89/2014. (III. 20.) Korm. rendelet
egyes foglalkoztatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról1
2014.03.25.
A Kormány
a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 40. § (4) bekezdésében,
a 2. alcím tekintetében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 7. § (4) bekezdés a) pontjában,
a 3. alcím tekintetében az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény 34. §-ában,
a 4. alcím tekintetében a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (1) bekezdés a) pontjában,
az 5. alcím tekintetében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 47. § (3) bekezdésében és 57/B. § (8) bekezdésében,
a 6. alcím tekintetében a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 298. § (7) bekezdésében, valamint a honvédek jogállásáról szóló a 2012. évi CCV. törvény 238. § (1) bekezdés e) pontjában,
a 7. alcím és az 1. melléklet tekintetében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 7. § (4) és (5) bekezdésében,
a 8. alcím tekintetében a Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvény 76. § (1) bekezdés a) pontjában,
a 11. § tekintetében a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 153. § (5) bekezdésében
kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A munkába járással összefüggő terhek csökkentését célzó támogatásokról, valamint
a munkaerő-toborzás támogatásáról szóló 39/1998. (III. 4.) Korm. rendelet módosítása
2. A Magyar Köztársaság által a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek tekintetében alkalmazott, a munkaerő szabad áramlásával összefüggő átmeneti szabályokról szóló 355/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása
„(6) A foglalkoztatás kezdő időpontját legkésőbb a foglalkoztatás megkezdésének napján, a foglalkoztatás megszűnését legkésőbb az azt követő napon kell bejelenteni.”
„1. § (1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 6/A. § (2) bekezdés a) pontja alkalmazása [a továbbiakban: területi (megyei) vagy települési szintű reprezentativitás egyszerű megállapítása] érdekében a fenntartó által területi (megyei) vagy települési szinten fenntartott munkáltatók által foglalkoztatott közalkalmazottak létszámát az adott fenntartó területi (megyei) vagy települési szintű fenntartásában működő munkáltatókra vonatkozó adatok összesítésével kell megállapítani. (2) A Kjt. 6/A. § (2) bekezdés b) pontja alkalmazása [a továbbiakban: területi (megyei) vagy települési szintű reprezentativitás ágazati adatokból történő megállapítása] érdekében a fenntartó által területi (megyei) vagy települési szinten fenntartott munkáltatóknál az adott ágazatban, alágazatban vagy szakágazatban (a továbbiakban: ágazat) foglalkoztatott közalkalmazottak létszámát az adott fenntartó területi (megyei) vagy települési szintű fenntartásában működő, főtevékenysége szerint az adott ágazatba tartozó munkáltatókra vonatkozó adatok összesítésével kell megállapítani. (3) A Kjt. 6/A. § (3) bekezdés alkalmazása (a továbbiakban: ágazati szintű reprezentativitás megállapítása) érdekében az ágazatban bármely fenntartónál foglalkoztatott közalkalmazottak létszámát az adott ágazatban közalkalmazotti jogviszonyban állók létszámával azonosan kell megállapítani. (4) A Kjt. 6/A. § (4) bekezdés alkalmazása (a továbbiakban: országos reprezentativitás megállapítása) érdekében a közalkalmazottak országos létszámát a közalkalmazotti jogviszonyban állók összlétszámával azonosan kell megállapítani. (5) A Kjt. 6/B. §-ára tekintettel kizárólag az országos reprezentativitás megállapításánál – a Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsában (a továbbiakban: KOMT) történő részvétel céljából – kell figyelembe venni a fegyveres és rendvédelmi szerveknél foglalkoztatott közalkalmazottak létszámát. a) a munkáltató megnevezését, székhelyét, adószámát vagy Magyar Államkincstár Törzskönyvi nyilvántartási számát (a továbbiakban: törzskönyvi azonosító szám), a munkáltató fenntartója megnevezését, az államháztartás szakágazati rendje szerinti kódját, a Kjt. 7. §-a szerinti intézményfenntartó központ szervezeti egységeként működő köznevelési intézmények OM azonosítóját; b) a munkáltatóknál közalkalmazotti jogviszonyban állók összlétszámát, valamint az összlétszám bontását
bb) ha a munkáltatói létszám megadása nemzetbiztonsági szabályok miatt nem lehetséges, a létszám szakágazatok szerinti összesítését;
c) az adatok kezelésére adott felhatalmazást;
d) a kitöltő személy nevét, telefonszámát, e-mail címét;
(3) Az R1. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § (1) A területi (megyei) vagy települési szintű reprezentativitás megállapítása érdekében a munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban álló szakszervezeti tagok létszámát a) a munkavállalói tagdíjfizetés önkéntességéről szóló törvény alapján a munkavállalónak a szakszervezeti tagdíj munkabérből való levonására a munkáltatónak adott megbízása alapján összesített taglétszám, valamint
b) a szakszervezeti tagdíjat közvetlenül a (munkahelyi, ágazati vagy országos) szakszervezeti pénztárba befizető tagok összesített létszámát tartalmazó szakszervezeti igazolás
alapján kell megállapítani.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt adatokat a Kjt. 6/A. § (5) bekezdésében meghatározott év január, február vagy március hónapjai közül sorsolással kiválasztott hónapra vonatkozóan (igazolás hónapja) kell megadni. A sorsolást a KOMT alapszabályában meghatározott eljárási rend alapján, a KOMT plenáris ülésén kell megtartani. (3) A területi (megyei) vagy települési szintű reprezentativitás egyszerű, illetve ágazati adatokból történő megállapítása érdekében
a) a területi (megyei) szintű reprezentativitás esetén a megyei székhellyel,
b) a települési szintű reprezentativitás esetén a települési székhellyel
rendelkező munkáltatóknál közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott szakszervezeti tagok létszámára vonatkozó adatokat kell összesíteni a reprezentativitás egyszerű megállapítása esetén fenntartó szerint, a reprezentativitás ágazati adatokból történő megállapítása esetén a fenntartóhoz tartozó munkáltatók főtevékenysége szerinti ágazatok szerint.
(4) Az ágazati szintű reprezentativitás megállapítása érdekében a szakszervezetnek az adott ágazatban foglalkoztatott közalkalmazott tagjai létszámát a főtevékenysége szerint az adott ágazatban működő munkáltatóknál foglalkoztatott közalkalmazott tagok létszámának összesítésével kell meghatározni.
(5) Az országos reprezentativitás megállapítása érdekében a szakszervezeti tagok létszámát szakszervezeti konföderációk szerint kell összesíteni.
(6) A fegyveres és rendvédelmi szerveknél foglalkoztatott szakszervezeti tag közalkalmazottak létszámát az 1. § (5) bekezdésében foglaltakra tekintettel kell megállapítani.” a) a munkáltató megnevezését, székhelyét, adószámát vagy törzskönyvi azonosító számát, fenntartója megnevezését, az államháztartás szakágazati rendje szerinti kódját, a Kjt. 7. §-a szerinti intézményfenntartó központ szervezeti egységeként működő köznevelési intézmények OM azonosítóját; b) a munkáltatói szintű szakszervezet megnevezését, székhelyét, adószámát, továbbá annak megjelölését, hogy a szakszervezet mely ágazati szakszervezet, valamint országos szakszervezeti szövetség tagja, továbbá az ágazati szakszervezet, országos szakszervezeti szövetség székhelyét és adószámát;
c) a munkabérből történő levonással, valamint szakszervezeti pénztárba szakszervezeti tagdíjat fizető, közalkalmazotti jogviszonyban álló tagok számát;
d) az adatok kezelésére adott felhatalmazást;
e) a kitöltő személy nevét, telefonszámát, e-mail címét;
a) az adatszolgáltatásra kötelezett
aa) Magyar Államkincstár Területi Igazgatósága,
ac) munkáltatónál működő szakszervezet, szakszervezeti központ
a Hivatalnak elektronikus úton,
b) az adatszolgáltatásra kötelezett munkáltatónál működő szakszervezet, szakszervezeti központ a fenntartónak, önkormányzati fenntartású intézmény esetén az önkormányzat jegyzőjének,
c) a munkáltatónál működő adatszolgáltatásra kötelezett szakszervezet saját felettes szakszervezeti központjának
(6) Az R1. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § (1) A taglétszám megállapításával kapcsolatos adatfeldolgozási, adatösszesítési feladatokat – az adatkezelési felhatalmazás alapján – a Hivatal végzi. Az általa megállapított, összesített ágazati, illetve országos adatokról a Kjt. 6/A. § (5) bekezdésében meghatározott időpontot követő harmadik hónap 15. napjáig, elektronikusan tájékoztatja az Országos Reprezentativitást Megállapító Bizottságot (a továbbiakban: ORMB). (2) A beérkezett adatokat a következő reprezentativitás megállapítására irányuló eljárás lezárásáig meg kell őrizni, és ennek napjával archiválni kell. Az adatok nem nyilvánosak. Az illetékességi körébe tartozó adatokba kérelmére a fenntartó, a munkáltatónál működő szakszervezet, saját tagszervezeteinek az adatai tekintetében a szakszervezeti központ, valamint a területi (megyei) vagy települési reprezentativitást megállapító bizottságok (a továbbiakban: TRMB) és az ORMB tagja tekinthetnek be. A Hivatal érintett munkatársai és a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által az ORMB-be delegált képviselő valamennyi nyilvántartott adatba betekinthetnek. Az adatok harmadik személy részére nem adhatóak át.
(3) A nyilvántartott adatokba történő betekintési jog gyakorlása céljából a Hivatal a kérelmezőt önálló azonosító kóddal látja el.”
(7) Az R1. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § (1) A közalkalmazotti szakszervezetek országos és ágazati szintű reprezentativitását a Hivatal által átadott adatok alapján az ORMB állapítja meg. (2) Az ORMB tagjai a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, valamint a KOMT önkormányzati oldala által delegált egy-egy képviselő, a KOMT-ban részt vevő országos szakszervezeti konföderációk és az érintett ágazati szakszervezetek egy-egy képviselője.
(3) Az ORMB-ben részt venni kívánó országos szakszervezeti konföderációnak és ágazati szakszervezetnek a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter számára írásban kell bejelentenie részvételi szándékát, legkésőbb a Kjt. 6/A. § (5) bekezdésében meghatározott időpontig. A bejelentésnek tartalmaznia kell, hogy az országos szakszervezeti konföderáció és ágazati szakszervezet tevékenységét mely ágazatban vagy ágazatokban (alágazatban, szakágazatban) fejti ki. A bejelentéshez csatolni kell az országos szakszervezeti konföderáció és ágazati szakszervezet bírósági nyilvántartásba vételéről szóló határozat egy hónapnál nem régebben hitelesített másolatát és az ORMB-be delegált képviselőjének (helyettesének) nevét, és cégszerű aláírással ellátott megbízólevelét. (4) Az ORMB-ben való részvétellel több szakszervezet együttesen is megbízhat egy képviselőt.
(5) Az ORMB mandátuma a 9. § (1) bekezdésében meghatározott – a Magyar Közlöny Hivatalos Értesítőjében való – közzététel időpontjáig tart. (6) Az ORMB tevékenységét a jogszabályoknak megfelelően, saját maga által kialakított ügyrend alapján végzi.”
(8) Az R1. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § (1) A közalkalmazotti szakszervezet reprezentativitását területi (megyei) vagy települési szinten a fenntartók szerint létrehozott TRMB állapítja meg. (2) Önkormányzati fenntartónál létrehozott TRMB esetén:
a) A TRMB tagjai a jegyző, főjegyző, valamint a területi (megyei) vagy települési szintű érdekegyeztetésben résztvevő szakszervezetek és részvételük esetén az országos szakszervezeti konföderációk egy-egy kijelölt képviselője.
b) A TRMB-ben részt venni kívánó szakszervezetnek az illetékes jegyző, főjegyző számára írásban kell bejelentenie részvételi szándékát, legkésőbb a Kjt. 6/A. § (5) bekezdésében meghatározott időpontig. A bejelentéshez csatolni kell a szakszervezet TRMB-be delegált képviselőjének (helyettesének) nevét, és cégszerű aláírással ellátott megbízólevelét. c) A TRMB-ben való részvétellel több szakszervezet együttesen is megbízhat egy képviselőt.
e) A TRMB tevékenységét a jogszabályoknak megfelelően, saját maga által kialakított ügyrend alapján végzi.
(3) A Kjt. 7. §-a szerinti állami intézményfenntartó központ tekintetében a Kjt. 7. § b) pontjában szabályozott járási és megyei szintű reprezentativitást a tankerület járási és megyei szintű vezetője az illetékességi körében működő szakszervezetekkel együtt kialakított eljárási rend szerint állapítja meg. (4) A (2)–(3) bekezdésben nem szereplő fenntartó esetében a területi (megyei) vagy települési szintű reprezentativitást a fenntartó az általa fenntartott munkáltatóknál működő szakszervezetekkel együtt kialakított eljárási rend szerint állapítja meg.” (9) Az R1. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § (1) Az ORMB a Kjt. 6/A. § (5) bekezdésében meghatározott időponttól számított öt hónapon belül a Magyar Közlöny Hivatalos Értesítőjében, valamint a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában és honlapján közzéteszi az országosan és ágazati szinten reprezentatív szakszervezetek névsorát. (2) Az illetékes jegyző, illetve főjegyző a Kjt. 6/A. § (5) bekezdésében meghatározott időponttól számított öt hónapon belül közzéteszi a helyben szokásos módon az önkormányzat illetékességi körében reprezentatív szakszervezetek névsorát. (3) A (2) bekezdésben nem szabályozott esetben a fenntartó a Kjt. 6/A. § (5) bekezdésében meghatározott időponttól számított öt hónapon belül közzéteszi a helyben szokásos módon a saját illetékességi körében reprezentatív szakszervezetek névsorát.” (E rendelet alkalmazásában:)
„3. szakágazat: négy számjegyű TEÁOR-kóddal jelzett tevékenységi terület, költségvetési szerv esetében az államháztartásért felelős miniszter rendeletében szabályozott, az államháztartás szakágazati rendje szerinti hat számjegyű kóddal jelzett államháztartási szakfeladat.”
(11) Az R1. 5. § (1) bekezdésében a „Munkaügyi kapcsolatok Információs Rendszerben” szövegrész helyébe a „Munkaügyi Kapcsolatok Információs Rendszerben” szöveg lép.
„(1) A jegyző által szolgáltatott adatok Adatbázisban való rögzítését – a településhez rendelt felhasználói azonosító alkalmazásával – a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 32/A. § (1) bekezdése szerint illetékes jegyző végzi. A jegyző a szolgáltatott adatokat, a döntés jogerőre emelkedésének időpontját kivéve, legkésőbb az ellátással összefüggő döntés meghozatalát követő öt munkanapon belül rögzíti. A jogerőre emelkedés időpontját legkésőbb a jogerőre emelkedésről való tudomásszerzést követő munkanapon kell rögzíteni.” (A rendelet hatálya kiterjed)
„h) a honvédek jogállásáról szóló törvény”
[hatálya alá tartozó munkáltatókra és a gyermek születése esetén járó pótszabadságra jogosult foglalkoztatott személyekre (a továbbiakban: munkavállaló).]
7. A harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának nem összevont kérelmezési eljárás alapján történő engedélyezéséről, az engedélyezési kötelezettség alóli mentességről, a fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi központjának az összevont kérelmezési eljárásban való szakhatósági közreműködéséről, valamint a Magyarországon engedélymentesen foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának bejelentéséről, és a munkabér megtérítéséről szóló
445/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet módosítása
7. § (1) A harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának nem összevont kérelmezési eljárás alapján történő engedélyezéséről, az engedélyezési kötelezettség alóli mentességről, a fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi központjának az összevont kérelmezési eljárásban való szakhatósági közreműködéséről, valamint a Magyarországon engedélymentesen foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának bejelentéséről, és a munkabér megtérítéséről szóló 445/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) 2. § 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában:)
„12. munkavállalási engedély meghosszabbítása: ha a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatására a mezőgazdasági szezonális munkavállalási engedély kivételével a munkavállalási engedély érvényességi időtartamának lejártát követően ugyanannál a foglalkoztatónál, ugyanabban a munkakörben és ugyanazon a munkavégzési helyen kerül sor, és a foglalkoztató a hosszabbítás iránti kérelmét a 9. § (1) bekezdés 16. pontjában meghatározott időben nyújtja be;” „(4) A munkavállalási engedély meghosszabbítására az engedélyezés szabályait kell alkalmazni.”
(A munkavállalási engedély iránti kérelmet el kell utasítani, ha)
„j) a harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatására a kérelmezett foglalkoztatás időtartamát érintően érvényes engedély van hatályban,”
„(4) Az (1) bekezdés j) pontjának alkalmazásában nem minősül érvényes engedélynek, ha a másik érvényes engedéllyel rendelkező foglalkoztató a munkavállalási engedély elbírálásáig kezdeményezi az engedély visszavonását.” [Az (1) bekezdésben meghatározott egyéb foglalkoztatási szempont lehet különösen, ha]
„b) a foglalkoztatót a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül jogerősen harmadik országbeli állampolgár engedély nélküli foglalkoztatása miatt a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényben meghatározott, a Nemzeti Foglalkoztatási Alapba történő befizetésre kötelezték,”
„(6) Az (1) bekezdés 13. pontjában meghatározott esetben az engedély kiadásakor nem kell vizsgálni a 3. § (2) bekezdés c) pontjában írt feltétel fennállását, és a kérelemhez a képzettséget, végzettséget tanúsító okiratok másolatait nem kell csatolni. A kérelemhez csatolni kell a filmalkotás magyarországi gyártásának elvégzésére vagy a koprodukciós filmalkotás gyártására kötött magánjogi szerződést, valamint a filmalkotás Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Hivatalánál történő nyilvántartásba vételére irányuló kérelem benyújtásáról szóló igazolást.” „(1) A 3. § (3) bekezdés a) pontja esetén a munkavállalási engedély és a mezőgazdasági szezonális munkavállalási engedély (a továbbiakban együtt: engedély) iránti kérelmet, valamint a munkaerőigényt annál a munkaügyi központnál kell benyújtani, amelynek területén a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatása történik. A 3. § (3) bekezdés b) és c) pontjai esetében a munkaerőigényt a foglalkoztatás helye szerint illetékes kirendeltségnél kell benyújtani.” „(1) A munkaügyi központ a szakhatósági állásfoglalásában – a 3. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott szempontok vizsgálata nélkül – támogatja a harmadik országbeli állampolgárnak az előzetes megállapodásban meghatározott munkakörben történő magyarországi munkavállalását, ha a harmadik országbeli állampolgár tekintetében olyan feltételek állnak fenn, amelyek alapján a nem összevont kérelmezési eljárás alapján kiadandó tartózkodásra jogosító engedélyt kérelmező harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatásához – a 15. §-ban foglaltak szerint – nem lenne szükség engedélyre vagy az engedélyt a 9. §-ban foglaltak szerint a munkaerőpiaci helyzet vizsgálata nélkül kellene kiadni. Az összevont kérelmezési eljárásban a 9. § (1) bekezdés 16. pontja azzal az eltéréssel alkalmazandó, hogy a foglalkoztató helyett az összevont engedély kiadására irányuló tartózkodási engedély iránti kérelmet a munkavállaló nyújtja be.” „(3) Ha a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásának helye több különböző megye területén található, az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott feltételnek – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – a foglalkoztató székhelye szerinti megyében kell fennállnia. Ezen túlmenően a támogató szakhatósági állásfoglalás kiadásának az is feltétele, hogy a munkavégzéssel érintett többi megye területén ne álljon rendelkezésre olyan kiközvetíthető munkaerő, aki a tevékenység ellátására rendelkezik a jogszabályban előírt, valamint a foglalkoztató munkaerőigényében megjelölt alkalmazási feltételekkel. A támogató szakhatósági állásfoglalás azonban kiadható azon munkavégzéssel érintett többi megye területére is, ahol megfelelő munkaerő nem áll rendelkezésre.” (A munkaügyi központ szakhatósági állásfoglalásában nem támogatja az összevont engedély kiadását, ha)
„d) a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenység elvégzésére a jogszabály vagy a foglalkoztató által előírt képzettséggel és alkalmazási feltételekkel rendelkező kiközvetíthető munkaerő áll rendelkezésre, és annak foglalkoztatása a foglalkoztató érdekkörében fennálló okból hiúsul meg, így különösen ha
da) a foglalkoztató a munkaerőigényében a munkavállaló alkalmazásához olyan feltételt írt elő, amelynek előírása az ott megjelölt munkakör betöltéséhez vagy tevékenység ellátásához nem szükséges,
db) a foglalkoztató a jogszabályban vagy a munkaerőigényében meghatározott feltételeknek megfelelő kiközvetíthető munkaerő foglalkoztatásától elzárkózott, vagy a foglalkoztató a kérelem benyújtását megelőzően érvényes munkaerőigénnyel rendelkezett, de közvetítést nem kért, vagy a munkaerőigény érvényességi idejét 15 napnál rövidebb időtartamban határozta meg,
e) a harmadik országbeli állampolgár állandó lakóhelye szerinti ország illetékes hatósága a magyar állampolgárok adott országban történő munkavállalásának engedélyezését más országok állampolgáraira irányadó általános feltételekhez képest indokolatlanul nehezebb feltételhez köti (viszonosság hiánya),
f) az előzetes megállapodást megkötő foglalkoztatónál a foglalkoztatás egészségügyi, szakmai, vagy műszaki feltételei nem biztosítottak,
g) a 18. § alapján kérelmezett összevont engedély esetén, a szakhatósági állásfoglalás kiadásának alapjául szolgáló feltételek nem állnak fenn, h) a foglalkoztató az EU Kék Kártyával foglalkoztatandó személynek a külön jogszabályban meghatározott kötelező legkisebb munkabérnél alacsonyabb bért kíván fizetni,
i) a harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatására a kérelmezett foglalkoztatás időtartamát érintő időtartamban egy másik foglalkoztató érvényes engedéllyel rendelkezik, ide értve a részmunkaidős foglalkoztatásra szóló engedélyt, vagy”
(A munkaügyi központ szakhatósági állásfoglalásában nem támogatja az összevont engedély kiadását, ha)
„j) a foglalkoztató a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatását az összevont engedély iránti kérelem benyújtásának időpontjától számított százhúsz napon belül nem kívánja megkezdeni.”
„(3) Az (1) bekezdés i) pontja tekintetében nem minősül érvényes engedélynek, ha a másik érvényes engedéllyel rendelkező foglalkoztató a munkavállalási engedély elbírálásáig kezdeményezi az engedély visszavonását. (4) A munkaügyi központ egyéb foglalkoztatási szempont mérlegelése alapján dönthet arról, hogy szakhatósági állásfoglalásában nem támogatja az összevont engedély kiadását.
a) az összevont engedély iránti kérelem benyújtásának időpontjában a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységre vonatkozóan a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból támogatott olyan képzés van folyamatban, amely a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásának tervezett megkezdését megelőzően befejeződik,
b) az előzetes megállapodást megkötő foglalkoztató a kérelem benyújtását megelőző egy évben csoportos létszámcsökkentést hajtott végre,
c) az előzetes megállapodást megkötő foglalkoztatónál a kérelem benyújtásának időpontjában a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységet is érintő sztrájk van,
d) az előzetes megállapodásban a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységért az erre a tevékenységre vonatkozó országos átlagos személyi alapbérnél lényegesen alacsonyabb alapbér – ideértve az illetményt és a díjazást – szerepel.
(6) A (5) bekezdés d) pontjában meghatározott feltétel szempontjából a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységért megjelölt alapbér – ideértve az illetményt és a díjazást – az erre a tevékenységre vonatkozó országos személyi alapbérnél akkor minősül lényegesen alacsonyabbnak, ha nem haladja meg annak nyolcvan százalékát.” „21/A. § (1) A munkaügyi központ a szakhatósági állásfoglalás kiadása során – szükség esetén a) a munkavállalón kívül a foglalkoztatót is felhívhatja hiánypótlásra, valamint
b) a munkavállalót a foglalkoztató közreműködésével is felhívhatja hiánypótlásra.
(2) A munkaügyi központ visszavonja a szakhatósági állásfoglalást, ha
a) a becsatolt iratról megállapításra került, hogy hamis, meghamisított vagy valótlan tartalmú,
b) a foglalkoztatásnak az összevont kérelmezési eljárás keretében kiadott szakhatósági állásfoglalás alapjául szolgáló feltételei – a 3. § (2) bekezdés b) pontja kivételével – már nem állnak fenn, vagy c) tudomására jut, hogy a foglalkoztatásra az engedélyben foglaltaktól eltérő munkahelyen vagy munkakörben kerül sor.”
(14) Az R2. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„22. § (1) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 71. § (2) bekezdése az összevont engedélyezésre vonatkozó szakhatósági eljárásban, valamint a harmadik országbeli állampolgár magyarországi munkavállalásának engedélyezési eljárásában nem alkalmazható. (2) A Nemzeti Munkaügyi Hivatalnak a másodfokú eljárásban adandó szakhatósági állásfoglalására a 17–21/A. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.” „(1) A 2014. január 1-jét megelőzően hatályban volt jogszabály alapján kiadott munkavállalási engedély 2013. december 31. napját követően csak az engedély meghosszabbítása iránti kérelem beadásakor hatályos jogszabályokban foglalt feltételek fennállása esetén hosszabbítható meg, ha a hosszabbítás iránti kérelem beadásának idején hatályos jogszabályok szerint a kérelem nem tartozik az összevont kérelmezési eljárás alá. Ha a 2014. január 1-jét megelőzően hatályban volt jogszabály alapján kiadott munkavállalási engedély a hosszabbításra irányuló kérelem időpontjában hatályos jogszabályok szerint összevont kérelmezési eljárás alá tartozik, a hosszabbítási kérelemre a munkaügyi központ a 9. § (1) bekezdés 16. pontjában foglalt feltételek fennállása esetén a szakhatósági hozzájárulást a munkaerőpiaci helyzet vizsgálata nélkül adja ki.” (18) Hatályát veszti az R2.
a) 4. § (3) bekezdésében az „A meghosszabbításra az engedélyezés szabályait kell alkalmazni.” szövegrész,
„(11) Az Fbszt. és a Tbszt. alapján megszüntetésre került gazdasági társaságok volt foglalkoztatottjai esetében az 5. melléklet II. 2. Munkáltatói rész szerinti nyilatkozat alapján a (2)–(9) bekezdés szerinti kompenzáció összegét az illetményszámfejtést végző szervezet legfeljebb nulla összegig csökkenti a) a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 337/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet szerinti minimálbér és garantált bérminimum elérése érdekében végrehajtott személyi alapbéremelés, b) a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékéről és a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékéről szóló 299/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet szerinti munkabéremelés, vagy ennek hiányában a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 298/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet szerinti minimálbér és garantált bérminimum elérése érdekében végrehajtott személyi alapbéremelés 94%-ának 100 forintra kerekített összegével.”
(3) Az R3. 4. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „illetményként kell” szövegrész helyébe a „jogszabály eltérő rendelkezése hiányában illetményként kell” szöveg lép.
9. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.
b) a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló 2009. május 25-i 2009/50/EK tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
11. § Hatályát veszti a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékéről és a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékéről szóló 299/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet.
1. melléklet a 89/2014. (III. 20.) Korm. rendelethez
(A kérelmező foglalkoztató nyilatkozatai:)
„6.6. Nyilatkozom, hogy kérelmem
□ 1. a vállalaton belül áthelyezett munkavállalóként, au pairként vagy tengerészként Magyarország területén tartózkodni szándékozó, illetve tartózkodó harmadik országbeli állampolgárra vonatkozik.
□ 2. olyan a harmadik országbeli állampolgárra vonatkozik, aki a menekültügyi hatóságtól menekültkénti elismerését kérte vagy a menekültügyi hatóságtól ideiglenes vagy kiegészítő védelmet kért.
□ 3. befogadottra vonatkozik.
□ 4. olyan harmadik országbeli állampolgárra vonatkozik, aki száznyolcvan napon belül kilencven napot meg nem haladó időtartamban kíván munkaviszonyt létesíteni.”
(A kérelemhez kötelezően csatolandó mellékletek:)
„7.3. A 6.6. pont 1–3. pontjainak alátámasztására szolgáló magyar nyelvű dokumentum, vagy annak hiteles másolata, illetve nem magyar nyelvű dokumentum esetén annak hiteles magyar fordítása.
7.4. A munkavállaló útlevelének másolata.”
