Műveletek

Akadálymentes nézet Bezárás
  • Tartalom

178/2016. (VII. 1.) Korm. rendelet

178/2016. (VII. 1.) Korm. rendelet

az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában való részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 410/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról1

2016.07.02.

A Kormány az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 39. § (1) bekezdés a)–d) és j) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában való részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 410/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az üzemeltető a kibocsátások nyomonkövetését a 601/2012/EU Bizottsági rendeletben meghatározottak szerint végzi az 5. mellékletben meghatározottakkal összhangban.”

2. § Az R. 1. alcíme a következő 1/A. §-sal egészül ki:

„1/A. § Az üzemeltető és a légi jármű üzembentartó a tárgyévet követő évben benyújtandó kibocsátási jelentése és tonnakilométer-adatokat tartalmazó jelentésének hitelesítésére – a hitelesítő a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó adatokat tartalmazó jelentések és a tonnakilométer-adatokat tartalmazó jelentések hitelesítéséről, valamint a hitelesítők akkreditációjáról szóló 600/2012/EU bizottsági rendelet 76. cikke által előírt kötelezettségének való megfelelése biztosítása érdekében – legkésőbb a tárgyév november 15-éig akkreditált hitelesítőt bíz meg.”

3. § (1) Az R. 2. § (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Az üzemeltető köteles:)

„c) a 3. melléklet j) pont jd) és jh) alpontjában foglalt, a jóváhagyott nyomonkövetési tervben rögzített adatok tervezett megváltozását a változtatás tervezett időpontját megelőző 15 napon belül, vagy az előre nem látható változás miatt a bejelentés alapjául szolgáló esemény bekövetkezésének napját követő 15 napon belül”

(bejelenteni a hatóság részére.)

(2) Az R. 2. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Az üzemeltető a (3) bekezdés a)–b) pontjaiban foglalt bejelentéssel egyidejűleg a kibocsátási engedély módosítása iránti kérelmet köteles benyújtani, ha e változás a már kiadott kibocsátási engedély módosítását is szükségessé teszi.”

(3) Az R. 2. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az üzemeltető köteles
a) a 3. melléklet b)–f) pontjában foglalt adatok megváltozását a változás nyomán kiadott környezethasználat feltételeit megállapító engedély vagy határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül,
b) a 3. melléklet i) pontjában, j) pont ja)–jc) és je)–jg) alpontjában foglalt, az engedélyezett kibocsátási kategóriában, valamint a jóváhagyott nyomonkövetési tervben rögzített adatok tervezett megváltozását legalább 45 nappal előre,
c) a 3. melléklet m) pontjában foglalt adatokban történő változást, ideértve a normál üzemmódban (folyamatos üzemeltetésben) bekövetkező változást is, az annak beálltát követő 15 napon belül,
a kibocsátási engedély módosítása iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a hatóság részére bejelenteni.”

(4) Az R. 2. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az üzemeltető haladéktalanul köteles a hatóság részére bejelenteni a kibocsátási engedély módosítása iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg, ha a kibocsátások a kibocsátási engedélyben előírt, illetve a jóváhagyott adatmeghatározási szintekhez tartozó pontosságnál nagyobb pontossággal határozhatók meg, vagy ha a hitelesítő a kibocsátások pontosabb meghatározására tesz javaslatot.”

