485/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet

1. § (1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) jogszabályban meghatározott feladatait a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAV tv.) 3. §-ában és 4. §-ában meghatározott központi szervei és területi szervei látják el.

(2) A NAV-nak a NAV tv. 4. § (2) bekezdés d) pontja szerinti területi szervei:

(3) A jogszabályban meghatározott vámszervi feladatokat a következő területi szervek látják el:

2. § (1) A központi szervek és a területi szervek székhelyét és illetékességi területét az 1. melléklet határozza meg.

(2) A területi szervek kirendeltségeinek illetékessége megegyezik annak a területi szervnek az illetékességével, amelynek a szervezetébe tartoznak.

3. § (1) A NAV területi szervei – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a tevékenységüket érintő körben – ideértve a polgári peres és nem peres eljárásokat, illetve a polgári jogi igénnyel kapcsolatos tevékenységet is – a NAV szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint, külön meghatalmazás nélkül képviselik a NAV-ot.

(2) A bűnügyi igazgatóság tevékenységét érintő peres és nem peres eljárásokban a NAV-ot a Bűnügyi Főigazgatóság képviseli.

4. § Felülellenőrzések lefolytatására a Központi Irányítás jogosult.

5. § A Központi Irányítás

6. § (1) A NAV-nak a számla, egyszerűsített számla és nyugta előállításával kapcsolatos sorszámtartomány kijelölési feladatait a Központi Irányítás látja el.

(2) Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa törvény) alapján a külföldi utas számára rendszeresített adó-visszaigénylő laptól eltérő formátumú nyomtatvány használatát a Központi Irányítás engedélyezi.

(3) Az online pénztárgép forgalmazási engedély iránt a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalhoz benyújtott kérelemmel kapcsolatban a Központi Irányítás jár el szakhatóságként.

7. § A Központi Irányítás ellátja

8. § A Központi Irányítás ellátja a behajtási jogsegéllyel kapcsolatos feladatok tekintetében

9. § A Központi Irányítás ellátja

10. § (1) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) szerinti hatósági és a szerencsejáték-piac felügyeletével kapcsolatos feladatok tekintetében a Központi Irányítás jár el.

(2) A szerencsejáték-szervezők vonatkozásában a Pmt. szerinti felügyeleti feladatok tekintetében a Központi Irányítás jár el.

(3) A Központi Irányításnak az Szjtv. szerinti hatósági és a szerencsejáték-piac felügyeletével kapcsolatos feladatokat ellátó szervezeti egysége az Szjtv. 36. § (4) bekezdése szerinti ellenőrzés során – erre irányuló, az Art. szerinti általános megbízólevél birtokában – az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozó adóval és költségvetési támogatással kapcsolatos Art. szerinti adatgyűjtésre irányuló ellenőrzést is lefolytathatja azzal, hogy az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzést követő esetleges hatósági eljárást az adózó adóügyeiben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező megyei igazgatóság folytatja le.

11. § A Fellebbviteli Igazgatóság jár el

12. § A jogszabályban meghatározott állami adóhatósági, vámhatósági, valamint állami adó- és vámhatósági hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben – a Központi Irányítás, a KAVIG, a Repülőtéri Igazgatóság, valamint a Szakértői Intézet kizárólagos hatáskörébe utalt ügyek kivételével – első fokon a megyei igazgatóságok járnak el.

13. § A szerencsejáték-szervezéssel, valamint a játékautomata üzemeltetéssel összefüggő ellenőrzést a megyei igazgatóságok is lefolytathatják azzal, hogy az ellenőrzés megállapításai alapján a döntést a Központi Irányítás hozza meg.

14. § A megyei igazgatóságok ellátják

15. § (1) A Repülőtéri Igazgatóság első fokon eljár azokban az ügyekben – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel –, amelyeket európai uniós jogi aktus, törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet a vámhatóság hatáskörébe utal.

(2) A Repülőtéri Igazgatóság az (1) bekezdésben foglalt feladatok vonatkozásában nem végezheti

(3) A Repülőtéri Igazgatóság kiadja a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 14. § (7) bekezdése szerinti, a tranzitterület létesítéséről szóló engedélyt.

(4) A Repülőtéri Igazgatóság végzi légi forgalomban a Magyarország területén működő diplomáciai és konzuli képviseletek, a nemzetközi szervezetek, továbbá ezek személyzetének tagjai és családtagjai használatára érkező, illetve az általuk külföldi rendeltetéssel feladott áruk vámeljárás alá vonását, ha egyértelműen megállapítható, hogy a címzett vagy a feladó az említett személyi körbe tartozik.

(5) A Repülőtéri Igazgatóság hivatalból vagy kérelemre ellátja a vámazonosító szám kiadásával és nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat.

16. § (1) Ha az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó kötelező jogi aktusa, törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik,

(2) Ha az (1) bekezdés a) pontja alapján az eljáró szerv nem állapítható meg, az Észak-budapesti Adó- és Vámigazgatóság jár el.

(3) Ha az (1) bekezdés b) és c) pontja alapján az eljáró szerv nem állapítható meg, az egyéni vállalkozó, egyéni cég, jogi személy, illetve egyéb szervezet számviteli nyilvántartásának (könyvvezetés) helye szerinti megyei igazgatóság, illetve a Repülőtéri Igazgatóság jár el. Ha a számviteli nyilvántartás (könyvvezetés) helye nem állapítható meg vagy az nem Magyarországon van, akkor – az eljárás lefolytatására illetékes szervet meghatározó jogszabályi rendelkezés hiányában – az Észak-budapesti Adó- és Vámigazgatóság jár el.

17. § Ha a megyei igazgatóság illetékessége az ellenőrzés megkezdését követően az illetékességi okban bekövetkezett változás miatt szűnik meg, vagy az illetékesség megszűnéséről a megyei igazgatóság, illetve a Repülőtéri Igazgatóság az ellenőrzés megkezdését követően szerez tudomást, akkor a megkezdett ellenőrzés befejezésére és – szükség szerint – a hatósági eljárás lefolytatására az ellenőrzést megkezdő megyei igazgatóság, illetve a Repülőtéri Igazgatóság jár el.

18. § Ha a felettes szerv vagy a bíróság új eljárásra utasítja az elsőfokú adó- és vámhatóságot, az új eljárást – a 65. § (4) bekezdésében foglalt kivétellel – az első fokon eljáró megyei igazgatóság, illetve a Repülőtéri Igazgatóság folytatja le.

19. § (1) A megyei igazgatóság, illetve a Repülőtéri Igazgatóság illetékességi területén kívül az állami adó- és vámhatóság vezetője adott ügyre vonatkozó engedélyével végezhet – a mélységi ellenőrzés és az EMGA utólagos ellenőrzés kivételével – ellenőrzést. Ilyen esetben az ellenőrzést követő elsőfokú hatósági eljárást is ez a megyei igazgatóság folytatja le. Az EMGA utólagos ellenőrzés esetén a Különleges Szolgálat vezetője jelöli ki az EMGA utólagos ellenőrzést, illetve az ehhez kötődő Vtv. 7/Q. §-a szerinti kapcsolódó vizsgálatot lefolytató megyei igazgatóságot.

(2) Az illetékességi területen kívül elvégzendő ellenőrzést a vizsgálattal érintett adózó székhelyén, a központi ügyintézés helyén, telephelyén, illetve a lakóhelyéhez, székhelyéhez, a központi ügyintézés helyéhez, telephelyéhez legközelebb eső hivatali helyiségben, illetve egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély adózó esetében – kérelmére – a bejelentett tartózkodási helyéhez legközelebb eső hivatali helyiségben kell lefolytatni.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti esetben az adóhatóság az adózót a lakóhelyéhez, székhelyéhez, a központi ügyintézés helyéhez, telephelyéhez legközelebb eső hivatali helyiségébe idézi, és az adózó az adóhatóság idézésében megjelölt helyen és időpontban nem jelent meg, és távolmaradását előzetesen, alapos okkal nem mentette ki vagy nyolc napon belül megfelelően nem igazolta, a továbbiakban az ellenőrzést az ellenőrzést végző adóhatóság a székhelye szerinti hivatali helyiségében folytatja le.

(4) A megyei igazgatóságok az állami adó- és vámhatóság vezetője engedélyével jogosultak végrehajtási eljárás lefolytatására az illetékességi területükön kívül.

(5) Végrehajtási cselekmények foganatosítására a végrehajtást lefolytató megyei igazgatóság az illetékességi területével határos megyei igazgatóság területén az állami adó- és vámhatóság vezetője engedélye nélkül jogosult.

20. § Ha az Art. 87. § (1) bekezdés c), illetve d) pontja szerinti ellenőrzés kapcsolódó vizsgálatként kerül lefolytatásra – ideértve azt az esetet is, amikor a kapcsolódó vizsgálatot a KAVIG-nak a 63. § (1) bekezdése szerinti hatáskörébe tartozó adózónál kell elvégezni – a vizsgálatot, valamint szükség szerint az azt követő hatósági eljárást az a megyei igazgatóság folytatja le, amelyik által folytatott ellenőrzés megalapozott lefolytatásához a kapcsolódó vizsgálatra szükség van, vagy ha – célszerűségi, szakmai szempontból indokolt – ez a megyei igazgatóság az ellenőrzés, és szükség szerint a hatósági eljárás lefolytatása céljából megkeresi az általános szabályok szerint arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező megyei igazgatóságot.

21. § Halaszthatatlan ellenőrzési és eljárási cselekményeket az állami adó- és vámhatóság hatáskörrel rendelkező szerve az illetékességi területén kívül is végezhet, amelyről haladéktalanul tájékoztatja az illetékességgel rendelkező szervet.

22. § (1) Az adózó személyesen, postai vagy elektronikus úton előterjesztett beadványa alapján – a 63. § (1) bekezdés a), b) és d)–i) pontjában, valamint a 64. §-ban megjelölt adózók kivételével – az alábbi ügyekben a NAV bármelyik megyei igazgatósága, illetve a KAVIG is eljárhat:

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott ügyekben a 63. § (1) bekezdés e) és h) pontjában megjelölt adózó – az állami adó- és vámhatóság vezetője által kijelölt ügyfélszolgálatokon személyesen benyújtott – beadványa alapján bármelyik megyei igazgatóság eljárhat.

23. § (1) A munkáltató (kifizető) és a magánszemély között az adóelőleg-levonással, illetve az adómegállapítással kapcsolatos vitában a munkáltató (kifizető) adóügyében eljáró megyei igazgatóság dönt.

(2) Ha a munkáltatónak több telephelye van, a hatósági eljárást az elsőként bejelentett telephely szerint illetékes megyei igazgatóság folytatja le. A később bejelentett telephely szerint illetékes megyei igazgatóság is jogosult az adózó telephelyén az egyes adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére, illetve az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés lefolytatására.

24. § (1) A csoportos adóalanyiság időszakában az a megyei igazgatóság jár el a csoport adóügyeiben és minden, a csoportos adóalanyisággal kapcsolatos eljárásban – különösen a csoport létrehozatalával, megszűnésével, a csoporthoz csatlakozással, a csoportból kiválással, a csoporttag vagy a kívül maradó adóalany felelősségének megállapításával, valamint a csoportazonosító számmal kapcsolatos eljárásokban –, amely a csoportos adóalanyiságban résztvevő tagok által kijelölt képviselő adóügyeiben egyébként hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik.

(2) A csoportazonosító szám törlése esetén a soron kívüli bevallási kötelezettséget az (1) bekezdés szerinti megyei igazgatóság részére kell teljesíteni.

(3) A csoportos adóalanyiság időszakában az (1) bekezdés szerinti megyei igazgatósághoz benyújtandó általános forgalmi adó bevallás, valamint a csoportazonosító szám törlése esetén benyújtandó soron kívüli adóbevallás ellenőrzését a csoport megszűnését követően is az (1) bekezdés szerinti megyei igazgatóság folytatja le.

(4) Az adóhatóság a csoportos adóalany általános forgalmi adó kötelezettségeinek teljesítését külön tartja nyilván.

25. § Az Áfa törvény 85. § (6) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti együttműködő közösség adóügyeiben az eljárást az együttműködő közösség képviselőjének (ennek hiányában a legutolsó képviselőjének) adóügyeiben eljáró megyei igazgatóság, az Áfa törvény 85. § (6) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti együttműködő közösség adóügyeiben az eljárást az együttműködő közösségnek minősülő adóalany adóügyeiben eljáró megyei igazgatóság folytatja le.

26. § Ha az adókötelezettség a vállalkozó magánszemély halála miatt szűnik meg, az Art. 131. § (1)–(3) bekezdése szerinti soron kívüli adómegállapítást az elhunyt magánszemély utolsó székhelye, ennek hiányában telephelye – több telephely esetén az elsőként bejelentett telephely – szerinti megyei igazgatóság folytatja le.

27. § (1) Ha az első fokon eljáró megyei igazgatóság, illetve a Repülőtéri Igazgatóság eljárásában az illetékességi területéhez nem tartozó adózó (ügyfél), illetve adózónak (ügyfélnek) nem minősülő magánszemély terhére kell mulasztási bírságot kiszabni, a bírság kiszabását az eljáró megyei igazgatóság, illetve a Repülőtéri Igazgatóság végzi el.

(2) Ha az Art. 14. § (4) bekezdése vagy az Art. 99. § (1a) bekezdése alapján az adó- és vámhatóság által megállapított mulasztási bírság a felszámolót, a végelszámolót, illetve a vezető tisztségviselőt terheli, a mulasztási bírságot azon megyei igazgatóság szabja ki, amely a mulasztással érintett, felszámolás, végelszámolás, illetve kényszertörlési eljárás alatt álló adózó adóügyeiben egyébként hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik.

(3) Ha az ellenőrzést a megyei igazgatóság az illetékességi területén kívül végzi, és az Art. 14. § (4) bekezdése vagy az Art. 99. § (1a) bekezdése alapján megállapított mulasztási bírság a felszámolót, a végelszámolót, a volt végelszámolót, illetve a vezető tisztségviselőt, a volt vezető tisztségviselőt terheli, a mulasztási bírságot az eljáró megyei igazgatóság szabja ki.

28. § (1) Az Art. szerinti általános megbízólevéllel végzett ellenőrzést követő hatósági eljárást az ellenőrzést lefolytató megyei igazgatóság, illetve a Repülőtéri Igazgatóság végzi. A Bevetési Igazgatóság által általános megbízólevéllel lefolytatott ellenőrzést követő hatósági eljárásra az általános illetékességi szabályok szerinti megyei igazgatóság jogosult.

(2) Általános megbízólevéllel végzett ellenőrzés esetén az ellenőrzést lefolytató megyei igazgatóság, illetve a Repülőtéri Igazgatóság jár el abban az esetben is, ha az ellenőrzés során nem az adózó terhére kerül mulasztási bírság kiszabásra.

(3) A Magyarország területén lakóhellyel, tartózkodási hellyel, az állami adó- és vámhatóság által kiadott adóazonosító számmal nem rendelkező külföldi természetes személy tekintetében az egyes adókötelezettségekre irányuló ellenőrzés, illetve az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés általános megbízólevéllel való lefolytatására – a KAVIG mellett – bármelyik más megyei igazgatóság is jogosult.

29. § (1) Az öröklés után járó illetéket

(2) Az ajándékozási és a visszterhes vagyonátruházási illetéket az a megyei igazgatóság szabja ki

(3) Ingó vagy ingatlanhoz nem kapcsolódó vagyoni értékű jog ajándékozása vagy visszterhes vagyonátruházási illeték alá eső megszerzése esetén az a megyei igazgatóság jár el, amelynek illetékességi területén a szerződésben első helyen feltüntetett szerző fél lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye, illetve székhelye, ennek hiányában telephelye, illetve a tevékenység gyakorlásának helye [a továbbiakban együtt: lakóhely (székhely)] található. Ha az adózó belföldön nem letelepedett, akkor az illetéket az Észak-budapesti Adó- és Vámigazgatóság szabja ki.

(4) Az önálló orvosi tevékenység praxisjogának megszerzésével kapcsolatos ajándékozási és visszterhes vagyonátruházási illetéket az a megyei igazgatóság szabja ki, amelynek illetékességi területén a praxisjog szerinti telephely van.

(5) Az érdekelt fél indokolt kérelmére az e rendeletben megállapított illetékességtől eltérően az állami adó- és vámhatóság vezetője az illeték kiszabására más megyei igazgatóságot is kijelölhet.

(6) Jogszabályi rendelkezés szerint kiállított lelet alapján az illetéket az a megyei igazgatóság szabja ki, amelynek illetékességi területén a fizetésre kötelezett, több fizetésre kötelezett esetében az, amelynek illetékességi területén az elsősorban fizetésre kötelezett, ha ez külföldi, a soron következő belföldi lakóhelye (székhelye) van. Ha minden fizetésre kötelezettnek az ország területén kívül van a lakóhelye (székhelye), az illetéket az a megyei igazgatóság szabja ki, amelynek illetékességi területén a leletet készítő szerv székhelye van. A leletet a megyei igazgatóságnak kell megküldeni.

(7) Jogszabályi rendelkezés szerint kiállított bírósági értesítés alapján az eljárási illeték megfizetésére az a megyei igazgatóság hívja fel az adóst, amelynek illetékességi területén az adós lakóhelye (székhelye) van. Ha a bírósági értesítés alapján az illeték megfizetésére több adós egyetemlegesen kötelezett, akkor az illeték megfizetésére az a megyei igazgatóság hívja fel az egyetemlegesen kötelezett adóstársakat, amelynek illetékességi területén annak az adósnak a lakóhelye (székhelye) van, akinek a nevére kiállított bírósági értesítést az adóhatóság elsőként nyilvántartásba vette. Ha minden fizetésre kötelezettnek az ország területén kívül van a lakóhelye (székhelye), az illetéket az a megyei igazgatóság szabja ki, amelynek illetékességi területén az értesítést készítő szerv székhelye van.

30. § (1) Az illeték törlése iránti eljárásban az a megyei igazgatóság jár el, amelyik a 29. §-ban, illetve a 34. §-ban foglaltak szerint az illetéket kiszabta, megállapította.

(2) Az illeték visszatérítése iránti eljárásban

(3) Ha az (1) és (2) bekezdésben foglaltak alapján az illetékes megyei igazgatóság nem állapítható meg, akkor az illeték törlése, visszatérítése iránti eljárásban az ügyfél lakóhelye (székhelye) szerinti megyei igazgatóság, belföldön nem letelepedett adózó esetén pedig az Észak-budapesti Adó- és Vámigazgatóság jár el.

31. § A megyei igazgatóságoknál indított eljárás tekintetében az Itv. 73. § (3) bekezdése szerinti, az esedékességkor meg nem fizetett eljárási illeték és a mulasztási bírság összegét előíró határozat meghozatalára irányuló eljárásban az a megyei igazgatóság jár el, amelyiknél az eljárás indult, illetve folyamatban van.

32. § Az illetékfizetési kötelezettségre vonatkozó fizetési könnyítés, mérséklés iránti ügyben, illetve végrehajtási ügyekben – ideértve az Art. 151. §-a szerinti visszatartási jog gyakorlását is – az adózó adóügyeiben eljáró megyei igazgatóság jár el.

33. § Az Art. 131. § (1)–(3) bekezdése szerinti soron kívüli adómegállapítás során az illetéket is az adó soron kívüli megállapítására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező megyei igazgatóság állapítja meg.

34. § Az illetékköteles irat illetékkiszabásra történő bemutatása tényének igazolása esetén az illetéket az a megyei igazgatóság szabja ki, amely az irat illetékkiszabásra történő bemutatását igazolta.

35. § (1) Az áruk vámeljárás alá vonását – eltérő rendelkezés hiányában – az a megyei igazgatóság, illetve a Repülőtéri Igazgatóság végzi, amelynek az illetékességi területén az árukat vámeljárás alá bejelentik.

(2) A Vtv. 7/C. § (1) bekezdés b) pontja szerinti utólagos ellenőrzést az a megyei igazgatóság vagy a Repülőtéri Igazgatóság folytatja le, amely a vámeljárást lefolytatta, vagy indokolt esetben – ha az nem azonos a vámeljárást lefolytató szervvel – az ellenőrzés lefolytatása céljából megkeresi az arra az általános szabályok szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező területi szervet.

(3) Vámügyekben az engedélyezési eljárás lefolytatását – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – az a megyei igazgatóság, illetve a Repülőtéri Igazgatóság végzi, amelynek az illetékességi területén a kérelmezett tevékenységet gyakorolni kívánják.

(4) A (3) bekezdéstől eltérően a kérelmező székhelye (lakóhelye) szerinti megyei igazgatóság, vagy ha a kérelmező székhelye (lakóhelye) a Repülőtéri Igazgatóság illetékességi területén van, a Repülőtéri Igazgatóság végzi

(5) Az Áfa törvény 4. számú mellékletében meghatározott engedélyezési feladatokat az adóraktár működési helye szerinti megyei igazgatóság, illetve a Repülőtéri Igazgatóság látja el. Az adóraktár felügyeletét az a megyei igazgatóság, illetve a Repülőtéri Igazgatóság látja el, amelynek illetékességi területén az adóraktár található.

(6) A vámszabad területen történő ellenőrzéseket, valamint az ilyen területen történő építkezésre vonatkozó előzetes jóváhagyást az a megyei igazgatóság, illetve a Repülőtéri Igazgatóság végzi, amelynek az illetékességi területén a vámszabad terület található.

(7) A Vtv. 7/Q. §-a szerinti kapcsolódó vizsgálatot az utólagos ellenőrzést végző területi szerv folytatja le, vagy indokolt esetben az ellenőrzés lefolytatása céljából megkeresi az arra az általános szabályok szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező területi szervet.

(8) A (7) bekezdés szerinti esetben az utólagos ellenőrzést végző területi szerv a Vtv. 7/Q. §-a szerinti kapcsolódó vizsgálatot illetékességi területén kívül is végezhet.

(9) Az egyes szellemi tulajdonjogokat sértő áruk elleni vámhatósági intézkedésekről szóló 556/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében és 2. § (2) bekezdésében meghatározott vámhatósági feladatokat országos illetékességgel az Észak-budapesti Adó- és Vámigazgatóság látja el.

36. § A vámösszegek megállapítása, valamint azok beszedése, könyvelése annak a megyei igazgatóságnak, illetve a Repülőtéri Igazgatóságnak a feladata, amelynek illetékességi területén a vámtartozás keletkezett vagy a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-ei 2913/92/EGK tanácsi rendelet (a továbbiakban: EK Vámkódex) 215. cikke alapján keletkezettnek kell tekinteni.

37. § A csővezetéken szállított áru tekintetében behozatali és kiviteli irányú forgalom esetén egyaránt a csővezetéket üzemeltető gazdálkodónak a szállított áru mennyiségének hiteles mérési adatait nyilvántartó székhelye, telephelye szerinti megyei igazgatóság jár el.

38. § (1) A meghatározott célú felhasználás szabadforgalomba bocsátásra vonatkozó – az EK végrehajtási rendelet 292. cikk (1) bekezdése szerinti – írásbeli engedélyt a feldolgozás helye szerinti megyei igazgatóság, illetve a Repülőtéri Igazgatóság adhatja ki. A meghatározott célú felhasználás szabadforgalomba bocsátásra vagy gazdasági vámeljárásra vonatkozó – az EK végrehajtási rendelet 292. cikk (3) bekezdése, illetve 497. cikk (3) bekezdése szerinti – egyszerű írásbeli engedélyt az a megyei igazgatóság, illetve a Repülőtéri Igazgatóság adhatja ki, amelynek illetékességi területén az árut vámeljárás alá bejelentik.

(2) Az áru uniós helyzetének igazolására az áru bemutatási helye szerinti megyei igazgatóság, illetve a Repülőtéri Igazgatóság jogosult.

(3) Az egyszerűsített eljárások engedélyezésére – kivéve, ha azt a gazdasági vámeljárások engedélyezésére benyújtott kérelemben kérik, illetve a hiányos árunyilatkozattal kért egyszerűsített eljárást – a kérelmező vámügyi nyilvántartásának helye szerinti megyei igazgatóság, illetve a Repülőtéri Igazgatóság jogosult.

39. § (1) A Vtv. 48. § (2)–(5) bekezdésében meghatározott biztosíték nyújtása alóli mentességet a mentességre jogosult székhelye, magyarországi székhely hiányában a telephelye szerinti megyei igazgatóság, illetve a Repülőtéri Igazgatóság állapítja meg.

(2) A tranzitterület – Vtv. 14. § (7) bekezdésben meghatározott – felügyeletét és a belépési engedélyek érvényesítését a nemzetközi közforgalmú repülőtér helye szerinti megyei igazgatóság, Budapesten a Repülőtéri Igazgatóság látja el.

(3) A vámok és az azokkal együtt kiszabott nem közösségi adók és díjak visszafizetése vagy elengedése tekintetében az EK végrehajtási rendelet 877. cikkében meghatározott döntéshozatallal, felügyelettel és a végrehajtással kapcsolatos feladatokat a könyvelést végző megyei igazgatóság, illetve a Repülőtéri Igazgatóság látja el.

(4) A nyilvános és nem nyilvános repülőtereken az egységes vámtechnológiai rend és a légi közlekedés védelme szempontjából a NAV-ra háruló feladatok tekintetében a Repülőtéri Igazgatóság illetékessége Magyarország területére, továbbá a légi forgalom tekintetében Pest megye közigazgatási területére terjed ki.

40. § Az AEO tanúsítvány kiadását, felügyeletét, újbóli értékelését, illetve az egyszerűsített engedélyezési eljárás során az AEO tanúsítvány feltételek vizsgálatát

41. § Az AEO tanúsítvány kiadása, felügyelete, újbóli értékelése, illetve az egyszerűsített engedélyezési eljárás során az AEO tanúsítvány feltételek vizsgálatakor a megyei igazgatóság illetékességi területén kívül is eljárhat.

42. § A TIR rendelet 4. §-a szerinti feladat ellátására a nemzetközi áruforgalom számára megnyitott határátkelőhelyeken, illetve az ország belterületén működő valamennyi megyei igazgatóság, illetve a Repülőtéri Igazgatóság jogosult.

43. § A katonai vámügyi szerv által Budapesten és Pest megyében kezdeményezett valamennyi eljárásban a Dél-budapesti Adó- és Vámigazgatóság jár el.

44. § (1) A jövedéki adóügynek nem minősülő jövedéki ügyben – az engedélyezés és a nyilvántartásba vétel kivételével –, továbbá a hatósági felügyelet keretében végzett adóztatási feladatokkal – ide nem értve az adó-visszaigénylési (adó-visszatérítési) kérelem elbírálása során végzett, a Jöt. 49. § (5) bekezdése szerinti kiutalás előtti ellenőrzést –, illetve a Jöt. 15. § (1) és (2) bekezdése és a Jöt. 65. § (1) bekezdés d) pontja szerinti adófizetési kötelezettséggel kapcsolatos jövedéki adóügyekben az eljárást

(2) Ismeretlen személy jövedéki ügyében az a megyei igazgatóság, a Repülőtéri Igazgatóság és a Bevetési Igazgatóság jár el, amely az ügyben az első intézkedést tette.

(3) A dohánytermék-kiskereskedelmi piac felügyelete körében végzett ellenőrzést a dohánybolt vagy elkülönített hely fekvése, illetve a jogosulatlan tevékenység végzésének helye szerinti megyei igazgatóság és a Repülőtéri Igazgatóság végzi.

45. § (1) Vámraktár engedélyezésére, ha a számviteli nyilvántartás magában foglalja a raktárnyilvántartást is, a kérelmező számviteli nyilvántartásának helye szerinti megyei igazgatóság, illetve a Repülőtéri Igazgatóság jogosult.

(2) Ha a számviteli nyilvántartás a raktárnyilvántartást nem foglalja magában, vagy a kérelmező számviteli nyilvántartása nem Magyarországon található, és a raktározás kizárólag Magyarországon történik, továbbá az egységes engedélyezés esete nem áll fenn, a vámraktár engedélyezésére a raktárnyilvántartás vezetésének helye szerinti megyei igazgatóság, illetve a Repülőtéri Igazgatóság jogosult. Ha egy engedélyben több telephelyet kívánnak vámraktárként engedélyeztetni, az illetékességet az összesített adatokat tartalmazó – de minden engedélyeztetni kívánt telephelyen hozzáférhető – központi nyilvántartás vezetésének helye szerint kell megállapítani.

(3) Az egységes engedélyek kiadására a kérelmező számviteli nyilvántartásának helye szerinti megyei igazgatóság, illetve a Repülőtéri Igazgatóság jogosult.

(4) Jövedéki engedélyezési eljárásban a kérelmező telephelye szerint illetékes megyei igazgatóság abban az esetben is jogosult az illetékességi területén helyszíni szemle tartására, a telephely ellenőrzésének lefolytatására, valamint az ezekkel kapcsolatos eljárási cselekmények elvégzésére, ha az engedélyezéssel kapcsolatban egyébként más szerv jár el.

46. § Az Észak-budapesti Adó- és Vámigazgatóság folytatja le az EMGA utólagos ellenőrzést, valamint a külön jogszabály szerinti helyszíni szemlét azon személyek tekintetében – ide nem értve a KAVIG hatáskörébe tartozó kiemelt adózókat –, akiknek, illetve amelyeknek székhelye Budapest, illetve Pest megye közigazgatási területén található.

47. § (1) A Vtv. 7/Q. §-a szerinti kapcsolódó vizsgálatot az EMGA utólagos ellenőrzést végző területi szerv folytatja le, vagy indokolt esetben az ellenőrzés lefolytatása céljából megkeresi az arra az általános szabályok szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező területi szervet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az EMGA utólagos ellenőrzést végző területi szerv a Vtv. 7/Q. §-a szerinti kapcsolódó vizsgálatot illetékességi területén kívül is végezheti.

48. § A megyei igazgatóság mélységi ellenőrzést, valamint az ellenőrzéshez kapcsolódó kísérési feladatokat az illetékességi területén kívül is végezhet, ide nem értve a 90. § (2) bekezdés szerinti mélységi ellenőrzést.

49. § A NAV hatáskörébe tartozó szabálysértések miatt Budapesten az Észak-budapesti Adó- és Vámigazgatóság jár el azzal, hogy a Repülőtéri Igazgatóság illetékességi területén elkövetett szabálysértés esetén az eljárás lefolytatására – ha a szabálysértési eljárás gyorsabb és eredményesebb lefolytatása indokolja – a Repülőtéri Igazgatóság is jogosult.

50. § A megyei igazgatóság a Ktdt. 29/A. § (1) bekezdésében meghatározott ellenőrzés végrehajtása során a Ktdt. 29/A. § (23) bekezdése szerinti kapcsolódó vizsgálatot illetékességi területén kívül is végezhet.

51. § (1) A hulladékgazdálkodás ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat az ellenőrzött személy vagy szervezet székhelye, lakóhelye szerinti megyei igazgatóság végzi.

(2) A termékdíjköteles termékből képződött hulladékokkal kapcsolatos ügyben a kötelezett telephelye szerinti megyei igazgatóság is jogosult az illetékességi területén helyszíni szemle tartására, valamint a telephely ellenőrzésének lefolytatására.

52. § (1) Fémkereskedelmi hatósági ügyben a telephely szerinti megyei igazgatóság is jogosult – ide nem értve a Budapest közigazgatási területén lefolytatott helyszíni szemlét és hatósági ellenőrzést – az illetékességi területén lévő telephely helyszíni szemléjének, illetve hatósági ellenőrzésének elvégzésére azzal, hogy a hatósági eljárást, ebben az esetben is az általános szabályok szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező megyei igazgatóság, illetve a KAVIG folytatja le.

(2) Budapest közigazgatási területén a Kelet-budapesti Adó- és Vámigazgatóság látja el a fémkereskedelmi hatósági feladatokat. A Kelet-budapesti Adó- és Vámigazgatóság ellátja továbbá Budapest közigazgatási területén a fémkereskedelmi hatósági ellenőrzési feladatokat azon kiemelt adózó tekintetében, amelynek székhelye Budapest közigazgatási területén található, valamint az olyan külföldi személy tekintetében, aki (amely) Magyarország területén székhellyel, telephellyel, fiókteleppel, illetve lakóhellyel, tartózkodási hellyel nem rendelkezik azzal, hogy a hatósági ellenőrzést követő hatósági eljárást a KAVIG folytatja le.

(3) A Pest Megyei Adó- és Vámigazgatóság illetékességi területén ellátja a fémkereskedelmi hatósági ellenőrzési feladatokat azon kiemelt adózó tekintetében, amely székhelye illetékességi területén található, valamint az olyan külföldi személy tekintetében, aki (amely) Magyarország területén székhellyel, telephellyel, fiókteleppel, illetve lakóhellyel, tartózkodási hellyel nem rendelkezik azzal, hogy a hatósági ellenőrzést követő hatósági eljárást a KAVIG folytatja le.

(4) Budapest és Pest megye közigazgatási területén kívül Magyarország területén székhellyel, telephellyel, fiókteleppel, illetve lakóhellyel, tartózkodási hellyel nem rendelkező külföldi személy tekintetében a fémkereskedelmi hatósági ellenőrzés lefolytatására az általános szabályok szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező megyei igazgatóságok jogosultak.

(5) Magyarország területén lakóhellyel, tartózkodási hellyel, az állami adó- és vámhatóság által kiadott adószámmal nem rendelkező külföldi természetes személy tekintetében – a (3) és (4) bekezdés szerint eljárni jogosult megyei igazgatóság mellett – az általános szabályok szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező megyei igazgatóságok is jogosultak a fémkereskedelmi hatósági ellenőrzés lefolytatására.

(6) A (4) és (5) bekezdés alapján végzett fémkereskedelmi hatósági ellenőrzést követő hatósági eljárást az ellenőrzést lefolytató megyei igazgatóság végzi.

53. § A külföldön működő magyar határkirendeltség, illetve a Magyarország területén működő külföldi vámhivatalok illetékességére a vonatkozó nemzetközi egyezmény rendelkezései az irányadóak.

54. § (1) A Rega. tv.-ben meghatározott adóztatási feladatok végrehajtására elsőfokú adóhatósági jogkörben a következők szervek járnak el

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a regisztrációs adó-visszatérítési eljárásban a regisztrációs adó megállapítására irányuló eljárást lefolytató szerv jár el.

(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben a regisztrációs adóval kapcsolatos utólagos ellenőrzés lefolytatását a regisztrációs adó megállapítására irányuló eljárást lefolytató szerv végzi.

55. § (1) A szerencsejáték ügyben, valamint a játékautomata és ajándéksorsolás kapcsán kiszabott bírság, továbbá a szerencsejáték felügyeleti díj és annak késedelmi pótléka végrehajtását a fizetésre kötelezett adóügyeiben eljáró megyei igazgatóság folytatja le.

(2) A szerencsejáték ügyben elkobzott dolog értékesítése, illetve megsemmisítése érdekében az elkobzott dolog helye szerinti megyei igazgatóság intézkedik.

56. § A felelős játékszervezés részletes szabályairól szóló 329/2015. (XI. 10.) Korm. rendeletben meghatározott egyes feladatok tekintetében a megyei igazgatóságok is eljárhatnak.

57. § (1) A KAVIG első fokon eljár a hatáskörébe tartozó adózók – adó- és vámhatósági hatáskörébe tartozó – hatósági ügyeiben az illetékügyek kivételével.

(2) Ha az eljárást a KAVIG folytatja le – az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően – a kapcsolódó eljárási illeték ügyében is eljár.

(3) A KAVIG a nem természetes személy részére behozott nemesfémtárgyak – a kizárólag tudományos, egészségügyi, oktatási vagy ipari célt szolgáló nemesfémtárgyak kivételével –, valamint drágakövek tekintetében végzi az árutovábbítás vámeljárás lefolytatását, valamint az átmeneti megőrzés engedélyezését.

(4) Az adózó személyesen, postai vagy elektronikus úton előterjesztett beadványa alapján a KAVIG eljárhat a 22. §-ban meghatározott ügyekben.

58. § (1) Kizárólag a KAVIG jár el

(2) Ha az (1) bekezdésben foglalt eljárásokban szükséges, az Art. 118. §-a vagy 119. §-a szerinti ellenőrzést, illetve az Art. 132/C. § (2) bekezdésében foglalt valódiságvizsgálatot a KAVIG folytatja le, vagy indokolt esetben az ellenőrzés lefolytatása céljából megkeresi az adózóra általános szabályok szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező megyei igazgatóságot. Az ellenőrzést követő hatósági eljárást az ellenőrzést végző szerv folytatja le.

59. § Az Art. 9. § (3) bekezdése szerinti, a pénzügyi képviselőt terhelő bejelentési kötelezettséget a KAVIG számára kell teljesíteni.

60. § A KAVIG látja el az Art. 72. § (1) bekezdés c) pontja szerinti állami garancia (kezesség) kiutalásával, valamint az Art. 87. § (1) bekezdés b) pontja szerinti állami garancia beváltásához kapcsolódó ellenőrzéssel kapcsolatos állami adó- és vámhatósági feladatokat.

61. § A KAVIG kizárólagos hatáskörébe tartozik

62. § A KAVIG végzi a 61. § a)–c), e)–i), l), n) és q) pontja szerinti feladatok ellátásával összefüggő, a Vtv. 7/C. § (1) bekezdés a), b), d) és e) pontja szerinti utólagos ellenőrzést.

63. § (1) Kizárólag a KAVIG jár el az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozó adók, költségvetési támogatások tekintetében az illetékügyek kivételével, ide nem értve a soron kívüli adómegállapítás során kiszabott, valamint az Itv. 73. § (3) bekezdése szerinti, az esedékességkor meg nem fizetett eljárási illeték és a mulasztási bírság összegét, illetve ha jogszabály másként nem rendelkezik

(2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a KAVIG jár el a NAV adóügyeiben az illetékügyek kivételével, ide nem értve az Itv. 73. § (3) bekezdése szerinti, az esedékességkor meg nem fizetett eljárási illeték és a mulasztási bírság összegét.

(3) A KAVIG jogszabályban meghatározottak szerint ellátja a diplomáciai és konzuli képviselet, a diplomáciai és konzuli képviselet tagja, a nemzetközi szervezet vagy képviselete és ezek tisztviselője, valamint az ezekkel egy tekintet alá eső személyek és szervezetek által megfizetett jövedéki adó, továbbá az általuk adójeggyel ellátott dohánygyártmány után megfizetett általános forgalmi adó visszaigénylésével kapcsolatos feladatokat.

(4) A KAVIG az állami adó- és vámhatóság vezetőjének utasítására, honvédelmi vagy nemzetbiztonsági érdekek által indokolt esetben a hatáskörébe nem tartozó, a Magyar Honvédséggel, illetve a nemzetbiztonsági szolgálatokkal szerződéses kapcsolatban állt vagy álló adózónál is végezhet az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozó eljárásokban ellenőrzést. Ebben az esetben az ellenőrzés eredménye alapján megindítandó hatósági eljárást is a KAVIG folytatja le.

(5) Ha a KAVIG által folytatott ellenőrzés megalapozott lefolytatásához az Art. 87. § (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti ellenőrzés kapcsolódó vizsgálatként való lefolytatására van szükség olyan adózónál, amely (aki) nem tartozik a KAVIG különös hatáskörébe, a kapcsolódó vizsgálatot, valamint az azt követő hatósági eljárást a KAVIG folytatja le, vagy – ha célszerűségi, szakmai szempontból indokolt – a KAVIG az ellenőrzés és szükség szerint a hatósági eljárás lefolytatása céljából megkeresi az általános szabályok szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező megyei igazgatóságot.

64. § A KAVIG jár el

65. § (1) Ha az adózó az adóév első napján megfelel a jogszabályban meghatározott feltételeknek, amelyek alapján kiemelt adózónak minősül és a KAVIG hatáskörébe tartozik, a KAVIG hatáskörébe utalt adóügyekben három adóéven át akkor is a KAVIG jár el, ha ezen időtartam alatt bármely adóévben az adózó bevallása szerint nem felel meg az előírt értékhatároknak.

(2) Ha az adózó jogutódlással jött létre – ide nem értve a szétválást –, akkor is a KAVIG hatáskörébe tartozik, ha jogelődje megfelelt a KAVIG hatáskörét megalapozó jogszabályban meghatározott feltételeknek.

(3) Ha a KAVIG hatásköre az ellenőrzés megkezdését követően szűnik meg, a megkezdett ellenőrzés befejezésére és – szükség szerint – a hatósági eljárás lefolytatására a KAVIG jogosult. Ha az adózó az ellenőrzés megkezdését követően az (1) bekezdés alapján a KAVIG hatáskörébe kerül, a megkezdett ellenőrzés befejezésére és – szükség szerint – a hatósági eljárás lefolytatására az ellenőrzést megkezdő megyei igazgatóság a jogosult.

(4) Ha a felettes szerv vagy a bíróság új eljárásra utasítja az elsőfokú adóhatóságot, és az új eljárás megkezdését megelőzően a KAVIG – (1) bekezdés szerinti – hatásköre megszűnt, az új eljárást az adózó székhelye szerinti megyei igazgatóság folytatja le. Ha a felettes szerv vagy a bíróság új eljárásra utasítja az elsőfokú adóhatóságot, és az új eljárás megkezdését megelőzően az adózó a KAVIG – (1) bekezdés szerinti – hatáskörébe kerül, az új eljárást a KAVIG folytatja le.

66. § A KAVIG jogszabályban meghatározott azon kiemelt adózók tekintetében, akiknek a székhelye Budapest, illetve Pest megye közigazgatási területén található, első fokon ellátja a vámhatóság hatáskörébe utalt feladatokat, kivéve

67. § A preferenciális származó helyzet igazolására feljogosító elfogadott exportőri, az engedélyes mérlegelői tevékenység, valamint a könyvelés szerinti elkülönítés engedélyezését azon – jogszabályban meghatározott – kiemelt adózók tekintetében, akiknek székhelye Budapest, illetve Pest megye közigazgatási területén található, a KAVIG végzi.

68. § (1) Ha a KAVIG hatáskörébe tartozó adózó csődeljárás, felszámolási, kényszertörlési vagy végelszámolási eljárás alá kerül, illetve vele szemben vagyonrendezési eljárást rendelnek el, az ezekkel kapcsolatos feladatokat is a KAVIG látja el.

(2) A KAVIG helyszíni végrehajtási cselekmények lefolytatására – Budapest és Pest megye kivételével – az eljárási cselekmény helye szerinti megyei igazgatóságot is megkeresheti.

69. § Az AEO tanúsítvány kiadását, felügyeletét, újbóli értékelését, illetve az egyszerűsített engedélyezési eljárás során az AEO tanúsítvány feltételek vizsgálatát azon kiemelt adózók tekintetében, amelyeknek a székhelye Budapest, illetve Pest megye közigazgatási területén található, a KAVIG végzi.

70. § A Rega. tv.-ben meghatározott adóztatási feladatok végrehajtására elsőfokú adóhatósági jogkörben a KAVIG jár el azon kiemelt adózók tekintetében, amelyeknek a székhelye Budapest, illetve Pest megye közigazgatási területén található.

71. § A KAVIG folytatja le a hatáskörébe tartozó adózók esetében az EMGA utólagos ellenőrzést, valamint a – külön jogszabály szerinti – helyszíni szemlét.

72. § A KAVIG folytatja le a fémkereskedelmi hatósági eljárást az 52. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott esetekben.

73. § A Magyarország területén székhellyel, telephellyel, fiókteleppel, illetve lakóhellyel, tartózkodási hellyel nem rendelkező külföldi személy fémkereskedelmi hatósági ügyében – a fémkereskedelmi ellenőrzés kivételével – a KAVIG jár el.

74. § (1) A KAVIG azon adózók tekintetében, akiket a csomagküldő kereskedő adóügyi képviselőjeként nyilvántartásba vett, a nyilvántartásba vételt követően végzi az Art. szerinti elsőfokú vámhatósági feladatokat, valamint a jövedéki adóztatással, adóellenőrzéssel és engedélyezéssel, továbbá a Jöt. szerinti nyilvántartásba vétellel kapcsolatos jogszabályban meghatározott elsőfokú hatósági feladatokat.

(2) Ha az adózó megszünteti a csomagküldő kereskedő adóügyi képviselői tevékenységét, az adózó tekintetében a nyilvántartásba vétel megszűnését követő három adóéven át továbbra is a KAVIG jár el az (1) bekezdés szerinti hatáskörében.

75. § (1) A Magyarország területén székhellyel, telephellyel, fiókteleppel, illetve lakóhellyel, tartózkodási hellyel nem rendelkező külföldi személy jövedéki adóügyében – a hatósági felügyelet és a jövedéki ellenőrzés kivételével –, valamint a Jöt. 57/C. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartásba vétele tekintetében a KAVIG jár el.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a KAVIG folytatja le az adó visszaigénylési (adó visszatérítési) kérelem elbírálása során végzett, a Jöt. 49. § (5) bekezdése szerinti kiutalás előtti ellenőrzést.

76. § A KAVIG a Ktdt. 29/A. § (1) bekezdésében meghatározott ellenőrzés végrehajtása során a Ktdt. 29/A. § (23) bekezdése szerinti kapcsolódó vizsgálatot illetékességi területén kívül is végezhet.

77. § A KAVIG hatáskörébe tartozó adózó mint munkáltató (kifizető) és a magánszemély között az adóelőleg-levonással, illetve az adómegállapítással kapcsolatos vitában a KAVIG dönt.

78. § (1) A KAVIG által az Art. szerinti általános megbízólevéllel végzett ellenőrzést követő hatósági eljárásra az ellenőrzést lefolytató KAVIG rendelkezik különös hatáskörrel.

(2) Általános megbízólevéllel végzett ellenőrzés esetén az ellenőrzést végző KAVIG folytatja le az eljárást abban az esetben is, ha az ellenőrzés során nem az adózó terhére kerül mulasztási bírság kiszabásra.

(3) Ha a megyei igazgatóságok által az Art. szerinti általános megbízólevéllel végzett ellenőrzést követően a hatósági eljárást a KAVIG különös hatáskörébe tartozó adózóval szemben kell lefolytatni, azokban az esetekben az ellenőrzést lefolytató megyei igazgatóság rendelkezik hatáskörrel.

79. § (1) A KAVIG jár el a csoportos adóalanyiság időszakában a csoport adóügyeiben, és minden, a csoportos adóalanyisággal kapcsolatos eljárásban, különösen a csoport létrehozatalával, megszűnésével, a csoporthoz csatlakozással, a csoportból kiválással, a csoporttag vagy a kívül maradó adóalany felelősségének megállapításával, valamint a csoportazonosító számmal kapcsolatos eljárásokban, ha a csoportos adóalanyiságban részt vevő tagok által kijelölt képviselő adóügyeiben egyébként hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik.

(2) A KAVIG folytatja le az eljárást

80. § (1) Ha a KAVIG eljárásában a különös hatáskörébe nem tartozó adózó, illetve adózónak nem minősülő magánszemély terhére kell mulasztási bírságot kiszabni, a bírság kiszabására a KAVIG rendelkezik különös hatáskörrel és illetékességgel.

(2) Ha az Art. 14. § (4) bekezdése vagy az Art. 99. § (1a) bekezdése alapján az adóhatóság által megállapított mulasztási bírság a felszámolót, a végelszámolót, illetve a vezető tisztségviselőt terheli, a mulasztási bírságot az a megyei igazgatóság szabja ki, amely a mulasztással érintett, felszámolás, végelszámolás, illetve kényszertörlési eljárás alatt álló adózó adóügyeiben egyébként hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik.

81. § (1) A hulladékgazdálkodás ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat a KAVIG látja el azon kiemelt adózók vonatkozásában, amelyek székhelye Budapesten vagy Pest megyében található.

(2) A termékdíjköteles termékből képződött hulladékkal kapcsolatos ügyben az illetékességi területén található telephely vonatkozásában a KAVIG jogosult helyszíni szemle tartására, valamint a telephely ellenőrzés lefolytatására.

82. § (1) Az állami adó- és vámhatóság vezetőjének a NAV bűnüldözési és nyomozóhatósági feladatai ellátásáért felelős szakmai helyettese (a továbbiakban: NAV bűnüldözési és nyomozóhatósági feladatai ellátásáért felelős helyettes államtitkár)

(2) A Bűnügyi Főigazgatóság az általa folytatott nyomozás során ügyészi utasítás elleni előterjesztést a felettes ügyészhez a NAV bűnüldözési és nyomozóhatósági feladatai ellátásáért felelős helyettes államtitkár útján nyújthat be.

83. § A Bűnügyi Főigazgatóság hatáskörébe tartozik a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) által a NAV hatáskörébe utalt bűncselekmények tekintetében

84. § A Bűnügyi Főigazgatóság főigazgatója egyedi ügyekben a 83. § a) és b) pontjában meghatározott nyomozóhatósági jogkörét a bűnügyi igazgatóságra ruházhatja át, ha ezt a nyomozási cselekmények hatékonyabb elvégzése indokolja.

85. § Ha az adott bűncselekmény nyomozására hatáskörrel rendelkező nyomozó hatóságtól a bűncselekmény nyomozását a Bűnügyi Főigazgatóság főigazgatója a 83. § c) pontjában vagy a 84. §-ban meghatározott nyomozó hatóság hatáskörébe utalta vagy vonta, kizárólag a Bűnügyi Főigazgatóság főigazgatójának döntése, vagy a NAV bűnüldözési és nyomozóhatósági feladatai ellátásáért felelős helyettes államtitkár javaslata alapján kerülhet sor a nyomozásnak az arra eredetileg hatáskörrel rendelkező nyomozó hatóság részére történő visszaadására.

86. § (1) A Bűnügyi Főigazgatóság

(2) A Bűnügyi Főigazgatóság – az eljáró szerv megkeresésére – ellátja az (1) bekezdés c) pontjában nem szereplő eljárásokban lefoglalt, a NAV rendelkezése alá került dolgok szállításával és tárolásával kapcsolatos feladatokat is.

87. § (1) A bűnügyi igazgatóságok a 83–86. §-ban foglaltak figyelembevételével végzik a Be. 36. § (2) bekezdésében meghatározott bűncselekmények megelőzését, felderítését, valamint nyomozását.

(2) A bűnügyi igazgatóságok hatáskörükben ellátják a NAV tv. IV. Fejezete szerinti felhatalmazott szerv feladatait.

88. § (1) A Bűnügyi Főigazgatóság a 83. §-ban és a 86. §-ban meghatározott feladatait országos illetékességgel látja el.

(2) Az (1) bekezdés figyelembevételével a Be. 36. § (2) bekezdésében meghatározott bűncselekmények nyomozására az a bűnügyi igazgatóság az illetékes, amelynek az illetékességi területén a bűncselekményt elkövették.

(3) Ha az elkövetés helye nem állapítható meg, az a bűnügyi igazgatóság jár el, amelynek az illetékességi területén a bűncselekményt felderítették.

(4) Ha az elkövető a bűncselekményt külföldön követte el, az elkövető lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes bűnügyi igazgatóság jár el.

(5) Ha az elkövető több területi bűnügyi igazgatóság illetékességi területén követett el bűncselekményt, az a bűnügyi igazgatóság illetékes, amely az ügyben korábban intézkedett (megelőzésen alapuló illetékesség).

(6) A Bűnügyi Főigazgatóság főigazgatója a nyomozás lefolytatására azt a bűnügyi igazgatóságot is kijelölheti, amelynek eljárása a területén végzendő nyomozási cselekmények többsége miatt vagy a hatékonyabb bűnüldözés érdekében indokolt.

(7) A bűnügyi igazgatóságok közötti illetékességi összeütközés esetén a Bűnügyi Főigazgatóság dönt.

89. § A nyomozást folytató bűnügyi igazgatóság az illetékességi területén kívül nyomozási cselekményt a Bűnügyi Főigazgatóság és az illetékes bűnügyi igazgatóság egyidejűleg történő, előzetes értesítése mellett végezhet. Halaszthatatlan nyomozási cselekmény végzésekor, illetve ha a tájékoztatás megtétele a szükséges nyomozati cselekmény eredményességét, időszerűségét veszélyezteti, az értesítést utólag haladéktalanul meg kell tenni.

90. § (1) A Bevetési Igazgatóság

(2) A dunai hajózási forgalomban a Duna – Európai Unió külső vámhatárának nem minősülő – teljes magyarországi folyamszakaszán, valamint annak hajózható mellékágain a mélységi ellenőrzések végrehajtására kizárólag a Bevetési Igazgatóság rendelkezik hatáskörrel.

(3) A NAV tv. 36/E. § (3) bekezdése alapján kizárólag a Bevetési Igazgatóság járhat el.

(4) A Bevetési Igazgatóság hivatalból ellátja – a megyei igazgatóságok, a Repülőtéri Igazgatóság valamint a KAVIG mellett – a vámazonosító szám megállapításával és nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat.

(5) A Bevetési Igazgatóság folytatja le az ismeretlen személy jövedéki ügyével kapcsolatos eljárást, ha az első intézkedést a Bevetési Igazgatóság tette.

(6) A Bevetési Igazgatóság folytatja le a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény alapján végzett ellenőrzése során felderített jogsértéssel kapcsolatos hatósági eljárást.

(7) A Bevetési Igazgatóság által felderített szabálysértések tekintetében a szabálysértési eljárás lefolytatására – ha az eljárás gyorsabb és eredményesebb lefolytatása indokolja – a Bevetési Igazgatóság is jogosult.

91. § A Szakértői Intézet

92. § (1) A Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézet a NAV humánerőforrás-fejlesztési feladatokat ellátó, valamint a NAV személyi állományának egészségügyi, pszichikai, továbbá a NAV hivatásos állományának fizikai alkalmasságát vizsgáló és minősítő szerve.

(2) A NAV az alkalmassági minősítés kialakításához szükséges vizsgálatokat a Magyar Honvédség Egészségügyi Központban is végeztetheti.

(3) Az Informatikai Intézet a NAV informatikai feladatokat ellátó szerve.

(4) A Gazdasági Ellátó Igazgatóság látja el a NAV, mint költségvetési szerv gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat, amelynek keretében

93. § (1) A Kormány a kártyaterem Szjtv. szerinti engedélyének kiadása iránti eljárásban a kártyaterem helye szerinti települési önkormányzat, a főváros területén a kerületi önkormányzat jegyzőjét, a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyzőt – annak elbírálása tekintetében, hogy az önkormányzat területén létesítendő kártyaterem az Szjtv. 29/B. § (6) bekezdésében foglaltaknak megfelel-e, továbbá a kártyaterem adott helyszínen történő üzemeltetését az önkormányzat rendelete az Szjtv. 2. § (4) bekezdés a) pontja szerinti, vagy más helyi közösségi érdekre tekintettel nem tiltja-e – szakhatóságként jelöli ki.

(2) A Kormány a játékkaszinó Szjtv. szerinti engedélyének kiadása iránti eljárásban a játékkaszinó helye szerinti települési önkormányzat, a főváros területén a kerületi önkormányzat jegyzőjét, a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyzőt – annak elbírálása tekintetében, hogy az önkormányzat területén létesítendő játékkaszinó adott helyszínen történő üzemeltetését az önkormányzat rendelete az Szjtv. 2. § (4) bekezdés a) pontja szerinti, vagy más helyi közösségi érdekre tekintettel nem tiltja-e – szakhatóságként jelöli ki.

(3) Az ügyfélnek a játékkaszinó, vagy kártyaterem Szjtv. szerinti engedély kiadása iránti eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére a szakhatóság hat hónapig felhasználható előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki.

94. § Ez a rendelet 2016. január 1-jén lép hatályba.

95. § (1) Az e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő felülellenőrzéseket, valamint a Központi Hivatalban folyamatban lévő eljárásokat – a (10) bekezdésben foglaltak kivételével – a Központi Irányítás folytatja le.

(2) Az e rendelet hatálybalépésekor

(2a)² A Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerveinek hatásköréről és illetékességéről szóló 485/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról szóló 85/2016. (IV. 13.) Korm. rendelet hatálybalépésekor³ folyamatban lévő (2) bekezdés szerinti eljárásokat a (2) bekezdés a)–d) pontja szerinti szerv székhelye szerinti megyei igazgatóságok folytatják le azzal, hogy a vám- és pénzügyőri főigazgató kijelölése alapján a megyei vám- és pénzügyőri igazgatóság illetékességi területén kívül végzett, folyamatban lévő EMGA utólagos ellenőrzéseket a kijelölt megyei vám- és pénzügyőri igazgatóság székhelye szerinti megyei igazgatóság folytatja le.

(3) Az e rendelet hatálybalépésekor

(4) Az e rendelet hatálybalépésekor:

(5) Az e rendelet hatálybalépésekor még el nem bírált, pénzügyőr intézkedése ellen benyújtott panasz elbírálására jogosult szerv

(6) Az e rendelet hatálybalépésekor még el nem bírált, a Bűnügyi Főigazgatóság által folytatott büntetőeljárás során közigazgatási hatósági eljárásban elbírált panasszal kapcsolatos fellebbezést, valamint a Bűnügyi Főigazgatóság főigazgatója kizárására vonatkozó indítványt haladéktalanul meg kell küldeni elbírálásra a NAV bűnüldözési és nyomozóhatósági feladatai ellátásáért felelős helyettes államtitkár részére.

(7) Az e rendelet hatálybalépését megelőzően a NAV bűnügyi elnökhelyetteséhez megküldött, ügyészi utasítás elleni felterjesztés felettes ügyészhez történő továbbításáról a NAV bűnüldözési és nyomozóhatósági feladatai ellátásáért felelős helyettes államtitkár dönt.

(8) Az e rendelet hatálybalépésekor

(9) Az e rendelet hatálybalépésekor

(10) E rendelet hatálybalépésekor a Központi Hivatal által felülellenőrzési ügyekben, valamint a Pénzmosás Elleni Információs Iroda által hozott döntések ellen benyújtott jogorvoslati kérelmek alapján folyamatban lévő másodfokú eljárásokban a NAV-ot irányító miniszter jár el. A felülellenőrzési ügyek kapcsán folyamatban lévő, és a Pmt. szerinti feladatok ellátása során hozott másodfokú döntésekkel szemben folyamatban lévő közigazgatási peres eljárásokban a perbeli képviseletet – perbeli jogutódként – a NAV-ot irányító miniszter látja el.

(11) E rendelet hatálybalépését követően azokban az ügyekben, amelyekben az elsőfokú eljárást a Kiemelt Ügyek és Adózók Adóigazgatósága központosított ellenőrzés keretében folytatott le, a bíróság az adóhatóságot új eljárásra utasítja, az új eljárást az adózó tekintetében illetékes megyei igazgatóság folytatja le, kivéve, ha az alapeljárást a (3) bekezdés a) pontjában hivatkozott szerv folytatta le.

96. § (1) A NAV Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott gazdasági feladatokat valamennyi NAV szerv vonatkozásában a Gazdasági Ellátó Igazgatóság veszi át.

(2) Az Őrzésvédelmi- és Támogató Igazgatóság feladatait Bevetési Igazgatóság veszi át.

(3) Az Áru-és Bűnjelkezelő Hivatal feladatait a Bűnügyi Főigazgatóság veszi át.

97. § A 2015. december 31-én hatályos, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és egyes szervek kijelöléséről szóló 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet 1. §-ában meghatározott NAV szervek megnevezését tartalmazó elektronikus, valamint papír alapú nyomtatványok az új nyomtatványok megjelenéséig, de legkésőbb 2016. december 31-ig használhatóak. Nyomtatvány alatt érteni kell az Szjtv. szerinti engedélyt és a játékautomata nyilvántartásba vételi igazolást is.

98. § (1) A

(2) A 7. § a) pontja a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről és csalás elleni küzdelemről szóló, 2010. október 7-ei 904/2010/EU tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(3) Az 5. § d) és e) pontja, valamint a 71. § a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2013. december 17-ei 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek való megfelelést szolgálja.

(4) Az 35. § (9) bekezdése a szellemi tulajdonjogok vámhatósági érvényesítéséről és az 1383/2003/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 12-ei 608/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek való megfelelést szolgálja.

(5) A 15. §, a 35. § (1)–(8) bekezdései, a 36–43. §, a 45. §, a 61–62. § és a 67. § az EK Vámkódex 4. cikk 4. pontjának való megfelelést szolgálja.

99. §⁴