367/2015. (XII. 2.) Korm. rendelet
2015.12.10.
(E rendelet alkalmazásában:)
„1a. díjigény alátámasztó számítás: az átmeneti díjaiban megtérítésre javasolt víziközmű működtetési költségeket, ráfordításokat megalapozó részletes díjkalkuláció, amelyben a számítások legalább az analitikus és főkönyvi nyilvántartás adataiból vagy más ellenőrizhető adatbázisból származó adatokig követhetők;”
(E rendelet alkalmazásában:
fogyasztásmérő:)
„c) telki vízmérő: a felhasználási helyről a szennyvíz törzshálózatba vezetett mindazon vizek mennyiségének meghatározására szolgáló, a gyártó előírásai szerint beépített, hitelesített mérőeszköz – ide nem értve a bekötési vízmérőt, a mellékszolgáltatási szerződés alapjául szolgáló mellékvízmérőt és a locsolási vízmérőt – amely a saját célú ivóvízműből, saját célú kútból vagy más, a felhasználási helyen keletkező természetes vízforrásból származó víz térfogatát méri;”
„(3a) A víziközmű-szolgáltató a víziközmű-szolgáltatói működési engedély módosítására irányuló kérelmében visszavonhatja a 17. § (2) bekezdése alapján megtett nyilatkozatát. Ha korábban a víziközmű-szolgáltató közérdekű üzemeltetőként kijelölhető engedélyesek lajstromába történő felvételére nem került sor, a 17. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozatot a víziközmű-szolgáltatói működési engedély módosítására irányuló kérelmében teszi meg. (3b) A nyilatkozat (3a) bekezdés szerinti visszavonása nem érinti a közérdekű üzemeltető kijelölésére vonatkozó korábbi határozatok hatályát.” „(7) A Hivatal a bejelentés alapján rendelkezésre álló információk kiegészítése, a kialakult állapot tisztázása érdekében ellenőrzést tart.”
„(5) A közérdekű üzemeltető az ellátási területre vonatkozóan a Vksztv. felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet hatálybalépéséig a településen korábban jogszerűen alkalmazott – annak hiányában a Hivatal Vksztv. 31/B. § (1) bekezdése szerint kiadott határozatában megállapított – díjat alkalmazza.” „(7) Az előre nem tervezhető, halaszthatatlan víziközmű felújítási, beruházási munkákról, a beavatkozás indoka és a felmerült költségigény megadásával a közérdekű üzemeltető a Hivatalt negyedévente, a negyedévet követő hónap 15. napjáig tájékoztatja.”
„(9) A közérdekű üzemeltető a fizetendő használati díjból levonhatja az elvégzett és a (7) bekezdésben meghatározott tájékoztatásában felsorolt munkák okszerűen felmerült teljes költségét.” „18/A. § A közérdekű üzemeltetés időtartama alatt a gördülő fejlesztési tervben foglaltak végrehajtása szünetel, a közérdekű üzemeltető – a 18. § (7) bekezdés szerinti előre nem tervezhető, halaszthatatlan beruházási munkákon felül – kizárólag a Vksztv. 33/A. § szerinti engedélyben foglalt fejlesztést, beruházást végezheti el.” „23. § (1) A víziközmű-szolgáltatói működési engedély kiadására irányuló eljárás a kérelmező kérelmére magában foglalja a kérelmező üzemeltetési szerződéseinek, illetve ezek módosításának jóváhagyására irányuló eljárást is. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl kérelemre az eljárás magában foglalja továbbá a kérelmező üzletszabályzatának, valamint beszerzési szabályzatának, illetve ezek módosításának a jóváhagyását is. E bekezdés szerinti kérelem benyújtására kizárólag akkor kerülhet sor, ha az üzletszabályzat, valamint a beszerzési szabályzat, illetve ezek módosításának jóváhagyása a víziközmű-szolgáltatói működési engedély kiadásával kapcsolatban válik szükségessé.” (A Hivatal a kérelmező személyi állománya tekintetében, mint engedélyezési követelményt, vizsgálja:)
„c) hogy a kérelmező rendelkezik-e főállású munkaviszonyban álló, osztatlan képzésben, vagy mesterképzésben oklevelet szerzett, a szakterületének megfelelő munkakörben foglalkoztatott:
cb) víz- és szennyvíz technológussal,
cc) vegyészmérnökkel vagy vegyésszel,
cg) szennyvízelvezetési és -tisztítási szolgáltatás folytatása esetén biológussal vagy biomérnökkel, vagy
ch) ivóvíz-szolgáltatás esetén hidrogeológussal.”
„8. a meglévő és a tevékenység ellátásához szükséges többlet saját kapacitásokra és a kiszervezésre alapozott megoldásoknak a víziközmű-szolgáltató gazdálkodására gyakorolt hatásai várható részletes, költségnemekre bontott összehasonlító elemzését, valamint megtérülési számításokat,”
8. § A Vhr. a következő 14/A. alcímmel egészül ki:
„14/A. Hozzájárulás az átmeneti díj alkalmazásához
a) a műszaki átadás időpontját, a próbaüzem időszakát, – ha rendelkezésre áll – a próbaüzem során mért, illetve számított technológiai értékeket és a próbaüzem anyagfelhasználását, valamint az üzembe helyezés időpontját igazoló dokumentumot;
b) a támogatási szerződést, a pályázat elfogadásához készült jóváhagyott költség-haszon elemzést (CBA modell), ha a beruházás európai uniós vagy hazai pályázat keretében valósult meg;
c) a működési költségeket, ráfordításokat bemutató díjigény alátámasztó számítást – az elemi adatokra történő hivatkozásokig lebontva –, az adatok forrásának megjelölésével, valamint ezek részletes indokolását.
(2) Az ellátásért felelős köteles minden olyan adatot és dokumentumot a víziközmű-szolgáltató rendelkezésére bocsátani, ami a Vksztv. 31/A. § (4) bekezdése szerinti kérelem benyújtásához és Hivatal általi megállapításához szükséges. 50/B. § (1) A víziközmű-szolgáltató által alkalmazott díjigény alátámasztó számítás elkülönítetten kezeli az alábbi költségelemeket: a) anyagjellegű ráfordítások;
b) személyi jellegű ráfordítások;
c) egyéb ráfordítások, kiemelten a vízterhelési díj;
d) értékcsökkenési leírás;
(2) A díjigény alátámasztó számításban a felmerülés helye szerint meg kell különböztetni a beruházás helyén felmerülő, a területi, illetve regionális szinten felmerülő költségeket, és azokhoz részletes szöveges magyarázatot kell adni. A költségek vonatkozásában szét kell választani azon költségeket, amelyek kizárólag az új víziközmű-rendszer működtetésével kapcsolatosan merültek fel, azoktól, amelyek az üzemi vagy központi általános költségek közül arányosítással kerültek megállapításra és a díjelemek közé beszámításra.
(3) A javasolt alapdíj meghatározásánál ismertetni kell azokat a költségeket, amelyekre a díjelem fedezetet nyújt. A kérelem indokolásában részletesen le kell vezetni, hogy az adott költségelem miért az alapdíjba került beépítésre.
(4) A javasolt fogyasztással arányos díj vonatkozásában a vízközmű-szolgáltató bemutatja a tervezett bekötési számot, a tervezett szolgáltatási mennyiséget.
50/C. § (1) A díjigény alátámasztó számításban figyelembe vehető indokolt költségekről a Hivatal útmutatót bocsát ki. (2) A tőkeköltség kiszámításánál az eszközök értékét csökkenteni kell az állami és más támogatásból, pályázati forrásból, a víziközmű-fejlesztési hozzájárulásból és az egyéb, térítés nélkül átvett idegen forrásból megvalósított, illetve térítés nélkül átvett eszköz meghatározott eszközértékével és az értékcsökkenésével.”
„(1) A víziközmű-szolgáltató szolgáltatási kötelezettsége a közműves ivóvízellátás esetében a szolgáltatási pontig, közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás esetében a szolgáltatási ponttól a tisztítottszennyvíz-befogadóba, illetve az átvevő rendszerébe történő bevezetéséig áll fenn. A víziközmű-szolgáltató felel azért, hogy a szolgáltatott ivóvíz minősége az ivóvízvételi helyen biztosított legyen.”
„(5) Ha az ismételt leolvasás is eredménytelen és a felhasználó a (7) bekezdés szerint nem jelentett be fogyasztásmérő állást, a víziközmű-szolgáltató az ivóvíz- és a szennyvíz-mennyiséget az üzletszabályzatában meghatározott számítással vagy a legutolsó sikeres leolvasást megelőző 12 hónap átlagfogyasztását alapul véve állapítja meg, valamint 5 napos időtartam megjelölésével tértivevényes levélben, vagy egyéb igazolható módon a víziközmű-szolgáltató köteles a felhasználó figyelmét felhívni a leolvasás legfeljebb két hónapon belüli ismételt elvégzésének várható idejére. Az értesítésben megjelölt, az időpont-egyeztetési lehetőség során választható leolvasási időpontnak legalább két napon 7 órától 20 óráig tartó időtartamot is kell tartalmaznia. Az értesítésnek tartalmaznia kell a víziközmű-szolgáltató időpont-egyeztetésre alkalmas elérhetőségét is. Az értesítésnek legalább 8 nappal a megjelölt legkorábbi leolvasási időpont előtt a felhasználó rendelkezésére kell állnia.” „(7) A víziközmű-szolgáltató által végzett időszakos vagy eseti leolvasás nem mentesíti a felhasználót az üzletszabályzatban meghatározott rendszeres mérőleolvasás és annak bejelentése alól. Az üzletszabályzat meghatározhatja azokat az eseteket, amikor a fogyasztásmérő állásának felhasználó általi bejelentése számlázás alapjául nem szolgálhat.”
„(4) A víziközmű-szolgáltató legfeljebb 2000 négyzetméter alapterületű ingatlanok esetében, árutermelést részben sem szolgáló házikert öntözéséhez a locsolási vízhasználatot elkülönített mérés nélkül, a 63. § (6) bekezdés d) pontja szerint, mennyiségi korrekció útján is biztosítja a lakossági felhasználó számára, ha azt a lakossági felhasználó – az ellenőrzés lehetőségének előzetes értesítés mellőzésével történő felajánlásával – kéri.” (Nem vehető figyelembe a szennyvíz mennyiségének meghatározásánál:)
„d) elkülönített mérés hiányában a lakossági felhasználó által a házikert öntözéséhez május 1-jétől szeptember 30-ig terjedő időszakban az elszámolás alapjául szolgáló ivóvízfogyasztás 10 százaléka, valamint”
„64. § (1) A mérésügyi hatóság által hitelesített fogyasztásmérő beépítéséről, cseréjéről, időszakos hitelesítéséről, kalibrálásáról a mérőeszköz tulajdonosa saját költségén köteles gondoskodni. (2) Az üzemeltetési szerződés a bekötési vízmérő tekintetében az (1) bekezdésben meghatározott feladat ellátásáról eltérően rendelkezhet. (3) A bekötési vízmérő tulajdonjoga a víziközmű-szolgáltatót vagy az ellátásért felelőst, telki vízmérő tulajdonjoga a felhasználót, a mellékvízmérő tulajdonjoga a felhasználót vagy – a mellékszolgáltatási szerződés eltérő rendelkezése hiányában – az elkülönített vízhasználót illeti meg.
(4) A felhasználó és az elkülönített vízhasználó a saját tulajdonában lévő és elszámolás alapjául szolgáló fogyasztásmérő hitelesítéséről, cseréjéről saját költségén köteles gondoskodni. Ha ezzel feladattal a víziközmű-szolgáltatót bízza meg, a víziközmű-szolgáltató a megbízás teljesítését nem tagadhatja meg.
(5) Ha a felhasználó az előzetes értesítés nélkül tett felkeresés alkalmával a bekötési vízmérő azonnali cseréjéhez nem járult hozzá, a víziközmű-szolgáltató a cserét úgy köteles előkészíteni, hogy a munkavégzés időpontjáról tértivevény szolgáltatással feladott levélben vagy egyéb igazolható módon legalább 15 nappal megelőzően értesíti a felhasználót. Az értesítésben a víziközmű-szolgáltató köteles felajánlani – az értesítés kézhezvételétől számított 8. napig – az ettől eltérő alkalomra vonatkozó időpont egyeztetés lehetőségét azzal, hogy a cserére legalább heti egy munkanapon 20 óráig lehetőséget biztosít.
(6) A felhasználó köteles a víziközmű-szolgáltató által megküldött értesítésben megjelölt vagy a közös megegyezéssel kijelölt időpontban a felhasználási helyhez tartozó mérőhelyen a munkavégzést lehetővé tenni.
(7) Az elszámolás alapjául szolgáló fogyasztásmérő cseréjével egyidejűleg írásban, elektronikusan vagy digitálisan rögzíteni kell:
a) a fogyasztásmérő cseréjének okát;
c) a lecserélt és a felszerelt fogyasztásmérő adatait (típus, gyári szám, átmérő, a hitelesítés dátuma) és mérőállását, állapotát;
d) a lecserélt és a felszerelt fogyasztásmérő leszerelést megakadályozó zárának vagy plombájának azonosítóját, azok darabszámát, továbbá a plomba vagy a leszerelést megakadályozó zár állapotát; valamint
e) a felhasználó vagy a képviselője, illetve a víziközmű-szolgáltató képviselőjének olvasható nevét és aláírását.
(8) Az elszámolás alapjául szolgáló fogyasztásmérők és a leszerelésüket megakadályozó zárak sértetlen megőrzéséért és a vízmérési hely, valamint a fogyasztásmérő fagy elleni védelméért a bekötési vízmérő vonatkozásában a felhasználó, a mellékvízmérő vonatkozásában az elkülönített vízhasználó felelős. Mulasztás miatt megrongálódott vagy elveszett fogyasztásmérő javításának, pótlásának, szerelésének költségeit, továbbá valamennyi ezzel összefüggő kárt a felhasználó vagy az elkülönített vízhasználó a víziközmű-szolgáltatónak megtéríti.
(9) Nem hivatkozhat a víziközmű-szolgáltató a felhasználónak a fogyasztásmérő állagmegóvásával kapcsolatos kötelezettsége megszegésére, a fogyasztásmérő leszerelését megakadályozó zár vagy plomba sérülésére, ha a fogyasztásmérő nem a felhasználó kizárólagos őrizetében van vagy annak felszerelése, a felhasználó részére történt átadása során nem az üzletszabályzatban és e rendeletben foglaltak szerint jártak el.
(10) A víziközmű-szolgáltató az elszámolás alapjául szolgáló fogyasztásmérőnek a mérésügyről szóló törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben előírt hitelesítési idejét nyilvántartja. Mellékvízmérő és telki vízmérő esetében a lejárati évben, legkésőbb október 31-ig tértivevény-szolgáltatással feladott levélben, a számlalevélben vagy egyéb igazolható módon felhívja az elkülönített vízhasználót a csere vagy az újrahitelesítés szükségességére, és az ezzel összefüggő teendőkre.
(11) A (10) bekezdésben előírt felhívás kiterjed arra is, hogy ha a mellékvízmérő cseréjéről az elkülönített vízhasználó határidőben nem gondoskodik, a víziközmű-szolgáltató – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a 71. § szerinti és a Vksztv. 58. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja. A víziközmű-szolgáltató az elkülönített vízhasználónak címzett felhívást tájékoztatásul a bekötési vízmérő szerinti felhasználó részére is megküldi. (12) A mellékvízmérők cseréje vagy újrahitelesítése alkalmával a víziközmű-szolgáltató által felszámítható díjtételeket a víziközmű-szolgáltató üzletszabályzata tartalmazza.
64/A. § (1) Ha a felhasználó az elszámolás alapjául szolgáló fogyasztásmérő rendellenes működését vagy hibáját, sérülését észleli, köteles azt a víziközmű-szolgáltatónak haladéktalanul bejelenteni. A víziközmű-szolgáltató a bejelentéstől számított 8 napon belül köteles a kifogásolt fogyasztásmérőt ellenőrizni. Ha a fogyasztásmérő hibáját az ellenőrzés alátámasztja, a fogyasztásmérő cseréjéről annak tulajdonosa haladéktalanul köteles gondoskodni. (2) Ha valószínűsíthető, hogy a fogyasztásmérő rendellenesen működik, vagy ha az (1) bekezdésben meghatározott ellenőrzés során a megfelelő működés kérdésben a felek között vita alakul ki, a felhasználó, az elkülönített vízhasználó vagy a víziközmű-szolgáltató kezdeményezi az elszámolás alapjául szolgáló fogyasztásmérő mérésügyi hatósággal történő metrológiai pontossági ellenőrzését, és ha indokolt, független szakértővel történő metrológiai szerkezeti vizsgálatát (a továbbiakban együtt: pontossági vizsgálat). (3) A pontossági vizsgálatra nem kerül sor, ha a fogyasztásmérő tulajdonosa – az ellenérdekű fél részéről bejelentett kárigény tényének elismerésével együtt – haladéktalanul másik hiteles fogyasztásmérőt szerel fel.
(4) A pontossági vizsgálat költségeit a kezdeményező fél megelőlegezi.
(5) A pontossági vizsgálat kezdeményezését követő 8 napon belül a víziközmű-szolgáltató saját költségén másik hiteles fogyasztásmérőt szerel be.
(6) A pontossági vizsgálat idejéről, helyéről az ellenőrzést végző hatóság az érintetteket legalább 5 nappal korábban, igazolható módon írásban értesíti. A pontossági vizsgálat végrehajtását az érintett felhasználó és az elkülönített vízhasználó vagy a víziközmű-szolgáltató távolléte nem akadályozza.
(7) Ha a pontossági vizsgálaton a fogyasztásmérő a hitelesítési előírásban megfogalmazott követelményeknek
a) megfelelt, a fogyasztásmérő (5) bekezdésben meghatározott cseréjének díja és a pontossági vizsgálat költsége a vizsgálatot kezdeményezőt terheli; b) nem felelt meg, a fogyasztásmérő (5) bekezdésben meghatározott cseréjének díja és a pontossági vizsgálat elvégzésének költsége – a (8) bekezdésben foglaltak kivételével – a fogyasztásmérő tulajdonosát terheli. (8) Ha a fogyasztásmérő rendellenes működése, vagy hibája, sérülése valamelyik fél szerződésszegő magatartásának a következménye, a fogyasztásmérő (5) bekezdésben meghatározott cseréjének és a pontossági vizsgálat elvégzésének díja, a szerződésszegés egyéb jogkövetkezményeivel együtt a szerződésszegő felet terheli.” „65. § (1) A víziközmű-szolgáltató a szolgáltatási díjról felhasználási helyenként a leolvasott fogyasztási adatok szerint legalább évente egy alkalommal elszámoló számlát bocsát ki. (2) A víziközmű-szolgáltató az évi egy elszámoló számla mellett évi legalább 3, de legfeljebb 11 részszámlát bocsát ki.
(3) Ha a szolgáltatás igénybevétele nem folyamatos, a felek a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérő számú részszámla kibocsátásában vagy részszámla alkalmazásának mellőzésében is megállapodhatnak. (4) A részszámlában elszámolt fogyasztás alapja – ha a felek ettől eltérően nem állapodnak meg – az előző elszámolt 12 hónap átlagfogyasztásából a részszámlában elszámolt időszak terjedelmére számított mennyiség, ennek hiányában a 8. melléklet szerint megállapított átalány mennyiség. (5) A víziközmű-szolgáltató köteles a számla felhasználó részére történő eljuttatásáról oly módon gondoskodni, hogy a számla kiegyenlítésére a felhasználónak a kézhezvételtől legalább 8 nap rendelkezésére álljon. A felhasználó és a víziközmű-szolgáltató megállapodása alapján a számla elektronikus úton is kiállítható és eljuttatható a címzetthez.
(6) A víziközmű-szolgáltató az elszámolás alapjául szolgáló fogyasztásmérőkön mért fogyasztásról nyilvántartást vezet. A Vksztv. 52. § (1) bekezdése szerinti elszámolásnál a víziközmű-szolgáltató a bekötési vízmérő és a mellékvízmérők aktuális és az ezt megelőző állásáról, valamint a mérési különbözetről a 61. § (2) bekezdésében foglalt leolvasást követően kiállított számla mellékletében tájékoztatja a bekötési vízmérő felhasználóját. (7) A számlát a felhasználó a víziközmű-szolgáltatóval kötött szerződésben és az üzletszabályzatban meghatározott feltételekkel köteles kiegyenlíteni.
(8) Ha a felhasználó a szolgáltatási díjat nem fizeti meg, a mulasztásnak a Vksztv. 58. §-ában meghatározott következményeire a víziközmű-szolgáltató a felhasználó figyelmét írásban felhívja. A felhívás felhasználó részére történő kézbesítése és a Vksztv. 58. §-ában meghatározott intézkedés alkalmazása között legalább 8 napnak el kell telnie. (9) Ha az árváltozás, a víziközmű-szolgáltató személyében bekövetkező változás, a közérdekű üzemeltető kijelölése, illetve az ideiglenes szolgáltatás kezdő időpontjában a fogyasztásmérő leolvasására nem kerül sor, a szolgáltatásért fizetendő díjat a víziközmű-szolgáltató kezdeményezésére történt felhasználói adatközlés, ennek hiányában a felhasználás időarányos megosztásával kell megállapítani és számlázni.
(10) A víziközmű-szolgáltató a felhasználó indokolt kérésére, az általa megjelölt határnapra az (1) bekezdésben meghatározottakon túl elszámoló számlát, valamint a közszolgáltatási vagy mellékszolgáltatási szerződés megszűnése esetén a szerződés megszűnésének napjára végszámlát bocsát ki. Ha a felhasználó számára visszatérítés jár, ide értve a felhasználót megillető késedelmi kamatot, azt a víziközmű-szolgáltató az elszámoló számla vagy végszámla kiállítását követő 8 napon belül készpénz-fizetés vagy a jogosult által meghatározott fizetési számlára történő átutalás útján teljesíti. (11) Az elszámoláshoz további részletszabályokat a víziközmű-szolgáltató üzletszabályzata megállapíthat.
(12) Ha az (1) bekezdésben meghatározott elszámolást követően a felhasználó számára visszatérítés jár (ideértve felhasználót megillető késedelmi kamatot is), az összeget a víziközmű-szolgáltató a felhasználó technikai számláján jóváírja és a jóváírt összeggel a soron következő számla összegét vagy ha a visszatérítendő összeg az első soron következő számlánál magasabb, a többi soron következő számla szerint fizetendő összeget csökkenti. Ha a megtérítendő összeg az 5000 forintot meghaladja, a felhasználó kérésére a visszatérítendő összeget a víziközmű-szolgáltató a visszatérítési igény elismerését vagy megállapítását követő 8 napon belül készpénz kifizetéssel vagy a jogosult által meghatározott fizetési számlára történő átutalással teljesíti. (13) Bekötési vízmérővel nem rendelkező felhasználási helyen az átalánydíjas elszámolásra irányadó ivóvíz mennyiséget a 8. melléklet tartalmazza. A víziközmű-szolgáltató indokolni köteles, ha az ott meghatározott mennyiségeknél többet tekint az elszámolás alapjának. Lakossági felhasználó kizárólagos használatában álló nyaralók, üdülők, esetében az 8. mellékletben található táblázat 1–2. sorában megállapított átalánymennyiségek alapján évente legalább 5 hónap időtartamra (május-szeptember hónapokra) kell a víziközmű-szolgáltatás díját felszámítani.” „(1) Ha a felhasználó a számla tartalmát vitatja, a víziközmű-szolgáltatónál kifogást emelhet. A kifogás bejelentésének a számla kiegyenlítésére akkor van halasztó hatálya, ha azt a lakossági felhasználó a fizetési határidő lejártát megelőzően közölte és a számlán feltüntetett mennyiség alapján számított havi fogyasztás az előző 12 hónap havi átlagfogyasztásának kétszeresét meghaladja.”
„(3a) Ha a víziközmű-szolgáltató a kifogást elutasítja a felhasználó a halasztó hatályú fizetési kötelezettségének legkésőbb az elutasítás kézhezvételétől számított 8. napon tesz eleget.”
„67. § (1) Ha a fogyasztásmérő rendellenesen működik, nem mér, nem lehet leolvasni vagy a hitelesítés ideje lejárt (a továbbiakban együtt: hibás mérés) a mérőeszköz adatai a számlázás alapjául nem szolgálhatnak. (2) A hibás mérés időtartama:
a) ha a meghibásodás tényleges időpontja megállapítható, a meghibásodás időpontjától az új fogyasztásmérő felszerelésének időpontjáig terjedő időtartam,
b) ha a meghibásodás tényleges időpontja nem állapítható meg, a felek által közösen, becsléssel megállapított időtartam, vagy
c) a b) pont szerinti megállapodás hiányában az utolsó mérőleolvasástól az új fogyasztásmérő felszerelésének időpontjáig eltelt időszak, de legfeljebb 12 hónap.
(3) A hibás méréssel érintett időszakban a számlázás alapjául szolgáló ivóvíz és szennyvíz mennyiségét az utolsó mérési hiba nélküli elszámolási időszak egy napra számított átlagfogyasztása és a hibás mérés alatt eltelt napok számának szorzataként kell meghatározni.
(4) A hibás méréssel érintett időszakban a számlázás alapjául szolgáló egy napra eső ivóvíz és szennyvíz mennyiség legfeljebb a 8. melléklet szerint meghatározott átalány-mennyiség, ha azt a (3) bekezdésben meghatározott módon nem lehet megállapítani. (5) Házi, illetve csatlakozó ivóvíz- és szennyvízhálózat meghibásodása esetén, ha a hibára utaló jelet
a) a víziközmű-szolgáltató a fogyasztásmérő leolvasásakor, cseréje vagy a felhasználási helyen tartott ellenőrzés során észlelte, lehetőleg a helyszínen vagy ha a helyszíni tájékoztatás akadályba ütközik, haladéktalanul, írásban igazolható módon vagy rögzített telefonbeszélgetés útján köteles tájékoztatni a felhasználót a tapasztaltakról és a felhasználó feladatairól,
b) a felhasználó észlelte, köteles a víziközmű-szolgáltatónak az aktuális mérőállás megjelölésével haladéktalanul bejelenteni a hibát, illetve a hiba kijavításáról azonnal gondoskodni.
(6) A víziközmű-szolgáltató a felhasználó bejelentésének közlésétől számított 5 napon belül köteles helyszíni ellenőrzést kezdeményezni. Az értesítésben a víziközmű-szolgáltató felhívja a felhasználó figyelmét az időpont egyeztetés lehetőségére azzal, hogy az ellenőrzésre legalább heti egy munkanapon 20 óráig lehetőséget biztosít, valamint a víziközmű-szolgáltató időpont-egyeztetésre alkalmas elérhetőségére. A helyszíni ellenőrzés lefolytatásában a felhasználó köteles együttműködni, ellenkező esetben a (9) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatóak. (7) A felhasználó köteles a víziközmű-szolgáltató számára a hiba keletkezésének helyét ellenőrizhető módon bemutatni és a javítást számlával igazolni.
(8) A helyszíni ellenőrzés során rögzíteni kell, hogy a meghibásodás következtében elfolyt ivóvíz a szennyvíz törzshálózatba jutott-e vagy a környezetben elszivárgott.
(9) Ha a helyszíni ellenőrzés megállapítja a házi ivóvízhálózatból a környezetbe történő elszivárgás tényét, a meghibásodási időszakban elvezetett szennyvíz mennyiségét közműves szennyvízmennyiség-mérő alkalmazása hiányában a meghibásodás bejelentését megelőző utolsó mérőleolvasás időpontját megelőző 12 hónap összes ivóvízfogyasztásából az egy napra számított átlagfogyasztás és a meghibásodás időtartama alatt eltelt napok számának szorzataként kell meghatározni, ahol a meghibásodás időszakának a bejelentés dátumát megelőző utolsó mérőleolvasás időpontjától a hiba kijavításának napjáig, de legfeljebb a bejelentést követő 30. napig terjedő időszakot kell tekinteni.
(10) A házi ivóvízhálózat, illetve csatlakozó ivóvízhálózat meghibásodási időszakban felhasznált ivóvíz mennyiségét a Vksztv. 52. § (1) és (2a) bekezdésében szabályozottak szerint kell elszámolni. (11) Ha a bekötési vízmérő, a telki vízmérő vagy a mellékvízmérő rongálása vagy a felhasználó egyéb, a vízmérő működését befolyásoló magatartása miatt a felhasznált ivóvíz mennyiségét méréssel nem lehet megállapítani, az elszámolt ivóvíz mennyiségét a vízmérő névleges térfogatárama alapján, számítással kell megállapítani. Ebben az esetben az elszámolás időtartama nem haladhatja meg az évi 500 órát.
(12) A felek a vizsgálat lezárását követő 15 napon belül kötelesek egymással elszámolni.”
„(6a) A fogyasztásmérő, a plomba vagy a leszerelést megakadályozó zár állapotát és az aktuális mérőállást az ellenőrzés alkalmával felvett jegyzőkönyv rögzíti.”
„(1) A víziközmű-szolgáltató részéről szerződésszegésnek minősül, ha
a) nem értesíti az előírt határidőben a felhasználót az előre tervezett karbantartási, felújítási vagy fejlesztési munkák miatti szünetelés időpontjáról és várható időtartamáról,
b) a szolgáltatás minősége és a szolgáltatás színvonala a jogszabályokban, a működési engedélyében, az üzemeltetési szerződésben vagy az üzletszabályzatában előírtaknak nem felel meg,
c) a szolgáltatást a szerződésben rögzített időpontban nem kezdi meg, vagy jogellenesen szünetelteti,
d) olyan fogyasztásmérőt üzemeltet, amely érvényes hitelesítéssel vagy kalibrációval nem rendelkezik, és annak hitelesítésére jogszabály vagy szerződés a víziközmű-szolgáltatót kötelezi,
e) a fogyasztásmérők hitelesítési idejének nyilvántartásáról nem gondoskodik és a csere vagy újrahitelesítés szükségességéről a fogyasztásmérő tulajdonosát az e rendeletben előírtaknak megfelelően nem értesítette,
f) az üzletszabályzatban foglalt egyéb kötelezettségeit nem teljesíti.”
„(4) Közös bekötés esetén a felhasználási helyek tulajdonosai a víziközmű közös használatából eredő jogok és kötelezettségek egymás közötti gyakorlását külön szerződésben rögzítik. Az igénybejelentés mellékletét képező szerződésben meg kell nevezni a víziközmű-szolgáltatás díjának – az esetleges víziközmű-fejlesztési hozzájárulás – megfizetésére kötelezett felhasználót.”
„(4) A mellékszolgáltatási szerződés létrejöttének együttes előfeltétele:
a) az elkülönített vízhasználatra vonatkozó írásbeli igénybejelentés,
b) a mellékvízmérőnek és a vízmérési helynek a víziközmű-szolgáltató által jóváhagyott terv szerinti kialakítása és plombával vagy a leszerelést megakadályozó zárral történő ellátása,
c) a felhasználási hely vízfogyasztásának bekötési vízmérővel történő mérése, és a hatályos közszolgáltatási szerződés megléte,
d) a bekötési vízmérő szerinti felhasználó mellékszolgáltatási szerződés megkötéséhez történő hozzájárulása,
e) a bekötési vízmérő szerinti felhasználási helynek és a szerződni kívánó elkülönített vízhasználónak nincs lejárt határidejű számlatartozása a víziközmű-szolgáltató felé és ilyet a víziközmű-szolgáltató az adott elkülönített felhasználói hely vonatkozásában sem tart nyilván,
f) víziközmű-fejlesztési hozzájárulás fizetésére kötelezett felhasználó esetén a hozzájárulás megfizetése és a megfizetés víziközmű-szolgáltató felé történő igazolása.
(5) A (4) bekezdés b) pontjában meghatározott mellékvízmérő beszerelése a bekötési vízmérő szerinti felhasználó, valamint ha a beszerelést végző nem tulajdonosa az ingatlannak, az ingatlan tulajdonosa hozzájárulásával történhet.” „(7a) A mellékszolgáltatási szerződés megszűnik, ha az elkülönített vízhasználó:
a) a tulajdonában álló mellékvízmérő leszerelését megakadályozó zárat vagy plombát megsérti, illetve eltávolítja vagy azokkal együtt a mellékvízmérőt a víziközmű-szolgáltató által jóváhagyott vízmérési helyről leszereli;
b) határidőben nem gondoskodik a mellékvízmérő hitelesítéséről vagy cseréjéről.”
„(1a) A szennyvíz beemelő (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kiépítéshez a felhasználó korlátozásmentesen biztosítja a szennyvíz beemelő létesítési hely megközelítési és hozzáférési lehetőségét.” „(5) Ha arra korábban nem került sor, a felhasználó által kiépített szennyvíz beemelő akkor kerül az ellátásért felelős vagy rendszerfüggetlen víziközmű-elem esetében a víziközmű-szolgáltató tulajdonába, amikor a fő szerkezeti egység cseréje (új szivattyú, vákuumszelep vagy műtárgy beépítése) válik szükségessé, vagy megvalósul annak felhasználási helytől független energiaellátása.”
„(1) A kiásott, nyílt és biztonságos munkavégzésre alkalmas munkaárokba a szennyvíz-bekötővezeték létesítését, annak a már üzemeltetett szennyvíz törzshálózatra való bekötését a víziközmű-szolgáltató vagy az általa megbízott, építési kivitelezés jogosultsággal rendelkező vállalkozó köteles a megrendelő költségére elvégezni.”
„(5) A víziközmű-szolgáltató a szociálisan rászoruló felhasználót a rászorultság igazolását követő 15 napon belül nyilvántartásba veszi, és a nyilvántartásba vételről a felhasználót a Vksztv. 61/A. § (3) bekezdése szerint tájékoztatja. (6) Ha a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló körülmény határozott ideig áll fenn, és annak meghosszabbítását a védendő felhasználó – a határidő lejártát 30 nappal megelőzően a víziközmű-szolgáltató által a részére megküldött írásbeli figyelemfelhívás ellenére – nem igazolja, a határozott idő lejártát követő 15 napon belül a víziközmű-szolgáltató az érintett védendő felhasználót törli a nyilvántartásból. A víziközmű-szolgáltató értesíti az érintett felhasználót a nyilvántartásból való törlésről.
(7) A víziközmű-szolgáltató a szociálisan rászoruló személyként nyilvántartott védendő felhasználót, valamint azt a fogyatékkal élő védendő felhasználót, aki esetében nyilvántartásba történő felvétele során a szakorvosi vélemény nem mondta ki, hogy állapotában jelentős javulás nem várható, legalább a Vksztv. 61/A. § (7) bekezdésében meghatározott határidőt megelőző 15 nappal közérthetően, írásban, tértivevény-szolgáltatással feladott levélben, a számlalevélben vagy egyéb igazolható módon tájékoztatja a Vksztv. 61/A. § (7) bekezdése szerinti kötelezettségéről, egyúttal megküldi részére a 9. melléklet szerinti adatlapot.” „(2) A Hivatal a terv készítésére kötelezett indokolt kérelmére az I. ütemben előirányzott feladatok átütemezéséhez vagy előre nem tervezhető beruházási, felújítási és pótlási igény teljesítéséhez az alábbiak szerint járulhat hozzá:
a) a feladatok megvalósítása valamilyen külső oknál fogva ellehetetlenült,
b) a Terv készítése óta bekövetkezett változás miatt más víziközmű-fejlesztés megvalósítása kap elsőbbséget, vagy
c) az uniós társfinanszírozásban megvalósuló fejlesztéshez kapcsolódóan az ellátásért felelősnek kiegészítő – a Terv készítésekor előre nem ismert – beruházásokat, felújításokat kell végrehajtania.”
„(4) A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a Terv készítésére kötelezett a hozzájárulás iránti kérelemmel együtt a Hivatalnak megküldi a Terv módosítását, amely a kiegészítő beruházások, felújítások – a Terv készítésére irányadó szabályok szerint összeállított – leírását tartalmazza. A Hivatal a jóváhagyás iránti kérelmet soron kívül elbírálja.” „(1) A Hivatal a Terv jóváhagyását:
a) az I. ütem vonatkozásában megtagadja, ha a bemutatott pénzügyi források alapján az I. ütem végrehajtása nem biztosított, vagy
b) megtagadja, ha a tervezett beruházás megvalósítása jogszabályokkal ellentétes.”
9. 55/A. § (4) bekezdésében az „A bekötővezeték” szövegrész helyébe az „A kiásott, nyílt és biztonságos munkavégzésre alkalmas munkaárokba a bekötővezeték” szöveg,
10. 55/A. § (5) bekezdésében a „víziközmű-szolgáltató az” szövegrész helyébe a „víziközmű-szolgáltató vagy az általa megbízott vállalkozó az” szöveg, továbbá a „mellékvízmérőt, valamint” szövegrész helyébe a „mellékvízmérőt, telki vízmérőt, valamint” szöveg,
11. 55/A. § (7) bekezdésében a „bekötési vízmérő, a mellékvízmérő” szövegrész helyébe a „bekötési vízmérő, a telki vízmérő, a mellékvízmérő” szöveg,
12. 61. § (4) bekezdésében a „legalább munkanapon” szövegrész helyébe a „legalább heti egy munkanapon” szöveg,
14. 62. § (1) bekezdésében a „víziközmű-szolgáltató által” szövegrész helyébe a „víziközmű-szolgáltató vagy megbízott vállalkozója által” szöveg,
15. 62. § (2) bekezdésében a „Több felhasználó közös bekötése esetén” szövegrész helyébe az „Egy felhasználási helyen belül” szöveg,
20. 63. § (5) bekezdésében a „szennyvízszolgáltatás” szövegrész helyébe a „szennyvízelvezetési és -tisztítási szolgáltatás” szöveg,
26. 72/A. § (3) bekezdésében a „kirendeltség előzetes hozzájárulását is be kell szereznie” szövegrész helyébe a „kirendeltséget előzetesen értesítenie kell” szöveg,
27. 76. § (5) bekezdésében az „A szerződést az igénybejelentéshez” szövegrész helyébe az „A szerződést és a szolgalom-alapítás iránti ingatlan-nyilvántartási kérelemnek a fővárosi és megyei kormányhivatal ingatlanügyi hatáskörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala által érkeztetett szolgalom-alapítás iránti ingatlan-nyilvántartási kérelem másolatát az igénybejelentéshez” szöveg,
28. 76. § (6) bekezdésében az „ingatlanra vízvezetési” szövegrész helyébe az „ingatlanra az uralkodó telek tulajdonosa kérelmére vízvezetési” szöveg,
29. 79. § (1) bekezdésében az „érdekében szükséges” szövegrész helyébe az „érdekében a házi, illetve csatlakozó ivóvízhálózat vonatkozásában szükséges” szöveg,
31. 85. § (2) bekezdésében a „védelem beépítésével” szövegrész helyébe a „védelem házi, illetve csatlakozó szennyvízhálózatba történő beépítésével” szöveg,
32. 86. § (5) bekezdésében az „engedélyezésére irányuló” szövegrész helyébe az „engedélyezésére vagy a szennyvíz kibocsátásának engedélyezésére irányuló” szöveg,
34. 89/C. § (1) bekezdésében az „ügyfélszolgálat az” szövegrész helyébe az „ügyfélszolgálat a helyben, azonnal el nem intézett ügyek esetében az” szöveg,
36. 90/D. § (2) bekezdésében a „felújítási, pótlási és rekonstrukciós” szövegrész helyébe a „felújítási és pótlási” szöveg,
40. 90/E. § (1) bekezdésében a „felújítások, pótlások és rekonstrukciók” szövegrész helyébe a „felújítások és pótlások” szöveg,
41. 37. alcímében a „felülvizsgálata” szövegrész helyébe a „jóváhagyása és ellenőrzése” szöveg,
28. § (1) Hatályát veszti a Vhr.
(2) Hatályát veszti a Vhr.
29. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
1. melléklet a 367/2015. (XII. 2.) Korm. rendelethez
A működési engedélykérelem formanyomtatványa és mellékletei
A működési engedélyhez benyújtandó kérelem |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hivatali használatra
(Hivatal tölti ki) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Iktatószám |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Beérkezés időpontja |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Eljárási díj befiz.biz. csatolva |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
KÉRELEM: |
|
A Vksztv. 35. §-ában foglaltak alapján kérem a Tisztelt Hivatalt, hogy az alábbiakban részletesen megjelölt általános, valamint a mellékelt részletes szakmai adatok alapján a víziközmű-szolgáltatói működési engedély kérelmemet teljesíteni szíveskedjen: |
|
I. |
A kérelem tárgya |
|
|
|
Megjegyzés |
1. |
Víziközmű-szolgáltatói működési engedély |
□ |
|
|
|
2. |
Víziközmű-szolgáltatói működési engedély módosítása |
□ |
|
|
|
|
II. |
A kérelmező adatai |
|
|
1. |
Kérelmező megnevezése (Teljes név) |
|
|
|
Rövid név |
|
|
|
Cégjegyzékszám |
|
|
2. |
Székhely |
Tele-
pülés |
|
|
|
Utca |
|
|
|
Ház-
szám |
|
|
|
Irányí- tószám |
|
|
|
A képviselő |
Neve |
|
|
|
Beosz-
tása |
|
|
|
Telefon |
|
|
|
E-mail |
|
|
3. |
Társasági szerződés/alapszabály |
□ |
|
|
|
|
III. |
Az engedélyezés általános feltételei alapján benyújtandó dokumentumok |
|
|
|
1. |
Külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj Hivatal részére történő befizetésének igazolása |
□ |
|
|
|
2. |
Víziközmű-szolgáltatáshoz kapcsolódó felelősségbiztosítás igazolása |
□ |
|
|
|
3 |
Kérelmező nyilatkozata arról, hogy csődeljárás vagy felszámolási eljárás alatt nem áll |
□ |
|
|
|
4. |
Kérelmező nyilatkozata arról, hogy rendelkezik a tevékenység végzéséhez szükséges más hatóság(ok) által |
□ |
|
|
|
5. |
Üzletszabályzat |
□ |
|
|
|
6. |
Beszerzési szabályzat |
□ |
|
|
|
7. |
Üzemeltetési szerződések |
□ |
|
|
|
|
IV. |
Egyéb benyújtandó dokumentumok |
igen |
nem |
|
|
1. |
A víziközmű-szolgáltatás folyamatos, hosszútávú nyújtásához szükséges pénzügyi, gazdasági, technikai, környezetvédelmi feltételek bemutatásával kapcsolatos dokumentumok |
|
|
|
|
2. |
Integrációs terv |
□ |
□ |
|
|
3. |
Kiszervezett tevékenységre kötött vállalkozási szerződés(ek) |
□ |
□ |
|
|
4. |
Kérelmező folytat-e víziközművel a víziközmű-szolgáltatáson kívüli vállalkozási tevékenységet |
□ |
□ |
|
|
5. |
Köztartozás mentességről szóló adóhatósági igazolás |
□ |
□ |
|
|
6. |
Kérelmező végez-e másodlagos tevékenységet |
□ |
□ |
|
|
A működési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell továbbá:
1. ha cégjogi változás van folyamatban, a változás alapjául szolgáló okiratot és elektronikus igazolást,
2. a Vksztv. 1. §-ában meghatározott alapelvek érvényesülését biztosító megtett és tervezett intézkedéseket alátámasztó dokumentumokat, 3. a víziközmű-rendszer adatait, különösen
a) a víziközmű-rendszer megnevezését,
b) a szolgáltatási ágazat megnevezését és műszaki leírását,
c) a szolgáltatási terület pontos lehatárolását (helyrajzi szám, cím, terület nagysága [ha]),
d) a szolgáltatási területen érintett felhasználók számosságát és jellegét,
e) a víziközmű-rendszer üzemeltetését és az ellátás minőségének javítását szolgáló műszaki megoldások bemutatását.
4. a víziközmű-szolgáltatás nyújtásához rendelkezésre álló műszaki és tárgyi eszközök bemutatását, azok avultságát jellemző paramétereket,
5. a rendszerfüggetlen víziközmű-elemek felsorolását,
6. a víziközmű tulajdonjogi helyzetének bemutatását,
7. a kérelmező vagyonleltára, vagyonnyilvántartását,
8. a szolgáltatási területre alapított szolgalmi jogosultságok bemutatását,
9. a vagyonbiztosítás igazolását,
10. a Vksztv. 27. § (2) bekezdésébe foglalt kivétel teljesülése esetén ennek igazolása és a koncessziós társaság nyilatkozatát, valamint az egyetemleges felelősségvállalásról szóló nyilatkozatot, 12. a víziközmű-szolgáltatási tevékenységen kívüli vállalkozási tevékenység bemutatását,
13. a kiszervezett tevékenységre kötött vállalkozási és egyéb szerződés(ek)et,
14. a kiszervezett tevékenységekre vonatkozóan a Vksztv. 45. § (5) bekezdésében foglalt feltételek teljesítéséről a kérelmező erről való nyilatkozatát, 15. a másodlagos tevékenységek leírását, felsorolását és bemutatását,
16. az auditált éves beszámolót, a tárgyévre készített üzleti jelentéssel és könyvvizsgálói jelentéssel együtt,
17. az alkalmazott minőségbiztosítási rendszer bemutatását és a megfelelőség igazolását,
18. számviteli politikát, amely tartalmazza azt a számviteli szétválasztási szabályzatot, ami biztosítja a víziközmű-szolgáltató üzletágai közötti keresztfinanszírozás-mentességet, továbbá a másodlagos tevékenységek elkülönített nyilvántartását,
19. a Nemzeti Akkreditáló Testület által általános kémiai és részletes bakteriológiai vizsgálatok elvégzésére akkreditált laboratóriummal rendelkező víziközmű-szolgáltató esetében az akkreditációs okirat másolatát vagy ilyen laboratóriummal kötött szerződés bemutatását,
20. a feladatellátás egyes résztevékenységeihez szükséges műszaki eszközök rendelkezésére állását, azok avultságát jellemző paramétereket,
21. a hibaelhárítást és a szükségellátást szolgáló biztonsági készletek megfelelőségét, területi elhelyezkedését,
22. az üzemeltetés biztonságát szolgáló felügyeleti és folyamatirányító megoldásokat,
23. a szervezeti felépítést, annak tagoltságát, területi elhelyezkedését, a feladat- és hatáskörök szabályozottságát, különös tekintettel az üzemeltetési feladatokra,
24. a műszaki diszpécserszolgálat kialakítását, a reagáló képességre jellemző paramétereket,
25. az ellátási terület egybefüggőségét, az ellátási területet jellemző felhasználói egyenértékeket, ezek súlyponti jellemzőit, valamint ezekből az adottságokból következő üzemeltetés-hatékonysági és gazdaságossági intézkedések, továbbá szervezeti és szervezési megoldások bemutatását,
26. az üzemeltetési szabályzatot,
27. a megfelelő létszámú és szakképzettségű személyzet rendelkezésre állásának bemutatását.”
2. melléklet a 367/2015. (XII. 2.) Korm. rendelethez
1. Az üzletszabályzatra vonatkozó előírások
Az üzletszabályzatot nyomdai úton előállítottan, fűzve vagy kötve, két oldalasra nyomtatva kell elkészíteni. Az üzletszabályzatokat rendelkezéseiben egyértelműen kell elkészíteni. Az oldalakat folyamatos számozással kell ellátni. A mellékletek és a függelékek minden lapján fel kell tüntetni, hányas számú melléklet vagy függelék lapjáról van szó. Az üzletszabályzat, a mellékletek és a függelékek minden oldalán fel kell tüntetni, melyik víziközmű-szolgáltató szabályzatáról van szó. Az üzletszabályzatot 2 példányban kell jóváhagyásra benyújtani. Egy példány a vízközmű-szolgáltató, egy példány a fogyasztóvédelmi hatóság példánya. Az üzletszabályzatokat elektronikusan szerkeszthető formában is be kell nyújtani tartós adathordozón. Azokban az esetekben, amikor az üzletszabályzatok módosítását kéri a vízközmű-szolgáltató, szükséges egy példányban a korrektúrás változat benyújtása is, melyből egyértelműen megállapíthatók (például színeltéréssel) a módosítások. A korrektúrás változatot a vízközmű-szolgáltató elektronikusan szerkeszthető formában is köteles mellékelni tartós adathordozón. A benyújtott üzletszabályzathoz mellékelni szükséges a jóváhagyásra vonatkozó kérelmet, és az igazgatási szolgáltatási díj átutalását igazoló dokumentum egy másolati példányát.
2. Az üzletszabályzatokkal kapcsolatos egyeztetések dokumentálása
Az üzletszabályzatok jóváhagyásra történő benyújtása során a vízközmű-szolgáltató a tervezet véleményezése során lefolytatott egyeztetések eredményeit tanúsító iratokat csatolja a kérelemhez. Ha az egyetértés megvan, azt elegendő röviden jelezni. Ha az egyetértés hiányzik, a kifogásokat a kifogást tevő megjelölésével és az elutasítás indokolásával megjelölve egy összegző táblázatban össze kell gyűjteni és a jóváhagyásra beterjesztett kérelem mellékleteként csatolni. A csatolt dokumentumot az abban érintett érdekelt felek aláírásukkal hitelesítik.
3. Az üzletszabályzatok kötelező tartalmi követelményei
A vízközmű-szolgáltató köteles üzletszabályzatot kidolgozni és azt szerződéses kapcsolataiban alkalmazni.
A vízközmű-szolgáltató köteles az üzletszabályzatában az általa nyújtott szolgáltatások általános műszaki, kereskedelmi, elszámolási és fizetési szerződési feltételeit feltüntetni.
Az üzletszabályzatnak különösen a következőket kell tartalmaznia:
1. Az üzletszabályzat hatálya, fogalom-meghatározások, a vízközmű-szolgáltatóra vonatkozó adatok, tevékenység bemutatása.
2. Az üzletszabályzattól – mint általános szerződési feltételrendszertől – történő eltérés lehetőségei, egyedi feltételek kialakításának lehetősége. Egyedi feltételek alkalmazása esetén a vízközmű-szolgáltató köteles az egyedi feltételeket nyilvánosságra hozni, és azokat minden, a feltételeket teljesítő szerződő fél részére biztosítani. E rendelkezést az üzletszabályzatban fel kell tüntetni, a nyilvánosságra hozatal helyének megjelölésével együtt.
3. A vízközmű-szolgáltató által nyújtott szolgáltatás részletes bemutatása, ehhez kapcsolódóan:
a) a szolgáltatást igénybe venni kívánó felhasználó szerződéskötési igényének kezelése (folyamat a szerződéskötésig, a szerződéskötést megelőzően a felek által teljesítendő feltételek):
aa) igénybejelentés rendje,
ab) tájékoztatás az igénybejelentésre a vízközmű-szolgáltató részéről, annak megjelölésével, hogy más a vízközmű-szolgáltatónál történő eljárást megbízási szerződés alapján ellát-e, ha igen, mely víziközmű-szolgáltatónál és milyen feltételek szerint,
ac) a szerződéskötéshez szükséges adatok, iratok biztosításának rendje,
ad) a felhasználó személyében való változás szabályai, a bejelentés határideje, helyszíni ellenőrzés, elszámolás;
b) a szerződéskötésre vonatkozó szabályok:
ba) a létrejövő szerződést – annak teljes tartalmával – írásba kell foglalni,
bb) a szerződés hatálybalépéséhez szükséges esetleges további feltételek (igazolások, nyilatkozatok más víziközmű-szolgáltatóktól, ezek beszerzésének rendje, határideje);
c) a szerződés teljesítésére vonatkozó rendelkezések:
ca) a vízközmű-szolgáltató által nyújtott szolgáltatás minőségi paraméterei, folyamatossága,
cb) elszámolás, elszámolási időszakok, mérőeszközök leolvasása, a felhasználó által teljesítendő rendszeres leolvasás és bejelentés szabályai, elszámolás mérőeszköz hiányában,
cc) mérés, hibás mérés elszámolása, illetve eljárás a felhasználó hibájából eredő leolvasás elmaradása esetén,
cd) a megelőző évi átlagfogyasztást meghaladó eltérés mértékére vonatkozó aránya,
ce) fizetési módok és határidők,
cf) a házi ivóvíz- és szennyvízhálózat rendszeres ellenőrzésének és karbantartásának minimális elvárásai, a szennyvíz-törzshálózat használatával kapcsolatos elvárások;
d) a szerződés teljesítésében részt vevő harmadik személyek és a velük fennálló kapcsolatok bemutatása;
e) eljárás üzemzavar, szünetelés, korlátozás esetén:
ea) kölcsönös tájékoztatási kötelezettség,
eb) a tájékoztatás elmulasztásának következményei,
ec) az együttműködés a helyreállítás érdekében,
ed) felhasználó tájékoztatásának szabályai az előző évi átlagfogyasztástól jelentős eltérés esetén;
f) a szerződés megszűnésének esetei:
fa) a szerződés időtartamának meghatározása,
fb) rendes felmondás szabályai – a rendes felmondás joga nem korlátozható,
fc) azonnali hatályú felmondás – az azonnali felmondáshoz vezető súlyos szerződésszegések meghatározása,
fd) a szerződés megszűnésének egyéb esetei,
fe) elszámolás a szerződés megszűnése esetén;
g) a szerződésszegés kezelése:
ga) a szerződésszerű teljesítés ellenőrzésének módja, eljárásrendje,
gb) a szerződésszegő felhasználó esetén az előzetes egyeztetés részletes szabályai (a szolgáltatás felfüggesztése, korlátozása, valamint a tartozását rendező felhasználó víziközmű-szolgáltatás visszaállítása),
gc) a szerződésszegés bizonyítására vonatkozó szabályok.
gd) az azonnali felmondást nem eredményező szerződésszegések következményei (pl. kötbér, késedelmi kamat);
ha) a szerződő fél kezelt személyes adatainak köre,
hb) azon személyek megjelölése, akik számára a kezelt adatok vagy azok meghatározott részei átadhatók,
hc) eljárásrend a személyes adatokhoz fűződő jogok megsértése esetén,
hd) felhasználói jogutódlás vagy képviselőjének személyében beállt változás intézésének szabályai;
i) a panaszügyintézésre vonatkozó rendelkezések:
ia) a beérkező panaszok rögzítése, archiválása,
ib) a szükséges egyeztetések végrehajtásának dokumentálása,
ic) az érdemi válaszadási határidő,
id) a válaszadási határidő elmulasztásának következménye;
j) ügyfélszolgálatok, fiókirodák, egyéb elérhetőségek:
ja) állandó ügyfélszolgálati irodák felsorolása, azok nyitvatartási idejével együtt, az ott ellátott feladatok megjelölésével,
jb) ügyfélszolgálati fiókirodák felsorolása, azok nyitvatartási idejével együtt, az ott ellátott feladatok megjelölésével,
jc) telefonszámok, postacímek, azok megjelölésével együtt, hogy mely telefonszámon milyen ügyeket lehet elintézni, illetve mely postacímen milyen bejelentés tehető,
jd) az ügyfélszolgálati tevékenységek végzésére vonatkozó részletes minőségi követelmények, a szolgáltatás elvárt színvonala;
k) vitarendezés, értesítések
ka) irányadó jogszabályok megjelölése,
kc) kölcsönös értesítések rendje, határideje, módja.
4. A bekötővezeték, a fogyasztásmérő, illetve a mérőhely kialakításának, a mellékvízmérő üzembe helyezésének, valamint bélyegzéssel és zárral való ellátásának részletes szabályai.
5. Víziközmű-szolgáltatás szüneteltetése iránti kérelem részletes szabályai.
6. A vízközmű-szolgáltató által a felhasználói körben (mellékszolgáltatást is ide értve) alkalmazott szerződésminták.
7. A vízközmű-szolgáltató által a felhasználók igénye alapján külön díj ellenében végezhető, alapszolgáltatáson túli kiegészítő szolgáltatások köre és az alkalmazott díjak.
8. E rendeletben meghatározott más követelmények.”
