• Tartalom

2014. évi LXXXIX. törvény

2014. évi LXXXIX. törvény

az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény és az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény jogharmonizációs célú módosításáról1

2015.01.15.

1. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény módosítása

1–3. §2

4. § Az Éhvt. a következő alcímekkel és 10/A–10/I. §-sal egészül ki:

„A fluortartalmú üvegházhatású gázokra vonatkozó általános szabályok
10/A. § (1) Valamennyi fluortartalmú üvegházhatású gázzal kapcsolatos tevékenység végzése során törekedni kell a fluortartalmú üvegházhatású gázok minél hatékonyabban történő használatára és a fluortartalmú üvegházhatású gázok mennyiségének csökkentésére.
(2) Valamennyi fluortartalmú üvegházhatású gázzal kapcsolatos tevékenység végzése során törekedni kell megfelelő alternatív megoldások alkalmazására, amennyiben azok rendelkezésre állnak, műszakilag és biztonságilag alkalmazhatóak és alkalmazásuk nem jár aránytalan költségekkel.
(3) A fluortartalmú üvegházhatású gázok minél nagyobb mennyiségben történő újrahasznosítása, ártalmatlanítása érdekében törekedni kell a fluortartalmú üvegházhatású gáz, továbbá az azt tartalmazó termék és berendezés lehető legnagyobb arányú újrahasznosításra való előkészítésére, újrafeldolgozására, valamint a fluortartalmú üvegházhatású gáz és az azt tartalmazó termék és berendezés alternatív megoldással történő helyettesítésére.
(4) A fluortartalmú üvegházhatású gázok gyártóinak meg kell tenniük minden olyan intézkedést, amely alkalmas a fluortartalmú üvegházhatású gázok mennyiségének lehető legnagyobb arányú csökkentésére.
A fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységek és az ahhoz kapcsolódó kötelezettségek
10/B. § (1) A fluortartalmú üvegházhatású gázzal kapcsolatos tevékenységek végzését jogszabály igazoláshoz, képesítéshez kötheti.
(2) A fluortartalmú üvegházhatású gázokkal összefüggő tevékenységet végző vállalkozásokkal kapcsolatos képzési, képesítési és vizsgáztatási feladatokat a klímavédelemért felelős hatóság látja el.
(3) A vállalkozások csak a klímavédelemért felelős hatóság által kiadott igazolás birtokában jogosultak bármilyen, fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységet végezni.
10/C. § (1) A fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó vagy azzal működtetett termékeknek, berendezéseknek és létesítményeknek az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott tulajdonosai, üzemeltetői, valamint az e gázokkal tevékenységet folytató vállalkozások kötelesek a tevékenység során kezelt fluortartalmú üvegházhatású gázok mennyiségéről nyilvántartást vezetni, és azokról a fluortartalmú üvegházhatású gázokról szóló, az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában (a továbbiakban: uniós jogi aktus) előírtak szerint jelentést tenni az Európai Bizottság és az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint a klímavédelemért felelős hatóság részére.
(2) Minden olyan vállalkozás, amely fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységet végez, köteles a klímavédelemért felelős hatóság által üzemeltetett adatbázishoz fűződő regisztrációs, adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségének eleget tenni a 10/G. §-ban és az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott adattartalommal és módon.
(3) Azon üzemeltetőkkel, tulajdonosokkal és vállalkozásokkal szemben, amelyek regisztrációs, adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségüknek nem vagy nem megfelelően tesznek eleget, a 10/H. §-ban és a 10/I. §-ban, valamint az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben megállapított jogkövetkezmények alkalmazásának van helye.
10/D. § (1) 2015. január 1. napjától csak azon, az Európai Unió területén letelepedett gyártók és importőrök jogosultak fluorozott szénhidrogéneket tartalmazó berendezéseket és termékeket forgalomba hozni Magyarország területén, amelyek eleget tesznek az uniós jogi aktusban meghatározott nyilatkozattételi és nyilvántartásba-vételi kötelezettségüknek és az Európai Bizottság által kiosztott forgalombahozatali kvótában részesülnek.
(2) Magyarország területén az uniós jogi aktusban meghatározott termékeket és berendezéseket az ott rögzítettek szerint lehet forgalomba bocsátani és az ott meghatározott adattartalommal rendelkező címkével kell ellátni.
(3) Az uniós jogi aktusban rögzített tilalmak alá eső termékek és berendezések esetében a klímavédelemért felelős hatóság útján az Európai Bizottság felé forgalombahozatali mentességi kérelem nyújtható be. A kérelem benyújtásának részletes szabályait az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet határozza meg.
(4) Azon vállalkozásokkal szemben, amelyek a forgalomba hozatalra, címkézésre vonatkozó, a fluortartalmú üvegházhatású gázokról szóló uniós jogi aktusban meghatározott kötelezettségeket megszegik, annak nem vagy nem megfelelően tesznek eleget, a 10/H. §-ban és a 10/I. §-ban, valamint az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben megállapított jogkövetkezmények alkalmazásának van helye.
(5) Vállalkozás Magyarország területén fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kereskedelmi export- és importtevékenységet az Európai Unión kívüli harmadik országgal és az Európai Unió tagállamával kizárólag megfelelő képesítés birtokában, fluorozott szénhidrogénekkel előtöltött berendezések tekintetében pedig az uniós jogi aktusban meghatározottak szerint folytathat a klímavédelemért felelős hatóság által vezetett adatbázisban történt regisztrációt és adatszolgáltatást követően a 10/G. §-ban és az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott adattartalommal és módon.
10/E. § (1) A fluortartalmú üvegházhatású gázokkal töltött termékek és berendezések Magyarország területén való gyártása és Magyarország területére történő behozatala során a gyártóknak és az importőröknek az uniós jogi aktusban előírtak szerint kell eljárniuk azzal, hogy a klímavédelemért felelős hatóság által üzemeltetett adatbázisban regisztrációs, adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségüknek kötelesek eleget tenni a 10/G. §-ban és az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott adattartalommal és módon.
(2) A Magyarország területén folytatott gyártói és importőri tevékenységet végző vállalkozásokkal szemben, amennyiben nem vagy nem megfelelően tesznek eleget az uniós jogi aktusban és a 10/G. §-ban, valamint az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottaknak, a 10/H. §-ban és a 10/I. §-ban, valamint az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben megállapított jogkövetkezmények alkalmazásának van helye.
10/F. § (1) A fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó berendezések általános szivárgás-ellenőrzési követelményeit, annak gyakoriságát, a szivárgásészlelő rendszerekre vonatkozó feltételeket az uniós jogi aktusban és az általános szivárgás-ellenőrzési követelmények megállapításáról szóló európai uniós rendeletben meghatározottak szerint kell teljesíteni.
(2) Fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó berendezések szivárgásvizsgálatát kizárólag az uniós jogi aktusban meghatározott képesítéssel rendelkező vállalkozás folytathat.
(3) Szivárgásvizsgálat esetén az uniós jogi aktusban és az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint és módon kell eljárni. A szivárgásvizsgálatról a klímavédelemért felelős hatóság részére a 10/G. §-ban és az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott adattartalommal és módon kell jelentést tenni.
(4) Magyarország területén fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó termékek és berendezések visszanyerése, újrahasznosítása és regenerálása során kizárólag az uniós jogi aktusban meghatározott képesítéssel és képzettséggel rendelkező vállalkozások járhatnak el. A visszanyerés, újrahasznosítás és regenerálás során az ezen tevékenységet végző vállalkozásoknak és üzemeltetőknek, tulajdonosoknak az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint kell eljárni. A visszanyerésről, újrahasznosításról és regenerálásról a klímavédelemért felelős hatóság részére a 10/G. §-ban és az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott adattartalommal és módon kell jelentést és adatszolgáltatást tenni.
(5) Amennyiben a visszanyerést, újrahasznosítást és regenerálást végző vállalkozások, továbbá a termékek, berendezések és létesítmények tulajdonosai, üzemeltetői nem vagy nem megfelelően tesznek eleget az uniós jogi aktusban és a 10/G. §-ban, valamint az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottaknak, úgy velük szemben a 10/H. §-ban és a 10/I. §-ban, valamint az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben megállapított jogkövetkezmények alkalmazásának van helye.
A fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos egyes hatósági tevékenységek
10/G. § (1) A fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységekről szóló kormányrendeletben kijelölt klímavédelemért felelős hatóság a kormányrendeletben meghatározott tevékenységet végző vállalkozásokról – vállalkozásonként F-Gáz ügyfélazonosító alkalmazásával – a (2) bekezdésben meghatározott adatokkal nyilvántartást vezet a végzett tevékenység megszűnésének, megszüntetésének időpontjáig az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott adatbázis részeként az alábbi célok érdekében:
a) a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal végzett tevékenységekre vonatkozó jogok és kötelezettségek teljesülésének ellenőrzése,
b) regisztrációs, nyilvántartási, képesítési, valamint adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettségek teljesítése,
c) a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal végzett tevékenységgel kapcsolatos fizetési kötelezettségek megállapítása, ellenőrzése.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott célra az F-Gáz ügyfélazonosító alatt az adatbázisban nyilvántartható:
a) természetes személy esetében:
aa) név,
ab) születési hely, idő, állampolgárság,
ac) anyja neve,
ad) személyi azonosító,
ae) lakcím és értesítési cím,
af) telefonszám, e-mail cím;
b) gazdasági társaság, egyéni vállalkozás, valamint egyéni cég esetében a cég vagy egyéni vállalkozó
ba) neve,
bb) székhelye,
bc) cégjegyzékszáma,
bd) adószáma,
be) statisztikai számjele, ennek hiányában az egyéni vállalkozói nyilvántartási szám,
bf) foglalkoztatottak száma,
bg) a cég nevében nyilatkozattételre jogosult személy megnevezése,
bh) telefonszáma, e-mail címe;
c) az a) és b) pontokhoz kapcsolódóan a klímavédelemért felelős hatóság döntéseinek rendelkezései, valamint a jogszabályban meghatározott képesítési, adatszolgáltatási adatok:
ca) hatósági döntés iktatószáma,
cb) jogerősen kiszabott bírság összege, megfizetésének ténye, behajtás állapota,
cc) a bírság kiszabása mellőzésének ténye, figyelmeztetés ténye,
cd) a regisztrációs és felügyeleti díj összege és megfizetésének ténye, behajtás állapota,
ce) a természetes személy képesítését, képzettségét igazoló kártya száma, kiállítás dátuma, gazdálkodó szervezetek esetében megfelelő képesítéssel rendelkező munkatársaknak az a) pontban rögzített adatai és képesítést, képzettséget igazoló kártya száma,
cf) természetes személy esetében legmagasabb iskolai végzettség, OKJ-bizonyítvány száma, OKJ-végzettség kódja,
cg) természetes személy esetében munkakör,
ch) természetes személy esetében szakmai gyakorlati idő, gyakorlat megszerzésének helye,
ci) bármely, fluortartalmú üvegházhatású gáz érintettségével járó tevékenység esetében a gáz mennyisége tömegben és szén-dioxid-egyenértékben kifejezve, fajtája, ipari megnevezése, annak hiányában kémiai neve,
cj) a fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmazó terméket, berendezést és létesítményt érintő telepítés, karbantartás, szivárgásvizsgálat címe, jármű esetén forgalmi rendszám és üzemben tartó megnevezése, az intézkedéssel érintett berendezés vagy létesítmény megnevezése, funkciója, típusszáma,
ck) minden egyéb olyan adat, amelynek jelentésére és nyilvántartására az F-Gáz ügyfélazonosítóval rendelkező vállalkozás az uniós jogi aktus rendelkezései folytán köteles.
(3) A (2) bekezdés szerinti adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célra – személyazonosításra alkalmatlan módon – átadhatók.
(4) A klímavédelemért felelős hatóság az F-Gáz ügyfélazonosítóval rendelkező ügyfelek számára biztosítja az elektronikus kapcsolattartást és ügyintézést, amelynek részletes szabályait miniszteri rendelet állapítja meg.
10/H. § (1) Aki tevékenységével vagy mulasztásával a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos jogszabály, az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa vagy hatósági határozat előírásait megsérti, vagy a tevékenységet nyilvántartásba vétel nélkül vagy attól eltérően végzi, azt a klímavédelemért felelős hatóság klímavédelmi bírság megfizetésére kötelezi.
(2) A klímavédelmi bírság kiszabására irányuló eljárásban az ügyintézési határidő 21 nap.
(3) A klímavédelmi bírság kiszabására a klímavédelemért felelős hatóságnak az (1) bekezdésben meghatározott cselekményről való tudomásszerzésétől számított 1 éven túl nincs lehetősége. A cselekmény elkövetésétől számított 5 éven túl nem szabható ki klímavédelmi bírság, kivéve ha a cselekmény jogszerűtlen állapot fenntartásával valósul meg. Ebben az esetben az elévülés mindaddig nyugszik, amíg a jogszerűtlen állapot fennáll. Ha jogerős másodfokú hatósági határozat vagy jogerős bírói ítélet az eljárt klímavédelemért felelős hatóságot új eljárás lefolytatására utasítja, az egyéves határidőt a másodfokú határozat vagy bírói ítélet jogerőre emelkedésétől kell számítani, de 5 éven túl ebben az esetben sincs helye klímavédelmi bírság kiszabásának.
(4) A klímavédelmi bírság összegét a klímavédelemért felelős hatóság az eset összes körülményeire – így különösen a jogsértés súlyára, időtartamára, a mulasztás körülményeire, a kötelezettségszegés időtartamára és ismétlődésére, a jogsértő magatartás konkrét veszélyességére vagy károsító hatására, a jogsértéssel szerzett előnyre, továbbá a termékekben és berendezésekben használt fluortartalmú üvegházhatású gázok mennyiségére és annak a klímavédelemmel összefüggésben kitűzött célok megvalósítására való veszélyességére – tekintettel határozza meg.
(5) Ha a jogsértés a tevékenység vagy mulasztás súlyára, az elkövetés vagy kötelezettségszegés következményeire tekintettel annyira csekély, hogy bírság alkalmazása szükségtelen, a klímavédelemért felelős hatóság mérlegelési jogkörben eljárva dönthet a klímavédelmi bírság kiszabásának mellőzéséről, egyidejűleg figyelmeztetve az elkövetőt az ismételt jogsértés jogkövetkezményeire.
(6) A klímavédelemért felelős hatóság – figyelemmel az eset összes körülményére – méltányosságból, ha a klímavédelmi bírság célja csökkentett összeggel is elérhető, az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott bírság mértékének csökkentéséről is dönthet, egyidejűleg figyelmeztetve az elkövetőt az ismételt jogsértés jogkövetkezményeire.
(7) Ismételt jogsértés esetén az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint kell a klímavédelmi bírság összegét megállapítani.
10/I. § (1) A klímavédelmi bírság a központi költségvetés bevétele.
(2) A klímavédelmi bírságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kell megfizetni. A klímavédelmi bírság kiszabásáról szóló határozatban rendelkezni kell arról a számlaszámról is, amelyre a klímavédelmi bírságot meg kell fizetni.
(3) A jogerősen kiszabott klímavédelmi bírság adók módjára behajtandó köztartozás.
(4) Amennyiben a jogsértő a klímavédelmi bírság kiszabását követő 30 napon belül nem tesz eleget a bírságot megállapító határozat rendelkezésének, ismételt bírság kiszabásának van helye.
(5) A klímavédelmi bírság kiszabásával egyidejűleg a klímavédelemért felelős hatóság kezdeményezheti a hatáskörrel rendelkező engedélyező hatóságnál a jogszabálysértő tevékenysége folytatásának felülvizsgálatát.
(6) A klímavédelmi bírság jogerős kiszabása nem mentesít a büntetőjogi, polgári jogi és közigazgatási jogi felelősség alól.”

5–7. §3

2. Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény módosítása

8–23. §4

24. § Az Ügkr. 32. § és 33. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

32. § (1) Ha az üzemeltető a kibocsátási engedély megszerzésére, a kibocsátások nyomon követésére, jelentésére és a jelentés hitelesítésére, a kibocsátási egység visszaadására, valamint a hatóság vagy a miniszter felé történő változások bejelentésére irányuló kötelezettségének részben vagy egészben nem tesz eleget, a hatóság vagy – a miniszter felé fennálló változásbejelentési kötelezettség elmulasztása esetén – a miniszter az üzemeltetőt az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott mértékű bírság megfizetésére kötelezi.
(2) A bírságot a határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül kell megfizetni. Amennyiben a határidő eredménytelenül telik el, úgy a hatóság a bírság behajtása érdekében soron kívül megkeresi az állami adóhatóságot.
(3) A bírság mértékének meghatározásakor figyelemmel kell lenni a kötelezettségszegés súlyára, az általa elérhető gazdasági előny nagyságára, valamint az üzemeltetőnek térítésmentesen járó kibocsátási egységek számára.
(4) Ismételt kötelezettségszegés esetén, annak súlyára figyelemmel a hatóság a tevékenységet korlátozza, felfüggeszti vagy a kibocsátási engedélyt visszavonja.
(5) Az (1) bekezdésben meghatározott bírság alkalmazása céljából, amennyiben
a) az üzemeltető nem nyújtott be hitelesített éves kibocsátási jelentést az e törvényben előírt határidőre,
b) a hitelesített éves kibocsátási jelentés nincs összhangban e törvény rendelkezéseivel, vagy
c) az üzemeltető kibocsátási jelentését nem hitelesítették a 600/2012/EU bizottsági rendeletnek megfelelően
a hatóság a 601/2012/EU bizottsági rendelet 70. cikke alapján konzervatív becslést készít a létesítmény kibocsátásáról, amely becslésnek megfelelő kibocsátási egységet köteles az üzemeltető a 24. § (1) bekezdésének megfelelően visszaadni.
33. § (1) Ha a légi jármű üzembentartó a nyomon követési terv jóváhagyásának megszerzésére, a kibocsátások nyomon követésére, jelentésére és a jelentés hitelesítésére, a légiközlekedési kibocsátási egység visszaadására, valamint a hatóság vagy a miniszter felé a 22. § (1) bekezdésében foglalt változások bejelentésére irányuló kötelezettségének részben vagy egészben nem tesz eleget, a hatóság vagy – a miniszter felé fennálló változásbejelentési kötelezettség elmulasztása esetén – a miniszter e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott mértékű bírság megfizetésére kötelezi.
(2) A bírságot a határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül kell megfizetni. Amennyiben a határidő eredménytelenül telik el, úgy a hatóság a bírság behajtása érdekében soron kívül megkeresi az állami adóhatóságot. Ismételt kötelezettségszegés esetén a hatóság a (4) bekezdésben foglalt intézkedés megtételét kezdeményezi.
(3) A bírság mértékének meghatározásakor figyelemmel kell lenni a kötelezettségszegés súlyára, az általa elérhető gazdasági előny nagyságára, valamint a légi jármű üzembentartónak térítésmentesen kiosztott kibocsátási egységek számára.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott bírság alkalmazása céljából, amennyiben a légi jármű üzembentartónak térítésmentesen járó kibocsátási egységek száma azért nem állapítható meg, mert
a) a légi jármű üzembentartó nem nyújtott be hitelesített éves kibocsátási jelentést és tonnakilométer-adatokat tartalmazó jelentést az e törvényben előírt határidőre,
b) a hitelesített éves kibocsátási jelentés nincs összhangban e törvény rendelkezéseivel, vagy
c) a légi jármű üzembentartó kibocsátási jelentését nem hitelesítették a 600/2012/EU bizottsági rendeletnek megfelelően,
a hatóság a 601/2012/EU bizottsági rendelet 70. cikke alapján konzervatív becslést készít a légi jármű üzembentartó kibocsátásáról, amely alapjául szolgál a térítésmentesen járó kibocsátási egységek számának megállapításának. Az e körben megbecsült kvótamennyiség ugyanakkor nem adhat alapot későbbi térítésmentes kiosztáshoz.
(5) Amennyiben a légi jármű üzembentartó nem tesz eleget az e törvényben vagy az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben előírt követelményeknek, és az e törvényben meghatározott egyéb jogkövetkezmény alkalmazása sem vezet eredményre, a miniszter kérelemmel fordul az Európai Bizottsághoz, hogy az érintett légi jármű üzembentartóra vonatkozóan működési tilalmat állapítson meg. Ha az Európai Bizottság határozatot hoz az érintett légi jármű üzembentartóra vonatkozó működési tilalom bevezetéséről, a miniszter gondoskodik ennek végrehajtásáról, melynek során tájékoztatja az Európai Bizottságot a határozat végrehajtása céljából hozott bármely intézkedésről.
(6) A 32. § és e § alapján jogerősen kiszabott bírság adók módjára behajtandó köztartozás.”

25–31. §5

3. Záró rendelkezések

32. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) A 4. § és a 24. § 2015. január 15-én lép hatályba.

33. § (1) Ez a törvény a 2003/87/EK irányelvnek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének a légi közlekedésre történő kiterjesztése céljából történő módosításáról szóló, 2008. november 19-i 2008/101/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) Ez a törvény

a) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK irányelvnek egy egységes globális piacalapú intézkedés nemzetközi légi közlekedésből származó kibocsátásokra való alkalmazásáról rendelkező nemzetközi megállapodás 2020-ig történő végrehajtására tekintettel történő módosításáról szóló, 2014. április 16-i 421/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és

b) a fluortartalmú üvegházhatású gázokról és a 842/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 517/2014/EU európai parlament és tanácsi rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

1

A törvényt az Országgyűlés a 2014. december 16-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2014. december 23. A törvény a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2015. január 16. napjával.

2

Az 1–3. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

3

Az 5–7. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

4

A 8–23. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

5

A 25–31. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére