35/2015. (VI. 16.) BM rendelet
35/2015. (VI. 16.) BM rendelet
az Országgyűlési Őrség hivatásos állományát érintő gazdasági tárgyú szabályokról szóló 85/2012. (XII. 28.) BM rendelet módosításáról1
2015.07.01.
A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 22. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (4) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Országgyűlés elnöke véleményének kikérésével – a következőket rendelem el:
1. § Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományát érintő gazdasági tárgyú szabályokról szóló 85/2012. (XII. 28.) BM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. és 2. alcíme helyébe a következő alcím lép:
„1. Az illetmény és egyéb juttatások megállapítása, folyósítása
1. § (1) Az Országgyűlési Őrség hivatásos állománya tagjának (a továbbiakban: hivatásos állomány tagja) illetményét hivatásos állományba vételkor vagy a szolgálati beosztás változásakor, továbbá fizetési fokozatban előresorolásakor, szolgálati idő pótlékra jogosultság változásakor, rendszeres pótlékra jogosultság keletkezésekor vagy megszűnésekor, valamint a rendvédelmi illetményalap változásakor, az esedékesség napjával állományparancsban vagy határozatban (a továbbiakban együtt: munkáltatói intézkedés) meg kell állapítani.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott munkáltatói intézkedéseket – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a rendvédelmi szervnél állományparancsban, miniszteri hatáskörben hozott intézkedéseket határozatban kell elrendelni.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a munkáltatói intézkedésben egyidejűleg teljes körűen be kell mutatni – illetményelemenkénti bontásban – a megváltozó és az új illetményt is.
(4) A munkáltatói intézkedésben a (3) bekezdésben foglaltakon túl fel kell tüntetni az egyes illetményelemek megváltozásának okát, jogcímét, mértékét és az esedékesség dátumát is.
(5) Az (1) bekezdés szerinti munkáltatói intézkedésekben fel kell tüntetni az illetményszámfejtési rendszerben alkalmazott kulcsszámot, és annak módosulását.
(6) Ha a hivatásos állomány tagjának megállapított illetménye nem éri el a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 154. § (3) bekezdés szerinti garantált bérminimum összegét, azt a jogszabályban meghatározott mértékig ki kell egészíteni. A kiegészítést külön illetményelemként kell a munkáltatói intézkedésben feltüntetni és a kerekítést csak ezt követően lehet elvégezni.
(7) A Hszt. 353. § (6) bekezdésében meghatározott kompenzációs díjat önálló illetményelemként kell feltüntetni. A Hszt. 353. § (8) bekezdésében meghatározott esetben a hatályos rendszeres díjazás 30%-os mértékű emelését biztosító alapilletményt az illetményemelkedés százalékos értékének feltüntetésével egyidejűleg önállóan fel kell tüntetni.
(8) Az illetményemelkedés szempontjából a Hszt. 352. § b) pontjában meghatározott beosztási illetmény részének minősül a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 99. § (4) bekezdés szerinti garantált bérminimumra történő kiegészítés jogcímén folyósított bérelem.
2. § (1) Az illetmény megállapítását tartalmazó munkáltatói intézkedés kiadmányozásra történő előterjesztése előtt a költségvetési gazdálkodásért felelős szervezeti elem (a továbbiakban: gazdasági szerv) vezetője a tervezetet költségvetési szempontból megvizsgálja és a költségvetési fedezet rendelkezésre állását igazolja. Ha a költségvetési fedezet nem biztosított, a tervezetet ezzel a megjegyzéssel visszaküldi az előkészítő humánigazgatási szervnek.
(2) A szolgálati beosztásba kinevezésre, beosztásba helyezésre jogosult vezető a tervezett munkáltatói intézkedést a gazdasági szerv vezetőjének a költségvetési fedezetre vonatkozó nyilatkozata hiányában nem kiadmányozhatja.
(3) Az (1) bekezdés szerint kell eljárni az arról szóló megállapodás jóváhagyása előtt is, ha a szolgálati viszony létesítésére a Hszt. 96–98. §-a szerinti áthelyezéssel kerül sor.
3. § (1) Ha a hivatásos állomány tagja a Hszt. 51. § (2) bekezdése szerinti szervnél vezényléssel lát el szolgálatot, a vezénylésről szóló munkáltatói intézkedésben rendelkezni kell arról, hogy – a Hszt. és más jogszabályok előírása szerint – az ellátott szolgálati beosztás, kormánytisztviselői munkakör vagy közalkalmazotti munkakör alapján megillető illetményt
a) teljes egészében a fogadó szerv költségvetését terheli, vagy
b) teljes egészében a rendvédelemi szervet terheli és ő folyósítja, vagy
c) teljes egészében a rendvédelmi szervet terheli, de a fogadó szerv a vezénylés előtti illetmény és a vezénylés tartamára járó illetmény különbözetét a rendvédelemi szervnek megtéríti.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerint kell eljárni, ha a vezénylés a vezénylés helye szerinti szerv rendszeresített létszámába tartozó szolgálati beosztásba, vagy kormánytisztviselői, közalkalmazotti munkakörbe történik, vagy ha az illetmény fedezetét külső forrásból biztosítják.
4. § (1) A hivatásos állománynak a Hszt. 51. § (2) bekezdésben meghatározott szervnél szolgálatot teljesítő, rendelkezési állományba helyezett tagjának illetményére az 6. § (2) és (3) bekezdését kell alkalmazni.
(2) A hivatásos állománynak a Hszt. 77. § (1) bekezdés b), c), d), e), k) pontja szerint rendelkezési állományba helyezett vagy külföldre vezénylés miatt rendelkezési állományba helyezett tagja a rendelkezési állományba helyezés előtti besorolása szerinti illetményre jogosult, azzal, hogy – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a hivatásos pótlék mértéke 50%.
(3) A Hszt. 77. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott okból rendelkezési állományba helyezett illetményére a Hszt. 64. § (2) bekezdése szerint kell eljárni azzal, hogy a rendelkezési állomány tartamára a hivatásos pótlék mértéke 50%.
(4) A Hszt. 77. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott okból rendelkezési állományba helyezett részére a legutolsó szolgálati beosztása alapján folyósított illetményt kell tovább folyósítani.
(5) A rendelkezési állományba helyezéskor a munkáltatói intézkedésben rendelkezni kell a folyósítandó illetményről vagy arról, hogy azt ki jogosult megállapítani külön intézkedésben.
5. § A hivatásos állomány tagja a próbaidő tartama alatt a besorolásának megfelelő beosztási kategória első fizetési fokozatának megfelelő illetményre jogosult. A próbaidő tartama alatt albérleti, lakásbérlet támogatásban részesíthető, rendvédelmi szerv által fenntartott szállást igénybe vehet. Részére kamatmentes családalapítási támogatás nem nyújtható.
6. § (1) A Hszt. 158. § (1) bekezdése szerinti tárgyévre szóló teljesítményjuttatás összegéről az állományilletékes parancsnok, illetve ha a hivatásos állomány tagja a rendvédelmi szerven kívüli szervnél teljesíti szolgálatát, a vezénylés helye szerinti fogadó szerv (a továbbiakban: fogadó szerv) munkáltatói jogkört gyakorló vezetője tárgyév március 15-éig kiadott munkáltatói intézkedésben rendelkezik.
(2) A teljesítményjuttatást két részletben, 50-50%-os megosztásban, a március havi és a szeptember havi illetménnyel egyidejűleg kell folyósítani.
7. § (1) A Hszt 71. §-a szerinti helyettesítéssel megbízást munkáltatói intézkedésbe kell foglalni, ha az illetmény módosításával, vagy helyettesítési díj folyósításával jár. A munkáltatói intézkedés előkészítése és kiadmányozása tekintetében a 3. § (1) és (2) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
(2) Ha a hivatásos állomány tagjának a Hszt. 71. § (1) bekezdése szerinti szolgálati beosztások ellátásával, vagy helyettesítéssel történő megbízása az eredeti beosztás ellátása mellett történik, vagy beosztásához nem tartozó feladatkör ellátásával többletfeladatot lát el, a megbízás alapján járó díjazás mértékét az állományilletékes parancsnok, illetve a fogadó szerv munkáltatói jogkört gyakorló vezetője a feladattal, valamint a feladat ellátására beosztottak számával arányosan állapítja meg.
(3) Amennyiben a hivatásos állomány tagja közalkalmazottat, kormányzati ügykezelőt, vagy kormánytisztviselőt helyettesít, a (2) bekezdés szabályait megfelelően alkalmazni kell.
(4) Ha a hivatásos állomány helyettesítést ellátó tagja a megbízás alapján díjazásban részesül, a helyettesítés során végzett tevékenysége nem minősül túlszolgálatnak, a tevékenységért csak a Hszt. 71. § (5) bekezdése szerinti többletszolgálatért járó díjazás jár.
2. Végkielégítés kifizetése
8. § (1) A hivatásos állomány végkielégítésre jogosult tagját, amennyiben a Hszt. 91. § (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelel, a felmentésről szóló munkáltatói intézkedésében tájékoztatni kell a tartalékállomány igénybe vételének lehetőségéről és arról, hogy ez esetben végkielégítés kifizetésre a szolgálati viszony megszűnésekor nem kerül sor. A humánigazgatás szerv a felmentés közlésekor, de legkésőbb szolgálati viszony megszűnése napját megelőző tizedik napig nyilatkoztatja a tartalékállomány igénybe vételéről a hivatásos állomány tagját. Ha a hivatásos állomány tagja a tartalékállományt nem kívánja igénybe venni, vagy nem nyilatkozik, intézkedni kell a végkielégítés kifizetésére.
(2) Ha a hivatásos állomány volt tagjának a Hszt. 91. § (2) bekezdés szerinti tartalékállománya megszűnik, a tartalékállományt kezelő szerv tájékoztatása alapján az állományilletékes parancsnok intézkedik a végkielégítés kifizetésre.”
2. § Az R. a következő 2/A. alcímmel egészül ki:
„2/A. A túlszolgálat pénzbeni ellentételezése
„8/A. § (1) A jogszabályban meghatározottak szerint elrendelt és nyilvántartott, a tárgy hónapban teljesített túlszolgálat idejére járó távolléti díj kiszámításakor teljesített túlszolgálat percben kiszámított idejét össze kell adni. A teljesített túlszolgálatot órában és percben meg kell állapítani úgy, hogy amennyiben a teljes óra feletti maradék idő harminc percnél kevesebb, fél óraként, amennyiben több, azt teljes óraként kell figyelembe venni.
(2) A Hszt. 134. § (2) bekezdése szerinti, többhavi idő keretben szolgálatot teljesítők esetében a túlszolgálat összesítését és ellentételezését az időkeret leteltekor kell végrehajtani.
(3) A pénzben megtérítendő tárgyhavi túlszolgálat összesítését a tárgyhónapot követő hónap tizedikéig kell a rendvédelmi szerv gazdasági szervéhez eljuttatni.
(4) Ha a hivatásos állomány tagja a Hszt. 72. §-a szerinti célfeladat végrehajtásában vesz részt, e tevékenysége nem minősül túlszolgálatnak.”
3. § Az R. 11. és 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § (1) Az éjszakai szolgálatteljesítésről teljesített óránként nyilvántartást kell vezetni és azt a tárgyhónapot követő hónap 5-éig összesítve a gazdasági szerv részére meg kell küldeni.
(2) Az éjszakai pótlékot a tárgyhónapot követő hónapra esedékes illetménnyel együtt kell folyósítani.
12. § (1) A nagyfrekvenciás és ionizáló sugárzásnak, mérgezésnek vagy biológiai kóroki tényezők jelenléte miatti fertőzés veszélynek kitett beosztásban teljesítők pótlékára (a továbbiakban: egészségi kockázattal járó szolgálati beosztások pótléka) az jogosult, akinek a munkavédelemről szóló törvény alapján végrehajtott kockázatértékelésben az állományilletékes parancsnok megállapítja, hogy a szolgálati beosztás ellátása során a pótlék megállapítására okot adó veszélyek, egészségkárosító kockázat közvetlen és gyakori előfordulásával kell számolni.
(2) Az egészségi kockázattal járó szolgálati beosztás pótlékát akkor lehet megállapítani és folyósítani, ha a havi szolgálatteljesítési idő több mint 50%-át – ionizáló sugárzásnak kitett szolgálati beosztásban 3 órát – a kockázatértékelésben megállapított egészségkárosító kockázat között tölti el.”
4. § Az R. 13. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Hszt. 166. § (2) bekezdése alapján a jubileumi jutalom szempontjából az esedékesség napja a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idő utolsó napja.
(2) A jubileumi jutalom összegét az esedékesség napján érvényes havi távolléti díj alapján kell megállapítani.
(3) A jubileumi jutalmat a Hszt. 165. §-a alapján csökkentett illetményben részesülőnek is a teljes illetmény alapulvételével kell megállapítani.”
5. § Az R. 6. alcíme helyébe a következő alcím lép:
„6. Ideiglenes külföldi kiküldetés és költségtérítés
19. § (1) Ezen alcím rendelkezéseit kell alkalmazni a három hónapot nem meghaladó tartamú külföldi szolgálatteljesítés (a továbbiakban: ideiglenes külföldi kiküldetés) során felmerült és elszámolható költségek megtérítésére.
(2) Nem tartozik a rendelet hatálya alá a Hszt. 69. § (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott okból történő vagy a d) pontja alapján három hónapot meghaladó tartamú külföldi szolgálatteljesítés.
(3) A kiküldetés elrendelésének rendjét és feltételeit a rendvédelmi szerv – vagy a vezényeltek esetében a fogadó szerv – vezetője belső szabályzatban állapítja meg.
(4) Az ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítő (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: kiküldött) külföldi tartózkodása során elszámolásos költségtérítés illeti meg, amely magában foglalja:
a) a napidíjat,
b) a szállásköltséget,
c) az utazási költséget,
d) a kiküldetéshez kapcsolódó egyéb dologi költségeket.
19/A. § (1) A kiküldött napidíja megkezdett naptári naponként 40 euró.
(2) Az ideiglenes külföldi kiküldetés kezdő és befejező időpontja Magyarország államhatárának átlépése, légi és vízi út esetén pedig az indulás és érkezés szerinti időpont.
(3) A (2) bekezdés alkalmazása során
a) nem vehető figyelembe naptári napként az a nap, amelynek során a kiküldött négy óránál rövidebb időt tölt külföldön,
b) fél naptári napként kell figyelembe venni azt a napot, amelynek során a kiküldött négy óránál hosszabb, de nyolc óránál rövidebb időt tölt külföldön, illetve a külszolgálata szerinti államon kívül.
(4) Ha a kiküldött a kiküldetés időtartama alatt díjtalan ebédben, illetve vacsorában részesül, az adott naptári napra jutó napidíját étkezésenként 30%-kal csökkenteni kell.
(5) A napidíjat az ideiglenes külföldi kiküldetés megkezdése előtt – az érintett választása szerint – készpénzben vagy bankszámlára való átutalással ki kell fizetni.
(6) A külföldi napidíj összegét a vonatkozó hatályos szabályozás alapján személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség terheli. A személyi jövedelemadót a rendvédelmi szerv – vagy a vezényeltek esetében a fogadó szerv – költségvetési gazdálkodásért felelős szerve a hivatásos állományú illetményéből levonja a kiküldött írásbeli nyilatkozata alapján.
(7) Az ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítő személy a kiküldetés befejező időpontját követő három munkanapon belül – büntetőjogi felelősség terhe mellett – nyilatkozik arról, hogy a kiküldetés időtartama alatt részesült-e díjtalan ebédben, illetve vacsorában, továbbá – ha részére a napidíj teljes összegét előre kifizették – a kiküldetés befejező időpontját követő öt munkanapon belül visszafizeti a (4) bekezdésben meghatározott összeget.
19/B. § (1) A kiküldött a számlával igazolt szállásköltség megtérítésére jogosult, amennyiben feladatát a külföldre érkezés napján nem tudja befejezni, vagy azon a napon hazautazni nem tud. A számlát mindenkor a rendvédelmi szerv – vagy a vezényeltek esetében a fogadó szerv – nevére, címére kell kiállítani és az utazó nevét fel kell tüntetni rajta.
(2) A kiutazás előtt a rendvédelmi szerv – vagy a vezényeltek esetében a fogadó szerv – legfeljebb a 2. melléklet szerinti összegben valutaellátmányt biztosít a szállásköltségre.
(3) A szállásköltség elszámolásának alapja az eredeti szállodai számla. A szállodai számlán külön tételként megjelenő minden – a szálláshoz kapcsolódó kötelezően fizetendő étkezés árán felüli – egyéb fogyasztás és szolgáltatás költsége, – kivéve a hivatalos célú telefon- és internethasználat költsége – teljes egészében a kiküldöttet terheli. A kiküldöttet díjtalan elszállásolás esetén szállásköltség nem illeti meg.
(4) A szállásköltség a 2. mellékletben meghatározott keretig finanszírozható.
19/C. § (1) Utazási költségként különösen az alábbiakat kell – számla vagy nyugta alapján – megtéríteni, illetve az alábbiak megtérítése céljából adható útielőleg:
a) utazási jegy, repülőtéri illeték, indokolt túlsúlyköltség, biztosítási díj, vízumdíj,
b) az ideiglenes kiküldetési helyre érkezéskor, visszainduláskor, valamint átszálláskor a repülőtéri transzfer – autóbusz, vonat, helyi érdekeltségű vasút, annak hiányában vagy egyéb indokolt esetben taxi – használatának díja, amelynek igénybevételét számlával kell igazolni,
c) az üzemanyag-vásárlás költsége, továbbá a szolgálati gépjárművel történt kiutazás során a felmerült, biztosító által meg nem téríthető költségek, a parkolási, autópálya-, és az alagútdíj, valamint úthasználathoz kötődő egyéb illetékek, díjak,
d) célországon belül helyközi járat és városi tömegközlekedési eszköz használatával felmerülő költség, indokolt esetben taxiköltség.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól a belügyminiszter engedélyével el lehet térni, amennyiben azt a protokolláris előírások és az ellátandó feladatok indokolják.
(3) Szolgálati gépkocsi külföldi kiküldetésre történő igénybevételét a költségtérítés elszámolása során útnyilvántartással kell igazolni. Saját vagy a házastárs tulajdonában álló gépjárművel történő kiutazás esetén a gépjármű hivatalos célú használatára akkor kerülhet sor, ha a gépkocsi megfelel a forgalomban tartási követelményeknek – érvényes műszaki vizsga, kötelező felelősségbiztosítás, zöldkártya – és a gépjármű tulajdonosa járműre érvényes teljes körű casco és balesetbiztosítással rendelkezik. Az elszámoláshoz útnyilvántartást kell készíteni, és csatolni kell a felmerülő útdíjszámlákat.
(4) Saját tulajdonú személygépkocsival történő kiutazáskor a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által közzétett, adott hónapra érvényes üzemanyagár, az általános normaköltség és a megtett km alapján kell a kifizetendő költségtérítés összegét megállapítani.
(5) A helyi közlekedés során felmerülő költségeket a leadott menetjegyek ellenértéke alapján kell megtéríteni, feltéve, hogy a menetjegyen feltüntették az árát.
19/D. § (1) Az előre nem tervezhető indokolt dologi kiadások fedezetére tartalékvaluta biztosítható a kiküldött részére.
(2) Nyugta vagy számla alapján elszámolható egyéb költségek különösen:
a) hivatali célból felmerült telefon-, telefaxköltség, internethasználat díja;
b) sürgősségi orvosi ellátáshoz kapcsolódó költségek;
c) a hét napot meghaladó időtartamú külföldi tartózkodás esetén a mosatási és vasalási költség.
(3) A valutaellátmányból a dologi kiadások terhére nem számolható el térkép-, szoftver-, könyvvásárlás, eszközbeszerzés, a kiküldött felróható magatartásából származó anyagi kár ellenértéke, közlekedésrendészeti és más hatósági bírság, hatósági intézkedés költségei és egyéb, a kiküldetés céljával össze nem egyeztethető költségek.
19/E. § (1) A kiküldetés befejezését követő öt munkanapon belül a kiküldött útijelentést köteles készíteni, és a részére biztosított valuta felhasználásáról elszámolni köteles. A kiküldött az útijelentést az utazást kezdeményező vezető részére, az elszámolást a rendvédelmi szerv – vezényelt esetén a fogadó szerv – gazdasági szervének adja át. A kiküldetés megtörténtét és a feladat teljesítését a kiküldetést elrendelő vezető kiküldetési rendelvényen igazolja. Az országos parancsnok, országos főigazgató kiküldetését a miniszter igazolja.
(2) Az elszámoláshoz csatolni kell a felszámított költségek jogosságának elbírálásához szükséges eredeti bizonylatokat, így különösen a repülőjegyet, beszállókártyát, szállodaszámlát, egyéb dologi kiadások számláit. A költségek elszámolása kerekítéssel történik a kerekítés szabálya szerint. Ha az utazás elmarad, a felvett előleget három munkanapon belül vissza kell fizetni.
(3) Az elszámolást a kiküldött elsősorban a részére biztosított valuta nemében teheti meg, valuta átváltása esetén a váltási bizonylatot csatolni kell az elszámoláshoz.
(4) A kiküldetési ellátmány elszámolásakor a kiküldött a felvett ellátmány és a számlával igazolt költségek különbözetét fizeti vissza. A kiküldöttet utólagosan megillető napidíj összege, vagy a nem tervezett, de elszámolható dologi kiadás kifizetése – amennyiben a kiküldetést elrendelő engedélyezi – az előlegben kiadott valutanemben történik.
(5) Amennyiben a kiküldött az út befejezésétől számított harminc napon belül felvett előleggel nem számol el, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 72. §-ában foglalt kamatkedvezményből származó jövedelem után adófizetésre kötelezett.”
6. § Az R. az 57. §-t követően egy új 9/A. alcímmel egészül ki:
„9/A. Megtérítési kötelezettség
(1) A Hszt. 100. §-ában foglaltak alkalmazásában tanulmányi támogatásnak minősülő pénzbeli juttatás különösen:
a) a szolgálati beosztásuk alól mentesítettek, vagy a hivatásos állományba vételt megelőzően nappali képzésben résztvevők esetében a tanulmányok idejére folyósított illetmény, külön juttatás,
b) a szolgálati beosztásuk ellátása mellett levelező vagy esti tagozaton tanulók esetében a tanulmányi munkaidő-kedvezmény tartamára járó távolléti díj,
c) a külföldi tanulmányokat folytatók esetében az a) pontban meghatározott juttatások, valamint a külföldi napidíjat illetően a devizaellátmánynak a visszafizetés esedékessé válásának napján érvényes MNB középárfolyamon forintra átszámított összege,
d) a rendvédelmi szerv által biztosított tandíjkedvezmény, a polgári oktatási intézményben tanulók részére fizetett tandíj, tanszer-hozzájárulás, valamint az átvállalt oktatási, tanulmányi költségek,
e) a tanulmányi szerződésben vagy megállapodásban rögzített egyéb pénzbeli juttatások, különösen az utazási költségtérítés, szállásköltség.
(2) A természetbeni élelmezés értékének visszatérítésénél figyelembe kell venni az élelmezés nyersanyagértékét (a továbbiakban nyersanyagnormát), valamint a természetbeni élelmezés pénzbeli megváltását.
(3) A (1)–(2) bekezdés szerinti juttatások közül az illetményjellegű juttatásoknál a személyi jövedelemadó, a nyugdíj-, az egészségbiztosítási és a munkaerő-piaci járulék levonása utáni nettó összeget, a természetbeni juttatásoknál pedig a felhasználáskor érvényes norma szerinti összeget kell figyelembe venni.
(4) A tandíjtartozás összegét a tanintézet által a tandíjakról kiállított számlákra teljesített kifizetések alapján kell megállapítani.
(5) A tanulmányi támogatás pénzbeni értékéről a hivatásos állomány tagját terhelő megtérítési kötelezettség összegének megállapíthatósága érdekében a gazdasági szerv nyilvántartást vezet. A nyilvántartást a képzést végén, a felsőoktatásban folytatott tanulmányok esetén minden tanulmányi félév végén le kell zárni, és a hivatásos állomány tagjával dokumentált módon közölni kell.
(6) A tanulmányi támogatás visszatérítésére az állományilletékes parancsnoknak írásban kell a hivatásos állomány tagját felszólítania. Az igény érvényesítésére a kártérítésre vonatkozó szabályok szerint kell eljárni.”
7. § Az R. 2. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
8. § Az R.
a) 9. § (1) bekezdésében a „nyelvtudási” szövegrész helyébe az „idegennyelv-tudási”,
b) 9. § (3) bekezdésében a „104. §” szövegrész helyébe a „160. §”,
c) 10. §-ában a „fegyveres” szövegrészek helyébe a „rendvédelmi feladatokat ellátó”,
d) 21. §-ában a „116/A. §” szövegrész helyébe a „176. §”,
e) 74. § (1) bekezdésében az „53. § f) vagy g) pontjára, 56. § (1) bekezdés c) pontjára, 56. § (2) bekezdés b) pontjára, 56. § (5) bekezdés b) pontjára, vagy 59. § (1) bekezdés b) vagy d) pontjára” szövegrész helyébe a „80. § (1) bekezdés f)–g), 86. § (2) bekezdés b), 86. § (1) bekezdés b), 82. § a) és c) pontjára”
szöveg lép.
9. § (1) Hatályát veszti az R.
b) 1. melléklete,
c) 3. melléklete.
(2)2
2. Záró rendelkezések
10. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2015. július 1-jén lép hatályba.
(2) A 9. § (2) bekezdése 2019. január 1-jén lép hatályba.
1. melléklet a 35/2015. (VI. 16.) BM rendelethez
Ideiglenes külföldi kiküldetés során igénybe vehető szállások költségtérítési kategóriái
1. kategória: országos parancsnok, országos főigazgató és helyettesei
2. kategória: az 1. kategóriában fel nem sorolt kiküldöttek.
Az ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítők szállásköltség-kerete földrészenkénti bontásban
|
Földrész neve |
Valutanem |
I. kategória |
II. kategória |
|
Európa |
EUR |
220 |
150 |
|
Afrika |
USD |
200 |
150 |
|
Amerika |
USD |
200 |
150 |
|
Ausztrália és Óceánia |
USD |
220 |
160 |
|
Ázsia |
USD |
200 |
150 |
”
1
A rendelet a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2015. július 2. napjával.
2
A 9. § (2) bekezdése a 34/2018. (XII. 20.) BM rendelet 13. §-a alapján nem lép hatályba.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás