• Tartalom

19/2016. (VI. 8.) BM rendelet

19/2016. (VI. 8.) BM rendelet

egyes vízgazdálkodási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról1

2016.06.15.

Az 1. alcím tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (8) bekezdés d) pontjában,

a 2. alcím tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (8) bekezdés a) pontjában,

a 3. alcím tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (8) bekezdés f) pontjában,

a 4. alcím tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (8) bekezdés m) pontjában

kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 29. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a 4. alcím tekintetében a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:

1. A vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló
18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet módosítása

1. § A vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet (a továbbiakban: R1.) 1. §-a a következő e) ponttal egészül ki:

(Az elvi vízjogi engedély iránti kérelemhez)

e) amennyiben a tervezett vízimunka, vízhasználat, vízilétesítmény állami tulajdonban lévő vízkészletet vagy vízilétesítményt, felszín alatti vizek víztartó képződményeit vagy felszíni vizek medrét érinti, vagy arra közvetlen hatással van, akkor a működési területével érintett vízügyi igazgatási szerv vagyonkezelői hozzájárulását”

(kell csatolni.)

2. § (1) Az R1. 2. § (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A vízjogi létesítési engedély iránti kérelem tartalmazza, illetőleg ahhoz mellékelni kell:)

d) a szennyvízelvezetést és -tisztítást érintő kérelem esetén a térségi rendszerek, illetve az egyedi vagy egyéb megoldások indokoltságának megalapozására a Magyarország települési szennyvíz-elvezetési és -tisztítási helyzetét nyilvántartó Településsoros Jegyzékről és Tájékoztató Jegyzékről, valamint a szennyvíz-elvezetési agglomerációk lehatárolásáról szóló kormányrendelet módszertana alapján készített – pozitív értelmű eredménnyel zárult, felülvizsgálati eljárást megalapozó – dokumentációt és az agglomerációs jóváhagyásról szóló értesítést,”

(2) Az R1. 2. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A vízjogi létesítési engedély iránti kérelem tartalmazza, illetőleg ahhoz mellékelni kell:)

i) ha a tervezett vízhasználattal, vízimunka elvégzésével, vízilétesítmény megépítésével érintett ingatlan nem az engedélyes tulajdona – a közcélú vízilétesítmény elhelyezését biztosító vízvezetési szolgalom alapításának [Vgtv. 20. § (1) bekezdés], az országos közút és tartozékai, illetve a törzshálózati vasúti pálya és tartozékai víztelenítését szolgáló közcélú vízilétesítmény elhelyezésének [Vgtv. 20. § (3a) bekezdés] és a környezeti kármentesítési célú vízilétesítmények elhelyezésének [1995. évi LIII. törvény 101. § (4) bekezdés] esetét kivéve – az ingatlan igénybevételére, használatára vonatkozó jogcím igazolását, vízilétesítmény megvalósítása esetén az ingatlan tulajdonosának, állami tulajdon esetén a vagyonkezelőjének – a tervezett vízilétesítmény tulajdonjogát is megjelölő, az ingatlanhasználattal járó jogokat és kötelezettségeket rögzítő – írásbeli hozzájárulását;”

(3) Az R1. 2. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(A vízjogi létesítési engedély iránti kérelem tartalmazza, illetőleg ahhoz mellékelni kell:)

k) amennyiben a tervezett vízimunka, vízhasználat, vízilétesítmény állami tulajdonban lévő vízkészletet vagy vízilétesítményt, felszín alatti vizek víztartó képződményeit vagy felszíni vizek medrét érinti, vagy arra közvetlen hatással van, akkor a működési területével érintett vízügyi igazgatási szerv vagyonkezelői hozzájárulását.”

(4) Az R1. 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó, saját célt szolgáló vízilétesítmény megvalósításához szükséges vízvezetési szolgalom esetén a kérelemhez a létesítmény elhelyezésével érintett ingatlan tulajdonosának, állami tulajdon esetén vagyonkezelőjének és a vízjogi engedélyesnek a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló kormányrendelet szerinti megállapodását is mellékelni kell.”

(5) Az R1. 2. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Közcélú vízilétesítmény elhelyezéséhez szükséges, vízvezetési szolgalmi jog megállapítására irányuló kérelem [Vgtv. 20. § (1) bek.] tartalmazza, illetőleg ahhoz mellékelni kell:)

b) az ingatlan tulajdonosa, állami tulajdon esetén vagyonkezelője és a szolgalom alapítását kérő között létrejött – a korlátozás mértékének megfelelő kártalanításra vonatkozó – megállapodást vagy annak hiányában az arra utaló nyilatkozatot, illetve a megállapodás tervezetét és az ingatlan tulajdonosa megkeresésének igazolását [Vgtv. 20. § (4) bekezdés];”

(6) Az R1. 2. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Nem szükséges a (4) bekezdés szerinti tervezői jogosultság igazolása a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 24. § (1) bekezdés a) pontja szerinti engedélyezési eljárások esetében, ha a kút kivitelezője a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet 13. § (2) bekezdés szerinti végzettséggel rendelkezik.
(6) A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 24. § (1) bekezdés a) pontjának hatálya alá nem tartozó kút iránti kérelemhez a 2. számú melléklet I/B.) pontja szerinti tervet kell csatolni.”

3. § Az R1. 3. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ha a tervezett vízimunka vagy vízilétesítmény által a befogadóba (a felszíni vízbe, valamint annak medrébe) vezetett víz – ideértve a használt- és a szennyvizet is – veszélyezteti a befogadó vízelvezető képességét, illetve a tervezett vízilétesítmény megvalósítása a befogadó igénybevételével jár, úgy a többlet-vízhozam elvezetés feltételeinek megteremtését a kérelmező az abban érdekelt befogadó kezelője által kiadott hozzájárulás benyújtásával köteles igazolni.”

4. § Az R1. a következő 5/A. §-sal egészül ki:

5/A. § (1) A vízjogi megszüntetési engedély iránti kérelem tartalmazza, illetőleg ahhoz mellékelni kell:
a) a kérelem időpontjában érvényes vízjogi üzemeltetési vagy fennmaradási engedély esetén a határozat számának megjelölését;
b) a (2) bekezdés szerint engedélyezési terv négy példányát és a tervezői jogosultság igazolását;
c) ha a vízilétesítmény megszüntetésével érintett ingatlan nem az engedélyes tulajdona – a közcélú vízilétesítmény elhelyezését biztosító vízvezetési szolgalom alapításának [Vgtv. 20. § (1) bekezdés], az országos közút és tartozékai, illetve a törzshálózati vasúti pálya és tartozékai víztelenítését szolgáló közcélú vízilétesítmény elhelyezésének [Vgtv. 20. § (3a) bekezdés] és a környezeti kármentesítési célú vízilétesítmények elhelyezésének [1995. évi LIII. törvény 101. § (4) bekezdés] esetét kivéve – az ingatlan tulajdonosának, állami tulajdon esetén vagyonkezelőjének írásbeli hozzájárulását;
d) ha a vízilétesítmény állami tulajdonban lévő vízkészletet vagy vízilétesítményt, felszín alatti vizek víztartó képződményeit vagy felszíni vizek medrét érinti, vagy arra közvetlen hatással van, akkor a működési területével érintett vízügyi igazgatási szerv vagyonkezelői hozzájárulását;
e) ha a vízilétesítmény megszüntetése közműveket érint – a kutak tömedékeléssel történő megszüntetésének kivételével –, a közmű kezelőjének, üzemeltetőjének írásbeli hozzájárulását;
f) ha a vízilétesítmény a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 2. mellékletében szerepel, azonban a tevékenység vagy létesítmény a Khvr. 3. számú mellékletében meghatározott küszöbértéket nem éri el, vagy a tevékenységre vagy létesítményre a Khvr.-ben megállapított feltétel nem teljesül, a Khvr.-ben meghatározott, a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatára szolgáló adatlapot;
g) a 4. számú melléklet szerinti, az igazgatási szolgáltatási díj megállapítására és megfizetésére vonatkozó nyilatkozatot.
(2) A megszüntetési engedélyezési tervdokumentáció tartalmazza:
a) a vízilétesítmény 2. számú mellékletben meghatározott műszaki leírásnak megfelelő adatait, valamint
b) az általános (átnézetes), a megszüntetés előtti (jelenlegi) és a megszüntetés után tervezett állapotra vonatkozó 1:10 000 méretarányú helyszínrajzot.”

5. § Az R1. 6. § k) pontja a következő kc) alponttal egészül ki:

(A vízjogi üzemeltetés iránti kérelem tartalmazza, illetőleg ahhoz mellékelni kell:

felszín alatti vízre települt vízilétesítmény esetén:)

kc) a működési területével érintett vízügyi igazgatási szerv vagyonkezelői hozzájárulását.”

6. § Az R1. a következő 12/A. §-sal egészül ki:

12/A. § E rendeletnek az egyes vízgazdálkodási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 19/2016. (VI. 8.) BM rendelettel (a továbbiakban: Mód. R. 1.) megállapított 1. § e) pontját, 2. § (1) bekezdés d), i), f) és k) pontját, (2) bekezdését, (3) bekezdés b) pontját, (5) és (6) bekezdését, 3. § (3) bekezdését, 5/A. §-át, 6. § k) pont kc) alpontját, 2. számú melléklet I/A. fejezet 1. pont e) pont ee) alpontját és I/B. fejezet 7. pontját, 5. számú mellékletét a Mód. R. 1. hatálybalépésekor első fokon még el nem bírált ügyekben és a megismételt eljárásokban is alkalmazni kell.”

7. § Az R1. 2. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

8. § Az R1.

a) 2. számú melléklet I/A. fejezet 1. pont e) pont ee) alpontjában a „3. számú melléklet” szövegrész helyébe „5. számú melléklet” szöveg lép,

b) 3. számú „Szennyezőforrások ismertetése a tervdokumentációban” című melléklet számozása 5. számú mellékletre módosul.

9. § Hatályát veszti az R1. 2. § (1) bekezdés f) pontjában az „– a kutak tömedékeléssel történő megszüntetésének kivételével –” szövegrész.

2. Az árvíz- és a belvízvédekezésről szóló 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet módosítása

10. § Az árvíz- és a belvízvédekezésről szóló 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet (a továbbiakban: R2.) 3. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) A védekezési tervek elkészítésére, továbbá módosítására kizárólag az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló kormányrendelet alapján területi vízgazdálkodás építmények tervezési részszakterületen tervezői jogosultsággal rendelkező személy vehető igénybe, aki köteles a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló kormányrendelet alapján árvízmentesítés, árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, sík- és dombvidéki vízrendezés, belvízvédelem, öntözés részterületre vonatkozó szakértőt a tervezésbe bevonni.”

11. § Az R2. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

4. § A védekezési terveket a VIZIG-ek esetében az Országos Vízügyi Főigazgatóság (a továbbiakban: OVF), a helyi önkormányzatok és a vízitársulatok esetében a működési területével érintett VIZIG hagyja jóvá.”

12. § Az R2. 5. § (1) bekezdésében az „Országos Vízügyi Főigazgatóság (a továbbiakban: OVF)” szövegrész helyébe az „OVF” szöveg lép.

3. A vízügyi igazgatási szervezet vízgazdálkodási nyilvántartásáról szóló
23/1998. (XI. 6.) KHVM rendelet módosítása

13. § A vízügyi igazgatási szervezet vízgazdálkodási nyilvántartásáról szóló 23/1998. (XI. 6.) KHVM rendelet 3. § (3) bekezdésében az „a Vgtv. 2–3. számú melléklete” szövegrész helyébe az „a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 1. melléklete” szöveg lép.

4. A vízügyi és a vízvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló
13/2015. (III. 31.) BM rendelet módosítása

14. § (1) A vízügyi és a vízvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 13/2015. (III. 31.) BM rendelet (a továbbiakban: R3.) 1. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

(2) Az R3. 1. mellékletében foglalt táblázat

a) A:3 mezőjében a „fennmaradási engedély” szövegrész helyébe a „fennmaradási engedély és megszüntetési engedély”, valamint a „3. és 15. §” szövegrész helyébe a „3., 4/A. és 15. §”,

b) A:60 mezőjében a „védőterület kijelölés önálló eljárásban” szövegrész helyébe a „védőterület önálló kijelölésére irányuló eljárás”

szöveg lép.

5. Záró rendelkezés

15. § Ez a rendelet 2016. június 15-én lép hatályba.

1. melléklet a 19/2016. (VI. 8.) BM rendelethez

„7. A kivitelező adatai és nyilatkozata:

Alulírott …………………………………………… (név), ……………………………… (személyi igazolvány száma) a …………………………… nyilvántartási számú vízkútfúró végzettséggel rendelkezem.*

A fúráshoz használt berendezés ………………… számú, …………………………, mint bányafelügyeleti hatóság által kiadott Mélyfúrási Alkalmassági Bizonyítvánnyal vagy ………………… EK megfelelőséggel rendelkezik.*
Érvényessége: ……… év, ……………… hónap.

A közölt adatok a valóságnak megfelelnek. A kút létesítéséhez szükséges berendezések, eszközök és alapanyagok rendelkezésemre állnak.

………………………………
(aláírás)

* A dokumentumok hiteles másolatát csatolni szükséges.”

2. melléklet a 19/2016. (VI. 8.) BM rendelethez


    1.    Az R3. 1. mellékletének 9. sora helyébe a következő rendelkezés lép:

 

[A

B

1.

Az igazgatási szolgáltatási díjköteles vízügyi és vízvédelmi hatósági eljárások
sorszáma és megnevezése

Igazgatási szolgáltatási díj mértéke
(Ft)]


9.

2.2. Vízhasználat [Vgtv. 1. számú melléklet 23. pont], kivéve a 2.3–2.11. pontokban foglalt eseteket

 


    2.    Az R3. 1. melléklete a következő 58a. és 58b. sorokkal egészül ki:

 

[A

B

1.

Az igazgatási szolgáltatási díjköteles vízügyi és vízvédelmi hatósági eljárások
sorszáma és megnevezése

Igazgatási szolgáltatási díj mértéke
(Ft)]


58a.

2.10. Vízjogi létesítési, megszüntetési vagy fennmaradási engedély talaj- vagy parti szűrésű vízkészletet hasznosító kútra 500 m3/év mennyiségű vízhasználatig [72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 3. és 15. §, kivéve 24. § (1) bekezdés a) pont]

5000

58b.

2.11. Saját célú ivóvízmű vízjogi létesítési, megszüntetési vagy fennmaradási engedélye [147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet 16/A. §]

2.6. pontban megállapított díjtételek 25%-a


1

A rendelet a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2016. június 16. napjával.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére