7/2015. (XI. 13.) NMHH rendelet

1.⁶

2.⁷

3.⁸

4. adaptív rendszer: olyan rádiótávközlő rendszer, amely a csatorna minőségének megfelelően változtatja rádiótechnikai jellemzőit;

5. adás: rádió-adóállomás által előállított sugárzás, vagy a sugárzás előállítása;

6. adásmód: egy adás jellemzőinek összessége, úgymint a fő vivőhullám modulációs módja, a moduláló jel természete, a továbbítandó információ típusa és egyes esetekben más kiegészítő jellemzők, melyeknek mindegyikét szabványosított kódjelek együttesével látják el;

6a.⁹ adathálózat: hálózati elemként szolgáló több SRD – beleértve az adathálózati hozzáférési pontot is – és a köztük lévő vezetéknélküli összeköttetések;

6b.¹⁰ adathálózati hozzáférési pont: olyan helyhez kötött földfelszíni SRD egy adathálózatban, amely csatlakozási pontként szolgál az adathálózat más SRD-i számára az adathálózaton kívül található szolgáltatási platformok eléréséhez;

6c.¹¹

7. aktív beültethető orvostechnikai eszköz: minden olyan aktív orvostechnikai eszköz, amelynek rendeltetése, hogy teljes egészében vagy részben, sebészeti vagy más orvosi úton az emberi testbe vagy orvosi beavatkozás révén természetes testnyílásba helyezzék, és a beavatkozást követően a helyén maradjon;

8. aktív érzékelő: a műholdas Föld-kutató szolgálatban vagy az űrkutatási szolgálatban használt olyan mérőműszer, amelynek segítségével rádióhullámok adása és vétele révén információ nyerhető;

9. aktív orvosi implantátum: minden olyan aktív beültethető orvostechnikai eszköz rádióhullámokat használó része, amelynek rendeltetése, hogy teljes egészében vagy részben, sebészeti vagy orvosi úton az emberi testbe vagy egy állat testébe helyezzék, valamint adott esetben ennek külső kiegészítő berendezése;

9a.¹² alapvető követelmény: a rádióberendezésekről szóló NMHH rendeletben meghatározott alapvető követelmény;

9b.¹³ ALD: rendszerint egy vagy több rádióadót, valamint egy vagy több rádióvevőt magában foglaló rádiótávközlő rendszer, amely lehetővé teszi a hallássérült személyek számára hallóképességük javítását;

10. állandóhelyű állomás: az állandóhelyű szolgálat állomása;

10a.¹⁴ állandóhelyű földi állomás: a műholdas állandóhelyű szolgálat földi állomása;

11. állandóhelyű szolgálat: meghatározott állandó pontok között létrehozott rádiótávközlési szolgálat;

12. állandó telephelyű állomás: olyan állomás, amely előre meghatározott telepítési helyen üzemelhet;

13.¹⁵

14.¹⁶ állomás: egy vagy több adó- vagy vevőberendezés vagy adó- és vevőberendezés-csoport a tartozékokkal együtt, valamely rádiótávközlési szolgálatnak vagy a rádiócsillagászati szolgálatnak egy adott helyen történő megvalósítása céljából; a fogalom magában foglalja a következő állomásokat: állandóhelyű állomás, állandóhelyű földi állomás, állandó telephelyű állomás, amatőrállomás, átjátszóállomás, bázisállomás, bázis földi állomás, fedélzeti BTS, fedélzeti távközlő állomás, felhasználói állomás, fix állomás, földfelszíni állomás, földi állomás, földi mozgóállomás, földi mozgó földi állomás, gyűjtőállomás, hajóállomás, hajó-bázisállomás, hajó földi állomás, hajóvészadó, HAPS, helyhez kötött állomás, helyhez kötött földi állomás, HEST, hiteles frekvenciák és órajelek állomása, kikötői állomás, kísérleti állomás, koordinált földi állomás, központi állomás, központi földi állomás, légiforgalmi állomás, légiforgalmi földi állomás, légijármű állomás, légijármű földi állomás, LEST, markeradó, mentőjármű állomás, meteorológiai helyhez kötött állomás, meteorológiai mozgóállomás, MFCN-állomás, mozgóállomás, mozgó földi állomás, műsorszóró állomás, parti állomás, parti földi állomás, rádiócsillagászati állomás, rádió-irányadó állomás, rádió-iránymérő állomás, rádiólokációs helyhez kötött állomás, rádiólokációs mozgóállomás, rádiómeghatározó állomás, rádiónavigációs helyhez kötött állomás, rádiónavigációs mozgóállomás, SNG, szerencsétlenségek helyét jelző műholdas rádióbója, szerencsétlenségek helyét jelző rádióbója állomás, űrállomás, változó telephelyű állomás, végfelhasználói állomás, VSAT;

15.¹⁷ általános alkalmazás: alkalmazástól és rendeltetésétől függetlenül minden olyan SRD alkalmazás – így különösen távmérő, távirányító, riasztó, általános adatátviteli alkalmazás –, amely teljesíti az adott frekvenciasáv tekintetében meghatározott műszaki feltételeket;

16. általános többpont rendszer: az állandóhelyű szolgálat keretében működő olyan rádiótávközlő rendszer, amelyben a felhasználói állomások mindegyike kapcsolódik a központi állomáshoz, és a rendszerben vannak olyan felhasználói állomások, amelyek között közvetlen rádiókapcsolat is lehetséges;

17. amatőrállomás: az amatőrszolgálat állomása;

18. amatőrszolgálat: olyan rádiótávközlési szolgálat, amelynek célja az önképzés, az információcsere, a műszaki kutatás, és amelyet erre szabályszerűen felhatalmazott amatőrök végeznek, akik a rádiótechnikával csak személyes érdeklődésből és anyagi érdek nélkül foglalkoznak;

19. antennanyereség: egy veszteségmentes vonatkoztatási antenna bemenetén szükséges teljesítmény és az adott antenna bemenetére juttatott teljesítmény – általában decibelben kifejezett – aránya, amely mellett a két antenna egy adott irányban azonos térerősséget vagy azonos felületi teljesítménysűrűséget hoz létre azonos távolságban; amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik, az antennanyereség a fő sugárzási irányra vonatkozik; az antennanyereség egy meghatározott polarizációra is értelmezhető; a választott vonatkoztatási antennától függően megkülönböztetjük az alábbi antennanyereségeket:

20. anyagérzékelő eszköz: a rádiómeghatározás alkalmazását lehetővé tevő eszköz, amelyet egy anyagszerkezetben található tárgyak helyzetének meghatározása vagy egy anyag fizikai jellemzőinek megállapítása céljából terveztek;

21. átjátszóállomás: olyan központi szerepet betöltő állomás, amely a rádiós elérhetőségén belül lehetőséget biztosít a hálózat állomásai közötti rádiókapcsolat létrejöttéhez, és nem elektronikus átviteli végpont;

22.¹⁸ átlagos EIRP: a legnagyobb teljesítménynek megfelelő átviteli löket időtartamára átlagolt EIRP, TPC alkalmazása esetén;

23. átlagos EIRP-sűrűség: az átlagos teljesítmény adott felbontási sávszélességgel, RMS érzékelővel mérve, és adott időtartamon átlagolva;

24.¹⁹ átlagteljesítmény: egy rádió-adóberendezésnél annak a teljesítménynek az átlaga, amelyet az adóberendezés normál üzemi feltételek mellett a moduláció legkisebb frekvenciájú összetevőjének periódusidejéhez képest elegendően hosszú időintervallum alatt az antennatápvonalra juttat;

25.²⁰ autósmozi alkalmazás: a nézők által jellemzően autórádióval, mint vevőberendezéssel mozihangosítás céljából igénybe vett vezetéknélküli hangfrekvenciás PMSE berendezéssel megvalósított alkalmazás, amelyben a mozifilm hangjának átvitelét egy FM adóállomás biztosítja;

26. bázisállomás: a földi mozgószolgálat helyhez kötött állomása;

27. bázis földi állomás: a műholdas állandóhelyű szolgálat vagy bizonyos esetekben a műholdas földi mozgószolgálat földi állomása, amely a szárazföld egy meghatározott pontján vagy egy meghatározott területén belül helyezkedik el, és a műholdas földi mozgószolgálat modulációs összeköttetésének biztosítására szolgál;

28. belföldi vízi út: a víziközlekedésről szóló törvény alapján meghatározott, nemzeti vagy az ország határain belül lévő nemzetközi vízi út;

29.²¹ beltér: olyan zárt tér, így különösen épületek, járművek belső tere, ahol az árnyékolás általában biztosítja a szükséges mértékű csillapítást ahhoz, hogy a többi állomást megvédje a káros zavarástól, illetve elősegítse a más rádiószolgálatokkal történő megosztást;

30.²² belvízi mozgószolgálat: olyan tengeri mozgószolgálat, amely belvízi utakra terjed ki;

30a.²³ belvízi út: a víziközlekedésről szóló törvényben meghatározott fogalom;

31. BFWA rendszer: az állandóhelyű szolgálatban működő BWA rendszer;

32. biztonsági szolgálat: minden olyan rádiótávközlési szolgálat, amelyet állandóan vagy időszakosan az emberi élet védelme és a javak megóvása érdekében üzemeltetnek;

33.²⁴ blokkgazdálkodás: gazdálkodás egy frekvenciablokk frekvenciáival a rádióspektrum-használatra vonatkozó jogszabályi és egyedi engedélyben foglalt keretek között, amely magában foglalja a rádióberendezés, rádiórendszer tervezését, telepítését és üzemben tartását a frekvenciablokkot tartalmazó sávban e rendelet szerint üzemelő más alkalmazások figyelembevételével, amelynek keretében a Hivatal a rádióberendezés, rádiórendszer tervezését, telepítését előzetesen nem vizsgálja;

34.²⁵

35. BWA rendszer: olyan rádiótávközlő rendszer, amely felhasználói állomásokból, valamint a felhasználói állomásokat az alaphálózathoz kapcsoló rendszerből áll, és az állomások közötti távközlés szélessávú átviteli sebességgel történik;

36. CGC: a műholdas mozgószolgálati rendszer szerves része, amely – a mozgó földi állomásokkal összeköttetést megvalósító – helyhez kötött földi telepítésű állomásokból áll annak érdekében, hogy javuljon a műholdas mozgószolgálati rendszer elérhetősége azokban a – rendszer műholdjának vagy műholdjainak fedési körzetében található – földrajzi térségekben, ahol az egy vagy több űrállomással való összeköttetés nem biztosítható a szükséges minőségben;

37.²⁶

38. CT: elektronikus hírközlő hálózat azon földi mozgószolgálati része, amelynek bázisállomásai közvetlenül csatlakoznak a nyilvános telefonhálózathoz;

38a.²⁷ csatornán belüli IoT-alkalmazás: a vezetéknélküli szélessávú elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására használt névleges csatornán belüli erőforrások egy részének előzetes elkülönítésével megvalósított IoT-alkalmazás;

39.²⁸ csoportkommunikációs igény: természetes személyek kivételével a rádióspektrum-használók csoporton belüli és csoportok közötti kommunikációs igénye;

40. csoportkommunikációs rendszer: olyan rádiótávközlő rendszer, amely állandóhelyű és földi mozgószolgálati csoportkommunikációs igényeket elégít ki, és amely az állandóhelyű és a földi mozgószolgálat alkalmazásai számára egyaránt kijelölt frekvenciasávban üzemel;

41. csúcs EIRP-sűrűség: a legmagasabb átlagos kisugárzott teljesítmény frekvenciája körüli 50 MHz-es sávszélességen belül előforduló legmagasabb adásszint; ha az értéket x MHz sávszélességen mérik, akkor ezt a szintet 20lg(50/x) dB tényezővel kell csökkenteni;

42.²⁹ csúcsteljesítmény: egy rádió-adóberendezésnél annak a teljesítménynek az átlaga, amelyet az adóberendezés normál üzemi feltételek mellett a modulációs burkológörbe maximális amplitúdójának megfelelő rádiófrekvenciás periódus alatt az antennatápvonalra juttat;

42a.³⁰ DSC: félautomata módszer, amelyet az IMO nemzetközi szabványként határozott meg a tengeri mozgószolgálat számára felosztott középhullámú, rövidhullámú és URH-sávokat használó rádiótávközlés részére;

43. duplex rendszer: duplex üzemmódban működő rádiótávközlő rendszer;

44. duplex távolság: duplex rendszer állomásánál az adási és a vételi frekvencia különbsége;

45. duplex üzemmód: olyan üzemmód, amelynél az átvitel a távközlési csatornán mindkét irányban egyidejűleg lehetséges;

46. egyedi engedély: a frekvenciakijelölés és a rádióengedély;

47. egyedi vétel: a műholdas műsorszóró szolgálat űrállomása adásainak vétele egyszerű házi berendezésekkel, különösen kisméretű antennákkal ellátott berendezésekkel;

48. egyoldalsávos adás: csak a két oldalsáv egyikét tartalmazó amplitúdómodulált adás;

49. EIRP: az antennára juttatott teljesítmény és az adott irányban az izotrop antennára vonatkoztatott nyereség (izotrop vagy abszolút nyereség) szorzata;

50.³¹ elfoglalt sávszélesség: az a frekvenciasáv-szélesség, amelynél az alsó frekvenciahatár alatt, illetve a felső frekvenciahatár felett kisugárzott átlagteljesítmények egyenként egyenlőek az adott adás teljes átlagteljesítményének adott ß/2 százalékértékével; ha a kérdéses adásmódra vonatkozóan ITU-R-ajánlás másképpen nem rendelkezik, a ß/2 értékét 0,5%-ra kell felvenni;

51. elsődleges radar: olyan rádiómeghatározó rendszer, amely a referenciajeleknek a meghatározandó helyről visszaverődő rádiófrekvenciás jelekkel való összehasonlításán alapul;

52.³²

53. ERP: az antennára juttatott teljesítmény és az antenna félhullámú dipólra vonatkoztatott nyereségének szorzata egy adott irányban;

54.³³ fedélzeti BTS: a légijármű fedélzetén elhelyezett egy vagy több mobilhírközlési állomás, amely a GSM 1800 MCA, LTE 1800 MCA és UMTS 2100 MCA rendszerek használatát támogatja;

55. fedélzeti távközlő állomás: a tengeri mozgószolgálat kis teljesítményű mozgóállomása, amelyet hajófedélzeti belső távközlésre, mentési gyakorlatok vagy műveletek alatt a hajó és mentőcsónakjai vagy mentőtutajai közötti távközlésre, vontatott vagy tolt hajócsoportokon belüli távközlésre, valamint kötélkezelési és kikötési utasítások továbbítására használnak;

56. félduplex rendszer: félduplex üzemmódban működő rádiótávközlő rendszer;

57. félduplex üzemmód: olyan üzemmód, amelynél a távközlési csatorna egyik végén szimplex üzemmód, másik végén duplex üzemmód valósul meg;

58. felhasználói állomás: a rádiótávközlő rendszer olyan állomása, amely rádiótávközlő végberendezéssel üzemel;

58a.³⁴ felhasználói blokk: az egy rádióspektrum-használati jogosult által szerzett összefüggő frekvenciatartomány;

59.³⁵

60.³⁶

61. fix állomás: a mozgószolgálat olyan állandó telephelyű állomása, amely sem átjátszó, sem egyéb központi feladatot nem lát el;

61a.³⁷ forgószárnyas légijármű: EASA CS-27 vagy CS-29 kategóriájú légijármű;

62. földfelszíni állomás: földfelszíni rádiótávközlést biztosító állomás;

63. földfelszíni rádiótávközlés: az űrtávközlésen és a rádiócsillagászaton kívül minden más rádiótávközlés;

64. földi állomás: a Föld felszínén vagy a Föld légkörének központi részében elhelyezett olyan állomás, amelynek az a rendeltetése, hogy összeköttetést teremtsen:

65. földi mozgóállomás: a földi mozgószolgálat mozgóállomása, amely egy ország vagy földrész földrajzi határain belül földfelszíni mozgásra képes;

66. földi mozgó földi állomás: a műholdas földi mozgószolgálat mozgó földi állomása, amely egy ország vagy földrész földrajzi határain belül földfelszíni mozgásra képes;

67. földi mozgószolgálat: bázisállomások és földi mozgóállomások között vagy földi mozgóállomások között létrehozott mozgószolgálat;

68.³⁸

69.³⁹

70.⁴⁰

71.⁴¹

72. frekvenciatűrés: a kijelölt frekvencia és az adás által elfoglalt frekvenciasáv sávközépi frekvenciája között, vagy az adás vonatkoztatási frekvenciája és jellemző frekvenciája között megengedhető – milliomod részekben vagy hertzben kifejezett – legnagyobb eltérés;

73. FWA rendszer: olyan rádiótávközlő rendszer, amely felhasználói állomásokból, valamint a felhasználói állomásokat az alaphálózathoz kapcsoló rendszerből áll, és amelyben a felhasználói állomások csak állandó telephelyűek lehetnek;

74. geostacionárius műhold: olyan geoszinkron műhold, amelynek kör alakú keringési pályája a Föld egyenlítői síkjában fekszik, keringési iránya megegyezik a Föld forgási irányával, és amely következésképpen a Földhöz képest mozdulatlan marad; vagy olyan geoszinkron műhold, amely a Földhöz képest megközelítőleg mozdulatlan marad;

75. geostacionárius műholdpálya: olyan geoszinkron műhold keringési pályája, amelynek kör alakú keringési pályája a Föld egyenlítői síkjában fekszik, és keringési iránya megegyezik a Föld forgási irányával;

76. geoszinkron műhold: a Föld olyan műholdja, amelynek keringési ideje egyenlő a Föld saját tengelye körüli forgásának periódusidejével;

77.⁴² gépkocsi: a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) 1. számú függelék II. c) pontjában meghatározott fogalom;

78.⁴³ GSM rendszer: a nemzeti szabványokban, különösen az MSZ EN 301 502, az MSZ EN 301 511 és az MSZ EN 301 908-18 szabványban meghatározott elektronikus hírközlő hálózat, ideértve az EC-GSM-IoT-t is;

79. gyűjtőállomás: az állandóhelyű szolgálat olyan központi állomása, amely csak vételre szolgál;

80. hajóállomás: a tengeri mozgószolgálat nem állandó jelleggel kikötött hajó fedélzetén elhelyezett mozgóállomása, a mentőjármű állomás kivételével;

81.⁴⁴ hajó-bázisállomás: hajón elhelyezett olyan mobil pikocella, amely támogatja a GSM-, LTE- vagy UMTS-szolgáltatásokat;

82. hajó földi állomás: a műholdas tengeri mozgószolgálat hajó fedélzetén elhelyezett mozgó földi állomása;

83. hajók mozgásával kapcsolatos szolgálat: a kikötői műveletek szolgálatától különböző, parti állomások és hajóállomások között vagy hajóállomások között létrehozott biztonsági szolgálat a tengeri mozgószolgálaton belül, amelynek célja kizárólag a hajók mozgására vonatkozó közlemények továbbítása; e szolgálatból kizártak a nyilvános levelezés jellegű közlemények;

84. hajóvészadó: a hajó olyan adóállomása, amely kizárólag vészfrekvencián, vészjelzési, sürgősségi vagy biztonsági célokra használható;

85.⁴⁵ hallássegítő rendszer: hallássérültek által nyilvános helyen, különösen repülőtéren, vasútállomáson, templomban és színházban használt olyan rendszer, ahol az adókészülék hanganyag-közvetítő vagy nyilvános kihangosító rendszerhez kapcsolódik és a vevőkészüléket a hallássérült használó viseli, vagy az be van építve a használó hallókészülékébe;

85a.⁴⁶

86. HAPS: olyan állomás, amely 20–50 km magasságban és a Földhöz képest meghatározott, állandó helyzetű névleges pontban lévő hordozón helyezkedik el;

86a.⁴⁷ harmonizált rádióspektrum-használatú alkalmazás: olyan rádióalkalmazás, amelyre vonatkozóan európai uniós jogi aktus határozza meg a rádióspektrum-használat feltételeit;

86b.⁴⁸ harmonizált szabvány: a rádióberendezésekről szóló NMHH rendeletben meghatározott fogalom;

87.⁴⁹ hatósági frekvenciajegyzék: olyan, jegyzékben foglalt frekvenciakijelölési terv, amely az adott rádióalkalmazás tekintetében feladat- és hatáskörrel rendelkező államigazgatási szerv és a Hivatal közötti egyeztetés alapján készült, és amelyet a Hivatal az NMHH internetes honlapján tesz közzé;

88. HDFSS: a műholdas állandóhelyű szolgálat keretében működő olyan szélessávú rádióalkalmazás, amelyet megvalósító rendszeren belül kis antennamérettel rendelkező, nagyszámú nem koordinált földi állomás üzemel;

89. helyhez kötött állomás: a mozgószolgálat olyan állomása, amely nem helyváltoztatás alatti használatra szolgál;

90. helyhez kötött földi állomás: a műholdas állandóhelyű szolgálat vagy bizonyos esetekben a műholdas mozgószolgálat földi állomása, amely a szárazföld egy meghatározott pontján vagy egy meghatározott területén belül helyezkedik el, és a műholdas mozgószolgálat modulációs összeköttetésének biztosítására szolgál;

91. HEST: a 10,7–12,75 GHz vagy a 19,7–20,2 GHz sávban (űr–Föld irány) és a 14–14,25 GHz vagy a 29,5–30 GHz sávban (Föld–űr irány) műholdas rendszer irányítása alatt működő, digitális átvitelt biztosító olyan nem koordinált földi végfelhasználói állomás, amelynek EIRP-je nagyobb 34 dBW-nál, de nem lépi túl a 60 dBW értéket;

92. híranyagátvitel: rádió- vagy televízióműsor szerkesztésére felhasználható hang- és képinformáció továbbítása a stúdióba;

93. hiteles frekvenciák és órajelek állomása: a hiteles frekvenciák és órajelek szolgálatának állomása;

94. hiteles frekvenciák és órajelek szolgálata: olyan rádiótávközlési szolgálat, amely tudományos, műszaki és egyéb célokra mindenki által vehető meghatározott frekvenciák, órajelek – vagy mindkettő – meghatározott nagy pontosságú adásáról gondoskodik;

95. igazgatás: a Nemzetközi Távközlési Egyesület 1992. évi genfi Meghatalmazottak Rendkívüli Értekezletén aláírt Alapokmányának és Egyezményének az 1994. évi kiotói, az 1998. évi minneapolisi, a 2002. évi marrakesh-i és a 2006. évi antalyai Meghatalmazotti Értekezleteken történt módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt kihirdetéséről, valamint a Nemzetközi Távközlési Egyesület 1992. évi genfi Meghatalmazottak Rendkívüli Értekezletén aláírt Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2011. évi XLV. törvénnyel kihirdetett ITU Alapokmány mellékletének 1002. pontjában meghatározott fogalom;

96. ILS: olyan rádiónavigációs rendszer, amely a légijárművek részére közvetlenül leszállásuk előtt és annak folyamán vízszintes és függőleges irányítást nyújt, és amely bizonyos meghatározott pontokon a földetérési referenciapontig még megteendő távolságot jelzi;

97. ILS iránysávadója: a műszeres leszállító rendszerbe tartozó olyan vízszintes irányítást nyújtó rendszer, amely jelzi a légijármű vízszintes eltérését a futópálya tengelyével meghatározott legkedvezőbb süllyedési útvonaltól;

98. ILS siklópályaadója: a műszeres leszállító rendszerbe tartozó olyan függőleges irányítást nyújtó rendszer, amely jelzi a légijármű függőleges eltérését a legkedvezőbb süllyedési útvonaltól;

99.⁵⁰ induktív alkalmazás: közeltéri hírközlő és rádiómeghatározó alkalmazásokhoz az indukcióshurok-rendszer mágneses terét használó, különösen személygépkocsi-indításgátlás, állatazonosítás, riasztórendszerek, kábelérzékelés, hulladékkezelés, személyazonosítás, vezetéknélküli beszédátviteli összeköttetések, beléptető rendszerek, közelség- és fémérzékelők, lopásgátló rendszerek (beleértve a rádiófrekvenciás indukciós lopásgátló rendszereket is), kézi eszközökre történő adatátvitel, automatikus áruazonosítás, vezetéknélküli vezérlőrendszerek vagy automatikus útdíjbeszedés céljára használt rádióalkalmazás;

99a.⁵¹ intelligens menetíró készülékekkel, tömeggel és méretekkel kapcsolatos alkalmazás: a menetíró készülékek esetében az (EU) 2016/799 bizottsági végrehajtási rendelet 14. függelékében meghatározott távoli kommunikációs funkciók ellátását, a tömeggel és a méretekkel kapcsolatos alkalmazások esetében a tömegre és a méretekre vonatkozó követelmények érvényesítését szolgáló rádióalkalmazás;

99b.⁵² IoT: általában olyan, használati tárgyakba beépített eszközök interneten keresztüli összekapcsolása, amely eszközök lehetővé teszik ezen használati tárgyak közötti adatcserét;

99c.⁵³ IoT rendszer: IoT-t megvalósító rádiótávközlő rendszer, különösen az EC-GSM-IoT, LTE-MTC, LTE-eMTC, NR-IoT és NB-IoT rendszer;

100. ISM alkalmazás: olyan készülékek vagy berendezések működtetése, melyeket ipari, tudományos, orvosi, háztartási vagy hasonló célra, a rádiófrekvenciás energia kis térben való előállítására és hasznosítására hoztak létre, ide nem értve a távközlés területén történő alkalmazásokat;

101.⁵⁴ ITS: a közúti vagy városi vasúti közlekedési rendszerben alkalmazott rendszer és szolgáltatás, amely információs és kommunikációs technológiákra épül, beleértve a feldolgozást, vezérlést, helymeghatározást, kommunikációt és elektronikát;

102. jellemző frekvencia: egy adott adás könnyen azonosítható és mérhető frekvenciája; a vivőfrekvencia megjelölhető ilyen frekvenciaként;

102a.⁵⁵ katonai frekvenciajegyzék: olyan, jegyzékben foglalt frekvenciakijelölési terv, amely az adott rádióalkalmazás tekintetében feladat- és hatáskörrel rendelkező államigazgatási szerv és a Hivatal közötti egyeztetés alapján készült;

103. keringési pálya: valamely meghatározott vonatkoztatási rendszerhez viszonyítva egy olyan műhold vagy más űrbeli tárgy súlypontja által leírt útvonal, amely túlnyomóan a természeti erők, főként a nehézségi erő hatásának van alárendelve;

104. keskenysávú rendszer: legfeljebb 25 kHz csatorna-sávszélességű rádiótávközlő rendszer;

105. kikötői állomás: kikötői műveletek szolgálatának parti állomása;

106. kikötői műveletek szolgálata: parti állomások és hajóállomások között vagy hajóállomások között létrehozott tengeri mozgószolgálat valamely kikötőben vagy annak közelében, amelynek célja olyan közlemények továbbítása, amelyek kizárólag a hajók vezetésére, mozgására és biztonságára, valamint sürgős esetekben személyek védelmére vonatkoznak; e szolgálatból kizártak a nyilvános levelezés jellegű közlemények;

107. kísérleti állomás: olyan állomás – ide nem értve az amatőrállomásokat –, amely a rádióhullámokat a tudomány vagy a technika fejlesztése érdekében folytatott kísérletekhez használja;

108.⁵⁶ kis kitöltési tényezőjű, nagy megbízhatóságú eszköz: olyan rádióberendezés, amely általában csekély rádióspektrum-használattal és a kis kitöltési tényezőjű spektrumhozzáférésre vonatkozó szabályokra támaszkodva igen megbízható spektrumhozzáférést és átvitelt biztosít a megosztott frekvenciasávokban; jellemző felhasználási területe a riasztók és a szociális segélykérő rendszerek;

109.⁵⁷ kis teljesítményű analóg FM-adó: a személyi használatú hangátviteli eszközök, különösen mobiltelefonok és a gépkocsiba szerelt vagy otthoni szórakoztatóelektronikai rendszerek összekapcsolására szolgáló rádióalkalmazás;

110.⁵⁸ kitöltési tényező: a megfigyelési frekvenciasávban a megfigyelési időtartamon belüli azon időtartamok összegének a megfigyelési időtartamhoz viszonyított, százalékban kifejezett aránya, amely időtartamok alatt a rádióberendezés ténylegesen adás üzemmódban van;

111.⁵⁹

112. kizárólagos használatú frekvencia: egyedi engedélyben megjelölt területen és időben, időbeli megosztás nélkül, a Hivatal által meghatározott zavarvédelemmel igénybe vehető frekvencia;

113. koordinációs övezet: a koordináció szükségességének megállapításakor földfelszíni állomásokkal azonos frekvenciasávban működő földi állomást vagy vevő földi állomásokkal azonos, mindkét irányban felosztott frekvenciasávban működő adó földi állomást körülvevő olyan terület, amelyen kívül a zavarás a megengedhető zavarás szintjét nem haladja meg és ezért koordinációra nincs szükség;

114. koordinációs távolság: a koordináció szükségességének megállapításakor földfelszíni állomásokkal azonos frekvenciasávban működő földi állomástól vagy vevő földi állomásokkal azonos, mindkét irányban felosztott frekvenciasávban működő adó földi állomástól adott azimutban mért olyan távolság, amelyen túl a zavarás a megengedhető zavarás szintjét nem haladja meg és ezért koordinációra nincs szükség;

115. koordinált földi állomás: olyan, a Hivatal által engedélyezett földi állomás, amelynek telepítési és sugárzási jellemzői a koordinációs övezetében korábban engedélyezett, legalább azonos szolgálati kategóriájú más állomásokkal szemben, az azoknak okozott káros zavarás elkerülése érdekében le lettek egyeztetve;

116.⁶⁰ közös használatú frekvencia: legalább kettő rádióspektrum-használó által azonos területen, tetszőleges időben igénybe vehető frekvencia, amelynek használói forgalmi viszonyait a Hivatal nem szabályozza, és a rádióspektrum-használók egymás zavarásával szembeni védelmét nem biztosítja;

117. közösségi vétel: a műholdas műsorszóró szolgálat űrállomása adásainak vétele olyan, esetenként összetett vevőberendezésekkel, amelyek az egyedi vételnél használtaknál nagyobb méretű antennákkal rendelkeznek és rendeltetésük a nagyközönség egy azonos helyen lévő csoportja által, vagy egy behatárolt területet ellátó elosztórendszer által történő használat;

118. központi állomás: pont-többpont és általános többpont rendszerek olyan állomása, amely ezen rendszerek valamennyi felhasználói állomásával közvetlen vagy átjátszóállomás közvetítésével létrehozott rádiókapcsolatban van; amennyiben a rendszer az alaphálózathoz vagy más rendszerhez csatlakozik, a csatlakozás ezen állomás közvetítésével történik;

119. központi földi állomás: űrtávközlési szolgálat keretében működő olyan nagykapacitású, nagy antennaméretű földi állomás, amely geostacionárius és nemgeostacionárius keringési pályájú műholdakhoz az egy- vagy kétirányú információátvitelt biztosítja;

119a.⁶¹ közúti ITS: olyan, a közúti közlekedésben – beleértve a közúton kívüli felhasználási esetet is – alkalmazott ITS, amely lehetővé teszi a járművek közötti, valamint az infrastruktúra és a járművek közötti, biztonsággal összefüggő kommunikációt; a közúti vagy gyalogos forgalomtól el nem különített vasútvonalakon – így különösen a villamosvonalakon és a helyiérdekű vasút vonalain – alkalmazott ITS szintén a közúti ITS részének minősül;

119b.⁶² közúti jármű: gépkocsi vagy annak pótkocsija;

120. különleges szolgálat: más módon meg nem határozott olyan rádiótávközlési szolgálat, amely kizárólag a nagyközönség meghatározott szükségleteinek kielégítését célozza, de a nyilvános levelezés számára nincs megnyitva;

121. lábjegyzet: az RR frekvenciasávok felosztási táblázatának lábjegyzete;

122. légiforgalmi állomás: a légi mozgószolgálat helyhez kötött állomása, beleértve a hajó fedélzetén vagy tengeren lévő mesterséges felületen elhelyezett állomást;

123. légiforgalmi földi állomás: a műholdas állandóhelyű szolgálat vagy bizonyos esetekben a műholdas légi mozgószolgálat földi állomása, amely a szárazföld egy meghatározott pontján helyezkedik el, és a műholdas légi mozgószolgálat modulációs összeköttetésének biztosítására szolgál;

124. légijármű állomás: a légi mozgószolgálat légijármű fedélzetén elhelyezett mozgóállomása, a mentőjármű állomás kivételével;

124a.⁶³ légijármű-fedélzeti UWB alkalmazás: légijárművön belüli kommunikációs célú rádió-összeköttetésekre használt UWB alkalmazás;

125. légijármű földi állomás: a műholdas légi mozgószolgálat légijármű fedélzetén elhelyezett mozgó földi állomása;

126. légi mozgószolgálat: légiforgalmi állomások és légijármű állomások között vagy légijármű állomások között létrehozott mozgószolgálat, amelyben mentőjármű állomások is részt vehetnek; a szerencsétlenségek helyét jelző rádióbója állomások szintén részt vehetnek e szolgálatban a kijelölt vész- és kényszerhelyzeti frekvenciákon;

127. légi rádiónavigáció szolgálat: repülési célokra és a légijárművek üzemeltetésének biztonságára használt rádiónavigáció szolgálat;

128. LEST: a 10,7–12,75 GHz vagy a 19,7–20,2 GHz frekvenciasávban (űr–Föld irány) és a 14–14,25 GHz vagy a 29,5–30 GHz frekvenciasávban (Föld–űr irány) műholdas rendszer irányítása alatt működő, digitális átvitelt biztosító olyan nem koordinált földi végfelhasználói állomás, amelynek EIRP-je nem nagyobb, mint 34 dBW;

129. LT1: emberek és tárgyak általános helyzetkövetésére szolgáló rendszer;

130. LT2: emberek és tárgyak helyzetkövetésére szolgáló rendszer ipari környezetben;

131.⁶⁴

132. markeradó: a légi rádiónavigáció szolgálatban alkalmazott olyan adóállomás, amely függőleges nyalábot sugároz abból a célból, hogy a légijárművek részére helyzetjelölést adjon;

133. másodlagos kereskedelem: a rádiófrekvenciák másodlagos kereskedelméről szóló NMHH rendelet értelmező rendelkezéseiben meghatározott frekvencia másodlagos kereskedelme fogalommal azonos;

134. másodlagos radar: olyan rádiómeghatározó rendszer, amely a referenciajeleknek a meghatározandó helyről visszatovábbított rádiófrekvenciás jelekkel való összehasonlításán alapul;

135. maximális EIRP-sűrűség: a meghatározott tartomány bármely frekvenciáján tetszőleges irányban mért legmagasabb jelerősség;

135a.⁶⁵ MBANS: több, a testen viselt érzékelő vagy aktuátor, valamint az emberi testen vagy a test körül elhelyezett hálózati elosztóeszköz kis teljesítményű, vezetéknélküli hálózatba rendezése révén orvosiadat-gyűjtésre szolgáló rádiórendszer;

136. MCA-szolgáltatás: olyan elektronikus hírközlési szolgáltatás, amelyet valamely vállalkozás bocsát a légiutasok rendelkezésére nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok repülés közben, a földi mobilhálózatokkal való közvetlen kapcsolatteremtés nélkül történő igénybevételére;

137.⁶⁶ MCV-szolgáltatás: olyan elektronikus hírközlési szolgáltatás, amelyet valamely vállalkozás nyújt a hajón levő személyek részére GSM, LTE vagy UMTS rendszert használó nyilvános elektronikus hírközlő hálózaton történő kommunikáció céljából, a földi mobilhálózatokkal való közvetlen kapcsolatteremtés nélkül;

138.⁶⁷ megengedhető zavarás: olyan megfigyelt vagy előre jelzett zavarás, amely eleget tesz az RR-ben, az ITU-R-ajánlásokban vagy az RR rendelkezéseinek megfelelően megkötött különmegállapodásokban foglalt kvantitatív zavarási és megosztási kritériumoknak;

138a.⁶⁸ megfigyelési frekvenciasáv: a kitöltési tényező meghatározásánál eltérő rendelkezés hiányában az adott működési frekvenciasáv;

138b.⁶⁹ megfigyelési időtartam: a kitöltési tényező meghatározásánál eltérő rendelkezés hiányában egy megszakítás nélküli, egy órán át tartó időszak;

139. megosztott használatú frekvencia: egyedi engedély alapján legalább kettő engedélyes által azonos területen, de különböző időben, a Hivatal által meghatározott zavarvédelemmel igénybe vehető frekvencia;

140. mellékhullám-sugárzás: a szükséges sávszélességen kívüli frekvencián vagy frekvenciákon történő olyan sugárzás, amelynek szintje csökkenthető anélkül, hogy ez a megfelelő információ továbbítását befolyásolná; a mellékhullám-sugárzások magukban foglalják a harmonikus sugárzásokat, a parazita sugárzásokat, az intermodulációs és keverési termékeket, de nem foglalják magukban a sávon kívüli adásokat;

141. mellékhullám-tartomány: egy adásnál a sávon kívüli tartományon kívül eső frekvenciatartomány, ahol a mellékhullám-sugárzások rendszerint túlsúlyban vannak;

142. mentőjármű állomás: a tengeri mozgószolgálat vagy a légi mozgószolgálat mozgóállomása, amely kizárólag a szerencsétlenségek túlélőinek szükségleteit szolgálja, és amelyet mentőcsónakon, mentőtutajon vagy bármely egyéb mentőeszközön helyeznek el;

143. mérőeszköz: olyan, kétirányú rádiótávközlő rendszer részét alkotó rádióberendezés, amely intelligens hálózati infrastruktúrákban – így különösen áram-, gáz- és vízszolgáltatásban – távfelügyeletet, mérést és adattovábbítást tesz lehetővé;

143a.⁷⁰ meteorológiai helyhez kötött állomás: a meteorológiát segítő szolgálat olyan állomása, amely nem helyváltoztatás alatti használatra szolgál;

143b.⁷¹ meteorológiai mozgóállomás: a meteorológiát segítő szolgálat olyan állomása, amely helyváltoztatás vagy meghatározatlan helyen történő megállás alatti használatra szolgál;

144. meteorológiát segítő szolgálat: meteorológiai, valamint hidrológiai megfigyelésekre és kutatásokra használt rádiótávközlési szolgálat;

144a.⁷² MFCN-állomás: MFCN helyhez kötött állomása, központi állomása, átjátszóállomása;

145.⁷³ modellirányító alkalmazás: modellek (így különösen járművek kicsinyített másai) levegőben, földön, vízfelszínen vagy víz alatt végzett mozgásának távolról történő irányítására használt, speciális távvezérlés és távmérés célú rádióalkalmazás;

146. modulációs összeköttetés: adott helyen elhelyezett földi állomásról egy űrállomás irányába mutató – vagy fordított irányú – rádió-összeköttetés, amely a műholdas állandóhelyű szolgálattól eltérő űrtávközlési szolgálat számára továbbít információt; az adott hely lehet egy meghatározott állandó pont vagy meghatározott területeken belül bármely állandó pont;

147. mozgóállomás: a mozgószolgálat olyan állomása, amely helyváltoztatás vagy meghatározatlan helyen történő megállás alatti használatra szolgál;

148. mozgó földi állomás: a műholdas mozgószolgálat olyan földi állomása, amely helyváltoztatás vagy meghatározatlan helyen történő megállás alatti használatra szolgál;

149. mozgószolgálat: mozgóállomások és helyhez kötött állomások között vagy mozgóállomások között létrehozott rádiótávközlési szolgálat;

150. MSI: hajóknak szóló navigációs és meteorológiai figyelmeztetések, meteorológiai előrejelzések és más biztonsággal kapcsolatos sürgős üzenetek;

151. műhold: olyan test, amely egy nagyobb tömegű másik test körül kering, és amelynek mozgását főképpen és állandó jelleggel a másik test vonzóereje határozza meg;

152. műholdak közötti szolgálat: mesterséges holdak közötti összeköttetéseket megvalósító rádiótávközlési szolgálat;

153. műholdas állandóhelyű szolgálat: adott helyeken elhelyezett földi állomások között egy vagy több műhold segítségével létrehozott rádiótávközlési szolgálat; az adott hely lehet egy meghatározott állandó pont vagy meghatározott területeken belül bármely állandó pont; bizonyos esetekben ez a szolgálat tartalmaz műholdak közötti összeköttetéseket, amelyek a műholdak közötti szolgálatban is üzemeltethetők; a műholdas állandóhelyű szolgálathoz tartozhatnak más űrtávközlési szolgálatok számára szolgáló modulációs összeköttetések is;

154.⁷⁴ műholdas amatőrszolgálat: olyan rádiótávközlési szolgálat, amely a Föld műholdjain elhelyezett űrállomásokat használja ugyanarra a célra, mint az amatőrszolgálat;

155. műholdas földi mozgószolgálat: műholdas mozgószolgálat, melynek mozgó földi állomásai szárazföldön helyezkednek el;

156. műholdas Föld-kutató szolgálat: földi állomások és egy vagy több űrállomás között létrehozott rádiótávközlési szolgálat, amely tartalmazhat űrállomások közötti összeköttetéseket is, és amelynél

157. műholdas hálózat: műholdas rendszer vagy egy műholdas rendszer része, amely egyetlen műholdból és a hozzá tartozó földi állomásokból áll;

158.⁷⁵ műholdas hiteles frekvenciák és órajelek szolgálata: olyan rádiótávközlési szolgálat, amely a Föld műholdjain elhelyezett űrállomásokat használja ugyanarra a célra, mint a hiteles frekvenciák és órajelek szolgálata, ez a szolgálat tartalmazhatja az üzemeltetéséhez szükséges modulációs összeköttetéseket is;

159. műholdas légi mozgószolgálat: műholdas mozgószolgálat, amelynek mozgó földi állomásai légijárművek fedélzetén helyezkednek el; mentőjármű állomások és a szerencsétlenségek helyét jelző rádióbója állomások is részt vehetnek e szolgálatban;

160. műholdas légi rádiónavigáció szolgálat: műholdas rádiónavigáció szolgálat, amelynek földi állomásai légijárművek fedélzetén helyezkednek el;

161. műholdas meteorológiai szolgálat: meteorológiai célokra használt műholdas Föld-kutató szolgálat;

162. műholdas mozgószolgálat: rádiótávközlési szolgálat

163. műholdas műsorszóró szolgálat: olyan rádiótávközlési szolgálat, amelynél az űrállomás által sugárzott vagy közvetített jelek a nagyközönség általi közvetlen vételre szolgálnak; ennél a szolgálatnál a „közvetlen vétel” kifejezés az egyedi vételre és a közösségi vételre egyaránt vonatkozik;

164. műholdas (OR) légi mozgószolgálat: elsődlegesen a nemzetközi és nemzeti polgári légiútvonalakon kívüli összeköttetések – beleértve a repülés koordinálásával kapcsolatosakat is – biztosítására szolgáló műholdas légi mozgószolgálat;

165.⁷⁶ műholdas összeköttetés: rádió-összeköttetés egy adó földi állomás és egy vevő földi állomás között egyetlen műhold segítségével, amely egy felmenő irányú összeköttetésből és egy lemenő irányú összeköttetésből áll;

166. műholdas rádiólokáció szolgálat: rádiólokáció céljára használt műholdas rádiómeghatározó szolgálat, amely tartalmazhatja az üzemeltetéséhez szükséges modulációs összeköttetéseket is;

167. műholdas rádiómeghatározó szolgálat: rádiómeghatározás céljára használt rádiótávközlési szolgálat, amely magában foglalja egy vagy több űrállomás használatát is, és tartalmazhatja az üzemeltetéséhez szükséges modulációs összeköttetéseket is;

168. műholdas rádiónavigáció szolgálat: rádiónavigáció céljára használt műholdas rádiómeghatározó szolgálat, amely tartalmazhatja az üzemeltetéséhez szükséges modulációs összeköttetéseket is;

169. műholdas rendszer: olyan űrtávközlési rendszer, amely a Föld egy vagy több mesterséges holdját használja;

170. műholdas (R) légi mozgószolgálat: elsődlegesen a nemzetközi és nemzeti polgári légiútvonalak mentén a légijáratok biztonságával és rendszerességével kapcsolatos összeköttetésekre fenntartott műholdas légi mozgószolgálat;

171. műholdas tengeri mozgószolgálat: műholdas mozgószolgálat, amelynek mozgó földi állomásai hajók fedélzetén helyezkednek el; mentőjármű állomások és a szerencsétlenségek helyét jelző rádióbója állomások is részt vehetnek e szolgálatban;

172. műholdas tengeri rádiónavigáció szolgálat: műholdas rádiónavigáció szolgálat, amelynek földi állomásai hajók fedélzetén helyezkednek el;

173. műsorátvitel: stúdió által összeállított, szerkesztett hang- és képinformáció továbbítása adóhálózaton történő kisugárzás céljából;

174. műsorszóró állomás: a műsorszóró szolgálat állomása;

175. műsorszóró szolgálat: olyan rádiótávközlési szolgálat, amelynek adásai a nagyközönség általi közvetlen vételre szolgálnak; ez a szolgálat magában foglalhatja hangok sugárzását, televíziós vagy egyéb természetű adásokat;

176.⁷⁷

177.⁷⁸

178.⁷⁹ nagy kitöltési tényezőjű, folyamatos átvitelt megvalósító eszköz: alacsony késleltetési idejű és nagy kitöltési tényezőjű átvitelt megvalósító rádióberendezés, beleértve a vezetéknélküli audio- és multimédia-streaming alkalmazások rádióberendezéseit, a mobiltelefonokat, a gépkocsiba szerelt vagy otthoni szórakoztatóelektronikai rendszereket, a vezetéknélküli hangfalakat, a vezetéknélküli fejhallgatókat, az emberen levő rádióberendezéseket, az ALD-ket, a monitor-fülhallgatókat, valamint a kis teljesítményű analóg FM-adókat;

179.⁸⁰

180.⁸¹ NATO-jogosult: NATO-tagállam vagy az 1995. évi LXVII. törvényben kihirdetett Békepartnerségben részt vevő más állam katonai szervezete;

181. NAVTEX: MSI keskenysávú távgépíróval történő adására és automatikus vételére szolgáló rendszer;

182.⁸² NCU: a légijárműveken elhelyezett berendezés, amely a mozgóállomás vételi frekvenciasávjában a zajszint növelésével biztosítja, hogy a földi telepítésű elektronikus mobilhírközlő rendszerek – így különösen UMTS, GSM és LTE – által sugárzott jeleket ne lehessen venni a fedélzeten;

183. nemkívánt sugárzás: a mellékhullám-sugárzás és a sávon kívüli adás által keltett sugárzások összessége;

183a.⁸³ nem polgári frekvenciakészlet-gazdálkodás: a frekvenciák és frekvenciasávok, az alkalmazott rádióberendezések használatának, valamint a működési terület – rádióengedélyben megadott feltételek melletti – a nem polgári célú rádióspektrum-használó általi tervezése és a rádiórendszer ennek alapján történő üzemeltetése;

184.⁸⁴ nemzeti felosztás: a frekvenciasávok rádiószolgálatok részére, valamint polgári, nem polgári és együttes célú használatra történő felosztása – az RR előírásait figyelembe véve – Magyarországon;

185.⁸⁵ nemzetközi felosztás: a frekvenciasávok RR szerinti felosztása a világ három Körzetére – az egyes országok eltérő és speciális rádióspektrum-használatának figyelembevételével – abból a célból, hogy az igazgatások a frekvenciakijelölés során igazodjanak a nemzetközi szabályokhoz;

186.⁸⁶

187.⁸⁷ nyalábolt rendszer: olyan rádiótávközlő rendszer, amely magas spektrumhatékonysággal rendelkezik, több rádiófrekvencián üzemel, automatikus csatornakiválasztást alkalmaz, képes speciális átviteli szolgáltatások nyújtására (prioritásos hívás, konferenciahívás stb.), és hatékony működését a jelzés- és forgalmi rendszerének a használat szempontjait figyelembe vevő kialakításával érik el;

188. nyilvános levelezés: a Nemzetközi Távközlési Egyesület 1992. évi genfi Meghatalmazottak Rendkívüli Értekezletén aláírt Alapokmányának és Egyezményének az 1994. évi kiotói, az 1998. évi minneapolisi, a 2002. évi marrakesh-i és a 2006. évi antalyai Meghatalmazotti Értekezleteken történt módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt kihirdetéséről, valamint a Nemzetközi Távközlési Egyesület 1992. évi genfi Meghatalmazottak Rendkívüli Értekezletén aláírt Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2011. évi XLV. törvénnyel kihirdetett ITU Alapokmány mellékletének 1004. pontjában meghatározott fogalom;

189. nyomon követésre és tárgyak felkutatására szolgáló rendszer: olyan rendszer, amely lehetővé teszi az áruknak azok visszaszerzését eredményező nyomon követését és felkutatását, és amely általában egy, a védendő árucikkre helyezett rádióadót, valamint egy rádióvevőt tartalmaz, továbbá magában foglalhat egy riasztót is;

190. (OR) légi mozgószolgálat: elsődlegesen a nemzetközi és nemzeti polgári légiútvonalakon kívüli összeköttetések – beleértve a repülés koordinálásával kapcsolatosakat is – biztosítására szolgáló légi mozgószolgálat;

190a.⁸⁸ orvosiadat-gyűjtés: a betegek egészségügyi intézményekben vagy otthonukban, a vonatkozó szabályozásnak megfelelően egészségügyi szakemberek által előírt módon végzett megfigyelése, diagnosztizálása és kezelése céljából a nem hangalapú adatoknak a nem beültethető orvostechnikai eszközöktől, illetve az ilyen eszközökhöz való továbbítása;

190b.⁸⁹ önálló IoT-alkalmazás: a vezetéknélküli szélessávú elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásától független – ilyen, illetve GSM-szolgáltatás nyújtására nem használt csatornán megvalósított – IoT-alkalmazás;

191.⁹⁰ PAMR rendszer: kizárólag elektronikus hírközlési szolgáltatás céljából létesített, csoportkommunikációs igényeket kielégítő hálózat, amelyet üzleti és intézményi használók vagy azok előre meghatározott használói csoportjai számára terveztek úgy, hogy azokon belül nincs korlátozás a használói csoportok számára, jellegére vagy típusára, és nem szükséges, hogy ezek kapcsolatban legyenek egymással;

192. parti állomás: a tengeri mozgószolgálat helyhez kötött állomása;

193. parti földi állomás: a műholdas állandóhelyű szolgálat vagy bizonyos esetekben a műholdas tengeri mozgószolgálat földi állomása, amely a szárazföld egy meghatározott pontján helyezkedik el, és a műholdas tengeri mozgószolgálat modulációs összeköttetésének biztosítására szolgál;

194. parti tenger: a Tengerjogi Egyezményben meghatározott tengersáv;

195. passzív érzékelő: a műholdas Föld-kutató szolgálatban vagy az űrkutatási szolgálatban használt olyan mérőműszer, amelynek segítségével természetes eredetű rádióhullámok vétele révén információ nyerhető;

195a.⁹¹ PMR 446: olyan kis hatótávolságú, berendezések közötti közvetlen összeköttetést megvalósító üzemmódban, bázisállomás és átjátszóállomás használata nélkül működő, sem az infrastruktúra-hálózat részeként, sem átjátszóállomásként nem használható, emberen levő vagy közvetlen kézi működtetésű hordozható rádióberendezés, amely kizárólag beépített antennát használ a megosztás maximalizálása és a zavarás minimalizálása érdekében;

196.⁹² PMR rendszer: mozgószolgálat keretében vállalkozások és intézmények saját célra használt, esetleg részben más használónak átengedett, zárt használói csoport forgalmának lebonyolítására szolgáló rádiótávközlő rendszere;

197.⁹³ PMSE alkalmazás: a vezetéknélküli hangfrekvenciás PMSE berendezéssel megvalósított alkalmazás, valamint a videoátviteli PMSE alkalmazás;

197a.⁹⁴ polgárőr szervezet: a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló törvény szerinti polgárőr szervezet;

198. pont-pont rendszer: az állandóhelyű szolgálat keretében működő olyan rádiótávközlő rendszer, amelyet két, egymással kizárólagos rádiókapcsolatban lévő állomás alkot;

199. pont-többpont rendszer: az állandóhelyű szolgálat keretében működő olyan rádiótávközlő rendszer, amelyben a felhasználói állomások mindegyike a központi állomáshoz közvetlenül vagy átjátszóállomás közvetítésével kapcsolódik, és a felhasználói állomások között közvetlen rádiókapcsolat nincs;

199a.⁹⁵ pótkocsi: a KRESZ 1. számú függelék II. n) pontjában meghatározott fogalom;

199b.⁹⁶ PPDR rendszer: a kormányzati célú hálózatokról szóló 346/2010. (XII. 28.) Korm. rendeletben meghatározott EDR felhasználók és csatlakozó felhasználók által különösen közrendvédelmi, katasztrófavédelmi, honvédelmi és nemzetbiztonsági célból – ideértve a különleges jogrendben felmerülő szükségleteket is – használt rádiórendszer;

200. radar: olyan rádiómeghatározó rendszer, amely a referenciajeleknek a meghatározandó helyről visszaverődő vagy visszatovábbított rádiófrekvenciás jelekkel való összehasonlításán alapul;

201. radarbója: egy meghatározott navigációs markerjelzéshez rendelt adó-vevő, amely a radarjel indítására automatikusan megkülönböztető jelet ad, mely megjelenik az indító radar képernyőjén, és távolsági, irány- és azonosító adatokat szolgáltat;

202. rádió: rádióhullámok használatára utaló általános fogalom;

203. rádióalkalmazás: olyan alkalmazás, amelyben egy frekvenciasáv vagy meghatározott frekvencia rádiórendszerrel rádiótávközlés vagy rádiócsillagászat meghatározott céljaira történő igénybevétele valósul meg;

204. rádiócsillagászat: kozmikus eredetű rádióhullámok vételére alapozott csillagászat;

205. rádiócsillagászati állomás: a rádiócsillagászati szolgálat állomása;

206. rádiócsillagászati szolgálat: rádiócsillagászattal foglalkozó szolgálat;

206a.⁹⁷ rádiófrekvenciás ellentevékenység céljából készült rádióberendezés: az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 56. § (1a) bekezdése szerinti – így különösen a haditechnikai tevékenység engedélyezésének és a vállalkozások tanúsításának részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti, rádiófrekvenciával végzett ellentevékenységhez használható – rádióberendezés, amelynek funkciója valamely rádióberendezés üzemszerű működésének módosítása, akadályozása vagy ellehetetlenítése vagy üzemszerű működése által létrehozott elektromágneses spektrumkörnyezet torzítása, és amely esetén a polgári célú használat kizárt;

207. rádiófrekvenciás jel: a rádióspektrumba tartozó elektromágneses jel;

208. rádió-irányadó állomás: a rádiónavigáció szolgálat olyan állomása, amelynek adásai valamely mozgóállomás számára lehetővé teszik a rádió-irányadó állomáshoz viszonyított helyzetének vagy irányának meghatározását;

209. rádió-iránymérés: olyan rádiómeghatározás, amely a rádióhullámok vételét használja fel valamely állomás vagy tárgy irányának meghatározására;

210. rádió-iránymérő állomás: rádió-iránymérést alkalmazó rádiómeghatározó állomás;

211. rádiólokáció: a rádiómeghatározásnak a rádiónavigációtól eltérő célú alkalmazása;

212. rádiólokációs helyhez kötött állomás: a rádiólokáció szolgálat olyan állomása, amely nem helyváltoztatás alatti használatra szolgál;

213. rádiólokációs mozgóállomás: a rádiólokáció szolgálat olyan állomása, amely helyváltoztatás vagy meghatározatlan helyen történő megállás alatti használatra szolgál;

214. rádiólokáció szolgálat: rádiólokáció céljára használt rádiómeghatározó szolgálat;

215. rádió-magasságmérő: légijármű vagy űrjármű fedélzetén elhelyezett olyan rádiónavigációs készülék, amelyet a légijárműnek vagy az űrjárműnek a Föld felszíne vagy más felület feletti magasságának meghatározására használnak;

216. rádiómeghatározás: valamely tárgy helyének, sebességének vagy más jellemzőinek meghatározása, vagy az ezekre vonatkozó adatok megszerzése a rádióhullámok terjedési sajátságainak segítségével;

217. rádiómeghatározó alkalmazás: a rádiómeghatározó szolgálat rádióalkalmazása;

218. rádiómeghatározó állomás: a rádiómeghatározó szolgálat állomása;

219. rádiómeghatározó szolgálat: rádiómeghatározás céljára használt rádiótávközlési szolgálat;

220. rádiónavigáció: a rádiómeghatározás navigáció céljaira történő alkalmazása, ideértve akadályozó tárgyak meghatározását is;

221. rádiónavigációs helyhez kötött állomás: a rádiónavigáció szolgálat olyan állomása, amely nem helyváltoztatás alatti használatra szolgál;

222. rádiónavigációs mozgóállomás: a rádiónavigáció szolgálat olyan állomása, amely helyváltoztatás vagy meghatározatlan helyen történő megállás alatti használatra szolgál;

223. rádiónavigáció szolgálat: rádiónavigáció céljára használt rádiómeghatározó szolgálat;

224. rádiórendszer: állomások, rádiótávközlő hálózatok, rádiótávközlő rendszerek összefoglaló megnevezése;

224a.⁹⁸ rádióspektrum-gazdálkodási alapvető követelmény: a rádióberendezés kialakítására vonatkozó azon alapvető követelmény, hogy a rádióberendezés a káros zavarás elkerülése mellett biztosítsa a rádióspektrum eredményes és hatékony használatát;

224b.⁹⁹ rádióspektrum-használat: rádiótávközlési és rádiócsillagászati célból rádiófrekvenciás jelek előállítása, kisugárzása és vétele;

224c.¹⁰⁰ rádióspektrum-használat jellege: kizárólagos, megosztott vagy közös a kizárólagos használatú frekvenciára, a megosztott használatú frekvenciára és a közös használatú frekvenciára vonatkozó meghatározások szerint;

224d.¹⁰¹ rádióspektrum-használó: az a természetes személy, jogi személy, egyéb szervezet, aki vagy amely rádiótávközlési célból rádiófrekvenciás jeleket állít elő, vagy rádiófrekvenciás jeleket kisugároz, vagy rádióberendezést üzemben tart;

225. rádiószonda: a meteorológiát segítő szolgálatban alkalmazott olyan automatikus rádió-adókészülék, amelyet rendszerint légijármű, szabad léggömb, ejtőernyő vagy sárkány hordoz, és amely meteorológiai adatokat továbbít;

226. rádiótávközlés: rádióhullámok segítségével történő távközlés;

227.¹⁰² rádiótávközlési szolgálat: olyan szolgálat, amely magában foglalja a rádióhullámok sajátos távközlési célokból történő továbbítását, adását vagy vételét; a fogalom magában foglalja a következő szolgálatokat: állandóhelyű szolgálat, amatőrszolgálat, belvízi mozgószolgálat, biztonsági szolgálat, földi mozgószolgálat, hajók mozgásával kapcsolatos szolgálat, hiteles frekvenciák és órajelek szolgálata, kikötői műveletek szolgálata, különleges szolgálat, légi mozgószolgálat, légi rádiónavigáció szolgálat, meteorológiát segítő szolgálat, mozgószolgálat, műholdas szolgálatok (beleértve: műholdak közötti szolgálat, műholdas állandóhelyű szolgálat, műholdas amatőrszolgálat, műholdas földi mozgószolgálat, műholdas Föld-kutató szolgálat, műholdas hiteles frekvenciák és órajelek szolgálata, műholdas légi mozgószolgálat, műholdas légi rádiónavigáció szolgálat, műholdas meteorológiai szolgálat, műholdas mozgószolgálat, műholdas műsorszóró szolgálat, műholdas (OR) légi mozgószolgálat, műholdas rádiólokáció szolgálat, műholdas rádiómeghatározó szolgálat, műholdas rádiónavigáció szolgálat, műholdas (R) légi mozgószolgálat, műholdas tengeri mozgószolgálat, műholdas tengeri rádiónavigáció szolgálat), műsorszóró szolgálat, (OR) légi mozgószolgálat, rádiólokáció szolgálat, rádiómeghatározó szolgálat, rádiónavigáció szolgálat, (R) légi mozgószolgálat, tengeri mozgószolgálat, tengeri rádiónavigáció szolgálat, űrbeli üzemeltetési szolgálat, űrkutatási szolgálat;

228. rádiótávközlő rendszer: együttműködő adó- vagy vevőállomások, vagy adó- és vevőállomások meghatározott célú rádiótávközlésre szolgáló csoportja;

229. rádiótávközlő végberendezés: olyan termék vagy egy termék olyan része, amelynek rendeltetése a rádiótávközlő hálózatra való kapcsolódás közvetlenül vagy közvetve, a rádiós csatlakozási ponton keresztül a rádiótávközlő hálózattal való együttműködés céljából;

230. reflektáló műhold: olyan műhold, amelynek rendeltetése rádiótávközlési jelek visszaverés útján történő továbbítása;

231.¹⁰³ RFID alkalmazás: címkén és címkeolvasón alapuló olyan rádiótávközlő rendszerrel megvalósított rádióalkalmazás, amely élőlényhez vagy tárgyhoz rögzített rádióberendezésből (címke), valamint a címkét aktiváló és abból adatokat kiolvasó adóvevő egységből (címkeolvasó) áll; jellemző felhasználási területek: árucikkek nyomon követése és azonosítása, így különösen EAS céljából, továbbá az – elem nélküli, elemes rásegítésű vagy elemmel működő – címkével ellátott árucikkekkel kapcsolatos adatok gyűjtése és továbbítása; a címkeolvasó ellenőrzi a címkétől kapott információt, majd továbbítja a központi számítógépnek;

232.¹⁰⁴ riasztó: olyan rádiótávközlő rendszer – beleértve a szociális segélykérő rendszereket, valamint a személy- és vagyonbiztonságot szolgáló riasztókat is –, amelynek az a fő funkciója, hogy probléma vagy meghatározott esemény bekövetkezésekor rádiótávközlés útján távoli helyszínről egy rendszernek vagy egy személynek riasztást adjon;

233. (R) légi mozgószolgálat: elsődlegesen a nemzetközi és nemzeti polgári légiútvonalak mentén a légijáratok biztonságával és rendszerességével kapcsolatos összeköttetésekre fenntartott légi mozgószolgálat;

233a.¹⁰⁵ RMR fedélzeti rádió: vonatra telepített RMR-készülék, amely képes a hang- és adatátviteli alkalmazások támogatására;

233b.¹⁰⁶ RMR-készülék: RMR-hálózat vezérlése alatt álló mobil rádióberendezés;

234. RR: a Nemzetközi Távközlési Egyesület külön jogszabállyal kihirdetett Alapokmánya és Egyezménye kiegészítését képező igazgatási szabályzat;

234a.¹⁰⁷ sávátrendezés: rádióspektrum-használati jogosult felhasználói blokkja vagy annak része elhelyezkedésének módosítása az adott frekvenciasávon belül;

235. sávon kívüli adás: a szükséges sávszélességen kívül, de annak közvetlen közelében lévő frekvencián vagy frekvenciákon történő, a moduláció folyamatából adódó adás, a mellékhullám-sugárzások kivételével;

236. sávon kívüli tartomány: egy adásnál közvetlenül a szükséges sávszélességen kívül eső, de a mellékhullám-tartományt nem tartalmazó frekvenciatartomány, ahol a sávon kívüli adások rendszerint túlsúlyban vannak; az eredetük alapján definiált sávon kívüli adások a sávon kívüli tartományban és kisebb mértékben a mellékhullám-tartományban fordulnak elő; a mellékhullám-sugárzások is előfordulhatnak a sávon kívüli tartományban, valamint a mellékhullám-tartományban;

237.¹⁰⁸ SNG: olyan nem koordinált földi állomás, amely geostacionárius keringési pályán lévő műhold felé irányuló rádió- és televízióhíranyag-, továbbá rádió- és televízióműsor-átvitelt valósít meg;

237a.¹⁰⁹

238.¹¹⁰ SRD: olyan, kis távolság áthidalására szolgáló, kis teljesítményű, adásra vagy vételre alkalmas rádióberendezés, amellyel egy- vagy kétirányú információátvitel valósítható meg;

239.¹¹¹ SRR: olyan rádióberendezés, amely közúti járművekre kifejlesztett radarfunkciót lát el az összeütközések hatásainak csökkentése érdekében, továbbá közlekedésbiztonsági alkalmazások számára;

240. SSR: kérdezőket és válaszjeladókat használó, légtérellenőrzés célját szolgáló másodlagos radar;

241. sugárzás: tetszőleges forrásból származó, rádióhullámok formájában megnyilvánuló energiaáramlás, vagy ez az energia maga;

242. szélesebb sávú rendszer: 25 kHz-nél nagyobb csatornaosztást használó rádiótávközlő rendszer vagy az olyan technológiát használó rádiótávközlő rendszer, amely 25 kHz-nél nagyobb csatornaosztást is tud támogatni;

243.¹¹² szélessávú adatátviteli alkalmazás: a rádióspektrumhoz való hozzáféréshez szélessávú modulációs technikát alkalmazó rádióalkalmazás, amelynek jellemző felhasználási területe a WAS/RLAN rendszer és az adathálózatokban használt szélessávú SRD-k;

243a.¹¹³ személygépkocsi: a KRESZ 1. számú függelék II. d) pontjában meghatározott fogalom;

244.¹¹⁴ személyhívó rendszer: rádiótávközlő rendszer, amely meghatározott, címzett üzenetek közvetítését teszi lehetővé, változó helyű rádióspektrum-használók számára;

245. szerencsétlenségek helyét jelző műholdas rádióbója: a műholdas mozgószolgálat olyan földi állomása, amelynek adásai megkönnyítik a kutatási és mentési műveleteket;

246. szerencsétlenségek helyét jelző rádióbója állomás: a mozgószolgálat olyan állomása, amelynek adásai megkönnyítik a kutatási és mentési műveleteket;

247. szimplex rendszer: szimplex üzemmódban működő rádiótávközlő rendszer;

248. szimplex üzemmód: olyan üzemmód, amelynél az átvitel a távközlési csatornán irányonként váltakozva lehetséges, esetenként kézi vezérlés segítségével;

249. szociális segélykérő rendszer: olyan rádiótávközlő rendszer, amely zárt térben bajba jutott – jellemzően idős vagy fogyatékkal élő – személyek számára megbízható kommunikációt biztosít segélykérő jelzésük leadásához;

250. szükséges sávszélesség: egy adott adásmódra vonatkozóan az a frekvenciasáv-szélesség, amely éppen elegendő az információ adott feltételeknek megfelelő sebességű és minőségű továbbítására;

251.¹¹⁵ távirányító alkalmazás: olyan távirányításra szolgáló rádióalkalmazás, amely különböző szerkezetek folyamatos, egyirányú vezérlését teszi lehetővé;

252. távközlés: jel, jelzés, írás, kép, hang vagy bármely természetű egyéb közlemény vezetéken, rádión, optikai vagy más elektromágneses rendszeren való mindennemű továbbítása, adása vagy vétele;

253.¹¹⁶ távmérés: a távközlés használata méréseknek a mérőműszertől bizonyos távolságra történő automatikus jelzése vagy rögzítése céljából;

253a.¹¹⁷ távmérő és távvezérlő rendszer: olyan rendszer, beleértve a földi, légi és vízi személyzet nélküli rendszereket is, amelyen belül rádiófrekvenciás csatornák állnak rendelkezésre távmérésre, távvezérlésre és kétirányú információtovábbításra;

254. távoli űr: az űr azon része, amelynek a Földtől mért távolsága nagyobb vagy egyenlő 2Ű10⁶ kilométernél;

255.¹¹⁸ távvezérlés: a távközlés használata egy berendezés működésének bizonyos távolságból történő beindítására, megváltoztatására vagy beszüntetésére szolgáló jelek továbbítása céljából;

255a.¹¹⁹ telepítés: rádiórendszer kiépítése, üzemeltetésre alkalmas állapotba hozatala rádiófrekvenciás jelek adását, illetve vételét megvalósító üzemmódban, üzemben tartás vagy kísérleti üzemeltetés nélkül;

256.¹²⁰ tengeri mozgószolgálat: parti állomások és hajóállomások között, vagy hajóállomások között, vagy a hozzájuk rendelt fedélzeti távközlő állomások között létrehozott mozgószolgálat; mentőjármű állomások és a szerencsétlenségek helyét jelző rádióbója állomások is részt vehetnek e szolgálatban;

257. tengeri rádiónavigáció szolgálat: hajózási célokra és a hajók üzemeltetésének biztonságára használt rádiónavigáció szolgálat;

258. TLPR: egy valamilyen anyag tárolására szolgáló tartályban lévő anyag szintjének meghatározására használt speciális rádiómeghatározó alkalmazás, amelyet fémből vagy vasbetonból készült tartályba vagy azzal összemérhető rádiófrekvenciás csillapító tulajdonsággal rendelkező anyagból készült hasonló létesítménybe telepítenek;

258a.¹²¹ további alapvető követelmény: a rádióberendezésekről szóló NMHH rendeletben meghatározott további alapvető követelmény;

259.¹²² több-műholdas összeköttetés: rádió-összeköttetés egy adó földi állomás és egy vevő földi állomás között legalább két műhold segítségével, közbeiktatott földi állomás nélkül; egy több-műholdas összeköttetés egy felmenő irányú összeköttetésből, egy vagy több műholdak közötti összeköttetésből és egy lemenő irányú összeköttetésből áll;

260. troposzferikus szóródás: terjedési mód, amelynél a rádióhullámok a troposzféra fizikai tulajdonságaiban jelentkező szabálytalanságok vagy diszkontinuitások következtében szóródnak;

261. TRP: a tér minden irányába kisugárzott teljesítmény integrálja, amely az antenna által ténylegesen kisugárzott teljesítmény nagyságát határozza meg;

262.¹²³ TTT alkalmazás: (a vonatkozó műszaki korlátozások függvényében közúti, vasúti, vízi vagy légi) közlekedésben, forgalomirányításban, navigációban, mobilitáskezelésben és ITS-ben használt olyan rádiótávközlő rendszerrel megvalósított rádióalkalmazás, amely jellemzően különböző szállítási módok közötti kapcsolódási pontok, járművek közötti (különösen személygépkocsi–személygépkocsi) összeköttetés, járművek és rögzített pontok közötti (különösen személygépkocsi–infrastruktúra) összeköttetés, valamint a rádióspektrum-használókkal folytatott kétirányú összeköttetés céljára szolgál;

262a.¹²⁴ ULP-WMCE: orvos-beteg találkozáskor orvosiadat-gyűjtésre szolgáló rádióalkalmazás, amely használatának célja az emberi emésztőszerveket ábrázoló képek alkotása;

263.¹²⁵ UMTS rendszer: a nemzeti szabványokban, különösen az MSZ EN 301 908-1, az MSZ EN 301 908-2, az MSZ EN 301 908-3 és az MSZ EN 301 908-11 szabványban meghatározott elektronikus hírközlő hálózat;

264.¹²⁶ UTC: az RR 655. (WRC-15) Határozatban leírt, másodpercen (SI) alapuló időskála;

265. UWB alkalmazás: UWB technológiát használó berendezésekkel megvalósított alkalmazás;

266. UWB technológiát használó berendezés: beépített összetevőként vagy kiegészítőként olyan, kis hatótávolságú rádiótávközlő technológiát alkalmazó, 50 MHz-nél szélesebb frekvenciatartományra kiterjedő rádiófrekvenciás energiát szándékosan előállító és sugárzó berendezés, amely frekvenciatartománya átfedésbe kerülhet több, a rádiótávközlési szolgálatok részére felosztott frekvenciasávval;

267. űrállomás: olyan tárgyon elhelyezett állomás, amely a Föld légkörének központi részén kívül helyezkedik el, azon kívülre szánták, vagy oda került;

268. űrbeli követés: egy űrbeli tárgy keringési pályájának, sebességének vagy pillanatnyi helyzetének meghatározása rádiómeghatározás segítségével, azonban elsődleges radar használata nélkül, a tárgy mozgásának nyomon követése céljából;

269. űrbeli üzemeltetési szolgálat: rádiótávközlési szolgálat, amelynek rendeltetése kizárólag az űrjárművek üzemeltetése, különös tekintettel az űrbeli követésre, űrtávmérésre és űrtávvezérlésre; ezeket a tevékenységeket általában az a szolgálat látja el, amelynek keretében az űrállomás működik;

270. űrjármű: ember által készített jármű, amelynek az a rendeltetése, hogy a Föld légkörének központi részén kívülre menjen;

271.¹²⁷ űrkutatási szolgálat: olyan rádiótávközlési szolgálat, amelynél űrjárműveket vagy más űrbeli tárgyakat használnak tudományos vagy műszaki kutatás céljaira;

272.¹²⁸ űrtávközlés: minden olyan rádiótávközlés, amelyet egy vagy több űrállomás, egy vagy több reflektáló műhold vagy más űrbeli tárgy használatával valósítanak meg;

273. űrtávközlési rendszer: együttműködő földi állomások vagy űrállomások meghatározott célú űrtávközlésre szolgáló csoportja;

274. űrtávmérés: olyan távmérés, amelyet az űrjárműben végzett mérések eredményeinek űrállomásról történő továbbítása céljára használnak, ideértve az űrjármű működésére vonatkozó mérési eredményeket is;

275.¹²⁹ űrtávvezérlés: a rádiótávközlés használata olyan rádiójelek űrállomásra történő továbbítása céljából, amelyek beindítják, megváltoztatják vagy beszüntetik az űrállomáshoz tartozó űrbeli tárgyon, illetve magán az űrállomáson elhelyezett berendezések működését;

276.¹³⁰ üzemben tartás: a telepítés befejezésétől az üzemeltetés végleges megszüntetéséig tartó folyamat, beleértve a fenntartási – karbantartási, javítási – tevékenységeket és az üzemeltetés szüneteltetését is;

277. változó telephelyű állomás: olyan állomás, amely helyváltoztatásra alkalmas, de csak telepített helyzetben üzemelhet;

277a.¹³¹ városi vasúti ITS: a közúti és a gyalogos forgalomtól elkülönített városi vagy elővárosi vasútvonalakon alkalmazott ITS, amelyet állandó jelleggel legalább egy ellenőrző és irányító rendszer irányít;

278.¹³² vasúti jármű: a vasúti közlekedés statisztikájáról szóló, 2018. április 18-i (EU) 2018/643 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (1) bekezdés 4. pontjában meghatározott fogalom;

278a.¹³³ VDES: a tengeri mozgószolgálat részére kifejlesztett VHF-sávú, földfelszíni és műholdas komponensből álló, az ITU-R M.2092 Ajánlásban meghatározott többfunkciós digitális adatátviteli távközlő rendszer;

278b.¹³⁴ védősávi IoT-alkalmazás: a vezetéknélküli szélessávú elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására használt névleges csatornán belül, annak szélén – a csatornán belüli erőforrások által nem használt részen – megvalósított IoT-alkalmazás;

279. végfelhasználói állomás: olyan felhasználói állomás, amely az elektronikus átvitel végpontját képezi;

280.¹³⁵ versenyeztetési eljárás: rádióspektrum-használati jogosultság elosztására irányuló árverési vagy pályázati eljárás;

281.¹³⁶ vezetéknélküli audio- és multimédia-streaming alkalmazás: kombinált hang- vagy képátvitelre és audio- vagy videoszinkronizációs jelek átvitelére szolgáló, magánhasználatú, vezetéknélküli, folyamatos adatátvitelt biztosító audio- és multimédiás rendszerrel megvalósított rádióalkalmazás;

282. vezetéknélküli hangfrekvenciás PMSE berendezés: analóg vagy digitális hangfrekvenciás jelek korlátozott számú adó- és vevőegység közötti továbbítására szolgáló rádióberendezés, különösen rádiómikrofon, monitorfülhallgató-rendszer és hangátviteli összeköttetés, amelyet főként sugárzott műsorok készítéséhez, illetve magánjellegű vagy nyilvános társadalmi vagy kulturális események során használnak;

282a.¹³⁷ videoátviteli PMSE alkalmazás: a műsorgyártáshoz és különleges eseményekhez használt zsinórnélküli kamerák, valamint hordozható és mobil vezetéknélküli videoátviteli összeköttetések;

283.¹³⁸ vivőteljesítmény: egy rádió-adóberendezésnél annak a teljesítménynek az átlaga, amelyet az adóberendezés moduláció nélküli esetben egy rádiófrekvenciás periódus alatt az antennatápvonalra juttat;

284. vonatkoztatási frekvencia: olyan frekvencia, amelynek állandó és pontosan meghatározott helyzete van a kijelölt frekvenciához viszonyítva; ennek a frekvenciának a kijelölt frekvenciához viszonyított eltérése ugyanolyan abszolút értékű és előjelű, mint a jellemző frekvenciának az adás által elfoglalt frekvenciasáv közepéhez viszonyított eltérése;

285. VSAT: a műholdas állandóhelyű szolgálatban működő állandó vagy változó telephelyű földi végfelhasználói állomás, amelyet kis antennaméret (legfeljebb 2,4 m átmérő), kis antennanyereség (legfeljebb 52 dBi) és kis EIRP-sűrűség (legfeljebb 57 dBW/40 kHz) jellemez;

286. WAS: szélessávú rádiótávközlő rendszer, amely tekintet nélkül a hálózat topológiájára, vezetéknélküli hozzáférést biztosít nyilvános és magáncélú alkalmazások számára;

287.¹³⁹ WiMAX rendszer: az állandóhelyű szolgálatban olyan pont-többpont rendszer, valamint a mozgószolgálatban olyan mozgó rádiótávközlő rendszer, amelynek berendezései a WiMAX Fórum által kiadott WiMAX-típustanúsítvánnyal rendelkeznek;

287a.¹⁴⁰ zárt NMR alkalmazás: az NMR képalkotó rendszereket és a mágneses rezonanciás tomográfiás rendszereket magában nem foglaló olyan rádióalkalmazás, amely esetében az NMR-technikák az NMR-érzékelő házán belül elhelyezett vizsgált anyag vagy tárgy NMR-gerjesztését és mágnesestérerősség-válaszát alkalmazzák ahhoz, hogy anyagtulajdonságokra vonatkozó információkat nyerjenek az atomok izotópjainak rezonanciafrekvenciás válaszai alapján;

288. zavarás: adás, sugárzás vagy indukció, illetve ezek valamely kombinációja következtében fellépő nem kívánt energiának egy rádiótávközlő rendszerben a vételre gyakorolt hatása, amely az átvitel minőségének olyan romlásában, az információ olyan torzulásában vagy veszteségében jelentkezik, ami elkerülhető lett volna ezen nem kívánt energia megjelenése nélkül.

1. egyedi engedélyezési kötelezettség alóli mentesítés;

2.¹⁷⁰ telepítés vagy üzemben tartás egyedi engedély alapján, beleértve az egyszerűsített rádióengedélyt;

3. a frekvenciaelosztás módja (érkezési sorrend, versenyeztetési eljárás);

4. a rádióalkalmazás célja;

5. elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásának lehetősége;

6. a rádióalkalmazás távközlési jellemzői;

7.¹⁷¹

8. blokkgazdálkodás és szabályai;

9.¹⁷² nem polgári frekvenciakészlet-gazdálkodás és szabályai;

10. a rádióalkalmazás használatára vonatkozó előírások, korlátozások;

11.¹⁷³ a frekvenciasáv, illetve a rádióalkalmazás rádióspektrum-használatának harmonizáltsága;

12. a nemzetközi kötelezettségek végrehajtási rendelkezései;

13.¹⁷⁴ a rádióspektrum-használati jogosultság megszerzésének preferenciái;

13a.¹⁷⁵ a rádióspektrum-használati jogosultság és jog megújításának lehetősége;

14.¹⁷⁶ a rádióspektrum-használati jogosultság, jog átruházásának esetleges lehetőségei, feltételei;

15. a haszonbérbe adás esetleges lehetőségei, feltételei;

15a.¹⁷⁷ a sávátrendezés esetleges lehetősége, feltételei;

16.¹⁷⁸ a rádióberendezésre vonatkozó egyes további alapvető követelmények.

1. ERC/DEC/(96)06: az ERC 1996. március 7-i határozata a „Határozat a digitális kis hatókörzetű rádió (DSRR) összehangolt bevezetéséhez kijelölendő frekvenciasávokról” című (93)01 ERC-határozat visszavonásáról;

2. ERC/DEC/(99)16: az ERC 1999. június 1-jei határozata a „Határozat a videoműsor-elosztó rendszerek (MVDS) bevezetéséhez kijelölendő harmonizált frekvenciasávról” című (96)05 ERC-határozat visszavonásáról;

3. ERC/DEC/(99)24: az ERC 1999. november 29-i határozata a „Határozat a nagysebességű rádiós helyi hálózatok (HIPERLAN-ok) bevezetéséhez kijelölendő harmonizált frekvenciasávokról” című (96)03 ERC-határozat visszavonásáról;

4.²⁵⁶

5.²⁵⁷

6. ECC/DEC/(02)02: az ECC 2002. március 15-i határozata a „Határozat a közúti közlekedés telematikai rendszereinek összehangolt bevezetéséhez kijelölendő frekvenciasávokról” című (92)02 ERC-határozat visszavonásáról;

7. ECC/DEC/(02)04: az ECC 2002. március 15-i határozata a 40,5–42,5 GHz sávnak a földfelszíni (állandóhelyű szolgálati/műsorszóró szolgálati) rendszerek, valamint a műholdas állandóhelyű szolgálat és a műholdas műsorszóró szolgálat (űr–Föld irány) nem koordinált földi állomásai által történő használatáról;

8. ECC/DEC/(03)03: az ECC 2003. október 17-i határozata a „Határozat a repülőgépes földfelszíni távközlő rendszerre vonatkozó Schiever Terv kezeléséről” című (97)08 ERC-határozat visszavonásáról;

9.²⁵⁸ ECC/DEC/(03)05: a frekvenciasávok nemzeti felosztási és használati táblázatainak (NTFA-k) közzététele;

10. ECC/DEC/(03)06: az ECC 2003. október 17-i határozata a „Határozat a frekvenciasávok nemzeti felosztási táblázatainak közzétételéről” című (97)01 ERC-határozat visszavonásáról;

11. ECC/DEC/(04)05: az ECC 2004. március 19-i határozata a különböző típusú rádióberendezések jóváhagyási szabályainak elfogadásáról szóló (95)02, (96)07, (96)08, (96)09, (96)10, (96)11, (96)12, (96)13, (96)14, (96)15, (96)16, (96)17, (96)18, (96)19, (96)20, (98)05, (98)06, (98)07, (98)08, (98)09, (98)28, (98)30, (99)04, (99)07, (99)08, (99)09, (99)10, (99)11, (99)12, (99)13 és (99)14 ERC-határozat visszavonásáról;

12. ECC/DEC/(05)03: az ECC 2005. március 18-i határozata a „Határozat az európai rádiós személyhívó rendszer (ERMES) összehangolt bevezetéséhez kijelölendő frekvenciasávról” című ERC/DEC/(94)02 Határozat visszavonásáról;

13. ECC/DEC/(06)10: az 1980–2010 MHz és a 2170–2200 MHz sávú állandóhelyű szolgálati és harcászati rádiórelé rendszerekre vonatkozó, a műholdas mozgószolgálati rendszerek – beleértve a kiegészítő földfelszíni komponenssel kiegészítetteket is – harmonizált bevezetésének és fejlesztésének elősegítését szolgáló átmeneti rendelkezések;

14. ECC/DEC/(08)02: az ECC 2008. március 14-i határozata az ERC/DEC/(97)06, ERC/DEC/(01)01, ERC/DEC/(01)05, ERC/DEC/(01)06, ERC/DEC/(01)14 és az ERC/DEC/(01)21 Határozat visszavonásáról;

15. ECC/DEC/(08)04: az ECC 2008. március 14-i határozata az ERC/DEC/(01)04, ERC/DEC/(01)09, ERC/DEC/(01)13, ERC/DEC/(01)15 és az ERC/DEC(01)18 Határozat visszavonásáról;

16. ECC/DEC/(08)06: az ECC 2008. június 27-i határozata az ERC/DEC/(00)03, ERC/DEC/(00)04 és az ERC/DEC/(00)05 ERC-határozat visszavonásáról;

17. ECC/DEC/(08)07: az ECC 2008. június 27-i határozata az ERC/DEC/(98)03, ERC/DEC/(98)17, ERC/DEC/(98)18 és az ERC/DEC/(98)24 ERC-határozat visszavonásáról;

18. ECC/DEC/(09)05: az ECC 2009. október 30-i határozata az ERC/DEC/(96)04, ECC/DEC/(04)01 és az ECC/DEC/(04)02 ERC/ECC-határozat visszavonásáról;

19. ECC/DEC/(11)05: az ERC/DEC/(01)02, ERC/DEC/(01)03, ERC/DEC/(01)07, ERC/DEC/(01)10 és az ERC/DEC/(01)16 ERC-határozat visszavonása;

20. ECC/DEC/(13)02: ECC-határozat a (03)02 ECC-határozat visszavonásáról;

21. ECC/DEC/(14)01: ECC-határozat a (02)07 ECC-határozat visszavonásáról;

22. ECC/DEC/(16)03: ECC-határozat a (99)17 ERC-határozat visszavonásáról;

22a.²⁵⁹ ECC/DEC/(17)01: ECC-határozat a 900 MHz-es sávú analóg CT1 és CT1+ alkalmazások kivonásáról szóló (01)01 ECC-határozat és a 900 MHz-es sávú digitális CT2 alkalmazások kivonásáról szóló (01)02 ECC-határozat visszavonásáról;

23. ECC/DEC/(17)03: ECC-határozat az „Az Euteltracs rendszer Omnitracs végberendezéseinek az egyedi engedélyezés alóli mentesítéséről” című ERC/DEC/(98)15 Határozat visszavonásáról;

24.²⁶⁰ ECC/DEC/(18)02: ECC-határozat a 3400–3800 MHz közötti frekvenciasávoknak a szélessávú vezetéknélküli hozzáférési rendszerek (BWA) harmonizált megvalósítása céljára történő hozzáférhetőségéről szóló

(07)02 ECC-határozat visszavonásáról.

25.²⁶¹ ECC/DEC/(18)03: ECC-határozat a 2400–2483,5 MHz frekvenciasávban működő – mozgásérzékelők és riasztók céljára használt – kis hatótávolságú eszközök harmonizált frekvenciáiról, műszaki jellemzőiről, valamint egyedi engedélyezés alóli mentesítéséről szóló (01)08 ERC-határozat visszavonásáról;

26.²⁶² ECC/DEC/(19)01: ECC-határozat a 80 MHz, 160 MHz, 380–470 MHz és a 800/900 MHz sávban a keskeny- és szélesebb sávú PMR/PAMR/PPDR rendszerek digitális végberendezéseinek egyedi engedélyezés alóli mentesítéséről, valamint a keskeny- és szélesebb sávú PPDR rendszerek digitális végberendezéseinek szabad mozgásáról és használatáról szóló (11)04 ECC-határozat visszavonásáról.