3058/2016. (III. 22.) AB végzés
3058/2016. (III. 22.) AB végzés
alkotmányjogi panasz visszautasításáról
2016.03.22.
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a Szegedi Járásbíróság 24.Szpá.44/2015/6. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
Indokolás
[1] 1. Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (1) bekezdése és a 27. §-a szerinti alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz.
[2] 1.1. Az ügy előzményéhez tartozik, hogy az indítványozóval szemben rendőri intézkedést foganatosítottak, amelynek során megbírságolták. Az indítványozó által vezetett és tulajdonát képező gépjármű Németországban kiállított ideiglenes hatósági jelzéssel és engedéllyel volt ellátva. A Szegedi Rendőrkapitányság mint elsőfokú szabálysértési hatóság megállapította, hogy az ideiglenes rendszám Magyarország területén a közúti közlekedésben való részvétele során érvénytelennek minősül, így megvalósult az érvénytelen hatósági engedéllyel vagy jelzéssel való közlekedés szabálysértése. Az indítványozó a határozat ellen kifogással élt, egyben tárgyalás tartása iránti kérelmet terjesztett elő. A Szegedi Járásbíróság az ügyben két alkalommal tárgyalást tűzött ki, amelyeken az indítványozó nem jelent meg, az értesítője mindkét alkalommal „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza a bírósághoz. Erre tekintettel a bíróság megállapította az elsőfokú szabálysértési hatóság határozatának jogerőre emelkedését és végrehajthatóságát. Az indítványozó a jogerősen kiszabott pénzbírság szabálysértési elzárásra történő átváltoztatása iránti határozattal szemben perújítási kérelmet terjesztett elő, arra hivatkozással, hogy a bírósági tárgyalásról nem volt tudomása, mert a bíróság az értesítőt a korábbi lakcímére küldte, ahol több mint egy éve nem lakik. A bíróság a perújítási kérelmet elutasította, mivel az nem az érdemi döntésre vonatkozott, hanem a jogerőt megállapító határozat ellen került előterjesztésre. A perújítási kérelmet elutasító végzés, szintén „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza a bírósághoz, ezért a végzés jogerőre emelkedett. Ezt követően az indítványozó fellebbezés megnevezésű – azonban a bíróság értelmezése szerint kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet – nyújtott be, amelyben fenntartotta a perújítási indítványban foglaltakat. A bíróság a kérelmet mint alaptalant elutasította, arra hivatkozással, hogy az indítványozó nem közölt releváns információkat arra vonatkozóan, hogy a végzést önhibáján kívül nem volt módja átvenni.
[3] Az indítványozó álláspontja szerint az ügyben eljáró hatóságok egyike sem vette figyelembe, hogy a lakcímkártyáján szereplő cím, eltér az általa bejelentett címtől, így az iratokat az eljárás folyamán nem jó címre küldték. Az indítványozó véleménye szerint különös, hogy a kiszabott pénzbírság elzárásra történő átváltoztatásáról szóló döntés, a bejelentett címére érkezett. Emellett véleménye szerint a posta is hibázott, mivel a lakcímkártyán szereplő cím alatt lévő ingatlanon a neve nem szerepel, ennek ellenére az iratok „nem kereste” jelzéssel érkeztek vissza.
[4] 1.2 Az indítványozó a Szegedi Járásbíróság 24.Szpa.44/2015/6. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését, a támadott határozat felfüggesztését és az eljárt bíróság új eljárás lefolytatására kötelezését kérte. Véleménye szerint a támadott bírói döntés azért sérti az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes eljárás követelményét, mert mind az elsőfokú hatóság, mind az eljárt bíróság döntését az Országos Rendőr-főkapitányság Rendészeti Főigazgatóság Közlekedési Főosztály 29/12810-4/2012. ált. számú, 2012. június 6-án kelt, jogforrásként nem értelmezhető állásfoglalására alapozta. Az állásfoglalás értelmében a német, speciális, ideiglenes rendszám kizárólag Németország területén közlekedésre jogosít maximum 5 napig, a rendszámmal együtt járó gépjármű-felelősségbiztosítás pedig kizárólag Németország területén érvényes. Az indítványozó úgy véli, hogy az állásfoglalás egyebekben nincs összhangban az Európai Unió Bizottsága 2007. február 14-én kelt értelmező közleményében (a másik tagállamból származó gépjárművek nyilvántartási eljárásáról) foglaltakkal, amelyet a Hódmezővásárhelyi Járásbíróság az 1.Szk.946/2013. számú ügyben megerősített.
[5] Az indítványozó álláspontja szerint a bíróság többszöri bejelentés ellenére sem az általa megjelölt címre küldte el a végzéseit, így azokkal szemben nem volt lehetősége érdemi védekezés előterjesztésére, amely szintén sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot.
[6] 1.3. Az Alkotmánybíróság főtitkára hiánypótlásra szólította fel az indítványozót, amelyben tájékoztatta az Abtv. 26. § (1) bekezdése és a 27. §-a szerinti alkotmányjogi panasztípusok benyújtásának feltételeiről, a határozott kérelem mibenlétéről. Felhívta továbbá az indítványozó figyelmét arra is, hogy kérelme nem tartalmaz az Alkotmánybíróság által vizsgálandó jogszabályi rendelkezést, hiányzik belőle a kellő alkotmányossági szempontú indokolás, továbbá igazolnia kell a jogorvoslati lehetőségek kimerítését, valamint mellékletként meg kell küldenie azokat a dokumentumokat, amelyek az indítványában foglaltakat alátámasztják.
[7] Az indítvány-kiegészítés leszűkítette a kérelmet az Abtv. 27. § szerinti panaszra, e körben hivatkozik az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontjára. Az indítványozó hivatkozott továbbá az Alaptörvény XIV. cikk (1) bekezdésére, a B) cikk (1) bekezdésére, a G) cikk (2) bekezdésére. A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló többször módosított 326/2011. (XII. 28.) Kormányrendelettel összefüggésben nevesítette az Alaptörvény általa sérelmezni vélt rendelkezéseit, így a tulajdonhoz való jogot védő XIII. cikket, valamint az alacsony jogforrási szint kapcsán az I. cikk (3) bekezdését.
[8] Véleménye szerint a belföldi tulajdonba kerülő gépjármű esetén a behozataltól számított 30 napig magyar hatóság által kiadott érvényes forgalmi rendszámnak kell tekinteni az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás szerinti más tagállamban kiadott rendszámot. Az ezzel ellentétes hatósági jogalkalmazás sérti az áruk és személyek szabad mozgáshoz való jogát.
[9] 2. Az Abtv. 56. § (1) bekezdése értelmében az Alkotmánybíróság az Ügyrendjében meghatározottak szerint tanácsban eljárva dönt az alkotmányjogi panasz befogadásáról. Ennek során az eljáró tanács vizsgálja, hogy az indítvány megfelel-e az alkotmányjogi panasz befogadhatóságára vonatkozó törvényi feltételeknek. Az indítványozó alkotmányjogi panaszát az Abtv. 27. §-a alapította. Eredetileg az Abtv. 26. § (1) bekezdését is felhívta, de azt az indítvány-kiegészítésében visszavonta.
[10] Az indítványozó a támadott határozatot 2015. augusztus 4-én vette át, az ezzel összefüggésben benyújtott alkotmányjogi panasz 2015. augusztus 17-én –határidőben – érkezett a Szegedi Járásbíróságra.
[11] Az Abtv. 27. §-a alapján alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy bírósági eljárást befejező egyéb döntés Alaptörvényben biztosított jogát sérti és az indítványozó jogorvoslati lehetőségeit kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincsen számára biztosítva. A panaszos jelen esetben az eljáró bíróság által a kiszabott pénzbírság szabálysértési elzárásra átváltoztató végzés alaptörvény-ellenességét állította és kérte annak megsemmisítését. Az indítványozó által kifogásolt bírói döntés alaptörvény-ellenességét érintően előadott érvek azonban nem állnak összefüggésben az általa sérelmezett bírói döntés tartalmával. Az indítvány tartalma alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó alkotmányjogi panasza valójában az eljárás során korábban keletkezett döntésekre vonatkozik. Ennek következtében az alkotmányjogi panasz nem tartalmaz megfelelő indokolást arra nézve, hogy a kifogásolt bírói döntés az Alaptörvény indítványban nevesített rendelkezéseivel miért ellentétes. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az indítvány érdemi elbírálásának akadálya, ha az indokolás hiánya miatt a kérelem nem felel meg a határozottság Abtv. 52. § (1b) bekezdés e) pontjában írt követelményének.
[12] 3. A fentiekben foglaltakra tekintettel az Alkotmánybíróság az indítványt – az Abtv. 47. § (1) bekezdése és az 56. § (2)–(3) bekezdései, valamint az Ügyrend 5. § (1) és (2) bekezdéseiben foglaltak szerint eljárva – az Ügyrend 30. § (2) bekezdés h) pontja alapján visszautasította.
Budapest, 2016. március 7.
Dr. Szalay Péter s. k., |
||||||
tanácsvezető alkotmánybíró |
||||||
|
||||||
|
Dr. Dienes-Oehm Egon s. k., |
Dr. Lenkovics Barnabás s. k., |
Dr. Lévay Miklós s. k., |
|||
|
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
előadó alkotmánybíró |
|||
|
||||||
Dr. Salamon László s. k., |
||||||
alkotmánybíró |
||||||
Alkotmánybírósági ügyszám: IV/3009/2015.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás