123/2015. (V. 26.) Korm. rendelet
egyes kormányrendeletek energiahatékonysággal összefüggő módosításáról1
2015.06.07.
A Kormány
a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 60. § (1) bekezdés l) pontjában,
a 2. alcím tekintetében a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 60. § (1) bekezdés f), g) és m) pontjában,
a 3. alcím tekintetében a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (1) bekezdés 7. és 13. pontjában,
a 4. alcím tekintetében a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (1) bekezdés 7., 24., 26., 27. és 29. pontjában,
az 5. alcím tekintetében a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 132. § 8. és 12. pontjában,
a 6. alcím tekintetében a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (1) bekezdés 24. pontjában
kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
„4/A. § Az üzembentartó köteles – ha az költséghatékony és műszakilag kivitelezhető – a fűtés, valamint a meleg víz elszámolására épületrészenként hiteles fogyasztásmérő berendezés vagy költségmegosztó felszereléséről gondoskodni.” „Az Európai Unió jogának való megfelelés
„(1a) A felhasználó köteles gondoskodni – a közös használatú épületrészek kivételével – az épületrészekben az elfogyasztott távhő, valamint meleg víz elszámolása érdekében hiteles hőmennyiségmérő vagy költségmegosztó felszereléséről
a) új csatlakozás esetén, ha az új épületben kerül kialakításra, vagy
b) ha az épületen az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló miniszteri rendelet szerinti jelentős felújítást valósítanak meg.”
„(5) A Tszt. 44. § (1) bekezdése esetében, a díjfizető fogyasztásának megosztásával és elszámolásával kapcsolatos tevékenységért felszámítható díj a tevékenységgel járó indokolt költségeket nem haladhatja meg.” „(8) Az önkormányzat rendeletében elszámolási mérőnek minősített hőmennyiségmérő alkalmazása esetén a részszámla akkor alapulhat távhőszolgáltató általi statisztikai elemzéssel (becsléssel) megállapított energiamennyiségen, ha az adott időszakra vonatkozóan nem kerül sor
a) a hőmennyiségmérő leolvasására, vagy
b) az a) pont hiányában a felhasználó adatszolgáltatása keretében a hőmennyiségmérő mérőállásának bejelentésére a távhőszolgáltatónál.”
„24. § E rendelet 17/A–17/B. §-a, 17/C. § (1) bekezdés f) pontja, 17/C. § (1a) bekezdése, 17/D. § (5) bekezdése, 17/G. § (5) és (6) bekezdése, 17/H. § (8) bekezdése, 3. melléklet 2.1.3–2.1.4., 18.2–18.3., 18.7., 20.4., 26.1–26.3, 26.5–26.6. és 26.8. pontja az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint
a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 9–11. cikkének, valamint VII. mellékletének való megfelelést szolgálja.” „(9) A hálózati engedélyes – ha az épületen az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló miniszteri rendelet szerinti jelentős felújítást végeznek, és a felhasználó nem rendelkezik fogyasztásmérő-berendezéssel – a felújítást követően köteles gondoskodni fogyasztásmérő-berendezés felszereléséről.”
„21/A. § (1) Az engedélyes biztosítja, hogy a számlázás és az elszámolás a tényleges energiafogyasztás és az egyes zónaidőkre, illetve időszakos árszabás szerinti egy árszabási időszakra vonatkozó díjtétel szorzatán alapuljon, valamint a számla megjelenítése világos és érthető legyen. (2) Távlehívható fogyasztásmérővel végzett mérés esetén az elszámolás alapját képező mennyiség megállapítására vonatkozó módszertant az elosztói szabályzatban úgy kell kialakítani, hogy az biztosítsa a kezdő és záró mérőállások különbségével való egyezést, valamint a tényleges energiafogyasztás és az egyes zónaidőkre, illetve időszakos árszabás szerinti egy árszabási időszakra vonatkozó díjtétel szorzatán alapuljon.
(3) A villamos energia tényleges, aktuálisan alkalmazott értékesítési árát, valamint a fogyasztási időszakra vonatkozó elszámolt energiafogyasztást minden alkalommal fel kell tüntetni a számlán. Elszámoló számla vagy végszámla esetén a villamos energia tényleges, aktuálisan alkalmazott – évközi árváltozás esetén az évközi időszakos – értékesítési árát, valamint a kezdő és a záró fogyasztásmérő-állásokkal együtt az elszámolási időszakra vonatkozó tényleges energiafogyasztást fel kell tüntetni.
(4) A profil alapú felhasználó esetén a részszámla akkor alapulhat az elosztó általi statisztikai elemzéssel (becsléssel) megállapított villamosenergia-mennyiségen, ha az adott időszakra vonatkozóan nem kerül sor
a) a fogyasztásmérő-berendezés elosztó általi leolvasására, vagy
b) az a) pont hiányában a felhasználó adatszolgáltatása keretében a fogyasztásmérő-berendezés mérőállásának bejelentésére az elosztónál.
(5) A villamosenergia-kereskedőnek és – a fogyasztási adatok, valamint a c) pont tekintetében – az elosztónak az elszámoló számlán vagy a számlához csatoltan tájékoztatásul fel kell tüntetni
a) a felhasználó az elszámolt energiafogyasztásának a megelőző elszámolási időszak azonos időszakában mért fogyasztással való összehasonlítását, ha ez az adat ugyanazon szerződés alapján rendelkezésre áll,
b) a lakossági fogyasztók részére az átlagos villamosenergia-fogyasztással történő összehasonlítást vagy az összehasonlítási lehetőség elérhetőségét, és
a) az elszámoló számla mellett legalább egy részszámlán vagy ahhoz csatoltan fel kell tüntetni, ha a profil alapú felhasználó az elosztóval előzetesen statisztikai elemzéssel (becsléssel) megállapított részszámlázásban állapodott meg, vagy
b) legalább negyedévente – az elszámoló számlán, valamint a részszámlákon vagy azokhoz csatoltan – fel kell tüntetni, ha a profil alapú felhasználó az elosztóval előzetesen statisztikai elemzéssel (becsléssel) megállapított részszámlázásban állapodott meg, és ezt kéri vagy elektronikus számlázást választott.
(7) Az engedélyes a felhasználó számára a távleolvasott adatokhoz honlapján hozzáférést biztosít az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvénynek megfelelően és az üzletszabályzatában meghatározott módon.”
„21/B. § (1) A villamosenergia-kereskedő és az elosztó a felhasználó kérésére a részszámlát, valamint az elszámoló számlát elektronikus úton bocsátja ki. A villamosenergia-kereskedő és az elosztó az elektronikus számlázás lehetőségét térítésmentesen biztosítja. (2) Elektronikus számlázás esetén a számla tartalma és fogyasztási adatokról való tájékoztatási kötelezettség – jogszabályban eltérő rendelkezése hiányában – megegyezik a nyomtatott számla tartalmával és a nyomtatott számla esetében előírt tájékoztatási kötelezettséggel.”
„(6) A villamosenergia-kereskedő és az elosztó köteles a felhasználót szerződéskötés és szerződésmódosítás során tájékoztatni a szolgáltatási területén működő, az épületek energetikai jellemzőinek tanúsítását végző energetikai tanúsítók, valamint az energetikai auditálást végző személyek és szervezetek elérhetőségéről, továbbá az energiahatékonyság javítását célzó intézkedések, programok hozzáférhetőségéről, valamint ezen információkat a honlapján közzétenni és ügyfélszolgálatán térítésmentesen a felhasználók rendelkezésére bocsátani.
(7) A villamosenergia-kereskedő és az elosztó köteles a felhasználót szerződéskötés és szerződésmódosítás során tájékoztatni a szolgáltatási területén működő, energetikai fogyasztói tanácsadó vagy érdekvédelmi szervezetek elérhetőségéről (beleértve internetes honlapjuk elérhetőségét), amelyek tájékoztatást nyújthatnak energiahatékonyságot javító intézkedésekről és programokról, az energiafogyasztásra vonatkozó referenciaértékekről, valamint a villamos energiával működő berendezések fogyasztáscsökkentésével kapcsolatos leírásokról. A villamosenergia-kereskedő és az elosztó köteles továbbá ezen információkat a honlapján közzétenni és ügyfélszolgálatán térítésmentesen a felhasználók rendelkezésére bocsátani.
(8) Ha a felhasználó hálózathasználati szerződését a villamosenergia-kereskedő megbízottként kezeli, a (6) és a (7) bekezdés szerinti szerződéskötéshez és szerződésmódosításhoz kötődő tájékoztatási kötelezettségnek a villamosenergia-kereskedő és az elosztó együttesen is eleget tehet.” „27/B. § A villamosenergia-kereskedő és az elosztó köteles a felhasználó kérésére, a felhasználó által megjelölt, a felhasználó adataira vonatkozó rendelkezésre álló számlázási és fogyasztási adatokat – a felhasználói tájékoztatás keretében – a felhasználó által megjelölt energiahatékonysági szolgáltató számára 15 napon belül megadni.” (való megfelelést szolgálja.)
4. A megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia,
valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról szóló
389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása
(E rendelet alkalmazásában)
„o) szabályozási pótdíj: a havi menetrend hiánya vagy a menetrendtől való eltérés esetén az Értékesítő által a Befogadó számára fizetendő díj;”
„(1) A kötelező átvételi rendszerben az Értékesítő jogosult a Hivatal 6. § szerinti határozatában foglaltaknak megfelelő mennyiségű villamos energiát a Befogadónak átadni, a Befogadó köteles azt befogadni, valamint az Értékesítővel a villamos energia ellenértékét a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően a kötelező átvételi mérlegkörben elszámolni. Az Értékesítők a kötelező átvételi mérlegkörön belül menetrendadással kapcsolatos jogaik közös gyakorlása és kötelezettségeik közös teljesítése céljából összevont menetrendadásra vonatkozó megállapodást köthetnek a kötelező átvételi mérlegkör felelősével. A kötelező átvételi mérlegkör felelőse az Értékesítők kezdeményezésére köteles a megállapodást megkötni, ha a megállapodásban részes Értékesítők maguk közül kijelölik az összevont menetrendet adó Értékesítőt. Ha az Értékesítők rendszerszintű szolgáltatási szerződéssel is rendelkeznek, csak akkor jogosultak összevont menetrendadásra, ha a rendszerszintű szolgáltatási és az összevont menetrendadási csoport tagjai megegyeznek.” „(6) A használt berendezést is magában foglaló erőműegységben termelt villamos energia kötelező átvételi árait – az (1), valamint a (6a) és (6b) bekezdés szerinti eltéréssel – az 1. számú melléklet 4. pontjában meghatározott bázisáraknak megfelelően kell megállapítani a kötelező átvételi jogosultságnak a kérelmező részére első alkalommal történő meghatározásakor, ha az erőműegységre vonatkozó engedély e rendelet hatálybalépése után került kiadásra. (6a) Ha a kötelező átvételi jogosultsággal rendelkező termelő a (6) bekezdés hatálya alá nem tartozó erőműegységét értékesíti, az erőműegység új tulajdonosa esetében az értékesített erőműegységben termelt villamos energia kötelező átvételi árai a (2)–(5) bekezdésekben meghatározott bázisárakon alapulnak. (6b) E rendelet alkalmazásában nem minősül használt berendezést magában foglalónak az az erőműegység, amely esetében az engedélyben szereplő valamennyi főberendezés gyártási éve a 6. § (1) bekezdés szerinti kérelem benyújtásának időpontjában 10 évnél nem régebbi, továbbá a főberendezések elsőként Magyarországon kerültek üzembe helyezésre és igazolhatóan nem üzemeltek többet 1600 napnál.” „(11) Az erőműegység értékesítése esetén a Hivatal – ha a jogszabályi feltételek fennállnak – az erőműegységre korábban meghatározott kötelező átvételi időtartamból és kötelező átvétel alá eső villamosenergia-mennyiségből fennmaradó részt állapítja meg az új tulajdonos számára. A Hivatal az új tulajdonosnak kiállított határozatában a 6. § (14) bekezdése alapján módosíthatja a kötelező átvétel időtartamát és a kötelező átvétel alá eső villamos energia mennyiségét.” „6. § (1) Ha az Értékesítő e rendelet szerint kívánja a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energiát vagy annak egy részét értékesíteni, akkor – a VET 11. § (3) bekezdésében foglaltak alapján – a kötelező átvétel időtartamának és az átvétel alá eső villamos energia mennyiségének megállapítása céljából a Hivatal honlapján közzétett formanyomtatvány alapján kérelmet (a továbbiakban: kérelem) kell benyújtania a Hivatalhoz. (2) A kérelem engedélyköteles erőmű esetében legkorábban a kiserőművi összevont engedélyre vonatkozó kérelemmel vagy az 50 MW vagy azt meghaladó teljesítőképességű erőmű létesítési engedélyére vonatkozó kérelemmel egyidejűleg nyújtható be. Nem engedélyköteles kiserőmű esetében a kérelmet legkorábban 1 évvel a kereskedelmi üzem tervezett megkezdését megelőzően lehet benyújtani.
(3) Nem engedélyköteles kiserőmű esetében a kötelező átvételre való jogosultság megszűnik, ha a villamosenergia-termelés nem kezdődik meg a kereskedelmi üzem megkezdésének a kérelemben meghatározott, tervezett időpontjától számított három éven belül.
(4) Az Értékesítő a kérelméhez csatolni köteles azokat a hitelt érdemlő dokumentumokat, amelyek igazolják, hogy milyen fajtájú és összegű más támogatást (így különösen beruházási támogatás, adómentesség vagy adókedvezmény, egyéb közvetlen ártámogatás vagy kedvezményes csatlakozási díj) vett, vesz vagy tervez igénybe venni.
(5) A (4) bekezdésben foglaltakon túlmenően a kérelemhez a következőket kell mellékelni: a) az erőműegységnek a tervezett élettartamára vonatkozó, független szaktanácsadó által ellenőrzött, hitelfelvétel esetén hitelintézet által elfogadott üzleti tervét (évenkénti bontásban),
b) a főberendezések gyártási dokumentációjának azon részét, amelyen fel van tüntetve a főberendezések gyártási éve, a korábbi felújítás ténye és ideje, továbbá azon részeket, amelyekből az erőműegység névleges hatásfoka és névleges teljesítőképessége megállapítható,
c) megújuló energiaforrásból származó villamos energia esetében az Értékesítő nyilatkozatát arról, hogy erőműegységét a megújuló energiaforrásból és a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésből nyert villamos energia származásának igazolásáról szóló kormányrendeletnek megfelelően minősíti,
d) az igazgatási szolgáltatási díj Hivatal részére történő befizetésének pénzintézeti igazolását.
b) a kötelező átvétel éves mennyiségét az erőműegység teljesítőképessége, a kihasználási óraszám és az önfogyasztás figyelembevételével
(8) A Hivatal energiaforrásonként és termelési eljárásonként számítja ki a megtérülési időt a névleges teljesítőképesség, a technológiai sajátosságok, az ésszerű telephelyválasztás, a legkisebb költség elve és a legjobb elérhető technológia alapján megvalósított és működtetett beruházások (hazai és nemzetközi) adatainak, valamint az e rendelet szerinti árak figyelembevételével. A Hivatal a megtérülés számítás módszertani kereteit és eredményeit a honlapján közzéteszi.
(9) A megtérülési idő számítása során vegyes tüzelés esetében az alábbi indokolt költségeket is figyelembe kell venni:
a) a bezárással kapcsolatban felmerült indokolt költségeket a kötelező átvételi jogosultság teljes időtartamára számított megújuló energiaforrás arányában, különösen a jogszabályban előírt környezetvédelmi kötelezettségek, valamint a munka törvénykönyvében előírt kötelezettségek végrehajtásához szükséges indokolt költségeket;
b) a kötelező átvételi jogosultság megszűnése után a vegyes tüzelés érdekében beépített berendezések maradványértékét, azok elbontásának indokolt költségeit és mindazon indokolt költségeket, amelyek az eredeti (vegyes tüzelés nélküli) állapot visszaállítása érdekében merülnek fel.
(10) Ha egy adott beruházás a VET 11. § (5) bekezdése szerinti egyéb támogatásban is részesül, a Hivatal e beruházás esetében módosított megtérülési időt határoz meg. A Hivatal a támogatások jelenértékét veszi figyelembe, ha egy beruházás több éven keresztül kap egyéb támogatást. Ha az egyéb támogatás mértéke megváltozik, az Értékesítőnek a változás bekövetkezésétől számított nyolc napon belül kérnie kell a Hivataltól a kötelező átvétel időtartamának és a kötelező átvétel alá eső villamos energia mennyiségének meghatározásáról szóló határozat módosítását. (11) Kötelező átvételi jogosultság nem állapítható meg azon termelő javára, akinek esetében a 9/A. § szerinti kizáró okok valamelyike fennáll. (12) A kötelező átvételi mérlegkörbe való belépés a próbaüzem kezdetétől lehetséges. A Befogadó a Hivatal határozatában megállapított időtartam és a kötelező átvételre kerülő éves villamosenergia-mennyiség szorzataként számított összes kötelező átvételre kerülő villamosenergia-mennyiséget (a továbbiakban: összes átveendő energia) folyamatosan – éves mennyiség szerinti megszakítás alkalmazása nélkül – veszi át. A kötelező átvételi jogosultság a kötelező átvételre meghatározott időtartam leteltével vagy az összes átveendő energia értékesítésével egyaránt megszűnik.
(13) A biomasszából vagy biogázból villamos energiát termelő Értékesítő a Hivatal határozata alapján a kötelező átvétel keretében történő értékesítést akkor kezdheti meg, ha a Hivatal és a Befogadó felé hitelt érdemlően bizonyítja, hogy az erőműegység hatásfoka eléri a 7. számú mellékletben meghatározott értékeket. E bekezdés szempontjából biomasszából villamos energiát termelő Értékesítő esetében nem minősül az értékesítés megkezdésének, ha az Értékesítő korábban már a kötelező átvételi rendszerben értékesített. (14) Megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelő erőműegység termelőképességének növelése vagy a továbbműködtetéshez szükséges fejlesztése esetén a Hivatal a megtérülési idő számítása során figyelembe veszi a már meglévő erőmű-egységből eredő beruházási és költség előnyöket is.
(15) Az Értékesítő a körülmények jelentős megváltozása esetén kérheti a Hivataltól a kötelező átvétel időtartamának és a kötelező átvétel alá eső villamos energia mennyiségének meghatározásáról szóló határozat módosítását.”
„(5) Ha a (6) vagy (7) bekezdés alá nem tartozó, menetrendadásra kötelezett Értékesítő által ténylegesen értékesített villamos energia mennyisége az érvényes menetrendtől —5%-nál, 5 MW-nál nagyobb névleges teljesítőképességű vízerőmű esetén —30%-nál nagyobb mértékben tér el az adott elszámolási mérési időegységben, az Értékesítő az 5%-os, illetve a 30%-os korlát feletti eltérés minden kWh-jára 5 Ft szabályozási pótdíjat köteles fizetni havonta a Befogadónak.” „(10) A szélerőmű és az 5 MW-nál kisebb teljesítőképességű biogáz erőmű a kötelező átvételi mérlegkör-tagsági szerződés hatályba lépésétől számított 6 hónapig mentesül a szabályozási pótdíj megfizetésének kötelezettsége alól azzal a feltétellel, hogy a menetrendadási kötelezettségének a kötelező átvételi mérlegkör-tagsági szerződés hatálybalépésétől kezdve ezen időszak alatt is folyamatosan eleget tesz.”
„(3a) A Hivatal az (1) bekezdés szerinti eljárása során enyhítő körülményként figyelembe veszi, ha az Értékesítő a jogosulatlanul értékesített villamos energia mennyiség után a Befogadóval együttműködve a (2) bekezdés szerinti áron önként elszámolt.” (A kötelező átvételi rendszerben nem értékesíthet az a termelő,)
„k) akinek 60 napnál régebben lejárt esedékességű,
ka) a székhely vagy a termelő tevékenység végzésének telephelye szerinti önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó köztartozása van, kivéve, ha az adóhatóság számára fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett, vagy
kb) a Befogadóval szemben fennálló tartozása van,
l) aki felszámolás vagy végelszámolás alatt áll.”
„(2) A Hivatal a kizáró okok fennállását a kötelező átvételi jogosultságot megállapító határozatának meghozatalát követően véletlenszerű kiválasztással vizsgálja. A Befogadó a KÁT mérlegkör tagsági szerződések megkötésekor vizsgálja a kötelező átvételi rendszerben történő értékesítéshez szükséges engedélyek meglétét. Ha a Befogadó az (1) bekezdésében foglalt körülmények bármelyikét észleli, eljárást kezdeményez a Hivatalnál.” a) 4. § (5) bekezdésében az „a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény 7. §-a szerinti hulladékhasznosítási szolgáltatásra vonatkozó megrendeléssel” szövegrész helyébe az „a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény szerinti hulladékhasznosítási szolgáltatásra vonatkozó megrendeléssel” szöveg,
„23/A. § (1) A földgázkereskedő és az elosztó köteles a felhasználót szerződéskötés és szerződésmódosítás során tájékoztatni a szolgáltatási területén az épületek energetikai jellemzőinek tanúsítását végző energetikai tanúsítók, valamint az energetikai auditálást végző személyek és szervezetek elérhetőségéről, továbbá az energiahatékonyság javítását célzó intézkedések, programok hozzáférhetőségéről, valamint ezen információkat a honlapján közzétenni és ügyfélszolgálatán térítésmentesen a felhasználók rendelkezésére bocsátani. (2) A földgázkereskedő és az elosztó köteles a felhasználót szerződéskötés és szerződésmódosítás során tájékoztatni a szolgáltatási területén működő, energetikai fogyasztói tanácsadó vagy érdekvédelmi szervezetek elérhetőségéről (beleértve internetes honlapjuk elérhetőségét), amelyek tájékoztatást nyújthatnak energiahatékonyságot javító intézkedésekről és programokról, az energiafogyasztásra vonatkozó referenciaértékekről, valamint a földgázzal működő berendezések fogyasztáscsökkentésével kapcsolatos leírásokról. A földgázkereskedő és az elosztó köteles továbbá ezen információkat a honlapján közzétenni és ügyfélszolgálatán térítésmentesen a felhasználók rendelkezésére bocsátani.
(3) Ha a felhasználó hálózathasználati szerződését a földgázkereskedő megbízottként kezeli, az (1) és a (2) bekezdés szerinti szerződéskötéshez és szerződésmódosításhoz kötődő tájékoztatási kötelezettségnek a földgázkereskedő és az elosztó együttesen is eleget tehet.” „(2) A távleolvasott adatokhoz való, internetes felületen keresztül történő hozzáférést a földgázelosztó az üzletszabályzatában meghatározott módon térítésmentesen biztosítja a felhasználó számára.
(3) A részszámlán a földgáz tényleges, aktuálisan alkalmazott értékesítési árát, valamint a fogyasztási időszakra vonatkozó elszámolt energiafogyasztást minden alkalommal fel kell tüntetni. Az elszámoló számlán és a végszámlán
a) a földgáz tényleges értékesítési árát, elszámolási időszakon belüli árváltozás esetében az elszámolási időszak értékesítési árait is, és
b) az elszámolási időszakra vonatkozó kezdő és záró fogyasztásmérő-állásokkal együtt az elszámolt tényleges energiafogyasztást
(4) A földgázkereskedő és – a fogyasztási adatok, valamint a c) pont tekintetében – az elosztó köteles az elszámoló számlán, vagy ahhoz csatoltan tájékoztatásul feltüntetni
a) a felhasználó számlában elszámolt energiafogyasztásának és a megelőző éves elszámolási időszak azonos időszakában mért fogyasztással való összehasonlítását, ha ez az adat ugyanazon szerződés alapján rendelkezésre áll,
b) a felhasználó részére az átlagos földgázfogyasztással történő összehasonlítását vagy az összehasonlítási lehetőség elérhetőségét, és
(5) A (4) bekezdés szerinti adatokat és információkat a mérő nélküli (átalánydíjas) földgázfogyasztás esetének kivételével a) az elszámoló számla mellett legalább egy részszámlán vagy ahhoz csatoltan fel kell tüntetni, ha a felhasználó az elosztóval előzetesen statisztikai elemzéssel (becsléssel) megállapított részszámlázásban állapodott meg, vagy
b) legalább negyedévente – az elszámoló számlán, továbbá a részszámlákon vagy azokhoz csatoltan – fel kell tüntetni, ha a felhasználó az elosztóval előzetesen statisztikai elemzéssel (becsléssel) megállapított részszámlázásban állapodott meg, és ezt kéri vagy elektronikus számlázást választott.”
„115/C. § A földgázelosztó – ha az épület az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló miniszteri rendelet szerinti jelentős felújításon esik át, és a felhasználó nem rendelkezik fogyasztásmérő-berendezéssel – köteles gondoskodni fogyasztásmérő berendezés felszereléséről. 115/D. § A földgázkereskedő, a szállítási rendszerüzemeltető és a földgázelosztó a felhasználó kérésére, a felhasználó által megjelölt, a felhasználó adataira vonatkozó rendelkezésre álló számlázási és fogyasztási adatokat – a felhasználói tájékoztatás keretében – köteles a felhasználó által megjelölt energiahatékonysági szolgáltató számára 15 napon belül megadni. 115/E. § (1) A földgázkereskedő, a szállítási rendszerüzemeltető és a földgázelosztó a felhasználó kérésére a részszámlát, valamint az elszámoló számlát elektronikus úton bocsátja ki. A földgázkereskedő, a szállítási rendszerüzemeltető és a földgázelosztó az elektronikus számlázás lehetőségét térítésmentesen biztosítja. (2) Elektronikus számlázás esetén a számla tartalma és fogyasztási adatokról való tájékoztatási kötelezettség – jogszabályban eltérő rendelkezése hiányában – megegyezik a nyomtatott számla tartalmával és a nyomtatott számla esetében előírt tájékoztatási kötelezettséggel.”
(való megfelelést szolgálja.)
6. A megújuló energiaforrásból és a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésből nyert villamos energia származásának igazolásáról szóló 309/2013. (VIII. 16.) Korm. rendelet módosítása
(E rendelet alkalmazásában:)
„2. származási garancia-nyilvántartás: olyan, a forgalmi számlák összességét tartalmazó elektronikus hatósági nyilvántartás, amely tartalmazza a származási garanciákra, valamint azok kiállítására, átruházására, felhasználására vonatkozó adatokat;”
„(1) A származási garancia-nyilvántartást a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) vezeti. A Hivatal biztosítja, hogy a származási garanciák kiállítása, átruházása, felhasználása és törlése pontos és megbízható legyen.
(1a) A származási garancia-nyilvántartás elektronikus kezelőrendszeren (a továbbiakban: kezelőrendszer) keresztül történő működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásával az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló törvénnyel összhangban a Hivatal közreműködő szervezetet bízhat meg.”
„(2) Az erőműegység minősítésére vonatkozó kérelmet a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés esetében a kereskedelmi üzem megkezdését követően lehet benyújtani.”
(A kérelemhez a következő dokumentumokat kell csatolni:)
„a) egyvonalas villamos kapcsolási rajz és egyvonalas hőséma a termelt és a közcélú hálózatba betáplált villamos energia, a termelt és kiadott hasznos hő, valamint a bevitt tüzelőanyag mérési pontjainak feltüntetésével;”
(A kérelemhez a következő dokumentumokat kell csatolni:)
„c) a mérésügyi és műszaki biztonsági hatósági feladatkörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal által kiadott igazolás arról, hogy a fogyasztásmérő berendezés és annak elrendezése alkalmas a (4) bekezdésben foglalt feltételek teljesítésére, amennyiben a kérelem nagy hatásfokú kapcsolt minősítés megszerzésére irányul;” „(4) Nagy hatásfokú kapcsolt termelésre vonatkozó minősítés megadásának feltétele, hogy a nagy hatásfokú, hasznos hőenergiával kapcsoltan termelt villamos energia és a hasznos hő mennyisége megállapításának számítási módjáról szóló rendeletben foglalt számítások elvégzéséhez szükséges valamennyi hitelesített fogyasztásmérő berendezés ki legyen építve.
(5) Egy erőműegység csak abban az esetben kaphat nagy hatásfokú kapcsolt minősítést, ha a minősítési eljárás során vizsgált villamosenergia-termelése megfelel a nagy hatásfokú, hasznos hőenergiával kapcsoltan termelt villamos energia és a hasznos hő mennyisége megállapításának számítási módjáról szóló miniszteri rendelet 2. számú mellékletben meghatározott energia-megtakarítási követelményeknek.” (A formanyomtatvány tartalmazza:)
„d) nagy hatásfokú termelésből származó vagy megújuló energiaforrásból a c) pont szerinti időszakban előállított és a közcélú hálózatba betáplált villamos energia mennyiségét MWh-ban;”
(A nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés esetében a formanyomtatvány az alábbi adatokat is tartalmazza:)
„a) a villamosenergia-termelés tüzelőanyag-forrásának alsó (nettó) fűtőértéke két tizedesjegy pontossággal;”
(A Hivatal a származási garanciát tanúsító elektronikus hatósági bizonyítványt a kérelmező forgalmi számlájára akkor vezeti át, ha:)
„b) a hálózati engedélyes a Hivatalnak átadta az adatokat az erőműegységben megtermelt és a közcélú hálózatba betáplált villamos energia mennyiségére vonatkozóan, és ezek az adatok a termelő által megadott adatokkal összhangban vannak;”
„(4) A származási garanciát 1 megawattóra (MWh) mennyiségre kell kiállítani. A közcélú hálózatba betáplált energia minden egyes egységéről legfeljebb egy származási garancia állítható ki.”
„(7) Eltérő naptári években előállított villamosenergia-mennyiségekre külön-külön kell bejegyzési kérelmet benyújtani.”
41. § Ez a rendelet 2015. június 7-én lép hatályba.
8. Az Európai Unió jogának való megfelelés
1. melléklet a 123/2015. (V. 26.) Korm. rendelethez
„18.7. A távhőszolgáltató köteles évente kétszer – a felhasználó kérésére vagy elektronikus számlázás esetén negyedévente – világos, közérthető módon a rendszeresen kibocsátott számlán vagy ahhoz csatoltan feltüntetni:
18.7.1. a távhő tényleges, aktuális értékesítési árát és az elszámolt időszakra vonatkozó tényleges fogyasztást, elszámoló számla esetén a nyitó és a záró fogyasztásmérő-állásokkal együtt,
18.7.2. a fogyasztó aktuális energiafogyasztásának és az előző év ugyanezen időszakában mért fogyasztásának az összehasonlítását,
18.7.3. a 26.3.8. pont szerinti elérhetőségeket,
18.7.4. a felhasználók részére az átlagos energiafogyasztással történő összehasonlítást, vagy az összehasonlítási lehetőség elérhetőségét.”
„20.4. A távhőszolgáltató köteles felhasználó és a díjfizető számára az elektronikus számlázás lehetőségét térítésmentesen biztosítani. Elektronikus számlázás esetén a számla tartalma és fogyasztási adatokról való tájékoztatási kötelezettség – jogszabályban eltérő rendelkezése hiányában – megegyezik a nyomtatott számla tartalmával és a nyomtatott számla esetében előírt tájékoztatási kötelezettséggel.”
(A távhőszolgáltató a 17/I. § szerinti honlapon, valamint a helyben szokásos módon köteles közzétenni:) „26.3.8. a működési területén működő, az épületek energetikai jellemzőinek tanúsítását végző energetikai tanúsítók, valamint az energetikai auditálást végző személyek elérhetőségét, továbbá az energiahatékonyság javítását célzó intézkedések, programok hozzáférhetőségét, valamint
26.3.9. a működési területén működő, energetikai fogyasztói tanácsadó vagy érdekvédelmi szervezetek elérhetőségét (beleértve internetes honlapjuk elérhetőségét), amelyek tájékoztatást nyújthatnak energiahatékonyságot javító intézkedésekről és programokról, az energiafogyasztásra vonatkozó referenciaértékekről, valamint az energiával működő berendezések fogyasztáscsökkentésével kapcsolatos leírásokról.”
4. A Tszt. Vhr. a következő 26.5–26.8. ponttal egészül ki: „26.5. A távhőszolgáltató köteles a felhasználót a 26.3.8. és 26.3.9. pontja szerinti információkról szerződéskötés és szerződésmódosítás során tájékoztatni.
26.6. A felhasználót és a díjfizetőt megilleti az a jog, hogy fogyasztási adataira vonatkozóan térítésmentesen tájékoztatást kapjon az őt ellátó távhőszolgáltatótól.
26.7. A távhőszolgáltató köteles a felhasználó kérésére, a felhasználó által megjelölt, a felhasználó adataira vonatkozó rendelkezésre álló számlázási és fogyasztási adatokat – a felhasználói tájékoztatás keretében – a felhasználó által megjelölt energiahatékonysági szolgáltató számára 15 napon belül megadni.
26. 8. A távhőszolgáltató köteles az érintett felhasználó és a díjfizető részére külön díjfizetés nélkül
a) a 18. 7. pont szerinti számlát kiállítani és rendelkezésre bocsátani, valamint
b) a számlainformációkat–természetes személy esetén az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezései szerint – hozzáférhetővé tenni.”
2. melléklet a 123/2015. (V. 26.) Korm. rendelethez
„4.2. Ha az elszámolási időszak időtartama az egy hónapot meghaladja – a felek eltérő megállapodásának hiányában – az egyetemes szolgáltató az elszámolási időszak hónapjainak számánál eggyel kevesebb számú részszámlát jogosult kibocsátani azzal, hogy egyes részszámlák a Hivatal előzetes jóváhagyásával megállapított összeghatárig összevonhatók.”
3. melléklet a 123/2015. (V. 26.) Korm. rendelethez
1. A fizetések a Befogadó és az Értékesítő viszonylatában a villamosenergia-ellátási szabályzatokkal összhangban végzett mérések alapján, a tárgyhót követő hónap 7. munkanapján az adott elszámolási pontra meghatározott villamosenergia-mennyiségen alapuló számla, a Befogadó és a VET 13. § (1) bekezdése szerint az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételére kötelezett viszonylatában az átvételi kötelezettség alá eső villamos energiának az átviteli rendszerirányító által történő szétosztásáról és a szétosztás során alkalmazható árak meghatározásának módjáról szóló miniszteri rendelet szerint meghatározott menetrend szerinti villamosenergia-mennyiségen alapuló számla, továbbá a 9. § (1) bekezdésén alapuló módosító számla és a szabályozási pótdíj esetében számviteli bizonylat alapján történnek.
2. A jogosult köteles eredeti számláját, számviteli bizonylatát a kötelezett részére úgy benyújtani, hogy azt a kötelezett a számlában, számviteli bizonylatban feltüntetett esedékesség időpontját legalább öt munkanappal megelőzően kézhez vehesse.
3. A fizetési kötelezettségekkel kapcsolatos számlára, számviteli bizonylatra vonatkozó kifogást a számla, számviteli bizonylat kézhezvételétől számított négy munkanapon belül lehet a jogosulttal közölni. A helytelen mérési adatokkal összefüggő kifogásokat a kereskedelmi szabályzatban foglaltaknak megfelelő elszámolási mennyiségi adatok reklamációját követően, de legkésőbb a kereskedelmi szabályzatban rögzített elszámolási adatokra vonatkozó reklamációs határidőig lehet a Befogadó részére benyújtani. A számlára, számviteli bizonylatra vonatkozó kifogás esetében a nem vitatott részek esedékessége nem változik.
4. A fizetési kötelezettségek késedelmes teljesítése esetén a késedelmesen teljesítő fél a késedelembe esés napjától a kifizetés napjáig terjedő időszakra a polgári törvénykönyvről szóló törvényben foglaltak szerinti késedelmi kamatot, valamint behajtási költségátalányt köteles fizetni a másik fél részére.
5. Ha a jogosult és a kötelezett ugyanazon jogi személy (társaság) részét képezi, akkor az elszámolások – számla helyett – a társaság számviteli szabályozása szerint kötött belső megállapodás, illetve az ennek megfelelő, mérésen alapuló belső bizonylatok alapján történnek.
A villamos energia Befogadója és az Értékesítő között érvényesülő árak alkalmazási feltételei
1. Az Értékesítő havonta egy számlát (havi számla) állít ki a Befogadó részére. Az Értékesítő a 9. § (1) bekezdése szerinti esetben módosító számlát állít ki a Befogadó részére a Hivatal határozatának kézhezvételét követő 15 napon belül.
2. A havi számla a 3. § (10) és (12) bekezdésében meghatározott, a tárgyhó utolsó napján 24:00 óráig gyűjtött elszámolási villamosenergia-mennyiségek díjának összegét tartalmazza.
3. A havi számlát az Értékesítő a tárgyhónapot követő hónap nyolcadik munkanapjától nyújthatja be a Befogadó részére.
4. Az Értékesítő a havi számlát telephelyenként, telephelyen belül erőműegységenként, az erőműegységen belül termelési eljárásonként megbontva köteles kiállítani.
5. Hóközi árváltozás esetén az Értékesítőnek az árváltozással érintett időszakoknak megfelelően megbontva kell a számlát kiállítania.
6. A Befogadó az Értékesítő részére havonta egy számviteli bizonylatot állít ki a szabályozási pótdíjról.
7. Ha a számviteli bizonylat vonatkozásában az Értékesítő az esedékesség napjáig az ellenértéket nem fizeti meg, akkor a Befogadó a nem vitatott ellenértéket és az I. Általános szabályok 4. pontja szerinti – a számviteli bizonylat esedékességének napjától a beszámítás napjáig terjedő időszakra meghatározott – késedelmi kamatot az 1. pont szerinti, következő számla értékébe beszámítja.”
4. melléklet a 123/2015. (V. 26.) Korm. rendelethez
„6.6. Ha az elszámolási időszak egy hónapnál hosszabb, az egyetemes szolgáltató az elszámolási időszak hónapjainak számánál eggyel kevesebb számú részszámla kibocsátására jogosult azzal, hogy egyes részszámlák a Hivatal előzetes jóváhagyásával megállapított összeghatárig összevonhatók. A részszámla a felhasználási helyre az elosztó általi leolvasás hiányában a felhasználó havonként történő közlése, ennek elmaradása vagy a felek megállapodása esetén becsléssel megállapított mennyiség alapján kerül kiállításra.”