(5) Az R. 2. §-a a következő (7)–(11) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A hatóság az üzemeltető (3) bekezdés c) pontja szerinti adatok bejelentését követően az adatváltozás tartalmát és annak hatásait mérlegelve vagy határozathozatal nélkül tudomásul veszi a bejelentést, vagy a bejelentő kérelemére a már kiadott kibocsátási engedély módosításáról dönt.
(8) Ha a 3. melléklet j) pont jd) alpontjában meghatározott mérőberendezés úgy változik, hogy az a kibocsátás nyomonkövetését jelentősen nem érinti, a hatóság az üzemeltető bejelentését tudomásul veszi.
(9) Ha a 3. melléklet j) pont jd) alpontjában meghatározott mérőberendezés úgy változik, hogy az a kibocsátás nyomon követését jelentősen érinti – így különösen, ha a mérőberendezés jellegében, számában változás történik, vagy ha a változás során módosul a felhasznált mennyiség meghatározására vonatkozó adatmeghatározási szint –, kérelem alapján az engedély módosítása szükséges.
(10) Ha a hatóság a (3) bekezdés c) pontja szerinti üzemeltetői bejelentésről a bejelentés hatóságnak való kézbesítésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, azt úgy kell tekinteni, hogy a hatóság a bejelentést tudomásul vette.
(11) Ha jogszabályváltozás következtében az országspecifikus tüzelőanyag fűtőértéke, kibocsátási és oxidációs tényezője megváltozik, a hatóság – a (6) bekezdésben foglaltak szerint – az üzemeltető kibocsátási engedélyét hivatalból módosítja.”

4. § Az R. 3. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) A miniszter az (1) bekezdés a) pontja szerinti kötelezettség megfelelő teljesítésének ellenőrzését a hatósággal együttműködve végzi. A hatóság az együttműködés keretében folyamatosan tájékoztatást ad a miniszternek.”

5. § Az R. 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ha a szénszivárgási lista módosulása a megállapított térítésmentesen kiosztható kibocsátási egységmennyiségek növekedésével jár, a korábban kiosztásra meghatározott kvótamennyiség esetében a kiosztás a 3. § (8) bekezdése szerint hajtható végre, a többletkiosztásra pedig az Európai Bizottság jóváhagyását követően kerül sor.
(4) Ha a szénszivárgási lista módosulása a megállapított térítésmentesen kiosztható kibocsátási egységmennyiségek csökkenésével jár az adott évre vonatkozóan, az Európai Bizottság jóváhagyásának megérkezéséig
a) a korábban, az adott kereskedési időszak egyes, a szénszivárgási lista utolsó módosulása által érintett éveire kiszámított és jóváhagyott mennyiség és
b) a módosított, újonnan hatályba lépett szénszivárgási lista alapján kiszámított új egységmennyiségek
nem oszthatók ki a létesítmény részére.”

6. § Az R. 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A miniszter a benyújtott, hiánytalanul kitöltött új belépő kérelem alapján, létesítményrészenként ellenőrzi a benyújtott adatokat.”

7. § Az R. 21/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„21/B. § (1) Ha a számlatulajdonos a 17. és 18. §-ban meghatározott számlavezetési díjfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, késedelmi pótlékot köteles fizetni. A hatóság a határidő lejártát követő 8 napon belül fizetési kötelezettség teljesítésének elmulasztását megállapító és a számlavezetési díj megfizetésére kötelező határozatot hoz.
(2) A számlavezetési díjat esedékességétől minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszerese háromszázhatvanötöd részének megfelelő mértékű késedelmi pótlék terheli. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után késedelmi pótlék nem számítható fel.
(3) A jegyzékkezelő a számlához való hozzáférést a számlavezetési díj és a késedelmi pótlék megfizetéséig zárolja. A jegyzékkezelő a számla zárolását a számlavezetési díj és a késedelmi pótlék hatósághoz történő beérkezését követő 15 napon belül oldja fel.
(4) A 17. § és 18. §-ban, továbbá a (3) bekezdésben rögzített számlavezetési díj és a késedelmi pótlék üzemeltetői és légi jármű üzembentartói teljesítéséhez kapcsolódó zárolás és a zárolás feloldás tényéről a jegyzékkezelő minden esetben értesíti az érintetteket és arról tájékoztatást nyújt a miniszter részére a zárolást és a zárolást feloldását követő 8 napon belül.”

8. § (1) Az R. 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

(2) Az R. 2. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

(3) Az R. 3. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

(4) Az R. 5. melléklete helyébe a 4. melléklet lép.

9. § Az R.

a) 1. § (7) bekezdésének nyitó szövegrészében és a) pontjában, valamint 1. § (8) bekezdésében a „tüzelőanyag” szövegrész helyébe a „forrásanyag” szöveg,

b) 2. § (6) bekezdésében az „Az (5) bekezdésben” szövegrész helyébe az „A (3)–(5) bekezdésben” szöveg,

c) 3. § (1) bekezdés b) pontjában az „a 12. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe az „a 12. § (1) bekezdése, valamint a 12/A. § (1) és (3) bekezdése” szöveg,

d) 4. § (6) bekezdésében a „december 31.” szövegrész helyébe a „november 2.” szöveg,

e) 9. § (1) bekezdésében az „Intézkedéseket” szövegrész helyébe az „Intézkedéseket vagy a megfelelő jelentős változást tartalmazó táblázatot” szöveg,

f) 11. § (4) bekezdésében a „belépőknek az üzemszerű” szövegrész helyébe a „belépőknek – az Ügkr. tv. 2. § 29. pont a) és c) alpontjai esetében – az üzemszerű” szöveg,

g) 12. § (3) bekezdésében az „a tartalék- vagy készenléti üzemmódban tartott, és a szezonális rendszerben üzemeltetett létesítményekre” szövegrész helyébe az „a tartalék- vagy készenléti, illetve szezonális üzemmódban tartott létesítményekre” szöveg

lép.

10. § Hatályát veszti az R.

a) 6. § (2) bekezdésében az „az adott évben” szövegrész,

c) 21/A. § (1) bekezdésében az „ , amelyet a miniszter közleményben tesz közzé” szövegrész.

11. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

12. § (1) Ez a rendelet

a) a 2003/87/EK irányelvnek az üvegházhatású gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének továbbfejlesztése és kiterjesztése tekintetében történő módosításáról szóló, 2009. április 23-i 2009/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;

b) a kibocsátási egységekre vonatkozó harmonizált ingyenes kiosztás uniós szintű átmeneti szabályainak a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10a. cikke értelmében történő meghatározásáról szóló, 2011. április 27-i 2011/278/EU bizottsági határozatnak és

c) a CO2-kibocsátásáthelyezés kockázatának jelentős mértékben kitett ágazatok és alágazatok 2015–2019-es időszakra vonatkozó listájának a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti meghatározásáról szóló, 2014. október 27-i 2014/746/EU bizottsági határozatnak

való megfelelést szolgálja.

(2) Ez a kormányrendelet

a) a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a 280/2004/EK és a 406/2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozat szerinti uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék létrehozásáról, továbbá a 920/2010/EU és az 1193/2011/EU bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. május 2-i 389/2013/EU bizottsági rendeletnek;

b) a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó adatokat tartalmazó jelentések és a tonnakilométer-adatokat tartalmazó jelentések hitelesítéséről, valamint a hitelesítők akkreditációjáról szóló, 2012. június 21-i 600/2012/EU bizottsági rendeletnek és

c) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelő nyomon követéséről és jelentéséről szóló, 2012. június 21-i 601/2012/EU bizottsági rendeletnek

a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

1. melléklet a 178/2016. (VII. 1.) Korm. rendelethez


Az R. 1. mellékletének A.3.3 alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„A.3.3 A próbaüzem és az üzemszerű működés megkezdésének tervezett ideje (éééé/hh/nn), a létesítmény státusza és annak leírása (folyamatos működés, tartalék üzemmód, készenléti üzemmód vagy szezonális üzemmód).”

2. melléklet a 178/2016. (VII. 1.) Korm. rendelethez



A kibocsátási engedélyhez kötött tevékenységek és üvegházhatású gázok

1. A kibocsátási engedélyhez kötött tevékenységi kategóriák és üvegházhatású gázok, valamint a tevékenységi kategóriák IPCC és egységes környezethasználati engedélyezés szerinti (EKHE) sorszámai

 

A

B

C

D

E

F

G

1.

Tevékenység

Üvegház-
hatású gáz

Tevé-
kenység
IPCC
kódja

Tevékenység IPCC
megnevezése

Tevé-
keny-
ség
EKHE
kódja

Tevékenység EKHE megnevezése

2.

Energiatermeléssel kapcsolatos tevékenységek

3.

I.

Tüzelőanyagok égetése
a 20 MWth-ot meghaladó bemenő hőteljesítményű létesítményekben
(kivéve a veszélyes hulladék- és települési hulladékégető létesítményeket, az atomerőművekben szükségáramforrásként használt dízelgenerátorokat)

Szén-
dioxid

1.A.1.a

Közcélú villamos energia- és hőtermelés

1.1

Tüzelőberende-zések

4.

 

 

 

1.A.1.c

Egyéb energiaipar

 

 

5.

 

 

 

1.A.3.e

Egyéb szállítás (csővezeték)

 

 

6.

 

 

 

1.B.2.c

Fáklyázás

 

 

7.

 

 

 

1.A.2.c

Vegyipari hőtermelés

 

 

8.

 

1.A.2.e

Élelmiszer-ipari hőtermelés
(élelmiszer, italgyártás, dohánygyártás)

9.

 

1.A.2. g

Egyéb ipari hőtermelés

10.

 

1.A.4.a

Intézményi hőtermelés

11.

 

 

 

2.A.4.d.i

Füstgáztisztítás

 

 

12.

II.

Ásványolaj-feldolgozás

Szén-
dioxid

1.A.1.b

Olajfinomítás

1.2

Ásványolaj- és gázfinomítók

13.

 

 

 

1.B.2.c

Fáklyázás

 

 

14.

III.

Kokszolás

Szén-
dioxid

1.A.1.c

Szilárd
tüzelőanyag-előállítás

1.3

Kokszoló kemencék

15.

Fémek termelése és feldolgozása

16.

IV.

Fémérc (beleértve a szulfid ércet) pörkölése és zsugorítása

Szén-
dioxid

1.A.2.a

Vas- és acélgyártás-
hőtermelés

2.1

Fémérc (beleértve a szulfidércet) pörkölő és színterelő létesítmények

17.

2.C.1.

Vas- és acélgyártás-
technológia

18.

V.

Vas vagy acél termelése (elsődleges vagy másodlagos olvasztás), beleértve a folyamatos öntést is 2,5 tonna/óra kapacitás felett

Szén-
dioxid

1.A.2.a

Vas- és acélgyártás-
hőtermelés

2.2

Vas és acél termelésére szolgáló létesítmények (elsődleges vagy másodlagos olvasztás), beleértve a folyamatos öntést is 2,5 tonna/óra kapacitás felett

19.

 

2.C.1.

Vas- és acélgyártás-
technológia

 

20.

V.a

Vasfémek (beleértve a vasötvözeteket is) előállítása vagy feldolgozása, ha
20 MW-ot meghaladó teljes bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezéseket működtetnek. A feldolgozás magában foglalja többek között a hengerműveket, a fűtőberendezéseket, a temperált kohókat, kovácsműhelyeket, öntödéket, bevonatolást és a lemaratást is

Szén-
dioxid

1.A.2.a

Vas- és acélgyártás-
hőtermelés

2.3

Vasfém feldolgozó létesítmények

21.

2.C.2

Vasötvözet előállítása-
technológia

2.4

Vasfémöntödék

22.

V.b

Elsődleges alumínium előállítás

Szén-
dioxid és

1.A.2.b

Nem vasfém előállítás-
hőtermelés

2.5. a

Létesítmények nem vas nyersfémek ércből,

23.

perfluor-
szénhid-
rogének

2.C.3

Alumínium előállítás-
technológia

koncentrátumból vagy másodlagos nyersanyagokból kohászati, vegyi vagy elektrolitikus eljárással történő előállítására

24.

V.c

Másodlagos alumínium előállítása, amennyiben
20 MW-ot meghaladó teljes bemenő hőteljesítményű tüzelőegységeket működtetnek

Szén-
dioxid

1.A.2.b

Nem vasfém előállítás-
hőtermelés

25.

2.C.3

Alumínium előállítás-
technológia

26.

V.d

Nem vasfémek előállítása vagy feldolgozása, beleértve az ötvözetek előállítását, a finomítást, az öntést stb., ha (a redukáló-anyagokként alkalmazott tüzelőanyagokat is beleszámítva) 20 MW-ot meghaladó teljes bemenő hőteljesítményű tüzelőegységeket működtetnek

Szén-
dioxid

1.A.2.b

Nem vasfém előállítás-
hőtermelés

2.5.b

Létesítmények nem vasfémek, ezen belül visszanyert termékek (finomítás, öntés céljából történő) olvasztására (ötvözésére is)

27.

 

2.C.5

Egyéb fém előállítása-
technológia

28.

Ásványanyagipar

29.

VI.a

Cement-klinker napi
500 tonnát meghaladó gyártókapacitással rendelkező forgókemencében történő előállítása vagy gyártása napi 50 tonnát meghaladó gyártókapacitással rendelkező más típusú kemencében történő kalcinálása

Szén- dioxid

1.A.2.f

Ásványi termékek - hőtermelés

3.1

Cement-klinker napi
500 tonnát meghaladó gyártókapacitással rendelkező forgókemencében történő előállítása vagy gyártása napi 50 tonnát meghaladó gyártókapacitással rendelkező más típusú kemencében történő kalcinálása

30.

2.A.1.

Cement/klinker
gyártás-technológia

 

31.

VI.b

Mész előállítása vagy dolomit és magnezit napi
50 tonnát meghaladó gyártókapacitással rendelkező forgókemencében vagy más típusú kemencében történő kalcinálása

1.A.2.f

Ásványi termékek hőtermelés

3.1

Mésznek forgókemencében történő gyártására szolgáló létesítmények 50 tonna/nap kapacitás felett vagy egyéb égetőkemencében történő gyártására szolgáló létesítmények 50 tonna/nap kapacitás felett

32.

VI.c

 

2.A.2.

Mészgyártás-technológia

33.

VI.d

Gipszszárítás vagy kalcinálás, illetve gipszkarton és más gipsztermékek előállítása, amennyiben 20 MW-ot meghaladó teljes bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezéseket működtetnek

1.A.2.f

Ásványi termékek hőtermelés

3.1

-

34.

VII.

Üveg gyártása, beleértve az üvegszálat is, 20 tonna/nap olvasztókapacitáson felül

Szén-dioxid

1.A.2.f

Ásványi termékek hőtermelés

3.3

Üveg gyártására szolgáló létesítmények, beleértve az üvegszálat is,
20 tonna/nap olvasztó-kapacitáson felül

35.

 

2.A.3.

Üveggyártás-technológia

36.

VII.a

Ásványi gyapot szigetelőanyag előállítás, kőzet, üveg vagy salak felhasználásával, napi
20 tonnát meghaladó olvasztási kapacitással

1.A.2.f

Ásványi termékek hőtermelés

3.4

Ásványi anyagok olvasztására, ideértve az ásványi szálakat is, előállítására szolgáló létesítmények
20 tonna/nap olvadási kapacitás felett

37.

2.A. 4.d.ii

Egyéb ásványanyag ipari termelés

38.

 

 

 

2.A.4.d.i

Füstgáztisztítás

 

 

39.

Kerámia termékek égetéssel történő gyártása

40.

VIII.a

Tetőcserép, tégla, tűzálló tégla gyártása 75 tonna/nap termelési kapacitáson felül és/vagy ahol a kemence térfogata 4 m3 és abban az árusűrűség a 300 kg/m3-t meghaladja

Szén-
dioxid

1.A.2.f

Ásványi termékek hőtermelés

3.5

Kerámiatermékek égetéssel történő gyártására szolgáló létesítmények, különösen csempék, téglák, tűzálló téglák, kőáruk vagy porcelánok gyártása
75 tonna/nap kapacitáson felül és/vagy ahol

41.

 

 

 

2.A.4.a

Kerámiaégetés- technológia

 

 

42.

 

 

 

2.A.4.d.i

Füstgáztisztítás

 

 

43.

VIII.b

Csempe, kőáru vagy porcelán gyártása
75 tonna/nap termelési kapacitáson felül és/vagy ahol a kemence térfogata
4 m3 és abban az árusűrűség a 300 kg/m3-t meghaladja

1.A.2.f

Ásványi termékek hőtermelés

a kemence térfogata
4 m3 és abban az árusűrűség a 300 kg/m3-t meghaladja

44.

 

 

 

2.A. 4.a

Kerámiaégetés- technológia

 

 

45.

Egyéb tevékenységek

46.

IX.

Faanyagból származó pép (cellulóz), vagy egyéb szálas anyagok gyártása

Szén-
dioxid

1.A.2.d

Cellulózgyártás

6. a)

Ipari üzemek (cellulóz) vagy egyéb szálas anyagok gyártására

47.

X.

Papír és karton gyártása
20 tonna/nap termelési kapacitáson felül

Szén-
dioxid

1.A.2.d

Papírgyártás

6. b)

Ipari üzemek papír és karton gyártására
20 tonna/nap termelési kapacitáson felül

48.

Vegyipar

49.

XI.

Salétromsav előállítás

Szén- dioxid és dinitro-
génoxid

1.A.2.c

Vegyipari hőtermelés

4.2.b

Alapvető szervetlen vegyi anyagokat gyártó vegyipari létesítmények, mint például savak: salétromsav

50.

2.B.2

Salétromsav előállítás-
technológia

51.

XII.

Adipinsav (dikarbonsav) előállítás

1.A.2.c

Vegyipari hőtermelés

4.1.b

Alapvető szerves vegyi anyagokat gyártó vegyipari létesítmények, mint például oxigéntartalmú szénhidrogének: karbonsavak, aldehidek

52.

2.B.3

Adipinsav előállítás-
technológia

53.

XIII.

Glioxál és glioxálsav előállítás

1.A.2.c

Vegyipari hőtermelés

54.

 

2.B.4

Egyéb vegyipari termelés

55.

XIV.

Ammónia előállítás

Szén-
dioxid

1.A.2.c

Vegyipari hőtermelés

4.2.a

Alapvető szervetlen vegyi anyagokat gyártó vegyipari létesítmények, mint például gázok: ammónia

56.

2.B.1

Ammónia előállítás-
technológia

57.

XV.

Nátrium-karbonát (Na2CO3) és nátriumhidrogén-karbonát (NaHCO3) előállítás

Szén-
dioxid

1.A.2.c

Vegyipari hőtermelés

4.2.d

Alapvető szervetlen vegyi anyagokat gyártó vegyipari létesítmények, mint például sók: nátrium-karbonát

58.

2. B.7.

Nátrium-karbonát előállítás-technológia

59.

XVI.

Ömlesztett szerves vegyszerek előállítása krakkolással, reformálással, részleges vagy teljes oxidálással vagy hasonló eljárással, 100 tonna/napot meghaladó gyártókapacitással

Szén- dioxid

1.A.2.c

Vegyipari hőtermelés

4.1

Alapvető szerves vegyi anyagokat gyártó vegyipari létesítmények 100 tonna/napot meghaladó gyártókapacitással

60.

2.B.8.

Egyéb vegyipari termelés / Petrolkémia

61.

XVII.

Hidrogén (H2) és szintetikus gáz előállítása reformálással vagy részleges oxidálással 25 tonna/napot meghaladó gyártókapacitással

Szén- dioxid

1.A.2.c

Vegyipari hőtermelés

4.2.a

Alapvető szervetlen vegyi anyagokat gyártó vegyipari létesítmények, mint például gázok: hidrogén

62.

2.B.

Egyéb vegyipari termelés

63.

XVIII.

Korom szerves anyagok - mint például olaj, kátrány, krakkoló, desztillációs maradékok - karbonizálásával járó előállítása, amennyiben 20MW-ot meghaladó teljes bemenő hőteljesítményű tüzelőegységeket működtetnek

Szén- dioxid

1.A.2.c

Vegyipari hőtermelés

4.2.f

Egyéb vegyipari létesítmények, alapvető szervetlen anyagok ipari méretű gyártására

64.

 

2.B. 8.f

Egyéb vegyipari termelés / Koromgyártás

65.

XIX.

Üvegházhatású gázoknak szállítás és a 2009/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében engedélyezett tárolóhelyen történő geológiai tárolás céljából való elkülönítésére használt létesítmények

Szén-
dioxid

66.

XX.

Üvegházhatású gázoknak a 2009/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében engedélyezett tárolóhelyen történő geológiai tárolás céljából való csővezetékek révén történő szállítása

Szén-
dioxid

67.

XXI.

Üvegházhatású gázoknak a 2009/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében engedélyezett tárolóhelyen történő geológiai tárolása

Szén-
dioxid

68.

XXII.

Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok területén található repülőtérről induló vagy oda érkező légijáratok üzemeltetése

Szén-
dioxid


2.    Megjegyzések:
2.1.    IPCC kód: az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének szerve, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) által előírt közös jelentéstételi formátum szerinti kódok.
2.2.    EKHE sorszám: a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében az egyes tevékenységekhez rendelt sorszámok.
2.3.    Küszöbértékek értelmezése: a megadott küszöbértékek maximális kapacitásokra vonatkoznak. Ha egy üzemeltető több, azonos római számmal jelölt tevékenységhez tartozó berendezést üzemeltet egy telephelyen, a küszöbérték megállapítása során ezen berendezések kapacitásának összegét kell figyelembe venni. Az oktatási intézmények és egészségügyi szolgáltatók esetében a tüzelő berendezések küszöbértékének számítása során nem kell figyelembe venni a biztonsági tartalék tüzelőberendezések kapacitását.
2.4.    Ha az egység olyan tevékenységet szolgál, amelynek küszöbértéke nincs teljes névleges bemenő hőteljesítményként kifejezve, akkor az ilyen tevékenység küszöbértéke a közösségi rendszerbe történő beillesztéssel kapcsolatos döntéskor elsőbbséget élvez.
2.5.    Ha e mellékletben szereplő bármely tevékenység teljesítményére vonatkozó küszöbértéket túlzónak ítélnek egy létesítmény vonatkozásában, a veszélyes és a települési hulladék égetését végző egységeken kívül valamennyi üzemanyag-égetést folytató egységet szerepeltetni kell az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó engedélyben.
2.6.    Tüzelőberendezés (I): idetartozik minden olyan, a teljesítményhatárt a fenti 2.3. pont szerint elérő berendezés, amelyben tüzelőanyag oxidációja folyik az így termelt hő hasznosítása céljából, függetlenül attól, hogy a termelt hőt energetikai (hő- vagy villamosenergia-termelés) vagy technológiai célra hasznosítják. 2008. január 1-jétől idetartozik a hőbontás (pirolízis, krakkolás) is.
2.7.    Ha egy létesítmény teljes névleges bemenő hőteljesítményét a közösségi rendszer hatálya alá tartozás meghatározása céljából számítják ki, akkor a létesítményen belül a részét képező valamennyi üzemanyag-égetést folytató technikai egység névleges bemenő hőteljesítménye összeadandó. Ezen egységek lehetnek valamennyi típusú kazánok, égetőművek, turbinák, fűtőberendezések, kohók, égetők, kalcináló- és égetőkemencék, szárítók és motorok, üzemanyagcellák, vegyi tüzelőberendezések, fáklyázók, hő- vagy katalitikus utánégetők. A 3 MW alatti névleges bemenő hőteljesítményű, továbbá a kizárólag biomasszát használó egységeket e számítás céljából nem kell figyelembe venni. A „kizárólag biomasszát használó egységekbe” azon egységek is beleértendők, amelyek csak indításukhoz vagy leállításukhoz használnak fosszilis tüzelőanyagot.
2.8.    Ásványolaj-feldolgozó (II): idetartoznak a katalizátorok regenerálása, petrolkokszgyártás és a kőolaj-feldolgozáshoz kapcsolódó hidrogéntermelés technológiai kibocsátásai, valamint az azonos telephelyen az ezekhez szükséges energia előállítást biztosító és a technológiai véggázokat elégető, azonos üzemeltető által működtetett tüzelőberendezések.
2.9.    Vas és acél termelése (V): idetartoznak az integrált acélművek, valamint a vas-, illetve acéltermelés és technológiailag a hozzá kapcsolódó vas-, illetve acéltermékek gyártása. 2008. január 1-jétől nem tartozik ide a vas- és acéltermékek gyártása, amennyiben a létesítményben nincs vas-, illetve acéltermelés.
2.10.    Üveggyártás (XIII): 2008. január 1-jétől az üveggyártást folytató létesítmény esetében a telephelyen az üvegtermékek előállításakor keletkező valamennyi tüzelési eredetű kibocsátást figyelembe kell venni.

”

3. melléklet a 178/2016. (VII. 1.) Korm. rendelethez


1. R 3. mellékeltének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kibocsátási engedély az alábbiakat tartalmazza:)
„i) az engedélyezett kibocsátási kategória (A; B; C);”
(A kibocsátási engedély az alábbiakat tartalmazza:)
„m) a létesítmény üzemmódjának megnevezése tartalék, készenléti, vagy szezonális üzemmód esetén.”

4. melléklet a 178/2016. (VII. 1.) Korm. rendelethez



A kibocsátások nyomon követésére és jelentésére vonatkozó szabályok

Egyes tüzelőanyagok országspecifikus értékei

A) Ha a 601/2012/EU bizottsági rendelet lehetővé teszi országspecifikus fűtőérték és kibocsátási tényező alkalmazását, az alábbi 1. táblázatban szereplő értékeket kell figyelembe venni a kibocsátások számításánál. Ha a táblázatban nem szerepel az adott tüzelőanyag-típus, akkor a 601/2012/EU bizottsági rendelet VI. melléklet 1. pont 1. táblázatában szereplő értékeket kell figyelembe venni. Ha egy adott tüzelőanyagra sem az alábbi 1. táblázat, sem a 601/2012/EU bizottsági rendelet VI. melléklet 1. pont 1. táblázata nem tartalmaz vonatkozó értékeket, úgy azokat egyedileg kell meghatározni.

1. táblázat: Országspecifikus tüzelőanyag fűtőértékek és kibocsátási tényezők

 

A

B

C

D

1

Tüzelőanyag megnevezése

Tüzelőanyag kódjele
(LAIR)

Fűtőérték
[MJ/kg]

Kibocsátási tényező
[tCO2/TJ]

2

Hazai feketeszén

17

18,9

96,1

3

Hazai barnaszén

12

11,9

101

4

Lignit

13

7

110

5

Tüzelőolaj

60–61

42

74,1

6

Fűtőolaj

70–77

40,4

77,4

7

Földgáz

31

34a,b

56,1

8

Kamragáz (kokszolásból)

33

17a

44,4

9

Kohógáz

34

3,1a

260

10

Biogáz

36

22,7a

(54,6)c

a A fűtőérték dimenziója nem MJ/kg, hanem MJ/m3 15 °C-ra vonatkoztatva 1013,25 hPa nyomáson.
b 0 °C-ra vonatkoztatott érték 35,87 MJ/Nm3 1013,25 hPa nyomáson.
c A tiszta biomassza tüzelőanyagokat nulla kibocsátási tényezővel kell figyelembe venni.

B) Amennyiben a 601/2012/EU bizottsági rendelet lehetővé teszi országspecifikus oxidációs tényező alkalmazását, az alábbi 2. táblázatban szereplő értékeket kell figyelembe venni a kibocsátások számításánál.

2. táblázat: Országspecifikus tüzelőanyag oxidációs tényezők

 

A

B

1

Tüzelőanyag

Oxidációs tényező

2

Szilárd

1

3

Folyékony

1

4

Gáz

1

”
1

A rendelet a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2016. július 3. napjával.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére