kell jelenteni a fizetett (fizetendő) tranzakciós illeték összegét.

2A3 Tárgyidőszakban jóváhagyott osztalék

Itt kell szerepeltetni a közgyűlés által a tárgyidőszakban ténylegesen jóváhagyott osztalék és részesedés összegét.

2C Eredményadatok részletezése

A tábla a 2A Eredménykimutatás egyes kiemelt jelentőségű, vagy számvitelileg összetettebb soraira vonatkozóan tartalmaz kiegészítő, részletező adatokat.

A tábla oszlopai

Ha az ügylet eredményének összetevői tisztán bevételi vagy ráfordítás tételek, akkor az a) Bevétel vagy Ráfordítás oszlopban kell az adatot kimutatni.

Ha az eredménytípusokat az ügylet futamidején átívelő teljes összegükben az állomány bruttó és a nettó értékének különbözeteként lehet meghatározni, akkor a b) Bruttó vagy teljes érték oszlopban a 1AB Felügyeleti mérleg szerinti bruttó értéket kell megadni. A Teljes érték a 2C101, 2C102 sorokra értelmezendő, ahol a Bruttó fogalom számvitelileg nem értelmezhető. A c) Könyv szerinti (nettó) érték oszlopban az 1AN Felügyeleti mérleg szerinti nettó értékeket kell kimutatni.

A tábla sorai

2C1 Hitelezési veszteség

A hitelezési veszteség (2C101 sor) a befolyt ellenérték és kintlévőség bruttó értékének különbözete.

A hitelintézet a várható hitelezési vesztesége fedezetére értékvesztést vagy céltartalékot képez (2C102) és ezzel csökkenti a nemteljesítés bekövetkezésének évét terhelő veszteséget.

A 2C11-2C15 részletező sorokban a Számv. tv. 3. § (4) bekezdés 10. pontja szerint behajthatatlannak minősített saját és vásárolt követelések – beleértve a Hitkr. 2. § 29. pontja szerint a vásárolt követeléssel azonosan kezelt követeléseket is – leírása vagy értékesítése, valamint a Számv. tv. 81. §-a szerint behajthatatlannak nem minősíthető követelések térítés nélküli elengedése miatti teljes hitelezési veszteség összegét bontják összetevőkre az eredménykimutatás egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételei vagy ráfordításai, az egyéb bevételek és ráfordítások, illetve a rendkívüli ráfordítások soraihoz kapcsolódóan.

A 2C102 sorban a tábla 1. pontjában érintett állományokra képzett, a leírást, végleges értékesítést, vagy elengedést megelőzően az előző évek eredményéből vagy tárgyévben képzett értékvesztés teljes összegét kell kimutatni.

A további adatok megadására a Hitkr. 11. § (7) bekezdése és a 15. § (3)-(5) bekezdése vonatkozik.

2C11 és 2C13 sorokban a Behajthatatlannak minősített vásárolt, illetve saját követelésekből a leírt vagy véglegesen eladott állomány leírás vagy értékesítés előtti bruttó (teljes fennálló) értékét és könyv szerinti (nettó) értékét kell kimutatni.

Az adott év során a tárgyhó végéig behajthatatlannak minősített és leírt vagy véglegesen eladott összes tőkekövetelések (beleértve az értékpapírokat és a nem értékpapír részesedéseket is) bruttó [b) oszlop] és nettó értékét [c) oszlop] Nem pénzügyi vállalatok, Háztartások, Külföld és Egyéb szektorbontásban kell részletezni a 2C111-2C114, illetve a 2C131-2C134 sorokban. Az eladott követelésekhez kapcsolódó, a nullás számlaosztályban nyilvántartott követelések leírását itt nem kell szerepeltetni a többszörös számbavétel elkerülése érdekében. A 2C111–114 és 2C131-134 részletező sorok nem tartalmazhatják az ezen szektorokhoz kapcsolódó kamat és kamat jellegű követeléseket. Ezeket a kamatköveteléseket összevontan a 2C115 és 2C135 Leírt kamatkövetelések soron kell jelenteni.

A 2C115 és 2C135 Leírt kamatkövetelések soron egy összegben kell szerepeltetni az adott év során a tárgyhó végéig behajthatatlannak minősített és leírt, illetve egyéb okból leírt, a leírás előtt a rövid lejáratú hitelek között nyilvántartott, 1996. január 1-jét megelőzően keletkezett lejárt kamat- és kamat jellegű jutalék összegét.

A 2C12, 2C14 sorokban a Véglegesen eladott, behajthatatlannak minősített vásárolt, illetve saját követelések eladási értékét kell kimutatni.

Az eladott kihelyezéseket attól a hónaptól kell szerepeltetni a részletező sorokban a megfelelő szektorokra bontva, amelyik hónapban a hitelintézet kivezette azokat a könyveiből, függetlenül attól, hogy ellenértékük kifizetésére mikor került sor.

Itt is külön kell kimutatni az adott év során a tárgyhó végéig – az eladás előtt a rövid lejáratú hitelek között szerepelt – véglegesen eladott kamat- és kamat jellegű jutalékkövetelések összegét.

A 2C15 soron a Behajthatatlannak nem minősíthető, elengedett követelések bruttó (teljes fennálló) értékét és könyv szerinti (nettó) értékét kell kimutatni.

Az elengedett kihelyezéseket attól a hónaptól kell szerepeltetni a részletező sorokban a megfelelő szektorokra bontva és külön a kamatot, amelyik hónapban a hitelintézet kivezette azokat a könyveiből.

A 2C1 Hitelezési veszteség szakaszban a devizahitelesek védelme érdekében hozott, a devizakölcsöntv.-ben foglalt kormányzati intézkedésekből származó hitelezési veszteséget nem kell kimutatni.

2C2 Saját érdekeltségnek véglegesen eladott kihelyezések

A véglegesen eladott összes kihelyezés közül azokat kell bruttó értéken és könyv szerinti nettó értéken [2C21 sor b) és c) oszlop), illetve eladási értéken [2C22 sor b) oszlop] kimutatni (január 1-jétől a tárgyhó végéig), amelyeket a hitelintézet saját érdekeltségének értékesített. Saját érdekeltségnek az a vállalkozás számít, ahol a hitelintézet a vagyoni vagy a szavazati jogoknak legalább tíz százalékát birtokolja.

2C3 Befolyásoló részesedéssel rendelkező vállalkozásokkal kötött ügyletek eredménye

A kimutatás célja a Hpt. 6. § (1) bekezdés 6. pontja szerint befolyásoló részesedéssel rendelkező vállalkozásokkal – ezen belül a kapcsolt vállalkozásokkal – lebonyolított ügyletek, tranzakciók és egyéb műveletek jövedelemáramlásainak kimutatása. A táblaszakasz a hitelintézet kétirányú (tulajdonosi és befektetési) – és az átlagos piacitól eltérő kockázatú – kapcsolatából származó eredményét emeli ki az összes kamat és kamat jellegű, továbbá nem kamat jellegű eredményéből.

[A kapcsolt vállalkozás a Számv. tv. szerint meghatározott fogalom.]

2C31 Tulajdonosokhoz kapcsolódó ügyletek eredménye

Itt kell feltüntetni a hitelintézetnek azokkal a vállalkozásokkal kötött ügyleteiből, befektetéseiből, pénzügyi és egyéb tranzakcióból, kockázatvállalásaiból származó bevételeket (2C311) és ráfordításokat (2C312), amelyeknek a hitelintézet egyszerre tulajdona és ügyfele és a vállalkozás a hitelintézetben befolyásoló részesedéssel rendelkezik.

A tulajdonosi kapcsolatokból származó, a negyedév folyamán elszámolt bevételekből, illetve ráfordításokból és költségekből külön ki kell emelni és kimutatni a kapcsolt vállalkozástól származó kamat- és kamat jellegű (2C31111 és 2C31211), valamint a nem kamat jellegű eredménytételeket (2C31121 és 2C31221).

2C32 Befektetésekhez kapcsolódó ügyletek eredménye

Itt kell feltüntetni a hitelintézetnek azokkal a vállalkozásokkal kötött ügyleteiből, befektetéseiből, pénzügyi és egyéb tranzakcióból, kockázatvállalásaiból származó bevételeket (2C321) és ráfordításokat (2C322), amelyekkel a hitelintézet egyszerre tulajdonosi és ügyfélkapcsolatban van és hitelintézet a vállalkozásban befolyásoló részesedéssel rendelkezik.

A befektetési kapcsolatokból származó, a negyedév folyamán elszámolt bevételekből, illetve ráfordításokból és költségekből külön ki kell emelni és kimutatni a kapcsolt vállalkozástól származó kamat- és kamat jellegű (2C32111 és 2C32211), valamint a nem kamat jellegű eredménytételeket (2C32121 és 2C32221).

2C4 Bevételek értékpapírokból-osztalék

A 2C41 és 2C42 sorokban az eredménykimutatás 2A02 Bevételek értékpapírokból-osztalék sorának összesen adatait kell részletezni belföldiektől és külföldiektől kapott (járó) osztalékbevételek bontásban.

2C5 Kamattámogatások

A 2C5 részletező soraiban a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendeletben nevesített kamattámogatásokat kell kimutatni, eredményszemléletben. Az adatszolgáltatásnak nem részei a jogosultak által közvetlenül (nem hitelintézeten keresztül) igénybevett támogatások (pl. fiatalok otthonteremtési támogatása).

A 2C51 Jelzáloglevéllel finanszírozott hitelek kamattámogatása sorban a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 12. §-a alapján az államtól 2009. július 1-jéig kötött szerződésekre kapott kamattámogatást kell jelenteni.

A 2C52 Kiegészítő kamattámogatás sorban a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 13. és 14. §-a alapján az államtól 2009. július 1-jéig kötött szerződésekre kapott kiegészítő kamattámogatást kell jelenteni.

A 2C53 Kamattámogatás értékesítés vagy bérbeadás céljára való lakás építéséhez sorban a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 15. §-a alapján az államtól 2009. július 1-jéig kötött szerződésekre kapott kamattámogatást kell jelenteni.

A 2C54 Lakóházfelújítási és víziközmű kamattámogatás sorban a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 16. §-a alapján az államtól kapott kamattámogatást kell jelenteni.

A 2C55 Kamattámogatás települési önkormányzatok részére sorban a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 22. §-a alapján az államtól kapott kamattámogatást kell jelenteni.

2C6 Kamat jellegű bevételek és ráfordítások

A 2C6 sor alábontó sorai az eredménykimutatás 2A011 Kapott kamatok és kamat jellegű bevételek és 2A012 Fizetett kamatok és kamat jellegű ráfordítások kamat jellegű tételeinek nem teljeskörű részletezésére szolgál.

A 2C61 Rendelkezésre-tartási díjbevételek sorban azok a tételek jelennek meg, amelyeket az ügyfél fizet a hitelszerződésben meghatározott hitelkeretnek a hitelintézet által rendelkezésre tartott, az ügyfél által igénybe nem vett része után a rendelkezésre tartási időszakra vonatkozóan. http://www.bankihitel.hu/?us=fogalomtar&id=381

A 2C62 Kezelési költség sorban a szerződéskötésért és a hitel kezeléséért felszámított – általában egyszeri – költség összegeket (ún. adminisztrációs díjat vagy költségáltalányt) kell kimutatni.

A 2C63 Egyéb, hitelezéssel összefüggő bevételek sor jellemzően a hitelszerződés futamidő alatti módosításáért felszámított – számos esetben egyszeri – díjtételeket tartalmazza, így többek között a hitelkeret-beállítási díjat, hitelfolyósítási díjat, a szerződésmódosítási díjat, előtörlesztési díjat.

(A hitelnyújtással, illetve hitelfelvétellel összefüggésben felmerült egyéb díjakat, így különösen a hitelbírálati díjat, garanciadíjat, ügynöki jutalékot a pénzügyi szolgáltatások eredménytételei között, a földhivatali eljárási díjat, felszólító levél díját, közjegyzői díjat általános igazgatási költségek között, egyéb igazgatási költségként kell elszámolni. Ha az ilyen címen kifizetett díjakat a pénzügyi intézmény az ügyfél felé tovább felszámítja a pénzügyi szolgáltatási díjakba beépítve, akkor az így felszámított díjbevételek egyéb pénzügyi szolgáltatási díjbevételnek minősülnek.)

A 2C64 Faktoring és váltóleszámítolás díj- és kamatbevétele sor tartalma Hitkr. 10. § (3) bekezdése és 17. § (5)-(9) bekezdése szerint a váltóleszámítolási díj, illetve faktorálási díj, amely egyrészt a faktordíj (a követelés kiegyenlítésének idejére számított diszkontált kamat összege), a másrészt a megvásárolt követelés összege után felszámított egyszeri kezelési költség.

A 2C65 Kamatmentesen nyújtott hitel, kölcsön után kapott kezelési költség sorba a Hitkr. 10. § (2) bekezdés i) pontjának megfelelően a kamatmentes hitel kezelési költségét kamat jellegű bevételként kell elszámolni, ha az üzletszabályzat szerint annak tartalma kamat. Ide sorolható a kamatmentes dolgozói hitel kezelési költsége is.

A 2C66 Értékpapírkölcsön után kapott kölcsönzési díjak és a 2C67 Értékpapírkölcsön után fizetett kölcsönzési díjak sorban a Hitkr. 16. § (6) bekezdés ad) és bd) alpontja szerinti eredménytételeket kell kimutatni egyéb pénzügyi, vagy befektetési szolgáltatási eredménytételként.

A 2C68 Exporttal kapcsolatos Kötött Segélyhitelezés bevétele és a 2C69 Exporttal kapcsolatos Kötött Segélyhitelezés ráfordítása sorban a Hitkr. 10. § (7) bekezdése szerinti eredménytételeket kell kimutatni a jogszabályban leírt elszámolási módon.

2C7 Közvetített szolgáltatások

A közvetített szolgáltatás fogalmát a Számv. tv. 3. § (4) bekezdés 1. pontja határozza meg.

A 2C71 Bevételek soron azokat a hitelintézetnek járó (pl. az ügyfélnek, ügynöknek, stb.) továbbszámlázott szolgáltatásokat kell kimutatni, amely mögött – részben vagy egészben – közvetített szolgáltatást tartalmazó ráfordítást számolt el a hitelintézet.

A 2C72 Ráfordítások soron azokat a hitelintézetet terhelő (pl. az anyavállalatnak, stb.) továbbszámlázott szolgáltatásokat kell kimutatni, amely mögött – részben vagy egészben – közvetített szolgáltatást tartalmazó bevételt számolt el a hitelintézet.

2C8 Egyéb tájékoztató adatok

A 2C81-2C84 sor alábontó sorai a társasági adóra vonatkoznak, a hitelintézeti különadóra nem.

2C81 Adófizetési kötelezettség korrekciós és módosító tényezők figyelembevételével

A 2C81 sor c) oszlopban kell kimutatni a 2A12 sorból a társasági adó fizetési kötelezettségnek az adóalap korrekciós tételek hatásával és az adófizetési kötelezettséget módosító egyéb tényezőkkel növelt, illetve csökkentett összegét.

Az év végi auditált jelentésben szereplő adat megegyezik az éves beszámolóban lévő adófizetési kötelezettség hitelintézeti különadót nem tartalmazó összegével.

2C82 Adófizetési kötelezettség (halmozott január 1-jétől a tárgy negyedév végéig) sor:

Év közben a Hitkr. 12. § (2) bekezdése alapján az eredménykimutatásban elszámolt tárgyévi bevétel, ráfordítás és költségadatok egyenlege alapján számított várható társasági adó összegét kell szerepeltetni. A várható (számított) társasági adó a tárgy negyedév végéig halmozott adózás előtti eredményből a mindenkori adókulcsokkal számított adófizetési kötelezettséget jelenti. Ha az adózás előtti eredmény negatív, akkor az adófizetési kötelezettség értéke nulla.

Ha a hitelintézet a társasági adófizetési kötelezettséget nem az általános szabályok szerint, hanem a jövedelem-(nyereség-) minimum adó szabályai [Tao. tv. 6. § (7) és (8) bekezdése] szerint állapítja meg, az előzetes számításoknál a minimumadót meg kell határoznia és a két módszerrel számított adó közül a magasabb értéket kell az eredménykimutatásban megjelenítenie.

Az év végére vonatkozó előzetes, még nem auditált jelentésekbe azt az adófizetési kötelezettséget kell beírni, amelynek – a társasági adótörvény előírásai szerint végrehajtott előzetes számítások szerint – az éves beszámolóban szerepelnie kell, azzal az eltéréssel, hogy a hitelintézeti különadót nem kell beszámítani.

2C83 Adóalap korrekciós tételek hatása és 2C84 Egyéb, az adófizetési kötelezettséget módosító tényezők sorokban a hitelintézeti különadón kívüli, a fizetendő társasági adóban érvényesíthető vagy érvényesített, adóalap-növelő vagy csökkentő korrekciók hatását és egyéb módosításokat kell kimutatni.

Az évközi adatszolgáltatásokban csak az ismert és a hitelintézet gazdasági helyzetének megítélését lényegesen meghatározó adóalap korrekciókat kell figyelembe venni. Lényegesnek minősíthető az egyedi adókorrekció kimutatásának szükségessége, ha az az adózás előtti eredmény 20 %-át meghaladja.

Az év végi előzetes, még nem auditált jelentésekben a már ismert és számszerűsített adókorrekciókat kell kimutatni.

Az év végi auditált jelentésben az adóbevallás szerinti értékeket kell megjeleníteni.

A 2C85 Adófizetési különbözet (halmozott január 1-jétől a tárgy negyedév végéig) sor az adóhatósággal szemben ténylegesen fennálló adókövetelést (visszatérítendő adót) vagy adókötelezettséget (adótartozást) tartalmazza. A fizetendő adókülönbözetet előjel nélkül, a visszatérítendő adót negatív előjellel kell szerepeltetni. A sor a hitelintézeti különadóból származó adókövetelést, vagy adótartozást is tartalmazza.

A 2C9 Terven felüli értékcsökkenés szakaszban az immateriális javakra, illetve tárgyi eszközökre terven felül elszámolt értékcsökkenés adatokat kell szolgáltatni.

3J1 – 3J2 Értékpapírok értékelési adatai

A jelentések tartalmilag a mérleg eszköz oldalán lévő 1AB2 Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, 1AB3 Tulajdoni részesedések és 1AB6 Vagyoni érdekeltségek sorain könyv szerinti értéken jelentett értékpapír állományokat tartalmazza, de a hitelintézet által követett számviteli értékelési eljárásoknak megfelelő értéken és a prudenciális jogszabályokban [CRR harmadik rész I. cím 3. fejezet (Kereskedési könyv)] lefektetett értékelési szabályok szerint.

A táblákban mindazokat az értékpapírokat, jogokat megtestesítő okiratokat is számba kell venni, amelyeket a Számv. tv. értelmében értékpapírnak kell tekinteni olyan, de, amelyek más törvény (pl. a Tpt.) értelmében nem minősülnek értékpapírnak (így különösen az üzletrész). Ennek alapján a felügyeleti mérleg 1AB6 Vagyoni érdekeltségek között nem értékpapírként nyilvántartott, tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket is fel kell tüntetni a táblában.

A jogszabályok instrumentum-típusokra vonatkozó terminológiája nem azonos. A számvitel és a statisztika – noha nem teljesen egybevágó tartalommal, de – a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír és a tulajdoni részesedést jelentő befektetés fogalmakat használja, a kereskedési könyvi szabályozás a kötvények, illetve részvények és egyéb értékpapírok megkülönböztetést. Ebben a táblában a a kereskedési szándékkal tartott értékpapíroknál a CRR szerinti piaci értéket is jelenteni kell, az instrumentumok megnevezése az egyértelmű beazonosítás érdekében. Egyéb állományok esetében a számviteli fogalmak találhatóak a megnevezés rovatban. Azokban az esetekben, amikor a statisztikai mérleg fogalma eltér a számviteli besorolástól (mint pl. a zárt végű ingatlanalap befektetési jegye esetében, amely határozott idejű alap jegyeként a Számv. tv. 3. § (6) bekezdés 2. pontja szerint hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak minősül), ebben a táblában minden esetben a számviteli besorolás alkalmazása szükséges, tehát az adott értékpapírokat a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok között kell szerepeltetni. Azokat az értékpapírokat, amelyek lejárattal rendelkeznek, de sem a számviteli, sem a statisztikai mérlegben nem tartoznak a hitelviszonyt megtestesítő papírok közé, pl. kockázati tőkealap jegye, szintén az Egyéb értékpapírok között kell kimutatni.

A magyar állampapírokat minden esetben külön soron kell szerepeltetni. Az állampapírok körét a Tpt.-nek megfelelően kell értelmezni, ennek megfelelően a magyar állampapírok közé sorolandók az MNB által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok is.

3J1 Valós értékelést nem alkalmazó hitelintézetek - Értékpapírok értékelési adatai

Ebben a táblában a Számv. tv. 59/A-59/F. §-a szerinti valós értéken történő értékelést nem alkalmazó hitelintézeteknek kell jelenteni az értékpapírokra vonatkozó adatokat forgatási és befektetési célú bontásban.

A tábla sorai

A forgatási célú értékpapírokon belül meg kell különböztetni a, kereskedési szándékkal tartott és a kereskedési könyvben is nyilvántartott értékpapírok állományát, amelyeket a számviteli értékelési szabályoknak megfelelő értéken, és a CRR szerinti értéken (piaci érték) is jelenteni kell (3J1114, 3J1124 sorok). A kereskedési szándékkal tartott és a kereskedési könyvben is nyilvántartott értékpapírok állományát tovább kell bontani a saját kezelésű (3J111 sorok), és a portfóliókezelésbe adott állományok (3J112 sorok) elkülönítése érdekében, ahol az értékpapírok értékelését a portfóliókezelő végzi.

A 3J113 Nem kereskedési szándékkal tartott forgatási célú értékpapírok sorokon azokat az eredeti lejárat szerint rövid – legfeljebb egy éves – lejáratú értékpapírokat (pl. DKJ) kell szerepeltetni, amelyeket a számviteli kimutatásokban forgatási célúnak kell besorolni, de nem a CRR szerinti kereskedési szándékkal, hanem a kereskedési szabályzat alapján lejáratig tartanak. A kereskedési könyvet nem vezető hitelintézeteknek ezeken a sorokon kell szerepeltetniük a forgatási célú hitel- és tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok állományát. A 3J1133 Részvények és egyéb értékpapírok sorokon olyan értékpapírok szerepelhetnek, amelyek sem a számviteli, sem a statisztikai mérlegben nem tartoznak a hitelviszonyt megtestesítő papírok közé, pl. részvények, kockázati tőkealap jegye.

A 3J12 Befektetési célú értékpapírok között kell jelenteni a könyvekbe befektetési célúként felvett értékpapírokat, közöttük azoknak a tárgyévben lejáró értékpapíroknak a még fennálló állományát is, amelyeket a Számv. tv. 30. § (5) bekezdése alapján a számviteli mérlegben a forgatási célú értékpapírok között kell kimutatni. A vagyoni érdekeltségek könyv szerinti értékét és értékvesztését a befektetési célú értékpapírokon belül a részvények és egyéb értékpapírok sorokban (a 3J1231 és 3J1232) kell kimutatni.

3J2 Valós értékelést alkalmazó hitelintézetek - Értékpapírok értékelési adatai

Ebben a táblában kell jelenteni az értékpapírokra vonatkozó valós érték adatokat a Számv. tv. 59/A-59/F. §-a szerinti valós értéken történő értékelést alkalmazó hitelintézeteknek forgatási és befektetési célú bontásban.

A táblában az értékpapírok állományát valós értéken kell kimutatni. A Számv. tv. 59/B. § (9) bekezdésének és a Hitkr. 9. § (9) bekezdésének megfelelően a valós értéken értékelt értékesíthető értékpapírok pozitív értékelési különbözete nem része az eszköz könyv szerinti értékének, így a valós értékelést alkalmazó hitelintézeteknél a 3J2 tábla főösszege (3J21) és a felügyeleti mérleg 1AB2, 1AB3 és 1AB6 soraiban szereplő értékek összege eltér egymástól. Ez abból adódik, hogy a fenti jogszabálynak megfelelően a felügyeleti mérlegben a valós értéken értékelt értékesíthető értékpapírok pozitív értékelési különbözete nem jelenik meg az értékpapírhoz kapcsoltan annak könyv szerinti értékében, hanem az 1AB91 Egyéb aktív elszámolások és egyéb eszközök között (1AB914 Egyéb sor).

A tábla sorai

A 3J22 Befektetési célú értékpapírok között kell jelenteni a könyvekbe befektetési célúként felvett értékpapírok közül azoknak a tárgyévben lejáró értékpapíroknak a még fennálló állományát is, amelyeket a Számv. tv. 30. § (5) bekezdése alapján a számviteli mérlegben a forgatási célú értékpapírok között kell kimutatni.

Az értékpapírok állományát a Számv. tv. 59/A. §-ában definiált értékelési porfóliók szerint is meg kell bontani. A kereskedési célú értékpapírok kivételével a portfóliókban lévő értékpapírokat aszerint is meg kell különböztetni, hogy bekerüléskor vagy rendkívüli körülmények, illetve a tartási szándék megváltozása miatti átsorolást követően került oda az értékpapír.

A 3J211 Kereskedési célú pénzügyi eszközök közé sorolt – Számv. tv. 59/A. § (4) bekezdés a) pontja szerinti – értékpapírok soron kell szerepeltetni a kereskedési célú pénzügyi eszközök közé sorolt – Számv. tv. 59/A. § (4) bekezdés a) pontja szerinti – értékpapírok állományát a Számv. tv. 59/B. § (8) bekezdése és Hitkr. 9/A. (3) bekezdése szerinti valós értékén (könyv szerinti érték).

A 3J212 Értékesíthető pénzügyi eszközök közé sorolt – Számv. tv. 59/A. § (4) bekezdés b) pontja szerinti – értékpapírok soron kell szerepeltetni a forgatási célú értékpapírok között nyilvántartott értékesíthető pénzügyi eszközök közé sorolt – Számv. tv. 59/A. § (4) bekezdés b) pontja szerinti – értékpapírokat. Az értékesíthető portfólióban el kell különíteni Hitkr. 9/B. (3) bekezdése szerint a bekerülési értéken értékelt (3J2121 sor), és a valós értéken értékelt állományokat (3J2122 sor). A valós értékelés alá vont értékesíthető instrumentumok esetében a Számv. tv. 59/B. § (9) bekezdése szerint az értékelési különbözet csak pozitív lehet.

A 3J22 Befektetési célú értékpapírok soron kell szerepeltetni a befektetési célú értékpapírokat. A portfóliókban lévő értékpapírokat aszerint is meg kell különböztetni, hogy bekerüléskor, vagy rendkívüli körülmények, illetve a tartási szándék megváltozása miatti átsorolást követően került oda az értékpapír. A 3J221 Bekerüléskor lejáratig tartottként felvett – Számv. tv. 59/A. § (4) bekezdés c) pontja szerinti – és egyéb befektetési célú értékpapírok soron kell szerepeltetni a Számv. tv. 59/A. § (4) bekezdés c) pontja szerinti a lejáratig tartott értékpapírok mellett azokat bekerüléskor befektetési célúként felvett és a befektetési célúak között nyilvántartott értékpapírokat is, amelyeket nem soroltak be a lejáratig tartott pénzügyi eszközök közé, hanem az értékesíthető portfólióban tartanak, és a törlesztésekkel és az értékvesztéssel csökkentett, visszaírásokkal növelt bekerülési értéken értékelnek. A 3J222 Bekerüléskor befektetési célúként a könyvekbe felvett valós értékelés alatti értékesíthető értékpapírok soron valós értéken kell szerepeltetni azokat a bekerüléskor befektetési célúként felvett és a befektetési célúak között nyilvántartott értékpapírokat is, amelyeket nem soroltak be a lejáratig tartott pénzügyi eszközök közé, hanem az értékesíthető portfólióban tartanak, és valós értéken értékelnek. Az értékesíthető pénzügyi eszközök pozitív értékelési különbözete, mely a felügyeleti mérleg 1AB914 Egyéb során jelenik meg, a Számv. tv. 59/B. § (9) bekezdésének megfelelően nem része az eszköz könyv szerinti értékének. A vagyoni érdekeltségek könyv szerinti értékét és értékvesztését a befektetési célú értékpapírokon belül a hitelintézet szándékának megfelelő sorba (3J221, 3J222, vagy 3J223) kell besorolni a Részvények és egyéb értékpapírok alábontó sorokba.

A 3J23 Kereskedési szándékkal tartott - kereskedési könyvben nyilvántartott értékpapírok piaci értéke soron kell szerepeltetni a CRR szerinti, kereskedési szándékkal tartott és a kereskedési könyvben is nyilvántartott értékpapírok állományát. A 3J232 soron azokat az értékelési korrekciókat kell feltüntetni, amelyeket a kereskedési könyvben nyilvántartott értékpapírokra a CRR az intézmény által alkalmazott számviteli előírások szerint számított negatív értékelési különbözetet meghaladó mértékű jelentős veszteségekhez vezettek, és amelyeket egyébként a szavatoló tőkéből le kell vonni.

A 3J241 soron tájékoztató adatként a 3J23 soron feltüntetett állományból azokat az értékpapírokat kell a CRR szerinti piaci értéken szerepeltetni, amelyeket a számviteli nyilvántartásokban rendkívüli körülmények miatt a kereskedési célú eszközök közül már átsoroltak más számviteli portfólióba, de amelyek a prudenciális előírások alapján még a kereskedési könyvben vannak nyilvántartva és értékelve. Ezen átsorolt állományok állományok közül a lejáratig tartott, vagy a bekerülési értéken értékelt értékesíthető pénzügyi eszközök közé sorolt tételek könyv szerinti értékét a 3J242 soron, a valós értéken értékelt értékesíthető pénzügyi eszközök közé sorolt tételek könyv szerinti értékét 3J243 soron kell tájékoztató adatként szerepelteni.

