• Tartalom

17/2016. (XII. 23.) LÜ utasítás

17/2016. (XII. 23.) LÜ utasítás

az ügyészségi alkalmazottak egyes költségtérítéseiről és juttatásairól

2022.12.17.

Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 8. § (3) bekezdésében és a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 71. § (1) és (3) bekezdésében, 73. § (3) bekezdésében és 157. §-ában kapott felhatalmazás alapján az Ügyészségi Alkalmazottak Országos Tanácsának és az ügyészségi alkalmazottak érdekképviseleti szerveinek egyetértésével a következő utasítást adom ki:

1. Általános rendelkezések

1. § Az utasítás hatálya kiterjed az ügyészségi alkalmazottak egyes költségtérítéseire és juttatásaira, illetve az ügyészségi üdülők és vendégszobák hasznosítására, valamint igénybevételére.

2. §1 Az utasítás alkalmazásában

a) közeli hozzátartozó alatt a Polgári Törvénykönyvben közeli hozzátartozóként megjelölt személyt,

b) nem ügyész ügyészségi alkalmazotton az alügyészt, az ügyészségi fogalmazót, a tisztviselőt, az írnokot és a fizikai alkalmazottat,

c) nyugállományú nem ügyész ügyészségi alkalmazotton a nyugállományba vonulását közvetlenül megelőzően az ügyészségnél szolgálati jogviszonyban állt alügyészt, ügyészségi fogalmazót, tisztviselőt, írnokot és fizikai alkalmazottat

kell érteni.

2. A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés

3. § (1) Az ügyészség az ügyészségi alkalmazott részére a munkába járás költségeit a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló kormányrendeletben kötelezően előírt esetekben és mértékben megtéríti.

(2)2 A kötelezően elő nem írt esetekben, illetve a kötelezően elő nem írt mértékben az ügyészségi alkalmazott nem közösségi közlekedési jármű igénybevételével – közigazgatási határon kívülről – történő napi munkába járásának és hazautazásának költsége kérelemre megtéríthető. Ez az összeg nem haladhatja meg a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti, a munkába járás költségtérítése címén a jövedelem kiszámításakor figyelembe nem veendő mértéket.

(3) A közösségi közlekedési jármű igénybevételére nem képes mozgáskorlátozott, illetve súlyosan fogyatékos ügyészségi alkalmazott a közigazgatási határon belül történő munkába járás esetén is igényelheti a gépkocsihasználat (2) bekezdés szerinti költségtérítését.

(4) Az ügyészségi alkalmazott hazautazáskor a kötelező helybiztosítási díj (IC-pótjegy, helyjegy) 86%-ának megtérítésére tarthat igényt.

(5) Az ügyészségi alkalmazott a napi munkába járás költségeinek megtérítését az 1. melléklet szerinti adatlap, a hazautazás költségeinek megtérítését a 2. melléklet szerinti adatlap kitöltésével és benyújtásával igényelheti.

4. § (1) A 3. §-ban meghatározott költségtérítésre való jogosultságot

a)3 legfőbb ügyészségi alkalmazott, továbbá a fellebbviteli főügyész, a főügyész és az OKRI igazgatója esetében a Legfőbb Ügyészség Személyügyi és Továbbképzési Főosztályának vezetője,

b) az a) pontban nem említett ügyészségi alkalmazott esetében a munkáltatói jogkör gyakorlója

állapítja meg.

(2)4 A 3. §-ban nem említett költségtérítést a legfőbb ügyész engedélyezhet. A kérelmet a munkáltatói jogkör gyakorlójának kell benyújtani, aki azt véleményével a Személyügyi és Továbbképzési Főosztályra továbbítja.

(3) Az utazási költségtérítés a kötelezően előírt esetekben és mértékig, valamint a 3. § (2)–(3) bekezdésében foglalt esetben határozatlan időre állapítható meg.

(4) A (3) bekezdésben nem említett esetben az utazási költségtérítés egy vagy több alkalomra, illetve egy évet meg nem haladó időtartamra engedélyezhető.

(5) A közlekedési költségtérítésben részesülő ügyészségi alkalmazott haladéktalanul köteles bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának, illetve az engedélyezőnek, ha a költségtérítés megállapításakor figyelembe vett valamely tényben vagy körülményben változás állt be.

5. § (1) A napi munkába járáshoz szükséges utazási költségtérítést az ügyészségi alkalmazott részére a szolgálati helye szerint illetékes gazdasági feladatokat ellátó szervezeti egység megelőlegezi, vagy rendelkezik annak megelőlegezése iránt. A költségtérítési előleggel a következő havi költségtérítési előleg felvétele előtt, a bérlet, illetve menetjegy leadásával egyidejűleg kell elszámolni. A szolgálati viszony megszűnése esetén az elszámolás legkésőbb az utolsó munkában töltött napon esedékes.

(2) A nem közösségi közlekedési járművel történő napi munkába járás esetén az ügyészségi alkalmazottat az utazási költségtérítés a ténylegesen munkában töltött napokra illeti meg. A ténylegesen munkában töltött napok számát a munkáltatói jogkör gyakorlója igazolja. A költségtérítés kifizetése utólag történik.

(3) A hazautazási költségtérítést az (1) bekezdésben említett szervezeti egység utólag a menetjegy leadásakor, illetve nem közösségi közlekedési járművel történő hazautazás esetén az engedély alapján folyósítja.

3. A munkavégzési célú helyi közlekedés költségeinek megtérítése

6. § Ha az ügyészségi alkalmazott feladatának teljesítése során helyi közösségi közlekedési járművet vesz igénybe, és ez neki tényleges kiadást jelent, részére a viteldíjat – bizonylat alapján – meg kell téríteni. A költségtérítés fizethető esetileg vagy átalányként.

7. § (1) Helyi közlekedési költségtérítési átalányban részesül az ügyészségi alkalmazott, ha rendszeresen végez hivatali kötelességének körébe tartozó olyan tevékenységet, amelyhez a helyi közösségi közlekedési jármű igénybevétele nélkülözhetetlen.

(2) A helyi közlekedési költségtérítési átalányra jogosult ügyészségi alkalmazottat

a) a legfőbb ügyészségi alkalmazottak esetében a munkáltatói jogkört gyakorló javaslata alapján a gazdasági főigazgató,

b) az a) pontban nem említett ügyészségi alkalmazottak esetében a munkáltatói jogkör gyakorlója

jelöli ki.

(3) A helyi közlekedési költségtérítési átalány mértéke ügyész esetében a közösségi közlekedési járműre szóló bérlet árának 33%-a, alügyész, fogalmazó, tisztviselő, írnok és fizikai alkalmazott esetében a bérlet árának 100%-a.

(4) A helyi közlekedési költségtérítési átalányra jogosultságot a munkáltatói jogkör gyakorlója évente felülvizsgálja. Amennyiben a költségtérítés indoka már nem áll fenn, haladéktalanul intézkedik a költségtérítés folyósításának megszüntetése iránt.

8. § A helyi közlekedési költségtérítési átalány folyósítására az 5. § (1) bekezdésében, az eseti helyi közlekedési költségtérítés kifizetésére az 5. § (2) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

9. § (1) Ha az ügyészségi alkalmazott munkaköri feladatának teljesítését helyi közösségi közlekedési járművel nem tudja megoldani, kérelmére a gépkocsihasználat költsége megtéríthető.

(2) Az (1) bekezdés szerinti költségtérítésre való jogosultságot a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg.

(3) A költségtérítés elszámolására a belföldi kiküldetésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

4. A saját gépjármű hivatali célú belföldi használatának költségtérítése

10. § (1) A belföldi kiküldetés elrendelője [11. § (2) és (3) bekezdés] a 3. melléklet szerinti nyomtatvány felhasználásával engedélyezheti, hogy a vezetői engedéllyel rendelkező ügyészségi alkalmazott a belföldi kiküldetés során saját vagy más tulajdonában lévő személygépkocsit, motorkerékpárt (a továbbiakban együtt: saját személygépkocsi) használjon.

(2) Saját személygépkocsi használatára engedély akkor adható, ha

a) hivatali személygépkocsi nem biztosítható, és a feladat elvégzését más időpontra átütemezni nem lehet, illetve a kiküldetés körülményei vagy a gazdaságosság követelményei ezt indokolják, és

b) a saját személygépkocsira érvényes kötelező felelősségbiztosítás, valamint a töréskárra is kiterjedő casco biztosítás van, illetve casco biztosítás hiányában az ügyészségi alkalmazott előzetesen írásban nyilatkozik arról, hogy az esetleges töréskár esetén anyagi követeléssel nem lép fel az ügyészséggel szemben.

(3) Olyan gépjármű használatához, amely nem az ügyészségi alkalmazott tulajdonában áll, az egyéb feltételek megléte esetén is csak akkor adható engedély, ha az ügyészségi alkalmazott a gépjármű használati jogának a tulajdonostól történő megszerzését teljes bizonyító erejű magánokirattal vagy közokirattal igazolja.

(4) A saját személygépkocsi hivatali célra történő használatáért az ügyészségi alkalmazott a személyi jövedelemadóra vonatkozó szabályok szerint igazolás nélkül elszámolható üzemanyag-, kenőanyag- és fenntartási költségtérítésre, illetve igazolás nélkül elszámolható általános személygépkocsi normaköltség térítésre jogosult. Az ügyészségi alkalmazott jogosult a számlával igazolt úthasználati díj, parkolási díj és kompviteldíj megtérítésére is.

(5) A költségtérítés megállapításához az út hosszát internetes útvonaltervezővel közforgalmú úton oda-vissza mért leggyorsabb útvonal alapján kell meghatározni.

(6) A (2), illetve (3) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén a magasabb vezető állású ügyészségi alkalmazottnak a saját személygépkocsi eseti használatára nem kell engedélyt kérnie, de a 3. melléklet szerinti nyomtatvány I. részében foglaltak kitöltése kötelező.

5. A belföldi kiküldetés során felmerülő költségek megtérítése

11. § (1) A belföldi kiküldetést írásban (kiküldetési utasítás, rendelvény, menetlevél) kell elrendelni.

(2) Elrendelés hiányában is belföldi kiküldetés a legfőbb ügyésznek és a magasabb vezető állású ügyészségi alkalmazottnak a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Üjt.) 57. § (1) bekezdésének megfelelő munkavégzése.

(3) Belföldi kiküldetés elrendelésére a munkáltatói jogkört gyakorló ügyészségi vezető jogosult. A főügyész ezt a jogkörét a járási és járási szintű (a továbbiakban együtt: járási) vezető ügyészre átruházhatja.

(4)5 A legfőbb ügyész, továbbá – feladatkörében – a legfőbb ügyész helyettes a munkáltatói jogkörébe tartozókon kívül bármely ügyész és az ügyészségi nyomozás központi, illetve regionális feladatait teljesítő alügyész, ügyészségi fogalmazó, tisztviselő részére elrendelhet belföldi kiküldetést.

(5) Ha a belföldi kiküldetést nem az ügyészségi alkalmazott felett munkáltatói jogkört gyakorló vezető rendeli el, erről a munkáltatói jogkör gyakorlóját egyidejűleg tájékoztatnia kell.

12. § (1) A kiküldetési rendelvényt a kiküldetést elrendelő, pénzügyi kötelezettségvállalásra feljogosított ügyészségi alkalmazott írja alá.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott ügyészségi alkalmazott akadályoztatása, valamint a magasabb vezető állású ügyészségi alkalmazottaknak a 11. § (2) bekezdésében említett belföldi kiküldetése esetén a kiküldetési rendelvényt a helyettesítésre feljogosított ügyészségi alkalmazott írja alá.

(3) A 11. § (3) bekezdése alapján átruházott hatáskörben eljáró járási vezető ügyész a kiküldetési rendelvényt csak akkor írhatja alá, ha pénzügyi kötelezettségvállalásra jogosult.

13. § (1) A belföldi kiküldetés kiinduló pontjának – az ügyészségi alkalmazott választásától függően – lakóhelyét, tartózkodási helyét vagy szolgálati helyét kell tekinteni. A belföldi kiküldetés elrendelésekor indokolt esetben ettől eltérő kiindulási pont is meghatározható, azonban ezt a kiküldetési utasításban fel kell tüntetni.

(2) A belföldi kiküldetés helyének területén a kiküldött helyi közösségi közlekedési járművet vehet igénybe. Ennek költségeit – bizonylat alapján – az ügyészség megtéríti.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak irányadók akkor is, ha az ügyészségi alkalmazott vonattal, helyközi autóbusszal vagy hajóval utazik, és a belföldi kiküldetés kiindulópontjától az indulási állomásig, illetve az érkezési állomástól a feladat elvégzésének helyéig vesz igénybe közösségi közlekedési járművet, ha ez részére tényleges kiadást jelent. Az utazás során törekedni kell a leggazdaságosabb megoldásra.

14. § (1) Szállásra, illetve szállásköltség megtérítésére az ügyészségi alkalmazott több napra elrendelt belföldi kiküldetés esetén, továbbá abban az esetben jogosult, ha a feladat teljesítésének napján lakóhelyére vagy tartózkodási helyére visszatérni nem tud.

(2) Az ügyészségi alkalmazott elsősorban a belföldi kiküldetés helyén lévő ügyészségi vendégszobában köteles megszállni, ennek hiányában más szállást is igénybe vehet. A szálláshely kiválasztása során törekedni kell a leggazdaságosabb megoldásra.

(3) A szállásköltséget számlával kell igazolni.

15. § (1) A saját személygépkocsinak a belföldi kiküldetés során történő használatáért az ügyészségi alkalmazott a 10. § szerint jogosult költségtérítésre.

(2) Ha az ügyészségi alkalmazott a belföldi kiküldetés során megbetegszik, és orvos igazolja, hogy feladatát teljesíteni, illetve lakóhelyére, tartózkodási helyére visszatérni nem képes, az ügyészség gondoskodik visszaszállításáról, illetve a visszaszállítás indokolt költségeit részére megtéríti.

6. A más településre való költözés költségeihez való hozzájárulás

16. § (1) A hivatali érdekből vagy pályázat alapján más településre áthelyezett ügyészségi alkalmazott kérelmére a legfőbb ügyész engedélyezheti az átköltözés költségeinek a megtérítését.

(2) Az átköltözéskor az ügyészségi alkalmazott az ingóságoknak a korábbi lakóhelyről az új lakóhelyre történő szállítása során felmerült és számlával igazolt indokolt, továbbá a 3. §-ban írtak szerint a saját, valamint a vele együtt átköltöző házastársa és vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozói utazási költségeinek megtérítését igényelheti.

7. A belföldi kiküldetés, illetve a más településre költözés során felmerülő költségek megtérítésének

közös szabályai

17. § (1) A belföldi kiküldetés és a más településre költözés költségeinek fedezéséhez az előreláthatólag felmerülő költségeket meg nem haladó összegű előleg adható.

(2) Ha az ügyészségi alkalmazott a belföldi kiküldetést három munkanapon vagy az átköltözést harminc napon belül nem kezdi meg, a felvett előleget haladéktalanul vissza kell fizetnie.

(3) A felülvizsgálat céljából benyújtott számlára előleg nem folyósítható.

18. § (1) A belföldi kiküldetés befejezését követő három munkanapon, illetve az átköltözést követő nyolc napon belül a felszámítható költségekről a megfelelő bizonylatokkal együtt számlát (rendelvényt) kell benyújtani a kiküldetést vagy áthelyezést elrendelő, illetve a pályázat elfogadása esetén a kinevező szolgálati helye szerint illetékes gazdasági feladatokat ellátó szervezeti egységhez.

(2) A felülvizsgált számla (rendelvény) végösszegéből a felvett útielőleg, illetve költözködési előleg összegét le kell vonni, és a levonás utáni járandóságot az ügyészségi alkalmazott részére három munkanapon belül ki kell fizetni. Ha a felvett útielőleg, illetve költözködési előleg a felülvizsgált számla (rendelvény) végösszegét meghaladja, a különbözetet az ügyészségi alkalmazott három munkanapon belül köteles visszafizetni.

8. Az utazási és szállásköltség megtérítésének további esetei

19. § (1) Az ügyészségi alkalmazott kirendelése esetén felmerülő költségek megtérítésére a 13. § (1) bekezdését, a 14. § (2)–(3) bekezdését, a 15. §-t, valamint a 17–18. §-t kell megfelelően alkalmazni.

(2)6 Az ügyészségi fogalmazó a szolgálati helyétől eltérő helységben folytatott joggyakorlata esetén az utazási és – a 14. §-ban foglaltak megfelelő alkalmazásával – a szállásköltség megtérítésére jogosult.

(3) Ha az ügyészségi alkalmazott saját kezdeményezésére, a munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélyével szakmai jellegű rendezvényen vesz részt (pl. Magyar Jogász Egylet, Magyar Kriminológiai Társaság rendezvényein történő részvétel, ügyészség által szervezett szakmai konferencián hallgatóként, illetve továbbképzésen nem a munkáltatói jogkör gyakorlója által elrendelt megjelenés), részére az utazási és a szállásköltség megtérítését a legfőbb ügyész engedélyezheti.

9. Cafetéria-juttatás

20. § (1)7 Az ügyész az Üjt. 71. §-a alapján cafetéria-juttatásra jogosult.

(2)8 A teljes munkaidő háromnegyedét el nem érő részmunkaidőben foglalkoztatott ügyész a munkaidejének a teljes munkaidőhöz viszonyított arányában jogosult cafetéria-juttatásra.

(3)9 Az ügyész által választható cafetéria-juttatások

a) a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71. § (1) bekezdésében meghatározott béren kívüli juttatások,

b) az a) pontban meghatározott juttatások kedvezményes adózású értékhatár fölötti része,

c) adómentes sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet,

d) kulturális szolgáltatás igénybevételére szóló belépőjegy, bérlet, továbbá könyvtári beiratkozási díj az adómentes mértékig,

e) adómentes bölcsődei, óvodai szolgáltatás, bölcsődei, óvodai ellátás.

(4)10 Az ügyész akkor kezdeményezheti a cafetéria-juttatásra vonatkozó választásának módosítását, ha a nyilatkozata szerinti juttatást, illetve szolgáltatást neki fel nem róható, nyomós okból nem tudja igénybe venni. A módosítást kezdeményező nyilatkozat az akadály felmerülését követő naptól számított tizenöt napon belül tehető meg. A módosítás jóváhagyására a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult.

(5)11 A cafetéria-juttatásra vonatkozó részletes rendelkezéseket tartalmazó cafetéria szabályzatot, továbbá az ügyészt megillető cafetéria-juttatás éves összegét a Gazdasági Főigazgatóság, valamint a Személyügyi és Továbbképzési Főosztály előterjesztése alapján a legfőbb ügyész az Ügyészségi Alkalmazottak Országos Tanácsának és az ügyészségi alkalmazottak érdekképviseleti szerveinek egyetértésével állapítja meg.

20/A. §12 (1) Az alügyésznek és az ügyészségi fogalmazónak az Üjt. 119. §-a alapján, a tisztviselőnek, az írnoknak és a fizikai alkalmazottnak az Üjt. 150. § g) pontja alapján cafetéria-juttatás adható.

(2)13 A nem ügyész ügyészségi alkalmazott nem jogosult cafetéria-juttatásra azon időtartam vonatkozásában, amelyre illetményre vagy átlagilletményre nem jogosult, feltéve, hogy a távollét időtartama meghaladja a harminc napot.

(3) A nem ügyész ügyészségi alkalmazottnak adható cafetéria-juttatás éves összegét a központi költségvetésről szóló törvény keretei között a legfőbb ügyész határozza meg. A cafetéria-juttatás éves összege biztosít fedezetet az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítő munkáltatót terhelő közterhek megfizetésére is.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott esetben, illetve ha a nem ügyész ügyészségi alkalmazott szolgálati viszonya a tárgyév közben szűnik meg, az időarányos részt meghaladó mértékben igénybe vett cafetéria-juttatás értékét a távollét vége utáni első munkanapon, illetve a szolgálati viszony megszűnésekor vissza kell fizetni, illetve – a nem ügyész ügyészségi alkalmazott választása szerint, ha a juttatás természete ezt lehetővé teszi – vissza kell adni (a továbbiakban együtt: visszafizetés). Nem kell visszafizetni a cafetéria-juttatás értékét, ha a szolgálati viszony a nem ügyész ügyészségi alkalmazott halála miatt szűnik meg.

(5) A nem ügyész ügyészségi alkalmazott cafetéria-juttatására a 20. § (2)–(5) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

10. Albérleti hozzájárulás

21. § (1) Az albérletben, más tulajdonában álló lakásban vagy kereskedelmi szálláshelyen életvitelszerűen, ideiglenes jelleggel lakó ügyészségi alkalmazott a lakhatási költségeihez – a 4. melléklet szerinti formanyomtatvány felhasználásával benyújtott kérelmére – hozzájárulásban részesíthető (a továbbiakban: albérleti hozzájárulás). A kérelemhez csatolni kell az érvényes bérleti, illetve albérleti szerződést.

(2)14 Az egy jogosultnak egy hónapra a központi keretből adható albérleti hozzájárulás összegét és feltételeit a Gazdasági Főigazgatóság előterjesztésére a legfőbb ügyész évente állapítja meg az Ügyészségi Alkalmazottak Országos Tanácsának és az ügyészségi alkalmazottak érdekképviseleti szerveinek egyetértésével, továbbá a Személyügyi és Továbbképzési Főosztály véleményének figyelembevételével.

22. § (1) Az albérleti hozzájárulás iránti kérelmet

a)15 a legfőbb ügyészségi alkalmazott, továbbá a fellebbviteli főügyész, a főügyész és az OKRI igazgatója esetében a Személyügyi és Továbbképzési Főosztály vezetője,

b) az a) pontban nem említett ügyészségi alkalmazott esetében a munkáltatói jogkör gyakorlója

bírálja el.

(2) A kérelem elbírálásánál a hivatali érdekre és a kérelmező szociális helyzetére is figyelemmel kell lenni.

(3)16 A 21. § (2) bekezdése szerinti mértéket meghaladó, illetve a 21. § (1) bekezdése szerinti feltételektől eltérő – de legfeljebb az igazolt albérleti, illetve bérleti díjnak megfelelő – összegű albérleti hozzájárulást az ügyészségi alkalmazott kérelmére a legfőbb ügyész engedélyezhet. A kérelmet a munkáltatói jogkör gyakorlójának véleményével a Személyügyi és Továbbképzési Főosztályra kell megküldeni.

23. § (1) Albérleti hozzájárulást legfeljebb egy évi időtartamra lehet megállapítani; a hozzájárulás folyósításának időtartama – az engedélyezés feltételeinek fennállása esetén – meghosszabbítható. A meghosszabbítás esetenként legfeljebb egy évi időtartamra történhet.

(2) Az ügyészségi alkalmazott a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alóli mentesülés idejére a következő esetekben jogosult albérleti hozzájárulásra:

a) szülési szabadság,

b) keresőképtelenség vagy

c) a nem egészségügyi okú alkalmatlanság miatti felmentés és állásból való felfüggesztés kivételével az illetmény, átlagilletmény fizetésével járó távollét.

(3) Az albérleti hozzájárulásban részesülő ügyészségi alkalmazott haladéktalanul köteles bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának, illetve az engedélyezőnek, ha az albérleti hozzájárulás megállapításakor figyelembe vett valamely tényben vagy körülményben változás áll be.

(4) Az albérleti hozzájárulás megállapításáról szóló okirat egy példányát a Gazdasági Főigazgatóságnak meg kell küldeni.

11. Szociális segély

24. § (1) Az ügyészségi alkalmazott – részletesen kifejtett indokok alapján – szociális segélyt kérhet az 5. melléklet szerinti formanyomtatvány felhasználásával.

(2) A kérelemről

a)17 a legfőbb ügyészségi alkalmazott esetében a Személyügyi és Továbbképzési Főosztály vezetője,

b) az a) pontban nem említett ügyészségi alkalmazott esetében a munkáltatói jogkör gyakorlója

az illetékes ügyészségi alkalmazotti tanács egyetértésével dönt.

(3)18 A döntésre jogosult a döntésről szóló értesítésében kikötheti, hogy a szociális segély rendeltetésszerű felhasználását – a kiutalástól számított legalább 30 napon belül – számlával, bizonylattal vagy más ellenőrizhető módon igazolni kell. Azt a számlát és bizonylatot is el kell fogadni, amelyet a szociális segély iránti kérelem benyújtását megelőző legfeljebb 15 nappal korábban állítottak ki.

(3a)19 A szociális segély kiutalását a Gazdasági Főigazgatóság közli a döntésre jogosulttal.

(3b)20 Amennyiben a döntésre jogosult által közölt határidőben a szociális segélyben részesült ügyészségi alkalmazott nem tudja a számlát, a bizonylatot bemutatni, vagy a szociális segély rendeltetésszerű felhasználását más módon igazolni, egy alkalommal a határidő 15 nappal történő meghosszabbítását kérheti, mely kérelmet méltányosan kell elbírálni.

(4)21 A szociális segélyezésre a tárgyévben felhasználható összeget a legfőbb ügyész a Gazdasági Főigazgatóság előterjesztése alapján, a Személyügyi és Továbbképzési Főosztály véleményének figyelembevételével, az Ügyészségi Alkalmazottak Országos Tanácsával és az ügyészségi alkalmazottak érdekképviseleti szerveivel egyetértésben állapítja meg.

(5) A keret túllépését rendkívül indokolt esetben egyedi elbírálás alapján a legfőbb ügyész az Ügyészségi Alkalmazottak Országos Tanácsával egyetértésben engedélyezheti.

(6) Az (1)–(2) és (4)–(5) bekezdésben foglaltaktól eltérően a legfőbb ügyész eseti szociális juttatásban részesítheti az ügyészségi alkalmazottat, ha illetménye nem haladja meg jelentősen a minimálbér kétszeresét.

24/A. §22 (1) A nyugállományú nem ügyész ügyészségi alkalmazott – részletesen kifejtett indokok alapján – szociális segélyt kérhet az 5/A. melléklet szerinti formanyomtatvány felhasználásával.

(2) A nyugállományú nem ügyész ügyészségi alkalmazott által igényelt szociális segélyre a 24. § (2)–(5) bekezdésének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

12. Temetési segély

25. § (1)23 Az ügyészségi alkalmazott és a nyugállományú nem ügyész ügyészségi alkalmazott – kérelmére – temetési segélyben részesíthető házastársa vagy egyeneságbeli rokona halála esetén.

(2) Az unoka, dédunoka, illetve a nagyszülő, dédszülő halála esetén a temetési segély akkor folyósítható, ha

a) az elhunyt és a segélyt igénylő közös háztartásban élt,

b) közöttük az egyeneságbeli rokon nem él, és

c)24 az elhunytat az ügyészségi alkalmazott vagy a nyugállományú nem ügyész ügyészségi alkalmazott temettette el.

(3) A temetési segély igénylőjének igazolnia kell jogosultsága fennállását, így különösen az elhunyt halálát, házastársi vagy rokoni kapcsolatát, továbbá a (2) bekezdésben említett esetben az eltemettetést.

(4)25 A temetési segély iránti kérelmet a munkáltatói jogkör gyakorlója vagy a nyugállományú nem ügyész ügyészségi alkalmazott utolsó szolgálati helye szerinti munkáltatói jogkör gyakorlója bírálja el, és a feltételek igazolása előtt rendelkezhet a temetési segély megelőlegezéséről.

(5)26 Az egy kérelmezőnek adható temetési segély összegét a Gazdasági Főigazgatóság előterjesztésére a legfőbb ügyész évente állapítja meg az Ügyészségi Alkalmazottak Országos Tanácsának és az ügyészségi alkalmazottak érdekképviseleti szerveinek egyetértésével, továbbá a Személyügyi és Továbbképzési Főosztály véleményének figyelembevételével.

25/A. §27 (1) A nem ügyész ügyészségi alkalmazott közeli hozzátartozója, valamint a nyugállományú nem ügyész ügyészségi alkalmazott közeli hozzátartozója – kérelmére – temetési segélyben részesíthető a nem ügyész ügyészségi alkalmazott és a nyugállományú nem ügyész ügyészségi alkalmazott halála esetén.

(2) A nem ügyész ügyészségi alkalmazott, valamint a nyugállományú nem ügyész ügyészségi alkalmazott halála esetén a temetési segély akkor folyósítható, ha az elhunytat a segélyt igénylő temettette el.

(3) A temetési segély igénylőjének igazolnia kell jogosultsága fennállását, így különösen az elhunyt halálát, a közeli hozzátartozói kapcsolatát, továbbá azt, hogy az elhunytat az igénylő temettette el.

(4) A temetési segély iránti kérelmet az elhunyt utolsó szolgálati helye szerinti munkáltatói jogkör gyakorlója bírálja el, és a feltételek igazolása előtt rendelkezhet a temetési segély megelőlegezéséről.

(5) A segély összegére a 25. § (5) bekezdését kell alkalmazni.

13. Illetményelőleg

26. § (1) Az ügyészségi alkalmazott indokainak megjelölésével, évente egy vagy több alkalommal, de együttesen legfeljebb az egy ügyészségi alkalmazott részére folyósítható összeg erejéig kamatmentesen visszafizetendő illetményelőleget kérhet a 6. melléklet szerinti formanyomtatvány felhasználásával. Az illetményelőleget legfeljebb hat hónap alatt kell visszafizetni.

(2) Az egy ügyészségi alkalmazott részére folyósítható illetményelőleg legmagasabb összegét és a visszafizetés feltételeit a Gazdasági Főigazgatóság vezetője az Ügyészségi Alkalmazottak Országos Tanácsa és az ügyészségi alkalmazottak érdekképviseleti szervei véleményének figyelembevételével évente határozza meg.

(3) Az illetményelőleg iránti kérelmet szolgálati úton a Gazdasági Főigazgatóságnak kell megküldeni. Több kérelem felterjesztése esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója a teljesítés sorrendjére javaslatot tehet.

(4)28 A kérelmek elbírálásáról a Legfőbb Ügyészségen működő bizottság dönt, melynek tagjai a Személyügyi és Továbbképzési Főosztály képviselője, valamint az ügyészségi alkalmazottak érdekképviseleti szerveinek egy-egy képviselettel megbízott tagja. A bizottság működésének szabályait maga állapítja meg.

27. § (1) Az ügyészségi fogalmazónak az alügyészi kinevezéshez szükséges pályaalkalmassági vizsgálat költségéhez egy alkalommal, kamatmentesen visszafizetendő illetményelőleg jár, ha nincs illetményelőleg-tartozása, vagy azt két hónap alatt visszafizeti. Az előleg a 7. melléklet szerinti formanyomtatvány felhasználásával kérhető.

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója az illetményelőleg iránti kérelmet a Gazdasági Főigazgatóságnak továbbítja. Az illetményelőleg összegét a kérelmező részére a Gazdasági Főigazgatóság teljesítéséig a szolgálati hely szerint illetékes gazdasági feladatokat ellátó szervezeti egység megelőlegezheti.

(3) A kérelmet a Gazdasági Főigazgatóság soron kívül teljesíti.

(4) Az illetményelőleget a folyósítását követő negyedik és ötödik hónapban két egyenlő részletben kell visszafizetni.

28. § (1) Az ügyészségi alkalmazottnak az illetményelőleg kérelmében nyilatkoznia kell, hogy ügyészségi szolgálati viszonyának neki felróható okból vagy saját kezdeményezésére történő megszűnése vagy megszüntetése esetén illetményelőleg- tartozását egy összegben, legkésőbb a szolgálati viszonyának megszűnése napján visszafizeti, illetve ennek hiányában hozzájárul az esedékes illetményéből történő levonáshoz.

(2) Az illetményelőleg iránti kérelmekről, a folyósított illetményelőlegekről, illetve az ügyészségi alkalmazottak visszafizetéseiről és tartozásairól a Gazdasági Főigazgatóság nyilvántartást vezet.

14. A hivatali öltözék

29. § Az ügyészség az ügyészségi alkalmazott hivatali öltözködését költségtérítéssel támogathatja. A támogatásról a legfőbb ügyész dönt.

15. Munka- és formaruha juttatás

30. § (1) A fizikai alkalmazottnak a munkáltatói jogkör gyakorlója a működési keret terhére forma- és munkaruhát, valamint tartozékait (a továbbiakban együtt: munkaruházat) a végzett tevékenység figyelembevételével meghatározott időszakra (a továbbiakban: kihordási idő) adhat.

(2) A munkaruházat juttatásra jogosító munkaköröket, az egyes ruhafajtákat, a kihordás idejét és a beszerzésre fordítható összeg maximumát a 8. és 9. melléklet tartalmazza.

(3) Ha a fizikai alkalmazott ügyészségi szolgálati viszonya határozott időre létesült, részére munkaruházat csak abban az esetben jár, ha a kihordási idő nem haladja meg a határozott időre létesített jogviszony időtartamát.

(4)29

31. § (1) A munkaruházatot az ügyészség természetben biztosítja.

(2) A 8. és 9. mellékletben felsorolt munkakörök alapján a munkaruházat juttatásra jogosult személyek körét a Legfőbb Ügyészség gazdálkodási szabályaiban meghatározott részelőirányzatokkal rendelkező szervezeti egység vezetője határozza meg.

(3) A munkaruházat beszerzése a részelőirányzatokkal rendelkező szervezeti egység gazdasági feladatait ellátó egységének a feladata.

32. § (1) A munkaruházat viselése a munkaköri feladat ellátása közben kötelező, ennek betartását a munkáltatói jogkör gyakorlója ellenőrizheti.

(2) A munkaruházat a kihordási idő elteltéig az ügyészség vagyonkezelésébe tartozik, azt követően térítésmentesen a fizikai alkalmazott tulajdonába kerül.

(3) Ha a munkaruházatra jogosult ügyészségi alkalmazott ügyészségi szolgálati viszonya a kihordási idő letelte előtt megszűnik (kivéve a nyugdíjazás vagy halál miatt bekövetkező megszűnést), köteles a részére biztosított munkaruházat értékének a kihordási időből még hátralévő arányos részét visszatéríteni. Ugyanígy kell eljárni, ha az ügyészségi alkalmazott munka- és formaruházatra való jogosultsága munkakörének változása miatt megszűnik.

33. § (1) A fizikai alkalmazott a személyre szólóan kiadott munkaruházat tisztításáról, karbantartásáról, állagmegóvásáról a saját költségén köteles gondoskodni.

(2) Ha a munkaruházat a rendeltetésszerű használat során megrongálódik, leselejtezhető, pótlását a szervezeti egység vezetője engedélyezi.

(3) Ha a munkaruházat a fizikai alkalmazottnak felróhatóan rongálódik meg vagy válik használhatatlanná, pótlásáról a fizikai alkalmazott a saját költségén köteles gondoskodni.

15/A.30 MÁV-START Klub Bónusz kártya juttatás

33/A. § (1) Az ügyészség azon ügyészségi alkalmazott részére, aki a 3. § (1) bekezdése alapján a napi munkába járása során közösségi közlekedési járművel történő utazás költségének megtérítésére jogosult, az ügyészségi alkalmazott 10. melléklet szerinti kérelmére éves MÁV-START Klub Bónusz kártyát biztosíthat.

(2) Az ügyészségi alkalmazottat a juttatás a 3. § (1) bekezdése szerinti költségtérítésre való jogosultság fennállásáig, a költségtérítés helyett illeti meg. A juttatásnak a jogosultság megszűnését követő időszak naptári napjaira számított időarányos részét az ügyészségi alkalmazott köteles megtéríteni. A szolgálati viszony megszűnése esetén az elszámolás legkésőbb az utolsó munkában töltött napon esedékes.

(3) Amennyiben az ügyészségi alkalmazott a juttatás ellenére mégis igénybe veszi a 3. § (1) bekezdése szerinti költségtérítést, úgy a juttatásnak az igénybe vett költségtérítéssel érintett időszak naptári napjaira számított időarányos részét köteles megtéríteni.

(4) A juttatás iránti kérelmet a gazdasági főigazgató bírálja el.

(5) A MÁV-START Klub Bónusz kártyát a Gazdasági Főigazgatóság szerzi be, és pénzügyileg teljesíti a beérkező számlát.

(6) A Gazdasági Főigazgatóság a MÁV-START Klub Bónusz kártyát a szolgálati hely szerint illetékes gazdasági feladatokat ellátó szervezeti egység részére megküldi, ahol azt átadás-átvételi jegyzőkönyv alapján kell az ügyészségi alkalmazott részére átadni.

16. Az üdülők, vendégszobák hasznosítása és igénybevétele

34. § (1)31 Az ügyészség az ügyészségi alkalmazottak pihenésének elősegítésére üdülőt tart fenn, és a Balatonlellei Továbbképzési Központot üdülés céljára is hasznosítja (a továbbiakban együtt: üdülő).

(2) Az ügyészség a szolgálati helyen kívüli munkavégzés feltételeinek biztosítása érdekében és üdülés céljára vendégszobákat tart fenn.

(3) Az üdülőket és vendégszobákat elsősorban az ügyészségi alkalmazottak és az ügyészségtől nyugdíjazottak, továbbá közeli hozzátartozóik és élettársaik, valamint – viszonossági alapon – a más igazságügyi szervvel munkavégzésre irányuló jogviszonyban állók vehetik igénybe.

35. § (1)32 Az üdülők és a vendégszobák fenntartásának, üzemeltetésének költségeit részben az ügyészség költségvetéséből, részben az igénybe vevők térítési díjaiból kell fedezni. A gazdaságosan nem üzemeltethető üdülő az ügyészségi alkalmazottak illetékes tanácsának egyetértésével, az ügyészségi alkalmazottak érdekképviseleti szervei, továbbá a Személyügyi és Továbbképzési Főosztály véleményének figyelembevételével részben vagy egészben bérbe adható.

(2)33 Az üdülők és a vendégszobák igénybevételéért fizetendő térítési díjat, valamint a bérbeadás feltételeit a legfőbb ügyész a Gazdasági Főigazgatóság vezetőjének előterjesztése alapján, az Ügyészségi Alkalmazottak Országos Tanácsának és az ügyészségi alkalmazottak érdekképviseleti szerveinek egyetértésével, továbbá a Személyügyi és Továbbképzési Főosztály véleményének figyelembevételével állapítja meg minden év április 15. napjáig.

(3) A térítési díjak megállapításánál irányadó szempont, hogy

a) differenciáltak legyenek az üdülők és vendégszobák minősége (fekvés, felszereltség, külön szolgáltatások igénybevételének lehetősége) szerint, továbbá az üdülési főidényre figyelemmel,

b)34 az üdülőket és a vendégszobákat

ba) az önköltséggel azonos térítési díj ellenében az ügyészségi alkalmazott, az ügyészségi nyugdíjas, valamint – a testvér kivételével – az említettek 14. életév feletti közeli hozzátartozója és élettársa,

bb) térítésmentesen az ügyészségi alkalmazottnak vagy az ügyészségi nyugdíjasnak – a testvér kivételével – a 14. életév alatti közeli hozzátartozója

vehesse igénybe,

c) abban az esetben, ha a beutalt az üdülést meg sem kezdi, vagy az üdülőbe a beutalás kezdő napjánál később érkezik, illetve az üdülőt a turnus vége előtt elhagyja, részére a térítési díj teljes vagy részbeni visszafizetése akkor lehet indokolt, ha őt az üdülés teljes vagy részbeni meghiúsulásért felelősség nem terheli.

36. § (1) Az üdülők az üdülési főidényben elsősorban üdültetésre használhatók.

(2) Az üdülők igénybevételének részletes feltételeit a 37. §-ban meghatározott üdültetési bizottság a Gazdasági Főigazgatóság vezetőjével egyetértésben évente állapítja meg, és erről az ügyészségi alkalmazottakat tájékoztatja.

37. § (1) A Legfőbb Ügyészség, illetve a főügyészség üzemeltetésében lévő üdülőbe – ideértve az ügyészség által üdültetési célra bérelt helyiségeket is – az üdülési idényen belül kialakított turnusokra történő jelentkezést a Legfőbb Ügyészségen, illetve a főügyészségen létrehozott üdültetési bizottság bírálja el.

(2) A bizottság elnökét, elnökhelyettesét és egy tagját a legfőbb ügyész, illetve a főügyész bízza meg határozott vagy határozatlan időre. A bizottságba az ügyészségi alkalmazottak érdekképviseleti szervei további egy-egy tagot delegálhatnak.

(3) A bizottság működésének szabályait maga állapítja meg.

38. § (1) A vendégszobák elsősorban a kiküldetésben és kirendelésben lévő ügyészségi alkalmazottak elszállásolását szolgálják. Amennyiben ilyen célra nincsenek igénybe véve, úgy térítési díj ellenében üdülési vagy más célra is hasznosíthatók. A legfőbb ügyész a más célú hasznosítás esetén – hivatali érdekből – a térítési díj fizetésétől eltekinthet.

(2) A vendégszobák igénybevételének szabályait a vendégszoba fekvése szerint illetékes főügyész állapítja meg.

(3) A vendégszobák hasznosításával kapcsolatos teendők ellátása a főügyész által kijelölt ügyészségi alkalmazott feladata.

17. Az ügyészség gépjárműveinek és technikai eszközeinek hivatali és magáncélú használata

39. § (1)35 A legfőbb ügyész a főosztályvezető ügyész, a főosztályvezető, a legfőbb ügyészségi önálló osztályvezető ügyész és osztályvezető, az Eurojust magyar nemzeti tagja, a fellebbviteli főügyész, a főügyész és az OKRI igazgatója részére az ügyészség vagyonkezelésében álló személygépkocsi személyes használatát engedélyezheti hivatali és magáncélra. Ennek során hivatali célú használatnak minősítheti a pályázat útján elnyert állás betöltéséhez szükséges munkába járást.

(2) Az ügyészségi alkalmazott az ügyészség vagyonkezelésében álló gépjárművet és technikai eszközt magáncélra a Gazdasági Főigazgatóság vezetőjének előterjesztése alapján a legfőbb ügyész által megállapított, évente felülvizsgált feltételekkel és térítés ellenében használhatja.

18. A személyes gépkocsihasználat keretében biztosított személygépkocsi költségeinek viselése

40. § (1)36 s Az Üjt. 58. § (2) bekezdése, 108/C. § (1) bekezdése és a kúriai vezetői juttatások jogosultsági feltételeiről szóló jogszabály alapján személyes gépkocsihasználatra jogosult ügyészségi alkalmazottak részére, ennek keretében biztosított személygépkocsikkal kapcsolatos összes költséget – ideértve a külföldi, magáncélú használat költségeit is – az ügyészség viseli, illetve a jogosult részére bizonylat alapján megtéríti.

(2) A személyes gépkocsihasználat keretében biztosított személygépkocsikkal összefüggő teendőket a Gazdasági Főigazgatóság látja el.

19. Az ügyészség vagyonkezelésében álló járművek külföldre vitele

41. §37 Az ügyészségi alkalmazott az ügyészség vagyonkezelésében álló járművel Magyarország területét csak hozzájárulás birtokában hagyhatja el. A hozzájárulást – a legfőbb ügyész, a legfőbb ügyész helyettes és a főtitkár részére hivatalból, más esetben kérelem alapján – a Gazdasági Főigazgatóság adja ki.

20. Rendezvények költségeihez történő hozzájárulás

42. §38 Az ügyészség a nem általa szervezett, de feladatainak ellátásához kapcsolódó egyes rendezvények költségeihez a lehetőségeihez mérten és a rendezvény jellege által indokolt mértékben hozzájárulhat. A hozzájárulásról, illetve annak összegéről a legfőbb ügyész az Igazgatási Önálló Osztály, továbbá a Gazdasági Főigazgatóság véleményét figyelembe véve dönt.

21. Jogorvoslat

43. § (1) A kérelmező, illetve a jogosult a legfőbb ügyésztől kérheti a személyi juttatás iránti kérelem ügyében hozott döntés felülvizsgálatát, ha az Üjt. 106. § (2) bekezdése kizárja a jogvita kezdeményezését. Nem kezdeményezhető az üdülőbe történő beutalás, a vendégszoba igénybevétele és az illetményelőleg folyósítása tárgyában hozott döntés felülvizsgálata.

(2)39 A felülvizsgálati kérelmet a Személyügyi és Továbbképzési Főosztályhoz kell benyújtani.

22. Záró rendelkezések

44. § A főügyész az utasításban biztosított döntési jogkörét az ügyrendben a főügyészhelyettesre átruházhatja.

45. § Felhatalmazást kap a Gazdasági Főigazgatóság vezetője, hogy az utasításban szabályozott juttatások és költségtérítések mértékét, illetve díjait évente az érintettek tudomására hozza, továbbá az utasítás végrehajtásához szükséges nyilvántartási és elszámolási szabályokat megállapítsa.

46. § Ez az utasítás 2017. január 1-jén lép hatályba.

47. §40

1. melléklet a 17/2016. (XII. 23.) LÜ utasításhoz41

ADATLAP
napi munkába járás költségtérítésének igénylésére
A költségtérítést igénylő ügyészségi alkalmazott

neve, beosztása:

szolgálati helyének megnevezése:

szolgálati helyének címe:

lakóhelye (amelyben él, illetve életvitelszerűen lakik):

tartózkodási helye (amelyben munkavégzéssel összefüggésben ideiglenesen tartózkodik):



Nyilatkozom, hogy
1. a napi munkába járásom lakóhelyemről/tartózkodási helyemről1 történik.
2. napi munkába járásomat közösségi közlekedéssel/nem közösségi közlekedési járművel2 oldom meg.

Az igénybe veendő közösségi közlekedési jármű3:
1. belföldi vagy határon átmenő országos közforgalmú vasút (2. oszt.), jegy/bérlet,
2. elővárosi vasút (HÉV), jegy/bérlet,
3. menetrend szerinti országos, regionális és elővárosi autóbuszjárat, jegy/bérlet,
4. menetrend szerint közlekedő hajó/komp/rév, jegy/bérlet.

A nem közösségi közlekedési járművel történő napi munkába járásra az alábbi ok miatt kerül sor4:
1. a lakóhelyem és a munkavégzési helyem között nincs közösségi közlekedés;
2. munkarendem miatt nem, vagy csak hosszú várakozással (……… óra) tudom igénybe venni a közösségi közlekedést;
3. mozgáskorlátozottságom, illetve súlyos fogyatékosságom miatt nem tudom igénybe venni a közösségi közlekedést;
4. bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti köznevelési intézményben tanuló gyermekem van;
5. egyéb ok.

A nem közösségi közlekedési járművel történő napi munkába járás esetén az út hossza: …… km.5

A költségtérítés folyósítását 20…… év ……………… hónap …… napjától igénylem.

Büntetőjogi, fegyelmi és anyagi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a beírt adatok a valóságnak megfelelnek.

Kelt …………………… 20…… év ………………… hó …… nap

……………………………
aláírás



___________________________________
1 megfelelő részt alá kell húzni vagy be kell karikázni.
2 A megfelelő részt alá kell húzni vagy be kell karikázni.
3 A megfelelő részt alá kell húzni vagy be kell karikázni.
4 A megfelelő részt alá kell húzni vagy be kell karikázni.
5 Kitöltendő internetes útvonaltervezővel közforgalmú úton oda-vissza mért leggyorsabb útvonal alapján.

2. melléklet a 17/2016. (XII. 23.) LÜ utasításhoz42

ADATLAP
hazautazás költségtérítésének igénylésére
A költségtérítést igénylő ügyészségi alkalmazott

neve, beosztása:

szolgálati helyének megnevezése:

szolgálati helyének címe:

lakóhelye (ahol életvitelszerűen tartózkodik):



Nyilatkozom, hogy a hazautazásomat közösségi közlekedéssel/nem közösségi közlekedési járművel6 oldom meg.

Az igénybe veendő közösségi közlekedési jármű7:
1. belföldi vagy határon átmenő országos közforgalmú vasút (2. osztály),
2. elővárosi vasút (HÉV),
3. menetrend szerinti országos, regionális és elővárosi autóbuszjárat,
4. menetrend szerint közlekedő hajó/komp/rév,
5. légi közlekedési jármű.

A nem közösségi közlekedési járművel történő hazautazásra az alábbi ok miatt kerül sor8:
1. a lakóhelyem és a munkavégzési helyem között nincs közösségi közlekedés;
2. munkarendem miatt nem, vagy csak hosszú várakozással (……… óra) tudom igénybe venni a közösségi közlekedést;
3. mozgáskorlátozottságom, illetve súlyos fogyatékosságom miatt nem tudom igénybe venni a közösségi közlekedést;
4. bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti köznevelési intézményben tanuló gyermekem van;
5. egyéb ok.

A nem közösségi közlekedési járművel történő hazautazás esetén az út hossza: ………… km.9

A költségtérítés folyósítását 20......... év ......... hónap ............ napjától igénylem.

Büntetőjogi, fegyelmi és anyagi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a beírt adatok a valóságnak megfelelnek.

Kelt …………………… 20…… év ………………… hó …… nap

……………………………
aláírás




______________________________
6 A megfelelő részt alá kell húzni vagy be kell karikázni.
7 A megfelelő részt alá kell húzni vagy be kell karikázni.
8 A megfelelő részt alá kell húzni vagy be kell karikázni.
9 Kitöltendő internetes útvonaltervezővel közforgalmú úton oda-vissza mért leggyorsabb útvonal alapján.

3. melléklet a 17/2016. (XII. 23.) LÜ utasításhoz


ENGEDÉLY
saját személygépkocsi használatához

LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG
………………………………………… FŐÜGYÉSZSÉG10
ORSZÁGOS KRIMINOLÓGIAI INTÉZET
Iktatószám: ………………


I.

Az elrendelt hivatalos útra gépkocsit nem tudunk biztosítani.


Kelt …………………… 20…… év ………………… hó …… nap

……………………………
gépkocsielőadó

A ……………… frsz. ……………………………… típusú személygépkocsi tulajdonosa vagyok/annak teljes bizonyító erejű magánokirattal/okirattal igazolt használati jogával rendelkezem.11 Érvényes casco és kötelező felelősségbiztosítással rendelkezem/casco biztosítás hiányában nyilatkozom, hogy az esetleges töréskár esetén anyagi követeléssel nem lépek fel az ügyészséggel szemben. A tervezett km-mennyiség …… km.

Kelt …………………… 20…… év ………………… hó …… nap

……………………………
aláírás


__________________
10 A nem kívánt törlendő.
11A megfelelő részt alá kell húzni.



II.
ENGEDÉLY

Azért, mert a kiküldetés körülményei ezt indokolják/a gépkocsi használata gazdaságosabb, mint a közforgalmú járművek igénybevétele,12 engedélyezem, hogy ………………………………………………………………… (név, beosztás, szolgálati hely) a ………………… rendszámú, …………………………………… típusú gépkocsit hivatalos célra költségtérítés ellenében használja.
Úti cél: …………………………………………………………………………

Kelt …………………… 20…… év ………………… hó …… nap

……………………………
engedélyezésre jogosult

A tervezett km-mennyiség felhasználásához a pénzügyi fedezet rendelkezésre áll.

Kelt …………………… 20…… év ………………… hó …… nap

……………………………
pénzügyi elllenjegyző


____________________________
12 A megfelelő részt alá kell húzni.

4. melléklet a 17/2016. (XII. 23.) LÜ utasításhoz


KÉRELEM
albérleti hozzájárulás folyósítása iránt

Az albérleti hozzájárulást igénylő ügyészségi alkalmazott

neve, beosztása:

szolgálati helye:

lakóhelye:

albérletének (bérlet) címe, a bérbeadóval kötött szerződés tartama:

kérelmének indoka:



Az albérleti hozzájárulás folyósítását 20…… év …………… hónap …………… napjától kérem.

Mellékelem az albérleti (bérleti) szerződést.


Kelt …………………… 20…… év ………………… hó …… nap

……………………………
aláírás


Az albérleti hozzájárulás folyósításához a pénzügyi fedezet rendelkezésre áll.

Kelt …………………… 20…… év ………………… hó …… nap

……………………………
pénzügyi vezető
(a Gazdasági Főigazgatóság
megbízottja)

5. melléklet a 17/2016. (XII. 23.) LÜ utasításhoz


KÉRELEM
szociális segély folyósítása iránt

A szociális segélyt igénylő ügyészségi alkalmazott

neve, beosztása:

szolgálati helye:

kikkel él közös háztartásban:

vagyoni helyzete:

egy családtagra jutó nettó havi jövedelmük:

milyen összegű segélyt kér:

kérelmének indoka:





Kelt …………………… 20…… év ………………… hó …… nap

……………………………
aláírás


A közvetlen szolgálati felettes13 javaslata:


Kelt …………………… 20…… év ………………… hó …… nap

……………………………
aláírás




____________________________
13 A Legfőbb Ügyészségen a munkáltatói jogkör gyakorlója.

5/A. melléklet a 17/2016. (XII. 23.) LÜ utasításhoz43

KÉRELEM szociális segély folyósítása iránt

A szociális segélyt igénylő nyugállományú nem ügyész ügyészségi alkalmazott

neve, utolsó beosztása:

utolsó szolgálati helye:

értesítési címe, illetve e-mail-címe:

kikkel él közös háztartásban:

vagyoni helyzete:

egy családtagra jutó nettó havi jövedelmük:

milyen összegű segélyt kér:

kérelmének indoka:






Kelt ........................ 20...... év ..................... hó ...... nap

.....................................................
aláírás

6. melléklet a 17/2016. (XII. 23.) LÜ utasításhoz


KÉRELEM
illetményelőleg folyósítása iránt

Az illetményelőleg folyósítását igénylő ügyészségi alkalmazott

neve, beosztása:

szolgálati helye:

milyen összegű előleget kér:

hány havi részletben kívánja visszafizetni:

ezt megelőzően mikor kért illetményelőleget:

kérelmének indoka:



Hozzájárulok, hogy a kérelmem alapján kifizetésre kerülő illetményelőleget a Legfőbb Ügyészség Gazdasági Főigazgatósága nyilvántartsa és havi egyenlő részletekben illetményemből levonja. Ügyészségi szolgálati viszonyom nekem felróható okból vagy saját kezdeményezésemre történő megszűnése, illetve megszüntetése esetén tartozásomat a szolgálati viszony megszűnésének napján egy összegben visszafizetem. Ennek hiányában hozzájárulok annak az esedékes illetményből történő levonásához.

Kelt …………………… 20…… év ………………… hó …… nap

……………………………
aláírás




A bizottság döntése:
…………………… Ft, azaz ……………………………… forint illetményelőleg kifizetését engedélyezzük.

Az illetményelőleget ……… hónap alatt kell visszafizetni.

Kelt …………………… 20…… év ………………… hó …… nap

……………………………
aláírás

7. melléklet a 17/2016. (XII. 23.) LÜ utasításhoz


KÉRELEM
pályaalkalmassági vizsgálat díjának megfizetéséhez biztosítandó
illetményelőleg folyósítása iránt

Az illetményelőleg folyósítását igénylő ügyészségi fogalmazó

neve, beosztása:

szolgálati helye:

milyen összegű előleget kér:

– PAV díjával azonos összeg vagy

– PAV díjától alacsonyabb összeg ………………………… Ft

PAV várható időpontja:



Hozzájárulok, hogy a kérelmem alapján kifizetésre kerülő illetményelőleget a Legfőbb Ügyészség Gazdasági Főigazgatósága nyilvántartsa és a folyósítását követő negyedik és ötödik hónapban, két egyenlő részletben illetményemből levonja. Ügyészségi szolgálati viszonyom nekem felróható okból vagy saját kezdeményezésemre történő megszűnése, illetve megszüntetése esetén tartozásomat a szolgálati viszony megszűnésének napján egy összegben visszafizetem. Ennek hiányában hozzájárulok az esedékes illetményből történő levonáshoz.


Kelt …………………… 20…… év ………………… hó …… nap

……………………………
aláírás

8. melléklet a 17/2016. (XII. 23.) LÜ utasításhoz44


Munkaruházat juttatásra jogosító munkakörök

9R02127_0

A

B

C

D

1.

munkakör megnevezése

munkaruha megnevezése

kihordási idő

keretösszeg
(forint maximum)

2.

Anyagmozgató
FEOR 9239, 9223

kétrészes munkaruha

24 hó

17 000

3.

Fűtő
FEOR 8323

kétrészes munkaruha

24 hó

17 000

4.

Garázsmester gépjárműszerelő
FEOR 7331

kétrészes munkaruha

24 hó

17 000

5.

Gondnok, karbantartó szakmunkás
FEOR 7514, 7521, 7919, 5243,
7524, 5299, 3639

kétrészes munkaruha

24 hó

17 000

6.

Irattáros
FEOR 4136

köpeny

24 hó

4 000

7.

Kézbesítő
FEOR 9233, 4135

vattakabát-esőkabát egyben

48 hó

21 000

8.

Konyhai dolgozó
FEOR 923614

fehér nadrág 2 db

24 hó

7 000/db

9.

fehér póló 2 db

24 hó

4 000/db

10.

Tehergépjármű-vezető
FEOR 8417

kétrészes munkaruha

24 hó

17 000

11.

Takarító
FEOR 9112, 9119

fehér nadrág 2 db

24 hó

7 000/db

12.

fehér póló 2 db

24 hó

4 000/db


14 Csak Balatonlellei Továbbképzési Központ, a kétfajta juttatás közül ugyanazon fizikai alkalmazottnak csak az egyik adható.

9. melléklet a 17/2016. (XII. 23.) LÜ utasításhoz45


Formaruházat juttatásra jogosító munkakörök

9R02128H_0

A

B

C

D

1.

munkakör megnevezése

formaruha megnevezése

kihordási idő

keretösszeg
(forint maximum)

2.

Biztonsági őr portás, vagyonőr
FEOR 9231, 5254

fehér ing vagy blúz 2+2 db

24 hó

7 000/db

3.

nyakkendő

24 hó

2 000

4.

szövetnadrág vagy szoknya

24 hó

10 000

5.

zakó vagy blézer

24 hó

25 000

6.

Felszolgáló
FEOR 923615

fehér ing vagy blúz 2 db

24 hó

7 000/db

7.

kötény

24 hó

2 000

8.

nadrág vagy szoknya

24 hó

10 000

9.

mellény

24 hó

6 000

10.

Személygépjármű-vezető
FEOR 8419, 8416

fehér ing vagy blúz 2+2 db

24 hó

7 000/db

11.

nyakkendő

24 hó

2 000

12.

szövetnadrág vagy szoknya

24 hó

10 000

13.

zakó vagy blézer

24 hó

25 000


15 Csak Balatonlellei Továbbképzési Központ, a kétfajta juttatás közül ugyanazon fizikai alkalmazottnak csak az egyik adható.

10. melléklet a 17/2016. (XII. 23.) LÜ utasításhoz46

KÉRELEM
MÁV-START Klub Bónusz kártya munkába járás céljából történő igénybevételéhez

az ügyészségi alkalmazott neve, beosztása:

az ügyészségi alkalmazott szolgálati helye:

a napi munkába járás útviszonylata:

az útviszonylat távolsága vasúton:

Tudomásul veszem, hogy a MÁV-START Klub Bónusz kártya
1. a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló kormányrendelet szerinti költségtérítés helyett kerül biztosításra, amennyiben az ügyészségi alkalmazott a juttatás ellenére mégis igénybe veszi a költségtérítést, úgy a juttatásnak az igénybe vett költségtérítéssel érintett időszak naptári napjaira számított időarányos részét köteles megtéríteni,
2. kizárólag csak teljes évre igényelhető (nem kizárólag naptári év),
3. személyre szól, így nem téríthető vissza, nem átruházható,
4. az ügyészségi alkalmazottat a szolgálati viszony megszűnésének napjáig illeti meg, ezt követő időszakra megváltandó,
5. a napi munkába járással kapcsolatos költségtérítésre való jogosultság megszűnésével (különösen szolgálati hely szerinti településre költözés) a jogosultság megszűnését követő időszakra az ügyészségi alkalmazottat nem illeti meg, azt köteles megváltani,
6. a magánszemély bevétele és összevont jövedelemként adózik.
Hozzájárulok, hogy
1. a 20…… évben részemre összevont jövedelemként juttatott MÁV-START Klub Bónusz kártya átvételét követően a juttatás után fizetendő adó- és járuléktartozásom illetményemből/munkabéremből (a továbbiakban: illetmény) … havi részletben levonásra kerüljön (legfeljebb 4 havi törlesztési idő jelölhető meg),
2. a szolgálati viszony megszűnésekor a juttatásnak a jogosultság megszűnését követő időszakra eső része az illetményemből egy összegben levonásra kerüljön,
3. a napi munkába járással kapcsolatos költségtérítésre való jogosultság megszűnését követően (különösen szolgálati hely szerinti településre költözés), a juttatásnak a jogosultság megszűnését követő időszakra eső része az illetményemből választásom szerint egy összegben vagy a havi bruttó illetményem legfeljebb 10%-os mértékű részleteiben levonásra kerüljön,
4. amennyiben a juttatás ellenére mégis igénybe veszem az utazási költségtérítést, úgy a juttatásnak az igénybe vett költségtérítéssel érintett időszakra eső része az illetményemből választásom szerint egy összegben vagy a havi bruttó illetményem legfeljebb 10%-os mértékű részleteiben levonásra kerüljön.
A fentiek elfogadásával a 20…… év ……………… hó …… napjától kérem a MÁV-START Klub Bónusz kártya biztosítását.
Tudomásul veszem, hogy a kérelem elbírálásának feltétele a 17/2016. (XII. 23.) LÜ utasítás 1. melléklete szerinti utazási költségtérítésre való jogosultság megállapítása.
Kelt: …………………, 20……… év ………… hó …… nap
…………………………………………
aláírás
1

A 2. § a 2/2021. (I. 28.) LÜ utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

2

A 3. § (2) bekezdése a 8/2017. (VI. 15.) LÜ utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

3

A 4. § (1) bekezdés a) pontja a 6/2022. (VI. 17.) LÜ utasítás 57. § a) pontja szerint módosított szöveg.

4

A 4. § (2) bekezdése a 6/2022. (VI. 17.) LÜ utasítás 57. § b) pontja szerint módosított szöveg.

5

A 11. § (4) bekezdése a 11/2020. (VI. 19.) LÜ utasítás 6. §-ával megállapított szöveg.

6

A 19. § (2) bekezdése az 1/2019. (I. 17.) LÜ utasítás 3. §-a szerint módosított szöveg.

7

A 20. § (1) bekezdése a 26/2017. (XII. 20.) LÜ utasítás 1. § a) pontja szerint módosított szöveg.

8

A 20. § (2) bekezdése a 26/2017. (XII. 20.) LÜ utasítás 1. § a) pontja szerint módosított szöveg.

9

A 20. § (3) bekezdése a 25/2018. (XII. 19.) LÜ utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

10

A 20. § (4) bekezdése a 26/2017. (XII. 20.) LÜ utasítás 1. § a) pontja szerint módosított szöveg.

12

A 20/A. §-t a 17/2020. (XI. 5.) LÜ utasítás 1. §-a iktatta be.

13

A 20/A. § (2) bekezdése a 2/2021. (I. 28.) LÜ utasítás 2. §-ával megállapított szöveg.

14

A 21. § (2) bekezdése a 6/2022. (VI. 17.) LÜ utasítás 57. § c) pontja szerint módosított szöveg.

15

A 22. § (1) bekezdés a) pontja a 6/2022. (VI. 17.) LÜ utasítás 57. § c) pontja szerint módosított szöveg.

16

A 22. § (3) bekezdése a 6/2022. (VI. 17.) LÜ utasítás 57. § b) pontja szerint módosított szöveg.

17

A 24. § (2) bekezdés a) pontja a 6/2022. (VI. 17.) LÜ utasítás 57. § c) pontja szerint módosított szöveg.

18

A 24. § (3) bekezdése a 3/2018. (III. 14.) LÜ utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

19

A 24. § (3a) bekezdését a 3/2018. (III. 14.) LÜ utasítás 1. §-a iktatta be.

20

A 24. § (3b) bekezdését a 3/2018. (III. 14.) LÜ utasítás 1. §-a iktatta be.

21

A 24. § (4) bekezdése a 6/2022. (VI. 17.) LÜ utasítás 57. § c) pontja szerint módosított szöveg.

22

A 24/A. §-t a 2/2021. (I. 28.) LÜ utasítás 3. §-a iktatta be.

23

A 25. § (1) bekezdése a 2/2021. (I. 28.) LÜ utasítás 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

24

A 25. § (2) bekezdés c) pontja a 2/2021. (I. 28.) LÜ utasítás 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

25

A 25. § (4) bekezdése a 2/2021. (I. 28.) LÜ utasítás 4. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

26

A 25. § (5) bekezdése a 6/2022. (VI. 17.) LÜ utasítás 57. § c) pontja szerint módosított szöveg.

27

A 25/A. §-t a 2/2021. (I. 28.) LÜ utasítás 5. §-a iktatta be.

28

A 26. § (4) bekezdése a 6/2022. (VI. 17.) LÜ utasítás 57. § c) pontja szerint módosított szöveg.

29

A 30. § (4) bekezdését a 7/2019. (IV. 26.) LÜ utasítás 4. §-a hatályon kívül helyezte.

30

A 15/A. alcímet (33/A. §-t) a 12/2022. (XII. 16.) LÜ utasítás 1. §-a iktatta be.

31

A 34. § (1) bekezdése a 8/2017. (VI. 15.) LÜ utasítás 2. § a) pontja szerint módosított szöveg.

32

A 35. § (1) bekezdése a 6/2022. (VI. 17.) LÜ utasítás 57. § c) pontja szerint módosított szöveg.

33

A 35. § (2) bekezdése a 6/2022. (VI. 17.) LÜ utasítás 57. § c) pontja szerint módosított szöveg.

34

A 35. § (3) bekezdés b) pontja a 7/2019. (IV. 26.) LÜ utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

35

A 39. § (1) bekezdése a 18/2018. (IX. 28.) LÜ utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

36

A 40. § (1) bekezdése a 6/2022. (VI. 17.) LÜ utasítás 57. § d) pontja szerint módosított szöveg.

37

A 41. § a 6/2022. (VI. 17.) LÜ utasítás 57. § e) pontja szerint módosított szöveg.

38

A 42. § a 6/2022. (VI. 17.) LÜ utasítás 57. § f) pontja szerint módosított szöveg.

39

A 43. § (2) bekezdése a 6/2022. (VI. 17.) LÜ utasítás 57. § g) pontja szerint módosított szöveg.

40

A 47. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

41

Az 1. melléklet a 8/2017. (VI. 15.) LÜ utasítás 2. § b) pontja szerint módosított szöveg.

42

A 2. melléklet a 8/2017. (VI. 15.) LÜ utasítás 2. § b) pontja szerint módosított szöveg.

43

Az 5/A. mellékletet a 2/2021. (I. 28.) LÜ utasítás 6. §-a iktatta be.

44

A 8. melléklet a 7/2019. (IV. 26.) LÜ utasítás 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

45

A 9. melléklet a 7/2019. (IV. 26.) LÜ utasítás 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

46

A 10. mellékletet a 12/2022. (XII. 16.) LÜ utasítás 2. §-a iktatta be.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére