• Tartalom

3/2016. (II. 22.) IM rendelet

3/2016. (II. 22.) IM rendelet

a polgári eljárásban a tárgyalás, valamint a személyes meghallgatás zártcélú távközlő hálózat útján történő megtartásáról1

2017.01.01.

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 395. § (4) bekezdés k) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 79. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 109. § 11. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzeti fejlesztési miniszterrel egyetértésben és az Országos Bírósági Hivatal elnöke véleményének kikérésével – a következőket rendelem el:

1. § E rendelet hatálya a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) alapján a tárgyalás valamint a személyes meghallgatás (a továbbiakban együtt: tárgyalás) zártcélú távközlő hálózat útján történő megtartásának részletes szabályaira terjed ki.

2. § (1) A zártcélú távközlő hálózat működésének biztosításához szükséges feltételekkel rendelkező bíróság vagy egyéb – a zártcélú távközlő hálózat működésének biztosításához szükséges feltételekkel rendelkező – szerv elkülönített helyiséget biztosít a zártcélú távközlő hálózat útján történő meghallgatáshoz vagy kihallgatáshoz (a továbbiakban együtt: meghallgatás).

(2) Az elkülönített helyiségben a mozgóképet és a hangot egyidejűleg továbbító berendezést (a továbbiakban: kamera) úgy kell elhelyezni, hogy a továbbított felvételen egyidejűleg látható legyen az elkülönített helyiségben tartózkodó valamennyi személy. A kamera látószögét úgy kell beállítani, hogy az elkülönített helyiség minden pontja látható legyen a tárgyalás kitűzött helyszínén jelen lévő, a tárgyalást vezető elnök (bíró), illetve a személyes meghallgatást lefolytató elnök (bíró) – ha a személyes meghallgatást bírósági titkár folytatja le úgy – a bírósági titkár (a továbbiakban együtt: a tárgyalás kitűzött helyszínén jelen lévő bíró, illetve bírósági titkár) számára. A kamerát mozgatni és a látószögét változtatni a meghallgatás során nem lehet. A kép és a hang egyidejű továbbítása során folyamatosan fel kell tüntetni a közvetítés pontos idejét.

(3) Az elkülönített helyiségben további kamera(ák) helyezhető(ek) el, amelyet a tárgyalás kitűzött helyszínén jelenlévő bíró, illetve bírósági titkár közvetlenül vagy közvetve irányíthat. A további kamera(ák) biztosítja(ák) a meghallgatandó fél és más perbeli személy, valamint a szakértő, illetve a kihallgatandó tanú (a továbbiakban együtt: meghallgatásra kerülő személy), továbbá azon személyek közvetlen figyelemmel kísérését, akiknek jelenlétét a meghallgatásra kerülő személyhez kapcsolódóan a tárgyaláson a törvény lehetővé, illetve kötelezővé teszi.

(4) Az elkülönített helyiségben a dokumentum képét továbbító önálló kamera is alkalmazható.

(5) Az elkülönített helyiségben önálló hangfelvevő berendezést (a továbbiakban: mikrofon) kell biztosítani a meghallgatásra kerülő személy részére, valamint további külön mikrofont(okat) a helyiségben tartózkodó más személyek számára.

(6) Az elkülönített helyiségben önálló közvetítő készülék biztosítja, hogy az elkülönített helyiségben meghallgatásra kerülő személy, valamint az elkülönített helyiségben jelen lévők követhessék a tárgyalás kitűzött helyszínén történteket.

3. § (1) A tárgyalás kitűzött helyszínén a kamerát úgy kell elhelyezni, hogy a továbbított felvételen egyidejűleg látható legyen az eljárásnak a tárgyalás kitűzött helyszínén jelen lévő valamennyi résztvevője. A kamerát mozgatni és a látószögét változtatni a meghallgatás során nem lehet. A kép és a hang egyidejű továbbítása során folyamatosan fel kell tüntetni a közvetítés pontos idejét.

(2) A tárgyalás kitűzött helyszínén a dokumentum képét továbbító önálló kamera is alkalmazható.

(3) A tárgyalás kitűzött helyszínén önálló mikrofont kell biztosítani a tárgyalás kitűzött helyszínén jelen lévő bíró, illetve bírósági titkár részére, valamint további külön mikrofont(okat) a tárgyalás kitűzött helyszínén tartózkodó eljárásban résztvevők számára.

(4) A tárgyalás kitűzött helyszínén önálló közvetítő készülék biztosítja, hogy a tárgyalás kitűzött helyszínén jelen lévő bíró, illetve bírósági titkár, valamint a tárgyalás kitűzött helyszínén tartózkodó eljárásban résztvevők követhessék az elkülönített helyiségben történeteket.

(5) Az elkülönített helyiségben elhelyezett további, a tárgyalás kitűzött helyszínén jelenlévő bíró, illetve bírósági titkár által közvetlenül vagy közvetve irányítható kamera(ák) igénybevétele esetén további közvetítő készüléket is igénybe lehet venni a tárgyalás kitűzött helyszínén.

