103/2016. (V. 13.) Korm. rendelet
103/2016. (V. 13.) Korm. rendelet
a Kormánytisztviselői Döntőbizottságról szóló 168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet módosításáról1
2016.05.14.
A Kormány a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 259. § (1) bekezdés 9. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) A Kormánytisztviselői Döntőbizottságról szóló 168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Döntőbizottság legfeljebb tizenöt közszolgálati biztosból álló testület, amelynek – a Kttv. 191. § (1) bekezdése alapján – tagja az elnök és az elnökhelyettes.”
(2) Az R. 2. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) A Döntőbizottság tagjának összeférhetetlenségére alkalmazni kell a Kttv. 85. § (4) bekezdés a) és b) pontját. Összeférhetetlenség esetén a Kttv. 86. § (1) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni azzal, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlójának a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős minisztert (a továbbiakban: miniszter) kell tekinteni. Ha a Döntőbizottság tagja az összeférhetetlenséget a felszólítás kézbesítésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg, a döntőbizottsági tagsága megszűnik.
(5) Ha a Döntőbizottság tagja nem kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személy, a (4) bekezdésben foglaltak mellett a Kttv. 39. § (1) bekezdése szerinti feltételeknek is meg kell felelnie. A Kttv. 39. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel teljesülését a kinevezést követő harminc napon belül hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal szükséges igazolni a miniszter által vezetett minisztériumnál kormányzati szolgálati jogviszonyban állókra irányadó rendelkezések szerint. Ha határidőben az érintett nem tesz eleget az e bekezdés szerinti kötelezettségének, döntőbizottsági tagsága megszűnik.”
(3) Az R. 2. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A Döntőbizottság tagja köteles törvényben meghatározott vagyonnyilatkozatot tenni. A vagyonnyilatkozat kezelésére és őrzésére a miniszter által vezetett minisztériumnál kormányzati szolgálati jogviszonyban állókra irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni.”
2. § (1) Az R. 3. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Döntőbizottság elnökének feladatai:)
„a) dönt a Kttv. 191. § (4) bekezdésében, valamint a 8. § (6) bekezdésében meghatározott kizárási ok fennállásának kérdésében;”
(2) Az R. 3. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Döntőbizottság elnökének feladatai:)
„f) kijelöli az eljáró tanács tagjait és a véleményt kiadmányozó közszolgálati biztost;”
(3) Az R. 3. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Döntőbizottság elnökének feladatai:)
„j) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket jogszabály és a Döntőbizottság ügyrendje számára előír.”
3. § Az R. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § (1) Ha az eljáró tanács elvi kérdésekre is kiterjedő határozatot hozott, arról az eljáró tanács elnöke tájékoztatja a Döntőbizottság elnökét, aki indokolt esetben dönthet a határozat Elvi Döntőbizottsági Határozatként történő közzétételéről a Döntőbizottság honlapján.
(2) Vitás jogalkalmazási kérdés esetén – a jogorvoslati gyakorlat egységességének biztosítása érdekében – a Döntőbizottság elnöke teljes ülést hív össze. Az ülésen a közszolgálati biztosok kétharmados többséggel a Döntőbizottság gyakorlatának elemzését követően Döntőbizottsági Állásfoglalást hozhatnak. Az erre vonatkozó részletszabályokat a Döntőbizottság ügyrendje állapítja meg.”
4. § Az R. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Döntőbizottság ügyviteli és döntéselőkészítési feladatait – a Döntőbizottság iránymutatása mellett – a Titkárság látja el. A Titkárság a miniszter által vezetett minisztérium szervezetében működő főosztálynak megfelelő szintű szervezeti egység, amelyet titkárságvezető vezet. A Titkárságon foglalkoztatottak a minisztériummal állnak kormányzati szolgálati jogviszonyban.”
5. § (1) Az R. 8. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A közszolgálati panasz (a továbbiakban: panasz) előkészítésében, elbírálásában, valamint a véleményezési eljárásban nem vehet részt
a) az, aki a panaszos vagy véleménykérő által sérelmezett intézkedés meghozatalában részt vett;
b) a panaszos vagy véleménykérő hozzátartozója;
c) az, akitől az ügy tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható el.”
(2) Az R. 8. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A közszolgálati biztos a Döntőbizottság elnökének köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben a (6) bekezdés a)–c) pontja szerinti kizárási ok áll fenn. A kizárás tárgyában az elnök soron kívül dönt.”
6. § Az R. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § (1) A Döntőbizottság eljárása a panasz benyújtásával indul. A panaszt írásban – az igényt alátámasztó okiratokkal együtt – három példányban kell benyújtani. A panasz szóban is előterjeszthető a Titkárságon, amelyről a Titkárság jegyzőkönyvet vesz fel. A panaszban meg kell jelölni
a) a panaszos (és képviselője) nevét, lakcímét (székhelyét), elérhetőségét (telefonszám, e-mail cím);
b) a munkáltató nevét és székhelyét;
c) a sérelmesnek tartott munkáltatói intézkedést;
d) az érvényesíteni kívánt jogot és az annak alapjául szolgáló tényeket, bizonyítékokat; és
e) a Döntőbizottság döntésére irányuló határozott kérelmet és ennek indokait.
(2) A Döntőbizottsághoz beérkezett panaszt a Titkárság nyilvántartásba veszi. A panaszt a titkárságvezető által kijelölt kormánytisztviselő vizsgálja meg.
(3) A kijelölt kormánytisztviselő vizsgálja a panasz befogadhatóságát. A panasz befogadhatósága vizsgálatának ki kell terjednie a Döntőbizottság hatáskörének ellenőrzésére és arra, hogy a panasz megfelel-e a jogszabályi követelményeknek. Ha szükséges, a Titkárság megfelelő határidő tűzésével hiánypótlásra szólíthatja fel a panaszost.
(4) Ha a (3) bekezdésben meghatározott vizsgálat alapján a panasz nem befogadható, a titkárságvezető javaslatot tesz a Döntőbizottság elnökének az eljárás megszüntetésére. Az eljárás megszüntetéséről a Döntőbizottság elnöke határozatot hoz, amelyet a Titkárság megküld a panaszosnak és a munkáltatónak. A munkáltató példányához csatolni kell a panasz másolatát.
(5) A befogadható panaszt a titkárságvezető felterjeszti a Döntőbizottság elnökéhez. A Döntőbizottság elnöke a Kttv. 190. § (11) bekezdése szerint jelöli ki az eljáró tanács tagjait, köztük a tanács elnökét és előadó tagját. A Döntőbizottság elnöke a kijelölésről tájékoztatja a titkárságvezetőt, egyúttal felkéri a döntéselőkészítésre. A Titkárság a kijelölésről szóló döntést megküldi az érintett tanácstagok részére.
(6) Az eljáró tanács kijelölését követően a titkárságvezető értesíti a munkáltatót a Döntőbizottság eljárásának megindításáról, megküldi számára a panaszt és felhívja nyilatkozatának előterjesztésére, amely az eljárás megszüntetésére irányul vagy érdemi védekezést tartalmaz.
(7) A panasszal kapcsolatban – az eljáró tanács tagjainak egyetértése mellett – a Titkárság
a) iratokat, adatokat kérhet be a panaszostól, a munkáltatótól;
b) a Kttv. 177. § (2) bekezdése szerinti célból a közszolgálati alapnyilvántartás adatkörével összefüggésben – az eljáró tanács által meghatározott – bizonyítékokat szerezhet be;
c) a (9) bekezdésben meghatározottakhoz képest a panasz kivizsgálásához szükséges további cselekményeket végezhet, így nyilatkozattételre hívhat fel.
(8) A Kttv. 190. § (9) bekezdése szerinti eljárási határidő (a továbbiakban: eljárási határidő) meghosszabbításáról – a titkárságvezető javaslatára – az eljáró tanács elnöke dönt. Az eljáró tanács elnökének döntését a Titkárság megküldi a panaszosnak és a munkáltatónak.
(9) Az eljáró tanács
a) személyesen meghallgathatja a panaszost, illetve a munkáltatót;
b) a felek indítványára tanúkat hallgathat meg;
c) a felek indítványára – a szakértői díj megelőlegezését követően – szakértőt rendelhet ki.
Az a) pont szerinti meghallgatásra a titkárságvezető is javaslatot tehet. A személyes meghallgatás a felek együttes jelenlétében történik. Az a) és b) pont szerinti meghallgatáson az eljáró tanács elnöke engedélyezheti a felek és képviselőik részére, hogy a meghallgatotthoz kérdéseket intézzenek. A meghallgatás nem nyilvános, arról jegyzőkönyvet kell felvenni. A tanúmeghallgatásról mindkét felet értesíteni kell.
(10) Az eljáró tanács az eljárás bármely szakaszában megkísérelheti, hogy a panaszos és a munkáltató a jogvitát, vagy a vitás kérdések egy részét egyezséggel rendezze. Ha az egyezség megfelel a jogszabályoknak, azt az eljáró tanács jóváhagyja, ellenkező esetben a jóváhagyást megtagadja, és az eljárást folytatja.
(11) A (7) bekezdés b) pontja szerinti bizonyítékok beszerzéséről a titkárságvezető – az előadó tag útján – tájékoztatja az eljáró tanácsot. Az eljáró tanács tagja további bizonyítást javasolhat vagy az eljáró tanács a rendelkezésre álló adatok alapján határozatot hozhat.
(12) A határozat nem terjedhet túl a panaszon. A határozat rendelkező részét az eljáró tanács a határozathozatal napján foglalja írásba, amit a tagok kézjegyükkel ellátnak.
(13) A Döntőbizottság a következő határozatokat hozhatja:
a) a panasznak egészben vagy részben helyt ad;
b) a panaszt elutasítja;
c) a felek közötti egyezséget jóváhagyja;
d) az eljárást megszünteti.
(14) A Döntőbizottság az eljárást megszünteti, ha
a) a panaszos követelésének érvényesítése bíróság vagy más hatóság hatáskörébe tartozik;
b) a panaszos követelése idő előtti;
c) a panaszos elmulasztotta a Kttv. 190. § (2) bekezdése szerinti igényérvényesítési határidőt;
d) a panaszos a hiánypótlási felhívásnak nem tett eleget, és emiatt a panasz nem bírálható el;
e) a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt az eljárás már folyamatban van, vagy annak tárgyában a Döntőbizottság már határozatot hozott;
f) a panaszos a panaszt visszavonta;
g) a panaszos elhalálozott; vagy
h) a munkáltató jogutód nélkül megszűnt.
(15) A határozatnak tartalmaznia kell:
a) a Döntőbizottság megjelölését és az ügyszámot;
b) a panaszos és képviselője nevét, lakcímét (székhelyét);
c) a munkáltató és képviselője nevét, székhelyét;
d) a panasz tárgyának megjelölését, a sérelmezett munkáltatói intézkedést;
e) a határozat rendelkező részét és indokolását;
f) a határozathozatal helyét és idejét; és
g) az eljáró tanács összetételét, tagjainak aláírását és a Döntőbizottság bélyegzőlenyomatát.
Az aláírásban akadályozott tanácstag helyett az eljáró tanács elnöke ír alá.
(16) A határozat rendelkező részének tartalmaznia kell a Döntőbizottság döntését, továbbá a jogorvoslat lehetőségét, benyújtásának helyét és az arra rendelkezésre álló határidőt.
(17) Az indokolásnak a következőket kell tartalmaznia:
a) a felek álláspontját és kérelmét;
b) a Döntőbizottság által megállapított tényállást és az annak alapjául szolgáló bizonyítékokat;
c) azokat a körülményeket, amelyeken a bizonyítékok mérlegelése alapul;
d) azon okokra történő utalást, amelyek miatt a Döntőbizottság valamely tényt nem talált bizonyítottnak, vagy amelyek miatt a felajánlott bizonyítást mellőzte;
e) a jogvita elbírálása szempontjából jelentőséggel bíró jogszabályokat; és
f) a Kttv. 190. § (13) bekezdésével összhangban az eljárási költség viselésére vonatkozó indokokat.
(18) Az indokolással ellátott határozatot – annak meghozatalától számított – nyolc napon belül írásba kell foglalni, amelyet az írásba foglalást követő öt napon belül a Titkárság megküld a panaszos és a munkáltató részére.”
7. § Az R. a következő 9/A. §-sal egészül ki:
„9/A. § (1) A panasz benyújtására nyitva álló igényérvényesítési határidő elmulasztása esetén, az elmulasztott határidő utolsó napjától számított tizenöt napon belül igazolási kérelem terjeszthető elő, amellyel egyidejűleg pótolni kell az elmulasztott cselekményt. Ha a mulasztás ténye később jutott a panaszos tudomására, vagy az akadály később szűnt meg, az igazolási kérelem előterjesztésének határideje a tudomásszerzéssel, vagy az akadály megszűnésével veszi kezdetét. Az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és a mulasztás vétlenségét valószínűsítő körülményeket.
(2) Ha az ügy eldöntése olyan előzetes kérdés elbírálásától függ, amely tárgyban az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, a Döntőbizottság saját eljárását – a más szervnél folytatott eljárás jogerős befejezéséig – felfüggesztheti. Az eljárás felfüggesztésével minden határidő megszakad, a felfüggesztés megszűnésekor – az eljárási határidő kivételével – a határidő számítása újrakezdődik. Az eljárás felfüggesztéséről – a titkárságvezető javaslata alapján – az eljáró tanács elnöke dönt. A felfüggesztésről szóló döntést a Titkárság küldi meg a panaszosnak és a munkáltatónak.
(3) Ha az eljárás során a munkáltató jogutódlással megszűnik, az eljárás félbeszakad a jogutód eljárásba történő bevonásáig vagy belépéséig. Az eljárás félbeszakadását az eljáró tanács elnöke állapítja meg. Az eljárás félbeszakadásával minden határidő megszakad, a félbeszakadás megszűnésekor – az eljárási határidő kivételével – a határidő számítása újrakezdődik. A félbeszakadásról szóló döntést a Titkárság megküldi a panaszosnak, aki – a döntés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül – köteles bejelenteni új munkáltatóját. E bejelentést követően a Döntőbizottság az eljárást a jogutód munkáltatóval szemben folytatja le.”
8. § Az R. 10. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A panaszos a panaszt a Döntőbizottság határozatának meghozataláig módosíthatja, visszavonhatja.”
9. § Az R. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § (1) Ha a Döntőbizottság a panaszt részben vagy egészben alaposnak találja, a munkáltatót részben vagy egészben kötelezheti a panaszos szükséges és igazolt költségei (a továbbiakban: eljárási költség) megtérítésére. E rendelet alkalmazásában eljárási költség mindaz a költség, ami a panaszos részéről a célszerű és jóhiszemű eljárással összefüggésben felmerült (különösen: szakértői díj, tanú megjelenésével összefüggő költség).
(2) A panaszos – az (1) bekezdés szerinti esetekben – igényelheti, hogy a Döntőbizottság kötelezze a munkáltatót
a) az ügyvéd munkadíjának és készkiadásainak címén az ő és képviselője között létrejött ügyvédi megbízási szerződésben kikötött megbízási díj, valamint
b) a képviselője részére költségtérítésként megfizetett indokolt készkiadások együttes összegének
megfizetésére.
(3) Az ügyvédi munkadíj összegét az eljáró tanács indokolt esetben mérsékelheti, ha az nem áll arányban a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel.
(4) A Titkárság a felhívásra megjelent kormánytisztviselő, valamint a tanú részére és kérelmére – a munkából kiesett idő igazolására – igazolást állít ki a megjelenés napjáról és időtartamáról.”
10. § Az R. 12. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(1) A Döntőbizottság határozatának kiegészítését a panaszos, illetve a munkáltató a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül kérheti, ha a Döntőbizottság a panasz valamely részéről nem döntött. A kiegészítés iránt előterjesztett kérelemnek a határozat elleni keresetlevél benyújtására halasztó hatálya nincs, a Titkárság a keresetlevél továbbításakor a kiegészítés iránti kérelemről köteles a bíróságot tájékoztatni.
(2) A Döntőbizottság a határozat kijavítását – hivatalból, illetve a panaszos vagy a munkáltató kérelmére – bármikor elrendelheti
a) névcsere vagy hibás névírás,
b) szám- vagy számítási hiba, továbbá
c) az a) és b) pontban nem említett más elírás
esetén.
(2a) A kijavítás iránt előterjesztett kérelemnek a határozat elleni keresetlevél benyújtására halasztó hatálya nincs, a Titkárság a keresetlevél továbbításakor a kijavítás iránti kérelemről köteles a bíróságot tájékoztatni.”
11. § Az R. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § (1) A Döntőbizottsághoz beérkezett véleménykérő ügyiratot a Titkárság nyilvántartásba veszi. A titkárságvezető kijelöli a Titkárság kormánytisztviselőjét a véleménykérő ügyirat befogadhatóságának vizsgálatára. E vizsgálat során a Titkárság a véleménykérőtől felvilágosítást, iratokat kérhet, továbbá felhívhatja őt a véleménykérő ügyirat kiegészítésére. A kérelem befogadhatóságának vizsgálata során megfelelően alkalmazni kell a 9. § (3) bekezdését.
(2) Ha a véleménykérő ügyirat nem befogadható, a titkárságvezető javaslatot tesz annak elutasítására a Döntőbizottság elnöke számára. A Döntőbizottság elnökének a véleménykérő ügyirat elutasításáról szóló döntését a Titkárság küldi meg a véleménykérő részére.
(3) Ha a véleménykérő ügyirat befogadható, a titkárságvezető azt felterjeszti a Döntőbizottság elnökéhez, aki kijelöli a véleményt kiadmányozó közszolgálati biztost.
(4) A befogadást és a közszolgálati biztos kijelölését követően a Titkárság a véleménykérőtől további adatokat, iratokat kérhet be, őt nyilatkozattételre hívhatja fel.
(5) A közszolgálati biztos az ügyirat tárgyában véleményt ad ki, amelyet a Titkárság küld meg a véleménykérő részére. A kiadott vélemény nem terjedhet túl a véleménykérő ügyiratban foglaltakon.”
12. § Az R. a következő 15. §-sal egészül ki:
„15. § E rendeletnek a Kormánytisztviselői Döntőbizottságról szóló 168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet módosításáról szóló 103/2016. (V. 13.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított rendelkezéseit a Módr. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”
13. § Az R.
a) 3. § (1) bekezdés i) pontjában a „kollégium” szövegrész helyébe a „Döntőbizottság”,
b) 8. § (2) bekezdésében a „tájékoztatni” szövegrész helyébe a „haladéktalanul tájékoztatni”,
c) 8. § (3) bekezdésében az „a panaszossal” szövegrész helyébe az „az eljárásban részt vevő féllel”,
d) 10. § (2) bekezdésében az „eljárása során” szövegrész helyébe az „az eljárása során a Titkárság útján”,
e) 12. § (3) bekezdésében az „indít munkaügyi jogvitát” szövegrész helyébe a „terjeszt elő keresetet”
szöveg lép.
14. § (1) Hatályát veszti az R.
a) 4. §-ában a „közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős”,
b) 8. § (1) bekezdésében a „jogorvoslati feladatainak teljesítését nem tagadhatja meg,”
szövegrész.
(2) Hatályát veszti az R.
b) 5. § (3) bekezdése, valamint
15. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
1
A rendelet a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2016. május 15. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás