29/2016. (IV. 11.) FM rendelet
az egyes állat-járványügyi intézkedésekről és az azokkal összefüggő állami kártalanításról szóló 74/2013. (VIII. 30.) VM rendelet módosításáról1
2016.04.19.
„(2) A rendelet hatálya alá tartozó járványügyi intézkedések és állami kártalanítás forrása a Magyarország központi költségvetéséről szóló törvény mellékletének az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) fejezet fejezeti kezelésű előirányzatok cím állat, növény- és GMO-kártalanítás előirányzata.”
2. § Az R. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § E rendelet alkalmazásában: b) eljáró hatósági állatorvos: a járványügyi intézkedések végrehajtásának felügyeletével megbízott, valamint a 3. § (5) bekezdésében foglalt esetekről jegyzőkönyvet készítő hatósági állatorvos, c) elkülönített vágás: a beteg, betegségre gyanús, fertőzött vagy fertőzöttségre gyanús állatnak – a káresemény helye szerint illetékes, a 3. § (1) bekezdésében foglaltak szerint meghatározott hatóság által kijelölt vágóhídon – a rendes vágástól térben vagy időben elkülönítetten végzett levágása, amely az adott bejelentési kötelezettség alá vont állatbetegségre vonatkozó miniszteri rendeletben meghatározott szabályok szerint történik, d) gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet,
f) káresemény helye: az a hely, ahol az Éltv. 51. § (3) bekezdésében meghatározott intézkedés elrendelésére okot adó betegség megállapításra került, g) leölés: határozatban elrendelt, az állatok járványügyi intézkedés keretében történő kiirtása, illetve levágása, beleértve a diagnosztikai célú leölést, kilövést, valamint elkülönített és zárt vágást,
i) zárt vágás: bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegség miatt meghatározott állatcsoportnak – a káresemény helye szerint illetékes, a 3. § (1) bekezdésében foglaltak szerint meghatározott hatóság által kijelölt vágóhídon – az elrendelt technológia, illetve az adott bejelentési kötelezettség alá vont állatbetegségre vonatkozó miniszteri rendeletben meghatározott szabályok szerinti levágása.”
„(1) Az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: megyei kormányhivatal) vagy az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörében eljáró járási hivatal (a továbbiakban: járási hivatal) rendeli el a járványügyi intézkedések alkalmazását az Éltv. végrehajtására kiadott jogszabályok szerint.”
(A járványügyi intézkedések elrendeléséről szóló határozatban meg kell jelölni)
„h) az aktív közreműködő pontos megnevezését, címét, székhelyét és az aktív közreműködés megnevezését, pontos leírását,”
„(3) A járványügyi intézkedések elrendeléséről szóló határozatot közölni kell
a) a tulajdonossal, akinek az állatát, anyagát, eszközét, tárgyát, élelmiszerét, takarmányát, földterületét, járművét, épületét, berendezését eljárás alá vonták, illetve az aktív közreműködővel,
b) más megyében történő elkülönített vagy zárt vágás esetében a vágás helye szerint illetékes megyei kormányhivatallal,
c) az elhullott, leölt állatok hulláit és állati eredetű melléktermékeit feldolgozó üzem telephelye szerint illetékes megyei kormányhivatallal,
d) a hazai természetvédelmi oltalom alatt álló vagy nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó állatfajok (a továbbiakban együtt: védett állatok) esetén az illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi hatósággal,
e) az eljáró hatósági állatorvossal,
f) valamennyi érintett járási hivatallal, amennyiben a határozatot a megyei kormányhivatal hozta, illetve a káresemény helye szerint illetékes megyei kormányhivatallal, ha a járási hivatal intézkedett.”
(Az eljárási jelentésnek tartalmaznia kell)
„e) vágásra utalt állatok esetében a vágás helyét, elkülönített vagy zárt vágás esetén a vágást végrehajtó engedélyezett létesítmény nevét, címét, FELIR azonosító számát,”
„(12) A rendelet hatálya alá tartozó eljárásokban elsősorban olyan szakértőt lehet igénybe venni, aki vagy amely
a) az érintett állatfaj – illetve azon belül állatfajta – vonatkozásában elismert tenyésztő szervezet vagy annak hiányában tenyésztő szövetség vagy egyesület, mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek tekintetében az adott ágazatban elismert szakmaközi szervezet, vagy
b) meghatározott anyagok, eszközök és tárgyak esetében az adott anyag, eszköz, tárgy értékesítésével, illetve értékbecslésével foglalkozó vagy az ilyen tevékenységgel kapcsolatosan megfelelő szakértelemmel rendelkező természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet.”
„(1a) A kártalanítási határozat – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben foglaltakon túl – tartalmazza
a) természetes személy esetén
aa) a születési adatokat (születési hely, idő) és anyja nevét,
ab) banki átutalás esetén a számlatulajdonos nevét és a bankszámla számot vagy a postacímet,
b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén az adószámot és a bankszámla számot.”