4. § (1) A zártcélú távközlő hálózat útján tartott tárgyalás technikai és személyi feltételeit, az ahhoz szükséges eszközöket és berendezéseket a zártcélú távközlő hálózat útján történő tárgyalást elrendelő bíróság, a zártcélú távközlő hálózat működésének biztosításához szükséges feltételekkel rendelkező bíróság, vagy egyéb – a zártcélú távközlő hálózat működésének biztosításához szükséges feltételekkel rendelkező – szerv biztosítja.

(2) A zártcélú távközlő hálózat útján tartott tárgyaláson a bíróság a zártcélú távközlő hálózat útján történő meghallgatást biztosító technikai eszközök működését biztosító, kezelő személy (a továbbiakban: kezelő személy) segítségével gondoskodik a közvetítésről, akire az igazságügyi alkalmazottakra irányadó titoktartási szabályok vonatkoznak.

5. § (1) A zártcélú távközlő hálózat útján tartott tárgyalás megkezdése előtt a kezelő személynek a zártcélú távközlő hálózat útján történő meghallgatást biztosító technikai eszközök üzemszerű működéséről teljes körűen meg kell győződnie.

(2) Ha a zártcélú távközlő hálózat útján történő meghallgatást biztosító technikai eszközök üzemszerű működésének bármely akadálya áll fenn, a kezelő személy a hibát a tárgyalás kitűzött helyszínén jelen lévő bírónak, illetve bírósági titkárnak azonnal jelenti, valamint haladéktalanul gondoskodik a hiba elhárításáról, majd a hibát és a megtett intézkedéseket írásban is jelenti felettesének.

(3) A hiba elhárításáig a zártcélú távközlő hálózat útján tartott tárgyalás nem kezdhető meg, valamint nem folytatható tovább. A zártcélú távközlő hálózat útján történő meghallgatást biztosító technikai eszközök hibája vagy nem e rendeletnek megfelelő működtetése mellett végzett eljárási cselekmény hatálytalan, és az eljárási cselekményt meg kell ismételni.

6. § A tanú elkülönített helyiségben való kihallgatása esetén, ha a bíróság a tanú adatait zártan kezeli, a tanú személyi adatainak kamerába történő bemutatása alatt biztosítani kell, hogy azokat kizárólag a tárgyalás kitűzött helyszínén jelen lévő bíró, illetve bírósági titkár tekinthesse meg.

7. § (1) Ha a tárgyalás kitűzött helyszínén jelen lévő tárgyalást vezető bíró, illetve bírósági titkár elrendeli, a zártcélú távközlő hálózat útján tartott tárgyalás során a tárgyalás kitűzött helyszínén és az elkülönített helyiségben történteket rögzítő hangfelvétel vagy kép- és hangfelvétel (a továbbiakban: felvétel) készíthető. A felvételen folyamatosan fel kell tüntetni a készítés pontos idejét.

(2) A zártcélú távközlő hálózat útján tartott tárgyalás során készített felvételt az iratoktól elkülönítetten, zártan kell kezelni. A felvételt az eljárás jogerős befejezésétől számított öt évig kell megőrizni.

(3) A zártcélú távközlő hálózat útján tartott tárgyalás során készített felvételt – a tárgyaláson kívül – a felek, az ügyész és az eljárásban résztvevő egyéb személyek az erre a célra rendelt helyiségben, ügyfélfogadási időben hallgathatják, illetve tekinthetik meg. A felvétel lejátszásakor biztosítani kell, hogy a felvételt arra nem jogosult személy ne ismerhesse meg, a tartalmát ne változtathassa vagy semmisíthesse meg, illetőleg ne másolhassa le.

(4) A minősített adatot tartalmazó felvétel lejátszására. a Pp. 119. § (1) bekezdésében írt és a minősített adatok védelmére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A tanú zártan kezelt személyi adataira vonatkozóan a Pp. 171/A. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(5) A zártcélú távközlő hálózat útján tartott tárgyalás során készített felvételről a felek, az ügyész és az eljárásban résztvevő egyéb személyek részére másolatot készíteni nem lehet.

8. § A zártcélú távközlő hálózat útján tartott tárgyalásról készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell a zártcélú távközlő hálózat útján történt meghallgatás lefolytatásának körülményeit. A zártcélú távközlő hálózat útján történt meghallgatás lefolytatásának körülményei alatt érteni kell különösen az elkülönített helyiség helyszínét, az elkülönített helyiségben jelen lévő személyeket, a kezelő személyt, a közvetítés technikai körülményeit, ideértve a technikai eszközök esetleges hibáját vagy nem e rendeletnek megfelelő működését, valamint a közvetítés megkezdésének és befejezésének időpontját. A jegyzőkönyvben külön fel kell tüntetni a tárgyalás kitűzött helyszínén jelen lévő bíró, illetve bírósági titkár arra vonatkozó megállapítását, hogy a meghallgatott személy nincs korlátozva eljárási jogainak gyakorlásában.

9. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 7. § 2017. január 1-jén lép hatályba.

1

A rendeletet a 19/2017. (XII. 21.) IM rendelet 10. §-a hatályon kívül helyezte 2018. január 1. napjával.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére