484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet
a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról1
2016.01.01.
A Kormány
a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés b) pontjában,
a 13. § tekintetében a tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedésekről szóló 2015. évi CCXIV. törvény 18. § c) pontjában,
a 4., 7–9., 13., 19. alcím tekintetében a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés c) pontjában,
a 10. alcím tekintetében a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 84/A. § (1) bekezdés a) pontjában,
a 14. alcím tekintetében a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés d) pontjában,
a 15. alcím tekintetében a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés f) pontjában,
a 17. alcím tekintetében a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés g) pontjában,
a 18. alcím tekintetében a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés h) pontjában
kapott felhatalmazás alapján,
az 1–3., 5., 6., 11., 12. és 16. alcím tekintetében a Magyar Nemzeti Bank véleményének kikérésével,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
„7/A. § (1) A biztosító, a biztosító egyesület rendkívüli bevételként és rendkívüli ráfordításként a Tv.-nek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CI. törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti tételeket mutatja ki. (2) A biztosító, a biztosító egyesület az (1) bekezdésben meghatározottak helyett a Tv. 2015. július 4-től hatályos rendelkezéseit is alkalmazhatja. E döntéséről a számviteli politikájában kell rendelkezni, és azt be kell mutatnia a kiegészítő mellékletében.” 2. A betétbiztosítási alapok és intézményvédelmi alapok, valamint a befektető-védelmi alap éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 214/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet módosítása
„1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) alapján működő Országos Betétbiztosítási Alapra (a továbbiakban: OBA), az önkéntes betétbiztosítási alapokra és intézményvédelmi alapokra (a továbbiakban együtt: önkéntes alapok), a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény alapján működő Befektető-védelmi Alapra (a továbbiakban: Befektető-védelmi Alap), a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Szanálási törvény) alapján működő Szanálási Alapra (a továbbiakban: Szanálási Alap), valamint a tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedésekről szóló 2015. évi CCXIV. törvény alapján működő Kárrendezési Alapra (a továbbiakban: Kárrendezési Alap). (2) Az OBA, az önkéntes alapok, a Befektető-védelmi Alap, a Szanálási Alap és a Kárrendezési Alap a Tv. előírásait e rendeletben foglalt eltérésekkel köteles alkalmazni.”
„(3) A tartalékot módosítja az előző üzleti év eredménye.”
(A betétbiztosításból eredő bevételek között elkülönítetten kell kimutatni:)
„d) a betétek kifizetésével kapcsolatban felmerült, hitelintézetekre, tagintézetekre vagy költségvetésre áthárított költségek miatti bevételek összegét.”
„(6) A működési költségek között ráfordításonkénti bontásban kell kimutatni az OBA működésével kapcsolatban felmerült általános igazgatási és fenntartási költségek összegét. Ide tartoznak a betétek kifizetésével kapcsolatban felmerült költségeknek és a megelőzési költségeknek a tagintézetekre át nem hárított összegei is. A működési költségek tartalmazzák az OBA megbízásos ügyleteivel kapcsolatban felmerült, továbbszámlázott költségek összegét. A működési költségek nem tartalmazzák a betétbiztosításból és a nem betétbiztosításból eredő ráfordítások között kimutatott költségek összegét.”
„(8) Tartalékot módosító tételként kell elszámolni a tárgyévet követő üzleti évben a tárgyévi eredmény összegét.”
„(3) A tartalékot módosítja az előző üzleti év eredménye.”
„(12) Tartalékot módosító tételként kell elszámolni a tárgyévet követő üzleti évben a tárgyévi eredmény összegét.”
„(3) A tartalékot módosítja az előző üzleti év eredménye.”
„(8) Tartalékot módosító tételként kell elszámolni a tárgyévet követő üzleti évben a tárgyévi eredmény összegét.”
„(3) A tartalékot módosítja az előző üzleti év eredménye.”
„(6) Tartalékot módosító tételként kell elszámolni a tárgyévet követő üzleti évben a tárgyévi eredmény összegét.”
Beszámolási és könyvvezetési kötelezettség
29/G. § (1) A Kárrendezési Alap az üzleti évről kettős könyvvitellel alátámasztott éves beszámolót köteles készíteni. (2) Az éves beszámoló a 8. számú melléklet szerinti mérleget, a 9. számú melléklet szerinti eredménykimutatást és a 29/K. § szerinti kiegészítő mellékletet foglalja magában. Az éves beszámolóval egyidejűleg a 29/L. § szerinti üzleti jelentést is el kell készíteni. A mérleg tagolása, tételeinek tartalma
(2) A készletek között kell kimutatni a Befektető-védelmi Alap tagjának felszámolása esetén a Kárrendezési Alap taggal szembeni követelése fejében kapott, a Kárrendezési Alap tulajdonába került vagyontárgyakat is, ha azokat a Kárrendezési Alap nem saját tevékenysége céljára használja, hanem értékesíteni fogja.
(3) A Befektető-védelmi Alap taggal szembeni követeléseként kell kimutatni a Befektető-védelmi Alap tagjaitól igényelt éves befizetés összegét.
(4) Alapra átszállt követelésként kell kimutatni a kárrendezésre jogosultak befektetési szolgáltatóval szemben fennálló azon követeléseit, amelyek ellenérték fejében törvény erejénél fogva a Kárrendezési Alapra átszálltak.
(5) Egyéb követelésként kell kimutatni minden olyan követelést, amelyet a 8. számú melléklet szerinti mérlegben nem kell külön tételként szerepeltetni. (6) Az állampapírok között kell kimutatni a Kárrendezési Alap pénzeszközeiből a – készpénzben, a Kárrendezési Alap pénzforgalmi számláján tartott, továbbá a kifizetések lebonyolítására elkülönített összegeken felüli – szabad pénzösszegeknek állampapír-vásárlásra fordított összegét.
(7) Az egyéb értékpapírok között kell kimutatni a Befektető-védelmi Alap tagjának felszámolása során a Kárrendezési Alap taggal szembeni követelése fejében kapott, a Kárrendezési Alap tulajdonába került kötvények, részvények és egyéb értékpapírok értékét.
29/I. § (1) A Kárrendezési Alap saját tőkéje a jegyzett tőkét, a tartalékot, az értékelési tartalékot és a tárgyévi eredményt foglalja magában. (2) Jegyzett tőkeként kell kimutatni a létesítő okiratban ekként meghatározott összeget.
(3) Tartalékként kell kimutatni a 29/H. § (4) bekezdés szerinti követelések és a Kárrendezési Alap által a károsultak részére fizetendő kártalanítás miatti kötelezettségek összegének különbözetét. A tartalékot módosítja az előző üzleti év eredménye is. (4) A hosszú lejáratú kötelezettségek között külön kell kimutatni a Kárrendezési Alap által kibocsátott kötvények miatt fennálló kötelezettségek éven túli összegeit.
(5) A rövid lejáratú kötelezettségek között külön kell kimutatni a Kárrendezési Alap által kibocsátott kötvények, a Magyar Nemzeti Banktól felvett áthidaló kölcsön és a Befektető-védelmi Alaptól a működési költségek átmeneti biztosítása érdekében kapott kölcsön éven belül lejáró összegét.
(6) A károsult ügyfelekkel szembeni kötelezettségek között kell kimutatni a részükre fizetendő kártalanítás még ki nem fizetett összegét.
(7) Az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni minden olyan rövid lejáratú kötelezettséget, amelyet a 8. számú melléklet szerinti mérlegben nem kell külön tételként szerepeltetni. Az eredménykimutatás tartalma, tagolása
(2) A kártalanításból származó bevételek között elkülönítetten kell kimutatni a Befektető-védelmi Alap tagjai által teljesítendő (a Befektető-védelmi Alap tagjaitól igényelt) éves befizetés összegét.
(3) A kártalanításból származó ráfordítások között elkülönítetten kell kimutatni:
a) a kártalanítás kifizetésével megbízott hitelintézetnek fizetett lebonyolítási díj összegét;
b) a kártalanítás kifizetésével kapcsolatban felmerült egyéb költségek összegét.
(5) A Kárrendezési Alap tárgyévi eredményeként – előjelének megfelelően – kell kimutatni az üzleti év bevételeinek és az üzleti évi ráfordításainak (költségeinek) különbözeteként adódó nyereség vagy veszteség összegét.
(6) Tartalékot módosító tételként kell elszámolni a tárgyévet követő üzleti évben a tárgyévi eredmény összegét.
29/K. § A Kárrendezési Alap éves beszámolójának kiegészítő mellékletében a Tv. előírásainak értelemszerű figyelembevételén túlmenően be kell mutatni: a) kártalanításként az üzleti évben kifizetett összegeket, az előző év(ek)ben és az üzleti évben együttesen kifizetett összegeket, továbbá a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között kifizetett összegeket, valamint a kártalanításként még ki nem fizetett összegeket;
b) a Kárrendezési Alap által kibocsátott kötvények, illetve felvett kölcsönök feltételeit és indoklását.
29/L. § (1) Az üzleti jelentés az éves beszámoló adatainak értékelésével bemutatja a Kárrendezési Alap valós vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét, és tájékoztat a jogszabály, illetve az igazgatóság által meghatározott feladatok végrehajtásáról, továbbá a Kárrendezési Alap jövőbeni feladatairól. (2) Az üzleti jelentésben ki kell térni:
a) a mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges eseményekre, különösen jelentős folyamatokra;
b) az igazgatóság által meghatározott feladatok teljesítésére és azok értékelésére;
c) a Kárrendezési Alap következő évi költségvetésére;
d) a nem kártalanításból eredő bevételek és ráfordítások jelentős nagysága esetén azok jogcímenkénti bemutatására.
29/M. § A Kárrendezési Alap éves beszámolójának felülvizsgálatára csak olyan kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló társaság választható, aki/amely megfelel a Hpt. előírásai szerint a könyvvizsgálóval szemben támasztott követelményeknek. Az éves beszámoló jóváhagyása
29/N. § (1) A Kárrendezési Alap éves beszámolóját és üzleti jelentését – ennek részeként a következő évi költségvetését – a Befektető-védelmi Alap igazgatósága hagyja jóvá. (2) Az éves beszámolót és az üzleti jelentést legkésőbb az üzleti évet követő év május 30-áig kell elkészíteni és megküldeni a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankhoz, az Állami Számvevőszékhez és a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter által vezetett minisztériumhoz.”
„33. § (1) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 4. §-ával megállapított 1. §-t, 5. §-ával megállapított 4. § (3) bekezdését, 6. §-ával megállapított 6. § (2) bekezdés d) pontját, 6. § (6) bekezdését, 6. § (8) bekezdését, 7. §-ával megállapított 14. § (3) bekezdését, 8. §-ával megállapított 16. § (12) bekezdését, 9. §-ával megállapított 23. § (3) bekezdését, 10. §-ával megállapított 25. § (8) bekezdését, 11. §-ával megállapított 29/C. § (3) bekezdését, 12. §-ával megállapított 29/D. § (6) bekezdését, 13. §-ával megállapított V. Fejezetet, 15. §-ával megállapított 3. § (3) bekezdés d) pontját, 4. § (1) és (3) bekezdését, 6. § (7) bekezdését, 14. § (1) bekezdését, 16. § (11) bekezdését, 23. § (1) és (3) bekezdését, 25. § (7) bekezdését, 29/C. § (1) bekezdését, 29/D. § (5) bekezdését, 16. §-ával megállapított 1–9. számú mellékletet először a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni. (2) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 4. §-ával megállapított 1. §-t, 5. §-ával megállapított 4. § (3) bekezdését, 6. §-ával megállapított 6. § (2) bekezdés d) pontját, 6. § (6) bekezdését, 6. § (8) bekezdését, 7. §-ával megállapított 14. § (3) bekezdését, 8. §-ával megállapított 16. § (12) bekezdését, 9. §-ával megállapított 23. § (3) bekezdését, 10. §-ával megállapított 25. § (8) bekezdését, 11. §-ával megállapított 29/C. § (3) bekezdését, 12. §-ával megállapított 29/D. § (6) bekezdését, 15. §-ával megállapított 3. § (3) bekezdés d) pontját a 2015. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet. 2. 9/B. § (8) bekezdésében az „az elszámolóházhoz” szövegrész helyébe az „a központi értéktárhoz, a központi szerződő félhez” szöveg,
3. 9/B. § (9) bekezdésében az „Az elszámolóház” szövegrész helyébe az „A központi értéktár, a központi szerződő fél” szöveg,
4. 9/B. § (11) bekezdésében az „Az elszámolóháztól” szövegrész helyébe az „A központi értéktártól, a központi szerződő féltől” szöveg
4. A kockázati tőketársaságok és a kockázati tőkealapok éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 216/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet módosítása
„(1) Az MNB az MNB tv. szerint meghatározott osztalékot eredménytartalék csökkentő tételként számolja el a rövid lejáratú kötelezettségekkel szemben.” (A pénztár működési tevékenysége eredményének megállapításánál a működési célú bevételek a következők:)
„j) Egyéb bevételek között kell kimutatni továbbá a pénztár működésével kapcsolatban a hitelező által elengedett, valamint az elévült kötelezettség, az átvállalt tartozás összegét, ha ahhoz beszerzett eszköz nem kapcsolódik, valamint a térítés nélkül kapott (működéshez igénybe vett) szolgáltatások piaci – jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti – értékét. Itt kell szerepeltetni a pénztár működése során keletkezett kötelezettségek harmadik személy által – ellentételezés nélkül – átvállalt szerződés (megállapodás) szerinti összegét. Itt kell továbbá kimutatni az Mpt. 50. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott gazdasági társaságba bevitt – értékpapírnak vagy részesedésnek nem minősülő – vagyontárgyak nyilvántartás szerinti értéke és a társasági szerződésben (alapszabályban) meghatározott értéke közötti különbözetet, ha a társasági szerződésben (alapszabályban) meghatározott érték a több. k) Az egyéb bevételek között kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni a térítés nélkül átvett eszközök (forgalmi, piaci) értékét, az elengedett, átvállalt kötelezettségek beszerzett eszközökhöz kapcsolódó értékét legfeljebb az elengedett, átvállalt kötelezettséghez kapcsolódóan beszerzett eszköz könyv szerinti értékének összegéig, továbbá az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci értékét.”
(Működéssel kapcsolatos egyéb ráfordítások között elkülönítetten kell kimutatni a Felügyelettel, valamint az Alappal kapcsolatos befizetési kötelezettségeket, valamint az olyan egyéb veszteség jellegű ráfordításokat, amelyek a pénztár működési tevékenységével kapcsolatban merülnek fel és nem minősülnek sem a befektetési tevékenység ráfordításainak, sem rendkívüli ráfordításnak.)
„f) Egyéb ráfordítások között kell kimutatni a pénztár működésével kapcsolatban felmerült, behajthatatlannak nem minősülő elengedett követelések könyv szerinti értékét, a térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értékét, a térítés nélkül nyújtott szolgáltatások bekerülési értékét, a felszámított, az átvevő által meg nem térített általános forgalmi adóval növelt összegben. Itt kell továbbá kimutatni az Mpt. 50. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott gazdasági társaságba bevitt – értékpapírnak vagy részesedésnek nem minősülő – vagyontárgyak nyilvántartás szerinti értéke és a társasági szerződésben (alapszabályban) meghatározott értéke közötti különbözetet, ha a nyilvántartás szerinti érték a több.” (Működéssel kapcsolatos egyéb ráfordítások között elkülönítetten kell kimutatni a Felügyelettel, valamint az Alappal kapcsolatos befizetési kötelezettségeket, valamint az olyan egyéb veszteség jellegű ráfordításokat, amelyek a pénztár működési tevékenységével kapcsolatban merülnek fel és nem minősülnek sem a befektetési tevékenység ráfordításainak, sem rendkívüli ráfordításnak.)
„g) Nem befektetési célú, tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékvesztéseként kell kimutatni a pénztár saját alapítású vállalkozásban lévő tulajdoni részesedést jelentő részesedések, üzletrészek – a Tv. 54. §-a alapján – elszámolt értékvesztését, csökkentve azt a korábban leírt értékvesztések visszaírt összegével.” [Működési célú befektetési tevékenységgel kapcsolatos bevételként elkülönítetten kell kimutatni a működési célú tulajdoni részesedést jelentő befektetések és hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok után kapott kamatokat, kamatjellegű bevételeket, nyereségjellegű különbözeteket (árfolyamnyereséget), a befektetési jegyek hozamát, a kapott osztalék és részesedés összegét, valamint a pénzügyi műveletek egyéb bevételeit. Itt kell továbbá kimutatni a befektetési célú ingatlanok hasznosításából származó bevételeket, valamint a működési célú befektetési portfólió értékelési különbözetében elszámolt várható hozam összegét is.]
„b) Részesedésekből származó bevételként, árfolyamnyereségként kell kimutatni a működési célra szolgáló tulajdoni részesedést jelentő befektetések, valamint a hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok és diszkont értékpapírok értékesítésekor, beváltásakor realizált nyereségjellegű különbözeteket. Itt kell továbbá kimutatni az évente tőkét törlesztő hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok törlesztésekor elszámolt nyereségjellegű különbözeteket, a külföldi pénzértékre szóló befektetett pénzügyi eszközök, értékpapírok értékesítésekor realizált árfolyamnyereséget.”
[Működési célú befektetéssel kapcsolatos ráfordításként kell kimutatni a működéssel kapcsolatban felvett kölcsön, hitel után fizetendő (fizetett) kamatokat, továbbá a tulajdoni részesedést jelentő befektetések, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, valamint a diszkont értékpapírok értékesítésekor, beváltásakor – a kamat nélküli (kamattal csökkentett) – eladási ára és könyv szerinti értéke közötti veszteségjellegű különbözeteket (árfolyamveszteséget), a befektetési jegyek eladásakor, beváltásakor realizált veszteséget, valamint a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításait. A befektetéssel kapcsolatos ráfordítások elszámolásánál a Tv. 85. §-ának vonatkozó előírásait kell figyelembe venni. Működési célú befektetéssel kapcsolatos ráfordításként kell kimutatni a befektetési célú ingatlanokkal, és az igénybe vett befektetési szolgáltatásokkal kapcsolatos ráfordításokat, valamint a működési célú befektetési portfólió értékelési különbözetének összegében a ráfordításokkal szemben megképzett céltartalék összegét is.]
„b) Részesedésekből származó ráfordításként, árfolyamveszteségként kell kimutatni a működési célra szolgáló tulajdoni részesedést jelentő befektetések (részvények, üzletrészek) értékesítésekor az értékesített befektetés eladási ára és könyv szerinti értéke közötti veszteségjellegű különbözetet, valamint a hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok értékesítésekor, beváltásakor az eladási árban lévő kamattal, diszkont értékpapírnál a vételár és a névérték közötti különbözetnek az eladás (beváltás) időpontjáig járó időarányos összegével csökkentett eladási ár és a könyv szerinti érték közötti veszteségjellegű különbözetet. Itt kell továbbá kimutatni az évente tőkét törlesztő hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok törlesztéskor elszámolt veszteségjellegű különbözeteket, valamint a külföldi pénzértékre szóló befektetett pénzügyi eszközök, értékpapírok értékesítésekor realizált árfolyamveszteséget, valamint a térítés nélkül átadott működési célú befektetett eszközök között kimutatott részesedések nyilvántartás szerinti értékét is.”
„(3) Az átalakulás során megszűnő pénztár a végleges vagyonmérleg elkészítését megelőzően köteles az átalakulás napjával – mint mérlegfordulónappal – az e rendelet szerinti beszámolóját elkészíteni, analitikus és főkönyvi nyilvántartásait lezárni. Az átalakulás során megszűnő pénztárnak nem kell üzleti jelentést készítenie.”
„60. § (1) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 33. §-ával megállapított 34. § (1) bekezdés j) és k) pontját, 34. § (3) bekezdés f) és g) pontját, 34. § (5) bekezdés b) pontját, 34. § (6) bekezdés b) pontját, 36. § 1. pontjával megállapított 8. § (5) bekezdését, 23. § (8) bekezdését, 33. § (3) bekezdését, 34. § (12) bekezdését, 36. § 2. pontjával megállapított 27. § (3) bekezdését, 36. § 4. pontjával megállapított 34. § (3) bekezdését, 37. §-ával megállapított 1–3. és 7. számú mellékletet, 38. §-ával megállapított 23. § (2) bekezdését először a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni. 2. 27. § (3) bekezdésében az „a rendkívüli bevételként” szövegrész helyébe az „az egyéb bevételként vagy a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként” szöveg,
4. 34. § (3) bekezdésében a „sem a befektetési tevékenység ráfordításainak, sem rendkívüli ráfordításnak” szövegrész helyébe az „a befektetési tevékenység ráfordításainak ” szöveg,
7. 43. § (5) bekezdésében az „az elszámolóháztól” szövegrész helyébe az „a központi értéktártól, központi szerződő féltől” szöveg,
8. 43. § (6) bekezdésében az „Az elszámolóháztól” szövegrész helyébe az „A központi értéktártól, központi szerződő féltől” szöveg
38. § Hatályát veszti az Mnykr.
(A pénztár működési és kiegészítő vállalkozási tevékenysége eredményének megállapításánál a működési célú bevételek a következők:)
„i) Egyéb bevételek között kell kimutatni továbbá a pénztár működésével kapcsolatban a hitelező által elengedett, valamint az elévült kötelezettség, az átvállalt tartozás összegét, ha ahhoz beszerzett eszköz nem kapcsolódik, valamint a térítés nélkül kapott (működéshez igénybe vett) szolgáltatások piaci – jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti – értékét. Itt kell szerepeltetni a pénztár működése során keletkezett kötelezettségek harmadik személy által – ellentételezés nélkül – átvállalt szerződés (megállapodás) szerinti összegét. Itt kell továbbá kimutatni az Öpt. 31. § (4) bekezdésében meghatározott gazdasági társaságba bevitt – értékpapírnak vagy részesedésnek nem minősülő – vagyontárgyak nyilvántartás szerinti értéke és a társasági szerződésben (alapszabályban) meghatározott értéke közötti különbözetet, ha a társasági szerződésben (alapszabályban) meghatározott érték a több. j) Az egyéb bevételek között kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni a térítés nélkül átvett eszközök (forgalmi, piaci) értékét, az elengedett, átvállalt kötelezettségek beszerzett eszközökhöz kapcsolódó értékét, legfeljebb az elengedett, átvállalt kötelezettséghez kapcsolódóan beszerzett eszköz könyv szerinti értékének összegéig, továbbá az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci értékét.”
(Működéssel kapcsolatos egyéb ráfordítások között elkülönítetten kell kimutatni a Felügyelettel kapcsolatos befizetési kötelezettségeket, valamint az olyan egyéb veszteség jellegű ráfordításokat, amelyek a pénztár működési tevékenységével kapcsolatban merülnek fel és nem minősülnek sem a befektetési tevékenység ráfordításainak, sem rendkívüli ráfordításnak.)
„e) Egyéb ráfordítások között kell kimutatni a pénztár működésével kapcsolatban felmerült, behajthatatlannak nem minősülő elengedett követelések könyv szerinti értékét, a térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értékét, a térítés nélkül nyújtott szolgáltatások bekerülési értékét, a felszámított, az átvevő által meg nem térített általános forgalmi adóval növelt összegben. Itt kell továbbá kimutatni az Öpt. 31. § (4) bekezdésében meghatározott gazdasági társaságba bevitt – értékpapírnak vagy részesedésnek nem minősülő – vagyontárgyak nyilvántartás szerinti értéke és a társasági szerződésben (alapszabályban) meghatározott értéke közötti különbözetet, ha a nyilvántartás szerinti érték a több.” (Működéssel kapcsolatos egyéb ráfordítások között elkülönítetten kell kimutatni a Felügyelettel kapcsolatos befizetési kötelezettségeket, valamint az olyan egyéb veszteség jellegű ráfordításokat, amelyek a pénztár működési tevékenységével kapcsolatban merülnek fel és nem minősülnek sem a befektetési tevékenység ráfordításainak, sem rendkívüli ráfordításnak.)
„f) Nem befektetési célú tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékvesztéseként kell kimutatni a pénztár kiegészítő vállalkozási tevékenységének gazdasági társaságba történő kihelyezése során szerzett részesedések, üzletrészek – a Tv. 54. §-a alapján – elszámolt értékvesztését, csökkentve azt a korábban leírt értékvesztések visszaírt összegével.” [Működési célú befektetési tevékenységgel kapcsolatos bevételként elkülönítetten kell kimutatni a működési célú tulajdoni részesedést jelentő befektetések és hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok után kapott kamatokat, kamatjellegű bevételeket, nyereségjellegű különbözeteket (árfolyamnyereséget), a befektetési jegyek hozamát, a kapott osztalék és részesedés összegét, valamint a pénzügyi műveletek egyéb bevételeit. Itt kell továbbá kimutatni a befektetési célú ingatlanok hasznosításából származó bevételeket, valamint a működési célú befektetési portfólió értékelési különbözetében elszámolt várható hozam összegét is.]
„b) Részesedésekből származó bevételeként, árfolyamnyereségeként kell kimutatni a működési célra szolgáló tulajdoni részesedést jelentő befektetések, valamint a hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok és diszkont értékpapírok értékesítésekor, beváltásakor realizált nyereségjellegű különbözeteket. Itt kell továbbá kimutatni az évente tőkét törlesztő hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok törlesztésekor elszámolt nyereségjellegű különbözeteket, a külföldi pénzértékre szóló befektetett pénzügyi eszközök, értékpapírok értékesítésekor realizált árfolyamnyereséget.”
[Működési célú befektetéssel kapcsolatos ráfordításként kell kimutatni a működéssel kapcsolatban felvett kölcsön, hitel után fizetendő (fizetett) kamatokat, továbbá a tulajdoni részesedést jelentő befektetések, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, valamint a diszkont értékpapírok értékesítésekor, beváltásakor – a kamat nélküli (kamattal csökkentett) – eladási ára és könyv szerinti értéke közötti veszteségjellegű különbözeteket (árfolyamveszteséget), a befektetési jegyek eladásakor, beváltásakor realizált veszteséget, valamint a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításait. A befektetéssel kapcsolatos ráfordítások elszámolásánál a Tv. 85. §-ának vonatkozó előírásait kell figyelembe venni. Működési célú befektetéssel kapcsolatos ráfordításként kell kimutatni a befektetési célú ingatlanokkal, és az igénybe vett befektetési szolgáltatásokkal kapcsolatos ráfordításokat, valamint a működési célú befektetési portfólió értékelési különbözetének összegében a ráfordításokkal szemben megképzett céltartalék összegét is.]
„b) Részesedésekből származó ráfordításként, árfolyamveszteségként kell kimutatni a működési célra szolgáló tulajdoni részesedést jelentő befektetések (részvények, üzletrészek) értékesítésekor az értékesített befektetés eladási ára és könyv szerinti értéke közötti veszteségjellegű különbözetet, valamint a hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok értékesítésekor, beváltásakor az eladási árban lévő kamattal, diszkont értékpapírnál a vételár és a névérték közötti különbözetnek az eladás (beváltás) időpontjáig időarányosan meghatározott összegével csökkentett eladási ár és a könyv szerinti érték közötti veszteségjellegű különbözetet. Itt kell továbbá kimutatni az évente tőkét törlesztő hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok törlesztéskor elszámolt veszteségjellegű különbözeteket, valamint a külföldi pénzértékre szóló befektetett pénzügyi eszközök, értékpapírok értékesítésekor realizált árfolyamveszteséget, valamint a térítés nélkül átadott befektetett eszközök között kimutatott működési célú részesedések nyilvántartás szerinti értékét is.”
„(3) Az átalakulás során megszűnő pénztár a végleges vagyonmérleg elkészítését megelőzően köteles az átalakulás napjával – mint mérleg fordulónappal – az e rendelet szerinti beszámolóját elkészíteni, analitikus és főkönyvi nyilvántartásait lezárni. Az átalakulás során megszűnő pénztárnak nem kell üzleti jelentést készítenie.”
„56. § (1) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 39. §-ával megállapított 34. § (1) bekezdés i) és j) pontját, 34. § (3) bekezdés e) és f) pontját, 34. § (5) bekezdés b) pontját, 34. § (6) bekezdés b) pontját, 42. § 1. pontjával megállapított 8. § (5) bekezdését, 23. § (8) bekezdését, 33. § (4) bekezdését, 34. § (16) bekezdését, 42. § 2. pontjával megállapított 27. § (3) bekezdését, 42. § 3. pontjával megállapított 34. § (3) bekezdését, 43. §-ával megállapított 1–5. és 9. számú mellékletet, 44. §-ával megállapított 23. § (2) bekezdését először a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni. 2. 27. § (3) bekezdésében az „a rendkívüli bevételként” szövegrész helyébe az „az egyéb bevételként vagy a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként” szöveg,
3. 34. § (3) bekezdésében a „sem a befektetési tevékenység ráfordításainak, sem rendkívüli ráfordításnak” szövegrész helyébe a „a befektetési tevékenység ráfordításainak” szöveg,
6. 43. § (5) bekezdésében az „az elszámolóháztól” szövegrész helyébe az „a központi értéktártól, központi szerződő féltől” szöveg,
7. 43. § (6) bekezdésében az „Az elszámolóháztól” szövegrész helyébe az „A központi értéktártól, központi szerződő féltől” szöveg
44. § Hatályát veszti az Önykr.
9. A számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet módosítása
„(11) Az egyéb szervezetnek a könyvvezetés során elkülönítetten kell kimutatni a kapott adományt (közcélú adományt) és annak felhasználását, amennyiben a közcélú adományról a személyi jövedelemadóról szóló törvény, illetve az adományról a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény rendelkezései szerinti kedvezmény igénybevételére jogosító igazolást állít ki.
(12 )A civil szervezet nyilvántartási (könyvvezetési) rendszerét köteles oly módon továbbrészletezni, hogy abból az Ectv.-ben meghatározott alaptevékenységgel, illetve a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos bevételek, ráfordítások (költségek), kiadások rendelkezésre álljanak.
(13) Az MRP szervezet nyilvántartási (könyvvezetési) rendszerét köteles oly módon továbbrészletezni, hogy abból a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló törvényben meghatározott adatok rendelkezésre álljanak.”
„13/A. § Induló tőkeként kell kimutatni a bírósági határozat jogerőre emelkedésének napjával a civil szervezet, a köztestület, a közalapítvány létesítő okiratában (annak módosításában) meghatározott, az alapító, a tag, a csatlakozó által ilyen címen rendelkezésre bocsátott pénzbeli és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás összegét.” „(3) Az eredménykimutatásban a vállalkozási tevékenység tárgyévi eredménye az üzleti évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének, az eszközök között állományba vett saját teljesítmények értékének, az egyéb bevételeknek, a pénzügyi műveletek bevételeinek, valamint az üzleti évben elszámolt anyagjellegű ráfordítások, személyi jellegű ráfordítások, értékcsökkenési leírás, egyéb ráfordítások és a pénzügyi műveletek ráfordításai együttes összegének különbözete, csökkentve az adófizetési kötelezettséggel.”
„(4) A kettős könyvvitelt vezető civil szervezetnek, közalapítványnak a bevételeit legalább az értékesítés nettó árbevétele, az aktivált saját teljesítmények értéke, egyéb bevétel és pénzügyi műveletek bevétele bontásban kell bemutatnia. Az egyéb bevételeken belül részletezni kell a tagdíj, az alapítótól kapott befizetések, valamint a kapott támogatások összegét.”
„Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságai
Beszámolási és könyvvezetési kötelezettség
(2) Az Integrációs Szervezet az üzleti évről kettős könyvvitellel alátámasztott éves beszámolót köteles készíteni.
(3) Az Integrációs Szervezet éves beszámolója a 6. számú melléklet szerinti mérlegből, a 7. számú melléklet szerinti eredménykimutatásból és a 20/F. § szerinti kiegészítő mellékletből áll. Az éves beszámolóval egyidejűleg a 20/G. § szerinti üzleti jelentést is el kell készíteni. A mérleg tagolása, tételeinek tartalma
(2) Tagintézetekkel szembeni követelésként kell kimutatni az Integrációs Szervezet tagjai (a továbbiakban: tagintézetek) által fizetendő, még nem teljesített tagdíjak összegét.
(3) Egyéb követelések tagintézetekkel szemben mérlegtételként kell kimutatni a díjkövetelésen kívüli tagintézetekkel szembeni követelést.
(4) Nem tag hitelintézetekkel szembeni követelésként kell kimutatni a megszűnt tagokkal szembeni mérlegfordulónapon fennálló követeléseket.
(5) Állammal szembeni követelésként kell kimutatni az állammal szembeni követeléseket, az adó és járulék jellegű túlfizetések kivételével.
(6) Egyéb követelések között kell kimutatni az olyan követelések összegét, amelyeket a 6. számú melléklet szerinti mérlegben nem kell külön tételként szerepeltetni. (7) Egyéb értékpapírok között kell kimutatni a tagintézet felszámolása során az Integrációs Szervezet kezességvállalását fedező jogi biztosíték érvényesítése útján az Integrációs Szervezet tulajdonába került kötvények, részvények és egyéb értékpapírok értékének összegét is.
20/C. § (1) Az Integrációs Szervezet saját tőkéje a jegyzett tőkét, a tartalékot, a lekötött tartalékot, az értékelési tartalékot és a tárgyévi eredményt foglalja magában. (2) Az Integrációs Szervezet jegyzett tőkéje
a) az állam és a tagintézetek által jegyzett tőke címén rendelkezésre bocsátott vagyoni hozzájárulás összege, csökkentve a megszűnt tagintézetekre jutó jegyzett tőke összegével,
b) a jogutódlással szerzett vagyon azon része, amelyet az állam, a tagintézetek és a Takarékbank Zrt. a jogelődök részére vagyoni hozzájárulásként teljesített.
(3) Az Integrációs Szervezet jegyzett tőkéjéből a már nem tagintézet jegyzett tőke részét a tagsági viszony megszűnésekor át kell vezetni a tartalékok közé.
(4) Az Integrációs Szervezet jegyzett tőkéje, a tulajdonosi hányadok megtartása mellett leszállítható a tartalék javára az erről szóló Igazgatósági döntés időpontjával.
(5) A tartalékon belül kell kimutatni
a) az Integrációs Szervezet előző üzleti év(ek)ben keletkezett tárgyévi eredményét, előjelének megfelelően,
c) a jegyzett tőke leszállítása során a (4) bekezdés alapján átvezetett összegeket. (6) Tartalékot csökkentő tételként kell elszámolni a tagoknak fizetendő hozam összegét.
(7) Az Integrációs Szervezet az igazgatóság által meghatározott célokra lekötött tartalékot képezhet a tartalék terhére.
(8) Állammal szembeni rövid lejáratú kötelezettségként kell kimutatni az állammal szembeni egy éven belül lejáró kötelezettséget (ideértve a hosszú lejáratú kötelezettségek éven belül lejáró összegeit is), kivéve az adó és járulék jellegű kötelezettségeket.
(9) Egyéb rövid lejáratú kötelezettségként kell kimutatni az olyan rövid lejáratú kötelezettségeket, amelyeket a 6. számú melléklet szerinti mérlegben nem kell külön tételként szerepeltetni. A mérlegtételekhez kapcsolódó egyéb előírások
20/D. § (1) A tagintézet felszámolása esetén az Integrációs Szervezet kezességvállalását fedező jogi biztosíték érvényesítése útján az Integrációs Szervezet tulajdonába került vagyontárgyakat és értékpapírokat piaci értéken kell a számviteli nyilvántartásokba felvenni. (2) Az Integrációs Szervezet által a tagintézeteknek véglegesen nyújtott tőkejuttatások összegét a tartalék terhére kell elszámolni.
Az eredménykimutatás tartalma, tagolása
(2) Tagdíj bevételként kell elszámolni a tagintézetek által a tárgyévi üzleti évben fizetendő tagdíjak összegét.
(3) Tagintézetektől kapott egyéb bevételek között kell kimutatni a tagintézetek által teljesített tagdíjnak nem minősülő befizetéseket.
(4) Tárgyévi eredményként – előjelének megfelelően – kell kimutatni az üzleti év bevételeinek és ráfordításainak (költségeinek) különbözeteként adódó nyereség vagy veszteség összegét.
(5) Az Integrációs Szervezet tárgyévi eredménye a tagintézetekkel szemben elszámolt bevételeknek, az egyéb bevételeknek, a pénzügyi műveletek bevételeinek, valamint az egyéb ráfordítások, a pénzügyi műveletek ráfordításai és a működési költségek együttes összegének a különbözete.
(6) A tárgyévet követő üzleti évben az Integrációs Szervezet tárgyévi eredményének összegét tartalékot módosító tételként kell elszámolni.
20/F. § Az Integrációs Szervezet éves beszámolójának kiegészítő mellékletében a Tv. előírásainak értelemszerű figyelembevételén túlmenően be kell mutatni: a) tagintézetenkénti bontásban a tagintézet hitelfelvétele után az Integrációs Szervezet által vállalt kezesség összegét;
b) tagintézetenkénti bontásban a tagdíj és a nem tagdíj bevételeket;
c) tagintézetenkénti bontásban a tagintézeteknek az üzleti évben nyújtott kölcsönök nyitó értékét, növekedését, csökkenését, záró értékét;
d) az Integrációs Szervezet saját tőkéjének tárgyévi mozgását jogcímenként és mérlegsoronként;
e) az Integrációs Szervezet által felvett hitelek feltételeit és indoklását;
f) a tagoknak fizetendő hozam összegét.
20/G. § Az üzleti jelentésben ki kell térni: a) a mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges eseményekre, különösen jelentős folyamatokra;
b) az Integrációs Szervezet létesítő okiratában meghatározott irányító szerve által megállapított feladatok teljesítésére és azok értékelésére.
20/H. § Az Integrációs Szervezet csak olyan kamarai tag könyvvizsgálót, könyvvizsgáló társaságot választhat éves beszámolójának felülvizsgálatára, aki/amely megfelel a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény előírásai szerint a könyvvizsgálóval szemben támasztott követelményeknek. Az éves beszámoló jóváhagyása
20/I. § (1) Az éves beszámolót és az üzleti jelentést az Integrációs Szervezet igazgatósága hagyja jóvá. (2) Az éves beszámolót és az üzleti jelentést legkésőbb az üzleti évet követő év május 31-ig kell elkészíteni és benyújtani a tagintézetekhez, a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter által vezetett minisztériumhoz, és a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankhoz.”
50. § Az Eszkr. „Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 28/B. §-sal egészül ki:
1. 2. § (3) bekezdésében az „az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet” szövegrész helyébe az „a központi értéktári, központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet” szöveg,
3. 6. § (7) bekezdésében a „bevételeinek, költségeinek, ráfordításainak (kiadásainak)” szövegrész helyébe a „bevételeinek, ráfordításainak (költségeinek), kiadásainak” szöveg,
53. § Hatályát veszti az Eszkr.
4. „Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap beszámolókészítési és könyvvezetési sajátosságai” alcíme,
5. „Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságai” alcíme.
11. A hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet módosítása
(E rendelet alkalmazásában)
„8. befektetési szolgáltatás: a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) szerint meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységek, kiegészítő szolgáltatások, árutőzsdei szolgáltatások;” (E rendelet alkalmazásában)
„25. értékpapír-kölcsönügylet, másodlagos értékpapír, garanciaalap, központi értéktár: a Tpt. szerint meghatározott fogalom; 26. tőzsdeforgalmi számla: a szakosított hitelintézetként működő központi értéktárnál, központi szerződő félnél befektetési szolgáltatásokkal összefüggő fizetési forgalom lebonyolítása céljából nyitott pénzforgalmi számla;”
„g) A hitelintézetekkel szembeni látra szóló követelések között kell kimutatni – többek között – a központi értéktári, központi szerződő fél tevékenységet igénybe vevő hitelintézetnél, központi értéktárhoz, központi szerződő fél tevékenységet végző szervezethez letétként, elszámolóár különbözetként és egyéb címen átutalt, az ügyletek teljesítésére még fel nem használt – az ügyletek teljesítésekor elszámolásra kerülő összegeket –, jogcímenkénti bontásban, valamint az analitikus nyilvántartásban részletezve a sajátszámlás ügyletekhez és az ügyfél javára kötött ügyletekhez kapcsolódóan befizetett pénzösszegeket. [A hó végi záráskor, illetve a mérleg fordulónapján – a 18. § (4) bekezdésének megfelelően – ilyen címen csak saját számlás határidős ügyletből adódóan mutatható ki követelés.] h) A hitelintézetekkel szembeni egyéb pénzügyi szolgáltatásból adódó éven belüli lejáratú követelések között kell kimutatni a központi szerződő fél által nyújtott szolgáltatást igénybe vevő hitelintézetnél – többek között – a tőzsdei ügyletek nem teljesítéséből eredő kockázat elkerülése céljából a befektetési szolgáltatók által, a központi szerződő fél szabályzata alapján létrehozott és a központi szerződő fél által kezelt közös pénzeszközbe (garanciaalapba) befizetett összeget.
i) A hitelintézetekkel szembeni egyéb pénzügyi szolgáltatásból adódó éven belüli lejáratú követelések között kell kimutatni a központi értéktárnál, a központi szerződő félnél, az árutőzsdén, illetve az értékpapírtőzsdén kötött határidős ügyletek esetén a befektetési szolgáltatónak minősülő hitelintézet árkülönbözet, illetve közös pénzeszközhöz való hozzájárulás fizetési kötelezettségének nem teljesítése miatt a központi értéktár, a központi szerződő fél által történő teljesítés (helytállás) összegében, valamint a központi értéktár, központi szerződő fél által végzett tevékenység során a hitelintézeteknek nyújtott kölcsön miatt fennálló követelést.”
„l) A hitelintézetekkel szembeni befektetési szolgáltatásból adódó követelések között kell kimutatni a központi értéktár, központi szerződő fél által nyújtott szolgáltatást igénybe vevő hitelintézetnél – többek között – a határidős tőzsdei ügyletekhez kapcsolódó árkülönbözet címén, a központi értéktár, központi szerződő fél részére átutalt, illetve a hitelintézet részére vezetett tőzsdeforgalmi számláról ilyen címen befizetett pénzösszeget.”
(Az ügyfelekkel szembeni követeléseken belül, a befektetési szolgáltatásból eredő követelések között kell kimutatni a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző hitelintézetnél:)
„d) a központi értéktárral, központi szerződő féllel szembeni követelésként a Tpt. értelmében a központi értéktári, központi szerződő fél tevékenységet végző, hitelintézetnek nem minősülő szervezettel szemben a központi szerződő fél által nyújtott szolgáltatás és értéktári tevékenység, továbbá a központi értéktár által nyújtható befektetési szolgáltatások igénybevétele során keletkezett követelések összegét;” „(4) Az egyéb követelések közé tartoznak a jogszabály vagy egyéb szerződés alapján, nem hitelintézetekkel és nem ügyfelekkel szemben fennálló követelések, így különösen a munkavállalókkal és a költségvetéssel, illetve más jogi és természetes személyekkel szembeni követelések, amelyek nem pénzügyi és befektetési szolgáltatásból adódnak, továbbá az eseti jelleggel végzett egyéb üzleti tevékenységgel kapcsolatos követelések (ideértve a vevőköveteléseket, a pénzügyi intézmény tulajdonába nem leszámítolás útján került váltóból adódó követelést). A központi értéktár, központi szerződő fél az egyéb követelések között mutatja ki továbbá az általa nyújtott szolgáltatásból adódó követeléseket, így különösen:
a) az azonnali értékpapír-tőzsdei ügyletek esetén, a befektetési szolgáltató részére – a napi vételi és eladási ügyleteiből adódó kötelezettségek és követelések egyenlegeként keletkezett nettó követelés összegében – a tőzsdeforgalmi számlája, illetve bankszámlája javára a központi értéktár, központi szerződő fél által átvezetett, illetve átutalt pénzeszköz miatt fennálló követelést;
b) a központi értéktár, központi szerződő fél által lebonyolított, szabályozott módon történő, tőzsdén kívüli állampapír kereskedelem során, a befektetési szolgáltató részére, azonnali ügyleteiből eredő követelések összegében – pénzügyi teljesítés címén – a központi értéktár, központi szerződő fél által átutalt pénzösszeget;
c) a tőzsdével szembeni követelésként, az árutőzsdének, illetve értékpapírtőzsdének nyújtott szolgáltatásokért felszámított díjak miatti követelést; [A könyvviteli nyilvántartások keretében biztosítani kell, hogy az árutőzsdével és az értékpapírtőzsdével szembeni követelések elkülönítetten megállapíthatók legyenek.]
d) a tőzsdei ügyletekből adódó, befektetési szolgáltatókkal szembeni követelésként, az árutőzsdei, illetve az értékpapír-tőzsdei ügyletek elszámolása miatt a befektetési szolgáltatóknak, árutőzsdei szolgáltatóknak felszámított egyéb díjak miatti követeléseket; [Az analitikus, illetve a főkönyvi nyilvántartások keretében biztosítani kell, hogy a tőzsdei ügyletekből adódó, befektetési szolgáltatókkal szembeni követelések árutőzsdei és értékpapír-tőzsdei ügyletek részletezésben megállapíthatók legyenek.]
e) a határidős ügyletek napi elszámoló ára és kötési ára közötti különbözet összegében, árkülönbözet címén a befektetési szolgáltató, árutőzsdei szolgáltató tőzsdeforgalmi számlájára átvezetett, illetve bankszámlájára átutalt pénzösszeget. [A könyvviteli nyilvántartásokban az árkülönbözetet az árutőzsdei, valamint az értékpapír-tőzsdei ügyletek részletezésben elkülönítetten kell vezetni.]”
„c) A hitelintézetekkel szembeni látra szóló kötelezettségek között kell kimutatni a központi értéktárnál, központi szerződő félnél a más hitelintézetek, illetve az MNB által letétként, elszámoló ár különbözeteként, valamint egyéb címen a központi értéktár, központi szerződő fél részére átutalt, az ügyletek teljesítésére még fel nem használt – az ügyletek teljesítésekor elszámolásra kerülő összegeket. [A könyvviteli nyilvántartásokban biztosítani kell, hogy a tartozás befektetési szolgáltatónként, azon belül jogcímenként, árutőzsdei, illetve értékpapír-tőzsdei ügylettípusonként (alapbiztosíték, pénzügyi fedezet, kiegészítő pénzügyi fedezet, árkülönbözet stb.), továbbá a határidős ügyletekhez kapcsolódóan, a befektetési szolgáltató saját és ügyfeleket megillető pénzeszközei bontásban megállapíthatók legyenek.]
d) A hitelintézetekkel szembeni meghatározott időre lekötött kötelezettségek között kell kimutatni a központi szerződő félnél a tőzsdei ügyletek nem teljesítéséből eredő kockázat elkerülése céljából a befektetési szolgáltatók által létrehozott központi szerződő fél által kezelt közös pénzeszközbe (garanciaalapba) a központi szerződő fél részére a hitelintézetek, illetve az MNB által befizetett összegeket. (A könyvviteli nyilvántartások keretében biztosítani kell, hogy a közös pénzeszközök állománya fajtánként megállapítható legyen, valamint a befizetett, illetve a tőzsdei ügylet nem teljesítése miatt felhasznált pénzösszegek befektetési szolgáltatónként kimutathatók legyenek.)”
„g) A hitelintézetekkel szembeni befektetési szolgáltatásból eredő kötelezettségek között kell kimutatni a központi értéktárral, központi szerződő féllel szembeni kötelezettségként a központi értéktár, központi szerződő fél szolgáltatásait igénybe vevő hitelintézetnél a határidős tőzsdei ügyletekhez kapcsolódó árkülönbözet címén a központi értéktár, központi szerződő fél által a hitelintézet tőzsdeforgalmi számlájára átutalt – és onnan a pénzforgalmi számlájára átvezetett – pénzösszegeket. [A hó végi záráskor, illetve a mérleg fordulónapján a 18. § (6) bekezdésének megfelelően ilyen címen csak saját számlás határidős ügyletből adódóan mutatható ki kötelezettség, illetve olyan határidős bizományi ügyletek esetében, amelyeknél a hitelintézet a lejárati idő előtt nem fizeti ki az ügyfelet megillető árkülönbözeteket, és nem használja azt fel az ügyfél más ügyletének teljesítésére.]” (Az ügyfelekkel szembeni takarékbetétek miatt és egyéb pénzügyi szolgáltatásból eredő kötelezettségeken belül kell kimutatni többek között:)
„f) a központi értéktárnál, központi szerződő félnél
fa) a látra szóló egyéb kötelezettségek között, a letétként, elszámoló ár különbözeteként, valamint egyéb címen a – hitelintézettől és MNB-től eltérő – befektetési szolgáltatók által a központi értéktár, központi szerződő fél részére átutalt és a részükre vezetett tőzsdeforgalmi számlán kezelt, az ügyletek teljesítésekor elszámolásra kerülő összegeket,
fb) az éven belüli lejáratú egyéb kötelezettségek között, a tőzsdei ügyletek nem teljesítéséből eredő kockázat elkerülése céljából a befektetési szolgáltatók által a tőzsdei szabályzatok alapján létrehozott és a központi szerződő fél által kezelt közös pénzeszközbe (garanciaalapba) – hitelintézettől és MNB-től eltérő – befektetési szolgáltatók által a központi szerződő fél részére befizetett összegeket.”
(Az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek között a befektetési szolgáltatásból eredő kötelezettségként kell kimutatni a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző hitelintézetnél:)
„d) a központi értéktárral, központi szerződő féllel szembeni kötelezettségként a Tpt. értelmében a központi értéktári, központi szerződő fél tevékenységet ellátó, hitelintézetnek nem minősülő szervezettel szemben a központi szerződő fél és értéktári tevékenység, illetve a központi értéktár által nyújtott befektetési szolgáltatások igénybevétele során keletkezett kötelezettségek összegét;” „(7) Az egyéb kötelezettségek között kell kimutatni minden olyan kötelezettséget, amelyet az 1. számú melléklet szerint a mérlegben nem kell külön tételként szerepeltetni, ideértve a szövetkezeti formában működő hitelintézeteknél a tagoknak a hátrasorolt kötelezettségekhez nem tartozó más vagyoni hozzájárulását, továbbá a központi költségvetés, a helyi önkormányzatok és az elkülönített állami pénzalapok által közvetlenül rendelkezésre bocsátott világbanki és egyéb hitelek állományát, a szállítói tartozásokat, a tulajdonosokkal, a tagokkal, a munkavállalókkal és a költségvetéssel szembeni kötelezettségeket, valamint a jogszabály vagy egyéb szerződés alapján fennálló nem pénzügyi és befektetési szolgáltatásból adódó kötelezettségeket. A központi értéktár, központi szerződő fél az egyéb kötelezettségek között mutatja ki továbbá az alaptevékenységből adódó kötelezettségeket, így különösen: a) az azonnali értékpapír-tőzsdei ügyletek esetén, a befektetési szolgáltató által – a napi vételi és eladási ügyleteiből adódó kötelezettségek és követelések egyenlegeként keletkezett nettó kötelezettségek összegében – a központi értéktárnak, központi szerződő félnek pénzügyi teljesítés címén átutalt, illetve tőzsdeforgalmi számlájáról teljesített befizetés miatt fennálló kötelezettséget;
b) a központi értéktár, központi szerződő fél által történő lebonyolítás keretében, szabályozott módon történő, tőzsdén kívüli állampapír-kereskedelem során, a befektetési szolgáltató azonnali ügyleteiből eredő kötelezettségek összegében – pénzügyi teljesítés címén – a központi értéktár, központi szerződő fél részére átutalt pénzösszeget;
c) a tőzsdével szembeni kötelezettségként, az árutőzsdével, illetve értékpapírtőzsdével szemben a központi értéktári, központi szerződő fél által végzett tevékenységéhez kapcsolódóan keletkezett tartozásokat; (A könyvviteli nyilvántartások keretében biztosítani kell, hogy az árutőzsdével és az értékpapírtőzsdével szembeni kötelezettségek elkülönítetten megállapíthatók legyenek.)
d) a tőzsdei ügyletekből adódó, befektetési szolgáltatókkal szembeni kötelezettségként, az árutőzsdei, illetve az értékpapír-tőzsdei ügyletek elszámolása miatt a befektetési szolgáltatókkal, árutőzsdei szolgáltatókkal szemben keletkezett kötelezettséget (ide nem értve a befektetési, illetve a pénzügyi szolgáltatások miatti hitelintézetekkel és ügyfelekkel szembeni kötelezettségek között kimutatott tartozásokat); (Az analitikus, illetve a főkönyvi nyilvántartásokban biztosítani kell, hogy a tőzsdei ügyletekből adódó, befektetési szolgáltatókkal, árutőzsdei szolgáltatókkal szembeni kötelezettségek árutőzsdei és értékpapír-tőzsdei ügyletek részletezésben megállapíthatók legyenek.)
e) a határidős ügyletek napi elszámoló ára és kötési ára közötti különbözet összegében, árkülönbözet címén a befektetési szolgáltató, árutőzsdei szolgáltató által a tőzsdeforgalmi számláján ilyen címen rendelkezésre álló pénzösszegből, bankszámlájáról, illetve egyéb módon a központi értéktár, központi szerződő fél számára befizetett pénzösszeget. (A könyvviteli nyilvántartásokban az árkülönbözetet az árutőzsdei, valamint az értékpapír-tőzsdei ügyletek részletezésben elkülönítetten kell vezetni.)”
„(2) Az (1) bekezdés a) és b), valamint d) és e) pontjaiban meghatározott befektetési szolgáltatási bevételek, illetve ráfordítások közül a jutalék- és díjbevételeket, illetve ráfordításokat az eredménykimutatásban a kapott (járó) jutalék- és díjbevételek, illetve a fizetett (fizetendő) jutalék és díjráfordítások között elkülönítetten kell feltüntetni. Minden egyéb befektetési szolgáltatási bevételt, illetve ráfordítást és az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott bevételeket, illetve ráfordításokat a pénzügyi műveletek nettó eredményében kell kimutatni az egyéb pénzügyi szolgáltatási bevételektől és ráfordításoktól elkülönítetten. A központi értéktár, központi szerződő fél tevékenységéért (szolgáltatásaiért) felszámított forgalmazási jutalékot, a tőzsdén, tőzsdén kívül, vagy külön törvény által meghatározott szervezett piacon pénzügyi eszközökre kötött ügylet elszámolására szóló jogosultságért felszámított díjat, a letétkezelési és őrzési díjakat a letéti igazolások kiállításáért, valamint az értékpapírok be- és kiszállításáért, az értékpapír transzferekért és értékpapírszámla vezetésért, a központi értéktári, központi szerződő fél tevékenységét segítő, kiegészítő tevékenységek után, továbbá az egyéb – az MNB által jóváhagyott díjszabályzatban rögzített – szolgáltatásokért felszámított díjakat (ide nem értve a tőzsdeforgalmi számlavezetésért járó díjakat) az (1) bekezdés d) és e) pontjában lévő bevételek között mutatja ki.” 61. § A Hitkr. „Az eredménykimutatás tartalma, tagolása” alcíme a következő 11/A. §-sal egészül ki:
„11/A. § (1) A pénzügyi intézmény rendkívüli bevételként és rendkívüli ráfordításként a Tv.-nek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CI. törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti tételeket mutatja ki. (2) A pénzügyi intézmény az (1) bekezdésben meghatározottak helyett a Tv. 2015. július 4-től hatályos rendelkezéseit is alkalmazhatja. E döntéséről a számviteli politikájában kell rendelkezni, és azt be kell mutatnia a kiegészítő mellékletében.” „(5) A központi értéktárnak, központi szerződő félnek az egyéb követeléseken, illetve az egyéb kötelezettségeken belül, a tőzsdén kívüli ügyletekből adódóan – a befektetési szolgáltatókkal szemben, központi értéktárként, központi szerződő félként végzett lebonyolítás keretében, szabályozott módon történő tőzsdén kívüli azonnali állampapír kereskedelmi ügyleteiből származó követeléseinek és kötelezettségeinek pénzügyi rendezése miatt – fennálló a 6. § (4) bekezdés b) pontja szerinti követelés, valamint a 7. § (7) bekezdés b) pontja szerinti kötelezettség azonos napon történő pénzügyi rendezésekor a követelés és a kötelezettség összegét egy – az egyéb követeléseken belül megnyitott – elszámolási számlára történő átvezetéssel kell megszüntetnie.” „(4) Az ügyfelet terhelő, a központi értéktárnak, központi szerződő félnek befizetett árkülönbözet összegét a hitelintézetekkel szembeni befektetési szolgáltatásból adódó követelések között a központi értéktárral, központi szerződő féllel szembeni árkülönbözet miatti követelések számlán – azon belül ügyfelek miatt fennálló követelésként elkülönítve – kell kimutatni a letétek céljára átutalt, de az ügylet teljesítésére még fel nem használt pénzösszeg miatt a hitelintézetekkel szemben kimutatott követelés csökkentésével egyidejűleg. A befizetett árkülönbözet összegével csak az ügylet zárásakor lehet csökkenteni az ügyfélszámla összegét a központi értéktárral, központi szerződő féllel szembeni árkülönbözet miatti követelés számla csökkentésével szemben. A mérleg fordulónapjával, – illetve a hó végi záráskor – az ügyfél javára kötött, le nem zárt határidős ügyletekből adódóan – a központi értéktár, központi szerződő fél részére befizetett árkülönbözet összegében – fennálló, a központi értéktárral, központi szerződő féllel szembeni árkülönbözet miatti követeléseket az ügyfélszámlával szemben ki kell vezetni a könyvekből és a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályba kell felvenni, valamint a kiegészítő mellékletben bemutatni. Az üzleti évet követő évben, – illetve a hó végi zárást követő hónap elején – ezeket a tételeket nyitó rendező tételként kell ismét a követelés, illetve kötelezettség számlákra – egymással szembeni elszámolással – felvenni.
(5) A hitelintézet a tőzsdén teljesített megbízásos ügyletek esetén a központi értéktártól, központi szerződő féltől kapott, az ügyfelet megillető árkülönbözet, egyéb pénzeszköz összegét az ügylet lezárásáig a hitelintézetekkel szembeni befektetési szolgáltatásból eredő kötelezettségek között kimutatott, a központi értéktárral, központi szerződő féllel szembeni kötelezettségeken belül – legalább az analitikus nyilvántartásban – ügyfelenként elkülönítetten köteles elszámolni és kimutatni a pénzeszközökkel szemben.
(6) Az ügyfelet megillető, a központi értéktártól, központi szerződő féltől kapott árkülönbözet összegét a központi értéktárral, központi szerződő féllel szembeni árkülönbözet miatti kötelezettségek számláról csak az ügylet zárásakor lehet átvezetni az ügyfélszámlára. Ha megállapodás alapján az ügyfelet megillető, a központi értéktártól, központi szerződő féltől kapott árkülönbözetet az ügylet zárását megelőzően a hitelintézet kifizeti az ügyfélnek, azt az ügyfélszámla-kötelezettség csökkentéseként kell elszámolni a pénzeszközökkel szemben. A mérleg fordulónapjával – illetve a hó végi záráskor – az ügyfél javára kötött, le nem zárt határidős ügyletekből adódóan – a központi értéktártól, központi szerződő féltől kapott és az ügyfél részére kifizetett, illetve más ügyletének teljesítésére felhasznált árkülönbözet összegében – fennálló a központi értéktárral, központi szerződő féllel szembeni kötelezettséget csökkenteni kell az ügylet zárását megelőzően az ügyfélnek kifizetett árkülönbözetek összegében az ügyfélszámlával szemben, egyidejűleg a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályba kell felvenni, valamint a kiegészítő mellékletben bemutatni annak összegét. Az üzleti évet követő évben – illetve a hó végi zárást követő hónap elején – ezeket a tételeket nyitó rendező tételként kell ismét az ügyfélszámla kötelezettség csökkentéseként és a központi értéktárral, központi szerződő féllel szembeni kötelezettségek növekedéseként elszámolni.”
„(1) Tőzsdén kötött határidős és opciós ügyletek esetén a központi értéktárhoz, központi szerződő félhez pénzügyi fedezetként és alapletétként átutalt az ügylet teljesítésére fel nem használt pénzösszeget a hitelintézetekkel szembeni pénzügyi szolgáltatásból adódó követeléseken belül, továbbá a – a kötési ár, valamint a piaci ár (árfolyam) közötti árkülönbözetként befizetett – változó letét céljára átutalt összeget az ügylet lezárásáig a hitelintézetekkel szembeni befektetési szolgáltatásból adódó követeléseken belül elkülönítetten – a központi értéktárral, központi szerződő féllel szembeni követelésként – kell kimutatni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti ügyletek esetén a központi értéktár, központi szerződő fél által árkülönbözetként átutalt összeget az ügylet lezárásáig a hitelintézetekkel szembeni befektetési szolgáltatásból adódó kötelezettségeken belül elkülönítetten – a központi értéktárral, központi szerződő féllel szembeni kötelezettségként – kell kimutatni.” „(4) Ha az (1) bekezdés szerinti ügyletek lezárásakor – az opció érvényesítésekor – a teljesítés csak az árkülönbözet pénzügyi rendezése formájában valósul meg vagy az ügylettel ellentétes irányú – azonos pénzügyi instrumentumra, illetve árura azonos időpontra és mennyiségre vonatkozó – ügylet kötésével (likvidálás) – az ügylet tárgyának leszállítása nélkül –, akkor a záráskori piaci ár (árfolyam) és a kötési ár közötti árkülönbözet követelésként kimutatott összegét a befektetési szolgáltatási ráfordítások között kell elszámolni a követelés csökkenésével egyidejűleg, illetve a kötelezettségként kimutatott összeget a befektetési szolgáltatások bevételeként kell elszámolni a kötelezettség csökkenésével egyidejűleg. A központi értéktártól, központi szerződő féltől visszakapott alapletét, pénzügyi fedezet összegét a pénzeszközök növeléseként és a hitelintézetekkel szembeni pénzügyi szolgáltatásból adódó követeléseken belül a központi értéktárral, központi szerződő féllel szembeni követelés csökkenéseként kell elszámolni. Ha az ügylet fedezeti célú, akkor annak zárásakor az árkülönbözetet azok között a bevételek, illetve ráfordítások között kell elszámolni, amelyek között a fedezett alapügylet eredménye elszámolásra került.” „(4) Az év közben pénzügyi szolgáltatási tevékenységét megszüntető pénzügyi intézménynek tevékenységi engedélye visszavonásának jogerőre emelkedése napjával e rendelet (5)–(7) bekezdései szerint kell tevékenységet lezáró beszámolóját elkészítenie. (5) Ha a pénzügyi intézmény tevékenységi engedélye visszavonásának jogerőre emelkedése és végelszámolásának kezdő időpontja megegyezik – azaz a végelszámolás kezdő napját megelőző napon a pénzügyi intézmény még tevékenységi engedéllyel rendelkezik – úgy a tevékenységet lezáró beszámolóját e rendelet szerint kell elkészítenie.”
„(6) Ha a pénzügyi intézmény tevékenységi engedélye visszavonásának jogerőre emelkedése a végelszámolás, vagy a felszámolás kezdő napját megelőzően történt – azaz a tevékenységet lezáró beszámoló mérlegfordulónapján a pénzügyi intézmény már nem rendelkezik tevékenységi engedéllyel – akkor a tevékenységet lezáró beszámolóját a Tv. rendelkezései alapján kell elkészítenie.
(7) A pénzügyi intézmény tevékenységi engedélye visszavonásának jogerőre emelkedése után (végelszámolásának, felszámolásának ideje alatt) a felszámolás számviteli feladatairól szóló kormányrendelet, vagy a végelszámolás számviteli feladatairól szóló kormányrendelet előírásait köteles alkalmazni.”
„(3) Ahol a központi szerződő féllel kapcsolatos rendelkezések a központi szerződő fél tevékenységét segítő, kiegészítő tevékenységekről szólnak, az alatt informatikai, adatszolgáltatási, oktatási tevékenységeket kell érteni.”
1. 2. § 2. pontjában az „a a hitelintézetekre” szövegrész helyébe az „a hitelintézetekre” szöveg,
3. 5. § (1) bekezdésében az „az elszámolóháznál” szövegrész helyébe az „a központi értéktárnál, a központi szerződő félnél” szöveg,
9. 14. § (9) bekezdésében az „Az elszámolóháznak – központi értéktárként –” szövegrész helyébe az „A központi értéktárnak” szöveg,
13. 16. § (10) bekezdésében az „Az elszámolóházzal” szövegrész helyébe az „A központi értéktárral, a központi szerződő féllel” szöveg,
14. 18. § (3) bekezdésében az „az elszámolóháznak” szövegrész helyébe az „a központi értéktárnak, központi szerződő félnek” szöveg,
15. 19. § (3) bekezdésében az „Az elszámolóháznak a központi értéktári tevékenység keretében,” szövegrész helyébe az „A központi értéktárnak” szöveg,
16. 25. § 21. pontjában az „az elszámolóházban” szövegrész helyébe az „a központi értéktárban” szöveg,
„(6) A központi értéktárral, központi szerződő féllel szembeni követelésként kell kimutatni a Tpt. értelmében központi értéktári, központi szerződő fél által végezhető tevékenységet ellátó, hitelintézetnek nem minősülő szervezettel szemben a központi értéktár, központi szerződő fél tevékenysége, illetve a központi értéktár által nyújtható befektetési szolgáltatások igénybevétele során keletkezett követelések összegét.” „(7) Központi értéktárral, központi szerződő féllel szembeni követelések között kell kimutatni:
a) a tőzsdeforgalmi számláról – illetve bankszámláról vagy pénztárból – árkülönbözet címén a központi értéktár, központi szerződő fél részére befizetett pénzösszeget [a hó végi záráskor, illetve a mérleg fordulónapján – a 11. § (4) bekezdésének megfelelően – ilyen címen csak saját számlás határidős ügyletből adódóan mutatható ki követelés]; b) a befektetési vállalkozások által a tőzsdei ügyletek nem teljesítéséből eredő kockázat elkerülése céljából – a központi szerződő fél által létrehozott és kezelt – közös pénzeszközhöz (garanciaalaphoz) való hozzájárulás címén átutalt pénzösszeget.”
(A pénzeszközök között elkülönítetten kell kimutatni)
„a) a központi értéktár, központi szerződő fél által vezetett tőzsdeforgalmi számlán lévő pénzeszközöket – az analitikus nyilvántartásban biztosítva a saját és ügyfél pénzeszköz elkülönítését – az alábbi részletezésben:
aa) az azonnali tőzsdei ügyletek pénzügyi rendezésére szolgáló pénzösszeget,
ab) az ügyletek pénzügyi fedezetére, kiegészítő pénzügyi fedezetére szolgáló pénzösszeget,
ac) az ügyletenkénti alapbiztosíték céljára szolgáló pénzösszeget,
ad) az ügyletenkénti árkülönbözet (változó letétként) befizetésére szolgáló pénzösszeget, valamint a központi értéktártól, központi szerződő féltől az ügyletenként árkülönbözet címén kapott pénzösszeget,
ae) egyéb célra a tőzsdeforgalmi számlán tartott pénzösszeget;”
„(11) A központi értéktárral, központi szerződő féllel szembeni kötelezettségként kell kimutatni, a határidős tőzsdei ügyletekhez kapcsolódó, árkülönbözet címén, a központi értéktár, központi szerződő fél által a befektetési vállalkozás tőzsdeforgalmi számlájára átutalt pénzösszeget. A hó végi záráskor, illetve a mérleg fordulónapján – a 11. § (6) bekezdésének megfelelően – ilyen címen csak saját számlás határidős ügyletből adódóan mutatható ki kötelezettség, illetve olyan határidős bizományi ügyletek esetében, amelyeknél a befektetési vállalkozás a lejárati idő előtt nem fizeti ki az ügyfelet megillető árkülönbözet összegét és nem használja azt fel az ügyfél más ügyletének teljesítésére.” „(2) A megbízásra végzett befektetési szolgáltatási tevékenység során az ügyféltől beszedett pénzösszeget és az ügyfelet megillető pénzbevételeket, illetve az ügyfél számára kifizetett pénzösszeget és az ügyfelet terhelő pénzkifizetéseket az ügyfélszámlán kell elszámolni az ügyfelek pénzeszközeit tartalmazó, – hitelintézetnél vezetett – elkülönített betétszámlával (elkülönített letéti számlával), illetve a központi értéktár, központi szerződő fél által vezetett tőzsdeforgalmi számlával vagy a központi értéktárral, központi szerződő féllel szembeni kötelezettség számlával szemben.
(3) A befektetési vállalkozás a tőzsdén teljesített megbízásos ügyletek esetén, a központi értéktárnak, központi szerződő félnek átutalt, az ügyfelet terhelő alapbiztosíték, árkülönbözet, egyéb pénzügyi fedezet összegét, illetve pénzügyi teljesítés (elszámolás) és egyéb jogcímen átutalt összeget az ügylet zárásáig a 4. § (9) bekezdése szerint a központi értéktár, központi szerződő fél által vezetett tőzsdeforgalmi számlán belül – legalább az analitikus nyilvántartásban – ügyfelenként elkülönítetten köteles elszámolni és kimutatni, egyidejűleg az ügyfélszámlán is köteles kimutatni az ügyféltől ilyen célra beszedett összegeket. (4) Az ügyfelet terhelő, a központi értéktárnak, központi szerződő félnek befizetett árkülönbözet összegét a központi értéktárral, központi szerződő féllel szembeni árkülönbözet miatti követelések számlán – azon belül ügyfelek miatt fennálló követelésként elkülönítetten – kell kimutatni a tőzsdeforgalmi számlakövetelés csökkentésével egyidejűleg. A befizetett árkülönbözet összegével csak az ügylet zárásakor lehet csökkenteni az ügyfélszámla összegét a központi értéktárral, központi szerződő féllel szembeni árkülönbözet miatti követelés számla csökkentésével szemben. A mérleg fordulónapjával, illetve a hó végi záráskor az ügyfél javára kötött, le nem zárt határidős ügyletekből adódóan – a központi értéktár, központi szerződő fél részére befizetett árkülönbözet összegében – fennálló, központi értéktárral, központi szerződő féllel szembeni árkülönbözet miatti követeléseket az ügyfélszámlával szemben ki kell vezetni a könyvekből és a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályba kell felvenni, valamint a kiegészítő mellékletben bemutatni. Az üzleti évet követő évben, illetve a hó végi zárást követő hónap elején ezeket a tételeket nyitó rendező tételként kell ismét a követelés, illetve kötelezettség számlákra – egymással szembeni elszámolással – felvenni.
(5) A befektetési vállalkozás a tőzsdén teljesített megbízásos ügyletek esetén a központi értéktártól, központi szerződő féltől kapott, az ügyfelet megillető árkülönbözet, egyéb pénzeszköz összegét az ügylet lezárásáig, a központi értéktárral, központi szerződő féllel szembeni kötelezettségeken belül – legalább az analitikus nyilvántartásban – ügyfelenként elkülönítetten köteles elszámolni és kimutatni a tőzsdeforgalmi számlával szemben.
(6) Az ügyfelet megillető, a központi értéktártól, központi szerződő féltől kapott árkülönbözet összegét a központi értéktárral, központi szerződő féllel szembeni árkülönbözet miatti kötelezettségek számláról csak az ügylet zárásakor lehet átvezetni az ügyfélszámlára. Ha megállapodás alapján az ügyfelet megillető, a központi értéktártól, központi szerződő féltől kapott árkülönbözetet az ügylet zárását megelőzően a befektetési vállalkozás kifizeti az ügyfélnek, azt az ügyfélszámla-kötelezettség csökkentéseként kell elszámolni a pénzeszközökkel szemben. A mérleg fordulónapjával, illetve a havi záráskor az ügyfél javára kötött, le nem zárt határidős ügyletekből adódóan – a központi értéktártól, központi szerződő féltől kapott és az ügyfél részére kifizetett, illetve más ügyletének teljesítéséhez felhasznált árkülönbözet összegében – fennálló, a központi értéktárral, központi szerződő féllel szembeni kötelezettséget csökkenteni kell az ügylet zárását megelőzően az ügyfélnek kifizetett árkülönbözetek összegében az ügyfélszámlával szemben, egyidejűleg a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kell felvenni, valamint a kiegészítő mellékletben bemutatni annak összegét. Az üzleti évet követő évben, illetve a havi zárást követő hónap elején ezeket a tételeket nyitó rendező tételként kell ismét az ügyfélszámla kötelezettség csökkentéseként és a központi értéktárral, központi szerződő féllel szembeni kötelezettségek növekedéseként elszámolni.”
„(1) Tőzsdén kötött határidős és opciós ügyletek esetén, a befektetési vállalkozás hitelintézetnél vezetett elszámolási betétszámlájáról a központi értéktár, központi szerződő fél által vezetett tőzsdeforgalmi számlájára átutalt pénzügyi fedezet, alapletét, illetve – a kötési ár, valamint a piaci ár (árfolyam) közötti árkülönbözetként befizetett – változó letét céljára szolgáló pénzeszközök összegét az ügylet lezárásáig, illetve azok felhasználásáig a tőzsdeforgalmi számlán belül elkülönítetten kell kimutatni. Ha a központi értéktár, központi szerződő fél a pénzügyi fedezet vagy az alapletét összegére szolgáló pénzeszközöket a befektetési vállalkozás kötelezettségeinek nem teljesítése esetén felhasználja, valamint a változó letétre szolgáló pénzeszközt a befektetési szolgáltató által fizetendő árkülönbözet teljesítésére felhasználja, akkor a tőzsdeforgalmi számláról felhasznált pénzeszközöket a központi értéktárral, központi szerződő féllel szembeni követelésként kell kimutatni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti ügyletek esetén a központi értéktár, központi szerződő fél által árkülönbözetként átutalt összeget az ügylet lezárásáig a központi értéktárral, központi szerződő féllel szembeni kötelezettségeken belül elkülönítetten kell kimutatni.” 1. 2. § 10. pontjában az „elszámolóházi tevékenységet végző szervezet” szövegész helyébe a „központi értéktár, központi szerződő fél, központi szerződő fél tevékenység” szöveg,
2. 2. § 12. pontjában az „elszámolóháznál (a továbbiakban: elszámolóház)” szövegrész helyébe a „központi értéktárnál, központi szerződő félnél” szöveg,
6. 9. § (3) bekezdésben az „az elszámolóháztól” szövegrész helyébe az „a központi értéktártól” szöveg,
8. 10. § (5) bekezdésében az „Az elszámolóházzal” szövegrész helyébe az „A központi értéktárral, a központi szerződő féllel” szöveg,
10. 17. § 2. pont e) alpontjában az „az elszámolóházhoz” szövegrész helyébe az „a központi értéktár, a központi szerződő fél számára” szöveg,
12. 18/B. §-ában az „elszámolóházzal” szövegrész helyébe a „központi szerződő féllel” szöveg
13. Az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 252/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet módosítása
(Az engedély iránti kérelmet az 1. számú mellékletben meghatározott adattartalommal a 10/C. §-ban meghatározottak szerint kell megküldeni a nyilvántartásba vételt végző szervezet részére. A kérelemhez mellékelni kell:)
„e) a számviteli törvény 151. § (5) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti, az a) pontban meghatározott oklevél, bizonyítvány megszerzésétől számított legalább 3 éves számviteli, pénzügyi, vagy ellenőrzési gyakorlatot igazoló dokumentumokat.” „(1a) A nyilvántartásba vételt végző szervezet a nyilvántartásba vételt követően 30 napon belül gondoskodik a kérelmező részére a 3. számú melléklet szerinti igazolvány elkészíttetéséről, és a nyilvántartásba vett személy részére történő megküldéséről.” „(12) Ha a továbbképzésre kötelezett az adott továbbképzési évben valamely, 10/F. § szerint kreditpontra minősített – papír alapú vagy elektronikus – kiadványt vásárol, továbbképzési évenként a kiadvány minősítése során meghatározott kreditpont-értéke, de legfeljebb 2 kreditpont beszámítható a továbbképzés teljesítésébe, ha a továbbképzésre kötelezett az egységes Kormányzati Portálon erre a célra rendszeresített internetes felületen keresztül a minősített szakmai kiadvány megvásárlását bejelenti, és a kiadvány vásárlásáról szóló számla másolatát a bejelentéséhez csatolja. (13) A (12) bekezdés szerinti – a kreditpontra minősített kiadvány vásárlásáról szóló – számla akkor fogadható el, ha az a minősített kiadvány egyértelmű beazonosítását (kiadás éve, kiadó, szerző, cím) lehetővé teszi, és a számla kiállításának dátuma a kiadvány elszámolhatósági időszakába esik. A kiadványért járó kreditpont a számla kiállításának dátuma szerinti továbbképzési évre számítható be. A számlán szereplő minősített kiadvány egyes példányai után legfeljebb három továbbképzésre kötelezett személy kérelmezheti a kreditpont elszámolását.” „10/G. § Az akkreditált szervezet a továbbképzés szervezésével és lebonyolításával összefüggésben köteles: a) a továbbképzéseket a 10/D. § (1) bekezdés szerinti kérelemben rögzített tematika szerint, a kérelemben foglalt időtartamban szervezni és lebonyolítani, b) legalább a továbbképzés időpontját – elektronikus képzés esetén az elektronikus képzési tevékenység megkezdését – megelőző 11. napon bejelenteni az egységes Kormányzati Portálon erre a célra rendszeresített internetes felületen keresztül a tervezett továbbképzések a 10/D. § (1) bekezdés szerinti kérelem szerinti adatait, c) a 10/D. § (1) bekezdés szerinti kérelemben megjelölt oktató személyében bekövetkezett változást haladéktalanul, de legkésőbb a képzés megkezdése előtt bejelenteni, valamint az új oktató 10/D. § (2a) bekezdés b) pontjában meghatározott dokumentumait az egységes Kormányzati Portálon megjelenő tájékoztatóban közzétett címre megküldeni, d) elektronikus képzés esetén ellenőrzés céljából folyamatos hozzáférést biztosítani az elektronikus képzés továbbképzési programjához a nyilvántartásba vételt végző szervezet számára,
e) ha azt a 10/D. § (1) bekezdés szerinti kérelemben vállalta, a továbbképzés megkezdésekor valamennyi résztvevő számára térítésmentesen biztosítani információs anyagot, f) a továbbképzéseken a részvétel igazolására jelenléti ívet vezetni a 6. számú mellékletben meghatározott adattartalommal; elektronikus képzés esetén elektronikus naplózással nyilvántartani az elektronikus képzési programot teljesítőket, g) a jelenléti ív(ek)et a továbbképzés lebonyolítását követően lezárni, és legkésőbb 5 munkanapon belül megküldeni a nyilvántartásba vételt végző szervezet részére az egységes Kormányzati Portálon megjelenő tájékoztatóban közzétett címre,
h) legkésőbb a továbbképzés lebonyolítását követő 30 napon belül a nyilvántartásba vételt végző szervezet részére bejelenteni a jelenléti ív(ek)en feltüntetett adatok alapján a továbbképzésen résztvevők adatait – a továbbképzésen való részvételi kötelezettség teljesítésének igazolása céljából – a számviteli törvény 152. § (4) bekezdésében meghatározott adattartalommal az egységes Kormányzati Portálon erre a célra rendszeresített internetes felületen keresztül, i) az elszámolhatóság időszakában lebonyolított továbbképzések vonatkozásában a továbbképzésen való részvételről, a továbbképzés időpontjáról és a megszerzett kreditpontokról igazolást kiadni a továbbképzésen résztvevők részére a 11. számú mellékletben meghatározott adattartalommal, a képzés befejezését követő 30 napon belül, j) a továbbképzésekről a számviteli törvény 152. § (4) bekezdésében meghatározott adattartalommal nyilvántartást vezetni, amelyből egyértelműen nyomon követhető, hogy a továbbképzésen részt vevő személy mely továbbképzésen, mennyi kreditpontról kapott igazolást, k) az általa vezetett nyilvántartásokat (ideértve a jelenléti íveket és valamennyi továbbképzéssel összefüggő dokumentációt is) legalább 5 évig megőrizni.”
3. 10/B. § (10) bekezdésében az „erre a célra rendszeresített internetes felületen keresztül.” szövegrész helyébe a „megjelenő tájékoztatóban közzétett címen.” szöveg,
4. 10/C. § (1) bekezdésében a „nyomtatványok” szövegrész helyébe a „nyomtatványokat” szöveg, valamint a „ , az egységes Kormányzati Portálról érhetők el.” szövegrész helyébe az „a nyilvántartásba vételt végző szervezet az egységes Kormányzati Portálon teszi közzé.” szöveg,
5. 10/C. § (3) bekezdésében a „– a külön közleményében megjelölt” szövegrész helyébe a „tájékoztatóban közzétett” szöveg,
86. § Hatályát veszti a Kszvr.
„(2) Ha a végelszámolás befejezésekor a végelszámolás alatt álló gazdálkodó könyvviteli nyilvántartásaiban a forintban lévő pénzeszközön kívül egyéb eszközök, a források között kötelezettségek is szerepelnek, a végelszámoló a Ctv. 111. § (1) bekezdés b) pontja alapján köteles azokat tételesen piaci értéken értékelni. A kötelezettségek, valamint a részesedésnek, értékpapírnak, vagy kölcsönnek nem minősülő eszközök piaci értéke és a könyv szerinti értéke közötti különbözetet az egyéb ráfordítások, illetve az egyéb bevételek között kell – a könyvviteli számlák zárása előtt – elszámolni. A befektetett eszközök között kimutatott részesedésnek, értékpapírnak és kölcsönnek minősülő eszközök átértékelési különbözetét jellegének megfelelően a befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból) származó bevételeként vagy részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztéseként kell elszámolni. Ha az átértékelt eszköz a forgóeszközök között kimutatott részesedés, értékpapír vagy kölcsön, akkor azok átértékelési különbözetét a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként, vagy a részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztéseként kell elszámolni. (2a) A piaci értéken történő értékelés (2) bekezdés szerinti elszámolása előtt a könyvviteli nyilvántartásokban kimutatott értékhelyesbítést, illetve értékelési különbözetet a megfelelő értékelési tartalékkal szemben ki kell vezetni, a követelés jellegű időbeli elhatárolásokat a követelések közé, a kötelezettség jellegű időbeli elhatárolásokat a kötelezettségek közé át kell vezetni. A részesedésnek, értékpapírnak, kölcsönnek nem minősülő eszközökhöz kapcsolódó egyéb időbeli elhatárolásokat az egyéb ráfordításokkal, illetve az egyéb bevételekkel szemben, a céltartalékokat az egyéb bevételekkel szemben meg kell szüntetni. A befektetett eszközök között kimutatott részesedésnek, értékpapírnak és kölcsönnek minősülő eszközökhöz kapcsolódó elhatárolt összegeket jellegüknek megfelelően a befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból) származó pénzügyi művelet bevételeként vagy a befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból) származó pénzügyi műveletek ráfordításaként kell elszámolni. Ha az elhatárolt összeg forgóeszközök között kimutatott részesedéshez, értékpapírhoz vagy kölcsönhöz kapcsolódik, akkor annak megszüntetését a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként vagy a részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztéseként kell elszámolni. A végelszámolási időszak utolsó üzleti évéről készített számviteli beszámoló mérlegében értékhelyesbítés, értékelési különbözet, illetve értékelési tartalék, valamint aktív és passzív időbeli elhatárolás, továbbá céltartalék nem mutatható ki.” 16. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 399/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet módosítása
17. Az egyes pénz- és tőkepiaci szolgáltatásokat is végző egyéb vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 327/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása
(2) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 95. § 3. pontjával hatályon kívül helyezett „KÖZPONTI SZERZŐDŐ FÉL ÉVES BESZÁMOLÓKÉSZÍTÉSI ÉS KÖNYVVEZETÉSI KÖTELEZETTSÉGÉNEK SAJÁTOSSÁGAI” alcímet, 95. § 4. pontjával hatályon kívül helyezett 17/G. §-t a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóra nem kell először alkalmazni.” 95. § Hatályát veszti az Eptkr.
3. a „KÖZPONTI SZERZŐDŐ FÉL ÉVES BESZÁMOLÓKÉSZÍTÉSI ÉS KÖNYVVEZETÉSI KÖTELEZETTSÉGÉNEK SAJÁTOSSÁGAI” alcím címe,
97. § A Mikr. 6. § (8) bekezdésében a „rendkívüli bevételként” szövegrész helyébe az „egyéb bevételként vagy pénzügyi műveletek bevételeként” szöveg lép.
„4. § A könyvvezetés során elkülönítetten kell kimutatni az alaptevékenységgel és a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos bevételeket és költségeket, ráfordításokat, továbbá – ha a közcélú adományról a személyi jövedelemadóról szóló törvény, illetve az adományról a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény rendelkezései szerinti kedvezmény igénybevételére jogosító igazolást állít ki – a kapott adományt (közcélú adományt) és annak felhasználását.” 101. § Az Ekr. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § Az eredménykimutatásban a vállalkozási tevékenység adózott eredménye a naptári évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének, az eszközök között állományba vett saját teljesítmények értékének, az egyéb bevételeknek és a pénzügyi műveletek bevételeinek, valamint a naptári évben elszámolt anyagjellegű ráfordítások, személyi jellegű ráfordítások, értékcsökkenési leírás, egyéb ráfordítások és a pénzügyi műveletek ráfordításai együttes összegének különbözete, csökkentve az adófizetési kötelezettséggel.” 106. § Ez a rendelet 2016. január 1-jén lép hatályba.
1. melléklet a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelethez
1. A Biztkr. 1. számú melléklet „A biztosítók mérlegének előírt tagolása” címben az „Eszközök (aktívák)” alcím „D. Követelések” fősora helyébe a következő rendelkezés lép: I. Közvetlen biztosítási tevékenységből származó követelések
1. Követelések a biztosítási kötvénytulajdonosoktól
a) kapcsolt vállalkozástól
b) jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozástól
c) egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól
2. Követelések a biztosítási közvetítőktől
a) kapcsolt vállalkozástól
b) jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozástól
c) egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól
3. Egyéb közvetlen biztosítási tevékenységből származó követelések
a) kapcsolt vállalkozástól
b) jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozástól
c) egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól
II. Követelések viszontbiztosítói ügyletekből
a) kapcsolt vállalkozástól
b) jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozástól
c) egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól
III. Viszontbiztosítóra jutó tartalékrész az életbiztosítási tartalékból
a) kapcsolt vállalkozástól
b) jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozástól
c) egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól
V. Követelések értékelési különbözete
VI. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete”
2. A Biztkr. 1. számú melléklet „A biztosítók mérlegének előírt tagolása” címben a „Források (passzívák)” alcím „A. Saját tőke” fősora helyébe a következő rendelkezés lép: ebből: visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken
II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-)
1. Értékhelyesbítés értékelési tartaléka
2. Valós értékelés értékelési tartaléka
ebből: biztosítottakra jutó rész
3. A Biztkr. 1. számú melléklet „A biztosítók mérlegének előírt tagolása” címben a „Források (passzívák)” alcím „G. Kötelezettségek” fősora helyébe a következő rendelkezés lép: I. Kötelezettségek közvetlen biztosítási tevékenységből
a) kapcsolt vállalkozással szemben
b) jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
c) egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
II. Kötelezettségek viszontbiztosítási ügyletekből
a) kapcsolt vállalkozással szemben
b) jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
c) egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
III. Kötelezettségek kötvénykibocsátásból
a) kapcsolt vállalkozással szemben
b) jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
c) egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
a) kapcsolt vállalkozással szemben
b) jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
c) egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
V. Egyéb kötelezettségek ebből:
a) kapcsolt vállalkozással szemben
b) jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
c) egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
VI. Kötelezettségek értékelési különbözete
VII. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete”
2. melléklet a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelethez
3. melléklet a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelethez
4. melléklet a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelethez
5. melléklet a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelethez
Az Alapkr. 1. számú melléklet a „FORRÁSOK (PASSZÍVÁK)” alcím „D. Saját tőke” fősor IV. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 6. melléklet a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelethez
Az Országos Betétbiztosítási Alap eredménykimutatásának előírt tagolása
01. Tagintézetekkel szemben elszámolt díjbevételek
02. Betétesek megbízásából behajtott követelések utáni díjbevételek
03. Állami garanciával biztosított betétek kifizetése utáni jutalékbevételek
04. Betétek kifizetésével kapcsolatban felmerült, hitelintézetekre, tagintézetekre vagy költségvetésre áthárított költségek miatti bevételek
05. Egyéb betétbiztosítási bevételek
I. Betétbiztosításból eredő bevételek (01+02+03+04+05)
III. Nem betétbiztosításból eredő bevételek
IV. Pénzügyi műveletek bevételei
06. Befagyott betétek kifizetésével kapcsolatos ráfordítások
07. Betétesek megbízásából behajtott követelésekkel kapcsolatos ráfordítások
08. Állami garanciával biztosított betétek kifizetésével kapcsolatban felmerült ráfordítások
09. Egyéb betétbiztosítási ráfordítások
V. Betétbiztosításból eredő ráfordítások (06+07+08+09)
VII. Nem betétbiztosításból eredő ráfordítások
VIII. Pénzügyi műveletek ráfordításai
10. Anyagjellegű ráfordítások
11. Személyi jellegű ráfordítások
12. Értékcsökkenési leírás
IX. Működési költségek (10+11+12)
A. Tárgyévi eredmény (I+II+III+IV-V-VI-VII-VIII-IX)”
7. melléklet a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelethez
Az önkéntes betétbiztosítási és intézményvédelmi alap eredménykimutatásának előírt tagolása
01. Tagintézetekkel szembeni díjbevétel betétbiztosítási célra
02. Betétesek megbízásából behajtott követelések utáni díjbevételek
03. Állami garanciával biztosított betétek kifizetése utáni jutalékbevétel
04. Egyéb betétbiztosítási bevételek
I. Betétbiztosításból eredő bevételek (01+02+03+04)
II. Intézményvédelmi bevételek
IV. Nem betétbiztosítási és intézményvédelmi bevételek
V. Pénzügyi műveletek bevételei
05. Befagyott betétek kifizetésével kapcsolatos ráfordítások
06. Betétesek megbízásából behajtott követelésekkel kapcsolatos ráfordítások
07. Állami garanciával biztosított betétek kifizetésével kapcsolatban felmerült ráfordítások
08. Egyéb betétbiztosítási ráfordítások
VI. Betétbiztosításból eredő ráfordítások (05+06+07+08)
VII. Intézményvédelmi ráfordítások
IX. Nem betétbiztosítási és intézményvédelmi ráfordítások
X. Pénzügyi műveletek ráfordításai
09. Anyagjellegű ráfordítások
10. Személyi jellegű ráfordítások
11. Értékcsökkenési leírás
XI. Működési költségek (09+10+11)
A. Tárgyévi eredmény (I+II+III+IV+V-VI-VII-VIII-IX-X-XI)”
8. melléklet a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelethez
9. melléklet a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelethez
A Befektető-védelmi Alap eredménykimutatásának előírt tagolása
01. Tagokkal szemben elszámolt díjbevételek
02. Befektetők megbízásából behajtott követelések utáni díjbevételek
03. Egyéb befektetővédelmi bevételek
I. Befektetővédelmi bevételek (01+02+03)
III. Nem befektetővédelmi bevételek
IV. Pénzügyi műveletek bevételei
04. Befagyott követelések kifizetésével kapcsolatos ráfordítások
05. Befektetők megbízásából behajtott követelésekkel kapcsolatos ráfordítások
06. Egyéb befektetővédelmi ráfordítások
V. Befektetővédelmi ráfordítások (04+05+06)
VII. Nem befektetővédelmi ráfordítások
VIII. Pénzügyi műveletek ráfordításai
07. Anyagjellegű ráfordítások
08. Személyi jellegű ráfordítások
09. Értékcsökkenési leírás
IX. Működési költségek (07+08+09)
A. Tárgyévi eredmény (I+II+III+IV-V-VI-VII-VIII-IX)”
10. melléklet a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelethez
I. Hosszú lejáratú kötelezettségek
1. Állammal szembeni kötelezettségek
2. Tartozások kötvénykibocsátásból
3. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek
II. Rövid lejáratú kötelezettségek
1. Szanálási tevékenységből származó kötelezettségek
a) kötelezettségek vállalt garancia beváltásából
b) fizetendő kártalanításból származó kötelezettségek
c) egyéb szanálási tevékenységből származó költség, ráfordítás miatti kötelezettségek
2. Intézményekkel szembeni kötelezettségek
3. Rövid lejáratú hitelek
4. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek
G. Passzív időbeli elhatárolások”
11. melléklet a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelethez
A Szanálási Alap eredménykimutatásának előírt tagolása
I. Szanálási tevékenységgel kapcsolatos bevételek
III. Pénzügyi műveletek bevételei
IV. Szanálási tevékenységgel kapcsolatos ráfordítások
VI. Pénzügyi műveletek ráfordításai
01. Anyagjellegű ráfordítások
02. Személyi jellegű ráfordítások
03. Értékcsökkenési leírás
VII. Működési költségek (01+02+03)
A. Tárgyévi eredmény (I+II+III-IV-V-VI-VII)”
12. melléklet a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelethez
A Kárrendezési Alap mérlegének előírt tagolása
1. Alapítás, átszervezés aktivált értéke
4. Immateriális javakra adott előlegek
5. Immateriális javak értékhelyesbítése
1. Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok
2. Berendezések, felszerelések, járművek
4. Beruházásokra adott előlegek
5. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése
III. Befektetett pénzügyi eszközök
3. Közvetített szolgáltatások
4. Készletekre adott előlegek
1. Befektető-védelmi Alap tagjaival szembeni követelések
2. Alapra átszállt követelések
3. Állammal szembeni követelések
C. Aktív időbeli elhatárolások
I. Hosszú lejáratú kötelezettségek
1. Kötvénykibocsátás miatti kötelezettségek
2. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek
II. Rövid lejáratú kötelezettségek
1. Kötvénykibocsátás miatti kötelezettségek
2. Rövid lejáratú kölcsönök
3. Károsult ügyfelekkel szembeni kötelezettségek
4. Állammal szembeni kötelezettségek
5. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek
G. Passzív időbeli elhatárolások
13. melléklet a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelethez
A Kárrendezési Alap eredménykimutatásának előírt tagolása
01. Befektető-védelmi Alap tagjaitól igényelt éves befizetések bevétele
02. Értékesített vagyontárgyak eladásából származó bevételek
03. Egyéb kártalanítási bevételek
I. Kártalanításból származó bevételek (01+02+03)
III. Pénzügyi műveletek bevételei
04. Kártalanítás kifizetésével kapcsolatos ráfordítások
05. Egyéb kártalanítási ráfordítások
IV. Kártalanításból származó ráfordítások (04+05)
VI. Pénzügyi műveletek ráfordításai
06. Anyagjellegű ráfordítások
07. Személyi jellegű ráfordítások
08. Értékcsökkenési leírás
VII. Tárgyévi költségek (06+07+08)
A. Tárgyévi eredmény (I+II+III-IV-V-VI-VII)”
14. melléklet a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelethez
A Befakr. 1. számú melléklet „I. Az ingatlanalap mérlegének előírt tagolása” cím, „FORRÁSOK (PASSZÍVÁK)” alcím, „E. Saját tőke, II. Tőkeváltozás (tőkenövekmény)” fősor 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 15. melléklet a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelethez
I. Az ingatlanalap eredménykimutatásának előírt tagolása
I. Értékesítés nettó árbevétele
III. Eladott áruk beszerzési értéke
VI. Pénzügyi műveletek bevételei
VII. Pénzügyi műveletek ráfordításai
VIII. Fizetett, fizetendő hozamok
(I+II-III-IV-V+VI-VII-VIII)
II. Az értékpapíralap eredménykimutatásának előírt tagolása
I. Pénzügyi műveletek bevételei
II. Pénzügyi műveletek ráfordításai
VI. Fizetett, fizetendő hozamok
16. melléklet a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelethez
17. melléklet a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelethez
A kockázati tőkealap eredménykimutatásának tagolása
01. Értékesítés nettó árbevétele
02. Eladott áruk beszerzési értéke
03. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke
Ebből: visszaírt értékvesztés
07. Pénzügyi műveletek bevételei
Ebből: értékelési különbözet
08. Pénzügyi műveletek ráfordításai
09. Adózás előtti eredmény
(01-02-03-04+05-06+07-08)
10. Adófizetési kötelezettség
11. Adózott eredmény (09-10)”
18. melléklet a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelethez
19. melléklet a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelethez
„12. Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó bevételek, árfolyamnyereségek”
„15. Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó ráfordítások, árfolyamveszteségek
16. Fizetendő (fizetett) kamatok és kamatjellegű ráfordítások”
„C. Tárgyévi eredmény (±A±B)”
20. melléklet a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelethez
Az Mnbkr. 1. számú melléklet „XI. Saját tőke” pont „6. Mérleg szerinti eredmény” alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: 21. melléklet a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelethez
22. melléklet a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelethez
Az Mnykr. 1. számú melléklet „FORRÁSOK (PASSZÍVÁK)” alcím „D. Saját tőke” fősor „IV. Működés mérleg szerinti eredménye” pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „IV. Működés tárgyévi eredménye”
23. melléklet a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelethez
„13. Részesedésekből származó bevételek, árfolyamnyereségek”
„21. Részesedésekből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek”
3. Az Mnykr. 2. számú melléklet „A) Pénztár működési tevékenysége” pontjában a „32. Működés mérleg szerinti eredménye (10±11±28+31) (±)” szövegrész helyébe a „32. Működés tárgyévi eredménye (10±11±28) (±)” szöveg lép. 24. melléklet a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelethez
Az Mnykr. 3. melléklet „1. Működés mérleg szerinti eredménye (±)” szövegrész helyébe az „1. Működés tárgyévi eredménye (±)” szöveg lép. 25. melléklet a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelethez
1. Az Mnykr. 7. számú melléklet „4. Számlaosztály FORRÁSOK” alcím, „41. SAJÁT TŐKE” pontjában a „413. Működés mérleg szerinti eredménye” szövegrész helyébe a „413. Működés tárgyévi eredménye” szöveg lép. 2. Az Mnykr. 7. számú melléklet „4. Számlaosztály FORRÁSOK” alcím, „49. ÉVI MÉRLEGSZÁMLÁK” pontjában a „498. Mérleg szerinti eredmény elszámolása” szövegrész helyébe a „498. Tárgyévi eredmény elszámolása” szöveg lép. 26. melléklet a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelethez
Az Önykr. 1. számú melléklet „FORRÁSOK (PASSZÍVÁK)” alcím „D) Saját tőke” pont IV. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „IV. Működés és kiegészítő vállalkozási tevékenység tárgyévi eredménye”
27. melléklet a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelethez
1. Az Önykr. 2. számú melléklet „FORRÁSOK (PASSZÍVÁK)” alcím „D) Saját tőke” pontjában a „IV. Működés és kiegészítő vállalkozási tevékenység mérleg szerinti eredménye” szövegrész helyébe a „IV. Működés és kiegészítő vállalkozási tevékenység tárgyévi eredménye” szöveg lép. 2. Az Önykr. 2. számú melléklet „FORRÁSOK (PASSZÍVÁK)” alcím „D) Saját tőke” pontjában az „V. Működés mérleg szerinti eredménye” szövegrész helyébe az „V. Működés tárgyévi eredménye” szöveg lép. 28. melléklet a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelethez
„15. Részesedésekből származó bevételek, árfolyamnyereségek”
„23. Részesedésekből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek”
3. Az Önykr. 3. számú melléklet „A) Pénztár működési tevékenysége” pontjában a „38. Működés és kiegészítő vállalkozási tevékenység mérleg szerinti eredménye (12±13±30±33±36-37) (±)” szövegrész helyébe a „38. Működés és kiegészítő vállalkozási tevékenység tárgyévi eredménye (12±13±30±36-37) (±)” szöveg lép. 29. melléklet a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelethez
1. Az Önykr. 4. számú melléklet „A) Pénztár működési tevékenysége” pontjában a „35. Működés és kiegészítő vállalkozási tevékenység mérleg szerinti eredménye (önkéntes nyugdíjpénztár)” szövegrész helyébe a „35. Működés és kiegészítő vállalkozási tevékenység tárgyévi eredménye (önkéntes nyugdíjpénztár)” szöveg lép. 2. Az Önykr. 4. számú melléklet „A) Pénztár működési tevékenysége” pontjában a „36. Működés mérleg szerinti eredménye (magánnyugdíjpénztár)” szövegrész helyébe a „36. Működés tárgyévi eredménye (magánnyugdíjpénztár)” szöveg lép. 30. melléklet a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelethez
Az Önykr. 5. számú mellékletében az „1. Működés és kiegészítő vállalkozási tevékenység mérleg szerinti eredménye (±)” szövegrész helyébe az „1. Működés és kiegészítő vállalkozási tevékenység tárgyévi eredménye (±)” szöveg lép. 31. melléklet a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelethez
1. Az Önykr. 9. számú melléklet „4. Számlaosztály FORRÁSOK” alcím „41. SAJÁT TŐKE” pontjában a „413. Működés és kiegészítő vállalkozási tevékenység mérleg szerinti eredménye” szövegrész helyébe a „413. Működés és kiegészítő vállalkozási tevékenység tárgyévi eredménye” szöveg lép. 2. Az Önykr. 9. számú melléklet „4. Számlaosztály FORRÁSOK” alcím, „49. ÉVI MÉRLEGSZÁMLÁK” pontjában a „498. Mérleg szerinti eredmény elszámolása” szövegrész helyébe a „498. Tárgyévi eredmény elszámolása” szöveg lép. 32. melléklet a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelethez
Az egyszerűsített beszámoló eredménylevezetésének előírt tagolása az egyéb szervezetnél
Alaptevékenység Vállalkozási tevékenység Összesen
A. Végleges pénzbevételek, elszámolt bevételek (I+II)
I. Pénzügyileg rendezett bevételek
– tagdíj, alapítótól kapott befizetés
II. Pénzbevételt nem jelentő bevételek
B. Végleges pénzkiadások, elszámolt ráfordítások (III+IV+V+VI)
III. Ráfordításként érvényesíthető kiadások
IV. Ráfordítást jelentő eszközváltozások
V. Ráfordítást jelentő elszámolások
VI. Ráfordításként nem érvényesíthető kiadások
C. Tárgyévi pénzügyi eredmény (I-III-VI)
D. Nem pénzben realizált eredmény (II-IV-V)
E. Adózás előtti eredmény (I+II)–(III+IV+V)
F. Fizetendő társasági adó
G. Tárgyévi eredmény (E-F)
A. Központi költségvetési támogatás
B. Helyi önkormányzati költségvetési támogatás
C. Az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból nyújtott támogatás
E. A személyi jövedelemadó meghatározott részének adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény alapján kiutalt összeg F. Közszolgáltatási bevétel
G. Végleges pénzbevételekből, elszámolt bevételekből a közhasznú tevékenység bevétele
H. Végleges pénzkiadásokból, elszámolt ráfordításokból a közhasznú tevékenység érdekében felmerült pénzkiadás, ráfordítás
I. Végleges pénzkiadásokból, elszámolt ráfordításokból a személyi jellegű ráfordítás
– ebből: vezető tisztségviselők juttatásai”
33. melléklet a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelethez
Az egyszerűsített éves beszámoló eredménykimutatásának előírt tagolása az egyéb szervezetnél
Alaptevékenység Vállalkozási tevékenység Összesen
1. Értékesítés nettó árbevétele
2. Aktivált saját teljesítmények értéke
– tagdíj, alapítótól kapott befizetés
4. Pénzügyi műveletek bevételei
A. Összes bevétel (1±2+3+4)
ebből: közhasznú tevékenység bevételei
5. Anyagjellegű ráfordítások
6. Személyi jellegű ráfordítások
ebből: vezető tisztségviselők juttatásai
7. Értékcsökkenési leírás
9. Pénzügyi műveletek ráfordításai
B. Összes ráfordítás (5+6+7+8+9)
ebből: közhasznú tevékenység ráfordításai
C. Adózás előtti eredmény (A-B)
10. Adófizetési kötelezettség
D. Tárgyévi eredmény (C-10)
A. Központi költségvetési támogatás
B. Helyi önkormányzati költségvetési támogatás
C. Az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból nyújtott támogatás
E. A személyi jövedelemadó meghatározott részének adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény alapján kiutalt összeg F. Közszolgáltatási bevétel”
34. melléklet a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelethez
A Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezet mérlegének tagolása
1. Alapítás, átszervezés aktivált értéke
4. Immateriális javakra adott előlegek
5. Immateriális javak értékhelyesbítése
1. Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok
2. Berendezések, felszerelések, járművek
4. Beruházásokra adott előlegek
5. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése
III. Befektetett pénzügyi eszközök
1. Részesedések tagintézetekben
2. Egyéb tartós részesedések
3. Tartósan adott kölcsön tagoknak
4. Egyéb tartósan adott kölcsönök
3. Közvetített szolgáltatások
4. Készletekre adott előlegek
1. Tagintézetekkel szembeni követelések
b) egyéb követelések tagintézetekkel szemben
2. Nem tag hitelintézetekkel szembeni követelések
3. Állammal szembeni követelések
C. Aktív időbeli elhatárolások
2. Egyéb aktív időbeli elhatárolások
G. Hosszú lejáratú kötelezettségek
1. Hosszú lejáratú hitelek
2. Állammal szembeni hosszú lejáratú kötelezettségek
3. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek
H. Rövid lejáratú kötelezettségek
1. Tagintézetekkel szembeni kötelezettségek
2. Rövid lejáratú hitelek
3. Állammal szembeni rövid lejáratú kötelezettségek
4. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek
I. Passzív időbeli elhatárolások
2. Egyéb passzív időbeli elhatárolások
35. melléklet a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelethez
A Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezet eredménykimutatásának tagolása
I. Tagintézetekkel szemben elszámolt bevételek
b) tagintézetektől kapott egyéb bevételek
03. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei
III. Pénzügyi műveletek bevételei (01+02+03)
05. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai
V. Pénzügyi műveletek ráfordításai (04+05)
06. Anyagjellegű ráfordítások
07. Személyi jellegű ráfordítások
08. Értékcsökkenési leírás
VI. Működési költségek (06+07+08)
A. Tárgyévi eredmény (I+II+III-IV-V-VI)”
36. melléklet a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelethez
2/A. Állampapírok értékelési különbözete
3. Hitelintézetekkel szembeni követelések
b) egyéb követelés pénzügyi szolgáltatásból
Ebből: – kapcsolt vállalkozással szemben
– jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
– egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
– központi értéktárral, központi szerződő féllel szemben
Ebből: – kapcsolt vállalkozással szemben
– jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
– egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
– központi értéktárral, központi szerződő féllel szemben
c) befektetési szolgáltatásból
Ebből: – kapcsolt vállalkozással szemben
– jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
– egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
– központi értéktárral, központi szerződő féllel szemben
3/A. Hitelintézetekkel szembeni követelések értékelési különbözete
4. Ügyfelekkel szembeni követelések
a) pénzügyi szolgáltatásból
Ebből: – kapcsolt vállalkozással szemben
– jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
– egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
Ebből: – kapcsolt vállalkozással szemben
– jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
– egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
b) befektetési szolgáltatásból
Ebből: – kapcsolt vállalkozással szemben
– jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
– egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
ba) tőzsdei befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó követelés
bb) tőzsdén kívüli befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó követelés
bc) befektetési szolgáltatási tevékenységből eredő, ügyfelekkel szembeni követelés
bd) központi értéktárral, központi szerződő féllel szembeni követelés
be) egyéb befektetési szolgáltatásból adódó követelés
4/A. Ügyfelekkel szembeni követelések értékelési különbözete
5. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, beleértve a rögzített kamatozásúakat is
a) helyi önkormányzatok és egyéb államháztartási szervek által kibocsátott értékpapírok (ide nem értve az állampapírokat)
b) más kibocsátó által kibocsátott értékpapírok
Ebből: – kapcsolt vállalkozás által kibocsátott
– jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozás által kibocsátott
– egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás által kibocsátott
– visszavásárolt saját kibocsátású
Ebből: – kapcsolt vállalkozás által kibocsátott
– jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozás által kibocsátott
– egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás által kibocsátott
5/A. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékelési különbözete
6. Részvények és más változó hozamú értékpapírok
a) részvények, részesedések forgatási célra
Ebből: – kapcsolt vállalkozás által kibocsátott
– jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozás által kibocsátott
– egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás által kibocsátott
b) változó hozamú értékpapírok
6/A. Részvények és más változó hozamú értékpapírok értékelési különbözete
7. Részvények, részesedések befektetési célra
a) részvények, részesedések befektetési célra
Ebből: – hitelintézetekben lévő részesedés
b) befektetési célú részvények, részesedések értékhelyesbítése
Ebből: – hitelintézetekben lévő részesedés
7/A. Befektetési célú részvények, részesedések értékelési különbözete
8. Részvények, részesedések kapcsolt vállalkozásban
a) részvények, részesedések befektetési célra
Ebből: – hitelintézetekben lévő részesedés
b) befektetési célú részvények, részesedések értékhelyesbítése
Ebből: – hitelintézetekben lévő részesedés
b) immateriális javak értékhelyesbítése
a) pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú tárgyi eszközök
ab) műszaki berendezések, gépek, felszerelések, járművek
ad) beruházásra adott előlegek
b) nem közvetlenül pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú tárgyi eszközök
bb) műszaki berendezések, gépek, felszerelések, járművek
bd) beruházásra adott előlegek
c) tárgyi eszközök értékhelyesbítése
Ebből: – kapcsolt vállalkozással szembeni követelés
– jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni követelés
– egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni követelés
12/A. Egyéb követelések értékelési különbözete
12/B. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete
13. Aktív időbeli elhatárolások
a) bevételek aktív időbeli elhatárolása
b) költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása
c) halasztott ráfordítások
[1 + 2.a) + 3.a) + 3.ba) + 3.c) + 4.aa) + 4.b) + 5.aa) + 5.ba) + 6.a) + 6.ba) + 11 + 12+ a 2/A, 3/A, 4/A, 5/A, 6/A, 12/A és 12/B tételek előbbi altételekhez kapcsolódó értékei]
[2.b) + 3.bb) + 4.ab) + 5.ab) + 5.bb) + 6.bb) + 7 + 8 + 9 + 10 + a 2/A, 3/A, 4/A, 5/A, 6/A, 7/A, 12/A és a 12/B tételek előbbi altételekhez, illetve tételhez kapcsolódó értékei]
1. Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek
b) meghatározott időre lekötött, pénzügyi szolgáltatásból adódó kötelezettség
Ebből: – kapcsolt vállalkozással szemben
– jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
– egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
– központi értéktárral, központi szerződő féllel szemben
Ebből: – kapcsolt vállalkozással szemben
– jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
– egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
– központi értéktárral, központi szerződő féllel szemben
c) befektetési szolgáltatásból
Ebből: – kapcsolt vállalkozással szemben
– jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
– egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
– központi értéktárral, központi szerződő féllel szemben
1/A. Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek értékelési különbözete
2. Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek
b) egyéb kötelezettségek pénzügyi szolgáltatásból
Ebből: – kapcsolt vállalkozással szemben
– jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
– egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
Ebből: – kapcsolt vállalkozással szemben
– jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
– egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
Ebből: – kapcsolt vállalkozással szemben
– jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
– egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
c) befektetési szolgáltatásból
Ebből: – kapcsolt vállalkozással szemben
– jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
– egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
ca) tőzsdei befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó kötelezettség
cb) tőzsdén kívüli befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó kötelezettség
cc) befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó, ügyfelekkel szembeni kötelezettség
cd) központi értéktárral, központi szerződő féllel szembeni kötelezettség
ce) egyéb befektetési szolgáltatásból adódó kötelezettség
2/A. Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek értékelési különbözete
3. Kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettség
Ebből: – kapcsolt vállalkozással szemben
– jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
– egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
Ebből: – kapcsolt vállalkozással szemben
– jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
– egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
b) kibocsátott egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
Ebből: – kapcsolt vállalkozással szemben
– jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
– egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
Ebből: – kapcsolt vállalkozással szemben
– jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
– egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
c) számviteli szempontból értékpapírként kezelt, de a Tpt. szerint értékpapírnak nem minősülő hitelviszonyt megtestesítő okiratok Ebből: – kapcsolt vállalkozással szemben
– jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
– egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
Ebből: – kapcsolt vállalkozással szemben
– jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
– egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
Ebből: – kapcsolt vállalkozással szemben
– jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
– egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
– szövetkezeti formában működő hitelintézetnél tagok más vagyoni hozzájárulása
Ebből: – kapcsolt vállalkozással szemben
– jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
– egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
4/A. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete
5. Passzív időbeli elhatárolások
a) bevételek passzív időbeli elhatárolása
b) költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása
a) céltartalék nyugdíjra és végkielégítésre
b) kockázati céltartalék függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre
c) általános kockázati céltartalék
7. Hátrasorolt kötelezettségek
a) alárendelt kölcsöntőke
Ebből: – kapcsolt vállalkozással szemben
– jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
– egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
b) szövetkezeti formában működő hitelintézetnél a tagok más vagyoni hozzájárulása
c) egyéb hátrasorolt kötelezettség
Ebből: – kapcsolt vállalkozással szemben
– jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
– egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
– egyéb gazdálkodóval szemben
Ebből: – visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken
9. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-)
a) részvény, részesedés névértéke és kibocsátási értéke közötti különbözet (ázsió)
a) értékhelyesbítés értékelési tartaléka
b) valós értékelés értékelési tartaléka
15. Tárgyévi eredmény (±)
– RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
[1.a) + 1.ba) + 1.c) + 1/A + 2.aa) +2.ab) + 2.ba) + 2.bb) + 2.c) + 2/A + 3.aa) +3.ba) + 3.ca) + 4.a) + 4/A]
– HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
[1.bb) + 2.ac) + 2.bc) + 3.ab) + 3.bb) + 3.cb) + 4.b) + 7]
37. melléklet a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelethez
1. Kapott kamatok és kamat jellegű bevételek
a) rögzített kamatozású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok után kapott (járó) kamatbevételek
Ebből: – kapcsolt vállalkozástól
– jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozástól
– egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól
b) egyéb kapott kamatok és kamat jellegű bevételek
Ebből: – kapcsolt vállalkozástól
– jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozástól
– egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól
2. Fizetett kamatok és kamat jellegű ráfordítások
Ebből: – kapcsolt vállalkozásnak
– jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak
– egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak
3. Bevételek értékpapírokból
a) bevételek forgatási célú részvényekből, részesedésekből (osztalék, részesedés)
b) bevételek kapcsolt vállalkozásban lévő részesedésekből (osztalék, részesedés)
c) bevételek jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozástól (osztalék, részesedés)
d) bevételek egyéb részesedésekből (osztalék, részesedés)
4. Kapott (járó) jutalék- és díjbevételek
a) egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeiből
Ebből: – kapcsolt vállalkozástól
– jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozástól
– egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól
b) befektetési szolgáltatások bevételeiből (kivéve a kereskedési tevékenység bevételét)
Ebből: – kapcsolt vállalkozástól
– jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozástól
– egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól
5. Fizetett (fizetendő) jutalék- és díjráfordítások
a) egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításaiból
Ebből: – kapcsolt vállalkozásnak
– jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak
– egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak
b) befektetési szolgáltatások ráfordításaiból (kivéve a kereskedési tevékenység ráfordításait)
Ebből: – kapcsolt vállalkozásnak
– jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak
– egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak
6. Pénzügyi műveletek nettó eredménye
a) egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeiből
Ebből: – kapcsolt vállalkozástól
– jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozástól
– egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól
b) egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításaiból
Ebből: – kapcsolt vállalkozásnak
– jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak
– egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak
c) befektetési szolgáltatás bevételeiből (kereskedési tevékenység bevétele)
Ebből: – kapcsolt vállalkozástól
– jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozástól
– egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól
– forgatási célú értékpapírok értékvesztésének visszaírása
d) befektetési szolgáltatás ráfordításaiból (kereskedési tevékenység ráfordítása)
Ebből: – kapcsolt vállalkozásnak
– jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak
– egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak
– forgatási célú értékpapírok értékvesztése
7. Egyéb bevételek üzleti tevékenységből
a) nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás bevételei
Ebből: – kapcsolt vállalkozástól
– jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozástól
– egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól
Ebből: – kapcsolt vállalkozástól
– jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozástól
– egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól
– készletek értékvesztésének visszaírása
8. Általános igazgatási költségek
a) személyi jellegű ráfordítások
ab) személyi jellegű egyéb kifizetések
Ebből: – társadalombiztosítási költségek
= nyugdíjjal kapcsolatos költségek
Ebből: – társadalombiztosítási költségek
= nyugdíjjal kapcsolatos költségek
b) egyéb igazgatási költségek (anyag jellegű ráfordítások)
9. Értékcsökkenési leírás
10. Egyéb ráfordítások üzleti tevékenységből
a) nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás ráfordításai
Ebből: – kapcsolt vállalkozásnak
– jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak
– egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak
Ebből: – kapcsolt vállalkozásnak
– jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak
– egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak
– készletek értékvesztése
11. Értékvesztés követelések után és kockázati céltartalék-képzés a függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre
a) értékvesztés követelések után
b) kockázati céltartalék-képzés a függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre
12. Értékvesztés visszaírása követelések után és kockázati céltartalék felhasználása a függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre
a) értékvesztés visszaírása követelések után
b) kockázati céltartalék felhasználása a függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre
12/A. Általános kockázati céltartalék felhasználás értéke
13. Értékvesztés a befektetési célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, kapcsolt-, jelentős tulajdoni részesedési és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásban való részvények, részesedések után
14. Értékvesztés visszaírása a befektetési célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, kapcsolt-, jelentős tulajdoni részesedési és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásban való részvények, részesedések után
15. Szokásos (üzleti) tevékenység eredménye
Ebből: – PÉNZÜGYI ÉS BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁS EREDMÉNYE
[1-2+3+4-5±6+7.b)-8-9-10.b)-11+12-13+14]
– NEM PÉNZÜGYI ÉS BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁS EREDMÉNYE
17. Rendkívüli ráfordítások
18. Rendkívüli eredmény (16-17)
19. Adózás előtti eredmény (±15±18)
20. Adófizetési kötelezettség
21. Adózott eredmény (±19-20)
22. Általános tartalékképzés, felhasználás (±)
23. Tárgyévi eredmény (21-22)
38. melléklet a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelethez
Az összevont (konszolidált) éves beszámolót készítő pénzügyi intézmény konszolidált eredménykimutatásának tagolása a következő kiegészítésekkel tér el a 2. számú melléklet szerinti eredménykimutatás tagolásától
1. Az eredménykimutatás bevételeinek „3. b) bevételek kapcsolt vállalkozásban lévő részesedésekből (osztalék, részesedés)”, „3. c) bevételek jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozástól (osztalék, részesedés)”, és „3. d) bevételek egyéb részesedésekből (osztalék, részesedés)” sora helyett a következő sorokat kell felvenni:
„b) bevételek társult vállalkozásban való részesedésekből (osztalék, részesedés)
c) bevételek jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozástól (osztalék, részesedés)
d) bevételek egyéb részesedésekből (osztalék, részesedés)”
2. Az eredménykimutatás bevételeinek „7. b) egyéb bevételek” sora kiegészül a következő ba) ponttal:
„ba) adósságkonszolidálás miatt keletkező – eredményt növelő – konszolidációs különbözet”
3. Az eredménykimutatás „10. b) egyéb ráfordítások” sora kiegészül a következő ba) ponttal:
„ba) adósságkonszolidálás miatt keletkező – eredményt csökkentő – konszolidációs különbözet”
4. Az eredménykimutatás „20. Adófizetési kötelezettség” sora kiegészül a következő a) ponttal:
„a) konszolidálásból adódó (számított) társasági adókülönbözet (±)””
39. melléklet a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelethez
A központi értéktár, központi szerződő fél mérlege tagolásának részletezése
1. A központi értéktár, központi szerződő fél 1. számú melléklet szerinti mérlegében az „ESZKÖZÖK (aktívák)” „12. Egyéb eszközök” tételének „b) egyéb követelések” altételét a következő altételekkel kell továbbrészletezni: – kapcsolt vállalkozással szembeni követelés
– jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni
– egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni követelés
ba) tőzsdével szembeni követelés
bb) tőzsdei ügylet elszámolása miatt befektetési szolgáltatóktól, árutőzsdei szolgáltatóktól járó díjak miatti követelés
bc) kifizetett árkülönbözet miatti követelés
2. A központi értéktár, központi szerződő fél 1. számú melléklet szerinti mérlegében a „FORRÁSOK (passzívák)” „4. Egyéb kötelezettségek” tételének „a) éven belüli lejáratú” altételét a következő altételekkel kell továbbrészletezni: – kapcsolt vállalkozással szemben
– jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
– egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
aa) tőzsdével szembeni kötelezettség
ab) tőzsdei ügylet elszámolása miatt befektetési szolgáltatókkal, árutőzsdei szolgáltatókkal szembeni kötelezettség
ac) befolyt árkülönbözet miatti kötelezettség
40. melléklet a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelethez
„(10) Külföldi ügyfelek, partnerek esetében a minősítés az elismert külső hitelminősítő szervezet minősítésén is alapulhat, ha azt a számviteli politikában rögzítik azzal, hogy az ügyfél- és partnerminősítés során a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 138. cikke szerint kell eljárni.” 41. melléklet a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelethez
A befektetési vállalkozás a Tv. 1. számú melléklete szerinti mérleget a következő kiegészítéssel köteles elkészíteni:
a) „B) Forgóeszközök” mérlegfőcsoport „II. Követelések” mérlegcsoportjának tagolása a következő:
2. Követelések az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatásokból
3. Követelések tőzsdei ügyletek elszámolásaiból
4. Követelések a tőzsdén kívül kötött ügyletek elszámolásaiból
5. Központi értéktárral, központi szerződő féllel szembeni követelések
6. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben
7. Követelések jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
8. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
11. Követelések értékelési különbözete
12. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete”
b) „B) Forgóeszközök” mérlegfőcsoport „IV. Pénzeszközök” mérlegcsoportjának tagolása a következő:
c) Az „A” változatú mérleg „D) Saját tőke”, illetve a „B” változatú mérleg „J) Saját tőke” mérlegfőcsoportjának tagolása a következő:
Ebből: visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken
II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-)
1. Értékhelyesbítés értékelési tartaléka
2. Valós értékelés értékelési tartaléka
VIII. Tárgyévi eredmény (±)”
d) Az „A” változatú mérleg „F) Kötelezettségek” mérlegfőcsoport „III. Rövid lejáratú kötelezettségek” mérlegcsoportjának, valamint a „B” változatú mérleg „D) Egy éven belül esedékes kötelezettségek” mérlegfőcsoportjának tagolása a következő:
„1. Rövid lejáratú kölcsönök
– Ebből átváltoztatható vagy átváltozó kötvények
2. Rövid lejáratú hitelek
3. Vevőtől kapott előlegek
4. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók)
5. Ügyfelekkel szembeni kötelezettség
6. Kötelezettségek tőzsdei ügyletek elszámolásaiból
7. Kötelezettségek a tőzsdén kívüli ügyletek elszámolásaiból
8. Központi értéktárral, központi szerződő féllel szembeni kötelezettségek
9. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben
10. Rövid lejáratú kötelezettségek jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
11. Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
13. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek
14. Kötelezettségek értékelési különbözete
15. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete”
42. melléklet a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelethez
Az eredménykimutatás tagolása:
a) Bizományosi tevékenység bevételei
b) Kereskedelmi tevékenység bevételei
c) Értékpapír forgalomba hozatal szervezési tevékenység bevételei
d) Letétkezelési, letéti őrzési, portfólió-kezelési tevékenység bevételei
e) Egyéb befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei
01. Befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei (a+b+c+d+e)
Ebből: értékelési különbözet
f) Bizományosi tevékenység ráfordításai
g) Kereskedelmi tevékenység ráfordításai
h) Értékpapír forgalomba hozatal szervezési tevékenység ráfordításai
i) Letétkezelési, letéti őrzési, portfólió-kezelési tevékenység ráfordításai
j) Egyéb befektetési szolgáltatási tevékenység ráfordításai
02. Befektetési szolgáltatási tevékenység ráfordításai (f+g+h+i+j)
Ebből: értékelési különbözet
I. Befektetési szolgáltatási tevékenység eredménye (01-02)
Ebből: visszaírt értékvesztés
III. Nem befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei
IV. Aktivált saját teljesítmények értéke
V. Anyagjellegű ráfordítások
04. Személyi jellegű egyéb kifizetések
VI. Személyi jellegű ráfordítások (03+04+05)
VII. Értékcsökkenési leírás
IX. Nem befektetési szolgáltatási tevékenység ráfordításai
A. Üzleti tevékenység eredménye
(±I+II+III±IV-V-VI-VII-VIII-IX)
06. Kapott (járó) osztalék és részesedés
Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott
07. Részesedésekből származó bevételek, árfolyamnyereségek
Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott
08. Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó bevételek, árfolyamnyereségek
Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott
09. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek
Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott
10. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei
Ebből: értékelési különbözet
X. Nem forgalmazási pénzügyi műveletek bevételei (06+07+08+09+10)
11. Részesedésekből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek
Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott
12. Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó ráfordítások, árfolyamveszteségek
Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott
13. Fizetett (fizetendő) kamatok és kamatjellegű ráfordítások
Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott
14. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése
15. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai
Ebből: értékelési különbözet
XI. Nem forgalmazási pénzügyi műveletek ráfordításai (11+12+13+14+15)
B. Pénzügyi műveletek eredménye (X-XI)
C. Adózás előtti eredmény (±A±B)
XII. Adófizetési kötelezettség
D. Adózott eredmény (±C-XII)
XIII. Általános tartalékképzés, felhasználás (±)
E. Tárgyévi eredmény (±D±XIII)”
43. melléklet a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelethez
„5. A „XII. Adófizetési kötelezettség” sor az alábbi sorral egészül ki:
„XII./A. Konszolidálásból adódó (számított) társasági adó-különbözet (±)”
6. A „D. Adózott eredmény” és az „E. Tárgyévi eredmény” sorok és a köztük lévő sorok a következők szerint változnak:
„D. Adózott eredmény (±C-XII±XII/A.)
XIII. Általános tartalékképzés, felhasználás (±)
E. Tárgyévi eredmény (±D±XIII.)””
44. melléklet a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelethez
45. melléklet a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelethez
(1. Az akkreditációhoz az adatlapon kötelezően szükséges megadni a következő adatokat:)
„q) szervezet cégjegyzékszáma, a szervezet adószáma”
46. melléklet a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelethez
47. melléklet a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelethez
48. melléklet a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelethez
Hatályát veszti a Kszvr. 13. számú melléklet 2. pontjában a „Csatolandó melléklet: Az 1. pont g)–k) pontjában meghatározott szakmai kiadvány 2 példányban, illetve elektronikus kiadvány esetében a hozzáférési jog biztosítása.” szövegrész. 49. melléklet a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelethez
Az Fnykr. 1. számú melléklet „FORRÁSOK (PASSZÍVÁK)” alcím „D. SAJÁT TŐKE” pont VII. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: 50. melléklet a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelethez
„19. Működési tevékenység adózás előtti eredménye (9±18)
20. Nyugdíjkonstrukciók eredménye (A/I/19±A/II/17±B/21)
21. Adózás előtti eredmény (19±20)
22. Adófizetési kötelezettség
23. Adózott eredmény (21-22)”
51. melléklet a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelethez
A Mikr. 1. mellékletében a „VI. Mérleg szerinti eredmény” szövegrész helyébe a „VI. Adózott eredmény” szöveg lép. 52. melléklet a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelethez
A mikrogazdálkodói beszámoló eredménykimutatása
|
Megnevezés |
Előző év |
Tárgyév |
|
I. Értékesítés nettó árbevétele |
|
|
|
II. Aktivált saját teljesítmények értéke |
|
|
|
III. Egyéb bevételek |
|
|
|
IV. Anyagjellegű ráfordítások |
|
|
|
V. Személyi jellegű ráfordítások |
|
|
|
VI. Értékcsökkenési leírás |
|
|
|
VII. Egyéb ráfordítások |
|
|
|
A. ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE (I±II+III-IV-V-VI-VII) |
|
|
|
VIII. Pénzügyi műveletek bevételei |
|
|
|
IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai |
|
|
|
B. PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE (VIII-IX) |
|
|
|
C. ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY (±A±B) |
|
|
|
X. Adófizetési kötelezettség |
|
|
|
D. ADÓZOTT EREDMÉNY (±C-X) |
|
|
Kelt: ...............................
Vállalkozó képviseletére jogosult személy aláírása
53. melléklet a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelethez
1. A Mikr. 3. melléklet „4. SZÁMLAOSZTÁLY FORRÁSOK” pont „41. SAJÁT TŐKE” alpontjában a „419. Mérleg szerinti eredmény” szövegrész helyébe a „419. Adózott eredmény” szöveg lép. „8. SZÁMLAOSZTÁLY RÁFORDÍTÁSOK
81. ANYAGJELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK
812. Igénybe vett szolgáltatások értéke
813. Egyéb szolgáltatások értéke
814. Eladott áruk beszerzési értéke
815. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke
82. SZEMÉLYI JELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK
822. Személyi jellegű egyéb kifizetések
83. ÉRTÉKCSÖKKENÉSI LEÍRÁS
831. Értékcsökkenési leírás
861. Egyéb ráfordításnak minősülő értékesítések
8611. Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke
8612. Értékesített, átruházott (engedményezett) követelések könyv szerinti értéke
862. Egyéb ráfordításnak minősülő eszköz kivezetések
8621. Hiányzó, megsemmisült, kiselejtezett immateriális javak, tárgyi eszközök nettó értéke
8622. Hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett készletek könyv szerinti értéke
863. Behajthatatlan követelések leírt összege
865. Utólag adott, nem számlázott engedmény
866. Egyéb ráfordításként elszámolt adók, illetékek, hozzájárulások
8661. Központi költségvetéssel elszámolt adók, illetékek, hozzájárulások
8662. Helyi önkormányzatokkal elszámolt adók, illetékek, hozzájárulások
8663. Elkülönített állami pénzalapokkal elszámolt adók, illetékek, hozzájárulások
8664. Társadalombiztosítással elszámolt adók, illetékek, hozzájárulások
8665. EU pénzügyi alapokkal elszámolt adók, illetékek, hozzájárulások
8666. Ráfordításként elszámolt egyéb adók és adójellegű tételek
867. Egyéb ráfordításként elszámolt, adónak nem minősülő kifizetések
8671. Káreseménnyel kapcsolatos fizetett, fizetendő összegek
8672. Költségek (ráfordítások) ellentételezésére visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, véglegesen átadott pénzeszköz, juttatás
8673. Fejlesztési célra, visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás
8674. Fejlesztési célra kapott támogatás visszafizetendő összege
8675. Tao által elismert bírságok, kötbérek, késedelmi kamatok, pótlékok, kártérítések, sérelemdíjak
8676. Tao által el nem ismert bírságok, kötbérek, késedelmi kamatok, pótlékok, kártérítések, sérelemdíjak
868. Terven felüli értékcsökkenések, értékvesztések
8681. Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése
8682. Tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése
8683. Készletek értékvesztése
8684. Követelések értékvesztése
869. Különféle egyéb ráfordítások
8691. Társaságba bevitt, értékpapírnak vagy részesedésnek nem minősülő vagyontárgyak könyv szerinti és létesítő okiratban meghatározott értékének veszteségjellegű különbözete
8692. Ellentételezés nélkül átvállalt kötelezettség szerződés szerinti összege
8693. Térítés nélkül átadott, részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő eszközök nyilvántartás szerinti értéke
8694. Térítés nélkül nyújtott szolgáltatások bekerülési értéke
8695. Elengedett követelések könyv szerinti értéke
8696. Egyéb, vagyoncsökkenéssel járó ráfordítások
87. PÉNZÜGYI MŰVELETEK RÁFORDÍTÁSAI
871. Részesedésekből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek
872. Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó ráfordítások árfolyamveszteségek
873. Hitelintézetnek fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások
874. Nem hitelintézetnek fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások
875. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése és visszaírása
8751. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése
8752. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztésének visszaírása
876. Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek árfolyamveszteségei
8761. Deviza- és valutakészletek forintra átváltásának árfolyamvesztesége
8762. Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek pénzügyileg rendezett árfolyamvesztesége
877. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai
878. Pénzügyi rendezéshez kapcsolódóan adott engedmény
879. Egyéb vagyoncsökkenéssel járó pénzügyi ráfordítások
89. EREDMÉNYT TERHELŐ ADÓK
892. Egyszerűsített vállalkozói adó
899. Eredményt terhelő egyéb adók
9. SZÁMLAOSZTÁLY BEVÉTELEK
91. BELFÖLDI ÉRTÉKESÍTÉS ÁRBEVÉTELE
911. Belföldinek értékesített saját termelésű készletek árbevétele
912. Belföldinek értékesített vásárolt készletek árbevétele
913. Belföldinek nyújtott szolgáltatások árbevétele
918. Belföldi értékesítéssel kapcsolatos ártámogatás
919. Egyéb belföldi értékesítés árbevétele
92. EXPORTÉRTÉKESÍTÉS ÁRBEVÉTELE
921. Külföldinek értékesített saját termelésű készletek árbevétele
922. Külföldinek értékesített vásárolt készletek árbevétele
923. Külföldinek nyújtott szolgáltatások árbevétele
928. Külföldi értékesítéssel kapcsolatos ártámogatás
929. Egyéb külföldi értékesítés árbevétele
961. Egyéb bevételnek minősülő értékesítések
9611. Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök ellenértéke
9612. Értékesített, átruházott (engedményezett) követelések ellenértéke
963. Követelés könyv szerinti értékét meghaladóan realizált összeg
964. Céltartalék feloldás
965. Utólag kapott, nem számlázott engedmény
966. Működési célra kapott támogatás, juttatás
9661. Központi költségvetésből kapott támogatás, juttatás
9662. Helyi önkormányzatoktól kapott támogatás, juttatás
9663. Európai Uniótól kapott támogatás, juttatás
9664. Egyéb forrásból kapott támogatás, juttatás
967. Egyéb bevételként elszámolt pénzbevételek
9671. Káreseménnyel kapcsolatos térítések
9672. Költségek (ráfordítások) ellentételezésére kapott támogatás, juttatás
9673. Fejlesztési célra kapott támogatás, juttatás
9674. Kapott bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, kártérítések
968. Terven felüli értékcsökkenések, értékvesztések visszaírása
9681. Immateriális javak terven felüli értékcsökkenésének visszaírása
9682. Tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenésének visszaírása
9683. Készletek értékvesztésének visszaírása
9684. Részesedések értékvesztésének visszaírása
969. Különféle egyéb bevételek
9691. Gazdasági társaságba bevitt, értékpapírnak vagy részesedésnek nem minősülő vagyontárgyak nyilvántartás szerinti értékének és létesítő okiratban meghatározott értékének nyereségjellegű különbözete
9692. Elévült kötelezettség könyv szerinti értéke
9693. Térítés nélkül átvett, ajándékként, hagyatékként kapott, fellelt eszközök piaci vagy jogszabály szerinti értéke
9694. Térítés nélkül kapott szolgáltatások piaci vagy jogszabály szerinti értéke
9695. Elengedett és ellentételezés nélkül átvállalt kötelezettség értéke
9696. Egyéb, vagyonnövekedéssel járó bevételek
97. PÉNZÜGYI MŰVELETEK BEVÉTELEI
971. Részesedésekből származó bevételek, árfolyamnyereségek
972. Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó bevételek, árfolyamnyereségek
973. Hitelintézettől kapott kamatok és kamatjellegű bevételek
974. Nem hitelintézettől kapott kamatok és kamatjellegű bevételek
975. Kapott (járó) osztalék és részesedés
976. Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek árfolyamnyereségei
9761. Deviza- és valutakészletek forintra átváltásának árfolyamnyeresége
9762. Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek pénzügyileg rendezett árfolyamnyeresége
977. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei
978. Pénzügyi rendezéshez kapcsolódóan kapott engedmény
979. Egyéb vagyonnövekedéssel járó pénzügyi bevételek”
54. melléklet a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelethez
1. Az egyszerűsített éves beszámoló mérlegének előírt tagolása
III. Befektetett pénzügyi eszközök
IV. Befektetett eszközök értékhelyesbítése
C. Aktív időbeli elhatárolások
1. Alaptevékenységből származó eredmény
2. Vállalkozási tevékenységből származó eredmény
I. Hátrasorolt kötelezettségek
II. Hosszú lejáratú kötelezettségek
III. Rövid lejáratú kötelezettségek
G. Passzív időbeli elhatárolások
2. Az egyszerűsített éves beszámoló eredménykimutatásának előírt tagolása
|
|
Alap- |
|
Vállalkozási |
|
Összesen |
|
|
tevékenység |
|
tevékenység |
|
|
1. Értékesítés nettó árbevétele
2. Aktivált saját teljesítmények értéke
b) központi költségvetési támogatások
c) helyi önkormányzati támogatások
e) az a)–d) pont szerinti támogatásokból továbbutalási céllal kapott és továbbutalt támogatások
4. Pénzügyi műveletek bevételei
5. Anyagi jellegű ráfordítások
6. Személyi jellegű ráfordítások
7. Értékcsökkenési leírás
9. Pénzügyi műveletek ráfordításai
B. ÖSSZES RÁFORDÍTÁS (5-9.)
C. ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY (A-B)
10. Adófizetési kötelezettség
D. ADÓZOTT EREDMÉNY (C-10.)
55. melléklet a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelethez
1. Az Ekr. 2. melléklet „1. Az egyszerűsített beszámoló egyszerűsített mérlegének előírt tagolása” cím „C. SAJÁT TŐKE” pont III. alpont címe helyébe a következő rendelkezés lép: „III. Egyszerűsített beszámoló adózott eredménye”
2. Az Ekr. 2. számú melléklet „2. Az egyszerűsített beszámoló eredménylevezetésének előírt tagolása” cím F. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „F. Egyszerűsített beszámoló adózott eredménye (E-VII)”