„(3) A kártalanítási összeg kifizetése érdekében a járási hivatal vagy a megyei kormányhivatal (a továbbiakban együtt: eljáró hatóság) – a kártalanítási határozat jogerőre emelkedése után haladéktalanul – megküldi a NÉBIH-nek”
7. § Az R. „6. Az aktív közreműködésre kötelezett” alcíme helyébe a következő alcím lép:
7. § (1) Amennyiben a kártalanításra jogosult megszegi az Éltv. 18. § (1) bekezdés g) pontjában foglalt kötelezettségét vagy önhibáján kívül azt nem tudja teljesíteni, a járványügyi intézkedések végrehajtása érdekében a megyei kormányhivatal a járási hivatal tájékoztatásával egyidejűleg, illetve a járási hivatal az Éltv. 51. § (3) bekezdés p) és q) pontjában előírt tevékenység végzésére alkalmas aktív közreműködőt jelöl ki. (2) Az eljáró hatóság az aktív közreműködés elrendelése során meghatározza
a) a feladat végrehajtására alkalmas aktív közreműködőt,
b) a végrehajtás kezdeti és a befejezés várható időpontját,
c) – szükség esetén – a szállítás és a járműfertőtlenítés rendjét.
(3) A közreműködés végrehajtására – azonos feltételek esetén – engedéllyel rendelkező, a káresemény helyéhez legkisebb földrajzi távolságban levő és működő, az adott feladat ellátására megfelelő kapacitással rendelkező aktív közreműködő jelölhető ki.
(4) Az aktív közreműködő az intézkedés végrehajtását követően a megyei kormányhivatal nevére kiállított, a közreműködés költségeit tartalmazó számlát benyújtja a megyei kormányhivatalnak. A megyei kormányhivatal intézkedik a számla kifizetéséről az aktív közreműködő felé, valamint a számlát és az aktív közreműködést elrendelő határozatot a végrehajtást követően tizenöt napon belül megküldi a NÉBIH-nek, igazolva, hogy a számla az általa elrendelt járványügyi intézkedések végrehajtása során keletkezett. A NÉBIH a közreműködés költségeit – a számlák és az aktív közreműködést elrendelő határozat beérkezését követő hatvan napon belül – megtéríti a megyei kormányhivatalnak.
(5) A 8. és 9. §-ban szereplő eljárások kivételével a (2)–(4) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni azokban az esetekben is, amikor az aktív közreműködésre nem az (1) bekezdésben leírtak, hanem valamely speciális szakértelmet igénylő tevékenység végrehajtása miatt van szükség. 8. § (1) Az Éltv. 51. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségek esetén elrendelt járványügyi intézkedés végrehajtása során keletkezett állati eredetű melléktermékek ártalmatlanná tétele, valamint az ártalmatlanítás helyére történő szállítása állami feladat. Az állati eredetű melléktermék keletkezésének helye szerint illetékes eljáró hatóság az Éltv. 51. § (3) bekezdés q) pontja alapján határozatban aktív közreműködésre kötelezi az állati eredetű melléktermék ártalmatlanítást végző üzemet. (2) Az állati eredetű melléktermék keletkezésének helye szerint illetékes eljáró hatóság – a 3. § (2) bekezdés h) pontja szerint – az állati eredetű melléktermékek ártalmatlanná tétele érdekében a) kijelöli az ártalmatlanítás végrehajtására az aktív közreműködőt,
b) meghatározza a végrehajtás kezdeti és a befejezés várható időpontját, illetve
c) meghatározza a szállítás és a járműfertőtlenítés rendjét.
(3) Az ártalmatlanná tétel végrehajtására az adott állati eredetű melléktermék kategóriájának megfelelő engedéllyel rendelkező, a káresemény helyéhez legkisebb földrajzi távolságban levő és üzemelő, a keletkezett állati eredetű melléktermék mennyiségének megfelelő kapacitású üzemet kell kijelölni. Ha az adott betegségre vonatkozó jogszabály alapján az szükséges, az ártalmatlanítás kivételesen a helyszínen is történhet elföldeléssel vagy égetéssel, a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló miniszteri rendelettel összhangban.
(4) Az ártalmatlanná tételt végző üzem az intézkedés végrehajtását követően a megyei kormányhivatal nevére kiállított, az ártalmatlanítás költségeit tartalmazó számlát benyújtja a megyei kormányhivatalnak. A megyei kormányhivatal intézkedik a számla kifizetéséről, valamint a számlát és az aktív közreműködést elrendelő határozatot a végrehajtást követően tizenöt napon belül közli a NÉBIH-hel, igazolva, hogy a számlát az általa elrendelt járványügyi intézkedések végrehajtása során keletkezett állati eredetű melléktermékek ártalmatlanná tételének költségeiről állították ki.
(5) A NÉBIH az ártalmatlanítás költségeit – a számlák eljáró hatósághoz történő beérkezésétől számított hatvan napon belül – megtéríti a megyei kormányhivatalnak.
9. § (1) Ha az egyes fertőző állatbetegségek elleni védekezésre vonatkozó jogszabályok megengedik, az eljáró hatóság elkülönített vagy zárt vágást is előírhat járványügyi intézkedésként. A döntés meghozatala előtt, amennyiben a döntést a járási hivatal hozza, értesítenie kell a káresemény helye szerint illetékes megyei kormányhivatalt az élelmiszer hasznosíthatóságának lehetőségéről, az állatfaj, kor, tömeg, darabszám, egyed, illetve állományazonosító megjelölésével. (2) A káresemény helye szerint illetékes eljáró hatóság a NÉBIH által vezetett nyilvántartásban szereplő engedélyezett létesítmények közül – műszaki-technológiai, járványvédelmi és élelmiszerhigiéniai feltételek, valamint a 7. § (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – választja ki, és határozatban kötelezi az aktív közreműködőt az elkülönített vagy zárt vágás végrehajtására. (3) A zárt vágásra utalt állatokon kívül más állatok csak a zárt vágás befejezését követő fertőtlenítés után vághatók le a kijelölt vágóhídon.
(4) A határozatban rögzíteni kell
a) az állatok elszállításának, levágásának kezdeti és várható befejezési időpontját,
b) a zárt vagy elkülönített vágásból származó élelmiszer hasznosíthatóságának lehetőségét,
c) az állatok, – vágóhídon történt betegség-megállapítás esetén – az állati testek, testrészek mérlegelésének helyszínét,
d) a szállítás, vágás, darabolás, hűtés, feldolgozás, állati eredetű melléktermék ártalmatlanítás, fertőtlenítés becsült költségét,
e) az élelmiszerek értékesítéséből származó bevételnek a Minisztérium részére való befizetési kötelezettségét és ennek határidejét, ha a zárt vagy elkülönített vágásból származó élelmiszer hasznosítható,
f) az e) pont szerinti befizetési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeit.
(5) A határozatot az eljáró hatóság – a 3. § (3) bekezdésében felsoroltakon kívül – közli a NÉBIH-hel is. (6) A zárt vagy elkülönített vágást végrehajtó aktív közreműködő a végrehajtást követően legkésőbb nyolc napon belül elszámolást készít, amely tartalmazza
a) az állatok beérkezésének időpontját, azok korcsoportonkénti darabszámát, tömegét;
b) ha az elkülönített vagy zárt vágást elrendelő határozat alapján a vágás során keletkező élelmiszer hasznosítható, a húsvizsgálat eredményét, a fogyasztásra alkalmas élelmiszer tömegét és az értékesítésből várható bevétel részletezését;
c) a keletkezett állati melléktermék kategóriánkénti tömegét;
d) az elkülönített, illetve zárt vágás végrehajtása során felmerült – a (4) bekezdés d) pontjában említett – költségekről szóló részletes kimutatást. (7) A (6) bekezdés szerinti elszámolást a vágóhidat, valamint feldolgozóüzemet felügyelő hatósági állatorvos ellenjegyzi. (8) A (6) bekezdés szerinti elszámolás alapján, a végrehajtást végző aktív közreműködő az elkülönített vagy zárt vágás végrehajtásáról számlát állít ki az elkülönített vagy zárt vágást elrendelő hatóság nevére. Az aktív közreműködő a számlát és a (6) bekezdés szerinti elszámolást a számla kiállítását követő nyolc napon belül megküldi az eljáró hatóságnak. Az eljáró hatóság a számlát tizenöt napon belül megküldi a NÉBIH részére. Ha az elkülönített vagy zárt vágás végrehajtását elrendelő határozatban hasznosíthatóként megjelölt összes élelmiszer, vagy azok egy része időközben járványügyi okból értékesíthetetlenné vált, akkor az eljáró hatóság köteles az eredeti határozatot módosítani, és annak a NÉBIH felé történő közléséről gondoskodni. (9) A NÉBIH az elkülönített vagy zárt vágás költségeit a számlák beérkezésétől számított hatvan napon belül megtéríti az aktív közreműködőnek, feltéve, hogy az aktív közreműködő a (4) bekezdés e) pontja szerinti befizetési kötelezettségeit már teljesítette.”
„(4) A vizsgálatot végző laboratórium az elvégzett vizsgálatok költségeiről kiállított számlát vagy egyéb bizonylatot – csatolva a megyei kormányhivatal igazolását – a tárgyhónapot követő hónap utolsó napjáig a NÉBIH-nek megküldi.”
b) 4. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „járási állategészségügyi hivatalnak” szövegrész helyébe a „járási hivatalnak” szöveg,
d) 4. § (2) bekezdésében az „az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság” szövegrész helyébe az „a megyei kormányhivatal” szöveg,
f) 6. § (1) bekezdésében az „a megyei élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatósághoz” szövegrész helyébe az „a megyei kormányhivatalhoz” szöveg,
g) 10. § (2) bekezdésében a „meghatározott laboratóriumi vizsgálatokról” szövegrész helyébe a „meghatározott – a tárgyhónapban elvégzett – laboratóriumi vizsgálatokról” szöveg, az „élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságnak” szövegrész helyébe a „megyei kormányhivatalnak” szöveg,
h) 10. § (3) bekezdésében az „Az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság” szövegrész helyébe az „A megyei kormányhivatal” szöveg
10. § Ez a rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.