3K1 – 3K2 Lejáratig tartott, kereskedési célú vagy értékesíthető értékpapír potfolióban tárgynegyedévben történt átsorolások

A jelentésekben a Számv. tv. 59/A-59/F. §-a, illetve a Hitkr. 9/A-9/F. §-a szerinti valós értéken történő értékelést alkalmazó hitelintézeteknek a számviteli jogszabályokban lefektetett értékelési portfóliók közötti átsorolások nyomon követése.

3K1 Lejáratig tartott értékpapírok közül a tárgynegyedévben kereskedési célúvá vagy értékesíthetővé átsorolt értékpapírok

A tábla oszlopai

Az a) oszlop értékpapírok megnevezését, a b) oszlop az értékpapírok ISIN kódját tartalmazza. Amennyiben az értékpapírnak nincs, vagy az MNB jelentésfogadó rendszerében még nem ismert az ISIN vagy MNB kódja, a jelentés küldésekor regisztrációs kérelmet kell kitölteni a rendszerben előírtak alapján. A c) oszlopban a lejáratig tartott számviteli portfólióból való kivezetés időpontját kell feltüntetni. A d) oszlopban az átsorolás szerinti új portfólió kódját kell az alábbiak szerint szerepeltetni

K - Kereskedési célú

ÉB - Értékesíthető - Bekerülési értéken értékelt

ÉV - Értékesíthető - Valós értéken értékelt

Az e-i) oszlopokban a Számv. tv. 59/A. § (11) bekezdése szerinti értékeket, a j) oszlopban a CRR 105. cikke szerinti értéket (piaci érték) kell szerepeltetni.

A k) oszlopban az átsorolás jellege szerinti kódot kell az alábbiak szerint szerepeltetni:

J - Számv. tv. 59/A. § (11) bekezdése szerinti jelentős mennyiség

R - Számv. tv. 59/A. § (11) bekezdése szerinti rendkívüli körülmények

A tábla sorai

Ebben a táblában az átsorolásokat értékpapíronként kell jelenteni.

3K2 Kereskedési célú értékpapírok közül a tárgynegyedévben nem kereskedési célúvá átsorolt értékpapírok

A tábla oszlopai

Az a) oszlop értékpapírok megnevezését, a b) oszlop az értékpapírok ISIN kódját tartalmazza. Amennyiben az értékpapírnak nincs, vagy az MNB jelentésfogadó rendszerében még nem ismert az ISIN vagy MNB kódja, a jelentés küldésekor regisztrációs kérelmet kell kitölteni a rendszerben előírtak alapján. A c) oszlopban a kereskedési célú számviteli portfólióból való kivezetés időpontját kell feltüntetni. A d) oszlopban az átsorolás szerinti új portfólió kódját kell az alábbiak szerint szerepeltetni

LT - Lejáratig tartott

ÉB - Értékesíthető - bekerülési értéken értékelt

ÉV - Értékesíthető - Valós értéken értékelt

Az e) oszlopban a CRR 105. cikke szerinti értéket (piaci érték), f-j) oszlopokban a Számv. tv. 59/A. § (11) bekezdése szerinti értékeket kell szerepeltetni.

A tábla sorai

Ebben a táblában az átsorolásokat értékpapíronként kell jelenteni.

C12H – Mérlegen kívüli tételek - Függő és jövőbeni kötelezettségek

A hitelintézetek mérlegen kívüli tételeinek (nyújtott függő és jövőbeni kötelezettségek) felmérése a hitelintézet tevékenységi körének és likviditási helyzetének értékelése céljából. A táblában a hagyományos értékpapírosításból eredő mérlegen kívüli kötelezettségeket is be kell mutatni.

A tábla kitöltésénél az alkalmazott számviteli szabályok rendelkezései és fogalmai az irányadóak. A táblában a mérlegen kívüli kötelezettségek két részre bomlanak aszerint, hogy az ügylet hitelezési kockázatot keletkeztet vagy sem. Az első esetben a tétel megszűnésekor mérlegbeli eszköztétel keletkezik, míg hitelezési kockázatot nem hordozó tétel esetén veszteség jellegű fizetési kötelezettség jelentkezik.

A hitelezési kockázattal rendelkező mérlegen kívüli kötelezettségek esetén a mérleg-egyenértékesítési tényező szerinti bontás a jövőbeni esemény bekövetkezésének, vagy a szerződés teljesítésének kockázatát, azaz az eszköztétel keletkezésének valószínűségét tükrözi.

A tábla oszlopai

Az a)-d) oszlopokban a mérlegen kívüli tételek (függő és jövőbeni kötelezettségek) számviteli nyilvántartás szerinti bruttó nyilvántartási (szerződési) értékét kell bemutatni forint, euro és egyéb deviza bontásban. Az egyes állományokhoz tartozó megképzett céltartalékot, illetve a valós értékelés esetén az értékelési különbözetet a számviteli előírások szerinti értéken az e) és g) oszlopokban, a céltartalékkal csökkentett nyilvántartási (szerződési) értéket az f) oszlopban kell szerepeltetni. A h) oszlopban szereplő érték valós értékelés alkalmazása esetén az ügylet valós értékét mutatja, ahol az releváns. Egyéb esetekben az oszlopban szereplő érték megegyezik az f) oszlopban kimutatott nettó értékkel.

A bruttó nyilvántartási (szerződési) érték oszlopban a kötelezettségvállalást Hitkr. 20. §-a szerinti értékeken kell kimutatni.

Nem valódi penziós ügyleteknél, szállításos repó ügyleteknél az ügyletbe vont eszköz, értékpapír visszavásárlásból eredő jövőbeni pénzkifizetés összegét (a ,,pénz oldalt”) kell kötelezettségként kimutatni.

A tábla sorai

1 Hitelezési és partnerkockázattal rendelkező ügyletek:

– A 100 %-os mérleg-egyenértékesítési tényezőjű tételek a következő kockázati csoportokban felsorolt tételek kivételével

A C12H114 sor a nem valódi penziós ügyleteket tartalmazza, beleértve a szállításos repó ügyleteket is. A C12H118 Egyéb tételek sorban minden teljes kockázatú ügyletet be kell sorolni, amely a szakaszban nevesítetten nem szerepel, így a betételhelyezésre vonatkozó határidős megállapodásokat (forward deposit) is.

– A 75%-os mérleg-egyenértékesítési tényezőjű tételek

Itt jelentendők a CRR 166. cikk (8) bekezdés d) pontjában leírt feltételeknek megfelelő hitelkeretek, rövid lejáratú pénzpiaci eszköz jegyzésére szolgáló rulírozó hitel-megállapodások (note issuance facilities, NIF), valamint rövid lejáratú pénzpiaci eszközök jegyzésére és a kibocsátásban való közreműködésre szolgáló középtávú rulírozó megállapodások (revolving underwriting facilities, RUF).

– az 50%-os mérleg-egyenértékesítési tényezőjű tételek

A C12H134 sor tartalma: a kölcsönnyújtásra, értékpapír-vásárlásra, bankgarancia és bankkezesség nyújtására, váltóleszámítolásra, váltókezesség nyújtására és egyéb kockázatvállalásra vonatkozó le nem hívott ígérvény és hitelkeret, amelynek eredeti lejárata az egy évet meghaladja.

– a 20%-os mérleg-egyenértékesítési tényezőjű tételek

A C12H145 sor tartalma: az eredeti lejárata szerint legfeljebb egy éves, a kölcsönnyújtásra, értékpapír-vásárlásra, bankgarancia és bankkezesség nyújtására, váltóleszámítolásra, váltókezesség nyújtására és egyéb kockázatvállalásra vonatkozó le nem hívott ígérvény és hitelkeret, amely feltétel nélkül nem mondható fel, vagy amelynél a hitelfelvevő hitelképességében bekövetkező minőségromlás nem eredményezi automatikusan a megállapodás felmondását. A C12H144 sorban kell jelenteni az áruk mozgásából származó, rövid lejáratú okmányos meghitelezés tételeket [CRR 166. cikk (8) bekezdés b) pont].

– a 0%-os mérleg-egyenértékesítési tényezőjű tételek

A C12H151 sor tartalma: a kölcsönnyújtásra, értékpapír-vásárlásra, bankgarancia és bankkezesség nyújtására, váltóleszámítolásra, váltókezesség nyújtására vonatkozó le nem hívott ígérvény és hitelkeret, amely bármikor, feltétel nélkül, azonnali hatállyal felmondható, vagy amelynél a hitel felvevő hitelképességében bekövetkező minőségromlás automatikusan a megállapodás felmondását eredményezi.

Az SA hitelintézetek esetében üresen maradnak a csak IRB hitelintézetekre érvényes sorok (így például a 75%-os mérleg-egyenértékesítési tényezőjű tételek).

Az AIRB hitelintézeteknek a kitettségek kockázati súly szerinti besorolásánál a megadott kockázati súly %-okat felülről korlátos sávhatároknak kell tekinteniük, amelybe az adott sávba eső tételeket be kell sorolniuk (pl. 21-50% közötti saját CCF esetén a C12H13 50%-os mérleg-egyenértékesítési tényezőjű tételek soron kell jelenteni).

2 Hitelezési kockázattal nem rendelkező függő és jövőbeni kötelezettségvállalások

– a Peres ügyekkel kapcsolatos függő kötelezettségek perértéken,

– a portfolió kezelés kapcsán saját ügyfelek felé vállalt tőke- vagy hozamígéret, valamint tőke- vagy hozamgarancia aktuális eszközértéken,

– a Hitkr. 20. § (2) bekezdés 1. pontjában meghatározott opciós ügyletek az ott megadott bontásban és értéken,

– a kötési napon mérleg alatt nyilvántartásba vett, de mérlegben értéknapon könyvelt azonnali ügyletek az azonnali ügylet tárgyának (bázisdevizájának, vagy az értékpapírnak) forintban vagy az ügylet másik devizájában mért piaci és kötési értéke különbözetének összegében.

A tábla nem tartalmazza a Hitkr. 20. § (3) bekezdés 1. és 2. pontjában leírt tételeket, azaz a határidős adásvételi ügyletek és a swap ügyletek határidős ügyletrésze miatti kötelezettségeket.

SF07HT-SF07HB A hitelintézet által nyújtott hitelek állományának alakulása

A táblákban kell részletezni a hitelintézet által nyújtott hitelek állományának (1AB5) alakulását befolyásoló tranzakciókat (folyósítás, törlesztés, leírás, elengedés, vásárlás, eladás).

A táblákban szereplő, összesített hitelportfólióra vonatkozó adatoknak meg kell egyezniük a Felügyeleti mérlegben a hitelintézetek által nyújtott hitelek összesített bruttó és nettó állományával.

Az SF07HT-SF07HB táblák ún. mozgástáblák, ennek megfelelően mind a forintban, mind a devizában nyújtott hitelek esetében olyan módon kell az állományváltozás összetevőit szerepeltetni, hogy a nyitó bruttó állományt előjelhelyesen korrigálva a forgalmakkal a záró bruttó állományt kapjuk.

Külön táblában kell jelenteni a forinthitelek és a devizahitelek változását. A devizában fennálló hitelállományi és forgalmi adatok forint értékének meghatározásánál az 1. melléklet 5.6. pontja szerint kell eljárni.

A tábla oszlopai

A 010. és 020. oszlopban feltüntetett nyitóállomány a tárgynegyedév 1-jén fennálló bruttó és nettó hitelállomány. A tárgynegyedévi nyitó állomány megegyezik az előző tárgynegyedév végi záró állománnyal, kivéve, ha az attól való eltérése indokolt (pl. hitelintézetek egyesülése).

A 030. oszlopban kell a tárgynegyedévben folyósított hitel összegét feltüntetni.

A folyósítások között nem jelenthetők az – ügyfél törlesztési nehézségei miatt, az adatszolgáltatón belül – átstrukturált hitelek, továbbá a lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezességről szóló 2009. évi IV. törvény szerinti áthidaló hitelek.

A folyószámlahitelek folyósítás és törlesztés adatait a szerződések állományváltozása alapján a következők szerint kell meghatározni: amennyiben az adott folyószámlahitel állománya az előző negyedévhez képest nőtt, folyósításként, csökkenés esetén pedig törlesztésként kell jelenteni.

A 040. oszlopban kell kimutatni a tárgynegyedévben vásárolt követelések összegét bekerülési értéken (vételáron), ideértve az MNB által engedélyezett állomány-átruházás keretében a hitelintézet portfóliójába került (átvett) követelés állományt is.

A faktoring és forfetírozás keretében megelőlegezett összegeket nem követelésvásárlásként a 040., hanem folyósításként a 030. oszlopban, a megelőlegezett követelésekhez kapcsolódó – a végső adós és a faktorált ügyfél általi – pénzügyi teljesítést pedig törlesztésként a 050. oszlopban kell kimutatni.

A tábla 050. és 060. oszlopában a tárgynegyedévben törlesztett tőke (ütemezett és rendkívüli) összegét kell szerepeltetni.

Előtörlesztés alatt a hitel- vagy kölcsönszerződésben rögzített esedékességeket megelőző, részleges vagy teljes tőke-visszafizetést kell érteni.

A folyószámlahitelek törlesztés adatait a 030. oszlopnál ismertetett módon kell meghatározni.

A törlesztés, előtörlesztés adatok esetében az átstrukturálásból eredő tételeket a tábla nem tartalmazhatja. Tehát hibásnak minősül, ha az adatszolgáltató az eredeti hitel összegét lejelenti (elő)törlesztésként, majd az új, átstrukturált hitel összegét folyósításként.

A gyűjtőszámla-hitelként folyósított forinthitelek állományának növekedését vagy csökkenését sem lehet a folyósítások, illetve a törlesztések között jelenteni. Ezeket a változásokat a 150. Egyéb állományváltozás oszlopban kell szerepeltetni.

A 070. és 080. Tárgynegyedévben leírt tőkekövetelés (bruttó illetve nettó értéken) oszlopban kell feltüntetni a tárgynegyedévben behajthatatlannak minősített és leírt, illetve az egyéb okból leírt követelésnek a leíráskori bruttó (teljes) nyilvántartási és nettó értékét szektoronkénti bontásban. Itt kell jelenteni a behajthatatlannak nem minősíthető elengedett követelések elengedéskori bruttó (teljes) nyilvántartási és nettó értékét is.

A nem teljesítő devizakölcsön forintra váltásakor az elengedett követelésrészt az összesen és a deviza tábla Háztartások-lakosság sorában, a 070. és 080. oszlopban kell szerepeltetni (a hitel eredeti hitelcélja szerint).

A 090-110. és 120-140. oszlopban kell a tárgynegyedévben véglegesen eladott – eladás előtt a mérlegben kimutatott – követelés összegét szerepeltetni könyv szerinti bruttó értéken, nettó értéken és az adásvételi szerződés szerinti értéken (eladási áron), függetlenül attól, hogy ellenértékük megfizetésére mikor került sor. Könyv szerinti érték feletti értékesítés esetén nettó érték alatt a Hitkr. 9. § (18) bekezdés szerinti értékvesztés-visszaírás előtti nettó érték értendő. Az eladott követelések között kell kimutatni az MNB engedélye alapján a hitelintézet portfóliójából állomány átruházás címén kikerülő (engedményezett) követeléseket is.

Az eladott követelések teljesítő és nem teljesítő megbontásánál az SF1801-SF1803 tábla kitöltési előírásaiban szereplő előírások alapján kell a besorolást elvégezni.

Az eladott kihelyezéseket is azokban a sorokban kell megjelentetni, amelyekben eredetileg is a mérlegben voltak, még akkor is, ha más devizában történt az eladásuk.

A 150. Egyéb állományváltozás oszlopban a tábla sorai, illetve a forint és deviza táblák közötti (többek között a szektor-, instrumentum besorolás, devizanem változása, kamattőkésítés, stb. miatt szükséges) tárgynegyedéves átsorolásokat, átstrukturálásokat kell feltüntetni a mozgás irányának megfelelő előjellel. Az oszlopon belül az állomány kivezetését (-) előjellel, az új sorba, táblába történő átsorolást (+) előjellel kell kimutatni. Soron belüli változásnál a változás hatása nettó módon jelenik meg. A nem teljesítő devizakölcsön forintra váltását átstrukturálásként kell kimutatni, a devizahitel forintra konvertált és a 25 %-os elengedett követelésrészt nem tartalmazó összegét a deviza táblából a forint táblába kell átsorolni.

Az oszlop tartalmazza a deviza átértékelődésből eredő állományváltozások összegét is.

A 160. oszlopban kell feltüntetni a tárgynegyedév végén fennálló hitelszerződések darabszámát, a 170. és 180. oszlopban a tárgynegyedév végén fennálló hiteltartozás összegét bruttó és nettó könyv szerinti értéken. Ennek megfelelően ebben a táblában is szerepeltetni kell a mérlegben szereplő, függővé nem tett kamatokat, melynek változása a 150. oszlopban jelentendő.

A 160. oszlopban csak azon szerződések számát kell jelenteni, ahol ténylegesen van fennálló hitelállomány. Tehát a szerződésszám nem tartalmazza az olyan hitelkeret szerződések számát, ahol a hitelt még nem hívták le, továbbá az olyan szerződések darabszámát, ahol a hitelt lehívták ugyan, de a tárgynegyedév végére a hitelállomány 0 egyenleget mutat (vagyis a teljes hitel törlesztésre került).

A késedelmes devizahitelek forintosítása esetén a forintosítás nem minősül törlesztésnek, illetve folyósításnak, a kapcsolódó tételeket a 150. oszlopban, a deviza táblában negatív, míg a forint táblában pozitív előjellel kell szerepeltetni. Amennyiben a forintosított követelésállomány az árfolyam változásával módosulhat, azaz az adatszolgáltató a későbbiekben számol el árfolyamváltozást, úgy a hitelt továbbra is deviza hitelnek kell tekinteni és ennek megfelelően a deviza táblában szerepeltetni.

A tábla sorai

A tábla első szakaszában szektoronkénti bontásban kell a tárgynegyedévben a hitelállomány alakulását befolyásoló egyes tranzakciókat, valamint a tárgynegyedév végén fennálló hitelállomány összegét és a meglévő szerződések darabszámát bemutatni.

A tábla második szakaszában termékek szerinti bontásban kell részletezni a belföldi háztartási szektor részére nyújtott hitelek állományának alakulását befolyásoló tranzakciókat.

A belföldi hitelintézetek között jelentendők a „C” szektorba tartozó egyéb monetáris pénzügyi intézmények (nem beleértve az MNB-t).

A beföldi egyéb pénzügyi vállalatok az egyéb pénzügyi közvetítő és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végző pénzügyi vállalkozásokat, befektetési vállalkozásokat és egyéb intézményeket, továbbá az ’F’ szektornak megfelelően a biztosítótársaságokat, biztosítási egyesületeket, nyugdíj- és egészségpénztárakat, és ezeknek a Magyarországon fióktelepek formájában működő intézményeit foglalja magában (D, E, F szektor).

A 080. soron szereplő nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelekből ki kell emelni és külön soron kell szerepeltetni a KKV-knak nyújtott hiteleket (090. sor), a kereskedelmi célú ingatlannal fedezett hiteleket (130. sor), a projektfinanszírozási hiteleket (140. sor), valamint a treasury-n keresztül, a bankközi ügyletekre jellemző paraméterekkel kötött ún. money market típusú vállalati hitelügyleteket (155. sor).

A projekthitelekből kiemelten be kell mutatni a kereskedelmi ingatlannal fedezett projekthiteleket (150. sor).

A KKV fogalmát a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

Kereskedelmi ingatlannal fedezett hitelnek tekintendő minden olyan hitel, amely mögött részben vagy egészben kereskedelmi ingatlan fedezet áll. A tábla vonatkozásában kereskedelmi ingatlannak minősül minden olyan ingatlan, amely nem lakóingatlan. A lakóingatlan fogalmát a 8PBF tábla kitöltési előírása tartalmazza.

Projektfinanszírozási hitelnek és money market típusú hitelnek az 1. mellékletben ekként meghatározott hitel minősül.

A 080. soron szereplő nem-pénzügyi vállalati hitelek állományát tovább kell bontani forgóeszköz hitel, beruházási hitel és egyéb hitel sorokra.

Forgóeszköz hitelnek tekintendő minden olyan, általában 1 éves vagy rövidebb futamidejű hitel, amelyet forgóeszközök finanszírozása nyújt a pénzügyi intézmény.

Beruházási hitel: az 1. mellékletben meghatározott fogalom.

Egyéb hitelnek minősül minden, az előző két kategóriába nem sorolható hitel.

A 230. soron kell szerepeltetni azon, korábban devizában denominált lakossági jelzáloghitelek állományát, amelyeket az adatszolgáltató a Forintosítási tv. 10. §-a alapján forintkövetelésre váltott át.

A besorolás alapját a kölcsönszerződésben meghatározott devizanem határozza meg, függetlenül a hozzá kapcsolódó pénzügyi teljesítésektől. Ha a kölcsönszerződés alapján a folyósítás több devizában történik, a kintlévőség devizanemei szerint kell a kölcsönt besorolni.

A belföldi háztartásoknak nyújtott hitelek terméktípus szerinti bontása megegyezik a 20/2016. (V. 6.) MNB rendelet 1. melléklete szerinti M03 és M13 MNB azonosító kódú adatszolgáltatásban alkalmazott termékbontással, az alábbi eltérésekkel, kiegészítésekkel:

A támogatott valamint a piaci kamatozású és egyéb lakáshiteleket külön soron kell jelenteni. A saját dolgozók részére nyújtott, államilag nem támogatott forint lakáshiteleket a „piaci kamatozású és egyéb” megnevezésű sorokban kell szerepeltetni. Amennyiben saját dolgozói lakáshitel nyújtása deviza alapon történik, azt – elkülönítés nélkül – a deviza lakáshitelek között kell szerepeltetni.

Folyószámlahitel alatt az M03 és M13 MNB azonosító kódú adatszolgáltatásban nevesített alábbi terméktípusok értendők:

- folyószámlahitelek a hitelkártya követelések és rulírozó hitelek nélkül,

- rulírozó hitel (folyószámlahitel),

- nem kamatozó hitelkártya követelések,

- kamatozó hitelkártya követelések.

A folyószámlahitelekből, illetve az áruvásárlási és egyéb fogyasztási hitelekből ki kell emelni, és a 390., illetve a 410. soron külön is be kell mutatni a hitelkártya követelések állományát és a kapcsolódó tranzakciókat. A 390. soron feltüntetendő kártyahitelek állománya megegyezik az M03 és M13 MNB azonosító kódú adatszolgáltatásban a nem kamatozó és a kamatozó hitelkártya követelésként feltüntetett állományok összegével.

A 420. soron kell szerepeltetni a háztartások részére nyújtott, a tábla előző soraiban nem szerepeltetett hiteleket.

A kombinált konstrukciókra vonatkozó speciális előírások

A tábla 430-450. sorában azon, háztartásoknak nyújtott hitelekhez kapcsolódó kombinált konstrukciók tranzakciós adatait kell kiemelni, amelyeknél a hiteltörlesztés (tőke, illetve kamat) nem közvetlenül az adatszolgáltatóhoz, hanem valamilyen kapcsolt termékre, illetve konstrukcióra vonatkozóan (lakás-takarékpénztári konstrukció, unit-linked biztosítás, stb.) történik. Azon összegek, amelyek közvetlenül az adatszolgáltatóhoz kerülnek törlesztésre, ezekben a sorokban nem szerepeltethetők, kivéve, ha előtörlesztés történik. Az előtörlesztést a „Tárgynegyedévi törlesztés összesen”, illetve az „ebből előtörlesztés” oszlopban is jelenteni kell. A kapcsolt termék, konstrukció megszűnésekor a megtakarítás felhasználását tőketörlesztésként a „Tárgynegyedévi törlesztés összesen” oszlopban, míg a fennmaradó hitelállomány kivezetését a kombinált termékről az „Egyéb állományváltozás” oszlopban kell szerepeltetni.

A 460. és 470. sor az adott negyedévben az adatszolgáltatónak járó, de kapcsolt termékre, konstrukciókra fizetett/fizetendő kamat-, illetve tőketörlesztések összegét tartalmazza. Amennyiben az adatszolgáltatónak a tényleges befizetésekről nincs információja, úgy a hitel nyújtásakor kalkulált kamat-, illetve tőketörlesztési kötelezettséget kell ezen sorokon szerepeltetnie.

Portfólió-elemzés táblák

Általános előírások

A késedelmes devizahitelek forintosításából származó forintköveteléseket a mérleggel egyezően, a FORINT táblákban, a devizahitel-szerződésnek megfelelő eredeti hitelcél soron kell jelenteni a kapcsolódó értékvesztéssel és fedezetértékekkel együtt.

Amennyiben a hitelintézet az átstrukturálás során a devizahitelt forintra konvertálja, a hitel összegét átstrukturált hitelként, forintban, az eredeti hitelcélnak megfelelő soron kell kimutatni.

SF1801-SF1803 Teljesítő és nem teljesítő kitettségek

A „Forint” részletező tábla a forintban fennálló, deviza árfolyamkockázattal nem rendelkező, az „Euro”, „Svájci frank” és „Egyéb deviza” részletező tábla a devizában fennálló kockázatvállalások adatait és a hozzájuk kapcsolódó fedezetet (függetlenül a fedezet devizanemétől), értékvesztést, céltartalékot tartalmazza.

A nem teljesítő kitettség fogalmát az 1. melléklet tartalmazza.

A nem teljesítő kitettség fogalmát – a kereskedési célú értékpapírok kivételével – valamennyi adósságeszközre (számlakövetelések központi bankkal és hitelintézetekkel szemben, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, jegybanki és bankközi betétek, hitelek), valamint a mérlegen kívüli kitettségekre (adott hitelnyújtási elkötelezettségek, adott pénzügyi garanciavállalások, egyéb kötelezettségvállalások) alkalmazni szükséges.

Valamely kitettség késedelmes, ha az esedékesség napján a tőkeösszeg, kamat vagy díj bármely része nem került kifizetésre.

A kitettségek teljesítő és nem teljesítő kategóriákba történő sorolásánál a szerződés szerinti vagy ügyfél szerinti megközelítést kell alkalmazni a CRR 178. cikkében előírtakkal összhangban.

A CRR 178. cikke szerint szerződéses szemléletben vizsgálandó adós esetén, ha az adóssal szembeni 90 napon túli hátralékban lévő összes mérlegen belüli követelés bruttó könyv szerinti értéke eléri az adóssal szembeni összes mérlegen belüli követelés 20 %-át, akkor ezen adóssal szembeni minden mérlegen belüli és mérlegen kívüli kitettségét nem teljesítőnek kell tekinteni.

A tábla oszlopai

A teljes portfóliót a 010. Teljesítő és nem teljesítő kitettségek összesen oszlopban kell szerepeltetni. A teljesítő kitettségeket a 020. a nem teljesítő kitettségeket a 070. oszlopban kell feltüntetni.

Kitettség alatt mérlegen belüli követelés esetén a bruttó könyv szerinti érték, mérlegen kívüli tétel esetén a nyilvántartási érték értendő.

Mind a teljesítő, mind a nem teljesítő kategórián belül a kitettségeket szerződésenként, az adott követeléshez kapcsolódó, időben legrégebbi késedelembe eséstől (hátralék) eltelt napok száma szerint kell besorolni a lejártsági kategóriákba.

A 030. Nem késedelmes és a 080. Nem késedelmes, de nem valószínű, hogy fizet oszlopban csak azok a szerződéses kockázatvállalások szerepelhetnek, amelyeknél az aktuális szerződés szerinti teljesítés nem esik késedelembe, azaz a szerződés hátralékos tétellel nem rendelkezik, függetlenül attól, hogy a hitel átstrukturált vagy sem.

A 040-060. és 090-140. oszlopokba a szerződéseket a legrégebbi késedelembe esés (hátralék) időpontjától eltelt napok száma szerint kell sávonként besorolni.

Legrégebbi lejáratnak minősül az a lejárt tőke- vagy kamatkövetelés rész, amelyet az ügyfél a szerződésben meghatározott esedékességkor nem teljesített függetlenül attól, hogy a 30 napon túl lejárt kamatköveteléseket a magyar számviteli szabályok szerint függővé kell tenni, és nem szerepeltethetőek a követelések között. Egy szerződés vagy kockázatvállalás lejárt kamatkövetelését a magyar számviteli szabályok szerint a késedelmes teljesítéstől számított 30 napig a tőkeköveteléshez kapcsoltan, a megfelelő lejárati sávban kell szerepeltetni. 30 napon túl a függővé tett kamat összegét a lejárati sáv meghatározása szempontjából a tőkeköveteléstől elkülönítetten figyelembe kell venni, de annak összegét a táblában nem kell megjeleníteni.

A vásárolt lejárt követelések esetén a lejártságot az eredeti szerződés szerinti nemfizetés időpontjától kell számítani függetlenül attól, hogy a pénzügyi intézmény a követelést mikor vásárolta. Ha a hitel megvásárlásakor a hitel lejáratára vonatkozóan szerződésmódosítás történt, akkor az új szerződésben szereplő lejárat tekintendő eredeti lejáratnak.

Ha a követelés átstrukturálásakor a szerződésben a lejárati esedékesség módosításra kerül, a fizetési késedelmet az érvényes szerződés ütemezésének megfelelően kell meghatározni.

Ha egy nem teljesítő kitettség esetében egyszerre fennáll a lehetősége, hogy nem valószínű, hogy az adós a hitel teljes összegét visszafizeti, és már lejárt követelése is van, akkor a kitettség összegét a lejártság szerint kell a nem teljesítő kategóriákba besorolni.

A késedelmes devizahitelek forintosítása esetén, azaz abban az esetben, ha a hitelintézet a vonatkozó devizahitel-szerződés, illetve az általános szerződési feltételek alapján a fennálló devizahitel tartozás egy részét (pl. a késedelmes törlesztőrészleteket) vagy teljes egészét (pl. felmondás esetén) a könyveiben már forintban tartja nyilván, és a kapcsolódó követelésre vagy követelésrészre az ügyféllel szemben árfolyamváltozást ezt követően már nem számol el (csak abban az esetben, ha az eredeti devizahitel-szerződés, illetve az általános szerződési feltételek tartalmazza a forintosítás feltételeit, azaz a forintra történő átváltásnak nem feltétele a szerződésmódosítás), a hitel forintosított és deviza részét egységes egészként (teljes követelésként) kell kezelni. Ez azt jelenti, hogy a teljes szerződéses állomány legrégebbi hátralék szerinti összetételének megállapításánál a forintosított rész késedelmességét is figyelembe kell venni. A forintban és devizában nyilvántartott szerződésrészeket a forint- és devizatáblák ugyanazon késedelmességi sávjába kell besorolni.

A 070. Nem teljesítő kitettségek összesen oszlopból való kiemelésként a 150. oszlopban kell szerepeltetni azokat a nem teljesítő kitettségeket, amelyek a CRR 178. cikke szerint nem teljesítő (defaulted) kitettségnek minősülnek. Ehhez hasonlóan a 070. oszlopból ki kell emelni és a 160. oszlopban be kell mutatni az értékvesztett állományt,

A 170-300. oszlopban a magyar számviteli előírásokat alkalmazó adatszolgáltató esetében a mérlegen belüli követelések utáni értékvesztés és a mérlegen kívüli tételeken fennálló céltartalék állományát kell kimutatni. Az értékvesztést tovább kell bontani a lejárati összetételnek megfelelően. Az értékvesztés adatokat negatív, a céltartalékokat pozitív előjellel kell a táblában szerepeltetni.

A 310-440. Fedezetek értéke a kitettség könyv szerinti értékének erejéig oszlopban a fedezetek besorolását a kapcsolódó szerződés devizaneme és lejártság szerinti összetétele határozza meg. Ha egy fedezet több különböző szerződéshez tartozik, a fedezeteket a pénzügyi intézmény által meghatározott bevonási sorrendben kell szerepeltetni a kapcsolódó szerződéseknek megfelelő deviza-részletező táblában, a szerződések lejártsági összetételének megfelelően.

A figyelembe vehető fedezetre a 8PBF Fedezetek, biztosítékok és egyéb mérlegen kívüli tételek c. tábla kitöltési előírása az irányadó. A fedezetet a 8PBF tábla b) oszlopában definiált biztosítéki értéken lehet figyelembe venni a mérlegen belüli kintlévőség nettó könyv szerinti értéke, illetve a mérlegen kívüli kitettség nyilvántartási értékének céltartalékkal csökkentett értéke erejéig. (Biztosítéki érték: a piaci érték belső fedezeti előírások alapján korrigált értéke.)

A tábla sorai

A 010. sorban az 1AB12-1AB152 sorokon szereplő központi bankkal és hitelintézetekkel szembeni látra szóló követeléseket kell jelenteni.

A 050. sor az 1AB2 Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állományát tartalmazza a kereskedési céllal tartott értékpapírok kivételével. Az értékpapírok könyv szerinti bruttó értéke a vételárban megfizetett kamatot, az értékvesztést és a piaci értékelési különbözetet nem tartalmazza.

A 150. sorban az 1AB4 alábontásában szereplő jegybanki és egyéb bankközi betétek, a 190. sorban pedig az 1AB5 alábontásában szereplő hitelek bruttó értékét kell kimutatni. A hitelek szektor és terméktípus bontása megegyzik az SF07HT-SF07HB táblával, a kitöltésnél az ott leírtakat kell figyelembe venni.

Az 510-530. sorban a CRR I. mellékletében felsorolt mérlegen kívüli kötelezettségeket kell feltüntetni. Ezek a mérlegen kívüli kötelezettségek hitelezési kockázatot keletkeztetnek, jellemzőjük, hogy az ügylet megszűnésekor mérlegbeli eszköztétel keletkezik. Ennek megfelelően a tábla nem tartalmazza a hitelezési kockázattal nem rendelkező, mérlegen kívüli kötelezettségeket (pl. peres ügyekkel kapcsolatos függő kötelezettségek, származtatott ügyletek, a hitelderivatívák kivételével), melyek megszűnésekor nem mérlegbeli eszköztétel, hanem veszteség jellegű fizetési kötelezettség jelentkezik.

Az 510. sorban a hitelnyújtási elkötelezettségek állományát kell szerepeltetni. A hitelnyújtási elkötelezettségek előre meghatározott feltételek mellett történő hitelnyújtásra vonatkozó határozott kötelezettségvállalások. A CRR I. mellékletében felsorolt mérlegen kívüli tételek közül ilyenek a határidős betétügyletek és az olyan le nem hívott hitelkeretek, amelyek kölcsönnyújtásra vagy elfogadványokra vonatkozó megállapodásokat foglalnak magukban előre meghatározott szerződéses feltételek mellett.

Az 520. sorban a vállalt pénzügyi garanciák értékét kell kimutatni. A pénzügyi garanciák olyan szerződések, amelyek a kibocsátónak meghatározott fizetések teljesítését írják elő a tulajdonos abból adódó veszteségének megtérítésére, hogy egy meghatározott adós esedékességkor nem fizet a hitelviszonyt megtestesítő instrumentum eredeti vagy módosított feltételeinek megfelelően. A CRR I. mellékletében felsorolt mérlegen kívüli tételek közül ilyenek a hitelhelyettesítő jellegű garanciák, a pénzügyi garancia definíciójának megfelelő hitelderivatívák és a hitelhelyettesítő jellegű visszavonhatatlan készenléti hitellevelek.

Az 530. sor tartalmazza a CRR I. mellékletében felsorolt egyéb mérlegen kívüli kötelezettségvállalásokat.

Az 560-650. sorban kell a belföldi háztartási szektor részére nyújtott hiteleket (370. sor) termékek szerinti bontásban tovább részletezni. A háztartási hitelek terméktípus bontása megegyzik az SF07HT-SF07HB táblával, a kitöltésnél az ott leírtakat kell figyelembe venni.

SF1901─SF1903 Átstrukturált kitettségek

A tábla a veszteség megelőzése érdekében kényszerű átstrukturáláson átesett hitelállomány változásának, illetve minősítésének nyomonkövetésére szolgál.

Az átstrukturált kitettség fogalmát az 1. melléklet tartalmazza.

Az átstrukturált kitettség fogalmát – a kereskedési célú értékpapírok kivételével – valamennyi adósságeszközre (számlakövetelések központi bankkal szemben és egyéb látra szóló betétek, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, jegybanki és bankközi betétek, hitelek), valamint a mérlegen kívüli kitettségek közül a visszavonható és visszavonhatatlan hitelnyújtási elkötelezettségekre kell alkalmazni.

A tábla oszlopai

A 010. oszlopban kell szerepeltetni a teljes átstrukturált hitel állományt bruttó könyv szerinti értéken.

Az átstrukturált hiteleket tovább kell bontani teljesítő és nem teljesítő átstrukturált hitelekre, amelyeket a tábla 020. és 080. oszlopában kell feltüntetni.

Mind a teljesítő, mind a nem teljesítő kategórián belül az átstrukturált hiteleket tovább kell részletezni a fizetési késedelem napjai száma szerint.

Az átstrukturált hitelek szerződéseit a késedelembe esés időpontjától eltelt időszak alapján kell sávonként besorolni.

• Ha a hitelintézet egy ügyféllel szemben több késedelmes átstrukturált szerződéssel rendelkezik, a szerződéses értékeket egymástól függetlenül a szerződésenkénti legrégebbi hátraléknak megfelelő lejárati időintervallumokba kell besorolni. A 30 napon túl késedelmes, függővé tett kamat összegét a szerződés legrégebben lejárt tételének (így a lejárati sávnak) meghatározásánál figyelembe kell venni, de annak összegét a szerződés értékében nem kell megjeleníteni.

• A vásárolt lejárt követelések esetén a lejártságot az eredeti szerződés szerinti nem fizetés időpontjától kell számítani, függetlenül attól, hogy a hitelintézet a követelést mikor vásárolta. Ha a követelés megvásárlásakor a hitel lejáratára vonatkozóan szerződésmódosítás történt, akkor az új szerződésben szereplő lejárat tekintendő eredeti lejáratnak.

• Ha a követelés átstrukturálásakor a szerződésben a lejárati esedékesség módosításra kerül, a fizetési késedelmet az érvényes szerződés ütemezésének megfelelően kell meghatározni.

A 070. oszlop tartalmazza azon, próbaidőszak alatt lévő teljesítő átstrukturált kitettségeket, amelyek a teljesítővé minősítésüket megelőzően a nem teljesítő átstrukturált kategóriában szerepeltek. Ennek megfelelően nem kell itt jelenteni azokat a teljesítő átstrukturált kitettségeket, amelyek az átstrukturálás időpontjától kezdve teljesítőnek minősülnek.

A nem teljesítő átstrukturált követelésekből ki kell emelni és külön oszlopban be kell mutatni a CRR 178. cikk szerinti nemteljesítő (defaulted) és az értékvesztett követelések állományát (160. és 170. oszlop).

A 180. oszlopban azon nem teljesítő átstrukturált kitettségek állományát kell feltüntetni, amelyek az átstrukturálásukat megelőzően is nem teljesítőek voltak (azaz az adatszolgáltató egy nem teljesítő kitettséget strukturált át).

A 190-320. oszlopban az átstrukturált kitettségekhez kapcsolódó értékvesztés és céltartalék állományát kell kimutatni. Az értékvesztés adatokat negatív, a céltartalék adatokat pozitív előjellel kell feltüntetni.

A 330-460. Fedezetek értéke a követelés könyv szerinti értékének erejéig oszlopban kell szerepeltetni az átstrukturált kitettségek fedezetéül kapott fedezetek, biztosítékok (beleértve a pénzügyi garanciákat is) értékét a követelés nettó könyv szerinti értékének erejéig. A fedezetek besorolását a kapcsolódó szerződés devizaneme határozza meg. Ha egy fedezet több különböző szerződéshez tartozik, a fedezeteket az adatszolgáltató által meghatározott bevonási sorrendben kell szerepeltetni a kapcsolódó szerződéseknek megfelelő deviza-részletező táblában.

A figyelembe vehető fedezetre a 8PBF Fedezetek, biztosítékok és egyéb mérlegen kívüli tételek c. tábla kitöltési útmutatója az irányadó. A fedezetet a 8PBF tábla b) oszlopában definiált biztosítéki értéken lehet figyelembe venni a követelés, azaz a mérlegen belüli kintlévőség nettó könyv szerinti értéke erejéig. (Biztosítéki érték: a piaci érték belső fedezeti előírások alapján korrigált értéke.)

A tábla sorai

A tábla szektor és terméktípus megbontása megegyezik az SF1801-SF1803 táblával, a kitöltésnél az ott leírtakat kell figyelembe venni.

8C Értékvesztés képzés, értékvesztés csökkentés visszaírással és értékvesztés felhasználás

A táblában szereplő információ utal a hitelintézet minősítési gyakorlatára és az adott évben a portfolió minőségének eredményre gyakorolt hatására. A Hitkr. 7. melléklete szerinti minősítési kötelezettség alá tartozó és nem tartozó mérlegtételeket a táblában együtt kell kezelni.

A tábla oszlopai

Az a) oszlopban feltüntetett nyitóállomány a tárgyév január 1-jén fennálló értékvesztés állománya.

A b) Értékvesztés képzése - Minősítés miatt oszlopban az állomány minősítésének negatív irányú változása miatti, a tárgyév január 1-jétől a beszámolási időszak végéig megképzett értékvesztés összegét kell szerepeltetni.

A c) Értékvesztés képzése – Egyéb ok miatt közé kell sorolni az árfolyamveszteség hatásán túl például a mérlegen kívüli tételek mérlegtétellé válása esetén és az ezekre a megképzett céltartalék terhére vagy azon felül elszámolt értékvesztést. A c) oszlopban szereplő egyéb tételek közül a devizában történő értékvesztés és visszaírás miatt elszámolt árfolyamveszteség értékét a tábla q) Árfolyamveszteség (kiemelve „c” oszlopból”) oszlopában tájékoztató adatként is ki kell mutatni.

A d)-i) Értékvesztés visszaírása oszlopban el kell különíteni, és külön oszlopban kimutatni a tárgyévi értékvesztéssel kapcsolatos visszaírást, amelyet a számviteli szabályok szerint a ráfordítások csökkentésével kell elszámolni (d)-f) oszlop), illetve az előző években elszámolt értékvesztéseket érintő visszaírást, amely az egyéb bevételeket növeli (g) és i) oszlop).

Az értékvesztés visszaírásánál el kell különíteni

• a minősítés javulása miatti értékvesztés-visszaírást (d) és g) oszlop),

• az eszközértékesítésnél a számviteli szabályok szerint elszámolandó értékvesztés-visszaírást: ha az eszközértékesítésből származó bevétel meghaladja a könyv szerinti értéket, a követelés könyv szerinti értékén túl befolyt összeget értékvesztés visszaírásként kell elszámolni. [értékvesztés-visszaírásaként legfeljebb akkora összeget lehet elszámolni, hogy a könyv szerinti érték a könyv szerinti bruttó érték szintjére emelkedjék, Hitkr. 9. § (18) bek.]. (e) és h) oszlop), illetve

• az egyéb ok miatt elszámolt értékvesztés-visszaírást (f) és i) oszlop).

Az f) és i) Értékvesztés visszaírása – Egyéb ok miatt oszlopban kell szerepeltetni a veszteségmérséklő intézkedések, ideértve az adósságcsere, az eszközcsere és más egyéb veszteségmérséklő ügyletek miatt az eredeti követelésre elszámolt értékvesztés-visszaírást. Továbbá ide kell sorolni az átértékelési hatáson túlmenően az olyan visszaírásokat, amelyek az előző tényezőkkel nem magyarázhatók.

Az f) és i) Értékvesztés visszaírása – Egyéb ok miatt oszlopból az árfolyamnyereségek együttes összegét tájékoztató adatként a p) Árfolyamnyereség (kiemelve az f) és i)oszlopból) oszlopában tájékoztató adatként is ki kell mutatni.

A j)-l) Értékvesztés felhasználás oszlopban kell szerepeltetni a követelés értékesítés, leírás és elengedés miatt felhasznált, kivezetett, azaz a követelés bruttó könyv szerinti értékével összevezetett értékvesztés állományt. A j) oszlop kitöltésére a Hitkr 15. § (3) és (4) bekezdése az irányadó, a Hitkr. 9. § (18) bekezdésének figyelembevételével.

Az m) oszlopban az egyes sorok közötti átsorolásokból fakadó értékvesztés változást kell szerepeltetni. Ennek megfelelően itt kell előjelhelyesen feltüntetni a nem pénzügyi vállalati szektorba tartozó ügyfél méret szerinti, azaz KKV besorolás változás miatti értékvesztés változás összegét (pl. mikrovállalkozásból kisvállalkozás, középvállalkozásból nagyvállalkozás lesz).

Az n) oszlopban kimutatandó értékvesztés-változásához az értékvesztés képzésének összegét pozitív tényezőként, a visszaírások és felhasználások összegét levonandó tételként, de negatív előjel nélkül kell számításba venni. Ha a változás eredményeként az értékvesztés-visszaírások és felhasználások soronkénti összege nagyobb, mint a képzés összege, a negatív előjelet ki kell tenni.

Az o) oszlopban kell szerepeltetni az értékvesztés tárgyévi záró állományát, amely az értékvesztés nyitó állománynak és változásának az együttes összege. A záró állomány megegyezik a beszámolási időszak végén fennálló értékvesztés állományával.

A p) és q) oszlopban kell a c), f) és i) Egyéb ok miatt oszlopból kiemelten szerepeltetni azokat az árfolyamváltozásból adódó veszteség-, illetve nyereségösszegeket, amelyek a devizában történő értékvesztés és visszaírás miatt a Hitkr. értelmében árfolyamnyereségként vagy -veszteségként kerülnek elszámolásra.

A tábla sorai

A tábla tartalmazza mind a Hitkr. 7. melléklet szerint minősített eszközökre képzett értékvesztést, mind a Hitkr. 7. melléklet szerint nem minősített eszközökre a számviteli szabályok szerint elszámolt értékvesztést.

Ennek megfelelően a 8C1 Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok sor tartalmazza az ÁHT értékpapírok (beleértve az önkormányzati kötvények) értékvesztését is.

A 8C5 Egyéb követelések sor a befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó követelések (1AB7), az aktív kamatelhatárolások (1AB8) és az 1C731 soron szereplő egyéb aktív időbeli elhatárolással csökkentett „aktív elszámolás és egyéb aktív időbeli elhatárolások” (1AB911) után képzett értékvesztés változását tartalmazza.

A 8C6 Egyéb eszközök sor tartalma: az 1AB6 Vagyoni érdekeltségek és az 1AB92 Saját eszközök után elszámolt értékvesztés összege.

A tábla szektor és terméktípus megbontása megegyezik a NPE táblával, a kitöltésnél az ott leírtakat kell figyelembe venni.

A változások és a záró állomány megállapításához külön kell kimutatni az értékvesztés nyitó állományát.

8D Céltartalék változása

A táblában kell a vonatkozó jogszabályi előírások szerinti kockázati és egyéb céltartalékok állományának változását (képzését, illetve csökkenését) részletezni.

A minősítés alapján elszámolt kockázati céltartalékok mellett a tábla tartalmazza a számviteli szabályok és más jogszabályok által előírt céltartalékok összegét is.

A tábla oszlopai

Az a) oszlopban feltüntetett nyitóállomány a január 1-jén fennálló céltartalék állománya.

A b) oszlopban kimutatandó képzés soraiban a tárgyév január 1-jétől a beszámolási időszak végéig megképzett céltartalék összegét kell szerepeltetni. Az év végén (a mérleg fordulónapján) megképzendő céltartalékok összegének már a december 31-re vonatkozó előzetes mérlegadatokban is szerepelni kell.

Ebből kiemelten a c) oszlopban kell feltüntetni a deviza árfolyamváltozás miatt képzett céltartalék összegét.

A d) oszlopban a céltartalék-állomány csökkenését jelentő visszaírást (felhasználást és felhasználást) kell szerepeltetni, míg ebből kiemelten az e) és f) oszlopban a céltartalék-felhasználást kell jelenteni. Az e) oszlop szerinti, értékvesztéshez való céltartalék felhasználás kizárólag az általános kockázati céltartalék tekintetében értelmezhető, mert a mérlegen kívüli tételek utáni kockázati céltartalék az adott tétel megszűnésekor kerül jellemzően felhasználásra.

Ha a peres ügyből, garanciából, kezességből, hitelkeretből eszköztétel válik, és az eszközre értékvesztés elszámolására kerül sor, akkor az értékvesztés összegéig a céltartalékot a felhasználás oszlopban kell kimutatni. Az értékvesztés összegét meghaladó céltartalékot azonban fel kell szabadítani.

A j) Záró állomány oszlopban a céltartalék nyitó állományának és a céltartalék változásának összegzése kerül. A záró állomány a beszámolási időszak végén fennálló céltartalék állománya.

A tábla sorai

8D1 Céltartalékok összesen sorban a mérlegen kívüli kötelezettségekhez kapcsolódó, a minősítés alapján elszámolt kockázati céltartalékok állománya a számviteli szabályok és más jogszabályok által előírt egyéb céltartalékok, valamint a mérlegtételekre (pl. lakáscélú hitelek halasztott kamata, tandíjhitelek kamata) képzett céltartalékok összege szerepel.

A 8D11, 8D12 és 8D13 soron kell szerepeltetni a hitelnyújtási elkötelezettségekre, a pénzügyi garanciavállalásokra és az egyéb nyújtott kötelezettségvállalásokra vonatkozó céltartalékokat, melyek fogalma megegyezik az NPE táblánál leírtakkal. A peres ügyekre valamint a származtatott ügyletekre képzett céltartalékok (beleértve a kockázati és az egyéb céltartalékot is) változását külön soron kell szerepeltetni.

A származtatott ügyletek céltartaléka sorban kell kimutatni a határidős, opciós és swap ügyletekre képzett céltartalékokat.

A 8D16 Egyéb sorban szerepeltetendők minden egyéb, a fenti sorokban meg nem jelenő céltartalék pl. a lakás-takarékpénztárak kiegyenlítési céltartaléka, a korengedményes nyugdíj, a végkielégítés miatt képzett céltartalékok, valamint a mérlegtételekre (pl. lakáscélú hitelek halasztott kamata, tandíjhitelek kamata) képzett céltartalékok.

11AC Szövetkezeti hitelintézetek tagságával és részjegyállományával kapcsolatos adatok

Ez a tábla a szövetkezeti formában működő hitelintézet tagságának és a részjegy állományának tárgynegyedév végi adatait részletezi.

A tábla sorai

11AC21 A teljes valós részjegyállomány összege tárgynegyedév végén (millió forint)

A teljes valós részjegyállomány megállapításánál a befizetett és jegyzett részjegyek állományát a Hpt. és a Ptk. alapján az alábbi változásokat is figyelembe kell venni a vonatkozási időszakban, függetlenül attól, hogy a részjegy állomány növekedése vagy csökkenése a Cégbíróságon bejegyzésre kerül vagy sem:

a) azt a részjegyállomány növekedést, amikor a tag belépési, vagy tőkeemelési nyilatkozatának a Ptk. szerinti elfogadását követően a pénzügyi rendezésre is sor került, illetve

b) azt a részjegyállomány csökkenést, amikor a tagok kilépési, tőkecsökkentési szándéknyilatkozatát a Ptk. szerint a hitelintézet arra hivatott testülete elfogadja, függetlenül a tagot megillető részjegy értékének kifizetésétől (pénzügyi rendezéstől).

A 11AC211 Ebből: Befolyásoló részesedést biztosító teljes valós részjegyállomány tárgynegyedév végén (millió forint) soron a Hpt 6. § (1) bekezdés 6. pontja szerinti befolyásoló részesedéssel rendelkező részjegytulajdonosok által birtokolt részjegyek összesített értéke jelenik meg.

11AC22 Jegyzett tőke Cégbíróságon bejegyzett összege a tárgynegyedév végén (millió forint)

A sorban szereplő érték megegyezik a Felügyeleti mérlegben kimutatott jegyzett tőke összegével.

11AC221 Ebből: a Magyar Állam, a Magyar Fejlesztési Bank, az Integrációs Szervezet, valamint az Országos Betétbiztosítási Alap kivételével tulajdoni részesedése sor azon közvetlen és közvetett tulajdoni részesedéseket tartalmazza, amelyeket nem kell figyelembevenni a Szhitv. 17/F. § (2) bekezdés szerinti, egy tulajdonos közvetlen és közvetett tulajdoni hányadára vonatkozó korlátozás betartásánál.

11AC23 A bejegyzett tőke részeként nyilvántartott részjegyállomány a tárgynegyedév végén (millió forint)

11AC24 Egy db alaprészjegy névértéke (millió forint): a Szhitv. 17/F. § (1) bekezdése szerint a szövetkezeti formában működő hitelintézet esetében a részjegy névértéke nem haladhatja meg a tízezer forintot.

A tábla adatait millió forintban, három tizedesre kerekítve kell feltüntetni, beleértve az alaprészjegy névértékét.

A tíz legnagyobb közvetlen és közvetett részesedéssel rendelkező részjegy tulajdonosra vonatkozóan – a 11AC21 sorral összhangban lévő – adatokat úgy kell megadni, hogy ha valamely tulajdonos (rokonain, cégein, stb. keresztül) közvetlen és közvetett részjegy tulajdonnal is rendelkezik, akkor az általa birtokolt vagy ellenőrzött teljes tulajdoni hányad millió forintban, három tizedesre kerekítve kerüljön kimutatásra.

Közvetett tulajdonlás esetén, ha ’A’ tulajdonos tulajdonrésszel is rendelkezik ’B’ tulajdonos érdekeltégében, a táblában az ’A’ tulajdonos során a saját részjegyet és a közvetett tulajdonlást, a ’B’ tulajdonosnál a saját tulajdonrészt kell megadni.

Közeli hozzátartozók tulajdonlásának kimutatása: ha mindkét személy tulajdonos, a tulajdonrészeket össze kell adni és a két vagy több hozzátartozót egy soron jelenteni. Így kell vizsgálni a minősített befolyásnak minősülő tulajdonlásnak való megfelelést és csökkenő sorrendben felállítani a tulajdonosi sorrendet.

14A Mérleg – Következő év végére várható állományok

Itt kell ismertetni azt a hitelintézet gazdálkodására vonatkozó éves tervet, amelyet a tárgyév végén a vezetőség a következő évre, mint várható állományokat tervez, és ezáltal lehetővé válik a management vezetés-tervezési munkájának értékelése.

A mérlegben a tervadatokat az értékvesztéssel csökkentett, könyv szerinti értéken kell szerepeltetni.

Részletezni kell az üzleti – az előző időszakban bevezetett intézkedések hatását is tükröző – céloknak megfelelően a mérleg (eszköz és forrás) tervekhez és ezek alakulásához kapcsolódó főbb adatokat a táblában közölt felsorolás szerint.

Amennyiben az év végén a hitelintézet a következő évre vonatkozó mérleg várható állományait (tervadatokat) nem tudja ebben a részletezettségben elkészíteni, akkor – lehetőség szerint – csak a fősorok kitöltése a kötelező. (A fősorok alábontásánál a statisztikai becslés módszerével lehet élni.)

A decemberi adatokkal együtt megküldött előzetes adatok után, amikor a vezetőség már elkészítette a következő éves tervet, benne a következő év végére várható mérleget, akkor azt meg kell küldeni az MNB részére.

A módosított adatokat akkor kell megküldeni, amennyiben a következő év végére tervezett adatokhoz képest a hitelintézet jelentős módosítást eszközöl, amelyet az igazgatóság, illetve a tulajdonos elfogad. Ebben az esetben a jelentőtáblát a tárgynegyedévi jelentéssel egyidejűleg kell beküldeni.

14B Eredmény – Következő év végére várható adatok

A következő évi éves terv eredménytervet a 2A Eredménykimutatás jelentőtábla kitöltési útmutatója szerint kell elkészíteni. Az adatszolgáltatás során a 14A tábla beküldési módjával azonosan kell eljárni.

A módosított adatsort akkor kell kitölteni, és az MNB-nek megküldeni, amennyiben a következő év végére tervezett adatokhoz képest a hitelintézet módosítást hajt végre, amelyet az igazgatóság, illetve a főtulajdonos elfogad. Ebben az esetben a táblát a tárgynegyedévi jelentéssel egyidejűleg kell beküldeni.

F3CB Fióktelep - Mérlegen kívüli tételek - Függő és jövőbeni kötelezettségek, származtatott és azonnali ügyletek

A hitelintézeti fióktelep mérlegen kívüli tételeinek (függő és jövőbeni kötelezettségek), származtatott és azonnali ügyeleteinek számviteli nyilvántartások szerinti felmérése a fióktelep tevékenységi körének és likviditási helyzetének értékelése céljából.

A tábla kitöltésénél alapvetően a Számv. tv. és a Hitkr. értelmező rendelkezései és fogalmai az irányadóak. A pénzügyi termékeket a Tpt., a Kbftv., a Bszt. és a Hpt. által meghatározott tartalommal kell besorolni.

A tábla oszlopai

Az a)-d) oszlopban a mérlegen kívüli tételek (függő és jövőbeni kötelezettségek), származtatott és azonnali ügyeletek számviteli nyilvántartás szerinti bruttó nyilvántartási (szerződési) értékét kell bemutatni HUF, EUR és egyéb deviza bontásban. Az egyes állományokhoz tartozó megképzett céltartalékot, illetve a valós értékelés esetén az értékelési különbözetet a számviteli előírások szerinti értéken az e) és f) oszlopban, a nettó nyilvántartási értéket a g) oszlopban kell szerepeltetni.

A bruttó nyilvántartási (szerződési) érték oszlopban a függő mérlegen kívüli kötelezettségeknél az ügyletkockázati súly nélküli szerződés szerinti értéket, a származtatott ügyleteknél a Hitkr. 20. § (3) bekezdése szerinti értéket, az értékpapír-finanszírozó ügyleteknél az értékpapír visszavásárlásból eredő jövőbeni pénzkifizetés összegét (a ,,pénz oldalt”) kell kötelezettségként kimutatni.

A kötelezettségek bruttó értékét a céltartalékkal csökkenteni, valós értékelés esetén az értékelési különbözettel módosítani kell.

2. Az IFRS-t alkalmazó adatszolgáltató felügyeleti jelentései

14IA Mérleg – Következő év végére várható állományok (IFRS)

Itt kell ismertetni az IFRS szerint jelentő hitelintézet gazdálkodására vonatkozó éves tervet, amelyet a tárgyév végén a vezetőség a következő évre, mint várható állományokat tervez, és ezáltal lehetővé válik a management vezetés-tervezési munkájának értékelése.

A mérlegben a tervadatokat könyv szerinti értéken kell szerepeltetni, sorai megegyeznek a 20/2016. (VI. 6.) MNB rendelet 1. melléklete szerinti SF0101, SF0102, SF0103 táblák megfelelő soraival.

Egyéb eszközök illetve egyéb kötelezettség sorokon kell jelenteni a más sorokon nem szereplő eszközöket illetve kötelezettségeket.

14IB Eredmény - Következő év végére várható adatok (IFRS)

A következő évi éves terv eredménytervet a 20/2016. (VI. 6.) MNB rendelet 1. melléklete szerinti SF02 tábla megfelelő sorai és a 2. mellékletben foglalt kitöltési előírásai szerint kell elkészíteni. Az adatszolgáltatás során a 14IA tábla beküldési módjával azonosan kell eljárni.

3. Az alkalmazott számviteli szabályozástól függetlenül teljesítendő felügyeleti jelentések

1D Eladott eszközök halasztott fizetéssel, illetve visszavásárlási kötelezettséggel

Ebben a táblában a Hpt. szerint a hitelintézeteknél pénzkölcsön nyújtásának minősülő, halasztott fizetéssel eladott eszközök miatti – a számviteli mérlegben vevővel szembeni – követelések, valamint a mérlegen kívüli követelések közül a halasztott fizetéssel vagy visszavásárlási kötelezettséggel eladott eszközök összértékét kell feltüntetni a fennálló követelés alapján, a lejárati időtartamtól függetlenül.

A tábla oszlopai

Külön-külön oszlopban kell kimutatni

a) a csak visszavásárlási kötelezettséggel,

b) a halasztott fizetéssel és visszavásárlási kötelezettséggel, valamint

c) a csak halasztott fizetéssel eladott eszközöket.

A felsorolást a saját eszközökre, a hitel (és egyéb) követelésekre, az értékpapírokra, valamint a vagyoni érdekeltségekre vonatkozóan – a csoportosítás szerint – könyv szerinti, eladási és visszavásárlási értéken kell végrehajtani.

A jelentésben az eladott eszközök értékét mindaddig ki kell mutatni, míg a vételár kiegyenlítésre nem kerül, illetve a visszavásárlás meg nem történik.

A tábla sorai

A Saját eszközök sorokban a Saját eszközök (immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek, visszavásárolt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, visszavásárolt tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok stb.) halasztott fizetéssel, illetve visszavásárlási kötelezettséggel történő értékesítését kell feltüntetni. Ezekben a sorokban az ilyen módon eladott saját részvény értékét is mindaddig ki kell mutatni, míg a vételár kiegyenlítésre nem kerül, illetve a visszavásárlás meg nem történik.

A Követelések sorokban kell szerepeltetni a halasztott fizetéssel vagy visszavásárlási kötelezettséggel eladott valamennyi követelést [magyar számviteli előírásokat alkalmazó adatszolgáltató esetében az 1AB felügyeleti mérleg 1AB5 soraiból, IFRS-t alkalmazó adatszolgáltató esetében Hitelek (SOLO FINREP SF0101090, SF0101130, SF0101170, SF0101200, SF0101230, SF0101373) soraiból].

Az Értékpapír sorokban minden olyan értékpapír eladását fel kell tüntetni, amely nem jelent tulajdoni részesedést. [Itt a magyar számviteli előírásokat alkalmazó adatszolgáltató esetében az 1AB felügyeleti mérleg 1AB2 soraiból eladásra került értékpapírokat, kötvényeket, IFRS-t alkalmazó adatszolgáltató esetében a Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat (SOLO FINREP SF0101080, SF0101120, SF0101160, SF0101190, SF0101220, SF0101372 soraiból) kell kimutatni.]

A Befektetés sorokban a tulajdoni jogokat jelentő értékpapírok (részvények), részesedések és más vagyoni érdekeltség eladását kell szerepeltetni függetlenül attól, hogy azok forgatási, befektetési céllal, vagy vagyoni érdekeltségként kerültek a hitelintézet birtokába. IFRS-t alkalmazó adatszolgáltató esetében a Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok eladását kell szerepeltetni (a SOLO FINREP SF0101070, SF0101110, SF0101150, SF0101371 soraiból).

A táblában könyv szerinti értéken az adott eszköznek az adatszolgáltató által alkalmazott számviteli előírásoknak megfelelő nyilvántartási értéke értendő. Eladási érték alatt a szerződésben rögzített értéknek a teljesített fizetések figyelembevételével vett összegét kell érteni.

Részletfizetés esetén az eladási árat a befolyt összegben, a nyilvántartási értéket pedig arányosan (a részletfizetést a teljes eladási árhoz viszonyítottan) kell figyelembe venni. A visszavásárlási érték a szerződésben rögzített összeg.

3I Tulajdonosi kapcsolatok

A tábla oszlopai

A jelentésben azokhoz a tulajdonosokhoz kapcsolódó kihelyezéseket, és azoktól a tulajdonosoktól kapott forrásokat és az általuk rendelkezésre bocsátott – le nem hívott – hitelkereteket kell szerepeltetni a) Forint, b) Euro, és c) Egyéb deviza bontásban, amelyek részesedése a jegyzett tőkében eléri az 5%-ot. Szövetkezeti formában működő hitelintézetek esetében a részjegy állomány 5%-át kell figyelembe venni.

A tábla sorai

A 3I1 – 3I36 sor csak mérlegen belüli tételeket tartalmazhat. A követeléseket és kötelezettségeket az adatszolgáltató által alkalmazott számviteli szabályozással összhangban könyv szerinti értéken kell jelenteni. A tulajdonosokhoz kapcsolódó, származtatott ügyletekből (pl. swap) származó, mérlegen kívüli tételként nyilvántartott követelések, kötelezettségek a táblában nem jelenthetők.

IFRS-t alkalmazó adatszolgáltató esetében a 3I34 soron kell szerepeltetni a mérlegben megjelenített visszavásárlási megállapodásokból szerzett forrást.

4AT - 4AE Lejárati összhang elemzés

4AT Lejárati összhang elemzés – összesítő

4AA Lejárati összhang elemzés – HUF

4AB Lejárati összhang elemzés – EUR

4AC Lejárati összhang elemzés – USD

4AD Lejárati összhang elemzés – CHF

4AE Lejárati összhang elemzés – Egyéb devizák

A hitelintézet középtávú likviditásának mérése és elemzése céljából készülő táblákat – a magyar számviteli előírásokat alkalmazó adatszolgáltató esetében a vonatkozási (beszámolási) időpontra elkészített 1AB és 1B Felügyeleti mérleg fennálló állományi adataiból kiindulva – a vonatkozó szerződésekkel összhangban kell kitölteni, könyv szerinti bruttó értéken, devizanemenként és forintban összesítve.

A táblát az IFRS-t alkalmazó adatszolgáltató szerződés szerinti diszkontálatlan cash-flowk alapján tölti, ezért nincs elvárt egyezőség a 4A táblák és az IFRS alapú felügyeleti mérleg között, mely utóbbiban a tételek könyv szerinti értéken szerepelnek.

A 4AA-4AE részletező táblákban a megfelelő devizaértékeket millió forintra kerekítve kell szerepeltetni.

A hitelintézetnek meg kell bontania az egyenletes törlesztőrészleten belül a tőkét és kamatot (annuitásos törlesztés) és ennek megfelelően a táblát értelemszerűen kitölteni. A változó kamatozású hiteleknél a törlesztőrészlet – a 9-es kamatkockázati tábláktól eltérően – a szerződés szerinti esedékességi időpontnak megfelelő lejárati sávba sorolandó. A változó kamat számításánál a mérlegkészítéskor ismert kamatfeltételekből kell kiindulni és a jövőbeni kamatáramlást az Eredménytételek táblába beállítani.

A táblák oszlopai

Az a) Lejárt oszlopban kell kimutatni a vonatkozási időszak végéig esedékessé vált, de ki nem fizetett tőke-, kamat- és egyéb követeléseket a mérlegben való nyilvántartás időpontjáig.⁵ Lejárt tételként kell feltüntetni azokat a mérlegben szereplő betéteket, illetve a hitelintézet által kibocsátott értékpapírokat és azok kamatát, járulékát is, amelyeket a lejárat után (az esedékességkor) az ügyfelek nem váltottak ki.

A b) – j) oszlopokban a lejárattal rendelkező tételeket a hátralévő esedékesség (futamidő) szerint kell kimutatni a szerződés törlesztési ütemezésének, teljesítési határidejének vagy a termék lejárati esedékességének megfelelően. Az oszlopokban a lejárati sáv felső értékét az időintervallumba tartozónak kell tekinteni az alsó érték a megelőző lejárati sáv felső értékét követő 1. nap.

Az eszközök közül azokat a tételeket, amelyek a beszámolás (hónap vége) időpontjától számítva legfeljebb 7 napon belül ténylegesen visszafizetésre, beváltásra, eladásra (pl. értékpapír) kerültek, és már nem lehet (mert megszűnt) a szerződés szerinti időintervallumba besorolni, azokat az 1-30 napig terjedő oszlopban és a megfelelő sorban kell feltüntetni az adatszolgáltatás során.⁶ Ezzel analóg módon kell kezelni a beszámolás napja előtt vagy napján megkötött, de a beszámolás napján pénzügyileg még nem teljesített értékpapír és spot, vagy tom-next devizakonverziós ügyleteket az alkalmazott számviteli politikának megfelelően (kötésnapos, vagy értéknapos könyvelés). A forrás oldalon lévő tételek besorolásánál azokat a tételeket (betéteket), amelyeknél a lekötés – a szerződésnek megfelelően – folyamatosan meghosszabbítódik, abban az oszlopban kell feltüntetni, amelyik időszakra a lejárat köttetett.⁷

A k) oszlopban a konkrét lejárathoz (esedékességhez) nem kötődő tételeket kell feltüntetni.

Az l) Összesen oszlopban a lejárt, a lejárattal feltüntetett, illetve a lejárat nélküli oszlopok összesített értékét kell kimutatni.

A táblák sorai

4A01 Eszközök és Források

Ezen blokkban kell számszerűsíteni, hogy a mérlegben szereplő, egyes kiemelt eszköz- és forrástételek - vonatkozási időpontban fennálló - állományain az érvényes szerződéses feltételek (lejárat, törlesztés) mellett az adott idősávokon belül milyen összegű pénzbevételek és pénzkiadások várhatók.

A táblát cash-flow szemléletben kell kitölteni, ezért – a magyar számviteli előírásokat alkalmazó adatszolgáltató esetében – a felügyeleti mérlegben szereplő aktív és passzív kamatelhatárolás állományokat és az egyéb aktív és passzív elszámolásokból az 1C tábla 1C0831 és 1C0832 során kiemelt egyéb aktív és passzív időbeli elhatárolások értékét, a megképzett értékvesztés-, céltartalék- és értékelési különbözet állományokat nem kell szerepeltetni.

A hátrasorolt követeléseket és kötelezettségeket az azt megtestesítő pénzügyi instrumentum megfelelő sorában kell kimutatni.

A késedelmes devizahitelek forintosításából származó forintköveteléseket 4AA Lejárati összhang elemzés - HUF táblában az eredeti devizahitel célja szerinti sorban, az a) Lejárt oszlopban forint összegben kell kimutatni.

A 4A011 Eszközök és 4A012 Források sor részletezése a mérleg főbb csoportosítása szerint történik. Az eszközöket és forrásokat – a magyar számviteli előírásokat alkalmazó adatszolgáltató esetében – könyv szerinti bruttó értéken kell kimutatni a felügyeleti mérlegsorok alábbi egyezőségének biztosításával:

	4A tábla sorai	Kitöltési előírás⁵
4A01	Mérlegtételek	1AB és 1B Felügyeleti mérlegsorok
4A011	Eszközök	Eszközök
4A0111	Pénztár és elszámolási számlák	1AB1-1AB16
4A0112	Államkötvény, MNB kötvények, Diszkont kincstárjegyek	1AB2111 + 1AB2112 + 1AB2113 + 1AB2211 + 1AB22121 + 1AB22122
4A0113	Egyéb értékpapírok	1AB2+ 1AB3 – 1AB214 – 1AB215 – 1AB222 – 1AB223 – 1AB233 – 1AB234 – 1AB244 – 1AB245 – 1AB253 – 1AB254 – 1AB262 – 1AB263 – 1AB273 – 1AB274 – 1AB3113 – 1AB3114– 1AB322 – 1AB323 – 1AB332 – 1AB333 – 1AB342 – 1AB343 – 1AB353 – 1AB354 – (1AB2111 + 1AB2112 + 1AB2113 + 1AB2211 + 1AB22121 + 1AB22122)
4A0114	Jegybankkal szembeni betétek	1AB411 + 1AB412
4A0115	Hitelintézetekkel szembeni betétek	1AB421+1AB422+ 1AB423+1AB4311+1AB4312+1AB4321+1AB4322
4A0116	Hitelek	1AB5– 1AB5113 – 1AB5114 – 1AB5123– 1AB5124– 1AB5133 – 1AB5134 – 1AB533 – 1AB534 – 1AB544– 1AB545– 1AB553 – 1AB554 – 1AB5616 – 1AB5617– 1AB5626 – 1AB5627 – 1AB574 – 1AB575– 1AB583 – 1AB584
4A01161	Pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitel	1AB5311+….+1AB5322+1AB5411+….+1AB543322
4A01162	Nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitel	1AB5511+….+1AB552722
4A01163	Háztartásoknak nyújtott hitel	1AB5611+….+1AB561522 + 1AB5621 + … + 1AB562522
4A01164	Egyéb belföldieknek nyújtott hitel	1AB52+1AB51111+…+1AB511222+1AB5121+1AB5122 +1AB5131+…+1AB51322 +1AB571+…+1AB57322
4A01165	Külföld hitelei	1AB58111+…+1AB58222
4A0117	Egyéb követelések	1AB7- (1AB791+1AB792) + 1AB91-1C0831- (1AB9151+…+1AB917)
4A0118	Vagyoni érdekeltségek	1AB6 – 1AB612– 1AB613– 1AB625 – 1AB626 – 1AB634 – 1AB635 – 1AB643– 1AB644
4A0119	Saját eszközök	1AB92 – 1AB9232 – 1AB9244 – 1AB9256 – 1AB9265
4A012	Források	Források
4A0121	Betétek	1B1
4A01211	Nem pénzügyi vállalatok betétei	1B1311+…+ 1B1324
4A012111	ebből: látra szóló és folyószámla betét	1B1311+1B1321
4A012112	ebből: lekötött betét	1B13121+…+1B131222+1B13221+…+1B132222
4A01212	Háztartások betétei	1B1411+…+1B1424
4A012121	ebből: látra szóló és folyószámla betét	1B1411+1B1421
4A012122	ebből: lekötött betét	1B14121+…+1B141222+1B14221+…+1B142222
4A01213	Külföld betétei	1B16111+….+1B1624
4A0122	Bankközi betétek	1B2
4A01221	Belföldi hitelintézetek betétei	1B2111+…+1B211222
4A01222	Külföldi hitelintézetek betétei	1B22111+…+1B222222
4A01223	Pénzpiaci alapok betétei	1B2121+…+1B212222
4A0123	Felvett hitelek	1B3
4A01231	Külföld	1B39111+….+1B392332
4A01232	Belföld	1B311+…+1B38
4A0124	Saját kibocsátású, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	1B4
4A0125	Egyéb kötelezettségek	1B5+1B7-1C0832– (1B741+…+1B75)
4A0126	Saját tőke	1B9

5 A fősorok értékvesztéssel történő korrekciója szükséges annak érdekében, hogy bruttó állományi adatok szerepeljenek a táblában.

A 4A021 Lejárati rés (gap) I. (Eszközök-Források) sorban kimutatott értékek a hátralévő futamidő szerinti összesített (4A011 Eszközök és 4A012 Források sor) eszköz- és forrástételek oszloponkénti különbségeként számítandók.

4A03 Származtatott ügyletek

A magyar számviteli előírásokat alkalmazó adatszolgáltató esetében a mérlegen kívüli, biztos jövőbeni pénzáramlással rendelkező származtatott ügyletekből (az opciók kivételével) eredő, szerződés szerint esedékes határidős tőke- és kamatkövetelések miatti pénzbeáramlásokat (4A031 sor) és határidős tőke- és kamatkötelezettségek miatti pénzkiáramlásokat (4A032 sor) kell kimutatni. A származtatott ügyletek kamatáramlását tehát a 4A03 blokkban kell kimutatni, nem a 4A05 Eredménytételek között. Az IFRS-t alkalmazó adatszolgáltató ezen blokkban jelenti a mérlegben kimutatott derivatív ügyletekből származó pénzáramlásokat (az opciók kivételével).

A 4A041 Lejárati rés (gap) II. (Eszközök-Források+Származtatott ügyletek: követelések- kötelezettségek) sorban kimutatott értékek a hátralévő futamidő szerinti összesített (4A011 Eszközök és 4A012 Források, továbbá a 4A031 Származtatott ügyletekből eredő követelések és 4A032 Származtatott ügyletekből eredő kötelezettségek sor) eszköz- és forrástételek oszloponkénti különbségeként számítandók.

4A05 Eredménytételek

Az eszközökhöz és a forrásokhoz kapcsolódó, szerződés szerint a beszámolási időszak végétől számított, a jövőre vonatkozó esedékes kamat- és kamat jellegű, illetve jutalék-, díj-, járulékbevételeket és ráfordításokat az eszközöktől és a forrásoktól elkülönítetten, pénzforgalmi szemléletben kell szerepeltetni. Az eredménytételeket nem csak 1 évre vonatkozóan kell megadni, hanem a teljes futamidőre, azonban az egy éven túli időszakra csak akkor, ha az intézmény egy éves időtávnál hosszabb időszakra megalapozott eredménybecsléssel rendelkezik.

A 4A061 Lejárati rés (gap) III. (Eredménytételekkel korrigált) sor meghatározásához az eszközök és források, a származtatott ügyletekből eredő követelések és kötelezettségek egyenlegéből számított, a 4A041 sorban kimutatott lejárati rést kell korrigálni a 4A051 Kamatbevételek sortól a 4A054 Egyéb kiadások sorig tartó eredménytételekkel, amely a bevételek (4A051+4A052 sor) és kiadások (4A053+4A054 sor) oszloponkénti különbségeként számítandó.

A szerződés szerinti pénzáramlástól a tényleges pénzáramlások eltérhetnek. Amennyiben az intézményeknek van ezekről a pénzáramlásokról megalapozott becslése, terve vagy kötelezően átcsoportosítandó eszköz-, forrástételekkel rendelkezik (egyebek mellett az ügyfél késedelmes teljesítése miatti átcsoportosítás, vagy az azonnal készpénzzé tehető értékpapírok átcsoportosítása), akkor ezeket korrekciós tételként a tábla 4A07 Eszközmódosítások illetve a 4A08 Forrás átcsoportosítások sorban kell szerepeltetni.

4A07 Eszközmódosítások

A lejárt tételekkel kapcsolatos sorokat a következő logika szerint kell tölteni:

• A 4AT0711 Lejárt tételek miatti korrekciók sorban azoknak követeléseknek a korrekcióját kérjük megjeleníteni, amelyekről a jelentés elkészültének időpontjában van olyan információ, hogy az adós nem lesz képes az eredeti lejáratnak megfelelően törleszteni, a követelés egy része vagy egésze várhatóan lejárt lesz. (Ilyen eset pl. amikor egy szerződésben a kamat-, tőketörlesztés késedelmesen teljesül, hátralékossá válik, és ezért a teljes szerződésállományt át kell minősíteni a lejárt kategóriába.) Ezen követelések pénzáramlásának korrekciója során a kivezetésre kerülő összeget abban az oszlopban ahonnan a kivezetés történik, negatív előjellel, míg a várható befolyás idősávjában [az a) lejárt oszlopban, illetve b)-j) oszlopokban] pozitív előjellel kell szerepeltetni;

• A 4AT0712 Lejárt tételek várható megtérülése sorban azokat a jelentés időpontjában az a) lejárt oszlopban szereplő tételekkel kapcsolatos korrekciókat kell megjeleníteni, amelyekből a rendelkezésre álló információk szerint a jövőben várható befolyás (pl. folyamatban lévő per, vagy per alapján lezajlott végrehajtás állása alapján valószínű). Ebben az esetben lejárt tételek közül a várható befolyás miatt kikerülő összeget az a) lejárt oszlopban negatív értékkel, míg az új időintervallumban [a b)-j) oszlopokban] pozitív értékkel kell szerepeltetni.

Az eszközmódosítások további sorai a következők szerint töltendők:

• Értékpapírok átcsoportosítása: A 4A072 sorban azokat az azonnal likvidálható értékpapírokat kell szerepeltetni, amelyek likviditási problémák esetén készpénzzé tehetők [ezek jellemzően az MNB által a napi fedezetértékelés során meghatározott haircut és befogadási mérték mellett fedezetként elfogadhatónak minősülő (jegybankképes) értékpapírok, így főként a magyar állampapírok, jelzáloglevelek. Az átcsoportosítandó értékpapírokat az eredeti lejárati sávnál negatív előjellel, a 0-30 napos sávban pozitív előjellel kell feltüntetni. Az átcsoportosításkor ugyanezen a soron korlátként kötelező figyelembe venni az óvadékba adott, illetve zárolt értékpapírok állományát. Az óvadékba adott, illetve zárolt értékpapírok állományát az 1-30 napos sávból negatív előjellel ki kell vezetni, ugyanakkor az óvadékba adás, illetve zárolás futamidejének megfelelő lejárati sávban pozitív előjellel kell szerepeltetni.

• A lejárat nélküli eszközök átcsoportosítása (4A073 sor) akkor indokolt, ha a hitelintézet megalapozottan feltételezheti, hogy abból egy meghatározott időintervallumban bevétele (pl. a székház eladásra kerül) vagy kiadása keletkezik. Az átcsoportosításra kerülő összeget abban az oszlopban, melyből az átvezetés történik, negatív előjellel, míg abban az oszlopban, ahova az átcsoportosítás történik, pozitív előjellel kell szerepeltetni.

• A Hpt. 101. §-a és 102. § (3) bekezdése szerint kezelendő befektetéseket az elidegenítési kötelezettségi határidő alapján kell a k) Lejárat nélkül oszlopból negatív előjellel kivezetni és a megfelelő b-g) lejárati oszlopban – pozitív előjellel – feltüntetni a 4A074 soron.

• Zárolt hitelintézeti, jegybanki betétkihelyezés (óvadék – repó ügyletek kivételével, kötelező tartalék hiány, stb.) miatti átcsoportosítás esetén (4A075 sor) a kivezetést a betét eredeti lekötési sávjánál negatív előjellel, a zárolt betétállomány összegét a zárolás határidejének megfelelő sávban – ennek hiányában a lejárat nélküli sávban – pozitív előjellel kell feltüntetni.

4A08 Forrás átcsoportosítások

Mivel a lejárati rés számításánál a források alapértelmezésben levonandó tételek, ezért a források átcsoportosítása sorokat az eszközökkel azonos előjelet eredményező módon, az alábbiak szerint kell kitölteni:

• az átcsoportosítás miatt másik időoszlopba áthelyezendő összeget az eredeti időintervallumban negatív értékkel, míg az új időintervallumban pozitív értékkel kell szerepeltetni (a saját tőke nem csoportosítható át).

A 4A091 Módosított Lejárati rés (gap) IV. (Eszközmódosításokat és Forrásátcsoportosításokat követően) sor meghatározásához az eredménytételekkel korrigált, a 4A061 sorban kimutatott lejárati rést kell korrigálni a 4A07 Eszközmódosítások és 4A08 Forrásátcsoportosítások sorainak azonos oszlopaiban szereplő tételeivel, amely az eszközök (4A071 + 4A0712+4A072 + 4A073 + 4A074 + 4A075) és a források ( 4A081 + 4A082 + 4A083) oszloponkénti különbségeként számítandó.

A sorszabály a tábla c) – j)-ig terjedő oszlopaiban szereplő értékekre áll fenn: 4A091 = 4A061 + (4A0711+4A712 + 4A072 + 4A073 + 4A074 + 4A075) – (4A081 + 4A082 + 4A083).

A fenti szabály alól kivétel az a) Lejárt oszlopban szereplő tételek kezelése, amelynél a következők szerint kell eljárni a módosított lejárati rés számításában:

• Lejárt eszközök: a 4A011 (Eszközök), 4A031 (Származtatott ügyletekből eredő követelések), 4A0711-4A075 (Eszközmódosítások) sor a) Lejárt oszlopában szereplő értékeket a 4A061 sor k) Lejárat nélkül oszlop értékéhez kell hozzáadni;

4A091,k=4A061,k+(4A073,k:4A075,k)–4A083,k+(4A0112,a:4A0113,a+4A0115,a:4A0117,a)+ 4A031,a+ (4A0711,a:4A075,a)

• Lejárt források: a 4A012 (Források), 4A032 ( Származtatott ügyletekből eredő kötelezettségek), 4A081 - 4A083 (Forrás átcsoportosítások) sorok a) Lejárt oszlopában szereplő értékeket a 4A61 sor b) 0-30 nap oszlop értékéből kell levonni.

4A101,b=4A061,b+(4A071,b:4A075,b)–(4A081,b:4A083,b)–(4A0121,a:4A0124,a)–4A032,a–(4A081,a:4A083,a)

A 4A091 sor a) oszlop cellában csak nulla érték szerepelhet.

4A10 Egyéb állományváltozások

Az egyéb állományváltozások között olyan, az előzőekben fel nem sorolt tételek vehetők figyelembe, melyekkel a hitelintézet saját likviditás kezelésében, üzleti terveiben számol.

A 4A1011 Hitelállomány soron kell feltüntetni a bank várakozásait a lejárati sávoknak megfelelően a jövőben várható hitelfolyósításokról a folyósítás várható időpontja szerinti sávban negatív, a lejárati sávban pedig pozitív előjellel. Itt kell számításba venni például, hogy a mérlegen kívül nyilvántartott hitelkeretekből várhatóan mennyi kerül folyósításra.

A 4A1021 Betétállomány sorban kell feltüntetni a bank várakozásait a lejárati sávoknak megfelelően a jövőben várhatóan befolyó új betétállományokra. A befolyás lejárati sávjában negatív előjellel, a kifizetés lejárati sávjában pedig pozitív előjellel.

Az egyéb eszközállomány-változás sorban kell megjeleníteni a le nem hívott hitelkereten kívüli egyéb mérlegen kívüli függő kötelezettségek (nyújtott garanciák, kezességek, stb.) és az opciók valószínűsíthető lehívásából keletkező követelések pénzáramlását (kifizetés). Az egyéb forrásállomány-változás sorban kell megjeleníteni a rendelkezésre álló mérlegen kívüli függő követelések (kapott hitelkeretek, garanciák, biztosítékok, stb.) és az opciók valószínűsíthető lehívásából, érvényesítéséből származó kötelezettségek miatti pénzáramlást (bevétel).

A 4A111 Lejárati rés (gap) V. (Egyéb állományváltozásokkal korrigált) értékének kiszámításakor a 4A091 Módosított Lejárati rés (gap) sorhoz hozzá kell adni a 4A101 sor értékét, míg a 4A102 sorban szereplő összegeket le kell vonni. Sorszabály: 4A111=4A091+4A101-4A102).

A tábla 4A1221 és 4A1222 sorában a Lejárati rés (gap) V. soron kimutatott értékekből a tulajdonosoktól és befektetésektől kapott források, illetve az oda kihelyezett eszközök lejárati szerkezetét kell megjeleníteni, mivel ennek döntő szerepe van a hitelintézetek likviditási helyzetének megítélésében.

H3403 A háztartások hiteleinek hátralévő lejárat szerinti bontása

A táblát a bank, a szakosított hitelintézet, a harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe, valamint a hitelintézeti típusú, 100 milliárd forintot meghaladó mérlegfőösszeggel rendelkező EGT-fióktelep köteles küldeni.

Az EGT-fióktelepek vonatkozásában az adatszolgáltatói kör felülvizsgálatára minden évben a június 30-ai Felügyeleti mérleg (1AB, illetve SF0101 tábla) alapján kerül sor. Az adatszolgáltatói körbe újonnan belépő EGT-fióktelepnek a mérethatár felülvizsgálatát követő évtől kell eleget tennie adatszolgáltatási kötelezettségének. A táblába a saját dolgozók részére nyújtott hitelek állományát is be kell sorolni, ebből következően az adatszolgáltatást a csak saját dolgozói hitelállománnyal rendelkező adatszolgáltatónak is el kell készíteniük.

A tábla a belföldi háztartásoknak nyújtott hiteleket hátralévő lejárat szerinti bontásban tartalmazza. A tábla kitöltésénél a 4AT-4AE táblánál leírtakat kell figyelembe venni.

A magyar számviteli előírásokat alkalmazó adatszolgáltatónak a táblát az 1AB Felügyeleti mérleg fennálló állományi adataiból kiindulva, a vonatkozó szerződésekkel összhangban kell kitölteni, könyv szerinti bruttó értéken. A táblát az IFRS-t alkalmazó adatszolgáltató a szerződés szerinti diszkontálatlan cash-flowk alapján tölti ki, ezért nincs elvárt egyezőség a tábla és az IFRS alapú, SF0101 felügyeleti mérleg között, mely utóbbiban a hitelek könyv szerinti értéken szerepelnek.

A tábla oszlopai

A tábla a)-h) oszlopában a háztartások hiteleit a lejáratig hátralévő időszak alatt felmerülő cash-flow-k alapján kell bemutatni, termékek szerinti megbontásban. Az egyes oszlopokban azt kell számszerűsíteni, hogy a mérlegben a vonatkozási időpontban fennálló állományon az érvényes szerződéses feltételek (lejárat, törlesztés) mellett az adott idősávokon belül milyen összegű pénzbevételek (cash-flow-k) várhatók. Magyar számviteli előírások alkalmazása esetén a táblában csak az ügyfelek tőke- és a 30 napon belüli, nem függősített lejárt kamattartozásának a lejárati bontását kell szerepeltetni.

Az a) oszlopban könyv szerinti bruttó értéken ki kell emelni a lejárt tételeket. A b)-f) oszlopban a lejárattal rendelkező tételeket a hátralévő esedékesség (futamidő) szerint kell kimutatni. A halasztott fizetésű lakáscélú és tandíjhitelek esetében a tőkésített kamatokat, amelyekre a Hitkr. szerint céltartalékot kell képezni, az esedékesség szerinti bontásban nem szabad feltüntetni.

A g) oszlopban a konkrét lejárathoz (esedékességhez) nem kötődő eszköztételeket kell feltüntetni.

A tábla sorai

A háztartási hitelek terméktípus bontása megegyzik az SF07HT-SF07HB táblával, a kitöltésnél az ott leírtakat kell figyelembe venni.

A H340316-H340318 sorban azon hitelekhez kapcsolódó kombinált konstrukciók cash-flow adatait kell kiemelni, melyeknél a hiteltörlesztés (tőke, illetve kamat) nem közvetlenül az adatszolgáltatóhoz, hanem valamilyen kapcsolt termékre, illetve konstrukcióra vonatkozóan (lakás-takarékpénztári konstrukció, unit-linked biztosítás, stb.) történik. Azon összegek, melyek közvetlenül az adatszolgáltatóhoz kerülnek törlesztésre, ezekben a sorokban nem szerepeltethetők. (Tegyük fel, hogy egy kombinált termék esetében az ügyfél a banknak az első 8 évben csak a kamatokat fizeti, míg a tőke a kapcsolt terméken halmozódik. A nyolcadik év elteltével esedékes a felhalmozott tőkének az adatszolgáltató részére történő átutalása. Ebben az esetben a tábla H340301-1 H34034. sorában az átutalandó összeget a megfelelő hátralévő lejárat szerint kell besorolni, majd ugyanezt azt összeget a megfelelő konstrukciónál a H340316- H340318 sorban is ki kell mutatni.)

A gyűjtőszámlahiteleket az adatszolgáltató által felállított törlesztési modell szerint kell besorolni a táblába, amennyiben ilyen modellel nem rendelkezik az adatszolgáltató, akkor a gyűjtőszámlahiteleket az „5 év felett” kategóriában kell szerepeltetni.

A késedelmes devizahitelek – SF1801-SF1803 táblánál leírt feltételekkel történő – forintosítása esetén a forintosított állományokat a tábla a) oszlopában kell szerepeltetni.

4E Egyes betétek és letétek azonosítása

A tábla alapján a Pmt. végrehajtásának érdekében a nem névre szóló betétek és letétek állománya és a célul kitűzött megszűnése követhető nyomon.

Ebben a táblában azokat a hitelintézetek által gyűjtött és nem névre szóló források állományi adatait, illetve azok módosulását kell betéti formánként kimutatni, amelyek a beszámolási időszak hónapjában kerültek nevesítésre (azonosításra).

Azokat a Hpt. 217. § (3) bekezdése alapján azonosított betéteseket, amelyek a névre szóló állományban még nem kerültek figyelembe vételre, a táblában a Névre szólóvá átalakított állomány –nál a számbavétel hónapjában kell kimutatni.

A tábla oszlopai

Az a) oszlopban a nyitó – az előző hónap utolsó napján fennálló – nem névre szóló állományt kell szerepeltetni az adatszolgáltató által alkalmazott számviteli szabályozás szerinti könyv szerinti értéken. Amennyiben a hitelintézet ilyen állománnyal nem rendelkezik, abban az esetben nullát kell az adott mezőbe beírni.

Az adott hónapban az anonim betétek névre szólóvá történő átalakítását a jelentésben meghatározott személyek szerinti bontásban a b)-e) oszlopokban kell szerepeltetni.

A b), d), f), i) oszlopban az ügyfelenkénti (a meghatározott személyenkénti) azonosítás darabszámánál az összesen (4E11, 4E12, 4E123, 4E124, 4E2) sorokban a ,,db” oszlopban az azonosításra kerülő ügyletek darabszámát, az értékekkel jelzett sorokban az azonosított ügyfelek számát (fő) kell kimutatni.

A c), e), g), j) oszlopban a névre szólóvá átalakított állományt attól függetlenül kell összesítve kimutatni, hogy az adott betét részben vagy egészben a hitelintézetnél marad, vagy kifizetésre kerül.

A h) oszlopban a névre szólóvá átalakított állományból történt kifizetést, megszüntetett betétet kell szerepeltetni. Itt azokat az állományokat is ki kell mutatni, amelyeket anonim betétként szüntetnek meg, mert a felvételnél a felvevő személyt azonosítani kell.

Az ORFK részére – a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően – történt bejelentéseket az i) és j) oszlopban kell kimutatni.

A k) oszlopban mindig a hó végén fennálló nem névre szóló állományt kell szerepeltetni könyv szerinti értéken, függetlenül attól, hogy a nem névre szóló állomány a tárgyidőszakban nem vagy nemcsak csökkent, hanem növekedett is (pl. kamattőkésítés, vagy további – még az előző – jogszabály szerint engedélyezett értékpapír-kibocsátás, illetve letételhelyezés, letéti őrzés miatt).

A nem névre szóló betételhelyezéseket külön megnevezett sorokban, csoportosítva kell feltüntetni.

Az összesen sorok az adott betétfajták teljes állományára vonatkoznak (összeghatár nélkül), amelyből a 2 millió Ft felett az ügyfelenkénti azonosítást külön ki kell emelni.

Egy-egy betételhelyezési módozatot az ügyfelek (személyek) által birtokolt két értékhatárra vonatkozóan, a külön sorokban meghatározott nagyság szerint kell kimutatni

A tábla sorai

Az 4E1 Betétek összesen sorban az összes – könyvesbetétként, illetve betéti okiratként elhelyezett és – nem névre szóló betétek, illetve azok névre szólóvá átalakított állományát kell jelenteni.

A 4E11 Takarékbetétkönyvek összesen sorban minden könyvesbetétként elhelyezett betétet kell szerepeltetni.

A 4E12 Betéti okiratok összesen sorban minden betéti okiratként kimutatott betétet fel kell tüntetni.

A felügyeleti mérlegben a betéti okiratok között szerepeltetett takarékleveleket a táblában külön sorban kell kimutatni.

A 4E2 Saját kibocsátású értékpapírok összesen sorban a hitelintézet által nem névre szólóan kibocsátott értékpapírjainak változását kell összesítve kimutatni. Itt csak a forrás oldalon a 4 eszköz sorban feltüntetett – nem vagyoni részesedést jelentő – értékpapírokat szabad figyelembe venni.

A névre szólóvá átalakított 2 millió forint feletti értékpapír állományokat meg kell bontani a letéti jegyekre, illetve a többi, a hitelintézet által kibocsátott értékpapír (kötvény, jelzáloglevél) állományra.

Külön kell kimutatni a letétekre vonatkozó, adatokat. Itt nemcsak a letétbe helyező ügyfelet kell feltüntetni, hanem az értékpapírok azonosítását is.

A 4E31 Értékpapírok letétkezelésben összesen sorban a hitelintézetnél megbízás alapján letétkezelésben lévő és nem névre szóló értékpapír állományt kell összesítve kimutatni. A nem névre szóló értékpapír-állományt addig kell kimutatni, amíg a bemutatóra szóló értékpapírt a kibocsátó át nem alakítja névre szólóvá.

Az adott időszakban a letétkezelésben lévő értékpapír állományának változása (letét elhelyezése, vagy -kivétele) miatt a k) oszlop záró állománya eltérhet az a) oszlopban szereplő összegtől, de a tárgyhónap nyitó állománya egyenlő az előző hónap záró állományával. Amikor a letétbe helyezett értékpapírokat névre szólóvá alakítják, akkor kell csak a b)-g) oszlopban az ″azonosított állomány”-nál kimutatni.

A h) oszlopban a megszüntetett letéteket kell szerepeltetni. Itt azokat az állományokat is ki kell mutatni, amelyeket, mint bemutatóra szóló értékpapír-letéteket szüntetnek meg, mivel a letétet felvevő személyt azonosítani kell, ezért ezt az állományt az ″azonosított állomány″ oszlopaiban szerepeltetni kell.

A 4E32 Értékpapír letétkezelés összesen sorban azoknak a letétet elhelyező személyeknek a számát (fő) és értékpapír állományát kell összesítve szerepeltetni, amelyeknél az értékpapírok piaci értéke meghaladja a 2 millió forintot. A letétet elhelyező azonosított ügyfeleket a b)-g) oszlopban, az ″azonosított állomány″-nál kell kimutatni, függetlenül attól, hogy az értékpapír névre szóló vagy sem. Az a) nem azonosított nyitó állomány, illetve a k) nem azonosított záró állomány oszlopban csak akkor kell adatot szerepeltetni, ha a letételhelyező nem azonosított ügyfél.

A 4E41 Értékpapírok letéti őrzésben összesen sorban a hitelintézetnél letéti őrzésben vagy megbízás alapján bizalmi őrzésben lévő és nem névre szóló értékpapír állományt kell összesítve feltüntetni. Az adatok kimutatása a letételhelyezés 4E31 sorában leírtakhoz hasonló.

A 4E42 Értékpapír letéti őrzés összesen sorban azoknak a lététi őrzésre irányuló megbízó személyeknek a számát (fő) és értékpapír állományát kell összesítve szerepeltetni, amelyeknél az értékpapírok piaci értéke meghaladja a 2 millió forintot. Az adatok kimutatása a letételhelyezés 4E32 sorában leírtakhoz hasonló.

Amennyiben a jelenlegi, tárgyhavi állományban van nem azonosított letételhelyező, illetve letéti őrzési megbízó, akkor azokat továbbra is fel kell tüntetni az a), illetve a k) oszlopban.

4LAN Egyes mérlegtételek állománya

A tábla a hitelintézetek statisztikai mérlege kiemelt eszköz és forrás oldali tételeinek állományait tartalmazza. A betétek, hitelkövetelések és hiteltartozások és a kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állománya az instrumentum bruttó tőkeösszegét takarja, a statisztikai felhalmozott kamatát, értékvesztését, továbbá statisztikai értékelési különbözetét nem tartalmazza. Az eszközoldali hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állománya sorokon a nettó könyv szerinti érték az értékvesztéssel növelve jelentendő.

Az eszköz és forrás tételeket mindig eredeti lejáratuk alapján kell lejárati kategóriákba sorolni. A tábla adatai információt nyújtanak a hitelintézetek rövidtávú likviditási helyzetének megítéléséhez. Egyes forrástételeket a hátralévő futamidő szerint is be kell mutatni.

A külföldön fióktelepet működtető magyarországi hitelintézet táblájában a külföldi fióktelepek adatai a hitelintézet adataival együtt szerepelnek. Esetükben a 20/2016. (VI. 6.) MNB rendelet 1. melléklete szerinti M01 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás 02. „Hitelintézetek statisztikai mérlege - az adatszolgáltató külföldi fióktelepekkel együttes adatai” táblájának hivatkozásai az irányadóak.

Ha az adatszolgáltatás vonatkozási időpontja bankszünnapra esik, és azon a napon bármilyen ügylet lebonyolítására sor került, arra vonatkozóan az adatszolgáltatást minden esetben teljesíteni kell.

Ha az adatszolgáltatás vonatkozási időpontja bankszünnapra esik, de azon a napon ügyletkötés nem történt, akkor aznapra nemleges adatszolgáltatást kell beküldeni.

Ha az adatszolgáltatás teljesítési határideje bankszünnapra esik, és ezért az adatszolgáltató aznap adatszolgáltatást nem tud küldeni, akkor gondoskodnia kell arról, hogy az ezen a napon teljesítendő adatszolgáltatás a megelőző nap 20 óráig beérkezzen az MNB-hez.

A tábla sorai

SOR	MEGNEVEZÉS	HIVATKOZÁS [20/2016. (VI. 6.) MNB rendelet szerinti M01 azonosító kódú adatszolgáltatás, illetve a 4LAN és a 10GB tábla vonatkozó sorai]
4LAN1	Eszköz oldali tételek
4LAN11	Likvid eszközök
4LAN111	Készpénz (pénztár)	M01 01/02 tábla 002 sor
4LAN112	Látra szóló és folyószámla betétek	M01 01/02 tábla 005 + 006 + 007 + 008 sorok
4LAN1121	ebből: Központi Bank	M01 01/02 tábla 005 sor
4LAN113	Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok nettó könyv szerinti értéke, rövid + Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok nettó könyv szerinti értéke, hosszú + Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztése, rövid + Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztése, hosszú - Belföld, Központi kormányzat, Központi bank	M01 01/02 tábla 311 + 332 - 268 - 289 -262 - 283 - 305 - 326 sorok
4LAN1131	ebből: szabad rendelkezésű
4LAN12	Jegybankkal szembeni követelés	4LAN121+4LAN122
4LAN121	Repóügyletekből eredő követelés + Folyószámla hitel + Egyéb hitel, rövid – Belföld, Központi bank	M01 01/02 tábla 009 + 040 + 064 + 088 sorok
4LAN122	Lekötött betétek, hosszú, Egyéb hitel, hosszú, legfeljebb 5 éves + Egyéb hitel, hosszú, 5 éven túl – Belföld, Központi bank	M01 01/02 tábla 013 + 112 + 136 sorok
4LAN13	Bel- és külföldi hitelintézetekkel szembeni követelés	4LAN131+4LAN132
4LAN131	Látra szóló és folyószámla betétek + Lekötött betétek, rövid + Repóügyletekből eredő követelés + Folyószámlahitel + Egyéb hitel, rövid + Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztése, rövid + Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok nettó könyv szerinti értéke, rövid - Belföld, Hitelintézetek, GMU, Monetáris pü-i intézmények, Egyéb külföld, Monteráris pü-i intézmények	M01 01/02 tábla 010+011+012 + 041+ 054+ 059 + 065 + 078 + 083 + 089 + 102+ 107 - 263 - 273- 278 + 306 + 316 + 321 sorok
4LAN132	Lekötött betétek, hosszú + Egyéb hitel, hosszú, legfeljebb 5 éves + Egyéb hitel, hosszú, 5 éven túl + Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztése, hosszú + Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok nettó könyv szerinti értéke, hosszú - Belföld, Hitelintézetek, GMU, Monetáris pü-i intézmények, Egyéb külföld, Monteráris pü-i intézmények	M01 01/02 tábla 014 + 015 + 016 + 113 + 126 + 131 + 137 + 150 + 155 - 284 - 294 - 299 + 327 + 337 + 342 sorok
4LAN14	Pénzpiaci alapokkal, egyéb pénzügyi közvetítőkkel, pénzügyi kieg. tev.et végzőkkel, biztosítókkal és nyugdíjpénztárakkal szembeni követelés (belföldi)	= 4LAN141+4LAN142
4LAN141	Repóügyletekből eredő követelés + Folyószámlahitel + Egyéb hitel, rövid – Belföld, Pénzpiaci alapok, Befektetési alapok, Egyéb pénzügyi közvetítők, Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők, Biztosítók, Nyugdíjpénztárak + Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztése, rövid + Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok nettó könyv szerinti értéke, rövid – Belföld, Egyéb pénzügyi közvetítők, Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők, Biztosítók, Nyugdíjpénztárak	M01 01/02 tábla 042 + 043 + 044 + 045 + 046 + 047 + 066 + 067 + 068 + 069 + 070 + 071 + 090 + 091+ 092 + 093 + 094 + 095 + 264 + 265 + 266 + 267 + 307+ 308 + 309 + 310 sorok
4LAN142	Egyéb hitel, hosszú, legfeljebb 5 éves + Egyéb hitel, hosszú, 5 éven túl – Belföld, Pénzpiaci alapok, Befektetési alapok, Egyéb pénzügyi közvetítők, Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők, Biztosítók, Nyugdíjpénztárak + Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztése, hosszú + Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok nettó könyv szerinti értéke, hosszú – Belföld, Egyéb pénzügyi közvetítők, Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők, Biztosítók, Nyugdíjpénztárak	M01 01/02 tábla 114 + 115 + 116 + 117 + 118 + 119 + 138 + 139 + 140 + 141 + 142 + 143 + 285 + 286 + 287 + 288 + 328 + 329 + 330 + 331 sorok
4LAN15	Egyéb szektorokkal szembeni hitelek és hiteljellegű követelések	4LAN151+4LNA152+4LAN153
4LAN151	Hitelkövetelések bruttó tőkeösszege és Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok – Belföld, Nem pénzügyi vállalatok	4LAN1511+4LAN1512
4LAN1511	Folyószámlahitel hitel – Belföld, Nem pénzügyi vállalatok	M01 01/02 tábla 063 sor
4LAN1512	Repóügyletekből eredő követelés + Egyéb hitel, rövid + Egyéb hitel, hosszú, legfeljebb 5 éves + Egyéb hitel, hosszú, 5 éven túl + Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztése, rövid + Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok nettó könyv szerinti értéke, rövid + Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztése, hosszú + Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok nettó könyv szerinti értéke, hosszú – Belföld, Nem pénzügyi vállalatok	M01 01/02 tábla 039 + 087 + 111 + 135 + 261 + 282 + 304 + 325 sorok
4LAN152	Hitelkövetelések bruttó tőkeösszege és Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok – Belföld, Háztartások, Háztartásokat segítő nonprofit int	4LAN1521+4LAN1522
4LAN1521	Folyószámlahitel hitel – Belföld, Háztartások, Háztartásokat segítő nonprofit int.	M01 01/02 tábla 075 + 076 sorok
4LAN1522	Repóügyletekből eredő követelés + Egyéb hitel, rövid + Egyéb hitel, hosszú, legfeljebb 5 éves + Egyéb hitel, hosszú, 5 éven túl + Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztése, rövid + Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok nettó könyv szerinti értéke, rövid + Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztése, hosszú + Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok nettó könyv szerinti értéke, hosszú – Belföld, Háztartások, Háztartásokat segítő nonprofit int.	M01 01/02 tábla 051 + 052 + 099 + 100 +123 + 124 + 147 + 148 + 271 + 292 + 314 + 335 sorok
4LAN153	Repóügyletekből eredő követelés + Folyószámlahitel + Egyéb hitel, rövid + Egyéb hitel, hosszú, legfeljebb 5 éves + Egyéb hitel, hosszú, 5 éven túl + Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztése, rövid + Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok nettó könyv szerinti értéke, rövid + Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztése, hosszú + Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok nettó könyv szerinti értéke, hosszú – Belföld: Központi kormányzat,,Helyi önkormányzatok, TB alapok,; GMU Nem pénzügyi vállalatok, GMU Nem monetáris pénzügyi intézmények, GMU Államháztartás, GMU Háztartások és háztartásokat segítő nonprofit int., Egyéb külföld, Nem pénzügyi vállalatok, Egyéb külföld, Nem monetáris pénzügyi intézmények, Egyéb külföld, Államháztartás, Egyéb külföld, Háztartások és háztartásokat segítő nonprofit int.	M01 01/02 tábla 048 + 049 + 050 + 053 + 055 + 056 + 057 + 058 + 060 + 061 + 062 + 072 + 073 + 074 + 077 + 079 + 080 + 081 + 082 + 084 + 085 + 086 + 096 + 097 + 098 + 101 + 103 + 104 + 105 + 106 + 108 + 109 + 110 + 120 + 121 + 122 + 125 + 127 + 128 + 129 + 130 + 132 + 133 + 134 + 144 + 145 + 146 + 149 + 151 + 152 + 153 + 154 + 156 + 157 + 158 - 269 - 270 - 272 - 274 - 275 - 276 - 277 - 279 - 280 - 281 - 290 - 291 - 293 - 295 - 296 - 297 - 298 - 300 - 301 - 302 + 312 + 313 + 315 + 317 + 318 + 319 + 320 + 322 + 323 + 324 + 333 + 334 + 336 + 338 + 339 + 340 + 341 + 343 +344 + 345 sorok
4LAN16	Részletezett ESZKÖZÖK ÖSSZESEN
4LAN2	Forrás oldali tételek
4LAN21	Látra szóló és folyószámla betétek + Lekötött betétek, rövid + Lekötött betétek, hosszú, legfeljebb 2 éves + Lekötött betétek, hosszú, 2 éven túl + Repóügyletekből szerzett forrás+ Felvett hitel- rövid + Felvett hitel, hosszú, legfeljebb 2 éves + Felvett hitel, hosszú, 2 éven túl – Belföld, Központi bank	M01 01/02 tábla 528 + 552 + 576 + 600 + 701 + 725 + 749 + 773 sorok
4LAN22	Bel- és külföldi hitelintézetekkel szembeni kötelezettség	4LAN221+4LAN222+4LAN223
4LAN221	Látra szóló és folyószámla betétek – Belföld, Hitelintézet, GMU Monetáris pénzügyi intézmények, Egyéb külföld, Monetáris pénzügyi intézmények	M01 01/02 tábla 529 + 542 + 547 sorok
4LAN222	Lekötött betétek, rövid + Repóügyletekből szerzett forrás + Felvett hitel, rövid - Belföld, Hitelintézet, GMU Monetáris pénzügyi intézmények, Egyéb külföld, Monetáris pénzügyi intézmények	M01 01/02 tábla 553 + 566 + 571 + 702 + 715 + 720 + 726 + 739 + 744 sorok
4LAN223	Lekötött betétek, hosszú, legfeljebb 2 éves + Lekötött betétek, hosszú, 2 éven túl + Felvett hitel, hosszú, legfeljebb 2 éves + Felvett hitel, hosszú, 2 éven túl - Belföld, Hitelintézet, GMU Monetáris pénzügyi intézmények, Egyéb külföld, Monetáris pénzügyi intézmények	M01 01/02 tábla 577 + 590 + 595 + 601 + 614 + 619 + 750 +763 + 768 + 774 + 787 + 792 sorok
4LAN23	Háztartásokkal és háztartásokat segítő nonprofit intézményekkel szembeni kötelezettség	4LAN231+4LAN232
4LAN231	Látra szóló és folyószámla betétek – Belföld, Háztartások, Háztartásokat segítő nonprofit int.	M01 01/02 tábla 539 + 540
4LAN232	Lekötött betétek, rövid + Lekötött betétek, hosszú, legfeljebb 2 éves + Lekötött betétek, hosszú, 2 éven túl + Repóügyletekből szerzett forrás + Felvett hitel, rövid+ Felvett hitel, hosszú, legfeljebb 2 éves + Felvett hitel, hosszú, 2 éven túl - Belföld, Háztartások, Háztartásokat segítő nonprofit int.	M01 01/02 tábla 563 + 564 + 587 + 588 + 611 + 612 + 712 + 713 + 736 + 737 + 760 + 761 + 784 + 785 sorok
4LAN24	Nem pénzügyi vállalatokkal szembeni kötelezettség	4LAN241+4LAN242
4LAN241	Látra szóló és folyószámla betétek - Belföld, Nem pénzügyi vállalatok	M01 01/02 tábla 527 sor
4LAN242	Lekötött betétek, rövid + Lekötött betétek, hosszú, legfeljebb 2 éves + Lekötött betétek, hosszú, 2 éven túl + Repóügyletekből szerzett forrás + Felvett hitel, rövid + Felvett hitel, hosszú, legfeljebb 2 éves + Felvett hitel, hosszú, 2 éven túl - Belföld, Nem pénzügyi vállalatok	M01 01/02 tábla 551 + 575 + 599 + 700 + 724 + 748 + 772 sorok
4LAN25	Látra szóló és folyószámla betétek + Lekötött betétek, rövid + Lekötött betétek, hosszú, legfeljebb 2 éves + Lekötött betétek, hosszú, 2 éven túl + Repóügyletekből szerzett forrás+ Felvett hitel- rövid + Felvett hitel, hosszú, legfeljebb 2 éves + Felvett hitel, hosszú, 2 éven túl - Belföld, Pénzpiaci alapok, Befektetési alapok, Egyéb pénzügyi közvetítők, Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők, Biztosítók, Nyugdíjpénztárak	4LAN251+4LAN252+4LAN253
4LAN251	Látra szóló és folyószámla betétek - Belföld, Pénzpiaci alapok, Befektetési alapok, Egyéb pénzügyi közvetítők, Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők, Biztosítók, Nyugdíjpénztárak	M01 01/02 tábla 530 + 531 + 532 + 533 + 534 + 535
4LAN252	Lekötött betétek, rövid + Repóügyletekből szerzett forrás+ Felvett hitel- rövid - Belföld, Pénzpiaci alapok, Befektetési alapok, Egyéb pénzügyi közvetítők, Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők, Biztosítók, Nyugdíjpénztárak	M01 01/02 tábla 554 + 555 + 556 + 557 + 558 + 559 + 703 + 704 + 705 + 706 + 707 + 708 + 727 + 728 + 729 + 730 + 731 + 732 sorok
4LAN253	Lekötött betétek, hosszú, legfeljebb 2 éves + Lekötött betétek, hosszú, 2 éven túl + Felvett hitel, hosszú, legfeljebb 2 éves + Felvett hitel, hosszú, 2 éven túl - Belföld, Pénzpiaci alapok, Befektetési alapok, Egyéb pénzügyi közvetítők, Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők, Biztosítók, Nyugdíjpénztárak	M01 01/02 tábla 578 + 579 + 580 + 581 + 582 + 583 + 602 + 603 + 604 + 605 + 606 + 607 + 751 + 752 + 753 + 754 + 755 + 756 + 775 + 776 + 777 + 778 + 779 + 780 sorok
4LAN26	Egyéb szektorokkal szembeni kötelezettségek	4LAN261+4LAN262
4LAN261	Látra szóló és folyószámla betétek - Belföld: Központi kormányzat, Helyi önkormányzatok, TB alapok,; GMU Nem pénzügyi vállalatok, GMU Nem monetáris pénzügyi intézmények, GMU Államháztartás, GMU Háztartások és háztartásokat segítő nonprofit int., Egyéb külföld, Nem monetáris pénzügyi intézmények, Egyéb külföld, Államháztartás, Egyéb külföld, Háztartások és háztartásokat segítő nonprofit int.	M01 01/02 tábla 536 + 537 + 538 + 541 + 543 + 544 + 545 + 546 + 548 + 549 +550 sorok
4LAN262	Lekötött betétek, rövid + Lekötött betétek, hosszú, legfeljebb 2 éves + Lekötött betétek, hosszú, 2 éven túl + Repóügyletekből szerzett forrás + Felvett hitel, rövid + Felvett hitel, hosszú, legfeljebb 2 éves + Felvett hitel, hosszú, 2 éven túl - Belföld: Központi kormányzat, Helyi önkormányzatok, TB alapok,; GMU Nem pénzügyi vállalatok, GMU Nem monetáris pénzügyi intézmények, GMU Államháztartás, GMU Háztartások és háztartásokat segítő nonprofit int., Egyéb külföld, Nem pénzügyi vállalatok, Egyéb külföld, Nem monetáris pénzügyi intézmények, Egyéb külföld, Államháztartás, Egyéb külföld, Háztartások és háztartásokat segítő nonprofit int.	M01 01/02 tábla 560 + 561 + 562 + 565 + 567 + 568 + 569 + 570 + 572 + 573 + 574 + 584 + 585 + 586 + 589 + 591 + 592 + 593 + 594 + 596 + 597 + 598 + 608 + 609 + 610 + 613 + 615 + 616 + 617 + 618 + 620 + 621 + 622 + 709 + 710 + 711 + 714 + 716 + 717 + 718 + 719 + 721 + 722 + 723 + 733 + 734 + 735 + 738 + 740 + 741 + 742 + 743 + 745 + 746 + 747 + 757 + 758 + 759 + 762 + 764 + 765 + 766 + 767 + 769 + 770 + 771 + 781 + 782 + 783 + 786 + 788 + 789 + 790 + 791 + 793 + 794 + 795 sorok.
4LAN27	Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	4LAN271+4LAN272
4LAN271	Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, rövid	M01 01/02 tábla 873 sor
4LAN272	Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, hosszú, legfeljebb 2 éves, + 2 éven túl	M01 01/02 tábla 874 + 875 sorok
4LAN28	Egyéb információk
4LAN281	Tulajdonosoktól származó források	A 10GB táblákban meghatározott körre vonatkoztatva (hitelkeretek nélkül)
4LAN282	Tulajdonosoknak nyújtott források	A 10GB táblákban meghatározott körre vonatkoztatva (hitelkeretek nélkül)
4LAN283	Befektetésektől származó források	A 10GB táblákban meghatározott körre vonatkoztatva (hitelkeretek nélkül)
4LAN284	Befektetéseknek nyújtott források	A 10GB táblákban meghatározott körre vonatkoztatva (hitelkeretek nélkül)
4LAN285	Tartalékkötelezettség	Kötelező jegybanki tartalék összege
		Hátralévő lejárat szerint összesen (forint + deviza HUF-ban)
4LAN29	Külföldről származó források	4LAN29 = 4LAN291+4LAN292+4LAN293+ 4LAN294 + 4LAN295 M01 01/02 tábla 541+…+550+565+…+574+589+…+598+613+…+622+714+…723+738+…+747+762+…771+786+…+795+ (873+874+875) - (a belföldön kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok - rövid; hosszú, legfeljebb 2 év; hosszú, 2 éven túl értékének levonásával)
4LAN291	1 napon belül lejáró külföldi források	1 napon belül lejáró külföldi források
4LAN292	1 héten belül lejáró külföldi források	1 napon túli lejáratú de 1 héten belül lejáró források
4LAN293	1 hónapon belül lejáró külföldi források	1 héten túli lejáratú de 1 hónapon belül lejáró források
4LAN294	1 éven belül lejáró külföldi források	1 hónapon túli lejáratú de 1 éven belül lejáró források
4LAN295	1 éven túli lejáró külföldi források	1 éven túli lejáratú források

CASHFLOW Cash-Flow jelentés

A tábla a hitelintézet következő harminc napra vonatkozó likviditási pozícióját mutatja napi bontásban, valamint lehetővé teszi a hitelintézetek esetén a hitelintézetek rövidtávú likviditási helyzetének megítélését.

Ha az adatszolgáltatás vonatkozási időpontja bankszünnapra esik, de azon a napon ügyletkötés nem történt, akkor aznapra nemleges adatszolgáltatást kell beküldeni.

Az adatszolgáltatás fő devizanemenkénti bontásban tartalmazza az adatszolgáltatás teljesítésének napját megelőző vonatkozási nap (T nap) zárásig az adatszolgáltató saját nevében, saját kockázatára megkötött szerződések alapján a következő harminc napon be- és kiáramló tételeket, napi bontásban. Az adatszolgáltatás nem tartalmazza a jövőben tervezett, de még meg nem kötött ügyleteket.

Az adatszolgáltatás csak a Treasury likviditási pozíciójához figyelembe vett tételeket tartalmazza, vagyis az ügyfélkihelyezések és -betétek miatti pénzmozgásokat – az egyes repóügyletek és nagybetétek kivételével – nem. Ennek megfelelően a kitöltés során figyelmen kívül kell hagyni az ügyfelek megbízásából kötött (értékesítés jellegű), és ezek fedezésére megkötött ellentétes irányú ügyleteket. Amennyiben erre az adatszolgáltató belső nyilvántartó rendszere nem képes, akkor mind az ügyféltételt, mind a fedezeti párját jelenteni kell, úgy hogy azok nullára zárják egymást.

A cash-flow tételek nem tartalmazzák a leányvállalatokkal kötött szerződések alapján a következő harminc napon be- és kiáramló tételeket (ide nem értve az alapkezelőkkel kötött ügyleteket). Azonban az anyavállalattal és azok kapcsolt vállalkozásaival (ide nem értve az adatszolgáltató leányvállalatait) kötött ügyletekhez kapcsolódó pénzáramlások jelentendők.

A cash-flow tételek a derivatív ügyletekkel kapcsolatos pótlólagos fedezetet biztosító letéti követelményszámlákon („margin számlák”) elhelyezett kihelyezésekhez kapcsolódó szerződés szerinti pénzmozgásokat nem tartalmazzák.

A munkaszüneti napokat követő jelentési napokon, a munkaszüneti napokon lejáró tételeket is a jelentési nap cash-flow-jában szükséges feltüntetni.

A külföldi devizában denominált tételek esetén az átszámítás árfolyama az adatszolgáltatás teljesítésének napját megelőző vonatkozási napi (T napi) hivatalos MNB devizaárfolyam.

A táblák első oszlopában meghatározott 1. nap alatt az adatszolgáltatás teljesítésének napja (T+1. munkanap) értendő.

Az egyes oszlopokban csak az adott napon ki-, illetve beáramló tételeket, tehát nem kumulált állományokat kell jelenteni. A beáramló tételeket pozitív előjellel, míg a kiáramló tételeket negatív előjellel kell szerepeltetni.

A tábla sorai

Fő devizanemenként (1-HUF, 2-EUR, 3-USD, 4-CHF, 5-Egyéb deviza portfólió) ismétlődő sorok

A CASHFLOWX01 Bankközi Kihelyezés – Forrás sorokon (ahol az „X” az adott devizához tartozó számot helyettesíti) kell kimutatni a megkötött szerződések alapján azon bankközi, illetve központi bank (beleértve az EKB-t és az eurorendszer központi bankjait, nem beleértve az MNB-t) felé történő kihelyezéseket és az adatszolgáltatónál elhelyezett betéteket, bankközi forrásokat (beleértve az MNB-től, az EKB-tól és az eurorendszer központi bankjaitól származó forrásokat), amelyek értéknapja az adatszolgáltatás napja vagy az azt követő 29 nap.

A CASHFLOWX02 MNB betét sor tartalmazza az MNB-vel szembeni követeléseket (overnight betétet is).A betételhelyezés és a lejárat értéknapjának megfelelő oszlopokban kell szerepeltetni a cash-flow tételeket.

A CASHFLOWX03 Repó Aktív-Passzív sorokon kell szerepeltetni a szerződés értéknapján és lejárati napján a bankközi és ügyfél-repószerződések alapján ki és beáramló forrásokat. Mind az óvadéki, mind a sajátos szállításos repóügyleteket szerepeltetni kell. (Mind az aktív, mind a passzív repó sorokon szerepelhetnek negatív és pozitív értékek is attól függően, hogy pénzbeáramlásról vagy kiáramlásról van-e szó.) Itt szükséges megjeleníteni az MNB-vel kötött O/N vagy annál hosszabb fedezett hitelügyletek lejáró összegét, illetve az ügylet kezdetekor beérkező összeget.

A CASHFLOWX04 Értékpapírok soron mind a kereskedési, mind a befektetési portfolióhoz kapcsolódó pénzáramlásokat jelenteni kell. Ezen a soron jelentendők az értékpapír vételi és eladási ügyletekből származó pénzáramok, a tőketörlesztés és a kamatfizetés. A saját kibocsátású értékpapírokhoz kapcsolódó pénzáramlások nem szerepeltetendők.

A CASHFLOWX05 Nagy betétek soron az egyedi ügyfelekkel kötött szerződések alapján történő, ügyletenként 5 milliárd forint feletti betételhelyezéseket, illetve lejáró betétek állományát kell szerepeltetni (előjelhelyesen).

A CASHFLOWX06 Spot üzletek soron a megkötött, de még el nem számolt azonnali devizaügyletek miatti pénzáramlásokat kell szerepeltetni. A valutapénztárral kapcsolatos pénzáramlásokat nem kell jelenteni.

A CASHFLOWX07 FX swap soron a megkötött deviza swap ügyletek miatt jelentkező pénzáramlásokat kell kimutatni, beleértve az ügyletek azonnali, még nem elszámolt lábait és a határidős lábakat is. A külföldi devizában történő pénzáramlásokat mindig az adatszolgáltatás teljesítésének napját megelőző vonatkozási napi (T napi) hivatalos MNB devizaárfolyamon kell jelenteni, vagyis a határidős lábak napi értékelése szükséges.

A CASHFLOWX08 Kamatswap és cross-currency swap ügyletek soron a megkötött FRA, kamatswap és cross-currency swap ügyletek miatti tőke- és kamatelszámolásokat kell szerepeltetni.

A CASHFLOWX09 Outright határidős deviza ügyletek soron a megkötött határidős devizaügyletek miatti elszámolásokat kell feltüntetni.

A CASHFLOWX10 Portfolió Gap sor az adott devizanemben kitöltött táblarész záró sora, amelyben a napi ki- és beáramló tételek egyenlegét kell meghatározni.

Kiegészítő információk

A CASHFLOW701 Nostro számlaállományok soron devizanemenként kérjük megadni a nostro számlaállományoknak az adatszolgáltatás teljesítésének napját megelőző vonatkozási napi (T napi) záró-állományát. A külföldi devizák esetén az átszámítás árfolyama az adatszolgáltatás napját megelőző vonatkozási napi (T napi) hivatalos MNB devizaárfolyam. Ezen a soron a leányvállalatnál lévő nostro számlák egyenlegeit nem kell figyelembe venni.

A CASHFLOW702 MNB által, monetáris politikai ügyletek keretében elfogadható fedezetek soron az MNB monetáris politikai műveletei során felajánlható értékpapírok befogadási értékét kell megadni. Az e soron megadandó érték nem foglalja magában az MNB-n kívüli partnerek javára zárolt állományokat és az MNB javára O/N ügyleteknél hosszabb lejáratú hitelek fedezeteként zárolt értékpapírokat. A pénzforgalom fedezetére, az MNB javára limitként zárolt, de ki nem használt állományt szerepeltetni kell. A tábla első oszlopában az adatszolgáltatás teljesítésének napján (T+1. munkanapon) felajánlható fedezetek befogadási értékét (figyelembe véve a tárgynapon szerződés szerint bekövetkező változásokat is), a további oszlopokban pedig a változásokat (pl. repóügyletek lejárata miatti felszabadítás, értékpapír-lejárat) kell jelenteni. Az e soron szereplő tételek nem tartalmazzák az EKB, illetve az eurorendszer központi bankjai által, monetáris politikai ügyletek keretében elfogadható értékpapírok állományát.⁸

A CASHFLOW703 Stand-by hitelkeretek soron csak a visszavonhatatlan, szerződött, még le nem hívott hitelkereteket kell jelenteni.

A CASHFLOW704 Kötelező jegybanki tartalék elvárt szintjétől való eltérés soron jelentendő adat az alábbi összefüggés alapján számítandó:

D₄= E – C_h,ahol

D₄: Eltérés összege

E: A forint elszámolási számla jelentés napját megelőző napi záróegyenlege

C_h: A hónap hátralévő időszakában elvárt egyenleg

A kötelező jegybanki tartalék teljesítésére szolgáló bankszámla egyenlegének az adott hónap hátralévő időszakában tartandó elszámolási számlaegyenlegétől számított eltérést kell szerepeltetni. Az elvárt egyenleghez számított eltérés kiszámításához szükséges megnézni, hogy a tartalékperiódus eddigi időszakának napjain tartott számlaállományok alapján a tartalékolási periódus hátralévő időszakában mekkora átlagos egyenleget kellene tartani ahhoz, hogy a kötelező tartalékolási kötelezettségnek az adatszolgáltató megfeleljen. Ezt az átlagos egyenleget kell összehasonlítani az elszámolási számla jelentés napját megelőző záró-állományával (T napi).

A CASHFLOW705 Kötelező jegybanki tartalék elvárt szintjének várható megváltozása soron jelentendő adat az alábbi összefüggés alapján számítandó:

D₅= C_h – T_h,ahol

D₅: Eltérés összege

C_h: A hónap hátralévő időszakában elvárt egyenleg

T_h: Az aktuális hónap tartalék

A soron az adott hónap hátralévő időszakában tartandó elszámolási számlaegyenleg és az adott havi, MNB által megállapított tartalékkötelezettség különbségét kell szerepeltetni.

A CASHFLOW706 Nagy kihelyezések soron devizanemenként kell megadni a következő harminc napon várható, az egyedi ügyfeleknek történő, 5 milliárd forint feletti hitelfolyósítást, illetve lejáró hitelszerződések, valamint ismert előtörlesztés állományát (előjelhelyesen).

A CASHFLOW707 Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal kapcsolatos pénzáramlások soron kell jelenteni a saját kibocsátású értékpapírokhoz kapcsolódó, az adatszolgáltatás napján (T+1. munkanap), illetve az azt követő 29 napon történő kifizetéseket.

A CASHFLOW709 EKB, illetve az eurorendszer központi bankjai által, monetáris politikai ügyletek keretében elfogadható értékpapírok állománya soron az EKB, illetve az eurorendszer központi bankjai által monetáris politikai műveletek során – az adott intézmény számára még rendelkezésre álló kereten belül -, szabad rendelkezésű (nem zárolt) értékpapírok állományát kell befogadási értéken szerepeltetni, ideértve a pénzforgalom fedezetére, az EKB, illetve az eurorendszer bármely központi bankjának javára limitként zárolt, de ki nem használt állományt is. Az e soron megadandó érték nem foglalja magában az EKB-n kívüli partnerek javára zárolt állományokat és az EKB javára O/N ügyleteknél hosszabb lejáratú hitelek fedezeteként zárolt értékpapírokat. A tábla első oszlopában az adatszolgáltatás teljesítésének napján (T+1. munkanapon) az EKB-kal kötött megállapodás alapján felajánlható fedezetek befogadási értékét (figyelembe véve a T+1. munkanapon szerződés szerint bekövetkező változásokat is), a további oszlopokban pedig a változásokat (pl. repóügyletek lejárata miatti felszabadítás, értékpapír-lejárat) kell jelenteni.

A CASHFLOW710 Készpénz soron kell kimutatni a hitelintézetnél lévő T napi záró forint és valuta készpénzállományt, a törvényes fizetési eszközül szolgáló nemesfém érméket..

A CASHFLOW711 Operatív likviditási tartalék soron a hitelintézet T+1. munkanapon rendelkezésére álló operatív likviditási tartalék összegét kell szerepeltetni. Az operatív likviditási tartalék a CASHFLOW táblában szereplő tételekből az alábbi módon számítódik:

CASHFLOW711=CASHFLOW610,1+..+CASHFLOW610,30+CASHFLOW702,1+….+CASHFLOW702,30+CASHFLOW709,1+..+CASHFLOW709,30+CASHFLOW707,1+…+CASHFLOW707,30+CASHFLOW7012,1+CASHFLOW7013,1+CASHFLOW7014,1+CASHFLOW7015,1+CASHFLOW704,1+CASHFLOW705,1+ CASHFLOW710,1

ACASHFLOW Anya Cash-Flow jelentés

A táblában kizárólag az anyavállalattal és azok kapcsolt vállalkozásaival (ide nem értve az adatszolgáltató leányvállalatait) kötött ügyletekhez kapcsolódó pénzáramlásokat kell jelenteni, a CASHFLOW tábla vonatkozó sorainál leírtaknak megfelelően.

DMM – Havi jelentés a devizafinanszírozás megfelelési mutatóról

Általános előírások

A Dmmr. hatálya alá nem tartozó hitelintézetnek a táblát nemlegesen kell megküldenie az MNB részére.

Az adatokat a magyar számviteli előírásokat alkalmazó adatszolgáltató esetében az 1AN Felügyeleti mérleg (Eszközök könyv szerinti nettó adatokkal), az 1B Felügyeleti mérleg (Források), IFRS-t alkalmazó adatszolgálató esetében a SF0101 Felügyeleti mérleg – Eszközök, SF0102 Felügyeleti mérleg ─ Kötelezettségek táblákkal összhangban és a hátralévő futamidők alapulvételével kell kimutatni. A tételeket a felügyeleti mérleg fennálló állományi adataiból kiindulva a vonatkozó szerződésekkel összhangban kell kitölteni, könyv szerinti nettó értéken.

Az adatszolgáltatásnak a tárgyidőszak utolsó napjára vonatkozó deviza állományi adatokat kell tartalmaznia.

A forintra történő átszámítást a tárgyidőszak utolsó napján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon, illetve az MNB által nem jegyzett deviza esetében a Hitkr. 9. § (5) bekezdése alapján kell elvégezni.

Az adatokat millió forintban, kerekítve kell megadni. A súlyozott, illetve a szorzott értékek kiszámításánál a kapott értéket a kerekítés általános szabálya szerint (0,5-től felfelé, 0,49-től lefelé) kell kerekíteni.

A deviza alapú forinthiteleket és az ezekhez tartozó értékvesztést deviza tételként kell számba venni.

A tábla oszlopai

A tábla kitöltése során a Dmmr. 2. §-ában és 1. mellékletében foglaltak az irányadóak, az alábbiak figyelembe vételével.

A tábla a) oszlopában a deviza állományi adatokat az Általános előírások részben előírt módon kell meghatározni.

A tábla b) oszlopában a Dmmr. 1. mellékletében meghatározott súlyokat százalékos formában, egy tizedesjegy pontossággal kell feltüntetni.

A tábla c) oszlopában - a jelen kitöltési előírások eltérő rendelkezése hiányában - az a) és b) oszlopban megadott adatok szorzatának eredményét kell megadni.

A tábla egyes sorai

DMM101 1 év vagy azon túli hátralévő lejáratú devizabetétek és devizakötelezettségek: ezen a soron kell kimutatni valamennyi forrás oldali, devizában denominált tételt, amelynek a hátralévő lejárata a tárgyidőszak utolsó napján meghaladja az egy évet, ide nem értve a DMM102 sor szerinti óvadéki deviza betéteket. Idesorolandók a központi bankkal kötött éven túli hátralévő lejáratú, forinttal szembeni devizaswap ügyletek. Külön felügyeleti jóváhagyást követően figyelembe vehető a lejárat nélkül kapott kölcsöntőkék összege is.

DMM102 Óvadéki devizabetét: Ezen a soron csak azokat az óvadéki betéteket kell feltüntetni, amelyeket egy éven túli hátralévő lejárattal rendelkező követelés (hitel) biztosítékaként helyeztek el.

DMM103 Lejárat nélküli vagy 1 éven belüli hátralévő lejáratú háztartási stabil devizabetétek: ezen a soron kell jelenteni azokat a stabilnak minősülő háztartási betéteket, amelyek hátralévő lejárata kevesebb, mint egy év, vagy a betéthez nem rendelhető lejárat, ide nem értve a DMM102 soron meghatározott óvadéki deviza betétek körét.

DMM104 Lejárat nélküli vagy 1 éven belüli hátralévő lejáratú háztartási kevésbé stabil devizabetétek: ezen a soron kell jelenteni azokat a kevésbé stabilnak minősülő háztartási betéteket, amelyek hátralévő lejárata kevesebb, mint egy év, vagy a betéthez nem rendelhető lejárat, ide nem értve a DMM102 soron meghatározott óvadéki deviza betétek körét.

DMM105 Lejárat nélküli vagy 1 éven belüli hátralévő lejáratú kkv-s stabil devizabetétek: ezen a soron kell jelenteni a mikro-, kis- és középvállalkozások stabilnak minősülő lekötött betéteit, látra szóló- és folyószámlabetét-állományt, valamint lejárat nélküli betéteit abban az esetben, ha az nem része a DMM102-DMM104 soron jelentendő állományoknak.

DMM106 Lejárat nélküli vagy 1 éven belüli hátralévő lejáratú kkv-s kevésbé stabil devizabetétek: ezen a soron kell jelenteni a mikro-, kis- és középvállalkozások kevésbé stabilnak minősülő lekötött betéteit, látra szóló- és folyószámlabetét-állományt, valamint a lejárat nélküli betéteit abban az esetben, ha az nem része a DMM102-DMM105 soron jelentendő állományoknak.

DMM107 Háztartások tulajdonában lévő, adott hitelintézet által kibocsátott 1 éven belüli hátralévő lejáratú devizakötvények állománya: adott hitelintézet által kibocsátott, a háztartások tulajdonában lévő egy évnél rövidebb hátralévő lejáratú értékpapírok állománya a hitelintézet által kibocsátott, nem HUF denominációjú értékpapírok könyv szerinti értéke.

DMM108 Lejárat nélküli vagy 1 éven belüli hátralévő lejáratú nem pénzügyi vállalatok, központi kormányzat, helyi önkormányzatok, társadalombiztosítási alapok, egyéb pénzügyi közvetítők, pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők, biztosítók és nyugdíjpénztárak, a háztartásokat segítő nonprofit intézmények devizabetétei: ezen a soron kell kimutatni a felsorolt gazdasági szereplők azon devizabetéteit, amelyek hátralévő lejárata kevesebb, mint egy év, illetve azokat a deviza betéteket, amelyekhez nem rendelhető lejárat, ide nem értve a DMM102 soron meghatározott óvadéki deviza betétek körét és a DMM105 és DMM106 soron szerepeltetett tételeket. Idesorolandók a központi bankkal kötött, eredetileg éven túli lejáratú, de éven belüli hátralévő lejáratú, forinttal szembeni devizaswap ügyletek.

DMM201 Valuta pénztárkészlet: ezen a soron a Dmmr. 2. § 17. pontja szerinti „Pénztárkészlet” fogalomnak megfelelő, kizárólag a valutakészletre értelmezett adatot kell kimutatni.

DMM202 1 éven belüli hátralévő lejáratú fedezetlen devizaeszközök: ezen a soron az egy évnél rövidebb hátralévő lejáratú belföldi és külföldi hitelintézetnél és az MNB-nél vagy külföldi központi banknál vezetett pénzforgalmi (elszámolási, nostro) és betéti számlák, valamint a hozzájuk kapcsolódó átvezetési számlák egyenlegét kell közölni. Itt kell kimutatni a belföldi és külföldi hitelintézetnél betéti szerződés keretében elhelyezett betéteket. A betét- vagy hitelszerződés nélkül kötött ügyletek alapján fennálló követelések helyét (hitelként vagy betétként történő jelentését) az dönti el, hogy ki kezdeményezte az ügyletet. A táblának ebben a sorában kell jelenteni a határidős, swap és opciós ügyletek lezárása előtti pénzmozgásokból származó, mérlegtételként kimutatandó követeléseket (tartozik egyenlegű margin fedezeti számlák) is.

DMM203 Fordított repóügylet (csak deviza): itt kell jelenteni az adatszolgáltató által óvadéki repóügylet, sajátos szállításos repó ügyletek és az azonnali vétel-eladási (buy-sell-back) típusú repóügylet keretében repóba vett, devizában denominált értékpapírok értékét.

DMM204 1 évnél rövidebb hátralevő lejáratú devizában denominált értékpapírok: itt kell jelenteni a nem HUF-ban denominált, az adatszolgáltató saját tulajdonában lévő értékpapírok állományát nettó értéken.

DMM205 1 éven belüli hátralévő lejáratú pénzügyi vállalatoknak nyújtott devizahitelek: Ezen soron kizárólag az egy éven belüli hátralévő lejárattal rendelkező, pénzügyi vállalatoknak nyújtott hiteleket kell jelenteni. Ezen soron nem kell szerepeltetni a jelzálog-hitelintézet ingatlanon alapított önálló zálogjog visszavásárlási vételárából származó követeléseket.

DMM206 1 éven túli hátralévő lejáratú deviza államkötvény, konszolidációs deviza államkötvény, MNB által kibocsátott devizakötvény, EU központi kormányzat devizakötvénye, valamint a sztenderd hitelkockázati módszer szerint multilateriális fejlesztési bank, vagy nemzetközi szervezetnek minősülő kibocsátó devizakötvénye: a központi kormányzat, az MNB, egyéb pénzügyi közvetítők, illetve EU központi kormányzat által kibocsátott vagy állami készfizető kezességgel garantált, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok adatszolgáltató tulajdonában lévő, nettó értéken számított állományát kell jelenteni. Ezen a soron kell kimutatni a központi banknál elhelyezett, a központi banki elszámolási számláknál figyelembe nem vett - hosszú lejáratú - devizabetét állományt is. Ezen a soron tüntetendők fel az OBA, BEVA, és a Szanálási Alap által felvett, állami készfizető kezességgel garantált devizahitelek is.

DMM207 Olyan, devizában denominált értékpapírok, amelyeket 20%-os súlyozású kormányzat, központi bank bocsát ki vagy garantál: ezen a soron kell jelenteni a központi kormányzat vagy központi bank által kibocsátott vagy garantált értékpapírok nettó értéken számított állományát, ha a kibocsátó vagy garantáló központi kormányzat vagy központi bank kitettségeihez a CRR 114. cikke szerinti 20%-os kockázati súly alkalmazandó.

DMM208 1 éven belüli hátralévő lejáratú, nem pénzügyi vállalatoknak és egyéb belföldieknek nyújtott devizahitelek: Ezen a soron kell jelenteni a központi banknak nyújtott éven belül lejáró hiteleket is. Ugyanakkor nem kell szerepeltetni a lakóingatlannal fedezett, az előző sorokon szerepeltetendő követeléseket.

DMM209 Nem a hitelintézet vagy leányvállalata által kibocsátott tőzsdei indexben szereplő, devizában denominált részvények: ezen a soron a nem HUF-ban denominált, az adatszolgáltató tulajdonában lévő, tőzsdei indexben szereplő, részvény típusú értékpapírok állománya jelentendő nettó értéken,. Csak a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások nyilvántartás-vezetési kötelezettségei, az ügyletek bejelentése, a piac átláthatósága, a pénzügyi eszközök piaci bevezetése, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő végrehajtásáról szóló 1287/2006/EK bizottsági rendelet 22. cikke szerint is elismerhető, az MNB honlapján közzétett - likvid - részvényeket lehet figyelembe venni.

DMM210 1 éven túli hátralévő lejáratú, nem csoporton belüli hitelintézet által kibocsátott devizában denominált jelzáloglevelek: ezen a soron kell jelenteni az adatszolgáltató tulajdonában lévő, egy éven túli hátralévő lejáratú jelzáloglevelek állományát nettó értéken, amelynek kibocsátója az adatszolgáltatóval nem ugyanazon összevont alapú felügyeleti körbe tartozó hitelintézet.

DMM211 Bármilyen lejáratú, 35%-os, vagy annál kisebb súlyozású, lakóingatlannal fedezett devizakitettségek: ezen a soron kell jelenteni a CRR 125. cikke szerinti 35%-os vagy annál kisebb hitelkockázati súlyozású lakóingatlannal fedezett kitettségeket függetlenül az adatszolgáltató által a hitelezési kockázat kezelésére alkalmazott (sztenderd vagy belső minősítési) módszertől. Ebbe a kategóriába tartozik a jelzálog-hitelintézet ingatlanon alapított önálló zálogjog visszavásárlási vételárából származó követelése is.

DMM212 1 éven belüli hátralévő lejáratú háztartási devizahitelek: ezen a soron az adatszolgáltató saját dolgozói részére nyújtott devizahitelek állományát is szerepeltetni kell. Ugyanakkor nem kell szerepeltetni a lakóingatlannal fedezett, a DMM211 soron szerepeltetendő követeléseket.

DMM2131 Lejárt, 1 éven túli hátralévő lejáratú és lejárat nélküli háztartási devizahitelek: ezen a soron az adatszolgáltató saját dolgozói részére nyújtott deviza hitelek állományát is szerepeltetni kell. Ugyanakkor nem kell szerepeltetni a lakóingatlannal fedezett, az előző sorokon szerepeltetendő követeléseket.

DMM2132 Lejárt, 1 éven túli hátralévő lejáratú és lejárat nélküli nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott devizahitelek: ezen a soron sem kell szerepeltetni a lakóingatlannal fedezett, előző sorokon szerepeltetendő követeléseket.

DMM2133 Lejárt, 1 éven túli hátralévő lejáratú és lejárat nélküli hitelintézeteknek nyújtott devizahitelek: ezen a soron kell kimutatni a hitelintézetekkel szemben, hitelszerződés alapján, illetve - a valódi penziós ügyleteken, a sajátos szállításos repó ügyleteken, IFRS-t alkalmazó adatszolgáltató esetében a mérlegben megjelenített visszavásárlási megállapodásokon, a betétszerződéseken kívül - bármilyen megállapodás alapján ténylegesen fennálló követelések állományát, ideértve a számlavezetőként nyújtott hiteleket, valamint a más belföldi hitelintézet számára belföldön szervezett konzorciális hitelből a hitelintézet által nyújtott részt is. Ezen a soron nem kell szerepeltetni a jelzálog-hitelintézet ingatlanon alapított önálló zálogjog visszavásárlási vételárából származó követeléseket.

DMM2134 Külföldieknek nyújtott devizahitelek: ezen a soron kell kimutatni a nem- rezidensekkel szemben devizában fennálló valamennyi, máshol nem jelentett követelés állományt, az értékpapírok és érdekeltségek kivételével.

DMM2135 Lejárt, 1 éven túli hátralévő lejáratú és lejárat nélküli egyéb belföldieknek nyújtott devizahitelek: ezen a soron kell kimutatni a központi banknak nyújtott hiteleket, a központi kormányzatnak közvetlenül nyújtott hiteleken felül az állam által szerződés vagy jogszabály alapján más pénztulajdonostól átvállalt hitelek állományát, a helyi önkormányzatoknak és a társadalombiztosítási alapoknak, valamint a háztartásokat segítő nonprofit intézményeknek nyújtott hiteleket és a valódi penziós ügyletből, IFRS-t alkalmazó adatszolgáltató esetében a mérlegben megjelenített visszavásárlási megállapodásokból származó követeléseket.

DMM2136 Egyéb devizakövetelések: ezen a soron a CRR szerinti befektetési szolgáltatási tevékenységből eredő követelések állományát, valamint a külföldiekkel és belföldiekkel szembeni, devizával kapcsolatos valamennyi aktív elszámolást - ideértve az aktív időbeli elhatárolásokat (a kamatelhatárolások kivételével) - és a mérlegben kimutatandó, pozitív értékkel rendelkező derivatív tételek állományát kell jelenteni, ide nem értve az egyéb aktív időbeli elhatárolásokat, és a származékos ügyletek pozitív értékelési különbözetét.

DMM2137 Vagyoni érdekeltségek (devizában denominált): ezen a soron kell kimutatni azokat a kevésbé mobilizálható befektetéséket, amelyeket az adatszolgáltató üzletpolitikai, illetve veszteségmérséklési célból szerzett, valamint a nem forgalomképes vagyoni érdekeltségeket könyv szerinti (nettó) értéken. Ide tartozik az összes belföldi – CRR szerint meghatározott – hitelintézeti befektetés értéke (beleértve a befektetés értékvesztését és értékelési különbözetét), az egyéb pénzügyi közvetítők kockázati tőkealap-jegyei, részvényei és egyéb részesedései, üzletrészei, valamint a pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők részvényei, egyéb részesedései és üzletrészei, biztosítók részvényei és nyugdíjpénztárak részesedései (beleértve az e tételekhez tartozó értékvesztést és értékhelyesbítést). Itt kell jelenteni az adatszolgáltató üzletszerű működését kiegészítő tevékenységet végző, saját járulékos vállalkozásokba történt minden befektetést, a nem pénzügyi vállalatokban lévő valamennyi olyan befektetést, amely nem veszteségmérséklés során került az adatszolgáltató tulajdonába és a nem pénzügyi vállalatok hitel-tőke konverzióból származó részvényeinek és egyéb üzletrészeinek állományát, beleértve az e tételeken elszámolt értékvesztést és értékelési különbözetet. Szintén ezen a soron kell szerepeltetni a külföldi részvényeket és azokat a veszteségmérséklésként, hitel-tőke konverzióval szerzett külföldi vagyoni érdekeltségeket, amelyek nem hitelintézetekkel, pénzügyi, befektetési vagy a járulékos vállalkozásokkal, illetve biztosítókkal kapcsolatosak, beleértve az ezekhez az ügyletekhez kapcsolódó értékvesztést és értékelési különbözetet. Ezen a soron nem kell jelenteni, az előző sorokon már szereplő tételeket (pl. nem az adatszolgáltató vagy leányvállalata által kibocsátott tőzsdei indexben szereplő devizában denominált részvényeket).

DMM2138 Saját devizaeszközök: ezen a soron az adatszolgáltató saját eszközeinek tekintendő tételek szerepelnek. Itt kell jelenteni az adatszolgáltató által visszavásárolt saját, belföldön, illetve külföldön kibocsátott kötvény és saját részvény, visszafizetett szövetkezeti részjegy állományát abban az esetben, ha ezen tételek követeléskiegyenlítés útján kerültek az adatszolgáltatóhoz, az összes olyan készletállományt, amelyet az adatszolgáltató követelés és nem követelés ellenében kapott (beleértve a készletekre képzett értékvesztés fennálló állományát), az immateriális javakat és a tárgyi eszközöket értékcsökkenési leírással csökkentett nettó értéken, az ingatlanhoz nem kapcsolódó vagyoni jogok értékét, az immateriális javak között elszámolt szoftverállományt, valamint az immateriális javak egyéb állományát (beleértve az immateriális javak között kimutatható alapítás-átszervezés aktivált értékét is, és beleértve az immateriális javak értékhelyesbítését), továbbá az adatszolgáltató elhelyezését szolgáló, vásárolt bérleti jogokat, a pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú ingatlanokhoz kapcsolódó egyéb vagyoni értékű jogokat, a mérlegben közvetlen pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú tárgyi eszközként szereplő ingatlanok, illetve műszaki berendezések, gépek, felszerelések, járművek értékét, valamint a pénzügyi és befektetési célú beruházásokat és a beruházásokra adott előlegeket (beleértve az ezen eszközökhöz tartozó értékhelyesbítést), a nem az adatszolgáltató működéséhez kapcsolódó tárgyi eszközöket értékhelyesbítéssel.

DMM2139 Minden egyéb devizaeszköz: ezen a soron a fentiekben nem nevesített devizaeszközöket kell szerepeltetni. Az ezen a soron feltüntetendő összeg maradékelven adódik a hitelintézet mérlegfőösszege és a fent felsorolásra került eszközök különbségeként, csökkentve az aktív kamatelhatárolások és egyéb aktív időbeli elhatárolások előjelhelyes értékével.

DMM214 Garanciák, egyéb mérlegen kívüli deviza kötelezettségek (37+42) alsoraiban részletezett adatokat a magyar számviteli előírásokat alkalmazó adatszolgáltató esetében a C12H Mérlegen kívüli tételek - Függő és jövőbeni kötelezettségek tábla, C12H1 Hitelezési kockázattal rendelkező mérlegen kívüli tételek - nyújtott függő és jövőbeni kötelezettségek szakasz soraiban szereplő adatokkal összhangban kell jelenteni attól függően, hogy az adatszolgáltató a hitelezési kockázat tőke-követelményét a CRR szerinti sztenderd vagy belső minősítésen alapuló módszer szerint számítja-e. A mérlegen kívüli tételek osztályozása a CRR I. melléklete szerint történik, az IFRS szerint jelentők ezen előírások figyelembe vételével, a hitelezési kockázat tőke-követelménye számítási módjának megfelelően töltik az alsorokat.

DMM215 Le nem hívott deviza likviditási keret és deviza hitelkeret: ezen a soron kell kimutatni minden devizában denominált hitel- és likviditási keretet, a változó devizás hitelkeretek kivételével.

DMM216 Változó devizás hitelkeret: olyan le nem hívott hitelkeret, amely esetében az adatszolgáltató ügyfelének saját döntése a folyósított hitel denominációjának megválasztása, ideértve a forintban vagy a devizában denominált ilyen tulajdonsággal rendelkező hitelkereteket is.

DMM3 Devizafinanszírozás megfelelési mutató: ebben a sorban a Dmmr. szerinti devizafinanszírozás megfelelési mutató (DMM) értéke a stabilnak minősített devizaforrások, valamint a finanszírozott stabil devizaeszközök és mérlegen kívüli devizakötelezettségeknek a hányadosaként számítandó ki. Az adatszolgáltatónak a mutató értékét három tizedesjegy pontossággal, százalékpontos (azaz együtthatós) formában kell kimutatnia. Így például a 2014. július 1. és 2014. december 31. között elvárt szint 0,750 formában jelentendő.

C2H Befektetések

A jelentésben minden olyan vállalkozás adatait ki kell mutatni, ahol a hitelintézet bármilyen formában (közvetlenül, közvetetten) tulajdonos. Amennyiben egy vállalkozásban nincs közvetlen, csak közvetett tulajdonlású részesedése a hitelintézetnek, akkor azt is fel kell tüntetni ebben a táblában, amennyiben a vállalkozás a CRR 4. cikk (1) bekezdés 38. pontja alá tartozik.

A vállalkozáshoz közvetett módon kapcsolódó vállalkozások és tulajdonosaik adatait a kapcsolódó C21H tábla tartalmazza.

A tulajdoni hányadot megtestesítő befektetések (részvények, részesedések, vagyoni érdekeltségek) nevesítését a részarányok csökkenő sorrendjében, és azon belül az i) oszlopban szereplő összes befektetés csökkenő sorrendjében kell kimutatni mindaddig, amíg az összes jelentős illetve befolyásoló részesedésű és 1 millió Ft értéket meghaladó egyéb részesedés kimutatásra nem kerül.

Pénzügyi ágazatbeli befektetések esetén a jelentős / nem jelentős, pénzügyi ágazaton kívüli befektetések esetén a befolyásoló/ nem befolyásoló fogalmak alkalmazandók. A befolyásoló részesedés fogalmát a CRR 4. cikk (1) bekezdés 36. pontja, a jelentős részesedés fogalmát a CRR 43. cikke tartalmazza.

A szövetkezeti hitelintézeteknek minden befektetést fel kell sorolni.

A Hpt. előírása alapján az összbefektetési korlátozás alá nem tartozó befektetésekről (ezért levonandó tételekről) elkülönített nyilvántartást kell vezetni és rendszeresen minősíteni.

A tábla oszlopai

Az a) Befektetések felsorolása oszlopban az ügyfél (hitelintézet esetében is) alapító dokumentumaiban szereplő (rövid) megnevezést kell alkalmazni azzal, hogy a felszámolás, illetve végelszámolás alatt lévő befektetés esetén a megnevezést ki kell egészíteni az „f.a.”, illetve „v.a.” megjelöléssel.

A b) Kódjel oszlopban ,,K” jelzéssel a Számv. tv. szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülő befektetést kell megjelölni. Ha a vállalkozással nem számszerűsíthető személyi, vezetői, irányítási kapcsolat áll fenn, akkor befolyásolás esetén legalább 10%-kal, ellenőrzés esetén legalább 51%-kal kell figyelembe venni a szavazati jognál. Ebben az esetben a b) Kódjel oszlopba „V” jelet, az érintett befektetés jellegének megfelelő – közvetlen vagy közvetett tulajdoni (szavazati) arány – oszlopba 10%-ot, illetve 51%-ot kell feltüntetni.

A c) Törzsszám, azonosító oszlopban a vállalkozás törzsszámát, illetve a külföldi azonosító adatát, a d) Ország oszlopban a tulajdonos országának két karakteres ISO kódját (pl. Magyarország esetén HU), az e) Ág oszlopban az ügyfél tevékenységét rögzítő TEÁOR ágat jelentő betűjelet kell feltüntetni.

Az f) Szerzés időpontja oszlopban azt az időpontot kell feltüntetni, amikor a befektetés a veszteségmérséklés céljából, illetve a hitel-tulajdonrész csereügylet vagy a felszámolás során a hitelintézet tulajdonába került, mivel ezek a befektetések három évig nem tartoznak a korlátozó limit alá. Ha a befektetés nem a Hpt. 102. §-ában foglalt eljárások során került tulajdonba, illetve lejárt a három éves türelmi idő, akkor nem kell a szerzési időpontot kitölteni.

A Tulajdonolt tőke értéke g1) Közvetlen befektetés oszlopban a közvetlenül fennálló kockázatvállalás könyv szerinti bruttó értékét (a bekerülési értéket), a g2) Értékvesztés oszlopban a befektetések után elszámolt értékvesztés, értékcsökkenés összegét kell szerepeltetni. Ennek megfelelően a g) oszlopban nettó értéken kell a Hpt. által előírt közvetlen befektetési állományt kimutatni. (A levonások összege nem haladhatja meg az adott befektetés értékét.)

A h) Közvetett befektetés oszlopban a közvetett tulajdonlású befektetéseket a vállalkozásban lévő befektetés tulajdoni közvetett arányos befektetett tőkeértéken (közvetett tőkeértéken) kell kimutatni.

Az i) Összes befektetés oszlopban a közvetlen befektetés nettó és közvetett részesedések értékét együttesen kell feltüntetni.

A j1)-l) Arány % megfelelő oszlopaiban két tizedes pontossággal kell szerepeltetni az adott vállalkozásban szerzett tulajdonlást. (A százalék jelét nem kell feltüntetni.)

A közvetlen tulajdoni arányt a j1) oszlopban, illetve megfelelő szavazati jogot a k) oszlopban kell kimutatni.

A k) Szavazati közvetlen oszlopban megjelenő közvetlen szavazati jog, valamint a j2) Tulajdoni közvetett oszlopban megjelenő közvetett tulajdoni hányad értékét az l) Szavazati összesen oszlopban kell összegezni.

Ha a hitelintézet szavazati jogát bármely körülmény korlátozza (pl. felszámolás, illetve végelszámolás alatt lévő befektetéseknél, a tulajdonos hitelintézet MNB által felfüggesztett szavazatai joga esetén, stb.), a Szavazati közvetlen (k) oszlopban és a Szavazati összesen (l) oszlopban nulla értéket kell jelenteni.

Ha a közvetlen tulajdonlás esetén ugyanannál a vállalkozásnál tulajdoni és szavazati jog együttesen áll fenn, akkor a tulajdoni hányadot át kell számítani és a szavazati aránnyal együtt kimutatni.

Az m)-p) oszlopokban a következő okok miatti kivételek jelennek meg a CRR 89. cikke értelmében:

• a CRR szerint az egyedi befektetési korlátozás alól mentesülő pénzügyi és nem pénzügyi ágazatbeli szervezetek. (A CRR 89. cikk (4) bekezdés szerinti EBH iránymutatás kiadásáig az eddig alkalmazott megnevezéseket tartalmazza a tábla, így PIBB, járulékos vállalkozások, speciális pénzügyi szervezetek, stb);

• a hitel-tulajdonrész csereügylet vagy a felszámolás során, veszteségmérséklés céljából a hitelintézet tulajdonába jutott egyéb befektetési eszköz (pl. átvett készlet) nettó értéke, amelyet a C2H4 Egyéb befektetések összesen sorban kell feltüntetni (ha az átvett eszköz nem veszteségmérséklés célú, illetve megszűnt a hatéves elidegenítési türelmi idő, akkor az állományt nem szabad itt kimutatni);

• a kereskedési könyvben nyilvántartott részesedések nettó értéken (itt sem PIBB, sem járulékos vállalkozásokban történt befektetés értékei nem szerepelhetnek, mivel azok az m) és n) oszlopban teljes egészében kerülnek feltüntetésre és levonásra);

• az egyedi befektetési korlát CRR 89. cikk (1)-(3) bekezdése szerinti, szavatolótőkével fedezendő túllépései;

Ha egy befektetés részben már a hitelintézet tulajdonában volt, de a vállalkozás további tulajdoni hányada (része) a hitel-tulajdonrész csereügylet vagy a felszámolás során, veszteségmérséklés céljából került a hitelintézet birtokába, akkor csak ezt a további részt lehet az o), p1) és p2) kivételek oszlopában figyelembe venni, a régebben szerzett rész értékét nem.

A kivételek o), p1) és p2) oszlopában csak a hitelintézet által szerzett, közvetlen tulajdonlású befektetések nettó értéke szerepelhet.

A levonandó tételek összes egyedi összege nem haladhatja meg az adott befektetés nettó értékét.

A Kivételek m)–p) oszlopai alapértelmezésben levonandó tételek, ezért negatív előjelet nem kell feltüntetni.

A q) Egyedi korlátozás alá eső befektetések összesen oszlopba nem kerülhet érték.

A Szavatolótőkével fedezendő túllépés r) és s) oszlopában a CRR 89. cikk (1), illetve (2) bekezdéseiben említett befektetések befolyásoló részesedéseire, a CRR 89. cikk (3) bekezdése előírása alapján meghatározott limittúllépések összegét kell feltüntetni, függetlenül attól, hogy a befektetés közvetlen vagy közvetett formában valósul meg.

A t)-v) Korrekciók oszlop adattartalma alapértelmezésben levonandó tétel negatív előjel nélkül. Az oszlopok a következő korrekciós levonásokat tartalmazzák:

A t) oszlopban azok az értékek kerülnek kimutatásra, amelyek az egyedi befektetési korlátozás szempontjából figyelembevett „Kivételek” tételeinek értékeit korrigálják arra az értékre, amely a Hpt. 102. §-a szerinti összes közvetlen és közvetett befektetés számbavételéhez szükségesek. Levonandó tételek azok a nem PIBB befektetések, amelyek egyedi befektetési korlátozás miatt nem tartoznak az összbefektetési korlát alá. Itt kell feltüntetni a külön jogszabályban (pl. a MFB tv.) előírtak szerinti, összbefektetési korlátozás alá nem tartozó befektetéseket.

Az u) Szavatolótőkéből levont PIBB miatti korrekciók oszlopban a szavatolótőkéből levont, jelentős részesedésű PIBB befektetések nettó értékét kell feltüntetni, mivel a nem jelentős részesedésű PIBB befektetéseket egyedileg nem kell a szavatoló tőkéből levonni, ezért az összbefektetésekhez beszámítandók és levonandó tételként nem szerepeltethetők;

A C2H1 sor a hitelintézet jelentős részesedésű, közvetlen és közvetett PIBB vállalkozásokban fennálló részesedéseit, a C2H4 sorban a részükre nyújtott alárendelt kölcsöntőke összegét tartalmazza. (Ezek azok a tételek, amelyek a szavatoló tőkéből levonásra kerülnek.)

A Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-ben történt befektetést a tulajdonlás mértéke szerint az C2H1-C2H2 sorban kell feltüntetni, de mivel ennek a befektetésnek az értékét az összbefektetésnél le kell vonni, ezért a nem jelentős részesedés értékét is, mint levonandó tételt a C2H2 sorban kell szerepeltetni. Az u) oszlop alapértelmezésben levonandó tétel negatív előjel nélkül. (Negatív előjelet csak akkor kell feltüntetni, ha a vállalkozás összbefektetéshez beszámítandó és ezért hozzáadandó értéket jelöl.)

A v) Hpt. 102. § (2) bekezdéshez egyéb korrekciók oszlopban az összes befektetési korlát alóli – a Hpt. 102. §-ában foglaltak szerinti – kivételek értékét kell kimutatni a C2H1-C2H4-ig terjedő összesítő sorokban.

A részletező sorokban a kétszeres levonások elkerülése érdekében nem szerepelhetnek a PIBB vállalkozások, a veszteségmérséklés miatt az egyedi befektetési korlátnál már figyelembe vett összegek, illetve túllépés miatt tőkéből levont befektetési értékek.

A v) oszlop alapértelmezésben levonandó tétel, ezért negatív előjelet nem kell feltüntetni.

A befolyásoló részesedésű befektetések összegének a szavatoló tőke 60%-át meghaladó [C2H1 sor q) oszlop – szavatoló tőke 60%] részét az C2H1 sorba kell beírni.

A nem jelentős részesedésű PIBB befektetések után a szavatoló tőkéből levonandó (a szavatoló tőke 10%-a feletti) részt a C2H2 sorban kell szerepeltetni.

Az összbefektetési korlát alá nem tartozó hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, illetve állampapírok nettó értékét a C2H4 sorban kell kimutatni. (A kétszeres számbavétel elkerülése érdekében az állampapírok a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok számbavételénél nem vehetők figyelembe.) Az összbefektetési korlát alá nem tartozó állampapírok a Tpt. 5 § (1) bekezdés 6. pontja értelmében a magyar állami értékpapírok és MNB kötvények mellett a külföldi állam, az EKB vagy az EU más tagállamának jegybankja által kibocsátott értékpapírokat tartalmazzák.

Az immateriális javak közül csak a vagyoni jogokat, illetve a tárgyi eszközök között szereplő az ingatlanokkal és a hozzájuk kapcsolódó vagyoni értékű jogokat a szavatoló tőkéből levont értékével lehet, mint csökkentő tételt (az összbefektetési korlát alá nem tartozót) figyelembe venni.

A v) oszlopban a részletező (C2H6001-től számozott) sorokban csak tájékozató adatként kell a pénzügyi (PIBB) intézményeknek nyújtott alárendeltkölcsöntőke összegét feltüntetni, de nem kell sem a w) oszlopban, sem az összegző sorokban számításba venni.

A részletező sorokban feltüntetett és a szavatoló tőkéből levonandó PIBB alárendelt kölcsöntőke értékét a C2H4 sor u) oszlopában, egy összegben kell szerepeltetni.

Azokat a PIBB alárendelt kölcsöntőkéket, amelyek a törvény szerint nem befektetések, és nem tartoznak az összbefektetési korlátozás alá sem, de az egységesség miatt kimutatásra, illetve az összbefektetésnél számbavételre kerültek (pl. nem befolyásoló részesedésű biztosítónak nyújtott alárendelt kölcsöntőke), a C2H3 sor. v) oszlopában kell feltüntetni.

A w) Összes befektetés nettó értéke oszlopba azoknak a befektetési korlát alá tartozó befektetéseknek összegét kell beírni, amelyek a hitelintézet birtokába közvetlen és közvetett befektetésként kerültek.

Az összes közvetlen és közvetett befektetés állományának megállapításához az i) oszlopban feltüntetett befektetések értékéből le kell vonni a közvetlen és közvetett, szavatoló tőkével fedezett befolyásoló részesedésű PIBB befektetéseket), a részükre nyújtott alárendelt kölcsöntőkéket, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. értékét, az o) oszlopban szereplő veszteségmérséklés érdekében szerzett befektetést, illetve az r1)-r2) és az s1)-s2) oszlopból a befektetési limit túllépése miatt a szavatoló tőkéből levonásba kerülő értéket, az u) oszlopban kimutatott az előírt limit feletti túllépést, illetve az állampapír és hitelviszonyt megtestesítő értékpapír állomány nettó értékét, valamint a t) és v) oszlopban feltüntetett egyéb, szükséges korrekciót.

A Hpt. 102. §-ának betartásához az C2H5 sor w) Összes befektetés nettó értéke oszlopának értékét kell a szavatoló tőke 100%-ához viszonyítani. A korlátozás túllépése felügyeleti intézkedést von maga után. A kötelezettség betartásához elidegenítési tilalom kapcsolódik, a túllépésből eredően szavatolótőke-állítási kötelezettség nem.

A tábla sorai

A C2H1 Jelentős, illetve befolyásoló részesedést jelentő befektetések pénzügyi és nem pénzügyi ágazatbeli intézményekben összesen (részletezve) sorban azokat a közvetlen és közvetett tulajdoni hányadot megtestesítő befektetéseket (részvények, részesedések, vagyoni érdekeltségek) kell összesíteni, mely vállalkozásokban a hitelintézet (közvetlenül vagy közvetve) jelentős, illetve befolyásoló részesedéssel rendelkezik.

Amennyiben a negyedév folyamán a hitelintézet jelentős, illetve befolyásoló részesedést szerzett, vagy a jelentős, illetve befolyásoló részesedést jelentő tulajdonlás tekintetében változás történt, úgy a befektetés neve mellé a Kódjel oszlopban „M” betűt kell írni. Ebbe a szakaszba sorolandók a szövetkezeti hitelintézetek Integrációs Szervezete (a továbbiakban: Integrációs Szervezet) tagjai tulajdonában lévő, az Szhitv. végrehajtásából eredő közvetlen és közvetett részesedései és tulajdonrészei.

A C2H2 1 millió Ft feletti nem jelentős, illetve nem befolyásoló részesedést jelentő befektetések pénzügyi és nem pénzügyi ágazatbeli intézményekben összesen (részletezve) sorban a nem jelentős, illetve nem befolyásoló részesedést jelentő részesedésekre vonatkozó adatokat kell összesíteni, és a részletező sorokban név szerint felsorolni. A szövetkezeti hitelintézeteknek itt kell a nem jelentős, illetve nem befolyásoló részesedést jelentő befektetéseit feltüntetni.

Ebben az összesítő sorban szerepelnek a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-ben fennálló, jelentős részesedést jelentő befektetések függetlenül attól, hogy azok értéke eléri vagy sem az egy millió forintot.

A C2H3 1 millió Ft alatti nem jelentős, illetve nem befolyásoló részesedés (szöv.hit.int-nél az 1 millió Ft alatti részesedést nem tartalmazza) összesen sorban a bankoknak és a szakosított hitelintézeteknek a nem jelentős, illetve nem befolyásoló és nem kapcsolt vállalkozásokban lévő, 1 millió Ft-ot el nem érő értékű tulajdoni befektetéseit (részvény, részesedés) kell összesítve feltüntetni.

A szövetkezeti hitelintézeteknek ezt a sort nem kell kitölteniük, mivel minden tulajdoni hányadot megtestesítő befektetésüket részletezni és a C2H1 és C2H2 sorban összesíteni kell.

A C2H4 Egyéb befektetés összesen sorban azokat a közvetlen és közvetett tulajdoni hányadon kívüli egyéb, a Hpt. 6. § (1) bekezdés 5. pontjában meghatározott fogalom szerint befektetésnek számító eszközökre vonatkozó adatokat kell összesíteni, amelyeket az összes befektetési korláthoz figyelembe kell venni, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír állományba beleértve a befektetési jegyek állományát is.

A C2H5 Összesen sor a C2H1-C2H4 összesítő sorban feltüntetett adatok összegzésére szolgál.

A C2H6001 sortól – folyamatosan – egyenként fel kell sorolni mindazokat a vállalkozásokat (ügyfeleket), amelyekkel a hitelintézet tulajdoni kapcsolatban áll.

A C2H6001 sor kitöltése kötött. Ebben a sorban kötelezően a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-ben történt tulajdonlások összegét kell kimutatni, mivel ezeknek a befektetéseknek az értéke az összbefektetésnél külön elbírálás alá esik. Akkor is ki kell tölteni ezt a sort, amennyiben a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-ben nincs a hitelintézetnek befektetése, a befektetés értékénél, illetve tulajdoni arányánál nullát kell írni.

Az egyedi befektetések soronkénti összegének (C2H6001+…+C2H6999) meg kell egyeznie az összesítő C2H1 és C2H2 sor állományával.

C21H Közvetett befektetések részletezése

A hitelintézetnek a közvetett befektetéseikről a C2H Befektetések tábla e mellékletében kell adatokat közölnie a vállalkozásokban való részesedésekben rejlő további kockázatainak felmérése érdekében.

A közvetett tulajdonlás felsorolását a tulajdont képező vállalkozásonként (befektetésenként) külön-külön, valamint a Hpt. 3. mellékletében meghatározottak szerinti közvetett tulajdonosok (köztes vállalkozások) és tulajdoni arányuk, valamint a hozzá kapcsolódó befektetés értékének feltüntetésével szükséges részletezni.

A jelentést úgy kell kitölteni, hogy abból megállapíthatók legyenek a hitelintézet befektetéséhez (vállalkozásban való részesedéséhez) kapcsolódóan a további – közvetett módon – tulajdonosok (befektetők) adatai.

A befektetésre, illetve annak tulajdonosaira vonatkozó törzsszám, ág, stb. oszlopot is ki kell tölteni.

A közvetlen tulajdonra vonatkozó oszlopot csak akkor kell kitölteni, ha a tulajdonos hitelintézet nem csak közvetett tulajdonnal rendelkezik az adott befektetésben (vállalkozásban).

A megnevezés oszlopban csak tájékoztatásként közöljük a ,,Befektetés”, illetve ,,Befektető” jelzéseket. A tábla kitöltésekor ezeket a jelzéseket nem szükséges feltüntetni.

Az f) Szerzés időpontja oszlopban a szerzés időpontját – a legelső szerzés szerint – minden tulajdonosnál szerepeltetni kell. A befektetés (vállalkozás) sorában ez megegyezik a hitelintézet által történt szerzési időponttal. (Amikor a vállalkozás közvetett befektetésként a hitelintézethez került.)

A C21H001 Befektetés sortól kezdődően folyamatosan a C2H999 sorig egyenként kell felsorolni a vállalkozásokat. A közvetett befektetéseket az alap (C2H) táblában történt felsorolás sorrendjében két, illetve tulajdonosait tekintve több sorban jól elhatárolt módon (pl. egy sorszám alatt, vagy az alaptáblán szereplő sorszámmal) kell feltüntetni. Az egy befektetéshez tartozó összes tulajdonost (befektetőt) fel kell sorolni.

Az összesítő C21H001-C21H999 sorban a befektetések (vállalkozás) adatait kell szerepeltetni. (A részletező sorokban kimutatott tulajdonosok tőkére és tulajdoni arányra vonatkozó adatait összegezni kell, és ezeket az összesített adatokat kell a befektetés sorában feltüntetni.)

A részletező C21H001001-C21H001999-től a C21H999001-C21H999999-ig terjedő sorban a közvetett tulajdonos(ok)ra vonatkozó adatokat, valamint az általuk befektetett tőkeértéket, tulajdoni, illetve szavazati arányukat kell feltüntetni. Minden tulajdonosnál az általa képviselt közvetett tulajdoni arányt és tőkeértéket kell szerepeltetni.

A befektetések sorában lévő tőkeértékek összegének, arányainak meg kell egyezni a C2H Befektetések táblában, az adott vállalkozás (befektetés) sorában lévő közvetettségre vonatkozó adatokkal függetlenül attól, hogy többszörös, illetve többlépcsős a befektetés közvetett tulajdonlása.

A bankoknak és szakosított hitelintézeteknek az 1 millió Ft alatti befektetéseket nem kell részleteznie.

Ha a hitelintézetnek nincs közvetett befektetése, a táblát ,,nemleges” jelzéssel kell megküldeni.

C43H Belső hitelek

A tábla a Hpt. által meghatározott belső hitelek – a hitelintézet, illetve a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás vezető testületének tagja és könyvvizsgálója, illetve ezen személyek közeli hozzátartozói, valamint az általuk ellenőrzött vállalkozások részére vagy e vállalkozások harmadik személy részére történő értékesítése kapcsán a hitelintézet által vállalt kötelezettségek – kimutatására és az előírás betartásának ellenőrzésére szolgál.

A tábla kitöltése során a külön nyilvántartott –a Hpt. 106. § (1) bekezdésében felsoroltak részére – belső hitelként nyújtott hiteleket, illetve kötelezettségvállalást – millió forintban (hitelintézetekre jellemző, az 1. melléklet 4.4 pontjában szereplő kerekítési szabályok szerint) – kell részletezni.

A jelentést teljes körű egyedi adatszolgáltatással kell elvégezni, és a táblában a beszámolás napján az ügyféllel szembeni kitettséget kell szerepeltetni a hitelintézet által alkalmazott számviteli szabályozás szerint. A tábla vonatkozásában a belső hitel korlátozása alapjául szolgáló kitettségérték meghatározásakor a CRR vonatkozó előírásai figyelembe vételével kell eljárni.

A tábla oszlopai

Az a) oszlopban az érintett személyek, illetve a vállalkozások nevét kell feltüntetni. A b) Kódjel oszlopban magánszemély esetében ,,S” jelet, kapcsolt vállalkozásnál ,,K” jelet kell alkalmazni.

A c) Születési dátum, törzsszám oszlopban az azonosító számot, a vállalkozás törzsszámát, vagy a személy születési dátumát kell beírni.

A d) Beosztás, kapcsolat oszlopba a személyek hitelintézetnél betöltött funkcióját kell szerepeltetni.

Abban az esetben, ha vállalkozásról van szó, akkor a vele kapcsolatban álló személy nevét és beosztását is fel kell tüntetni.

Az e) oszlopba az olyan hiteleket, kötelezettségvállalást kell beírni, amelyek a Hpt. 106. § bekezdése alá tartoznak. Eredeti kitettség az eszközök és a mérlegen kívüli tételek értékelési korrekciókkal és céltartalékokkal nem csökkentett értéke, így eszközök esetén a bruttó könyv szerinti érték, a mérlegen kívüli tételeknél a szerződött, még le nem hívott összeg.

Az f) és l) oszlopban kell feltüntetni a Hpt. 106. § (2), (3), (5) és (6) bekezdésében előírt feltételekkel nem konzisztens módon jóváhagyott hiteleket és kötelezettségvállalásokat (például döntési kompetencia szint alacsonyabb). Amennyiben a Hpt. 106. § (4) bekezdésében foglalt limiteket az adatszolgáltató túllépi, akkor annak tényét az o) és p) oszlopban kell jelenteni.

A Hpt 106. § (5) bekezdése alapján a g) oszlopban a pénzforgalmi számla hitelkeretének szerződés szerinti, a h) oszlopban a munkáltatói (előleg, lakás, szociális célú) kölcsönből még fennálló kitettséget kell szerepeltetni.

A Hpt. 106. § (6) bekezdése szerinti fogyasztónak nyújtott hitelből fennálló kitettséget a tábla i) oszlopában kell részletezni.

Az j) oszlopban a belső hitelre képzett értékelési korrekciók és céltartalékok összegét, a k) oszlopban az értékelési korrekciókkal és céltartalékkal csökkentett kitettség értéket kell kimutatni. Tájékoztató adatként q) oszlopban a hitelintézet által elfogadott fedezetek aktuális biztosítéki értékét kell kimutatni az értékelési korrekciókkal és céltartalékkal csökkentett kitettség érték erejéig (k) oszlop),, amely független a biztosíték jellegétől (ingatlan, gépkocsi, stb.), . A tábla vonatkozásában biztosítéki érték a piaci érték belső fedezeti előírások alapján korrigált értéke.

Az m) oszlopban szerepeltetendő – a Hpt. 106. § (4) bekezdése alapján – a CRR 392. cikke szerinti kitettség érték. Ez az érték az eredeti kitettség értékelési kiigazítások és céltartalékok levonása utáni érték, valamint a szavatoló tőkéből levont kitettség összegét foglalja magában, egyezően a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet szerinti C_28.00 tábla 210. oszlopában jelentendő kitettség fogalommal. Az m) oszlopból az éven túli kitettségeket a n) oszlopban ki kell emelni. Az o) és p) oszlopban a Hpt. 106. § (4) bekezdése szerinti limit feletti kitettség (túllépés) összegét kell számszerűsíteni.

A tábla sorai

A C43H1 Összesen sor a részletező sorokban feltüntetett ügyfelek (személyek, vállalkozások) adatainak összegzésére szolgál.

A C43201 sortól kezdődően egyenként fel kell sorolni mindazokat az egyedi ügyfeleket, amelyekkel szemben a hitelintézetnek követelése áll fenn. A C43H301 sortól kezdődően az ügyfélcsoportba tartozó ügyfeleket kell bemutatni, az ügyfélcsoportba tartozó ügyfelek külön soron történő részletezésével.

5A Hpt. előírások vizsgálata

A tábla kitöltése során a „befektetés” fogalma alatt a Hpt. 6. § (1) bekezdés 5. pontjában foglaltakat kell érteni.

Az adatokat abszolút értékben kell feltüntetni, ha az adott sorra vonatkozó előírás ettől eltérően nem rendelkezik.

A tábla sorai

Az 5A1 soron azon belső hitelek (eszköz és mérlegen kívüli tételek) eredeti kitettség (bruttó könyv szerinti) értékét kell bemutatni az alkalmazott számviteli szabályozással összhangban, amelyeket a hitelintézet nem a Hpt. 106. §-ában meghatározott feltételek szerinti vállalt. Az 5A11-5A13 soron elkülönítetten is be kell mutatni, hogy a hitelintézet a belső hitelek kapcsán mely jogszabályi előírást nem tartotta be. Előfordulhat, hogy az alábontó sorokon egy belső hitel kitettség több sorba is besorolandó (például a döntési szint be nem tartása mellett kihelyezett kitettség összege meghaladja a limit összegét).

Az 5A11 sorban azokat a belső hiteleket kell bemutatni, amelyek nem a Hpt. 106. § (2), (3), (5) és (6) bekezdése figyelembe vételével kerültek jóváhagyásra.

Amennyiben a kockázatvállalás egy ügyféllel vagy kapcsolatban álló személyekkel szembeni kitettség értéke – a Hpt. 106. § (4) bekezdése szerint – meghaladja a szavatoló tőke 80%-át, illetve éven túli kitettségnél az 50%-át, akkor a limittúllépéssel érintett belső hitel teljes összegét az 5A12 sorban, amennyiben a hitel lejárata éven túli, akkor a belső hitel összegét az 5A13 sorban is jelenteni kell.

Az 5A2 szakaszban a befektetési korlátozás alól mentesülő befektetések követése érdekében az átvett eszközökön belül külön sorokban jelennek meg az elidegenítési időpontot megelőzően a hitelintézet tulajdonában lévő és az elidegenítési időpontot meghaladóan a hitelintézet tulajdonában maradó ingatlanok és tulajdoni részesedések állományrésze.

Az 5A3 szakaszban a hitelintézet tulajdonába elidegenítési kötelezettséggel került befektetések állományának elidegenítési határidő szerinti bontása szerepel. Az alábontó sorokban a jelentés dátumától az elidegenítési kötelezettség – szerzéstől számított – határnapjáig hátralévő napok száma szerint kell az állományt a megadott lejárati sávokba besorolni. Az értékesítés határnapja ingatlanok esetében hat év, egyéb befektetéseknél három év, ezért külön bontásban jelennek meg az ingatlanok és az egyéb befektetések. Az 1 éven belüli sávban az elidegenítési kötelezettség dátumához, míg az egyéb (1-3,3-6 év) sávokban fokozatosan a szerzés vagy átvétel napjához közelebb eső tételek jelentendők. A 6, illetve 3 éves elidegenítési határidőt meghaladó tétel az alábontó sorokban nem szerepelhet.

Az 5A4 szakaszban az ingatlanbefektetések Hpt. 101. §-a szerinti, az 5A5 szakaszban a közvetlen és közvetett összes befektetések Hpt. 102. §-a szerinti korlátozásának és a korlátok túllépésének levezetése jelenik meg. Ingatlanok esetében a befektetési korlát a Hpt. 79. § (2) bekezdésében előírt szavatolótőke követelmény 5%-a, míg az összbefektetések könyv szerinti (nettó) értéke nem haladhatja meg Hpt. 79. § (2) bekezdésben előírt szavatolótőke követelmény 100 %-át.

Mindkét befektetési korlátozás levezetése az alábbi sorrendben történik:

1) befektetési korlát túllépésének összege

2) befektetések összesen (korlátozás alóli kivételekkel együtt)

3) korlátozás alóli kivételek

4) a limittúllépés megállapításának az alapja: a befektetési korlátozás alá tartozó befektetések (kivételekkel csökkentett összeg)

Az 5A4 és 5A5 sorban az ingatlan, illetve az összes befektetés értékének Hpt. 101. § (1) bekezdésében, illetve 102. § (1) bekezdésében meghatározott limit feletti összege jelentendő. Amennyiben a befektetés összege kevesebb (nem éri el a limit értékét), a mező nulla értéket tartalmaz.

Az 5A511 Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok és vagyoni érdekeltségek sor az értékpapír formájában fennálló kölcsöntőkék értékét nem tartalmazza, mert azt az 5A515 sorban kell kimutatni.

Az 5A81-5A89 sor számszerű információkat tartalmaz a felügyeleti intézkedések mérlegeléséhez, megtételéhez. Az adott sort csak akkor kell kitölteni, ha az intézkedésre okot adó helyzet előáll. Egyéb esetben a sort üresen kell hagyni.

A tábla e szakaszában az adatokat előjel-helyesen kell kimutatni. (Így például az 5A81 sor c) oszlopában a tényleges szavatolótőke és a 79. § (2) bekezdése szerinti tőkekövetelmény különbözete negatív előjellel jelentendő.)

5B Bankközi állományok adatai

A tábla a hitelintézet más hitelintézetekkel kötött ügyleteinek részletes bemutatását szolgálja. A táblában a jegybankokkal szemben fennálló, mérlegbeni és mérlegen kívüli követelések és kötelezettségek nem szerepelnek.

A tábla oszlopai

A külföldi intézményeknél a b) Kódjel oszlopban „Kf” jelzést kell alkalmazni, a c) Országkód oszlopban az ország ISO kódját kell beírni. A magyar hitelintézetek esetében a Kódjel oszlopban a „Bf” jelzés, illetve az országkód oszlopban a „HU” jelzés alkalmazandó.

Az azonosításra szolgáló d) Törzsszám oszlopban a külföldi hitelintézet esetén a SWIFT kódot kell megadni

A követeléseket, kötelezettségeket és mérlegen kívüli tételeket részletező oszlopokat értelemszerűen kell kitölteni. A tábla Vagyoni érdekeltség oszlopában a hitelintézet által üzletpolitikai, illetve veszteségmérséklési célból szerzett, valamint a nem forgalomképes befektetéseket kell feltüntetni, mely oszlopba történő besorolásnál az 1AB tábla 1AB6 Vagyoni érdekeltség soránál leírtak az irányadóak. Az e4) oszlopba be nem sorolt tulajdoni részesedéseket a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal együtt az e1) Értékpapírok oszlopban kell feltüntetni.

Az e5) és g4) Származtatott ügyletek oszlopban kell jelenteni IFRS-t alkalmazó adatszolgáltató esetében a derivatíva könyv szerinti értékét. Magyar számvitelt alkalmazó adatszolgáltató esetében itt szerepeltetendő a származtatott ügylet mérlegben kimutatott értékelési és devizaátértékelési különbözete.

Az IFRS-t alkalmazó adatszolgáltató esetében a mérlegtételként elszámolt származtatott ügyletek az i1)-i) Mérlegen kívüli kötelezettségek és a j1)-j) Mérlegen kívüli követelések között nem jelennek meg.

A követeléseket és kötelezettségeket az alkalmazott számviteli szabályozásnak megfelelő könyv szerinti értéken, a mérlegen kívüli tételeket nettó nyilvántartási (céltartalékkal csökkentett) értéken kell jelenteni.

A magyar számviteli előírásokat alkalmazó adatszolgáltató esetében a mérlegen kívüli tételek számbavételénél a Hitkr. 20. §-ában foglalt előírásokat kell figyelembe venni.

Külön oszlopban, a kockázatvállalások közül kiemelve kell szerepeltetni könyv szerinti értéken az évet meg nem haladó lejáratú, mérlegen belüli [f) oszlop], illetve mérlegen kívüli kockázatokat [h) oszlop].

Külön oszlopban a kockázatvállalások közül kiemelve kell szerepeltetni könyv szerinti értéken azon szerződések állományát, ahol az eredeti futamidő maximum 3 hónap [k1) és k2) oszlop], illetve azon állományok összegét, ahol a hátralévő futamidő 3 hónapon belüli [l1) és l2) oszlop].

A tábla sorai

Az összes hitelintézettel fennálló (bankközi) állományt az 5B1 Összesen sorban kell kimutatni. A sor értéke megegyezik külön-külön a (2+3), illetve a (4+5) sorok összegével.

Az 5B2 Belföldi hitelintézet sorban a belföldi, illetve az 5B3 Külföldi hitelintézet sorban a külföldi hitelintézetek adatait kell külön-külön összesíteni.

Az 5B4 Nem részletezettek sorban azon hitelintézetek adatait kell összesíteni, amely ügyfelek esetében az ügyletek nem érik el az egymillió, illetve a szövetkezeti hitelintézetek esetében az egy ezer forintot.

A részletező sorokban tételesen feltüntetendő bankközi kapcsolatokat ügyfelenként (a törzsszámok feltüntetésével) az 5001. sortól kezdődően fel kell sorolni. A sorok száma nem korlátozott. A részletező sorokban felsorolt ügyfelekre vonatkozó adatokat az 5B5 Részletezettek összesen sorban kell összegezni.

6B Lakástakarékpénztár adatai

Ezt a táblát csak a lakás-takarékpénztáraknak kell kitölteni az Ltpt. hatálya alá tartozó tevékenységéhez kapcsolódó kockázatok vizsgálatához.

A táblákban lakás-takarékpénztárakra vonatkozó jogszabályok betartásának ellenőrzéséhez szolgáló adatokat kell jelenteni.

A megfelelő oszlopban az összegeket millió forintban (három tizedes jegyig), az arányszámokat (kiszámított hányadot) százalékban (százalékjel nélkül) két tizedes pontosságig kell kimutatni.⁹

A tábla sorai

6B1 Információk a törvényi előírások betartásához

Az a) oszlopban a bruttó összesen az állományok teljes (szerződéses vagy nyilvántartási, értékvesztéssel nem csökkentett könyv szerinti, stb.) értékeit, a b) oszlopban a könyv szerinti nettó érték az elszámolt értékvesztéssel (céltartalékkal) csökkentett értéket jelenti.

6B101 Tárgyévi kollektív teljesítménymutató tervszáma (becslés)

Az adatszolgáltatás időpontjában rendelkezésre álló adatok alapján kell megbecsülni a kollektív teljesítménymutató év végi értékét. A számításhoz a lakás-takarékpénztár általános szerződési feltételeiről szóló 47/1997. (III. 12.) Korm. rendelet 1. mellékletében lévő képletet kell használni. A lakás-takarékpénztárnak a kollektív teljesítménymutató kiszámításánál azokat a szerződéseket kell figyelembe venni, amelyek az adott évben kikerülnek a lakás-takarékpénztár szerződésállományából (kiutalt és felmondott szerződések).

(A kollektív teljesítménymutató terv- és tényszámának celláit (6B101 és 6B201 sorok) a gyűjtési periódusban üresen kell hagyni, és csak akkor kell értéket kimutatni, ha a tervek szerint, illetve ténylegesen a jogszabályok szerinti kiutalás történik.)

6B102 Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Azon hitelviszonyt megtestesítő értékpapír-állomány összegét kell itt jelenteni, ami az adatszolgáltatás időpontjában még forgalomban van.

6B103 Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok az utolsó kibocsátás időpontjában

A hitelviszonyt megtestesítő értékpapír állományának az utolsó kibocsátást követő időpontban meglévő összegét kell kimutatni.

6B104 Összes felvett kölcsön

Itt a lakás-takarékpénztár által felvett kölcsönnek (ideértve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat is) az adatszolgáltatás időpontjában meglévő összegét kell jelenteni.

6B105 Az összes felvett kölcsönből az MNB által engedélyezett összeg

A lakás-takarékpénztár által felvett kölcsönből az Ltpt. 10. § (2) bekezdése szerinti, a felügyeleti hatóság által engedélyezett összeget kell beírni.

6B106 Összes felvett kölcsön az utolsó kölcsön felvételekor

Itt az utolsó kölcsön felvételekor meglévő összes tartozás összegét kell jelenteni.

6B107 Az utolsó kölcsön felvételekor (hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásakor) meglévő betétállomány

A kölcsön felvételének időpontja és az értékpapír kibocsátás időpontja közül az időben későbbit kell figyelembe venni.

6B108 Szabad eszközök állománya és aránya a kiutalási összeghez

A tárgyhónapot megelőző hónap utolsó napján a meglévő szabad eszközök összegét, illetve ezen időpont kiutalási összegéhez viszonyított arányát kell ide beírni. A szabad eszközök meghatározása a Ltpt. előírásai szerint történik.

6B109 Központi kormányzat és jegybanki értékpapír, számlapénz, készpénz együttes összege és aránya a szabad eszközökhöz

Itt az adatszolgáltatás időpontjában nyilvántartott az Ltpt. 15. § (2) bekezdésében foglalt kibocsátók értékpapírjai, számlapénz és készpénz együttes állományának összegét kell kimutatni. Ezt az állományt kell arányosítani a tárgyhónapot megelőző hónap utolsó napján meglévő szabad eszközök állományához.

6B110 Éven belüli lejáratú kihelyezés hitelintézethez és aránya a szabad eszközökhöz

Az adatszolgáltatás időpontjában éven belüli lejáratúnak számító, az Ltpt. 15. § (2) bekezdésében meghatározott országban székhellyel rendelkező hitelintézetekhez kihelyezett állományt kell itt szerepeltetni. Arányosítani a tárgyhónapot megelőző hónap utolsó napján meglévő szabad eszközök állományához kell.

6B111 Befektetés jelzálog-hitelintézet által kibocsátott jelzáloglevélbe és aránya a szabad eszközökhöz

Az adatszolgáltatás időpontjában nyilvántartott azon befektetések állományát kell beírni, melyeket jelzálog-hitelintézet által kibocsátott jelzáloglevelében testesülnek meg. Az állományt a tárgyhónapot megelőző hónap utolsó napján meglévő szabad eszközök összegéhez kell viszonyítani.

6B112 Folyósított áthidaló kölcsön állománya és aránya a szabad eszközökhöz

A lakás-takarékpénztár által nyújtott áthidaló kölcsöntőke állományát kell feltüntetni. Arányosítani a tárgyhónapot megelőző hónap utolsó napján meglévő szabad eszközök állományához kell. Az áthidaló hitelre vonatkozó korlátot az Ltpt. 11. § (1) bekezdése és 15. § (4) bekezdése szabályozza.

6B113 A betétállomány és aránya a kiutalási összeghez

Az összes betétbefizetés összegét kell beírni. Arányosítani a rendelkezésre álló kiutalási összeghez kell.

6B114 A betétállomány kamatainak összege és arányuk a kiutalási összeghez

Az összes betétre jóváírt kamat összegét kell beírni, és arányosítani kell a rendelkezésre álló kiutalási összeghez.

6B115 A betétekre jóváírt összes állami támogatás és aránya a kiutalási összeghez

Az összes betét befizetésre jóváírt állami támogatás összegét kell beírni. Arányosítani a rendelkezésre álló kiutalási összeghez kell.

6B116 A betétekre jóváírt állami támogatás összes kamata és aránya a kiutalási összeghez

Az összes betétekre jóváírt állami támogatás kamatát kell beírni és arányosítani a rendelkezésre álló kiutalási összeghez kell.

A 6B113-6B116 sorokon szereplő összegek – azaz az Ltpt. 7. §-a szerinti betét és annak Ltpt. által jóváírt kamata, valamint az Ltpt. 21. §-a szerint a betétekre jóváírt összes állami támogatás és ennek betétekre jóváírt kamata –, együttesen alkotják az lakástakarékpénztári ügyfelek betétállományának összegét.

6B117 A társasházak és lakásszövetkezetek szerződéses összege

Az Ltpt. 14. §-ának értelmében a lakásszövetkezetekkel és társasházakkal kötött, érvényben lévő lakás-előtakarékossági szerződések szerződéses összegét kell beírni.

6B118 Az összes szerződéses összeg 15%-a az Ltpt. előző hónap utolsó napján érvényben lévő összes szerződéséből

Ebben a sorban a lakás-takarékpénztár előző hónap utolsó napján érvényben lévő, az összes megkötött szerződéséből eredő szerződéses összeg 15%-át kell feltüntetni.

6B119 Tulajdoni részesedés összege más takarékpénztári szolgáltatást nyújtó szervezetben és aránya a szavatoló tőkéhez

Itt kell bemutatni az Ltpt. 12. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint a lakás-takarékpénztár devizabelföldi lakás-takarékpénztárban vagy devizakülföldinek minősülő hitelintézetben szerzett tulajdoni részesedés összegét és annak arányát a lakástakarékpénztár szavatoló tőkéjéhez.

6B2 Éves jelentés a törvényi előírások betartásáról

Az éves információkra vonatkozó jelentési kötelezettség nemcsak az auditált adatoknál áll fenn, hanem az előzetes december 31-i adatokra is. Az auditált adatok alapján összeállított adatokat az éves jelentéssel egyidejűleg kell kitölteni.

6B201 Tárgyévi kollektív teljesítménymutató tényszáma

Az adott év valamennyi kiutalási adatának ismeretében töltendő ki.

6B202 Szabad eszközök kihelyezésével elért tárgyévi hozam

A mindenkor rendelkezésre álló szabad eszközök kihelyezéséből származó, már befolyt hozam összegét kell beírni.

6B203 Szabad eszközök tárgyévi átlagos állománya

A tárgyév valamennyi negyedévének első napján rendelkezésre álló szabad eszközök összegének számtani átlagát kell jelenteni.

6B204 Tárgyévi kollektív kamat

Az Ltpt. 2. § (1) bekezdés 7. pontja szerint számított tárgyévi kollektív kamat tényleges értékét kell jelenteni.

6B205 Kiegyenlítési céltartalék tárgyévet megelőző év december 31-én

A tárgyévet megelőző év végén rendelkezésre álló kiegyenlítési céltartalék állományát kell szerepeltetni.

6B206 Kiegyenlítési céltartalék összege tárgyév december 31-én és aránya a megtakarításhoz

A tárgyév végén rendelkezésre álló kiegyenlítési céltartalék állományát, és annak a tárgyév december 31-i összes megtakarításhoz (betét, elszámolt betéti kamat, állami támogatás és kamatának összege) viszonyított arányát kell szerepeltetni.

6B207 A tárgyévben az MNB engedélyével felvett kölcsön

Itt az Ltpt. 10. § (2) bekezdése szerint a felügyeleti hatóság engedélyével a tárgyévben felvett kölcsön összegét kell jelenteni.

6B208 Az MNB engedélyével felvett kölcsön után a tárgyévben fizetett kamat

Az összes, a felügyeleti hatóság engedélyével felvett kölcsön után a tárgyévben kifizetett kamat összegét kell beírni.

6B209 A kiegyenlítési céltartalék év végi képzett összege

Ide a kiegyenlítési céltartaléknak a jogszabály előírása alapján tárgyévben képzett összegét kell beírni.

6B210 A kiegyenlítési céltartalékból felhasznált összeg

Az Ltpt. 16. § (5) bekezdése szerint felhasznált összeget kell kimutatni.

6B3 Társasházak, lakásszövetkezetek szerződései

A 6B31 soron a tárgynegyedévben, a 6B32 soron a tárgyévben az Ltpt. 6. § (1) bekezdés c) és d) pontjaiban meghatározott lakásszövetkezetekkel, illetve társasházi közösségekkel kötött új szerződések darabszámát, állományát, illetve a hivatkozott időszak összes új szerződéseihez viszonyított arányát kell kimutatni.

6B4 Egyéb információk

6B41 Engedményezett előtakarékossági szerződések darabszáma és szerződéses összege

Itt kell az ügyfél által engedményezett előtakarékossági szerződések számát és a szerződések szerződéses összeg állományát szerepeltetni.

6B42 Engedményezett összegek összesen

Ide az ügyfél rendelkezése alapján ténylegesen engedményezett összegeknek az adott időpontra vonatkozó együttes összegét kell beírni.

6B43 Összes engedményezett összeg aránya az engedményezett szerződések szerződéses összeg összesen értékéhez

E soron a 42. sorban szerepeltetett ténylegesen engedményezett összegeknek együttes értékét kell viszonyítani a 41. sorban feltüntetett engedményezett előtakarékossági szerződésekhez kapcsolódó szerződéses összegek teljes állományához.

6B44 Kiutalási összeg

Ide az Ltpt. 10. § (1) bekezdése szerinti kiutalási összeg aktuális (a beszámolás napján meglévő) értékét kell beírni.

6B45 Kiutalási összeg állománya

Itt az Ltpt. 10. § (1) bekezdése szerint számított, a tárgyhónapot megelőző hónap utolsó napján meglévő kiutalási összeget kell szerepeltetni.

6CA és 6CB Lakástakarékpénztár – Termékösszetétel értéken és darabszámban

6CA Lakástakarékpénztár – Termékösszetétel (értéken)

6CB Lakástakarékpénztár – Termékösszetétel (darabszám)

A táblában a lakás-takarékpénztárak által a működés megkezdése óta megkötött, a felügyeleti hatóság által engedélyezett termékek (módozatok) forgalmi adatai kerülnek bemutatásra.

Ezekben a táblákban a működés engedélyezésének eljárása során benyújtott és a felügyeleti hatóság által jóváhagyott ÁSZF-ben meghatározott jelzőszámmal vagy fantázia névvel azonosítható termékek adatait kell felsorolni.

Az egyes termékek állománya és darabszáma külön táblában, de a megfelelő oszlopok szerinti bontásban tüntetendőek fel, a működés megkezdése óta göngyölített és a jelentés időpontjáig elvégzett összesítéssel (számított kumulált értéken).

Az első táblában (6CA) az egyes szerződések állományának adatait millió forintban (három tizedes jegyig) szerepeltetni.

A termékösszetételre vonatkozó második táblában (6CB) a termékek darabszámát kell feltüntetni.

A táblák oszlopai

A Teljesítéssel lezárt szerződéseknél az ügyfél elfogadó nyilatkozata alapján teljesített kiutalással lezárt szerződések darabszámát és szerződéses összegét kell a b) és c) oszlopban – a meghatározott időszakok végéig realizált teljesítésnek megfelelően – részletezni.

Az összes teljesítéssel, kiutalással lezárt szerződést a d) oszlopban kell kimutatni.

A Felmondással megszűnt szerződéseknél valamelyik fél kezdeményezése alapján – az e) és f) oszlopokban feltüntetett időszakokban – felmondott szerződések számát és szerződéses összegét kell kimutatni a működés megkezdésétől kezdődően kumulált értékben. Más módozatra való áttérés vagy szerződés összevonás okán megszűnt szerződéseket itt kell szerepeltetni. A szerződéses összeg csökkentése esetében itt kell feltüntetni a szerződéses összegnek azon részét, amely a csökkentéssel felmondásra került.

Az összes felmondással megszűnt szerződést a g) oszlopban kell kimutatni.

A h) és i) Érvényben lévő szerződés oszlopban azokat a megkötött lakás-előtakarékossági szerződések termékenkénti számát és együttes szerződéses összegét kell feltüntetni, amelyeknél az ügyfél által befizetett számlanyitási díj már beérkezett.

Az érvényben, vagy megtakarítási fázisban lévő szerződéseket meg kell bontani a kiutalás alatt lévő [h) oszlop] és a még ki nem utalható [i) oszlop] állományra. A kiutalás alatt lévő állományban azokat a szerződéseket kell szerepeltetni, amelyek kiutalása – az ügyfél elfogadó nyilatkozata alapján – már megkezdődött, de még nem zárult le. (Ideértve azt is, ha a hitelt nem egy összegben, hanem részletekben kell teljesíteni.)

A j) Megkötött összes szerződés oszlopban a működés kezdete óta megkötött és a már beérkezett számlanyitási díjfizetéssel alátámasztott összes (élő, felmondott, teljesítéssel lezárt) lakás-előtakarékossági szerződések termékenkénti darabszáma és együttes szerződéses összege szerepeltetendő.

A k) és l) oszlopban az összes tárgynegyedévi, illetve tárgyévi új szerződéseket fel kell tüntetni, függetlenül attól, hogy időközben lejárt vagy megszűnt termékenkénti bontásban. Másik módozatra történő áttérés és szerződés szétbontásából, illetve szerződéses összeg emeléséből eredő szerződéses-darabszám és szerződéses összeg növekedést is itt kell kimutatni.

A táblák sorai

A 6CA1 Összesen és 6CB1 Összesen db sorban a részletező sorokban szereplő összes terméket számításba kell venni.

A rendeletet a 28/2017. (XI. 22.) MNB rendelet 17. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte 2017. november 23. napjával. Alkalmazására lásd e hatályon kívül helyező rendelet 15. §-át.

A 17. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

Az 1. melléklet a 15/2017. (V. 26.) MNB rendelet 2. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁴

Ha a hitelintézet a saját teljesítményű eszközeit aktiválja, az aktivált előállítási költségek (közvetlen önköltség) az eredménykimutatásban, az általános igazgatási költségek között már nem szerepelnek az alábbi könyvelési lépések eredőjeként: 1. Növeli az általános igazgatási költségeket a Saját előállítású eszközök előállítási költségeinek elszámolása a felmerüléskor (Tartozik: 5… számlák, Követel: 4… számlák). 2.A saját előállítású eszközök aktiválásakor csökken az általános igazgatási költségek az elszámolt előállítási költségekkel azonos értékben, mivel a Saját előállítású eszközök állományba vételét (Tartozik: 13… számlák) az 5-ös számlaosztályon belüli Aktivált saját teljesítmények értéke számlával szemben (Követel: 58 … számlák) kell végrehajtani a számviteli szabályoknak megfelelően.

⁵

A lejárt oszlopban csak a már esedékessé vált, de az esedékesség időpontjáig meg nem fizetett tőke, kamat és egyéb követeléseket kell szerepeltetni. A vonatkozási dátumot követően esedékes követelések pénzáramlásai a Lejárt tételek miatti korrekciók blokkban kerülnek kivezetésre.

⁶

Ezek a tételek gyakorlatilag az úton lévő tételeket tartalmazzák.

⁷

Ez esetben egy három hónapos, folyamatosan megújuló lekötött betétet a hátralévő lejárat szerint, azaz szerződéskötéskor pl. a 31-90 napos kategóriába kell besorolni.

⁸

CASHFLOW702 és CASHFLOW708 sorokhoz kapcsolódóan az MNB által elfogadható fedezetek köre és befogadási értékeik megtalálhatóak a http://www.mnb.hu/monetaris-politika/a-monetaris-politikai-eszkoztar/fedezetertekeles oldalon.

⁹

Pl. ha az érték 124 ezer Ft, akkor a mezobe 0,124, illetve, ha a mutató 0,46451, akkor 46,45 lesz a beírandó adat.

¹⁰

Pl. A 2003. évi szerződések – tekintettel a nyolc éves futamidejű szerződésekre is – legalább 2011. I. negyedévéig biztosan jelentendők.

¹¹

Például egy áprilisi kötésű júniusi három hónapos tőzsdei kamatláb ügyletet úgy kell tekinteni, mint egy 5 hónapos lejárati sávba tartozó hosszú (követelés) pozíciót és egy két hónapos lejárati sávba tartozó (kötelezettség) rövid pozíciót.

¹²

Például egy 400 M Ft-os hitelkeretet, amelynek a lehívási valószínűsége 50%, és a valószínűsített lehívási időpontja szeptember, átárazódása pedig 3 havonta történik, szeptembernek megfelelő lejárati sávban 200 M Ft értékben, mint mérlegen kívüli kötelezettséget, a decembernek megfelelő lejárati sávban pedig 200 M Ft értékben, mint mérlegen kívüli követelést kell feltüntetni, a hitelkereteknek megfelelő soron.

¹³

A nemzetgazdasági ágak, ágazatok TEÁOR számjele és az adatszolgáltatásban feltüntetendő betűjel közötti összefüggés tábla elérési útvonala az MNB honlapon:
MNB\Felügyelet\Adatszolgáltatás\Hitelintézetek\2017. évre vonatkozó adatszolgáltatások\Kapcsolódó előírások, technikai segédletek\Technikai segédletek

¹⁴

Az ettől eltérő esetek külön feltüntetésre kerültek.

¹⁵

az ettől eltérő összehasonlítást ki kell emelni.

¹⁶

¹⁷

Felügyeleti engedély alapján is változhat a bevonandó vállalkozások köre, ebben az esetben a felügyeleti engedélynek megfelelően kell bővíteni a bevontak jelzését. (pl. Bi= biztosító, Ny= nyugdíjpénztár )

¹⁸

A hitelintézeti kérelem alapján, vagy az ellenőrzés során felmerült változások miatti adatszolgáltatási kötelmekre a hitelintézetnek fel kell készülni.

¹⁹

A 10. melléklet a 15/2017. (V. 26.) MNB rendelet 2. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

²⁰

A 11. melléklet a 15/2017. (V. 26.) MNB rendelet 2. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek